Dr. Tuza Péter : A sértetti látszatjogosultságok
|
|
- Magda Faragóné
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 1 Dr. Tuza Péter : A sértetti látszatjogosultságok Mivel nem tudták elérni, hogy ami igazságos, az egyúttal erős is legyen, úgy intézték az emberek, hogy az legyen igazságos, ami erős. Össze kell tehát kapcsolni az igazságot az erővel, ezért vagy az igazságot kell erőssé, vagy az erőset igazságossá tenni. (Blaise Pascal) Természetes, hogy egy bűncselekmény sértettje mindig meg van győződve a saját igazságáról. Épp ezért mérhetetlen csalódás számára, amikor szembesülnie kell a saját igazságának erejével a büntetőeljárás során. A sértetti igazság erejét ugyanis nemegyszer a jogérvényesítési lehetőségek határozzák meg. Kérdéses, hogy mikortól beszélhetünk egyáltalán sértetti jogokról. A bűncselekmény elkövetését elszenvedő személy eljárásjogi értelemben akkor válik sértetté, amikor a cselekmény a hatóság tudomására jut. A sértetti pozíció megjelenése a büntetőeljárásban általában időben korábbra tehető, mint a gyanúsítotti pozíció megjelenése, hiszen a gyanúsított a vele szembeni megalapozott gyanú közlésétől kezdve gyakorolhatja eljárási jogait. A sértetti jogosultságok gyakorlásának lehetősége tehát általában korábban nyílik meg, mint a gyanúsítotti jogoké, mert a gyanúsítottal szemben a megalapozott gyanú közlése szinte minden esetben az eljárás egy későbbi szakaszában történik, főként, ha a lehetséges gyanúsított személye konkrétan még nem is ismert a hatóságok előtt. Jelent-e valamiféle előnyt a sértett számára, hogy az ő jogainak gyakorlására előbb nyílik lehetőség? Aki volt már bűncselekmény sértettje, az pontosan tudja, hogy ez semmiféle előnyt nem jelent. A Büntetőeljárásról szóló törvény szűkszavú felsorolást ad a sértetti jogok összefoglalásaként. A sértetti jogoknak azonban véleményem szerint nem a Be. 51. (1) bekezdésében foglalt felsorolással kellene kezdődniük. 1. A sértettnek az energiáját sokszor arra kell pazarolnia, hogy egyáltalán komolyan vegyék mindazt, amit az őt ért cselekménnyel kapcsolatban előad. Sajnos ma is ismert jelenség, hogy bizonyos személyi, társadalmi, egzisztenciális körből kikerülő sértettek előadását eleve előítélettel fogadják, és bizonyos ügyeket nem kellő súllyal kezelnek. ügyvéd, Tuza Péter Ügyvédi Iroda
2 2 Ugyanakkor az egzisztenciálisan magasabb szinten álló személyek - hallgatólagosan - eleve védettséget élveznek, az ő esetükben még a nyilvánvaló bizonyítékok sem mindig bizonyulnak elegendőnek. Egy magát kifejezni is alig tudó, a társadalom perifériáján élő személy nyilatkozatát számos esetben csak ezért kétségekkel fogadják. Elképzelhetetlennek tartják, hogy bizonyos pozícióban lévő emberek bizonyos bűncselekmény-típust egyáltalán elkövethetnek. Aki ügyvédként dolgozik, tudja, hogy milyen esélyekkel fordul a hatóságokhoz egy idős, szellemileg már nem túl friss ember, hogy elvették a pénzét, vagy egy prostituált, hogy megerőszakolták. Nehéz elképzelni, hogy egy bíró megverje a feleségét, képtelenségnek tűnik, hogy egy ügyész feleségével zsarolás megalapozott gyanúját kelljen közölni, ami pedig lehetetlen, hogy rendőrök megerőszakoljanak egy nőt. Szándékosan hoztam fel sarkított, bár a saját praxisomból vett példákat, amelyekkel mindössze arra szeretnék rávilágítani, hogy végre általánossá kellene tenni, hogy mindaddig, amíg a sértett vallomásával kapcsolatos, ésszerű kétségeket támasztó adatok nem merülnek fel, minden sértett bejelentését komolyan kell venni. Fontosnak tartom, hogy a tisztességes eljáráshoz való jog ne csak a terheltnek járjon, hanem a sértettnek is, és legyen ez a sértett számára is deklarált jog. Megjegyzem, nagyon sokszor a terhelt tisztességes eljáráshoz való jogát is megsértik a hatóságok. 2. Agyonrágott csontnak tűnik, hogy a bántalmazott emberekkel, a szexuális bűncselekmények sértettjeivel, a sértett gyermekekkel szemben a nyomozásnak jól képzett szakemberek bevonásával kellene kezdődnie. A szakszerűtlen nyomozás elsődleges kárvallottjai ugyanis ők. Meggyőződésem, hogy részben a szakszerűség hiánya miatt futnak zátonyra eljárások, azt sugallva a sértetteknek, hogy százszor is gondolják meg, mielőtt egy ügybe belevágnak. Csak sajnos van olyan sértett, aki nem jut el a századik gondolatig, mert előtte meghal. Véleményem szerint a sértettnek jogot kell biztosítani ahhoz, hogy a sérelmére elkövetett bűncselekmény nyomozását a hatóságok szakszerűen végezzék el. 3. Régi vesszőparipám, amelyet minden lehetséges fórumon igyekszem hangoztatni: elhibázottnak tartom, hogy a magánindítvány intézménye gyermekkorúak sérelmére elkövetett bűncselekmények esetében is érvényesül.
3 3 Ha rajtam múlna, a gyermekkorúak sérelmére elkövetett bűncselekmények egyike sem lehetne magánindítványra büntethető, csakis hivatalból üldözendő. Értem én a magánindítvány intézményének lényegét és szerintem értjük valamennyien, akik sértetti jogokkal foglalkoznak. Ugyanakkor meggyőződésem, hogy a gyermek nem képes a saját érdekeinek megfelelően dönteni a magánindítvány előterjesztésének kérdésében, annak pedig nem szabad őt kitenni, hogy egy felnőtt ki tudja, milyen érdekek mentén döntsön a magánindítvány előterjesztéséről. Előrelépésnek tekintem, hogy olyan Btk. módosítás készül, amely szerint a gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények elévülése a felnőtt kor elérésével kezdődne meg. Ez azonban nem ellentételezi, hogy a magánindítványra büntethető cselekmények esetében nem hivatalból jár el a hatóság. Nyilvánvaló ugyanis, hogy azoknak a nemi erkölcs elleni bűncselekményeknek, amelyek magánindítványra büntethetőek, szinte lehetetlenné válik a bizonyítása, mire a gyermek felnő. Ráadásul arról a készülő módosításokról szóló tudósításokban sem hallottam, hogy a magánindítvány előterjesztésére nyitva álló 30 napos határidő is a felnőtt kor betöltésével kezdődne. 4. A Be. 51. (2) bekezdésében rögzített sértetti jogok érvényesülésével kapcsolatban az alábbiakra kívánok rámutatni: A sértett jogosult arra, hogy a) ha e törvény másképp nem rendelkezik - az eljárási cselekményeknél jelen legyen, az eljárás őt érintő irataiba betekintsen. Az eljárási cselekményeken történő jelenléttel kapcsolatban egy tényezőre szeretném felhívni a figyelmet. A Be (2) bekezdésének második és harmadik mondata szerint: A védő jelen lehet az általa, illetve az általa védett gyanúsított által indítványozott tanúkihallgatáson, valamint az ilyen tanú részvételével megtartott szembesítésen is. A kihallgatáson jelen lévő védő a gyanúsítotthoz és a tanúhoz kérdéseket intézhet. Ugyanez a jogosultság a sértetti jogi képviselőt nem illeti meg. Ha tehát a sértett vagy jogi képviselője tesz indítványt tanú kihallgatására, a jogi képviselő a kihallgatáson nem lehet jelen. Ez a megkülönböztetés véleményem szerint indokolatlan.
