Földelt emitteres erősítő DC, AC analízise
|
|
- Adél Csonka
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Földelt emitteres erősítő DC, AC analízise Kapcsolási vázlat: Az ábrán egy kisjelű univerzális felhasználású tranzisztor (tip: 2N3904) köré van felépítve egy egyszerű, pár alkatrészből álló erősítő áramkör. A kapcsolás elemzéséhez szükség van: - Egyenáramú vizsgálatra a munkapont meghatározásához - Kondenzátorok helyettesítése szakadással - Induktivitások helyettesítése rövidzárral - AC feszültség forrás helyettesítése rövidzárral - AC áramforrás helyettesítése szakadással - Váltóáramú vizsgálatra a hibrid PI modellel helyettesítve a tranzisztort - Nagy Kondenzátorok helyettesítése rövidzárral* - Nagy Induktivitások helyettesítése szakadással - DC feszültségforrások helyettesítése rövidzárral - DC áramforrások helyettesítése szakadással *Az ábrákon a kondenzátorok értéke nem lett feltüntetve. A számítások egyszerűségének megőrzése érdekében az értéküket igen nagyra becsüljük.
2 A kapcsolás vizsgálata DC szempontból: A kapcsolást DC szempontból vizsgálva, rögtön látható, hogy a T1 tranzisztor B-E diódája nyitóirányban van előfeszítve R 1, R 2 feszültségosztó segítségével, ill. a B-E diódán eső feszültség durva becsléssel V körüli. Ha a B-E dióda nyitva van, akkor vagy az aktív tartományban, vagy ha a B-C dióda is nyitva van a telítési tartományban üzemel. Utóbbi állapot elkerülendő olyan áramkörökben, ahol az erősítés a cél, mivel ha CB dióda nyitva van, a tranzisztor szaturál, és nem képes erősítésre. Az áramkör további értelmezéséhez célszerű R 1, R 2 feszültségosztót helyettesíteni Thevenin tétele alapján egy valóságos feszültség generátorral.
3 A helyettesítésből következően: R U o =U 2 t R R 1 + =R 1 R 2 = R R k Ω U o =12V 2 R 1 + R kω+270kω =5.39V =220 kω 270k Ω= kω Ismerve azt, hogy: I E = +I C I C = β f Felírható egy hurokegyenlet a báziskörre, amiből meghatározható a bázisáram, illetve abból a kollektoráram is. U o U Rb U BE U Re =0 U o 0.65V R e (1+β f )=0 = U o 0.65V +R e (1+β f ) 5.39V 0.65 V = k Ω+680 Ω(1+300) =14.54uA Ezt az egyenletet megvizsgálva, észrevehetjük, hogy a tranzisztor ez emitter köri ellenállást (1+β) arányban tükrözi a báziskörbe. Tipp: Ha ez az ellenállásértéket úgy van megválasztva, hogy a tükrözött ellenállás érték a bázisosztó eredőjénél legalább egy nagyságrenddel nagyobb legyen, akkor a bázisáram elhanyagolható lesz a bázisosztó áramához képest. Ebben az esetben nincs szükség a Thevenin helyettesítésre, mivel az emitter feszültsége kellő pontossággal becsülhető a bázisosztó feszültsége alapján. (kisebb V-al) A kollektor áram, amelyre a későbbi számításokhoz szükség van: U I C =β o 0.65 V 5.39 V 0.65V I c =300 =4.36 ma f +R e (1+β f ) k Ω+680Ω(1+300) Visszavan még a tranzisztor üzemállapotának vizsgálata. Ennek legegyszerűbb módja az, hogy megvizsgáljuk a B-C dióda előfeszítésének irányát. Amennyiben a kollektor feszültség nagyobb mint a bázis feszültség, akkor a B-C dióda biztosan záróirányban van előfeszítve, így a tranzisztor biztos nincs a telítési tartományban. Ellenkező esetben valószínűleg szaturál a tranzisztor. U C =U t R c I C U b =U o U c =12 V 4.36mA 1 k Ω=7.64 V U b =5.39V 14.54uA kΩ=3.63V
4 A kapcsolás vizsgálata AC szempontból: A fentebbi kapcsolás az AC analízis kiinduló alapja, csupán azért szerepel itt, hogy a következő lépés megértése könnyebb legyen. A teljes kapcsolás alapján lett felrajzolva az első oldalon található szempontok alapján. Az áramkör tovább egyszerűsíthető, mivel AC szempontból R 1, R 2 párhuzamosan kapcsolódik ezért helyettesíthetőek az eredőjükkel, -vel. Így R g, egy feszültségosztót képez, amely U g figyelembevételével helyettesíthető Thevenin tétele alapján egy valós feszültség generátorral. R e ellenállás az áramkörből kiesik, mivel azt AC szempontból C 2 rövidre zárja. Valamint R c és R t párhuzamosan kapcsolódik, ezért helyettesíthetőek eredőjükkel, -vel. =R 1 R 2 = R 1 R 2 R 1 + R 2 U g '=U g R g + R gb =R g = R g R g + =R c R t = R c R t R c +R t =220 kω 270k Ω= kω R gb =10kΩ k Ω=9.24k Ω =1 k Ω 1 k Ω=500Ω
5 Az áramkör ebben az állapotában kellően egyszerű ahhoz, hogy a tranzisztort kicseréljük annak hibrid PI modelles helyettesítő képével. Ehhez a DC analízisből ismert kollektor áram alapján, ill. a 2N3904-es tranzisztor adatlapjából (OnSemi) β f =300 U A = I C h oa =1000V = I C U T R π = β f Ro= U A I C 4.36 ma = mv =0.169 S R π = S =1775Ω Ro= 1000V 4.36mA =229.36kΩ A közel végleges AC helyettesítő kép amelyből meghatározható az erősítés: A vezérelt áramgenerátornál látható U be szorzatban a B-E feszültség valójában az Rpi ellenálláson eső feszültség. Jól látható, hogy további egyszerűsítésre van lehetőség, mivel Ro és Rct párhuzamosan kapcsolódik, helyettesíthetőek eredőjükkel. A kapcsolás kimenő feszültsége ebben az állapotban: R U Rct =(U g ' π ) g R π +R m R R o ct gb R o + Az kapcsolás kimenő feszültsége az eredeti generátor feszültséget figyelembe véve R U Rct =(U b R π g ) g R g + R π +R m R R o ct gb R o + A kapcsolás erősítése: A= U Rct R =( b R π ) g U g R g + R π +R m R R o ct gb R o k Ω 1775Ω k Ω500Ω A=( ) 0.169S 10 kω kω 1775Ω+9.24 k Ω kω+500ω =12.55 A fentebbi képlet jól szemlélteti, hogy az AC analízis első ábráján látható R g, R 1, R 2 feszültség osztó a bemenő jelet csökkenti, a teljes erősítésben negatív szerepet játszik. A harmadik ábrán látható R gb,r π feszültség osztó szintén (még inkább) csökkenti a bemenő jelet. Vagyis az erősítésért felelős tag az R R o ct =84.3 R o + A tranzisztor ebben a kapcsolásban maximális feszültségerősítés mellett üzemel, de a feszültségosztók ezt lecsökkentik.
