(Ó) k e r e s z t é n y e k, m ű v é s z e k. Lépésről lépésre / 42 Ókeresztény sírkamrák / 46 A székesegyház és a Dóm Múzeum / 52

Átírás

1 > Pécs utazások Baranyában (Ó) k e r e s z t é n y e k, m ű v é s z e k Lépésről lépésre / 42 Ókeresztény sírkamrák / 46 A székesegyház és a Dóm Múzeum / 52 Csontváry Múzeum / 58 Vasarely Múzeum / 61 Zsolnay Múzeum / 64 Ezt is érdemes megnézni! / 68

2 (Ó) k e r e s z t é n y e k, művészek A székesegyház környéke értékekben hihetetlenül sűrű ez a hely! Alig több mint egy négyzetkilométeren a rómaiak, majd az ókeresztények Világörökséggé lett emlékeitől a középkori és újkori kereszténység építészeti remekeiig vezet az út. És itt a Múzeum utca Csontváry-, Vasarely- és Zsolnay-kiállítással többek között 42 Lépésről lépésre > Pécs utazások Baranyában Érdemes az Aradi vértanúk útja felől, tehát a városfal érintésével érkezni. Egyrészt az autósok ehhez közel találhatnak parkolóhelyet, másrészt a pécsi város- és várfal ( 69) a leghosszabb ilyen középkori emlék az országban. A fal mellett sétálva egy nagy ívű jobbos kanyarral jutunk fel a barbakánhoz ( 69), és beléphetünk a kör alakú kapuvédő torony belsejébe. Meredek lépcső vezet a gyilokjárójára, de érdemes megmászni, szép kilátás nyílik onnan a város környékére. A barbakánból a Barbakán-kertbe jutunk, amely egykor a Püspökvár vizesárka volt. Útközben elhaladunk Borsos Miklós alkotása, a humanista költő és püspök ( 24), Janus Pannonius szobra (Borsos Miklós alkotása) mellett. Kiérve a Dóm térre, ha balra felnézünk, láthatjuk, Varga Imre Liszt Ferenc-szobra hajol ki egy erkélyről innen csak néhány lépés a püspöki palota ( 69) bejárata. Sétáljunk el a Dóm tér aljában álló Szepessy Ignác püspök-szoborhoz (Kiss György munkája) hozzátartozik a látványhoz, és kell is ez a távolság, hogy át-

3 L é p é s r ő l lépé s r e lássuk és átérezzük a mediterrán hangulatú tér és az azt uraló székesegyház ( 52) szépségét. A jelenlegi négy tornya miatt összetéveszthetetlen formájában alig több mint száz éve újjáépített templom a középkori falakon, azok néhány részletének a felhasználásával, illetve díszeinek rekonstruálásával nyerte el neoromán formáját. A székesegyházból kilépve induljunk jobbra: így kis pihenőt közbeiktathatunk a Püspöki Pincészet borának megkóstolásával, és szemügyre vehetjük a székesegyház nyugati homlokzatát majd a főhomlokzat előtt újra elsétálva annak ékességeit is alaposan megfigyelhetjük. Így, a káptalani levéltár árkádja alatt jutunk a Dóm Múzeum ( 57) modern épületéhez, miközben a járószint üveglapjain át letekinthetünk a Világörökséghez ( 13) tartozó Cella septichorára (ókeresztény hétkaréjos templomra) A múzeumban a középkori székesegyház elsőrangú kőfaragásait ismerjük meg, a tetőteraszra kisétálva pedig szinte kézközelben érezzük a székesegyház keleti homlokzatának díszeit. Ezt látni kell! 1. Ókeresztény sírkamrák és mauzóleum, Cella septichora 2. A székesegyház és a Dóm Múzeum 3. Csontváry Múzeum 4. Vasarely Múzeum 5. Zsolnay Múzeum Ezt is érdemes megnézni! 6. Modern Magyar Képtár I. XIX XX. századi állandó kiállítás; Martyn Ferenc Gyűjtemény 7. Városfal a Barbakánnal 8. Püspöki palota 9. Schaár Erzsébet Utca 10. Reneszánsz kőtár 11. Mecseki Bányászati Gyűjtemény > Innen indul Magyarország 43

4 (Ó) k e r e s z t é n y e k, művészek Ha már fentről vetettünk rá egy pillantást, ismerkedjünk meg a világörökségi helyszínekkel! Visszatérve a Dóm térre, az az alatti sétányon balra fordulva nyílik a Cella Septichora Látogatóközpont ( 46). Itt az ókeresztény emlékek közül többek között a legismertebbeket, a Hétkaréjos templomot, a Péter-Pál és a Korsós sírkamrát is meglátogathatjuk. Különleges élmény a föld alatt, több mint ezerötszáz éves, falképekkel díszített temetkezési helyek között járni és rádöbbenni, ezek fölött sétáltunk néhány perccel korábban! Visszatérve a felszínre, induljunk a Szent István tér felé, a hozzánk közel eső sarkán a felszínen látható az Ókeresztény Mauzóleum ( 50) egykori sírkápolnája, de látogatható föld alatti sírkamrája is. A park szökőkútja mellett megpihenhetünk, sétányán szinte találkozhatunk Kodály Zoltán szobrával (Varga Imre alkotása). Továbbindulva az utolsó ókeresztény és római emlékek felé, a mauzóleummal szemközti épületben (bejelentkezéssel) meglátogathatjuk az egykori Littke Pezsgőgyár pincelabirintusát, lefelé sétálva, a park alsó sarkában rácsodálkozhatunk a földön fekvő alakra, a Régészet-szoborra (Vígh Tamás alkotása). Itt balra fordulva jutunk az Apáca utcába, amelynek bal oldalán, a 8. és a 14. szám alatti épületekben római, illetve ókeresztény sírépítményeket tártak fel és mutatnak be. A 8. számú épületből (ami a megyei könyvtár) kilépve néhány lépés után a Vörösmarty utca sarkára érünk, ezen feljutunk a Janus Pannonius utcára. Ott jobbra elsétálhatunk a romantikus szerelmesek kedvelt helyéig, a lakatos házig immár két kerítésrészt is elfoglalnak az örök sze- 44 Dóm tér a föld felett itáliai hangulatot teremtő egyházi épületek, a föld alatt ókeresztény síremlékek > Pécs utazások Baranyában

5 Liszt Ferenc szobra a püspöki palota erkélyéről néz le relem jelképeként ideakasztott kisebb és nagyobb lakatok, közöttük több a monogramos, személyre párokra szólóan gravírozott. Balra pedig megtaláljuk a Csontváry Múzeumot ( 58) a neoreneszánsz palotában őrzik és mutatják be a zseniális festő életművének jelentős részét. A múzeummal szemközti kis utcán, Csontváry szobra előtt (alkotója Kerényi Jenő) elsétálva átjutunk a Káptalan utcába, amit Múzeum utcának is szoktak nevezni joggal. Itt található ( kifelé sétálva, és az utca mindkét oldalát figyelembe véve) a Modern Magyar Képtár I. ( 68) rendkívül gazdag kiállítása, benne a Martyn Ferenc Gyűjtemény, udvarán a Székely Péter alkotásaiból berendezett Kőkert. Az épület kertjéből érhető el a Reneszánsz Kőtár ( 70) is. Ebben az utcában látható Schaár Erzsébet Utca ( 70) című, utolsó és egyedülálló alkotása; az op-art pécsi születésű, nemzetközi hatású mestere, Victor Vasarely mú- > Innen indul Magyarország zeuma ( 61). Ez utóbbi udvaráról nyílik a föld alatti Mecseki Bányászati Múzeum ( 70). Az utca végén lévő Zsolnay Múzeum ( 64) megújult tárlata pedig a híres kerámiagyár, az alapító és családja rendkívül gazdag, művészi munkásságát tekinti át. Ebből a bőséges kínálatból nehéz idő és ízlés függvénye a választás. Egy plusz sétát azonban még ajánlunk: a Káptalan utca 4. szám alatti modern képtár épületét megkerülve az egykori kanonoki házak felújított, teraszos kertjeibe jutunk, ahol szökőkút, labirintus, pergola kíséri utunk a középkori városfal déli oldalán. Innen visszajutunk a Dóm Múzeum már ismert tetőteraszához, és ezzel közelebb kiindulási pontunkhoz azonban a Zsolnay Múzeum melletti Hunyadi utcán is kimehetünk a városfalhoz, illetve az Aradi vértanúk útjára. A Kioszknál megpihenhetünk 45

