BÜNTETŐJOGI SZAKÁG. 1. Nyomozás felügyeleti és vádelőkészítési szakterület

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BÜNTETŐJOGI SZAKÁG. 1. Nyomozás felügyeleti és vádelőkészítési szakterület"

Átírás

1 BÜNTETŐJOGI SZAKÁG 1. Nyomozás felügyeleti és vádelőkészítési szakterület 1.1. Az ügyészség fő feladatait az Alaptörvény 29. Cikkének (1) és (2) bekezdése határozza meg. Eszerint a legfőbb ügyész és az ügyészség az igazságszolgáltatás közreműködőjeként az állam büntetőigényét érvényesíti. Az ügyészség üldözi a bűncselekményeket, fellép más jogsértő cselekményekkel és mulasztásokkal szemben, valamint elősegíti a jogellenes cselekmények megelőzését. A legfőbb ügyész és az ügyészség törvényben meghatározottak szerint a) jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben; b) képviseli a közvádat a bírósági eljárásban; c) felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett; d) törvény által meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol. Az ügyészség feladatai tehát két fő csoportba oszthatók. Az egyikbe a büntető igazságszolgáltatáshoz kapcsolódó, önmagában is sokrétű tevékenység tartozik, amely akként összegezhető, hogy az ügyészség az igazságszolgáltatás közreműködőjeként érvényesíti az állam büntetőjogi igényét. E körben elsőként az ügyész nyomozás felügyeleti és vádelőkészítési tevékenysége jut szerephez, amely a büntetőeljárás három önálló szakaszából kettőt ölel fel: a nyomozást és a vádemelési (ügyészi) szakaszt. Az ügyészségről szóló évi CLXIII. törvény (Ütv.) 17. -a az ügyész nyomozással és vádemeléssel kapcsolatos feladatait az alábbiak szerint határozza meg: Az ügyész a vádemelés feltételeinek megállapítása végett a) nyomozást végeztet; b) felügyeli a nyomozó hatóság önálló nyomozását; illetve c) a büntetőeljárási törvényben meghatározott esetekben a nyomozást maga végzi. A nyomozás során az ügyész a büntetőeljárás hatékony és a lehető leggyorsabb lefolytatása érdekében rendelkezik az ügyről, a nyomozás elvégzendő feladatairól. A nyomozásra vonatkozó intézkedéseiért, az általa elvégzett eljárási cselekmények, az általa tett intézkedések és meghozott határozatok megalapozottságáért, jogszerűségéért felelős. A nyomozás feletti felügyelet keretében az ügyész a törvényben meghatározott jogkörei felhasználásával minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a nyomozó hatóság az önálló nyomozását

2 2 törvényesen, az emberi jogok tiszteletben tartásával, a vádemelés kérdésében történő döntésre alkalmas módon teljesítse. Így különösen a) megvizsgálhatja és megváltoztathatja a nyomozó hatóság határozatait és a nyomozás során tett intézkedéseit, az esetleges jogsértés kiküszöbölése iránt haladéktalanul intézkedik; b) a nyomozó hatóságot a nyomozással kapcsolatban utasíthatja, az utasításának végrehajtását ellenőrzi; c) elbírálja a nyomozás során előterjesztett, a feladatkörébe tartozó jogorvoslati kérelmeket. Az ügyész gondoskodik arról, hogy a nyomozás során a büntetőeljárás résztvevőinek jogai érvényesüljenek. Kizárólag az ügyészség nyomoz az olyan bűncselekmények miatt indult ügyekben, amelyekben az állami szervek törvényes működése, az Országgyűlés által megválasztott tisztségviselők, az országgyűlési képviselők, valamint az igazságszolgáltatás hitelébe vetett bizalom megóvása és erősítése, a sértettek vagy az elkövetők személye miatt garanciális okból alapvető követelmény a nyomozást végző szerv függetlensége. A büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény (Be.) alapvetően megváltoztatta a nyomozás szerepét a büntetőeljárásban, amikor feladataként a bűncselekmények és az elkövető felderítését, a bizonyítási eszközök és bizonyítékok felkutatását, összegyűjtését, megőrzését és azokról az ügyész tájékoztatását határozta meg. A nyomozás tehát arra szolgál, hogy tisztázza: van-e a vádemelésnek oka, megvannak-e a feltételei, vagy azok időlegesen vagy véglegesen hiányoznak. A törvény értelmében a nyomozás a vádat előkészítő eljárássá vált, a nyomozás ura ezért az ügyész lett. A nyomozó hatóság (a rendőrség, meghatározott ügyekben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal) a nyomozást az ügyész rendelkezése alapján vagy önállóan végzi. Utóbbi esetben az ügyész a rendelkezési jogát a nyomozás feletti törvényességi felügyelet eszközeivel gyakorolja. Az ügyész utasításokkal irányítja a nyomozást, amelyek bármely s akár valamennyi eljárási cselekményre és az érdemi befejezés módjára is kiterjedhetnek. Az ügyész betekinthet a nyomozó hatóság irataiba, nyilvántartásaiba, a nyilvántartások adatait felhasználhatja. A nyomozó hatóságtól az ügy nyomozását az ügyész bármikor magához vonhatja. Az ügyész és a nyomozó hatóság kapcsolatának az ügyek kisebb hányadára kiterjedő speciális esete, amikor a nyomozó hatóság önállóan nyomoz, s az ügyész ennek valamennyi lényeges mozzanatát figyelemmel kíséri (fokozott ügyészi felügyelet). Azoknak az ügyeknek a körét, amelyekben a nyomozások fokozott ügyészi felügyelet mellett folynak, a 11/2003. (ÜK. 7.) LÜ utasítás 37. -a határozza meg. Ezek a következők:

3 3 a) az ügy ténybeli, jogi megítélése vagy a bűncselekmény bizonyítása bonyolult, b) a nyomozás során az ügyész lényeges törvénysértést, mulasztást, vagy a nyomozás eredményességét veszélyeztető körülményt észlelt, c) a gyanúsított személyi szabadságát elvonó kényszerintézkedés elrendelése óta hat hónap eltelt, d) a meghatározott személy ellen folyó nyomozás megindításától [Be (2) bekezdés] számított egy év eltelt, e) a nyomozás olyan bűncselekmény miatt folyik, amelyet a törvény tíz évet meghaladó szabadságvesztéssel fenyeget, f) az ügyet kiemelt üggyé nyilvánították, továbbá, ha g) az ügyész azt bármely más okból szükségesnek látja. A nyomozó hatóságnak a nyomozás elrendeléséről, annak állásáról, továbbá ha olyan eljárási cselekmény teljesítése szükséges, amelyről az ügyész vagy a bíróság dönthet, az ügyészt tájékoztatnia, s e döntést kezdeményezve előterjesztést kell tennie. A nyomozó hatóság vezetője köteles biztosítani, hogy az ügyész a felügyeleti és rendelkezési jogát gyakorolhassa. Felelős azért, hogy a nyomozó szerv a nyomozásra vonatkozó ügyészi utasításokat határidőre, szakszerűen, hiánytalanul és törvényesen teljesítse akkor is, ha véleménye attól eltérő. Jelentőségénél fogva kiemelkedik a nyomozás során végzett ügyészi tevékenységek közül az ügyésznek az előzetes letartóztatással kapcsolatos ténykedése. Magyarországon 1989 óta az előzetes letartóztatást az ügyész indítványára csak a bíróság rendelheti el. Az esetek többségében az ügyész a nyomozó hatóság előterjesztése alapján, kisebb hányadában saját kezdeményezésére tesz indítványt a személyes szabadságot súlyosan korlátozó kényszerintézkedés alkalmazására. A közvádra üldözendő bűncselekmények terén az ügyészség vádemelési monopóliummal rendelkezik: a bíróság csak annak a büntetőjogi felelősségéről dönthet, aki ellen az ügyész vádat emelt. Az ügyész a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén emel vádat, vagy dönt a vádemelés elhalasztásáról, annak részbeni mellőzéséről, illetőleg az ügy közvetítői eljárásra utalásáról. Amennyiben a vádemelés feltételei időlegesen hiányoznak, az ügyész a nyomozást felfüggeszti, ha pedig véglegesen, akkor megszünteti azt A Be. garanciális jogokat biztosít a büntetőeljárás két főszereplőjének, a sértettnek és a terheltnek, s e jogok érvényesítése az ügyészi nyomozásban, valamint a nyomozás felügyeleti és vádelőkészítési tevékenység során is kiemelkedő szerephez jut.

4 4 A sértett (akinek jogát vagy jogos érdekét a bűncselekmény sértette vagy veszélyeztette) a) a büntetőeljárási jogairól az ügyésztől és a nyomozó hatóságtól felvilágosítást kérhet, b) személyes közreműködési kötelezettséget nem igénylő jogait képviselője útján gyakorolhatja. (Képviselőként írásba foglalt meghatalmazás alapján ügyvéd vagy nagykorú hozzátartozó, illetve a külön törvényben erre feljogosított személy járhat el), c) kihallgatásán ha külföldi állampolgár jelen lehet államának konzuli tisztviselője, d) maga és törvényes képviselője az ügyben felmerült, különösen a személyes megjelenésből adódó költségének megtérítését kérheti, e) indítványokat, észrevételeket tehet, f) az eljárási cselekményeknél a szakértő meghallgatásánál, szemlénél, bizonyítási kísérletnél és a felismerésre bemutatásnál jelen lehet, a szakértőhöz kérdést intézhet, g) a kihallgatása során személyi adatainak [Be. 85. (2) bekezdés], továbbá a rá vonatkozó szakvélemény leleti részének zártan történő kezelését kérheti, h) a költségek előlegezése mellett kérheti a nyomozási cselekmény gyorsírással, kép- vagy hangfelvevővel, illetve egyéb berendezéssel történő rögzítését, i) a terhelttel szemben olyan polgári jogi igényt érvényesíthet, amely a vád tárgyává tett cselekmény következében keletkezett, j) az eljárás őt érintő irataiba betekinthet, k) a nyomozás befejezéséig másolatot kaphat a szakvéleményről és az olyan nyomozási cselekményről készült iratról, amelynél jelen lehetett, egyéb iratról tanúkénti kihallgatását követően akkor, ha ez a nyomozás érdekeit nem sérti, l) a nyomozás befejezését követően az iratokat megtekintheti, másolatot kaphat az ellene elkövetett bűncselekményre vonatkozó iratokról, m) jogosult megismerni a minősített adatot, amelyet olyan irat tartalmaz, amelyet a törvény szerint megtekinthet, n) könnyű testi sértés, magántitok megsértése, levéltitok megsértése, rágalmazás, becsületsértés és kegyeletsértés esetén a vádat magánvádlóként képviseli, ha az elkövető magánindítványra büntetendő, o) határidő, határnap önhibáján kívüli elmulasztása miatt 8 napon belül igazolási kérelmet nyújthat be, továbbá p) a törvényben meghatározott esetekben jogorvoslattal élhet, illetve pótmagánvádlóként léphet fel A pótmagánvád az ügyészi vádmonopólium alóli kivételt jelent, a bűnüldözői (ügyészi) értékeléssel szemben ad korrekciós lehetőséget a sértettnek a bíróság előtti jogérvényesítésre. A Be ának (1) bekezdése szerint a sértett a törvényben meghatározott esetekben pótmagánvádlóként léphet fel, ha az ügyész vagy a nyomozó hatóság a feljelentést elutasította, vagy a nyomozást megszüntette, továbbá, ha az ügyész a vádemelést részben mellőzte, vagy a vádat elejtette. A sértett pótmagánvádlóként léphet fel akkor is, ha az ügyész a nyomozás eredményeként közvádra üldözendő

