- PDF Free Download

Átírás

1 kedd Már a szakképzést is fizetőssé tennék Orbánék Az MSZP valódi megoldást kínál Kelet-Magyarország felzárkóztatására Mindennapi bukás Fidesz-módra A kormány újabb győzelmi jelentése mellé Bársonyszék helyett forgószéket Matolcsynak! A Magyar Szocialista Párt minden médiaszereplése megtekinthető az alábbi honlapon:

2 Már a szakképzést is fizetőssé tennék Orbánék Akár diákok ezrei is fizethetnek a jövőben a szakképzésért, ami az ombudsman szerint sérti az ingyenes oktatás alkotmányos alapjogát. A szakképzési törvény ügyében Szabó Máté az Alkotmánybírósághoz fordult. A korábban a felsőoktatási és a köznevelési törvényt is bíráló alapjogi biztos úgy vélte, nem lehet egyéni mérlegelés nélkül fizetős oktatásba kényszeríteni azokat, akiknek önhibájukon kívül tolódik ki a képzési ideje vagy képzést váltanak. Ez a rendelkezés a kormány szándékai ellenére még jobban elriaszthatja a fiatalokat a szakképzéstől, ráadásul a szakiskolák tömeges bezárása miatt lehet, hogy nem is lesz hol tanulniuk. Káosz vár a szakképzésre a 2012/2013-as tanévben - mondta lapunknak Sós Tamás. Az Országgyűlés oktatási bizottságának MSZP-s tagja szerint a szakképzési törvény a "selejtet termelő" parlamenti törvénygyár eredménye, amelyet túl későn, elkapkodva nyújtottak be, holott a kormánynak két éve volt annak elkészítésére. A szocialista képviselő azután beszélt erről, hogy a szakképzésről szóló törvény megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól (Ab) Szabó Máté. Az alapjogi biztos szerint a tavaly elfogadott, de már idén tavasszal módosított jogszabály számos kérdést nem szabályoz kellő részletességgel. Ennek következtében a pedagógusoknak, a szülőknek és a gyermekeknek nincs lehetőségük arra, hogy a törvény tartalmát kellő mélységében megismerhessék és felkészülhessenek a jogszabály alkalmazására - vélte. A szakképzési törvény miatt egyébként az év elején a Pedagógusok Szakszervezete is az Ab-hoz fordult. Az ombudsman beadványában bírálta az első szakképzés ingyenességének az egyéni szempontok mérlegelése nélküli elvesztését. Ez a rendelkezés csak az iskolai rendszerben meghatározott időszakon belül - a duális képzésben 3 év alatt - megszerzett első szakképzést teszi ingyenessé, azaz, ha valaki évismétlésre kényszerül vagy másik szakmát kezd el tanulni, már fizetnie kell az oktatásért.

3 Szabó Máté szerint ez nincs összhangban az alaptörvényben meghatározott ingyenes és mindenki számára elérhető középfokú oktatás biztosítására vonatkozó állami kötelezettséggel. Ez a szabályozás ugyanis nincs tekintettel arra, hogy milyen okból húzódott el a képzés, az egyéni mérlegelésre pedig nincs lehetőség. Így az is eleshet az ingyenes oktatástól, aki neki nem felróható okból - hanem például egészségügyi alkalmatlanság miatt - kényszerül egy már megkezdett képzésről másikra váltani. Ráadásul a hangzatos kormányzati ígéretek ellenére tovább csökkennek a szakképzésre fordítható költségvetési források. Mivel jövőre az összes oktatási intézményt államosítják, a kormány sokat spórolhat a szakiskolák tömeges bezárásán, összevonásán. A jogszabály szerint ugyanis egy állami intézményfenntartóhoz csak egy szakképző intézmény tartozhat, azaz elképzelhető, hogy óriási, több ezer tanulót befogadó megyei szakképző központokba vonják össze a szakiskolákat. Ez a lépés - illetve a közismereti oktatásnak (idegen nyelv, történelem, matematika, stb.) a képzési idő 33 százalékában való maximálása - több ezer pedagógus elbocsátásával járhat. A vidéki szakmunkástanulók pedig kénytelenek lesznek a lakóhelyüktől jelentősen távolabb lévő szakiskolákba járni, feltéve, ha nem töltik be a 16 évre csökkentett tankötelezettségi korhatárt. Utána ugyanis a szakiskolák nem lesznek kötelesek foglalkoztatni őket. A szocialisták szerint a jogszabály nem csak a társadalmi mobilitást lehetetleníti el, hanem sérti a művelődéshez való alkotmányos jogot is, hiszen szinte kizárólag a nagy cégek érdekeit vették figyelembe a megírásakor. Sós Tamás úgy vélte, mivel a felmérések szerint csak a hazai vállalkozások 2 százaléka vesz részt a szakképzésben, nem működhet a kormány által erőltetett duális képzési rendszer, hiszen az az oktatási intézmények és a cégek együttműködésén alapul. Mivel a szakképzési hozzájárulást már nem írhatják le adójukból, a kisebb cégek már nem is lesznek érdekeltek a szakiskolák, tanműhelyek támogatásában. Tehát hiába növelné a Fidesz a szakmunkások számát, elképzelhető, hogy nem lesz hol tanítani őket - tette hozzá a szocialista politikus. "A melós fiatalokkal törődni kell..." (Orbán Viktor a szakképzésről, július 24.) - Nem kérte ki a kormány a szakmai és érdekvédelmi szervezetek véleményét, csak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara igényeit vették figyelembe

