Szólások és közmondások

Átírás

1 Szólások és közmondások Modulfüzet tanulók számára Készült a TÁMOP /2F támogatásával Összeállította: Csobothné Hegedűs Mária Árpád Szakképző Iskola és Kollégium - TISZK Székesfehérvár 2009

2 TARTALOMJEGYZÉK A MODULFÜZET ALAPADATAI... 3 BEVEZETŐ... 4 HOGYAN HASZNÁLD A MODULFÜZETET?... 5 I. A SZÓLÁSOK... 6 ISMERKEDÉS A SZÓLÁSOKKAL... 6 MINI SZÓLÁSTÁR II. A KÖZMONDÁSOK ISMERKEDÉS A KÖZMONDÁSOKKAL KÖZMONDÁSOK GYŰJTEMÉNYE FELHASZNÁLT IRODALOM HASZNOS LINKEK

3 A MODULFÜZET ALAPADATAI SZAKMACSOPORT: SZAKMA: TANANYAGELEM: Könnyűipar/Faipar Női szabó, férfi szabó, kárpitos (felzárkózató osztály) Anyanyelv, Szólások és közmondások A tananyagelem célja: A tananyagelem elvégzése során ismerd meg a magyar nyelv szólásait, közmondásait! Ismerj meg legalább száz szólást és közmondást! Ismerd meg azok stílusértékét! Legyél képes azokat mondandód, érzéseid, véleményed, gondolataid szóban és írásban történő kifejezése során stílusosan, helyesen használni! A tananyagelem időtartama: 36 óra Bemeneti követelmények a mindennapi szókincs ismerete, szövegértő olvasás A tananyagelem elvégzése során, ill. után képes leszel: - gondolataidat szóban és írásban színesen, változatosan, rokon értelmű kifejezésekkel, a szólások és közmondások stílusértékét felhasználva kifejezni, - a közmondások és szólások által közvetített mondanivalót, tanulságot helyesen értelmezni, - osztálytársaiddal a feladatmegoldások során párban vagy csoportmunkában együtt dolgozni, - kommunikációs szituációban-szóban és írásban is- feladatokat megoldani, - kreativitást igénylő feladatokat megoldani. Az alkalmazott értékelési módszerek Számonkérés formája Számonkérések rendszeressége A tanulók tudásszintjének ellenőrzésére szolgáló módszerek Megszerezhető minősítések A minősítéshez tartozó követelmények Záró dolgozat, foglalkozás közben szóbeli, írásbeli értékelés Folyamatos A tananyagban való előrehaladást mérő írásbeli feladatok, gyűjtőmunkák, fogalmazások, rajzos feladatok, egyéni, páros és csoportos formában 1-5 osztályzattal történő értékelés 30 % alatt :1, 30%-59 % : 2, 60%-69 % : 3, 70%-84 % : 4, 85%- felett : 5 3