5 5 bűncselekményt nem állapított meg, ezért nem emelt vádat, illetőleg a vád képviseletét magánvádas eljárásban elrendelt nyomozás eredményeként nem vette át. A pótmagánvádlókénti fellépés feltételeit a törvény a következők szerint határozza meg: Ha a feljelentést a sértett tette [Be (1) bekezdés], a feljelentést elutasító, vagy a nyomozást megszüntető határozat ellen a kézhezvételtől számított 8 napon belül panasszal élt [Be (1)-(2) bekezdés], és a panaszát az ügyész vagy a felettes ügyész elutasította [Be (1) bekezdés b) pont]. A pótmagánvádlókénti fellépésre ezen túl is csak akkor kerülhet sor, ha: a) a feljelentést azért utasították el, aa) mert a cselekmény nem bűncselekmény, vagy ab) a Büntető Törvénykönyv (Btk.) 22. -a büntethetőséget kizáró ok állapítható meg; b) a nyomozást azért szüntették meg, mert ba) a cselekmény nem bűncselekmény, bb) a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg a bűncselekmény elkövetése, bc) a cselekményt nem a gyanúsított követte el, bd) nem állapítható meg, hogy a cselekményt a gyanúsított követte el, be) büntethetőséget kizáró ok állapítható meg, vagy bf) a törvényben meghatározott egyéb büntethetőséget megszüntető ok állapítható meg. Ezekben az esetekben a sértett az ügy iratait az eljárást folytató nyomozó hatóságnál vagy ügyészségnél megtekintheti, s amennyiben pótmagánvádlóként kíván fellépni, az ügyész vagy a felettes ügyész panaszt elutasító határozatának kézhezvételét követő 60 napon belül ügyvédje útján mivel a Be ának (4) bekezdése szerint a pótmagánvádló ügyvédi képviselete kötelező az ügyben az első fokon eljárt hatóságnál vádindítványt nyújthat be, melyet az továbbít a bírósághoz [Be ]. Ha a sértett a jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán nem tud jogi képviseletéről gondoskodni, személyes költségmentesség és pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránt a jogi segítségnyújtó szolgálathoz fordulhat. A sértett a vádindítványt személyesen, pótmagánvádlóként akkor nyújthatja be, ha a vádindítványban nyilatkozik arról, hogy a személyes költségmentesség és a pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránt a külön jogszabályban foglaltak szerint kérelmet terjesztett elő a jogi segítségnyújtó hivatalhoz.

6 6 Nincs helye a pótmagánvádlóként történő fellépésnek, ha a büntethetőséget a gyermekkor vagy a kóros elmeállapot zárja ki, továbbá az elkövető halála esetén. Ha az ügyész a vádemelést részben mellőzte, a sértett az erről szóló határozat kézhezvételét követő 8 napon belül panasszal élhet. A panasz elutasítását követően, az elutasító határozat kézhezvételétől számított 60 napon belül a fentiek szerint léphet fel az ügyben pótmagánvádlóként. Vádelejtés esetén a pótmagánvádlókénti fellépésre akkor kerülhet sor, ha a vádelejtésre a Be a (1) bekezdésének a) és c) pontjában, valamint a Be a (1) bekezdésének a)-d) és f) pontjában foglalt okból került sor. A pótmagánvádló halála esetén helyébe harminc napon belül egyenes ági rokona, házastársa, élettársa vagy törvényes képviselője léphet. A terhelt (akivel szemben büntetőeljárást folytatnak, a nyomozás során gyanúsított) jogosult arra, hogy a) a gyanúsítást, a vád tárgyát, illetve ezek változását vele közöljék, b) megfelelő időt és lehetőséget kapjon a védekezésre való felkészülésre, c) a védelmére szolgáló tényeket az eljárás bármely szakaszában előadja, d) a vallomás tételét megtagadja, e) kihallgatásán ha külföldi állampolgár, s kéri jelen lehet államának konzuli tisztviselője, f) ha az eljárásban védő részvétele nem kötelező, de jövedelmi viszonyai miatt nem tud a védelméről gondoskodni, a nyomozó hatóságtól, az ügyésztől, vagy a bíróságtól védő kirendelését kérheti, g) büntetőeljárási jogairól és kötelességeiről a nyomozó hatóságtól vagy az ügyésztől felvilágosítást kapjon, h) indítványokat, észrevételeket tegyen, i) ha a Be. másként nem rendelkezik, az eljárási cselekményeknél a szakértő meghallgatásánál, szemlénél, bizonyítási kísérletnél és a felismerésre bemutatásnál jelen lehet, a szakértőhöz kérdést intézhet, j) a rá vonatkozó szakvélemény leleti részének zártan történő kezelését kérheti, k) a nyomozás során szakvéleményt készíttethet, l) az eljárás őt érintő irataiba betekinthet, m) a nyomozás befejezéséig másolatot kaphat a szakvéleményről és az olyan eljárási cselekményről készült iratról, amelynél jelen lehetett, az egyéb iratról akkor, ha ez az eljárás érdekét nem sérti, n) a nyomozás befejezését (vagy a nyomozás megszüntetését) követően másolatot kaphat mindazon iratról, amelyek megismerésére a Be a alapján jogosult, o) jogorvoslattal panasszal, felülbírálati indítvánnyal éljen.

7 7 A fogva lévő terhelt jogosult továbbá arra, hogy a) védőjével, és ha külföldi állampolgár, államának konzuli képviselőjével a kapcsolatot felvegye, vele írásban és szóban ellenőrzés nélkül érintkezzék, kihallgatása előtt a védőjével értekezzen, b) a hozzátartozójával vagy az ügyész, illetve a bíróság rendelkezése alapján más személlyel szóban, felügyelet mellett, írásban ellenőrzés mellett érintkezzék. A hozzátartozóval való kapcsolattartása a büntetőeljárás eredményessége érdekében azonban korlátozható vagy meg is tiltható. Az ügyész a Be.-ben meghatározott feltételek fennállása esetén vádat emel, dönt a vádemelés részbeni mellőzéséről, vagy elhalasztásáról, illetve az ügyet közvetítői eljárásra utalhatja A bűncselekmény elkövetésével kiváltott konfliktus kezelését célzó, január 1-jétől alkalmazandó új büntetőeljárási jogintézmény a közvetítői eljárás, amelynek célja, hogy a bíróságtól és az ügyésztől független közvetítő bevonásával a sértett és a terhelt közötti konfliktus megoldását tartalmazó, a bűncselekmény következményeinek jóvátételét és a terhelt jövőbeni jogkövető magatartását elősegítő írásbeli megállapodás, megegyezés jöjjön létre. A törvényben meghatározott bűncselekmények miatt indult nyomozás befejezését követően az ügyész az ügyet akkor utalja közvetítői eljárásra és a nyomozást legfeljebb hat hónapra felfüggeszti, ha a) a Btk a alapján az eljárás megszüntetésének vagy a büntetés korlátlan enyhítésének lehet helye, b) a gyanúsított a vádemelésig beismerő vallomást tett, vállalja és képes a bűncselekménnyel okozott sérelmet a sértett által elfogadott módon és mértékben jóvátenni, c) a gyanúsított és a sértett is (önként) hozzájárult a közvetítői eljárás lefolytatásához, valamint d) a bűncselekmény jellegére, az elkövetés módjára és a gyanúsított személyére tekintettel a bírósági eljárás lefolytatása mellőzhető, vagy megalapozottan feltehető, hogy a bíróság a tevékeny megbánást a büntetés kiszabása során értékelni fogja. Az említett feltételeknek együttesen kell fennállniuk. A közvetítői eljárás részletes szabályait külön törvény állapítja meg. 2. Büntetőbírósági szakterület 2.1. Amennyiben az ügyész az első fokú bírósági eljárásban a nyomozás során beszerzett bizonyítékok értékelése alapján arra a meggyőződésre jut, hogy az ügy terheltje által elkövetett bűncselekmény miatt a bíróságnak kell joghátrányt alkalmaznia, vádat emel. Ezzel a büntetőeljárás a perszakba lép, amelyben a bíróságnak el kell bírálnia a

8 8 vádat; döntenie kell a vádlott bűnösségéről valamennyi vád tárgyává tett bűncselekményt illetően, azonban nem vizsgálhatja a vádlott büntetőjogi felelősségét olyan bűncselekményben, amelyet a vád nem tartalmaz. Az ügyész bíróság előtti tevékenységét a Be., valamint a büntetőbíróság előtti ügyészi tevékenységről szóló 12/2003. (ÜK. 7.) LÜ utasítás (Ut.) szabályozza. A bíróság a tárgyalás megkezdése előtt, a tárgyalás előkészítése során megvizsgálja, hogy a benyújtott vád törvényes-e; az arra jogosult ügyész meghatározott személy pontosan körülírt, büntető törvénybe ütköző cselekménye miatt kezdeményezi-e a bírósági eljárás lefolytatását. A bíróság vizsgálata arra is kiterjed, hogy a vádirat megfelel-e a Be a (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek. Szükség esetén megkeresi az ügyészt a vádirat hiányosságainak pótlása, valamint bizonyítási eszközök felkutatása, biztosítása végett. A tárgyaláson maradéktalanul érvényesül a kontradiktórius eljárás elve, a bíróság az ügyész mellett a terheltet és védőjét is meghallgatja, és ekkor válik érzékelhetővé a különböző funkciók ítélkezés, vád, védelem elkülönülése. A bíróság a tárgyaláson bizonyítást folytat le, melynek során megvizsgálja az ügyész, illetve a vádlott és védője által előterjesztett bizonyítékokat, de bizonyítást a felek indítványától függetlenül, hivatalból is elrendelhet. Az ügyész bíróság előtti tevékenységét, a vád képviseletét alapvetően az határozza meg, hogy a vád bizonyítása őt terheli. A tárgyalás során különös gondossággal kell figyelemmel kísérnie a bizonyítási eljárás alakulását, és amennyiben megítélése szerint további, a vádiratban nem szereplő bizonyítási eszközök is alátámaszthatják a vádat, azok beszerzését, megvizsgálását haladéktalanul indítványoznia kell. Ez azért szükséges, mert a perszakban a bíróság feladata az alapos és hiánytalan tényállás megállapítása, azonban, ha az ügyész nem indítványozza, nem köteles a vádat alátámasztó, tehát a vádlott terhére szóló bizonyítási eszközök beszerzésére illetve megvizsgálására. Az ügyész a vád bizonyítását a büntetőeljárás szabályainak szem előtt tartásával végzi. Ebben a körben azonban nem csak arra kell ügyelnie, hogy a jogait és kötelességeit a törvényes előírásoknak megfelelően gyakorolja, hanem arra is, hogy a bíróság se sértsen eljárási jogszabályt. A vád képviselete során az ügyész a bírósági iratokat megtekintheti, és indítványtételi jog illeti meg az ügyben felmerült minden olyan kérdésben, amelyben a bíróság dönt. Amennyiben a törvény másképp nem rendelkezik, fellebbezéssel élhet a tárgyalás vezetése és rendjének fenntartása körében hozottak kivételével a bíróság valamennyi határozata ellen. Az ügyész korlátlanul rendelkezik a váddal, azt a tárgyaláson a bíróság érdemi határozathozatalra történő visszavonulásáig bármikor módosíthatja: ha a bizonyítás eredményeként úgy látja, hogy a vádlott más bűncselekményben

