Gaia-elmélet. Összefoglalás Forrás:
|
|
- Mária Molnárné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Gaia-elmélet Összefoglalás Forrás: A Gaia-elmélet megalkotója dr. James Lovelock, aki A NASA megbízásából a Marson lehetséges életet tanulmányozta. Elméletét az 1970-es években folyóiratokban megjelenő cikkekben adta közre, majd 1979-ben írt népszerűsítő könyvében fejtette ki közérthető módon: "Gaia: A new look at life on Earth". James Lovelock definíciója szerint a Gaia: A föld bioszféráját, atmoszféráját, vizeit és földjeit magába foglaló komplex egység; kibernetikai rendszer, mely maga képes a földi élethez szükséges optimális fizikai és kémiai környezetet kialakítani/fenntartani. Kritikusainak "Daisy World" elnevezéssel - az 1970-es években - egy képzelt világot modellezett, melyben lényegében két "lény" él és alkot egyensúlyt. Az egyik egy sötét színű növény (százszorszép), a másik egy világosabb. Előbbi jól tűri a hideget és elnyeli a napfényt, míg a másik meleg tűrő és visszaveri a sugarakat az űrbe. Az elmélet lényege, hogy a hideg környezetben a sötét virág begyűjti a meleget és kialakítja az ideális hőfokot, míg a melegedéssel a világos veszi át a szerepet és hűti a környezetet szintén az ideálisra. Addig, amíg ez a két organizmus egymással egyensúlyban él, a környezetük ideális mindkettő számára, de amennyiben bármelyik eltűnik lényegében a teljes szervezet a Föld vagy Gaia elpusztul. Az elmélet az élő és nem élő organizmusok kényes és egymásra ható, ideális életfeltételekre törekvő egységét mutatja be. Részletezés Forrás: A Gaia-elmélet lényege, hogy a Föld bolygó összes élő és élettelen része egy szorosan összefüggő rendszert alkot. Ez a rendszer homeosztatikus működésű, azaz képes fenntartani létezésének feltételeit. A homeosztázis a belső környezet (milieu intérieur) dinamikus állandóságát jelenti, az élő szervezetek egyik legfontosabb jellemzője, az élettan legfontosabb alapfogalma. A szó görög eredetű, jelentése hasonló állapot James Lovelock Gaia-elmélet Hésziodosz, az ókori Hellász költője írta e sorokat Krisztus előtt 700 esztendővel az Istenek születése című művében. Majdnem 2700 évvel később, 1970-ben az angliai Devon sziklás tengerpartján két jó barát sétált, akik szomszédok is voltak. Az egyik William Golding író, a másik a neves természettudós, James Lovelock. Lovelock lelkesen magyarázta felismerését, amely új alapokra helyezi az embernek a földi életről addig vallott felfogását. Az elmélet készen áll, csak valami hozzá illő, frappáns nevet kell választanom mondta. Nevezd el Gaiáról, az ókori görögség földistennőjéről! javasolta Golding. Íme, évezredek távolából így talált egymásra egy költő és egy 1
2 természettudós egy író közvetítésével, hogy jelképezze azt az új szintézist, amely felé napjaink emberisége tart. Mi is ez a Gaia-elmélet, amely sokunk hite szerint alapvetően befolyásolhatja tudatunkat? Az ember hajdan hitt abban, hogy az egész világot valamiféle titkos életerő, lélek hatja át, istenek és tündérek lakoznak a forrásokban, az öreg fákban, a ligetekben, a hegyekben. Ezeket tisztelni kell, s aki megszentségteleníti őket, arra hetedíziglen ható átok száll. Az emberiség ősi mítoszai ismerik, és különféle nevekkel illetik a mindent szülő, és az életet fenntartó Földanyát. Néhány száz évvel ezelőtt azonban valami megváltozott: az ember a természetben egyre inkább csak a megismerendő, megmérendő majd kiaknázandó dolgok tárházát látja, amely nem szentély, kizárólag gyakorlati céljainkra szolgál. Már Bacon úgy vélte, hogy a természetből ki kell csikarnunk a titkait, hogy utána a magunk hasznára fordíthassuk őket. Galilei megkülönböztette a mérhető tulajdonságokat a nem mérhetőktől, s az utóbbiakat szubjektívnek, másodlagosnak tekintette. Descartes kimondta, hogy a világ gépezet, amelyet Isten teremtett, de azóta felhúzott óraként működik, s a teremtett világban az egyedüli lelkes lény az ember. (Innen már csak egy lépés, hogy az embert is ilyen gépezetnek tekintsük, mint a későbbi materialista tudósok tették.) Az eredmény: egy gépezethez hasonlóan működő, átalakítható és uralható természet, lelketlen és meglehetősen sivár világ. Erre a világra az emberi haszonelvűség szemüvegén áttekintünk, a föld mélyének kincsei kibányászásra, a fák kivágásra jók. Holisztikus gondolkodás Az ősi hagyományokon nyugvó világnézet szerencsére nem tűnt el nyomtalanul, sőt nem csak a természeti népek gondolkodása őrizte meg, hanem búvópatakként élt tovább a természettudományban is. J. Hutton a XVIII. században már úgy írt a Földről mint egy hatalmas élőlényről, amelyben az élő és nem élő összetevők szoros kölcsönhatásban léteznek. Goethe és Humboldt rájött arra, hogy az éghajlat és az élőlények a földtörténet során kölcsönösen hatottak egymásra. E. Suess, aki először használta a bioszféra fogalmát, az összes élő szolidaritásáról beszélt. A reneszánsz és a felvilágosodás óta uralomra jutó, mindent részekre osztó, analizáló, csak a hasznosságra figyelő természettudományos gondolkodással szemben az elmúlt évtizedekben a távoli tudományterületeket új szintézisbe foglaló, a világra, mint egységes egészre tekintő holisztikus gondolkodás terjedésének lehetünk tanúi. Ezt támogatta a rendszerelmélet fejlődése is, amely a részek helyett az egészre helyezi a hangsúlyt. Az egészben új minőség jelenik meg, hiszen tulajdonságai túlmutatnak az őt felépítő részek egyenkénti és összegzett tulajdonságain, s mint egész más egészekkel együtt maga is rész