Tisztelt Kollegáim! Geszti László ügyvezetô igazgató

Átírás

1

2 Tisztelt Kollegáim! E jubileumi kiadványunkban 50 éves ipartörténetet tekintünk át, mely korszak a hazai olajipar, s lényegében az egész hazai nemzetgazdaság sikereinek és problémáinak jegyeit viseli. A Zalai Finomító megépítésének gondolatát a nagylengyeli kôolajkincs megtalálása adta. E kôolajfajta benzin és gázolaj elôállítására ugyan kevésbé volt alkalmas, de speciális tulajdonságainál fogva a bitumengyártás kiváló alapanyagául szolgált. A zalai kôolaj-lelôhelyek sikeres termelésbe állításának idôszaka egybeesett a hazai infrastrukturális fejlesztés második világháború utáni kezdeteivel, ami az útépítésekhez növekvô mennyiségû bitument igényelt. E két tényezô szerencsés egymásra találása hamarosan egy harmadikkal egészült ki: a Zalai Finomító földrajzi elhelyezkedése igen kedvezô volt a bitumen szomszédos országbeli piacokra való kiszállításához. A finomító történetének elsô két évtizedét látványos növekedés jellemezte: kiépültek a finomítói üzemek és a kapcsolódó segédlétesítmények, gyorsan emelkedett a termelés és az értékesítés. Az export az eladások összességét meghaladó ütemben bôvült, s az 1980-as évekig jelentôsen hozzájárult az ország devizamérlegének javításához. Élénk volt a kutatási-fejlesztési tevékenység, melynek nyomán a Finomító az akkori igényekhez mérten korszerû bitumen termékeket állított elô gazdag választékban, miközben modernizálta a gyártási technológiákat és a kiszerelési megoldásokat. Elismerés illeti mindazon munkatársainkat, akik ezeknek a sikeres évtizedeknek aktív részesei voltak. Ma a gyors változások korszakában élünk, amelyekhez a Zalai Finomítónak mint a MOL Finomítás integráns részének is igazodnia kell. Az olajipar általános fejlôdési trendjére, a regionális verseny alakulására a MOL aktívan reagált és megfelelô választ adott: élvonalbeli termék- és technológiai fejlesztéseket hajtott végre, illetve valósít meg, s stratégiai partnerséget hozott létre a Slovnafttal. Ezen igen jelentôs lépések után újra kellett definiálnunk a Zalai Finomító szerepét a MOL regionális szerepvállalásában. Biztos vagyok abban, hogy a megváltozott termékstruktúra-beli, környezetvédelmi és hatékonysági követelményeknek eleget tudunk tenni, és valamennyi munkatársunk alkotó módon járul hozzá a Divízió, s azon belül a feldolgozás sikereihez. Geszti László ügyvezetô igazgató

3 4 5 Történeti áttekintés A jelenleg a MOL Rt., Termékelôállítás és Kereskedelem Divízió, Finomítás szervezet gosan megoldható, feldolgozása pedig speciális technológiát kívánt meg, amire magyar viszonylatban addig nem volt példa. Új finomító felépítésére volt tehát A finomító kiépítése, a termelés alakulása növekvô volumen mintegy 80 százalékát desztillációs bitumenként állítsák elô. Ezen termékcsoport széles típusválasztéka mellett a viszonylag kis kapacitású részeként mûködô Zalai Finomító alapítása szorosan összefügg a nagylengyeli kôolajmezô feltárásával, valamint a bitumen iránti piaci igények megjelenésével. Az elsô magyarországi olajbányászati nagyvállalat, a Magyar Fúróberendezés a nagylengyeli olajmezôn Amerikai Olajipari Rt. (MAORT) (1950-es évek) már az 1940-es években is folytatott geológiai kutatásokat Nagylengyel térségében, a fúrások azonban nem hozták meg a várt eredményt. A kutatás az államosítás után is folytatódott márciusában a Nagylengyel-2. számú fúrás már ipari mértékû olajtermelést adott. Ugyanezen év augusztusában a 3. számú fúrás végérvényesen igazolta, hogy Zalának ez a vidéke hatal- szükség, amelynek fô profilja a bitumengyártás. Az alapítólevél szerint a nagylengyeli kôolajmezô nagy viszkozitású kôolajának gazdaságos feldolgozására, s a bitumennek, mint célterméknek az elôállítására létesült zöldmezôs beruházásként 1952-ben Zalaegerszegtôl délre a Zalai Aszfaltgyár, amely 1953-tól a Zalai Ásványolajipari Vállalat, végétôl pedig a Zalai Kôolajipari Vállalat nevet viselte. Az olajmezô és a vasút közelsége, a vízszükséglet biztosításának lehetôsége (Válicka patak), a kedvezô domborzati viszonyok, továbbá a kor ipartelepítés-politikai szempontjai tették alkalmassá a számottevô ipar nélküli Zalaegerszeget a finomító telepítésére. A bitument az ember ôsidôk óta ismeri, hiszen kisebb mennyiségben a földfelszínen is elôfordulhat. Az ókori kereskedelemben ismert áru volt a Holt-tenger partján A finomító elsô, A1 jelû atmoszférikus desztillációs üzemének építése júniusában kezdôdött meg. Kevesebb, mint fél évvel késôbb, november 15-én ekkorra elkészült a Nagylengyel-Zalaegerszeg kôolajvezeték is már megindult a termelés. Eleinte mindössze Az A1 üzem kétféle terméket, ún. hosszúpárlatot és nagy viszkozitású fûtôolajat gyártottak tól vált lehetôvé a benzin- és gázolajpárlat elkülönített elvétele, és a technológiai paraméterek megfelelô beállításával lágy bitumen termelése is. Kisebb változtatásokkal ez az üzem egészen 1969-ig mûködött. (50 kt/év) bitumenfúvató a speciális termékek gyártását oldotta meg. Emellett kiépültek azok az infrastrukturális létesítmények is, amelyek lehetôvé tették a késztermékek keveréssel történô elôállítását, a termékek tárolását (tárolótartályok) és szállító eszközökbe A dobüzem töltését (közúti tankautó töltô). A kivitel felfutása szük- mas szénhidrogénkincset rejt a föld alatt ôszétôl ugrásszerûen gyorsult fel a kutatás, majd a termelô kutak fúrása és kiképezése. A mezô évi olajtermelése már meghaladta az 1 millió tonnát. Az elmúlt 50 év alatt összesen 20 millió tonna olajat hoztak a felszínre. A nagylengyeli kôolaj gáztalan, paraffin-intermedier jellegû, gyantás anyagokban gazdag, könnyû frakciókban szegény, magas kén- és bitumentartalmú, nagy sûrûségû. Az erôsen viszkózus, alacsony dermedéspontú kôolaj szállítása csôvezetéken akkoriban csak kis távolságra volt gazdasá- illetve felszínén található bitumen, amirôl a Bibliában is említést tesznek. A Siddim völgye pedig tele vala szurok-forrásokkal. Sziddim völgye tele volt aszfaltbányával. (A teremtés könyve, 14:10 Károli Gáspár fordítása illetve a katolikus Biblia) A természetben elôforduló bitument használták gyógyszernek, tartósítószernek, mumifikálásra, szobrok készítésére és természetesen építôanyagnak is. Babilonban olyan felvonulási utat találtak Nabukodonozor király idejébôl (Kr.e. VI. század), amelynek kôburkolatát bitumenes anyagokkal ragasztották az alapra, és hézagait is azzal töltötték ki. Kevéssé ismert, hogy a XIX. században számos festô köztük Munkácsy Mihály festményei jelentôs részénél bitumen alapozást használt. A végrehajtott fejlesztések eredményeként 1954-tôl kezdôdött meg a nagyvolumenû bitumengyártás, amelyet egyrészt a bitumenfúvató üzem, másrészt az ugyanebben az évben átadott A2V jelû atmoszférikus és vákuum desztillációs üzem megépítése tett lehetôvé. A különleges ipari bitumen igények kielégítésére a gyártási technológia tovább bôvült, elôször Az A2V üzem szakaszos, majd folyamatos eljárással megkezdôdött az oxidált bitumenek elôállítása. A hetvenes évek közepéig a csôvezetéki beszállítással érkezô kôolaj mennyisége lehetôvé tette, hogy a folyamatosan ségessé tette egy dobüzem megépítését is (1955), amelynek kapacitása a késôbbi korszerûsítések után elérte az évi 1 millió darabot. Az elôállított bitumen-mennyiség 1957-tôl dinamikusan emelkedett. A termelés fokozódásával, továbbá a kisegítô üzemek belépésével együtt járt a dolgozók létszámának növekedése: míg az indulás évében, 1952-ben csak 87-en dolgoztak a finomítóban, addig 1958-ban már mintegy 600 fônek adott munkát a vállalat. kto év Desztilláló torony beemelése az épülô zalai kôolajfinomítóban (1952) Bitumengyártás a Zalai Finomítóban 1952-tôl 2002-ig