4 4 Az iratokba való betekintés joga a nyomozás során előbb-utóbb a sértettet is megilleti. Érthetetlen azonban, hogy amíg a terhelt és védője külön-külön is jogosult arra, hogy a nyomozás teljes iratanyagából ingyenesen másolatot kapjon, addig a sértettnek ez csak oldalanként 100 forint illeték ellenében elérhető. Ha tehát a sértett vagy jogi képviselője nem rendelkezik digitális fényképezőgéppel, amellyel ingyenesen lefotózhatják az iratokat, akkor csak pénzért juthatnak hozzá. Ezt a megkülönböztetést a terhelti jogosultsággal szemben szintén indokolatlannak tartom. b) az eljárás bármely szakaszában indítványokat és észrevételeket tegyen. Ez a jogosultság megteremti annak lehetőségét, hogy a sértett és jogi képviselője a nyomozás során felmerülő bármilyen körülményre reagáljon és bármilyen indítványt előterjesszen. A gyakorlatban ez sajnos csak arra szolgál, hogy a későbbiekben, amikor a nyomozó hatóság az eljárást megszünteti, a sértett igazolni tudja, hogy ő a szerinte szükséges indítványokat és az ügyet szerinte előmozdító észrevételeket idejében megtette. A nyomozó hatóságok meglátásom szerint még a sértetti jogi képviselőt sem tekintik partnernek, nem még a sértettet, és gyakran presztízskérdésként kezelik a sértetti indítványok elbírálását, azt érzékeltetve, hogy nagyon jól boldogulnak ők a sértett okoskodása nélkül is. Tény, hogy a bizonyítási indítványok elutasítása ellen a sértett panasszal élhet, azonban a panasz elbírálásakor az indítványban foglaltak teljesítése elveszítheti az időszerűségét. Ráadásul, bár a sértett jogosult bizonyítási indítványok előterjesztésére, azok eredményével általában csak a nyomozás végén találkozhat, így előfordul, hogy csak az indítvány előterjesztése után hónapokkal vagy akár évekkel szembesülhet azzal, hogy a nyomozó hatóság az indítványban foglaltakat milyen mértékben és hogyan teljesítette. A zár alá vétel és a biztosítási intézkedés törvényi szabályozása és főként az ide vonatkozó rendelkezések alkalmazása több problémát is felvet. A Be (2) bekezdése szerint (2) Ha az eljárás olyan bűncselekmény miatt folyik, amellyel kapcsolatban vagyonelkobzásnak van helye, illetőleg ha polgári jogi igényt érvényesítenek, és alaposan tartani lehet attól, hogy a kielégítést meghiúsítják, ezek biztosítására a terhelt egész vagyonának, vagyona meghatározott részének vagy egyes vagyontárgyainak zár alá vétele rendelhető el. Zár alá vételt a bíróság rendel el. A zár alá vételt azonban a Be. szerint általában biztosítási intézkedés előzi meg.
5 5 A Be (2) bekezdése szerint az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság biztosítási intézkedést alkalmazhat, ha a zár alá vétel feltételeinek fennállása valószínűsíthető, és a terhelt a vagyona elrejtését, rendelkezési jogának átruházását, elidegenítését vagy megterhelését megkísérli, illetőleg ha ez megalapozottan feltehető. (3) Biztosítási intézkedésként a nyomozó hatóság, illetőleg az ügyész az (1) bekezdésben meghatározott dolgokat lefoglalja, vagy a 61. -ban felsorolt hatóságokat keresi meg a hatáskörükbe tartozó intézkedések elvégzése érdekében. A hatóságok az intézkedéseket haladéktalanul kötelesek megtenni, és ennek megtörténtéről a nyomozó hatóságot, illetőleg ügyészt haladéktalanul tájékoztatni. (4) A nyomozó hatóság, illetőleg az ügyész a 61. -ban fel nem sorolt más szerveket, gazdálkodó szervezeteket is megkereshet a terhelt vagyonának zárolása és a biztosítási intézkedés nyilvántartásba vétele céljából. A megkeresett szervek a biztosítási intézkedés elvégzésére vonatkozó megkeresést haladéktalanul nyilvántartásba veszik, gondoskodnak a vagyon zárolásáról, és ezek megtörténtéről a megkeresést intéző nyomozó hatóságot, illetőleg ügyészt tájékoztatni kötelesek. Milyen gyakorlati problémák merülnek fel ezek alkalmazása során? - A Be (3) bekezdése szerint a magánfél által érvényesített polgári jogi igény biztosítására zár alá vételnek csak a magánfél indítványára van helye. A nyomozás során zár alá vételnek helye van a sértett indítványára is. A Be. 54. (1) bekezdése szerint magánfél az a sértett, aki a büntetőeljárásban polgári jogi igényt érvényesít. Ha tehát a magánfélnek elnevezett sértett nincs tisztában a biztosítási intézkedés és a zár alá vétel szabályaival, eszébe sem jut ilyen jellegű indítványt tenni, pedig vagyon elleni bűncselekmények esetén legtöbbször fennállnak az elrendelés feltételei. Ugyanakkor maguk a nyomozó hatóságok is sokszor tanácstalanok, ha találkoznak egy biztosítási intézkedés vagy egy zár alá vétel elrendelésére irányuló sértetti indítvánnyal, mert a gyakorlatban nincsenek hozzászokva ilyen jellegű sértetti aktivitáshoz, ráadásul nem is mindig ismerik a vonatkozó rendelkezéseket és a gyakorlatot. - Annak ellenére, hogy a Be. szerint a hatóságoknak haladéktalanul meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket, tapasztalataim szerint hetek, nem ritkán hónapok telnek el, mire érdemben döntenek a biztosítási intézkedés elrendeléséről, amely után következik a zár alá vétel elrendelése kérdésében a bírósági döntés. A haladéktalanul fogalma nincs meghatározva, a késlekedésnek pedig természetesen nincs szankciója a törvényben, mint ahogyan egyetlen hatósági mulasztásnak sem. A nyomozás során a biztosítási intézkedés és a zár alá vétel iránti indítványt valamilyen rejtélyes okból a terheltek legtöbbször kiszagolják, s mire már a nyomozó hatóság egyáltalán a biztosítási intézkedésről döntene, letakarítják a bankszámlákat, minden mozdítható vagyontárgyat eltüntetnek, átiratnak.
