Erős Kinga. a belső szobához

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Erős Kinga. a belső szobához"

Átírás

1 Erős Kinga a belső szobához

2

3 Erős Kinga a belső szobához Orpheusz Kiadó Budapest, 2013

4 A kötet megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap támogatta. Erős Kinga, 2013 Orpheusz Kiadó, 2013

5 Confessio a barátságról Andreának és Andrásnak 2009 Karácsonyán Ami volt, régóta megvan, és ami lesz, már régen megvolt; és az Isten előkeríti azt, ami tovatűnt. (Préd 3, 15.) Emlékeznem kell régi napokra, kudarcokkal terhelt évekre, a kamaszkor lázadó bizonytalanságának hónapjaira, s a társakra, akik mellém szegődtek, hogy az önfeledés pillanataiban osztozzunk. A kevesekre, s azon kevesek közül egyre, akit hosszú éjszakákon, paplannal befedett magányomban így nevezhettem: barátom. Nem tudom, hogy mikor tolt minket egymás mellé az élet, nem emlékszem azokra a napokra sem, amikor barátokká lettünk. Utólag szükségszerű folyamatnak tűnik találkozásunk, a gondviselés tünékeny tapasztalatának, de tudom, akkor nem tűnődtem s nem mérlegeltem. Ő, a rendszerváltás igazi vesztese, a politikai hatalomból kiesett apa fia, én, az áttelepült, gyökereitől megfosztott idegen. Mindketten szüleink döntéseinek áldozatai. Talán ez lehetett egyetlen közös vonásunk, de ma már tudom: aranyfedezetül szolgált. S mégis, hogy tudtam tékozolni! Nem gondoltam a rózsakertre és elkövettem, amit nem szabad, mert igazad van, mikor azt mondod: mindig a nő választ. Az önvád gonosz féregként rágcsált, mint egy salátalevelet, és évekig tartott, mire jóllakott. 5

6 Majd egy őszi délután, asztaltársaságban, ismét felfedezhettem a találkozás örömét, azt a léttapasztalatot, amiről Montaigne úgy fogalmazott, hogy a lelkek tapogatózása és összehangolódása, s valóban a véletlennek tűnő alkalmat a jóhiszeműség szőtte, s hiszem: égi rendelés volt. Barátnőm lett, akivel megtapasztalhattam azt a csodát, hogy annak ellenére önmagunk vagyunk, hogy áthatjuk egymást. Egyértelműen magunk, egzisztenciális tapasztalatainkkal együtt, mégis egymás által. * Az emberi létezésmód sokfélesége nem teszi lehetővé, hogy a barátságról, mint önmagában (meg)álló fogalomról tűnődjek, mégis kísérletet teszek a barátság megértésére. Bár racionálisan tudom, mi a barátság és kik a barátaim, elméleti értelemben ez koránt sincs így. Amint objektív megközelítésbe helyeztem vizsgálódásom tárgyát, arra kellett rádöbbennem, hogy nem könnyű megtalálnom a fogalom értelmezésének kulcsát. Olvasmányaim sokszor zsákutcába vittek, így Platón is, kihez bizalommal fordultam. A Lüszisz, ez a korai dialógus, amely a barátság meghatározására tett kísérlet, ezzel a mondattal zárul: ( ) hogy mi a barát, nem voltunk képesek felfedezni. Ennek oka talán abban keresendő, hogy a Lüsziszben a barátság meghatározásának középpontjában a vágy áll, mégis ez az állítás nem bizonyul fenntarthatónak, mivel az érvek hatására a vágy mint a barátság mozgatórugója 6

7 háttérbe szorul. Szókratész rámutat, hogy a szerető, de a szeretett morális státusza sem magyarázza önmagában a barátság létrejöttét, s arra a felismerésre jut, hogy a barátság morálisan nem jelentéssel bíró kategória. A Lüsziszben felsorolt hatóoksági magyarázatokból (hogy miért barátkozunk, s ez érdek-e) éppen az hiányzik, ami a barátság lényege, így a barátság mint entitás megragadhatatlan marad, s magam számára Szókratésznek a dialógus elején tett megállapítását vélem elfogadhatónak: Nekem a kutatás olybá tűnik, mint egy nehezen járható út. Szerintem arra kell mennünk, amerre az imént fordultunk: a költők nyomán járva, hiszen ők számunkra mintegy atyái és vezérei a bölcsességnek. Ők beszélnek a barátokról és nem jelentéktelen módon nyilatkoznak arról, hogy hol akadunk rájuk. Azt mondják, az isten teszi barátokká az embereket, egymáshoz vezérelvén őket. Európa jelentős gondolkodói Arisztotelész, Kant, Novalis, Kierkegaard, Sartre próbálták megfejteni a barátság titkát, s bár szemléletükben és módszereikben sok tekintetben különböztek, közös vonásuk, hogy a barátságot mindannyian különleges, kitüntetett emberi létállapotként kezelték. Arisztotelész hasonmásnak nevezi a barátot ( önmagunknak a mása ), s évszázadokkal később Sartre állítja, hogy az ember léte hiányos lét, ezért minden választásunk arra irányul, hogy ezt a hiányt kiegészítsük. Úgy vélem, hogy barátainkat ösztönösen választjuk, öntudatlanul próbáljuk megteremteni a magunk teljességének lehetőségét, zsigerien ismerve a költő szavainak igazságát: 7

8 hiába fürösztöd magadban, csak másban moshatod meg arcodat. A barátság különleges értéke abban áll, hogy a saját önazonosságunkért küzdő, az egyéni kudarcok és beteljesülések sorozatában zajló életünket a szerető és számontartó más(ik) ítélete elé állítjuk. Barátunk egyszerre tanú és tükörkép. S ezen nem változtat sem a találkozások mennyisége, sem időbelisége, mert folyamatos fennállása a szeretetteljes bizalomban gyökerezik, amely által biztosított az egymás életében való jelenlét, az életközösség gyakorlata és az életesemények kölcsönös számontartása, időbeli összefűzése. Így válik elmesélhetővé minden hétköznap, a jelentékeny órák, s mi magunk történeteink által így részesülünk a megértés tapasztalatában, miközben az elbeszélés odafordulásában egyszerre vagyunk megszólítók és megszólítottak. Hallgatni tudjuk egymást, feszülten, részvéttel, örömmel, mérgesen, mosollyal arcunkon s olykor könnyes szemmel. A barátság mégsem ennek a képességnek és magatartásnak a következménye, sokkal inkább állapot, amelyet nem tudatosan tervezünk és alakítunk ki, hanem olyan természetes módon éljük át, mintha mindig is benne éltünk volna. Számomra ez a léttörténés a barátság. 8

9 Vackorfa az éden közepén

10

11 Vackorfa az éden közepén Az édenhez jó, ha van egy kert, de nem ott és nem a térképen, nem az óceániai Batantán, hanem a lélekben rejlik, s ha van hozzá valóságalap, az emlékezetben. Megszenvedett éden olvassuk Alföldy Jenő tanulmánykötetének címét, s a választott mondat, amely köré írásait rendezte azt a felismerést tükrözi, hogy elsősorban emberként kell megszenvedni ezért az édenért. Ezt jól tudja a költő, az író s a kritikus, a tanulmányíró is, ki fehér papír fölé hajolva próbál felvillantani vagy éppen összegezni e léttapasztalatból valamit, ami bár tünékeny, mégis fenséges. Papír fölé hajol az író, s hasonlóképpen papír fölé hajol kritikusa. Utóbbi oldalról oldalra lapoz egy könyvben, amelyet maga választott ki tudja miféle okból, s mi hajtja a felfedezés ösvényén: a kíváncsiság, a részvét, a másik állítástengerében való alámerülés öröme vagy éppen a felfedezés izgalma, a felismerés lehetősége, hogy mindenek ellenére mégis menthetetlenül egyek vagyunk. Alföldy Jenő írásai nem tartalmaznak az irodalomtudós, a kritikus tudásából indázó fensőbbséges gesztusokat, mert egy pillanatig sem kioktatóak, 11

12 nem belterjesen bizalmaskodók és divatos fogalmakkal túlterheltek. Írásait az alkotó iránti szeretetteljes részvét és a rokonszenves beleélő képesség teszi rendkívülivé, mert maga tudósként is tudja, hogy bár minden lélegzetvétel megsebez, s az alkotó műhelye mindig magányos, mégis csak ebből a belső szobából fogalmazódhat meg a közös sorsélmény, a megszenvedetett éden tapasztalata. Érdekes módon minden érzékenységével együtt Alföldy Jenő számos írását valamiféle kimért távolságtartás is jellemezi, bár meglátásom szerint ez megtévesztő álca, mert tulajdonképpen nem másból ered, mint a tudós attitűdjéből. Ugyanis azon irodalmárok közé tartozik, akik mindenekelőtt korrektek, s ezt a szó legnemesebb értelmében vélem felfedezni írásaiban. Felkészültség, alaposság, pontosság és a személyes indulat háttérbe helyezése is jellemzi tanulmányait. Ez utóbbi nagyobb erény, mint gondolnánk, hiszen arról tanúskodik, hogy amit az éles szem észrevesz, azt tényszerűen veti papírra. Valachi Anna József Attiláról írott tanulmánykötete kapcsán így fogalmaz: Úgy gondolom, ha az irodalomtudós pár mondatban elárulja érzelmeit, azzal még nem vét a némelyek által minden emberi megnyilatkozástól >>féltett<< tudományosság elve ellen. Valóban nem vét a tudományosság ellen, sőt éppen ez a viszonyulás a maga és mások szövegeihez teszi élvezetessé írásait. Az írásművészetet tekintve pedig éppen könyve fülszövegében saját maga vall arról a zsinórmértékről, amelyet igyekszik követni: Az 12

