BÜNTETŐJOGI SZAKÁG. 1. Nyomozás felügyeleti és vádelőkészítési szakterület

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BÜNTETŐJOGI SZAKÁG. 1. Nyomozás felügyeleti és vádelőkészítési szakterület"

Átírás

1 BÜNTETŐJOGI SZAKÁG 1. Nyomozás felügyeleti és vádelőkészítési szakterület 1.1. Az ügyészség fő feladatait az Alaptörvény 29. Cikkének (1) és (2) bekezdése határozza meg. Eszerint a legfőbb ügyész és az ügyészség az igazságszolgáltatás közreműködőjeként az állam büntetőigényét érvényesíti. Az ügyészség üldözi a bűncselekményeket, fellép más jogsértő cselekményekkel és mulasztásokkal szemben, valamint elősegíti a jogellenes cselekmények megelőzését. A legfőbb ügyész és az ügyészség törvényben meghatározottak szerint a) jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben; b) képviseli a közvádat a bírósági eljárásban; c) felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett; d) törvény által meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol. Az ügyészség feladatai tehát két fő csoportba oszthatók. Az egyikbe a büntető igazságszolgáltatáshoz kapcsolódó, önmagában is sokrétű tevékenység tartozik, amely akként összegezhető, hogy az ügyészség az igazságszolgáltatás közreműködőjeként érvényesíti az állam büntetőjogi igényét. E körben elsőként az ügyész nyomozás felügyeleti és vádelőkészítési tevékenysége jut szerephez, amely a büntetőeljárás három önálló szakaszából kettőt ölel fel: a nyomozást és a vádemelési (ügyészi) szakaszt. Az ügyészségről szóló évi CLXIII. törvény (Ütv.) 17. -a az ügyész nyomozással és vádemeléssel kapcsolatos feladatait az alábbiak szerint határozza meg: Az ügyész a vádemelés feltételeinek megállapítása végett a) nyomozást végeztet; b) felügyeli a nyomozó hatóság önálló nyomozását; illetve c) a büntetőeljárási törvényben meghatározott esetekben a nyomozást maga végzi. A nyomozás során az ügyész a büntetőeljárás hatékony és a lehető leggyorsabb lefolytatása érdekében rendelkezik az ügyről, a nyomozás elvégzendő feladatairól. A nyomozásra vonatkozó intézkedéseiért, az általa elvégzett eljárási cselekmények, az általa tett intézkedések és meghozott határozatok megalapozottságáért, jogszerűségéért felelős. A nyomozás feletti felügyelet keretében az ügyész a törvényben meghatározott jogkörei felhasználásával minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a nyomozó hatóság az önálló nyomozását

2 2 törvényesen, az emberi jogok tiszteletben tartásával, a vádemelés kérdésében történő döntésre alkalmas módon teljesítse. Így különösen a) megvizsgálhatja és megváltoztathatja a nyomozó hatóság határozatait és a nyomozás során tett intézkedéseit, az esetleges jogsértés kiküszöbölése iránt haladéktalanul intézkedik; b) a nyomozó hatóságot a nyomozással kapcsolatban utasíthatja, az utasításának végrehajtását ellenőrzi; c) elbírálja a nyomozás során előterjesztett, a feladatkörébe tartozó jogorvoslati kérelmeket. Az ügyész gondoskodik arról, hogy a nyomozás során a büntetőeljárás résztvevőinek jogai érvényesüljenek. Kizárólag az ügyészség nyomoz az olyan bűncselekmények miatt indult ügyekben, amelyekben az állami szervek törvényes működése, az Országgyűlés által megválasztott tisztségviselők, az országgyűlési képviselők, valamint az igazságszolgáltatás hitelébe vetett bizalom megóvása és erősítése, a sértettek vagy az elkövetők személye miatt garanciális okból alapvető követelmény a nyomozást végző szerv függetlensége. A büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény (Be.) alapvetően megváltoztatta a nyomozás szerepét a büntetőeljárásban, amikor feladataként a bűncselekmények és az elkövető felderítését, a bizonyítási eszközök és bizonyítékok felkutatását, összegyűjtését, megőrzését és azokról az ügyész tájékoztatását határozta meg. A nyomozás tehát arra szolgál, hogy tisztázza: van-e a vádemelésnek oka, megvannak-e a feltételei, vagy azok időlegesen vagy véglegesen hiányoznak. A törvény értelmében a nyomozás a vádat előkészítő eljárássá vált, a nyomozás ura ezért az ügyész lett. A nyomozó hatóság (a rendőrség, meghatározott ügyekben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal) a nyomozást az ügyész rendelkezése alapján vagy önállóan végzi. Utóbbi esetben az ügyész a rendelkezési jogát a nyomozás feletti törvényességi felügyelet eszközeivel gyakorolja. Az ügyész utasításokkal irányítja a nyomozást, amelyek bármely s akár valamennyi eljárási cselekményre és az érdemi befejezés módjára is kiterjedhetnek. Az ügyész betekinthet a nyomozó hatóság irataiba, nyilvántartásaiba, a nyilvántartások adatait felhasználhatja. A nyomozó hatóságtól az ügy nyomozását az ügyész bármikor magához vonhatja. Az ügyész és a nyomozó hatóság kapcsolatának az ügyek kisebb hányadára kiterjedő speciális esete, amikor a nyomozó hatóság önállóan nyomoz, s az ügyész ennek valamennyi lényeges mozzanatát figyelemmel kíséri (fokozott ügyészi felügyelet). Azoknak az ügyeknek a körét, amelyekben a nyomozások fokozott ügyészi felügyelet mellett folynak, a 11/2003. (ÜK. 7.) LÜ utasítás 37. -a határozza meg. Ezek a következők:

3 3 a) az ügy ténybeli, jogi megítélése vagy a bűncselekmény bizonyítása bonyolult, b) a nyomozás során az ügyész lényeges törvénysértést, mulasztást, vagy a nyomozás eredményességét veszélyeztető körülményt észlelt, c) a gyanúsított személyi szabadságát elvonó kényszerintézkedés elrendelése óta hat hónap eltelt, d) a meghatározott személy ellen folyó nyomozás megindításától [Be (2) bekezdés] számított egy év eltelt, e) a nyomozás olyan bűncselekmény miatt folyik, amelyet a törvény tíz évet meghaladó szabadságvesztéssel fenyeget, f) az ügyet kiemelt üggyé nyilvánították, továbbá, ha g) az ügyész azt bármely más okból szükségesnek látja. A nyomozó hatóságnak a nyomozás elrendeléséről, annak állásáról, továbbá ha olyan eljárási cselekmény teljesítése szükséges, amelyről az ügyész vagy a bíróság dönthet, az ügyészt tájékoztatnia, s e döntést kezdeményezve előterjesztést kell tennie. A nyomozó hatóság vezetője köteles biztosítani, hogy az ügyész a felügyeleti és rendelkezési jogát gyakorolhassa. Felelős azért, hogy a nyomozó szerv a nyomozásra vonatkozó ügyészi utasításokat határidőre, szakszerűen, hiánytalanul és törvényesen teljesítse akkor is, ha véleménye attól eltérő. Jelentőségénél fogva kiemelkedik a nyomozás során végzett ügyészi tevékenységek közül az ügyésznek az előzetes letartóztatással kapcsolatos ténykedése. Magyarországon 1989 óta az előzetes letartóztatást az ügyész indítványára csak a bíróság rendelheti el. Az esetek többségében az ügyész a nyomozó hatóság előterjesztése alapján, kisebb hányadában saját kezdeményezésére tesz indítványt a személyes szabadságot súlyosan korlátozó kényszerintézkedés alkalmazására. A közvádra üldözendő bűncselekmények terén az ügyészség vádemelési monopóliummal rendelkezik: a bíróság csak annak a büntetőjogi felelősségéről dönthet, aki ellen az ügyész vádat emelt. Az ügyész a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén emel vádat, vagy dönt a vádemelés elhalasztásáról, annak részbeni mellőzéséről, illetőleg az ügy közvetítői eljárásra utalásáról. Amennyiben a vádemelés feltételei időlegesen hiányoznak, az ügyész a nyomozást felfüggeszti, ha pedig véglegesen, akkor megszünteti azt A Be. garanciális jogokat biztosít a büntetőeljárás két főszereplőjének, a sértettnek és a terheltnek, s e jogok érvényesítése az ügyészi nyomozásban, valamint a nyomozás felügyeleti és vádelőkészítési tevékenység során is kiemelkedő szerephez jut.

4 4 A sértett (akinek jogát vagy jogos érdekét a bűncselekmény sértette vagy veszélyeztette) a) a büntetőeljárási jogairól az ügyésztől és a nyomozó hatóságtól felvilágosítást kérhet, b) személyes közreműködési kötelezettséget nem igénylő jogait képviselője útján gyakorolhatja. (Képviselőként írásba foglalt meghatalmazás alapján ügyvéd vagy nagykorú hozzátartozó, illetve a külön törvényben erre feljogosított személy járhat el), c) kihallgatásán ha külföldi állampolgár jelen lehet államának konzuli tisztviselője, d) maga és törvényes képviselője az ügyben felmerült, különösen a személyes megjelenésből adódó költségének megtérítését kérheti, e) indítványokat, észrevételeket tehet, f) az eljárási cselekményeknél a szakértő meghallgatásánál, szemlénél, bizonyítási kísérletnél és a felismerésre bemutatásnál jelen lehet, a szakértőhöz kérdést intézhet, g) a kihallgatása során személyi adatainak [Be. 85. (2) bekezdés], továbbá a rá vonatkozó szakvélemény leleti részének zártan történő kezelését kérheti, h) a költségek előlegezése mellett kérheti a nyomozási cselekmény gyorsírással, kép- vagy hangfelvevővel, illetve egyéb berendezéssel történő rögzítését, i) a terhelttel szemben olyan polgári jogi igényt érvényesíthet, amely a vád tárgyává tett cselekmény következében keletkezett, j) az eljárás őt érintő irataiba betekinthet, k) a nyomozás befejezéséig másolatot kaphat a szakvéleményről és az olyan nyomozási cselekményről készült iratról, amelynél jelen lehetett, egyéb iratról tanúkénti kihallgatását követően akkor, ha ez a nyomozás érdekeit nem sérti, l) a nyomozás befejezését követően az iratokat megtekintheti, másolatot kaphat az ellene elkövetett bűncselekményre vonatkozó iratokról, m) jogosult megismerni a minősített adatot, amelyet olyan irat tartalmaz, amelyet a törvény szerint megtekinthet, n) könnyű testi sértés, magántitok megsértése, levéltitok megsértése, rágalmazás, becsületsértés és kegyeletsértés esetén a vádat magánvádlóként képviseli, ha az elkövető magánindítványra büntetendő, o) határidő, határnap önhibáján kívüli elmulasztása miatt 8 napon belül igazolási kérelmet nyújthat be, továbbá p) a törvényben meghatározott esetekben jogorvoslattal élhet, illetve pótmagánvádlóként léphet fel A pótmagánvád az ügyészi vádmonopólium alóli kivételt jelent, a bűnüldözői (ügyészi) értékeléssel szemben ad korrekciós lehetőséget a sértettnek a bíróság előtti jogérvényesítésre. A Be ának (1) bekezdése szerint a sértett a törvényben meghatározott esetekben pótmagánvádlóként léphet fel, ha az ügyész vagy a nyomozó hatóság a feljelentést elutasította, vagy a nyomozást megszüntette, továbbá, ha az ügyész a vádemelést részben mellőzte, vagy a vádat elejtette. A sértett pótmagánvádlóként léphet fel akkor is, ha az ügyész a nyomozás eredményeként közvádra üldözendő