6 6 A legideálisabb eset, ha a terhelt rendelkezik bejegyzett ingatlan-tulajdonnal, mert az ingatlan értékesítése még nem megy annyira gyorsan, bár erre is megvannak a trükkök. A hatóságok késlekedése tehát megakadályozhatja a sértetti jogérvényesítést, így a sértetti jogok e körben is pusztán látszatjogok maradhatnak. c) a büntetőeljárási jogairól és kötelességeiről a bíróságtól, az ügyésztől és a nyomozó hatóságtól felvilágosítást kapjon. A magam részéről kijelenthetem, hogy büntetőeljárás nyomozati szakában még sohasem találkoztam olyan dokumentummal, amely azt rögzítette volna, hogy a sértett a nyomozó hatóságtól vagy az ügyésztől valamilyen tartalommal felvilágosítást kért volna, s a hatóság tagja vagy az ügyész a sértett kifejezett kérése alapján valamilyen tartalmú felvilágosítást adott volna a sértett részére. Ez vagy azt jelenti, hogy ez a sértetti jogosultság a nyomozati szakban egyáltalán nem jut érvényre, vagy azt, hogy egyáltalán nem nyer dokumentálást. Egyik verzió sem jobb a másiknál. Álláspontom szerint amennyiben a sértett a jogairól és kötelezettségeiről felvilágosítást kér, annak tárgyát és az arra adott választ dokumentálni kell már csak garanciális okokból is. d) e törvényben meghatározott esetekben jogorvoslattal éljen. Valóban, a sértett számára több jogorvoslati lehetőséget is megnyit a hatályos Büntetőeljárási törvény. Ahol ez pusztán látszatjogosultság, az véleményem szerint a nyomozást megszüntető határozat elleni panasz előterjesztésére nyitva álló 8 napos határidő. A Be (2) bekezdése szerint: Ha az ügyész a nyomozást megszüntette, a sértett az eljárás folytatásának elrendelése iránt a határozat közlésétől számított nyolc napon belül panasszal élhet. A sértett a nyomozás befejezését követően jogosult arra, hogy az iratokat az őt érintő körben megismerje. Általában a sértett a teljes nyomozati irat megtekintésére jogosulttá válik, hiszen ha a nyomozás kizárólag az ő sérelmére elkövetett cselekmény miatt folyik, akkor valamennyi irat érinti. A sértettnek és a jogi képviselőjének tehát egy hónapokig vagy akár két évig tartó nyomozást követően a panasz előterjesztésére rendelkezésükre álló 8 napon belül meg kell tekinteni a nyomozás iratait és még a panaszt is elő kell terjeszteni. Ha még papír alapú másolatot is kérnek az iratokból, akkor a hatóságnak eleve 8 napja van arra, hogy az iratok másolatát a sértett és képviselője rendelkezésére bocsássa.
7 7 Egyetlen lehetőség tehát, hogy a sértett és képviselője a nyomozati iratokat a megszüntető határozat kézhezvételétől számított 1-2 napon belül lefotózza, hogy a maradék időben komolyan vehető panaszt tudjon az elbírálására jogosult hatóság elé terjeszteni. Álláspontom szerint indokolt lenne ezt a 8 napos határidőt a törvényben meghosszabbítani. Egyik ügyemben a nyomozást a nyomozó ügyészség végezte, így a panasz elbírálására jogosult a főügyész volt. Mielőtt a panasz előterjesztésére nyitva álló 8 napos határidő eltelt volna, a főügyész, azaz a panasz elbírálására jogosult személy az egyik televízióban, élő adásban érvelt a nyomozás megszüntetése mellett. Elképzelhető, hogy milyen esélyekkel indulónak érezhette magát a sértett akkor, amikor ezután a nyilatkozat után a jogi képviseletében panaszt terjesztettem elő. A sértetti panaszjog ebben az esetben látszatjogosultság volt. 5. A polgári jogi igények elbírálásának jelenlegi gyakorlatát súlyosan kifogásolhatónak tartom. Gyakran előfordul, hogy a bíróság a terhelt által okozott kárt összegszerű pontossággal nem tudja megállapítani, így mindössze arra szorítkozhat, hogy rögzítse, hogy az okozott kár milyen összeghatárok között mozoghat. Ilyen esetben azonban a bíróságok előszeretettel utasítják a polgári jogi igényt egyéb törvényes útra. Véleményem szerint amennyiben a kár pontos összege nem határozható meg, csak összeghatárok közé szorítható, akkor a bíróságnak a legalacsonyabb összeghatárban helyt kellene adnia a polgári jogi igénynek, lehetőséget biztosítva arra, hogy az efölötti összeget a sértett egyéb törvényes úton érvényesítse. Így a sértett eldöntheti, hogy a fennmaradó összegért vállalja-e az átlagosan 3 éves pereskedést, vagy beéri a bíróság által megállapított legalacsonyabb kárösszeggel A Be (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy ha az ügyész vagy a felettes ügyész a sértettnek a feljelentést elutasító vagy a nyomozást megszüntető határozat elleni panaszát elutasította, és a törvényben meghatározott egyéb feltételek fennállnak, ill. ha az ügyész a vádemelést részben mellőzte, a sértett a panaszt elutasító határozat közlésétől számított hatvan napon belül pótmagánvádlóként léphet fel. A Be (3) bekezdése szerint: A sértettet tájékoztatni kell a pótmagánvádlóként történő fellépés feltételeiről, valamint arról, hogy ha jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán nem tud jogi képviseletéről gondoskodni, személyes költségmentesség és pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránt a jogi segítségnyújtó szolgálathoz fordulhat.
8 8 Ezt a sértetti jogosultságot rögzítő rendelkezést nem tartom elegendőnek, főként, ha összehasonlítom a terhelti jogosultságokkal. A Be. 48. (1)-(3) bekezdése a következőképp rendelkezik a terhelt számára történő védői kirendelésről: (1) A bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság védőt rendel ki, ha a védelem kötelező, és a terheltnek nincs meghatalmazott védője. (2) A bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság akkor is védőt rendel ki, ha a védelem nem kötelező, de a terhelt védő kirendelését azért kéri, mert a jövedelmi viszonyai miatt nem tud a védelméről gondoskodni. (3) A bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság a 47. (1) bekezdésében felsoroltak (a terhelt, a terhelt törvényes képviselője vagy nagykorú hozzátartozója, külföldi állampolgár terhelt esetén hazája konzuli tisztviselője) kérelmére vagy hivatalból védőt rendel ki, ha ezt a terhelt érdekében szükségesnek tartja. Felvetődik a kérdés, hogy miért nem illeti ez meg a pótmagánvádlóként fellépni kívánó sértettet. Miért csak akkor veheti igénybe a sértett a pártfogó ügyvédi képviseletet, ha jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán nem tud jogi képviseletről gondoskodni, miért nem jár ez automatikusan a sértettnek, ha valamilyen oknál fogva nem tud meghatalmazni jogi képviselőt? Véleményem szerint a pótmagánvádlóként fellépni kívánó sértett számára mindenféle indok nélkül lehetővé kellene tenni a pártfogó ügyvédi képviselet igénybe vételét. - A Be (2) bekezdése rendelkezik arról, hogy mely esetekben van helye a vádindítvány elutasításának. (2) A bíróság a vádindítványt elutasítja, ha a) a pótmagánvádló a vádindítványt a 229. (1) bekezdésében meghatározott határidő eltelte után nyújtotta be, b) a pótmagánvádlónak nincs jogi képviselője, kivéve ha a természetes személy pótmagánvádló jogi szakvizsgával rendelkezik [56. (4) bek.], c) a vádindítványt nem az arra jogosult nyújtotta be, d) a vád nem törvényes [2. (2) bek.], vagy a vádindítvány nem tartalmazza a 230. (2) bekezdésében foglaltakat. Fontosnak tartom felhívni a figyelmet az a.) és a d.) pont szerinti elutasítási okra. Mindaddig, amíg a Be. nem határoz meg ugyanilyen következményeket az ügyész által benyújtott vádirattal kapcsolatban, addig a pótmagánvádlóként fellépő sértettel szemben sem indokolt. Olyan esettel ugyanis még nem találkoztam, hogy ha az ügyész túllépte a vádemelésre nyitva álló határidőt, a bíróság elejtettnek tekintette volna a vádat.