egy nálánál nagyobb teljesség kialakításában. De térjünk vissza Lovelockhoz. Ahhoz, hogy a teljesség egyik alapvető egységét Földünket, mint egybefüggő, élő rendszert felismerhessük jól jött, hogy az ember kilépett az űrbe, és megpillanthatta a világűr fekete bársonyán kék ékkőként ragyogó bolygónkat kívülről. Lovelock egy időben maga is az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA munkatársa és a marsi életet kutató Vikingprogram egyik vezetője volt. Amikor a Mars és a többi bolygó légkörét összehasonlította a Földével, mély benyomást tett rá az a nagyon egyszerű felismerés, hogy bolygónk atmoszférájának összetétele teljesen valószínűtlen. Ráadásul ebben a valószínűtlen állapotban van immár több száz millió éve, mintha egy homokvár több száz millió éve dacolna a tengerpart hullámverésével. A levegő összetétele (benne olyan gázok állandó koncentrációja, mint az oxigén, a metán, a nitrogén és vegyületeik) mellett számos más alapvető állapot is valószínűtlen, s nem olyan, mint akkor lenne, ha a Földön nem volna élet. Ilyen többek között az éghajlat, a talaj és a vizek összetétele (például a tengervíz sótartalma), a környezet savassága, az elemek eloszlása. 2
3 Földanya bőre A tudomány, persze, már régóta tudja, hogy az élet nagymértékben befolyásolja bolygónk jellemzőit. Az a felismerés azonban új, hogy az élet és az élettelen környezet (a víz, a kőzetek és a levegőburok) egymással szoros kölcsönhatásban, hosszú idő óta képes állandó, dinamikus egyensúlyt fenntartani mindazon állapotok tekintetében, amelyek egyben az élet fennmaradásának zálogai, s amelyek ilyen szabályozás nélkül a kémia és a fizika törvényei szerint viszonylag rövid idő alatt teljesen más egyensúlyi állapotba kerülnének. Nem nehéz párhuzamot vonni az élő szervezet és bolygónk ilyen működése között, hiszen egyedül az élőlények képesek arra, hogy külső környezetüktől eltérő, rendezett, állandó belső környezetet tartsanak fenn, amíg csak élnek. Ilyen élőlény Földanyánk is. Az életnek tehát nemcsak létre kellett jönnie bolygónkon, hanem percről percre fenn is kell tartania az élet számára kedvező állapotot. A sok millió élő szervezet és az élettelen környezet, a sok-sok rész kapcsolataiból új minőségű teljesség jön létre, amely képes szabályozni az egész legfőbb sajátságait. Gaia tehát olyan összetett egység, amely magában foglalja a Föld bioszféráját, légkörét, óceánjait és más vizeit, kőzetövét és talaját, s olyan kibernetikai rendszert alkot, amely a földi élet számára megfelelő állapotot képes fenntartani hosszú időn keresztül. Ha összehasonlítjuk az élőlények és Gaia testét, sok analógiára lelünk: a légkör, amely Földünket a világűr hidegétől védi, a kültakaró, a víz a keringés, a kőzetöv a vázrendszer megfelelője. A százszorszép modell Százszorszép világ Lovelockot sok kritika érte, miután közzétette elméletét. Először is azt kérdőjelezték meg, honnan tudja Gaia, mi a jó az őt alkotó élőlényeknek. Az az egyszerű modell, amelyet a tudós Százszorszépvilág-modellnek nevezett el, választ ad erre a kérdésre. Tudjuk, hogy az elmúlt 3,5 milliárd évben a Nap által kisugárzott energia folyamatosan, mintegy 30 százalékkal növekedett. Lovelock földmodelljét százszorszépekkel telepítette be. A még hűvös bolygón a sötét színű virágok szaporodtak, visszatartották a hőt, s kedvezőbb életfeltételeket teremtettek. Ahogy egyre melegebb lett, fehér társaik vették át a helyüket, s a hő egy részét visszasugározták a világűrbe. A százszorszépeknek hosszú időre sikerült egyensúlyba hozniuk a Föld hőmérsékletét. A modell a végletekig egyszerűsíti a bonyolult folyamatokat, de alkalmas arra, hogy megmutassa: az élővilág egyszerű visszacsatoló mechanizmusokkal tudás nélkül is szabályozhatja környezetét. A Nap által kisugárzott hő a napfizikusok szerint az előzőkben leírt módon növekedett, s Gaiának alkalmazkodnia kellett a változó körülményekhez, nehogy belekerüljünk a pozitív visszacsatolás ördögi körébe, mint más bolygókkal megtörtént. Például ha csak 2 százalékkal csökken a Nap hőleadása, a terjeszkedő hó- és jégfelületek egyre több hőt vernek vissza, emiatt nő a Föld albedója a felszínét érő és arról visszaverődő fény mennyiségét kifejező viszonyszám, rohamosan csökken a hőmérséklet, tovább növekszik a jéggel borított felületek aránya, és a Föld fagyott világgá válhat. Ha 2 százalékkal nő a Földre jutó hő mennyisége, fordított a helyzet: egyre több szén-dioxid és vízgőz jut a légkörbe, és az üvegházhatás tovább fokozza a meleget. Ez a Vénusz forró poklához hasonló, stabil állapotra vezet. Gaia a szén-dioxid szintjének csökkentésével hathatósan ellensúlyozza az üvegházhatást, és a fölösleges szenet évmilliókra eltemette a hatalmas kőszéntelepeken, kőolaj- és földgázmezőkön. Olyan látnokok, mint Csontváry Kosztka Tivadar már a század elején figyelmeztettek arra, hogy a föld alól felhozott fekete anyagok égetése baljós következményekkel jár. Azóta kiderült, hogy a fosszilis tüzelőanyagok börtönéből kiszabaduló szén-dioxid mélyreható változásokat okoz, s a Föld éghajlata felmelegszik. 3