9 9 is bűnös, a vádat kiterjeszti, míg ha a cselekményt jogilag másképp értékeli, megváltoztatja azt. Az ügyész a bizonyítási eljárás befejezését követően perbeszédet tart. Ebben részletesen elemzi a bizonyítás anyagát, egyenként és összefüggésükben értékeli a bizonyítékokat, részletesen foglalkozik a vádlott védekezését támogató, és cáfoló adatokkal is. Indokolt indítványt terjeszt elő valamennyi olyan kérdésben, amelyben a bíróságnak döntenie kell, különös figyelmet fordítva a bűnösség kérdésére, a bűncselekmény jogi minősítésére, valamint az alkalmazandó büntetésre, intézkedésre. A védő ezt követően megtartott perbeszédére viszonválasszal élhet. Az ügyésznek az egész büntetőeljárás során figyelembe kell vennie a terheltet terhelő és mentő, valamint a büntetőjogi felelősségét súlyosító és enyhítő körülményeket. Erre is figyelemmel, ha a bizonyítás eredménye alapján azt állapítja meg, hogy a vád tárgyává tett cselekmény nem bűncselekmény, vagy a bűncselekményt nem a vádlott követte el, illetve a bűncselekmény nem közvádra, hanem magánvádra üldözendő, a vádat elejti. A törvény a vád elejtése esetén lehetőséget biztosít a sértett részére az eljárás folytatására. Abban az esetben ugyanis, ha a sértett vállalja, hogy kötelező jogi képviselet mellett pótmagánvádlóként lép fel, a bíróság azon a címen, hogy az ügyész vádat elejtette, nem szüntetheti meg az eljárást. A bizonyítás eredményeként az ügyész arra a meggyőződésre is juthat, hogy nem bizonyított a bűncselekmény elkövetése, illetve, hogy a bűncselekményt nem a megvádolt személy követte el. Ilyen esetben, valamint akkor is, ha álláspontja szerint a vádlott javára az Ut. 8. -a (4) bekezdésében meghatározott büntethetőséget kizáró ok állapítható meg, a vádlott felmentésére tesz indítványt. Az ilyen tartalmú indítvány előterjesztésével az ügyész nem akadályozza meg a bíróságot abban, hogy a bizonyítékok eltérő értékelésével megállapítsa a vádlott büntetőjogi felelősségét. Az ügyész, a vádlott és védője az első fokú bíróság tárgyaláson kihirdetett ügydöntő határozata ellen fellebbezéssel élhet, ha azt törvénysértőnek, vagy megalapozatlannak tartja. Az ügyész a vádlott terhére és javára egyaránt fellebbezhet. A vádlott terhére bejelentett fellebbezésének hiányában a másodfokú bíróság a felmentett vádlott bűnösségét nem állapíthatja meg, a kiszabott büntetést, illetve a büntetés helyett alkalmazott intézkedést pedig nem súlyosíthatja A másod és a harmadfokú eljárás tárgya már nem a vád, hanem a bíróság első és másodfokú, fellebbezéssel támadott ügydöntő határozata. Ezért az ügyész az eljárás e szakaszaiban már nem vádképviseletet lát el, hanem a fellebbezéssel támadott bírósági határozatra vonatkozó álláspontjának kifejtésével közreműködik abban, hogy a fellebbviteli bíróság megalapozott és törvényes ügydöntő határozatot hozzon. A másod, illetve a harmadfokú bíróság mellett működő ügyész eljárása során a vádlott terhére, illetve javára egyaránt tehet indítványt.

10 10 Az első fokú bíróságok a másodfokú bíróság mellett működő ügyészség útján terjesztik fel az iratokat a fellebbezés elbírálására. A másodfokon eljáró ügyész az iratokat az első fokú bíróság ügydöntő határozatának megalapozottságáról, a vádlott bűnösségről, a bűncselekmény jogi minősítéséről, az alkalmazott joghátrányról, valamint az eljárásjogi szabályok megtartásáról kialakított álláspontját tartalmazó átiratával együtt továbbítja a fellebbezési bírósághoz. Nyilatkozik az első fokon eljárt ügyész fellebbezésének fenntartásáról, vagy visszavonásáról, kitér a terhelt és a védő fellebbezésének értékelésére is, és indítványt tesz az első fokú határozat helybenhagyására, megváltoztatására, vagy hatályon kívül helyezésére. A másodfokú bíróság a fellebbezést tanácsülésen, nyilvános ülésen, vagy ha a tényállás megalapozatlansága miatt bizonyítást rendel el tárgyaláson bírálja el. Az ügyész, a vádlott és a védő az első fokú eljáráshoz képest jelentősen szűkebb körben csak abban az esetben jelenthet be fellebbezést a másodfokú bíróság érdemi ügydöntő határozata ellen, ha álláspontja szerint a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságtól a bűnösség kérdésében eltérő határozatát a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével hozta. Az ügyész a vádlott terhére, illetve javára egyaránt fellebbezhet. A harmadfokú bíróság a fellebbezéseket mivel a Be. bizonyítás felvételére nem ad lehetőséget tanácsülésen, illetve nyilvános ülésen bírálja el. A harmadfokú bíróság mellett működő ügyész részvétele a nyilvános ülésen kötelező, ahol a bírósági iratok vizsgálata alapján azokban a kérdésekben nyilatkozik, mint a másodfokú eljárásban részt vett ügyész. A másod és a harmadfokú ügyésznek a tárgyaláson, illetve a nyilvános ülésen előadott nyilatkozata az első fokú perbeszédnél lényegesen nagyobb mértékben tartalmaz jogi érveket, tömörebb és még inkább a bíróságnak szól A törvény a rendkívüli perorvoslati eljárásokra a fellebbezéssel nem támadott, illetve a harmadfokú eljárásban hozott és ezért nem támadható jogerős ügydöntő határozatok ellen biztosít lehetőséget. Részben akkor, ha utóbb olyan bizonyítékok válnak ismertté, amelyek ha az alapügy elbírálása során már rendelkezésre állnak jelentősen befolyásolták volna az ügy büntetőjogi megítélését (perújítási eljárás), részben pedig, ha az alapügyben eljárt bíróságok a büntető anyagi és eljárásjogi szabályokat súlyosan megsértették (felülvizsgálati eljárás). A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a tényállás helytelen, téves megállapítása miatt, a Be a (1) bekezdésében meghatározott okokból a terhelt, védő és más jogosult a másodfokú bíróság területén működő ügyésznél perújítási indítványt nyújthat be. Az ügyész az indítványt annak helyt adására, vagy elutasítására irányuló nyilatkozatával együtt a perújítás megengedhetősége kérdésében döntő másodfokú bírósághoz továbbítja. Az ügyész maga is indítványozhat perújítást.

11 11 Amennyiben a másodfokú bíróság a perújítási indítványt alaposnak találja, a perújítást elrendeli, és az ügyet a megismételt eljárás lefolytatása végett megküldi az első fokú bíróságnak, amely a tárgyalás eredményéhez képest új ítéletet hoz, vagy elutasítja a perújítást. A Be. a bíróság jogerős ügydöntő határozatának felülvizsgálatát a 416. (1) bekezdésében meghatározott okokból, többek között akkor teszi lehetővé, ha a terhelt felmentésére, vagy bűnösségének megállapítására, a büntetés kiszabására, illetve az intézkedés alkalmazására a büntető anyagi jog, a bíróság határozatának meghozatalára pedig a büntetőeljárás egyes szabályainak megsértésével került sor. A Be. kizárja a tényállás, valamint büntető anyagi jogszabálysértés okából a harmadfokú határozatok felülvizsgálatát. Az ügyész a terhelt terhére a jogerős ügydöntő határozat közlésétől számított hat hónapon belül terjeszthet elő felülvizsgálati indítványt. A terhelt javára szóló indítvány benyújtását egy eset kivételével a Be. nem köti határidőhöz. A Kúria az indítványt a tanácsülésen, vagy nyilvános ülésen történő elbírálását megelőzően, a bírósági iratokkal együtt megküldi a Legfőbb Ügyészségnek, amely nyilatkozatában állást foglal annak alapos, vagy alaptalan voltáról. Ennek indokait, valamint a megtámadott határozatok megváltoztatására, hatályában fenntartására, vagy hatályon kívül helyezésére irányuló indítványát a Kúria nyilvános ülésén amelyen az ügyész részvétele kötelező ismerteti A legfőbb ügyész az egységes joggyakorlat kialakításában a törvényesség érdekében jogorvoslati indítvány bejelentésével, valamint jogegységi eljárás lefolytatásának indítványozásával működik közre. Törvényesség érdekében jogorvoslati indítványt jelenthet be a Kúriánál, ha a bíróság törvénysértő és jogerős határozata más jogorvoslattal nem támadható meg. A jogorvoslat elbírálására a felülvizsgálati eljárás szabályai az irányadók azzal, hogy a Kúria a legfőbb ügyész, vagy képviselője részvételével tartott nyilvános ülésen a törvénysértés megállapítása esetén, a terhelt javára szóló határozatot hoz. Egyéb esetekben csak a törvénysértés megállapítására szorítkozhat. A legfőbb ügyész jogegységi eljárás lefolytatására, és jogegységi határozat hozatalára irányuló indítványt az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében, elvi kérdésben terjeszt elő. Abban az esetben, ha a jogegységi eljárást a Kúria elnöke, büntető kollégiumának vezetője, illetve helyettese, ítélkező tanácsa vagy az ítélőtábla elnöke kezdeményezi, a legfőbb ügyész nyilatkozatban fejti ki az álláspontját. A jogegységi tanács ülése nem nyilvános, azon a jogegységi tanács tagjain kívül az indítványozó, a legfőbb ügyész és eseti meghívott vehet részt. Helyt adás esetén, amennyiben a jogegységi határozattal érintett jogerős bírósági határozatnak a terhelt büntetőjogi felelősségét megállapító rendelkezése törvénysértő, a jogegységi tanács felmentő rendelkezést hoz, vagy megszünteti az eljárást.