9 9 A Be (1) bekezdése lehetőséget biztosít arra, hogy a bíróság vádirat hiányosságainak pótlása érdekében megkeresse az ügyészt, ráadásul erre még határidőt sem szab a törvény. Miért nem lehet akkor a sértettnek lehetőséget adni arra, hogy amennyiben a vádindítványa nem felel meg a követelményeknek, úgy a hiányosságokat határidő biztosítása mellett pótolja? 7. A Be (1) bekezdése szerint az elsőfokú bíróság ítélete ellen fellebbezésre jogosult a) a vádlott, b) az ügyész, c) a pótmagánvádló, d) a védő, a vádlott hozzájárulása nélkül is, e) a vádlott örököse, a polgári jogi igénynek helyt adó rendelkezés ellen, f) a kényszergyógykezelés elrendelése ellen - a vádlott hozzájárulása nélkül is - a nagykorú vádlott törvényes képviselője, házastársa vagy élettársa, g) a magánfél, a polgári jogi igényt érdemben elbíráló rendelkezés ellen, h) az, akivel szemben az ítélet rendelkezést tartalmaz, a reá vonatkozó rendelkezés ellen. (2) Az ügyész a vádlott terhére és javára is, a pótmagánvádló kizárólag a vádlott terhére fellebbezhet. A fenti felsorolásban a sértett nem szerepel. Véleményem szerint semmivel nem indokolható, hogy a bűncselekmény sértettje az ítélet ellen nem jelenthet be fellebbezést. Ha a pótmagánvádlóként fellépő sértettnek ehhez joga van, indokolatlan ezt a jogosultságot csak azért elvitatni a sértettől, mert a vádat ügyész képviselte. A fellebbezési jogosultság nélkül az eljárás korábbi szakaszában biztosított jogosultságok pusztán látszatjogosultságok. Egy előadásra szánt idő nem engedi meg, hogy ennél több felvetést tegyek a sértetti jogosultságok bővítése érdekében. Meggyőződésem azonban, hogy ezek a felvetések megérdemlik a vitát, mert megfelelő szakmai vita nélkül az igazságot erőssé, vagy az erőset igazságossá tenni nem lehet.
A közvetítői eljárás
A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról szóló T/18090. számú törvényjavaslat közvetítői eljárást érintő rendelkezései 85. (4) A Be. 190. -a a következő (3) bekezdéssel egészül ki,
RészletesebbenBüntető eljárásjog SZIGORLATI TÉTELEK 2012/2013. tanév tavaszi félévétől jogász szak levelező tagozatán. I. félév
Büntető eljárásjog SZIGORLATI TÉTELEK 2012/2013. tanév tavaszi félévétől jogász szak levelező tagozatán I. félév 1. Büntetőjog, büntetőeljárási jog; a büntetőeljárás tartalma és feladatai 2. A büntetőeljárási
RészletesebbenKollokviumi kérdések büntetőeljárási jogból 2011/12-es tanévtől visszavonásig
Kollokviumi kérdések büntetőeljárási jogból 2011/12-es tanévtől visszavonásig A 1. A büntetőeljárás és a büntetőeljárási jog (alapfogalmak, feladatok) 2. A büntetőeljárási jog forrásai és hatálya 3. A
RészletesebbenSzabálysértési eljárás
Szabálysértési eljárás Az ügyintézéshez szükséges dokumentumok, okmányok: Feljelentés, magánindítvány. Az eljárást megindító irat benyújtásának módja: Az eljárást megindító feljelentés/magánindítvány benyújtható
RészletesebbenBEUGRÓ KÉRDÉSEK BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG I. TÁRGYBÓL NAPPALI TAGOZATOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 1. Határozza meg a büntetőeljárás, illetve a büntető eljárásjog
BEUGRÓ KÉRDÉSEK BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG I. TÁRGYBÓL NAPPALI TAGOZATOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 1. Határozza meg a büntetőeljárás, illetve a büntető eljárásjog fogalmát egy-egy mondatban! 2. Határozza meg az alábbi
RészletesebbenŰrlap kizárási indítvány bejelentéséhez B-36 nyomtatvány
Űrlap kizárási indítvány bejelentéséhez B-36 nyomtatvány I. Mely esetben kell benyújtani? Az alapvető emberi jogok és szabadságok védelméről szóló nemzetközi és hazai szabályozás célja a tisztességes büntetőeljárás
Részletesebben2.2. Az ügyész jogosítványai a nyomozás feletti felügyelet körében Az ügyész egyéb jogkörei Az ügyészségi szervezetrendszer...
TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ...17 I. A BÜNTETŐELJÁRÁS MEGHATÁROZÁSA. 19 1. A büntetőeljárás fogalma és célja 19 2. A büntetőeljárás szakaszai...19 2.1. A nyomozási szakasz 20 2.2. Az ügyészi szakasz... 20 2.3.
RészletesebbenÜgyészi határozatok a nyomozásban Dr. Friedmanszky Zoltán címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész
BÜNTETŐ HATÁROZATOK SZERKESZTÉSE Ügyészi határozatok a nyomozásban Dr. Friedmanszky Zoltán címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész Büntető határozatok szerkesztése I. A büntető határozatok fogalma II.
RészletesebbenBüntető eljárásjog tantárgy Oktatási program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012.
Büntető eljárásjog tantárgy Oktatási program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012. Tanszék: Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszék A tantárgy oktatásának célja: Cél, hogy a hallgatók megismerjék a
RészletesebbenA TÁRGYALÁS ELİKÉSZÍTÉSE
A TÁRGYALÁS ELİKÉSZÍTÉSE A tárgyalás elıkészítésének helye a büntetıeljárásban A tárgyalás elıkészítésének jelentısége elızetes kontroll technikai elıkészítés Ki dönthet? a tanács elnöke (elsısorban jogkérdések,
RészletesebbenA bíróság feladata. Az eljáró bíróságok
Bevezetés 2. - A büntetőeljárás résztvevői: 1. A BÍRÓSÁG A bíróság feladata 12. (1) A bíróság feladata az igazságszolgáltatás. (2) Bíróság dönt - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a szabadságelvonással,
RészletesebbenA büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény. V. Cím BÍRÓI ENGEDÉLYHEZ KÖTÖTT TITKOS ADATSZERZÉS. Általános szabályok
A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény [ ] V. Cím BÍRÓI ENGEDÉLYHEZ KÖTÖTT TITKOS ADATSZERZÉS Általános szabályok 200. (1) Az ügyész és a nyomozó hatóság bírói engedély alapján az elkövető kilétének,
Részletesebben2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról
2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 1. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása 1. A Büntető
Részletesebben2015. évi törvény a büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról
2015. évi törvény a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 1. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.)
