M a g y a r g e n c s k ö z s é g h e l y i é p í t é s i s z a b á l y z a t a ( T e r v e z e t )

Átírás

1 Magyargencs Község Önkrmányzata Képviselőtestületének /2010. (..) számú. rendelete Magyargencs község Helyi Építési Szabályzatának, valamint Szabályzási Tervének jóváhagyásáról Magyargencs Község Önkrmányzatának Képviselőtestülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, többször módsíttt évi LXXVIII. törvény 6.. (3) bekezdésében, valamint a helyi önkrmányzatkról szóló, többször módsíttt évi LXV. törvény 8.. (1) bekezdésében biztsíttt feladat- és jgkörében eljárva a mellékelt dkumentáció alapján az alábbi rendeletet alktja. Általáns előírásk Az előírásk hatálya 1.. Jelen építési szabályzat hatálya Magyargencs község (tvábbiakban település) igazgatási területére terjed ki. Az előírásk alkalmazása 2.. (1) (1) Az előíráskat az Sz-1 jelű külterületi szabályzási tervvel, és az Sz-2 jelű belterületi szabályzási tervvel együtt kell alkalmazni. (2) Az 1. -ban meghatárztt település területén területet felhasználni, telket alakítani, építményt tervezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, krszerűsíteni, lebntani, elmzdítani, a rendeltetését megváltztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általáns érvényű előírásk mellett csak a szabályzási terv és a jelen helyi építési szabályzat rendelkezéseiben fglaltaknak megfelelően szabad. E rendeletben nem szabályztt kérdésekben a magasabb szintű jgszabályk előírásai szerint kell eljárni. (3) Amennyiben magasabb szintű jgszabály által előírt közcélú kötelezettség jelen rendelet rendelkezései miatt nem engedélyezhető, de magasabb szintű jgszabályk rendelkezései szerint engedlyezhető lenne, akr jelen rendelet előírásait nem kell alkalmazni. 1

2 A szabályzás elemei 3.. (1) Irányadó szabályzási elemek: a.)irányadó telekhatár Az irányadó telekhatár a szabályzási terv által javaslt telekkialakítást rögzíti. b.)megszüntető jel A szabályzási terv által megszüntetendő telekhatárkat jelöli. (2) Kötelező szabályzási elem az összes lyan szabályzási elem, mely nem irányadó. (3) A kötelező szabályzási elemek módsítása csak a szabályzási terv módsításával hajtható végre. (4) Az irányadó szabályzási elemek csak telekalakítási javaslatt rögzítenek, alkalmazásuk nem kötelező. Telekalakítási rendelkezések 4.. (1) Telekalakítás a meglévő telekstruktúráhz igazdva az övezeti előírásk szerinti minimális teleknagyság betartásával és a tervezett úthálózat kötelező szabályzási vnalainak figyelembevételével engedélyezhető. (2) Amennyiben a telekalakításra kizárólag a közterület szélesítése céljából kerül sr, a telekalakítás és a beépítés akkr is engedélyezhető, ha a telek mérete alapján a telekalakítást megelőzően beépíthető lett vlna, de a telekalakítást követően a telek méretei már nem érik el az övezetben előírtakat, de alapterülete meghaladja a 400 m 2 -t, s a telek beépítése a szmszéds telkek beépíthetőségét nem krlátzza. (3) Közfrgalm elől elzárt magánút, mezőgazdasági út elhelyezése céljára más jgszabályi előírás hiányában, az OTÉK figyelembe vételével legalább 6 m szélességű területsávt kell biztsítani. Közfrgalm elől el nem zárt magánút műszaki paramétereire ugyanazn előírásk vnatkznak, mint a közutakra. Magánút, mezőgazdasági út számára kialakíttt telek területe a vnatkzó övezeti előírásban rögzített legkisebb kialakítható telek területétől kevesebb is lehet. (4) Közműlétesítmény elhelyezése céljára a vnatkzó övezeti előírásban rögzítettől kisebb telek is kialakítható. (5) Az új sarktelkek előkerti határvnal-hsszának legalább 3,0 m-rel nagybbnak kell lennie az egyes övezetekben kialakítható telkek előírt legkisebb szélességénél. Az építési engedélyezési eljárás helyi szabályai 5.. (1) Azn új beépítésre szánt területek esetén, ahl új feltáró közút létesül, építési engedély csak abban az esetben adható ki, ha az új 2

3 feltáró közút közlekedés hatósági engedély alapján, legalább mechanikai stabilizációval, illetve csapadékvíz elvezetéssel kiépült. 1 Építési telkek beépítési módjának meghatárzása 6.. (1) Az építési telkek épület elhelyezésére szlgáló területrészét az övezeti előíráskban meghatárztt építési hely valamint a kötelező zöldfelületi területhasználatk beépítési krlátzásai alapján kell megállapítani. Épület az adtt építési telken belül tt építhető, ahl azt az összes előírás azt lehetővé teszi. (2) Az építési helyet meghatárzó minimális elő-, ldal- és a hátsókert méreteket az adtt beépítési mód alapján az OTÉK előírásai szerint kell megállapítani. Az ettől eltérő helyi előíráskat az övezeti előírásk rögzítik. (3) Ahl a terv csak előkert és hátsókert határt jelöl, tt az ldalkert a beépítési mód függvényében, jelen szabályzat övezeti előírásaiban fglaltak szerint biztsítandó. (4) Ahl a terv, építési helyet nem jelöl, tt az övezeti előíráskban meghatárztt paraméterek szerinti elő-, ldal- és hátsókertek értelemszerűen biztsítandók. (5) A kialakult beépítési módú, átalakításra nem szánt karakterű területeken ha a telek jelenlegi jellemzői az építési előírásknak nem felelnek meg, de az eltérés a krábbi előírásk szerint alakult ki, az alább felsrlt szabályk szerint lehet építési munkát, illetve telekalakítást végezni: a.) ha a telek jelenlegi beépítettsége nem felel meg az építési előírásknak, a meglévő épület átalakítható, felújítható, de bővítés (sem vízszintes, sem függőleges irányaba) nem engedélyezhető, kivéve a már meglévő magastető beépítését, illetve a lapstető magastetővel való beépítését; ha az épület lebntásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és az övezeti előíráskat kell alkalmazni, b.) ha a telek jelenlegi beépítési módja és az előkert nagysága nem felel meg az építési előírásknak, az előírástól eltérő beépítési mód megtartható, de az épületek csak a telekre vnatkzó építési előírásk betartásával az előírásk szerinti építési helyen belül bővíthetők, c.) ha a telken található meglévő építmények építménymagassága meghaladja a vnatkzó övezeti előíráskban rögzített értéket, a meglévő építmények bővíthetők, de a bővítmények egyik hmlkzatának magassága sem haladhatja meg a vnatkzó övezeti előírásban a legnagybb építménymagasságnál előírt számértéket; ha a meglévő építmények lebntásra kerülnek, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és a vnatkzó építménymagassági előíráskat kell érvényesíteni. (6) Az övezetek előírásai közt előfrduló K betűjelzés kialakult állaptt jelent. Ha az övezetre előírt paramétereket a kialakult állapt szerinti adatk meghaladják 1 Nemzeti Közlekedési Hatóság előírása 3