6 Megjegyezendő, hogy a tranzisztor földelt emitteres bekötésben fázist fordít. Vagyis ha a bemenő feszültség változásának iránya pozitív akkor a kimenő feszültség változása negatív, így az erősítés az előjel figyelembevételével A= Az erősítő fokozat bemeneti ellenállása az, amit a generátor lát: e =R gb +R π =9.24 k Ω+1775 Ω=11k Ω A kimeneti ellenállás az amit a terhelő ellenállás lát: R ki =R c R o =996 Ω
7 Földelt kollektoros erősítő kapcsolás DC, AC analízise Kapcsolási vázlat: Az ábrán egy kisjelű univerzális tranzisztor köré van felépítve egy földelt kollektoros bekötésű erősítő kapcsolás: A kapcsolás elemzéséhez szükség van: - Egyenáramú vizsgálatra a munkapont meghatározásához - Kondenzátorok helyettesítése szakadással - Induktivitások helyettesítése rövidzárral - AC feszültség forrás helyettesítése rövidzárral - AC áramforrás helyettesítése szakadással - Váltóáramú vizsgálatra a hibrid PI modellel helyettesítve a tranzisztort - Nagy Kondenzátorok helyettesítése rövidzárral* - Nagy Induktivitások helyettesítése szakadással - DC feszültségforrások helyettesítése rövidzárral - DC áramforrások helyettesítése szakadással *Az ábrákon a kondenzátorok értéke nem lett feltüntetve. A számítások egyszerűségének megőrzése érdekében az értéküket igen nagyra becsüljük.
8 A kapcsolás vizsgálata DC szempontból: A kapcsolást DC szempontból vizsgálva, rögtön látható, hogy a T1 tranzisztor B-E diódája nyitóirányban van előfeszítve R 1, R 2 feszültségosztó segítségével, ill. a B-E diódán eső feszültség durva becsléssel V körüli. A szaturáció ránézésre teljesen kizárható, hiszen a B-C dióda mindig záróirányba van előfeszítve, mivel a tranzisztor kollektora a tápfeszültségre van kötve, a tranzisztor bázisa pedig egy feszültség osztón keresztül kapcsolódik a tápfeszültséghez, így a bázis feszültséindig kisebb lesz mint a kollektor feszültség. Az áramkör további értelmezéséhez célszerű R 1, R 2 feszültségosztót helyettesíteni Thevenin tétele alapján egy valós feszültség generátorral.
9 A helyettesítésből következően: U o =U t R 2 R 1 +R 2 =R 1 R 2 = R 1 R 2 R 1 + R 2 U o =12V =220 kω 220k Ω=110 kω 220k Ω 220 kω+220kω =6 V Ismerve azt, hogy: I E = +I C I C = β f Felírható egy hurokegyenlet a báziskörre, amiből meghatározható a bázisáram, illetve abból a kollektoráram is. U o U Rb U BE U Re =0 U o 0.65V R e (1+β f )=0 = U o 0.65V +R e (1+β f ) 6 V 0.65 V = 110 k Ω+1 k Ω(1+300) =13uA Ezt az egyenletet megvizsgálva, észrevehetjük, hogy a tranzisztor ez emitter köri ellenállást (1+β f ) arányban tükrözi a báziskörbe. A kollektor áram, amelyre a későbbi számításokhoz szükség van: U I C =β o 0.65 V 6V 0.65V I b =300 =3.9 ma f +R e (1+β f ) 110k Ω+1 k Ω(1+300)
10 A kapcsolás vizsgálata AC szempontból: Az AC analízishez szükséges lépések elvégzése után a kapcsolás: Az áramkör tovább egyszerűsíthető, mivel AC szempontból R 1, R 2 párhuzamosan kapcsolódik ezért helyettesíthetőek az eredőjükkel, -vel. Így R g, egy feszültségosztót képez, amely U g figyelembevételével helyettesíthető Thevenin tétele alapján egy valós feszültség generátorral. Valamint R e és R t párhuzamosan kapcsolódik, ezért helyettesíthetőek eredőjükkel, R et -vel. =R 1 R 2 = R 1 R 2 R 1 + R 2 U g '=U g R g + R gb =R g = R g R g + R et =R e R t = R e R t R e +R t =110 kω R gb =1k Ω 110k Ω=0.99k Ω R et =1k Ω 1k Ω=500Ω
11 Az áramkör ebben az állapotában kellően egyszerű ahhoz, hogy a tranzisztort kicseréljük annak hibrid PI modelles helyettesítő képével. Ehhez a DC analízisből ismert kollektor áram alapján, ill. a 2N3904-es tranzisztor adatlapjából (OnSemi) β f =300 = I C U T R π = β f Ro= 1000V 3.9mA =256.4k Ω Ro= U A I C U A = I C h oa =1000V = 3.9mA 25.85mV =0.151 S R Π = S =1984Ω R eto =R et R o = R et R o R et +R o R eto =R et R o =500 Ω 256.4k Ω=499Ω Észrevehetjük azt, hogy ebben az elrendezésben nehezebb dolgunk van a kimenő feszültség, és ebből következően az erősítés felírásában, Mivel az áramkörben található egy 3-as csomópont ill. az áramgenerátor nem különül el a bemenő résztől. Ismerve azt, hogy az áramgenerátor árama I gen = U be = U R π = I R π R π az R eto ellenállásba befolyó áram I eto = (1+ R π )=I Rπ (1+β f ) ( R π ellenállás árama AC szempontból a bázisáram) Ez alapján felírható az alábbi hurokegyenlet: U G ' (R gb +R π ) (1+β f )R eto =0 Amiből átrendezés után: U = g ' R gb +R π +(1+β f ) R eto A bázisáramot (1+β f ) -val beszorozva az emitter áramot kapjuk, ami az ellenálláson folyó áram. Ezt R eto -val beszorozva megkapjuk a kimenő feszültséget (mivel R eto párhuzamos kapcsolások eredője, amelyben szerepel R t a terhelőellenállás, aminek a feszültsége a kérdés) R U R eto =U b 1 g (1+β R g + R gb +R π +(1+β f )R f ) R eto eto Átrendezés után az erősítés: (mivel U R eto a kimenő, U G pedig a bemenő feszültség) A= R g + 1 R gb +R π +(1+β f )R eto (1+β f ) R eto R eto Majd a tört számlálója és nevezőjét beszorozva 1+β f -el: A= R g + R eto R gb 1+β f + R π 1+β f + R eto ami A= R g + R eto R gb 1+β f + β f 1+β f + R eto alakul.