RészletesebbenSZIGORLATI KÉRDÉSEK BÜNTETŐELJÁRÁSI JOGBÓL (2018-tól visszavonásig)
Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék telefon: +36 1 411 6500/2735 fax: + 36 1 411-6500/3149 hpeter@ajk.elte.hu SZIGORLATI KÉRDÉSEK BÜNTETŐELJÁRÁSI JOGBÓL (2018-tól visszavonásig) A
RészletesebbenBEUGRÓ KÉRDÉSEK BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG STATIKUS RÉSZÉHEZ NAPPALI ÉS LEVELEZŐ TAGOZATOS HALLGATÓK RÉSZÉRE
BEUGRÓ KÉRDÉSEK BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG STATIKUS RÉSZÉHEZ NAPPALI ÉS LEVELEZŐ TAGOZATOS HALLGATÓK RÉSZÉRE 1. Határozza meg a büntetőeljárás, illetve a büntető eljárásjog fogalmát egy-egy mondatban! 2. Sorolja
Részletesebben1998. évi XIX. törvény. a büntetőeljárásról. A védelem joga
II.3. A védelem joga: 1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról A védelem joga 5. (1) A terheltet megilleti a védelem joga. (2) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy szabadlábon védekezzék. E jogot korlátozni,
RészletesebbenBEUGRÓ KÉRDÉSEK BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOGBÓL LEVELEZŐS HALLGATÓK RÉSZÉRE. I. félév
BEUGRÓ KÉRDÉSEK BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOGBÓL LEVELEZŐS HALLGATÓK RÉSZÉRE I. félév 1. Határozza meg az alábbi fogalmakat egy-egy mondatban: szervezeti alapelvek; működési alapelvek! 2. Sorolja fel a szervezeti
RészletesebbenA Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport véleménye a büntetőeljárási törvény társadalmi vitára bocsátott tervezetéről
A Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport véleménye a büntetőeljárási törvény társadalmi vitára bocsátott tervezetéről 2016. szeptember 16. GYŰLÖLET-BŰNCSELEKMÉNYEK ELLENI MUNKACSOPORT Amnesty International
RészletesebbenAz alaptalanul alkalmazott szabadságkorlátozásért járó kártalanítás
Az alaptalanul alkalmazott szabadságkorlátozásért járó kártalanítás A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény az 1998. évi XIX. törvényhez hasonlóan szabályozza az alaptalan szabadságkorlátozásért
RészletesebbenA vádlottra irányadó szabályok az előkészítő ülésen
Előkészítő ülés Az előkészítő ülés lényege Az előkészítő ülés a vádemelés után a tárgyalás előkészítése érdekében tartott nyilvános ülés, amelyen a vádlott és a védő a tárgyalást megelőzően kifejtheti
Részletesebben1949. évi XX. törvény A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA
II.4.: A tisztességes eljáráshoz való jog: 1. Alkotmányos alapok: 1949. évi XX. törvény A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA 57. (1) A Magyar Köztársaságban a bíróság előtt mindenki egyenlő, és mindenkinek
RészletesebbenÖsszefoglaló anyag a pótmagánvád jogintézményének gyakorlati kérdéseiről a Büntető Kollégium december 8. napján tartott ülése alapján
FŐVÁROSI BÍRÓSÁG BÜNTETŐ KOLLÉGIUMVEZETŐ 2008.El.II.C.1/15. szám Összefoglaló anyag a pótmagánvád jogintézményének gyakorlati kérdéseiről a Büntető Kollégium 2008. december 8. napján tartott ülése alapján
RészletesebbenBÜNTETİ HATÁROZATOK SZERKESZTÉSE
BÜNTETİ HATÁROZATOK SZERKESZTÉSE Ügyészi határozatok a nyomozásban Dr. Friedmanszky Zoltán fıügyészségi ügyész Büntetı határozatok szerkesztése I. A büntetı határozatok fogalma II. A határozatok csoportosítása
RészletesebbenT Á J É K O Z T A T Ó. bűnüldözésről
T Á J É K O Z T A T Ó a bűnüldözésről 2008. év Kiadja: Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Büntetőpolitikai Főosztály, valamint Legfőbb Ügyészség Számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztály
Részletesebben25. A SZABÁLYSÉRTÉSI ELJÁRÁSBAN RÉSZT VEVŐ SZEMÉLYEK
25. A SZABÁLYSÉRTÉSI ELJÁRÁSBAN RÉSZT VEVŐ SZEMÉLYEK 25.1. Az eljárás alá vont személy Szabs. tv. 52. (1) Eljárás alá vont személy az, akivel szemben szabálysértési eljárás folyik. (2) Az eljárás alá vont
RészletesebbenA) SZEMÉLYI ADATOK, JÖVEDELMI, VAGYONI HELYZET
NYOMTATVÁNY Jogi segítségnyújtás engedélyezése iránti kérelemhez A fővárosi, megyei igazságügyi szolgálat érkeztető bélyegzője A) SZEMÉLYI ADATOK, JÖVEDELMI, VAGYONI HELYZET I. A kérelmező személyi adatai
Részletesebben74. A FELLEBBEZÉS ELINTÉZÉSÉNEK ALAKI SZABÁLYAI
szernek az alkalmazására került sor; úgy az eljárási szabályok közül a súlyosítási tilalomra vonatkozóan is a Be. 354. (4) bekezdésének a 2010. május 1. napját megelőző korábbi rendelkezései érvényesülnek.
RészletesebbenB/2. BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG
B/2. BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A büntetőeljárásról szóló, többször módosított 1998. évi XIX. törvény (Be.) ismerete minden tétel esetében szükséges. Egyes tételeknél szükséges
RészletesebbenB/2. BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG
B/2. BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) ismerete minden tétel esetében szükséges. Egyes tételeknél szükséges ezen túl: az Alaptörvény,
RészletesebbenB/2. BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG
B/2. BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A büntetőeljárásról szóló, többször módosított 1998. évi XIX. törvény (Be.) ismerete minden tétel esetében szükséges. Egyes tételeknél szükséges
RészletesebbenV É G Z É S T : Ezt meghaladó mértékben a felülvizsgálati kérelmet elutasítja. I N D O K O L Á S :
BÁCS-KISKUN MEGYEI BÍRÓSÁG KECSKEMÉT A Bács-Kiskun Megyei Bíróság kérelmezőnek,- a Bács-Kiskun Megyei Területi Választási Bizottság 47/2006. (VIII.28.) TVB határozata ellen benyújtott felülvizsgálati kérelme
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3022/2015. (I. 27.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmány bíróság tanácsa alkotmány jogi panasz tárgyában meghozta a következő.
1166 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3022/2015. (I. 27.) AB VÉGZÉSE alkotmány jogi panasz visszautasításáról Az Alkotmány bíróság tanácsa alkotmány jogi panasz tárgyában meghozta a következő végzést: Az Alkotmány
RészletesebbenA MAGYAR HELSINKI BIZOTTSÁG TÁJÉKOZTATÓJA A BÜNTETJOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁSI PROGRAMRÓL. Budapest, 2004.
A MAGYAR HELSINKI BIZOTTSÁG TÁJÉKOZTATÓJA A BÜNTETJOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁSI PROGRAMRÓL Budapest, 2004. Mirl szól a Büntetjogi Segítségnyújtási Program? A Büntetjogi Segítségnyújtási Program keretében a Magyar
RészletesebbenA honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM. r e n d e l e t e
A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM r e n d e l e t e a katonai szolgálati viszony méltatlanság címén történő megszüntetésének eljárási szabályairól A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ a Büntetőeljárás-jog 1-2 oktatásáról, követelményekről a teljes idejű és a részidős képzés hallgatói számára 2013/2014.
NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM RENDÉSZETTUDOMÁNYI KAR BŰNÜGYI TUDOMÁNYOK INTÉZETE BÜNTETŐELJÁRÁSJOGI TANSZÉK TÁJÉKOZTATÓ a Büntetőeljárás-jog 1-2 oktatásáról, követelményekről a teljes idejű és a részidős
RészletesebbenAz igazságügyi informatikai szakértés modellezése. Illési Zsolt illesi.zsolt@proteus.hu
Az igazságügyi informatikai szakértés modellezése Illési Zsolt illesi.zsolt@proteus.hu Témák Az igazságügyi szakértői módszertani levelek és a szakértés minősége Az igazságügyi informatikai szakértés modellezése
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Bfv.III.362/2010/12.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a 2010. év november hó 23. napján tartott nyilvános
RészletesebbenBüntető eljárásjogi és büntetés-végrehajtási alapfogalmak Dr. Béda László 2012. szeptember 26.
