Világfajták a Balatoni Borrégióban International grapevine varieties in the Balaton Wine Region

Átírás

1 Májer János 1 Knolmajerné Szigeti Gyöngyi 2 Világfajták a Balatoni Borrégióban International grapevine varieties in the Balaton Wine Region majerj@mail.iif.hu 1 NAIK Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, tudományos főmunkatárs, intézetigazgató 2 NAIK Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, kutatómérnök A szőlőfajták elterjedés szerinti csoportjai közül az un. világfajtáknál és az un. tájfajtáknál figyelhetünk meg jelentős marketing értéket. Míg a tájfajták esetében a csak ott termesztik, addig a világfajtáknál az egész világon elterjedt kifejezések adják a marketing érték lényegét. A világfajták származását tekintve, általánosságban megállapítható, hogy a convarietas occidentalis, azon belül a subconvarietas gallica fajtacsoportba sorolhatók, tehát nagyon leegyszerűsítve mondhatjuk azt is, hogy francia fajták, bár ez így meglehetősen pongyolán hangzik. A világfajták széleskörű elterjedésének az alapja, ezen fajták termesztésének a tág ökológiai amplitudója. A Balatoni Borrégióban (Badacsonyi-, Balaton-felvidéki-, Balatonfüred-Csopaki-, Nagy Somlói-, Zalai- és a Balatonboglári borvidék) a világfajták területi aránya összességében 36 %, tehát viszonylag alacsony (1. ábra). Az egyes fajtacsoportok (fehér- és vörösbor adó szőlőfajták) és borvidékek között azonban jelentős különbség van a területi arány és a konkrét fajták tekintetében. A fehérbor adó szőlőfajták esetében régiós szinten ez az arány alacsonyabb (28 %), mint a vörösbort adó szőlőfajtáknál (65%). Ennek többek között az lehet az oka, hogy történelmileg a fehér bort adó szőlőfajták termesztése nagyobb múltra tekint vissza, mint a vörösbort adó szőlőfajtáké, így több hagyományos (táj-, regionális- és új fajta) is elterjedt a termesztésben, így a világfajták kevesebb teret kaptak. A jelentős eltérés van azonban a Borrégiót alkotó borvidékek között a fehérbort adó világfajták esetében a területi arány tekintetében (2. ábra). 236

2 Arányaiban a Nagy-Somlói borvidéken terjedtek el legkisebb területen a fehérbor adó fajták között a világfajták. A 31 ha-nyi terület az összeshez képest 5,6 %-ot jelent. Ez a borvidék tradicionális jellegével magyarázható. A legnagyobb területtel és aránnyal ugyanakkor a Balatonboglári borvidék rendelkezik ebből a fajtacsoportból (804 ha, 38 %). Ebben a valamikori Balatonboglári Borgazdasági Kombinát új iránti fogékonysága érhető tetten. A három Észak-Balatoni borvidék (25-28 %-os aránnyal közel hasonló adatokat mutat, míg a Zalai borvidék területén a fehérbor adó szőlőfajták közül a világ fajták 19 %-os arányban találhatók. Nagyok a különbségek az egyes borvidékek között a fajták tekintetében is, a fehér borszőlő világfajták esetében (3. ábra). A 3. ábráról leolvasható, hogy a régióban előforduló fehérbort adó fajták közül melyeket soroltuk be a világfajták közé az elemzésnél. Közülük a Chardonnay fajta területe ugrik ki a Balatonboglári borvidéknek köszönhetően (375 ha). Közel 100 ha-os nagyságrendű területe van még a Balatonfüred-Csopaki, és a Balaton-felvidéki borvidékeken. Bár területe az utóbbi időben csökkenő tendenciát mutat, de a prémium borászatok (Figula pincészet, Konyári pincészet, Ikon pincészet stb.) rangos nemzetközi borversenyeken és az exportpiacokon elért sikerei továbbra is megadja a létjogosultságát a fajtának a Balatoni Borrégión belül. A fajtának, a Kereklevelű 237

3 elnevezéssel van egy magyar szinonimneve is a régióban, ami azt is jelenti, hogy nem teljesen új keletű jelenség a termesztése. Fontos még tudnunk erről az egész világon legelterjedtebb fajtáról, hogy genetikai vizsgálatokkal bizonyították kutatók, miszerint a Chardonnay, Pinot noir és a Heunish weiss nevű (sok szakember szerint egyértelműen a magyarsághoz köthető) fajták természetes hibridje (1. kép), tehát nem tagja a Pino fajtacsoportnak, hanem leszármazotti kapcsolatban van azzal. 1. kép: A Chardonnay fajta származása A 3. ábrán látható, hogy a Chardonnay után, több borvidéken is jelentős felületen termesztik a Szürkebarát fajtát. Bár az Észak-Balatoni borvidékeken a legnagyobb az aránya a többi fehérbor szőlőfajtához képest, utóbbi időben a Balatonboglári borvidéken is jelentősen nőtt a termesztése, és területe már meghaladta a 100 ha-t. Az utóbbi évek telepítéseinek köszönhetően még a Nagy-Somlói borvidéken is megjelent, igaz a Balatoni Borrégiós tagságok kihasználva, Balatoniként, OFJ kategóriában kerül forgalomba. A Szürkebarát fajta termesztéséből a legnagyobb területtel és aránnyal a Badacsonyi borvidék veszik ki a részét. A fajta termesztésének a történelmi hagyományai és hazai neve is ehhez a borvidékhez köthető. Köztudomású, hogy a fajta a Pino ill. a Burgundi fajtakörhöz tartozik. Magyarországon a XX. század közepéig Auvergnas gris (francia eredetű) néven termesztették. Badacsonyi szőlőbirtok 1930-tól kezdte forgalmazta Szürkebarát márkanéven az Auvergnas gris fajta borát. A Szürkebarát később ez alapján a fajta hivatalos nevévé vált Magyarországon. Maga a Szürkebarát kifejezés a Badacsonytomajon is valaha működő és az Eszterházyakhoz is köthető Pálos rendre utal, akiknek a csuhájuk a kezdetekben szürke volt. A Pinot fajtakör és azon belül a Szürkebarát régiós szerepének a tisztázására 2008 és 2011 között egy kutatási programot valósított meg a régió neves borászatait és rangos kutatóhelyeket magába foglaló konzorcium. A projekt eredményei alapján megállapító, hogy a Szürkebarát Balatoni Régiós szinten, az Olasz rizling mellett betölthet egy arculat formáló szerepet. Erre célra elsősorban száraz, illatos stílusú borként jöhet számításba, ami csatlakozhat a jelenlegi világpiaci trendekhez. OEM-es szinten, magas természetes cukor tartartalmú édes borként az un. D.M.R módszer teheti sikeressé a fajtát (2. kép). 238