4 6 7 A berendezések nagy részét az iparág vállalatai elfekvô letöltésére alkalmas közúti tankautó töltô épült, s jelen- készleteikbôl adták össze. Az üzemeltetéshez szükséges tôsen bôvült a tárolótartálypark. A kôolajok évi árrobbanását megelôzôen, már gôzt egy használt gôzmozdony szolgáltatta. Szociális a 70-es évek elején gondok jelentkeztek a termelés létesítmények nem voltak, az agyagos sár helyenként A vállalat elsôként létesített A1 jelû desztillációs üzeme volumenének növelésében. A bitumengyártás alap- térdig ért. Igazi hôskor volt! a szinte folyamatos korszerûsítések ellenére egyre anyagául alkalmazott nagylengyeli kôolaj termelésének (20 éves a Zalai Kôolajipari Vállalat, 1972) kevésbé tudott megfelelni a követelményeknek, így csökkenésével a szovjet kôolajból elôállított desztillációs 1969-ben egy nagyobb kapacitású, korszerû maradékok egyre nagyobb arányban kerültek alap- Az üzem mûszerezve nem volt. Azt lehet mondani, hogy atmoszférikus egység lépett üzembe. Az üzemet anyagként alkalmazásra. A bitumen céltermékek a szükséges méréseket emberi érzékkel kellett eszközölni, 1971-ben vákuum desztillációs egységgel egészítették minôségének biztosítása érdekében egyre nagyobb hogy a termelés biztosítható legyen. (...) Bitumen gyártásra, ki. Az évi bôvítés lehetôvé tette, hogy az üzem szerepet kapott az ún. másodlagos technológiák alkal- a fentebb vázolt mûszerezetlenség és mûszakilag ideigle- a magas fehéráru-tartalmú dél-zalai kôolajat is fel- mazása, melyek során a bitumenek szerkezetét alkotó nesnek mondható megoldások következtében még dolgozza, elsôsorban motorhajtó anyagok elôállítása vegyületek kialakítása, dúsítása a feladat. gondolni sem lehetett. A termelô tevékenység folytatása céljából tôl kezdve a Nyugat-Dunántúl normál- Fóliás bitumen berakodása targoncával (Zalai Kôolajipari Vállalat története, 1987) mellett igen sok energiát vett igénybe a berendezés benzinnel való ellátása részben Zalaegerszegrôl A munkaigényesebb bitumentermékek részarányának állandó javítása és tökéletesítése. történt. (Késôbb, az 1990-es évek elején a nemzetközi, növekedése miatt a vállalati létszám 1968-ig folya- (Zalai kôolaj, 1958) illetve magyar termékszabványokban bekövetkezett matosan nôtt. Ekkor elérte a 738 fôt, azóta viszont Egy mûszak létszáma 10 fô volt, az alábbi beosztásokkal: szigorítások miatt a finomítóban megszûnt a motorbenzin-gyártás.) elsôsorban a mûszaki fejlesztések, korszerûsítések, szervezési intézkedések következtében az alkalma- M.e.: ezer tonna - segédmûvezetô, zottak száma fokozatosan csökkent. A nehéz fizikai - desztillatôr, munka kiváltásában és az élômunka hatékonyságának - toronybedolgozó szivattyús, növelésében jelentôs szerepet játszott az anyag- - csôkemence fûtô, mozgatás gépesítése, a korszerû kiszerelô gépsorok - csôkemence hôfokleolvasó! (a magasban székelt, mert mûszerezés nem volt), üzembe helyezése. Egyéb alapanyag 14 % Sávolyi kôolaj 4 % HBR 15 % Dél-Zalai kôolaj 8 % - tartálymérô, - központi szivattyús, Import alapanyag 3 % Sávoly DK-i kôolaj 2 % Nagylengyeli kôolaj 54 % - mintahordó, - mozdonykazán fûtô, A Zalai Finomítóban feldolgozott alapanyagok megoszlása 1952-tôl 2001-ig - üzemlakatos. (Zalai Kôolajipari Vállalat története, 1972) ban sor került az A2V üzem intenzifikálására, melynek eredményeként feldolgozási kapaci- Éjszakai mûszak az A1V üzemben tása 1000 tonna /napra növekedett. Évi 70 ezer tonna meleg bitumen Tárolótartálypark A finomító technológiai anyagfolyamatai az 1970-es évek végén