12 110 kω A= 1 k Ω+110k Ω S 499 Ω 0.99kΩ = S 499Ω (A β f 1+β f tag a földelt bázisú áramerősítési tényező, α f.) Jól látható, hogy az egyenlet első felében R g, feszültség osztó az erősítést csökkenti Az egyenlet második fele pedig sosem lesz nagyobb egynél, hisz ahhoz arra lenne szükség, hogy a tört nevezője kisebb legyen a tört számlálójánál, ami nem fog teljesülni soha, mert a tört nevezőjének tagjai itt mindig pozitívak. Viszont ha csak magát a tranzisztoros fokozatot vizsgáljuk az R g, feszültségosztóból adódó jelcsökkenést elhanyagolva ( R g nullához, végtelenhez tart), akkor látható, hogy a fokozat erősítése nagyon közel esik egyhez. A= g R m eto Ahol α α f + R f 1 eto A földelt kollektoros kapcsolást emiatt nevezik emitter-követőnek, mivel a feszültségerősítése közel egyszeres, ami felfogható úgy, hogy az emitter feszültség változása (DC szempontból U BE eltéréssel) követi a bázis feszültség változását. Így belátható az is, hogy a fokozat nem változtatja meg a bemenő jel fázisát. A bemeneti ellenállás esetünkben az az ellenállás, amit a generátor lát, ezt a tranzisztor emitterköri ellenállásainak az áramerősítési tényező szerint a báziskörbe tükrözött értéke ill. a bázisköri ellenállások eredője: e = +R π +R eto (1+β f )=63.85k Ω A kimeneti ellenállás az amit a terhelés lát, ez esetünkben a tranzisztor bázisköri ellenállásainak az áramerősítés szerint tükrözött értéke ill. az emitterköri ellenállás 1 eredője. R ki =R eto ( (R 1+β π +R gb ))=9.78Ω f Az emitter követő fokozat bemeneti ill. a kimeneti ellenállása több nagyságrenddel eltér, emiatt az emitter követő általában impedancia illesztő szerepet tölt be.
13 A soros áramvisszacsatolt erősítő DC, AC analízise Kapcsolási vázlat: Az eddigiekben volt szó a tranzisztor földelt emitteres ill. földelt kollektoros bekötéséről. A földelt emitteres kapcsolásban a tranzisztor a maximális erősítés mellett üzemelt (amit feszültség osztók csökkentettek le) amely nem előnyös a jelentős torzítás, ill. az erősítési tényező instabilitása miatt. Emitter követőként pedig a tranzisztor közel egyszeres feszültség erősítés mellett üzemelt. A fentebbi ábrán látható kapcsolás abban tér el a földelt emitteres erősítőtől, hogy az emitter körbe egy R s ellenállás kapcsolódik. Ezt a bekötést nevezik emitter degenerációnak, amely csökkenti a tranzisztor erősítését, növeli a linearitást ezáltal csökkenti a torzítást, illetve növeli az erősítési tényező stabilitását. A kapcsolás elemzéséhez szükség van DC ill. AC analízisre. A DC analízis menete ugyanaz mint a földelt emitteres kapcsolás esetén, mivel a beiktatott R s ellenállás csupán AC szempontból változtat az áramkör működésén. U o =U t R 2 R 1 +R 2 =R 1 R 2 = R 1 R 2 R 1 + R 2 U o =12V 120k Ω 270 kω+120kω =3.69V =83 kω I c =β U o 0.65V +R e (1+β) 3.69 V 0.65V I c =300 =5 ma 83k Ω+330 Ω(1+300) U c =U t R c I c U b =U o I b U c =7 V U b =2.31V
14 A kapcsolás vizsgálata AC szempontból: Látható, hogy R c R t illetve R e R s ellenállás párhuzamosan kapcsolódik, ezért helyettesíthetőek eredőjükkel: =R c R t =1k Ω 1k Ω=500Ω R es =R e R s =330Ω 47Ω=41.14 Ω Továbbá a tranzisztor bázisköri elemei helyettesíthetőek Thevenin tétele alapján egy valós feszültség generátorral: =R 1 R 2 =83k Ω U g '=U g R g + R gb =R g =988 Ω Ezután a kapcsolás kellően egyszerű ahhoz, hogy a tranzisztort kicseréljük annak helyettesítő modelljével:
15 = I C U T R π = β f Ro= 1000V 3.9mA =200kΩ Ro= U A I C = 5 ma 25.85mV =0.193 S R π= S =1554Ω Továbbá a feszültség vezérelt áramgenerátort célszerű átalakítani egy feszültség vezérelt feszültség generátorrá (átalakítható, mivel az áramgenerátorral R o párhuzamosan kapcsolódik), hogy csökkentsük a hurokegyenletek számát. Mivel az áramgenerátort a B-E feszültség vezérli, ami az R π ellenálláson eső feszültség a generátor árama I= U BE = U Rπ = R π I b Az átalakítás után: A feszültség vezérelt feszültség generátor feszültsége U gen = R π R o I b Felírható a korábbiak szerint egy hurokegyenlet a bemeneti körre: U g ' R gb R π I E R es =0 Amiből a bázisáram kifejezve: U = g ' R gb +R π +(1+β f ) R es Ismert az U R es ellenálláson eső feszültség, ill. a feszültség vezérelt feszültség generátoron lévő feszültség U gen +U Res = R π R o + (1+β f )R es Amely áthalad az R o feszültség osztón, amelyből adódik a kimenő feszültség: U ki =( R π R o + (1+β f ) R es ) +R o R π =β f A bázisáramot majd az U g ' behelyettesítve az erősítés: A= R g + 1+β f +β f R o R gb +R π +(1+β f )R es +R o
16 Behelyettesítve: A= 83 k Ω 1k Ω+83 k Ω kω 988 Ω+1554 Ω+(1+300) Ω 500Ω 500Ω+200k Ω =9.9 Az erősítést leíró egyenletből a kisebb tagok (pl. a második tört számlálójában) különösebb hiba nélkül elhagyhatóak. Illetve mivel R o között a különbség igen nagy, ezért a harmadik tört nevezőjéből különösebb hiba nélkül elhagyható: A= R g + β f R o R gb +R π +(1+β f )R es = R o R g + β f R gb +R π +(1+β f ) R es Az egyenletből kitűnik R g ellenállások által képzett feszültség osztó az erősítést csökkenti, így a feszültség osztót elhagyva, az erősítésért felelős tag: β A sa = f R π +(1+β f )R es Különösen kitűnik, hogy az erősítést dominánsan R es ellenálláspár határozza meg, a tranzisztor DC munkaponti beállítása R π keresztül sokkal kevésbé szól bele az erősítésbe mint a földelt emitteres erősítőnél. Az eddigi számítások során nem vettük figyelembe azt, hogy a soros áramvisszacsatolt erősítő fázist fordít, emiatt az erősítés negatív előjelű.
