Tisztelt Olvasó! Nyíregyháza, október. Csabai Lászlóné. polgármester. Excellence Rt. & Városkutatás Kft. & GFB Kft. 1

Átírás

1 Tisztelt Olvasó! Tisztelettel és nem titkolt örömmel kínáljuk Önnek tanulmányozásra és hasznosításra Nyíregyháza XXI. századi életének és arculatának az ezredvég utolsó esztendejében készített elképzelését. Koncepciónk az elmúlt évtized sikereire és a jövő követelményeire épül. Egy kereskedelmi, szolgáltató magyar nagyváros képét vetíti elénk a 15 éves városfejlesztési elképzelés, mely kisugárzásával egy régióra lesz az eddiginél is nagyobb hatással. Ez a jelleg ugyanakkor illeszkedik az Európai Unióhoz történő kapcsolódás folyamatához, hiszen kiegyensúlyozott, stabil alapokon nyugvó fejlődő gazdaságot ígér és ezzel egy időben az élet minőségének jelentős javulását is szolgálja. Ez a hosszú távú településfejlesztési koncepció egy esztendő alatt nyerte el végső formáját. Szakemberek, kutatók, önkormányzati tisztviselők elemző és tervező tevékenysége szolgáltatta a kiinduló pontokat. Alakítói voltak a város lakói, akik számos fórumon mondtak véleményt, adtak tanácsot, fogalmaztak meg igényeket. Véleményt formáltak Nyíregyháza civil szervezetei, a legkülönbözőbb érdekcsoportok gondolatait tolmácsolva. Őszinte, alkotó viták során, magas elismerést megfogalmazva foglalt állást a város közgyűlése, amely mély felelősségtudattal, egyhangú szavazással fejezte ki állásfoglalását. Nyugodt szívvel mondhatom ezek ismeretében, az elkészült anyag Nyíregyháza, a nyíregyháziak hosszú távú terve. Azonnali feladatokat ró önkormányzatunkra, hiszen a gazdaság fejlesztéséért, a tőke idecsalogatása érdekében, a lehetséges állami finanszírozások megszerzéséért folyamatosan cselekednünk kell. Meggyőződésem, hogy ez a koncepció megmozgatja a város gazdasági és szellemi életének képviselőit is, hiszen a jövő század Nyíregyházájának megalkotása mindenki számára nagyszerű kihívás és megvalósítható cél. Szeretnénk, ha mindazok, akik olvassák, tanulmányozzák ezt a jövőt alapozó elképzelést, cselekvő részeseivé válnának egy olyan folyamatnak, amely túlzás nélkül történelminek nevezhető. Önkormányzatunk képviselőtestülete és a magam nevében fogalmazom meg reményünket: Legyen együttműködő partnerünk egy nagyszerű város kialakításában! Nyíregyháza, október Csabai Lászlóné polgármester Excellence Rt. & Városkutatás Kft. & GFB Kft. 1

2 1. Bevezetés 1.1. A koncepció előzményei Nyíregyháza Megyei Jogú Város 1999 tavaszán indította el a város településszerkezeti tervéhez bemeneti adatokat (inputokat) adó hosszú távú településfejlesztési koncepció megalapozását. A helyzetfeltáró elemzések a következő 11 témakörben kerültek kidolgozásra: regionális szerepkör, városmarketing; elérhetőség, közlekedés; gazdaság- és vállalkozásfejlesztés; idegenforgalom; humán erőforrások; szociális kérdések; lakáshelyzet; környezeti állapot; egészségügyi helyzet, intézményellátottság; a helyi társadalom, közösség bevonása a tervezésbe; valamint a városfejlődés pénzügyi forrásai. A felsorolt elemző tanulmányok az év végére elkészültek és valamennyi elemzés a helyzet tárgyszerű ismertetésén túl tartalmaz fejlesztési javaslatokat is, melyeket a tervező konzorcium a koncepció készítése során figyelembe vett Miért van szüksége Nyíregyházának hosszú távú településfejlesztési koncepcióra? Nyíregyháza utolsó átfogó városfejlesztési koncepciója közel egy évtizede készült. Azóta, a 80-as évek végéhez, a 90-es évek elejéhez viszonyítva a városfejlődés szinte minden feltétele alapvetően megváltozott, a nemzetközi környezetet (közelgő EU csatlakozás, dinamikus tőkebeáramlás), a hazai szabályozásokat (önkormányzatok önállósága, finanszírozási feltételei), a regionális, térségi viszonyokat (megyék és régiók változó szerepe) tekintve egyaránt. A külső és belső feltételek megváltozása mellett az is indokolja egy új településfejlesztési koncepció elkészítését, hogy ez alapjául szolgálhasson a város új településszerkezeti tervének. Az új településfejlesztési koncepciónak nemcsak a városfejlődés térbeli, térszerkezeti kérdéseivel, hanem a városfejlődés összes, stratégiai jelentőségű kérdésével foglalkoznia kell. Egy olyan városfejlesztési jövőképre és irányvonalra van szükség, - amelyben a legfőbb szereplők (a közszereplők város, környező települések, megye, régiós vezetés, Kormány, a lakosság, a piaci szereplők) egyetértenek, - amelyre hivatkozva el lehet kezdeni a tervezett fejlesztések megvalósítását, - amelynek alapján meg lehet akadályozni a koncepcióval ellentétes fejlesztéseket a város, a megye, a régió, a Kormány, a beruházók, a lakosság részéről, - amelynek segítségével erősíteni lehet a többi közszereplővel és a magánfejlesztőkkel az együttműködést és közösen lehet folytatni a lobbizást az országos szervek felé, - amelyből kiindulva meg lehet kezdeni a városfejlesztés új intézményrendszerének létrehozását. A településfejlesztési koncepció elsősorban a közszféra szemszögéből fogalmazza meg a szükséges feladatokat, tudomásul véve, hogy ma a közszféra csak részleges szerepet játszik a város fejlődésében, a megvalósuló fejlesztések döntő többsége magánforrásokon és magán-elhatározásokon alapul. Excellence Rt. & Városkutatás Kft. & GFB Kft. 2

3 1.3. A településfejlesztési koncepció kihívásai A városfejlődési tendenciák a XXI. század elején számos ponton jelentenek alapvető kihívásokat a városok számára. Nyíregyháza hosszú távú településfejlesztési stratégiája határozza meg, hogy: - a város a régióban és nemzetközi téren hogyan tudja helyét meghatározni és biztosítani, a gazdaságban bekövetkező tőkekoncentráció, a multinacionális vállalatok fokozódó jelenlétét és hatását figyelembe véve a gazdasági növekedés/prosperálás feltételeit megteremteni; - a város a lakosság életkörülményeinek javítása érdekében az épített és természeti környezet adottságainak fenntartható fejlesztését milyen mértékben tudja biztosítani; - a város milyen szintű és mértékű szociális biztonságot nyújt a lakosságnak, hogyan kezeli a városokra koncentrálódó szegénység problémáit, s hogyan biztosítja a leszakadó társadalmi csoportok számára az integrálódás esélyét; - felismerve az önkormányzat korlátos forrásait, a város hogyan tudja hatékonyabbá tenni működését, valamint milyen mértékben tudja kialakítani a gazdasági és a civil szférával a partneri együttműködést a kölcsönös előnyöket kereső kooperációra és kompromisszumra építve. 2. Tervezési munkamódszerek Nyíregyháza hosszú távú településfejlesztési koncepciójának összeállításához egyrészt a Magyar Köztársaság törvényhozása, jogrendje által kötelezővé tett tervezési alapelvek, másrészt az Európai Unió tervezési rendszerébe alkalmazott elvek (pl. programozás) szolgáltak alapul. A felhasznált tervezési anyagok (a helyzetelemzés tanulmányai, mélyinterjúk, kérdőíves felmérés, szakmai-társadalmi megbeszélések, ágazati feladatellátási koncepciók, számviteli, statisztikai és településszociológiai információk) elemzése után, a különféle fejlesztési lehetőségek mérlegelése alapján kerültek kiválasztásra a fejlesztési programok, rangsorolva a teendőket és javaslatot téve a koncentrált cselekvési pontokra (stratégiai és operatív programok); ezt követte a programokat hordozó lehetséges szervezetek kijelölése. Jelen anyag felépítése szigorú logikai sorrendet követ, amennyiben a koncepció tartalmi kibontása a stratégiai programokon keresztül mutatja be azt az eszközrendszert, amely a végrehajtást elősegítheti. A stratégiai program által konkretizált fejlesztési cél(ok) elérésére szolgál az operatív programok rendszere. Egyegy stratégiai programhoz több operatív program kötődik, az operatív programok részletezik a stratégiai programban meghatározott általános célt, s konkréttá teszik a beavatkozási pontokat. Ezek konkrét cselekvési tervek, amelyek bemutatják a megvalósítás forrásszerkezetét, ütemezését, a szervezeti felelősségeket, a végrehajtás módját és feltételrendszerét, az eredményesség vizsgálatát és értékelését, a teljesítés-igazolás követelményrendszerének kialakítását, valamint az adott program keretében végrehajtandó intézkedéseket. A korszerű tervezési folyamat megköveteli a későbbiekben a programozás folytatását, azaz az operatív programoknak a részletes kibontását. A fejlesztési stratégiákhoz kapcsolódó konkrét intézkedések kidolgozásával folytatódhat a programozás, beleértve az operatív programok konkrét megvalósításához szükséges tartalom- és célmeghatározást, a megvalósítás módját és mechanizmusát, az intézkedés kritériumrendszerét, a megvalósító és közreműködő szervezeteket, a támogatás formáját, a várható eredményt, valamint a monitoring folyamatát. Az egyes intézkedéseket a későbbiekben tartalommal a stratégiai fejlesztési célok elérésére irányuló konkrét beruházás, beszerzés, szolgáltatásvásárlás meghatározása teheti teljessé a koncepció rövid- és középtávú idősíkján (projektek). Excellence Rt. & Városkutatás Kft. & GFB Kft. 3