4 a.) telekméret, beépítettség, építménymagasság, előkert vnatkzásában átalakítás és bővítés esetén a kialakult állapt tartható, a bővítés srán keletkező új épületrészekre is, új beépítésnél a jelen előíráskat kell betartani; b.) ldal- és hátsókert vnatkzásában, ha a kialakult állapt szerint az épületek közötti távlság a tényleges építménymagasság értékénél kisebb, ez az érték csak átalakítás esetén tartható, ldalkert irányú bővítésnél és új építésnél a távlságkat a jelen előírásk szerint biztsíani kell. (7) Oldalhatárn álló beépítési mód esetében az utcára merőleges főtömeg az utcai hmlkzat síkjától legalább 5,0 m távlságban az építési helyen belül ldalirányba is bővülhet. Az építményekre vnatkzó általáns előírásk 7. (1) A településen csak lyan településképi és építészeti szempntból igényes építmények építhetők, amelyeket a telek adttságainak, a környezetük jellegének, a rendeltetésük követelményeinek, az építőanyagk sajátsságainak megfelelően alakítttak ki. (2) Az egy telken lévő építmények tömegeit és hmlkzatait (hmlkzati színezéseket) úgy kell kialakítani, hgy azk egymással összhangban legyenek és frmai szempntból egységes építmény-együttes hatását keltsék. (3) Állattartó épületek a helyi állattartási rendeletben rögzített szabályk szerint helyeztehők el. (4) Az építési övezetekre megengedett legnagybb építménymagasság értékeit nem lépheti át az építmény a.) a szabályzási vnaltól 5 m-en belül a közterület felé néző, b.) a szmszéds telekhatártól 3 m-en belül álló hmlkzatának magassága. (5) Az épületek hmlkzatainak, kerítéseinek egységét meg kell tartani, azt részleges átalakítással vagy átfestéssel megbntani nem szabad. (6) A szmszéds épületek utcai hmlkzatának magassága maximimum 0,5 méterrel térhet el egymástól. A szmszéds épületek tömegfrmálásukkal, színvilágukkal egymáshz illeszkedjenek. (7) A szmszéds épületek tetőhajlásszöge maximum 5 -kal térhet el egymástól. (8) Terepszint alatti építményekre vnatkzó előírásk: a.) Terepszint alatti építmény - lápterület, Ev övezeti jelű védelmi erdőterület, tvábbá Má0 övezeti jelű mezőgazdasági terület kivételével - bárhl létesíthető, ahl nem gátlják építéshidrlógiai, mérnökgelógiai vagy más getechnikai adttságk illetve nem veszélyeztet más építményeket és nymvnalas létesítményeket. b.) A terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből. 4

5 c.) A terepszint alatti létesítmény feletti kert, zöldfelület az OTÉKban rögzített feltételek mellett számítható be az építési telekre előírt legkisebb zöldfelületi mutató értékébe. d.) A terepszint alatti beépítettség nem haladhatja meg az építési övezetben, övezetben előírt beépíthetőség mértékét. (9) Klímaberendezés, turbókazán, közpnti prszívó szellőzőnyílását és kültéri berendezését az épület fő (utcai) hmlkzatára nem lehet elhelyezni. Reklámfelületek kialakítása 8.. (1) A laksság általáns tájékztatását szlgáló útbaigazító tábla, térkép vagy más jelzés közterületen szabadn elhelyezhető. Kialakítása, anyaghasználata, frmavilága a helyi hagymánykhz alkalmazkdjn. Elhelyezése a táj- és településképet, utcaképet nem bnthatja meg, jgs érdeket nem sérthet, közfrgalmat nem akadályzhat és a közbiztnságt nem veszélyeztethet. (2) A helyi termelő, szlgáltató, vendéglátó egységek tevékenységük hirdetésére saját ingatlanukn belül cégéreket, figyelemfelkeltő táblákat, feliratkat stb. (tvábbiakban reklámt) helyezhetnek el, illetve más ingatlann belül ilyeneket - a tulajdns beleegyezésével - kialakíthatnak. (3) Reklám támfal, kerítés, kapuzat, épület hmlkzatának szerves (építészetileg megkmpnált) részeként, építési telkeken önállóan, tvábbá közterületi krlátkn, közműszlpkn kerülhet kialakításra. Hideg színhőmérsékletű megvilágítás (nen, halgén, lézer fényfényfrrás), vibráló, pulzáló fényjelenség nem alkalmazható. Külterület és belterület 9.. (1) A belterületi határ földhivatali átvezetése a szabályzási tervnek és jelen előírásknak megfelelően történhet. (2) A belterületbe vnásra tervezett beépítésre szánt területek a belterületbe vnást megelőzően is beépíthetők az övezeti előíráskban szabályztt módn. A beépítésnek nem feltétele a belterületi fekvés. Területfelhasználás 10.. A település területe az alábbi területfelhasználási kategóriákba tagzódik: a.) beépített és beépítésre szánt területek építési használatuk általáns jellege, valamint sajáts építési használatuk szerint - lakóterület: - falusias lakóterület, 5

6 - különleges terület - turisztikai terület, - mezőgazdasági üzem terület, - közmű terület. b.) beépítésre nem szánt területek - közlekedési- és közműterület, - zöldterület, - erdőterület, - mezőgazdasági terület, - vízgazdálkdási terület, - különleges beépítésre nem szánt terület: - temető terület, - bánya terület. Beépített és beépítésre szánt területek 11.. Beépítésre szánt területen épület építésére építésügyi hatósági engedély csak akkr adható, funkcióváltás csak akkr engedélyezhető, illetve az engedélyek érvénye csak akkr hsszabbítható meg, ha a közművesítettség az alábbi mértékben biztsíttt: a.)a beépítésre szánt terület belterületi, illetve belterületbe tervezett részén közüzemi ivóvíz szlgáltatás, közüzemi szennyvízelvezetés és tisztítás, közüzemi villams energia szlgáltatás, közterületi nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetés, amennyiben közüzemi szennyvízelvezetés és tisztítás a településen még nem áll rendelkezésre, kiépítéséig átmenetileg zárt szennyvíztárló is elfgadható; b.)a beépítésre szánt terület külterületi részén a belterületbe tervezett területek kivételével - közüzemi ivóvíz szlgáltatás, egyedi közművel történő szennyvíztisztítás és szennyvízelhelyezés, közüzemi villams energia szlgáltatás, közterületi nyílt rendszerű csapadékvíz-elvezetés. Lakóterületek Falusias lakóterület 12.. (1) A falusias lakóterületen elhelyezhető: a.)lakóépület, b.)mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény, c.)a helyi laksságt szlgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szlgáltató, és kézműipari építmény, d.)vendéglátó épület, e.)szálláshely szlgáltató épület, f.)helyi igazgatási, egyházi, ktatási, egészségügyi, szciális épület, 6