17 Feladatok
18 Mindhárom esetben az erősítés a kérdés. ( β f =300 U A =1000V ) Az első két feladat megoldásának menete: U - A kollektor áramok meghatározása, és szaturáció vizsgálat I c =β o 0.65V f +R e (1+β) - A hibrid PI modell helyettesítőelemeinek meghatározása β - Az erősítés meghatározása A sa = f R π +(1+β f )R es A harmadik feladat esetében: - A T 2 kollektor áram meghatározása ( U BE 1 =605mV U BE 2 =695 mv ) - Mivel T 1 emitter követő fokozat A T 1 1 ezért csak a T 2 fokozat erősít β ami egy soros áramvisszacsatolt erősítő A sa = f R π +(1+β f )R es (m: A=27.7)
Elektronika 1. 4. Előadás
Elektronika 1 4. Előadás Bipoláris tranzisztorok felépítése és karakterisztikái, alapkapcsolások, munkapont-beállítás Irodalom - Megyeri János: Analóg elektronika, Tankönyvkiadó, 1990 - U. Tiecze, Ch.
RészletesebbenKÖZÖS EMITTERŰ FOKOZAT BÁZISOSZTÓS MUNKAPONTBEÁLLÍTÁSA
KÖZÖS EMITTERŰ FOKOZT BÁZISOSZTÓS MUNKPONTBEÁLLÍTÁS Mint ismeretes, a tranzisztor bázis-emitter diódájának jelentős a hőfokfüggése. Ugyanis a hőmérséklet növekedése a félvezetőkben megnöveli a töltéshordozók
RészletesebbenElektronika I. Gyakorló feladatok
Elektronika I. Gyakorló feladatok U I Feszültséggenerátor jelképe: Áramgenerátor jelképe: 1. Vezesse le a terheletlen feszültségosztóra vonatkozó összefüggést: 2. Vezesse le a terheletlen áramosztóra vonatkozó
RészletesebbenELEKTRONIKA I. (KAUEL11OLK)
Félévi követelmények és beadandó feladatok ELEKTRONIKA I. (KAUEL11OLK) tárgyból a Villamosmérnöki szak levelező tagozat hallgatói számára Óbuda Budapest, 2005/2006. Az ELEKTRONIKA I. tárgy témaköre: Az
Részletesebben2.Előadás ( ) Munkapont és kivezérelhetőség
2.lőadás (207.09.2.) Munkapont és kivezérelhetőség A tranzisztorokat (BJT) lineáris áramkörbe ágyazva "működtetjük" és a továbbiakban mindig követelmény, hogy a tranzisztor normál aktív tartományban működjön
Részletesebben1. konferencia: Egyenáramú hálózatok számítása
1. konferencia: Egyenáramú hálózatok számítása 1.feladat: 20 1 kω Határozzuk meg az R jelű ellenállás értékét! 10 5 kω R z ellenállás értéke meghatározható az Ohm-törvény alapján. Ehhez ismernünk kell
RészletesebbenIdeális műveleti erősítő
Ideális műveleti erősítő Az műveleti erősítő célja, hogy alap építőeleméül szolgáljon analóg matematikai műveleteket végrehajtó áramköröknek. Az ideális műveleti erősítő egy gyakorlatban nem létező áramköri
RészletesebbenAttól függően, hogy a tranzisztor munkapontját melyik karakterisztika szakaszon helyezzük el, működése kétféle lehet: lineáris és nemlineáris.
Alapkapcsolások (Attól függően, hogy a tranzisztor három csatlakozási pontja közül melyiket csatlakoztatjuk állandó potenciálú pólusra, megkülönböztetünk): földelt emitteres földelt bázisú földelt kollektoros
RészletesebbenTranzisztoros erősítő vizsgálata. Előzetes kérdések: Mire szolgál a bázisosztó az erősítőkapcsolásban? Mire szolgál az emitter ellenállás?
Tranzisztoros erősítő vizsgálata Előzetes kérdések: Mire szolgál a bázisosztó az erősítőkapcsolásban? Mire szolgál az emitter ellenállás? Mi az emitterkövető kapcsolás 3 jellegzetessége a földelt emitterűhöz
RészletesebbenHobbi Elektronika. Bevezetés az elektronikába: A tranzisztor, mint kapcsoló
Hobbi Elektronika Bevezetés az elektronikába: A tranzisztor, mint kapcsoló 1 Felhasznált irodalom Tudásbázis: Bipoláris tranzisztorok (Sulinet - szakképzés) Wikipedia: Tranzisztor Szabó Géza: Elektrotechnika-Elektronika
RészletesebbenMűveleti erősítők - Bevezetés
Analóg és digitális rsz-ek megvalósítása prog. mikroák-kel BMEVIEEM371 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Műveleti erősítők - Bevezetés Takács Gábor Elektronikus Eszközök Tanszéke (BME) 2014.
RészletesebbenÁramtükrök. A legegyszerűbb két tranzisztoros áramtükör:
Áramtükrök Az áramtükör egy olyan alapvető építő elem az analóg elektronikában, amelynek ismerete elengedhetetlen. Az áramtükrök olyan áramkörök, amik az áramok irányát változtatják meg, de a be- ill.
