K I T Ö L T É S I Ú T M U T A T Ó A. FÖLDHASZNÁLAT

Átírás

1 K I T Ö L T É S I Ú T M U T A T Ó a G a z d a s á g s z e r k e z e t i ö s s z e í r á s, ( E g y é n i g a z d a s á g o k ) című kérdőívhez (Nyilvántartási szám: 2374) A. FÖLDHASZNÁLAT A gazdaság használatában lévő földterülettel kell elszámolni, tulajdontól függetlenül. a saját tulajdonú területeken kívül a bérelt és egyéb jogcímen használt területeket is fel kell tüntetni az összesen sorokban; a gazdaság bérbe adott vagy mások által használt területeit azonban nem szabad feltüntetni; a gazdaságban dolgozó munkavállaló fizetségének részeként saját művelésre juttatott földet ahhoz a gazdasághoz tartozónak kell tekinteni, amelyik azt átadta, kivéve, ha a munkavállaló a saját termelőeszközeit használja annak megművelésére; kizárólag a gazdaság által használt közösségi tulajdonú területeket egyéb jogcímen használt földterületként kell elszámolni az egyes művelési ágaknál. A művelési ágak területének meghatározásánál a tényleges használatot kell figyelembe venni, NEM a földhivatali bejegyzésben szereplőt. Például, ha a feltört gyepen szántóföldi művelést folytatnak, akkor a területet szántóként; ha a szántóterületen erdőt, szőlőt, gyümölcsöst telepítettek, akkor erdőként, szőlőként, gyümölcsösként kell számba venni. Földhasználat jogcímei Minden művelési ág esetében a használt földterületet részletezni kell a földhasználat jogcíme szerint: saját tulajdonú terület, bérelt terület, egyéb jogcímen használt terület. Használt terület = Saját tulajdonú terület + Bérelt terület + Egyéb jogcímen használt terület Először a saját tulajdonú használt terület nagyságát kell megadni, mely nem haladhatja meg az összes használt terület méretét. Amennyiben a gazdaság nem saját tulajdonú területet is használ, el kell számolnia a bérelt és az egyéb jogcímen használt területeivel is. Bérelt terület: A gazdaság tényleges használatában lévő olyan földterület, amelyre előzetes megállapodás szerint (készpénzben, természetben vagy egyéb szolgáltatás útján) fizetett bérleti díj ellenében, írásbeli, vagy szóbeli bérleti szerződést kötöttek. A bérelt földterület vonatkozhat a teljes gazdaságra, illetve különálló földtagokra. A jelképes bérleti díjért (pl. 1 Ft/ha/év, 100 Ft/ha/év) bérelt területeket az egyéb jogcímen használt területek között kell elszámolni. Ezeket a területeket ne vegye figyelembe a bérelt terület és az átlagos földbérleti díj megadásakor. Egyéb jogcímen használt terület: Ide tartoznak a részes művelésű (csak a képviseletre jogosult személy jelenti); a díjmentesen megművelt úgynevezett szívességi használatú és bizonyos hivatal, tisztség betöltése címén kapott földterületek. A jelképes bérleti díjért (pl. 1 Ft/ha/év, 100 Ft/ha/év)

2 bérelt területeket is az egyéb jogcímen használt területek között kell elszámolni. Ezeket a területeket ne vegye figyelembe a bérelt terület megadásakor. Bérelt terület elhelyezkedése: A bérelt terület nagyságát megyénként is részletezni kell a terület elhelyezkedése szerint. A megyénként megadott bérelt területek mellett fel kell tüntetni az éves átlagos földbérleti díjat. Földbérleti díj: a bérelt terület 1 hektárjára jutó, pénzben megállapított, vagy "forintosított" díj. Több éves szerződés esetén a évre vonatkozó pénzösszeg. A kérdőíven a területi adatokat hektárban kérjük megadni, négy tizedes pontossággal úgy, hogy az egészrész tartalmazza a hektár a törtrész pedig a m 2 adatot! Ha például a terület 1,5 hektár, akkor a beírandó érték 1,5; ha 500 m 2, akkor a beírandó érték 0,0500 A területi adatok elszámolásánál az ebből -ös sorokra/oszlopokra figyelmet kell fordítani, adatuk nem haladhatja meg a kapcsolódó összesen sor/oszlop adatát. A területek alapterületként való elszámolására szintén figyelmet kell fordítani. A terület nagyságát, többszöri hasznosítás esetén is csak egyszer szabad elszámolni (üvegházak, gombatermesztésre használt alapterület). A másodvetésű növényeket nem kell külön számba venni, minden területet csak a fővetésűnek tekintett növényhez kell rendelni. Ez a nagyobb termelési érték illetve a hosszabb vegetációs időszak alapján dönthető el. Művelési ágak T Szántó és szántóként használt kert Élelmezési, takarmányozási, ipari és szaporítási célra vetett szántóföldi növények (árutermelés) e r Konyhakert Zöldséggel, virággal esetleg szőlővel és gyümölcsfával vegyesen is hasznosított, a család konyhájára szánt termények, 1500 m 2 -nél kisebb terület m ő Mezőgazdasági terület Gyümölcsös Összefüggő, összesen legalább 400 m 2 kiterjedésű gyümölcsfák, illetve legalább 200 m 2 kiterjedésű gyümölcsbokrok területe t e Szőlő Összefüggő, legalább 200 m 2 -es területet elérő szőlőtőke sor vagy sorok r ü Gyep Legalább 5 éve állatok legeltetésére vagy kaszálásra használt füves terület illetve nem használt, de támogatásra jogosult terület l Erdő Erdészeti fa és cserjefajokkal borított terület e t Nádas Halastó Nádtermeléssel hasznosított, többnyire vízzel borított terület Halgazdasági célt szolgáló, lecsapolható terület 2

3 Gomba Gombatermesztéssel hasznosított összes alapterület 3

4 Szántó és szántóként használt kert: Szántó: rendszeresen, általában vetésforgó rendszerben művelt terület függetlenül az elvégzett talajmunkától. Az átmenetileg pihentetett (ugaroltatott) szántót, a faiskolák valamint az árutermelő üvegházak területét is itt kell elszámolni. Szántóként használt kert: az a szántóföldi és kertészeti növényekkel hasznosított, a gazdaság többi részétől elkülönített, többnyire ház körüli terület, ahol a megtermelt növényeket nem a gazdasághoz tartozó személyek fogyasztják el. Ide tartoznak a kertben termelt gabonafélék és takarmánynövények. A család saját fogyasztására termelt növények (valamint a csak esetlegesen értékesített felesleg) területe a konyhakert művelési ághoz tartozik. Vetésforgó: Az egynyári növényeket egy előre meghatározott terv vagy sorrend szerint vetik a szántóterületen az egymást követő gazdasági években. Szántó = szabadföldi szántó + szántóföldi egyéb ültetvény jellegű növények + üvegház, fólia A táblában a szántóföldön élelmezési, takarmányozási, ipari és szaporítási (magtermesztés) célra elvetett szántóföldi növények területével kell elszámolni június 1-jei állapot szerint. A1. Szabadföldi szántóterületnél kell elszámolni: a gabonafélék és takarmánynövények teljes területét (a kertben termesztettet is); A1.1. az eladási céllal vetett szántóföldi növények (ipari növények, zöldségfélék, hüvelyesek, virágok, dísznövények) területét; A1.1. szabadföldi, nem járható védőborítás (síkfólia, nem járható üvegharang vagy fóliaalagút, hollandi ágy) alatt termesztett növények területét; A1.1. az időszaki gyep területét (legalább 1 éven keresztül, de legfeljebb 5 évig terjedő időszakra elfoglalt szántóterület, amelyben a fűfélék a domináns növények); A1.1. az energiatermelésre használt növények területét; A1.1. a zöldtrágyának vetett növények területét; A1.1. a szamóca területét (Zöldségfélék és szamóca); A1.2. az ugar területét; A1.3. Időszaki gyep: a gazdasági év teljes időszakában a vetésforgó részeként legeltetésre, szénának vagy silózásra szánt fűfélékkel vetett terület Zöldtrágya: a talaj termőképességének megőrzése illetve fokozása érdekében vetett kultúrnövények, amelyek teljes zöld tömegét virágzása vagy bimbózása előtt bedolgozzák az általában gyengébb minőségű talajba az istállótrágya kiváltása céljából. A zöldtrágyának vetett növények területét a szántóföldi növények szabadföldi területénél kell elszámolni (A1.1. kérdés sor), de csak fővetésű zöldítés esetén. A tábla kitöltésekor figyelembe kell venni, hogy a szántóföldi növények általában ipari feldolgozásra kerülnek, míg a kertészeti növényeket, zöldségeket többnyire frissen fogyasztják; a szántóföldi növényeket felhasználási céljuk szerint kell besorolni pl. mák gyógyszergyárnak Mák egyéb célra (1243); étkezésre szánt mák Mák élelmezési célra (1242); a zöldtakarmányként betakarított gabonaféléket takarmánynövényként kell elszámolni (silókukorica, csalamádé), például kukorica (vetőmag nélkül): felhasználástól függetlenül, szemes terményként betakarítva silókukorica: zöldkukorica, teljes cső, növényrészek vagy teljes növény betakarítása illetve a megújuló energia előállításához betakarított teljes csövek (szemek, csutka, csuhé) 4