13 egykor népszerű hírlapíró, Hámos György egyszer úgy nyilatkozott egy interjúban, hogy munkájában semmi mást nem szeretne, mint megközelíteni az újságíró Kosztolányi Dezső teljesítményét. Ezt önmagamra nézve is elfogadom, különösen, ha Kosztolányi hallatlanul pontos megfigyeléseihez, részvétteljes emberségéhez, páratlan íráskészségéhez és elképesztő termékenységéhez még valamivel több társadalmi érzékenységet és egy kicsivel bővebben dokumentált filológiát is hozzáképzelek. Fontosnak tartom, hogy az irodalomtudósnak is legyen egyfajta ars poeticája, s Alföldy Jenő kritikusként igyekszik megfelelni a maga állította mércének. Kötetének írásai éppen ennek a kihívásnak (az önmagának felállított mércének) való megfelelést tükrözik. Bertók László Dongó a szobában című műve kapcsán írja a Költő prózája vagy prózaköltészet? című írásában Ha egy költőnek folyamatosan küzdenie kell valamely >>fogyatékosságának<< pótlására, akkor új, eladdig ismeretlen formák feltalálója válhat belőle. Bertók lírai fantáziája nem zsúfolt, képek tömegét hömpölyögtető folyam. Inkább olyan, tudatosan kiépített vízgyűjtőhöz hasonlítanám, amely észjárása, gondolati érdekei és szeszélyei szerint terelgeti a fantázia képeit a fogalomalkotás medrébe. E kiemelt idézet egyszerre mutatja be a pontos megfigyelő- és íráskészséget. De a részvétteljes emberség hangját is kihallani számos írásából. Bertók kapcsán így ír: A lelkiismeret-furdalás, az önvád előbb hagy nyomot írásain, mint a támadás vagy a törlesztés 13

14 szándéka. A finom hegyű toll engedelmesen csúszik a hófehér papíron, de a lélek serceg, az idegrendszer lázong. Poén nincs; pontos állapotrögzítés van, amely a befejezhetetlenséget érezteti. Nem rejti el különös vonzódását a költők prózái, esszéi iránt, felismerve és elismerve, hogy mennyire érzékenyen és avatottan tudnak írni az irodalomról. Nem véletlenül vált fejezetcímmé a Költők prózája, hiszen számos tanulmányában foglalkozik velük. Tornai József, Ágh István, Csoóri Sándor, Kovács István, Tóth Erzsébet prózájáról írva több helyütt is megállapítja, hogy ő maga a költők prózáját mindig megkülönböztetett figyelemmel olvassa, mert szemléletesen és sallangmentesen fejezik ki magukat. Azért is, mert a verseikből ismert személyiség hitelesíti véleményüket. Nem kell velük föltétlenül egyetértenünk, de megbízhatunk bennük, mert ismerjük a szűrőt: a világnézetet, az ízlést, az észjárást, amely a különféle értékeket kiválasztja, megkülönbözteti egymástól, s ha kell, összeveti őket. S mindezek mellett Alföldy Jenő a szavak szerelmese is, hiszen írásai kapcsán nem kerülhető meg a felismerés, hogy szereti és vonzódik a szép sorokhoz, s talán éppen ez magyarázza különös vonzódását a költők prózai műveihez. Lássuk be, sokan írnak tényszerűen, alaposan, empatikusan, okosan, mégis oly kevesen tudnak valóban szépen írni. Talán mert hiányzik az őszinte személyesség, amely átélhetővé és evidenssé teszi a választott témát. Az Alföldy Jenő által preferált költők írásai számos esetben éppen ezért kivételesek 14

15 és lenyűgözőek, mert úgy kívánnak valamiről szólni, hogy közben magukról is beszélnek, s ettől válnak írásaik élményszerűvé, mert képesek megtenni azt a nagyszerű erőfeszítést, amely segítségével szellemük egész világot tár fel a maga számára. E költők prózájának egzisztenciális értelme és súlya éppen abban rejlik, hogy azzal a tiszta odafordulással közelítenek egy adott kérdéshez, problémához, alkotáshoz vagy éppen alkotóhoz, amely végső soron sejteti: az írás nem ítélkezés, hanem értelmezés, s ez utóbbi lehet indulatában is tényszerű, mert nem marad adós saját megállapításaival és következtetéseivel, tárgyához való önnön viszonyának feltárásával. Alföldy Jenő e kötet több írásában is hivatkozik József Attila sorára: a nemzet közös ihlet. Nem rejti véka alá, hogy igyekszik a hátrányosabb helyzetű irodalmi értékeket felmutatni. (Gondoljunk kétkötetes Csanády-monográfiájára, vagy Kálnoky Lászlóról írott könyvére, s látni fogjuk, hogy hozzáállása mit sem változott az elmúlt évtizedekben. Divatok változnak, s mint írja, mások a kedvezményezettek és a kiszorítottak ma, mint tíz, húsz, harminc évvel ezelőtt, azonban az ő viszonyulása, az az attitűd, hogy ne a reflektorfényben pompázó mű(vek) felé irányítsa figyelmét, mit sem változott.) E szemléletmód szorosan összefügg társadalmi érzékenységével is, s nem véletlenül fogalmaz ekképp: A nemzetet és a világot előbbre vivő akarat, s a lényegi igazságot hordozó esztétikum érdekel az irodalmi művekben. Éppen a költők prózája kapcsán jegyzi meg találó- 15

16 an, Tóth Erzsébetről szólva, de a mondat igazsága érvényes az általa vizsgált többi alkotóra is: Ízlése majdnem világnézet fölötti annyira amennyire lehetséges olyan embernél, akinek van világnézete. E szemlélet érvényesülését Alföldy Jenő legplasztikusabban Az időszerű József Attila című írásában mutatja föl: József Attilát éppen annyira nem bízhatjuk néhány türelmetlenül megfogalmazott vélekedésre, mint Illyés Gyulát, Csoóri Sándort vagy Nagy Lászlót, hogy csak őket említsem azok közül, akiket újabban megpróbálnak >>átértékelni<< valamilyen esztétikai vagy politikai áramlat vagy a tetszetősen hangzó >>paradigmaváltás<< jegyében. Fontos, hogy ne a pillanatnyi divat döntsön a költő megítélésében, hanem a gyarapodó és mélyülő ismeret. Utóbbihoz maga is hozzájárult, nem csupán e kötetben szereplő írásaival, hanem József Attiláról szóló kötetével is. Rokonszenves meglátása az is, hogy a gondolkodónak, így a költőnek is véleményt kell formálnia a társadalom életéről. A rendszerváltás óta burjánzó felfogással ellentétben állítja, hogy erre a költő, az írástudó illetékes, mert legfőbb munkaeszköze a személyiség, az, amit a politika egyáltalán nem orvosol semelyik >>oldalon<<, az eltömegesedés. Mint könyve fülszövegén írja, fiatal korában fotólaboratóriumi munkát végzett, így talán nem véletlen, hogy fényképészi munkájának attitűdje valamiképpen átragadt irodalmi munkásságára, hiszen írásainak sajátja az a képesség, hogy a fényképész szemével tud látni és láttatni. Alföldy Jenő rögzít, méghozzá olyan 16

17 tényeket, sorsadalékokat, amelyek egy adott mű vagy alkotó kapcsán a vizsgált mű kontextusában ragyognak. A kötet lapjain e szemléletmód akkor teljesedik ki leginkább, amikor Nádas Péter Saját halál című könyvéről gondolkodik. Képes rá, hogy úgy szemlélje az író vadkörtefáját, hogy befogadja, mint egy képet, s érzőn bánjon e metaforával, amely mementója a folyamatos változásnak és az elmúlásnak egyaránt. Miként az író az évszakok változásában rögzíti e vadkörtefát, akképpen Alföldy Jenő olvasóként, befogadóként továbbgondolja e képet és a hozzá társított szöveget (amely a haláltapasztalat megélésének szavakba öltése), hogy a maga érzékenységén átszűrve a fényképész nézőpontjából tekintsen az író fájára. S milyen is ez a fa? Milyennek látja Alföldy? Folyton változó, fényárban úszó vackor, s ha eltekint egyszeriségétől és formájától, már nem látja egyébnek, mint a törvények kifejeződésének azon törvényekének, amelyek szerint az erők folytonos egymásnak feszülése folytonosan kiegyenlítődik, vagy azokénak, amelyek szerint az anyagok folyton összekeverednek és szétválnak. E vackorfát szemlélve olyan viszonyba kerül vele, hogy a fa többé már nem csupán az író fája, hanem önnönmagáé is. Mert mi köze a vadkörtefa színeváltozásainak és téli tetszhalálának a három és fél percig tartó szívhalálhoz meg az egzisztencialista filozófiához - kérdezi, hogy végül a fát szemlélve kimondhassa: Meghalni annyi, mint visszaszületni a nemlétbe. 17

18 Kiszolgáltatott létünk gyökerei Hogyan is vessünk számot azzal a ténnyel, hogy az ember csak alig néhány éve fordult vissza egy sok millió évszázados, sok milliárd kilométeres úton, s hogy az ősi rétegek mélysége, ahonnan felmerült, kifürkészhetetlen, mintha >>jöttének<< legeslegutolsó szakaszát sikerült volna kiásnia? idézi Michel Deguy francia költőt, gondolkodót Jánosi Zoltán a Barbárok hangszerén című kötetének egyik tanulmányában. Deguy szavait azért is érdemes kiragadni, mert kérdésével éppen arra mutat rá, ami Jánosi Zoltánt is foglakoztatta irodalomtudósként, gondolkodóként amikor a Társadalom és antropológia XX. századi irodalmunk életműveiben alcímet adta kötetének. Jánosi tanulmányai, csillogó gyöngysor elemeiként három fejezetbe fűzve sokrétűen világítják meg azt a tényt, hogy az archaikus népi kultúrából táplálkozó irodalmi törekvések világképe összetett, s egyetemes érvényű és időszerű értelme miként mutatkozik meg Krúdy Gyula, József Attila, Móricz Zsigmond, Tamási Áron, Sütő András, Nagy László, Szécsi Margit, Illyés Gyula, Németh László, Sinka István, Szilágyi Domo- 18

