Hitelkönnyítések fogalomtára

Átírás

1 Annuitás módszere Olyan törlesztési mód, mely során az ügyfél minden kamatperiódusban azonos összegű törlesztő részletek megfizetését vállalja. Az annuitásos törlesztési mód másik fontos jellemzője, hogy a törlesztés, kamatperiódusonként folyamatosan csökkenő kamat, és növekvő tőketartalommal történik. Árfolyamrögzítés - Gyűjtőszámlahitel A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló évi LXXV. törvény értelmében a rögzített árfolyam időszakában a Bank svájci frank alapú deviza jelzáloghitelek esetében 180 forint/svájci frank, az euró alapú deviza jelzáloghitelek esetén 20 forint/euró árfolyamot alkalmaz a hitel/kölcsön törlesztése során. A rögzített árfolyam és az aktuális piaci árfolyam közötti különbség, amely a devizahitel tőke törlesztőrészéből származik. A rögzített árfolyam és a piaci árfolyam különbségéből csak a tőkerész halmozódik az adós győjtőszámláján. Mentesített követelésrész: a devizakölcsön aktuális törlesztőrészletének a rögzített árfolyam feletti összege és az aktuális törlesztőrészlet kamat- és kamatjellegű díja vagy költsége, vagy ezek arányával megegyező mértékben számított ügyleti kamat vagy bármilyen más késedelmi kamatnak nem minősülő kamatjellegű díj vagy költség jogcímén számítható követelésrész, amelyet fele részben a Bank, és a Magyar Állam visel. Az árfolyamrögzítés a Gyűjtőszámlahitel folyósításától - közokirat beadásától számított második törlesztési esedékesség - számított 60 hónapig, amennyiben a devizakölcsön lejárata ennél korábbi napra esik, akkor addig a napig tart. A Gyűjtőszámlahitelből eredő tartozás törlesztését a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka után kell megkezdeni. A rögzített árfolyam alkalmazásának megszüntetését leghamarabb a győjtőszámlahitel kezdő időpontjától számított 36. hónapot követően lehet kezdeményezni. A további részletes tájékoztatást megtalálja a Bank árfolyamrögzítésre vonatkozó tájékoztatójában. Deviza alapú kölcsönök törlesztése Deviza alapú hitelek esetén, ha a hiteltörlesztés forintban történik, a Bank a kamatperiódus alatt forintban fizetendő törlesztőrészletet a kamatperiódus elején forintban meghatározza, és ennek mértékét nem módosítja az adott kamatperiódus alatt. Ennek megfelelően az ügyfélnek nem kell figyelemmel kísérnie az esedékességkor érvényes devizaárfolyamokat, mert minden alakalommal ugyanazt az összeget kell megfizetnie egy kamatperióduson belül. Az árfolyam változásából eredő különbség pedig havonta kerül elszámolásra a tőketartozás terhére, vagy javára. Fennálló tartozás Az adott kölcsönügyletből aktuálisan fennálló, már lejárt és esedékes, valamint a még nem esedékes tartozást együtt jelenti. Futamidő Az az időtartam, amely alatt az ügyfél részletekben visszafizeti (törleszti) a hitelt a kamatokkal és az egyéb hiteldíjakkal együtt. Minél hosszabb a futamidő, annál alacsonyabb a havi törlesztőrészlet, azonban összességében több kamatot kell fizetni. Futamidő növelése