5 8 9 A bitumengyártás teljes rekonstrukciójának elsô lépéseként 1979-ben épült meg az új, évi 200 ezer Termékpaletta tonna kapacitású bitumenfúvató. Az üzem két párhuzamosan üzemeltethetô gyártósorból áll, amelyek más-más minôségû termékek egyidejû elôállítását teszik lehetôvé. A Zalai Finomító bitumen(es) termékei a felhasználási területek és alkalmazott technológiák, szabványok európai normák szerinti követelményeit figyelembe véve az alábbiak szerint csoportosíthatók: Útépítési bitumenek Építôipari és egyéb ipari bitumenek Brikettipari bitumenek Villamosipari bitumenek Modifikált bitumenek Speciális bitumenek Brikettipari bitumen zúzása és berakodása (1960-as évek) Ma a MOL bitumen termékeinek két fô felhasználási területe mintegy 80 illetve 17 százalékos részesedés- Autópálya-csomópont Az utakkal, autópályákkal szembeni igénybevétel növekedése és a hosszabb élettartam által megkövetelt termékminôség biztosítására irányuló kutatások eredményeként 1986-ban ZALAPLAST márkanéven egy korszerû, új típusú, a nyugat-európai termékekkel versenyképes, polimerekkel modifikált bitumenes A kezdetben háromféle gyártmánnyal meginduló sel az útépítôipar és az termékcsalád jelent meg a piacon. termelés fokozatos bôvülését követelte meg a hazai építôipar. Az útépítôipar a és export igény. A hosszú ideig mintegy 10 fajta bitumen termékeket az aszfalt minôségben gyártott bitumennek ma már 40 féle kötôanyagaként, leginkább a választéka. E választék bôvülésen kívül új, eddig nem forrón, folyékony állapotban szabványosított minôségek gyártásának szükségessége is használja fel. Míg korábban Az 1979-ben átadott bitumenfúvató üzem Az 1984-ben üzembe helyezett új A2V jelû atmoszférikus- és vákuum desztillációs üzem nagyfokú rugalmassága révén magas bitumentartalmú és magas fehéráru tartalmú kôolajok desztillációjára egyaránt alkalmas volt. Az A1V jelû desztillációs üzem 1993-ban teljes re- jelentkezett. Az e téren megindult kísérletek meghozták az alkotó munka gyümölcsét, melynek eredménye: a hígított bitumenek, gyújtózsinór bitumen, 100 fok lágyuláspont felett lágyuló bitumen, hanglemez készítés céljára szolgáló bitumen, kábelek szigeteléséhez szükséges bitumenek ( ) Teljes felsorolást szinte lehetetlen adni, mivel az export termékeknél az igény vevônként változik. (Zalai kôolaj, 1958) Az M7-es autópálya felújítása az építôipar közvetlenül alkalmazta a bitument szigetelôanyagként, addig az utóbbi években ezt a célt egyre inkább a bitumen felhasználásával készült fedéllemezek, zsindelyek szolgálják. Ezek elôállítói szintén forrón, folyékony állapotban igénylik a bitument. Az útépítés ZALAPLAST-8 modifikált bitumen felhasználásával készült aszfalt kopóréteg (Budapest, Petôfi híd-boráros tér) A modifikált bitumenek alkalmazása kiváló lehetôséget nyújt: - vékony aszfaltréteg építésére, - zajcsökkentô, ún. drénaszfaltok készítésére, - feszültség-elosztó hatású közbensô rétegek építésére, - nagy teherbíró képességû, az ismétlôdô hajlító igénybevételt jobban viselô kötô- és alaprétegek konstrukción esett át, s ezzel a magas lágyuláspontú bitumenek gyártása ebben az üzemben is lehetôvé vált. A korszerûsítés a fajlagos energiafelhasználás és az általános üzemeltetési költségek jelentôs csökkenését is eredményezte. A Zalai Finomító mûködésének korábbi idôszakában még jelentôsebb szerepet betöltô brikettipari bitumenek kötôanyagként szolgálnak a fekete- és barna kôszén egy részének briketté tömörítése során. Jelenleg e termékcsoport a teljes termelésnek már csak mindössze 1-2 százalékát teszi ki. Az M3-as autópálya évben megépült aszfalt pályaszerkezete és a szigetelôipar egyaránt használ csomagolt bitumeneket is, kiegészítô- és segédanyagként. készítésére, - felületi bevonatok készítésére, hídburkolati rendszerek elemeiként való felhasználásra. A konkrét felhasználói igények alapján végrehajtott fejlesztés eredménye a ZALAPLAST-FM fúgamassza (1991) és a ZALAPLAST-E nevû emulgeálható modifikált bitumen (1993). A fúgamasszát beton- és aszfalt-