Büntető eljárásjogi és büntetés-végrehajtási alapfogalmak Dr. Béda László 2012. szeptember 26. 1998. évi XIX. törvényből lesz a vizsga. Kifejezetten nehéz jogszabály. Két vezérelv irányítja a válogatást:
RészletesebbenAz ügyész és a nyomozó hatóság kapcsolata
Bevezetés 3. - A büntetőeljárás menete: 1. A NYOMOZÁS 164. (1) A büntetőeljárás - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - nyomozással kezdődik. (2) A nyomozás során fel kell deríteni a bűncselekményt,
Részletesebbenhatóság és az ügyész Az ügyész diszkrecionális jogköre Az eljárás ésszerő idıtartama eljárási garanciák maradéktalan betartása (áldozatok)
A VÁDEMELÉS Eljárási rendszerek Legalitás opportunitás A nyomozó kapcsolata hatóság és az ügyész Az ügyész diszkrecionális jogköre Az eljárás ésszerő idıtartama eljárási garanciák maradéktalan betartása
RészletesebbenBÜNTETŐJOGI SZAKÁG. 1. Nyomozás felügyeleti és vádelőkészítési szakterület
BÜNTETŐJOGI SZAKÁG 1. Nyomozás felügyeleti és vádelőkészítési szakterület 1.1. Az ügyészség fő feladatait az Alaptörvény 29. Cikkének (1) és (2) bekezdése határozza meg. Eszerint a legfőbb ügyész és az
RészletesebbenBüntetőjogi ismeretek és gyűlölet-bűncselekmények
Büntetőjogi ismeretek és gyűlölet-bűncselekmények Legfontosabb tudnivalók arra az esetre, ha valaki bűncselekmény áldozata lesz, vagy bűncselekményről tudomást szerez Feljelentés Ha valaki úgy érzi, hogy
RészletesebbenT Á J É K O Z T A T Ó. az ügyészi szervek évi büntetőjogi ügyforgalmáról A BÜNTETŐJOGI SZAKTERÜLETI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI
T Á J É K O Z T A T Ó az ügyészi szervek 2011. évi büntetőjogi ügyforgalmáról A BÜNTETŐJOGI SZAKTERÜLETI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI A büntetőjogi szakterületen iktatott ügyiratok száma a 2010. évi 952 877-ről
RészletesebbenVázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.
A.8. A jogellenességet (társadalomra veszélyességet) kizáró rendszere; a jogos védelem és a végszükség A.9. Az alannyá válást kizáró : a kóros elmeállapot, a kényszer és a fenyegetés; a kényszergyógykezelés
Részletesebben2. oldal A VÁDELŐKÉSZÍTÉS, A NYOMOZÁS TÖRVÉNYESSÉGE FELETTI FELÜGYELET, A VÁDEMELÉS Hatásköri és illetékességi szabályok 3. (1) A büntetőügyben eljáró
1. oldal 21/2013. (X. 31.) LÜ utasítás a gyermek- és fiatalkorúak által elkövetett bűncselekményekkel összefüggő ügyészi szakfeladatok ellátásáról 1 Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 8. -ának
Részletesebben1. A KÉRELMEZŐ SZEMÉLYI ADATAI. Nem magyar állampolgár kérelmező esetén Magyarország területén tartózkodásának jogcíme:
Érkeztető bélyegző: Kérelem-nyomtatvány azonnali pénzügyi segély és/vagy állami kárenyhítés iránt a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény szerint
Részletesebben2012. évi... törvény
2012. évi... törvény a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról (Kivonat - az elektronikus adat hozzáférhetetlenné
Részletesebben1.14. Nem magyar állampolgár esetén Magyarország területén tartózkodásának jogcíme:
NYOMTATVÁNY A fővárosi, megyei kormányhivatal érkeztető bélyegzője A jogi segítségnyújtás keretében nyújtott támogatások iránti kérelem benyújtására 1. A kérelmező személyi adata 1.1. Név: 1.2. Születési
RészletesebbenG Y O R S T Á J É K O Z T A T Ó. a Magyar Köztársaság ügyészi szerveinek évi büntetőjogi ügyforgalmáról
Ig. 97/2009. Legf. Ü. szám G Y O R S T Á J É K O Z T A T Ó a Magyar Köztársaság ügyészi szerveinek 2008. évi büntetőjogi ügyforgalmáról A BÜNTETŐJOGI SZAKTERÜLETI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI A büntetőjogi
RészletesebbenEU levélsablon büntetőeljárás alá vont személyek (gyanúsítottak és vádlottak) jogairól való tájékoztatáshoz
Hungarian EU levélsablon büntetőeljárás alá vont személyek (gyanúsítottak és vádlottak) jogairól való tájékoztatáshoz Önnek joga van ezt a jogairól tájékoztató levelet fogva tartása alatt magánál tartani.
RészletesebbenA TÁRSASÁG LÉTESÍTŐ OKIRAT MÓDOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE KOGENCIA DISZPOZITIVITÁS
A TÁRSASÁG LÉTESÍTŐ OKIRAT MÓDOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE KOGENCIA DISZPOZITIVITÁS I. A hatályos törvényi szabályozás ugyan a korábbinál részletesebben határozza meg a volt tag üzletrészének értékesítését,
Részletesebben1/2011. (IV.4.) BK vélemény
FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA BÜNTETŐ KOLLÉGIUMÁNAK VEZETŐJE 1055 Budapest V., Markó utca 16. Telefon: 268-4813 1/2011. (IV.4.) BK vélemény Amennyiben a bíróság elrendeli a tanú személyi adatainak a zárt kezelését,
RészletesebbenA) SZEMÉLYI ADATOK, JÖVEDELMI, VAGYONI HELYZET
NYOMTATVÁNY Jogi segítségnyújtás engedélyezése iránti kérelemhez A fővárosi, megyei igazságügyi szolgálat érkeztető bélyegzője A) SZEMÉLYI ADATOK, JÖVEDELMI, VAGYONI HELYZET I. A kérelmező személyi adatai
Részletesebben1. Az ügyész teendői a nyomozás befejezése után 2. A vád és a vádelv történeti fejlődésének vázlata 3. A vád jelentősége, a vádelv, a vádmonopólium
1. Az ügyész teendői a nyomozás befejezése után 2. A vád és a vádelv történeti fejlődésének vázlata 3. A vád jelentősége, a vádelv, a vádmonopólium 3. A vád fogalma, a vádemelés feltételei, az ügyészi
RészletesebbenTárcrv : Tájékoztatás nyomozás megszüntetéséről
Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testület ülése Z/JZ/M/2J009. Budapest, MMAz BUDAPEST FŐVÁROS X. kerület KŐBÁNYAI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE ^ ^ ^ ^ ^ j / Tárcrv : Tájékoztatás
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI
2016. április 18. 2016. 8. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 3073/2016. (IV. 18.) AB határozat bírói kezdeményezés elutasításáról... 442 3074/2016. (IV.