4 Jódeső Szerencsére ma is működnek azok a mechanizmusok, amelyek a fölösleges szén-dioxidnak legalább egy részét kivonják a légkörből. Ilyen szerepük van a Coccolitiphora nemzetségbe tartozó mészvázas egysejtűeknek, amelyek életük végén az óceán mélyére süllyednek, és a vázukba zárt szén hosszú időre kikerül a természet körforgásából. Ráadásul e parányi lények dimetil-szulfidot termelnek, és ez a gáz a légkörbe jutva segíti a felhők képződését. A felhők elfüggönyözik a Napot, ezzel hűtik a felhevült Gaiát és a szárazföld fölé szállítják a csapadékot. Lovelock nem győzte hangsúlyozni, hogy az emberek által alig ismert és kevésre becsült baktériumoknak, moszatoknak és gombáknak felmérhetetlen szerepük van a Föld sok szabályozási folyamatában. Nagyon fontosak számos mikroelem és nyomelem, például a jód körforgásában is. Az óceánokban és leginkább a Sargassotengerben élő Polysiphonium fastigiata nevű moszat nélkülözhetetlen a jódnak a tengervízből való kivonásában. Az általa kibocsátott metil-jodid a légkörbe illan, a szelek szárnyán a szárazföldek fölé kerül, az esővel kimosódva a talajba jut a pajzsmirigy működésében nélkülözhetetlen jód. Az oxigénről mindenki tudja, hogy létünk fenntartásában kulcsszerepe van, az azonban kevésbé ismeretes, hogy számítások szerint a növényzet folyamatos oxigéntermelése következtében évenként 1 százalékkal kellene nőnie a légkör oxigéntartalmának. Az oxigénszint 1 százalékos emelkedése 70 százalékkal növeli az erdőtüzek valószínűségét, s ha a mai 21 százalék helyett 25 százalékra nő a koncentrációja, egész Föld lángba borulhatna. Szerencsére ott van az az évente mintegy 1 milliárd tonnányi mennyiségben képződő metán, amely ezt ellensúlyozza: reakcióba lép az oxigénnel, és stabilizálja annak koncentrációját. És hol képződik a metán? Nos, ez is azon baktériumok munkájának köszönhető, amelyek többek között az állatok belében vagy a mocsarakban élnek. Gaia magára ismer Még hosszan folytathatnánk a meghökkentő érvek sorát, de talán ennyi is elég ahhoz, hogy a jövőben néha eszünkbe jusson, milyen csodálatos a belélegezhető levegő, a tiszta víz, az enyhe éghajlat vagy az, hogy mindig megkapjuk az életünk fenntartásához szükséges tápelemeket. S azt se felejtsük el, micsoda rettenetes bűnöket követ el bolygónk ellen napjaink emberisége kevesek rövid távú gazdasági haszna érdekében. Túlzott fogyasztásunkkal, sajnos, mi is bűnrészesek vagyunk ebben. A Gaia-elmélet alapján nyilvánvaló, hogy az élőlények láthatatlan együttműködése tartja fenn azokat a szabályozóköröket, amelyek lakhatóvá teszik és ebben az állapotában tartják bolygónkat. Félő, hogy a környezetszennyezés és a természet pusztítása nem a ma is látható, kézzelfogható hatásai miatt veszélyes igazán, hanem azért, mert megmérgezi, felbomlasztja, működésképtelenné teszi Gaia testét, s ezáltal az élet mai formáinak alapfeltételei szűnhetnek meg bolygónkon. Bár Gaia, úgy tetszik, nem tudatos lény, rajtunk keresztül mégis kezd magára ismerni. S talán az ember, aki ma még pusztítja az őt is fenntartó Földanyát, egyszer lehet, hogy nem is olyan sokára egy bolygónyi méretű tudat fő letéteményese lesz. Hogy ezt megérhessük, ahhoz új erkölcsre van szükségünk, mely abból a felismerésből fakad, hogy mindannyian részesei vagyunk Földünk élő rendszerének. Aki tudatosan átéli minden teremtett lénnyel való egységét, az úgy közelít hozzájuk, mint saját testének részeihez. Ha egy fát kivágnak, átéli annak szenvedését, s úgy érzi, a saját testéből vágtak ki egy darabot. 4
5 A természet egészsége az ember saját egészsége. Fel kell ismerni, hogy a szeretet parancsa nem korlátozódhat csupán az embertársakra, hanem az összes létezőre vonatkozik. Ha intenzíven átéljük, milyen nagyszerű a mindenség harmonikus együttműködése, s meglátjuk a részben az egészet, közelebb juthatunk ahhoz az új tudathoz, amely embertársainkhoz és a természethez fűződő viszonyunkat a harc, az önzés és a kizsákmányolás helyett a béke, a szeretet és az együttműködés több ezer éve kész fundamentumára helyezi. Meg tudjuk tenni? 5
Kovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Szépszó Gabriella. Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati osztály, Klímamodellező Csoport
Kovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati osztály, Klímamodellező Csoport 2012. március 21. Klímaváltozás - miről fecseg a felszín és miről
RészletesebbenG L O B A L W A R M I N
G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása
RészletesebbenA Nap és a bolygók: a kozmikus gáz- és porfelhő lokális sűrűsödéséből
A LÉGKÖR EREDETE A Nap és a bolygók: a kozmikus gáz- és porfelhő lokális sűrűsödéséből Elemek kozmikus gyakorisága: H, He, O, C, Ne, Fe, N, Si, Mg, S, Ar, Ca, Al, Ni, Na,... Gyakoribb vegyületek: CH 4,
RészletesebbenÜvegházhatás. Készítők: Bánfi András, Keresztesi Martin, Molos Janka, Kopányi Vanda
Üvegházhatás Készítők: Bánfi András, Keresztesi Martin, Molos Janka, Kopányi Vanda Amikor a Napból a Föld légkörébe behatoló sugárzás a Föld felszínéről visszaverődik, az energia nem jut vissza maradéktalanul
RészletesebbenA LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE. Környezetmérnök BSc
A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE Környezetmérnök BSc A LÉGKÖR SZERKEZETE A légkör szerkezete kémiai szempontból Homoszféra, turboszféra -kb. 100 km-ig -turbulens áramlás -azonos összetétel Turbopauza
RészletesebbenAz élőlény és környezete. TK: 100. oldal
Az élőlény és környezete TK: 100. oldal Élettelen környezeti tényezők: víziben: fény, hő, nyomás, sókoncentráció, oxigén és szén-dioxid tartalom szárazföldön: napfény, hő, csapadék, levegő összetétel,
Részletesebben1. Előadás: Bevezetés a környezetfizikába
PTE Fizikai Intézet; Környezetfizika I. 1. Bevezetés a környezetfizikába; 011-1, NB 1. Előadás: Bevezetés a környezetfizikába 1.1. Környezet, fizika, energetika. 1.. Leíró fizikai mennyiségek, prefixumok.