19 kos, Csoóri Sándor, Lázár Ervin, Ágh István, Szőcs Géza műveiben. A kötet gazdagon tárja fel a mitikus karakterű és lényegű művészi gondolkodás- és kifejezésformának egyes vonásait, rámutatva, hogy miként hatnak a népi és a primitív művészet alkotásai azon művészekre, akik mernek játszani a barbárok hangszerén. Az irodalomtudós éles megfigyelőképessége, az a gondolkodói merészség, amely révén párhuzamba mer állítani különféle tényeket, nem tartva attól, hogy a következtetések esetleg nem illeszkednek bele valamely kurrens elméletbe, s az a tény, hogy felismeréseit pontosan körülírva és olvasmányosan tárja olvasója elé, teszik igazán rokonszenves vállalkozássá Jánosi Zoltán tanulmánykötetét. A gondolkodó merészsége nyilvánul meg a Jajgató paradigmák A népi írók és a harmadik világ című tanulmányában is, hiszen az alcím első olvasatra abszurdnak is tűnhet amint ezt maga is elismeri, mégis nehéz lenne vitába szállni azokkal az észrevételekkel és tényekkel, amelyeket felhoz. Jánosi leszögezi, hogy bár Magyarország sohasem volt gyarmat, mégis a magyarországi tudományos közgondolkodással szemben és igazolva Jameson, Navarro és A. Gergely András itt csak vázolt későbbi sejtéseit, a húszas-harmincas, majd a későbbi évek, évtizedek népi irodalmába tekintés számos elemében igazolja a harmadik világ kultúrájával rokon társadalmi és szemléleti vektorok jelenlétét irodalmunkban. A Barbárok hangszerén tanulmányaiban a konkrét alkotók és művek vizsgálatakor a Jajgató paradigmák felvetéseit, észrevételeit 19

20 és megállapításait tükrözve és igazolva állapítja meg és mutatja be, hogy a magyarországi és határon túli magyar irodalomban alkotói módszerként, esztétikai tartalomként, művészi szemléletként és témaként a harmadik világéval analóg elemek jelentek meg. Ez a felismerés szemben áll azzal a gondolkodói hagyománnyal, amely a magyar kultúrát és benne az irodalmat is folyamatosan a >>művelt nyugat<< szellemi állapotához, eredményeihez vagy útmutatásaihoz mérte. Így érthető meg igazán, hogy a kizárólag nyugatcentrikus nézőpontok felől a népi írók és azon alkotók, akik az archaikus népi kultúrából (is) táplálkoztak, alkotóként miért nem kaptak a világirodalmi porondon nagyobb figyelmet. Miközben könnyen belátható, hogy ugyanezen alkotók művei miként illeszkednek szervesen a világirodalom kortárs törekvéseibe igaz, nem a német orientációjúba. Jánosi Zoltán rámutat, hogy Illyés Gyula, Németh László, Sinka István művei és alkotói szemléletmódjuk példa rá, hogy valóságos párhuzam mutatkozik köztük és a harmadik világ irodalma között mind történelmi párhuzamok, irodalomtematikai hasonlóságok, mind esztétikai és poétikai kategóriák tekintetében. Hiszen e népi költők Afrikában vagy Magyarországon szinte kulturális antropológiai sűrítményként egy univerzális emberi alaphelyzetet és egy népréteg vagy nép sorsát közvetítő, mélyről jövő kitörési akaratot, az önfelmutatás létjogát testesítik meg. Jánosi másmás módon, de lényegét tekintve változatlanul hangsúlyozza a kötet több tanulmányában, hogy García 20

21 Márquez Száz év magány című alkotásának megjelenésével valami kizökkent a megszokott kerékvágásból, hiszen ennek a regénynek és más dél-amerikai műveknek alapján pedig egy egész értelmezői iskola születik Latin-Amerikában, amelynek lényege, hogy kétségbe vonja a világirodalom kizárólagosan nyugati típusú hegemóniáját. Többször említi meg García Márquez regénye és a népi íróink között felfedezhető analógiákat, mint amik egyszerre mutatnak rá a távoli világok hasonló szituációira és hasonló emberi reagálásaira, valamint föltárja azokat a kapcsolódási pontokat, amelyekkel a népi írók közül többen (Illyés, Sinka, Németh stb.) az egyetemes irodalomtörténet mítoszokat és a folklórt integráló áramlataiba illeszkednek. Bár Illyés kapcsán jegyzi meg, meglátása több alkotónk szemléletére igaz: Esztétikai gondolkodásába olyannyira meghatározó mértékben épült be a harmadik világ alkotóinak számos műve, hogy gyakran ezekhez viszonyítja a magyar irodalom egyes jelenségeit is. Jánosi Zoltán fontos és érdekes meglátása, hogy Európa peremvidékein, tehát a második világban is (a volt szocialista országokra való gyakori hivatkozás ez) hasonló módon bontakoztak ki a folklór mélyről jövő magatartás-üzenetei alapján azok a cselekvő költői magatartások, amelyeket belső társadalmi feszültség éppúgy motivált, mint a nyugattól fenyegetett nemzeti identitás védelmének az igénye. Ily módon a szociális és társadalmi érzékenység, valamint a nemzeti sorskérdésekre való összpontosítás analóg gyökereit nem nehéz felismernünk a 21

22 harmadik világ, a posztkoloniális irodalom és népi íróink művészi törekvéseiben. Ezen a ponton azt is jeleznünk kell, amire Jánosi pontos hivatkozásokkal, világosan rámutat, hogy a posztmodern irodalomesztétika Latin-Amerikára vonatkozó téziseiben megjelennek a korábban mellőzött értékfogalmak, mint a szociális érzékenység, az irodalmi művek morális és politikai síkú analízise. Ide kívánkozik a Jánosi által is idézett Almási Miklós A posztmodern halála című tanulmányából kiemelt mondat: A posztmodern (elhallgatott, de hallgatólagosan feltételezett) humanista kozmoszában a játéktér ott ér véget, ahol a másik ember szenvedése kezdődik. Ezért (is) joggal merül fel a kérdés, hogy az utóbbi évtizedek irodalmi diskurzusaiban a nyugat-európai humanizmus és univerzalizmus képes volt-e, s képes-e feltárni a lehetőségeiben, mint a megértő saját lehetőségében megmutatkozó emberi létet, vagyis képes-e a mai világtapasztalatunk eseményhorizontján érvényes kérdéseket intézni hozzánk és megválaszolni azokat? Látnunk kell, hogy a posztkoloniális gondolatban az euroatlanti kánon bírálata nem öncélú. Sokkal inkább vállalkozás arra, hogy megnyissa az utat a hasonlóság politikájának (és poétikájának) lehetőségeiről való gondolkodás előtt. A hasonlóság politikája előfeltételezi a másiknak és a másik különbözőségének az elismerését. Azt hiszem, hogy ez a figyelem úgy irányul az emberre, hogy létmódjának sajátos vetületeit és vonásait egy másfajta, vagy ha teszik, új perspektívából kutatja és mutatja be. Ezen szemlélet kiindulópontja az, hogy a másikat 22

23 szükségképpen embernek ismeri el, olyan embernek, aki drámai lény, s ezáltal léte kiszolgáltatott a szenvedésnek. Jánosi Zoltán könyvének szintén megkerülhetetlen tanulmánya amelynek alapgondolata a kötet számos írását beragyogja a Kőhegedű, amely a bartóki modell irodalmi hatástörténetét vizsgálja elsősorban a líra műnemére alapozva, hangsúlyozva, hogy az irodalmi bartókiság sokkal összetettebb jelenség, mint annak zenei modellje. A Németh Lászlótól nevet kapott jelenség mögött egy átfogó líratörténeti vonatkozásrendszer, sok elemében tehát egységes tendencia sejthető: ami az irodalomban elkezdődött már jóval Bartók életműve előtt, s folytatódott utána is. S ami épp ezért fogható meg és modellálható Bartók révén, mert zenéje egy évszázadok óta bontakozó, s a magyar költészetben is már a XVI. század közepétől nyiladozó művészi jelenségrendszert, folyamatot sűrít és tesz evidenciává. Fontos meglátása e tanulmánynak, hogy rámutat, miként Bartók zenéje magában hordozza a helyi és globális, az ősi és a modern egységét, hasonlóképpen irodalmunkban olyan művek jöttek létre, amelyek az etnográfiai örökségből merítve nem csak a magyar, hanem a világkultúrába is bekapcsolódtak. Jánosi tanulmánya Németh mellett Tamási szerepére is felhívja a figyelmet, hiszen mint írja az erdélyi prózaíró a bartóki modell poétikai kibontakozása tekintetében megkerülhetetlen, mivel ő mutatta be, hogy miként lehet integrálni a folklór legarchaikusabb rétegeit, a 23