4 2. kép: A D.M.R. módszerrel nagyobb sikerrel előállítható magas természetes cukortartalmú bor Szürkebarátból A Pinot blanc minden értéke ellenére csak kis felülettel rendelkezik a régióban és inkább választékbővítő jelleggel, néhány prémiumpincészet próbálkozik a fajtával. A Sauvignon blanc és a Rajnai rizling minden borvidéken jelen van, de legnagyobb területtel ebből a fajtából is a Balatonboglári borvidék rendelkezik. A Rajnai rizling telepítése iránt az utóbbi időben érzékelhető egy jelentősebb érdeklődés, ami a fajta világpiaci sikereihez kapcsolódik. Sajnos a fajta termesztését hátráltatja a régióban a magnéziumhiányra és ehhez kapcsolódóan a kocsánybénulásra való hajlama. A kocsánybénulásra való a Rajnai rizling B. 7-es klón a kevésbé érzékeny is a térségben a telepítése javasolható. Az Ottonel muskotály 100 ha alatti területekkel szinte minden borvidéken képviselteti magát, ami az illatos borok iránti igény kielégítéséhez kapcsolható. A Semillon fajta a Balatonfüred-Csopaki borvidéken a nagyüzemi időkben megvalósított nagyobb telepítések maradványaként jelenik meg a fajtahasználatban, de új telepítések ebből a fajtából az utóbbi években már nem valósultak meg. A vörösbort adó szőlőfajták esetében a Balatonfüred-Csopaki borvidék kivételével minden borvidéken magasabb arányban képviseltetik magukat a világfajták a többi fajtacsoporthoz képest (4. ábra). A Balatonfüred-Csopaki borvidéken a Kékfrankos magasabb aránya (5. ábra) ad erre magyarázatot. A fajták közül legnagyobb területtel a Merlot rendelkezik, ami a Chardonnay fajtához hasonlóan a Balatonboglári borvidéken betöltött szerepére vezethető vissza. A fajta termőhely iránt rendkívül érzékeny fajta, ami a korábbi jelentős fagykárok miatt szerepet játszott a Balatonfüred-Csopaki borvidéken korábbi vezető szerepe visszaszorulásában. 239

5 Összességében régiós szinten 2. legnagyobb területtel rendelkező fajta Cabernet sauvignon. Minden borvidéken jelen van, sőt a Balatonfüred-Csopaki és a Zalai borvidéken a vörösbort adó világfajták közül ez tölti be a vezető szerepet. Érdekes módon a másik Cabernet fajta a Cabernet franc mindenhol kisebb területtel rendelkezik, bár utóbbi időben megnőtt az érdeklődés a fajta iránt. Ez a világtendenciákkal egyébként nem egyező jelenség arra vezethető vissza, hogy a két Cabernet közül Magyarországon forgalmazott klónok közül a Cabernet sauvignon 153-as termőképessége jóval meghaladta a C. franc 11-est. Szintén minden borvidéken termesztik a Pinot noir fajtát. Legnagyobb területe a Balatonboglári borvidéken van, majd ezt követi a Badacsonyi, ahol a borvidéken belüli aránya a legmagasabb a vörösbor világfajták közül. A fajta 240

6 borászati szempontból sokoldalúan felhasználható (vörös-, rozé-, fehérbor, pezsgő), de elsősorban a rozébor iránti divatszerű nagy kereslet, ami a fő felhasználási irány adja. 3. kép: A Pinot noir fajta fő felhasználási iránya a rozé Kisebb területekkel a Syrah fajta is jelen van minden borvidéken, sőt kicsit meglepő módon éppen a Somlói borvidéken játszik vezető szerepet a vörösbort adó világfajták között, igaz területe csekély (1,4 ha). A Balatoni borrégiót alapvetően fehérboros régióként tartjuk számon. Az ökológiai adottságai azonban a legtöbb borvidéken kedvezőek a vörösbor szőlőfajták termesztésére is. A választékbővítés miatt azokon borvidékeken is termesztésben állították őket, amelyeken az adottságokat korábban kevésbé kedvezőnek ítéltük (Nagy-Somló, Zala). Az utóbbi időben a borversenyeken és a piacokon elért sikereik úgy tűnik a merész, vállalkozó kedvű termelőket igazolták. Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a világfajták termesztésére is szükség van a Balatoni Borrégióban, főleg a nagy elosztási csatornák és az exportpiacok kiszolgálására. 241