5 az emberi fogyasztásra szánt csemegekukoricát (pattogtatni valót is) a zöldségfélék és szamóca táblában kell feltüntetni. Szabadföldi szántó (A1. tábla 0110) = szántóföldi növények szabadföldön + zöldségfélék és szamóca + be nem vetett szántó A1.1. tábla 9999 sor A1.2. tábla 9157 sor A1.3. tábla 9999 sor A Energiatermelésre használt növények: a kizárólag energiatermelésre használt növények területét a Szántóföldi növények területe szabadföldön című tábla megfelelő sorában kell elszámolni: energiafüvek (pl.: Miscanthus) a sorban, fás szárú, de erdőnek nem minősülő növények a sorban, egyéb energianövények szántón a sorban; az olyan növények területét, amelyeket az energiatermelés mellett más célra is (pl.: takarmány, élelmiszer) használnak, a Szántóföldi növények területe szabadföldön című tábla megfelelő soránál (pl.: kukorica biomasszaként a silókukoricánál) kell figyelembe venni, ebben a táblában pedig részletesen el kell vele számolni; ha az élelmezési, takarmányozási, ipari és szaporítási (magtermesztés) célra elvetett szántóföldi növények melléktermékét vagy főtermékét energiatermelésre használja fel (pl.: kukoricaszár eltüzelése vagy biodízel előállítása napraforgó olajból), a vetésterülettel számoljon el az A1.1-es kérdésnél is; ha nem energianövényeket is teljes egészében felhasznál energetikai célokra, vetésterületüket számolja el az A1.1-es kérdésnél is. A1.2. Zöldségfélék és szamóca szabadföldön: a saját fogyasztásra termelt zöldségféléket beleértve a járható takarás alatt történő termesztést is a konyhakertben kell szerepeltetni; a kertészeti vetésforgóba (9180. sor) kell beírni a kizárólag más kertészeti növényekkel együtt (zöldségfélék, szamóca, szántóföldi virágok és dísznövények) termesztett növények területét a zöldségfélék és szamóca összterületéből. A1.3. Június 1-jén be nem vetett szántóterület: Mezőgazdasági célra használt, de adott időpontban szántóföldi növény vagy zöldségfajokkal valamilyen ok miatt be nem vetett szántóföldi terület. Ugar: adott gazdasági évben növénytermesztésre nem hasznosított, be nem vetett terület, amelyet gyomirtás és talajjavítás céljából pihentetnek, de talajművelést illetve időszakos legeltetést végeznek rajta. Spontán kikelt természetes zöld növényi borítottság fedheti a talajt. A2. Egyéb ültetvény jellegű növények: Nem vetésforgóban termesztett, a szántó területén több évig termést hozó, eladásra szánt növények: faiskolák (dísz- és gyümölcsfaiskolák, szőlőoltvány-iskolák, kertekbe, parkokba szánt sövénynövények, rózsák, díszcserjék); karácsonyfa-ültetvények; kereskedelmi célú erdészeti faiskolák (a gazdaság saját igényeit kielégítő, erdőterületen telepített házi faiskolát az erdő művelési ágnál, az A13-as kérdésnél kell elszámolni); fonásra, szövésre szánt általában éves betakarítású növények (kosárfűz); egyéb (pl. szarvasgomba termesztéssel hasznosított szántóföld). Faiskola: a szabadföldön, későbbi átültetési céllal termesztett fiatal fás növények területe. Ide tartozik a gyümölcsfaiskola, szőlőalanytelep és oltványiskola, díszfaiskola, kereskedelmi célú erdészeti faiskola, valamint a kertekbe, parkokba, utak vagy árkok szélére való ültetésre nevelt fák és cserjék 5

6 (sövénynövények, rózsafák, egyéb dísznövények, tűlevelű díszfenyők, beleértve az összes alanyt és magoncot) területe. Karácsonyfa-ültetvények: a mezőgazdasági területen (szántón), kereskedelmi célból ültetett és nevelt fenyőfélék területe. A nem gondozott vagy felhagyott művelésű ilyen ültetvény erdőterületnek minősül. Egyéb ültetvények: a korábban szerepeltetett ültetvénytípusok alá nem tartozó fás növények területe. Ide tartoznak az elsősorban fonásra használt ültetvények (kosárfűz stb.) és a szántó területén szarvasgomba-termesztés céljából telepített ültetvények (gazdanövény lehet például a tölgy vagy mogyoró). Ezeket az öntözőberendezések használata és a talajművelési munkák különböztetik meg az erdős területektől. A3. Járható üvegház, melegház, fóliaház, fóliasátor szántón: olyan fix vagy mozgatható, üveg, rideg műanyag vagy fólia borítású termesztő berendezés, amelybe a munkavégzést folytató személy be tud jutni és ott dolgozni képes (üvegház, melegház, fóliaház, fóliasátor); a legördülő menüből az A1.1. tábla termékjellel ellátott növényei választhatók ki; a termesztett növényeket eladásra szánják, a saját fogyasztásra termelt növények területét a konyhakert művelési ágnál kell elszámolni; az alacsony takarás alatt (síkfólia, fóliaalagút, hollandi ágy) termesztett növények területét szabadföldi termelésnek kell tekinteni, és az A1.1. kérdés megfelelő növény vagy növénycsoport területébe kell számítani; az időszakosan fedett, illetve időszakosan szabad ég alatt fejlődő növények területét teljes egészében takarás alattiként kell számba venni; mozgatható növényházak esetében az elmúlt 12 hónap során ténylegesen fedett összes szántóterületet kell figyelembe venni; adott területet többszöri hasznosítás esetén is csak egyszer kell kimutatni; amennyiben több szinten lehetséges a termesztés, csak az alapterületet kell figyelembe venni; a gombaterületet a táblában nem szabad elszámolni (azt az A16-os kérdésnél kell feltüntetni). Hidrokultúrás növénytermesztés: A növénytermesztés nem talaj közvetítésével, hanem tápfolyadék használatával működik. A növény nem a földben növekszik, hanem tápoldatban vagy tápoldattal rendszeresen átjárt anyagban, mint például perlit, kavics, agyaggolyó, kőzetgyapot. A4. A szántó művelése és téli talajtakarás, az elmúlt 12 hónapban (2015. június május 31.) A gazdaság használatában álló teljes szabadföldi szántóterülettel el kell számolni talajművelés és téli talajtakarás esetében. Az állandó takarás alatti területeket (járható üvegház, melegház, fóliasátor, fóliaház) nem kell figyelembe venni. Az évelő szántóföldi növényekkel borított, nem az elmúlt 12 hónapban vetett szabadföldi szántóterületeket és az elmúlt 12 hónapban nem művelt szabadföldi szántóterületet külön sorokban kell jelenteni! Talajművelési módszerek Hagyományos talajművelés: a talaj ekével vagy tárcsával történő megfordításán szántáson alapul, amit a második fázisban tárcsás boronával egyengetnek el. Talajkímélő művelés: a talaj sekély (maximum 20 cm) művelése, általában a talaj megfordítása nélkül. A növényi maradványok legkevesebb 30%-a a talajfelszínen marad, az erózió csökkentése és a nedvesség megőrzése céljából. 6