24 nyelvi elemeket éppúgy, mint a hiedelemvilágot a modern művészi kifejezésrendszerrel. József Attila költészetéről szólva kiemeli, hogy fantasztikus szintetizáló képessége révén számos műfajban a bartóki szellem hatására alkot újat, a népköltészet és archaikus hagyomány, valamint az egyetemes kultúra kincseiből merítve. Hasonló igényű szintetizáló gesztus jellemzi Weöres líráját is, s mint Jánosi felhívja rá a figyelmet, a Magyar etűdök, a Bartók suite, az Ócska sírversek és a Rongyszőnyeg mind arról tanúskodnak, hogy Weöres a világ archaikus, primitív és népköltészetét igazi bartóki mozdulatokkal, ezernyi csatornán áramoltatja be műveibe. A bartóki modell hatása Juhász Ferenc, Nagy László, Szilágyi Domokos és Kányádi Sándor költészetében már inkább szintetizáló modellként jelenik meg, amelyben az emberiség időben és térben mind távolabbra nyúló és mind teljesebb retrospektív önismereti igénye nyilvánul meg. Itt kell megjegyeznünk azt is, hogy e kötet címadó tanulmánya Szilágyi Domokos költészetének folklórszintéziséről szólva hangsúlyozza, hogy nagy verseiben Bartókéhoz hasonló eszközökkel, de már más gondolkodói pozícióban, a népi világtól elrugaszkodva a problémákkal teli, a kételyekkel átitatott teljes létet mutatja fel. Szilágyi számos nemzedéktársáról szólva, így a fent említettek mellett Ágh István, Csoóri Sándor vagy a Kilencek közül többek líráját szem előtt tartva jegyzi meg, hogy ezen alkotók poétikai törekvéseikben az archaikum globális jeltárából merítve teszik fel vagy válaszol- 24

25 ják meg a maguk behatároltabb társadalmi körének s nemzeti állapotának (vagy történetének) aktuális és távlatosabb létkérdéseit. Jánosi kötetének e két kulcstanulmányát olvasva könnyen belátható, hogy maga a bartóki modell párhuzamba állítható a világ távoli pontjain, leginkább a latin-amerikai irodalomban megjelenő szemléleti törekvésekkel is. Ennek a szemléleti tágasságnak amelynek birtokosa Jánosi Zoltán, legrokonszenvesebb eleme és legfontosabb jegye az, hogy irodalmunk jelentős életműveit és értékeit a kor ellenkező előjelű kihívásaival szemben is képes felmutatni és érvényre juttatni azáltal, hogy minden mellébeszélés nélkül, tiszta gondolatmenettel érvel, és körültekintően következtet. 25

26 Írások a Holt-tenger partjáról Tizenhét kő a parton címmel jelentek meg a Nap Kiadó gondozásában Csoóri Sándor esszéi, kiegészülve azzal az interjúval, amelyet Szakolczay Lajos készített az íróval a Magyar Napló című folyóirat Nyitott Műhely rovatába. A gondos szerkesztő ezt a hosszú életút interjút illesztette az esszék elé, amelyben az írót gyermekkoráról, a szülői házról kérdezi Szakolczay Lajos, rámutatva arra a tényre, hogy Csoóri szülőfaluja, Zámoly az életműnek is meghatározó motorja. A pápai évek éppúgy megelevenednek e beszélgetésben, mint a pályakezdés fontosabb mozzanatai, a padlássöprések, 1956, a rendszerváltás és az író, a gondolkodó ember felelőssége. Egyetlen részletet idézek ebből a beszélgetésből, mert úgy vélem, nagyon fontos dolgot mond ki arról a magatartásról, amit a diktatúra éveiben egy felelős gondolkodó felvállalhat. Bartók elhagyja Magyarországot. Utólag megkérdőjelezi az ember, igaza volt-e. De hiszen Thomas Mann és más európai értelmiségiek is mind elhagyták Európát! Ennek tükrében azt mondhatjuk, hogy igaza volt, amikor nemcsak az országot, hanem 26

27 a földrészt is elhagyta. Igen ám, de Kodály idehaza maradt, nem hagyta el az országát. Igaza volt? Igaza. A két magatartás nincs ellentmondásban egymással, mert nekünk ilyen sors adatott. Mind a kettőre szükség van. Arra is, aki morális megfontolásból úgy cselekszik, mint Bartók, de arra is, aki mint Kodály, őrzi az otthont, a hazát. A hazát, az otthont őrizni, a szűkebb és tágabb közösségért cselekvő értelmiségiként tenni, s ebből az alaphelyzetből gondolkodni nemzetről, irodalomról, sorsról és hazáról, politikáról, anyanyelvről és erkölcsről higgadt pontossággal, világosan fogalmazva roppant erőfeszítést és lelkierőt kíván. Csoóri Sándor újabb esszéi (is) arról tanúskodnak, hogy szerzőjük a kordivattal szemben menetelve, a hagyomány fundamentumáról szemlélve a jelent, reflektál napjaink mindannyiunkat, sorsunkat, jövőnket mélyen érintő kérdéseire. Reflexiói, felvetései szubjektívek és átgondoltak. Állításaival, felvetéseivel lehet nem egyetérteni, de megkerülni, figyelmen kívül hagyni nem érdemes. Ha mindig más beszél helyettünk, hogyan találhatnánk meg a magunk igazságát saját életünkben? teszi fel a kérdést. Olvasóként társul szegődni az együttgondolkodás kalandjára, amelyre meghív e kötet szerzője, feltétlenül érdemes, mert kérdésfeltevései nem teszik olvasóját közönyössé válaszkísérletei, kijelentései iránt. Nem provokál, csak gondolkodik, s ezt olyan szuggesztív, kifinomult nyelven műveli, mint amiképpen csak a költők tudnak fogalmazni. Ha nem cselekszünk, elfelejtünk 27

28 élni fogalmaz találóan, s írásai éppen ezért roppant erőfeszítések a feledés ellenében. Talán ez a magatartás esszéinek mozgatórugója, akár irodalomról, nyelvről, pályatársakról vagy politikai eseményekről legyen szó. A Lehet-e holt-tengeri a költészet? című esszé fejezetcímmé is alakul, olyan írások kerülnek e cím alá, amelyekben a szerző közvetlenül alkotókról, művekről ír. Bármerre fordulok, nézek, hallgatózom, mindenfelől azt hallom, hogy korunkban a költészet teljesen ellehetetlenül írja keserűen, de nem a beletörődés hangján. Esszéjében arra tesz kísérletet, hogy felfejtse azokat az összefüggéseket, amelyek megmutathatják azt az utat, ami a költészet ellehetetlenüléséhez vezetett. Az okokat fürkészve érdekes és fontos megállapítást tesz: Korunkból nézve figyelmeztető előjelnek is tarthatnánk a dadaizmust, de a fenegyerekek és fenelányok lázadása az irodalmon belül maradt, s belezúdulva a nagyobb deltájú szürrealizmusba, a költészet megújulását segítette elő. Napjainkban azt a jelenséget tartja aggasztónak, hogy a változásokból kimaradnak a megtermékenyítő feszültségek. E kötet lapjain több helyen, így ebben az esszéjében is hivatkozik a francia gondolkodó, Jean Baudrillard megállapításaira, így megemlíti azt a nézetet is, miszerint már az elidegenedett ember sincs benne a világban, helyét pedig a virtuálisan telített ember foglalja el, akinek sajátos jellemvonása, hogy veleszületett képzelőereje mindinkább megkopik, és képzelőerejével együtt természetesen szorítja ki élete 28

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni.

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni. Ajánlás A családtörténet feltárása hidat épít múlt és jövõ között, összeköti a nemzedékeket oly módon, ahogyan azt más emléktárgyak nem képesek. Azok a változások, melyek korunk szinte minden társadalmában

Részletesebben

Ha az ember Csoóri Sándorról készül portrét írni, akkor nem a készen. újraírása a cél, mivel ekkor éppen a vers mint olyan siklana ki a kezeink

Ha az ember Csoóri Sándorról készül portrét írni, akkor nem a készen. újraírása a cél, mivel ekkor éppen a vers mint olyan siklana ki a kezeink ÍRÓPORTRÉ Rovatunkban kortárs magyar írók életmûvét mutatjuk be néhány oldalnyi terjedelemben az élõ klasszikusoktól a legtehetségesebb fiatalokig. A tárgyalt alkotók kiválasztása elkerülhetetlenül szubjektív,

Részletesebben

KIRÁLY LÁSZLÓ (1943)

KIRÁLY LÁSZLÓ (1943) KIRÁLY LÁSZLÓ (1943) A második Forrás-nemzedék tagjai közül Király László költészetében fonódik össze leginkább a romániai magyar irodalom hagyománykincse, a székely népballadák világa az avantgárd költészet

Részletesebben

Életgyónáshoz. Ha hinni tudok abban, hogy Isten jó, megtalálom hozzáállásomat nehézségeimhez, sebeimhez.

Életgyónáshoz. Ha hinni tudok abban, hogy Isten jó, megtalálom hozzáállásomat nehézségeimhez, sebeimhez. Életgyónáshoz Életrendezés Nemes Ödön jezsuita atya gondolatai Alapelvek A kapcsolataimban, élethelyzeteimben, testi-lelki betegségeimben, kudarcaimban tapasztalt nehézségeimet, ne tekintsem problémának,

Részletesebben

12 A NYER ÉNKÉP hírneve és imázsa mi milyennek látjuk önmagunkat. képünk van saját magunkról mit gondolunk, érzünk és hiszünk

12 A NYER ÉNKÉP hírneve és imázsa mi milyennek látjuk önmagunkat. képünk van saját magunkról mit gondolunk, érzünk és hiszünk 12 A NYERŐ ÉNKÉP Egy országnak, egy iparágnak, egy cégnek, egy szervezetnek, egy terméknek, vagy egy személynek, mind van hírneve és imázsa. Nagyon fontos az, hogy mint cég, vagy személy, milyennek látnak

Részletesebben

Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE. irodalom, filozófia

Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE. irodalom, filozófia Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE irodalom, filozófia PROLÓGUS A tisztelt Olvasó egy név- és címjegyzéket tart a kezében. 4363 év legjelentősebb bölcsészeti és irodalmi alkotásainak jegyzékét, a szerzők

Részletesebben

Magyar nyelv és irodalom

Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom tantárgy 1-3. évfolyam 2013. Bevezetés célok, alapelvek Célok, feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti

Részletesebben

Gazdagrét 2012.02.12. Prédikáció Evangélium: Márk 1, 40-45. Kedves Testvéreim! Nem is olyan nagyon régen, talán 15-20 évvel ezelőtt, egyikünknek sem

Gazdagrét 2012.02.12. Prédikáció Evangélium: Márk 1, 40-45. Kedves Testvéreim! Nem is olyan nagyon régen, talán 15-20 évvel ezelőtt, egyikünknek sem Gazdagrét 2012.02.12. Prédikáció Evangélium: Márk 1, 40-45. Kedves Testvéreim! Nem is olyan nagyon régen, talán 15-20 évvel ezelőtt, egyikünknek sem jelenthetett komolyabb problémát az, hogy megértesse

Részletesebben

A Fiú. 2. tanulmány. július 5 11.