Részletesebben10 rémisztő tény a globális felmelegedésről
10 rémisztő tény a globális felmelegedésről A globális felmelegedés az egyik legégetőbb probléma, amivel a mai kor embere szembesül. Hatása az állat- és növényvilágra, a mezőgazdaságra egyaránt ijesztő,
RészletesebbenDr. Lakotár Katalin. Meteorológia Légkörtan
Dr. Lakotár Katalin Meteorológia Légkörtan TERMÉSZETTUDOMÁNYOK Biológia Kémia Fizika Földtudományok geofizika geokémia geológia óceanológia hidrológia meteorológia geográfia /földrajz/ A meteorológia helye
RészletesebbenA FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.
A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:
RészletesebbenA levegő Szerkesztette: Vizkievicz András
A levegő Szerkesztette: Vizkievicz András A levegő a Földet körülvevő gázok keveréke. Tiszta állapotban színtelen, szagtalan. Erősen lehűtve cseppfolyósítható. A cseppfolyós levegő világoskék folyadék,
RészletesebbenVÍZ-KVÍZ Mire figyelmeztetnek a környezetvédők a víz világnapján?
VÍZ-KVÍZ 1. 1. Mikor van a víz világnapja? 1. március 23. 2. április 22. x. március 22. 2. Mire figyelmeztetnek a környezetvédők a víz világnapján? 1. a folyók és tavak szennyezettségére 2. a Föld vizeinek
RészletesebbenAz emberiség bioszféra-átalakításának nagy ugrásai
Az emberiség bioszféra-átalakításának nagy ugrásai A természet hatalmas, az ember parányi Szent-Györgyi Albert Rausch Péter kémia-környezettan tanár Miért épp az ember? Emberi létezés alapjai Elvont fogalmi,
RészletesebbenBevezetés az ökológiába Szerkesztette: Vizkievicz András
Vizsgakövetelmények Ismerje a(z élettelen és élő) környezet fogalmát. Elemezzen tűrőképességi görbéket: minimum, maximum, optimum, szűk és tág tűrés. Legyen képes esettanulmányok alapján a biológiai jelzések
RészletesebbenLégszennyezés. Molnár Kata Környezettan BSc
Légszennyezés Molnár Kata Környezettan BSc Száraz levegőösszetétele: oxigén és nitrogén (99 %) argon (1%) széndioxid, héliumot, nyomgázok A tiszta levegő nem tartalmaz káros mennyiségben vegyi anyagokat!
RészletesebbenHa a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési
A Forró övezet Ha a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési szöge, vagyis a felszínnel bezárt szöge határozná
RészletesebbenEnergiatakarékossági szemlélet kialakítása
Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.
RészletesebbenKÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák.
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens Környezetgazdálkodás előadás sorozat A környezet gazdálkodás kialakulása Világkonferenciák Az ember és környezete (bioszféra,
RészletesebbenBIOLÓGIAI PRODUKCIÓ. Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása
BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása az elsődleges v. primer produkció; A fogyasztók és a lebontók
RészletesebbenÁltalános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás
Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás (K) GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS Unger János unger@geo.u @geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan szeged.hu/eghajlattan SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi
RészletesebbenOsztályozóvizsga követelményei
Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: Általános Iskola Természetismeret Évfolyam: 5 Emelt óraszámú csoport Emelt szintű csoport Vizsga típusa: Írásbeli, szóbeli Követelmények, témakörök:
RészletesebbenKÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens Ember és környezete az idő függvényében Barótfi, 2008 Ember és környezete az idő függvényében Barótfi, 2008 Nooszféra
RészletesebbenA kérdőív statisztikai értékelése
A kérdőív statisztikai értékelése 1. A kérdőívet kitöltők nemek szerinti megoszlása Férfi Nő 41,95 % 58,05 % 2. A kérdőívet kitöltők korosztályok szerinti megoszlása 65 év felett 41-65 26-40 21-25 15-20
RészletesebbenZene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány
Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány A tájegység földrajzi jellemzői Északon: a Zala-folyó és a Balaton Nyugaton: az Alpokalja Keleten: a Sió és a Duna Délen : az országhatár határolja Területe: 11
RészletesebbenA térkép I. 11 A térkép II. 12 Távérzékelés és térinformatika 13
Előszó 9 TÉRKÉPI ISMERETEK A térkép I. 11 A térkép II. 12 Távérzékelés és térinformatika 13 KOZMIKUS KÖRNYEZETÜNK A Világegyetem 14 A Nap 15 A Nap körül keringő égitestek 16 A Hold 17 A Föld és mozgásai
RészletesebbenA légköri sugárzás. Sugárzási törvények, légköri veszteségek, energiaháztartás
A légköri sugárzás Sugárzási törvények, légköri veszteségek, energiaháztartás Sugárzási törvények I. 0. Minden T>0 K hőmérsékletű test sugároz 1. Planck törvény: minden testre megadható egy hőmérséklettől
RészletesebbenA leíró éghajlat-osztályozás születése, fejlődése és jelene*
A leíró éghajlat-osztályozás születése, fejlődése és jelene* Ács Ferenc ELTE, Földrajz- és Földtudományi Intézet, Meteorológiai Tanszék * Meghívott előadás az Apáczai Nyári Akadémián, Újvidék, 2013 július
RészletesebbenKlíma téma. Gyermek (pályázó) neve:... Gyermek életkora:... Gyermek iskolája, osztálya:... Szülő vagy pedagógus címe:...