7 g.)sprtépítmény. (2) Lakóterületen gazdasági tevékenység csak akkr flytatható, tvábbá telephely csak akkr alakítható ki, amennyiben a gazdasági tevékenységből származó környezetterhelési kibcsátásk nem érintik, nem krlátzzák a szmszéds telkeknek az övezeti előírásknak megfelelő beépítését, használatát. (3) A falusias lakóterület építési övezetben található kialakult telkek beépíthetők, amennyiben területük eléri az övezetben kialakítható minimális teleknagyság 50 %-át. A beépíthető telek minimális szélessége a hmlkvnaln 12 m. (4) Épületek a szabályzási terven jelölt, annak hiányában az alábbiak szerint kialakíttt építési helyen belül helyezhetők el: a. az építési hely előkerti vnala a kialakult építési vnal, ahl ez nem állapítható meg, 5,0 méter, b. ldalkert mértéke nem lehet kisebb az OTÉK szerint meghatárztt legkisebb távlságnál. Kialakult állapt esetén az előírt értéknél kisebb ldalkerti mérték megtartható, az építési engedélyezési eljárásába bevnt tűzvédelmi szakhatóság szakhatósági hzzájárulása alapján. c. az építési hely hátsókert felé eső határvnala a közterületi határvnaltól mért maximum 100,0 méter lehet, de a hátsókert mértéke nem lehet kisebb sem az OTÉK szerint meghatárztt legkisebb távlságnál, sem 6,0 méternél. (5) Az épületek utcai hmlkvnalát az építési hely utcai határvnalára kell elhelyezni. (6) Az építési telkeken a hagymánys, kialakult beépítési mód figyelembe vételével a meghatárztt építési helyen legfeljebb kettő épülettömeg helyezhető el. (7) A falusias lakóterület építési övezeteiben a kialakult beépítés figyelembevételével az alábbi telekalakítási és beépítési előíráskat kell alkalmazni a beépítésre szánt telkekre vnatkzóan: Lf-1. jelű építési övezet Beépítési mód Kialakítható telek legkisebb területe 1500 m 2 Kialakítható telek legkisebb szélessége Megengedett legnagybb beépítettség 25 % Megengedett legkisebb építménymagasság Megengedett legnagybb építménymagasság ldalhatárn álló 18 m a telek hmlkvnalán 4,0 m 4,5 m Megengedett legkisebb zöldfelület 40 % Tetőhajlásszög Lf-2. jelű építési övezet Beépítési mód ldalhatárn álló Kialakítható telek legkisebb területe 1200 m 2 Kialakítható telek legkisebb szélessége 16 m a telek hmlkvnalán Megengedett legnagybb beépítettség 20 % 7

8 Megengedett legkisebb építménymagasság 4,0 m Megengedett legnagybb építménymagasság 4,5 m Megengedett legkisebb zöldfelület 40 % Tetőhajlásszög Lf-3. jelű építési övezet Beépítési mód ldalhatárn álló Kialakítható telek legkisebb területe 900 m 2 Kialakítható telek legkisebb szélessége 16 m a telek hmlkvnalán Megengedett legnagybb beépítettség 30 % Megengedett legkisebb építménymagasság 3,5 m Megengedett legnagybb építménymagasság 4,5 m Megengedett legkisebb zöldfelület 40 % Tetőhajlásszög (8) A lakóépületek a helyi építészeti hagymányknak megfelelően vaklt hmlkzati megjelenéssel, a településre jellemző halvány (fehér, sárga, barna és árnyalatai) színezéssel alakíthatók ki. (9) A lakóépületek csak magastetővel létesíthetők. Tetőhéjazatként nem alkalmazható mesterséges pala, hullámpala, műanyag hullámlemez, alu. trapézlemez. A kiegészítő tetőelemek a (7) bekezdésben rögzítettől eltérően is kialakíthatók. (10) A lakóépülettől különálló, a főfunkció építményét/építményeit (tvábbiakban: főépület(ek)) kiegészítő épületek a főépülettel azns ldalhatárra, azzal építészeti egységet alktva építhető, hmlkzatának magassága, illetve gerincmagassága a főépületét nem haladhatja meg, tömegarányaival annak méreteit kell követni. (11) A lakóterületen belül állattartó gazdasági épület a helyi állattartási rendelet szerint kerülhet elhelyezésre. Állattartó épület legkisebb építménymagassága a (7) bekezdésben rögzítettől kisebb, tetőhélyazata a (9) bekezdésben rögzítettől eltérő is lehet. (12) Építési telkeken a be nem épített, és burklattal el nem láttt területeket zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani. (13) A lakótelkek utcai telekhatárán 1,50 2,00 méter magasságú, tömör vagy áttört utcai kerítések létesíthetők, melyek nyers betn felülettel nem jelenhetnek meg. Különleges terület 13.. (1) A különleges területbe azk a területek tartznak, amelyek a rajtuk elhelyezkedő épületek különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakrlnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) más beépítésre szánt területfelhasználású területektől eltérnek. (2) Különleges terület területfelhasználási kategóriájú területek: 8

9 a.) b.) c.) KTT övezeti jelű turisztikai terület, KMÜ övezeti jelű mezőgazdasági üzemi terület, KK övezeti jelű közmű terület. (3) A különleges mezőgazdasági üzemi terület építési övezetben elhelyezhető: a.) b.) c.) a növénytermesztést és állattartást kiszlgáló létesítmények, a mezőgazdasági üzemi tevékenységgel összeegyeztethető ipari építmény, üzemanyagtöltő. (4) Épületek az alábbiak szerint kialakíttt építési helyen belül helyezhetők el: a.) b.) c.) előkert mértéke minimum 5,0 méter, ldalkert mértéke nem lehet kisebb az OTÉK szerint meghatárztt legkisebb távlságnál, sem 5,0 méternél, a hátsókert mértéke nem lehet kisebb sem az OTÉK szerint meghatárztt legkisebb távlságnál, sem 10,0 méternél. (5) A különleges mezőgazdasági üzemi terület építési övezetben a kialakult beépítés figyelembevételével az alábbi telekalakítási és beépítési előíráskat kell alkalmazni a beépítésre szánt telkekre vnatkzóan: KTT. jelű turisztikai terület Beépítési mód Kialakítható telek legkisebb területe szabadn álló m2 Megengedett legnagybb beépítettség 15 % Megengedett legkisebb építménymagasság Megengedett legnagybb építménymagasság 3,5 m 5,0 m Megengedett legkisebb zöldfelület 70 % Tetőhajlásszög Az övezetben a turisztikai funkció kiszlgálásáhz szükséges építmények helyezhetők el: szálláshely szlgáltató épület, vendéglátó épület, lvarda, gazdasági épület, gépjárműtárló. Az övezetben az építési engedélyezési eljárást megelőzően elvi építési engedélyezési eljárást kell leflytatni. Az övezetben több épülettömeg is elhelyezhető. Az övezetben a zöldfelületet kertépítszeti terv alapján, legkésőbb a használatbavételi engedélyezési engedély benyújtásáig ki kell alakítani. Az övezeten belül kialakítandó utak csak természetes anyagkkal burklhatók. Az épületek a helyi építészeti hagymányknak megfelelően vaklt hmlkzati megjelenéssel, a településre jellemző halvány (fehér, sárga, barna és árnyalatai) színezéssel alakíthatók ki. Az épületek csak magastetővel létesíthetők. Tetőhéjazatként nem alkalmazható mesterséges pala, hullámpala, műanyag hullámlemez, alu. trapézlemez, bitumenzsindely. A kiegészítő tetőelemek a fent rögzítettől eltérően is kialakíthatók. KMÜ. jelű mezőgazdasági üzemi terület Beépítési mód K - szabadn álló Kialakítható telek legkisebb területe m 2 9