A Fiú. 2. tanulmány. július 5 11. 2. tanulmány A Fiú július 5 11. SZOMBAT DÉLUTÁN e HETI TANULMÁNYUNK: Dániel 7:13-14; Máté 11:27; 20:28; 24:30; Lukács 5:17-26; János 8:58 Mert az embernek Fia sem azért jött, hogy néki szolgáljanak, hanem

Részletesebben

Harai Dénes. A TISZTJELÖLTEK NEMZETI NEVELÉSÉNEK ELVI ÉS MÓDSZERTANI KÉRDÉSEIRŐL (Egy konferencia elé)

Harai Dénes. A TISZTJELÖLTEK NEMZETI NEVELÉSÉNEK ELVI ÉS MÓDSZERTANI KÉRDÉSEIRŐL (Egy konferencia elé) Harai Dénes A TISZTJELÖLTEK NEMZETI NEVELÉSÉNEK ELVI ÉS MÓDSZERTANI KÉRDÉSEIRŐL (Egy konferencia elé) A "krisna-tudatról" az egyik kereskedelmi csatornán - a közelmúltban - egy órás műsort közvetítettek,

Részletesebben

Nagy Imre Általános Művelődési Központ Óvoda Pedagógiai Program

Nagy Imre Általános Művelődési Központ Óvoda Pedagógiai Program Nagy Imre Általános Művelődési Központ Óvoda Pedagógiai Program Tartalom Bevezető..3.old. 1. Gyermekkép...4.old. 2. Óvodakép 5.old. 3. Nevelési cél.7.old. 4. Az óvodai nevelés általános feladatai.8.old.

Részletesebben

ZENE JÁTÉK I. + Kártyacsomag + Útmutató ZENE JÁTÉK II. + Munkafüzet + Útmutató

ZENE JÁTÉK I. + Kártyacsomag + Útmutató ZENE JÁTÉK II. + Munkafüzet + Útmutató Bánki Vera Stark Gábor Széplaki Gyöngyi Kismartony Katalin ZENE JÁTÉK I. + Kártyacsomag + Útmutató ZENE JÁTÉK II. + Munkafüzet + Útmutató Tankönyv az alapfokú nevelés-oktatás 1-4. évfolyamai számára Miben

Részletesebben

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei)

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) Nemrég Magyarországon járt a Dalai Láma. Valaki a közönségből megkérdezte tőle, hogy tényleg Magyarországon van e a Föld gyógyító szívcsakrája, konkrétan

Részletesebben

Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam

Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam Célok, feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti

Részletesebben

OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA IRODALOM TANTÁRGYBÓL 2013-2014 9-12. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA IRODALOM TANTÁRGYBÓL 2013-2014 9-12. ÉVFOLYAM OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA TANTÁRGYBÓL 9-12. ÉVFOLYAM A felsorolásban megjelölt, a tankönyvben elemzett irodalmi művek (versek, novellák és regények ismerete, azok elolvasása) kötelező. A vizsga

Részletesebben

Isten nem személyválogató

Isten nem személyválogató más. Ezért gondolhatja őszintén azt, hogy ő, aki az összes többi apostolnál többet tett, még arról is lemond, ami a többi apostolnak jár. Mert mid van, amit nem Istentől kaptál volna? És amit tőle kaptál,

Részletesebben

A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó

A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com Korrektúra: Egri Anikó 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 Az összefogás döbbenetes ereje... 4 Depressziós helyett bajnok... 6 Na

Részletesebben

Vajon Isten tényleg az életemben van, ha mellette döntöttem?

Vajon Isten tényleg az életemben van, ha mellette döntöttem? Vajon Isten tényleg az életemben van, ha mellette döntöttem? Amikor úgy döntöttél, hogy behívod Jézust az életedbe, lehet, hogy felmerült benned a kérdés: Vajon Isten hallotta egyáltalán, amit mondtam?

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

2014. március 24-27. TÉMA HÉT

2014. március 24-27. TÉMA HÉT 2014. március 24-27. TÉMA HÉT Munkára fel! Más keretek közt a Témahéten! T. 11. évfolyamos tanulók! Az alábbiakban olvashatjátok a témaheti kínálatot. Mit is kell tudni az időbeosztásról? Olvassátok el

Részletesebben

HÁZASSÁG ÉS VÁLÁS. Pasarét, 2014. február 09. (vasárnap) Szepesy László

HÁZASSÁG ÉS VÁLÁS. Pasarét, 2014. február 09. (vasárnap) Szepesy László Pasarét, 2014. február 09. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Szepesy László HÁZASSÁG ÉS VÁLÁS Alapige: Malakiás 2,13-16 És ezt is cselekszitek: betöltitek az Úr oltárát könnyhullatással, sírással

Részletesebben

Építőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4.

Építőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4. A Győri Műszaki SZC Gábor László Építőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4. Győr, 2015. július 1. 1 Tartalomjegyzék 1. A választott kerettanterv megnevezése...4 1.1. Célok, feladatok...4 1.2.

Részletesebben

CSELEKEDJ! Bevezetés. 1 Majd szólt a tanítványaihoz is: Volt egy gazdag ember, akinek volt egy sáfára. Ezt bevádolták nála,

CSELEKEDJ! Bevezetés. 1 Majd szólt a tanítványaihoz is: Volt egy gazdag ember, akinek volt egy sáfára. Ezt bevádolták nála, CSELEKEDJ! 1 Majd szólt a tanítványaihoz is: Volt egy gazdag ember, akinek volt egy sáfára. Ezt bevádolták nála, hogy eltékozolja a vagyonát. 2 Ezért előhívatta, és így szólt hozzá: Mit hallok rólad? Adj

Részletesebben

A dolgok arca részletek

A dolgok arca részletek 1 Bakonyi István: A dolgok arca Arcképvázlat Pék Pálról Nagykanizsa, Czupi Kiadó Pannon Tükör, 2007. A dolgok arca részletek Pék Pál 1939. július 26-án született Nagykanizsán. A szülőhely mindmáig lakóhelye

Részletesebben

Alkotószakkör iskolánk könyvtárában

Alkotószakkör iskolánk könyvtárában Alkotószakkör iskolánk könyvtárában Gyermekeink esztétikai érzékenysége, művészetek iránti fogékonysága az élményt és eredményt biztosító aktivitás révén fejlődik igazán. Alkotó, kreatív, a saját világát

Részletesebben

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország REFORMÁCIÓ Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország Szolgál: Johannes Wöhr apostol info: www.nagykovetseg.com www.fegyvertar.com www.km-null.de Felhasználási feltételek: A blogon található tartalmak

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott témakörökből,

Részletesebben

Szép dolog a család! Hogyan legyen jó? Hasznos tanácsok mindennapi életünkhöz

Szép dolog a család! Hogyan legyen jó? Hasznos tanácsok mindennapi életünkhöz Szép dolog a család! Hogyan legyen jó? Hasznos tanácsok mindennapi életünkhöz 1 Ha bizonytalannak látom gyermekem fejlődését, kihez fordulhatok? Más Fogyatékos Gyermekekért Alapítvány H-8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

Pedagógiai program. Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM 027302

Pedagógiai program. Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM 027302 2013 Pedagógiai program Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM 027302 1 Tartalom Köszöntő...4 Küldetésünk...5 1. Az intézmény nevelési programja...7 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai

Részletesebben

IZSÁK FELESÉGET KAP. Pasarét, 2012. február 12. (vasárnap) Horváth Géza. Lekció: 1Mózes 24,1-21

IZSÁK FELESÉGET KAP. Pasarét, 2012. február 12. (vasárnap) Horváth Géza. Lekció: 1Mózes 24,1-21 Pasarét, 2012. február 12. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK Horváth Géza IZSÁK FELESÉGET KAP Lekció: 1Mózes 24,1-21 Alapige: 1Mózes 24,7 Az Úr, az ég Istene, aki kihozott engem atyám házából és rokonságom

Részletesebben

A mintaélet forradalma" "

A mintaélet forradalma KRITIKA A mintaélet forradalma" " GREZSA FERENC ÍRÁSA NÉMETH LÁSZLÓRÓL Amikor elküldötte Grezsa Ferenc új könyvét, Olasz Sándor ezt írta hozzá: Nagyon örülök neki, talán mégjobban, mintha saját könyvem

Részletesebben

A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013.