7 Legfontosabb típusai: Sávos (szalagos, zóna-) művelés esetében a talajt csak a vetéskor bolygatják meg. Általában széles sorközű növények esetében alkalmazott módszer, amikor a talajfelület kb. egyharmadán (sávban) történik talajművelés, a felület többi része növénymaradványokkal fedett marad. Bakhátas művelés: talajvédelmi és termesztési céllal, általában lejtős területen alkalmazott művelési mód, amelynek során a növényeket a sorköznél legalább cm-rel magasabb bakhátakba vetik vagy ültetik. Nincs talajművelés, közvetlen vetés: a szaporítóanyagot közvetlenül a talajba juttatják, a betakarítás és a vetés között semmiféle talajművelés nem történik. Mulcsozással és/vagy növényvédőszerek használatával biztosítják a gyommentességet, előzik meg az eróziót és biztosítják a megfelelő talajállapotot. Talajtakarási módok Szokásos őszi vetésű téli növényzet: a szántóra már ősszel elvetett növények, melyek a télen áttelelnek, és amelyeket a következő évben takarítanak be vagy használják legeltetésre (pl. az őszi búza, őszi árpa, őszi képosztarepce). Ideiglenes takarónövényzet: elsősorban a talaj téli védelme érdekében vetett alacsony gazdasági jelentőségű növények, amelyeket nem takarítanak be, vagy nem használnak legeltetésre, hanem általában tavasszal vetés előtt beszántanak. A télire vetett zöldtrágyanövények ide tartoznak. Az árvakelést is itt kell számba venni. Növényi maradványok: a szántó takarása az előző tenyészidőszak növényi maradványaival (pl. tarló, szalma, kukoricaszár) történik, amelyek a terület minimum 10 százalékát borítják. Azokat a parcellákat, ahol a növénymaradványok a terület maximum 30%-át fedik külön soron is jelenteni kell! Fedetlen, szántott talaj: ősszel megművelt, be nem vetett vagy maximum 10 százalék növényi maradvánnyal borított szántó, amely üresen marad a következő vetésig. A legalább elmunkáló elemmel (pl. Campbell féle henger) lezárt felszínt külön soron is szerepeltetni kell! A5. A vetésforgóban lévő szántóterület aránya Az elmúlt 3 évben vetésforgóban szereplő szántóterület becsült arányát kell megadni az összes szántóterülethez viszonyítva. A fóliasátor, üvegház alatti termesztés területe, valamint a szabadföldi zöldségtermesztés területe (amikor csak zöldségfélék váltják egymást), nem számolható el vetésforgóként. Vetésforgó: a növények előre megtervezett, adott területen egymást váltó termesztésének gyakorlata folyamatosan legalább 3 éven keresztül. Különböző gabonafélék váltakozása (pl. búza árpa zab búza) vetésforgónak tekintendő. A6. Zöldítési támogatás érdekében kijelölt ökológiai jelentőségű területek nagysága A legalább 15 hektár szántóföldi területtel rendelkező gazdaságoknak kötelezően kitöltendő! Amennyiben a szántó területe 15 hektárnál nagyobb, annak legalább 5%-ának megfelelő méretű területen ökológia jelentőségű területet kell létrehoznia a támogatást igénylőnek annak érdekében, hogy a zöldítési támogatásra jogosulttá váljon. Ez lehet: parlagon hagyott terület, ökológiai jelentőségű másodvetés, fasor, fás sáv, nitrogénmegkötő növényekkel bevetett területek, vagy egyéb. Bizonyos esetekben lehetőség van a zöldítés gyakorlatainak végrehajtása alóli mentességre is: ökológiai gazdálkodást folytatók, vagy a kistermelői támogatási rendszert választóknak nem kell megfelelniük a zöldítés szabályainak. Ezekben az esetekben 0 hektárt kell a kérdéshez beírni válaszként. A7. Konyhakert: A gazdaság többi részétől elkülönített terület, amely a gazdálkodó háztartásához tartozó személyek fogyasztásának kielégítését szolgálja, innen értékesítésre csak az esetlegesen képződő kis mennyiségű fölösleg kerülhet. Háztartásnak tekintjük az egy címen lakó, költségeiket közösen viselő személyeket. Ha a terményeket a család más tagjai is fogyasztják vagy a gazdálkodó piaci értékesítésre illetve takarmányozási céllal használja fel, akkor területüket a szántó művelési ágnál kell elszámolni (mint szántóként használt kert). Az egyes növények esetében a 100 m 2 alatti parcellákat a konyhakert területénél összevonva kell feltüntetni, de annak összterülete nem érheti el az 1500 m 2 -t. Az ennél nagyobb területeket, 7