6 10 11 burkolatok dilatációs hézagai- A különleges felhasználói A Finomító önálló termékként is értékesített dobokat, nak, repedéseinek kitöltésére, igényeket kielégítô speciális más iparágakban történô hasznosításra ig hídburkolati elemek csatlakozá- bitumenek viszonylag kis furnérdobba szintén töltöttek bitument tól sainál használják, míg az emul- mennyiségben kerülnek for- kisebb, kg termék forgalmazására alkalmas geálható modifikált bitumenek galomba. A villamosipar jó dobokat is gyártott a dobüzem. fô felhasználási területe a felü- elektromos- és vízszigetelô ZALAPLAST-FM fúgamassza felhasználása leti bevonatokhoz alkalmazható emulziók elôállítása. Szigetelés bitumenes lemezzel képességük miatt használja a bitumeneket, az illékony A vevôi igények kielégítése, a piacok megtartása érdekében a bitumenkiszerelési és csomagolási tech- oldószert tartalmazó ún. oldószeres bitumenek fel- nológia folyamatos fejlesztésére volt szükség tôl A modifikált bitumenekbôl gyártott aszfaltok magasabb hômérsékleten kiváló meleg-alakváltozási ellenállással használási területe az alvázvédelem, és a fémfelületek korrózióvédelme mellett a bitumenes szigetelések elsôsorban az igényesebb és költségérzékenyebb exportpiac érdeklôdése nyomán impregnált (bitumen- Tankautó töltése rendelkeznek, kerék nyomvályú képzôdésre kevésbé szilárd aljzatának alapozása. taszító belsô réteggel ellátott) papírzsákokba is történt az útépítô cégek körében volt megfigyelhetô, köszön- hajlamosak, közepes és alacsony hômérsékleten az bitumentöltés. Utóbbit a hatvanas évek közepétôl hetôen annak is, hogy az aszfaltkeverôk ma már nin- ismétlôdô húzó-hajlító igénybevételekkel szemben jó fáradási szilárdságot mutatnak, és a téli idôjárási Az elôállított termékek kiszerelése fokozatosan kiszorította a saját fejlesztésû, gyorshûtéses eljárással történô polietilén fóliás csomagolás. csenek helyhez kötve, hanem az útépítések közelébe telepíthetôk. A bitu- viszonyok között kevésbé merevek, kicsi a repedés- Ennek külön elônye, hogy a felhasználás során nem kell menalapú fedél- érzékenységük. Kezdetben mind a belföldi, mind az export szállítások a csomagoló fóliát eltávolítani, ugyanis a bitumen fel- lemezek megjelené- elsôsorban vas- és furnérdob göngyölegben történtek. használási hômérsékletén az megolvad és javítja a bitu- sével és terjedésével Az építôipari bitumenek felhasználási helyei Az elsô dobtöltést import vasdobba 1954-ben men minôségét. Ez a csomagolási mód az anyagmoz- az építôiparban is és módozatai széleskörûek: tetôfedési, falszigetelési, végezték tôl már helyben készült 220 literes, gatás nagyfokú gépesítését is elôsegítette tôl csökkent a csomagolt korrózióvédelmi (csôvezetékek) célok mellett zárt és nyitott dobokat használtak. poliamid-zsákokat termékek iránti igény. Mobil aszfaltkeverô járófelületek kialakítására is alkalmaztak, és csatornák, medencék így a magasabb A fentiek következtében a göngyölegben történô ki- szigetelésére is használatosak. lágyuláspontú szállítás elsôsorban a fajlagosan magas csomagolási Az egyik legnagyobb felhasználó ezáltal magasabb költségû dobos kiszerelési forma nagymértékben a finomító területén mûködô, töltési hômérsék- veszített jelentôségébôl, a dobüzemi kapacitás pedig a MOL Rt. résztulajdonában letet igénylô jelentôs részben kihasználatlan maradt. lévô Villas Hungária Kft., bitumenek fóliás amelynek egyre inkább modi- kiszerelése is Az 1970-es évek elejéig a csomagolt (dobos, illetve fikált bitumen felhasználásával Fóliás kiszerelésû bitumen hûtése lehetôvé vált. fóliás), hideg állapotban forgalomba hozott bitumenek készülô fedéllemezei több részaránya jelentôsen meghaladta a forrón kiszállított évtizedig képesek az épületeket A bitumentermékek forró, folyékony állapotban történô termékekét, az 1980-as évekre az arány nagyjából A Villas Hungária Kft. fedéllemezgyártó gépsora és termékei a víz káros hatásától megvédeni. Vasdobok töltése flexibilis fémtömlôvel Komoly feladata van a bitumenfejtônek, mivel ô készíti elô kiszállítására közúti tankautó töltôk épültek. Ahogy az évek során a bitumen felhasználók felkészültek és fokozatosan kifejlesztették környezetvédelmi szem- kiegyenlítôdött, az 1990-es évek második felére a tankautós kiszállítás vált uralkodóvá. kiszállításra a bitument, ügyelnie kell arra, hogy a dobok pontból kedvezôbb és energetikailag gazdaságosabb tisztán maradjanak és az áru ne veszítsen ízléses forró bitumen fogadó rendszereiket, úgy nôtt formájából. a tankautós kiszállítások részaránya. Ez elsôsorban (Zalai kôolaj, 1958)