10 Kialakítható telek legkisebb szélessége Megengedett legnagybb beépítettség 30 % Megengedett legkisebb építménymagasság Megengedett legnagybb építménymagasság 40 m a telek hmlkvnalán 3,0 m 6,0 m Megengedett legkisebb zöldfelület 40 % Egy tömegben megjelenő épület alapterület max m2 Az építési övezetben az épületek laps, vagy magastetővel létesíthetők. A magastető hajlásszöge 45º-nál meredekebb nem lehet. Rendhagyó színű fedések nem alkalmazhatók. A telkek be nem épített, illetve gazdasági céllal nem hasznsíttt részét, tvábbá a beültetési kötelezettséggel érintett területeket többszintes növényállmánnyal telepítve, parksítva kell kialakítani, illetve fenntartani, a telekhatárk mentén legalább egy fasrt kell telepíteni. A növényzetet a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni, a használatbavételi engedély csak ennek megléte esetén adható ki. A legközelebbi lakóterületekre a vnatkzó mindenkri környezetvédelmi határértékeket biztsítani kell. Környezetszennyező hulladékk és melléktermékek ártalmmentes elszállításáról és tárlásáról az üzemeltetőnek flyamatsan gndskdni kell. KK. jelű közmű terület Beépítési mód Kialakítható telek legkisebb területe Megengedett legnagybb beépítettség 50 % Megengedett legkisebb építménymagasság Megengedett legnagybb építménymagasság szabadn álló nincs krlátzás nincs krlátzás 4,5 m Megengedett legkisebb zöldfelület 40 % Az építési övezetében az energiaszlgáltatás, a településgazdálkdás, a településüzemeltetés létesítményei helyezhetők el. Az építési övezetében az építmények a védelmi és biztnsági előírásk betartásával, és legalább 3-3 méteres elő-, ldal- és hátsókert elhagyásával kialakíttt építési helyen belül helyezhetők el. Az építési övezetében található telkek méretüktől függetlenül beépíthetők. (6) Az építési telkeken a be nem épített, és burklattal el nem láttt területeket zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani. (7) A kialakíttt telkek utcai telekhatárán legfeljebb 1,50 méter magasságú tömör, vagy áttört utcai kerítések létesíthetők, melyek nyers betn felülettel nem jelenhetnek meg. 10

11 Beépítésre nem szánt területek Közlekedési- és közműterület 14.. (1) A közlekedési és közműterület az rszágs és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakzóhelyek (parklók) a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével -, a járdák és a gyalgutak, mindezek csmópntjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, tvábbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szlgál. (2) A közlekedési és közműterületbe tartzó közterületek telekhatárait, szabályzási szélességét és védőtávlságait a szabályzási terv ábrázlja. (3) A közutak számára a szabályzási tervlapkn jelölt építési területeket biztsítani kell. (4) Közlekedési és közműterület területfelhasználási kategóriájú területek: a.) frgalmi út, összekötő út (KÖU), b.) gyűjtőút (KÖU1), c.) kiszlgáló utak (KÖU2), d.) vegyesfrgalmú utak (KÖU3), e.) gyalgs és kerékpárutak (KÖU4), f.) földutak (KÖU5). (5) A közlekedési és közműterületen elhelyezhető a közlekedést kiszlgáló közlekedési építmény, tvábbá a magasabb szintű jgszabályk betartása mellett: a.) b.) c.) d.) e.) hirdető berendezések, közúti közlekedés várakzóhelyei, köztisztasággal kapcslats építmények, szbr, díszkút, távbeszélő fülke. (6) Az utak szabályzási területébe eső, illetve a szabályzási vnal krrigálása következtében a közlekedési területbe került épületrészeken - az utak fejlesztésének várható idejét, az épületnek az út szabályzási területében elfglalt helyét, az épület sajátsságait (eszmei és gazdasági értékét) mérlegelve, - csak karbantartás, felújítás jellegű munkálatk hajthatók végre. Ezen épületek bővítése az utak szabályzási területén belül nem lehetséges. (7) A közlekedési területen műtárgyakat, közvilágítást, közterületi építményeket, növényzetet úgy kell elhelyezni, hgy azk a közlekedést és az utak láthatóságát, az útcsatlakzásk beláthatóságát ne akadályzza. (8) A meglévő és tervezett rszágs közút beépítésre nem szánt területen lévő szakasza mentén annak tengelyétől számíttt 50 méter távlságn 11

12 belül építmény csak a külön jgszabálykban előírt feltételek szerint helyezhető el. (9) A közút és a vasút szintbeni keresztezésénél a magasabb szintű jgszabályban meghatárztt rálátási hármszög területén belül az út és a vasút szintjétől számíttt 50 cm-nél magasabb építményt elhelyezni, 50 cm-nél magasabb növényzetet ültetni tils. (10) A település utcái mentén, ahl nincs akadályzó tényező, fasr kell telepíteni. A zöldsáv fenntartását, gymmentesítését tulajdnsának, illetve kezelőjének flyamatsan el kell végezni. (11) Önálló gyalgutat, kerékpárutat, magánutat a telekalakítás srán önálló helyrajzi számú telken kell elhelyezni (1) A közművezetékek védelme érdekében a vnatkzó jgszabálykban előírt védőtávlságkat be kell tartani. (2) Az ivóvíz minőségű víz beszerzésére, kezelésére, tárlására, tvábbítására és szétsztására szlgáló létesítmények védőterületein csak a rendeltetésszerű üzemeltetés érdekében végzett építési tevékenység flytatható. (3) A település csapadékvíz elvezetését nyílt árkhálózatban, csapadékvíz csatrnahálózatban kell elvezeti. A vízelvezető árkkat kialakításuknál, illetve karbantartásuknál védő gyeptakaróval kell ellátni. (4) A nyílt árks vízelvezető rendszerek kialakításáhz (kapubejáró, csatrnázás) a közútkezelői hzzájárulást minden esetben be kell szerezni. Az ingatlank előtt húzódó csapadékvíz-elvezető árkkat az ingatlantulajdnsk kötelesek tisztítani, karbantartani. (5) A meglévő elektrms légvezetékek szabad megközelítését, védőtávlságát biztsítani kell. (6) A tervezett közművezetékek építésekr az esetleges közös kivitelezés érdekében a vezetékek nymvnalát egyeztetni kell a közműüzemeltetőkkel. (7) A tervlapkn feltüntetett közművezetékek jelölése csak tájékztató jellegű. Az építési és egyéb munkák srán a közművezetékek feltárását és pnts bemérését el kell végezni. (1) A zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület (közkert, közpark). (2) Zöldterület területfelhasználási kategóriájú területek: a.) Z övezeti jelű zöldterület. (3) A zöldterületen a pihenést és a testedzést szlgáló építmény (sétaút, pihenőhely, trnapálya, gyermekjátszótér, stb.), vendéglátó épület, a terület fenntartásáhz szükséges épület, tvábbá víz- és zöldfelületek, közművek helyezhetők el. (4) A zöldterületen legfeljebb 4,5 méter építménymagasságú épületek legfeljebb 2 %-s beépítettséggel helyezhetők el. 12