2 A havi törlesztőrészlet mértéke tartósan csökkenthető a futamidő növelésével. Futamidő növelés esetén figyelembe kell venni, hogy ezzel az eredeti lejárathoz képest hosszabb időre kötelezi el magát az ügyfél a hitel/kölcsön törlesztésére, így összességében nagyobb kamat, illetve egyéb díj, teher megfizetésére vállal kötelezettséget a teljes futamidőre vetítve. A futamidő növelése nem azonos mértékben csökkenti különböző hitelek/kölcsönök esetében a havi törlesztőrészlet összegét, vagyis a futamidő meghosszabbítása nem arányosan csökkenti a fizetendő törlesztés összegét. Általánosságban elmondható, hogy azonos mértékű futamidő növelés annál jobban csökkenti a havi törlesztőrészletet, minél rövidebb a hitel hátralévő futamideje, illetve minél alacsonyabb a hitel kamata. Futamidő növelés esetén a Bankkal kötött szerződés módosítása szükséges, továbbá amennyiben közokiratba foglalt kötelezettségvállaló nyilatkozatot is kellett tenni az ügylethez, a futamidő növelésre vonatkozó megállapodás tekintetében is szükséges a közokiratba foglalt kötelezettségvállaló nyilatkozat megtétele. Havi konverziós jutalék Deviza alapú, forint pénznemben törlesztett, nem lakáscélúnak minősülő hitelek esetén a különböző pénznemek közötti átváltásért ügyfél által havonta fizetett díj. A Bank deviza alapú lakáscélú hitelek/kölcsönök tekintetében nem számít fel konverziós jutalékot, illetve től jelzálog alapú hitelek esetén a Bank nem számol fel konverziós jutalékot hitelcéltól függetlenül. Hiteldíj A hiteldíj a kölcsön futamideje alatt az ügyfél által megfizetett egyszeri díjak és a futamidő alatt rendszeresen fizetendő díjak (költségek) összessége. Az egyszeri, közvetlenül az Újrakezdés hitel felvételéhez kapcsolódó díjak különösen: Közjegyzői munkadíj (jelzáloghiteleknél és bizonyos esetekben fedezetlen személyi kölcsönöknél) - Földhivatali ügyintézés díja (jelzáloghiteleknél) Tulajdoni lap TAKARNET rendszeren történő lekérésének díja szerződéskötést követően (jelzáloghiteleknél) Rendszeres díjak: Kamat Vagyonbiztosítás díja (jelzáloghiteleknél) Ideiglenes törlesztőrészlet csökkentés A törlesztőrészlet csökkentés időszaka alatt az ügyfél a Bankkal kötött megállapodás alapján a kölcsön tényleges havi törlesztésénél ideiglenesen alacsonyabb összeget fizet meg a Bank számára. A tőketartozás a fizetési könnyítés időszaka alatt folyamatosan emelkedik a meg nem fizetett kamat összegével, ezáltal minél hosszabb ideig veszi igénybe az Adós a törlesztőrészlet csökkentést, annál nagyobb mértékben emelkedik a fizetési könnyítés időszakának lejártát követően a havi törlesztés. Ingatlan piaci értéke A piaci érték (más megfogalmazásban: forgalmi érték) egy eladásra kínált ingatlan esetében az az ár, melyen normál piaci feltételek mellett, átlagos értékesítési időtávon belül, egy hajlandóságot mutató eladó és egy hajlandóságot mutató vásárló között az gazdát cserél. Amennyiben a fenti esetek együttesen nem teljesülnek, úgy nem piaci értékről beszélünk.

3 Ingatlan likvidációs értéke A likvidációs érték az az ár, amelyen 90 napon belül értékesíthető egy adott ingatlan. A likvidációs érték - az értékesítésre rendelkezésre álló időszak korlátozott rövidsége miatt - alacsonyabb, mint az ingatlan piaci értéke. Kamatkockázat Adott kamatperiódus alatt a kamat mértéke állandó, azonban az a kamatperiódus leteltével a bank a kamat mértékét felülvizsgálja. A következő kamatperiódusra megállapított kamat mértéke lehet alacsonyabb és magasabb is, mint az előző kamatperiódusban alkalmazott kamat mértéke. A kamat emelkedése növeli a havi törlesztés összegét. Ez a változás az ügyfél számára kockázatot jelent (hiszen ezeket az ingadozásokat nem lehet előre kiszámítani), ezt a kockázatot nevezik kamatkockázatnak. Emiatt nagyon fontos, hogy a havi törlesztés a háztartás teherviselő képességének gondos mérlegelésével kerüljön megállapításra. Referencia kamathoz kötött hitelek esetében a hitel kamata a kijelölt referencia kamat (BUBOR, CHF LIBOR, EURIBOR) változását követi le kamatperiódusonként. Kamatperiódus / kamatforduló Azon időszak, amely időszak alatt a kölcsönre megállapított ügyleti kamat (kezelési költség, illetve az egyéb hiteldíjak) mértéke változatlan. Ez azt is jelenti, hogy adott kamatperióduson belül az ügyfél által forintban fizetendő törlesztőrészletek állandóak. Készfizető kezesség A készfizető kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben az adós (adóstárs) nem tesz eleget a szerződésben vállalt, elsődleges fizetési kötelezettségeinek, akkor maga fog teljesíteni, fizetni az adós (adóstárs) helyett. A készfizető megjelölés arra utal, hogy a banknak a kezesség, mint biztosíték érvényesítésével nem kell megvárni azt, hogy az adós (adóstárs) elleni behajtás eredménytelen legyen. Közjegyzői okirat A közjegyzőkről szóló törvényben rögzített alakiságokkal bíró okirat, amely közhitelesen tanúsítja az okiratba foglalt tényeket és azok valóságnak való megfelelését. A közjegyzői okirat a hitelezéssel összefüggésben lehet úgynevezett egyoldalú kötelezettségvállaló (tartozáselismerő) nyilatkozat, amely az ügyfél közjegyző előtt tett kötelezettségvállalását rögzíti a kölcsönszerződés alapján. Vagy arra is lehetőség van, hogy a kétoldalú kölcsönszerződés kerüljön közjegyzői okiratba foglalásra. Központi Hitelinformációs (KHR) rendszer Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) (régi nevén: Bankközi Adós- és Hitelinformációs Rendszer rövidítve BAR) BISZ Zrt. által üzemeltetett olyan adós nyilvántartó rendszer, amelybe a törvényi előírásoknak megfelelően a Bank ügyfelei adatait továbbítja a hitelszerződés megkötését követően. A KHRre vonatkozó részletes információkat megtalálja a KHR-re vonatkozó tájékoztató anyagban. Közös Ingatlan Értékesítés A Bank a hitel/kölcsön visszafizetésére képtelen adósok részére lehetőséget biztosít a hitel/kölcsönügylet mögötti ingatlanfedezet Bankkal közösen történő értékesítésére. A megoldás előnye az ügyfél számára, hogy sikeres értékesítés esetén elkerülhető az ingatlan kényszerértékesítése.