A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013. Dezső Ilona Anna: Máglya (50x40 cm, vászon, olaj zsűrizett) A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013. A BARÁTOK VERSLISTA KIADVÁNYA SZERETET és SZEX Szex nélkül lehet élni, de szeretet nélkül nem. (Dobrosi

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus 1 Asszertivitás (Sam R. Lloyd alapján) Jelentése: Pozitívan gondolkodunk Önérvényesítő módon viselkedünk Önbizalmat érzünk 2 Önmagunk és

Részletesebben

ISTEN MENNYEI ATYÁNK ÉS URUNK

ISTEN MENNYEI ATYÁNK ÉS URUNK Pasarét, 2013. június 27. (csütörtök) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Szepesy László ISTEN MENNYEI ATYÁNK ÉS URUNK Alapige: Malakiás 1,6a A fiú tiszteli atyját, a szolga is az ő urát. És ha én atya

Részletesebben

A MAGYAR SZELLEM UTJA A TRIANONI ERDÉLYBEN

A MAGYAR SZELLEM UTJA A TRIANONI ERDÉLYBEN A MAGYAR SZELLEM UTJA A TRIANONI ERDÉLYBEN AZ ELMULT KÉT ÉVTIZEDRE ma már önkéntelenül is mint történelmi, lezárt korszakra gondolunk vissza. Öröksége azonban minden idegszálunkban továbbreszket s meghatározza

Részletesebben

Debrecen Poétái. Debrecen Poétái. I.évfolyam 1.szám 2010 november. Ady Endre. Csokonai Vitéz Mihály. Kölcsey Ferenc. Arany János.

Debrecen Poétái. Debrecen Poétái. I.évfolyam 1.szám 2010 november. Ady Endre. Csokonai Vitéz Mihály. Kölcsey Ferenc. Arany János. Debrecen Poétái Ady Endre Csokonai Vitéz Mihály Kölcsey Ferenc Arany János Tóth Árpád I.évfolyam 1.szám 2010 november Készítette: 11.D Szerkesztők: Rabb Franciska, Nádró Veronika, Zámbó Gabriella, Olexa

Részletesebben

Sorsok és mesék* Nagy Attila

Sorsok és mesék* Nagy Attila Nagy Attila Sorsok és mesék* A Magyar Olvasástársaság - hat-nyolc évnyi előkészületek utáni - 1991 -es megszervezésének, megalapításának egyik legfontosabb mozgatórugója az úgynevezett tudományközi, az

Részletesebben

Feladatok: (32p.) Összesen elérhető pontszám: 32+58=90pont 0-45= = = = =5. Ellentétek

Feladatok: (32p.) Összesen elérhető pontszám: 32+58=90pont 0-45= = = = =5. Ellentétek Ellentétek Szomjan halok a forrás vize mellett; Tűzben égek és mégis vacogok; Parazsas kályhánál vad láz diderget; Hazám földjén is száműzött vagyok; Csupasz féreg, díszes talárt 1 kapok; Hitetlen várok,

Részletesebben

Mester-ség. Jézus, Buddha, Krisna, a Zen mesterek, a mostani tanítók például Tolle mind ugyanazt mondták és mondják.

Mester-ség. Jézus, Buddha, Krisna, a Zen mesterek, a mostani tanítók például Tolle mind ugyanazt mondták és mondják. ÉN-MI Mester-ség Kincs Meg világosodás Mire érdemes figyelni? Változtatás elfogadás Mit jelent embernek lenni? Kinek Hány a viszonya? világ közepe van? Jézus és mi Nézőpont Átalakuló váltás kérdés Együttérzés

Részletesebben

Mennybõl az Angyal... 2010.02.04. Utolsó frissítés 2013.02.04.

Mennybõl az Angyal... 2010.02.04. Utolsó frissítés 2013.02.04. Mennybõl az Angyal... 2010.02.04. Utolsó frissítés 2013.02.04. Mennybõl az Angyal, lejött hozzátok Abban a pillanatban szólalt meg ez a dal a cédé lejátszómon, amikor belekezdtem ebbe az írásba az angyalokról.

Részletesebben

"Örömmel ugrok fejest a szakmába" - Interjú Őze Áronnal

Örömmel ugrok fejest a szakmába - Interjú Őze Áronnal "Örömmel ugrok fejest a szakmába" - Interjú Őze Áronnal 2014. október 29. szerda, 08:00 Az idei Vidor fesztiválon Őze Áron és Kedvek Richárd nyerte a legjobb főszereplő párosnak járó Pantalone-díjat az

Részletesebben

Anyssa. Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek

Anyssa. Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek Anyssa Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek Szeretettel köszöntöm! Távolsági hívás, avagy üzen a lélek: könyvemnek miért ezt a címet adtam? Földi és misztikus értelemben is, jól értelmezhető. Pont ezért,

Részletesebben

Fejős Edina SZERZŐ, SZÖVEG ÉS BEFOGADÁS A BIBLIOTERÁPIÁBAN

Fejős Edina SZERZŐ, SZÖVEG ÉS BEFOGADÁS A BIBLIOTERÁPIÁBAN Fejős Edina SZERZŐ, SZÖVEG ÉS BEFOGADÁS A BIBLIOTERÁPIÁBAN Nemrégiben egy író-olvasó találkozón vettem részt, ahol Kőrösi Zoltán szerintem méltatlanul kevéssé ismert kortárs magyar írónk volt a vendég.

Részletesebben

A TÖMEG LÉLEKTANA, AVAGY HOGYAN TUDUNK HATNI A TÖMEGRE

A TÖMEG LÉLEKTANA, AVAGY HOGYAN TUDUNK HATNI A TÖMEGRE A TÖMEG LÉLEKTANA, AVAGY HOGYAN TUDUNK HATNI A TÖMEGRE Budapest, 2016. április 15. Készítette: Magyary Jenő Témaválasztásom fő oka, hogy egyfelől a munkám miatt fontosnak tartom azt, hogy hogyan lehet

Részletesebben

Európai integráció - európai kérdések

Európai integráció - európai kérdések 28 KÜMZSÉG Csák László: Európai integráció - európai kérdések 1998. Szeged "Ön Európát rabolja éppen. - búgja az asszony. Ugyan már, kedvesem, mit nem mond! - kacsint az úr. Hát hol van itt Európa? Nézzen

Részletesebben

Bói Anna. Konfliktus? K. könyvecskék sorozat 1.

Bói Anna. Konfliktus? K. könyvecskék sorozat 1. Bói Anna Konfliktus? K könyvecskék sorozat 1. Tartalom: Üdvözölöm a kedves Olvasót! Nem lehetne konfliktusok nélkül élni? Lehet konfliktusokkal jól élni? Akkor miért rossz mégis annyira? Megoldás K Összegzés

Részletesebben

[Erdélyi Magyar Adatbank] MINDENKORI KORTÁRSAK

[Erdélyi Magyar Adatbank] MINDENKORI KORTÁRSAK MINDENKORI KORTÁRSAK Mit akart mondani Szilágyi Domokos a huszadik század hatvanas éveiben Arany Jánosról? Vagy: mit akart mondani Arany Jánossal Szilágyi Domokos a huszadik század hatvanas éveiben? Elmondani

Részletesebben

A kritikusok kritikája

A kritikusok kritikája A kritikusok kritikája Az emberi élet fejlődésének, a haladás utja egyengetésének egyik feltétele a kritika. Olyan, mint a lámpás, amely irányt mutat; mint a gőz, amely mozgatja és előrehajtja a gépet.

Részletesebben

Estomihi (Ötvened) vasárnap 2011. március 6.

Estomihi (Ötvened) vasárnap 2011. március 6. Estomihi (Ötvened) vasárnap 2011. március 6. A vasárnapról: a Húsvét előtti ötvenedik nap (a latin nyelvhez igazodva) Quinquagesima lenne, de ezt már általában Estomihi vasárnapnak hívják. Tehát ez az

Részletesebben

A názáreti lelkiség bemutatása Charles de Foucauld, René Voillaume és Carlo Carretto írásai alapján

A názáreti lelkiség bemutatása Charles de Foucauld, René Voillaume és Carlo Carretto írásai alapján A názáreti lelkiség bemutatása Charles de Foucauld, René Voillaume és Carlo Carretto írásai alapján A názáreti periódust szoktuk rejtett életnek nevezni. Bevezetésként meg kell jegyeznünk, hogy a rejtett

Részletesebben

,,Az anya az első híd az élethez, a közösségbe. (Adler: életünk jelentése 102. o.)

,,Az anya az első híd az élethez, a közösségbe. (Adler: életünk jelentése 102. o.) Az individuálpszichológia megjelenése a nevelési tanácsadói munkában avagy: ˇBirtokba venni a Napot nem elég, ha nem tudjuk másoknak is odaadni. Készítette: Kolozsvári Katalin pszichopedagógus Óvodai intézményünkben

Részletesebben

Két novella értelmezése Tóth Krisztina: Pillanatragasztó c. kötetéből (Játszódjatok!; Utószezon)

Két novella értelmezése Tóth Krisztina: Pillanatragasztó c. kötetéből (Játszódjatok!; Utószezon) Két novella értelmezése Tóth Krisztina: Pillanatragasztó c. kötetéből (Játszódjatok!; Utószezon) A kötetről A 2014-ben megjent kötet huszonöt novellát tartalmaz a 2006 és 2014 között született írásokból

Részletesebben

tervo.indd 3 2008.10.22 14:27:23

tervo.indd 3 2008.10.22 14:27:23 Meglepetés # # tervo.indd 3 2008.10.22 14:27:23 S Z A B Ó M Á R I A CSILLAGJEGYEK ÉS GYÓGYÍTÁSUK «Meglepetés # 2008.10.21 13:38:58 # SZABÓ MARIA, 2008 BORÍTÓTERV CZEIZEL BALÁZS SZERKESZTÉS ERDÉLYI Z. ÁGNES

Részletesebben

Tehetség és személyiségfejlődés. Dr. Orosz Róbert, pszichológus Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet

Tehetség és személyiségfejlődés. Dr. Orosz Róbert, pszichológus Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet Tehetség és személyiségfejlődés Dr. Orosz Róbert, pszichológus Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet Hová tart a személyiség fejlődése? Jung kiteljesedés, integrált személyiség Maslow fejlődés humánspecifikus

Részletesebben

Thimár Attila SÚLY, AMI FELEMEL

Thimár Attila SÚLY, AMI FELEMEL RÓZSÁSSY BARBARA 59 gondolok, kell, méghozzá az írás, a vers létjogosultsága mellett. Miként valamiképp a szerzõ is ezt teszi könyvében mindvégig. Hogy a társadalomnak mára nemhogy perifériájára került,

Részletesebben

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak.