Klíma téma A Richter Gedeon Nyrt. és a Wekerlei Kultúrház és Könyvtár természettudományi pályázatnak 1. fordulós feladatsora (7 osztályos tanulók részére) A leadási határidő: 2017. október 20. A kitöltött
RészletesebbenBevezetés a biológiába. Környezettan Bsc. Szakos hallgatóknak
Bevezetés a biológiába Környezettan Bsc. Szakos hallgatóknak Mi a biológia? A biológia (az élet{bios} tudománya {logos}) az élőlények eredetének, leszármazási kapcsolatainak, testfelépítésésének, működésének,
Részletesebbenóra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6
Időjárási-éghajlati elemek: a hőmérséklet, a szél, a nedvességtartalom, a csapadék 2010.12.14. FÖLDRAJZ 1 Az időjárás és éghajlat elemei: hőmérséklet légnyomás szél vízgőztartalom (nedvességtartalom) csapadék
RészletesebbenÉghajlatváltozás tudhatjuk-e, mi lesz holnapután?
Éghajlatváltozás tudhatjuk-e, mi lesz holnapután? Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Numerikus Modellező és Éghajlat-dinamikai Osztály TARTALOM 1. Bevezetés 2. Időjárás és éghajlat 3. A
RészletesebbenSzabadentalpia nyomásfüggése
Égéselmélet Szabadentalpia nyomásfüggése G( p, T ) G( p Θ, T ) = p p Θ Vdp = p p Θ nrt p dp = nrt ln p p Θ Mi az a tűzoltó autó? A tűz helye a világban Égés, tűz Égés: kémiai jelenség a levegő oxigénjével
RészletesebbenA monszun szél és éghajlat
A monszun szél és éghajlat Kiegészítő prezentáció a 7. osztályos földrajz tananyaghoz Készítette : Cseresznyés Géza e-mail: csgeza@truenet.hu Éghajlatok szélrendszerek - ismétlés - Az éghajlati rendszer
RészletesebbenFelmérő lap I. LIFE 00ENV/H/ Kelet Magyarországi Biomonitoring projekt Kelet- magyarországi Biomonitoring Hálózat
Felmérő lap I. LIFE 00ENV/H/000963 Kelet Magyarországi Biomonitoring projekt Kelet- magyarországi Biomonitoring Hálózat 2004. 1.feladat - totó A helyes válaszokat karikázd be! 1. Melyek a levegő legfontosabb
RészletesebbenKaméleonok hőháztartása. Hősugárzás. A fizikában három különböző hőszállítási módot különböztetünk meg: Hővezetés, hőátadás és a hősugárzás.
Kaméleonok hőháztartása Hősugárzás A fizikában három különböző hőszállítási módot különböztetünk meg: Hővezetés, hőátadás és a hősugárzás. - Az első típust (hővezetés) érzékeljük leginkább a mindennapi
Részletesebben1. KÖRNYEZETSZENNYEZÉS
1. KÖRNYEZETSZENNYEZÉS Munkánkat, környezetvédelmi szempontokat figyelembe véve, papíralapú forrásanyagok felhasználása nélkül végeztük el. Gondolataink alapmotívumait az interneten fellelhető ismeretanyagok
RészletesebbenTovább nem egyszerűsíthető rendszerek Részletek Az élet rejtélyének megfejtése c. cikkből.
Tovább nem egyszerűsíthető rendszerek Részletek Az élet rejtélyének megfejtése c. cikkből. Az utóbbi években egyre erősödik egy alternatív tudományos szemléletmód: az intelligens tervezés elmélete. Az
RészletesebbenJAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam
JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM 7. évfolyam A szilárd Föld anyagai és Földrajzi övezetesség alapjai Gazdasági alapismeretek Afrika és Amerika földrajza Környezetünk
RészletesebbenPopuláció A populációk szerkezete
Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,
RészletesebbenFizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak.
Fizika óra Érdekes-e a fizika? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. A fizika, mint tantárgy lehet ugyan sokak számára unalmas, de a fizikusok világa a nagyközönség számára is
RészletesebbenAZ ÉLETTELEN ÉS AZ ÉLŐ TERMÉSZET
AZ ÉLŐ ÉS AZ ÉLETTELEN TERMÉSZET MEGISMERÉSE AZ ÉLETTELEN ÉS AZ ÉLŐ TERMÉSZET Az élőlények és az élettelen természet kapcsolata. Az élettelen természet megismerése. A Földdel foglalkozó tudományok. 1.
RészletesebbenMÉRNÖKI METEOROLÓGIA
MÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) Bevezetés, alapfogalmak, a légkör jellemzői, összetétele, kapcsolat más szférákkal Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Áramlástan Tanszék, 2008 Dr. Goricsán
RészletesebbenHARTAI ÉVA, GEOLÓGIA 4
HARTAI ÉVA, GEOLÓgIA 4 ALaPISMERETEK IV. A FÖLD MINT RENDSZER 1. BEVEZETéS A levegő-víz-élet-kőzet kölcsönhatások vizsgálata napjaink környezeti- és környezetvédelmi kutatásai miatt a tudományos érdeklődés
RészletesebbenBiológia egészségtan Általános iskola 7. osztály
Általános iskola 7. osztály A tanuló értse az éghajlati övezetek kialakulásának okait és a biomok összetételének összefüggéseit az adott térségre jellemző környezeti tényezőkkel. Ismerje a globális környezetkárosítás
RészletesebbenTARTALOM. Előszó 9 BEVEZETÉS A BIOLÓGIÁBA
Előszó 9 BEVEZETÉS A BIOLÓGIÁBA A biológia tudománya, az élőlények rendszerezése 11 Vizsgálati módszerek, vizsgálati eszközök 12 Az élet jellemzői, az élő rendszerek 13 Szerveződési szintek 14 EGYED ALATTI
RészletesebbenÚjpesti Bródy Imre Gimnázium és Ál tal án os Isk ola
Újpesti Bródy Imre Gimnázium és Ál tal án os Isk ola 1047 Budapest, Langlet Valdemár utca 3-5. www.brody-bp.sulinet.hu e-mail: titkar@big.sulinet.hu Telefon: (1) 369 4917 OM: 034866 10. évfolyam Osztályozóvizsga
RészletesebbenÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN
ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN A Föld atmoszférája kolloid rendszerként fogható fel, melyben szilárd és folyékony részecskék vannak gázfázisú komponensben. Az aeroszolok kolloidális
RészletesebbenSugárzásos hőtranszport
Sugárzásos hőtranszport Minden test bocsát ki sugárzást. Ennek hullámhossz szerinti megoszlása a felület hőmérsékletétől függ (spektrum, spektrális eloszlás). Jelen esetben kérdés a Nap és a földi felszínek
RészletesebbenAZ ÉLET DIADALA NAPHARCOS MAGAZIN. A Napharcos különlegessége és egyedisége. Napharcos biológiai sejtjavító specialista. Légy erős, élj hosszan!