13 (5) A zöldterületen bármilyen építmény csak úgy helyezhető el, hgy a kivágtt fákat, növényzetet pótlni kell. Közterületen történő fakivágás esetén az azt követő pótlást tájhns, lmbhullató min. 3-szr iskláztt példány telepítésével kell végrehajtani. (6) A szabályzási tervlapk szerinti zöldterületeket más célra felhasználni nem szabad. (7) Közpark zöldfelületi kialakítása előtt a területre vnatkzó kertépítészeti tervet kell készíteni, és a növényzet telepítését ez alapján kell kivitelezni. (8) A meglévő és az újnnan létesítendő zöldterületek flyamats fenntartását, esetenkénti felújítását biztsítani kell. (9) Zöldterületeken elsősrban a tájra jellemző, lmbhullató cserje- és fafajk telepítése lehetséges, az 5. számú függelékben található fajlista felhasználásával. A mellékelt növénylista bővítható, de kifejezetten a tájegységre jellemző, a hazai flórát reprezentáló, lmbhullató fajk alkalmazhatók. Közterületi növénytelepítésnél a tűlevelű örökzöldek dminanciája kerülendő. (10) A parksításnál, növényzet telepítésnél a tájjeleg megőrzése mellett allergiát nem kzó fafajk, cserjék, dísznövények alkalmazhatók. Gyermekjátszóterek fa- és cserjeállmányánál tövises, és mérgező virágú és termésű növények nem alkalmazhatók. Erdőterület 16.. (1) A településen lévő erdőterület nagysága összességében nem csökkenhet. (2) Az erdőterületen csak lyan erdőgazdasági és egyéb tevékenységek flytathatók, amelyek az erdőt rendeltetésükben nem zavarják. (3) A meglévő erdőterületek művelési ága nem váltztatható meg, kivéve a termőhelyre jellemző természetes vegetáció kialakítására alkalmas területeket, ahl az erdészeti hatóság engedélye alapján engedélyezhető az erdőről más művelési ágra való átminősítés. (4) Az erdőterüket az erdő rendeltetése szerint: a.) gazdasági (Eg) (5) Az Eg övezeti jelű gazdasági erdőterületen az erdő rendeltetésének megfelelő épületet 10 ha-nál nagybb telken, legfeljebb 0,5 %-s beépítettséggel lehet elhelyezni. (6) Az erdőterületen az erdészeti hatóság engedélyével lehet bármilyen jellegű erdőgazdálkdási tevékenységet flytatni. (7) Az erdőterületen út, közmű és távközlési nymvnalas létesítmény, távközlési trny csak a természetvédelmi és erdészeti szakhatóság által meghatárztt feltételekkel engedélyezhető. (8) Az erdőterületen kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkdási, illetve erdőgazdálkdási célból szabad. 13

14 (9) A tervezett erdőterületen az erdő művelési ág létrejöttéig csak az erdőtelepítés lehetőségét megőrző területhasználat flytatható. Erdőtelepítés srán természetszerű, elegyes erdőket kell telepíteni. (10) Az erdőterületek, illetve erdősávk, fasrk telepítése, felújítása őshns fajkkal történjen (tölgyek, hársak, kőris, szil, hazai nyarak). Mezőgazdasági terület 17.. (1) A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés, az ezekkel kapcslats termékfeldlgzás és -tárlás építményei, tvábbá a jelen szabályzatban rögzített feltételekkel lakóépület helyezhető el. (2) A mezőgazdasági terült lehet a.) általáns mezőgazdasági terület, b.) kertes mezőgazdasági terület. (3) Amennyiben bármely épület, beruházás elhelyezése mezőgazdasági rendeltetésű földterületen történik, úgy az építési engedély kiadását megelőzően a körzeti földhivatal más célú használatára vnatkzó engedélyét minden esetben be kell szerezni. (4) Az övezetben az utak melletti fasrk, cserjesávk flyamats áplásáról, szükség szerint pótlásukról gndskdni kell. A szükséges pótláskhz a tájra jellemző, lmbhullató cserje- és fafajk telepítése lehetséges az 5. számú függelékben felsrlt fajlista felhasználásával. (5) A mzaiks tájszerkezet megőrzése és öklógiai szerepe miatt a gyepterületeken az fás-cserjés fltk, erdő-gyep mzaikk megőrzését, a jelenlegi művelési ágak megtartását biztsítani kell. (6) Az építmények termőföldön (kül- és belterületen) történő építésügyi hatósági engedélyezése srán érvényre kell juttatni azt, hgy az elhelyezés a környező területen a talajvédő gazdálkdás feltételeit ne rntsa. (7) Az épületek a földel takart pincék kivételével - csak magastetővel, a kialakult állapt figyelembe vételével létesíthetők. Az épültetek a 8 méternél nagybb fesztávú csarnkszerkezetek kivételével csak magastetővel létesíthetők. A nagyfesztávú csarnkszerkezetek alacsnyabb hajlásszögű tetővel, sík, vagy brdáslemez fedéssel is építhetők. (8) Mezőgazdasági területen új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni egyedi, vagy közműves ivóvíz szlgáltatás, közüzemi villams energia szlgáltatás, tvábbá amennyiben nincs lehetőség a közcsatrnára történő csatlakzásra, csak a környezetvédelmi és a vízügyi hatóság által elfgadtt vízzáró szennyvíztárló, illetve egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény (krszerű csatrna-közműpótló) megléte esetén lehet. 14