12 Az ügyész a magánvádra üldözendő bűncselekmények miatt indított eljárásokban is megtekintheti az iratokat, és jelen lehet a tárgyaláson. A vád képviseletét közérdekből, vagy más fontos okból a magánvádlótól az eljárás bármely szakaszában átveheti, akit ezt követően a sértett jogai illetnek meg. Utóbb a vád képviseletétől bármikor elállhat. Így kell eljárnia, ha álláspontja szerint a vád elejtésének van helye. Az eljárás gyorsítását szolgáló ún. egyszerűsítő eljárások közül a bíróság elé állításra, valamint a határozat tárgyalás mellőzésével történő meghozatalára csekélyebb súlyú bűncselekmények miatt a terhelt beismerése, vagy tettenérése esetén, ügyészi indítványra kerülhet sor. A terhelt bűnösségének tárgyalás helyett nyilvános ülésen történő megállapítására az ügyész a terhelt beismerő vallomása, valamint erre irányuló kezdeményezése esetén tehet indítványt. A bíróság csak ügyészi indítványra járhat el a távollévő terhelttel szemben is. Ez az eljárási forma nem feltétlenül eredményezi az eljárás mielőbbi befejezését. A Be. ugyanis garanciális okból, amennyiben a terhelt felkutatására tett intézkedések eredményre vezettek, lehetőséget biztosít az eljárás megismétlésére. Amennyiben pedig a terhelt perújítási indítványt terjeszt elő, a bíróságnak el kell rendelnie a perújítást. Az ügyésznek jelentős szerepe van a büntetőeljárás jogerős befejezését követően, egyes járulékos kérdések eldöntése miatt indított különleges eljárásokban is, amelyek többsége ügyészi indítványra, de hivatalból, illetve kérelemre is indulhat. 3. Büntetés-végrehajtási szakterület A büntetés-végrehajtás ügyészi törvényességi felügyelete több százéves történelme folyamán kialakult sajátos eszközeivel, módszereivel elősegíti, hogy a fő- és mellékbüntetéseket, a büntetőjogi intézkedéseket, a büntetőeljárási kényszerintézkedéseket, az utógondozást, a bűnügyi nyilvántartást, az ezekhez tartozó járulékos feladatokat, továbbá a nem büntető felelősségre vonáshoz kapcsolódó, de a büntetés-végrehajtással foglalkozó szervek által foganatosított jogkorlátozásokat a törvények és más jogszabályok előírásainak megfelelően hajtsák végre. Szerepe van a végrehajtásban közreműködő, a legkülönfélébb intézményrendszerekbe és szervezeti hierarchiába tartozó, más-más ágazati irányítás alatt álló szervek gyakorlatának törvényességi szempontból történő koordinálásában, egységesítésében. A büntetés-végrehajtást övező garanciarendszerhez tartozóan a fogva tartó intézetek legalább havonta kétszer történő ellenőrzésével, ott végzett tényfeltárásaival, vizsgálataival és más felügyeleti jogkörei gyakorlásával a büntetés-végrehajtási törvényességi felügyeleti és jogvédelmi ügyész hozzájárul az állam büntetőhatalmi igényének alkotmányos, törvényes keretek között tartását segítve a fogvatartottak jogi helyzetének

13 13 védelméhez, a jogérvényesüléshez. Jelenti ez a tevékenysége egyrészt minden embernek, így az elítéltek jogainak védelmét is, de egyben az állam büntetőigénye érvényesülésének eszközét is, a társadalom és a többi ember védelmét, az állami szervek kötelezettségei teljesítésének kikényszerítését, a mindkét oldalú esetleges joggal való visszaélés kiküszöbölésének garanciáját. Célja a büntetőhatározat törvényes végrehajtásának elősegítése, de cél annak előmozdítása is, hogy az adott büntetés, intézkedés betöltse rendeltetését, amit a törvénysértések feltárásával, megelőző intézkedéseivel szolgál. E feladatok ellátása feltételezi a rendszeres, de a soron kívüli, szükség szerinti azonnali ellenőrzést, vizsgálatot, adott esetben a haladéktalan jogi (bűnügyről lévén szó: büntetőjogi vagy büntetés-végrehajtási jogi) intézkedési jogosultságot; minden bűnüldöző, igazságszolgáltató, végrehajtó, igazságügyi igazgatási szerv irányába az indítványozási jogosultságot. Ezek együttes megléte biztosíthatja, jelentheti a törvényességi felügyelet elvárható funkcionálását. A szakterületi ügyész törvénysértő gyakorlat vagy mulasztásban megnyilvánuló törvénysértés megszüntetése érdekében felhívással fordul az illetékes szerv vezetőjéhez, egyéb törvénysértés megszüntetése érdekében rendelkezéssel él. Attól függően, hogy az észlelt törvénysértés minek a megállapítására alkalmas; fegyelmi, szabálysértési, kártérítési vagy büntetőeljárást kezdeményez. A bíróság büntetés-végrehajtási igazgatási tevékenységével összefüggésben észlelt intézkedésre okot adó körülmény esetében a jogszabályi rendelkezés érvényesülésének biztosítása érdekében az illetékes bíróság elnökének intézkedését kezdeményezi. Részt vesz a büntetés-végrehajtási bíró által tartott meghallgatáson, tárgyaláson, ezeken indítványozási és fellebbezési joggal rendelkezik. A büntetés-végrehajtási törvényességi felügyeleti és jogvédelmi ügyészi tevékenységet az Alaptörvény is megemlíti [29. cikk (2) bekezdés c) pont], hatáskörét és feladatait részletesen a évi CLXIII. törvény a, valamint az 5/2012. (I. 27.) LÜ utasítás tartalmazza. Számos törvényben, miniszteri rendeletben is nevesítésre került a büntetés-végrehajtási törvényességi felügyeleti és jogvédelmi ügyészi tevékenység. Fontosságát, szükségességét több nemzetközi dokumentumban, így az ENSZ és az Európa Tanács fogvatartottakkal kapcsolatos ajánlásaiban, határozataiban és más dokumentumaiban is kinyilvánították, amelyek egyetemi tananyag részeivé váltak. A Kínzás és az Embertelen vagy Megalázó Bánásmód vagy Büntetés Megelőzésére létrejött Európai Bizottság (CPT) évi 71. határozatában pozitívan értékelte a magyar ügyészség e tevékenységét, a hatékony ügyészi fellépést, továbbá elismeréssel szólt az ezen a területen tanúsított ügyészi lelkiismeretes hozzáállásról. Megállapítása szerint a fogva tartási helyek ügyészi ellenőrzése Magyarországon rendelkezik azzal a lehetőséggel, hogy jelentősen hozzájáruljon a bántalmazás, durva bánásmód megelőzéséhez és általánosságban fogalmazva, a kielégítő fogva tartási körülmények biztosításához. Már 1996-ban az Európa Tanács neves szakértői az

14 14 Európai Börtönök Törvényességi Felügyeletéről című tanácskozásán ajánlásként fogalmazták meg a tagállamok számára a magyar megoldás követését, jelesül az ügyészség kontrollszerepét a büntetés-végrehajtás vonatkozásában. 4. Gyermek- és ifjúságvédelmi szakterület 4.1. A gyermek- és ifjúságvédelmi ügyészi tevékenység a jogszabályokban külön meghatározott és fokozott garanciális védelmet igénylő személyi körhöz, a gyermek- és fiatalkorúakhoz kötött szakterület. A fiatalkorúak ügyésze a törvényben előírtak szerint eljár a fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények és szabálysértések miatt indult eljárásokban, ennek során figyelemmel kíséri a speciális eljárási rendelkezések megtartását, valamint a törvényben meghatározott esetekben kezdeményezi a szükséges gyermekvédelmi intézkedések megtételét. A gyermek- és ifjúságvédelmi szakfeladatokat a Legfőbb Ügyészségen a legfőbb ügyész büntetőjogi szakágat irányító helyettesének közvetlenül alárendelt Gyermek- és Ifjúságvédelmi Önálló Osztály, a fellebbviteli főügyészségeken, a főügyészségeken, a járási ügyészségeken, valamint a nyomozó ügyészségeken az e feladattal megbízott kijelölt fiatalkorúak ügyésze látja el. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott ügyészek a főügyészségeken (a Fővárosi Főügyészségen és a megyei főügyészségeken szervezeti egység), a járási ügyészségeken (Budapesten kizárólag a Budapesti I. és XII. Kerületi Ügyészségen), illetve a nyomozó ügyészségeken a büntetőjogi szakágat irányító főügyész-helyettesnek, a városi vezető ügyésznek és a nyomozó ügyészséget vezető ügyésznek közvetlenül alárendeltek. A fiatalkorúak ügyészének feladatait, hatáskörét és illetékességét a gyermek- és ifjúságvédelmi szakfeladatok ellátásáról szóló legfőbb ügyészi utasítás szabályozza. A fiatalkorúak ügyésze a hatáskörébe tartozó ügyekben: ellátja a vádelőkészítéssel, a nyomozás törvényessége feletti felügyelettel, a vádemeléssel kapcsolatos feladatot, közreműködik a büntetőbírósági eljárásban, ellát törvényben meghatározott joghátrányokat tartalmazó jogerős döntések végrehajtása törvényességének felügyeletével kapcsolatos feladatokat, ellátja a javítóintézetek működésének és a javítóintézeti nevelés törvényességével összefüggő feladatokat, közérdekvédelmi feladatokat végez, szükség szerint együttműködik a gyermek- és ifjúságvédelemben érdekelt állami és társadalmi szervekkel.