6 (Ó) k e r e s z t é n y e k, művészek Ókeresztény sírkamrák Modern látogatóközpont épült a mintegy 1600 éves síremlékek bemutatására. Különleges világ ez, a föld alatti építmények, falképek között járva láthatjuk meg, milyen viszonyban voltak a földi léttel és az éggel a római birodalom pannóniai ókeresztényei. 46 > Pécs utazások Baranyában A Dóm téren, és lejjebb, a Szent István téren is, már a Világörökséggé nyilvánított ókeresztény temető területén járunk. A kettőt elválasztó sétányról nyílik a Cella Septichora Látogatóközpont modern bejáratán át juthatunk el az ókeresztény emlékek többségéhez. A bevezető folyosó inkább futurisztikus, mint múltidéző, de látnivaló már itt is akad: a jelenlegi Dóm teret bemutató makett egy gombnyomásra felemelkedik, és alatta meglátni, ami a föld alatt van azt az egészen a püspöki levéltárig, és messze a tér alá nyúló területet, amit most be fogunk járni. De már ott emelkednek szemünk előtt az először ben, majd ban feltárt kívülről járhatóvá tett, üvegtetővel fedett különleges alaprajzú Cella septichora, azaz a hétkaréjos sírépítmény

7 Ó k e r e s z t é n y sírk a m r á k A hétkarélyos sírépítmény a galériáról Európa egyik legjelentősebb korabeli emléke falai. A meredek domboldalba mélyített, 20x15 méteres épületet a IV. század végén, az V. század elején kezdték el építeni a feltételezések szerint tehetős személy(ek) sírhelyének szánt létesítmény végül befejezetlen maradt. Az Árpád-korban templomként használták (a romokra fából készült felépítményt ácsoltak), előkerültek a templom körüli temető sírjai is. A bejárat mellett feltárták a tatárjárás után kiépült Püspökvár délkeleti sarkának falszakaszát egy 12 méter széles külső árokkal, és a várba vezető híd maradványait is. A bejárati folyosón pedig a XV XVI. század fordulója táján épült rondella egy falszakasza látható. A Cella septichorának a látogató számára túlsó, északi oldalánál lévő lépcsőn lehet felmenni a galériaszintre innen még feltűnőbb, hogy a falak egy részét sáros-agyagos > Innen indul Magyarország anyaggal kenték be, jelezve: azokat a részeket korábban senki nem láthatta, mert eredetileg a föld alatt voltak. A galériáról balra tartva, a káptalani levéltár pincéjében kialakított folyosón újra elhaladunk a Püspökvár XII. századi délkeleti sarka mellett. A krisztogramból ( 15) formált irányjelzést követve egy másik folyosón, majd hosszú pincesoron át egy szarkofág és néhány római kőemlék mellett elhaladva elérjük a II. számú, Korsós sírkamra kétszintes épületét. Az alsó szinten járunk, ahonnan be lehet tekinteni a IV. század második felében készült, falképeiről híres sírépítménybe. A (temetéskor használt) bejárattal szemközti, északi falon kialakított, falba mélyített fülkében a halotti lakomákra utaló füles korsó és pohár látható. A fülkétől jobbra és balra két sötétzöld szőlőindát festettek, me- 47

8 (Ó) k e r e s z t é n y e k, művészek Az egykori püspöki pincerendszer a közlekedőfolyosó, és látnivaló útközben is van 48 lyekről szőlőlevelek és szürkéslila szőlőfürtök csüngenek. Az alsó sávban négyszögletes mezők láthatók, ezeket márványburkolatot utánzó festés díszíti. Folytatásaként kerítést (esetleg a Paradicsomkertet) idéző rácsmotívum fut végig a két oldalsó, és a szemközti (bejárati) falon is. Ezt azonban már csak akkor látjuk, ha a lépcsőn felmegyünk a felső szintre, a mauzóleum maradványaihoz. Az egykori dongaboltozat ugyanis beomlott, és a helyébe került üvegen át letekinthetünk a sírkamrába. Az elhunytat az északi fal elé temették egy kettős fenékburkolatú sírba: alját téglákból rakták ki, az alsó burkolat felett körülbelül 15 centivel lyukas téglákból álló sort raktak le ez a bomlástermékek elvezetésére szolgált. Látható az is, később újabb sírhelyet is kialakítottak a kőládasír mellett. Innen visszatérünk a Cella septichorához, és az onnan nézve jobbra, észak felé vezető folyosókon jutunk majd el a Péter- > Pécs utazások Baranyában Pál sírkamrához. Útközben elhaladunk az apszisszerű felső szintből és a fehér vakolatú alsó kriptából álló XIX. és XX. számú sírkamrák, valamint a III. számú sírkamra északi fala mellett. A XX. sírkamra egyik sírjának északi falán egy vörös-okkerrel megfestett, kerítést utánzó rácsminta és egy Krisztus-monogram került elő ezek képe kivetítőn látható. A látogatófolyosó végén felbukkan az 1782-ben felfedezett I. számú, Péter-Pál sírkamra felső szintje (amelynek falait már a XIX. században elhordták), innen egy lépcsőn lehet leereszkedni az alsó szint padlója alá. A sírkamrában kivételes épségben maradtak meg a bibliai jeleneteket ábrázoló, száraz vakolatra festett (al secco technikájú) falfestmények, amelyek a IV. század utolsó éveiben készültek. A látogató figyelmét először Krisztus koszorúba foglalt monogramja, a krisz-

9 Ó k e r e s z t é n y sírk a m r á k togram ( 15) ragadja meg a bejárattal szemben, az északi falon egy ismeretlen rendeltetésű (egyes vélemények szerint mártírereklyék elhelyezésére szolgáló) fülke fölé festették. A krisztogram két oldalán Péter és Pál apostol látható. A jobb oldali, keleti falon három bibliai téma: közülük a két kevésbé megrongálódott keretben Ádám és Éva, illetve Jónás próféta tengerbe vetése, partra kerülése és a repkény alatti pihenése az ókeresztény művészetben szinte egyedülálló módon egyetlen jelenetbe sűrítve. Bibliai jelenet látható a nyugati, bal oldali falnak a bejárathoz közeli sarkánál is: három keleti öltözetű, csúcsos, úgynevezett fríg sapkát viselő férfialak egy ülő nőalak (a gyermek Jézust ölében tartó Mária) felé siet, kezükben mintha ajándékokat tartanának. Ők lehetnének az újszülött Jézust meglátogató háromkirályok. Egy másik értelmezés szerint viszont a lábaiknál látható, lángnyelvekhez hasonló sárgásbarna, hosszúkás foltok miatt a Nabukodonozor babiloni király által tüzes kemencébe vetett három ifjú ábrázolása ez. A másik falsarok képe a barna ládában (bárkájában) álló Noét ábrázolja, mindkét kezét balra, felfelé nyújtja, talán azért, mert már elküldte a szárazföld kikémlelésére a galambot, és annak visszatérését várja. A sírkamra épen maradt dongaboltozatán négy, kör alakú medaillon, középen pedig alig kivehető, koszorúba foglalt krisztogram látható két-két pávával, a boltozat hosszabbik oldalán két-két repülő galambbal(?), valamint egy-egy, lándzsahegy alakú, szalagokkal átkötött, virágos ágköteggel. > Innen indul Magyarország A Péter-Pál és a Korsós sírkamara névadó falképei 49