15 Általáns mezőgazdasági terület 18.. (1) Általáns mezőgazdasági területen teleksztással 1 ha-nál kisebb földterület nem alakítható ki, kivéve utak és közműlétesítmények céljára kialakítandó földrészleteket, illetve a kötelező szabályszási elemek végrehajtása srán kialakuló földrészleteket. (2) A településen krlátztt vegyszer- és műtrágya használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés flytatható, és a természetvédelmet szlgáló vadállmány-kezelés engedélyezhető. (3) Az Má0 jelű mezőgazdasági övezetbe a szabályzási terv szerint, elsősrban a gyep, rét, nádas, mcsár művelési ágú területek, tvábbá a tájképi szempntból érzékeny mezőgazdasági rendeltetésű területek tartznak. (4) Az Má0 jelű általáns mezőgazdasági övezetben épületek, építmények elhelyezése a kilátók, hidak, víztárzók és védelmi célú, álcáztt távközlési antennák kivételével tils. (5) Az Má1 jelű általáns mezőgazdasági övezetben a földhivatali nyilvántartás szerinti területegységeken (telek, alrészlet, a tvábbiakban Terület) az alábbi előírásk szerint lehet építményt elhelyezni: a.) szántóföldi művelés esetén, 5 ha-nál nagybb Területen, a Terület rendeltetésszerű használatát szlgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a Terület 1 %- át, illetve az 2000 m 2 -t nem haladhatja meg; b.) gyep, rét és legelő művelés esetén 2 ha-nál nagybb Területen állattartó és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, a beépített alapterület a Terület 3 %-át, illetve az 2000 m 2 -t nem haladhatja meg; c.) művelt gyümölcsültetvény esetén 1 ha-nál nagybb Területen a mezőgazdasági termelést, feldlgzást szlgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a Terület 3%-át, illetve az 1000 m 2 -t nem haladhatja meg, d.) az övezetben található Területeken több épülettömeg is elhelyezhető. (6) Az Má1 jelű általáns mezőgazdasági övezetben az (5) bekezdésben fglaltakn túl a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság egyetértésével az alkalmaztt technlógiai szerint elhelyezhető távközlési trny és szélerőmű is. (7) Az Má1 jelű általáns mezőgazdasági övezetben a lakófunkció a gazdasági terület részeként, vagy önállón úgy helyezhető el, hgy az a megengedett beépítettség felét nem haladhetja meg. (8) Az általáns mezőgazdasági terület övezeteiben birtktest, illetve birtkközpnt az OTÉK vnatkzó előírásai szerint alakítható ki. (9) Az épületeket a feltáró utak (dűlőút) tengelyétől 10 méterre mért, maximum 100 méter mély területsávban, a minimális 10 méter mély hátsókert, és méter széles ldalkert elhagyásával kialakuló építési helyen, szabadn álló beépítési móddal lehet elhelyezni. (10) Az általáns mezőgazdasági terület övezeteiben 6,0 méter legnagybb építménymagasságú épületek helyezhetők el. Amennyiben az alkalmaztt 15

16 technlógia indklttá teszi, legfeljebb 10,0 méteres legnagybb építménymagasságú épületek is elhelyezhetők. Különálló lakóépület építménymagassága legfeljebb 4,5 méter lehet. Kertes mezőgazdasági terület 19.. (1) Az övezetben kialakítható földrészletek területe nem lehet kisebb 2000 m 2 -nél, szélessége nem lehet kevesebb 14 méternél (2) Az Mk0 jelű kertes mezőgazdasági övezetben épületek nem helyezhetők el. Meglévő épület felújítható, átalakítható. (3) Az Mk1 jelű kertes mezőgazdasági övezetben: a.) A kertes mezőgazdasági terület övezeteiben a beépíthető telek legkisebb nagysága 2000 m 2. A beépíthető telek minimális szélessége a hmlkvnaln 14 m, b.) építeni csak a legalább 80 %-ban szőlő, gyümölcs, illetve kert műveléssel hasznsíttt telken, gazdasági épületet, illetve lakófunkciót is kielégítő épületet lehet c.) lakófunkció csak a legalább 3000 m 2 nagyságú telken alakítható ki, d.) épületek ldalhatárn álló beépítési móddal, maximum 3 %-s beépítettséggel helyezhető el úgy, hgy az épület alapterülete nem haladhatja meg a 120 m 2 -t, tvábbá úgy, hgy a lakófunkció a gazdasági terület részeként, vagy önállón úgy helyezhető el, hgy az a megengedett 3 %-s beépítettség felét nem haladhatja meg, e.) a legnagybb építménymagasság 4,0 m, legnagybb hmlkzatának magasság a természetes terepszinttől 6,0 méter lehet, a legnagybb épületszélesség 6,0 m lehet. (4) Az építési hely az utak tengelyétől 10 méterre mért, maximum 40 méter mély területsáv, a minimális 10 méter hátsókert betartása mellett. Oldalkertek minimális mérete 6 méter. (5) A földrészletek mezőgazdasági műveléssel nem hasznsíttt, be nem épített területét zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani. (6) A szmszéds földrészlet területének 2000 m 2 -re történő kiegészítése esetén a csökkenő területű földrészletnek is legalább 2000 m 2 területűnek kell maradnia. (7) Beépített földrészlet sztása csak úgy engedélyezhető, hgy a visszamaradó beépített földrészlet beépítettsége a 3 %-t nem haladhatja meg. (8) A beépített ingatlank összevnhatók, az így kialakuló földrészleteken több meglévő épület is állhat. (9) Az épületek hmlkzatát csak a településre jellemző, természetes anyagkkal és színekkel lehet kialakítani Nem helyezhető el az övezetben mbil építmény, lakókcsi, lakóknténer. 16

17 Vízgazdálkdási terület 20.. (1) A vízgazdálkdással kapcslats összefüggő terület: a.) állóvizek medre és parti sávja, b.) a flyóvizek medre és parti sávja, c.) a közcélú nyílt csatrnák medre és parti sávja, d.) a vízbeszerzési területek (védett vízbázis) és védőterületeik (hidrgelógiai védőidm). (2) A szabályzási tervben az (1) bekezdés szerinti területek V övezeti jellel kerültek feltüntetve. (3) A vizek és a közcélú vízi létesítmények fenntartására vnatkzó feladatk meghatárzásánál a vnatkzó magasabb szintű jgszabálykat kell figyelembe venni. (4) A vízpartk mentén kétldali, 6-6 méter széles fenntartási sávt kell biztsítani. A fenntartási sávban csak rét, legelő gazdálkdás flytatható, fás szárú növényzet nem telepíthető. (5) A vízgazdálkdási területen minden területfelhasználási és építési tevékenység a területileg illetékes vízügyi felügyelőség engedélyével végezhető. Különleges beépítésre nem szánt terület 21.. (1) A különleges beépítésre nem szánt területbe azk a területek tartznak, amelyek a rajtuk elhelyezkedő épületek különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakrlnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) más beépítésre szánt, illetve beépítésre nem szánt területfelhasználású területektől eltérnek. (2) Különleges beépítésre nem szánt terület területfelhasználási kategóriájú területek: a.) b.) KkTE övezeti jelű temető terület, KkB övezeti jelű bányaterület. (3) A különleges beépítésre nem szánt területen az övezetek rendeltetésszerű használatát szlgáló építmények helyezhetők el. (4) Épületek az alábbiak szerint kialakíttt építési helyen belül helyezhetők el: a.) előkert mértéke minimum 5,0 méter, b.) ldalkert mértéke nem lehet kisebb az OTÉK szerint meghatárztt legkisebb távlságnál, és 5,0 méternél, c.) a hátsókert mértéke nem lehet kisebb az OTÉK szerint meghatárztt legkisebb távlságnál, és 10,0 méternél. (5) A különleges beépítésre nem szánt terület övezetben található kialakult telken új épület akkr helyezhető el, amennyiben az meghaladja a kialakítható telek legkisebb területének 80 %-át, szélessége a hmlkvnaln a 20 m-t. 17

