Az úrkúti mangánércesedés kezdeti viszonyainak vizsgálata
|
|
- Márton Barna
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Az úrkúti mangánércesedés kezdeti viszonyainak vizsgálata Survey of the early Fe-Mn-oxide ore indications in the footwall of the Toarcian Úrkút Mn-carbonate ore deposit, Hungary MOLNÁR Zsombor 1, POLGÁRI Márta 2, JÓZSA Sándor 1 NÉMETH Tibor 2, FEKETE József 2, GYOLLAI Ildikó 2, FINTOR Krisztián 3, BÍRÓ Lóránt 2, SZABÓ Máté 2, VIGH Tamás 4 1 Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kőzettani és Geokémiai Tanszék, H-1117 Budapest Pázmány P. sétány 1/C 2 MTA, CSFK Földtani és Geokémiai Intézet, Geobiomineralizációs és Asztrobiológiai Kutatócsoport, H-1112 Budapest, Budaörsi út rodokrozit@gmail.com, Eszterházy Károly Főiskola, TTK, FKI, Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék 3 Szegedi Tudományegyetem, Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék, H-6722 Szeged, Egyetem utca Úrkúti Mangán Bányászati és Feldolgozó Kft, H-8409 Úrkút, Külterület 1. Abstract: We survey the early Fe-Mn-oxide ore indications at the footwall of the early-jurassic Mn-carbonate ore deposit, Úrkút, Hungary. We characterized the mineralogical, geochemical and C and O isotopic properties of the direct footwall and its Fe-Mn-oxide ore by complex methods. In situ and bulk organic matter investigations were made for the first time. Based on complex interpretation a new hydrothermal and biogeochemical genetic model for the footwall Fe-Mn-oxide ore formation is proposed. Összefoglalás: Munkánk során komplex, egymást kiegészítő módszerek alkalmazásával vizsgáltuk az Úrkúti Mangánérc Formáció fekü zónáját, valamint az első Fe-Mn-oxidos ércindikációkat. Az ásványos, szöveti és izotópos összetétel meghatározása mellett fontos volt a mintákban található szerves anyagok in situ vizsgálata. Mindezek értelmezésével egy több szempontból újdonságokat tartalmazó modell felállítása történt meg a feküben megjelenő érc indikációk genetikája kapcsán. Kulcsszavak: mangánérc, Úrkút, geobiomineralizáció, hidrotermás 1. Földtani áttekintés Az Úrkúti Mangánérc Formáció a Dunántúli-középhegység központi területén helyezkedik el, bár az egész Dunántúl területéről ismertek Mn-érc indikációk, egyik sem éri el azt a világviszonylatban is jelentős méretet és gazdasági értéket, amelyet az Úrkúti Mn-érc telep [1]. A telep a Dunántúli-középhegység mezozóos képződményeibe ágyazódik, fejlődéstörténetét meghatározza annak Tethys-rendszerbe való tagozódása, vagyis a Tethys késő-permtől, kora-triásztól kezdődő szakaszos felnyílása. Ekkor a terület a Déli-Alpok és a Felső-ausztroalpi takarók között helyezkedett el, onnan csak az eocénban kezdett kipréselődni (1. ábra.)[2]. A késő-permre jellemző változatos fáciesű formációk helyett a kora-triászban folyamatosan a karbonátos kőzetek kezdenek dominálni, mely folyamat az anisusiban csúcsosodik ki egy összefüggő karbonát platform kialakulásával, ebben a ladini során tufaszórások jelennek meg [3,4,5]. A kora-jura során a terület mélyebb helyzetbe kerülhetett, a karbonát produktivitás lecsökkent, ekkor a terület tektonikailag aktívabb lehetett, mindezeket jelzi az Úrkúti Mangánérc Formáció feküjeként megjelenő hierlatz típusú mészkő [3]. A Mn-tartalom növekedése a toarci emelet Falciferum zónájában jelenik meg, a formációra jellemző a finom rétegzettség, nagy agyagásvány, szerves anyag és P tartalom [1,4,5]. A telepet az érc típus szempontjából két csoportra osztjuk (oxidos és karbonátos érc), jelen vizsgálat tárgya
2 közvetlenül a karbonátos érctelep alatti feküben megjelenő első Fe-Mn-oxidos érc testek, indikációk vizsgálata volt. Ezek a mészmárga feküben létrejött fekete repedéskitöltések és réteg-menti érces testek esetenként laminált vasas barna, fekete Mn-oxid rétegek, olykor kürtőszerű alakzatban, olykor sztromatolit-szerű mikrolamináltsággal fordulnak elő (2. ábra) [6]. Kutatásaink célja ennek az oxidos ércindikációnak az ásványtani, szerves és szervetlen geokémiai, és mikroszöveti jellemzése volt. 1. ábra. Dunántúli-középhegységi jura mangántelepek elhelyezkedése (A), kora-toarci paleogeográfiai térképvázlat (B); PBL Balaton Vonal [7] után módosítva) 2. Alkalmazott módszerek A vizsgálatok 5 mintasorozaton, összesen 16 pontról gyűjtött mintákon mentek végbe (összesen 16 minta, 38 alminta), a vizsgálatok alapját a kőzetmikroszkópos, katódluminoszkópos és átlag XRD minták eredményei jelentették. A pontosabb kémiai és ásványtani összetétel megismerése céljából több minta esetében mikro-xrd és SEM-EDS méréseket végeztünk. Mind a feküben lévő érces, mind a fekü zóna C és O stabilizotópos összetételét tömegspetrométerrel jellemeztük, a szerves anyag átlagos és in situ meghatározására FTIR, GC-MS és Raman-spektroszkópiai méréseket végeztünk. A kapott eredményeket a telep eddigi vizsgálatai kapcsán kapott értékekhez viszonyítottuk, következtetéseinket ezek alapján fogalmaztuk meg. Az elemzések az MTA CSFK és a Szegedi Tudományegyetem műszereivel készültek. 3. Eredmények 2. ábra. A Fe-Mn-oxidos ércindikáció megjelenése a Mn-karbonátos érctelep feküjében (III. akna Ny-i bányamező IV-4/2 tömb, +186 mbf fejtési mező) A fekü vizsgálata során nyilvánvalóvá vált annak ásványos inhomogenitása. Az összes mintasorozat esetében az XRD vizsgálat márga, mészmárga összetételt mutatott. Meghatározó fázis a kalcit, valamint a szelvényen belül a fiatalabb tagok felé haladva a folyamatosan növekvő