7 12 13 A bitumentermékek legfontosabb vásárlója az útépítôés az építôipar. Az energetikai ipar a brikett elôál- A hazai piacon a végfelhasználóknak történô közvetlen értékesítés a jellemzô. Legfontosabb partnereink Kutatás-fejlesztés lításánál kötôanyagként hasznosította a bitument, s az ilyen célú felhasználás az 1970-es évek elejéig még jelentôs volt, de ma már elenyészô. az aszfaltkeverô teleppel rendelkezô útépítô vállalatok és a fedéllemezgyártók. A csomagolt termékek részben viszonteladókon keresztül jutnak el a fogyasztókhoz, de ezek ma már az értékesített mennyiségnek csak Az elmúlt évtizedek során a hazai olajipar szakemberei nemzetközileg is figyelemreméltó, szabadalmakkal védett eredményeket értek el a mûszaki fejlesztés terén. Bitumen kiszerelési formák alakulása 1958-tól 2002-ig Az elsô export bitumen szállítmány 1955-ben, Finnországba indult tól kezdve kihasználva a földrajzi elhelyezkedés logisztikai elônyét egyre több bitument szállítottunk közúti tankautóban a szomszédos országokba (Ausztria, Jugoszlávia). A belföldi értékesítésben a forró, folyékony állapotú tankautós kiszolgálás nagyobb mennyiségben csak 1968-tól indult meg, azt követôen fokozatosan meghatározóvá vált. néhány százalékát teszik ki. Az új termékek és szolgáltatások, a kutatási irányok bemutatására és a felhasználók igényeinek megismerésére igen jó alkalmat adnak a vevôtalálkozók. Ebbôl a célból a MOL Rt óta rendszeresen megrendezi a MOL Bitumen Napokat. A rendezvény lehetôvé teszi, hogy a vállalat mint gyártó, fejlesztô és kereskedô, valamint a felhasználó között közvetlen párbeszéd jöjjön Ezek közül kiemelhetô a brikettipari bitumen hûtését és göngyöleg nélküli csomagolását szolgáló úsztatásos eljárás, a fóliás kiszereléshez kifejlesztett folyamatos gyorshûtô berendezés (ezt Romániába és Lengyelországba is értékesítette a vállalat), valamint a vasúti tartálykocsiba és tankautóba töltéshez szükséges magas hômérsékletet biztosító hôközlô olajos melegítôrendszer kialakítása. Értékesítés létre: utóbbiak beszámolhatnak a már általuk is használt anyagokkal kapcsolatos tapasztalataikról. Az elsô években fôként belföldre, késôbb nagyrészt bitumenbôl és fûtôolajból, az 1980-as évektôl gázolajból exportra is szállították a finomító termékeit. A MOL Rt. megalakulásáig a hazai piacon az Ásványolajforgalmi Vállalat (ÁFOR), az exportpiacokon bizományosi formában a Minerálimpex Külkereskedelmi Vállalat és az közötti idôszakban a Zalabit Külkereskedelmi Kft. végezte a bitumen értékesítését. Jelenlegi exportpiacaink A vevôtalálkozók mellett a cég szakmai konferenciákat és alkalmazástechnikai bemutatókat szervez, hazai és külföldi szakfolyóiratokban rendszeresen beszámol a gyártás- és termékfejlesztés eredményeirôl, aktívan részt vesz szakmai kiállításokon, Fóliás bitumen kiszerelése A hazai igények kielégítése mellett jelentôs volt termékismertetôket, alkal- az export-tevékenység, a legfôbb kiviteli piacok az NSZK mazástechnikai kiadványokat és Ausztria voltak. A bitumentermékek Európán kívül jelentet meg stb. keresettek voltak a Közel- és Közép-Keleten, de eljutottak Burmába, Egyiptomba, Uruguayba és Izlandra is. A vállalat kiállítási standja az 1980-as években Ily módon a Zalai Finomító hozzájárult a nemzetgazdaságnak szükséges dollár-bevételek biztosításához, az ország fizetési mérlegének javításához. Kiszállításra váró hordós bitumen