Részletesebben2017. évi CLI. törvény tartalma
2017. évi CLI. törvény tartalma I. FEJEZET: ALAPELVEK ÉS A TÖRVÉNY HATÁLYA 1. Alapelvek 1. [Törvényesség (legalitás) elve] 2. [Szakszerű és hatékony eljárás elve] 3. [A megkülönböztetés és részrehajlás
RészletesebbenAz Állatorvostudományi Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata
Az Állatorvostudományi Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata III. kötet Hallgatói Jogok Gyakorlásának és Kötelességek Teljesítésének, valamint a Hallgatói Kérelmek Elbírálásának és a Jogorvoslatnak
RészletesebbenKÖFOP VEKOP A
KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés Adatvédelmi kérdések a gyűlölet-bűncselekmények tanúinak kihallgatásakor Dombos Tamás Háttér Társaság Nemzeti Közszolgálati
Részletesebben(Nem jogalkotási aktusok) RENDELETEK
2019.3.22. L 80/1 II (Nem jogalkotási aktusok) RENDELETEK A TANÁCS (EU) 2019/459 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2019. március 21.) az egyiptomi helyzet tekintetében egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel
RészletesebbenNYOMTATVÁNY. A járási hivatal érkeztető bélyegzője. Jogi segítségnyújtás engedélyezése iránti kérelemhez
NYOMTATVÁNY A járási hivatal érkeztető bélyegzője Jogi segítségnyújtás engedélyezése iránti kérelemhez A) SZEMÉLYI ADATOK, JÖVEDELMI, VAGYONI HELYZET I. A kérelmező személyi adatai 1. Neve: 2. Születési
RészletesebbenMOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE
MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE FEGYELMI SZABÁLYZATA Érvényes: 2011. január 2. Készítette: Monoki László FB. elnök Jóváhagyta: Bukta László elnök 1 1. Szabályzat célja és hatálya (1) A szabályzat
RészletesebbenA járási igazságügyi szolgálat érkeztető bélyegzője NYOMTATVÁNY. Jogi segítségnyújtás engedélyezése iránti kérelemhez
NYOMTATVÁNY Jogi segítségnyújtás engedélyezése iránti kérelemhez A járási igazságügyi szolgálat érkeztető bélyegzője A) SZEMÉLYI ADATOK, JÖVEDELMI, VAGYONI HELYZET I. A kérelmező személyi adatai 1. Neve:
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3064/2015. (IV. 10.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.
1572 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3064/2015. (IV. 10.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő végzést: Az Alkotmánybíróság
RészletesebbenV É G Z É S. a közigazgatási hatósági eljárást megszüntetem.
ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG Szám: 29000-105/44197/ /2016. ált. Tárgy: alapvető jogot érintő rendőri intézkedés elleni panaszban hozott döntés V É G Z É S A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény
RészletesebbenTájékoztató a Munkáltatói jogkör gyakorlásának átruházásáról szóló eljárásrend,és a Kjt. Módosításával kapcsolatban
Tájékoztató a Munkáltatói jogkör gyakorlásának átruházásáról szóló eljárásrend,és a Kjt. Módosításával kapcsolatban 1. Hátrányos jogkövetkezmények alkalmazása a Kollektív Szerződés alapján Hátrányos következmény
RészletesebbenA sértett szerepe a büntetőeljárásban. A közvetítői eljárás
Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Kar Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék A sértett szerepe a büntetőeljárásban A közvetítői eljárás Konzulens: Dr. Róth Erika egyetemi docens
RészletesebbenVÁDKÉPVISELETI V LAP 2015. január 1-től
Elrendelte a 16/2007. (ÜK. 12.) LÜ utasítás (OSAP 1523 nytsz.) VÁDKÉPVISELETI V LAP 2015. január 1-től JOGERŐS! MEGJEGYZÉS: RENDŰ VÁDLOTT 1. ALAPADATOK 1. Az első fokon eljáró (fő)ügyészség:. iktatószám:
RészletesebbenA) SZEMÉLYI ADATOK, JÖVEDELMI, VAGYONI HELYZET
NYOMTATVÁNY Jogi segítségnyújtás engedélyezése iránti kérelemhez A fővárosi, megyei igazságügyi szolgálat érkeztető bélyegzője A) SZEMÉLYI ADATOK, JÖVEDELMI, VAGYONI HELYZET I. A kérelmező személyi adatai
RészletesebbenA jogállam feladata biztosítani a bűncselekmények felderítését és üldözését, a bűnösség kérdésének tisztességes eljárásban történő eldöntését, és a
A jogállam feladata biztosítani a bűncselekmények felderítését és üldözését, a bűnösség kérdésének tisztességes eljárásban történő eldöntését, és a társadalom érdekeit szolgáló büntetés végrehajtását.
RészletesebbenLXI. ÉVFOLYAM ÁRA: 1600 Ft 11. SZÁM ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY. Tartalom. Jogszabályok
LXI. ÉVFOLYAM ÁRA: 1600 Ft 11. SZÁM ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2013. november 30. Tartalom Jogszabályok oldal 2013. évi CLXXXVI. törvény egyes büntetőjogi tárgyú és
RészletesebbenAZ ELSİ FOKÚ BÍRÓSÁGI TÁRGYALÁS
AZ ELSİ FOKÚ BÍRÓSÁGI TÁRGYALÁS A bíróság eljárásának formái Tárgyalás kötelezı, ha a vádlott büntetıjogi felelısségének megállapítására bizonyítást vesznek fel. Nyilvános ülés, hasonló a tárgyaláshoz
RészletesebbenTSZVSZ ORSZÁGOS TŰZVÉDELMI KONFERENCIA
AZ ÁKR. GYAKORLATI ALKALMAZÁSA A TŰZMEGELŐZÉS TERÜLETÉN TSZVSZ ORSZÁGOS TŰZVÉDELMI KONFERENCIA DR. FIRNIGEL EDIT TŰ. SZÁZADOS TŰZMEGELŐZÉSI FŐOSZTÁLY BALATONKENESE, 2018. ÁPRILIS 26. Jogszabályváltozások
RészletesebbenA fővárosi, megyei Kormányhivatal járási hivatalának érkeztető bélyegzője NYOMTATVÁNY. Jogi segítségnyújtás engedélyezése iránti kérelemhez
NYOMTATVÁNY Jogi segítségnyújtás engedélyezése iránti kérelemhez A fővárosi, megyei Kormányhivatal járási hivatalának érkeztető bélyegzője A) SZEMÉLYI ADATOK, JÖVEDELMI, VAGYONI HELYZET I. A kérelmező
RészletesebbenTÖRVÉNYESSÉGE ÉS A BIZONYÍTÉKOK ÉRTÉKELÉSE. A bizonyítás tárgya
végrehajtás szervezete továbbítja, a 20/2009. (VI. 19.) IRM rendeletben foglaltak szerint. Az első két nyilvántartás közvetlen felhasználói a büntetőeljárásban közreműködő szervek, a harmadik adatbázisnak
Részletesebbenidőbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály
időbeli területi személyi 2 fogalma a fő szabály az elkövetési idő jelentősége az elkövetési időre vonatkozó elméletek magatartás (vagy tevékenység) elmélet cselekményegység elmélete ok-folyamat elmélet
RészletesebbenA) SZEMÉLYI ADATOK, JÖVEDELMI, VAGYONI HELYZET I. A kérelmezőő személyi adatai
PK. NYOMTAT TVÁNY 1. melléklet az 56/2007. (XII. 22.) IRM rendelethez A fővárosi, megyei igazságügyi szolgálat érkeztető bélyegzője Jogi segítségnyújtás engedélyezése iránti kérelemhez A) SZEMÉLYI ADATOK,
RészletesebbenMagyar joganyagok évi CIV. törvény - a jogi személlyel szemben alkalmazható 2. oldal a) vezető tisztségviselője vagy a képviseletre feljogosít
Magyar joganyagok - 2001. évi CIV. törvény - a jogi személlyel szemben alkalmazható 1. oldal 2001. évi CIV. törvény a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről 1 I. Fejezet BÜNTETŐJOGI
RészletesebbenFiatalkorúak a büntetőeljárásban. Nyíregyházi Törvényszék 2016.