4 3. Jövőkép Nyíregyháza jövőképének kialakításakor egyszerre kell figyelembe venni az egykor mezővárosi rangú, de önmagát a földesúri terhektől megváltani képes, a térségben kereskedelmi-ipari központi szerepet betöltő város múltjából, tradícióiból levezethető értékeket, illetve a modern városfejlődés felsorolt kihívásait, melyek a geopolitikai helyzet sajátos szűrőjén keresztül jelentenek lehetőségeket és korlátokat a város számára. Tekintettel kell lenni arra, hogy a város adminisztratív, gazdasági, oktatási és kulturális ereje egy nagyobb térségben elfoglalt innovációs és közvetítő szerepköréből fakadhat elsősorban. Emellett másik kiindulópontul a kompakt (nem szétterülő), térben koncentrált európai városfejlődés mintája szolgálhat, melyben a városoké a vezető szerep a társadalmi és kulturális integráció helyeiként, a demokrácia bázisaként, a gazdasági fejlődés motorjaként, egyúttal tudatosan megőrizve a környezet minőségét. Nyíregyháza településfejlesztési koncepciója a város hosszú távú jövőképének kulcsfontosságú elemeként tűzi ki, hogy Nyíregyháza az egyesült Európa integráns részeként nemzetközi jelentőségű várossá formálódjon, kedvező geopolitikai helyzetét optimálisan kihasználva erősödő regionális központtá váljon, az EU egyik legkeletibb fekvésű, kulcsfontosságú nem EU tagországok felé közvetítő szerepet betöltő hídfőállásaként. A város számára nagy fejlesztési kihívást jelent, hogy megtalálja azokat a pozíciókat, lehetőségeket, amelyek a XXI. század elején új dinamikát adhatnak fejlődésének. Nagyrészt a közszférán múlik az, hogy sikerül-e a város fejlődése javára optimálisan kihasználni a kedvező lehetőségeket. Ez csak akkor lesz lehetséges, ha a város optimálisan, a közös érdekekből kiindulva kooperál a közszféra többi szereplőjével, a lakossággal, a piaci szereplőkkel. A jövőkép elérése érdekében egyszerre szükséges a város működésének, gazdaságának, termelő infrastruktúrájának hatékonyság-elvű fejlesztése, valamint a város és környéke életminőségének javítása beleértve ebbe a fejlődésben lemaradók helyzetének javítását is. Azt kell tehát elérni, hogy a gazdasági potenciál növekedésével, a regionális szerepkör erősödésével párhuzamosan a város élhető, lakható, szolidáris hely maradjon. Ennek megfelelően lett meghatározva Nyíregyháza város realista jövőképe. Figyelembe lett véve egy esetleges stagnálás is a gazdasági fejlődés, valamint az életminőség területén, amelynek megfogalmazása kedvezőtlen jövőkép formájában a 4. számú mellékletben található. Realista jövőkép Nyíregyháza fejlődő város Magyarország (egyben az Európai Unióhoz történő csatlakozás esetén kb után) keleti részén, ahol kiegyensúlyozott gazdasági növekedés valósul meg, a lakosság életminősége, szociális biztonsága folyamatosan javul. Demográfiai helyzet: A lakosság száma nem csökken. A lakosság korcsoportos megoszlására jellemző, hogy magas a munkaképes korúak aránya. Excellence Rt. & Városkutatás Kft. & GFB Kft. 4

5 Gazdasági helyzet: További külföldi tőkebefektetések várhatóak a városban. A tőkebefektetések az első években az emberi munkaerő igényes, később a magas technológia igényű iparágakban lesznek jellemzőek. A lakossági fogyasztás bővül, a jövedelmi különbségek nem változnak. A gazdaság növekedését befolyásoló egyik legfontosabb tényező, az infláció csökken: 3 éven belül 8-9, 8 éven belül 6-7%-ra. Bár jelentősen bővül a szolgáltató szektor foglalkoztatása, hosszú távon a munkanélküliséggel számolni kell. Az ágazatok egy része minőségi-technológiai megújuláson esik át, javul a kommunikációs infrastruktúra. Az M3-as gyorsforgalmi út országhatárig történő megépítésének határideje 2015 körül várható, a repülőtér regionális jelentőséget kap az idegenforgalom területén. A városháztartási reform megkezdődik legkésőbb ben és sikeresen fejeződik be 2005-re. A helyi jelenségeket és eseményeket tekintve az országos pozitív hatásokra fellendülnek a helyi vállalkozások beruházásai, a munkanélküliségi ráta tartósan 5-6% körül alakul. A főiskola a várossal együttműködő képzési, fejlesztési és innovációs bázisa lesz a helyi gazdaságnak. A város gazdasági-társadalmi agglomerációs gyűrűje nő, szoros ágazati feladatellátási együttműködések jönnek létre, amelyek kiegyensúlyozott fejlődést eredményeznek (pl. közigazgatási feladatmegosztás). A megépült M3-as gyorsforgalmi út, az elkerülő bekötő szakaszok és a Nagykörút teljes kiépítése eredményeképpen a város átmenő gépjármű forgalma nagymértékben csökken. A belső városi közlekedésben a Kiskörút és az abba bekötő gyűjtőutak rendszere jó elérést biztosítanak a kiterjesztett Belvároshoz. A Kiskörút menti garázsok és parkolóházak rendszere mentesíti a környező utcákat a nem helyi parkolástól. A kerékpárút-hálózat kiépítése a lakosságot a kerékpár környezetkímélő használatára ösztönzi. A tömegközlekedés az Önkormányzat és a Szabolcs Volán Közlekedési Rt. hatékony együttműködése eredményeként magas színvonalú, összhangban van a lakosság szükségleteivel. Környezet- és természetvédelem: A főbb környezetvédelmi mutatók illeszkednek az EU normákhoz. Az elkészült városi környezetvédelmi koncepciónak megfelelően a levegő minőségjavítása, a zöldterületek növelése, hasznosítása folytatódik. A várost elkerülő út megépítésének hatására a zaj- és levegőszennyezés csökkenő tendenciájú. A szelektív hulladékgyűjtés a város nagy részén szervezetten működik, a hulladékhasznosításra program készül. A szennyvíztisztító telepek korszerűsítése megtörtént. A környezetvédelmi tudatformálás folyamatos, állandó eleme a város politikájának, s az őt megillető helyet foglalja el a médiában is. A város közigazgatási határán belül megáll a természeti területek fogyása, a helyi védelemre javasolható területek jogi védettsége megvalósul, s ezáltal a város külterületének ökológiai stabilitása növekszik, kifejtve jótékony hatását a lakosság egészségi állapotára, a helyi mező-, erdő- és vadgazdálkodásra, valamint a zöld- és falusi turizmusra. A város külterületén a parlag területek többsége felszámolásra kerül (visszagyepesítődés, erdősítés). Egészségügyi helyzet: A lakosság körében intenzív felvilágosító, megelőzési és szűrési program indul, melynek eredményeként javul a lakosság egészségi állapota, különös tekintettel a keringési rendszer megbetegedéseire. A környezetvédelmi intézkedések hatására csökken az allergiás, illetve a légzőrendszeri megbetegedések száma. Excellence Rt. & Városkutatás Kft. & GFB Kft. 5