18 (6) A különleges beépítésre nem szánt terület övezeteiben a kialakult beépítés figyelembevételével az alábbi telekalakítási és beépítési előíráskat kell alkalmazni: KkTE. jelű temető terület Beépítési mód szabadn álló Kialakítható telek legkisebb területe m 2 Kialakítható telek legkisebb szélessége 40,0 m Megengedett legnagybb beépítettség 2 % Megengedett legkisebb építménymagasság Megengedett legnagybb építménymagasság K 4,5 m Megengedett legkisebb zöldfelület 50 % Harangláb, harangtrny esetén egyedi építési engedélyezési eljárás keretében a megengedett legnagybb építménymagasságnál magasabb, a megengedett tetőhajlásszögtől eltérő is engedélyezhető. A temetőt kerítése mentén fasrral kell határlni. KkB. jelű bánya terület Beépítési mód szabadn álló Kialakítható telek legkisebb területe m 2 Megengedett legnagybb beépítettség 2 % Megengedett legkisebb építménymagasság Megengedett legnagybb építménymagasság K 6,0 m Megengedett legkisebb zöldfelület 40 % Az építmények a technlógiai igényeknek megfelelő kialakítással helyezhetők el. Az övezetben a megengedett legnagybb építménymagasságnál egyedi építési engedélyezési eljárás keretében magasabb is engedélyezhető, ha azt az alkalmaztt technlógia indklttá teszi A bánya felhagyását követően rekultiválását el kell végezni. (7) Az épületek laps, vagy magastetővel létesíthetők. A magastető 45ºnál meredekebb nem lehet. Rendhagyó színű fedések nem alkalmazhatók. Tetőhéjazatként lemezfedést, cserépfedést kell alkalmazni. 18

19 Környezetszabályzás (1) A föld védelme, Környezetvédelem 22.. a.) Az építmények kivitelezése srán a kivitelező, üzemeltetés srán az üzemeltető köteles gndskdni a termőréteg megmentéséről. A kivitelezés és az üzemeltetés srán biztsítani kell, hgy a környezeti hatásk az érintett termőföld minőségében ne kzzanak kárt. (2) A levegő védelme a) A település területén be kell tartani a hatálys jgszabálykban meghatárztt egészségügyi határértékeket. b) Bejelentés köteles helyhez kötött légszennyező pntfrrás létesítése esetén be kell tartani a vnatkzó jgszabályk előírásait. c) Tils a környezeti levegő lyan mértékű terhelése, amely légszennyezést, vagy határértéken felüli légszennyezettséget kz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése. d) A légszennyező frrásk létesítése srán megvalósíttt műszaki megldásnak meg kell felelni az elérhető legjbb technika alapján meghatárztt levegővédelmi követelményeknek és előírásknak. e) A szlgáltató tevékenység körében légszennyező frráskat üzemeltetni nem szabad. (3) Zaj és rezgés elleni védelem a.) A zaj- és rezgés elleni védelem érdekében a vnatkzó rendeletek szerinti határértékeket meghaladó zajt kibcsátó létesítmény és tevékenység nem alakítható ki, illetve nem flytatható. A településen csak lyan létesítmények üzemeltethetők, amelyek nem kznak a vnatkzó jgszabályban a lakóterület (kisvársias, kertvársias, falusias telepszerű beépítéssel) területi funkciójú területekre előírt határértékeknél nagybb zaj-, illetve rezgésterhelést. b.) A közlekedési területeken szabadn maradó sávkat zajcsökkentő hatású zöldsávval kell betelepíteni. (4) A vizek védelme a.) Meg kell akadályzni a felszíni és felszín alatti vizekbe szennyezőanyag bejutását. A felszíni vizeket közvetlenül élővízflyásba vezetni csak a megfelelő mértékű, előzetes tisztítás után lehet, a szükséges hatósági engedély birtkában. b.) Tils szennyező anyagnak, illetve az ilyen anyagt tartalmazó, vagy lebmlása esetén ilyen anyag keletkezéséhez vezető anyag közvetlen bevezetése a felszín alatti vízbe. c.) A földfelszín alatt elhelyezett közművezetékek esetleges kereszteződésénél (víz, szennyvíz) a vízbázisk, a távlati vízbázisk és az ivóvízellátást szlgáló vizilétesítmények védelméről szóló jgszabály vnatkzó előírásait figyelembe kell venni. 19

20 d.) Tils a szennyvizet felhagytt kutakba, árkkba bevezetni, gyűjteni, vagy elhelyezni. e.) Tils hígtrágya, trágyalé, tvábbá a trágyatárlók csurgalékvizeinek bevezetése a vizekbe f.) Állatartó telephez trágyatárló nem létesíthető felszíni víztől számíttt legalább 100 m-en belül. (5) Hulladékgazdálkdás a.) A települési hulladék gyűjtése és tárlása csak zártan, gyűjtőedényben, illetve más edényzetben vagy ideiglenes tárlásra szlgáló berendezésben (a tvábbiakban: gyűjtőedény) történhet, a tvábbi kezelésnek megfelelő módn elkülönítve. b.) A települési szilárd hulladékt csak szervezett szemétgyűjtéssel, az erre kijelölt helyre szabad szállítani. c.) Az állati tetemek környezet-higiéniás szempntból megfelelő elhelyezését biztsítani kell, az elhelyezési tilalm időpntja után is. d.) Az illegális hulladéklerakó helyeket fel kell számlni az adtt terület helyreállításával egyidejűleg, az esetleges hulladékt össze kell gyűjteni és engedéllyel rendelkező lerakóhelyre kell elszállítani. Az illegális hulladéklerakást flyamats ellenőrzés mellett önkrmányzati szabályzással is krlátzni kell. Természet- és tájvédelem Természet- és tájvédelem általáns előírásai 23. (1) A településen az ingatlank és az épületek kialakítása, fejlesztése és használata srán a kialakult tájkarakterhez kell illeszkedni. (2) Épületek kialakításánál a településre jellemző építészeti megldáskat kell alkalmazni. (3) A település beépítésre nem szánt területén 10 méternél magasabb építménymagasságú épületeket a környezethez (a dmbrzati és növényzeti adttságkhz) illeszkedően kell elhelyezni. (4) Hír- és távközlő létesítmény tájképvédelmi szempntból megengedhető legnagybb magassága 20 m lehet. (5) A kialakult gemrflógiai frmák (hegygerinc, völgy, stb.) megőrzendők. (6) A településen a tájra jellemző, lmbhullató cserje- és fafajk telepítése lehetséges, az 5. számú függelékben található növénylista felhasználásával. A növénylista bővíthető, de kifejezetten a tájegységre jellemző, a hazai flórát reprezentáló, lmbhullató fajk alkalmazhatók. Közterületi növénytelepítésnél a tűlevelű örökzöldek dminanciája kerülendő. 20