5 5 bűncselekményt nem állapított meg, ezért nem emelt vádat, illetőleg a vád képviseletét magánvádas eljárásban elrendelt nyomozás eredményeként nem vette át. A pótmagánvádlókénti fellépés feltételeit a törvény a következők szerint határozza meg: Ha a feljelentést a sértett tette [Be (1) bekezdés], a feljelentést elutasító, vagy a nyomozást megszüntető határozat ellen a kézhezvételtől számított 8 napon belül panasszal élt [Be (1)-(2) bekezdés], és a panaszát az ügyész vagy a felettes ügyész elutasította [Be (1) bekezdés b) pont]. A pótmagánvádlókénti fellépésre ezen túl is csak akkor kerülhet sor, ha: a) a feljelentést azért utasították el, aa) mert a cselekmény nem bűncselekmény, vagy ab) a Büntető Törvénykönyv (Btk.) 22. -a büntethetőséget kizáró ok állapítható meg; b) a nyomozást azért szüntették meg, mert ba) a cselekmény nem bűncselekmény, bb) a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg a bűncselekmény elkövetése, bc) a cselekményt nem a gyanúsított követte el, bd) nem állapítható meg, hogy a cselekményt a gyanúsított követte el, be) büntethetőséget kizáró ok állapítható meg, vagy bf) a törvényben meghatározott egyéb büntethetőséget megszüntető ok állapítható meg. Ezekben az esetekben a sértett az ügy iratait az eljárást folytató nyomozó hatóságnál vagy ügyészségnél megtekintheti, s amennyiben pótmagánvádlóként kíván fellépni, az ügyész vagy a felettes ügyész panaszt elutasító határozatának kézhezvételét követő 60 napon belül ügyvédje útján mivel a Be ának (4) bekezdése szerint a pótmagánvádló ügyvédi képviselete kötelező az ügyben az első fokon eljárt hatóságnál vádindítványt nyújthat be, melyet az továbbít a bírósághoz [Be ]. Ha a sértett a jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán nem tud jogi képviseletéről gondoskodni, személyes költségmentesség és pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránt a jogi segítségnyújtó szolgálathoz fordulhat. A sértett a vádindítványt személyesen, pótmagánvádlóként akkor nyújthatja be, ha a vádindítványban nyilatkozik arról, hogy a személyes költségmentesség és a pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránt a külön jogszabályban foglaltak szerint kérelmet terjesztett elő a jogi segítségnyújtó hivatalhoz.

6 6 Nincs helye a pótmagánvádlóként történő fellépésnek, ha a büntethetőséget a gyermekkor vagy a kóros elmeállapot zárja ki, továbbá az elkövető halála esetén. Ha az ügyész a vádemelést részben mellőzte, a sértett az erről szóló határozat kézhezvételét követő 8 napon belül panasszal élhet. A panasz elutasítását követően, az elutasító határozat kézhezvételétől számított 60 napon belül a fentiek szerint léphet fel az ügyben pótmagánvádlóként. Vádelejtés esetén a pótmagánvádlókénti fellépésre akkor kerülhet sor, ha a vádelejtésre a Be a (1) bekezdésének a) és c) pontjában, valamint a Be a (1) bekezdésének a)-d) és f) pontjában foglalt okból került sor. A pótmagánvádló halála esetén helyébe harminc napon belül egyenes ági rokona, házastársa, élettársa vagy törvényes képviselője léphet. A terhelt (akivel szemben büntetőeljárást folytatnak, a nyomozás során gyanúsított) jogosult arra, hogy a) a gyanúsítást, a vád tárgyát, illetve ezek változását vele közöljék, b) megfelelő időt és lehetőséget kapjon a védekezésre való felkészülésre, c) a védelmére szolgáló tényeket az eljárás bármely szakaszában előadja, d) a vallomás tételét megtagadja, e) kihallgatásán ha külföldi állampolgár, s kéri jelen lehet államának konzuli tisztviselője, f) ha az eljárásban védő részvétele nem kötelező, de jövedelmi viszonyai miatt nem tud a védelméről gondoskodni, a nyomozó hatóságtól, az ügyésztől, vagy a bíróságtól védő kirendelését kérheti, g) büntetőeljárási jogairól és kötelességeiről a nyomozó hatóságtól vagy az ügyésztől felvilágosítást kapjon, h) indítványokat, észrevételeket tegyen, i) ha a Be. másként nem rendelkezik, az eljárási cselekményeknél a szakértő meghallgatásánál, szemlénél, bizonyítási kísérletnél és a felismerésre bemutatásnál jelen lehet, a szakértőhöz kérdést intézhet, j) a rá vonatkozó szakvélemény leleti részének zártan történő kezelését kérheti, k) a nyomozás során szakvéleményt készíttethet, l) az eljárás őt érintő irataiba betekinthet, m) a nyomozás befejezéséig másolatot kaphat a szakvéleményről és az olyan eljárási cselekményről készült iratról, amelynél jelen lehetett, az egyéb iratról akkor, ha ez az eljárás érdekét nem sérti, n) a nyomozás befejezését (vagy a nyomozás megszüntetését) követően másolatot kaphat mindazon iratról, amelyek megismerésére a Be a alapján jogosult, o) jogorvoslattal panasszal, felülbírálati indítvánnyal éljen.

7 7 A fogva lévő terhelt jogosult továbbá arra, hogy a) védőjével, és ha külföldi állampolgár, államának konzuli képviselőjével a kapcsolatot felvegye, vele írásban és szóban ellenőrzés nélkül érintkezzék, kihallgatása előtt a védőjével értekezzen, b) a hozzátartozójával vagy az ügyész, illetve a bíróság rendelkezése alapján más személlyel szóban, felügyelet mellett, írásban ellenőrzés mellett érintkezzék. A hozzátartozóval való kapcsolattartása a büntetőeljárás eredményessége érdekében azonban korlátozható vagy meg is tiltható. Az ügyész a Be.-ben meghatározott feltételek fennállása esetén vádat emel, dönt a vádemelés részbeni mellőzéséről, vagy elhalasztásáról, illetve az ügyet közvetítői eljárásra utalhatja A bűncselekmény elkövetésével kiváltott konfliktus kezelését célzó, január 1-jétől alkalmazandó új büntetőeljárási jogintézmény a közvetítői eljárás, amelynek célja, hogy a bíróságtól és az ügyésztől független közvetítő bevonásával a sértett és a terhelt közötti konfliktus megoldását tartalmazó, a bűncselekmény következményeinek jóvátételét és a terhelt jövőbeni jogkövető magatartását elősegítő írásbeli megállapodás, megegyezés jöjjön létre. A törvényben meghatározott bűncselekmények miatt indult nyomozás befejezését követően az ügyész az ügyet akkor utalja közvetítői eljárásra és a nyomozást legfeljebb hat hónapra felfüggeszti, ha a) a Btk a alapján az eljárás megszüntetésének vagy a büntetés korlátlan enyhítésének lehet helye, b) a gyanúsított a vádemelésig beismerő vallomást tett, vállalja és képes a bűncselekménnyel okozott sérelmet a sértett által elfogadott módon és mértékben jóvátenni, c) a gyanúsított és a sértett is (önként) hozzájárult a közvetítői eljárás lefolytatásához, valamint d) a bűncselekmény jellegére, az elkövetés módjára és a gyanúsított személyére tekintettel a bírósági eljárás lefolytatása mellőzhető, vagy megalapozottan feltehető, hogy a bíróság a tevékeny megbánást a büntetés kiszabása során értékelni fogja. Az említett feltételeknek együttesen kell fennállniuk. A közvetítői eljárás részletes szabályait külön törvény állapítja meg. 2. Büntetőbírósági szakterület 2.1. Amennyiben az ügyész az első fokú bírósági eljárásban a nyomozás során beszerzett bizonyítékok értékelése alapján arra a meggyőződésre jut, hogy az ügy terheltje által elkövetett bűncselekmény miatt a bíróságnak kell joghátrányt alkalmaznia, vádat emel. Ezzel a büntetőeljárás a perszakba lép, amelyben a bíróságnak el kell bírálnia a

8 8 vádat; döntenie kell a vádlott bűnösségéről valamennyi vád tárgyává tett bűncselekményt illetően, azonban nem vizsgálhatja a vádlott büntetőjogi felelősségét olyan bűncselekményben, amelyet a vád nem tartalmaz. Az ügyész bíróság előtti tevékenységét a Be., valamint a büntetőbíróság előtti ügyészi tevékenységről szóló 12/2003. (ÜK. 7.) LÜ utasítás (Ut.) szabályozza. A bíróság a tárgyalás megkezdése előtt, a tárgyalás előkészítése során megvizsgálja, hogy a benyújtott vád törvényes-e; az arra jogosult ügyész meghatározott személy pontosan körülírt, büntető törvénybe ütköző cselekménye miatt kezdeményezi-e a bírósági eljárás lefolytatását. A bíróság vizsgálata arra is kiterjed, hogy a vádirat megfelel-e a Be a (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek. Szükség esetén megkeresi az ügyészt a vádirat hiányosságainak pótlása, valamint bizonyítási eszközök felkutatása, biztosítása végett. A tárgyaláson maradéktalanul érvényesül a kontradiktórius eljárás elve, a bíróság az ügyész mellett a terheltet és védőjét is meghallgatja, és ekkor válik érzékelhetővé a különböző funkciók ítélkezés, vád, védelem elkülönülése. A bíróság a tárgyaláson bizonyítást folytat le, melynek során megvizsgálja az ügyész, illetve a vádlott és védője által előterjesztett bizonyítékokat, de bizonyítást a felek indítványától függetlenül, hivatalból is elrendelhet. Az ügyész bíróság előtti tevékenységét, a vád képviseletét alapvetően az határozza meg, hogy a vád bizonyítása őt terheli. A tárgyalás során különös gondossággal kell figyelemmel kísérnie a bizonyítási eljárás alakulását, és amennyiben megítélése szerint további, a vádiratban nem szereplő bizonyítási eszközök is alátámaszthatják a vádat, azok beszerzését, megvizsgálását haladéktalanul indítványoznia kell. Ez azért szükséges, mert a perszakban a bíróság feladata az alapos és hiánytalan tényállás megállapítása, azonban, ha az ügyész nem indítványozza, nem köteles a vádat alátámasztó, tehát a vádlott terhére szóló bizonyítási eszközök beszerzésére illetve megvizsgálására. Az ügyész a vád bizonyítását a büntetőeljárás szabályainak szem előtt tartásával végzi. Ebben a körben azonban nem csak arra kell ügyelnie, hogy a jogait és kötelességeit a törvényes előírásoknak megfelelően gyakorolja, hanem arra is, hogy a bíróság se sértsen eljárási jogszabályt. A vád képviselete során az ügyész a bírósági iratokat megtekintheti, és indítványtételi jog illeti meg az ügyben felmerült minden olyan kérdésben, amelyben a bíróság dönt. Amennyiben a törvény másképp nem rendelkezik, fellebbezéssel élhet a tárgyalás vezetése és rendjének fenntartása körében hozottak kivételével a bíróság valamennyi határozata ellen. Az ügyész korlátlanul rendelkezik a váddal, azt a tárgyaláson a bíróság érdemi határozathozatalra történő visszavonulásáig bármikor módosíthatja: ha a bizonyítás eredményeként úgy látja, hogy a vádlott más bűncselekményben