3 agyagásvány tartalom (szmektit és szeladonit). Hangsúlyos fázis továbbá a dolomit, a kvarc és a földpát, ezek azonban nem mutatnak egyértelmű változást. A mikroszkópos vizsgálatok rávilágítottak arra, hogy a fekü nagy részét kalcit mikrites mátrix alkotja, amely helyenként kovásodott, ebbe ágyazódnak a különböző vázelemek (foraminiferák, echinozoák, stb.), idiomorf dolomit és kvarc szemcsék, továbbá a foltokban megjelenő agyagásvány zónák. A feküben összetett szerkezetű, ellipszis átmetszetű baktérium perimorfózákat és fonalas elemeket azonosítottunk. Az egyes agyagásvány szemcséken gyakran bioeróziós nyomok figyelhetők meg. Az izotópos vizsgálatok ~0 körüli C PDB és ~29 körüli O SMOW értékeket mutattak. Az ércesedési folyamat a feküben eleinte gyenge kioldást, majd a már meglévő és keletkező pórustérben finom eloszlású Fe-Mn-oxid kiválást eredményezett, a nem, vagy gyengén konszolidált üledékben, a mésziszapban, a kalcitos vázelemeket megkerülve haladt előre (3. ábra), a dolomitszemcséken Mn-dús peremet hozott létre (4. ábra). A kalcitos vázelemek csak a legerőteljesebben érintett helyeken ércesedtek. 3. ábra. Az érces hatás előre haladása kalcitos vázelemen (optikai mikroszkópos vékonycsiszolati kép, áteső fény, 1N) 4. ábra. Érces hatás egy sajátalakú dolomitszemcsén (SEM, visszaszórt elektronkép) Az érces területek fő fázisalkotójaként a különböző Mn-oxidokat (manganit, piroluzit, kriptomelán, hollandit, röntgen amorf Mn-oxidok), valamint az ezekkel szorosan megjelenő, ám külön zónákat alkotó, nagyobbrészt Fe-oxihidroxidokból (goethit) álló fázisokat találtuk. A Fe-dús zónák jellemzően finoman lamináltak, sztromatolitokhoz hasonló megjelenésűek, ezek a Fe- és Mn-ásványok váltakozásából állnak. A Fe-dús részek gyakran a feltételezett üledékfelszín határán jelennek meg. Hasonló jellegű szerkezeteket találtunk más esetben is, mikor a finoman laminált elemeket manganit építi fel. Ezen zónák kőzetmikroszkópos és SEM-EDS vizsgálata során mikrobiális szöveti elemként azonosítható összetett fonalas formákat határoztunk meg. A zónák jellemzően negatív δ 13 C PDB értékeket mutatnak (-21,35 és -5,13 között), melyekhez alacsony δ 18 O SMOW értékek párosulnak (9,93 és 21,41 között), melyek jellemzően trendet alkotnak. Az alacsonyabb értékek az érces testek belső részében helyezkednek el, azokból kifelé haladva a feküre jellemző értékek felé közelítenek. Az FTIR vizsgálatok a laminák mentén a szén egyes és kettes kötésekre, valamint CH 3 és CH 2 amid I és amid II molekulák kötésére jellemző érékeket mutattak ki. A GC-MS mérések a prisztán, fitán arány megállapítását, valamint az n-alkán tartalom meghatározását és karakterizálását célozták. A vonal mentén végzett Raman-spektroszkópiai mérések a finoman laminált szerkezetekben a manganittal trendszerűen dúsuló gyűrűs, szerves anyagokat, policiklikus aromás szénhidrogéneket (pirén, fluorén, stb.) mutattak ki [7]. 4. Diszkusszió és összegzés Már a korábbi vizsgálatok rávilágítottak arra, hogy az úrkúti mangánérc fekü zónája makro és mikro szinten is heterogén, összetétele mészkő, márga, olykor agyagkő összetételű [1]. Jelen vizsgálataink összességében mindezt megerősítették. Az eddigi adatok alapján a fekü kőzetek, egy normáltengeri, szubtrópusi, oxikus környezetben képződő karbonát platformot
4 valószínűsítenek. Ezt a feltételezést támasztják alá a kalcitból mért 0 körüli δ 13 C PDB értékek, valamint (egyensúlyi körülményt feltételezve) a δ 18 O SMOW értékekből kalkulált ~20 C-os keletkezési hőmérséklet. Hasonlóan erősíti ezt a feltevést a gazdag biodetritusz anyag, mely alapján jelentős biológiai aktivitást feltételezünk az egykori környezetben. Ez az aktivitás meghatározta a fekü képződését, egyéb területen végzett, recens kutatások pedig rámutatnak arra, hogy sok, a feküben lévő ásványfázis biológiai (főképp mikrobiológiai) aktivitás hatására is keletkezhetett. Ilyen fázis lehet a finomszemcsés kalcit mikrit, mely a mikrobiális gélmátrix (EPS) bomlásával keletkezhet, majd a diagenetikus folyamatok során idiomorf dolomittá alakulhat [9,10]. Hasonló módon keletkeztethető az agyagásvány tartalom, mely a mikrobiális sejtanyagon és gélmátrixon autigén módon megjelenhetett [11]. Az agyagásványok és a szerves anyag közvetlen kapcsolata feltételezhető az egyes szemcséken mikroszkóppal megfigyelhető bioeróziós (feltehetőleg marószivacs okozta) nyomok alapján. Az ellipszis átmetszetű, sugaras szerkezetű cianobaktérium perimorfózákat már a formációt fedő Eplényi Mészkő Formációban azonosították, a feküből azonban mindeddig nem kerültek leírásra [12]. Az érces zóna vizsgálata során az ásványos összetétel hasonlóan heterogénnak bizonyult, mint a fekü esetében. A fő fázisalkotók a Mn-oxidok és oxihidroxidok (piroluzit, manganit), Mn-oxidok (hausmannit, birnessit), valamint Ba- és K-tartalmú Mn-oxidok (kriptomelán, hollandit), melybe Feoxihidroxidokból és Fe-tartalmú agyagásványokból álló zónák ágyazódnak. Jellemző, hogy a Fe- és Mn-oxihidroxidokból álló zónák finoman laminált, sztromatolit-szerű zónákat alkotnak, míg a piroluzit tűs-szálas formában jelenik meg a póruskitöltő kriptomelán és hollandit fázisok mellett. A fekü karbonátos fázis és az érc közötti átmenet mikroléptékben folytonos. Bár az érces mintákhoz tartozó negatív δ 13 C PDB adatok eddig is ismertek voltak, az ezekhez párosuló alacsony δ 18 O SMOW értékek azonban nem voltak ismertek. Az egyensúlyi környezet feltételezése esetén fennálló, kalkulált keletkezési hőmérséklet ebből adódóan az eddig elképzeltnél az érces zóna belsejében jóval magasabb (~160 C), mely az érc-fekü határ felé folyamatosan csökkenő tendenciát mutat [13,14]. A minél negatívabb δ 13 C PDB adatokhoz tartozó egyre kisebb δ 18 O SMOW értékek felvetik annak lehetőségét, hogy a nagy hőmérsékletű, nutriens gazdag ércképző oldatok a változatos mikrobiális aktivitás további növekedéséhez vezettek, növelve a könnyű szénizotóp arányát a karbonát képződésekor. Ezek alapján egy alulról érkező, magas hőmérsékletű oldathatást feltételezünk a feküben megjelenő első oxidos érc indikációk hatójaként, mely során az érkező Mn, Fe és Si elemekben gazdag oldatból a Fe esetében biogén (mikrobiális), míg a Mn esetében részben valószínűleg abiogén (oxid felszín katalízis) hatásokra történt meg az ásványkiválás. A mikrobiális hatást támasztják alá a finoman laminált, sztomatolitban lévő, manganit és goethit kifejlődésekben (5. ábra) FTIR-rel mért szénhidrogén molekulák kötései, valamint a Raman-spektroszkópiai mérések szerint a manganit ázisokkal trendszerűen dúsuló aromás gyűrűs szénhidrogének és policiklikus aromás szénhidrogének (6. ábra) [15], valamint a mikroszkóposan megfigyelhető mikrobiális szövetre emlékeztető mikroszöveti megjelenés. A biogén hatás jellegére (indukált vagy kontrollált) nem mutat egyértelmű adat. Az egyszerű Mn- és Fe-oxidok mikrobiális aktivitásra történő kialakulása részletesen ismert és tanulmányozott folyamat [16]. mikro-sztromatolit mikro-sztromatolit mikro-sztromatolit 5. ábra. Makroszkópos méretekben megjelenő finoman laminált sztromatolitszerű szerkezetek (piros vonal: mérési vonal) 6. ábra. Az 5. ábrán látható vonal mentén végzett Raman-spektroszkópiai mérés eredménye Az érces hatás vélhetőleg egy gyengén konszolidált karbonátos üledékbe érkezhetett, jellemző hogy a fosszíliák vázelemei részben vagy egészben átmangánosodnak, a Fe-tartalmú ásványos fázis