8 14 15 A mûszaki fejlesztésre amelybe egyetemeket Az egyes fejlesztések megvalósításánál a Finomító tott meg. Ezek egyike a bitumen termékek tankautóba üdülôt vásárolt a vállalat, továbbá kiemelkedôen sokat és kutatóintézeteket is bevont a vállalat ösztönzôleg törekedett az azokhoz szorosan kapcsolódó szükséges töltésekor a levegôbe kerülô gôzök kiáramlásának tett a dolgozók lakáshelyzetének javításáért. hatottak az exportpiacok igényei, a változó szabványok, környezetvédelmi beruházások, átalakítások végrehaj- megakadályozása érdekében végzett átalakítás. aszfaltgyártási technológiák megjelenése, valamint tására. Mindazonáltal a folyamatosan szigorodó A Finomító jelentôs összegeket költött a sport és az alapanyag-ellátás változása (orosz, közel-keleti, dél- elôírásokat is szem elôtt A Finomító januárjától rendelkezik auditált a kultúra támogatására ban sportegyesület, zalai, sávolyi kôolaj feldolgozása). Az elmúlt idôszakban tartva a jogszabályoknak és tanúsított környezetirányítási rendszerrel, ami 1968-ban irodalmi színpad alakult. A mind a verseny-, a bitumen termékekkel szembeni minôségi elvárások való megfelelés, a környezet- ugyan nem várja el a környezetterhelés nélküli üzemel- mind pedig a tömegsport terén aktív sportegyesület évrôl évre nôttek, s ez a tendencia elsôsorban az utak terhelés csökkentése további tetést, de szigorúan megköveteli, hogy a MOL intézke- rendszeresen megrendezte a Vállalati Sportnapot. fokozottabb igénybevétele esetén is kiváló minôségû aszfaltot biztosítani képes alap- és modifikált-, valamint a szigetelôiparban használt bitumenek területén várhatóan tovább folytatódik. fejlesztéseket igényel. Kis-Balaton Néhány adat és tény a Zalai Finomító környezetvédelemhez kapcsolható tevékenységérôl: déseket tegyen minden feltárt problémára, és anyagi lehetôségei függvényében belátható idôn belül megoldja a problémákat, illetve felszámolja a hiányosságokat. Helyi és regionális szervezetek támogatása 1994-tôl 2000-ig a két atmoszférikus- és vákuum nyarán megtörtént a szennyvíztisztító rendszer A piaci pozíciók megtartása, bôvítése csak úgy lehet- desztillációs üzem rekonstrukciójára, mûszerezettségé- teljes iszapmentesítése, amely szintén potenciális A MOL Rt. fontosnak tartja, hogy jó kapcsolatot alakít- séges, hogy a Finomító a fô termékét képezô bitumenek nek javítására, a környezetterhelés csökkentésére két forrása volt a kellemetlen szagoknak. Ezzel párhuza- son ki a lokális közösségekkel, és részt vállaljon a zala- gyártástechnológiáját, termékfejlesztését, a minôségi ütemben több mint 800 millió forintot költött a finomító. mosan kiépült egy belsô cirkulációs vízkör, amely egerszegi és a megyei kulturális és sportélet, az egész- paraméterek folyamatos ellenôrzését és javítását, lényegesen csökkenti a szennyvízkibocsátást. ségügy, valamint a baleset-megelôzés költségeinek az értékesítési tevékenységhez tartozó szolgáltatások fedezésében. fejlesztését központi kérdésnek tekinti. (45 éves a MOL Rt. Zalai Finomító) Fáradtolaj-feldolgozás Az elmúlt években az alábbi helyi szervezeteknek nyújtottunk támogatást: Környezetvédelem A Zalai Finomító az 1990-es évek elejétôl a MOL Rt. által begyûjtött fáradtolaj teljes mennyiségét feldolgoz- Zalaegerszegi Úszó Klub Zalaegerszegi Balesetmegelôzési Bizottság A bitumenfúvatóban keletkezô fúvatási gázok szennye- ta, és a folyamat eredményeként kapott fluxáló olajat Magyar Olajipari Múzeum A Zalai Finomító tevékenysége elkerülhetetlenül hatást zôanyag-tartalmának a megengedett értékek alá a bitumengyártásban hasznosította. E tevékenység a Vesebetegek Zala Megyei Egyesülete gyakorol a közvetlen lakó- és természeti környezetre. csökkentése érdekében már az üzem építésekor katali- kôolaj-desztilláció 2001-ben történt leállítását követôen Helikon Táncsport Egyesület Speciális követelményeket támaszt, hogy a Zalai tikus véggáz átalakító berendezés létesült. Azóta az egység szakaszos üzemeltetésével folytatódott. Zalaegerszegi Erdei Színház Finomító a Balaton vízgyûjtô területéhez tartozó élôvíz- az egységben számos olyan jellegû átalakítás történt, Zala Megyei Kórház folyásba bocsátja ki a tisztított szennyvizet. amelyek döntôen a környezetterhelés csökkentését célozták. E sorba illeszkedik a véggáz átalakító berendezés égôinek korszerûsítése, vagy a fúvatói csô- Szociális ellátás, sportés kulturális tevékenység Göcsej Táncegyüttes Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Zala Volán nôi kosárlabda csapat kemencék égôinek rekonstrukciója. Cigány Kisebbségi Önkormányzat A kezdeti mostoha körülmények után az 1960-as Zala Megyei Tûzoltó Szövetség A vegyipari, olajipari technológiák mûködtetése olykor évekre megoldódott a vállalat dolgozóinak szociális ellá- kellemetlen szagú vegyületek keletkezésével jár együtt, tottsága. Fürdô-öltözô és étkezde épült, rendszeres amelyek a környezetbe kikerülve rendkívül kis koncent- volt az üzemorvosi ellátás, több szervezett oktatás rációban is kellemetlen szagot okoznak. Ennek kiküszö- (kihelyezett általános iskola felsô tagozata, szak- bölése érdekében a MOL Rt. számos projektet valósí- munkásképzô tanfolyamok stb.) kezdôdött, balatoni A Zalai Finomító madártávlatból Magyar Olajipari Múzeum