4 - Több száz szakiskolát zárhatnak be a szakképző intézmények tömeges összevonása miatt - Az év elejétől megfelezték a tanműhelyeknek járó képzési normatívát - A cégek már nem írhatják le az államnak fizetett szakképzési hozzájárulásból a szakiskoláknak közvetlenül adható támogatást - Az új Nemzeti alaptantervben meghatározott közismereti tananyag legfeljebb a szakiskolai tananyag 33 százalékát teheti ki - A szakmunkástanulók már 14 éves koruktól magáncégeknél dolgozhatnak, a minimálbér ötödéért Főbb ombudsmani kifogások Közoktatás: - a 3 éves kortól kötelező óvoda sérti a szülők nevelési jogait - nincs kellő idő a jogalkalmazásra való felkészülésre - nincsenek meg a mindennapos testnevelés személyi és tárgyi feltételei az iskoláknál Szakképzés: - nem elég részletes a jogszabály, nem készülhetnek fel az alkalmazására - az első szakképzés ingyenességének megszüntetése szembemegy az ingyenes, mindenki számára elérhető középfokú oktatás biztosítására vonatkozó állami kötelezettséggel Felsőoktatás: - a hallgatói szerződést nem kormányrendeletben, hanem törvényben kell szabályozni - a hallgatói szerződés érinti a foglalkozás szabad megválasztásának jogát

5 - a felvéltei keretszámokról döntő kormányhatározat sérti a hatályos felsőoktatási törvényt. Molnár Richárd / Népszava A teljes cikk megtekinthető: Az MSZP valódi megoldást kínál Kelet-Magyarország felzárkóztatására Az MSZP a Borsod megyében élők helyzetének javítására tett ígéretet, a szocialisták szerint ugyanis 2014 után nekik kell majd felzárkóztatniuk a Fidesz miatt válságba került térséget. Gúr Nándor, az MSZP alelnöke és parlamenti képviselője kedden, Budapesten - három politikustársával közösen tartott - sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, a Fidesz és "a vele közösen zászlót lengető Jobbik" is megbukott Borsod megyében. Mint mondta, a kormány elhibázott adó- és gazdaságpolitikája miatt ma tényleg rosszabbul élnek a borsodiak, mint két évvel korábban, ezért az MSZP 2014-től a megye és Miskolc vezetésének átvételére készül. A szocialista párt ezért kezdett bele Kelet-Magyarország című programjának kidolgozásába, amellyel elsősorban a nehéz helyzetben élők felzárkóztatását kívánják elérni - fejtette ki Gúr Nándor. Káli Sándor, Miskolc volt polgármestere, szocialista országgyűlési képviselő szerint a borsodi megyeszékhely jelenlegi vezetésének legnagyobb hibája nem a város magas eladósodottsága, hanem az, hogy megfelelő lobbierő hiányában ezen nem képes javítani. Ezzel összefüggésben elismerően szólt a fideszes Lázár Jánosról, aki - mondta -ugyan az ország három leginkább eladósodott önkormányzatának egyikét vezette, mégis kapcsolatai révén el tudta érni Hódmezővásárhely tartozásának átütemezését.

6 Az MSZP miskolci elnöke, ugyancsak szocialista képviselő Simon Gábor szerint Miskolc krízisbe került az elmúlt két évben, a kormány ígéretei alapján ugyanis 20 ezer új munkahelyre számíthattak a helyiek, ám ezzel szemben a Fidesz kormányzása a korábbinál ezerrel több munkanélkülit eredményezett. Kiemelte, hogy a kormánypárt szavai ellenére mégsem indult újra a diósgyőri kohászat, továbbá számos régóta működő nagyvállalat, így a miskolci cementgyár is bezárta kapuit. Frakciótársa, Varga László leginkább a Jobbik és a Fidesz miskolci együttműködését bírálta, szerinte ezt bizonyítja az is, hogy a város pénzügyi bizottsági elnöki posztját nem a kilenctagú szocialista képviselőcsoport, hanem a három jobbikos képviselő egyike kapta.