4 Nemzeti Eszközkezelő A Nemzeti Eszközkezelő (továbbiakban: NESZ), valamint a Bank együttműködési megállapodást kötött a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó, rászoruló természetes személyek lakhatási problémáinak megoldása érdekében. A jogszabályi feltételeknek megfelelő Ügyfelek kezdeményezhetik a Banknál ingatlanuk eladását a NESZ részére. A Bank a kérés beérkezését követően egyedi eljárás keretében dönt az ingatlan NESZ által történő megvásárlására vonatkozó kérés támogatásáról. A NESZ a korábbi adós/zálogkötelezett részére bérleti jogot biztosít az adott ingatlanra, az Ügyfél és a NESZ között létrejött bérleti szerződésben rögzített bérleti díjjal. Az ingatlanra a hiteladósnak, vagy a zálogkötelezettnek korlátozott ideig visszavásárlási joga van. Takarnet rendszer A földhivatalokat összekötő számítógépes hálózat, amely lehetőséget biztosít az ingatlannal kapcsolatos egyes dokumentumok (tulajdoni lap, esetenként térképmásolat) elektronikus lekérdezésére. Teljes vagy részleges előtörlesztés Az ügyfelek jogosultak a kölcsön futamideje alatt bármikor a kölcsön teljes vagy részleges visszafizetésére. Az előtörlesztéssel kapcsolatos költségek megtérítésével kapcsolatban a bank külön díjat számít fel. A kölcsön kamatának, díjának, vagy költségének ügyfél számára kedvezőtlen módosítása esetén az ügyfél díjmentes teljes előtörlesztésre jogosult. Tőketartozás Az első törlesztésig a Bank által folyósított kölcsönösszeg, azt követően annak az Ügyfél által megfizetett törlesztőrészletek tőketartalmával csökkentett összege. Törlesztési esedékesség napján érvényes devizaárfolyam A havi törlesztőrészlet esedékességének a napján a lakossági ügyfelekre érvényes, a havi törlesztő részlet esedékességét kettő banki munkanappal megelőzően az esedékesség napjára Bank által a lakossági deviza alapú hitelügyletekhez külön meghatározott forint/deviza árfolyam (lakáscélú hitelek esetén a Raiffeisen Bank által meghatározott forint/deviza középárfolyam, a többi hitelcél esetén forint/deviza eladási árfolyam). Ezen árfolyamon váltja át a Bank a havi törlesztőrészlet forintban kifejezett összegét től minden jelzálog alapú hitel esetén a Raiffeisen Bank által meghatározott forint/deviza középárfolyamon kerül meghatározásra a havi törlesztőrészlet. Vagyonbiztosítás A vagyonbiztosítási szerződésekben a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy az előre meghatározott jövőbeli esemény bekövetkeztétől függően az eseményből eredő kár esetén a biztosított részére szolgáltatást, azaz kártérítést nyújt, míg a biztosítási szerződést megkötő személy díj fizetésére kötelezi magát.

5 Váratlan élethelyzet Váratlan élethelyzetnek tekinthető: adós vagy adóstárs, vagy házastársuk munkanélkülisége, ha az adós/adóstárs munkabére / jövedelme (ide értve a GYES/GYED, illetve nyugdíjazás miatti jövedelem csökkenést is) az átütemezendő hitel eredeti jóváhagyásakor figyelembe vett jövedelemhez képest minimum 2%-kal csökkent munkaidő csökkentés vagy munkahelyváltás miatt, az eredeti jóváhagyás óta eltelt időben az adós/adóstárs rokkant státuszba került, ami jelentős legalább 2%-os - jövedelem-csökkenést okozott, vagy adós/adóstárs illetve házastársaik halála, igazolt keresőképtelenség, Vis major Természeti katasztrófa (természeti csapások, pl. árvíz) esetén az illetékes hatóságtól (pl.: Önkormányzat jegyzője, Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság) szükséges igazolás, amelyen igazolja, hogy a kár természeti csapás miatt keletkezett.