9 9 is bűnös, a vádat kiterjeszti, míg ha a cselekményt jogilag másképp értékeli, megváltoztatja azt. Az ügyész a bizonyítási eljárás befejezését követően perbeszédet tart. Ebben részletesen elemzi a bizonyítás anyagát, egyenként és összefüggésükben értékeli a bizonyítékokat, részletesen foglalkozik a vádlott védekezését támogató, és cáfoló adatokkal is. Indokolt indítványt terjeszt elő valamennyi olyan kérdésben, amelyben a bíróságnak döntenie kell, különös figyelmet fordítva a bűnösség kérdésére, a bűncselekmény jogi minősítésére, valamint az alkalmazandó büntetésre, intézkedésre. A védő ezt követően megtartott perbeszédére viszonválasszal élhet. Az ügyésznek az egész büntetőeljárás során figyelembe kell vennie a terheltet terhelő és mentő, valamint a büntetőjogi felelősségét súlyosító és enyhítő körülményeket. Erre is figyelemmel, ha a bizonyítás eredménye alapján azt állapítja meg, hogy a vád tárgyává tett cselekmény nem bűncselekmény, vagy a bűncselekményt nem a vádlott követte el, illetve a bűncselekmény nem közvádra, hanem magánvádra üldözendő, a vádat elejti. A törvény a vád elejtése esetén lehetőséget biztosít a sértett részére az eljárás folytatására. Abban az esetben ugyanis, ha a sértett vállalja, hogy kötelező jogi képviselet mellett pótmagánvádlóként lép fel, a bíróság azon a címen, hogy az ügyész vádat elejtette, nem szüntetheti meg az eljárást. A bizonyítás eredményeként az ügyész arra a meggyőződésre is juthat, hogy nem bizonyított a bűncselekmény elkövetése, illetve, hogy a bűncselekményt nem a megvádolt személy követte el. Ilyen esetben, valamint akkor is, ha álláspontja szerint a vádlott javára az Ut. 8. -a (4) bekezdésében meghatározott büntethetőséget kizáró ok állapítható meg, a vádlott felmentésére tesz indítványt. Az ilyen tartalmú indítvány előterjesztésével az ügyész nem akadályozza meg a bíróságot abban, hogy a bizonyítékok eltérő értékelésével megállapítsa a vádlott büntetőjogi felelősségét. Az ügyész, a vádlott és védője az első fokú bíróság tárgyaláson kihirdetett ügydöntő határozata ellen fellebbezéssel élhet, ha azt törvénysértőnek, vagy megalapozatlannak tartja. Az ügyész a vádlott terhére és javára egyaránt fellebbezhet. A vádlott terhére bejelentett fellebbezésének hiányában a másodfokú bíróság a felmentett vádlott bűnösségét nem állapíthatja meg, a kiszabott büntetést, illetve a büntetés helyett alkalmazott intézkedést pedig nem súlyosíthatja A másod és a harmadfokú eljárás tárgya már nem a vád, hanem a bíróság első és másodfokú, fellebbezéssel támadott ügydöntő határozata. Ezért az ügyész az eljárás e szakaszaiban már nem vádképviseletet lát el, hanem a fellebbezéssel támadott bírósági határozatra vonatkozó álláspontjának kifejtésével közreműködik abban, hogy a fellebbviteli bíróság megalapozott és törvényes ügydöntő határozatot hozzon. A másod, illetve a harmadfokú bíróság mellett működő ügyész eljárása során a vádlott terhére, illetve javára egyaránt tehet indítványt.

10 10 Az első fokú bíróságok a másodfokú bíróság mellett működő ügyészség útján terjesztik fel az iratokat a fellebbezés elbírálására. A másodfokon eljáró ügyész az iratokat az első fokú bíróság ügydöntő határozatának megalapozottságáról, a vádlott bűnösségről, a bűncselekmény jogi minősítéséről, az alkalmazott joghátrányról, valamint az eljárásjogi szabályok megtartásáról kialakított álláspontját tartalmazó átiratával együtt továbbítja a fellebbezési bírósághoz. Nyilatkozik az első fokon eljárt ügyész fellebbezésének fenntartásáról, vagy visszavonásáról, kitér a terhelt és a védő fellebbezésének értékelésére is, és indítványt tesz az első fokú határozat helybenhagyására, megváltoztatására, vagy hatályon kívül helyezésére. A másodfokú bíróság a fellebbezést tanácsülésen, nyilvános ülésen, vagy ha a tényállás megalapozatlansága miatt bizonyítást rendel el tárgyaláson bírálja el. Az ügyész, a vádlott és a védő az első fokú eljáráshoz képest jelentősen szűkebb körben csak abban az esetben jelenthet be fellebbezést a másodfokú bíróság érdemi ügydöntő határozata ellen, ha álláspontja szerint a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságtól a bűnösség kérdésében eltérő határozatát a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével hozta. Az ügyész a vádlott terhére, illetve javára egyaránt fellebbezhet. A harmadfokú bíróság a fellebbezéseket mivel a Be. bizonyítás felvételére nem ad lehetőséget tanácsülésen, illetve nyilvános ülésen bírálja el. A harmadfokú bíróság mellett működő ügyész részvétele a nyilvános ülésen kötelező, ahol a bírósági iratok vizsgálata alapján azokban a kérdésekben nyilatkozik, mint a másodfokú eljárásban részt vett ügyész. A másod és a harmadfokú ügyésznek a tárgyaláson, illetve a nyilvános ülésen előadott nyilatkozata az első fokú perbeszédnél lényegesen nagyobb mértékben tartalmaz jogi érveket, tömörebb és még inkább a bíróságnak szól A törvény a rendkívüli perorvoslati eljárásokra a fellebbezéssel nem támadott, illetve a harmadfokú eljárásban hozott és ezért nem támadható jogerős ügydöntő határozatok ellen biztosít lehetőséget. Részben akkor, ha utóbb olyan bizonyítékok válnak ismertté, amelyek ha az alapügy elbírálása során már rendelkezésre állnak jelentősen befolyásolták volna az ügy büntetőjogi megítélését (perújítási eljárás), részben pedig, ha az alapügyben eljárt bíróságok a büntető anyagi és eljárásjogi szabályokat súlyosan megsértették (felülvizsgálati eljárás). A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a tényállás helytelen, téves megállapítása miatt, a Be a (1) bekezdésében meghatározott okokból a terhelt, védő és más jogosult a másodfokú bíróság területén működő ügyésznél perújítási indítványt nyújthat be. Az ügyész az indítványt annak helyt adására, vagy elutasítására irányuló nyilatkozatával együtt a perújítás megengedhetősége kérdésében döntő másodfokú bírósághoz továbbítja. Az ügyész maga is indítványozhat perújítást.

11 11 Amennyiben a másodfokú bíróság a perújítási indítványt alaposnak találja, a perújítást elrendeli, és az ügyet a megismételt eljárás lefolytatása végett megküldi az első fokú bíróságnak, amely a tárgyalás eredményéhez képest új ítéletet hoz, vagy elutasítja a perújítást. A Be. a bíróság jogerős ügydöntő határozatának felülvizsgálatát a 416. (1) bekezdésében meghatározott okokból, többek között akkor teszi lehetővé, ha a terhelt felmentésére, vagy bűnösségének megállapítására, a büntetés kiszabására, illetve az intézkedés alkalmazására a büntető anyagi jog, a bíróság határozatának meghozatalára pedig a büntetőeljárás egyes szabályainak megsértésével került sor. A Be. kizárja a tényállás, valamint büntető anyagi jogszabálysértés okából a harmadfokú határozatok felülvizsgálatát. Az ügyész a terhelt terhére a jogerős ügydöntő határozat közlésétől számított hat hónapon belül terjeszthet elő felülvizsgálati indítványt. A terhelt javára szóló indítvány benyújtását egy eset kivételével a Be. nem köti határidőhöz. A Kúria az indítványt a tanácsülésen, vagy nyilvános ülésen történő elbírálását megelőzően, a bírósági iratokkal együtt megküldi a Legfőbb Ügyészségnek, amely nyilatkozatában állást foglal annak alapos, vagy alaptalan voltáról. Ennek indokait, valamint a megtámadott határozatok megváltoztatására, hatályában fenntartására, vagy hatályon kívül helyezésére irányuló indítványát a Kúria nyilvános ülésén amelyen az ügyész részvétele kötelező ismerteti A legfőbb ügyész az egységes joggyakorlat kialakításában a törvényesség érdekében jogorvoslati indítvány bejelentésével, valamint jogegységi eljárás lefolytatásának indítványozásával működik közre. Törvényesség érdekében jogorvoslati indítványt jelenthet be a Kúriánál, ha a bíróság törvénysértő és jogerős határozata más jogorvoslattal nem támadható meg. A jogorvoslat elbírálására a felülvizsgálati eljárás szabályai az irányadók azzal, hogy a Kúria a legfőbb ügyész, vagy képviselője részvételével tartott nyilvános ülésen a törvénysértés megállapítása esetén, a terhelt javára szóló határozatot hoz. Egyéb esetekben csak a törvénysértés megállapítására szorítkozhat. A legfőbb ügyész jogegységi eljárás lefolytatására, és jogegységi határozat hozatalára irányuló indítványt az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében, elvi kérdésben terjeszt elő. Abban az esetben, ha a jogegységi eljárást a Kúria elnöke, büntető kollégiumának vezetője, illetve helyettese, ítélkező tanácsa vagy az ítélőtábla elnöke kezdeményezi, a legfőbb ügyész nyilatkozatban fejti ki az álláspontját. A jogegységi tanács ülése nem nyilvános, azon a jogegységi tanács tagjain kívül az indítványozó, a legfőbb ügyész és eseti meghívott vehet részt. Helyt adás esetén, amennyiben a jogegységi határozattal érintett jogerős bírósági határozatnak a terhelt büntetőjogi felelősségét megállapító rendelkezése törvénysértő, a jogegységi tanács felmentő rendelkezést hoz, vagy megszünteti az eljárást.