10 (Ó) k e r e s z t é n y e k, művészek 50 Az Ókeresztény Mauzóleum egykori kápolnája > Pécs utazások Baranyában A sírkamra gazdag növényi ornamentikája a legvalószínűbb értelmezés szerint a bibliai Paradicsomkertet jeleníti meg. A medaillonokban látható mellképek minden bizonnyal portrészerű ábrázolások, a négy titokzatos alak kiléte azonban talán örökre rejtély marad. Közvetlenül a Péter-Pál sírkamrától balra, egy üvegfal mögött látható a valamivel kisebb méretű, szintén kétszintes IV. számú sírkamra jobbra pedig az V. számot viselő, nyolcszögletes alaprajzú sírkamra, egy minden bizonnyal tehetős személy mauzóleuma következik. A részben földbe mélyített, IV. század végi épület felmenő falai melyekbe két ablaknyílást építettek néhol négy méter magasan megmaradtak. A mauzóleumhoz később négypilléres előcsarnokot építettek, a bejárattal szemközt, a padlóba egy kőládasírt mélyítettek. A látogatóközpontban ez az utolsó állomásunk, innen visszatérünk a bejárathoz, de a IV. századi időutazás még nem ér véget. A sétányra kiérve és jobbra tartva könnyen megtaláljuk az Ókeresztény Mauzóleumot, hiszen romjai a felszínbe mélyítve kívülről láthatók. A sírépítmény az egykor a teret díszítő vízlépcső elbontása után, 1975-ben került elő. A kétszintes épület téglalap alaprajzú, apszissal lezárt felső szintjét halotti lakomák céljára használták. Az elhunytakat a freskókkal díszített alsó, föld alatti sírkamrában helyezték örök nyugalomra. Ide is beléphet a látogató üvegfalak mögött, de szinte testközelben vannak a falképek! Először azonban egy jobbra lévő, hatalmas kőszarkofág tűnik fel. Az ezzel szemközti (bal oldali) falon négyszögletes vörös keretben Ádám és Éva, valamint az oroszlánverembe vetett Dániel látható két oroszlánnal. A festmények valószínűleg a 350-es években készülhettek. A szemközti fal közepén lévő, falba vájt fülkébe a feltételezések szerint ősi szokást követve a halottak számára helyeztek el enni-, innivalót. A fülke bal oldalán fehér, bő szabású ruhába öltözött alakot ábrázoltak Paradicsomkertre utaló növényzettel. A mauzóleumból sétáljunk le a tér aljáig, onnan balra indul az Apáca utca: a 8. és a 14. szám alatti házak udvarán két ókeresztény temetőrészletet találunk és 1972 között körülbelül 110 sír és két sírkamra került elő az Apáca u. 14. szám környékén. Ezek közül a XIII. számú sírkamra a benne talált sírokkal és két további téglasír maradványaival együtt

11 Ó k e r e s z t é n y sírk a m r á k A mauzóleumban szinte testközelben vannak a falképek (balra Ádám és Éva), és a faragott kőszarkofág is > Innen indul Magyarország ma a ház udvarán, egy védőépületként szolgáló pavilon alatt látható. A mauzóleum apszisában a feltehetően halotti lakoma céljaira szolgáló asztalt félkörívben ülőhelyek maradványai veszik körül. Az Apáca u. 8. szám alatt található megyei könyvtár udvarán 1958-ban került elő egy nagyobb, összefüggő késő római sírcsoport. A temetőrészlet legérdekesebb látnivalója egy téglából és kőből épült kettős sír, amelynek falaira rácsos kerítést festettek, mára elmosódott piros és sárga virágokkal. A sír épségben maradt nyugati oromfalán, a halott feje fölött Krisztus-monogramot, krisztogramot ( 15) láthatunk. A rácsos kerítés és a virágok gyakori motívumai a Róma városában lévő katakombáknak és a balkáni sírkamráknak is: a kerítés mögötti Paradicsomkertre utalnak, az örök élet boldogságára. Az itt talált leleteket a könyvtár két helyiségében mutatják be. Praktikus Cella Septichora Látogatóközpont Cím: Szent István tér Tel./fax: 72/ jelentkezes@pecsorokseg.hu Nyitva: ápr. 1 okt. 31.: K V 10 18; nov. 1 márc. 31.: K V Belépő: gyermekeknek, diákoknak, nyugdíjasoknak, pedagógusoknak és családoknak kedvezménnyel. A Cella Septichora Látogatóközpontba és az Ókeresztény Mauzóleumba kombinált jegy is váltható. Az Apáca utcai sírépítmények belépője is a látogatóközpontban vásárolható meg. Tárlatvezetés bejelentkezéssel igényelhető. Kerekesszékkel látogatható a Cella Septichora Látogatóközpont 51

12 (Ó) k e r e s z t é n y e k, művészek A székesegyház és a Dóm Múzeum Az eltelt évszázadok alatt többször átalakult négytornyú székesegyház mai, neoromán alakját a XIX. század végén kapta. Altemploma, és mellette a Dóm Múzeum látványosan és érzékletesen tárja a látogató elé az eltelt közel ezer év építészeti szépségeit. 52 > Pécs utazások Baranyában A Szent István király által 1009-ben püspöki székhellyé tett város első székesegyházának egy kissé arrébb lévő (ókeresztény) templomot szenteltek fel. A feltételezések szerint azonban a mai püspöki székesegyház helyén is megszentelt épület állt már 1500 évvel ezelőtt. A mai templom közvetlen elődje ennek a IV-VI. századi templomnak a felhasználásával épülhetett a XI XII. században, román stílusban. A XI. századból származó figurális oszlopfők gyakorlott művészkezekre utalnak hasonlókat találunk Szent István király esztergomi építkezéseinél. A tatárjárást követően már gótikus stílusban építették át, a nyugati (bal oldali) tornyokhoz két kápolnát kapcsolva.

13 A török uralom és a kuruc idők pusztításai után barokk stílusú átalakítás kezdődött, új falképeket és szobrokat kapott a templom. A főfalak azonban, mert fafödém, és nem boltozat hordására készültek, megrokkantak. A XIX. század első évtizedeiben, a Pollack Mihály által irányított felújítás csak átmenetileg segített a problémán. A székesegyház 1882 és 1891 közötti, neoromán stílusú újjáépítésének tervezője a bécsi Friedrich von Schmidt volt. Célja egy részben valós, részben elképzelt Árpádkori, itáliai hatásokat mutató román stílusú templom létrehozása volt. A teret és az egész városképet meghatározó, négytornyú székesegyházat II. János Pál pápa 1991-es látogatásakor basilica minor rangra emelte. A templom főhomlokzatát a tizenkét apostol szobra díszíti (Antal Károly alkotásai). A főbejárat bronzkapuja (Rétfalvi Sándor munkája) szőlőtőkét formál, felette Kiss György magyar szenteket ábrázoló domborműve látható. A belső kapu szárnyainak felületét bibliai jelenetsor borítja, szintén Rétfalvi művészi megfogalmazásában, huszonkét bronzlemezen. A kapuszárnyak bal oldalán ó-, jobb oldalán újszövetségi történetek szerepelnek. Belépve, különösen, ha elsétálunk balra, az énekkarzat alá, a XII. századihoz hasonló térélményt nyújtanak a nagy fesztávú pillérívek, a hosszfalak és a díszes mennyezet. A főhajóban a szentély felé indulva megnézhetjük a kazettás famenynyezetet: középső elemeinek sora Keresztelő Szent Jánost és a tizenkét apostolt ábrázolja, alatta, a pillérívek fölötti falakon ószövetségi történeteket láthatunk. > Innen indul Magyarország Apostolok, magyar szentek és a szőlőt formázó kapu A szentélyben lépcsők tetején áll a középkori Szent Kereszt-oltár rekonstrukciója (Zala György munkája), fölötte óriási, Ezt is Jó tudni! > > Az Angster-orgona hangját nem csupán a szertartások, hangversenyek alkalmából hallhatjuk. Egy számítógépes program segítségével több száz zenemű részlete szólaltatható meg rajta, térítés ellenében csak kérni kell a jegyváltáskor. Este is érdemes ide visszatérni: a díszkivilágítás egy egészen más hangulatú templomot mutat nekünk a látvány talán még fenségesebb, mint napközben. 53