5 azonban csak a biodetrituszok pórusterében és a finomszemcsés mátrixban jelenik meg, ahogy az érces hatás is itt jelenik meg legelőször. Az érces centrum közelében FTIR mérésekkel nyomnyi mennyiségű akaganeit ásványt azonosítottunk, mely alapján feltételezünk egy gyenge szulfidos hatást az oldatáramlás során [6]. Köszönetnyílvánítás A kutatás elkészültét az MTA CSFK hallgatói ösztöndíj programja támogatta. Irodalom [1] POLGÁRI, M., SZABÓ, Z., SZEDERKÉNYI, T. (Eds.)(2000): Mangánércek Magyarországon - Grasselly Gyula akadémikus emlékére. Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Akadémiai Bizottsága, Szeged, 675 p. [2] KÁZMÉR, M. ÉS KOVÁCS S. (1985): Permian-Paleogene paleogeography along the eastern part of the Insubric- Periadriatic lineament system: Evidence for continental escape of the Bakony-Drauzug unit, Acta Geologica Hungarica, 28, [3] FŐZY, I. (2012): Magyarország Litosztratigráfiai Alapegységei: Jura, Magyarhoni Földtani Társulat, [4] HAAS, J. (2004): Magyarország geológiája: Triász, ELTE Eötvös Kiadó, 384 p. [5] CSÁSZÁR, G. (2005): Magyarország és környezetének regionális földtana: I Paleozoikum-paleogén, ELTE Eötvös Kiadó, 328 p. [6] Polgári, M., Hein, J. R., Vigh, T., Szabó-Drubina, M., Fórizs, I., Bíró, L., Müller, A., Tóth, A. L. (2012): Microbial processes and the origin of the Úrkút manganese deposit, Hungary, Ore Geology Reviews, 47, [7] MOLNÁR, ZS. (2015): Az úrkúti mangánércesedés kezdeti viszonyainak vizsgálata. TDK dolgozat, ELTE, kézirat, 134 p. [8] VÖRÖS, A., GALÁCZ, A. 1998: Jurassic palaeogeography of the Transdanubian Central Range (Hungary), Rivista Italiana di Paleontologia e Stratigrafia, [9] DUPRAZ, C., VIESSCHER, P. T. (2003): Microbial lithification in marine stromatolites and hypersaline mats, Trends in Micobiology, 13, [10] PACE, A., BOUTON, A., BOURILLOT, R., VENNIN, E., VISSCHER, P., DUPRAZ, C., THOMAZO, C., GALAUP. S., KWASNIEWSKI, A. (2015): Microbial and Physicochemical Steps Leading to the Mineralization of the Great Salt Lake Microbialites (Goldschmidt conference, 2015 absztrakt, 2374). [11] YESHAYA, B., MOSHE, S. (1988): The role of cell-bound flocculants in coflocculation of benthic cyanobacteria with clay particles, FEMS Microbiology Letters, 53, [12] PEKKER P., WEISZBURG T. (2006): Euhedral, jurassic diagenetic opal-ct from Úrkút, Bakony Mts.., Hungary, Acta Mineralogica-Petrographica, Abstract Series 5, 91. [13] KELE, S., BREITENBACH, S. F. M., CAPEZUOLLI, E., MECKLER N. A., ZIEGLER, M., MILLAN M. I., KULGE, T., DEÁK, J., HANSELMANN, K., CÉDRIC, M. J., HAO, Y., ZAIHUA, L., BERNASCONI, S. (2015): Temperature dependence of oxygen- and clumped isotope fractionation in carbonates: A study of travertines and tufas in the 6 95 C temperature range, Geochimica et Cosmochimica Acta, 168, [14] JAFFRÉS, J. B. D., GRAHAM, A., SHIELDS, W., KLAUS, W. (2007): The oxygen isotope evolution of seawater: a critical review of a long-standing controversy and an improved geological water cycle model for the past 3.4 billion years, Earth-Science Reviews, 83 (1), [15] JEHLIČKA, J., EDWARDS, H. G. M., & VÍTEK, P. (2009): Assessment of Raman spectroscopy as a tool for the non-destructive identification of organic minerals and biomolecules for Mars studies, Planetary and space Science, 57(5), [16] MANDERNACK, K.W., TEBO, B.M. (1995): Manganese scavenging and oxidation at hydrothermal vents and vent plumes, Geochimica et Cosmochimica Acta, 57,
semi-neutral conditions
Kiemelkedő kutatási eredmények (2013-2016) 2013 Polgári M, Hein JR, Németh T, Pál-Molnár E, Vigh T. Celadonite and smectite formation in the Úrkút Mn-carbonate ore deposit (Hungary) SEDIMENTARY GEOLOGY
RészletesebbenNEM KONSZOLIDÁLT ÜLEDÉKEK
NEM KONSZOLIDÁLT ÜLEDÉKEK Fekete-tenger Vörös-tenger Nem konszolidált üledékek Az elsődleges kőzetek a felszínen mállásnak indulnak. Nem konszolidált üledékek: a mállási folyamatok és a kőzettéválás közötti
RészletesebbenÚj tudományos eredmények
Új tudományos eredmények Polgári Márta 2009. szeptemberében nemzetközi, mangán ércesedésekkel kapcsolatos rövidkurzust rendezett Veszprémben, amelynek előadásait az Ore Geology Reviews 47. tematikus kötete
RészletesebbenSzegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Földtudományok Doktori Iskola
Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Földtudományok Doktori Iskola A BAKONYI MANGÁNÉRC-BÁNYÁSZAT FÚRÁSAINAK KOMPLEX ÚJRAÉRTÉKELÉSE Tézisek Bíró Lóránt Témavezetők: Dr. M. Tóth
RészletesebbenPOLGÁRI MÁRTA PIROSKA TUDOMÁNYOS ÖNÉLETRAJZ
POLGÁRI MÁRTA PIROSKA TUDOMÁNYOS ÖNÉLETRAJZ Lakcím: Pócsmegyer-Surány Szegfő utca 25. 2017 Születési hely, év, hó, nap: Budapest, 1956. október 4. Családi körülmények: Férjezett, 2 gyermek (1983, 1993)
RészletesebbenKarbonát és szilikát fázisok átalakulása a kerámia kiégetés során (Esettanulmány Cultrone et al alapján)
Karbonát és szilikát fázisok átalakulása a kerámia kiégetés során (Esettanulmány Cultrone et al. 2001 alapján) Kő-, kerámia- és fémek archeometriája Kürthy Dóra 2014. 12. 12. 1 Miért fontos? ősi kerámiák
RészletesebbenRadon-koncentráció dinamikájának és forrásának vizsgálata a budapesti Pálvölgyi-barlangban
Radon-koncentráció dinamikájának és forrásának vizsgálata a budapesti Pálvölgyi-barlangban * UNIV. BUDAPESTINENSIS DE EÖTVÖS NOM. * FACULTAS SCI. NAT. Nagy Hedvig Éva Környezeti földtudomány program, II.