4 BEVEZETŐ Kedves Tanuló! Az a füzet, amit éppen olvasol a szólásokról, közmondásokról szól. Bizonyára te is ismered a közmondásokat, és talán használod is őket. A szólások és közmondások színesebbé, érzékletesebbé, stílusosabbá teszik beszédünket. Az ismert vagy kevésbé ismert szólások, szófordulatok és közmondások használatával fejlesztheted szókincsedet, képszerűbbé, élvezetesebbé, érdekesebbé teheted mondanivalódat, fogalmazásaidat, egyénivé varázsolhatod stílusodat. A beszélő a kommunikáció folyamán képes olyan mondatokat, mondatsorokat alkotni és megérteni, amelyeket előtte más nem fogalmazott meg. Hogy hogyan fejezzük ki gondolatainkat, azaz a kommunikáció függ a beszédszituációtól, de elsősorban a résztvevők személyiségétől, kreativitásától. Ahhoz, hogy nyelvünk kész építőelemeit, paneljeit sikeresen tudjuk felhasználni a szóbeli ill. írásbeli megnyilvánulásaink során, minél több kifejezést kell pontosan ismernünk ill. értenünk. A szólások és közmondások jelentésével, helyes értelmezésével fogsz ebben a füzetben foglalkozni. Megismerkedhetsz rokon értelmű, illetve ellentétes jelentésű szólásokkal és közmondásokkal, de te magad is mondhatsz, írhatsz olyan történeteket, amelyekben egyegy megismert szófordulatot használhatsz fel. A kevésbé ismert vagy régies kifejezések jelentésének megismerésével gazdagíthatod fogalmazásaidat, stílusodat. Akkor majd te is fején találod a szöget, nem kerülgeted a mondanivaló lényegét, mint macska a forró kását, nem fogsz rébuszokban beszélni, a nehéz feladatokkal is könnyen zöld ágra fogsz vergődni, és nem fogják a hallgatóid azt gondolni, hogy sok beszédednek sok az alja. Ha erről a témáról többet is szeretnél megtudni, mint amit ez a füzet kínál neked, akkor a követező könyvekből szerezhetsz bővebb információkat: Magyar szólástár, Szerk.: Bárdosi Vilmos, Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2003 (A magyar nyelv kézikönyvei sorozat) O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások. Gondolat Kiadó, Budapest, kiadás Magyar szólások és közmondások. Szerk.: Mózes István Miklós, Regun Press Kiadó, Üllő, 2005 Gyimesné Szekeres Ágnes: 200 szólás és közmondás. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó, Debrecen,

5 HOGYAN HASZNÁLD A MODULFÜZETET? A tanulás során a modulfüzetben az alábbi ikonokkal fogsz találkozni, amelyek jelentése a következő: Feladat: Végezd el a kapott instrukció alapján a feladatot. (A legjobban akkor tudunk tanulni, ha ezt egy tevékenység végzése során tesszük. Ilyenkor jegyezzük meg az információkat a legjobban, és ilyenkor emlékezünk rájuk a leghosszabban.) Elmélet: A tanuláshoz legfontosabb elméleti tudnivalókat a lehető legrövidebb formában foglaltuk össze. Érdekesség: Olyan információt, vagy történetet, adatot, stb. jelez az ikon, amelyről azt gondoltuk, hogy biztosan érdekelni fog. Fontos! Olyan tananyagrészre hívja fel a figyelmet ez a felkiáltójel, amelyet mindenkinek ismerni kell, ha eredményesen akarod befejezni a tananyagelemet/modult. Tudáspróba: Az elsajátított anyagrészeket méri, munkádat a tanár javítja ki és értékeli. Párosan: A feladat elvégzéséhez szükséges, hogy válassz magadnak párt. Ketten könnyebben megbirkóztok a feladattal. Csoportosan: A tanár útmutatásai alapján alakítsatok tanulócsoportokat. Ezeket a feladatokat a csoport tagjainak közösen kell elvégezniük. Nézz utána! Ez a jel arra buzdít, hogy önállóan, otthon, vagy akár az iskolában nézz utána valaminek, általában az interneten, de lehet az újságokban, TV-ben, könyvekben, könyvtárakban, az ÉLETBEN, stb., ahol számodra a legjobb eredményt adja a keresés. 5