6 Az egészségügyi ellátás információs rendszerének kiépítése folytatódik, az egyes szintek közötti elektronikus kommunikáció létrejön. Ugyancsak megkezdődik a lakossági monitoring rendszerének kialakítása az ellátás színvonalának javítása érdekében. Az egyes ellátási szinteken a fejlesztésekkel az ellátottsági mutatók (pl. az egy háziorvosi körzetre jutó lakosok száma) elérik az országos átlagot. Oktatás, közművelődés: Az oktatási intézmények technikai felszereltsége javul. A közoktatási intézményekben a rendszerszemléletű és átfogó oktatási modulok, illetve a társadalomismeret tantárgy kibővítésével, a vállalkozási ismeretek, valamint a személyiségfejlesztő modulok beépítése eredményeként a fiatalok érzelmi intelligenciájának, problémamegoldó és adaptációs képességének a fejlesztése folyamatos. A középfokú oktatás továbbra is megyei hatókörű, a szakképzés és a felsőoktatás, valamint a gazdaság közötti kapcsolat szorossá válik. A főiskolai szintű felsőoktatás regionális hatókörű, az itt folyó tudományos munkák országos jelentőségűek. A város mind a helyi lakosság, mind az idelátogatók számára egyre szélesebb körű és színvonalasabb kulturális, szabadidős, illetve sport kínálatot tud nyújtani. Egyes rendezvények országos hírnévre tesznek szert, hagyománnyá válnak, ami hozzájárul a városi image növeléséhez. Az éves rendezvényterv állandó struktúrájúvá válik. Az önkormányzat kezdeményezi és támogatja az aktív pihenés, illetve a sportolás különböző formáit. Szociális helyzet: A gazdasági fejlődés hatására a társadalmi polarizáltság fokozatosan csökken a városban. A jövedelmek közötti különbségek nem növekednek tovább, a hátrányos helyzetű csoportok életminősége javul, felzárkózási esélyeik és életük önálló irányításának lehetősége növekednek. A jelenleg komoly problémát jelentő, illetve kezelhetetlennek látszó szociális feszültségek (a hátralékok magas szintje, városi szegénytelepek, a cigány kisebbség egy részével kapcsolatos problémák, a lakótelepek felújítása) a kezelésükre indított szakmai programok eredményeképpen enyhülnek. A gazdasági fejlődés okozta negatív hatásokra (szegények bevándorlása, szociális problémák térbeli koncentrációja stb.) a szociális szféra a kapcsolódó szférákkal együtt megfelelően reagál, így ezek csak korlátozottan fokozzák a jelenlegi kihívásokat. A szociális ellátórendszer színvonala javul, a város lakói minőségi ellátásokat vehetnek igénybe; a civil szervezetek, egyházak ellátási szerepe számottevően megnő. A szociális ellátórendszer hiányzó intézményei kiépülnek, s az ellátások jelentős része a kliensek természetes környezetében történik. A város lakói elfogadóbbá (befogadóbbá) válnak a hátrányos csoportokkal szemben, a szükséges mértékben segítik őket, így rejtőzködésük megszűnik, a város hasznos tagjainak érezhetik magukat. Telekommunikáció, Public Relations: A városi telekommunikációs hálózaton a lakosság számára elérhető elektronikus információk jelennek meg, a hálózat interaktívvá válik. Nyíregyháza ismert és elismert szereplője lesz az interregionális városi folyamatoknak promóciós anyagain keresztül. Excellence Rt. & Városkutatás Kft. & GFB Kft. 6

7 4. Adottságok és SWOT-analízis Demográfiai helyzet: Nyíregyháza Magyarország legkeletibb fekvésű nagyvárosa, lélekszáma alapján az ország hetedik legnagyobb vidéki városa, melyet 1999 elején 113 ezren laktak; a város állandó népessége közel 120 ezer fő. A 275 km 2 kiterjedésű megyei jogú város népsűrűsége magas, 412 fő/km 2. A KSH Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazgatósága által készített, a jelenlegi trendeken alapuló előrejelzés szerint a város lakónépessége 2010-re mintegy 110 ezer, 2020-ra pedig kb. 107 ezer fő lesz. A demográfiai helyzet alakulásával kapcsolatban a város lakónépességének stagnálása, illetve kismértékű csökkenése feltételezhető. A város népmozgalmi folyamatai mind a megyére jellemzőnél, mind a hasonló nagyságrendű városokénál kedvezőbbek, a természetes szaporodás mértéke nagyobb, a vándorlási veszteség pedig mérsékeltebb. A munkaképes korú népesség aránya (kb. a népesség 2/3-a) viszonylag magas, az eltartási kötelezettség kisebb és a foglalkoztatási színvonal is kedvezőbb, mint a megyei átlag. Gazdasági helyzet: Nyíregyházán összpontosul a megye vállalatainak több mint a fele, melyek az összes megyei foglalkoztatott közel 50%-ának adnak munkát. A városban lévő vállalatok kötik le a megyei jegyzett tőke 40%-át és termelik a megyei összes árbevétel felét, viszont a külföldiek által jegyzett tőkebefektetések tekintetében Nyíregyháza aránya csak 17%. Az alkalmazásban állók ágazati megoszlása szerint a városban a gazdasági szerkezet az országoshoz és a megyeihez hasonló, miszerint a nem termelő szektorban (közigazgatás, oktatás, egészségügy stb.) van a legtöbb foglalkoztatott. Ezt követően az iparban és ezen belül a feldolgozóiparban a legmagasabb az alkalmazásban állók aránya. A foglalkoztatásban az iparnak van nagy súlya, a vállalatok számát tekintve pedig a szolgáltatásnak, azaz az iparban több a nagyobb létszámmal dolgozó, a szolgáltatásban pedig a kisvállalatok aránya. A munkanélküliségi rátát tekintve Nyíregyháza mutatója nemcsak a megyei, hanem az országos értéknél is kedvezőbb (8%). A vállalkozások jegyzett tőkéjét tekintve a gazdasági szolgáltatások és az ipar, illetve az építőipar a domináns, a mezőgazdasági vállalkozások szerepe kicsi. Az árbevételben a gazdasági szolgáltatások 20%-kal megelőzik az ipart, viszont az export értékesítési mutatót nézve ez az arány megfordul, amely a szolgáltatások kevésbé export jellegét mutatja. A szolgáltatási ágazatba tartozó vállalatok nettó árbevétele az összes alágazat vállalataihoz viszonyítva 58%, azaz több mint a Nyíregyháza vállalatai által realizált összes üzleti forgalom fele. A szolgáltatók a város társasági adóbevallást benyújtó vállalkozásai adózott eredményének közel felét (46,5%) mondhatják magukénak. Nyíregyháza gazdaságának másik jelentős ágazata a feldolgozóipar. A foglalkoztatás szempontjából a két szektor mérete nagyjából azonos, a feldolgozóiparban a koncentráció jóval nagyobb, utóbbin belül meghatározó súlya van az élelmiszeriparnak és a vegyiparnak. A kereskedelmi forgalom és üzlethálózat nagyságrendjét Nyíregyháza és vonzáskörzete igényeinek kielégítésén túl a szomszédos országokból érkező bevásárló turizmus aktívan befolyásolja. A kiskereskedelem szerkezetében évben változás történt, mivel döntő többségében ekkor telepedtek le a nemzetközi bevásárlóközpontok. Excellence Rt. & Városkutatás Kft. & GFB Kft. 7