15 A fiatalkorúakra vonatkozó speciális büntető anyagi jogi és eljárásjogi rendelkezések maradéktalan gyakorlati érvényesülésének biztosítása érdekében a büntetőeljárásról szóló törvény úgy rendelkezik, hogy a fiatalkorúval szemben folytatott eljárásban az ügyész jogkörében a felettes ügyész által kijelölt ügyész, a fiatalkorúak ügyésze jár el. A fiatalkorúak ügyészének hatáskörébe tartoznak: a fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények miatt indult büntetőügyek, a fiatalkorúak és a felnőtt korúak összefüggő büntetőügyei (vegyes büntetőügyek), a gyermekkorúak ügyei, kivéve, ha azok kizárólag felnőtt korúak ügyével állnak összefüggésben. A fiatalkorú elkövetőkkel szembeni büntetőügyekben az életkori sajátosságokra figyelemmel kiemelten fontos szempont az eljárás időszerű befejezése. Ezért a fiatalkorúak ügyészének arra kell törekednie, hogy az arra alkalmas ügyekben a bírósági útról elterelést lehetővé tevő, valamint az eljárás gyorsítását szolgáló jogintézmények minél szélesebb körben kerüljenek alkalmazásra, illetve indítványozásra. A vádképviselet ellátása során az ügyészi indítványok és fellebbezések elősegítik, hogy a bíróság a tényállást a fiatalkorú személyét és környezetét jellemző körülmények tekintetében is felderítse, és azok ismeretében olyan joghátrányt alkalmazzon, amely leginkább szükséges a fiatalkorú helyes irányú fejlődése érdekében A törvényben meghatározott joghátrányokat tartalmazó jogerős döntések végrehajtása törvényességének felügyelete során a fiatalkorúak ügyésze az illetékességi területén működő javítóintézetben havonta legalább kétszer ellenőrzi a javítóintézeti nevelés, valamint az előzetes letartóztatás végrehajtásának törvényességét, különösen a befogadás alapjául szolgáló iratok szabályszerűségét, a fogva tartási határidő megtartását, a fogva tartás körülményeit és a fogvatartottak jogainak biztosítását. Intézkedik az egyes büntető jogszabályok büntetőeljáráson kívüli végrehajtása érdekében, különösen a pártfogó felügyelet alkalmazása körében. A fiatalkorúak ügyésze a rendőrségi fogdában és a büntetésvégrehajtási intézetben negyedévente legalább egyszer megvizsgálja, illetve ellenőrzi a fiatalkorú előzetesen letartóztatottra, valamint a fiatalkorú elítéltre vonatkozó speciális végrehajtási szabályok érvényesülését. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium Aszódi Javítóintézetében a fenti feladatokat közvetlenül a Gyermek- és Ifjúságvédelmi Önálló Osztály látja el.

Büntető eljárásjog SZIGORLATI TÉTELEK 2012/2013. tanév tavaszi félévétől jogász szak levelező tagozatán. I. félév

Büntető eljárásjog SZIGORLATI TÉTELEK 2012/2013. tanév tavaszi félévétől jogász szak levelező tagozatán. I. félév Büntető eljárásjog SZIGORLATI TÉTELEK 2012/2013. tanév tavaszi félévétől jogász szak levelező tagozatán I. félév 1. Büntetőjog, büntetőeljárási jog; a büntetőeljárás tartalma és feladatai 2. A büntetőeljárási

Részletesebben

A közvetítői eljárás

A közvetítői eljárás A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról szóló T/18090. számú törvényjavaslat közvetítői eljárást érintő rendelkezései 85. (4) A Be. 190. -a a következő (3) bekezdéssel egészül ki,

Részletesebben

2.2. Az ügyész jogosítványai a nyomozás feletti felügyelet körében Az ügyész egyéb jogkörei Az ügyészségi szervezetrendszer...

2.2. Az ügyész jogosítványai a nyomozás feletti felügyelet körében Az ügyész egyéb jogkörei Az ügyészségi szervezetrendszer... TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ...17 I. A BÜNTETŐELJÁRÁS MEGHATÁROZÁSA. 19 1. A büntetőeljárás fogalma és célja 19 2. A büntetőeljárás szakaszai...19 2.1. A nyomozási szakasz 20 2.2. Az ügyészi szakasz... 20 2.3.

Részletesebben

Ügyészi határozatok a nyomozásban Dr. Friedmanszky Zoltán címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész

Ügyészi határozatok a nyomozásban Dr. Friedmanszky Zoltán címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész BÜNTETŐ HATÁROZATOK SZERKESZTÉSE Ügyészi határozatok a nyomozásban Dr. Friedmanszky Zoltán címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész Büntető határozatok szerkesztése I. A büntető határozatok fogalma II.

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó. az ügyészi szervek évi büntetőjogi ügyforgalmáról A BÜNTETŐJOGI SZAKTERÜLETI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI

T Á J É K O Z T A T Ó. az ügyészi szervek évi büntetőjogi ügyforgalmáról A BÜNTETŐJOGI SZAKTERÜLETI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI T Á J É K O Z T A T Ó az ügyészi szervek 2011. évi büntetőjogi ügyforgalmáról A BÜNTETŐJOGI SZAKTERÜLETI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI A büntetőjogi szakterületen iktatott ügyiratok száma a 2010. évi 952 877-ről

Részletesebben

B/2. BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/2. BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/2. BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A büntetőeljárásról szóló, többször módosított 1998. évi XIX. törvény (Be.) ismerete minden tétel esetében szükséges. Egyes tételeknél szükséges

Részletesebben

G Y O R S T Á J É K O Z T A T Ó. a Magyar Köztársaság ügyészi szerveinek évi büntetőjogi ügyforgalmáról

G Y O R S T Á J É K O Z T A T Ó. a Magyar Köztársaság ügyészi szerveinek évi büntetőjogi ügyforgalmáról Ig. 97/2009. Legf. Ü. szám G Y O R S T Á J É K O Z T A T Ó a Magyar Köztársaság ügyészi szerveinek 2008. évi büntetőjogi ügyforgalmáról A BÜNTETŐJOGI SZAKTERÜLETI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI A büntetőjogi

Részletesebben

B/2. BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/2. BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/2. BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A büntetőeljárásról szóló, többször módosított 1998. évi XIX. törvény (Be.) ismerete minden tétel esetében szükséges. Egyes tételeknél szükséges

Részletesebben

VÁDKÉPVISELETI V LAP 2015. január 1-től

VÁDKÉPVISELETI V LAP 2015. január 1-től Elrendelte a 16/2007. (ÜK. 12.) LÜ utasítás (OSAP 1523 nytsz.) VÁDKÉPVISELETI V LAP 2015. január 1-től JOGERŐS! MEGJEGYZÉS: RENDŰ VÁDLOTT 1. ALAPADATOK 1. Az első fokon eljáró (fő)ügyészség:. iktatószám:

Részletesebben

74. A FELLEBBEZÉS ELINTÉZÉSÉNEK ALAKI SZABÁLYAI

74. A FELLEBBEZÉS ELINTÉZÉSÉNEK ALAKI SZABÁLYAI szernek az alkalmazására került sor; úgy az eljárási szabályok közül a súlyosítási tilalomra vonatkozóan is a Be. 354. (4) bekezdésének a 2010. május 1. napját megelőző korábbi rendelkezései érvényesülnek.

Részletesebben

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG Egyes tételeknél szükséges - az Alaptörvény, - a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.), - a büntetőeljárásról szóló

Részletesebben

A bíróság feladata. Az eljáró bíróságok

A bíróság feladata. Az eljáró bíróságok Bevezetés 2. - A büntetőeljárás résztvevői: 1. A BÍRÓSÁG A bíróság feladata 12. (1) A bíróság feladata az igazságszolgáltatás. (2) Bíróság dönt - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a szabadságelvonással,

Részletesebben

Büntető eljárásjog tantárgy Oktatási program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012.

Büntető eljárásjog tantárgy Oktatási program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012. Büntető eljárásjog tantárgy Oktatási program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012. Tanszék: Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszék A tantárgy oktatásának célja: Cél, hogy a hallgatók megismerjék a

Részletesebben

BEUGRÓ KÉRDÉSEK BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG I. TÁRGYBÓL NAPPALI TAGOZATOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 1. Határozza meg a büntetőeljárás, illetve a büntető eljárásjog

BEUGRÓ KÉRDÉSEK BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG I. TÁRGYBÓL NAPPALI TAGOZATOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 1. Határozza meg a büntetőeljárás, illetve a büntető eljárásjog BEUGRÓ KÉRDÉSEK BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG I. TÁRGYBÓL NAPPALI TAGOZATOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 1. Határozza meg a büntetőeljárás, illetve a büntető eljárásjog fogalmát egy-egy mondatban! 2. Határozza meg az alábbi

Részletesebben

Az ügyészi szervezet és feladatok. Igazságügyi szervezet és igazgatás március

Az ügyészi szervezet és feladatok. Igazságügyi szervezet és igazgatás március Az ügyészi szervezet és feladatok Igazságügyi szervezet és igazgatás 2016. március Az ügyészség alkotmányjogi helyzete Elhelyezkedése, szabályozása - az állami szervek rendszerében található - nem önálló

Részletesebben

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 1. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása 1. A Büntető

Részletesebben

MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE

MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE FEGYELMI SZABÁLYZATA Érvényes: 2011. január 2. Készítette: Monoki László FB. elnök Jóváhagyta: Bukta László elnök 1 1. Szabályzat célja és hatálya (1) A szabályzat

Részletesebben

A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM. r e n d e l e t e

A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM. r e n d e l e t e A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM r e n d e l e t e a katonai szolgálati viszony méltatlanság címén történő megszüntetésének eljárási szabályairól A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú

Részletesebben

25. A SZABÁLYSÉRTÉSI ELJÁRÁSBAN RÉSZT VEVŐ SZEMÉLYEK

25. A SZABÁLYSÉRTÉSI ELJÁRÁSBAN RÉSZT VEVŐ SZEMÉLYEK 25. A SZABÁLYSÉRTÉSI ELJÁRÁSBAN RÉSZT VEVŐ SZEMÉLYEK 25.1. Az eljárás alá vont személy Szabs. tv. 52. (1) Eljárás alá vont személy az, akivel szemben szabálysértési eljárás folyik. (2) Az eljárás alá vont

Részletesebben

9. Az elítéltek jogai és kötelességei. Az elítélt nevelése*...59 9.1. Az elítéltek jogai...59 9.1.1. A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelő

9. Az elítéltek jogai és kötelességei. Az elítélt nevelése*...59 9.1. Az elítéltek jogai...59 9.1.1. A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelő TARTALOMJEGYZÉK A Kiadó előszava...3 I. Büntetés-végrehajtási jog...4 1. A büntetés és intézkedés végrehajthatósága, intézkedés a végrehajtás iránt és a végrehajtást kizáró okok. A szabadságvesztés végrehajtásának

Részletesebben

A törvényességi felügyelet szabályozása. Belső kontrollok és integritás az önkormányzatoknál szeminárium

A törvényességi felügyelet szabályozása. Belső kontrollok és integritás az önkormányzatoknál szeminárium A törvényességi felügyelet szabályozása és szakmai irányítása Belső kontrollok és integritás az önkormányzatoknál szeminárium I. A törvényességi felügyelet szabályozása A törvényességi felügyelettel kapcsolatos

Részletesebben

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG. Mindig a vizsga napján hatályos törvényszöveget kell a vizsgázónak ismernie.