12 Az ügyész a magánvádra üldözendő bűncselekmények miatt indított eljárásokban is megtekintheti az iratokat, és jelen lehet a tárgyaláson. A vád képviseletét közérdekből, vagy más fontos okból a magánvádlótól az eljárás bármely szakaszában átveheti, akit ezt követően a sértett jogai illetnek meg. Utóbb a vád képviseletétől bármikor elállhat. Így kell eljárnia, ha álláspontja szerint a vád elejtésének van helye. Az eljárás gyorsítását szolgáló ún. egyszerűsítő eljárások közül a bíróság elé állításra, valamint a határozat tárgyalás mellőzésével történő meghozatalára csekélyebb súlyú bűncselekmények miatt a terhelt beismerése, vagy tettenérése esetén, ügyészi indítványra kerülhet sor. A terhelt bűnösségének tárgyalás helyett nyilvános ülésen történő megállapítására az ügyész a terhelt beismerő vallomása, valamint erre irányuló kezdeményezése esetén tehet indítványt. A bíróság csak ügyészi indítványra járhat el a távollévő terhelttel szemben is. Ez az eljárási forma nem feltétlenül eredményezi az eljárás mielőbbi befejezését. A Be. ugyanis garanciális okból, amennyiben a terhelt felkutatására tett intézkedések eredményre vezettek, lehetőséget biztosít az eljárás megismétlésére. Amennyiben pedig a terhelt perújítási indítványt terjeszt elő, a bíróságnak el kell rendelnie a perújítást. Az ügyésznek jelentős szerepe van a büntetőeljárás jogerős befejezését követően, egyes járulékos kérdések eldöntése miatt indított különleges eljárásokban is, amelyek többsége ügyészi indítványra, de hivatalból, illetve kérelemre is indulhat. 3. Büntetés-végrehajtási szakterület A büntetés-végrehajtás ügyészi törvényességi felügyelete több százéves történelme folyamán kialakult sajátos eszközeivel, módszereivel elősegíti, hogy a fő- és mellékbüntetéseket, a büntetőjogi intézkedéseket, a büntetőeljárási kényszerintézkedéseket, az utógondozást, a bűnügyi nyilvántartást, az ezekhez tartozó járulékos feladatokat, továbbá a nem büntető felelősségre vonáshoz kapcsolódó, de a büntetés-végrehajtással foglalkozó szervek által foganatosított jogkorlátozásokat a törvények és más jogszabályok előírásainak megfelelően hajtsák végre. Szerepe van a végrehajtásban közreműködő, a legkülönfélébb intézményrendszerekbe és szervezeti hierarchiába tartozó, más-más ágazati irányítás alatt álló szervek gyakorlatának törvényességi szempontból történő koordinálásában, egységesítésében. A büntetés-végrehajtást övező garanciarendszerhez tartozóan a fogva tartó intézetek legalább havonta kétszer történő ellenőrzésével, ott végzett tényfeltárásaival, vizsgálataival és más felügyeleti jogkörei gyakorlásával a büntetés-végrehajtási törvényességi felügyeleti és jogvédelmi ügyész hozzájárul az állam büntetőhatalmi igényének alkotmányos, törvényes keretek között tartását segítve a fogvatartottak jogi helyzetének

13 13 védelméhez, a jogérvényesüléshez. Jelenti ez a tevékenysége egyrészt minden embernek, így az elítéltek jogainak védelmét is, de egyben az állam büntetőigénye érvényesülésének eszközét is, a társadalom és a többi ember védelmét, az állami szervek kötelezettségei teljesítésének kikényszerítését, a mindkét oldalú esetleges joggal való visszaélés kiküszöbölésének garanciáját. Célja a büntetőhatározat törvényes végrehajtásának elősegítése, de cél annak előmozdítása is, hogy az adott büntetés, intézkedés betöltse rendeltetését, amit a törvénysértések feltárásával, megelőző intézkedéseivel szolgál. E feladatok ellátása feltételezi a rendszeres, de a soron kívüli, szükség szerinti azonnali ellenőrzést, vizsgálatot, adott esetben a haladéktalan jogi (bűnügyről lévén szó: büntetőjogi vagy büntetés-végrehajtási jogi) intézkedési jogosultságot; minden bűnüldöző, igazságszolgáltató, végrehajtó, igazságügyi igazgatási szerv irányába az indítványozási jogosultságot. Ezek együttes megléte biztosíthatja, jelentheti a törvényességi felügyelet elvárható funkcionálását. A szakterületi ügyész törvénysértő gyakorlat vagy mulasztásban megnyilvánuló törvénysértés megszüntetése érdekében felhívással fordul az illetékes szerv vezetőjéhez, egyéb törvénysértés megszüntetése érdekében rendelkezéssel él. Attól függően, hogy az észlelt törvénysértés minek a megállapítására alkalmas; fegyelmi, szabálysértési, kártérítési vagy büntetőeljárást kezdeményez. A bíróság büntetés-végrehajtási igazgatási tevékenységével összefüggésben észlelt intézkedésre okot adó körülmény esetében a jogszabályi rendelkezés érvényesülésének biztosítása érdekében az illetékes bíróság elnökének intézkedését kezdeményezi. Részt vesz a büntetés-végrehajtási bíró által tartott meghallgatáson, tárgyaláson, ezeken indítványozási és fellebbezési joggal rendelkezik. A büntetés-végrehajtási törvényességi felügyeleti és jogvédelmi ügyészi tevékenységet az Alaptörvény is megemlíti [29. cikk (2) bekezdés c) pont], hatáskörét és feladatait részletesen a évi CLXIII. törvény a, valamint az 5/2012. (I. 27.) LÜ utasítás tartalmazza. Számos törvényben, miniszteri rendeletben is nevesítésre került a büntetés-végrehajtási törvényességi felügyeleti és jogvédelmi ügyészi tevékenység. Fontosságát, szükségességét több nemzetközi dokumentumban, így az ENSZ és az Európa Tanács fogvatartottakkal kapcsolatos ajánlásaiban, határozataiban és más dokumentumaiban is kinyilvánították, amelyek egyetemi tananyag részeivé váltak. A Kínzás és az Embertelen vagy Megalázó Bánásmód vagy Büntetés Megelőzésére létrejött Európai Bizottság (CPT) évi 71. határozatában pozitívan értékelte a magyar ügyészség e tevékenységét, a hatékony ügyészi fellépést, továbbá elismeréssel szólt az ezen a területen tanúsított ügyészi lelkiismeretes hozzáállásról. Megállapítása szerint a fogva tartási helyek ügyészi ellenőrzése Magyarországon rendelkezik azzal a lehetőséggel, hogy jelentősen hozzájáruljon a bántalmazás, durva bánásmód megelőzéséhez és általánosságban fogalmazva, a kielégítő fogva tartási körülmények biztosításához. Már 1996-ban az Európa Tanács neves szakértői az

14 14 Európai Börtönök Törvényességi Felügyeletéről című tanácskozásán ajánlásként fogalmazták meg a tagállamok számára a magyar megoldás követését, jelesül az ügyészség kontrollszerepét a büntetés-végrehajtás vonatkozásában. 4. Gyermek- és ifjúságvédelmi szakterület 4.1. A gyermek- és ifjúságvédelmi ügyészi tevékenység a jogszabályokban külön meghatározott és fokozott garanciális védelmet igénylő személyi körhöz, a gyermek- és fiatalkorúakhoz kötött szakterület. A fiatalkorúak ügyésze a törvényben előírtak szerint eljár a fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények és szabálysértések miatt indult eljárásokban, ennek során figyelemmel kíséri a speciális eljárási rendelkezések megtartását, valamint a törvényben meghatározott esetekben kezdeményezi a szükséges gyermekvédelmi intézkedések megtételét. A gyermek- és ifjúságvédelmi szakfeladatokat a Legfőbb Ügyészségen a legfőbb ügyész büntetőjogi szakágat irányító helyettesének közvetlenül alárendelt Gyermek- és Ifjúságvédelmi Önálló Osztály, a fellebbviteli főügyészségeken, a főügyészségeken, a járási ügyészségeken, valamint a nyomozó ügyészségeken az e feladattal megbízott kijelölt fiatalkorúak ügyésze látja el. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott ügyészek a főügyészségeken (a Fővárosi Főügyészségen és a megyei főügyészségeken szervezeti egység), a járási ügyészségeken (Budapesten kizárólag a Budapesti I. és XII. Kerületi Ügyészségen), illetve a nyomozó ügyészségeken a büntetőjogi szakágat irányító főügyész-helyettesnek, a városi vezető ügyésznek és a nyomozó ügyészséget vezető ügyésznek közvetlenül alárendeltek. A fiatalkorúak ügyészének feladatait, hatáskörét és illetékességét a gyermek- és ifjúságvédelmi szakfeladatok ellátásáról szóló legfőbb ügyészi utasítás szabályozza. A fiatalkorúak ügyésze a hatáskörébe tartozó ügyekben: ellátja a vádelőkészítéssel, a nyomozás törvényessége feletti felügyelettel, a vádemeléssel kapcsolatos feladatot, közreműködik a büntetőbírósági eljárásban, ellát törvényben meghatározott joghátrányokat tartalmazó jogerős döntések végrehajtása törvényességének felügyeletével kapcsolatos feladatokat, ellátja a javítóintézetek működésének és a javítóintézeti nevelés törvényességével összefüggő feladatokat, közérdekvédelmi feladatokat végez, szükség szerint együttműködik a gyermek- és ifjúságvédelemben érdekelt állami és társadalmi szervekkel.

15 A fiatalkorúakra vonatkozó speciális büntető anyagi jogi és eljárásjogi rendelkezések maradéktalan gyakorlati érvényesülésének biztosítása érdekében a büntetőeljárásról szóló törvény úgy rendelkezik, hogy a fiatalkorúval szemben folytatott eljárásban az ügyész jogkörében a felettes ügyész által kijelölt ügyész, a fiatalkorúak ügyésze jár el. A fiatalkorúak ügyészének hatáskörébe tartoznak: a fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények miatt indult büntetőügyek, a fiatalkorúak és a felnőtt korúak összefüggő büntetőügyei (vegyes büntetőügyek), a gyermekkorúak ügyei, kivéve, ha azok kizárólag felnőtt korúak ügyével állnak összefüggésben. A fiatalkorú elkövetőkkel szembeni büntetőügyekben az életkori sajátosságokra figyelemmel kiemelten fontos szempont az eljárás időszerű befejezése. Ezért a fiatalkorúak ügyészének arra kell törekednie, hogy az arra alkalmas ügyekben a bírósági útról elterelést lehetővé tevő, valamint az eljárás gyorsítását szolgáló jogintézmények minél szélesebb körben kerüljenek alkalmazásra, illetve indítványozásra. A vádképviselet ellátása során az ügyészi indítványok és fellebbezések elősegítik, hogy a bíróság a tényállást a fiatalkorú személyét és környezetét jellemző körülmények tekintetében is felderítse, és azok ismeretében olyan joghátrányt alkalmazzon, amely leginkább szükséges a fiatalkorú helyes irányú fejlődése érdekében A törvényben meghatározott joghátrányokat tartalmazó jogerős döntések végrehajtása törvényességének felügyelete során a fiatalkorúak ügyésze az illetékességi területén működő javítóintézetben havonta legalább kétszer ellenőrzi a javítóintézeti nevelés, valamint az előzetes letartóztatás végrehajtásának törvényességét, különösen a befogadás alapjául szolgáló iratok szabályszerűségét, a fogva tartási határidő megtartását, a fogva tartás körülményeit és a fogvatartottak jogainak biztosítását. Intézkedik az egyes büntető jogszabályok büntetőeljáráson kívüli végrehajtása érdekében, különösen a pártfogó felügyelet alkalmazása körében. A fiatalkorúak ügyésze a rendőrségi fogdában és a büntetésvégrehajtási intézetben negyedévente legalább egyszer megvizsgálja, illetve ellenőrzi a fiatalkorú előzetesen letartóztatottra, valamint a fiatalkorú elítéltre vonatkozó speciális végrehajtási szabályok érvényesülését. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium Aszódi Javítóintézetében a fenti feladatokat közvetlenül a Gyermek- és Ifjúságvédelmi Önálló Osztály látja el.