Napharcos biológiai sejtjavító specialista NAPHARCOS MAGAZIN 2014 november, 1. évfolyam. III. szám Légy erős, élj hosszan! Legyen több élet a napjaidban és több nap az életedben! AZ ÉLET DIADALA A Napharcos
RészletesebbenTermészetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!
Összefoglalás Víz Természetes víz. Melyik anyagcsoportba tartozik? Sorolj fel természetes vizeket. Mitől kemény, mitől lágy a víz? Milyen okokból kell a vizet tisztítani? Kémiailag tiszta víz a... Sorold
RészletesebbenVízszennyezésnek nevezünk minden olyan hatást, amely felszíni és felszín alatti vizeink minőségét úgy változtatja meg, hogy a víz alkalmassága emberi
VÍZSZENNYEZÉS Vízszennyezésnek nevezünk minden olyan hatást, amely felszíni és felszín alatti vizeink minőségét úgy változtatja meg, hogy a víz alkalmassága emberi használatra és a benne zajló természetes
RészletesebbenTrewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves
Leíró éghajlattan_2 Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves potenciális evapostranpiráció csapadék évszakos
RészletesebbenLekció: Zsolt. 29 2012. dec. 16. Ami megrendül, és ami nem
Lekció: Zsolt. 29 2012. dec. 16. Textus: Zsid. 12.18-29 Gazdagrét Ami megrendül, és ami nem A Zsidókhoz írt levél csúcspontjához érkeztünk. Szerzőnk, az igehirdető, ebben a szakaszban magas szinten műveli
RészletesebbenKÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI VETÉLKEDŐ SZAKISKOLÁK 9 10. ÉVFOLYAM 2007
Csapat száma: Elért pontszám: KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI VETÉLKEDŐ SZAKISKOLÁK 9 10. ÉVFOLYAM 2007 Megoldási időtartam: 75 perc Összes pontszám: 40 pont FŐVÁROSI PEDAGÓGIAI INTÉZET 2006 2007 I. Írjátok
RészletesebbenTATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM
TATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM 1 Flasch Judit Környezettan BSc Meteorológia szakirányos hallgató Témavezető: Antal Z. László MTA Szociológiai Kutatóintézet
RészletesebbenJAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Természettudomány középszint 0801 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 23. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÖZÉPSZINTŰÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM I. Vándortábor
RészletesebbenCSILLAGÁSZATI TESZT. 1. Csillagászati totó
CSILLAGÁSZATI TESZT Név: Iskola: Osztály: 1. Csillagászati totó 1. Melyik bolygót nevezzük a vörös bolygónak? 1 Jupiter 2 Mars x Merkúr 2. Melyik bolygónak nincs holdja? 1 Vénusz 2 Merkúr x Szaturnusz
RészletesebbenBIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Biológia középszint 0821 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 12. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Útmutató a középszintű dolgozatok
RészletesebbenBolygók és a hét napjai valamint az ember és az étkezés
Bolygók és a hét napjai valamint az ember és az étkezés HÉTFŐ HOLD A folyékony elemekre hat, és azt várja, hogy a vasárnapi gondolatokat átgondoljuk és nyugodtan megfontoljuk. Ilyen nyugodt és harmonikus
RészletesebbenFoglaljuk össze, mit tudunk eddig.
vezérelve döntöttek így Évezredes, ősi beidegződéseik, mélytudatuk tartalma súgta nekik, hogy a hegyes tű fegyver és nem létezik, hogy segítő szándékot, baráti érzést képvisel. Azt hiszem, az álláspontjuk
RészletesebbenAz egyensúly. Általános Kémia: Az egyensúly Slide 1 of 27
Az egyensúly 6'-1 6'-2 6'-3 6'-4 6'-5 Dinamikus egyensúly Az egyensúlyi állandó Az egyensúlyi állandókkal kapcsolatos összefüggések Az egyensúlyi állandó számértékének jelentősége A reakció hányados, Q:
RészletesebbenOsztá lyozóvizsga te ma ti ka. 7. osztály
Osztá lyozóvizsga te ma ti ka 7. osztály Tankönyv: Földrajz 7. Mozaik Kiadó 1. A földtörténet eseményei 2. Afrika természet- és társadalomföldrajza 3. Ausztrália természet- és társadalomföldrajza 4. Óceánia
RészletesebbenA jövő éghajlatának kutatása
Múzeumok Éjszakája 2018.06.23. A jövő éghajlatának kutatása Zsebeházi Gabriella Klímamodellező Csoport Hogyan lehet előrejelezni a következő évtizedek csapadékváltozását, miközben a következő heti is bizonytalan?