RészletesebbenÁramkörök számítása, szimulációja és mérése próbapaneleken
Áramkörök számítása, szimulációja és mérése próbapaneleken. Munkapontbeállítás Elektronika Tehetséggondozás Laboratóriumi program 207 ősz Dr. Koller István.. NPN rétegtranzisztor munkapontjának kiszámítása
RészletesebbenMIKROELEKTRONIKA, VIEEA306
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem MKROELEKTRONKA, VEEA306 A bipoláris tranzisztor. http://www.eet.bme.hu/~poppe/miel/hu/08-bipol3.ppt http://www.eet.bme.hu Az ideális tranzisztor karakterisztikái
Részletesebben1. ábra A visszacsatolt erősítők elvi rajza. Az 1. ábrán látható elvi rajz alapján a kövezkező összefüggések adódnak:
Az erősítő alapkapcsolások, de a láncbakapcsolt erősítők nem minden esetben teljesítik azokat az elvárásokat, melyeket velük szemben támasztanánk. Ilyen elvárások lehetnek a következők: nagy bemeneti ellenállás;
RészletesebbenFizika A2E, 9. feladatsor
Fizika 2E, 9. feladatsor Vida György József vidagyorgy@gmail.com 1. feladat: hurokáramok módszerével határozzuk meg az ábrán látható kapcsolás ágaiban folyó áramokat! z áramkör két ablakból áll, így két
RészletesebbenElektronika zöldfülűeknek
Ha hibát találsz, jelezd itt: Elektronika zöldfülűeknek R I = 0 Szakadás, olyan mintha kiradíroznánk az ellenállást vezetékekkel együtt. A feszültség nem feltétlen ugyanakkora a két oldalon. Üresjárat,
RészletesebbenGingl Zoltán, Szeged, dec. 1
Gingl Zoltán, Szeged, 2017. 17 dec. 1 17 dec. 2 Egyenirányító (rectifier) Mint egy szelep deális dióda Nyitó irányban tökéletes vezető (rövidzár) Záró irányban tökéletes szigetelő (szakadás) Valódi dióda:
RészletesebbenLogaritmikus erősítő tanulmányozása
13. fejezet A műveleti erősítők Logaritmikus erősítő tanulmányozása A műveleti erősítő olyan elektronikus áramkör, amely a két bemenete közötti potenciálkülönbséget igen nagy mértékben fölerősíti. A műveleti
RészletesebbenBipoláris tranzisztoros erősítő kapcsolások vizsgálata
Mérési jegyzõkönyv A mérés megnevezése: Mérések Microcap Programmal Mérõcsoport: L4 Mérés helye: 14 Mérés dátuma: 2010.02.17 Mérést végezte: Varsányi Péter A Méréshez felhasznált eszközök és berendezések:
Részletesebben1. Egy lineáris hálózatot mikor nevezhetünk rezisztív hálózatnak és mikor dinamikus hálózatnak?
Ellenörző kérdések: 1. előadás 1/5 1. előadás 1. Egy lineáris hálózatot mikor nevezhetünk rezisztív hálózatnak és mikor dinamikus hálózatnak? 2. Mit jelent a föld csomópont, egy áramkörben hány lehet belőle,
RészletesebbenBUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA KANDÓ KÁLMÁN VILLAMOSMÉRNÖKI FŐISKOLAI KAR AUTOMATIKA INTÉZET ELEKTRONIKA MINTAPÉLDÁK
BDAPST MŰSZAK FŐSKOLA KANDÓ KÁLMÁN VLLAMOSMÉNÖK FŐSKOLA KA ATOMATKA NTÉZT LKTONKA MNTAPÉLDÁK Összeállította: Dr. váncsyné Csepesz rzsébet Bapest,. ) gy valóságos rétegióa mnkaponti aatait méréssel határoztk
RészletesebbenElektronika alapjai. Témakörök 11. évfolyam
Elektronika alapjai Témakörök 11. évfolyam Négypólusok Aktív négypólusok. Passzív négypólusok. Lineáris négypólusok. Nemlineáris négypólusok. Négypólusok paraméterei. Impedancia paraméterek. Admittancia
RészletesebbenGingl Zoltán, Szeged, :44 Elektronika - Diódák, tranzisztorok
Gingl Zoltán, Szeged, 2016. 2016. 12. 13. 7:44 Elektronika - Diódák, tranzisztorok 1 2016. 12. 13. 7:44 Elektronika - Diódák, tranzisztorok 2 Egyenirányító (rectifier) Mint egy szelep deális dióda Nyitó
RészletesebbenMűveleti erősítők. 1. Felépítése. a. Rajzjele. b. Belső felépítés (tömbvázlat) c. Differenciálerősítő
Műveleti erősítők A műveleti erősítők egyenáramú erősítőfokozatokból felépített, sokoldalúan felhasználható áramkörök, amelyek jellemzőit A u ', R be ', stb. külső elemek csatlakoztatásával széles határok
RészletesebbenGingl Zoltán, Szeged, szept. 1
Gingl Zoltán, Szeged, 08. 8 szept. 8 szept. 4 A 5 3 B Csomópontok feszültség Ágak (szomszédos csomópontok között) áram Áramköri elemek 4 Az elemeken eső feszültség Az elemeken átfolyó áram Ezek összefüggenek
RészletesebbenBevezetés a méréstechnikába és jelfeldolgozásba. Tihanyi Attila április 17.
Bevezetés a méréstechnikába és jelfeldolgozásba Tihanyi Attila 2007. április 17. ALAPOK Töltés 1 elektron töltése 1,602 10-19 C 1 C (coulomb) = 6,24 10 18 elemi elektromos töltés. Áram Feszültség I=Q/t
RészletesebbenSzimmetrikus bemenetű erősítők működésének tanulmányozása, áramköri paramétereinek vizsgálata.