8 A szállítási szektor jelenlétében nagy szerepe van a záhonyi logisztikai körzetnek, valamint a határmentiségnek. Szerepe várhatóan az EU csatlakozást követően növekedni fog. A pénzügyi szektor jelentőségét mutatja az a tény, hogy az itt alkalmazásban állók aránya kétszerese a megyei átlagnak. Nyíregyháza az ország pénzintézeti szolgáltatásokkal egyik legjobban ellátott városa; szinte minden kereskedelmi bank rendelkezik itt fiókkal. Környezet- és természetvédelem: A város levegője mérsékelten szennyezett. Főleg az energiatermelésből, fűtésből (gáz) és a közlekedésből származó nitrogén-dioxid és a szálló, valamint a szálló, ülepedő por okoz légszennyezést. Az ipari, mezőgazdasági termelés technológiai kibocsátásai nem vezetnek számottevő légszennyezéshez. Az elmúlt időszakban nőtt a levegőszennyeződéssel is magyarázható légúti, illetve allergiás megbetegedések előfordulásának aránya. A felszíni vizek közül a csapadékvíz és belvíz csatornák vize szennyezett, ami elsősorban az illegális szennyvízbekötésekből, a csapadékvizek szennyezettségéből és a termálfürdők magas sótartalmú vizeinek beengedéséből származik. Jelenleg a Nyíregyházát ivóvízzel ellátó vízbázisok sérülékenynek minősülnek. A várost érintő fő belvízcsatornák, az Érpatak (VIII. sz. főfolyás) és a Simai (IX. sz.) főfolyás a mellékcsatornákon keresztül a vízgyűjtőterület összes településének belvizeit vezetik le. A nyíregyházi tavak közül az Oláhréti és a Nagyréti-tározók (Császárszállási tavak) esetében a belvízmentesítés, belvíztározás mellett előtérbe került az üdülési célú hasznosítás; a két részből álló Sóstói-tó egyikén szabadvizű strand üzemel, míg a másikat főként csónakázó- és horgásztóként használják. A Bujtosi tavak rekultivációjára 1997-ben került sor, a környéken pihenőövezet kialakítása folyik. Nyíregyháza közúti közlekedésből származó zajterhelése minden jelentősebb közút esetében határérték feletti. Az azonos besorolású útvonalak környezetét tekintve a zajterhelés átlagosnak mondható. A repülőtérhez legközelebb eső helyek lakóterületi célú felhasználása nem ajánlatos. Nyíregyháza nem tartozik az ipari üzemek által zajjal nagymértékben terhelt területek közé. A kommunális szilárd hulladékok mennyisége évről évre növekszik. A városban a papír, üveg és gumiabroncs hulladék vonatkozásában végeznek egyes körzetekben szelektív hulladékgyűjtést. A város több pontján rendszeresen illegális hulladék lerakás történik. Folyékony hulladékkezelés a Felsősimai II. számú szennyvíztisztító telepen történik, ahol a tisztított szennyvíz szennyező anyag koncentrációja határérték feletti. A szennyvíziszap kezelése egyik telepen sem felel meg az érvényben lévő környezeti előírásoknak. Az I. telep korszerűsítése elkezdődött. Nyíregyháza veszélyes hulladék kibocsátása az elmúlt öt év átlagában 3,4 ezer tonna körül alakult, s ez a mennyiség a hasonló nagyságú városok kibocsátásával összevetve nem mondható jelentősnek. A városban két tartósan károsodott területet tartanak nyilván: Nyíregyháza-Borbányán a Kállói út mellett a város által korábban üzemeltetett, volt kommunális hulladéklerakót, illetve Nyíregyháza Ilona tanyával szemben a volt folyékony hulladéklerakót. Nyíregyháza zöldfelületei szigetes elrendezésűek, közhasználatú zöldfelületeinek nagysága 786,5 ha. A parkfenntartásba bevont összterület a közhasználatú zöldfelületek 24,4 %-a. Gond a talaj tápanyag utánpótlása és az elöregedett növényzet cseréje. A kertek mellett parlagfűvel erősen fertőzöttek a dűlőutak, árokpartok is. Ugyancsak negatív folyamat, hogy a gazdálkodók számának bővülésével nem növekednek a növényvédelmi ismeretek. Excellence Rt. & Városkutatás Kft. & GFB Kft. 8

9 Egészségügyi helyzet: Az aktív korú lakosság halandósága összességében mind a férfiak, mind a nők esetében lényegesebb jobb, mint az országos átlag. A járműbalesetek, öngyilkosságok és egyéb balesetek miatt kedvezőtlenebb a halálozás, ami felhívja a figyelmet a psychés feszültséget okozó tényezőkre. A természetes halálozások között a keringési rendszer, az emésztőrendszer és a daganatos megbetegedések a legsúlyosabbak. Az elkerülhető halálozások körébe tartozó magasvérnyomás- és agyérbetegségek főként a lakosság helytelen táplálkozási szokásaival, mozgásszegény életmódjával és az orvosi gondozás igénybevételének hiányosságaival magyarázhatók. Figyelemre méltó a férfiak halálozási statisztikájánál az alkohol és nem alkohol okozta májzsugor relatíve magas aránya. A légzőrendszeri halálozások magas aránya hátterében vélhetőleg a dohányzás és a levegő rossz tisztasági foka húzódik meg. A lakosság egészségi állapotát jelentősen befolyásolja a természetes és a mesterséges környezet; a kialakuló betegségek, illetve a halálozások mintegy 10%-áért a kedvezőtlen faktorok a felelősek. Az egészségügyi ellátó rendszer több vonatkozásban változott. Biztosítási alapú lett az ellátás, a körzeti orvosi rendszer házi orvosi rendszerré alakult át. Az önkormányzat új rendelők építésével és saját rendelők építésének támogatásával javította a tárgyi feltételeket. Probléma, hogy a fejlesztések ellenére még mindig magas az egy praxisba bejelentkezett lakosok száma. Minden házi gyermekorvosi praxisban gyermekszakorvos dolgozik, s minden praxisnak önálló fogorvosi rendelője van. A központi orvosi ügyelet munkaszüneti napokon a városkörnyék 5 települése ellátását is biztosítja. Az orvosi szakellátás a Jósa András Kórház-Rendelőintézetben biztosított. Fenntartója a tulajdonosi jogokat gyakorló Megyei Önkormányzat. Közel 230 szakrendelésen folyik ellátás. A jelen struktúra zsúfolt, nagy forgalmú, sok várakozási idővel jellemezhető. Felvevő területéhez közel 300 ezer lakos tartozik. A járóbeteg szakellátás területén a 10 ezer lakosra jutó kapacitás minden szakrendelés vonatkozásában elmarad az országos hasonló mutatóktól. A kórház fekvőbeteg ellátásának szakmai palettája igen széles. Harminc különböző osztályon, több mint ágyon folyik a fekvőbeteg ellátás. A 10 ezer lakosra jutó ágyszám nem éri el az országos átlagot. Az ágystruktúra gyakorlatilag megfelel a felvevő terület morbiditási és mortalitási mutatóinak; magas az ágyszám a gyermekosztályon és a pulmonológián, mely a lakosság szociális helyzete miatt indokolt. Fejleszteni szükséges viszont a PIC ágyak számát. Oktatás, közművelődés: A városban 18 önálló önkormányzati fenntartású óvoda, 20 általános iskola, 18 középfokú oktatási intézmény és 3 főiskola működik, emellett nem önkormányzati intézményként további 2 óvoda, 6 általános és 5 középfokú iskola üzemel. A diákok összlétszáma megközelíti a 30 ezer főt. A tanulólétszám a legdrasztikusabban az általános iskolákban csökkent. A bokortanyák esetében az iskolai kapacitások kihasználása alacsony szintű, ugyanakkor a város belterületén hosszabb távon sem lesznek kihasználatlan iskolai férőhelyek, azaz a lakókörzeti differenciálódás tendenciája növekvő. A város középiskolái nemcsak a helyben lakókat szolgálják ki, a tanulók jelentős része a megye egész területéről, sőt esetenként más térségekből érkezik. A szakképző iskolai oktatás mai struktúrája az 1990-es évek elején alakult ki. A hagyományos rendszert fokozatosan felváltotta az OKJ szerinti szakmai képzés. További változást hozott az idegen nyelvek oktatásának kiterjesztése, valamint az informatika és a gazdasági ismeretek beépülése a tantervekbe. Gond, hogy az oktatásban alkalmazott technikai eszközök hamar elavulnak, cseréjük, korszerűsítésük jelentős ráfordításokat igényel évről évre. Excellence Rt. & Városkutatás Kft. & GFB Kft. 9

10 A felsőoktatás az elmúlt évtized egyik legdinamikusabban fejlődő ágazata, melyet országosan és helyi szinten egyaránt két fő folyamat jellemez: a hallgatói létszám tartós növekedése, valamint a felsőoktatási integráció; emellett mind a város, mind a megye humán erőforrás helyzete szempontjából fontos, hogy egyre több piacképes szak beindítására került sor. A kilencvenes években kihelyezett tagozat vagy konzultációs központ révén több egyetem és főiskola is indított képzéseket a városban. Becslések szerint a nem nyíregyházi főiskolákon és egyetemeken tanuló és végző nyíregyházi és megyei származású hallgatók legalább fele nem tér vissza a városba és a megyébe, ami rontja a város és a megye diplomás szakember ellátottságát, különösen a jövőorientált szakmák esetében. A város kulturális életét kettősség jellemzi. Bár az intézmények egy része megyei feladatokat lát el, a szolgáltatások igénybevevői között többségben vannak a nyíregyháziak. A város kulturális élete sokszínű, pezsgő, a kínálat gazdag, egyre nagyobb visszhangja van bel- és külföldön egyaránt. Ugyanakkor a rendezvények gyakran koordinálatlanul valósulnak meg, ütik egymást, amely mind az érdeklődő közönség, mind a rendezők szempontjából kedvezőtlen. A kulturális, művészeti tevékenységeken belül a város erősségei között tartják számon pl. a színházat, a zenei életet, s ezen belül is a kórusokat, a vonós, fúvós és ütős zenét, a néptáncot; az intézmények közül az Állatpark és a Sóstói Múzeumfalu a legnépszerűbb. Hagyományteremtő szerepe van az Országos Zeneiskolai Zongoraversenyeknek és a Vonós Zenei Fesztiválnak. A művelődési intézmények infrastrukturális és humán háttere differenciált; a város (és intézményfenntartóként a megye is) törekszik arra, hogy mindegyikük elfogadható feltételek között tudjon tevékenykedni. Szociális helyzet: A megyeszékhely és a környező települések szociális helyzetével kapcsolatban adottság, hogy a különböző ellátásokra szoruló személyek, családok száma és aránya magasabb, mint az ország kedvezőbb helyzetben lévő településein; ez továbbra is fokozott szerepet szán a helyi szociális ellátórendszernek. A város lakosságának szociális helyzete csak hosszabb távon és fokozatosan javulhat, párhuzamosan a város várhatóan erősödő gazdasági teljesítményével. A szociális biztonság megteremtése, növelése azonban nem a gazdasági fejlődés közvetlen eredménye, hanem a remélhetőleg bővülő források felhasználásával végrehajtott aktív politika eredménye lehet. Az ellátórendszer fejlesztésével kapcsolatban adottságnak tekinthető az is, hogy a szakszerű és korszerű, elsősorban intézményi ellátási formák mielőbbi megvalósulása érdekében a város önkormányzatának olyan feladatok ellátását is fel kell vállalnia, illetve abban részt kell vennie, amely a jogszabályok szerint nem ellátási kötelezettsége, azonban e szerepvállalás hiányában az ellátás megvalósulása nem vagy csak hosszú távon volna lehetséges. Excellence Rt. & Városkutatás Kft. & GFB Kft. 10