B/2. BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/2. BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/2. BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A büntetőeljárásról szóló, többször módosított 1998. évi XIX. törvény (Be.) ismerete minden tétel esetében szükséges. Egyes tételeknél szükséges

Részletesebben

74. A FELLEBBEZÉS ELINTÉZÉSÉNEK ALAKI SZABÁLYAI

74. A FELLEBBEZÉS ELINTÉZÉSÉNEK ALAKI SZABÁLYAI szernek az alkalmazására került sor; úgy az eljárási szabályok közül a súlyosítási tilalomra vonatkozóan is a Be. 354. (4) bekezdésének a 2010. május 1. napját megelőző korábbi rendelkezései érvényesülnek.

Részletesebben

TÖRVÉNYESSÉGE ÉS A BIZONYÍTÉKOK ÉRTÉKELÉSE. A bizonyítás tárgya

TÖRVÉNYESSÉGE ÉS A BIZONYÍTÉKOK ÉRTÉKELÉSE. A bizonyítás tárgya végrehajtás szervezete továbbítja, a 20/2009. (VI. 19.) IRM rendeletben foglaltak szerint. Az első két nyilvántartás közvetlen felhasználói a büntetőeljárásban közreműködő szervek, a harmadik adatbázisnak

Részletesebben

25. A SZABÁLYSÉRTÉSI ELJÁRÁSBAN RÉSZT VEVŐ SZEMÉLYEK

25. A SZABÁLYSÉRTÉSI ELJÁRÁSBAN RÉSZT VEVŐ SZEMÉLYEK 25. A SZABÁLYSÉRTÉSI ELJÁRÁSBAN RÉSZT VEVŐ SZEMÉLYEK 25.1. Az eljárás alá vont személy Szabs. tv. 52. (1) Eljárás alá vont személy az, akivel szemben szabálysértési eljárás folyik. (2) Az eljárás alá vont

Részletesebben

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 1. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása 1. A Büntető

Részletesebben

A perújítási eljárással kapcsolatos ügyészi tevékenység vizsgálata

A perújítási eljárással kapcsolatos ügyészi tevékenység vizsgálata LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG Büntetőbírósági Ügyek Főosztálya A perújítási eljárással kapcsolatos ügyészi tevékenység vizsgálata A Legfőbb Ügyészség 2009. évi vizsgálati tervének A/4. pontja előírja a perújítási

Részletesebben

I. A projekt által érintett feladat kereteit meghatározó jogszabályok és egyéb rendelkezések felsorolása

I. A projekt által érintett feladat kereteit meghatározó jogszabályok és egyéb rendelkezések felsorolása JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A Legfőbb Ügyészség intézményi stratégiájának elkészítése ÁROP- 1.1.19-2012-2012-0004 kódszámú projekt társadalmi fenntarthatósági vállalásainak teljesítéséhez kapcsolódóan

Részletesebben

BÜNTETŐBÍRÓSÁG ELŐTTI ÜGYÉSZI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI

BÜNTETŐBÍRÓSÁG ELŐTTI ÜGYÉSZI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI BÜNTETŐBÍRÓSÁG ELŐTTI ÜGYÉSZI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI 2012. év Kiadja: LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG ISSN 1217-0003 BEVEZETŐ 4 A büntetőbíróság előtti ügyészi tevékenység 2012. évi adatai alapján: jogerős bírósági

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Bfv.III.362/2010/12.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a 2010. év november hó 23. napján tartott nyilvános

Részletesebben

A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM. r e n d e l e t e

A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM. r e n d e l e t e A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM r e n d e l e t e a katonai szolgálati viszony méltatlanság címén történő megszüntetésének eljárási szabályairól A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú

Részletesebben

LXI. ÉVFOLYAM ÁRA: 1600 Ft 12. SZÁM ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY. Tartalom. Határozatok. 5/2013. BJE jogegységi határozat... 338. Utasítások

LXI. ÉVFOLYAM ÁRA: 1600 Ft 12. SZÁM ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY. Tartalom. Határozatok. 5/2013. BJE jogegységi határozat... 338. Utasítások LXI. ÉVFOLYAM ÁRA: 1600 Ft 12. SZÁM ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2013. december 31. Tartalom Határozatok oldal 5/2013. BJE jogegységi határozat... 338 Utasítások 26/2013.

Részletesebben

LXI. ÉVFOLYAM ÁRA: 1600 Ft 10. SZÁM ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY. Tartalom. Utasítások

LXI. ÉVFOLYAM ÁRA: 1600 Ft 10. SZÁM ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY. Tartalom. Utasítások LXI. ÉVFOLYAM ÁRA: 1600 Ft 10. SZÁM ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2013. október 31. Tartalom Utasítások oldal 21/2013. (X. 31.) LÜ utasítás a gyermek- és fiatalkorúak

Részletesebben

Az igazságügyi informatikai szakértés modellezése. Illési Zsolt illesi.zsolt@proteus.hu

Az igazságügyi informatikai szakértés modellezése. Illési Zsolt illesi.zsolt@proteus.hu Az igazságügyi informatikai szakértés modellezése Illési Zsolt illesi.zsolt@proteus.hu Témák Az igazságügyi szakértői módszertani levelek és a szakértés minősége Az igazságügyi informatikai szakértés modellezése

Részletesebben

Tartalomjegyzék JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS... 2 ÁLDOZATSEGÍTÉS... 4 PÁRTFOGÓ FELÜGYELET... 6 UTÓGONDOZÁS... 7

Tartalomjegyzék JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS... 2 ÁLDOZATSEGÍTÉS... 4 PÁRTFOGÓ FELÜGYELET... 6 UTÓGONDOZÁS... 7 Tartalomjegyzék JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS... 2 ÁLDOZATSEGÍTÉS... 4 PÁRTFOGÓ FELÜGYELET... 6 UTÓGONDOZÁS... 7 Jogi segítségnyújtás Hatáskörrel rendelkező szerv: VEMKH Igazságügyi Szolgálat Jogi Segítségnyújtó

Részletesebben

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI ÉS SZABÁLYSÉRTÉSI JOG

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI ÉS SZABÁLYSÉRTÉSI JOG B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI ÉS SZABÁLYSÉRTÉSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG Egyes tételeknél szükséges a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.), a büntetőeljárásról szóló

Részletesebben

A 2013. szeptember 2-án hatályos irányító intézkedések jegyzéke 1. Legfőbb ügyészi utasítások

A 2013. szeptember 2-án hatályos irányító intézkedések jegyzéke 1. Legfőbb ügyészi utasítások A 2013. szeptember 2-án hatályos irányító intézkedések jegyzéke 1 Legfőbb ügyészi utasítások 3/1992. Legf. Ü. utasítás az ügyészi szervezetben adományozható elismerésekről Mód.: 4/1993. Legf. Ü. ut. 3/1994.

Részletesebben

A 85. -hoz. A 101. -hoz

A 85. -hoz. A 101. -hoz A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról szóló T/18090. számú törvényjavaslat közvetítői eljárást érintő rendelkezéseinek indokolása A 85. -hoz Ugyanakkor a Be. 190. -a (1) bekezdésének

Részletesebben

A 2014. szeptember 1-jén hatályos irányító intézkedések jegyzéke 1. Legfőbb ügyészi utasítások

A 2014. szeptember 1-jén hatályos irányító intézkedések jegyzéke 1. Legfőbb ügyészi utasítások A 2014. szeptember 1-jén hatályos irányító intézkedések jegyzéke 1 Legfőbb ügyészi utasítások 3/1992. Legf. Ü. utasítás az ügyészi szervezetben adományozható elismerésekről 4/1993. Legf. Ü. ut. 3/1994.

Részletesebben

3. Milyen irányban köti a vád bíróságot?

3. Milyen irányban köti a vád bíróságot? 1.Milyen fő szakaszokra osztható a büntető eljárás? Három fő szakasza van: - Nyomozati szakasz bűncselekmény felderítés, és a bizonyítékok beszerzése.- terhelt nyomozási bíró - Vádemelés e rövid szakaszban

Részletesebben

2012. évi... törvény

2012. évi... törvény 2012. évi... törvény a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról (Kivonat - az elektronikus adat hozzáférhetetlenné

Részletesebben

bekezdés] vagy a vádemelés elhalasztását [Be. 222. (2) bekezdés] megelőzően kezdte meg.

bekezdés] vagy a vádemelés elhalasztását [Be. 222. (2) bekezdés] megelőzően kezdte meg. 42/2008. (XI. 14.) EüM-SZMM együttes rendelet a kábítószer-függőséget gyógyító kezelés, kábítószer-használatot kezelő más ellátás vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatás szabályairól A büntetőeljárásról

Részletesebben

Rendkívüli és egyéb események jelentésének szabályai 2015.

Rendkívüli és egyéb események jelentésének szabályai 2015. Rendkívüli és egyéb események jelentésének szabályai 2015. Rendészeti Szabályzat 3. sz. melléklete Hatályba lépett: 2015. A szabályzat hatálya Kiterjed a Javítóintézet minden dolgozójára, és növendékére.

Részletesebben

FEGYELMI SZABÁLYZAT. A Baráti Kör tagsága tekintetében első fokon a Választmány, másodfokon a Közgyűlés rendelkezik fegyelmi jogkörrel.