7 Mindennapi bukás Fidesz-módra Kormányozni, várost vezetni továbbra sem, alaptalanul vádaskodni viszont hiába tud a Fidesz. Ez ugyanis nagyon kevés lesz a bukás elkerüléséhez. Budai Gyula, Papcsák Ferenc, Németh Szilárd és a Fidesz rögtönítélő tagozatának prominensei aligha ismerik a mondást: a bukástól való félelem tönkretesz. A hét végén épp az derült ki, hogy megszüntette a nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt. privatizációjával kapcsolatban, tegnap pedig arra derült fény, hogy a csepeli MSZP vezetője elleni fideszes vádak sem állják meg a helyüket. Alig múlik el nap, hogy ne halna hamvába egy, a Fidesz és lakájmédiája által jó előre elítélt ellenzéki politikus elleni büntetőügy bűncselekmény hiányában. Ezzel együtt úgy tűnik, hogy minél közelebb a Fidesz ostoba és igazságtalan kormányzásából következő bukásának napja, annál görcsösebben ragaszkodik ahhoz, hogy kardcsörtetéssel terelje el a figyelmet a kudarcáról. Az elmúlt két évben alaptalan vádak ezreit megfogalmazó Fidesz ezekkel a mondvacsinált ügyekkel is csak a saját kormányzóképtelenségét buktatja le. Ami mára egyébként nyilvánvalóvá vált a magyar választók előtt. Pedig ha a leszámoltatásra fordított energiát akár csak az önkormányzatokban is az ellenzék véleményének meghallgatására fordította volna, ma aligha ott tartana, ahol. Az országról nem is beszélve. Török Zsolt szóvivő

8 A kormány újabb győzelmi jelentése mellé Örülünk, ha javul az egészségügyi dolgozók bérezése, annál is inkább, mivel az elmúlt két évben ezen ágazat bérei veszettek a legtöbbet a vásárlóerejükből a közszférában. Méltánytalannak és megalázónak tartjuk ugyanakkor, hogy az alapbérfüggő ügyeleti díjakat a kormány befagyasztotta, hogy az ápolók csupán alamizsnát kaptak (a pályakezdő nővérek semmit!), továbbá teljesen kimaradtak a béremelésből az alapellátásban dolgozók, a háziorvososok, valamint a védőnők. További üröm az örömben, hogy az idei, visszamenőleges illetményemelés fedezetét a kórházak és a szakrendelők működési költségvetésének terhére biztosították, vagyis a béremeléshez szükséges pénzt a kormány a betegellátásból vette el. A jövő évi költségvetésben a béremelés forrásaként megjelölt jövedékiadó-emelést pedig a hangzatos bejelentések ellenére még el sem kezdte tárgyalni a parlament. Kökény Mihály az MSZP Egészségpolitikai Tanácsadó Testületének elnöke Bársonyszék helyett forgószéket Matolcsynak! Orbán Viktor kisebb és olcsóbb államot ígért. Mára azonban kiderült, ez sem vált valóra: kormánya csak az idén 354 millió forint értékben vásárolt irodabútorokat. Ez volna a fideszes takarékosság? Írásbeli kérdést nyújtottunk be július végén Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterhez a kormányzati bútorköltekezésről. A válasz lesújtó. 354 millió forintért vásároltak bútort ebben az évben úgy, hogy februártól kormányhatározatban rendelték el ennek tilalmát. Ebből világosan látszik, a kormány még a saját játékszabályait sem tartja be, a maga által hozott rendszabályok alól is kibújik. Elfogadhatatlan az a Matolcsy-féle unortodox válasz, hogy a tilalom alól vannak kivételek. 354 millió kicsit nagy kivétel a kasszából.

9 Álszent és felháborító, hogy a nemzeti luxuskormány úgy költ százmilliókat ruhafogasra, forgószékre, meg lábtámaszra, hogy közben négymillióan élnek a szegénységi küszöb alatt; úgy költ milliárdokat parlamenti őrségre, hogy nincs rend az országban; úgy akar luxusóvodákat nyitni a saját oligarcháinak csemetéi számára, hogy országszerte családok ezrei éheznek. Reméljük, Matolcsy György a saját bársonyszékét tervezi a most beszerzett százezer forintos forgószékre cserélni (amit egyébként feleennyiért is meg lehet kapni a webáruházakban), hogy beleülve nagy lendülettel kipenderüljön az ország vezetéséből. Józsa István, frakcióvezető-helyettes