11 SWOT analízis Erősségek Az átlagosnál kedvezőbb demográfiai folyamatok. A vállalkozások számának dinamikus növekedése Jelentős pénzintézeti tevékenység. Természeti értékek, szellemi és tárgyi örökség a városban és a városkörnyéken (tradicionális urbanizáció). Stabil egészségügyi ellátó rendszer. Jól működő oktatási rendszer. Erős lokálpatriotizmus. Karakteres városszerkezet. Városi zöldfelületek mozaikos szerkezete. Az Önkormányzat érzékenysége a szociális problémák iránt. A szociális szakemberek magas szintű szaktudása, elhivatottsága és kezdeményezőkészsége. Gyengeségek Alultőkésítettség. Gyenge innovációs kapacitás. A logisztikai szerepkör tisztázatlansága. Környezeti ártalmak az emberi egészségre (szálló, ülepedő por, parlagfű). Egyes megbetegedési/halálozási típusok magas gyakorisága (szív- és érrendszeri, daganatos, illetve allergiás megbetegedések). Az egészségügyi ellátó rendszer kapacitási mutatóinak lemaradása az országos átlaghoz képest. A fiatal értelmiségiek elvándorlása. Koordinálatlan rendezvényszervezés. A városon belüli közlekedés nagy környezeti terhelése. A Nagykörúton belüli lakóterületek közterületei rendezetlenek (burkolat, zöldfelület, parkolók). A szociális ellátórendszer finanszírozási elégtelensége. A civil szervezetek és az egyházak szakmai és intézményi adottságai nem megfelelőek a szociális ellátási szerződések kialakításához. Kis méretű bérlakásszektor. A lakótelep felújítás megoldatlansága. Kis mértékű lakásmobilitás. Lehetőségek Veszélyek A kereskedelem tudatos fejlesztése. A lakosság elöregedése. A regionális logisztikai szerepkör tisztázása. Az M3 gyorsforgalmi út nem éri el a megyét. A technológia transzfer erősítése a középvállalkozások A levegő szennyezettségének növekedése. felé. A zaj- és rezgésártalmak növekedése. Az inkubáció erősítése a mikro- és a kisvállalkozások Az ivóvíz-bázis sérülése. számára. Az egészségügyi ellátó A repülőtér regionális, üzleti funkcióinak erősítése. elmaradása. rendszer beruházásainak A természetvédelmi és a környezetvédelmi szemléletmód Az oktatási rendszer szakmai, technikai fejlesztésének tudatosítása. elmaradása. A természeti értékek felhasználásának növelése. A fiatal szakemberek elvándorlása. Az egészségügyi szűrési, megelőzési tevékenység bővítése. A kereskedelmi típusú szórakozási lehetőségek túlsúlya. A szakemberek letelepedésének ösztönzése. A zöldfelületek fogyása. A kulturális értékek védelme, megismertetése. Erős társadalmi polarizálódás. A színvonalas szabadidős lehetőségek körének bővítése. A prevenció és terápia hatékonyságának csökkenése a Karaktermegőrző fejlesztés a városban és a szociális szektorban. városkörnyéken. A lakótelepek műszaki leromlása. Többfunkciós területek létrehozása a Nagykörúton belüli részek gazdagításával, a Nagykörúton kívül a kereskedelmi és lakóterületekhez kapcsolódó új területfelhasználás ösztönzésével. A szociális problémák térbeli koncentrációja. A Belváros gépjárműforgalmának korlátozása az elérhetőség és a parkolás biztosításával. A civil szervezetek és egyházak fokozott bevonása a szociális ellátásba. Komplex szociális kísérleti programok beindítása. A hátrányos csoportokkal kapcsolatos szemlélet megváltoztatása. Innovatív lakáspolitika alkalmazása. Aktív lakásépítő vállalkozók működése. Excellence Rt. & Városkutatás Kft. & GFB Kft. 11

12 5. A városfejlesztés fő célja, irányai A nyíregyházi jövőkép középpontjában a gazdasági és közigazgatási hatékonyság növelése áll, együttesen az életminőség javításával, amely következmény lehet. Ez a jövőkép az egymással részben konfliktusban lévő célok miatt csak a közszféra aktív szerepvállalásával, kölcsönös előnyöket kereső, kooperációra és kompromisszumra épülő fejlesztési/szabályozási adminisztratív struktúrákkal valósítható meg. Nyíregyháza jövőképe megvalósulása érdekében két alapvető stratégiai célt jelöl ki a településfejlesztési koncepció: - Stabil alapokon nyugvó, kiegyensúlyozott, fejlődő gazdaság megvalósítása - Minőségi életkörülmények biztosítása Nyíregyháza nagyvárosi karakterét az elmúlt évek dinamikus fejlődése megalapozta, ugyanakkor a város nagy kihívás előtt áll: Kérdés, hogy az elkövetkezendő évek kedvező geopolitikai adottságait (új schengeni határ) tőkévé tudja-e kovácsolni a szolgáltató-kereskedő városi arculat elfogadtatásával, bel- és külföldön, keleten és nyugaton egyaránt. Ugyanilyen fontos a tradíciók megőrzése is: a város lakói számára minőségi életkörülményeket kell biztosítani annak érdekében, hogy a képzett munkaerő elvándorlása megszűnjön, az elöregedés lassuljon, s rang legyen nyíregyházi lakosnak lenni Kelet- Magyarországon. A gazdasági fejlesztések alapja lehet a nemzetközi tőke államhatár menti igényeinek valós kielégítése hosszú távon. Ez jelenti egyrészt a fejlett vállalkozói infrastruktúra kiépítésének programját (megtelepítési hatás), másrészt az igény alapú humán erőforrás fejlesztést (korszerű és képzett munkaerő biztosítása), amely ha párosul a város gazdaságának tervszerű élénkítésével, a jövő húzó ágazatainak támogatásával és ezen keresztül az egészséges gazdasági struktúra létrejöttének elősegítésével sikeres stratégiává válhat. A regionális szerepkör felvállalása csak azokon a területeken célszerű, ahol más hasonló településekhez képest valós előnyök állnak fenn. Komplex cél lehet a pénzügyi szolgáltatások további erősítése és összekapcsolása a kereskedelem új formáival (pl. logisztikai központ erős pénzügyi szerepvállalással). A minőségi életkörülmények biztosítása érdekében fontos, hogy a városi fejlesztések maximálisan vegyék figyelembe a természetes környezet fenntartását és védelmét, valamint a város és városkörnyék karaktermegőrző fejlesztését. Szükséges továbbá a belső városi közlekedés környezetbarát fejlesztése és a városi közterületek humanizálása. Stratégiai cél a lakásfeltételek javítása, valamint a lakosság egészségi állapotának javítása. A helyi kultúra és közművelődés magas szintű biztosítása minden városlakónak valós igénye. A szociális biztonság megteremtése kapcsán a hátrányos helyzetű, illetve szociális ellátásra szoruló társadalmi csoportok életkörülményeit, a társadalom többi tagjához történő felzárkózásának esélyeit több dimenzió mentén szükséges javítani. Annak ellenére, hogy a szociális szektor nem termelő szektor, fejlesztését továbbra sem szabad elhanyagolni, mert csak ekkor lehet elérni, hogy 15 év múlva azok is szívesen éljenek Nyíregyházán, akiket sorsuk nem a nyertesek oldalára állított. Excellence Rt. & Városkutatás Kft. & GFB Kft. 12