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. Fizika óra Érdekes-e a fizika? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. A fizika, mint tantárgy lehet ugyan sokak számára unalmas, de a fizikusok világa a nagyközönség számára is

Részletesebben

Braudel a Börzsönyben avagy hosszú idõtartamú meghatározottságok és rövid idõtartamú változások a nógrádi málnatermelõk életvilágában

Braudel a Börzsönyben avagy hosszú idõtartamú meghatározottságok és rövid idõtartamú változások a nógrádi málnatermelõk életvilágában 270 Braudel a Börzsönyben avagy hosszú idõtartamú meghatározottságok és rövid idõtartamú változások a nógrádi málnatermelõk életvilágában Bali János: A Börzsöny-vidéki málnatermelõ táj gazdaságnéprajza.

Részletesebben

PETŐFI SÁNDOR KÖZPONTI ÓVODA BÚZAVIRÁG TAGÓVODÁJÁNAK HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA KÖRNYEZETTUDATOS SZEMLÉLETET ALAPOZÓ ÓVODAI NEVELÉSI KONCEPCIÓ

PETŐFI SÁNDOR KÖZPONTI ÓVODA BÚZAVIRÁG TAGÓVODÁJÁNAK HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA KÖRNYEZETTUDATOS SZEMLÉLETET ALAPOZÓ ÓVODAI NEVELÉSI KONCEPCIÓ PETŐFI SÁNDOR KÖZPONTI ÓVODA BÚZAVIRÁG TAGÓVODÁJÁNAK HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA KÖRNYEZETTUDATOS SZEMLÉLETET ALAPOZÓ ÓVODAI NEVELÉSI KONCEPCIÓ BÚZAVIRÁG TAGÓVODA Kaposvár 2009 107 1. AZ ÓVODA ADATAI: Az

Részletesebben

DEREK PRINCE. Isten Gyülekezetének Újrafelfedezése

DEREK PRINCE. Isten Gyülekezetének Újrafelfedezése DEREK PRINCE Isten Gyülekezetének Újrafelfedezése Bevezető - A Derek Prince Ministries ismertetője Az 1930-as években, a történet szerint, megcsörrent a telefon az igazgatói irodában, abban a washingtoni

Részletesebben

ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Apáczai Kiadó

ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Apáczai Kiadó ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Apáczai Kiadó Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak

Részletesebben

Valódi céljaim megtalálása

Valódi céljaim megtalálása Munkalap: Valódi céljaim megtalálása Dátum:... - 2. oldal - A most következő feladat elvégzésével megtalálhatod valódi CÉLJAIDAT. Kérlek, mielőtt hozzáfognál, feltétlenül olvasd el a tanfolyam 5. levelét.

Részletesebben

Dénes Zsófia. Úgy ahogy volt és

Dénes Zsófia. Úgy ahogy volt és Dénes Zsófia Úgy ahogy volt és DÉNES ZSÓFIA Úgy ahogy volt és 2011 Fapadoskonyv.hu Kft. Dénes Zsófia jogutódja Az én nyelvem a tükrözések nyelve. Nyelv, amelyen fehér kőtükrömmel lemásolom a láthatót.

Részletesebben

Érintsd meg a Holdat!

Érintsd meg a Holdat! Gárdonyi-emlékév, 2013 Érintsd meg a Holdat! rejtvényfüzet 1. forduló Gárdonyi Géza születésének 150. évfordulója alkalmából hívunk, hogy játsszatok velünk! Az első fordulóban Gárdonyi Géza életével, a

Részletesebben

ISTEN NEM HALOTT! JÉZUS NEM HAL MEG SOHASEM!

ISTEN NEM HALOTT! JÉZUS NEM HAL MEG SOHASEM! Dr. Egresits Ferenc ISTEN NEM HALOTT! JÉZUS NEM HAL MEG SOHASEM! Kérdések és megfontolások Jézus passiója kapcsán az irgalmasság évében. - Az esetleges párhuzamok és áthallások nem a véletlen művei! -

Részletesebben

Megnyílás. 2. összejövetel

Megnyílás. 2. összejövetel Megnyílás 2. összejövetel 25 Előkészítés Üljünk körbe, és középre tegyünk egy gyertyát (ne a szőnyegre csöpögjön!). Ezt gyújtsuk meg a beszélgetés kezdetekor! Keresd ki a mai napra való szentírási részt:

Részletesebben

SZERETETLÁNG IMAÓRA 2011. november 2. DÍCSÉRTESSÉK A JÉZUS KRISZTUS!

SZERETETLÁNG IMAÓRA 2011. november 2. DÍCSÉRTESSÉK A JÉZUS KRISZTUS! SZERETETLÁNG IMAÓRA 2011. november 2. DÍCSÉRTESSÉK A JÉZUS KRISZTUS! Urunk, Jézus Krisztus, te azt mondtad:,,ahol ketten-hárman összejönnek az én nevemben, ott vagyok köztük.'' És az egyház így énekel:,,ahol

Részletesebben

Kerettanterv a szakiskolák számára

Kerettanterv a szakiskolák számára 1. melléklet a /2014. ( ) EMMI rendelethez Kerettanterv a szakiskolák számára Célok, feladatok A szakiskolai képzés különös hangsúlyt helyez arra, hogy a tanítási-tanulási folyamat megalapozza és továbbfejlessze

Részletesebben

A nyelvstratégia nyelvészeti megalapozásának fontossága

A nyelvstratégia nyelvészeti megalapozásának fontossága A nyelvstratégia nyelvészeti megalapozásának fontossága Kiss Jenő* 1. A konferencia programja már önmagában is világosan jelzi, mennyire változatos, sokféle az a közeg, amelyben a Kárpát-medencei magyarság

Részletesebben

ÉG A GYERTYA, ÉG. 1. Bontsuk betűkre a szót! SZERETET = _ Miből indul ki? Abból, hogy valaki _

ÉG A GYERTYA, ÉG. 1. Bontsuk betűkre a szót! SZERETET = _ Miből indul ki? Abból, hogy valaki _ ÉG A GYERTYA, ÉG Ég a gyertya ég, Sok kis gyertya ég, Jaj, de szép a karácsonyfa, Égjen soká még! 1. Bontsuk betűkre a szót! SZERETET = _ Miből indul ki? Abból, hogy valaki _ 2. Mi már tudjuk: fal + at

Részletesebben

Csokonai Vitéz Mihály II.

Csokonai Vitéz Mihály II. Csokonai Vitéz Mihály II. A ROKOKÓ ÉLETÖRÖMTŐL A MAGÁNYIG Javasolt feldolgozási idő: 3 óra 10 perc 1. feladat Csokonai Tartózkodó kérelem című versének több zenei feldolgozása is született. Hallgasd meg

Részletesebben

A vágy titokzatos tárgya

A vágy titokzatos tárgya Fehér Dorottya A vágy titokzatos tárgya Tallér Edina: A húsevõ. Kalligram, Pozsony, 2010 Tallér Edina könyve már a fedőlapját tekintve is figyelmet ébreszt: borítóján vérvörös harisnyába bújtatott, a talajon

Részletesebben

ÉDES ANYANYELVÜNK Bács-Kiskun megyei forduló Kiskunhalas, 2009. április 4-én

ÉDES ANYANYELVÜNK Bács-Kiskun megyei forduló Kiskunhalas, 2009. április 4-én ÉDES ANYANYELVÜNK Bács-Kiskun megyei forduló Kiskunhalas, 2009. április 4-én SZÓBELI FELADATOK Válasszon ki egyet a szóbeli témák közül! A felkészüléskor készített vázlatot használhatja a háromperces megnyilatkozáskor,

Részletesebben

OTTHONOS OTTHONTALANSÁG

OTTHONOS OTTHONTALANSÁG SZÉNÁSI ZOLTÁN OTTHONOS OTTHONTALANSÁG Fehér Renátó: Garázsmenet Hatvany Lajos az egész háború utáni nemzedék dokumentumának nyilvánította nem egy ízben»a kései korok számára«" - írta József Attila nevezetes

Részletesebben

MÁRAI SÁNDOR UTOLSÓ NAPLÓJA

MÁRAI SÁNDOR UTOLSÓ NAPLÓJA MÁRAI SÁNDOR UTOLSÓ NAPLÓJA UTASI CSABA A nyolcvanas évek derekán, amikor már csaknem negyven éve a naplófeljegyzések pótolják számára a publicisztikát, a kapcsolatot a mindennapi valósággal, a századunkkal

Részletesebben

Széplaki Erzsébet érdemes tankönyvíró. Szövegértés-szövegalkotás tanári kézikönyv 6.