El. II. 5. mérés. SZIMMETRIKUS ERŐSÍTŐK MÉRÉSE. A mérés célja : Szimmetrikus bemenetű erősítők működésének tanulmányozása, áramköri paramétereinek vizsgálata. A mérésre való felkészülés során tanulmányozza
Részletesebben1. A bipoláris tranzisztor statikus jelleggörbéi és paraméterei Az ábrán megadott kimeneti jelleggörbékkel jellemzett tranzisztornál
1. A bipoláris tranzisztor statikus jelleggörbéi és paraméterei 1.1. Az ábrán megadott kimeneti jelleggörbékkel jellemzett tranzisztornál rögzítettük a bázisáramot I B 150[ìA] értékre. Mekkora lehet U
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI ÉRETTSÉGI VIZSGA VIZSGA 2009. 2006. május 22. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2009. május 22. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati
RészletesebbenGingl Zoltán, Szeged, :14 Elektronika - Hálózatszámítási módszerek
Gingl Zoltán, Szeged, 05. 05.09.9. 9:4 Elektronika - Hálózatszámítási módszerek 05.09.9. 9:4 Elektronika - Alapok 4 A G 5 3 3 B C 4 G Áramköri elemek vezetékekkel összekötve Csomópontok Ágak (szomszédos
RészletesebbenBevezetés a méréstechnikába és jelfeldolgozásba. Tihanyi Attila 2007 március 27
Bevezetés a méréstechnikába és jelfeldolgozásba Tihanyi Attila 2007 március 27 Ellenállások R = U I Fajlagos ellenállás alapján hosszú vezeték Nagy az induktivitása Bifiláris Trükkös tekercselés Nagy mechanikai
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. október 18. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2010. október 18. 1:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 20 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. október 13. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2014. október 13. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK
RészletesebbenElektrotechnika- Villamosságtan
Elektrotechnika- Villamosságtan 1.Előadás Egyenáramú hálózatok 1 Magyar Attila Tömördi Katalin Villamos hálózat: villamos áramköri elemek tetszőleges kapcsolása. Reguláris hálózat: ha helyesen felírt hálózati
Részletesebben10.1. ANALÓG JELEK ILLESZTÉSE DIGITÁLIS ESZKÖZÖKHÖZ
101 ANALÓG JELEK ILLESZTÉSE DIGITÁLIS ESZKÖZÖKHÖZ Ma az analóg jelek feldolgozása (is) mindinkább digitális eszközökkel történik A feldolgozás előtt az analóg jeleket digitalizálni kell Rendszerint az
RészletesebbenA 2009-es vizsgákon szereplő elméleti kérdések
Kivezérelhetőség és teljesítményfokozatok: A 2009-es vizsgákon szereplő elméleti kérdések 1. Ismertesse a B osztályú teljesítményfokozat tulajdonságait (P fmax, P Tmax, P Dmax(1 tr), η Tmax )! (szinuszos
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. október 12. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. október 12. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK
RészletesebbenAUTOMATIKAI ÉS ELEKTRONIKAI ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ
ATOMATKA ÉS ELEKTONKA SMEETEK KÖZÉPSZNTŰ ÍÁSBEL VZSGA JAVÍTÁS-ÉTÉKELÉS ÚTMTATÓ A MNTAFELADATOKHOZ Egyszerű, rövid feladatok Maximális pontszám: 40. Egy A=,5 mm keresztmetszetű alumínium (ρ= 0,08 Ω mm /m)
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 19. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. május 19. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
Azonosító jel NSZI 0 6 0 6 OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Szakmai előkészítő érettségi tantárgyi verseny 2006. február 23. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ELŐDÖNTŐ ÍRÁSBELI FELADATOK Az írásbeli időtartama: 180 perc
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. október 17. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2011. október 17. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS
RészletesebbenElektronika Oszcillátorok
8. Az oszcillátorok periodikus jelet előállító jelforrások, generátorok. Olyan áramkörök, amelyeknek csak kimenete van, bemenete nincs. Leggyakoribb jelalakok: - négyszög - szinusz A jelgenerálás alapja
RészletesebbenIntegrált áramkörök/2. Rencz Márta Elektronikus Eszközök Tanszék
Integrált áramkörök/2 Rencz Márta Elektronikus Eszközök Tanszék Mai témák MOS áramkörök alkatrészkészlete Bipoláris áramkörök alkatrészkészlete 11/2/2007 2/27 MOS áramkörök alkatrészkészlete Tranzisztorok
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. október 14. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2013. október 14. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK
Részletesebbenu ki ) = 2 x 100 k = 1,96 k (g 22 = 0 esetén: 2 k)
lektronika 2 (MVIMIA027 Számpélda a földelt emitteres erősítőre: Adott kapcsolás: =0 µ = k 4,7k U t+ = 0V 2 k 2 = 0µ u u =3 k =00µ U t- =-0V Számított tranzisztor-paraméterek: ezzel: és u ki t =0k Tranzisztoradatok:
RészletesebbenElektronika II. 5. mérés
Elektronika II. 5. mérés Műveleti erősítők alkalmazásai Mérés célja: Műveleti erősítővel megvalósított áramgenerátorok, feszültségreferenciák és feszültségstabilizátorok vizsgálata. A leírásban a kapcsolások
RészletesebbenFÉLVEZETŐ ESZKÖZÖK II. Elektrotechnika 5. előadás
FÉLVEZETŐ ESZKÖZÖK II. Elektrotechnika 5. előadás A tranzisztor felfedezése A tranzisztor kifejlesztését a Lucent Technologies kutatóintézetében, a Bell Laboratóriumban végezték el. A laboratóriumban három
RészletesebbenA 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.
A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 54 523 02 Elektronikai technikus
RészletesebbenVILLAMOSIPAR ÉS ELEKTRONIKA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Villamosipar és elektronika ismeretek középszint 1811 ÉETTSÉGI VIZSGA 018. október 19. VILLAMOSIPA ÉS ELEKTONIKA ISMEETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBEI EŐFOÁSOK MINISZTÉIUMA
RészletesebbenAdatok: R B1 = 100 kω R B2 = 47 kω. R 2 = 33 kω. R E = 1,5 kω. R t = 3 kω. h 22E = 50 MΩ -1
1. feladat R B1 = 100 kω R B2 = 47 kω R C = 3 kω R E = 1,5 kω R t = 4 kω A tranzisztor paraméterei: h 21E = 180 h 22E = 30 MΩ -1 a) Számítsa ki a tranzisztor kollektor áramát, ha U CE = 6,5V, a tápfeszültség
RészletesebbenVILLAMOSIPAR ÉS ELEKTRONIKA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Villamosipar és elektronika ismeretek középszint 7 ÉRETTSÉGI VIZSG 07. október 0. VILLMOSIPR ÉS ELEKTRONIK ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSELI VIZSG JVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTTÓ EMERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUM
RészletesebbenElektronika Előadás. Analóg és kapcsoló-üzemű tápegységek
Elektronika 2 7. Előadás Analóg és kapcsoló-üzemű tápegységek Irodalom - Megyeri János: Analóg elektronika, Tankönyvkiadó, 1990 - B. Carter, T.R. Brown: Handbook of Operational Amplifier Applications,
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
Elektronikai alapismeretek emelt szint 080 ÉETTSÉGI VIZSG 008. októr 0. ELEKTONIKI LPISMEETEK EMELT SZINTŰ ÍÁSELI ÉETTSÉGI VIZSG JVÍTÁSI-ÉTÉKELÉSI ÚTMTTÓ OKTTÁSI ÉS KLTÁLIS MINISZTÉIM Egyszerű, rövid feladatok
RészletesebbenÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÁVKÖZLÉSI ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ GYAKORLATI VIZSGA MINTAFELADATOK
TÁVKÖZLÉSI ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ GYAKORLATI VIZSGA MINTAFELADATOK 1. Egyenáramú hálózat számítása 13 pont Az ábrán egy egyenáramú ellenállás hálózat látható, melyre Ug = 12 V feszültséget kapcsoltak. a)
RészletesebbenÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA KÖZLEKEDÉSAUTOMATIKAI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ
KÖZLEKEDÉSAUTOMATIKAI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ Egyszerű, rövid feladatok Maximális pontszám: 40.) Töltse ki a táblázat üres celláit! A táblázatnak
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
Azonosító jel NSZI 0 6 0 6 OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Szakmai előkészítő érettségi tantárgyi verseny 2006. április 19. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK DÖNTŐ ÍRÁSBELI FELADATOK Az írásbeli időtartama: 240 perc 2006
Részletesebben07. mérés Erősítő kapcsolások vizsgálata.