FEGYELMI SZABÁLYZAT. A Baráti Kör tagsága tekintetében első fokon a Választmány, másodfokon a Közgyűlés rendelkezik fegyelmi jogkörrel. HONVÉDSÉG ÉS TÁRSADALOM BARÁTI KÖR Székesfehérvári Szervezete -Kiemelkedően közhasznú társadalmi szervezet- 8000. Székesfehérvár, Malom utca 2. Tel./ Fax: 00-36-22 311-255, www.htbkszfvar.hu, email: htbk.szfvar@regiment.hu

Részletesebben

Készítette: Ellenőrizte: Jóváhagyta:

Készítette: Ellenőrizte: Jóváhagyta: 1075 Budapest, Madách tér 3-4. IV. emelet száma Készítette: Ellenőrizte: Jóváhagyta: PROTOKOLL Betegjogi képviselő tevékenységei önkéntes, sürgősségi és kötelező gyógykezelés esetén. 1. PROTOKOLL CÉLJA

Részletesebben

Büntetőeljárásjogi és büntetés végrehajtási alapfogalmak

Büntetőeljárásjogi és büntetés végrehajtási alapfogalmak ATALANTA Üzleti Szakközépiskola Büntetőeljárásjogi és büntetés végrehajtási alapfogalmak Készítette: dr. Bednay Dezső Budapest 2009-11 1 Tartalomjegyzék I. rész: A büntetőeljárási jog 4.oldal 1.) A büntetőeljárási

Részletesebben

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály időbeli területi személyi 2 fogalma a fő szabály az elkövetési idő jelentősége az elkövetési időre vonatkozó elméletek magatartás (vagy tevékenység) elmélet cselekményegység elmélete ok-folyamat elmélet

Részletesebben

Tájékoztató. a gyermekkorúak és a fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről. Kiadja: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály 2013.

Tájékoztató. a gyermekkorúak és a fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről. Kiadja: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály 2013. Tájékoztató a gyermekkorúak és a fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről Kiadja: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály 2013. év ISSN 1418-7590 - 3 - ÖSSZEFOGLALÓ A bűnözés általános visszaszorítására

Részletesebben

A VILLÁM POSTAGALAMB SPORTKLUB FEGYELMI ÉS SPORTETIKAI SZABÁLYZATA

A VILLÁM POSTAGALAMB SPORTKLUB FEGYELMI ÉS SPORTETIKAI SZABÁLYZATA A VILLÁM POSTAGALAMB SPORTKLUB FEGYELMI ÉS SPORTETIKAI SZABÁLYZATA Tartalomjegyzék I. fejezet Bevezető rész 1. A Szabályzat hatálya 2. A Szabályzat és a belső szabályzatok összefüggése II. fejezet III.

Részletesebben

II. FOKÚ ADÓIGAZGATÁSI ELJÁRÁS

II. FOKÚ ADÓIGAZGATÁSI ELJÁRÁS 1. Hatáskörrel rendelkező szerv megnevezése: Nógrád Megyei Kormányhivatal 2. Illetékességi terület: Nógrád megye 3. Ügyfélfogadás ideje: Hétfő-Csütörtök: 8 00-16 30 Péntek: 8 00-14 00 4. Ügyintéző és elérhetőség:

Részletesebben

A 2015. április 1-jén hatályos irányító intézkedések jegyzéke 1. Legfőbb ügyészi utasítások

A 2015. április 1-jén hatályos irányító intézkedések jegyzéke 1. Legfőbb ügyészi utasítások A 2015. április 1-jén hatályos irányító intézkedések jegyzéke 1 Legfőbb ügyészi utasítások 7/1992. Legf. Ü. utasítás a büntetőjogi szakág számítástechnikai bázisú ügyvitelének bevezetéséről 7/1993. Legf.

Részletesebben

1998. évi XIX. törvény. a büntetőeljárásról ELSŐ RÉSZ. I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. Az eljárási feladatok megoszlása

1998. évi XIX. törvény. a büntetőeljárásról ELSŐ RÉSZ. I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. Az eljárási feladatok megoszlása 1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról ELSŐ RÉSZ I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK Az eljárási feladatok megoszlása 1. A büntetőeljárásban a vád, a védelem és az ítélkezés egymástól elkülönül. A bíróság

Részletesebben

Az Országos Bírósági Hivatal elnökének

Az Országos Bírósági Hivatal elnökének Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 10/2012. (VI. 15.) OBH utasítása a közérdekű bejelentésekkel és panaszokkal kapcsolatos eljárásról szóló szabályzatról Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a bíróságok

Részletesebben

A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete

A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete Ikt. sz.: RH/206-7/2014 A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete 2014. augusztus 28. Tartalomjegyzék 1. A szabályzat célja...

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN Í T É L E T E T :

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN Í T É L E T E T : Szegedi Ítélőtábla A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN A Szegedi Ítélőtábla a Szegeden, 2006. évi június hó 20. napján tartott nyilvános fellebbezési tárgyalás alapján meghozta a következő Í T É L E T E T : A

Részletesebben

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N!

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Bf.II.355/2004/3. A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! A Szegedi Ítélőtábla a Szegeden, 2004. évi szeptember hó 30. napján tartott fellebbezési nyilvános ülés alapján meghozta

Részletesebben

Az ítélőtábla másod-, harmadfokú és a törvényszék másodfokú tanácsainak. havi adatszolgáltatása. Büntető ügyszak (katonai ügyszak nélkül)

Az ítélőtábla másod-, harmadfokú és a törvényszék másodfokú tanácsainak. havi adatszolgáltatása. Büntető ügyszak (katonai ügyszak nélkül) 5. melléklet a 16/2014. (XII. 23.) OBH utasításhoz 5.számú melléklet a 8/2003. OIT szabályzathoz.. év.. hónap... számú minta Az ítélőtábla másod-, harmadfokú és a törvényszék másodfokú tanácsainak havi

Részletesebben

A sértett szerepe a büntetőeljárásban. A közvetítői eljárás

A sértett szerepe a büntetőeljárásban. A közvetítői eljárás Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Kar Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék A sértett szerepe a büntetőeljárásban A közvetítői eljárás Konzulens: Dr. Róth Erika egyetemi docens

Részletesebben

2011. évi CLXIII. törvény. az ügyészségről 1 I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

2011. évi CLXIII. törvény. az ügyészségről 1 I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 2011. évi CLXIII. törvény az ügyészségről 1 I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. (1) Az ügyészség az igazságszolgáltatás közreműködőjeként érvényesíti az állam büntetőigényét a büntetőeljárásról szóló

Részletesebben

Végrehajtás korlátozása iránti kérelem

Végrehajtás korlátozása iránti kérelem Végrehajtás korlátozása iránti kérelem Alulírott adós előadom, hogy önálló bírósági végrehajtó előtt számon végrehajtás folyik velem szemben. A végrehajtást kérő: Álláspontom szerint a végrehajtást kérő

Részletesebben

T/9553. számú. törvényjavaslat. a büntetőeljárások időszerűségének javítása céljából a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról

T/9553. számú. törvényjavaslat. a büntetőeljárások időszerűségének javítása céljából a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/9553. számú törvényjavaslat a büntetőeljárások időszerűségének javítása céljából a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról Előadó: dr. Draskovics Tibor

Részletesebben

Közlemények. A legfőbb ügyész tudományos pályázati felhívása

Közlemények. A legfőbb ügyész tudományos pályázati felhívása Közlemények A legfőbb ügyész tudományos pályázati felhívása Magyarország legfőbb ügyésze Kozma Sándor emlékére tudományos pályázatot hirdet tanulmány készítésére. A pályázaton részt vehet az ügyészi szervezet

Részletesebben

3. Milyen korlátozások vannak ha vannak egyáltalán a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?

3. Milyen korlátozások vannak ha vannak egyáltalán a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében? Olaszország 1. Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó

Részletesebben

A helyreáll zményes keretei az. dr. Törzs Edit Igazságügyi Hivatal 2010. május 19.

A helyreáll zményes keretei az. dr. Törzs Edit Igazságügyi Hivatal 2010. május 19. A helyreáll llító eljárások intézm zményes keretei az Igazságügyi gyi Hivatal tevékenys kenységének nek tükrt krében dr. Törzs Edit Igazságügyi Hivatal 2010. május 19. Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium

Részletesebben

30/2013. (VI. 28.) BM rendelet. a rendőrség katonai nyomozó hatóságairól és a bűncselekmények parancsnoki nyomozásáról. 1. A katonai nyomozó hatóságok

30/2013. (VI. 28.) BM rendelet. a rendőrség katonai nyomozó hatóságairól és a bűncselekmények parancsnoki nyomozásáról. 1. A katonai nyomozó hatóságok 30/2013. (VI. 28.) BM rendelet a rendőrség katonai nyomozó hatóságairól és a bűncselekmények parancsnoki nyomozásáról A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 604. (4) bekezdés b) pontjában kapott

Részletesebben

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N!

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! Szegedi Ítélőtábla Bf.I.335/2003/16. A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! A Szegedi Ítélőtábla Szegeden, 2004. évi április hó 27. napján és 2004. évi május hó 25. napján tartott nyilvános

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. 53/2007. BK vélemény... 53 56/2007. BK vélemény - A büntetéskiszabás során értékelhet tényez kr l... 54

TARTALOMJEGYZÉK. 53/2007. BK vélemény... 53 56/2007. BK vélemény - A büntetéskiszabás során értékelhet tényez kr l... 54 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 5 AJÁNLÓ... 11 EL SZÓ... 13 A BTK. ÁLTALÁNOS RÉSZÉHEZ... 15 1.) A BÜNTET TÖRVÉNY HATÁLYA, A KÉS BBI BÜNTET TÖRVÉNY VISSZAMEN LEGES HATÁLYÁNAK SZABÁLYAI. 16 1/1999. Büntet

Részletesebben

A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS ÁTALAKULÁSA...3

A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS ÁTALAKULÁSA...3 TARTALOMJEGYZÉK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS ÁTALAKULÁSA...3 1. Bevezetés...3 2. Az államigazgatás átalakulása...4 2.1. A központi közigazgatás és annak átalakulása...4 2.2. A területi-helyi államigazgatás átalakulása

Részletesebben

Elektronikus Lakossági Bűnmegelőzési Információs Rendszer E L B I R POLGÁRMESTERI HÍRLEVÉL 2010. április

Elektronikus Lakossági Bűnmegelőzési Információs Rendszer E L B I R POLGÁRMESTERI HÍRLEVÉL 2010. április Elektronikus Lakossági Bűnmegelőzési Információs Rendszer E L B I R POLGÁRMESTERI HÍRLEVÉL 2010. április A sértett és elkövető megegyezése büntető ügyekben MEDIÁCIÓ Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium

Részletesebben

MUNKAANYAG. Dr. Sóti Kálmán. Nyomozástan I. A büntetőeljárásjog alapjai 1. A követelménymodul megnevezése: Általános őr-és járőrszolgálati feladatok

MUNKAANYAG. Dr. Sóti Kálmán. Nyomozástan I. A büntetőeljárásjog alapjai 1. A követelménymodul megnevezése: Általános őr-és járőrszolgálati feladatok Dr. Sóti Kálmán Nyomozástan I. A büntetőeljárásjog alapjai 1. A követelménymodul megnevezése: Általános őr-és járőrszolgálati feladatok A követelménymodul száma: 0731-06 A tartalomelem azonosító száma

Részletesebben

JÓVÁTÉTELI MUNKA. Szabóné Dr. Szentmiklóssy Eleonóra

JÓVÁTÉTELI MUNKA. Szabóné Dr. Szentmiklóssy Eleonóra JÓVÁTÉTELI MUNKA A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében ÁROP-2-2-16-2012-2012-0005 Debrecen, 2013. április 9. Szabóné Dr. Szentmiklóssy