14 (Ó) k e r e s z t é n y e k, művészek A XI. századi, öthajós altemplom festményei a XIX. században készültek 54 A püspök sírja A Mátyás király ellen fordult Janus Pannonius horvát, szlavón földre menekült útközben, Medveváron érte a halál. Szurkozott koporsóba zárt tetemét az ottani szerzetesek sokáig temetetlenül rejtegették az uralkodó haragja elől. Aztán a közeli kolostor egyik sírkamrájába helyezték, majd titokban Pécsre szállították, és valószínűleg a bazilika altemplomában rejtették el. Eddig így szólt a történet. Most viszont már írhatjuk: biztos! Az altemplomban megtalált földi maradványokat 2008 októberében helyezik immár végső nyughelyükre, az altemplom egy oszloppillérébe. > Pécs utazások Baranyában díszes baldachin magasodik. A képek Karl Andreä német festő munkái, akárcsak a mellékszentélyek Szent Péter-ciklusa. A szentélyből nyíló jobb oldali oldalkápolnába szertartások alkalmával lehet belépni, a Mór pécsi püspök életéből vett jeleneteket Székely Bertalan festette. Ha a szentéllyel szemben állunk, balra indulva sétáljunk körbe a templomban! (Az oldalhajók Szent Pál életéből vett jelenetei Moritz von Beckerath és a Karl Andreä német festők alkotásai.) A szentély mellett találjuk az altemplom egyik lejáratát. Innen ugyan nem juthatunk be az altemplomba, de a lépcsők melletti, ószövetségi jeleneteket ábrázoló domborműveket érdemes megnézni ezeket, akárcsak majd a másik lejárat díszeit, Zala

15 A szék e s e g y h á z és a Dóm Mú z e u m > Innen indul Magyarország György készítette a Dóm Múzeumban elhelyezett eredeti darabok töredékei alapján. Az oldalhajó közepén (a főbejárattal szemközt) nyílik a Jézus Szíve-kápolna, kazettás famennyezete értékes alkotás. Falfestményeit Lotz Károly készítette, az oltárszobor Zala György műve. Ugyanennek a mellékhajónak a nyugati fallal amelyen a kórus, és a híres pécsi Angster Gyár századik orgonájának karzata van közös sarkán található a Szűz Mária-kápolna, képsorán Székely Bertalan a magyar szentek tetteit ábrázolta: István király Szűz Mária oltalmába ajánlja országát; Imre herceg látomása és fogadalma; László király átkelése a Dráván, amikor a horvát királyságot koronájához csatolja; Margit a Nyulak-szigetére érkezik a domonkos zárdába; Kapisztrán János misézik a nándorfehérvári ütközet alatt. A kápolnában kapott helyet a kincstár: az elmúlt háromszáz év során a pécsi egyházfők által használt miseruhák, ötvösremekek gyűjteménye ez. Rómából került Pécsre Esterházy Pál László idejében az a gyönyörű alabástrom epitáfium (síremlék), amelyen a XVI. századi reneszánsz domborművek az ember teremtésétől Krisztus feltámadásáig követik végig a bibliai történetet. A másik mellékhajóban találjuk a Corpus Christi-kápolnát amely azonban csak ritkán látogatható. Értékesek Lotz Károly képei, és itt van a magyar reneszánsz egyik legszebb alkotása: a XVI. század elején készült az esztergomi Bakóczkápolna alkotóival kapcsolatba hozható vörös márvány Szatmári-pasztofórium. Innen, a másik oldalhajó képeit megnézve sétáljunk vissza a szentélyig, ugyanis az annak jobb oldalán található altemplomi lejárat nyitva áll a turisták előtt. A domborművek alsó jelenetsorában Sámson történetét követhetjük végig mind a keleti (bizánci), mind a nyugati (lombard) keresztény ábrázolásmód megfigyelhető ezeken a faragványokon. A XI. századi, öthajós altemplom helyén lehetett az egykori épület magja. A főap- A főhajó kazettás famennyezete 55

16 (Ó) k e r e s z t é n y e k, művészek Útban a székesegyháztól a Dóm Múzeumhoz pihenő a püspöki levéltár copfstílusú épülete előtt 56 szist ma Székely Bertalan, a mellékapszisokat Lotz Károly képei díszítik. Az altemplom évszázadokon át temetkezőhely volt: valószínűleg itt temették el Orseolo Péter királyt, aki Szent Istvánt követte a trónon, és Janus Pannoniust ( 24) is. Jelenleg egyedül az újjáépíttető Dulánszky püspök síremléke látható itt, 1819 óta a Káptalani Levéltár alatti püspöki kriptában helyezik örök nyugalomra az egyházfőket. A templomból kilépve először jobbra induljunk: a nyugati homlokzaton Dulánszky püspök címere fölött Szent Péter a templom védőszentje, Szent István király és Mór püspök mellképe látható (Kiss György munkái). Innen átsétálva a székesegyház túloldalára úgy érezhetjük magunkat, mintha egy olasz város központjában járnánk: fölénk a hatalmas templom falai magasodnak, az enyhén emelkedő, kövezett Dóm tér két oldalán > Pécs utazások Baranyában itáliai építészeti stílusokat idéző épületek állnak Mi most a copfstílusú püspöki levéltár és székesegyházi plébánia felé indulunk, lesétálunk a kő mellvéd mellett, átmegyünk az árkád alatt, és balra megtaláljuk a Dóm Múzeum modern épületét. A rekonstruált Szent Kereszt-oltár a múzeumban

17 A szék e s e g y h á z és a Dóm Mú z e u m Itt mutatják be az 1880-as években, a templom átépítésekor felszínre került töredékeket, faragványokat, illetve a Püspökvár területén kiásott más egyházi épületek alapfalai között talált angyal- és apostolszobrokat. Az európai szintű, művészi faragások jórészét a feltételezések szerint az úgynevezett Pécsi Műhely alkotta a XII. században, észak-itáliai mester irányításával. Az alakok arcát, fejét a török hódoltság korában vallási előírások miatt leverték, kifejezőerejük azonban így is érzékelhető. Indafonatos, növényi díszes oszlopfők, mívesen faragott sasok, griffek, oroszlánok sora fogadja a látogatót. Ahol lehet, az eredeti helyüket, feladatukat is megidézik. Így felépítették az egykori nyugati kaput dúsan faragott oszlopaival. Ám most természetesen körbejárható, így néhány kő egykor befalazott oldalán jól látható, hogy jórészt római síremlékeket használtak fel a középkori építőmesterek. Ugyanilyen térrekonstrukcióval mutatják be az egykori Szent Kereszt-oltárt, valamint az altemplomba vezető lejáratot és faragványait. A múzeumépületen kívül lépcső vezet fel a teraszra, ahonnan páratlan látvány nyílik a székesegyház keleti szentélyeire, tornyaira. Továbbsétálva a Püspökvár keleti falának tetejéről letekinthetünk a templom északi oldalán álló, rokokó stílusú kovácsoltvas ráccsal ékesített Berényi-kútra (1736), illetve ráláthatunk egy nagyméretű épület helyreállított falaira, amelyek a középkori pécsi egyetem ( 26) emlékét őrzik. Jobbra tartva a hangulatos sétányon eljuthatunk a Modern Magyar Képtár I. ( 68) kertjébe is. > Innen indul Magyarország A Corpus Christi-kápolna a Szatmári-pasztofóriummal Praktikus Tel.: 72/ Fax: 72/ programiroda@pphf.hu Nyitva: ápr. 1 okt. 15.: H P 9 17, Szo 9 14, V 13 17; okt. 16 ápr. 2.: H P 10 16, Szo 10 14, V Belépő: csoportoknak, diákoknak, nyugdíjasoknak kedvezménnyel. Kombinált jegy: székesegyház, Dóm Múzeum, Püspöki Pincészet (borkóstolóval). Idegenvezetés: bejelentkezéssel A székesegyház a nyugati (bal oldali) bejáraton át kerekesszékkel is látogatható, a rámpa kihelyezéséhez előre szólni kell. A Dóm Múzeum a székesegyház keleti oldala felől látogatható kerekesszékkel. 57