13 6. Célpiramis, prioritási sor 6.1. Célpiramis A célpiramis egységes szerkezetben foglalja magába a stratégiai célkitűzések, a stratégiai programok, valamint az operatív programok rendszerét. Funkciója az egymásra épülő tervezési szintek bemutatása. A célpiramist az 1. számú melléklet tartalmazza Prioritási sor A prioritási sort a 2. számú melléklet tartalmazza A stratégiai és operatív programok egymás közötti kapcsolata A programok közti kapcsolatokat a 3. számú melléklet tartalmazza. 7. A stratégiai programok kifejtése stratégiai cél: Stabil alapokon nyugvó, kiegyensúlyozott, fejlődő gazdaság megvalósítása Fejlett vállalkozói infrastruktúra kiépítése stratégiai program Társadalmi, gazdasági és környezeti szükségletek Nyíregyháza gazdaságföldrajzi elhelyezkedése kereskedelmi szempontból stratégiai adottság, amennyiben a közép-európai korridoron a legkeletebbre húzódó fejlett városi infrastruktúrával és szolgáltatási kultúrával bíró település. Mindezt a gazdaságföldrajzi adottságot felhasználva hosszú távon a XXI. század vállalkozói infrastruktúrájának megteremtése a cél, a tőkevonzás érdekében, amely elsődlegesen szolgáltatás alapú. A fejlett vállalkozói infrastruktúra kialakítása középtávon előfeltétele Nyíregyháza keleti kereskedelmi központtá válásának, az Európai Uniós csatlakozást megelőző és az azt követő első középtávú időszakban egyaránt. A város kereskedelmi központtá akkor válhat, ha képes kiszolgálni a kereskedelem olyan új formáit, például a nemzetközi közvámraktár vagy az E-business, valamint a multinacionális elosztóhálózatok kelet felé történő terjeszkedését. A következő években a város a multinacionális kereskedelmi cégek képviseleteinek, átutazó ügynökeinek és ügynökségeinek adhat otthont a schengeni határvonal feltételezett áttelepülése miatt, ugyanis egy határvonal áthelyezése mindig együtt jár a gazdasági-infrastrukturális struktúrák mozgásával, illetve a növekvő állami szerepvállalással a kiegészítő közigazgatási infrastruktúrák területén. E cégek letelepítésének versenyében az a település lehet sikeres, amely képes magas színvonalú szolgáltatásokat nyújtani: - a bérirodák, tárgyaló és konferenciaközpontok; - a telekommunikációs hálózatok; - az E-business; - a banki és a kereskedelmi hálózatok, valamint a valós árumozgások összekapcsolhatósága területén. Excellence Rt. & Városkutatás Kft. & GFB Kft. 13

14 A program célja A program célja az üzleti-szolgáltatási infrastruktúrák fejlesztése, elektronikus kommunikációs hálózatok, E- business rendszerek, a befektetések ösztönzése, az üzleti infrastruktúra tágabb értelmezésű javítása a város elérhetőségének növelésével, valamint olyan innovatív környezet megteremtése, amely biztosítja az alkalmazott kutatás-fejlesztési eredmények beépítését a fejlett vállalkozói üzemvitelbe. A program tartalma A program keretébe tartozik az ipari park területén közép távon professzionális nemzetközi spedíciós cégek betelepítése, valamint nemzetközi fejlesztési bank bevonásával közvámraktár telephely létesítése, amely valamely multinacionális elosztóhálózat része (pl. Amsterdam, Rotterdam). Olyan városi telekommunikációs tartalom ipar kiépítése, amely kétnyelvű és lehetőség szerint hosszú távon interaktív. A vállalati alkalmazott gyakorlati kutatás-fejlesztési tevékenység feltételeinek megteremtése. A program eszközei és intézményrendszere A program indításakor az alapvető eszköz nemzetközi befektetési konferenciák szervezése, a külföldi konferenciákon való részvétel, a város lehetőségeinek megismertetése, a figyelem felkeltése a pénzügyi és kereskedelmi tőke vonatkozásában. Intézményesítés nem szükséges. Középtávon a közszektor integráló hatásának csökkenésével a vállalkozói koordináció (beruházók, bonyolítók) megvalósítható. Elengedhetetlen folyamatosan a program alatt megfelelő minőségű promóciós anyagok készítése, a kiküldött anyagok fogadtatásának mérése. A telekommunikációs hálózatok tartalom ipari fejlesztését a városi közszektornak kell felvállalnia, elsődlegesen pályázatok támogatása, illetve benyújtása útján. Minél szélesebb spektrumon valósul meg a fejlesztés, annál nagyobb esély van a hálózati kapcsolatokon keresztül a város megismertetésére, a kommunikációs hálózatok szerves interaktív használatára a város lakói, az intézmények és a versenyszektor szereplői által. Hangsúlyt kell fektetni a vállalati alkalmazott gyakorlati kutatás-fejlesztés támogatására. Az Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal szerepe A választott tisztségviselői szint a képviseletben tölt be aktív szerepet. A Polgármesteri Hivatal a műszaki előkészítések terén és a kezdeményező, koordinációs szerepkörben válhat meghatározóvá. Hatáselemzés (várható környezeti, gazdasági és társadalmi hatások) A fejlett vállalkozói infrastruktúra kiépítésének várható hatása a város gazdasági életének erősödése, a hozzáadott érték termelő képesség növekedése, az átlagjövedelmek emelkedése. Mindez többek között a helyi adók forrásallokációján, a vállalkozások urbanizációs fejlesztésein keresztül visszahat a helyi közszektor fejlődésére. Az operatív programok felsorolása Befektetés-ösztönzés A város elérhetőségének javítása Az innovatív környezet megteremtése Excellence Rt. & Városkutatás Kft. & GFB Kft. 14

15 A gazdaság igényeihez illeszkedő humán erőforrás fejlesztés stratégiai program Társadalmi, gazdasági és környezeti szükségletek A humán erőforrások fejlesztése a Nyíregyházán, az érintett mikrorégióban és a megyében élő lakosság helyzetére közvetlen hatást gyakorol és a fenntartható fejlődés egyik alapfeltételét is jelenti. A város versenyképességének erősítése az itt élő lakosság képzettségi színvonalának jelentős emelése és a gazdasághoz való alkalmazkodási képesség fejlesztése nélkül elképzelhetetlen. A közoktatás színvonala Nyíregyházán általában jónak értékelhető; elsősorban az intézmények felszereltségének javítása, illetve egyes területeken (pl. számítástechnikai, idegen nyelvi oktatás) indokolt a fejlesztés. A gimnáziumi képzés keretében fontos a differenciált lehetőségeket és a speciális szakmai elképzeléseket is figyelembe véve a minőség további javítása. A gimnáziumokban tovább kell erősíteni a felsőoktatásra való felkészítés funkcióját. A szakképzési rendszer egyik húzó ága a nagy hagyománnyal és intézményrendszerrel rendelkező középfokú oktatás (ideértve a szakmunkásképzést is). A középfokú iskolarendszerű képzés viszonylag lassúnak mondható modellváltása, illetve a helyi gazdaság munkaerő iránti igénye bővülésének elmaradása miatt a pályakezdők között magas azon szakmával rendelkezők aránya, akik nem tudnak helyben elhelyezkedni a megszerzett végzettségükkel. A foglalkoztatottak számának nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlása alapján a város felsőoktatása jelenleg viszonylag kedvezőtlen munkaerő-piaci pozícióban van, hisz a város felsőoktatásában zömmel a stagnáló vagy létszámleadó ágazatokra történő, nagy létszámú képzés van jelen, míg az egyre dinamikusabban fejlődő ipar és szolgáltatások képzési irányai nem vagy csak kisebb arányban vannak képviselve. Ugyancsak hiányoznak a közigazgatásban jól alkalmazható szakirányok (pl. államigazgatási). A jelenlegi trendek fennmaradása esetén alig kezelhető túlképzés jellemzi a tanárképzést a főiskolai szinten, valamint az agrárképzést főiskolai és egyetemi szinten egyaránt. Kedvező ugyanakkor az egészségügyi és a gazdasági képzések növekvő súlya. Mindezek figyelembe vételével a gazdaság munkaerő szükségletének kielégítése, a munkanélküliség visszaszorítása, a külső befektetők letelepítése, a kis- és középvállalkozások megerősítése az oktatás, az át- és továbbképzések rendszerének összehangolt fejlesztése nélkül nem érhető el. A program célja Nyíregyháza gazdasági szerkezetében a bekövetkezett és a várhatóan bekövetkező változások, a gazdasági körülmények, a növekvő technológiai színvonal új képzettségeket és képességeket, valamint oktatási intézményi infrastrukturális (felszereltség) fejlesztéseket követelnek. A változó igényeket csak a gazdaság szereplőivel szorosan együttműködő, rugalmas felsőfokú kutatás-fejlesztési képzési rendszer, a standard színvonalat biztosító gimnáziumi oktatási rendszer, valamint a szak- és továbbképzési intézményrendszer képes figyelembe venni a kapcsolatok intézményesülésével. Cél a minőségi munkaerő biztosítása a gazdaság fejlődésének elősegítése érdekében, valamint a munkanélküliség hatékonyabb kezelése. A program tartalma Igényalapú fejlesztések bázisán a középfokú és a felsőfokú üzleti-gazdasági képzési rendszer hatékonnyá és korszerűvé tétele. Excellence Rt. & Városkutatás Kft. & GFB Kft. 15