Részletesebben

Pázmány Péter Katolikus Egyetem Habilitációs Füzetei. Tudományos tevékenységet áttekintő összefoglalás A VÁD TÖRVÉNYESSÉGE. Írta: Belovics Ervin

Pázmány Péter Katolikus Egyetem Habilitációs Füzetei. Tudományos tevékenységet áttekintő összefoglalás A VÁD TÖRVÉNYESSÉGE. Írta: Belovics Ervin Pázmány Péter Katolikus Egyetem Habilitációs Füzetei Tudományos tevékenységet áttekintő összefoglalás A VÁD TÖRVÉNYESSÉGE Írta: Belovics Ervin aki a Jog- és Államtudományok tudományágban habilitáció elnyerésére

Részletesebben

www.apeh.hu Nyomdai sorszámintervallumok Áfa adóalanyok EVA adóalanyok Közösségi adószámok megerősítése Köztartozásmentes adózók

www.apeh.hu Nyomdai sorszámintervallumok Áfa adóalanyok EVA adóalanyok Közösségi adószámok megerősítése Köztartozásmentes adózók ELLENŐRZÉS www.apeh.hu Az adózókat terhelő adókötelezettségek jogszerű teljesítéséhez, valamint a költségvetési támogatások jogszerű igénybevételéhez - különösen az áfa visszaigénylések tekintetében -

Részletesebben

1. melléklet az 56/2007. (XII. 22.) IRM rendelethez A) SZEMÉLYI ADATOK, JÖVEDELMI, VAGYONI HELYZET. I. A kérelmező személyi adatai

1. melléklet az 56/2007. (XII. 22.) IRM rendelethez A) SZEMÉLYI ADATOK, JÖVEDELMI, VAGYONI HELYZET. I. A kérelmező személyi adatai 1. melléklet az 56/2007. (XII. 22.) IRM rendelethez NYOMTATVÁNY Jogi segítségnyújtás engedélyezése iránti kérelemhez A fővárosi, megyei igazságügyi szolgálat érkeztető bélyegzője A) SZEMÉLYI ADATOK, JÖVEDELMI,

Részletesebben

v é g z é s t: A Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Választási Bizottság 298/2014. (X.17.) FVB számú határozatát helybenhagyja.

v é g z é s t: A Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Választási Bizottság 298/2014. (X.17.) FVB számú határozatát helybenhagyja. Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.058/2014/5. A Fővárosi Ítélőtábla a Ügyvédi Iroda (címe., ügyintéző: ügyvéd neve) által képviselt kérelmező neve (címe) kérelmezőnek, a Fővárosi Választási Bizottság 2014.

Részletesebben

A MAGYAR HELSINKI BIZOTTSÁG TÁJÉKOZTATÓJA A BÜNTETJOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁSI PROGRAMRÓL. Budapest, 2004.

A MAGYAR HELSINKI BIZOTTSÁG TÁJÉKOZTATÓJA A BÜNTETJOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁSI PROGRAMRÓL. Budapest, 2004. A MAGYAR HELSINKI BIZOTTSÁG TÁJÉKOZTATÓJA A BÜNTETJOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁSI PROGRAMRÓL Budapest, 2004. Mirl szól a Büntetjogi Segítségnyújtási Program? A Büntetjogi Segítségnyújtási Program keretében a Magyar

Részletesebben

TÁMOP-5.5.7-08/1 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése

TÁMOP-5.5.7-08/1 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése TÁMOP-5.5.7-08/1 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése Trócsányi Sára: Az alapvető jogok biztosa és az adatvédelmi hatóság - előadás Betegjogi képviselő

Részletesebben

I. A célok meghatározása, felsorolása

I. A célok meghatározása, felsorolása I. A célok meghatározása, felsorolása Az ügyészség feladatait és hatáskörét az ügyészségről szóló sarkalatos törvény határozza meg. Az új törvényi hatáskörök figyelembevételével a költségvetési előirányzatok

Részletesebben

A fogalmazói versenyvizsga szóbeli kérdései. I. Civilisztikai témájú kérdések

A fogalmazói versenyvizsga szóbeli kérdései. I. Civilisztikai témájú kérdések A fogalmazói versenyvizsga szóbeli kérdései Az alábbi lista sorszámozott része a bíróságok által javasolt kérdéseket, a vastag betűvel szedett rész a szóbeli vizsga átfogó témaköreit tartalmazza. A meghallgatás

Részletesebben

FEGYELMI SZABÁLYZAT. A Fegyelmi Szabályzat hatálya alá a Szegvári Horgász,Víz- és Egyesület tagjai tartoznak.

FEGYELMI SZABÁLYZAT. A Fegyelmi Szabályzat hatálya alá a Szegvári Horgász,Víz- és Egyesület tagjai tartoznak. FEGYELMI SZABÁLYZAT A Fegyelmi Szabályzat hatálya alá a Szegvári Horgász,Víz- és Egyesület tagjai tartoznak. Környezetvédelmi A horgászok jogait, kötelességeit és magatartását meghatározzák: - a halászatra

Részletesebben

A hatóság döntései (határozat és végzés); a döntések semmissége

A hatóság döntései (határozat és végzés); a döntések semmissége A hatóság döntései (határozat és végzés); a döntések semmissége 1 A hatósági döntés és az eljárás fogalmának kapcsolata A közigazgatási hatósági eljárás lényegét a hatósági egyedi aktusok kiadásának rendje

Részletesebben

B/4680. A legfőbb ügyész. országgyűlési beszámolója. az ügyészség 2014. évi tevékenységéről

B/4680. A legfőbb ügyész. országgyűlési beszámolója. az ügyészség 2014. évi tevékenységéről B/4680 A legfőbb ügyész országgyűlési beszámolója az ügyészség 2014. évi tevékenységéről 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Az ügyészi szervezet 4 2. A büntetőjogi ügyészi tevékenység 5 2.1. A nyomozás felügyelet, a

Részletesebben

http://www.lb.hu/joghat/jk0306.html

http://www.lb.hu/joghat/jk0306.html 1. oldal, összesen: 5 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSBB BÍRÓSÁGA 3/2006. KJE szám A Magyar Köztársaság nevében! A Magyar Köztársaság Legfelsbb Bíróságának közigazgatási jogegységi tanácsa a 2006. március

Részletesebben

Tájékoztató a NÉP ÜGYVÉDJE jogi segítségnyújtó szolgálatról

Tájékoztató a NÉP ÜGYVÉDJE jogi segítségnyújtó szolgálatról pénzügyekben hitelesen Tájékoztató a NÉP ÜGYVÉDJE jogi segítségnyújtó szolgálatról INFORMÁCIÓS ANYAGOK Tanácsadásra bejelentkezés: email: info@hitelszovetseg.hu telefon: +36(30) 7091269 S Z É C H E N Y

Részletesebben

Dr. Pá lv ö l g y i Ák o s * A megelőző pártfogás, mint a bűnmegelőzés egyik lehetséges eszköze. Büntetőjogi Szemle 2012/2. szám. Bevezető gondolatok

Dr. Pá lv ö l g y i Ák o s * A megelőző pártfogás, mint a bűnmegelőzés egyik lehetséges eszköze. Büntetőjogi Szemle 2012/2. szám. Bevezető gondolatok Dr. Pá lv ö l g y i Ák o s * A megelőző pártfogás, mint a bűnmegelőzés egyik lehetséges eszköze Bevezető gondolatok Ki kell dolgozni a megelőző pártfogás rendszerét, és be kell illeszteni a fiatalkorúak

Részletesebben

ORSZÁGOS BÍRÓSÁGI HIVATAL ELNÖKE. 1055 Budapest, Szalay utca 16. t. 06 1 354 4108 f. 06 1 332 6312 e. obh@obh.birosag.hu www.birosag.

ORSZÁGOS BÍRÓSÁGI HIVATAL ELNÖKE. 1055 Budapest, Szalay utca 16. t. 06 1 354 4108 f. 06 1 332 6312 e. obh@obh.birosag.hu www.birosag. ORSZÁGOS BÍRÓSÁGI HIVATAL ELNÖKE 1055 Budapest, Szalay utca 16. t. 06 1 354 4108 f. 06 1 332 6312 e. obh@obh.birosag.hu www.birosag.hu Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 12/2014. (VII. 11.) OBH utasítása

Részletesebben

Király György JUREX Iparjogvédelmi Iroda Debrecen 2014. november 20 21. 1/24

Király György JUREX Iparjogvédelmi Iroda Debrecen 2014. november 20 21. 1/24 Király György JUREX Iparjogvédelmi Iroda Debrecen 2014. november 20 21. 1/24 Középpontban a a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 62. (2) bekezdése 2011. előtt és

Részletesebben

Titkos adat- és infor- mációszerzás a büntető eljárásban. IX. Fejezet V. cím 200. - 206/A.

Titkos adat- és infor- mációszerzás a büntető eljárásban. IX. Fejezet V. cím 200. - 206/A. Titkos adat- és infor- mációszerzás a büntető eljárásban IX. Fejezet V. cím 200. - 206/A. Titkosszolgálati eszközök története Heltai Gáspár (1570) az inkvizíció vizsgálati módszereiről: annakutána egynéhány

Részletesebben

A legfőbb ügyész tudományos pályázati felhívása

A legfőbb ügyész tudományos pályázati felhívása A legfőbb ügyész tudományos pályázati felhívása Magyarország legfőbb ügyésze Kozma Sándor emlékére tudományos pályázatot hirdet tanulmány készítésére. A pályázaton részt vehet az ügyészi szervezet minden,

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Építésfelügyeleti ellenőrzés

TÁJÉKOZTATÓ. Építésfelügyeleti ellenőrzés TÁJÉKOZTATÓ A Fejér Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatalának Építésfelügyelete (a továbbiakban: első fokú építésfelügyeleti hatóság) joghatóságába, hatáskörébe és illetékességébe tartozó közigazgatási

Részletesebben

Fegyelmi eljárás Szabályzata 2015.

Fegyelmi eljárás Szabályzata 2015. Fegyelmi eljárás Szabályzata 2015. Szakmai Program 6.sz. szabályzata Hatályba lépett: 2015. A fegyelmi eljárás rendje, részletes szabályai Vonatkozó jogszabályok: 2013. évi CCXL. törvény 374-376. 1/2015.(

Részletesebben

2009. évi törvény. a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről

2009. évi törvény. a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről Tervezet! 2009. február 23. 2009. évi törvény a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről Az Országgyűlés kinyilvánítva elkötelezettségét a demokratikus, jogállami

Részletesebben

Jogorvoslati rendszer

Jogorvoslati rendszer Jogorvoslati rendszer Jogorvoslati eszközök: kifogás fellebbezés bírósági felülvizsgálati kérelem alkotmányjogi panasz Az országgyűlési képviselők választásában eljáró választási bizottságok: Szavazatszámláló

Részletesebben

Szent István Egyetem Gödöllő

Szent István Egyetem Gödöllő Szent István Egyetem Gödöllő A SZENT ISTVÁN EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 5/B. melléklete A HALLGATÓI JOGOK GYAKORLÁSÁNAK ÉS KÖTELESSÉGEK TELJESÍTÉSÉNEK RENDJE Gödöllő, 2006. augusztus 1.