07. mérés Erősítő kapcsolások vizsgálata. A leggyakrabban használt üzemi paraméterek a következők: - a feszültségerősítés Au - az áramerősítés Ai - a teljesítményerősítés Ap - a bemeneti impedancia Rbe
Részletesebben12.A 12.A. A belsı ellenállás, kapocsfeszültség, forrásfeszültség fogalmának értelmezése. Feszültséggenerátorok
12.A Energiaforrások Generátorok jellemzıi Értelmezze a belsı ellenállás, a forrásfeszültség és a kapocsfeszültség fogalmát! Hasonlítsa össze az ideális és a valóságos generátorokat! Rajzolja fel a feszültség-
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. október 24. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2007. október 24. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS
RészletesebbenAnalóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok
Analóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok. Diszkrét aktív alkatrészek és egyszerû alkalmazásaik. Elmélet A diszkrét aktív elektronikai alkatrészek (dióda, különbözõ tranzisztorok, tirisztor) elméleti
RészletesebbenTételek Elektrotechnika és elektronika I tantárgy szóbeli részéhez 1 1. AZ ELEKTROSZTATIKA ALAPJAI AZ ELEKTROMOS TÖLTÉS FOGALMA 8 1.
Tételek Elektrotechnika és elektronika I tantárgy szóbeli részéhez 1 1. AZ ELEKTROSZTATIKA ALAPJAI 8 1.1 AZ ELEKTROMOS TÖLTÉS FOGALMA 8 1.2 AZ ELEKTROMOS TÉR 9 1.3 COULOMB TÖRVÉNYE 10 1.4 AZ ELEKTROMOS
Részletesebben1. ábra a három RC-tagból felépített fázistoló
Az RC-oszcillátorok családjában kétség kívül a fázistolós oszcillátor az egyik legegyszerűbb konstrukció. Nevében a válasz arra, hogy mi is lehet a szelektív hálózata, mely az oszcillátor rezonanciafrekvenciáját
RészletesebbenElektronika 11. évfolyam
Elektronika 11. évfolyam Áramköri elemek csoportosítása. (Aktív-passzív, lineáris- nem lineáris,) Áramkörök csoportosítása. (Aktív-passzív, lineáris- nem lineáris, kétpólusok-négypólusok) Két-pólusok csoportosítása.
RészletesebbenÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA VILLAMOSIPAR ÉS ELEKTRONIKA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ
VILLAMOSIPAR ÉS ELEKTRONIKA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ I. feladatlap Egyszerű, rövid feladatok megoldása Maximális pontszám: 40. feladat 4 pont
RészletesebbenA -Y és a Y- átalakítás bemutatása. Kiss László április havában
A -Y és a Y- átalakítás bemutatása Kiss László 2011. április havában -Y átalakítás ohmos ellenállásokra Mint ismeretes, az elektrotechnikai gyakorlatban többször előfordul olyan kapcsolási kép, ami a megszokott
RészletesebbenTranziens jelenségek rövid összefoglalás
Tranziens jelenségek rövid összefoglalás Átmenet alakul ki akkor, ha van energiatároló (kapacitás vagy induktivitás) a rendszerben, mert ezeken a feszültség vagy áram nem jelenik meg azonnal, mint az ohmos
RészletesebbenHobbi Elektronika. Bevezetés az elektronikába: Térvezérlésű tranzisztorok (FET)
Hobbi Elektronika Bevezetés az elektronikába: Térvezérlésű tranzisztorok (FET) 1 Felhasznált irodalom Sulinet Tudásbázis: Unipoláris tranzisztorok Electronics Tutorials: The MOSFET CONRAD Elektronik: Elektronikai
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 25. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2007. május 25. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS
RészletesebbenAnalóg áramkörök Műveleti erősítővel épített alapkapcsolások
nalóg áramkörök Műveleti erősítővel épített alapkapcsolások Informatika/Elektronika előadás encz Márta/ess Sándor Elektronikus Eszközök Tanszék 07-nov.-22 Témák Műveleti erősítőkkel kapcsolatos alapfogalmak
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
Elektronikai alapismeretek emelt szint 3 ÉETTSÉGI VIZSG 0. május 0. ELEKTONIKI LPISMEETEK EMELT SZINTŰ ÍÁSELI ÉETTSÉGI VIZSG JVÍTÁSI-ÉTÉKELÉSI ÚTMTTÓ EMEI EŐOÁSOK MINISZTÉIM Egyszerű, rövid feladatok Maximális
Részletesebben5. MÉRÉS LC OSZCILLÁTOROK VIZSGÁLATA
5. MÉRÉS LC OSZCILLÁTOROK VIZSGÁLATA BMF-Kandó 2006 2 A mérést végezte: A mérés időpontja: A mérésvezető tanár tölti ki! Mérés vége:. Az oszcillátorok vizsgálatánál a megadott kapcsolások közül csak egyet
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. október 19. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2009. október 19. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. október 20. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2008. október 20. 1:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 20 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
Elektronikai alapismeretek emelt szint ÉETTSÉGI VIZSG 0. októr. ELEKTONIKI LPISMEETEK EMELT SZINTŰ ÍÁSELI ÉETTSÉGI VIZSG JVÍTÁSI-ÉTÉKELÉSI ÚTMTTÓ EMEI EŐFOÁSOK MINISZTÉIM Egyszerű, rövid feladatok Maximális
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. október 13. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2014. október 13. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK
RészletesebbenElektronika Előadás. Műveleti erősítők felépítése, ideális és valós jellemzői
Elektronika 2 1. Előadás Műveleti erősítők felépítése, ideális és valós jellemzői Irodalom - Megyeri János: Analóg elektronika, Tankönyvkiadó, 1990 - U. Tiecze, Ch. Schenk: Analóg és digitális áramkörök,
RészletesebbenMAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA. Országos Szakmai Tanulmányi Verseny. Elődöntő KOMPLEX ÍRÁSBELI FELADATSOR MEGOLDÁSA
MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA Országos Szakmai Tanulmányi Verseny Elődöntő KOMPLEX ÍRÁSBELI FELADATSOR MEGOLDÁSA Szakképesítés: SZVK rendelet száma: Komplex írásbeli: Számolási, áramköri, tervezési
RészletesebbenHálózatok számítása egyenáramú és szinuszos gerjesztések esetén. Egyenáramú hálózatok vizsgálata Szinuszos áramú hálózatok vizsgálata