16 A program eszközei és intézményrendszere A program eszközrendszerét a vállalkozások és a munkaügyi intézményrendszer félévente történő lekérdezése a munkaerő-piaci igények változásáról, valamint az információk elemzése jelentik. Intézményrendszerébe a saját fenntartású intézményhálózat fejlesztése tartozik. A felsőfokú képzési struktúra átalakítása tekintetében a Nyíregyházi Főiskola intézményén belül, a gimnáziumi képzés, valamint a szakképzés tekintetében a saját fenntartású intézményhálózat keretében javasolt a lehetséges fejlesztési területeket átgondolni. Az Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal szerepe A saját fenntartású intézményrendszer pedagógiai programstruktúrájának és a közoktatási koncepció középfokú oktatást érintő részének módosítása, a versenyszektor és a közoktatás szereplőinek összekapcsolása során az Önkormányzat kezdeményező, koordináló szerepet tölt be. Hatáselemzés (várható környezeti, gazdasági és társadalmi hatások) A program eredményeként a gazdaság munkaerő-piaci igényeit kielégítő szakemberállomány, valamint korszerű tudásbázissal rendelkező kvalitatív szakemberek megjelenése várható. Az operatív programok felsorolása A középfokú oktatás összehangolása a munkaerő-piaci igényekkel (tartalmi és infrastrukturális fejlesztés) A munkaerő-piaci át- és továbbképzések erősítése A pályakezdő diplomások elhelyezkedésének, letelepedésének támogatása A felsőoktatás fejlesztése Egészséges gazdasági struktúra, húzó ágazatok kialakítása és fejlesztése stratégiai program Társadalmi, gazdasági és környezeti szükségletek Nyíregyháza Megyei Jogú Város gazdasági struktúrájának meghatározó eleme a keleti kereskedelem és az élelmiszer-feldolgozás. Ezt a gazdasági struktúrát javasolt egyrészt átalakítani az elkövetkezendő 15 évben keletnyugati pénzügyi és kereskedelmi szolgáltató szerepkörré, másrészt kiegészíteni korszerű üzleti infrastrukturális szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások betelepítésével. Ezen utóbbi kettő terület lehet a jövő húzó ágazata. A program célja A gazdasági struktúra átalakítása, egyensúly teremtése a tradicionális feldolgozóipari struktúra, valamint a kereskedelmi szolgáltatási és idegenforgalmi ágazatok fejlesztése között. A program tartalma A vállalkozás-letelepítési stratégia kidolgozása és a támogatási rendszer összekapcsolása a tőkemegkötés érdekében. A program eszközei és intézményrendszere A területfejlesztés megyei intézményrendszerével együttműködve fel kell mérni a letelepült vállalkozások körét, a letelepülések lehetőségeit, módját. A kompetenciák figyelembe vételével a fejlesztési pályázatokat (megyei, regionális, országos) kiírni, módosítani, illetve bírálni kell. Excellence Rt. & Városkutatás Kft. & GFB Kft. 16

17 Az Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal szerepe Az Önkormányzat szerepe az érdekérvényesítés, illetve kezdeményező, koordináló funkciót vállalhat fel a program megvalósítása érdekében. Hatáselemzés (várható környezeti, gazdasági és társadalmi hatások) Kevésbé sebezhetővé válik középtávon a város gazdasági struktúrája, egyenletesebb adóbevétel és növekvő hozzáadott érték termelés jelentkezik. Nő a fogyasztási képesség a lakossági oldalon. Jelentősebbé válik a megtakarítási hajlandóság. Az operatív programok felsorolása A szolgáltató és a kereskedelmi ágazatokban (multinacionális kereskedelmi cégek és ügynökségek, spedíciós cégek, közvámraktár) érdekelt nemzeti, közép- és multinacionális tulajdonú vállalkozások betelepülésének elősegítése Az üzleti idegenforgalom fejlesztésének elősegítése A regionális szerepkör erősítése stratégiai program Társadalmi, gazdasági és környezeti szükségletek Nyíregyháza regionális szerepkörének taglalása előtt meg kell jegyezni, hogy e szerepkör több területi szinten kap értelmet. Meghatározó jellegét tekintve egyrészt kistérségi (mikroregionális), másrészt megyei, harmadrészt regionális (Észak-Alföldi Régió), negyedrészt interregionális (Kárpátok Eurorégió) szinten kap/kaphat szerepet a város. Az országban és a régióban is megfigyelhető az a tény, hogy ma a városok versenyhelyzetben vannak. Versenyezniük kell a befektetőkért, az állami forrásokért, egyedi programokat kell kínálniuk az érkező üzletembereknek és turistáknak. Nyíregyháza szerves összhangban él a városkörnyéki településekkel. A város feladatai között megjelennek és egyben vonzáskörzetet jelentenek a kereskedelmi ellátás, az egészségügy, az oktatás, a közlekedés, a munkahelyteremtés, a közigazgatás feladatai, a kommunális szolgáltatás, a szabadidős tevékenység. Megyei szinten is kiemelt szerepet kap a város az egészségügy, a közép- és felsőfokú oktatás, a kis- és nagykereskedelem, a logisztikai tevékenység, a banki, pénzügyi, jogi, szakértői szolgáltatások stb. területén. Az Észak-Alföldi Régió létrejötte és az ezzel egyidejűleg elkezdődő regionalizáció folyamata jelenleg hátrányosan érinti a várost, mivel mind a Regionális Fejlesztési Tanács, mind a Regionális Fejlesztési Ügynökség székhelye Debrecenbe került, ezért el kell érni a komparatív előnyök mentén a három megyei jogú város közötti regionális központi feladatkör felosztását középtávon. Nyíregyháza interregionális kapcsolatait tekintve feladatot vállal a CINTE Európaközi Városhálózatban, az UTO Digitális Városok szervezetében, testvérvárosi együttműködéseket ápol; az Önkormányzat számít a civil szervezetek közreműködésére a nemzetközi kapcsolatok koordinálásában. Nyíregyháza fejlődési lehetőségei nagyban függnek attól, hogy miként tudja kihasználni komparatív előnyeit és a városba vonzani a befektetőket. A program célja A város erősségeként értelmezhető a kedvező földrajzi elhelyezkedés, Szlovákia, Ukrajna és Románia közelsége, ezért általános célként fogalmazható meg a határmenti régió adta lehetőségek jobb kihasználása. Ezen szomszédos országoknak az országhatárhoz közel eső településeivel történő gazdasági-kulturális kapcsolat kiépítése és egyben egy regionális központtá válás a város stratégiai célkitűzésévé kell válnia. Excellence Rt. & Városkutatás Kft. & GFB Kft. 17

18 A program tartalma A regionális központi szerepkör pontosítása és egyeztetése a másik kettő megyei jogú várossal, majd a megszerzett regionális funkciók erőteljes fejlesztése. A régió területfejlesztési és/vagy ágazati koncepciójának és programjának végrehajtásában történő együttműködés a város érdekében. Az országos és/vagy megyei források allokációja a regionális központ szerepkör mentén. A program eszközei és intézményrendszere Promóciós anyagok készítése, a szerepkör tudatosítása, egyeztető fórumok, konferenciák tartása. Az Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal szerepe Az önkormányzat e program megvalósítása során önként vállal feladatokat (pl. testvérvárosi együttműködések); többségében kezdeményező, koordináló szerepet tölt be. Különösen a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye által felügyelt regionális feladatok (vállalkozásfejlesztés, vidékfejlesztés, monitoring) koordinálásában szükséges aktív szerepvállalás. Hatáselemzés (várható környezeti, gazdasági és társadalmi hatások) A megyei és regionális kohézió erősítése, a korrekt munkamegosztáson alapuló együttműködések révén Nyíregyháza vezetésével Szabolcs-Szatmár-Bereg megye fejlődési esélyei is jelentősen javulhatnak. A jelen helyzetet tekintve Nyíregyháza regionális szerepe csak a megyében domináns, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye befolyása pedig gyenge a régióban. A reális lehetőségeket számba véve viszont 2 éven belül növekedni fog az Észak-Alföldi Régióban betöltött szerep a regionális munkamegosztás segítségével. Az operatív programok felsorolása A Kárpátok Eurorégiós együttműködés erősítése Nemzetközi regionális pénzügyi és kereskedelmi központtá válás területi munkamegosztással Regionális repülőtér idegenforgalom, az üzleti turizmus működési feltételeinek elősegítése stratégiai cél: Minőségi életkörülmények biztosítása Környezet- és természetvédelem stratégiai program Társadalmi, gazdasági és környezeti szükségletek Nyíregyháza levegője mérsékelten szennyezett: a kén-dioxid és korom mennyisége csökkent a fűtéskorszerűsítések következtében, azonban a nitrogén-oxidok, a szén-monoxid és a szálló por mennyisége növekedett a gépjármű-forgalom bővülése és a zöldfelületek fogyása, valamint a külterületen lévő erdők, fasorok, facsoportok letermelése és a gyep művelési ágú területek feltörése miatt. Ezáltal (és a parlagfű, valamint más melegigényes gyomfajok terjedése miatt) jelentősen nőtt a légúti és allergiás megbetegedések előfordulása. A közúti közlekedés növekedése a zajterhelés határérték fölé emelkedését is eredményezte. Néhány cég zajkibocsátása nagyobb a megengedettnél. Egyéb zajjal terhelt területek a repülőtér, valamint a lakóterületbe ékelt kisüzemek környezetében fordulnak elő. A felszín alatti vízrendszer függőlegesen nyitott rendszer, ezért a felszíni vízfolyások és a felszín alatti vízrendszer az illegális szennyvízbekötésekből, a közlekedés olajszármazékaiból, a termálfürdők magas sótartalmú vizeinek beengedéséből eredő szennyezettsége potenciális veszélyt jelent az ivóvízbázisokra, valamint korlátozza hasznosításukat. Excellence Rt. & Városkutatás Kft. & GFB Kft. 18