Részletesebben

ÓBUDAI EGYETEM. Rektor. OE-RH-375/2014 Budapest, 2014.április 1.

ÓBUDAI EGYETEM. Rektor. OE-RH-375/2014 Budapest, 2014.április 1. OE-RH-375/2014 Budapest, 2014.április 1. 2/2014. i Utasítás A vagyon elleni bűncselekmények/szabálysértések megelőzésével, valamint az ezen cselekmények elleni fellépéssel kapcsolatos eljárások rendjéről

Részletesebben

T/6133. számú. törvényjavaslat

T/6133. számú. törvényjavaslat MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/6133. számú törvényjavaslat a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat

Részletesebben

MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA

MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA 100. (1) A mentesítés folytán - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az elítélt mentesül az elítéléshez fűződő hátrányos

Részletesebben

J/2879. A legfőbb ügyész. országgyűlési beszámolója. az ügyészség 2010. évi tevékenységéről

J/2879. A legfőbb ügyész. országgyűlési beszámolója. az ügyészség 2010. évi tevékenységéről J/2879 A legfőbb ügyész országgyűlési beszámolója az ügyészség 2010. évi tevékenységéről TARTALOMJEGYZÉK 1. Az ügyészi szervezet és az ügyészség vezetése 4 2. A büntetőjogi ügyészi tevékenység 5 2.1. A

Részletesebben

Büntetőjogi Döntvénytár 1979-2007

Büntetőjogi Döntvénytár 1979-2007 Dr. Belegi József, Dr. Berkes György, r Dr. Czine Ágnes, Dr. Kónya István, Dr. Márki Zoltán Büntetőjogi Döntvénytár 1979-2007 I. kötet Lap- és Könyvkiadó Kft. Dr. Belegi József, Dr. Berkes György, Dr.

Részletesebben

59/2007. (OT 34.) ORFK utasítás. a Rendőrség gazdaságvédelmi tevékenységéről I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

59/2007. (OT 34.) ORFK utasítás. a Rendőrség gazdaságvédelmi tevékenységéről I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 59/2007. (OT 34.) ORFK utasítás Szám: 5-1/59/2007. TÜK a Rendőrség gazdaságvédelmi tevékenységéről A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6. -a (3) bekezdésének a) pontja alapján, a Rendőrség gazdaságvédelmi

Részletesebben

ÜGYÉSZ SÉ GI KÖZ LÖNY

ÜGYÉSZ SÉ GI KÖZ LÖNY LIX. ÉVFOLYAM ÁRA: 1365 Ft 7. SZÁM ÜGYÉSZ SÉ GI KÖZ LÖNY A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2011. júl i us 31. TARTALOM Oldal JOGSZABÁLYOK 2011. évi LXXII. törvény egyes jogállási törvényeknek

Részletesebben

Magyar Precíziós Légfegyveres Országos Sportági Szövetség FEGYELMI SZABÁLYZAT

Magyar Precíziós Légfegyveres Országos Sportági Szövetség FEGYELMI SZABÁLYZAT Magyar Precíziós Légfegyveres Országos Sportági Szövetség FEGYELMI SZABÁLYZAT Fonyód 2014 1 A szabályzat illetékessége és hatásköre Illetékesség: A MAPOSZ illetékes a MAPOSZ tagjai, A MAPOSZ által üzemeltetett

Részletesebben

AZ ELSİ FOKÚ BÍRÓSÁGI TÁRGYALÁS

AZ ELSİ FOKÚ BÍRÓSÁGI TÁRGYALÁS AZ ELSİ FOKÚ BÍRÓSÁGI TÁRGYALÁS A bíróság eljárásának formái Tárgyalás kötelezı, ha a vádlott büntetıjogi felelısségének megállapítására bizonyítást vesznek fel. Nyilvános ülés, hasonló a tárgyaláshoz

Részletesebben

Dr. Lajtár István, PhD

Dr. Lajtár István, PhD Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Büntetőjogi, Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék Wesselényi - sorozat Dr. Lajtár István, PhD tanszékvezető, egyetemi docens

Részletesebben

A legfőbb ügyész 25/2003. (ÜK. 12.) LÜ. u t a s í t á s a. a Magyar Köztársaság ügyészsége szervezetéről és működéséről

A legfőbb ügyész 25/2003. (ÜK. 12.) LÜ. u t a s í t á s a. a Magyar Köztársaság ügyészsége szervezetéről és működéséről A legfőbb ügyész 25/2003. (ÜK. 12.) LÜ u t a s í t á s a a Magyar Köztársaság ügyészsége szervezetéről és működéséről (Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt, 2011. május 28-ától hatályos szöveg.

Részletesebben

303/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet. az Igazságügyi Hivatalról

303/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet. az Igazságügyi Hivatalról A jogszabály mai napon hatályos állapota 303/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet az Igazságügyi Hivatalról A Kormány az Alkotmány 35. -ának (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az

Részletesebben

Közigazgatási szankciótan. Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2010

Közigazgatási szankciótan. Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2010 Közigazgatási szankciótan Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2010 Történeti áttekintés II. vh előtt alapvetően büntetőjogi irodalom Bűntett / vétség / kihágás Büntetőjogi felelősség (társadalomra veszélyesség)

Részletesebben

ÉRTESÍTÉS előzetes letartóztatás elrendeléséről, fenntartásáról, megszüntetéséről

ÉRTESÍTÉS előzetes letartóztatás elrendeléséről, fenntartásáról, megszüntetéséről ... Járásbíróság/Törvényszék/Ítélőtábla/Kúria.../20.../...szám 1. melléklet a 9/2013. (VI. 29.) KIM rendelethez 1. melléklet a 9/2002. (IV. 9.) IM rendelethez ÉRTESÍTÉS előzetes letartóztatás elrendeléséről,

Részletesebben

A jogállam feladata biztosítani a bűncselekmények felderítését és üldözését, a bűnösség kérdésének tisztességes eljárásban történő eldöntését, és a

A jogállam feladata biztosítani a bűncselekmények felderítését és üldözését, a bűnösség kérdésének tisztességes eljárásban történő eldöntését, és a A jogállam feladata biztosítani a bűncselekmények felderítését és üldözését, a bűnösség kérdésének tisztességes eljárásban történő eldöntését, és a társadalom érdekeit szolgáló büntetés végrehajtását.

Részletesebben

1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről1

1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről1 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről1 Az Országgyűlés a nem kormányzati és nem haszonelvű szervezetek hazai hagyományainak megőrzése, társadalmi szerepük növelése, közhasznú működésük és

Részletesebben

Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében

Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében Dr. Szalma Mária Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében I. A Szerb Köztársaság Bíróságokról szóló törvénye 1 értelmében az ország legfelsőbb

Részletesebben

A legfőbb ügyész 25/2003. (ÜK. 12.) LÜ. u t a s í t á s a. a Magyar Köztársaság ügyészsége szervezetéről és működéséről

A legfőbb ügyész 25/2003. (ÜK. 12.) LÜ. u t a s í t á s a. a Magyar Köztársaság ügyészsége szervezetéről és működéséről A legfőbb ügyész 25/2003. (ÜK. 12.) LÜ u t a s í t á s a a Magyar Köztársaság ügyészsége szervezetéről és működéséről (Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt, 2011. február 1-jétól hatályos szöveg)

Részletesebben

G y e r m e k e i n k

G y e r m e k e i n k G y e r m e k e i n k védelmében delmében A jegyzői i gyámhat mhatóság g feladat és hatásk sköre Jogszabályi háttér 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, 149/1997.(IX.10.)

Részletesebben

TARTALOM HATÁROZATOK UTASÍTÁSOK. 1/2010. (ÜK. 1.) LÜ utasítás legfõbb ügyészi utasítások módosításáról... 11 KÖRLEVELEK

TARTALOM HATÁROZATOK UTASÍTÁSOK. 1/2010. (ÜK. 1.) LÜ utasítás legfõbb ügyészi utasítások módosításáról... 11 KÖRLEVELEK LVIII. ÉVFOLYAM ÁRA: 1105 Ft 1. SZÁM A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2010. január 31. FELHÍVÁS! Felhívjuk tisztelt Elõfizetõink figyelmét a közlöny utolsó oldalán közzétett tájékoztatóra

Részletesebben

LXIII. ÉVFOLYAM ÁRA: 1680 Ft 1. SZÁM ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY. Tartalom. Utasítások

LXIII. ÉVFOLYAM ÁRA: 1680 Ft 1. SZÁM ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY. Tartalom. Utasítások LXIII. ÉVFOLYAM ÁRA: 1680 Ft 1. SZÁM ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2015. január 31. Tartalom Utasítások oldal 1/2015. (I. 21.) LÜ utasítás az ügyészi szervezetben adományozható

Részletesebben

A magánvádas büntetőeljárás egy bírósági titkár szemével

A magánvádas büntetőeljárás egy bírósági titkár szemével A magánvádas büntetőeljárás egy bírósági titkár szemével Az utóbbi években erősödött az a jogalkotói szándék, hogy a bírósági titkárok hatáskörének bővítésével a bírák terheit csökkentsék, a bírói munka

Részletesebben

SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 13/2001. (IV.27.) SZ. RENDELETE

SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 13/2001. (IV.27.) SZ. RENDELETE 1 SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 13/2001. (IV.27.) SZ. RENDELETE a gyermekvédelem helyi rendszeréről (Egységes szerkezetbe foglalva: 2012. december 14. napján.) Siófok Város Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

2. SZÁMÚ MELLÉKLET Mintahatározatok

2. SZÁMÚ MELLÉKLET Mintahatározatok 2. SZÁMÚ MELLÉKLET Mintahatározatok 1. sz. mintahatározat A változat: KÚRIA Bfv.III.1.474/2014/5. szám A Kúria Budapesten, a 2014. év december hó 8. napján tartott tanácsülésen meghozta a következő í t

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Az intézett hatósági ügy megnevezése: Vállalkozói igazolványokkal kapcsolatos jogorvoslati eljárások

TÁJÉKOZTATÓ. Az intézett hatósági ügy megnevezése: Vállalkozói igazolványokkal kapcsolatos jogorvoslati eljárások TÁJÉKOZTATÓ A Fejér Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: hivatal) joghatóságába, hatáskörébe és illetékességébe tartozó közigazgatási ügyek intézéséről A hivatal illetékességi területe: Fejér megye Az

Részletesebben

Tájékoztató a városi gyámhivataloknak a gyámhatósági jogszabályok 2011. január 1-i változásairól

Tájékoztató a városi gyámhivataloknak a gyámhatósági jogszabályok 2011. január 1-i változásairól Tájékoztató a városi gyámhivataloknak a gyámhatósági jogszabályok 2011. január 1-i változásairól 2011. január 1. napján hatályba lépett a 2010. évi CLXXI. törvény, mely módosította a gyermekek védelméről

Részletesebben