6 I. A SZÓLÁSOK ISMERKEDÉS A SZÓLÁSOKKAL A szókincs nemcsak szavakból áll, hanem nagyobb egységekből is. Úgy kell elképzelned, mint a házépítést. A nyelv kisebb elemei a szavak (a ház esetében a téglák), de építhetünk házat akár kész elemekből, panelekből is, ezek a nyelv esetében a szókapcsolatok. A szókapcsolatok lehetnek alkalmi összetételek: pl. új ház, piros tető, mérges ember, és lehetnek olyan nagyobb egységek, amelyeket nem mi találunk ki, hanem ezek már készen a rendelkezésünkre állnak: pl.: Bámul, mint borjú az új kapura. Majd ha piros hó esik. Dúl-fúl mérgében. Feladat: Döntsd el, hogy állandó vagy alkalmi szókapcsolatról van-e szó! Írd le a füzetedbe az állandó szókapcsolatokat! Dühbe gurul, levelet ír, rosszul olvas, rosszul esik valami (megbántják), fehér fal, falra mászik, falra hányt borsó, kenyeret vesz, fontolóra vesz, kezet mos, kezes bárány, hajat mos, megmossa a fejét (megszidja), lepkét fog, bogarat tesz a fülébe. Fejezd be az alábbi szólást! A kipótolt mondatokat írd le a füzetedbe! Eltörött Akkor mondjuk, ha valaki.. (mit csinál?) Itatja.. Akkor mondjuk, ha valaki.. (mit csinál?) Mit gondolsz? Ki érti meg jobban, könnyebben a szólások jelentését: egy kisgyerek, vagy egy külföldi, aki magyarul tanul? Miért? Vitasd meg a padtársaddal röviden! Kaptok rá 2 percet. 6

7 Dolgozzatok párban! Magyarázzátok meg az alábbi szólások jelentését! Fejjel megy a falnak. Ráncba szed. Falra borsót hány. Egyik fülén be, a másikon ki. A falnak is füle van. Szeget üt a fejébe. Bogarat tesz a fülébe. Nagy kanállal eszik. Nagy lábon él. Olajra lép. A szólások tagjait vajon felcserélheted-e rokon értelmű szóval? Írd le a füzetedbe a megfelelőt! Igen Nem A szólás tehát szókapcsolat. A szólás fogalma: Olyan közismert, és a stílust szemléletesebbé, hangulatosabbá tevő állandósult szókapcsolat, amelynek jelentése pusztán elemeinek jelentéséből rendszerint nem érthető, és amely általában önmagában nem teljes mondat. Pl.: falra borsót hány, kivágja a rezet, ráncba szed. A szóláshasonlat olyan, hasonlat alakú szólás, amelyben a hasonlított megőrizte eredeti jelentését, a második tag pedig többé-kevésbé elhomályosult jelentésű, s gyakran csak nyomósításra, fokozásra használjuk. Pl.: Ártatlan, mint a ma született bárány. Miről döntheted el, hogy valami szólás-e? A szólások legalább két szóból állnak, a jelentésüket azonban akár egy szóval is ki lehet fejezni. lógatja az orrát = szomorú felhúzza az orrát = megsértődik fennhordja az orrát = gőgös itatja az egereket= sír 7

8 Keresd meg az alábbi tréfás, humoros szóláshasonlatok befejezését O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások c. könyvéből! Alszik, Pislog,. Megérzi,. Él, Ordít, Reszket, Szereti,.. Vigyorog,. Szemtelen, Sovány, Ártatlan, 8

9 Feladat: Gyűjts szólásokat az alábbi tulajdonságokra! nagyon ravasz:... gyáva:... erős:... szelíd:... sovány:... karcsú:... Feladat: Fejezd ki szóláshasonlattal az alábbi tulajdonságokat! nagyon fehér:... nagyon fekete:... nagyon édes:... 9

10 nagyon savanyú:... nagyon keserű:... nagyon tiszta:... nagyon ritka:... Most mutasd meg játék. Dolgozzatok csoportban! A szólásokat az egyik csoport mutogassa el a másiknak! várja a sült galambot vág az esze, mint a borotva fennhordja az orrát rossz bőrben van ég a keze alatt a munka minden lében kanál a kákán is csomót keres elveti a sulykot Találjatok ki hasonlókat! Feladat: Rajzolj! Készíts képes, rajzos rejtvényt az alábbi szólásokhoz! A rajzokat a tanárodtól kapott kis kártyákon készítsd el! Az elkészített kártyákat kártyajátékhoz is fel tudod használni. A szólások jelentését értelmezd és írd le a füzetedbe! 10