8 illetve a tágabb családot ellátó konyhakerteket a szántóföldi növények illetve zöldségek tábláknál részletezve kell elszámolni. A konyhakert állhat szántóterületből (pl. burgonya, bab, saláta) vagy ültetvényből (gyümölcsfák, szőlőtőkék) is. A konyhakertben található kis területű, saját fogyasztást szolgáló üvegház és fólia alatt termelt növények területét itt kell elszámolni, nem az A3-as kérdésnél. Nem tartoznak ide felhasználástól függetlenül a szemes betakarítású gabonával bevetett területetek és a takarmánynövények, ezeket a szántó művelési ágnál kell feltüntetni. Nem tartoznak ide a pihenőkertek (park és díszgyep), ezeket az egyéb területeknél (A18. kérdés) kell feltüntetni. A8-9. Gyümölcsös és szőlőterületek Csak az összefüggő, sorban vagy sorokban telepített területeket tartalmazza! Az összterületnek el kell érnie legalább: 400 m 2 -t a gyümölcsfák (törzses fajok), 200 m 2 -t a gyümölcsbokrok (bogyós fajok), 200 m 2 -t a szőlőterületek esetén. A konyhakerten belüli, összefüggő gyümölcsöst és szőlőt is el kell itt számolni, ha területe a fenti mérethatárt eléri vagy meghaladja. A vegyesen telepített gyümölcsösök esetében a gyümölcsfajonkénti területeket kell beírni, a következő számítás szerint: gyümölcsfajonként a sor- és tőtávolság szorzatát kell megszorozni a fák számával. A területnagyság meghatározásakor a termő (termőkorú) és a még nem termő (friss telepítés) területeket összegezve kell elszámolni a táblákban. Az időjárás vagy betegség miatt termést nem hozó területeket itt nem kell megkülönböztetni! A fahozamuk miatt ültetett gyümölcsfákat, amennyiben kivágás előtt rendszeres róluk a termés betakarítás (értékesítési célú), itt kell számba venni, nem az erdőterületnél. A műveléssel felhagyott, gondozatlan, kiöregedett már nem termő szőlő- és gyümölcsös területeket nem szabad a táblákban feltüntetni, azokat a nem hasznosított területekhez (A17.) kell beszámítani. A használt gyümölcsös illetve szőlő területének (a termő és összesen területeknek is) meg kell egyeznie a fajonként vagy fajtánként megadott részterületek összegével. A szamóca területét a szántó művelési ágnál (A1.2. kérdés) kell feltüntetni! Például ha van 450 m 2 diója és 250 m 2 málnája, akkor az összes használt gyümölcsös terület 700 m 2, viszont ha csak 300 m 2 a dió és mellett a málna területe továbbra is 250 m 2, akkor a dió területét a konyhakertnél kell elszámolni, a málna területét pedig a gyümölcsös művelési ágban! Borszőlő: olyan szőlőfajták tartoznak ide, amelyeket elsősorban bor előállítására termesztenek. Ilyenek, pl. a Rajnai rizling, Olaszrizling, Szürkebarát, Kékfrankos, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Merlot stb. Az étkezési célra is felhasználható borszőlőfajták (pl. Izsáki sárfehér, Mézes fehér stb.) adatait is itt kell kimutatni. Csemegeszőlő: olyan szőlőfajták tartoznak ide, amelyeket elsősorban friss fogyasztásra szánnak. Ilyenek, pl. az Afuz Ali, Attila, Cardinál, Csabagyöngye, Irsai Olivér stb. Egyéb szőlő: ide tartoznak az előző két csoportba nem tartozó ún. direkttermő szőlőfajták, pl. a Delaware (fehér, piros), Izabella, Noah, Othello, Feri szőlő stb. A10. Gyep A rét és legelő területe együttesen, azaz folyamatosan, legalább 5 vagy annál több éve ugyanazon területen elhelyezkedő, kaszálással (rét) vagy legeltetéssel (legelő) hasznosított terület vagy nem hasznosított, de támogatásban részesült területek. 8

9 legelő + rét + nem hasznosított, de támogatásban részesült területek = használt gyepterület összesen Ide tartoznak a nem hasznosított, de jó környezeti és ökológiai állapotban tartás címén támogatásban részesült gyepterületek is. Ezeken a területeken csak tisztítókaszálást végeznek az agrártámogatások minimumkövetelményeinek teljesítése céljából. Ezeket a gyepeket gazdaságilag nem hasznosítják sem rendszeres legeltetéssel, sem a kaszált növények értékesítése révén. Nem tartoznak ide a gazdálkodó tulajdonában lévő, de használaton kívüli területek, ezeket az A17-es kérdésnél kell elszámolni. Közbirtok (közlegelő): olyan hasznosított mezőgazdasági földterület, amely nem tartozik közvetlenül egy gazdasághoz, közös használati jog (közös legeltetési jog) érvényes rá. Például egy közös használatú legelő, amelyen 2-3 gazda tehenei legelnek díjazás és nyilvántartás vezetése nélkül (közlegelő). Ilyen esetben kérjük a gazdaság által használt teljes területet az A10-es kérdésnél megadni. használt gyepterület összesen = külterjes gyep + belterjes gyep + nem hasznosított, de támogatásban részesült gyepterületek Belterjes (intenzív) gyep: olyan kaszálással/legeltetéssel hasznosított terület, amely jó vagy közepes minőségű talajon található, és agrotechnikai művelettel (pl. öntözéssel, trágyázással) fokozzák a termőképességét a magas hozamok elérésére. Külterjes (extenzív) gyep: olyan állandó rét vagy legelő, amelyen termésfokozókat (vetőmag, műtrágya, öntözés) nem, vagy alig alkalmaznak. Természetes termőképességre alapozó művelést folytatnak, általában nem kaszálják, időszakos illetve eseti legeltetést végeznek. Például köves területek, hangafüves puszták, mocsaras területek. A11. Öntözés Az adatszolgáltatás kiterjed minden öntözésre, tekintet nélkül arra, hogy az öntözés vízdíjfizetés ellenében, vízjogi engedéllyel vagy sem, illetve saját vagy társulati üzemeléssel történt-e. A ténylegesen öntözött terület nem lehet nagyobb az öntözhető területnél! Öntözhető terület: a gazdaság területén rendelkezésre álló öntözőberendezésekkel és vízmennyiséggel öntözhető terület nagysága. Üvegház és konyhakert megléte esetén értéke nem lehet 0, ezeket a területeket itt mindenképpen el kell számolni! Öntözött terület: Öntözhető területnek az a része az üvegházon és a konyhakerten kívül, amelyet az elmúlt 12 hónapban legalább egyszer megöntöztek. A terület alapterületként kerül elszámolásra, tehát többszöri öntözés esetén is csak egyszer kell vele számolni. Ha az elmúlt 12 hónap során egymás után több növényt is termesztettek egy adott táblán, a területet csak egyszer szabad jelenteni: amennyiben a fővetésű növényt öntözték, kizárólag csak azt kell, egyébként a legfontosabb öntözött másodveteményre vonatkoztatva kell az adatokat megadni. Öntözési módszerek: A korábbiakban jelentett öntözött területeken (tehát az üvegházon és konyhakerten kívül) alkalmazott öntözési módokat kell jelenteni. Árasztásos öntözés: a víz vezetése a föld felszínén a terület teljes elárasztásával, a gravitáció segítségével történik. Barázdás öntözés: a víz vezetése a növénysorok között kis öntözőbarázdákban a gravitáció segítségével történik. Esőztető öntözés: a növények öntözése a víz nagy nyomással, esőztetve történő kipermetezésével történik. Csepegtető öntözés: a növények öntözése a talaj közelében cseppenként, vagy vízköd előállításával történik. Az öntözővíz forrása: 9