Részletesebben10. előadás Kőzettani bevezetés
10. előadás Kőzettani bevezetés Mi a kőzet? Döntően nagy földtani folyamatok során képződik. Elsősorban ásványok keveréke. Kőzetalkotó ásványok építik fel. A kőzetalkotó komponensek azonban nemcsak ásványok,
RészletesebbenA FŐVÁROSI HULLADÉKHASZNOSÍTÓ MŰ KAZÁNJÁBAN KELETKEZETT SZILÁRD ANYAGOK KÖRNYEZET- GEOKÉMIAI VIZSGÁLATA
A FŐVÁROSI HULLADÉKHASZNOSÍTÓ MŰ KAZÁNJÁBAN KELETKEZETT SZILÁRD ANYAGOK KÖRNYEZET- GEOKÉMIAI VIZSGÁLATA Müller Melinda és Berta Márton Környezettan BSc és Környezettudomány MSc hallgatók Témavezető: Szabó
RészletesebbenAz 5. Kőzettani és Geokémiai Vándorgyűlés programja
V. Kőzettani és Geokémiai Vándorgyűlés Révfülöp 2014. szeptember 4-6. --------------------------------------------------------------------- PROGRAM Az 5. Kőzettani és Geokémiai Vándorgyűlés programja (a
RészletesebbenA nagy-kopasz hegyi cheralit környezetgeokémiai vizsgálata
A nagy-kopasz hegyi cheralit környezetgeokémiai vizsgálata Készítette: Grosch Mariann Környezettan B. Sc. III. Témavezető: Szabó Csaba, Ph. D. Konzulens: Szabó Zsuzsanna, Ph. D. hallgató TDK Budapest,
RészletesebbenA Mecsekalja Zóna kristályos komplexum posztmetamorf paleofluidum evolúciója
A Mecsekalja Zóna kristályos komplexum posztmetamorf paleofluidum evolúciója Post-metamorphic palaeofluid evolution of the crystalline complex of the Mecsekalja Zone Dabi Gergely PhD értekezés tézisei
RészletesebbenKörnyezet nehézfém-szennyezésének mérése és terjedésének nyomon követése
Környezet nehézfém-szennyezésének mérése és terjedésének nyomon követése Krisztán Csaba Témavezető: Csorba Ottó 2012 Vázlat A terület bemutatása Célkitűzés A szennyeződés jellemzése Mintavételezés Módszerek
RészletesebbenKarbonát és szilikát fázisok átalakulása a kerámia kiégetése során (Esettanulmány Cultrone et al alapján)
Karbonát és szilikát fázisok átalakulása a kerámia kiégetése során (Esettanulmány Cultrone et al. 2001 alapján) Kő-, kerámia- és fémek archeometriája Kürthy Dóra 2015. 12. 11. 1 Kerámia geológus szemmel
RészletesebbenIV. IV. KŐZETTANI ÉS GEOKÉMIAI VÁNDORGYŰLÉS KIADVÁNYA. Orfű, 2013. szeptember 12-14. A rendezvény támogatói: A rendezvény szervezői:
IV. A rendezvény támogatói: Orfű, 2013. szeptember 12-14. A rendezvény szervezői: IV. KŐZETTANI ÉS GEOKÉMIAI VÁNDORGYŰLÉS KIADVÁNYA 2013 KŐZETTANI ÉS GEOKÉMIAI VÁNDORGYŰLÉS KIADVÁNYA IV. Kőzettani és Geokémiai
RészletesebbenA JÁSZSÁGI MEDENCE TANULMÁNYOZÁSA SZÉN-DIOXID FELSZÍN ALATTI ELHELYEZÉSÉNEK CÉLJÁRA Berta Márton
A JÁSZSÁGI MEDENCE TANULMÁNYOZÁSA SZÉN-DIOXID FELSZÍN ALATTI ELHELYEZÉSÉNEK CÉLJÁRA Berta Márton Litoszféra Fluidum Kutató Labor, Kőzettani és Geokémiai Tanszék, Eötvös Loránd Tudományegyetem Témavezetők:
RészletesebbenKöpenyfluidzárványok kutatása mikro- és nanométeres léptékben
Köpenyfluidzárványok kutatása mikro- és nanométeres léptékben a nagyfelbontású Raman spektroszkóp és a fókuszált ionsugaras technika (FIB-SEM) alkalmazásának előnyei BERKESI Márta 1, SZABÓ Csaba 1, GUZMICS
RészletesebbenKorai beton műtárgyak anyagának vizsgálata és környezeti ásványtani értékelése
Korai beton műtárgyak anyagának vizsgálata és környezeti ásványtani értékelése Subosits Judit Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Ásványtani Tanszék 2010 Témavezető: dr. Weiszburg Tamás
RészletesebbenTermészetes nyomjelzők alkalmazása vízföldtani modellekben a Szentendreisziget
Természetes nyomjelzők alkalmazása vízföldtani modellekben a Szentendreisziget példáján Kármán Krisztina I. éves Ph.D hallgató Környezeti földtudomány program Témavezetők: Szabó Csaba, Ph.D Fórizs István,
RészletesebbenA rózsadombi megcsapolódási terület vizeinek komplex idősoros vizsgálata
XXII. Konferencia a felszín alatti vizekről Siófok, 2015. április 8-9. A rózsadombi megcsapolódási terület vizeinek komplex idősoros vizsgálata Bodor Petra 1, Erőss Anita 1, Mádlné Szőnyi Judit 1, Kovács
RészletesebbenRöntgen-pordiffrakció (XRD) Kő-, kerámia- és fémek archeometriája Kürthy Dóra
Röntgen-pordiffrakció (XRD) Kő-, kerámia- és fémek archeometriája Kürthy Dóra 2016. 11. 21. 1 Kerámia geológus szemmel T nő egyensúlyi rendszer felborul ásványos összetétel és szövet változik Kis léptékű,
RészletesebbenHévforrás-nyomok a Pilis-Budai-hegység triász időszaki dolomitjaiban
K ö z l e m é n y e k Hévforrás-nyomok a Pilis-Budai-hegység triász időszaki dolomitjaiban DR. VITÁLIS GYÖRGY A miocén-kori vulkánosság utóhatásait követően, de főleg a negyedidőszakban a Kápát-medence
RészletesebbenFöldrajz- és Földtudományi Intézet. Kőzettan-Geokémiai Tanszék. Szakmai beszámoló
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR Földrajz- és Földtudományi Intézet Kőzettan-Geokémiai Tanszék 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C; Telefon: 381-2107 Fax: 381-2108 Szakmai beszámoló
RészletesebbenA Szegedi Tudományegyetem Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékének jelentése évi kutatási tevékenységéről
A Szegedi Tudományegyetem Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékének jelentése 2012. évi kutatási tevékenységéről Készítette: Koltai Gabriella 3. éves doktoranduszhallgató Szeged 2013. Paleoklimatológiai
RészletesebbenA TERMÉSZETES RADIOAKTIVITÁS VIZSGÁLATA A RUDAS-FÜRDŐ TÖRÖK- FORRÁSÁBAN
A TERMÉSZETES RADIOAKTIVITÁS VIZSGÁLATA A RUDAS-FÜRDŐ TÖRÖK- FORRÁSÁBAN Készítette: Freiler Ágnes II. Környezettudomány MSc. szak Témavezetők: Horváth Ákos Atomfizikai Tanszék Erőss Anita Általános és
RészletesebbenAZ UPPONYI-HEGYSÉGBŐL SZÁRMAZÓ KŐZETEK, TALAJ ÉS VÍZ ELEMTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA
AZ UPPONYI-HEGYSÉGBŐL SZÁRMAZÓ KŐZETEK, TALAJ ÉS VÍZ ELEMTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA Készítette: Gyenes Katalin, környezettan alapszak Témavezető: Csorba Ottó, ELTE Atomfizika Tanszék Kép forrása: http://fold1.ftt.unimiskolc.hu/~foldshe/mof02.htm
RészletesebbenDunántúli-középhegység
Dunántúli-középhegység Dunántúli középhegység két része a paleozoikum szempontjából Középhegységi egység (Bakony, Vértes) Balatonfői vonal Balatoni kristályos Kis felszíni elterjedés Balatonfelvidék Velencei
RészletesebbenGeológiai radonpotenciál térképezés Pest és Nógrád megye területén
ELTE TTK, Környezettudományi Doktori Iskola, Doktori beszámoló 2010. június 7. Geológiai radonpotenciál térképezés Pest és Nógrád megye területén Szabó Katalin Zsuzsanna Környezettudományi Doktori Iskola
RészletesebbenKristályorientáció-térképezés (SEM-EBSD) opakásványok és fluidzárványaik infravörös mikroszkópos vizsgálatához
Kristályorientáció-térképezés (SEM-EBSD) opakásványok és fluidzárványaik infravörös mikroszkópos vizsgálatához Takács Ágnes, Molnár Ferenc & Dankházi Zoltán Ásványtani Tanszék & Anyagfizikai Tanszék Centrumban
RészletesebbenPolgári Márta Piroska. Tudományos közlemények jegyzéke. MTA Geokémiai Kutatóintézet
Polgári Márta Piroska Tudományos közlemények jegyzéke MTA Geokémiai Kutatóintézet Budapest 2009 1 Az MTA Földtudományok Osztályánál az MTA doktori címre pályázókkal szemben támasztott publikációs minimum
RészletesebbenÜLEDÉKES EREDETŰ VASÉRCTELEPEK. Szallagos Vas Formáció (BIF) eredete, típusai, geológiája és gazdasági jelentősége
ÜLEDÉKES EREDETŰ VASÉRCTELEPEK Szallagos Vas Formáció (BIF) eredete, típusai, geológiája és gazdasági jelentősége Tomas Róbert, Stockwork Exploration Kolozsvár, BBTE III. év ELŐADÁS TARTALMA 1. BEVEZETŐ:
RészletesebbenÉRCEK ércnek ércásványok
ÉRCEK Minden olyan kőzetet ércnek nevezünk, melyből azadottkor technológiai szintjén gazdaságosan fémet nyerhetünk ki. Az érc azon komponensei, melyek az adott fémet (fémeket) tartalmazzák az ércásványok.
RészletesebbenTalaj szervesanyagai: Humusz? SOM? Szerves szén? Jakab Gergely
Talaj szervesanyagai: Humusz? SOM? Szerves szén? Jakab Gergely jakab.gergely@csfk.mta.hu Humusz Mezőgazdaság A talaj sajátos és egyik fontos alkotóeleme: az a szerves anyag a talajban, amely átesett a
RészletesebbenA Budai-hegységi tórium kutatás szakirodalmú áttekintése
A Budai-hegységi tórium kutatás szakirodalmú áttekintése Készítette: Grosch Mariann Barbara Környezettan B.Sc. III. Témavezető: Szabó Csaba, Ph.D. Litoszféra Fluidum Kutató Laboratórium, Kőzettani és Geokémiai
RészletesebbenA bakonyi primer oxidos mangánércek nyomelem- és ritkaföldfém-geokémiai vizsgálata
145/2, 119 126., Budapest, 2015 A bakonyi primer oxidos mangánércek nyomelem- és ritkaföldfém-geokémiai vizsgálata BIRÓ Lóránt 1, PÁL-MOLNÁR Elemér 2,3 1 MTA CSFK, Földtani és Geokémiai Intézet, 1112 Budapest,
RészletesebbenMTA Energiatudományi Kutatóközpont
MTA Energiatudományi Kutatóközpont A szén-dioxid biztonságos felszín alatti tárolását befolyásoló rövid és hosszú távú ásványtani-geokémiai átalakulások vizsgálata és a felszínre kerülés monitorozása Breitner
RészletesebbenMártírok útja 254, 1204 Budapest (Magyarország) Neme Nő Születési dátum Állampolgárság magyar
Önéletrajz SZEMÉLYI ADATOK Mártírok útja 254, 1204 Budapest (Magyarország) 06705809730 csoma.vivien7@gmail.com Neme Nő Születési dátum 1993. 04. 07. Állampolgárság magyar BETÖLTENI KÍVÁNT MUNKAKÖR Geológus
RészletesebbenRadonkoncentráció dinamikájának és forrásainak vizsgálata a Pál-völgyibarlangban
Radonkoncentráció dinamikájának és forrásainak vizsgálata a Pál-völgyibarlangban Nagy Hedvig Éva 1,2 Környezettudományi Doktori Iskola 1. Évfolyam Témavezetők: Dr. Horváth Ákos 1 Szabó Csaba Ph.D. 2 1
RészletesebbenA Föld kéreg: elemek, ásványok és kőzetek
A Föld kéreg: elemek, ásványok és kőzetek A Föld szerkezete: réteges felépítés... Litoszféra: kéreg + felső köpeny legfelső része Kéreg: elemi, ásványos és kőzettani összetétel A Föld különböző elemekből
RészletesebbenSzén-dioxid felszín alatti elhelyezése szempontj{ból döntő geokémiai folyamatok tanulm{nyoz{sa
Szén-dioxid felszín alatti elhelyezése szempontj{ból döntő geokémiai folyamatok tanulm{nyoz{sa Berta M{rton és Kir{ly Csilla Környezettudom{ny M.Sc. I. évf. Környezettan B.Sc. IV. évf. Témavezető: Szabó
RészletesebbenRadionuklidok, mint természetes nyomjelzők a termálkarszt-rendszerekben: tapasztalatok a Budaiés a Bükki-termálkarszton
XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről, 2014. április 2-3, Siófok Radionuklidok, mint természetes nyomjelzők a termálkarszt-rendszerekben: tapasztalatok a Budaiés a Bükki-termálkarszton Erőss Anita,
RészletesebbenFELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN
FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN Készítette: KLINCSEK KRISZTINA környezettudomány szakos hallgató Témavezető: HORVÁTH ÁKOS egyetemi docens ELTE TTK Atomfizika Tanszék
RészletesebbenFluidum-kőzet kölcsönhatás: megváltozik a kőzet és a fluidum összetétele és új egyensúlyi ásványparagenezis jön létre Székyné Fux V k álimetaszo
Hidrotermális képződmények genetikai célú vizsgálata Bevezetés a fluidum-kőzet kölcsönhatás, és a hidrotermális ásványképződési környezet termodinamikai modellezésébe Dr Molnár Ferenc ELTE TTK Ásványtani
RészletesebbenA diffúz reflektancia spektroszkópia (DRS) módszerének alkalmazhatósága talajok ásványos fázisának rutinvizsgálatában
A diffúz reflektancia spektroszkópia (DRS) módszerének alkalmazhatósága talajok ásványos fázisának rutinvizsgálatában Készítette: Ringer Marianna Témavezető: Szalai Zoltán 2015.06.16. Bevezetés Kutatási
RészletesebbenRudabánya újrafelfedezése