9 16 17 A legutóbbi évek trendjei és fontosabb eseményei A bitumenpiac és az értékesítés jellemzôi A hazai bitumenpiac mérete kb. 250 ezer tonna/év, a MOL Rt. piaci részesedése közel 90 százalék. A környezô országok logisztikai és gazdaságossági szempontból elérhetô területein kb. 800 ezer tonna az éves bitumenigény. Ebbôl cca. 100 ezer tonnát fedez a MOL Rt. exportja, amely elsôsorban Horvátországba, Szlovéniába, Ausztriába, valamint Boszniába, Romániába és Szlovákiába irányul. Tankautós és csomagolt bitumenek értékesítése 1997-tôl 2002-ig Kedvezô esetben, hitelek és európai uniós támogatások igénybevételével, évente 100 km autópálya, illetve gyorsforgalmi út épülhet. Így 2006-ig az M3-as, az M5-ös és az M7-es autópályák elérhetik az országhatárt. Az új építésû utak mellett jelentôs feladat a meglehetôsen elhasználódott úthálózat felújítása, a burkolatok megerôsítése. A nemzetközi trendnek megfelelôen várhatóan az átlagosnál erôteljesebben nô majd a modifikált bitumenek iráni kereslet. Horvátországnak ambiciózusabb tervei vannak: csak az elkövetkezô három évben több autópályát kívánnak építeni, mint az elmúlt harmincban, így nyarára autópálya kötné össze Zágrábot Splittel, Rijekával és a magyar határ melletti Goričannal. Ehhez évente több mint 100 km autópályát kell megépíteni. Az elmúlt évek legjelentôsebb exportpiacán, Szlovéniában eredetileg 2004-re tervezték befejezni a nemzeti autópályaépítési programot, ebbôl elején még 146 kilométer megépítése volt hátra. A termékpaletta racionalizálása Mivel a bitumen legnagyobb felhasználója az útépítô- Az elmúlt másfél év során a fokozódó hatékonysági ipar, a jövôbeli igényeket mind a hazai, mind az export- követelményeket szem elôtt tartva a Termékelôállítás piacokon elsôsorban az útépítési programok meg- és Kereskedelem Divízió elvégezte a bitumen-termék- valósulása befolyásolja. Az útépítés kiemelkedô szerepe paletta felülvizsgálatát. A piaci igények felmérése alap- miatt a piac erôsen szezonális jellegû. ján az a döntés született, hogy elsôsorban a nagy volu- Célunk, hogy a magyarországi piaci igények kielégítésében megtartsuk vezetô szerepünket. Ez növekvô Közútfejlesztési program 2015-ig Forrás: KöViM menû minôségi bitumenekre (útépítési és építôipari), valamint a modifikált bitumenekre helyezi a hangsúlyt. mennyiséget jelent, mivel a hazai felhasználás Az export piacokon is bôvülô kereslettel számolunk. A korábbi években a MOL Rt. a minél teljesebb körû az EU csatlakozás által is ösztönzött infrastrukturális Célunk a biztos és profitábilis értékesítést lehetôvé tevô termékválaszték kialakítását tûzte ki célul, így a vállalat A MOL Rt. bitumen-értékesítése 1997-tôl 2002-ig beruházások várható növekedése révén akár évi 3-5 százalékkal is emelkedhet. piacok megnyerése és megtartása, ezen pozícióink erôsítése. Az egyik legígéretesebb piacon, Szlovákiában 2001-ben még 42 féle bitument gyártott, s ezek jelentôs részét többféle csomagolásban hozta forgalomba. 365 kilométerrel kívánják bôvíteni a jelenlegi autópálya- Figyelembe véve, hogy versenytársaink jóval szûkebb hálózatot, amibôl várhatóan 170 km készül el 2010-ig. termékskálát kínálnak, valamint azt, hogy az árbevétel A bitumenpiacon a minôség és az ár mellett egyre százalékát mindössze 6-8 termék alkotja, fontosabb versenytényezô a nyújtott szolgáltatások 2001-ben a MOL a termékválaszték csökkentését köre, elsôsorban a termékek gyors és rugalmas, akár határozta el. A konkrét döntések során fontos szem- órára pontos kiszállítása a vevô igénye szerint. pont volt, hogy piaci pozícióink ne sérüljenek, s vevôink A csomagolt (fóliás, vasdobos, papírdobozos) bitu- a korábbinál kisebb választékkal is elégedettek legye- menek értékesítési mennyisége minimálisra csökkent, nek. Ennek érdekében a megszûnô bitumentermékek emelkedik viszont a magasabb használati értékû modi- felhasználóinak igyekeztünk helyettesítô részben vagy fikált bitumenek részaránya: 2002-ben ez várhatóan egészben más paraméterekkel rendelkezô, de hasonló meghaladja a bitumen-értékesítés 10 százalékát. Az országos közutak burkolatának állapota 2000-ben Forrás: KöViM felhasználhatóságot biztosító terméket ajánlani. Modifikált bitumenek értékesítése tôl 2002-ig

10 18 19 Jelenleg 18 bitumentermék folyamatos gyártását végzi a MOL Rt. Egyes kis volumenû termékeket levettünk ugyan a palettánkról (vagyis készletet nem tartunk belôlük), de egyszeri jelentôsebb igény esetén készek vagyunk ezeket elôállítani. A döntés, illetve a megvalósítás módjának helyességét igazolja, hogy a termékpaletta szûkítése mellett az értékesítés mennyisége növekedett. Bitumenes MOL-arculat kialakítása A Termékelôállítás és Kereskedelem Divízió 2001-ben speciálisan a bitumenre alkalmazandó arculati elemek (embléma, szlogen) kialakítását kezdeményezte. Ezek az év második felétôl egyre nagyobb számban jelentek meg a bitument szállító tankautókon, továbbá a termékkörhöz kapcsolódó kiadványokban (termékismertetôk, alkalmazási utasítások), az üzleti levelezésben, nyomtatványokon, szakmai rendezvényeinken stb. Az új embléma és szlogen megjelenítése a tankautókon Az új arculat célja egyrészt az értékesítés támogatása, másrészt a MOL Rt.-rôl a társadalomban kialakult pozitív kép erôsítése, annak tudatosítása, hogy a társaságunk részese országos jelentôségû infrastrukturális beruházásoknak, mindenekelôtt az autópályaés útépítési valamint -felújítási projekteknek. A kôolaj-desztillációs tevékenység leállítása 2001-ben a MOL Rt. a finomítói tevékenység racionalizálásának jelentôs lépéseként a Tiszai és a Zalai Finomítóban leállította a kôolaj-desztillációt. Ez az intézkedés ha némi késéssel is követte a nemzetközi tendenciákat. A desztillációs kapacitások világszerte megfigyelhetô leépítését részben az indokolta, hogy a korábban az olcsó olaj idôszakában prognosztizált nagymértékû keresletbôvüléssel szemben az olajtermékek iránti piaci igények a fejlett országokban stagnáltak vagy csak kis mértékben növekedtek, másrészt az, hogy a finomítási technológia fejlôdése (konverziós, illetve késôbb a maradékfeldolgozási technológiák elterjedése) miatt jelentôsen csökkent az egységnyi késztermék elôállításához szükséges kôolaj mennyisége. E két tényezô világszerte többlet-kapacitások kialakulásához vezetett, amelyet az 1980-at követô másfél évtizedben számottevôen (a nagy nemzetközi kôolajtársaságok 50 százalékot is elérô mértékben) csökkentettek az iparilag fejlett országokban. A kereslet jelentôs növekedésére számítva Magyarországon is túlzott méretû finomítói kapacitások épültek ki, amelyek az 1980-as években alig csökkentek: csak Szônyben és Nyírbogdányban szûnt meg a kôolajdesztilláció. Az egész régióra jellemzô többlettermékkínálat miatt a kôolajfeldolgozás növelése nem volt lehetséges, így a három magyarországi finomító Százhalombatta, Tiszaújváros és Zalaegerszeg desztillációs kapacitásainak együttes kihasználtsága 2000-ben mindössze 62 százalék volt. A Tiszai és Zalai Finomító desztillációs kapacitásainak leállítására vonatkozó döntés meghozatalát a késleltetett kokszoló évi üzembelépése tette idôszerûvé. E lépés eredményeként desztillációs tevékenységet ma már csak Százhalombattán folytat a MOL Rt. A kôolaj-feldolgozó üzemek kapacitás-kihasználtsága 85 százalék fölé emelkedett, s lehetôvé vált a fajlagos energia-felhasználás, a készletszint, a karbantartási és a logisztikai költségek csökkentése, a termelési szerkezet racionalizálása, a mûködési hatékonyság általános javítása. A Zalai Finomítóban történô desztilláció megszüntetésében közrejátszott az is, hogy az intenzív kutatási tevékenység ellenére fokozatosan csökken a zala megyei kôolajtermelés: 2001-ben alig haladta meg a 100 ezer tonnát. Prognózisok szerint a nagy mezôkön a termelés 2010-re jelentéktelenné zsugorodhat, míg a közepes és kisebb mezôkön várhatóan ez a tendencia átnyúlik a következô évtizedre. A Zalai Finomító viszonylag kis kapacitású, csupán 50 százalékos kihasználtsággal mûködô desztillációs üzemeinek novemberi leállítása nem érintette a fúvatott és modifikált bitumenek gyártását, sôt annak érdekében, hogy a változó vevôi igényekhez igazodó termékféleségeket legyen képes kínálni a vállalat tovább fejleszti az alkalmazott technológiákat. Jelenleg a következô tevékenységeket végzi a finomító: útépítési-, építôipari-, modifikált és különbözô speciális bitumenek gyártása, kiszerelése és kiszolgálása, a zalai mezôkrôl származó kôolajok átmeneti tárolása, a begyûjtött fáradtolajok feldolgozása. A desztilláció leállítása miatt felszabaduló munkaerô áttelepülési csomaggal is támogatott kedvezô szakmabeli munkalehetôséget kapott Százhalombattán.