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG. Mindig a vizsga napján hatályos törvényszöveget kell a vizsgázónak ismernie. Egyes tételeknél szükséges B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény

Részletesebben

A perújítási eljárással kapcsolatos ügyészi tevékenység vizsgálata

A perújítási eljárással kapcsolatos ügyészi tevékenység vizsgálata LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG Büntetőbírósági Ügyek Főosztálya A perújítási eljárással kapcsolatos ügyészi tevékenység vizsgálata A Legfőbb Ügyészség 2009. évi vizsgálati tervének A/4. pontja előírja a perújítási

Részletesebben

TÖRVÉNYESSÉGE ÉS A BIZONYÍTÉKOK ÉRTÉKELÉSE. A bizonyítás tárgya

TÖRVÉNYESSÉGE ÉS A BIZONYÍTÉKOK ÉRTÉKELÉSE. A bizonyítás tárgya végrehajtás szervezete továbbítja, a 20/2009. (VI. 19.) IRM rendeletben foglaltak szerint. Az első két nyilvántartás közvetlen felhasználói a büntetőeljárásban közreműködő szervek, a harmadik adatbázisnak

Részletesebben

1. Az ügyész teendői a nyomozás befejezése után 2. A vád és a vádelv történeti fejlődésének vázlata 3. A vád jelentősége, a vádelv, a vádmonopólium

1. Az ügyész teendői a nyomozás befejezése után 2. A vád és a vádelv történeti fejlődésének vázlata 3. A vád jelentősége, a vádelv, a vádmonopólium 1. Az ügyész teendői a nyomozás befejezése után 2. A vád és a vádelv történeti fejlődésének vázlata 3. A vád jelentősége, a vádelv, a vádmonopólium 3. A vád fogalma, a vádemelés feltételei, az ügyészi

Részletesebben

BÜNTETŐBÍRÓSÁG ELŐTTI ÜGYÉSZI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI

BÜNTETŐBÍRÓSÁG ELŐTTI ÜGYÉSZI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI BÜNTETŐBÍRÓSÁG ELŐTTI ÜGYÉSZI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI 2012. év Kiadja: LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG ISSN 1217-0003 BEVEZETŐ 4 A büntetőbíróság előtti ügyészi tevékenység 2012. évi adatai alapján: jogerős bírósági

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ a Büntetőeljárás-jog 1-2 oktatásáról, követelményekről a teljes idejű és a részidős képzés hallgatói számára 2013/2014.

TÁJÉKOZTATÓ a Büntetőeljárás-jog 1-2 oktatásáról, követelményekről a teljes idejű és a részidős képzés hallgatói számára 2013/2014. NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM RENDÉSZETTUDOMÁNYI KAR BŰNÜGYI TUDOMÁNYOK INTÉZETE BÜNTETŐELJÁRÁSJOGI TANSZÉK TÁJÉKOZTATÓ a Büntetőeljárás-jog 1-2 oktatásáról, követelményekről a teljes idejű és a részidős

Részletesebben

hatóság és az ügyész Az ügyész diszkrecionális jogköre Az eljárás ésszerő idıtartama eljárási garanciák maradéktalan betartása (áldozatok)

hatóság és az ügyész Az ügyész diszkrecionális jogköre Az eljárás ésszerő idıtartama eljárási garanciák maradéktalan betartása (áldozatok) A VÁDEMELÉS Eljárási rendszerek Legalitás opportunitás A nyomozó kapcsolata hatóság és az ügyész Az ügyész diszkrecionális jogköre Az eljárás ésszerő idıtartama eljárási garanciák maradéktalan betartása

Részletesebben

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI ÉS SZABÁLYSÉRTÉSI JOG

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI ÉS SZABÁLYSÉRTÉSI JOG B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI ÉS SZABÁLYSÉRTÉSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG Egyes tételeknél szükséges a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.), a büntetőeljárásról szóló

Részletesebben

I. A projekt által érintett feladat kereteit meghatározó jogszabályok és egyéb rendelkezések felsorolása

I. A projekt által érintett feladat kereteit meghatározó jogszabályok és egyéb rendelkezések felsorolása JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A Legfőbb Ügyészség intézményi stratégiájának elkészítése ÁROP- 1.1.19-2012-2012-0004 kódszámú projekt társadalmi fenntarthatósági vállalásainak teljesítéséhez kapcsolódóan

Részletesebben

LXI. ÉVFOLYAM ÁRA: 1600 Ft 12. SZÁM ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY. Tartalom. Határozatok. 5/2013. BJE jogegységi határozat... 338. Utasítások

LXI. ÉVFOLYAM ÁRA: 1600 Ft 12. SZÁM ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY. Tartalom. Határozatok. 5/2013. BJE jogegységi határozat... 338. Utasítások LXI. ÉVFOLYAM ÁRA: 1600 Ft 12. SZÁM ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2013. december 31. Tartalom Határozatok oldal 5/2013. BJE jogegységi határozat... 338 Utasítások 26/2013.

Részletesebben

Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.

Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A.8. A jogellenességet (társadalomra veszélyességet) kizáró rendszere; a jogos védelem és a végszükség A.9. Az alannyá válást kizáró : a kóros elmeállapot, a kényszer és a fenyegetés; a kényszergyógykezelés

Részletesebben

Rendkívüli jogorvoslatok

Rendkívüli jogorvoslatok Rendkívüli jogorvoslatok (jogerős döntések kifogásolása) Tóth Mihály A jogorvoslatok fogalma tágabb értelemben használandó, mint a bírói döntés elleni kifogás bejelentése. A jogorvoslati jogosultság, mint

Részletesebben

Rendkívüli és egyéb események jelentésének szabályai 2015.

Rendkívüli és egyéb események jelentésének szabályai 2015. Rendkívüli és egyéb események jelentésének szabályai 2015. Rendészeti Szabályzat 3. sz. melléklete Hatályba lépett: 2015. A szabályzat hatálya Kiterjed a Javítóintézet minden dolgozójára, és növendékére.

Részletesebben

1998. évi XIX. törvény. a büntetőeljárásról. A védelem joga

1998. évi XIX. törvény. a büntetőeljárásról. A védelem joga II.3. A védelem joga: 1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról A védelem joga 5. (1) A terheltet megilleti a védelem joga. (2) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy szabadlábon védekezzék. E jogot korlátozni,

Részletesebben

Összefoglaló anyag a pótmagánvád jogintézményének gyakorlati kérdéseiről a Büntető Kollégium december 8. napján tartott ülése alapján

Összefoglaló anyag a pótmagánvád jogintézményének gyakorlati kérdéseiről a Büntető Kollégium december 8. napján tartott ülése alapján FŐVÁROSI BÍRÓSÁG BÜNTETŐ KOLLÉGIUMVEZETŐ 2008.El.II.C.1/15. szám Összefoglaló anyag a pótmagánvád jogintézményének gyakorlati kérdéseiről a Büntető Kollégium 2008. december 8. napján tartott ülése alapján

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Bfv.III.362/2010/12.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a 2010. év november hó 23. napján tartott nyilvános

Részletesebben

1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA,

1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA, 1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA, A BÜNTETŐ TÖRVÉNY VISSZAMENŐLEGES HATÁLYÁNAK SZABÁLYAI Btk. 2-4., 1/1999. Büntető jogegységi határozat A törvény hatálya arra a kérdésre ad választ, hogy mikor, hol és kivel

Részletesebben

Tartalomjegyzék JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS... 2 ÁLDOZATSEGÍTÉS... 4 PÁRTFOGÓ FELÜGYELET... 6 UTÓGONDOZÁS... 7

Tartalomjegyzék JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS... 2 ÁLDOZATSEGÍTÉS... 4 PÁRTFOGÓ FELÜGYELET... 6 UTÓGONDOZÁS... 7 Tartalomjegyzék JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS... 2 ÁLDOZATSEGÍTÉS... 4 PÁRTFOGÓ FELÜGYELET... 6 UTÓGONDOZÁS... 7 Jogi segítségnyújtás Hatáskörrel rendelkező szerv: VEMKH Igazságügyi Szolgálat Jogi Segítségnyújtó

Részletesebben

LXI. ÉVFOLYAM ÁRA: 1600 Ft 10. SZÁM ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY. Tartalom. Utasítások

LXI. ÉVFOLYAM ÁRA: 1600 Ft 10. SZÁM ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY. Tartalom. Utasítások LXI. ÉVFOLYAM ÁRA: 1600 Ft 10. SZÁM ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2013. október 31. Tartalom Utasítások oldal 21/2013. (X. 31.) LÜ utasítás a gyermek- és fiatalkorúak

Részletesebben

A bíróságok hatályon kívül helyezési gyakorlatának vizsgálati szempontjai és módszere

A bíróságok hatályon kívül helyezési gyakorlatának vizsgálati szempontjai és módszere KÚRIA BÜNTETŐ KOLLÉGIUMA 2012.El.II.E.1/6.szám A bíróságok hatályon kívül helyezési gyakorlatának vizsgálati szempontjai és módszere A hatályon kívül helyezés szükségszerű következménye az eljárás elhúzódása

Részletesebben

BÜNTETİ HATÁROZATOK SZERKESZTÉSE

BÜNTETİ HATÁROZATOK SZERKESZTÉSE BÜNTETİ HATÁROZATOK SZERKESZTÉSE Ügyészi határozatok a nyomozásban Dr. Friedmanszky Zoltán fıügyészségi ügyész Büntetı határozatok szerkesztése I. A büntetı határozatok fogalma II. A határozatok csoportosítása

Részletesebben

A Demokratikus Koalíció Etikai és Fegyelmi szabályzata

A Demokratikus Koalíció Etikai és Fegyelmi szabályzata Etikai és Fegyelmi szabályzata 1. Az Etikai Bizottság: 1. biztosítja, hogy a párt az Alapszabálynak megfelelően tevékenykedjen, elősegíti az Alapszabály egységes értelmezését, ennek érdekében saját döntése

Részletesebben

A bíróság határozatai. Dr. Nyilas Anna

A bíróság határozatai. Dr. Nyilas Anna A bíróság határozatai Dr. Nyilas Anna 1. Az elsőfokú bíróság határozatai Ítélet Végzések Ítélet részei A jogerő szabályai Egyszerű kötőerő Alaki jogerő Anyagi jogerő Rendes perorvoslat Fellebbezés hivatalból

Részletesebben

A HALLGATÓI JOGORVOSLAT RENDJE

A HALLGATÓI JOGORVOSLAT RENDJE V. RÉSZ A HALLGATÓI JOGORVOSLAT RENDJE Hatály 243. (1) A Ftv. 73. (2) bekezdése szerint a hallgató a Főiskola döntése vagy intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés)

Részletesebben

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály időbeli területi személyi 2 fogalma a fő szabály az elkövetési idő jelentősége az elkövetési időre vonatkozó elméletek magatartás (vagy tevékenység) elmélet cselekményegység elmélete ok-folyamat elmélet

Részletesebben

Az igazságügyi informatikai szakértés modellezése. Illési Zsolt illesi.zsolt@proteus.hu

Az igazságügyi informatikai szakértés modellezése. Illési Zsolt illesi.zsolt@proteus.hu Az igazságügyi informatikai szakértés modellezése Illési Zsolt illesi.zsolt@proteus.hu Témák Az igazságügyi szakértői módszertani levelek és a szakértés minősége Az igazságügyi informatikai szakértés modellezése