19 A termálvizet adó rétegek pozitív nyomásállapota az utóbbi években negatívra változott, ezért a kitermelést nem lehet növelni. A kommunális szilárd hulladékok mennyisége növekvő tendenciát mutat. Bár Nyíregyházán van szilárd kommunális lerakó, az illegális hulladéklerakás a város több pontján gondot okoz. Részleges szelektív hulladékgyűjtés és újrahasznosítás folyik. A folyékony hulladék tisztítását a Felsősimai II. sz. szennyvíztisztító telepen végzik, azonban a szennyvíziszap kezelése a környezeti előírásoknak nem felel meg. Az I. telep korszerűsítése elkezdődött, ennek kapacitása kielégíti a város igényét. A városban keletkezett veszélyes hulladék mennyisége nem jelentős, ártalmatlanítása vagy a városban, vagy Magyarországon belül megoldott. A városban két tartósan károsodott területet tartanak nyilván. Nyíregyháza zöldfelületei szigetes elrendezésűek. Minden fenntartott zöldfelület és a közterületek növényállománya esetében probléma a talaj tápanyag utánpótlásának és az elöregedett növényzet cseréjének megoldása. A beépített területek növekedése (különösen a nagy kereskedelmi létesítmények és parkoló területeik) a zöldfelületek fogyását eredményezi. A Közgyűlés által elfogadott környezeti nevelési program és a környezetvédő civil szervezetek lefektették a környezeti nevelés alapjait Nyíregyházán. A környezettudatosság hagyományaihoz a felsőoktatási intézmények környezetvédelmi, környezetgazdálkodási szakirányú képzései is hozzájárulnak. A program célja A város környezeti állapotának javítása, a környezeti ártalmak csökkentése. A program tartalma A Nemzeti Környezetvédelmi Programot, valamint az Európai Unió követelményeit is figyelembe véve a környezet minőségének javítása érdekében több városi felmérés és program kidolgozása/megújítása szükséges. A város levegőminőségének javítása, szennyezettségének csökkentése döntően a közlekedési, illetve az ipari szennyezés mérséklésével, a külterületeken fekvő parlag területek beerdősítésével, illetve visszagyepesítésével, a kül- és belterületi zöldfelületek nagyságának megőrzésével/növelésével lehetséges 1. A zajterhelés csökkentése ugyancsak összefügg a közlekedésfejlesztéssel. Az emberi egészség védelméhez elengedhetetlen az allergén gyomoktól való mentesítés (pl. parlagfű), valamint a kereskedelmi forgalomban megjelenő zöldség-gyümölcs ellenőrzések alkalmazása a növényvédőszermaradékokra vonatkozóan. A megfelelő ivóvíz biztosítása érdekében fontos, hogy az önkormányzat vegyen részt a felszín alatti ivóvízbázis védelmi programban, valamint a nemzeti kármentesítési programban. Elsődleges az ivóvízbázisokat veszélyeztető szennyezőforrások felderítése és megszüntetése. Technológiai korszerűsítések szükségesek a szennyvíztisztító telepeken a tisztított szennyvíz minőségének javításához. A csatornahálózat továbbfejlesztése szintén a program része. A szilárd hulladékokkal kapcsolatos program egyik fő eleme a szelektív, valamint a veszélyes hulladékgyűjtés megszervezése, a decentralizált (házi) komposztálási rendszer kiépítése is. Külön cselekvési terv dolgozandó ki az illegális hulladéklerakók felszámolása érdekében. Célszerű a hulladékok újrahasznosítási lehetőségeinek bővítése, ezen belül az ipari üzemek által termelt hulladékok szelektív gyűjtésének és újrahasznosításának ösztönzése. 1 Külterületi zöldfelület: gyep (rét és legelő), vízállás (régebben mocsár), nádas, erdő és tó; a szántóföld, a gyümölcsös és a szőlő nem tartozik e fogalomkörbe. Excellence Rt. & Városkutatás Kft. & GFB Kft. 19

20 Szükséges a város zöldfelületének rendezési terv szintű védelme (ezen belül a zöldfelületek felmérése, a készülő városi digitális térképen a zöldfelületi lapok elkészítése), egyes parkok és zöldfelületek rekultivációja, szakaszos talajerő utánpótlás, a természeti szempontból értékes területek helyi védettségének biztosítása. Ide tartozik új zöldfelületek kialakítása, a jelenleg gondozatlan vagy beépítetlen területek zöldfelületként történő hasznosítása is. Külön program dolgozandó ki a tavak környékére, hiszen a zöldfelületeken túl a vízfelületek is hozzájárulnak a komfort érzet növeléséhez, mind a mentálhigiéniai, mind az egészségügyi helyzet javításához. Sóstó jólétiturisztikai funkciójú, a Császárszállási tavak környéke üdülőövezet lett, a Bujtosi tó környékén városliget kialakítása folyik. Fontos egy olyan környezeti nevelési központ intézményes működtetése, mely koordináló szerepet tölt be a környezeti nevelés, valamint az egyes környezetvédelmi akciók lebonyolításában. A program része emellett az is, hogy a közoktatásban, illetve a felsőoktatásban a környezettudományi ismeretek mind nagyobb mértékben épüljenek be a képzésbe a Nemzeti Környezetvédelmi Program ajánlásának megfelelően. Szükséges felkészülni a gazdaság fejlődésének esetleges negatív hatásaira is (pl. a keletkező hulladékok mennyiségének növekedése, a rezgés-szennyezés növekedése a repülőforgalom növekedésével). A program eszköz- és intézményrendszere Önkormányzati költségvetés, központi költségvetési támogatások, ISPA Program. Az Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal szerepe Az önkormányzati törvény és a hatásköri törvény megfogalmazza az önkormányzat kötelező feladatait (egészséges ivóvíz biztosítása, közvilágítás, a közutak és köztemetők fenntartása, kommunális igazgatás, belterületi növényvédelem), emellett több ágazati törvény rendelkezik az önkormányzati feladatokról: pl. állategészségügyi törvény (állati hulladékok ártalmatlanítása), egészségügyi törvény (köztisztasági feladatok), természetvédelmi törvény (védetté nyilvánított területek fenntartása), vízgazdálkodásról szóló törvény (ivóvízellátás, szennyvíz-elvezetés, -tisztítás, csapadékvíz-elvezetés, helyi vízrendezés). A rendeletekben meghatározott feladatok mellett az önkormányzat feladatai elsődlegesen kezdeményező, szervezői és koordináló jellegűek. Hatáselemzés (várható környezeti, gazdasági és társadalmi hatások) A program hatására várhatóan javul az ivóvíz és a levegő minősége, csökkennek a környezeti ártalmak, egyre több terület lesz mentes a környezetszennyezéstől, illetve egyre több parkjellegű terület áll rendelkezésre, s a város lakosai körében terjed a környezet megóvásának szemlélete. Az operatív programok felsorolása A levegőszennyezés, valamint a zaj- és rezgésterhelés csökkentése Az ivóvízbázis, a felszíni és felszín alatti vizek védelme A települési hulladékok kezelése Természetvédelem A környezeti tudatformáló tevékenység támogatása Az épített környezet fejlesztése és védelme stratégiai program Társadalmi, gazdasági és környezeti szükségletek Bár Nyíregyháza településszerkezeti adottságai alapjában jók és karakteresek (a belső úthálózati sugaras és gyűrűs szerkezet a városrészek közötti mozgásokat lehetővé teszi), számos problémát eredményezett a dinamikus fejlődés, amelyek közül a legfontosabbak a következők: Excellence Rt. & Városkutatás Kft. & GFB Kft. 20