RészletesebbenA TERMÉSZETTUDOMÁNYI TUDÁS ONLINE DIAGNOSZTIKUS ÉRTÉKELÉSÉNEK TARTALMI KERETEI
A TERMÉSZETTUDOMÁNYI TUDÁS ONLINE DIAGNOSZTIKUS ÉRTÉKELÉSÉNEK TARTALMI KERETEI Szerkesztette: Csapó Benő Korom Erzsébet Molnár Gyöngyvér OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET A természettudományi tudás online
RészletesebbenHogyan ismerhetők fel az éghajlat változások a földtörténet során? Klímajelző üledékek (pl. evaporit, kőszén, bauxit, sekélytengeri karbonátok,
Hogyan ismerhetők fel az éghajlat változások a földtörténet során? Klímajelző üledékek (pl. evaporit, kőszén, bauxit, sekélytengeri karbonátok, tillit) eloszlása Ősmaradványok mennyisége, eloszlása δ 18O
RészletesebbenKörnyezeti kémia: A termodinamika főtételei, a kémiai egyensúly
Környezeti kémia: A termodinamika főtételei, a kémiai egyensúly Bányai István DE TTK Kolloid- és Környezetkémiai Tanszék 2013.01.11. Környezeti fizikai kémia 1 A fizikai-kémia és környezeti kémia I. A
Részletesebben1. tudáskártya. Mi az energia? Mindnyájunknak szüksége van energiára! EnergiaOtthon
1. tudáskártya Mi az energia? Az embereknek energiára van szükségük a mozgáshoz és a játékhoz. Ezt az energiát az ételből nyerik. A növekedéshez is energiára van szükséged. Még alvás közben is használsz
RészletesebbenMIT TEHETÜNK A BIOSZFÉRÁÉRT? Dr. Biacs Péter professzor emeritus, ny. egyetemi tanár
MIT TEHETÜNK A BIOSZFÉRÁÉRT? Dr. Biacs Péter professzor emeritus, ny. egyetemi tanár A bioszféra definiciója A bioszféra görög szó, melynek kétféle értelmezését találjuk: egyrészt a szerves élet elterjedésének
RészletesebbenGelencsér András egyetemi tanár Pannon Egyetem MTA Levegıkémiai Kutatócsoport
Levegıkörnyezet rnyezetünk nk változv ltozásai éghajlatváltozás? Gelencsér András egyetemi tanár Pannon Egyetem MTA Levegıkémiai Kutatócsoport A levegı összetétele N 2 78,084 % O 2 20,945 % Ar 0,934 %
Részletesebben11. évfolyam esti, levelező
11. évfolyam esti, levelező I. AZ EMBER ÉLETMŰKÖDÉSEI II. ÖNSZABÁLYOZÁS, ÖNREPRODUKCIÓ 1. A szabályozás információelméleti vonatkozásai és a sejtszintű folyamatok (szabályozás és vezérlés, az idegsejt
RészletesebbenHáttér jegyzetek a ppt1-hez
Háttér jegyzetek a ppt1-hez 1. dia Éghajlatváltozás A tudományos eredmények meggyőzőek E prezentáció célja, hogy bevezesse a közönséget az éghajlatváltozás témájába, majd (rövid) áttekintést nyújtson a
RészletesebbenFÖL(D)PÖRGETŐK HÁZI VERSENY 4. FORDULÓ 5-6. évfolyam Téma: Az idő járás a
A Földpörgetők versenyen, minden tantárgy feladataira összesen 20 pontot lehet kapni, így egy forduló összpontszáma 100 pont a feladatok számától függetlenül. Csak a kiosztott fejléces üres papírokra lehet
RészletesebbenLégköri termodinamika
Légköri termodinamika Termodinamika: a hőegyensúllyal, valamint a hőnek, és más energiafajtáknak kölcsönös átalakulásával foglalkozó tudományág. Meteorológiai vonatkozása ( a légkör termodinamikája): a
RészletesebbenI. Nobel-díjasok (kb. 20 perc)
OM 037757 NÉV: VIII. Tollforgató 2016.0.02. Monorierdei Fekete István Általános Iskola : 2213 Monorierdő, Szabadság út 3. : 06 29 / 19-113 : titkarsag@fekete-merdo.sulinet.hu : http://www.fekete-merdo.sulinet.hu
RészletesebbenA szilárd testek alakja és térfogata észrevehetően csak nagy erő hatására változik meg. A testekben a részecskék egymáshoz közel vannak, kristályos
Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző állapotuk alapján soroljuk be szilád, folyékony vagy
Részletesebben4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba
4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK Dr. Varga Csaba Talajképző tényezők 1. Növényzet, állatvilág 3. Éghajlat 5. Domborzat 7. Talajképző kőzet 9. Talaj kora 11. Emberi tevékenység 1. Természetes növényzet és állatvilág
RészletesebbenMagyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium
Témakörök Biológia Osztályozó vizsgákhoz 2012/2013 9. Természettudományos Osztálya-kémia tagozat A növények életműködései Légzés és kiválasztás Gázcserenylások működése Növényi párologtatás vizsgálata
RészletesebbenFöldünk a világegyetemben
Földünk a világegyetemben A Tejútrendszer a Lokális Galaxiscsoport egyik küllős spirálgalaxisa, melyben a Naprendszer és ezen belül Földünk található. 200-400 milliárd csillag található benne, átmérője
RészletesebbenI. rész Mi az energia?