18 (Ó) k e r e s z t é n y e k, művészek Csontváry Múzeum Nagy Tarpatak a Tátrában, Vihar a Hortobágyon, Baalbek, Magányos cédrus, A Panaszfal bejáratánál Jeruzsálemben, Mária kútja Názáretben, Jajcei vízesés és még sorolhatnánk a remekműveket, amelyek itt együtt láthatók a magyar festészet magányos óriása, Csontváry Kosztka Tivadar életműkiállításán. Az 1895-ben, Kirstein Ágoston tervei alapján emelt neoreneszánsz épületben ban nyílt meg a tárlat. A különleges életutat bejárt művész alkotásainak sorsa is különleges. A véletlennek és Gerlóczy Gedeonnak köszönhető, hogy megmenekültek: a fiatal építész műtermet keresve talált rá Pesten a festőóriás hagyatékára, és mentette meg nem csupán vásznait, rajzait, hanem levelezését és írásait is. Ez a gyűjtemény került később Pécsre, és lett a Csontváry Múzeum (valamint az ugyancsak itt található, a kutatást szolgáló archívum) alapja. Csontváry Kosztka Tivadar ( ) apja hivatását követve gyógyszerésznek tanult. Patikusként dolgozott Iglón is, 58 > Pécs utazások Baranyában

19 C s o n t vá r y Mú z e u m amikor elkezdett érdeklődni a képzőművészet iránt. A fordulat éve 1881, amikor Rómába utazott baráti ösztönzés mellett azt a belső sugallatot követve, amely szerint ő lesz a világ legnagyobb napút-festője. (A napút jelentése egyes értelmezések szerint plein air a természetet szabad ég alatt megfigyelő, így ábrázoló irányzat.) Húsz évet adott magának a felkészülésre. Ebből több mint tízet patikusként, de rendszeres rajzolással, festéssel töltött, azután 1894-ben Münchenbe, a közép-európai képzőművészet akadémiai központjába ment tanulni. Ott készült munkái a tárlat első termében láthatók: portrétanulmányai kiváló rajzkészségének bizonyítékai. Erre utalnak Werthmüller, a neves müncheni modell elismerő szavai, amelyek a Csonváry által rajzolt arcképén olvashatók, illetve Női arcképén a csillag, amit tanulótársa, Lakos Alfréd illesztett az alak feje fölé. A következő termet az előtéren át érjük el, ahol 1893-ban készített kitömött madarak és állatok színgazdag képeit találjuk (Tövisszúró gébicsek, Süvöltőt leterítő karvaly, Pillangók). A második teremben az Almát hámozó öregasszony portréja egyrészt remek rövidüléstanulmány, másrészt kitűnő természet-megfigyelés bizonyítéka. Itt láthatjuk a nagy motívum keresése során készült képeit is. Csontváry visszatért kora ifjúsága legnagyobb természeti élményének helyszínére, a Magas-Tátrába. Az öröklét, ugyanakkor az örök változás szimbóluma számára a Nagy Tarpatak a Tátrában az aprólékosan kidolgozott fűcsomók, virágok feszülnek ellentétbe a föléjük magasodó hatalmas sziklacsúcsokkal, és a kettőt > Innen indul Magyarország Castellamare di Stabia Csontváry szemével a völgybe lefolyó vízsugarak kötik össze. Itt látható a Fohászkodó Üdvözítő szikár alakja; a topografikus hűségű Selmecbánya látképe, a Vihar a Hortobágyon, illetve A pálya kezdete Huszonhét évesen a felvidéki Gács patikájában volt segéd, és egy meleg őszi délután (1880. október 13-án) egy percre leült az ajtó elé pihenni. A nála lévő vény hátára szórakozottan lerajzolta a szemközti ökrös szekeret mire a patikavezető felkiáltott: Hisz maga festőnek született! Ekkor Csontváry 1913-ban írt önéletrajza szerint a feje fölött hangot hallott: Te leszel a világ legnagyobb napút-festője, nagyobb Raffaelnél!. Ezt a hangot ő komolyan, elhívatásnak vette. Bár se a napút kifejezést nem értette (annak ma is csak egyik lehetséges magyarázata a plain air), sem azt, miért pont Raffaelnél kell nagyobbnak lennie 59

20 (Ó) k e r e s z t é n y e k, művészek A Marokkói tanító utolsó jelentős képe volt a Zrínyi kirohanása című kép, amelynek naiv, meseszerű hangvételével éles kontrasztban állnak a háttérszínek, a tűz és a levegőég. Az egykori bálteremben kaptak helyet mivel itt férnek el főművei. A Baalbek, a művész által legjelentősebb napút-festménynek tartott alkotás a legfenségesebb helyszín képe, ahol minden együtt Gondolta volna, hogy a lengyel nemesi eredetű család sarjaként a felvidéki Kisszebenben született Kosztka Tivadar fordítással alkotta meg művésznevét? Családneve ugyanis lengyelül csontot jelent, ebből lett a Csontváry. Csontváry abban az évben született, mint Van Gogh, mégsem tekinthetők kortársnak? Ugyanis Van Gogh már halott volt, amikor Csontváry festői tevékenysége elkezdődött. van: a világító színek, a dekorativitás, az energia és a monumentalitás. A Magányos cédrus az öröklét, és egyúttal az alkotóművész halhatatlanságának szimbóluma; metaforikus önarckép. A Panaszfal bejáratánál Jeruzsálemben az évezredes imádkozás helyszínén megforduló hívek karakterének állandó váltakozását mutatja meg. A Mária kútja Názáretben című képén a gyermekét tartó Mária központi alakja, mint a gótikus oltárképeken, kiemelkedik környezetéből. Mögötte, a kútba vizet öntő bajuszos, szakállas férfi Csontváry önarcképe a forráshoz érkezők számára maga a festő biztosítja az életet; ő a Madonna mellett a legfontosabb szereplő. A negyedik terem képei a Földközi-tenger közelségét mutatják fizikai és átvitt értelemben egyaránt. A századforduló magyar festészetének egzotikus, napsütötte helyszínei Jajce, Athén, Taormina, Mosztár, Castellamare sajátos művészi tolmácsolásban jelennek meg, és itt látható több szentföldi témájú kép is. Az utolsó, emeleti teremben pedig a mintegy másfél évtizedes pályafutás végső rezdülései, grafikák, kompozíciós töredékek, vázlatok láthatók. Praktikus Cím: Janus Pannonius u. 11. Tel.: 72/ jpm@jpm.hu Honlap: Nyitva: ápr. 1 okt. 31.: K V 10 18; nov. 1 márc. 31.: K V Belépő: diákoknak, nyugdíjasoknak kedvezménnyel 60 > Pécs utazások Baranyában