Rudabánya újrafelfedezése Van új a nap alatt Földessy János geológus, egy. tanár Németh Norbert geológus mérnök, egy. tanársegéd Gerges Anita geológus mérnök Kupi László geológus Tóth Szabolcs geológus
RészletesebbenKlórbenzol lebontásának vizsgálata termikus rádiófrekvenciás plazmában
Klórbenzol lebontásának vizsgálata termikus rádiófrekvenciás plazmában Fazekas Péter Témavezető: Dr. Szépvölgyi János Magyar Tudományos Akadémia, Természettudományi Kutatóközpont, Anyag- és Környezetkémiai
RészletesebbenMagyarország Műszaki Földtana MSc. Magyarország nagyszerkezeti egységei
Magyarország Műszaki Földtana MSc Magyarország nagyszerkezeti egységei https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/pannon-pannon-enciklopedia-1/magyarorszag-foldje-1d58/a-karpat-pannon-terseg-lemeztektonikai-ertelmezese-1ed3/az-europaikontinens-kialakulasa-karatson-david-1f1d/foldtorteneti-vazlat-os-europatol-uj-europaig-1f26/
RészletesebbenA vulkáni kitöréseket megelőző mélybeli magmás folyamatok
A vulkáni kitöréseket megelőző mélybeli magmás folyamatok Jankovics M. Éva MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport SZTE ÁGK Vulcano Kutatócsoport Szeged, 2014.10.09. ábrák, adatok forrása: tudományos publikációk
RészletesebbenOpakásványok kristályorientáció vizsgálata a lahócai Cu-Au ércesedésben
Opakásványok kristályorientáció vizsgálata a lahócai Cu-Au ércesedésben Takács Ágnes & Molnár Ferenc Ásványtani Tanszék Visegrád, 2012. január 18-20. Kutatási téma Infravörös fluidzárvány vizsgálathoz
Részletesebbenizotópfrakcion Demény Attila, Kele Sándor, Siklósy Zoltán Geokémiai Kutatóintézet
Kis hımérsh rséklető kalcitkiválások izotópfrakcion pfrakcionációs folyamatai Demény Attila, Kele Sándor, Siklósy Zoltán Geokémiai Kutatóintézet 1996 Hertelendi, E., Svingor, É., 1996. Carbon and oxygen
RészletesebbenA fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése
A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése Boda Erika III. éves doktorandusz Konzulensek: Dr. Szabó Csaba Dr. Török Kálmán Dr. Zilahi-Sebess
RészletesebbenA BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE
KARSZTFEJLŐDÉS XIX. Szombathely, 2014. pp. 137-146. A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE ANALYSIS OF HYDROMETEOROLIGYCAL DATA OF BÜKK WATER LEVEL
RészletesebbenMeteorit becsapódás földtani konzekvenciái a Sudbury komplexum példáján
Meteorit becsapódás földtani konzekvenciái a Sudbury komplexum példáján Készítette : Gregor Rita Környezettan BSc. Témavezető: Dr. Molnár Ferenc egyetemi docens Tartalomjegyzék o A Sudbury szerkezet elhelyezkedése
RészletesebbenTALAJMINTÁK RADIOAKTIVITÁSÁNAK VIZSGÁLATA PEST MEGYÉBEN
TALAJMINTÁK RADIOAKTIVITÁSÁNAK VIZSGÁLATA PEST MEGYÉBEN SZABÓ KATALIN ZSUZSANNA KÖRNYEZETTUDOMÁNY SZAKOS HALLGATÓ Témavezetők: Szabó Csaba, ELTE TTK, Kőzettani és Geokémiai Tanszék, Litoszféra Fluidum
RészletesebbenHidrotermális tevékenység nyomai a Budai-hegység János-hegy Hárs-hegy vonulatában. Budai Zsófia Georgina 2015
Hidrotermális tevékenység nyomai a Budai-hegység János-hegy Hárs-hegy vonulatában Budai Zsófia Georgina 2015 Célkitűzés A Budai-hegységben tapasztalható jellegzetes kőzetelváltozások genetikájának értelmezése
RészletesebbenAdszorbeálható szerves halogén vegyületek kimutatása környezeti mintákból
Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Adszorbeálható szerves halogén vegyületek kimutatása környezeti mintákból Turcsán Edit környezettudományi szak Témavezető: Dr. Barkács Katalin adjunktus
RészletesebbenStabilizotóp-geokémia III. Dr. Fórizs István MTA Geokémiai Kutatóintézet
Stabilizotóp-geokémia III Dr. Fórizs István MTA Geokémiai Kutatóintézet forizs@geokemia.hu Vízkörforgás Alapfogalmak Frakcionációk Egyensúlyi frakcionáció: a két fázis között izotópcsere játszódik le,
RészletesebbenKÉSŐ AVAR ÜVEGGYÖNGYÖK ÖSSZETÉTEL- VIZSGÁLATA
. BUDAPESTINENSIS DE EÖTVÖS NOM. * KÉSŐ AVAR ÜVEGGYÖNGYÖK ÖSSZETÉTEL- VIZSGÁLATA különös tekintettel a mállási jelenségek kimutatására Készítette: Király Csilla: Környezettudomány MSc. I. évf. Mácsai Cecília:
RészletesebbenVízkutatás, geofizika
Vízkutatás, geofizika Vértesy László, Gulyás Ágnes Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet, 2012. Magyar Vízkútfúrók Egyesülete jubileumi emlékülés, 2012 február 24. Földtani szelvény a felszínközeli
RészletesebbenHosszú távú ipari szennyezés vizsgálata Ajkán padlás por minták segítségével
Hosszú távú ipari szennyezés vizsgálata Ajkán padlás por minták segítségével Völgyesi Péter 1 *, Jordán Győző 2 & Szabó Csaba 1 *petervolgyesi11@gmail.com, http://lrg.elte.hu 1 Litoszféra Fluidum Kutató
RészletesebbenA SZEGEDI FEHÉR-TÓ SZIKES ÜLEDÉKEINEK KÖRNYEZET- GEOKÉMIAI TULAJDONSÁGAI
Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Környezettudományi Doktori Iskola Ásványtani, Geokémiai és Kızettani Tanszék A SZEGEDI FEHÉR-TÓ SZIKES ÜLEDÉKEINEK KÖRNYEZET- GEOKÉMIAI TULAJDONSÁGAI
RészletesebbenVarga A. 2011. A dél-dunántúli permokarbon képződmények: Hagyományos felfogás és rétegtani problémák. Mecsek Földtani Terepgyakorlat, Magyarhoni
Varga A. 2011. A dél-dunántúli permokarbon képződmények: Hagyományos felfogás és rétegtani problémák. Mecsek Földtani Terepgyakorlat, Magyarhoni Földtani Társulat Ifjúsági Bizottsága, Orfű, 2011. augusztus
RészletesebbenMikrohullámú abszorbensek vizsgálata 4. félév
Óbudai Egyetem Anyagtudományok és Technológiák Doktori Iskola Mikrohullámú abszorbensek vizsgálata 4. félév Balla Andrea Témavezetők: Dr. Klébert Szilvia, Dr. Károly Zoltán MTA Természettudományi Kutatóközpont
RészletesebbenZeolitos tufa alapú nanodiszperz rendszer tápelem hordozó mátrixnak
Zeolitos tufa alapú nanodiszperz rendszer tápelem hordozó mátrixnak Mucsi Gábor, Bohács Katalin, Kristály Ferenc (Miskolci Egyetem), Dallos Zsolt (Eötvös Loránd Tudományegyetem) Bevezető Zeolitos savanyú