I. rész Mi az energia? Környezetünkben mindig történik valami. Gondoljátok végig, mi minden zajlik körülöttetek! Reggel felébredsz, kimész a fürdőszobába, felkapcsolod a villanyt, megnyitod a csapot és
RészletesebbenMETEOROLÓGIA. alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak. Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár
METEOROLÓGIA alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár ELTE TTK - METEOROLÓGIAI TANSZÉK A MAI ÓRA VÁZLATA 1. BSc KÉPZÉS / SPECIALIZÁCIÓ 2. TEMATIKA
RészletesebbenA Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN
A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN Egy kis ismétlés Nemzeti alaptanterv EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET (II.3.5) A, Alapelvek, célok Természettudományos
RészletesebbenKlímaváltozás a kő magnószalag Földtudományok a társadalomért
Klímaváltozás a kő magnószalag Földtudományok a társadalomért Bevezető a kő magnószalag Földünk éghajlati rendszerében történt ősi változások kőbe vannak vésve. A por és jég felhalmozódásai, tavak és tengeri
Részletesebben12. évfolyam esti, levelező
12. évfolyam esti, levelező I. ÖKOLÓGIA EGYED FELETTI SZERVEZŐDÉSI SZINTEK 1. A populációk jellemzése, növekedése 2. A populációk környezete, tűrőképesség 3. Az élettelen környezeti tényezők: fény hőmérséklet,
RészletesebbenFenntarthatóság és hulladékgazdálkodás
Fenntarthatóság és hulladékgazdálkodás Néhány tény A különbözı rendszerek egymás negentórpiájával, szabad energiájával táplálkoznak A szabad-energia a rendezettség mértékének fenntartásához kell Az ember
RészletesebbenStatisztika az orvoslásban, amikor élőlény és személy is vagyunk egyszerre
Statisztika az orvoslásban, amikor élőlény és személy is vagyunk egyszerre Kellermayer Miklós A Központi Statisztikai Hivatal Konferenciája Budapest 2017. október 18. 1 Miért én? A Klinikai Biokémia diszciplina
RészletesebbenKörnyezeti klimatológia I. Növényzettel borított felszínek éghajlata
Környezeti klimatológia I. Növényzettel borított felszínek éghajlata Kántor Noémi PhD hallgató SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék kantor.noemi@geo.u-szeged.hu Egyszerű, kopár felszínek 1 Növényzettel
RészletesebbenLevegő összetételének vizsgálata
A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: A levegő összetételének vizsgálata A levegőben lévő szennyeződések megfigyelése Eszközszükséglet: Szükséges anyagok: meszes víz, kobalt-klorid oldat, színezőanyag
RészletesebbenTERMÉSZETTUDOMÁNY. ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 23. KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM
Természettudomány középszint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 23. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM I. Természetvédelem
RészletesebbenA víz, mint környezetpolitikai tényező. Dr. Domokos Endre. Pannon Egyetem - Környezetmérnöki Intézet ÖkoRET. domokose@uni-pannon.
A víz, mint környezetpolitikai tényező Dr. Domokos Endre Pannon Egyetem - Környezetmérnöki Intézet ÖkoRET domokose@uni-pannon.hu 8200 Veszprém, Egyetem út 10. Jelen írás célja, hogy néhány szemléletes
RészletesebbenA földtörténet évmilliárdjai nyomában 2010.11.22. FÖLDRAJZ 1 I. Ősidő (Archaikum): 4600-2600 millió évvel ezelőtt A földfelszín alakulása: Földkéreg Ősóceán Őslégkör kialakulása. A hőmérséklet csökkenésével
RészletesebbenÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÉPÍTŐIPAR ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
ÉPÍTŐIPAR ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 1. Tétel A feladat Építészeti alapfogalmak Mutassa be a természetes és az épített környezet elemeit, azok kapcsolatát, egymásra
RészletesebbenKémiai egyensúlyok [CH 3 COOC 2 H 5 ].[H 2 O] [CH3 COOH].[C 2 H 5 OH] K = k1/ k2 = K: egyensúlyi állandó. Tömeghatás törvénye
Kémiai egyensúlyok CH 3 COOH + C 2 H 5 OH CH 3 COOC 2 H 5 + H 2 O v 1 = k 1 [CH 3 COOH].[C 2 H 5 OH] v 2 = k 2 [CH 3 COOC 2 H 5 ]. [H 2 O] Egyensúlyban: v 1 = v 2 azaz k 1 [CH 3 COOH].[C 2 H 5 OH] = k
RészletesebbenMúltunk és jövőnk a Naprendszerben
Múltunk és jövőnk a Naprendszerben Holl András MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete Szöveges változat: http://www.konkoly.hu/staff/holl/petofi/nemesis_text.pdf 1 2 Az emberiség a Naprendszerben
RészletesebbenIRÁNYTŰ. a végtelenhez Csaba testvér gondolatai az isteni parancsolatokról
IRÁNYTŰ a végtelenhez Csaba testvér gondolatai az isteni parancsolatokról Lektorálta Futó Károly Szerkesztette és a verseket válogatta Karikó Éva A bibliai idézetek a Szent István Társulat által kiadott
RészletesebbenJAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Biológia középszint 0512 É RETTSÉGI VIZSGA 2005. október 28. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Útmutató a középszintű dolgozatok értékeléséhez
RészletesebbenBARTHOLY JUDIT. Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék Budapest
Klíma ügye(in)k 2017 2017. május 25. Budapest Nemzeti Közszolgálati Egyetem ********************************************************************************************************** Változó éghajlat,
RészletesebbenA LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA
A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA CH 4 CFC CO 2 O 3 +14-19 o C N 2 O H 2 O 1824: Jean-Baptist Fourier az üvegházhatás felismerése 1859: John Tyndall a vízgőz és a szén-dioxid meghatározó
RészletesebbenA stratégiai célok közül egy tetszőlegesen kiválasztottnak a feldolgozása!
Biodiverzitás stratégia 2020 CÉLOK és ESZKÖZÖK Források: http://www.biodiv.hu/convention/f1117799202; http://ec.europa.eu/environment/nature/biodiversity/comm2006/2020.htm; FELADAT A stratégiai célok közül
RészletesebbenA TERMODINAMIKA I. AXIÓMÁJA. Egyszerű rendszerek egyensúlya. Első észrevétel: egyszerű rendszerekről beszélünk.
A TERMODINAMIKA I. AXIÓMÁJA Egyszerű rendszerek egyensúlya Első észrevétel: egyszerű rendszerekről beszélünk. Második észrevétel: egyensúlyban lévő egyszerű rendszerekről beszélünk. Mi is tehát az egyensúly?
RészletesebbenCurie Kémia Emlékverseny 2018/2019. Országos Döntő 7. évfolyam
A feladatokat írta: Kódszám: Harkai Jánosné, Szeged... Lektorálta: Kovács Lászlóné, Szolnok 2019. május 11. Curie Kémia Emlékverseny 2018/2019. Országos Döntő 7. évfolyam A feladatok megoldásához csak
Részletesebben