Őri István közigazgatási államtitkár tájékoztató előadása Regional Environmental Center, december 10.

Átírás

1 Őri István közigazgatási államtitkár tájékoztató előadása Regional Environmental Center, december 10. A környezet-egészségügy időszámítása 1989-ben Frankfurtban kezdődött, amikor 31 európai ország egészségügyi és környezetvédelmi miniszterei megfogalmazták stratégiai programjukat, ezzel is kifejezve, hogy az emberek egészségének ügye nem választható el környezetünk egészségének problémájától. Legjelentősebb eredménye volt, hogy elfogadták a Környezet és Egészség Európai Chartát. Itt kezdődött meg a párbeszéd a környezetvédelem és az egészségügy között Ekkor és itt mondták ki, hogy minden embernek joga van olyan környezetben élni, mely biztosítja számára az elérhető legjobb egészségi állapotot. Ez a gondolat a magyar Alkotmányba is beépült. A résztvevő miniszterek elhatározták, hogy ötévente találkoznak és áttekintik az elindított folyamatokat, valamint a környezet és egészség aktuális kérdéseit A második konferenciát 1994-ben Helsinkiben rendezték meg. Szellemiségére érzékelhető hatással volt az 1992-es riói csúcstalálkozón meghirdetett fenntartható fejlődés program. Fenntartható módon kell gazdálkodnunk a természet kincseivel, az emberi használatnak nem szabad veszélyeztetnie az élővilág megújuló képességét. Nem foszthatjuk meg a jövő generációit szükségleteik kielégítésének lehetőségétől! A helsinki konferencia idejére Európa politikai és gazdasági változásokon ment keresztül. Egyes országokat fegyveres konfliktusok dúltak fel, sokan ekkor néztünk szembe a piacgazdaságra való átmenet problémáival. Gazdasági recesszió sújtotta a régió több országát. (Ennek egyébként érzékelhető hatása volt környezetünk állapotára hiszen csökkent a légszennyező anyagok kibocsátása.) A politikai változások következtében nőtt a WHO európai tagállamainak száma, megkezdte működését a WHO európai Környezet és Egészség Központja. Helsinkiben fogalmazták meg a városi életkörülmények javítására vonatkozó programot. Nagy előrelépést jelentett, hogy felkérték az európai országokat környezet-egészségügyi akcióprogramok magalkotására, melynek mintájául az Európai Környezet-egészségügyi Akcióprogram szolgált. Hazánk vezető szerepet vállalt a NEKAP kidolgozásában, így 1997-re elkészült szinte

2 2 elsőként Európában. A Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogramot az első Nemzeti Környezetvédelmi Programmal együtt fogadta el az Országgyűlés 1997 szeptemberében. Az öt évvel későbbi 99-es londoni konferencia a partnerséget választotta mottójául, hiszen a 90-es évek közepére a környezetpolitika alapvető elemévé vált a lakossággal folytatott hatékony kommunikáció, valamint az aktív információterjesztés. Londonban hagyták jóvá az 1992-es, a határokat átszelő vízfolyások és a nemzetközi tavak védelméről és használatáról szóló Víz és Egészség Jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyv aláírói így hazánk is vállalták a megfelelő egészséges ivóvízellátást, mely mentes az olyan mikroorganizmustól és vegyianyagtól, amely veszélyt jelent az emberi egészségre. Ennek értelmében feladatunk, hogy megvédjük az ivóvíz-forrásként használt vízbázisokat, fejlesszük a közüzemi rendszereket, és környezetbarát módon kezeljük a szennyvizeket. Kiemelt kérdésként foglalkoztak ezen a konferencián a közlekedéssel is, hiszen elfogadhatatlan, hogy az európai régió jelenlegi közlekedési szerkezetében a közúti gépjárművek dominálnak. A 99-es Londoni Konferencián a Közlekedésről, Környezetről és Egészségről szóló Charta elfogadásával megerősítették a fenntartható közlekedés kialakításának szükségességét. Az elmúlt 30 év folyamatait összegezve láthatjuk, hogy a környezetvédelem egyre nagyobb jelentőséggel bírt a nemzetközi és a hazai politikában, és szerencsére az emberek gondolkodásában is. A jelen problémáinak tűzoltás-jellegű megoldása helyett a stratégiai, jövőközpontú gondolkodás került előtérbe. Míg a környezetvédelmet korábban elszigetelt, ágazati kérdésként kezeltük, ma már tisztán látjuk gazdasági, szociális összefüggéseit! Felismertük például, hogy az egészségügy és a környezetvédelem ugyanazon érem két oldala: a lakosság jelenlegi és jövőbeli életminőségének kulcsa. Megfigyelhetjük azt is, ahogy egyre inkább emberközelivé, személyközpontúvá vált a környezetvédelmi gondolkodás: ma már nagy hangsúlyt helyezünk a partnerségre, a szociális kérdésekre. Különösen nagy jelentőséggel bír ez a kérdés egy olyan országban, ahol a lakosság egészségi állapota közismerten rossz. A várható átlagos élettartam hat évvel alacsonyabb, mint az európai átlag, és nemzetközi felmérések szerint a halálozások százalékát környezeti hatásokkal összefüggő megbetegedések okozzák. Az, hogy 2004-ben Budapesten rendezik meg a Környezet és Egészség