21 Kiemelten fnts érzékeny természeti területek 24. (1) Művelési ág megváltztatása, illetve közmű, közút építése környezeti hatásvizsgálat alapján, a természetvédelmi hatóság által meghatárztt feltételekkel engedélyezhető. (2) Érzékeny természeti területen csak extenzív jellegű, vagy természetés környezetkímélő gazdálkdási módszerek alkalmazhatók. A kialakult tájhasználatt megváltztatni csak a természeti állapthz közelítés érdekében lehet. (3) Meliráció az érzékeny természeti területeken csak a természetvédelmi hatóság előzetes hzzájárulásában rögzített feltételek szerint flytatható. (4) Az érzékeny természeti területekre (ÉTT) vnatkzó szabálykat magasabb szintű jgszabály határzza meg. Az ÉTT bevezetésének célja a természeti (öklógiai) szempntból érzékeny földrészeken lyan természetkímélő gazdálkdási módk megőrzése, fenntartása, amelyek támgatással ösztönzött, önként vállalt krlátzásk révén biztsítják az élőhelyek védelmét, a bilógiai skféleség, a tájképi és kultúrtörténeti értékek összehanglt megőrzését. Magterület 25.. (1) A kialakult tájhasználat csak a természetközeli állapthz való közelítés érdekében váltztatható meg. (2) A közművezetékeket és járuléks közműépítményeket tájba illesztett módn, a természetvédelmi célk megvalósulását nem akadályzó műszaki megldásk alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vnalvezetést is - kell elhelyezni. (3) A közlekedési infrastruktúra-hálózatk elemeinek nymvnala a terepi adttságkhz alkalmazkdva, tájba illesztve a magterület természetes élõhelyeinek fennmaradását biztsító módn, az azk közötti öklógiai kapcslatk mûködését nem akadályzó műszaki megldásk alkalmazásával helyezhetõ el. (4) Új építmény létesítése kizárólag a természetvédelmi célkkal összhangban, a természeti és tájképi értékek veszélyeztetése nélkül, a tájszerkezetbe illeszkedõ beépítési móddal, a tájra jellemzõ építészeti hagymányk szerint helyezhető el. A tájra jellemző meglévő építményeket meg kell őrizni, frmavilágukat, megjelenésüket megváltztatni nem szabad. (5) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bõvíthetõ. (6) Erdõtelepítés, erdõfelújítás, külterületi fásítás kizárólag õshns fafajkkal végezhető. (7) Energetikai célú növénytelepítés nem engedélyezhetõ. 21

22 Pufferterület övezete 26.. (1) Művelési ág váltásáhz, művelés alól kivnáshz és a művelés alól kivett terület újrahasznsításáhz a természetvédelmi hatóság hzzájárulása szükséges. (2) Csak extenzív jellegű vagy természet- és környezetkímélő gazdálkdási módszerek alkalmazhatók. A kialakult tájhasználatt megváltztatni csak a természetes állapthz közelítés érdekében szabad. (3) Energetikai célú növénytelepítés nem engedélyezhetõ, a természetvédelem céljaival ellentétes fásítás nem végezhető. (4) Tájidegen, tájképileg zavaró építmények, csarnk jellegű épület, reklámcélú hirdetõ építmény nem helyezhetők el, és a táj jellegét kedvezőtlenül megváltztató dmbrzati beavatkzás nem végezhető. (5) Közlekedési építmények, új villamsenergia-ellátási, táv- és hírközlő vezetékek, egyéb közművezetékek, építmények tájba illesztve a természetvédelmi hatóság által meghatárztt feltételekkel létesíthetők. (6) Új külszíni művelésű bánya nem nyitható, a meglévő pedig csak a természetvédelmi hatóság határzatában fglaltak szerint üzemeltethető. (7) A területen környezetszennyezõ tevékenység nem flytatható, új hulladéklerakó, hulladéktárló, hulladékkezelõ telep - kivéve a bilógiailag lebmló szerves anyagk lebntását és tvábbi felhasználásra alkalmassá tételét végzõ telepek (kmpsztüzemek), valamint hulladékátrakó állmás - és vegyszertárló nem létesíthetõ. Tájképvédelem 27.. (1) Az építmények a környezettel funkcinális és esztétikai összhangban, tájba illesztve helyezhetők el. A külterületi épületek kialakítása a helyi építészeti hagymányknak megfelelő anyaghasználattal és frmavilág szerint történjen. (2) Az utak melletti fasrk védendők, flyamats áplásukról, szükség szerint tájra jellemző, lmbhullató fafajkkal történő pótlásukról gndskdni kell. (3) A kiépítendő közlekedési utakat a gemrflógiai adttságkhz igazdó nymvnaln kell vezetni. (4) Az övezetben közművezetékeket és járuléks közműépítményeket tájba illesztett módn, a tájképvédelmi célk megvalósulását nem akadályzó műszaki megldásk alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vnalvezetést is - kell elhelyezni. 22

23 Egyedi tájértékek 28.. (1) Az egyedi tájértékek az ember társadalmi tevékenységével létrehztt tájalktó elemek, melyek kultúrtörténeti, vagy esztétikai szempntból egy község számára jelentőssé váltak, de nem állnak műemléki, vagy természetvédelmi ltalm alatt. (2) Tükrözik a falu múltját, kulturális hagymányait, védelmük ezért fnts. Minden egyedi tájértéknek közösségi jelentőséggel kell bírnia, környezetével együtt értelmezendő. (3) Az egyedi tájérték védelme érdekében flyamats állapt-, illetve állagmegóvását, környezetének rendezését el kell végezni. (4) A magasabb szintű jgszabály előírása szerint, a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóság által megállapíttt és nyilvántatásba vétt egyedi tájértékeket jelen rendelet 4. sz. függelékében kell felsrlni. A függelék aktualizálásáról flyamatsan gndskdni kell. Kulturális örökség védelme 29.. (1) A település régészeti lelőhelyei, illetve a régészeti érdekű területek a bel- és a külterületi szabályzási terveken került feltüntetve, és jelen rendelet 1. sz. függelékében felsrlva. (2) Régészeti érintettség esetén az örökségvédelemről szóló magasabb szintű jgszabályk alapján kell eljárni. (3) Nyilvántarttt régészeti lelőhelyek esetében a területileg illetékes örökségvédelmi hatóság 2 szakhatóságként jár el, ezért az elvi építési engedélyezési és az építési engedélyezési eljárásba be kell vnni. Nyilvántarttt régészeti lelőhelyen bármilyen jellegű földmunka megkezdését a területileg illetékes múzeumnak 3 és az örökségvédelmi hatóságnak a munka megkezdése előtt 15 nappal írásban be kell jelenteni. (4) A régészeti érdekű területeken tervezett munkálatk esetében a területileg illetékes örökségvédelmi hatóságt véleményező szervként kötelezően be kell vnni még a tervezés fázisában. (5) Ha nyilvántarttt lelőhellyel érintett területeken kívül a területelőkészítési és építési munkák srán régészeti emlék kerül elő, a felfedező (a munka felelős vezetője) köteles: a. A tevékenységet aznnal felfüggeszteni és szüneteltetni a helyileg illetékes múzeum nyilatkzatának kézhezvételéig. b. A helyszín és a lelet őrzéséről a felelős őrzés szabályai szerint a jegyző, vagy az illetékes múzeum, vagy az illetékes örökségvédelmi hatóság intézkedéséig gndskdni. c. Az emléket vagy a leletet az illetékes települési önkrmányzat jegyzőjének haladéktalanul be kell jelenteni, ezzel egyidejűleg 2 Jóváhagyáskr a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Székesfehérvári Irda 3 Jóváhagyáskr a Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság 23