RészletesebbenAdszorbeálható szerves halogén vegyületek koncentráció változásának vizsgálata kommunális szennyvizek eltérő módszerekkel történő fertőtlenítése során
Eötvös Loránd Tudományegyetem Analitikai Kémiai Tanszék Adszorbeálható szerves halogén vegyületek koncentráció változásának vizsgálata kommunális szennyvizek eltérő módszerekkel történő fertőtlenítése
RészletesebbenEBSD vizsgálatok alkalmazása a geológiában: Enargit és luzonit kristályok orientációs vizsgálata
ELTE TTK, Ásványtani Tanszék EBSD vizsgálatok alkalmazása a geológiában: Enargit és luzonit kristályok orientációs vizsgálata Takács Ágnes & Molnár Ferenc TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0003 Szubmikroszkópos
RészletesebbenAz úrkúti mangánérc-bányászat fúrásainak sztratigráfiai újraértékelése
144/1, 445 468., Budapest, 2014 Az úrkúti mangánérc-bányászat fúrásainak sztratigráfiai újraértékelése BÍRÓ LÓRÁNT Szegedi Tudományegyetem, Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék, 6722 Szeged, Egyetem
RészletesebbenÜledékes kızetek stabilizotóp-geokémiája. Demény Attila MTA FKK Geokémiai Kutatóintézet demeny@geochem.hu
Üledékes kızetek stabilizotóp-geokémiája Demény Attila MTA FKK Geokémiai Kutatóintézet demeny@geochem.hu Kaolinit vonal Tengeri üledékek Üledékes szulfidok: biogén szulfátredukció 32 S dúsulása a biogén
RészletesebbenBabeş-Bolyai Tudományegyetem, Geológia Szak. Ércteleptan záróvizsga, tanév, I. szemeszter. Kérdések az elméleti jegy megszerzéséhez
Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Geológia Szak Ércteleptan záróvizsga, 2009-2010 tanév, I. szemeszter Kérdések az elméleti jegy megszerzéséhez NÉV:... A vizsga időpontja:... Az elméleti jegyre kapott pontszám
RészletesebbenKlíma és társadalom kapcsolata a Kárpát-medencében az elmúlt 5000 évben Demény Attila 1, Bondár Mária 2, Sümegi Pál 3
Klíma és társadalom kapcsolata a Kárpát-medencében az elmúlt 5000 évben Demény Attila 1, Bondár Mária 2, Sümegi Pál 3 valamint Cserny Tibor 4, Fábián Szilvia 2, Fórizs István 1, Schöll- Barna Gabriella
RészletesebbenDunavarsányi durvatörmelékes összlet kitettségi kor vizsgálata
Dunavarsányi durvatörmelékes összlet kitettségi kor vizsgálata Készítette: Ormándi Szilva Környezettan BSc Témavezető: Dr. Józsa Sándor egyetemi adjunktus 1 1.Cél Munkám célja: a felszínen keletkező kozmogén
RészletesebbenKőzetek felhasználása a régészeti korokban
Egyéb kőzetfelhasználások 1. szerszámkövek, öntőformák, márvány, építő-és díszítőkövek - régészeti vonatkozások Kőzetek felhasználása a régészeti korokban 1 Szerszámkövek Kevéssé ismert, gyengén kutatott
Részletesebben2. Talajképző ásványok és kőzetek. Dr. Varga Csaba
2. Talajképző ásványok és kőzetek Dr. Varga Csaba Talajképző ásványok A földkéreg egynemű szilárd alkotórészei, melyeknek többsége szabályos, kristályos felépítésű. A bennük az építőelemek szabályosan
RészletesebbenRaucsik B., Varga A. A Szegedi Dolomit Formáció kőzettípusainak összehasonlítása a Papukhegységi kőzépső-triász dolomittal
Raucsik B., Varga A. A Szegedi Dolomit Formáció kőzettípusainak összehasonlítása a Papukhegységi kőzépső-triász dolomittal In: Dályay Virág, Sámson Margit (szerk.) Tisia Konferencia. Konferencia helye,
RészletesebbenStabilizotóp-geokémia II. Dr. Fórizs István MTA Geokémiai Kutatóintézet forizs@geokemia.hu
Stabilizotóp-geokémia II Dr. Fórizs István MTA Geokémiai Kutatóintézet forizs@geokemia.hu MÉÉSI MÓDSZEEK, HIBÁJUK Stabilizotópok: mérés tömegspektrométerrel Hidrogén: mérés H 2 gázon vízbıl: (1) H 2 O
RészletesebbenAZ ALSÓ-TRIÁSZ SZILICIKLASZTOS KÉPZİDMÉNYEK SZEREPE A RUDABÁNYAI VAS- ÉS SZÍNESFÉM-ÉRCESEDÉSEK LÉTREJÖTTÉBEN
MISKOLCI EGYETEM MŐSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KAR MIKOVINY SÁMUEL FÖLDTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA A Doktori Iskola vezetıje: Dr. Dobróka Mihály, egyetemi tanár AZ ALSÓ-TRIÁSZ SZILICIKLASZTOS KÉPZİDMÉNYEK SZEREPE
RészletesebbenTalálkozz a Tudóssal! A geológus egy napja. A hard rock-tól a környezetgeokémiáig
Találkozz a Tudóssal! A geológus egy napja. A hard rock-tól a környezetgeokémiáig www.meetthescientist.hu 1 26 ? ÚTKERESÉS?? Merre menjek? bankár fröccsöntő?? politikus? bogarász?? jogász? tudományos kutató
RészletesebbenA POLGÁRDI SZÁR-HEGY WOLLASTONITOS SZKARNJA: A SZKARN ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE ÉS A BENNE LÉVŐ APOFILLIT ÁSVÁNYTANI VIZSGÁLATA
20 A POLGÁRDI SZÁR-HEGY WOLLASTONITOS SZKARNJA: A SZKARN ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE ÉS A BENNE LÉVŐ APOFILLIT ÁSVÁNYTANI VIZSGÁLATA BEVEZETÉS Fehér Béla muzeológus Herman Ottó Múzeum, Ásványtár (Miskolc) A Polgárdi,
Részletesebbena.) filloszilikátok b.) inoszilikátok c.) nezoszilikátok a.) tektoszilikátok b.) filloszilikátok c.) inoszilikátok
1. Melyik összetett anion a szilikátok jellemzője? a.) SO 4 b.) SiO 4 c.) PO 4 2. Milyen ásványok a csillámok? a.) filloszilikátok b.) inoszilikátok c.) nezoszilikátok 3. Milyen ásványok az amfibolok?
RészletesebbenA BODAI AGYAGKŐ FORMÁCIÓ ÁSVÁNY-KŐZETTANI ÉS GEOKÉMIAI VIZSGÁLATI EREDMÉNYEI. Máthé Zoltán
Doktori (PhD) értekezés tézisei A BODAI AGYAGKŐ FORMÁCIÓ ÁSVÁNY-KŐZETTANI ÉS GEOKÉMIAI VIZSGÁLATI EREDMÉNYEI Máthé Zoltán Földtudományi Doktori Iskola, Földtan/Geofizika Doktori Program Témavezető: Dr.
RészletesebbenTermészetes nyomjelzők alkalmazása vízföldtani modellekben a Szentendrei-sziget példáján
Természetes nyomjelzők alkalmazása vízföldtani modellekben a Szentendrei-sziget példáján Kármán Krisztina II. évfolyam Témavezetők: Szabó Csaba Fórizs István L RG ANNO 1998 ELTE FACULTAS SCI. NAT. * UNIV.