3 3 Miniszteri Konferenciát, mindenképpen a magyar környezet-egészségügyi tevékenység nemzetközi elismerését jelzi. A konferencia a gyermekek egészségének védelmét állítja középpontba. Nagyon helyesen, hiszen gyermekeinkért nagy áldozatokra, lemondásokra is képesek vagyunk. Igazán felelősen gondolkodó és cselekvő emberré tehet minket, ha az ő jövőjük lebeg szemünk előtt. Türelmetlenül várjuk tehát a budapesti konferencia egyik kitűzött céljának megvalósulását: a gyermekek számára egészséges környezetet biztosító cselekvési terv megszületését! Napjainkban az EU csatlakozás előtt néhány hónappal természetesen nem kerülhető meg az Unió törekvéseinek említése. Az Unió környezetvédelmi céljait, tevékenységének fő irányát a 70-es évek óta akcióprogramokban fogalmazza meg. A es évtizedre immár a 6. Környezetvédelmi Akcióprogram készült el, melynek jelmondata: Our Future, Our Choice. Ennek négy prioritási területe között ott találjuk a környezet-egészségügyet is. EU 6. környezeti akcióprogramjának négy prioritási területe: éghajlatváltozás természeti és biológiai változatosság természeti erőforrások és hulladékkezelés környezet és egészség A program megkülönböztetett módon kezeli a sérülékeny társadalmi csoportok, mindenek előtt a gyermekek egészségi állapotát; útmutatók, ajánlások kidolgozását ösztönzi, a környezeti, egészségi és biztonsági politikák közelítésével. Az EU környezetvédelmi programja megvalósítása során öt fő szempont figyelembevételét irányozzák elő, melyekkel természetesen hazánknak is számolni kell az Uniós csatlakozás küszöbén. Az utóbbi évek legjelentősebb környezetvédelmi igazgatási feladata, az Uniós jogharmonizáció után a létező környezetvédelmi joganyag végrehajtása jelenti a legfőbb kihívást. A környezetpolitika alapvető célkitűzése a környezeti szempontok minden releváns politikában való hatékonyabb integrálása, szoros együttműködés az üzleti szférával és a fogyasztókkal a megoldások meghatározása érdekében. A nemzetközi folyamatokkal összhangban kívánatos az állampolgárok jobb, hozzáférhetőbb környezetvédelmi informálása és ezzel párhuzamosan a környezettudatosabb földhasználati magatartás elérése.

4 4 Az EU Környezetvédelmi Főigazgatóság vezetésével az évtizedes program alapján ezév nyarára elkészült az EU környezet-egészségügyi stratégiája.