Széplaki Erzsébet érdemes tankönyvíró. Szövegértés-szövegalkotás tanári kézikönyv 6. Széplaki Erzsébet érdemes tankönyvíró Szövegértés-szövegalkotás tanári kézikönyv 6. szövegertes6_kk_2014_ok.indd 1 SZÉPLAKI ERZSÉBET a Tankönyvesek Országos Szövetségétől 2008-ban elnyerte az Érdemes tankönyvíró

Részletesebben

Szimbólum-hidak a gyermekek terápiájában Gyimesné Markó Etelka

Szimbólum-hidak a gyermekek terápiájában Gyimesné Markó Etelka Szimbólum-hidak a gyermekek terápiájában Gyimesné Markó Etelka A MEGVÁLTÁS BELÁTÁS, MEGÉRTÉS. Keresd tetteid értelmét, mi, mire jó, hová vezet, minek mi csínja, miképpeg verázsolók, tudók titok zárait

Részletesebben

Létkérdések a háziorvosi rendelőben

Létkérdések a háziorvosi rendelőben Létkérdések a háziorvosi rendelőben Az egzisztenciális pszichoterápiáról Dr. Kiss-Szőke Anna NOÉ Továbbképző Nap Szeged, 2014. szeptember 6. Egzisztenciális pszichológia 4 végső aggodalom: Halál Szabadság

Részletesebben

Mindannyiunknak vannak olyan gondolatai, amelyek HO OPONOPONO ÉS AZ EMLÉKEK

Mindannyiunknak vannak olyan gondolatai, amelyek HO OPONOPONO ÉS AZ EMLÉKEK 2 HO OPONOPONO ÉS AZ EMLÉKEK AZ EMLÉKEID HATÁROZNAK MEG Mindannyiunknak vannak olyan gondolatai, amelyek korlátozóak, mint például «nem érdemlem meg», «nem vagyok elég művelt» vagy «szegénynek születtem,

Részletesebben

Amit magunkkal hozunk - továbbadjuk? Nevelési attitűdök, amelyekben felnövünk

Amit magunkkal hozunk - továbbadjuk? Nevelési attitűdök, amelyekben felnövünk Sági Zoltán Amit magunkkal hozunk - továbbadjuk? Nevelési attitűdök, amelyekben felnövünk A világgal való elsődleges tárgykapcsolatunknak - a szülő-gyermek kapcsolatnak - alapvető szerepe van személyiségünk

Részletesebben

A kultúra menedzselése

A kultúra menedzselése A kultúra menedzselése Beszélgetés Pius Knüsellel Svájcban tavasztól őszig nagy rendezvénysorozaton mutatkozik be a négy visegrádi ország kultúrája. A programot, amely a Centrelyuropdriims összefoglaló

Részletesebben

GÁBRIEL GARCÍA MÁRQUEZ VÉLEMÉNYE A KRITIKÁRÓL

GÁBRIEL GARCÍA MÁRQUEZ VÉLEMÉNYE A KRITIKÁRÓL GÁBRIEL GARCÍA MÁRQUEZ VÉLEMÉNYE A KRITIKÁRÓL VARGA ISTVÁN Az, hogy az íróval egy időben megszületik a kritikus is, az szinte természetesnek tűnik az irodalomtörténetben. Talán azzal a kiegészítő megjegyzéssel,

Részletesebben

Kommunikáció az élet végén. Magyari Judit

Kommunikáció az élet végén. Magyari Judit Kommunikáció az élet végén Magyari Judit A halálhoz való viszonyulás megváltozott. A múlt század elejéig nem fordulhatott elő, hogy valaki egyedül maradjon, és ne legyen mellette valaki, aki segít neki

Részletesebben

Érzelmeink fogságában Dr. József István okl. szakpszichológus egyetemi docens Érzelmi intelligencia Emotional Intelligence Az érzelmi intelligencia az érzelmekkel való bánás képessége, az a képesség, amivel

Részletesebben

MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST. 2012. május 8., 18 óra, Bécs. nyelvét hívjuk segítségül. Különösen így van ez akkor, ha a történelmi

MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST. 2012. május 8., 18 óra, Bécs. nyelvét hívjuk segítségül. Különösen így van ez akkor, ha a történelmi MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST 2012. május 8., 18 óra, Bécs Tisztelt (az eseményen jelenlévők függvénye). Különleges és talán minden másnál alkalmasabb két egymáshoz ezernyi szállal kötődő nemzet kapcsolatainak

Részletesebben

VIZSGÁLJÁTOK MEG A LELKEKET!

VIZSGÁLJÁTOK MEG A LELKEKET! Pasarét, 2012. augusztus 30. (csütörtök) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK Horváth Géza VIZSGÁLJÁTOK MEG A LELKEKET! Alapige: 1János 4,1 Szeretteim, ne higgyetek minden léleknek, hanem vizsgáljátok meg a lelkeket,

Részletesebben

Tartalom 1. RÉSZ A GYÜLEKEZETNÖVEKEDÉS ÉS AZ ÉGŐ VÁGY 2. RÉSZ A GYÜLEKEZETNÖVEKEDÉS ÉS A LAIKUSOK

Tartalom 1. RÉSZ A GYÜLEKEZETNÖVEKEDÉS ÉS AZ ÉGŐ VÁGY 2. RÉSZ A GYÜLEKEZETNÖVEKEDÉS ÉS A LAIKUSOK Tartalom 1. RÉSZ A GYÜLEKEZETNÖVEKEDÉS ÉS AZ ÉGŐ VÁGY 1. fejezet: A gyülekezetnövekedés és az égő vágy........... 7 2. RÉSZ A GYÜLEKEZETNÖVEKEDÉS ÉS A LAIKUSOK 2. fejezet: Hogyan lehet nagy dolgokat elvégezni

Részletesebben

Téma: Az írástudók felelőssége

Téma: Az írástudók felelőssége Téma: Az írástudók felelőssége 2002. november 21 Meghívott vendégünk: Fábián Gyula író, a Szabad Föld főszerkesztője Bevezető előadásának címe: A sajtó hatalma 2002. december 20 Meghívott vendégünk: Gyurkovics

Részletesebben

A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013.

A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013. Dezső Ilona Anna: Szégyen (60x40 cm, vászon, vegyes technika) A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013. A BARÁTOK VERSLISTA KIADVÁNYA ÉRZELEM és ÉRTELEM Nem értem, mit jelent ez az érzés! (Golán Angéla

Részletesebben

DRÁMAFUTÁR DRÁMAFUTÁR. tanítási drámaprogram 2010. a Vajdasági Magyar Drámapedagógia Társaság és a budapesti Káva Kulturális Műhely programja

DRÁMAFUTÁR DRÁMAFUTÁR. tanítási drámaprogram 2010. a Vajdasági Magyar Drámapedagógia Társaság és a budapesti Káva Kulturális Műhely programja DRÁMAFUTÁR DRÁMAFUTÁR tanítási drámaprogram 2010 a Vajdasági Magyar Drámapedagógia Társaság és a budapesti Káva Kulturális Műhely programja A Drámafutár elnevezésű program tanítási drámafoglalkozásokat

Részletesebben

GÁRDONYI GÉZA KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA

GÁRDONYI GÉZA KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA A GÁRDONYI GÉZA KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2015. szeptember 1. 1 PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADTA A GÁRDONYI GÉZA KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA NEVELŐTESTÜLETE 2015. augusztus 24. 2 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Négy fal között (1907)

Négy fal között (1907) Négy fal között (1907) - K. D. legelőször verset írt (nagyon fiatalkori versek is lehetnek benne) kötetszerkesztése rendhagyó o K.D. jellemzése kor verseskötetiről: Többnyire tíz ív terjedelm. Benne helyzetdalok

Részletesebben

Ő is móriczos diák volt

Ő is móriczos diák volt Ő is móriczos diák volt 107 Az idei évben rendhagyó beszélgetésre került sor az Ő is móriczos diák volt interjú keretében. Az íróként, költőként, illetve műfordítóként tevékenykedő Mezey Katalint s lányát,

Részletesebben

Keresztút 2. JÉZUS VÁLLÁRA VESZI A KERESZTET

Keresztút 2. JÉZUS VÁLLÁRA VESZI A KERESZTET Keresztút Ha jó emberekkel találkozol, megtapasztalod, milyen jó, ha szeretnek. Kérdezted már egyszer is magadtól: honnan ez a szeretet? Mi, emberek ezt nem az utcán találtuk valahol vagy a kereskedőnél

Részletesebben

2015. március Horváth Lóránd Elvégeztetett

2015. március Horváth Lóránd Elvégeztetett 2015. március Horváth Lóránd Elvégeztetett... és mi csak vétkeztünk és te szenvedtél egyre, mentünk vakon az ösztöneink után de te felnéztél az égre. mentünk a gyehenna égő szennyhalmazán, égett a testünk,gőzölgött

Részletesebben

Szemle. Kimondható és elbeszélhető tartományok. Z. Varga Zoltán, Önéletrajzi töredék, talált szöveg, Balassi Kiadó, Budapest 2014, 201 p.

Szemle. Kimondható és elbeszélhető tartományok. Z. Varga Zoltán, Önéletrajzi töredék, talált szöveg, Balassi Kiadó, Budapest 2014, 201 p. Szemle Kimondható és elbeszélhető tartományok Z. Varga Zoltán, Önéletrajzi töredék, talált szöveg, Balassi Kiadó, Budapest 2014, 201 p. Az önéletrajzról szóló elméletek kidolgozása az elmúlt évszázad 70-es

Részletesebben

1. Kosztolányi Dezső: Édes Anna Feladat: 2. Móricz Zsigmond novellái Feladat: 3. Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma Feladat:

1. Kosztolányi Dezső: Édes Anna Feladat: 2. Móricz Zsigmond novellái Feladat: 3. Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma Feladat: 1. Kosztolányi Dezső: Édes Anna Feladat: Ez a kancsal fény már a lélekben készülődő robbanás felé utal, annak közelségét jelzi (Kiss Ferenc) Mutassa be az öntudatlan lázadás gesztusát Kosztolányi Dezső

Részletesebben

Tanterv az erkölcstan 1-4.

Tanterv az erkölcstan 1-4. Tanterv az erkölcstan 1-4. Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése,

Részletesebben

Értékeken alapuló, felelős döntést azonban csak szabadon lehet hozni, aminek előfeltétele az autonómia. Az erkölcsi nevelés kitüntetett célja ezért

Értékeken alapuló, felelős döntést azonban csak szabadon lehet hozni, aminek előfeltétele az autonómia. Az erkölcsi nevelés kitüntetett célja ezért ERKÖLCSTAN Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése, alakítása.

Részletesebben