Fiatalkorúak a büntetőeljárásban Nyíregyházi Törvényszék 2016. A betöltött évek és jelentőségük életkor 12. életévét betöltötte, de a 18. életévét még nem 14. életévét ne nem töltött személy (gyermekkorú)
RészletesebbenP. 1. melléklet az 56/2007. (XII. 22.) IRM rendelethez A fővárosi, megyei igazságügyi szolgálat érkeztető bélyegzője NYOMTATVÁNY
P. 1. melléklet az 56/2007. (XII. 22.) IRM rendelethez A fővárosi, megyei igazságügyi szolgálat érkeztető bélyegzője NYOMTATVÁNY Jogi segítségnyújtás engedélyezése iránti kérelemhez A) SZEMÉLYI ADATOK,
RészletesebbenMagyar joganyagok - 32/2017. (XII. 27.) IM rendelet - a pártfogó ügyvéd, az ügygond 2. oldal (3) Útiköltségként azon költség téríthető meg, amely az ü
Magyar joganyagok - 32/2017. (XII. 27.) IM rendelet - a pártfogó ügyvéd, az ügygond 1. oldal 32/2017. (XII. 27.) IM rendelet a pártfogó ügyvéd, az ügygondnok és a kirendelt védő részére megállapítható
RészletesebbenJogi és közigazgatási ismeretek III. tantárgy
Jogi és közigazgatási ismeretek III. tantárgy Büntetőeljárás és büntetés-végrehajtási jogi alapismeretek A büntetőeljárás jog fogalma, célja, jogforrásai, hatálya, szerkezete. A büntetőeljárás fogalma:
RészletesebbenTartalomjegyzék JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS... 2 ÁLDOZATSEGÍTÉS... 4 PÁRTFOGÓ FELÜGYELET... 6 UTÓGONDOZÁS... 7
Tartalomjegyzék JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS... 2 ÁLDOZATSEGÍTÉS... 4 PÁRTFOGÓ FELÜGYELET... 6 UTÓGONDOZÁS... 7 Jogi segítségnyújtás Hatáskörrel rendelkező szerv: VEMKH Igazságügyi Szolgálat Jogi Segítségnyújtó
RészletesebbenKÖZÉRDEKŰ BEJELENTÉSEK ÉS PANASZOK
KÖZÉRDEKŰ BEJELENTÉSEK ÉS PANASZOK KEZELÉSÉNEK SZABÁLYZATA Kerekegyháza Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala 2010-04-30 2 / 8 Tartalomjegyzék ÁLTALÁNOS RÉSZ 3 1.1 Bevezetés 3 1.2 A szabályzat célja
RészletesebbenA LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, július 31. LVII. ÉVFOLYAM ÁRA: 920 Ft 7. SZÁM TARTALOM JOGSZABÁLYOK SZEMÉLYI HÍREK HATÁROZATOK
LVII. ÉVFOLYAM ÁRA: 920 Ft 7. SZÁM A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2009. július 31. TARTALOM Oldal Oldal JOGSZABÁLYOK 2009. évi LXXXIII. törvény a büntetõeljárások idõszerûségének javítása
RészletesebbenA Fővárosi Ítélőtábla 2.Kpkf /2006/3.
A Fővárosi Ítélőtábla 2.Kpkf.50.422/2006/3. A Fővárosi Ítélőtábla a Magyar Autóklub (Budapest) felperesnek a Gazdasági Versenyhivatal (Budapest) alperes ellen versenyfelügyeleti ügyben hozott közigazgatási
RészletesebbenA nappali ellátás igénybevételének módja
Dabas Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14 / 2018. (VI.1.) önkormányzati rendelete A Reménysugár Fogyatékosok Napközi Otthonában igénybe vehető nappali ellátásról és azok térítési díjáról Dabas
RészletesebbenMUNKAANYAG. Dr. Sóti Kálmán. Nyomozástan I. A büntetőeljárásjog alapjai 1. A követelménymodul megnevezése: Általános őr-és járőrszolgálati feladatok
Dr. Sóti Kálmán Nyomozástan I. A büntetőeljárásjog alapjai 1. A követelménymodul megnevezése: Általános őr-és járőrszolgálati feladatok A követelménymodul száma: 0731-06 A tartalomelem azonosító száma
RészletesebbenTájékoztató a NÉP ÜGYVÉDJE jogi segítségnyújtó szolgálatról
pénzügyekben hitelesen Tájékoztató a NÉP ÜGYVÉDJE jogi segítségnyújtó szolgálatról INFORMÁCIÓS ANYAGOK Tanácsadásra bejelentkezés: email: info@hitelszovetseg.hu telefon: +36(30) 7091269 S Z É C H E N Y
RészletesebbenA és években bírósági ügyszakban elévült büntetőügyek vizsgálata
LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG Büntetőbírósági Ügyek Főosztálya A 2010. és 2011. években bírósági ügyszakban elévült büntetőügyek vizsgálata A 2011 decemberében elvégzett gyorsvizsgálat megállapításai alapján szükségessé
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN Í T É L E T E T :
Szegedi Ítélőtábla A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN A Szegedi Ítélőtábla a Szegeden, 2006. évi június hó 20. napján tartott nyilvános fellebbezési tárgyalás alapján meghozta a következő Í T É L E T E T : A
RészletesebbenHelye a közigazgatásban, fogalmak
Szabálysértési jog Helye a közigazgatásban, fogalmak A szankciórendszer egyik eleme Kapcsolódó fogalmak: Közrend Közbiztonság Rendészet Közigazgatási Büntetőjog Büntetőjog - kriminalitás - szankció - anyagi
RészletesebbenÁltalános tájékoztató a szabálysértési eljárásról
Általános tájékoztató a szabálysértési eljárásról A szabálysértési jog hatályos joganyaga a 2012. évi II. tv. (Sztv.), amely tartalmazza a szabálysértési anyagi jog általános és különös részét, valamint
RészletesebbenNYOMTATVÁNY Jogi segítségnyújtás engedélyezése iránti kérelemhez
NYOMTATVÁNY Jogi segítségnyújtás engedélyezése iránti kérelemhez A fővárosi, megyei kormányhivatal érkeztető bélyegzője A) SZEMÉLYI ADATOK, JÖVEDELMI, VAGYONI HELYZET I. A kérelmező személyi adatai 1.
Részletesebben1. melléklet az 56/2007. (XII. 22.) IRM rendelethez A) SZEMÉLYI ADATOK, JÖVEDELMI, VAGYONI HELYZET. I. A kérelmező személyi adatai
1. melléklet az 56/2007. (XII. 22.) IRM rendelethez NYOMTATVÁNY Jogi segítségnyújtás engedélyezése iránti kérelemhez A fővárosi, megyei igazságügyi szolgálat érkeztető bélyegzője A) SZEMÉLYI ADATOK, JÖVEDELMI,
RészletesebbenA kötelező jogi védelem gyakorlati problémái a büntetőeljárás nyomozati szakában
1 dr. Czeglédy Csaba A kötelező jogi védelem gyakorlati problémái a büntetőeljárás nyomozati szakában A joggyakorlat alapján a kötelező védelem esetén a védő kirendelésének elmulasztása a terhelt jogainak
RészletesebbenVÁDKÉPVISELETI V LAP július 1-től
Elrendelte a 16/2007. (ÜK. 12.) LÜ utasítás (OSAP 1523 nytsz.) VÁDKÉPVISELETI V LAP 2018. július 1-től JOGERŐS! A jogerő dátuma: / / MEGJEGYZÉS: RENDŰ VÁDLOTT 1. ALAPADATOK 1. Az első fokon eljáró (fő)ügyészség:.
RészletesebbenPanaszkezelési Szabályzat
Felnőttképzési nyilvántartási szám: E-000889/2014 OTP Fáy András Alapítvány Középiskolások Országos Pénzügyi és Gazdasági Oktatóközpontja (O.K. Központ) Panaszkezelési Szabályzat A kiadásért felelős: Virágos
Részletesebben