5 5 A Budapest Konferenciára készülve az általános elveket megfogalmazó stratégiából konkrétumokat felvonultató Akcióterv készül Brüsszelben a közötti időszakra. Az akcióterv természetesen figyelembe veszi a Budapest Konferencia mottóját, és középpontjába a gyermekeket állítja. A fő cselekvési irányok: Integrált környezet-egészségügyi figyelő rendszer felállítása (adatok kompatibilitása, cseréje, hozzáférhetősége) Monitorozás / biomonitoring (dioxinok, nehézfémek, hormonrendszert károsító anyagok) Egységes környezet-egészségügyi indikátorok kialakítása Tudományos kutatási programok indítása/támogatása Expozíció csökkentésére irányuló intézkedések: Hg csökkentési program, vízszennyező anyagok listájának szigorítása, CAFE (Clean Air for Europe) Prioritási területek: gyerekkori légzőszervi megbetegedések, asztma, allergia; - előfordulása Európa szerte nő gyerekkori rák; - bizonyos gyermek korcsoportokban ez a betegségcsoport a legfőbb halálok idegrendszeri zavarok; - a fejlődő idegrendszer sokkal sérülékenyebb környezeti hatásokra pl. nehézfémekre érzékenyebb, endokrin diszruptorok (hormonrendszer károsítók) viszonylag új kutatási terület A második Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP II.) a Magyar Köztársaság 2003-tól 2008-ig terjedő időszakra szóló környezetvédelmi programja. A Program középpontjában az egészséges környezet biztosítása, valamint természeti örökségünk megőrzése áll. Az átfogó jelleg mellett alapvető elvárás, hogy a program legyen fókuszált, irányítsa a figyelmet különleges kezelést igénylő témakörökre.

6 6 Ennek érdekében a Programban kilenc úgynevezett Tematikus Akcióprogramot (TAP-ot), határoztunk meg. Az Akcióprogramok éves Intézkedési Tervek alapján valósulnak meg, melyben elsőbbséget élveznek a megelőző típusú intézkedések, az integrált szennyezés megelőzés és a többszörös hasznú intézkedések. A programok operatív végrehajtásának alapját a jogi modellek biztosíthatják, melyek a döntéshozók és végrehajtók részére is a sikeres előrelépés alapját biztosítják. Beavatkozások a különleges kezelést igénylő területeken: Tematikus Akcióprogramok: Környezeti tudatosság Éghajlatváltozás, magaslégköri ózoncsökkenés és savasodás Emberi egészség és élelmiszerbiztonság Városi környezetminőség Biológiai és táji sokféleség Vizeink fenntartható használata Vidéki környezetminőség, terület és földhasználat Hulladékgazdálkodás Környezetbiztonság Bár szinte valamennyi környezetvédelmi intézkedés komoly egészségi hatással rendelkezik szükséges külön Környezet-egészségügyi Tematikus Akcióprogram megjelenítése, mely új területként magába foglalja a az élelmiszerbiztonság témakörét is. Az alap, természetesen az I. Nemzeti Környezetvédelmi Program részeként 1997-ben elfogadott Nemzeti Környezetegészségügyi Akcióprogram (NEKAP), mely annak idején Európa egyik első ilyen átfogó akcióprogramja volt. Bár az NKPII-ben nem, mint NEKAP II szerepel, természetesen a NEKAP folytatásának tekinthető az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjában szereplő Környezet-egészségügyi Akcióprogrammal együtt. A két program néhány hónap eltéréssel került a parlament elé, tematikusan pedig egymás kiegészítésének tekinthetők. A környezeti hatások mintegy 70%-a élelmiszerekkel jut szervezetünkbe, ezért mindenképpen indokolt az élelmiszerbiztonság és a környezetvédelem határterületének kijelölése egy korszerű, multiszektoriális programban.

7 7 A Népegészségügyi Tárcaközi Bizottság döntése alapján a Budapest Konferenciára készülve elkészítjük a II. Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogramot, (NEKAPII.) mely az NKPII., a Johan Béla Népegészségügyi Program célkitűzéseit közös programban tartalmazza az EU Környezet-egészségügyi Akcióprogramjának és természetesen a Budapest Konferencia dokumentumainak, a Deklarációnak és a Gyermekek Európai Környezet-egészségügyi Akciótervének célkitűzéseit. A NEKAP II. előkészítését a jövő év első negyedére tervezzük. A környezetvédelem tehát az emberről szól. Elképzelhetetlen egészséges életet élni, ha a minket körülvevő világ egyensúlya felborult. Az ember a természet része, a természetes állapotoktól eltérő viszonyok közvetlen veszélyt jelentenek szervezetére. A megbomlott külső egyensúly előbb-utóbb felborítja a belsőt is. Ezért az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztériumnak, valamint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumnak közösen kell fellépnie az emberek egészségét veszélyeztető környezetkárosítás ellen. Lépéseket kell tennünk az allergiás légúti megbetegedések számának csökkentése érdekében, feladatunk a talaj szennyezettségének megszüntetése, az azbesztmentesítés, de ne feledkezzünk el a klímaváltozás káros hatásainak megelőzéséről sem.