10 Az információt az átlagos csapadékú vagy száraz évben használt fő vízforrásra vonatkozóan kell gyűjteni. Amennyiben a gazdaságban az öntözővíz biztosítása jellemzően több vízforrásból történik, a legfontosabb forrást kell megjelölni. Az adatokat egy átlagos évre vonatkozóan kell felvenni. Gazdaság területén kitermelt felszín alatti víz: a gazdaság területén vagy annak közelében található víznyerő hely, amelyből a víz szabadon folyik, vagy szivattyú segítségével történik a vízkivétel. Gazdaság területén kitermelt felszíni víz: kisebb természetes tavak vagy mesterséges medencék, amelyek teljes mértékben a gazdaság területén helyezkednek el vagy kizárólag a gazdaság használja. A víz eredeti forrása lehet vízgyűjtőkben összegyűjtött csapadékvíz vagy felszín alatti víz. Ha a felszín alatti vizet csak az öntözési időszak alatt gyűjtik össze a tározóban, azt Gazdaság területén kitermelt felszín alatti víz megnevezés alatt kell felvenni. Gazdaság területén kívüli felszíni víz: a gazdaság területén kívül található természetes felszíni édesvizek (tavak, folyók, egyéb vízfolyások). A mesterséges tározók, vízfolyások nem ide, hanem a közös vízellátó rendszerekből származó forráshoz tartoznak! Ide tartoznak az olyan kisebb tározók (kevesebb, mint 1000 m 3 ), amit kis patakokon a szivattyúk megfelelő működése céljára létesítettek. Gazdaság területén kívüli, közös vízellátó rendszerekből származó víz: öntözési, vízgazdálkodási célból mesterségesen kialakított magán vagy társulati vízfolyások és tározók, melyek használatáért általában fizetni kell. Az ilyen öntözőrendszert több gazdaság használhatja. A gazdaságba tartályokban szállított vizet is itt kell felvenni, kivéve, ha a víz egyértelműen besorolható a gazdaságon kívüli tó, vízfolyás kategória alá. A12. Mezőgazdasági terület trágyázása Ha a gazdaságban az elmúlt 12 hónapban használtak fel, vagy az állattartás során keletkezett szervestrágya, akkor el kell számolni annak mennyiségével! Szilárd trágya: a hagyományos almos állattartás során keletkezett, az állatok ürülékéből és az alomanyagból álló trágya. Hígtrágya: az almozás nélküli állattartás közben keletkezett, folyékony halmazállapotú, hidraulikusan szállítható szervestrágya, mely bélsárból, vizeletből és a trágya eltávolítására felhasznált vízből áll. Trágyázott alapterület: minden területet csak egyszer kell felvenni, még akkor is, ha több alkalommal juttattak is ki trágyát az elmúlt 12 hónap folyamán. Az 1 hektárra jutó szilárd trágya mennyisége nem haladhatja meg a 100 tonna/ha-t (1000 mázsa/ha-t) egyik sorban sem. Hígtrágya kijuttatása: Csúszócsöves tömlő: szórókeretes ejtőcsövekkel ellátott, csőfüggönyös kijuttatás. Csúszócsöves csoroszlya: A hígtrágya talajfelszínre juttatása a hígtrágyaszállító tartálykocsik függesztő szerkezeteire kapcsolható különböző sekélyinjektálók segítségével, melynek hatására a növény kevésbé szennyeződik. Injektálás sekély/nyitott résbe: a trágya sekély, kb. 5 cm mély résbe történő bejuttatása, amit általában a kijuttatás után nem zárnak le. Injektálás mély/zárt résbe: a trágya mélyebb, kb. 15 cm mély résbe történő bejuttatása, amit a kijuttatás után le is zárnak. A13. Erdő Erdészeti fa- és cserjefajokkal borított terület, különösen: erdei faiskolák az erdőn belül, a gazdaság saját felhasználására; szélfogó erdősávok, védősávok, élő sövények stb. területe; fás szárú erdészeti fafajokkal energiatermelés céljára telepített erdő; szarvasgomba-termesztésre használt természetes módon létrejött erdős területek hasznosítása (az erre a célra telepített erdei fafajokat egyéb ültetvényként az A2-es kérdésnél kell elszámolni); erdei létesítmények területe (erdei utak, faanyagtárolók). Nem tartozik ide a közös erdő használata; 10

11 az ültetvénygazdálkodási művelési ágba sorolható fás szárú energiaültetvények (A1.1. tábla); a kereskedelmi célú és az erdőn kívül található erdészeti faiskolák (ezeket a szántó művelési ágban kell elszámolni); termésükért nevelt gyümölcsfák (dió, gesztenye), füzesek. A rövid rotációs idejű erdő általában 20 évnél rövidebb ideig foglalja el a területet (első vetéstől/telepítéstől a teljes letermelésig, a gyérítést nem beleértve), azt követően kivágják, és a faanyagot energiatermelésre (pl. fűz, nyárfa) és/vagy papíripari (nyárfa) célra használják. Nem tartozik ide a szántóterületen lévő, 5 éven belül kitermelt energiacélú fatermelés. A14. Nádas Nádtermeléssel hasznosított, többnyire vízzel borított terület. A nádas teljes területével el kell számolni, a betakarítástól függetlenül. A15. Halastó Halgazdasági célt szolgáló, lecsapolható terület. A16. Gomba Gombatermesztéssel hasznosított összes alapterület (zsákok által elfoglalt terület, gombaágyak területe), amelyet a június 1-jét megelőző 12 hónap folyamán legalább egyszer használtak. A hasznosított alapterületet a termesztés módjától (pince, fólia stb.) függetlenül kell figyelembe venni. Amennyiben az elmúlt 12 hónap során többször is hasznosították, csak egyszer szabad számba venni. A fás területen történő gombatermesztés (pl. szarvasgomba) területét nem gomba-területként, hanem ültetvény jellegű egyéb növényként (A2. kérdés) kell elszámolni, amennyiben telepített gazdanövényekhez kötődik. A gombatermesztésre használt erdők területét az erdő művelési ágnál kell elszámolni. A17. A gazdaság tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó egyéb területek A gazdaság irányítására (iroda- és/vagy lakóépületek), állattartásra, tárolásra használt épületek, utak, udvarok, művelés alól kivett területek összessége. Például gabonaraktárak, javítóműhelyek, összekötő utak, pihenő- és díszkertek, utak és a hozzájuk tartozó árkok, tavak, víztározók, kőfejtők, melyek a gazdaság működéséhez szükségesek. A gombatermesztésre használt alapterület, függetlenül a termesztés helyétől (pince, szántóföld, üvegház), is ide tartozik. Kötelező kitölteni! A18. Felhagyott művelésű mezőgazdasági területek Korábban hasznosított, de gazdasági, szociális vagy más okból meg nem művelt és a vetésforgóban nem szereplő mezőgazdasági területek, amelyek a gazdaság eszközeivel, szükséges ráfordítással újra termelésbe vonhatók. Például kiöregedett gyümölcsös, már nem termő szőlő, elvadult szántó, nem használt gyepterület, elvizesedett területek Nem tartozik ide: az egy évre pihentetett ugar területe (A1.3. szántó) nem hasznosított, támogatásra jogosult gyepterület (A10. gyep) park és díszgyepek (A18. egyéb földterület) A19. A használt földterület változása június május 31. A táblában az elmúlt egy év során bekövetkezett földhasználati változásokkal kell elszámolni művelési áganként (2015. június 1 és május 31.). 11

12 A változás okai a következők lehetnek: Növekedés Csökkenés bérlés vásárlás öröklés művelési ág váltás, változás egyéb fel nem sorolt ok megszűnt bérleti szerződés bérbeadás eladás kisajátítás művelési ág váltás, változás egyéb fel nem sorolt ok Ha adott földterületen művelési ág váltás történt, akkor azt mind csökkenésként, mind növekedésként el kell számolni a táblázatban! Például feltörte korábban legeltetéssel hasznosított 100 hektáros szántóterületének felét és bevetette napraforgóval: gyepterület, csökkenés, 50 hektár, művelési ág váltás (csökkenés) szántó és szántóként használt kert, növekedés, 50 hektár, művelési ág váltás (növekedés) Fontos, hogy csak a tárgyidőszakban történt változásokat szerepeltesse a táblázatban, mert a program összesíti a bevitt sorokat és az előző időszak megfelelő adatához viszonyítja. Tehát, ha örökölt 100 hektár szántóterületet, aminek következtében felmondta 50 hektáros bérleményét, de további 70 hektár erdőterületet útépítés miatt kisajátítottak a változás elszámolása a következő: Művelési ág szántó és szántóként használt kert szántó és szántóként használt kert Területváltozás jellege Hasznosítás jogalapja Területváltozás mértéke növekedés öröklés 100 hektár csökkenés bérelt terület csökkenése 50 hektár erdő csökkenés kisajátítás 70 hektár Technikai összesen hektár 12