21 Va s a r e ly Mú z e u m A Vasarely-életmű fontos állomásai és az opart születése. Mindkettő megismerhető ebben a múzeumban. A kiállításról természetesen nem hiányozhatnak a közönség által igen kedvelt Zebrák sem. Vasarely Múzeum A pécsi születésű, Franciaországban élt Victor Vasarely ( 25) az 1960-as évek derekán úttörő szerepet vállalt az emigrációban élő művészek és a szülőföld közötti kapcsolat ápolásában, újjáélesztésében. Ennek fontos része volt, amikor 1968-ban egy szerigráfiákból (szitanyomással készült munkákból) álló kollekciót ajándékozott szülővárosának. A kedvező fogadtatást látva 1974-ben közel négyszáz alkotást a teljes munkásságáról áttekintést adó grafikát, festményt, gobelint, plasztikát adott a városnak, ezzel megteremtve a Vasarely Múzeum törzsanyagát. A szép arányú, klasszicista kanonokházban a művész szülőházában 1976-ban nyílt meg az állandó kiállítás. A tárlat rendje Vasarely életpályáját követi, amit 1947-től ő maga osztott korszakokra aszerint, hogy > Innen indul Magyarország 61

22 (Ó) k e r e s z t é n y e k, művészek Zebrák Vasarely kedves témáját a közönség is szereti mi ihlette az egyes periódusokban készített alkotásait. Vasarely korai műveit sem tagadta meg; bár a tévutakhoz sorolta a földszinti folyosó elején, illetve az első szobában elhelyezett munkáit, amelyek egy része ugyan magán hordozza az 1920-as évek Bauhaus-iskolájának analitikus/geometrikus stílusjegyeit, de leginkább egyfajta másfél évtizedig tartó kereső magatartásra utalnak. Ugyanakkor ennek a korszaknak a felismerése volt a fekete és fehér, a pozitív és negatív ellentétére (és általában a poláris vizuális minőségek különbözőségére) alapozó kompozíció amely egész pályáját végigkísérte. A többi földszinti teremben az as évekig követhetjük korszakait. Alkalmazott grafikából és a formák elemzéséből 1938-ban hozta létre a később többféle változatban feldolgozott Zebra/Zebrák alaptípusát, melynek a kiállításon látható textilváltozatai a 60-as években születtek. A Belle Isle (szép sziget) elnevezésű periódust a dél-franciaországi nyaralások, a tengerparti és a víz alatti sziklák, kavicsok, kagylók élménye formálta ez Vasarely és az űr A Vasarely Múzeumba nemcsak azért érdemes újra és újra visszamenni, hogy minél jobban megismerjük, megértsük az alkotásokat, hanem azért is, hogy minél többet láthassunk. A művek ugyanis rendszeresen vendégeskednek más európai városokban űrt hagyva maguk után. Ezt gyakran felesége, Claire Vasarely illusztratív, mesélő kedvű alkotásaival is igyekeznek betöltetni a rendezők. (Feleségét, Spinner Klárát Bortnyik Sándor műhelyében ismerte meg Vasarely, ahová azért ment, hogy a budapesti Bauhaust tanulmányozza.) Vasarely egyébként műveivel közvetlen kapcsolatba is került az űrrel: 1982-ben az első francia kozmonautával, Jean-Loup Chretiennel 154 eredeti szerigráfiát küldött a világűrbe, a Szaljut 7 űrállomásra. A lapokat mindhárom, akkor ott tartózkodó űrhajós ellátta kézjegyével, majd azokat jótékony célra az UNESCO-nak átadták. 62 > Pécs utazások Baranyában

23 Va s a r e ly Mú z e u m lágy, tört színekkel kifejezett, némiképp romantikus világ volt. A Kristály-korszak műveit is Provence ihlette: a hegyre épült, középkori hangulatú Gordes város geometrikus szerkezete, a táj és az ember alkotta harmónia befolyásolta. Párizs sem hagyta érintetlenül: az otthonához közeli metróállomás kerámialapokkal burkolt falának repedéseiből, vonalhálóiból született Denfert-korszaka, ez inspirálta az első igazán kinetikus-optikai (mozgáslátvány) formakapcsolatok kialakítására. A kiállításon nyomon követhető az opart kialakulásának folyamata. Az es évektől Vasarely munkássága messze túllépett a hagyományos képzőművészeti kereteken: az Aix-en-Provence-ban felépült saját alapítványi múzeumának, vagy Caracasban a Ciudad Universitarianak az épülete a képzőművészet és építészet szintézisének egyéni megoldása lett. Filmezett, kinetikus kompozíciókat készített és foglakozott a nagy példányszámban előállítható, de az eredeti festői kvalitásokat visszaadó szitanyomatok technikai tökéletesítésén. Az emeleti termekben nagyméretű gyapjúszőnyegek Vonal-Fény (1971), Dia- Argent (1969) is láthatók, ezek a tér- és mozgásélmény illúzióját keltő ábrázolásmód kiemelkedő, látványos példái. A térillúzióhoz szorosan kapcsolódó, a 60-as évek végétől színes elemeket is alkalmazó permutációs (az elemek sorrendjét változtató) rendszert az Orion Blanc (1966/67), a Maamor (1969) című gobelineken, a Cheyt- Pyr ( ) vagy a Sonora-Do (1973) festményeken követhetjük nyomon. Pécsnek ajándékozott művei sorát a konkrét néptől, nemzettől elvonatkoztatott, a > Innen indul Magyarország A tárlaton végigkövethető az op-art születése művész által a Planetáris folklór-ciklusba sorolt gazdag, látványos, bonyolult kompozíciójú, geometrikus alkotások zárják. Az utolsó emeleti teremben látható művek többek között Francois Morellet, Hans Arp, Günther Uecker, Nicolas Schöffer munkái a Janus Pannonius Múzeum nemzetközi gyűjteményéből származnak. A kis kollekció a XX. század második felének sokszínű európai művészetéből ad ízelítőt részben az alkotók, részben Vasarely, illetve a Bázelben élő László Károly műgyűjtő által ajándékozott művek révén. Praktikus Cím: Pécs, Káptalan u. 3. Tel.: 72/ jpm@jpm.hu Honlap: Nyitva: ápr. 1 okt. 31.: K V 10 18; nov. 1 márc. 31.: K V Belépő: diákoknak, nyugdíjasoknak kedvezménnyel 63

24 (Ó) k e r e s z t é n y e k, művészek Zsolnay Múzeum Az egyedi tervezésű, különleges technikával készült, a XIX. század végén világhírűvé vált termékek egyedülálló gyűjteménye ez az épületdíszektől a díszedényeken át a falképekig és kisplasztikákig. 64 > Pécs utazások Baranyában Érdemes kívülről is szemügyre venni a múzeum épületét ez a legrégebbi ma is álló pécsi nagypréposti lakóház. Már 1324-ben is említették írásos források, bejárati homlokzatán jól megfigyelhetőek földszinti, kisméretű ablakai, és a gótikus kapualj az ülőfülkékkel. A mohácsi vész után reneszánsz stílusban építették át, ebből az időből származik az emelet kőkeretes ablaksora, illetve bent az első terem növényi és alakos díszítése. A XVIII. század közepén Givovich Miklós kanonok barokk stílusban korszerűsítette az épületet. A kapu felett látható címerét egy kecses Madonna-szobor, a trentinoi Giuseppe Sartory alkotása koronázza meg. Az itt berendezett 2007-ben megújult Zsolnay Múzeum ma is Pécs leglátogatottabb művészeti kiállítása. Az épületbe lépve rögtön kisétálhatunk a kertbe, ahol a Zsolnay-gyárban ( 104) készült nagyméretű szobrok, vázák állnak. A pirogránit oroszlánok egykor a gyárat vi-