Hálózatok számítása egyenáramú és szinuszos gerjesztések esetén Egyenáramú hálózatok vizsgálata Szinuszos áramú hálózatok vizsgálata Egyenáramú hálózatok vizsgálata ellenállások, generátorok, belső ellenállások
RészletesebbenMérnök Informatikus. EHA kód: f
A csoport Név:... EHA kód:...2009-2010-1f 1. Az ábrán látható hálózatban a) a felvett referencia irányok figyelembevételével adja meg a hálózat irányított gráfját, a gráfhoz tartozó normál fát (10%), a
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 18. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2016. május 18. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK
RészletesebbenElektronika 1. (BMEVIHIA205)
Elektronika. (BMEVHA05) 5. Előadás (06..8.) Differenciál erősítő, műveleti erősítő Dr. Gaál József BME Hálózati endszerek és SzolgáltatásokTanszék gaal@hit.bme.h Differenciál erősítő, nagyjelű analízis
RészletesebbenAUTOMATIKAI ÉS ELEKTRONIKAI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ
ATOMATKA É ELEKTONKA MEETEK EMELT ZNTŰ ÍÁBEL VZGA JAVÍTÁ-ÉTÉKELÉ ÚTMTATÓ A MNTAFELADATOKHOZ Egyszerű, rövid feladatok Maximális pontszám: 40. Üzem közben egy rézvezető villamos ellenállása 0 = Ω értékről
RészletesebbenTranzisztoros erősítő alapkapcsolások vizsgálata
5. mérés Tranzisztoros erősítő alapkapcsolások vizsgálata Bevezetés Az analóg elektronika, ezen belül is a tranzisztoros alapkapcsolások egy tipikus példáját jelentik azon villamosmérnöki ismereteknek,
RészletesebbenHobbi Elektronika. Bevezetés az elektronikába: Ohm törvény, Kirchoff törvényei, soros és párhuzamos kapcsolás
Hobbi Elektronika Bevezetés az elektronikába: Ohm törvény, Kirchoff törvényei, soros és párhuzamos kapcsolás 1 Felhasznált irodalom Hodossy László: Elektrotechnika I. Torda Béla: Bevezetés az Elektrotechnikába
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
Elektronikai alapismeretek középszint ÉETTSÉGI VIZSG 0. május 5. ELEKTONIKI LPISMEETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍÁSBELI ÉETTSÉGI VIZSG JVÍTÁSI-ÉTÉKELÉSI ÚTMTTÓ NEMZETI EŐFOÁS MINISZTÉIM Egyszerű, rövid feladatok Maximális
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
zonosító ÉRETTSÉGI VIZSG 2016. május 18. ELEKTRONIKI LPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSELI VIZSG 2016. május 18. 8:00 z írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMERI ERŐFORRÁSOK
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
Elektronikai alapismeretek középszint 06 ÉRETTSÉGI VIZSG 007. május 5. ELEKTRONIKI LPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSG JVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMTTÓ OKTTÁSI ÉS KLTRÁLIS MINISZTÉRIM Teszt jellegű
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI ÉRETTSÉGI VIZSGA VIZSGA 2006. október 2006. 24. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. október 24. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati
RészletesebbenMűveleti erősítők alapkapcsolásai A Miller-effektus
Műveleti erősítők alapkapcsolásai A Miller-effektus Berta Miklós 1. Elméleti összefoglaló A műveleti erősítő (1. ábra) olyan áramkör, amelynek a kimeneti feszültsége a következőképpen függ a bemenetére
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
Elektronikai alapismeretek emelt szint 08 ÉETTSÉGI VIZSG 00. október 8. ELEKTONIKI LPISMEETEK EMELT SZINTŰ ÍÁSELI ÉETTSÉGI VIZSG JVÍTÁSI-ÉTÉKELÉSI ÚTMUTTÓ NEMZETI EŐFOÁS MINISZTÉIUM Egyszerű, rövid feladatok
RészletesebbenBevezető fizika (infó), 8. feladatsor Egyenáram, egyenáramú áramkörök 2.
evezető fizika (infó), 8 feladatsor Egyenáram, egyenáramú áramkörök 04 november, 3:9 mai órához szükséges elméleti anyag: Kirchhoff törvényei: I Minden csomópontban a befolyó és kifolyó áramok előjeles
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
Elektronikai alapismeretek középszint 4 ÉETTSÉGI VIZSG 06. május 8. ELEKTONIKI LPISMEETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍÁSBELI ÉETTSÉGI VIZSG JVÍTÁSI-ÉTÉKELÉSI ÚTMTTÓ EMBEI EŐFOÁSOK MINISZTÉIM Egyszerű, rövid feladatok
RészletesebbenEL 1.1 A PTC Ellenállás
EL 1.1 A PTC Ellenállás 1 PIB PTC ellenállás 1 árammérő műszer 4 csatlakozó-vezeték tápegység Az izzólámpa nem Ohmos ellenállás. A bekapcsolás után az izzószál ellenállása a hőmérséklet növekedésével megnő.
RészletesebbenElektronika II. 4. mérés. Szimmetrikus differencia erősítő mérése
Elektronika II. 4. mérés Szimmetrikus differencia erősítő mérése 07.0.30. Mérés célja: Bipoláris tranzisztoros szimmetrikus erősítő működésének tanulmányozása, paramétereinek mérése. A mérésre való felkészülés
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 23. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2013. május 23. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK
RészletesebbenProjektfeladat a szóbeli vizsga beugró feladatának kiváltásához
Projektfelaat a szóbeli vizsga beugró felaatának kiváltásához Felaat: Lépések: Fölelt emitteres szinterősítő tervezése, kivitelezése 1. Az összefoglaló és a mellékletek alapján a szükséges számolásokat
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 20. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2014. május 20. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK
RészletesebbenGyakorló feladatok. Bipoláris tranzisztor
Gyakorló feladatok Bipoláris tranzisztor A tranzisztor három kivezetéses félvezető eszköz, mellyel elektromos jelek erősíthető vagy kapcsolhatók. Manapság a tranzisztorokat általában szilíciumból készítik
RészletesebbenVersenyző kódja: 28 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA. Országos Szakmai Tanulmányi Verseny.
54 523 02-2016 MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA Országos Szakmai Tanulmányi Verseny Elődöntő ÍRÁSBELI FELADAT Szakképesítés: 54 523 02 SZVK rendelet száma: 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet : Számolási/áramköri/tervezési
Részletesebben