13 B. ÁLLATTENYÉSZTÉS B1. Szarvasmarha Borjú vágásra (3041 és 3044 sorok): minden olyan egy évesnél fiatalabb szarvasmarha, amelyet arra szánnak, hogy vágóborjúként értékesítsenek, valamint a saját fogyasztásra borjúként levágásra tartott szarvasmarha is. Vágóüsző (3025 és 3033 sorok): az 1-2 éves vagy idősebb nőivarú szarvasmarha, amelyet hústermelés céljából tartanak. Egyéb üsző (3034 sor): 2 éves és idősebb nőivarú szarvasmarha, amelyet a tehénállomány pótlására szánnak. Tehén minden olyan szarvasmarha, amely már egyszer ellett, beleértve az esetleges 2 évesnél fiatalabb teheneket is. Tejhasznú tehén (3016 sor): kizárólag vagy elsősorban emberi fogyasztás és/vagy feldolgozás céljából tejet termelő tehén. Húshasznú (3035 sor) az a tehén, amelyet fajtajellegénél fogva elsősorban hústermelésre (vágásra) tartanak, függetlenül attól, hogy tenyésztésen tartásuk meghatározott időtartama alatt tejet is adnak, vagy kiselejtezett tehénként igázzák. A kiselejtezett tej- és kettőshasznú tehenek is ide tartoznak, függetlenül attól, hogy az utolsó laktáció és a vágás között hizlalták-e vagy sem. Kettőshasznosításúak azok a tehenek (pl. Magyartarka), amelyek hús- és tejtermelésre egyaránt alkalmasak (3036 sor). Az ivartalanított egyedeket a hímivarú sorokon kell elszámolni. A 9310 összesen sorba az B1. tábla adatainak összege kerül. B2. Legeltette a szarvasmarháit az elmúlt 1 évben? (2015. június június 1.) A táblázatban az elmúlt 12 hónapban legeltetett szarvasmarha állománnyal és az átlagos legeltetési idővel kell elszámolni. Tehát az adatoknak nem kell megegyeznie a június 1-i szarvasmarha állománnyal. Minden állatot csak egy korcsoportban kell szerepeltetni, attól függően, hogy az elmúlt egy évben melyik volt a rá legjellemzőbb korcsoport! Legeltetett napok száma átlagosan: a referencia időszakban átlagosan hány napot töltöttek kint az állatok. Szabadban töltött átlagos idő: a legeltetési időszak alatt átlagosan hány órát töltöttek egy nap az állatok a legelőn. B3. Bivaly Nőivarú tenyészbivaly (9314): minden olyan nőivarú állat, amely már egyszer ellett. Egyéb bivaly (9315): ami nem tartozik a másik csoportba, nemre való tekintet nélkül. A 9313 bivaly összesen sorba a 9314 és a 9315 sorok adatainak összege kerül. B4. Ló A lóállomány elszámolásánál a hátas- és versenylovak számát, illetve a gazdasági szervezetekhez tartozó szabadidős tevékenységet szolgáló lovak számát is figyelembe kell venni, viszont a pónilovakkal nem szabad elszámolni. Csikó átminősítésig (3059 sor) nemre való tekintet nélkül minden olyan csikó, amely még nem került sem tenyésztésbe, sem igázásra. Kanca (3060 sor) kortól függetlenül a már tenyésztésbe vett, illetőleg igázásra fogott nőivarú ló. Tenyészmén: hímivarú tenyészállat. Egyéb mén: kortól függetlenül a még tenyésztésbe be nem vont ló. A 3058 összesen sorba az B4. tábla adatainak összege kerül. A 7202 sorba az összesen sorból az igáslovak számát kell beírni. 13

14 B5. Sertés Előhasi koca (3107 sor) az a koca, ami most először vemhes. Üres koca (3110 sor): legalább már egyszer ellett tenyészkoca, amely június 1-jén nem vemhes, ideértve a szoptatós kocát is. Szűz kocasüldő (3111 sor) minden olyan kocasüldő, amelyet továbbtenyésztésre választottak ki. Tenyészkan (3112 sor): hímivarú tenyészállat A 3099 összesen sor adata a B5. tábla adatainak összege. B6. Juh Azon juhtartók esetében, akik juhállományukat nem az adatfelvétel helyén istállózzák (vándorló juhászok), az állományt a tulajdonosnál kell számbavenni. Bárány választásig (3074 sor) nemre való tekintet nélkül a szopósbárányok száma. Tejhasznú anyajuh (3080 sor) kizárólag vagy elsődlegesen emberi fogyasztásra és/vagy feldolgozásra alkalmas tejet termelő fajták nőivarú egyedei. A kiselejtezett tejhasznú juhok is ide tartoznak. Egyéb anyajuh (3081): nem tejhasznú anyajuh. Tenyészkos (3077): hímivarú tenyészállat Egyéb juh (3082): 1 éves kor feletti juh, amit még nem voltak be tenyésztésbe (pl: toklyó, ürü). A már kiselejtezett tenyészkost is ide soroljuk. A 3072 összesen sor adathelyre a B6. tábla adatainak összegét kell beírni. B7. Kecske Előhasi (3084): ami most először vemhes Egyéb anyakecske (3087): nem tejhasznú kecske Tejhasznú anyakecske (3086): kizárólag, vagy elsődlegesen emberi fogyasztásra és/vagy feldolgozásra alkalmas tejet termelő fajták nőivarú egyede. A kiselejtezett tejhasznú kecske is ide tartozik. Egyéb kecske (3089): ami nem tartozik a többi csoportba nemre való tekintet nélkül (pl: bak, gida, ürü, buga, gödölye). A összesen sor adathelyre a B7. tábla adatainak összegét kell beírni B8 - B11. Tyúk, lúd, kacsa, pulyka A B8-B11 Baromfiállomány besorolást nem ivar szerint kell elvégezni, azaz nem minden nőnemű állat tojó és nem minden hímnemű állat kakas, gúnár vagy gácsér. Az a baromfiféle, amely már tojást termel vagy termelt azt a tojó sorok valamelyikén (3120, 3142, 3150, 3135, 3155) kell szerepeltetni, akkor is, ha a tojásrakás átmenetileg szünetel. Amennyiben a hímivarú állatokat nem tenyésztés (termékenyítés) céljára hasznosítják, az egyéb (3131, 3145, 3153, 3138) soron kérjük feltüntetni. A hímivarú tenyészállatokat külön sorban kell (3124, 3143, 3151, 3136) feltüntetni. Amennyiben június 1-jén nem tartanak baromfifélét a termelési ciklus időszakos megszakítása (pl. a létesítmények egészségügyi tisztítása, betegség kitörése vagy hasonló okok) következtében, de a közeljövőben folytatni kívánják, a tenyésztést a B13 Állomány-változás táblában el kell számolni az elmúlt 5 hónap baromfiállományával. B8. Tyúk A 3 hónaposnál fiatalabb napos- és növendék állomány, (3116 sor) amely az adatfelvétel eszmei időpontját megelőző 3 hónapban kelt ki. A 3131 sorban a 3116, 3120 és 3124 sorba nem sorolható egyéb tyúkokat (pl. hízótyúk, kappan, 3 hónaposnál idősebb növendék, tenyészkakas) kell kimutatni. 14