Részletesebben

1998. évi XIX. törvény. a büntetőeljárásról 1 ELSŐ RÉSZ. I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. Az eljárási feladatok megoszlása

1998. évi XIX. törvény. a büntetőeljárásról 1 ELSŐ RÉSZ. I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. Az eljárási feladatok megoszlása 1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról 1 ELSŐ RÉSZ I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK Az eljárási feladatok megoszlása 1. A büntetőeljárásban a vád, a védelem és az ítélkezés egymástól elkülönül. A

Részletesebben

BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS

BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS 2004 2012. ÜGYÉSZSÉG M AG YARORSZÁ G KÖZZÉTESZI: LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG Budapest, 2013. Bűncselekmények 2004 2006 2008 2010 2012 Összes regisztrált bűncselekmény 418 883 425 941

Részletesebben

Az ügyfélre és más eljárási szereplőkre vonatkozó általános szabályok

Az ügyfélre és más eljárási szereplőkre vonatkozó általános szabályok Az ügyfélre és más eljárási szereplőkre vonatkozó általános szabályok (képviselet, határidő számítás, igazolási kérelem, iratokba való betekintés; idézés, értesítés) AZ ÜGYFÉL KÉPVISELETE ELJÁRÁSI KÉPVISELET:

Részletesebben

ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSA AZ ENSZ NEMZETI EMBERI JOGI INTÉZMÉNYE

ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSA AZ ENSZ NEMZETI EMBERI JOGI INTÉZMÉNYE ISMERTETŐ az alapvető jogok biztosának intézményéről és tevékenységéről ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSA AZ ENSZ NEMZETI EMBERI JOGI INTÉZMÉNYE 2015 www.ajbh.hu I. Az alapvető jogok biztosának intézménye Magyarország

Részletesebben

HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE AUSZTRIÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON

HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE AUSZTRIÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE AUSZTRIÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON Összehasonlító elemzés DR. SZABÓ KÁROLY GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL TÖRVÉNYESSÉGI ELLENŐRZÉSI ÉS FELÜGYELETI FŐOSZTÁLYÁNAK

Részletesebben

Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola. A főiskola hallgatóinak fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata

Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola. A főiskola hallgatóinak fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola A főiskola hallgatóinak fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és működési szabályzat melléklete 2012. szeptember T A R T A L O M J E G

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. az alapvető jogok biztosához fordulás lehetőségéről és feltételeiről ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSA AZ ENSZ NEMZETI EMBERI JOGI INTÉZMÉNYE

TÁJÉKOZTATÓ. az alapvető jogok biztosához fordulás lehetőségéről és feltételeiről ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSA AZ ENSZ NEMZETI EMBERI JOGI INTÉZMÉNYE TÁJÉKOZTATÓ az alapvető jogok biztosához fordulás lehetőségéről és feltételeiről ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSA AZ ENSZ NEMZETI EMBERI JOGI INTÉZMÉNYE 2015 www.ajbh.hu Az Országgyűlés az alapjogok védelme érdekében

Részletesebben

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, július 31. LVII. ÉVFOLYAM ÁRA: 920 Ft 7. SZÁM TARTALOM JOGSZABÁLYOK SZEMÉLYI HÍREK HATÁROZATOK

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, július 31. LVII. ÉVFOLYAM ÁRA: 920 Ft 7. SZÁM TARTALOM JOGSZABÁLYOK SZEMÉLYI HÍREK HATÁROZATOK LVII. ÉVFOLYAM ÁRA: 920 Ft 7. SZÁM A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2009. július 31. TARTALOM Oldal Oldal JOGSZABÁLYOK 2009. évi LXXXIII. törvény a büntetõeljárások idõszerûségének javítása

Részletesebben

Az ügyfélre és más eljárási szereplőkre vonatkozó általános szabályok

Az ügyfélre és más eljárási szereplőkre vonatkozó általános szabályok Az ügyfélre és más eljárási szereplőkre vonatkozó általános szabályok (képviselet, határidő számítás, igazolási kérelem, iratokba való betekintés; idézés, értesítés) Eljárási képviselet (13-14. ): Rendeltetése,

Részletesebben

A 85. -hoz. A 101. -hoz

A 85. -hoz. A 101. -hoz A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról szóló T/18090. számú törvényjavaslat közvetítői eljárást érintő rendelkezéseinek indokolása A 85. -hoz Ugyanakkor a Be. 190. -a (1) bekezdésének

Részletesebben

A 2013. szeptember 2-án hatályos irányító intézkedések jegyzéke 1. Legfőbb ügyészi utasítások

A 2013. szeptember 2-án hatályos irányító intézkedések jegyzéke 1. Legfőbb ügyészi utasítások A 2013. szeptember 2-án hatályos irányító intézkedések jegyzéke 1 Legfőbb ügyészi utasítások 3/1992. Legf. Ü. utasítás az ügyészi szervezetben adományozható elismerésekről Mód.: 4/1993. Legf. Ü. ut. 3/1994.

Részletesebben

A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete

A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete Ikt. sz.: RH/206-7/2014 A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete 2014. augusztus 28. Tartalomjegyzék 1. A szabályzat célja...

Részletesebben

1949. évi XX. törvény A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA

1949. évi XX. törvény A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA II.4.: A tisztességes eljáráshoz való jog: 1. Alkotmányos alapok: 1949. évi XX. törvény A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA 57. (1) A Magyar Köztársaságban a bíróság előtt mindenki egyenlő, és mindenkinek

Részletesebben

A 2014. szeptember 1-jén hatályos irányító intézkedések jegyzéke 1. Legfőbb ügyészi utasítások

A 2014. szeptember 1-jén hatályos irányító intézkedések jegyzéke 1. Legfőbb ügyészi utasítások A 2014. szeptember 1-jén hatályos irányító intézkedések jegyzéke 1 Legfőbb ügyészi utasítások 3/1992. Legf. Ü. utasítás az ügyészi szervezetben adományozható elismerésekről 4/1993. Legf. Ü. ut. 3/1994.

Részletesebben

A közvetítői eljárás a büntetőeljárásban

A közvetítői eljárás a büntetőeljárásban A közvetítői eljárás a büntetőeljárásban A közvetítői eljárás a büntetőeljárásban tulajdonképpen a felelősségre vonás elkerülésének (vagy a büntetés korlátlan enyhítésének) olyan módja vagy lehetősége,

Részletesebben

Az egész büntetőeljárás időtartama a kizárólag fiatalkorú terheltek ellen indult ügyekben

Az egész büntetőeljárás időtartama a kizárólag fiatalkorú terheltek ellen indult ügyekben 1. sz. táblázat Az egész büntetőeljárás időtartama a kizárólag fiatalkorú terheltek ellen indult ügyekben Ügyészségek A nyomozás elrendelésétől számított A nyomozás elrendelésétől a jogerős bírósági 1

Részletesebben

Az ítélőtábla másod-, harmadfokú és a törvényszék másodfokú tanácsainak. havi adatszolgáltatása. Büntető ügyszak (katonai ügyszak nélkül)

Az ítélőtábla másod-, harmadfokú és a törvényszék másodfokú tanácsainak. havi adatszolgáltatása. Büntető ügyszak (katonai ügyszak nélkül) 5. melléklet a 16/2014. (XII. 23.) OBH utasításhoz 5.számú melléklet a 8/2003. OIT szabályzathoz.. év.. hónap... számú minta Az ítélőtábla másod-, harmadfokú és a törvényszék másodfokú tanácsainak havi

Részletesebben

FEGYELMI SZABÁLYZAT. A Baráti Kör tagsága tekintetében első fokon a Választmány, másodfokon a Közgyűlés rendelkezik fegyelmi jogkörrel.

FEGYELMI SZABÁLYZAT. A Baráti Kör tagsága tekintetében első fokon a Választmány, másodfokon a Közgyűlés rendelkezik fegyelmi jogkörrel. HONVÉDSÉG ÉS TÁRSADALOM BARÁTI KÖR Székesfehérvári Szervezete -Kiemelkedően közhasznú társadalmi szervezet- 8000. Székesfehérvár, Malom utca 2. Tel./ Fax: 00-36-22 311-255, www.htbkszfvar.hu, email: htbk.szfvar@regiment.hu

Részletesebben

V É G Z É S T : Ezt meghaladó mértékben a felülvizsgálati kérelmet elutasítja. I N D O K O L Á S :

V É G Z É S T : Ezt meghaladó mértékben a felülvizsgálati kérelmet elutasítja. I N D O K O L Á S : BÁCS-KISKUN MEGYEI BÍRÓSÁG KECSKEMÉT A Bács-Kiskun Megyei Bíróság kérelmezőnek,- a Bács-Kiskun Megyei Területi Választási Bizottság 47/2006. (VIII.28.) TVB határozata ellen benyújtott felülvizsgálati kérelme

Részletesebben

3. Milyen irányban köti a vád bíróságot?

3. Milyen irányban köti a vád bíróságot? 1.Milyen fő szakaszokra osztható a büntető eljárás? Három fő szakasza van: - Nyomozati szakasz bűncselekmény felderítés, és a bizonyítékok beszerzése.- terhelt nyomozási bíró - Vádemelés e rövid szakaszban

Részletesebben

Jogi és közigazgatási ismeretek III. tantárgy

Jogi és közigazgatási ismeretek III. tantárgy Jogi és közigazgatási ismeretek III. tantárgy Büntetőeljárás és büntetés-végrehajtási jogi alapismeretek A büntetőeljárás jog fogalma, célja, jogforrásai, hatálya, szerkezete. A büntetőeljárás fogalma:

Részletesebben

2012. évi... törvény

2012. évi... törvény 2012. évi... törvény a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról (Kivonat - az elektronikus adat hozzáférhetetlenné

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA. v é g z é s t :

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA. v é g z é s t : Kvk.V.37.869/2009/5.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a... kérelmezőnek az Országos Választási Bizottság 2009. október 30. napján kelt 424/2009. számú

Részletesebben

Büntetőeljárásjogi és büntetés végrehajtási alapfogalmak

Büntetőeljárásjogi és büntetés végrehajtási alapfogalmak ATALANTA Üzleti Szakközépiskola Büntetőeljárásjogi és büntetés végrehajtási alapfogalmak Készítette: dr. Bednay Dezső Budapest 2009-11 1 Tartalomjegyzék I. rész: A büntetőeljárási jog 4.oldal 1.) A büntetőeljárási

Részletesebben

A és években bírósági ügyszakban elévült büntetőügyek vizsgálata

A és években bírósági ügyszakban elévült büntetőügyek vizsgálata LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG Büntetőbírósági Ügyek Főosztálya A 2010. és 2011. években bírósági ügyszakban elévült büntetőügyek vizsgálata A 2011 decemberében elvégzett gyorsvizsgálat megállapításai alapján szükségessé