25 lághírűvé tevő Zsolnay Vilmos ( 25) mauzóleumához ( 104) vezető út két oldalát díszítették. Zsolnay portrészobrát Strobl Alajos mintázta (ennek változata a budapesti Iparművészeti Múzeumban is látható). A kiállítás három földszinti termében az építészeti kerámia változatosságának lehetünk tanúi. A gyárban már a kezdetektől készítettek mázas vízvezetékcsöveket, kerti vázákat, később oszlopfőket, konzolokat az első teremben ezek közül látunk néhányat. A következőben a legizgalmasabb talán a máriafalvi (ma Mariasdorf, Burgenland) templom majolikamázas berendezéséből a baldachinos oltár Madonna-szobra, illetve Szent Erzsébet és Assisi Szent Ferenc alakja. De vannak a múzeumban olyan tárgyak is, amelyek egyébként nem, vagy máshol Porcelánfajansz Zsolnay Vilmos az 1878-as párizsi világkiállításon érte el első igazi nemzetközi sikerét, a magastüzű mázzal díszített porcelánfajanszért a kiállítás aranyérmét és a francia kormány kitüntetését is megkapta. A porcelánfajansz riolittartalmú, magastűzön égetett finom fajansz, amelynek felületén olyan fémoxidos mázakat is lehet alkalmazni, amelyek a porcelán magas égetési hőfokán megolvadnának. Így a porcelánhoz képest súlyosabb, vastagabb falú edényeket a díszítés rendkívüli finomsága és változatossága tette egyedülállóvá. > Innen indul Magyarország Oltár pirogránitból nem ilyen jól láthatók! A budai Mátyástemplom színes tetőzete, vízköpői és egyéb díszei itt közelről szemügyre vehetők. A budavári királyi palota átépítésekor kialakított Szent István-terem pedig a II. világháborúban megsemmisült itt viszont kiállították díszkandallójának pirogránitból készült, Árpád-házi királyokat bemutató ékességeit. Szemügyre vehetünk a Parlamentbe, Lechner Ödön magyaros-szecessziós épületeire készült szobrokat, színes mázas pirogránit, illetve színes kerámia falburkoló csempéket is. A harmadik terem közepét pedig az 1906-os milánói világkiállítás magyar pavilonjában bemutatott Kacsás kút rekonstruált változata uralja. A folyosón kiállított padló- és falburkoló csempék stílusa a keleti, török, egyiptomi világból indulva a historizmuson át jut el a szecesszió ornamentális, dekoratív, eozinmázzal díszített elemeiig. Az emeleti folyosón fotókat látunk a Zsolnay családról, a gyárról, illetve historizáló kerámia 65

26 (Ó) k e r e s z t é n y e k, művészek 66 > Pécs utazások Baranyában A család emlékszobája Pirogránit, eozin A pirogránit az 1880-as évek elején kifejlesztett, magas hőmérsékleten égetett nagyszilárdságú, sav- és fagyálló Zsolnaykerámiák gyűjtőneve. Kiválóan alkalmas épületdíszítő kerámiák, tetőcserepek, bel- és kültéri dísztárgyak, sőt, kályhák és kandallók készítésére is. Az eozin sokszínű, irizáló, redukciós (oxigénhiányos környezetben égetett) máz, amelynek előállítási titkát szigorúan őrzik ma is. Zsolnay Vilmos és Wartha Vince keramikus, műegyetemi tanár kísérletezte ki az 1890-es években továbbfejlesztve a már Perzsiában is létezett irizáló mázat. Az eozin elnevezés a görög eos (hajnalpír) szóból ered, ez az elsőként előállított színárnyalat halványpiros játékára utal. falképeket, amelyek technikáját Zsolnay Vilmos fejlesztette ki. Az emeleti termekben készítésük idejét követve mutatják be a díszkerámiákat. Kiderül, az 1870-es években milyen nagy hatással voltak ezekre a régészeti ásatásokon előkerült őskori, bronzkori edények, illetve a népi fazekasság formái, díszítményei. Nyomon követhető, ahogy a természethűen mintázott és festett gombák, virágok, kígyók, csigák, békák helyét elfoglalja a japán stílus. Láthatók a szintén keletről érkezett perzsa stílus alapján készített, magastüzű mázakkal díszített, illetve a török stílus sajátos díszítménykincsét és technikáját idéző edények. Ez utóbbi virágmotívumai (tulipán, szegfű, nefelejcs, rózsa) azonban a hódoltság alatt bekerültek a magyar népművészetbe, így ezt a stílust a kortársak magyarnak érezték. Ezután betekinthetünk Klein Ármin, a gyár első hivatásos tervezőművésze, Kaldeway Kelemen bajor származású festőművész, Zsolnay Júlia és a családba házasodott Sikorski Tádé tervezői munkásságába. Megismerhetjük a különleges technikákat az edény falának áttört motívumaiba folyó, így üvegszerű hatást keltő bevonatot és a zsugormázat. Bemutatják a gyárnak világhírnevet hozó egyedi, szecessziós stílusú és eozinmázzal készített dísztárgyakat, köztük az ben készült, mintegy 150 különféle variációt számláló tulipán-sorozat egyes darabjait és az ezek előképének tekinthető szecessziós üvegtárgyakat. A negyedik terembe lépve elhagyjuk a középkori épületet és a XIX. századot. Az 1900-as évek elején visszaszorult a drága díszedények iránti kereslet, a magyaros

27 Z s o l n ay Mú z e u m A keleti művészet nagy hatással volt a Zsolnay tervezőire, de mindig saját arcukra formálták a motívumokat szecessziós építészettel párhuzamosan a dísztárgyak világában is divatba jött a népiesség. Ezt tükrözik az egyszerű formájú, kristálymázas, aranyrelieffel díszített szegélyű, illetve a népies-szecessziós díszedények. Megihlette a tervezőket (Zsolnay Terézt és Mattyasovszky Zsolnay Lászlót) Tut-ankhamon egyiptomi fáraó sírjának gazdag leletanyaga, és az új stílus, az art deco is. Különlegessége a térnek Rippl-Rónai József egyszerű munkásnőt ábrázoló kerámiaképe és Apáti Abt Sándor Jézus a Golgotán című szecessziós, színes mázas elemekből álló faliképe. Itt mutatják be az 1910-es években igen népszerűvé vált kisplasztikákat is. Az I. világháború, az azt követő szerb megszállás, majd a trianoni béke megrendítette a Zsolnay-gyár gazdasági helyzetét. A folyosón láthatjuk egy drágának bizonyult, így kereskedelmi forgalomba soha nem került túlélési kísérlet eredményeit, az eozinnal díszített üvegtárgyakat. Emellett egy-egy > Innen indul Magyarország tárgy révén megismerhetjük a porcelánok útját a nyersterméktől a festett és mázazott késztermékig. És ízelítőt kapunk az európai ipari kiállításokon a gyár termékeivel elnyert diplomák révén a sikerekből is. Végül a család eredeti bútorokkal és a hozzájuk kötődő festményekkel, kerámiákkal berendezett emlékszobájában nemcsak a Zsolnayak életmódjáról kapunk képet, de láthatjuk, az enteriőrben hogyan nyernek új értelmet a korábban látott tárgyak. Praktikus Cím: Káptalan u. 2. Tel.: 72/ jpm@jpm.hu Honlap: Nyitva: ápr. 1 okt. 31.: K V 10 18; nov. 1 márc. 31.: K V Belépő: diákoknak, nyugdíjasoknak kedvezménnyel Kerekesszékkel is látogatható 67