RészletesebbenGeológiai radonpotenciál térképezés Pest és Nógrád megye területén
Geológiai radonpotenciál térképezés Pest és Nógrád megye területén Szabó Katalin Zsuzsanna Környezettudományi Doktori Iskola Környezeti földtudomány program II. évfolyam Témavezető: Szabó Csaba Kőzettani
RészletesebbenTatai Eötvös József Gimnázium Űrkutató szakkör. Bemutatkozás a 2008-as LPSC konferencián
Tatai Eötvös József Gimnázium Űrkutató szakkör Bemutatkozás a 2008-as LPSC konferencián Az első LPSC konferenciát az első holdrászállás kapcsán 1969-ben rendezték meg, az akkor frissen alakított Hold és
RészletesebbenPolimorfia Egy bizonyos szilárd anyag a külső körülmények függvényében különböző belső szerkezettel rendelkezhet. A grafit kristályrácsa A gyémánt kri
Ásványtani alapismeretek 3. előadás Polimorfia Egy bizonyos szilárd anyag a külső körülmények függvényében különböző belső szerkezettel rendelkezhet. A grafit kristályrácsa A gyémánt kristályrácsa Polimorf
RészletesebbenAZ ŰRKŰTI MANGÁNKARBONÁTOS ÉRCTELEP ÁSVÁNYOS ALKATA
AZ ŰRKŰTI MANGÁNKARBONÁTOS ÉRCTELEP ÁSVÁNYOS ALKATA NAGY KÁROLY* Összefoglalás : Az úrkúti mangánérctelep régebbi és új feltárásaiból származó anyagainak vizsgálata a következő eredményeket szolgáltatta
RészletesebbenMagyarország Műszaki Földtana MSc. Dunántúli-középhegység
Magyarország Műszaki Földtana MSc Dunántúli-középhegység Határai: Ny Rába-vonal É- Diósjenői-vonal K Darnó- vonal D- Balaton-vonal Konrád, Budai: Magyarország földtana 2011 gyűrt, takarós, az Ausztroalpi
RészletesebbenBudapest, 2014 ISSN X
Felelős kiadó BAKSA Csaba, a Magyarhoni Földtani Társulat elnöke Főszerkesztő CSÁSZÁR Géza Főszerkesztő-helyettes SZTANÓ Orsolya Műszaki szerkesztők PIROS Olga SIMONYI Dezső Nyelvi lektor Philip RAWLINSON
RészletesebbenKészítette: Király Csilla Környezettudomány M.Sc. Témavezetők: Szabó Csaba (ELTE) Falus György (MFGI)
Készítette: Király Csilla Környezettudomány M.Sc. Témavezetők: Szabó Csaba (ELTE) Falus György (MFGI) ELTE TTK, Környezettudomány M.Sc. diplomamunka védés, Budapest, 2013. 06. 11. Bevezetés Mihályi-Répcelak
RészletesebbenKÉSŐGLACIÁLIS ÉS HOLOCÉN OXIGÉNIZOTÓP-ALAPÚ KLÍMAREKONSTRUKCIÓ HIBAHATÁR-BECSLÉSE A DÉLI- KÁRPÁTOKBAN TAVI ÜLEDÉKEK ELEMZÉSE ALAPJÁN
KÉSŐGLACIÁLIS ÉS HOLOCÉN OXIGÉNIZOTÓP-ALAPÚ KLÍMAREKONSTRUKCIÓ HIBAHATÁR-BECSLÉSE A DÉLI- KÁRPÁTOKBAN TAVI ÜLEDÉKEK ELEMZÉSE ALAPJÁN Témavezető: dr. Magyari Enikő MTA-MTM-ELTE Paleontológiai Kutatócsoport
RészletesebbenÉrcteleptan IV. 4/20/2012. Intermedier és savanyú intrúziók ásványi nyersanyagai. Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Geológia Szak, 3.
4/0/01 Ércteleptan IV. Dr. MÁRTON ISTVÁN Istvan.Marton@stockwork.ro Intermedier és savanyú intrúziók ásványi nyersanyagai Fanerites szövettel rendelkező intrúziók: Pegmatitok Greizen telepek (pneumatolitok)
RészletesebbenÁsványtani alapismeretek
Ásványtani és s kőzettani k alapismeretek Előadók: Dr Molnár Ferenc, egyetemi docens, Ásványtani Tanszék Dr Ditrói Puskás Zuárd, egyetemi docens, Kőzettan-Geokémiai Tanszék Gyakorlatvezetők: Dr Molnár
RészletesebbenRöntgen-pordiffrakció (XRD) Kőeszközök, fémek és kerámiák archeometriája Kürthy Dóra
Röntgen-pordiffrakció (XRD) Kőeszközök, fémek és kerámiák archeometriája Kürthy Dóra 2017. 11. 24. 1 Kerámia geológus szemmel T nő egyensúlyi rendszer felborul ásványos összetétel és szövet változik Kis
RészletesebbenAz opakásványok infravörös-mikroszkópos sajátosságai és ezek jelentősége a fluidzárvány vizsgálatokban
ELTE TTK, Ásványtani Tanszék Az opakásványok infravörös-mikroszkópos sajátosságai és ezek jelentősége a fluidzárvány vizsgálatokban Takács Ágnes & Molnár Ferenc 6. Téli Ásványtudományi Iskola, Balatonfüred
RészletesebbenMetamorf kőzettan. Magmás (olvadék, kristályosodás, T, p) szerpentinit. zeolit Üledékes (törmelék oldatok kicsapódása; szerves eredetű, T, p)
Metamorf kőzettan Metamorfózis (átalakulás, átkristályosodás): ha a kőzetek keletkezési körülményeiktől eltérő nyomású és/vagy hőmérsékletű környezetbe kerülve szilárd fázisban átkristályosodnak és/vagy
RészletesebbenHévíz és környékének megemelkedett természetes radioaktivitás vizsgálata
Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Fizikai Intézet Atomfizikai Tanszék Hévíz és környékének megemelkedett természetes radioaktivitás vizsgálata Szakdolgozat Készítette: Kaczor Lívia földrajz
RészletesebbenKészítette: GOMBÁS MÁRTA KÖRNYEZETTAN ALAPSZAKOS HALLGATÓ
Készítette: GOMBÁS MÁRTA KÖRNYEZETTAN ALAPSZAKOS HALLGATÓ A dolgozat felépítése *Bevezetés *A mélyföldtani viszonyok vázlatos ismertetése *Süllyedés történet *Hő történet *Szervesanyag érés- történet *Diszkusszió
RészletesebbenDETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST RESULTS
Műszaki Földtudományi Közlemények, 83. kötet, 1. szám (2012), pp. 271 276. HULLADÉKOK TEHERBÍRÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA CPT-EREDMÉNYEK ALAPJÁN DETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST
RészletesebbenAz ásványok és a régészetikulturális
Az ásványok és a régészetikulturális örökség Ásványok és a régészeti-kulturális örökség Archeometria: az építészetben, művészettörténetben, régészetben ismert kőzetek, kőzetekhez hasonló anyagok ásványi
RészletesebbenMácsai Cecília Környezettudomány MSc.
N EN SIS DE TI E S E NOM. Konzulens: Szabó Csaba PhD. LR G * T ULT NA AS S C I.. F AC VÖS ÖT NIV. BUDA P *U Mácsai Cecília Környezettudomány MSc. 2015. 06. 16. ANNO 1998 ELTE Előadás vázlata 1. Bevezetés
RészletesebbenÉpítőanyagok és ipari melléktermékek környezetgeokémiai és radiometriai vizsgálata
Építőanyagok és ipari melléktermékek környezetgeokémiai és radiometriai vizsgálata Völgyesi Péter Témavezető: Szabó Csaba, Ph.D. Környezettudományi Doktori Iskola, Környezeti Földtudomány program I. évf.
Részletesebben