15 A 3115 összesen sorba a 3116, 3120, és 3131 sorok adatainak összege kerül. A 3124 sorba a 3131 sorból a tenyészkakas számát kell beírni. A 3117 sorba a 3116 sorból a broilerek (vágócsirkék) számát kell beírni. A 3121 sorba a tojók közül a tenyésztojást termelő tyúkok száma kerül. B9 - B11. Lúd, kacsa, pulyka A 3 hónaposnál fiatalabb állomány soraiba (3140, 3148 és 3133) az adatfelvétel eszmei időpontját megelőző 3 hónapban kelt növendékeket kell bejegyezni A 3139, 3147 és 3132 összesen sorokba a megfelelő baromfifajokból tartott állatok összes számát kell beírni, korra és nemre való tekintet nélkül. A 3143, 3151 és 3136 sorokba az összesenből a tenyész- gúnár; -gácsér; -pulykakakas számát kell beírni. B12. Egyéb állatfajok a méhcsalád (3202) elszámolásánál vándorló méhészetek méhcsaládjait a tulajdonosnál kell számba venni; a vágógalamb (3190) elszámolásánál csak a húsgalambokat kell bejegyezni, a postagalambokat nem. B13. Állatállomány-változás az elmúlt 5 hónapban (2016. január június 1.) A táblában a főbb állatfajokra vonatkozóan a január 1. és június 1. között bekövetkezett állatállomány-változással kell elszámolni. A növekedést a d, e és f oszlopokba, a csökkenést a h, i, j, k és I oszlopokba kell beírni. Az m oszlop adatának meg kell egyeznie az egyes állatfajok tábláiba beírt összesen sorok adatával. Amennyiben nem volt előző időszaki kérdőíve, vagy a nyitóállomány nem egyezik az előnyomott adattal c oszlop, úgy az f (Bértartásból növekedés) oszlopban kell szerepeltetni a c oszlop adatát vagy a különbségét. C. GAZDASÁGGAL ÖSSZEFÜGGŐ EGYÉB TEVÉKENYSÉGEK C1. Milyen nem mezőgazdasági tevékenységet folytat és milyen célból? FOGALMAK Nem mezőgazdasági tevékenység: minden olyan rendszeresen végzett, nem mezőgazdasági tevékenység, amely a gazdasághoz kapcsolódik pl. használja a területét, épületeit és gépeit vagy a gazdaságban előállított termékeket és annak működésére, jövedelmezőségére hatással van. Ha csak a gazdaság munkaereje kerül felhasználásra a nem mezőgazdasági tevékenység során, az nem minősül gazdasággal összefüggő tevékenységnek. Ha a tevékenység csak eseti jelleggel fordul elő, azt nem szabad figyelembe venni. Hús-, tej-, gyümölcs- és zöldségfeldolgozás: a saját gazdaságban előállított és vásárolt élő állat, tej, gyümölcs, zöldség feldolgozása a gazdaság eszközeivel, berendezéseivel. A gazdaságban végzett disznóvágás (stb.) is húsfeldolgozásnak minősül. Ide tartozik a gyümölcsborok előállítása, illetve pl. a befőtt, lekvár készítése is. Borkészítés, borpalackozás: vásárolt szőlőből és/vagy mustból való borkészítés, illetve saját termelésű és vásárolt szőlőből készített bor palackozása. Ha csak saját szőlőből készít bort palackozás nélkül, azt a kérdőíven nem szabad szerepeltetni. Egyéb élelmiszeripari tevékenység: gabonaőrlés, szeszfőzés, sörgyártás stb. 15

16 Takarmánykeverés: a gazdaság által megtermelt és vásárolt szemes termények őrleményéből, fehérjetakarmányokból, illetőleg takarmány-kiegészítők és egyéb takarmány-alapanyagok felhasználásával, feletetésre közvetlenül alkalmas, a haszonállatok tápanyagigényének kielégítésére szolgáló takarmánykeverékek (tápok) előállítása. Erdőgazdálkodás: a gazdaság munkaerejét és az általában mezőgazdasági célra használt gépeket, eszközöket is felhasználva végzett erdészeti tevékenység. Erdészeti tevékenységnek minősül az erdő fásítása, felújítása, gyérítése, fenntartása, valamint az erdei bokor és más fás növényi faanyag termelése és az erdei faiskola működtetése. A speciális erdészeti gépekkel végzett erdészeti tevékenység nem minősül közvetlenül kapcsolódó nem mezőgazdasági tevékenységnek. Fafeldolgozás: nyersfa feldolgozása a gazdaságban (fűrészáru előállítása stb.). A további feldolgozás (pl. a faanyagból történő bútorkészítés) nem tartozik ide, hanem kézművességnek tekinthető. Vendégfogadás, vendéglátás: a falusi turizmussal kapcsolatos valamennyi tevékenység (szállásadás, sport, üdültetéssel kapcsolatos tevékenységek), amelyekhez a gazdaság területét, épületeit vagy egyéb erőforrásait használják. Egészségügyi, szociális vagy oktatási szolgáltatások nyújtása: minden ilyen tevékenység, amelyhez a gazdaság erőforrásait vagy a gazdaság által előállított termékeket használják fel. Ide tartozik a terápiás célú gazdálkodás is. 16

17 Nem mezőgazdasági szerződéses munka, melyet a gazdaság eszközeivel másnak végeznek: a mezőgazdasági ágazaton kívül végzett szerződéses munka, amelynek során rendszerint a gazdaság eszközeit használják, pl. hóeltakarítás, a tájkép megőrzése vagy környezetvédelmi szolgáltatások stb. Megújuló energia-termelés: energia nyerése céljából végzett tevékenység, amely nem hagyományos energiahordozók felhasználásával keletkezik (pl. biogáztermelés, napkollektor, szélmotor stb. alkalmazása). A gazdaság saját szükségleteire előállított energia termelése vagy energiatermelésre alkalmas nyersanyag értékesítése nem tartozik ide. Ugyancsak nem szabad figyelembe venni a szélmotor felállításához szükséges földterület bérbe adását. Kézművesség: kézműipari tevékenység, pl. kosárfonás, népművészet, faanyagból történő bútorkészítés stb. Haltermelés: a természetes és mesterséges vizeken végzett haltenyésztés. Nem tartozik ide a sportvagy hobbihorgászat. Egyéb tevékenység: olyan, a gazdaság által végzett nem mezőgazdasági tevékenység, ami az előző kategóriák egyikébe sem sorolható be. Ide sorolandó - Vásárlás és változatlan formában való továbbértékesítés (kereskedelem): mezőgazdasági termékek vétele és azok változatlan formában való újraértékesítése. (A kereskedelmi tevékenység keretében a termékeket legfeljebb csak csomagolják és kiszerelik, ezen kívül semmilyen lényeges átalakításukra nem kerül sor.) A nem mezőgazdasági termékek kereskedelmét nem szabad figyelembe venni. - Fuvarozás, szállítás: a gazdálkodást szolgáló eszközökkel való fuvarozás, szállítás értendő ezen tevékenység alatt. - Egyéb: pl. az év egy részében lakókocsi, hajó és egyéb tárgyak tárolására, de a többi időszakban mezőgazdasági célra használt mezőgazdasági épület bérbeadása is. A tábla kitöltésénél az alábbiakra kell figyelni: a táblában a gazdaságban az összeírást megelőző 12 hónapban végzett tevékenységekkel kell elszámolni; a táblában minden olyan nem mezőgazdasági tevékenységgel el kell számolni, amely kapcsolódik a gazdaság erőforrásaihoz (munkaerő, terület, épületek, gépek stb.), vagy a gazdaságban megtermelt termékek feldolgozását jelenti; Kötelező kitölteni. A táblában nem maradhat megválaszolatlan kérdés, nemleges válasz esetén is minden sorban jelölni kell. C2. Becsülje meg, hogy a gazdaság összes bevételének hány százaléka származik nem mezőgazdasági tevékenységből! A kitöltésnél az alábbiakra kell figyelni: a gazdaságban az összeírást megelőző 12 hónapban általában végzett tevékenységekkel kell elszámolni, ha tehát egy nem mezőgazdasági tevékenység (pl.: fuvarozás) csak véletlenszerűen fordult elő, akkor azt nem kell figyelembe venni; a százalékos arány becslése: a gazdaság nem mezőgazdasági tevékenységeiből (lásd C1. tábla) származó bevételt osztani kell a gazdaság összes (termelésből és közvetlenül kapcsolódó nem mezőgazdasági tevékenységből származó) bevételével; mindkét bevétel tartalmazza a közvetlen támogatásokat (a beruházási támogatásokat nem); a gazdasághoz közvetlenül nem kapcsolódó jövedelmek (pl. foglalkoztatásból származó és tőkejövedelem, társadalmi transzferek, illetve az esetenkénti egyéb jövedelemszerző tevékenységek) nem tartoznak ide; 17