Részletesebben

Összes regisztrált bűncselekmény

Összes regisztrált bűncselekmény Bűncselekmények Összes regisztrált bűncselekmény 420 782 418 883 425 941 408 407 447 186 Vagyon elleni bűncselekmény összesen 1/ 283 664 262 082 260 147 265 755 273 613 szabálysértési értékre elkövetett

Részletesebben

Az előadás tartalmi felépítése

Az előadás tartalmi felépítése A diasort hatályosította: dr. Márkus Györgyi (2014.augusztus 15.) 1 Az előadás tartalmi felépítése 1. A közigazgatási szervek hatósági jogalkalmazói tevékenysége, a közigazgatási eljárási jog és a közigazgatási

Részletesebben

1/2007. BK vélemény. Az évi XIX. törvény egyes rendelkezései értelmezéséről. 1. A) A vád. I. A vád törvényessége

1/2007. BK vélemény. Az évi XIX. törvény egyes rendelkezései értelmezéséről. 1. A) A vád. I. A vád törvényessége Hatály: 2014.XI.3. - 1/2007. BK vélemény Az 1998. évi XIX. törvény egyes rendelkezései értelmezéséről. 1 A) A vád A 2006. évi LI. törvénnyel módosított 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) meghatározza

Részletesebben

A VILLÁM POSTAGALAMB SPORTKLUB FEGYELMI ÉS SPORTETIKAI SZABÁLYZATA

A VILLÁM POSTAGALAMB SPORTKLUB FEGYELMI ÉS SPORTETIKAI SZABÁLYZATA A VILLÁM POSTAGALAMB SPORTKLUB FEGYELMI ÉS SPORTETIKAI SZABÁLYZATA Tartalomjegyzék I. fejezet Bevezető rész 1. A Szabályzat hatálya 2. A Szabályzat és a belső szabályzatok összefüggése II. fejezet III.

Részletesebben

A 2015. április 1-jén hatályos irányító intézkedések jegyzéke 1. Legfőbb ügyészi utasítások

A 2015. április 1-jén hatályos irányító intézkedések jegyzéke 1. Legfőbb ügyészi utasítások A 2015. április 1-jén hatályos irányító intézkedések jegyzéke 1 Legfőbb ügyészi utasítások 7/1992. Legf. Ü. utasítás a büntetőjogi szakág számítástechnikai bázisú ügyvitelének bevezetéséről 7/1993. Legf.

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ A május 17-i kollégiumi ülésen megvitatott kérdésekről

ÖSSZEFOGLALÓ A május 17-i kollégiumi ülésen megvitatott kérdésekről ÖSSZEFOGLALÓ A 2004. május 17-i kollégiumi ülésen megvitatott kérdésekről A FŐVÁROSI BÍRÓSÁG BÜNTETŐ KOLLÉGIUMVEZETŐ 2004.El.II.C.10/8. I. A nyomozási bíró eljárásával kapcsolatos kérdések 1./ Az óvadék

Részletesebben

A június 12-i kollégiumi ülés alapján készült összefoglaló. Az új Büntetőeljárási Törvény néhány alapvető rendelkezésének értelmezése

A június 12-i kollégiumi ülés alapján készült összefoglaló. Az új Büntetőeljárási Törvény néhány alapvető rendelkezésének értelmezése A FŐVÁROSI BÍRÓSÁG BÜNTETŐ KOLLÉGIUMVEZETŐ 2006.El.II.C.6/10. szám A 2006. június 12-i kollégiumi ülés alapján készült összefoglaló Az új Büntetőeljárási Törvény néhány alapvető rendelkezésének értelmezése

Részletesebben

Igazságügyi Szolgálat

Igazságügyi Szolgálat Igazságügyi Szolgálat Felnőtt Korú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztálya 1. A Felnőtt Korú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztálya koordinációs feladatai tekintetében: a) Illetékességi területén

Részletesebben

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁRCIUS 20. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi

Részletesebben

A.12. A büntethetőséget megszüntető okok rendszere, különös tekintettel a tevékeny megbánásra (a külön törvényi rendelkezésekre is figyelemmel)

A.12. A büntethetőséget megszüntető okok rendszere, különös tekintettel a tevékeny megbánásra (a külön törvényi rendelkezésekre is figyelemmel) A.12. A büntethetőséget megszüntető okok rendszere, különös tekintettel a tevékeny megbánásra (a külön törvényi rendelkezésekre is figyelemmel) Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból

Részletesebben

Tájékoztató. a gyermekkorúak és a fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről. Kiadja: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály 2013.

Tájékoztató. a gyermekkorúak és a fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről. Kiadja: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály 2013. Tájékoztató a gyermekkorúak és a fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről Kiadja: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály 2013. év ISSN 1418-7590 - 3 - ÖSSZEFOGLALÓ A bűnözés általános visszaszorítására

Részletesebben

A büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény. V. Cím BÍRÓI ENGEDÉLYHEZ KÖTÖTT TITKOS ADATSZERZÉS. Általános szabályok

A büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény. V. Cím BÍRÓI ENGEDÉLYHEZ KÖTÖTT TITKOS ADATSZERZÉS. Általános szabályok A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény [ ] V. Cím BÍRÓI ENGEDÉLYHEZ KÖTÖTT TITKOS ADATSZERZÉS Általános szabályok 200. (1) Az ügyész és a nyomozó hatóság bírói engedély alapján az elkövető kilétének,

Részletesebben

1998. évi XIX. törvény. a büntetőeljárásról ELSŐ RÉSZ. I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. Az eljárási feladatok megoszlása

1998. évi XIX. törvény. a büntetőeljárásról ELSŐ RÉSZ. I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. Az eljárási feladatok megoszlása 1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról ELSŐ RÉSZ I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK Az eljárási feladatok megoszlása 1. A büntetőeljárásban a vád, a védelem és az ítélkezés egymástól elkülönül. A bíróság

Részletesebben

II. FOKÚ ADÓIGAZGATÁSI ELJÁRÁS

II. FOKÚ ADÓIGAZGATÁSI ELJÁRÁS 1. Hatáskörrel rendelkező szerv megnevezése: Nógrád Megyei Kormányhivatal 2. Illetékességi terület: Nógrád megye 3. Ügyfélfogadás ideje: Hétfő-Csütörtök: 8 00-16 30 Péntek: 8 00-14 00 4. Ügyintéző és elérhetőség:

Részletesebben

BIZONYÍTÁS A KÖZIGAZGATÁSI PERBEN. dr. Koltai György

BIZONYÍTÁS A KÖZIGAZGATÁSI PERBEN. dr. Koltai György BIZONYÍTÁS A KÖZIGAZGATÁSI PERBEN dr. Koltai György A KÖZIGAZGATÁSI PER CÉLJA Pp. 2. (1) A bíróságnak az a feladata, hogy - összhangban az 1. -ban foglaltakkal - a feleknek a jogviták elbírálásához, a

Részletesebben

Általános jogi ismeretek. Tematika:

Általános jogi ismeretek. Tematika: Általános jogi ismeretek Tematika: 1 Általános közigazgatási jog, közigazgatási alapismeretek 2 A közigazgatás intézményrendszere 3 Közigazgatási hatósági eljárás, hatáskör, illetékesség Budapest, 2014

Részletesebben

Fegyelmi eljárás Szabályzata 2015.

Fegyelmi eljárás Szabályzata 2015. Fegyelmi eljárás Szabályzata 2015. Szakmai Program 6.sz. szabályzata Hatályba lépett: 2015. A fegyelmi eljárás rendje, részletes szabályai Vonatkozó jogszabályok: 2013. évi CCXL. törvény 374-376. 1/2015.(

Részletesebben

2011. évi CLXIII. törvény. az ügyészségről 1 I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

2011. évi CLXIII. törvény. az ügyészségről 1 I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 2011. évi CLXIII. törvény az ügyészségről 1 I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. (1) Az ügyészség az igazságszolgáltatás közreműködőjeként érvényesíti az állam büntetőigényét a büntetőeljárásról szóló

Részletesebben

bekezdés] vagy a vádemelés elhalasztását [Be. 222. (2) bekezdés] megelőzően kezdte meg.

bekezdés] vagy a vádemelés elhalasztását [Be. 222. (2) bekezdés] megelőzően kezdte meg. 42/2008. (XI. 14.) EüM-SZMM együttes rendelet a kábítószer-függőséget gyógyító kezelés, kábítószer-használatot kezelő más ellátás vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatás szabályairól A büntetőeljárásról

Részletesebben

1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról ELSŐ RÉSZ I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK Az eljárási feladatok megoszlása 1. A büntetőeljárásban a vád, a védelem és az ítélkezés egymástól elkülönül. A bíróság

Részletesebben

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N!

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Bf.II.355/2004/3. A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! A Szegedi Ítélőtábla a Szegeden, 2004. évi szeptember hó 30. napján tartott fellebbezési nyilvános ülés alapján meghozta

Részletesebben

Általános tájékoztató a szabálysértési eljárásról

Általános tájékoztató a szabálysértési eljárásról Általános tájékoztató a szabálysértési eljárásról A szabálysértési jog hatályos joganyaga a 2012. évi II. tv. (Sztv.), amely tartalmazza a szabálysértési anyagi jog általános és különös részét, valamint

Részletesebben

Végrehajtás korlátozása iránti kérelem

Végrehajtás korlátozása iránti kérelem Végrehajtás korlátozása iránti kérelem Alulírott adós előadom, hogy önálló bírósági végrehajtó előtt számon végrehajtás folyik velem szemben. A végrehajtást kérő: Álláspontom szerint a végrehajtást kérő

Részletesebben

Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program Adatkörök

Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program Adatkörök 1229 Hatósági statisztika 1293 Az igazságügyi szakértői intézmények tevékenysége 1300 Összesítés a végrehajtói irodák ügyforgalmi és tevékenységi adatairól 1301 A megyei bírósági végrehajtók ügyeire vonatkozó

Részletesebben

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő Az Alkotmánybíróság döntésének tájékoztató jelleggel közzétett, nem hivatalos szövege. A hivatalos közzétételre a Magyar Közlönyben, illetve az Alkotmánybíróság Határozatai című hivatalos lapban kerül

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött egyrészről a Szekszárdi Törvényszék (7100 Szekszárd, Dózsa u. 2. bankszámlaszám:10046003-01483154-00000000, adószám: 15311533-1-17, KSH azonosító: 15311533 8423

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ SZMSZ 5. sz. melléklet 4/2010. számú Főigazgatói utasítás a Szabálytalanságok kezelésének eljárásáról Hatályos: 2010. január 1. Dr. Brebán Valéria főigazgató

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN Í T É L E T E T :

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN Í T É L E T E T : Szegedi Ítélőtábla A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN A Szegedi Ítélőtábla a Szegeden, 2006. évi június hó 20. napján tartott nyilvános fellebbezési tárgyalás alapján meghozta a következő Í T É L E T E T : A

Részletesebben