28 (Ó) k e r e s z t é n y e k, művészek Ezt is érdemes megnézni! Modern Magyar Képtár I. ( ); Martyn Ferenc Gyűjtemény 68 A képtár a magyar képzőművészet egyik leggazdagabb hazai gyűjteménye. A kiállítás már a kertben elkezdődik: Székely Péter Kőkert gyűjtőnéven kiállított modern szobrai között vezet utunk a nagyszabású tárlathoz. Az anyag a nagybányai iskola képviselőivel (Hollósy, Réti, Thorma, Ferenczy Károly) kezdődik, majd megjelennek a Matisse tanítványi körébe tartozó magyar vadak (Czóbel, Tihanyi, Perlrott), a századforduló nagy egyéniségei (Mednyánszky, Rippl-Rónai, Csontváry, Székely Péter Kőkertje > Pécs utazások Baranyában Gulácsy), a Nyolcak (Pór, Kernstok, Márrfy) képei. A húszas évek avantgárdját Breuer Marcel, Molnár Farkas, Moholy-Nagy, Nemes Lampérth, Mattis Teutsch; szocialista elkötelezettségű kortársaikat Dési Huber, Derkovits, Bokros Birman képviseli. Felvillan a Gresham-kör (Szőnyi, Bernáth, Egry), a Római Iskola (Aba-Novák, Kontuly), a szentendrei festők (Vajda, Barcsay, Kmetty, Ámos), az Európai Iskola (Gyarmathy, Szántó Piroska, Egry József: Badacsonyi hegyoldal Lossonczy) művészete is. A gyűjtemény a pécsi kötődésű, Martyn Ferenc ( ) festő, grafikus és szobrász, a magyar nonfiguratív művészek egyik első képviselője életműtárlatával zárul. Cím: Káptalan u. 4. Tel.: 72/ art@jpm.hu Honlap: Nyitva: K V Belépő: diákoknak, nyugdíjasoknak kedvezménnyel (a jegy a Modern Magyar Képtár II.-be is érvényes)

29 E z t is ér d e m e s megnéz n i! Városfal a Barbakánnal A történelmi belvárost kerítő fal az ország leghosszabb ránk maradt ilyen építménye (eredetileg 3900 méter). A tatárjárást követő évtizedekben emelték. A szabálytalan négyszög alaprajzú térséget övező, változó magasságú, terméskőből rakott falat íves és négyszög alaprajzú bástyák tagolták. A középkori Pécs határai a mai Rákóczi út, Felsőmalom utca, Kálvária utca, Aradi vértanúk útja, Klimo György utca nyomvonalon húzódtak a falakon belülre négy, tornyokkal megerősített kapun lehetett bejutni. A fallal övezett középkori város északnyugati sarkában helyezkedett el a XIII. században épült Püspökvár, ennek a külön védelmi rendszernek a feladata volt a székesegyház ( 52) és a püspöki palota védelme. A terület délnyugati sarkán emelték a hagyományok szerint a török veszély növekedése miatt Kinizsi Pál hadvezér javaslatára az akkoriban korszerűnek számító kapubástyát, a barbakánt. Felújított gyilokjárója szép kilátást kínál a város környékére. Cím: Aradi vértanúk útja, Esze Tamás u. Nyitva: szabadon látogatható Püspöki palota > Innen indul Magyarország A palota ősi, kora középkori magja a fehér színű lakótorony lehetett, az azóta zajlott építéseket egységbe foglalja a neoreneszánsz homlokzat. A lépcsőházban elhelyezett műalkotások közül a XVIII. században készült gobelinek érdemelnek figyelmet, amelyeket Mária Terézia királynő ajándékozott Klimo püspöknek ( 24). Az ebédlőt Lotz Károly és Dorffmeister István képei díszítik. Látogatható a pipatórium, a konferenciaterem, a püspöki könyvtár ( 80) eredeti otthona. A termekben a Petrógyűjtemény mintegy háromszáz, a XX. századi magyar festészet kiemelkedő alkotóitól származó képe látható, a teraszon pedig tavasztól őszig Mayer Mihály jelenlegi püspök több száz darabból álló kaktuszgyűjteménye élvezi a napfényt. A kert keleti részében egzotikus, illetve örökzöld növények között több Zsolnaykerámia és egy kis aranyhalas medence bújik meg. A kert újabb részének térszervező szökőkútját Trischler Ferenc szobrászművész alkotása, egy kecses nőalak díszíti. Cím: Szent István tér 23. Tel.: 72/ programiroda@pphf.hu Honlap: Nyitva: jún. 15 okt. 31.: minden csütörtökön 14, 15, 16 órakor idegenvezetéssel Belépő: diákoknak, csoportoknak kedvezménnyel 69

30 (Ó) k e r e s z t é n y e k, művészek Schaár Erzsébet Utca Reneszánsz kőtár 70 Mecseki Bányászati Gyűjtemény > Pécs utazások Baranyában A Múzeum utca egyetlen posztmodern Janáky István által tervezett épületében helyezték el 1991-ben Schaár Erzsébet ( ) utolsó alkotását. Az Utca című szoborkompozíció az eredetileg és ideiglenesen hungarocellből készült mű végleges, gipszből készült rekonstrukciója. Az alkotás Schaár művészetének összegzése a tér és az ember, a tér és az idő kapcsolatának megjelenítése. Az egyetlen építészeti léptékű tárgyegyüttesben egy utca házsorának és embereinek természethű, mégis szimbolikus szobrászati alkotásában az emlékmű, a dokumentum és a lírai-melankolikus emlékezés szálai szövődnek egybe. Az Utca bizonyos részei önálló szoborkompozícióként is értelmezhetők (Nagy László, Patkós Irma, Szabó Lőrinc portréi, a Tükörszoba, a Kirakat, a Székek stb.). Cím: Káptalan u. 5. Tel.: 72/ jpm@jpm.hu Honlap: Nyitva: K V a megtekintést a Modern Magyar Képtár I.-ben kell kérni. Belépő: bármely aznapi múzeumi jeggyel megtekinthető (a látogatás a Modern Magyar Képtár I.-ben kérhető) Kerekesszékkel látogatható A mecseki bányaművelés, a barna kőszén és az uránérc bányászatának történetét áttekintő tárlatot a föld alatt, egykori pincékből alakították ki, így azt az érzetet kelti, mintha valóban bányajáratokban járnánk. Kis geológiai alapvetés után ásványbemutató következik, majd a bányászat régi, kézi munkaeszközeit láthatjuk. A bánya termelőszintjén a szén- és az uránbányászat eltérő módjait és eszközeit mutatják be. Cím: Káptalan u. 3. Tel.: 30/ csethe@kbm.hu Nyitva: ápr. 1 okt. 31.: K V 10 18, nov. 1 márc. 31.: K V Belépő: diákoknak, nyugdíjasoknak, pedagógusoknak kedvezménnyel. A XV. század végén, a XVI. század első felében a város és környéke a magyarországi reneszánsz építészet egyik központja volt. Ezek az épületek többnyire elpusztultak, de töredékesen megmaradt ablakés ajtókereteit, díszítőelemeit láthatjuk a kőtárban. Pécsett Szatmári György püspök idején emelhettek az új stílusban épületeket. A püspök XVI. század elején épült tettyei nyári palotájából ( 100) is látható itt néhány faragott részlet ból származik Erneszt Zsigmond püspök címerköve, amely a Püspökvár kaputornyát díszítette. Egy másik jelentős kőanyag a Máré-vár ( 115) ásatásakor került elő. Cím: Káptalan u. 2. Tel.: 72/ jpm@jpm.hu Honlap: Nyitva: bejelentkezéssel látogatható, illetve a Modern Magyar Képtárban kérhető kinyitása Kerekesszékkel látogatható