18 C3. Vett igénybe vagy nyújtott mezőgazdasági szolgáltatást? FOGALMAK Növénytermesztési szolgáltatás: öntözés, talajmunkák, szántás, vetés, ültetés, telepítési tevékenység, melioráció, takarmánynövények és melléktermékek szárítása, tartósítása, tárolása, előkészítése, növények piacra való elsődleges előkészítő műveletei, növények ápolása. Nem része a növénytermesztési szolgáltatásnak: kertek, parkok, sportolási és hasonló célú zöldterületek létesítése, ültetése, gondozása. Állattenyésztési szolgáltatás: ketrecek, ólak tisztítása, állatok bértartása, birkanyírás, baromfiszexálás, tolltépés, mesterséges és természetes megtermékenyítés, illetve egyéb állattenyésztési szolgáltatás. Az állat-egészségügyi ellátás és az állatok beoltása nem része az állattenyésztési szolgáltatásoknak. Egyéb mezőgazdasági szolgáltatás: - Betakarítást követő szolgáltatások, növényi termékek előkészítése: tisztítás, vágás, osztályozás, fertőtlenítés, gyümölcsök viaszolása, gyümölcsök, zöldségek szárítása, dohánylevelek előkészítése (ipari szárítás NEM tartozik ide). - Vetési célú magfeldolgozás pl. vetőmag szárítás a napon, tisztítás, osztályozás, kezelés. A tábla kitöltésénél az alábbiakra kell figyelni: a táblában a gazdaságban az összeírást megelőző 12 hónapban nyújtott, illetve igénybe vett szolgáltatásokkal kell elszámolni; csak az ellenérték (pénz vagy természetbeni juttatás) fejében igénybe vett és másnak végzett mezőgazdasági szolgáltatást szabad itt számba venni még akkor is, ha annak ellenértéke nem került kifizetésre; mezőgazdasági gépek kezelőszemélyzet nélküli kölcsönzése nem számít mezőgazdasági szolgáltatásnak. a táblában lévő kódkockák kitöltése kötelező. C4.1. A gazdálkodás célja FOGALMAK Kizárólag saját fogyasztásra termel: a megtermelt termékeket a gazdaság nem értékesíti, csak saját fogyasztás céljából végez mezőgazdasági tevékenységet. A megtermelt termék(ek) értékesítésre is kerülnek: a gazdaságban megtermelt termékek egy részét vagy egészét értékesítik. Kizárólag mezőgazdasági szolgáltatást végez: a gazdaság kizárólag mezőgazdasági szolgáltatást végez. Saját fogyasztás: a gazdaságban termelt termékeknek a gazdálkodó és családja által történő fogyasztása. A háziállatok által fogyasztott növényi termékek (takarmányok) nem számíthatók ide, ugyanakkor (pl. a családtagoknak és rokonoknak) ellenszolgáltatás nélkül átadott/ajándékozott, gazdaságban termelt termékek ide tartoznak. C4.2. A gazdálkodás célja (folytatás) FOGALMAK A megtermelt termékek több, mint fele értékesítésre kerül: a megtermelt termékek értékesítése 51% és 100% közötti. A megtermelt termékek kevesebb, mint fele kerül értékesítésre: a megtermelt termékekből a saját fogyasztáson felüli rész értékesítésre kerül. Az értékesítés nem lehet több, mint 50%. Fogyasztóknak történő közvetlen értékesítés: saját termelésű, feldolgozott vagy feldolgozatlan mezőgazdasági termékek gazdaság általi értékesítését jelenti közvetlenül a fogyasztók számára, saját fogyasztásukra. 18

19 C5. Kapott az értékesítésért kompenzációs felárat 2015-ben? FOGALMAK Kompenzációs felár: Termékértékesítés és szolgáltatás nyújtása után az átvevő, illetve igénybevevő adóalany köteles az áfa törvényben meghatározott mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany részére a felvásárlási áron felül, de az ellenérték részeként kompenzációs felárat fizetni (növényi termékek után 12%, élő állatok, állati termékek, illetve szolgáltatások után 7%). A mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany e tevékenysége tekintetében áfa fizetésre nem kötelezett, de adólevonási jogát sem gyakorolhatja. Az EVA hatálya alá tartozó egyéni és társas vállalkozások, ha mezőgazdasági tevékenységet végeznek, kompenzációs felárat nem kaphatnak. D. MUNKAERŐ D1 D8 lapok A gazdaság irányítója és a gazdaság tevékenységében nem alkalmazottként részt vevő 14 éves és idősebb személyek FOGALMAK Gazdálkodó: az a tulajdonos vagy bérlő, aki a gazdaság működéséért a gazdasági és jogi felelősséget viseli. A gazdaság irányítója: az a személy, aki a gazdaság rendszeres napi működéséért felelős. A gazdaság irányítója csak egyetlen személy lehet. A gazdaság irányítója általában azonos a gazdálkodóval, de a gazdálkodó megbízhat valakit, például valamelyik családtagját, a gazdaság működtetésével. Gazdálkodó háztartása: közös háztartásba tartoznak azok a személyek és eltartottjaik, akik az étkezési és a napi kiadásokat közösen állják. Családi munkaerő: olyan 14 éves és idősebb személyek, akik a gazdaságban nem alkalmazottként munkát végeznek. Mezőgazdasági végzettség: az iskolarendszerben és iskolarendszeren kívül ténylegesen megszerzett legmagasabb mezőgazdasági végzettség, amelynek a szintje lehet: gyakorlati tapasztalat: ha ténylegesen megszerzett végzettsége nincs, a gazdaságban végzett, többéves gyakorlati munka során szerzett tapasztalat. alapfokú: az arany- és ezüstkalászos gazdaképző, egyéb mezőgazdasági tanfolyam. középfokú: az állategészségügyi, állattenyésztő, általános mezőgazdasági, baromfitenyésztő, belovagló, borász, lovastúra-vezető, erdészeti, erdőgazdasági, vadgazdálkodási, mezőgazdasági-gimnáziumi, gyümölcstermesztő kertész, méhész, mezőgazdasági gépész, növénytermelő-növényvédő gépész, öntözéses növénytermesztő gépész, sertéstenyésztő, szarvasmarha-tenyésztő, szőlőtermesztő, zöldségtermelő, mezőgazdasági szakon szerzett érettségi (képesítő) bizonyítvánnyal, illetve szakmunkásbizonyítvánnyal rendelkezők. Itt kell összeírni a mezőgazdasági szakmunkásokat, technikusokat, szaktechnikusokat is. felsőfokú: mezőgazdasági egyetemi, főiskolai, mezőgazdasági akadémiai, állatorvosi, erdőmérnöki (üzemmérnöki) oklevéllel, diplomával rendelkezik. A felsőfokú mezőgazdasági technikumot végzetteket is ide kell sorolni. Szakképzés: képzési rendszer keretében végzett tanulmányok, amelyek fő célja új szakképzettség megszerzése a gazdálkodási tevékenység vagy a gazdasághoz közvetlenül kapcsolódó tevékenységek fejlesztésére vonatkozóan. A szakképzésre általában szervezett formában, a gazdaságtól jól elkülönülten (oktatóközpontban stb.) kerül sor. 19