11 20 21 A jövô Mellékletek 50 évvel az alapítást követôen a Zalai Finomító történetének egy nagy ívû korszaka lezárult. Az elmúlt évtizedek nagyobb részét extenzív fejlôdés és a megnyert piachoz, valamint a termelés volumenéhez képest túlontúl széles termékválaszték jellemezte. A termékfejlesztések hátterét csak részben képezték valóságos piaci trendek, azok egy másik hányada vélt igények alapján történt. Bebizonyosodott, hogy a Zalai Finomító önálló fennmaradása számára nem megfelelô az itteni méretnagyság és a tevékenység hatékonysága. Immár csaknem két éve, hogy a MOL finomítási tevékenységét egy szervezetben, egységes irányítás alatt, a Termékelôállítás és Kereskedelem Divízió ellátási láncának integráns részeként végzi. A MOL finomítóinak korábbi elkülönültsége megszûnt, az egyedi optimumok helyett a közös optimumot keresve mûködünk. Eközben átalakult szemléletünk, munkakultúránk. A bitumen értékesítési politikájában és gyakorlatában jelentôs változást hozott a késleltetett kokszoló év végi mûködésbe lépése, aminek következtében megszûnt a nehéz kénes fûtôolaj elôállítása, s ezzel együtt a fûtôolaj "értékesítési kényszer". Ehhez kapcsolódik, hogy a bitumen valódi céltermékké vált. A hatékonysági követelmények figyelembevételével a jövôben a bitumentermelés a korábbinál nagyobb arányban Százhalombattára koncentrálódik, ahol a zalai kôolajat is feldolgozzuk. Az útépítési bitumenek elôállítása kizárólag Százhalombattán történik, ahol a piaci igények kielégítése érdekében a modifikáló kapacitást növelni fogjuk. A magyarországi infrastrukturális beruházások intenzifikálódása nyomán stabilan növekvô piaci igényekkel számolunk, melynek kielégítését prioritásnak tekintjük. Exportunkat csökkenteni fogjuk, külföldi szállításainkat a leggazdaságosabb piacokra összpontosítjuk. Az építôipari bitumenek elôállítását a Zalai Finomító végzi, ahol erre a speciális technológia rendelkezésre áll. Annak érdekében, hogy a változó vevôi igényeket képesek legyünk kielégíteni, e területen további beruházásokat tervezünk. Az építôipari bitumenek modifikálása egyaránt történhet a finomítónál és az építôipari készterméket elôállítónál. Tapasztalatunk, hogy a csomagolt bitumenek iránti igény egyre csökken. A jelenlegi volumen fenntartása mellett a jövôben a nagyobb kiszerelésekre koncentrálunk. A Zalai Finomító szerepének átgondolása eredményeként korábbi széleskörû tevékenységének csak egy kisebb részét végzi, ugyanakkor hatékonysága jóval kedvezôbbé válik. A csökkentett volumenû termeléshez igazodó szükséges környezetvédelmi beruházásokat a vízgazdálkodás, továbbá a levegôminôség javítása érdekében beindítottuk. Mindez egy jól meghatározott tevékenységi kör számára versenyképességet és hosszú távú mûködést biztosít. Alapítási határozat, 1954

12 22 23 Bitumentermelés 1952-tôl 1957-ig Vállalati létszám 1952-tôl 1957-ig

13 24 25 Újságcikk a zalai olajbányászatról, 1957 A környezetirányítási rendszer tanúsítványa, 1999

14 26 TARTALOM KÖSZÖNTÔ 3 TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS 4 A finomító kiépítése, a termelés alakulása 5 Termékpaletta 8 Az elôállított termékek kiszerelése 10 Értékesítés 12 Kutatás-fejlesztés 13 Környezetvédelem 14 Fáradtolaj-feldolgozás 15 Szociális ellátás, sport- és kulturális tevékenység 15 Helyi és regionális szervezetek támogatása 15 A LEGUTÓBBI ÉVEK TRENDJEI ÉS FONTOSABB ESEMÉNYEI 16 A bitumenpiac és az értékesítés jellemzôi 16 A termékpaletta racionalizálása 18 Bitumenes MOL-arculat kialakítása 18 A kôolaj-desztillációs tevékenység leállítása 18 A JÖVÔ 20 MELLÉKLETEK 21