11 vért izzad be van gyulladva fáj a foga valamire fél fogára sem elég kivágja a rezet nem árul zsákbamacskát hegyezi a fülét az orránál fogva vezet állja a sarat krokodilkönnyeket hullat átlát a szitán fogához veri a garast felmegy nála a pumpa kiveri a biztosítékot lerágott csont tenyerén hord égnek áll a haja bolhából elefántot csinál Dolgozzatok csoportban! Kertész Manó: Szokásmondások c. könyvében nézzetek utána az alábbi szólások eredetének! egy gyékényen árul egy úttal tartozott az ördögnek egy követ fúj fabatkát sem ér hosszú lére ereszt körmére ég a gyertya szájába rág szerencsétlen órában született vékonydongájú sok van a rováson 11

12 Feladat: Sok olyan szóláshasonlatunk van, amelyekben állatok szerepelnek. Ismersz ilyeneket? Írd le a füzetedbe a befejezett mondatokat az oda illő állatok nevével! Fürge, mint a Gyáva, mint a Bátor, mint a. Szorgalmas/ szorgos, mint a Lassú,mint. Erős, mint. Lusta, mint..dolgozzatok csoportban! Írjatok az alábbi szólásokkal rövid történeteket és utána olvassátok fel az egész csoportnak! Dolgozzatok a füzetetekbe! Pálcát tör felette Kiteszi a szűrét Cserben hagy Fugába dől Faképnél hagy Tűzbe teszi érte a kezét Fején találja a szöget Gyűjtőmunka: Válassz ki a modulfüzetben a szólások végén található szólástárból tíz szólást, és keress hozzá képi illusztrációt az internetről! ( 12

13 Dolgozzatok csoportban! Keressetek mindegyik szócikkhez szólásokat! Használd O. Nagy Gábor Magyar szólások és közmondások c. könyvét! fej, fül, nyelv, orr, száj, szem alacsony, bolond, buta, okos, öreg, fiatal, gazdag, szegény részeg, sápadt, sovány, meghal, lusta, kövér, kapzsi, gyáva Feladat: Magyarázd meg saját szavaiddal! Írd le röviden a szóláshoz tartozó jelentéseket a füzetedbe! bal lábbal kelt fel fennhordja az orrát nem fér a fejébe a maga feje után megy fejvesztve menekül a kancsó fenekére nézett láb alatt van eltesz láb alól kimutatja a foga fehérjét nem ettem meszet 13

14 Feladat: Testes szólások. A fej szóval kapcsolatos szólások közül olvashatsz egy összeállítást. Keresd meg a szólásokhoz illő jelentést! A számokat a hozzá illő betűvel írd le a füzetedbe! 1. fejébe sült a párta a) nincs annyi esze, hogy ilyet kitaláljon 2. fejére telt a török átka b) életét kockáztatja 3. nem az ő fejéből főtt ki c) megvan a magához való esze 4. elcsavarják a fejét d) biztos a dologban 5. bekötik a fejét e) nem érti 6. fő a feje f) buta, tökfilkó 7. tömi a fejét g) férjhez megy 8. kiver a fejéből h) gondolkodás nélkül lát neki 9. fejébe ment a tej i) megzavarodik 10. elveszti a fejét j) sikerül nem gondolnia rá 11. fejével játszik k) mohón eszik 12. fejest ugrik valamibe l) nagy gondban van 13. fejét teszi rá m) vénlány maradt 14. nem fér a fejébe n) rossz szomszédja van 15.nem ejtették a feje lágyára o) elcsábít, magába bolondít Dolgozzatok csoportokban! Keressetek ellentétes, valamint rokon értelmű szólásokat! (például: gazdag, szegény, ill. okos, buta, stb.) A gyűjtött szólásokat írjátok le füzetetekbe! 14

15 A következő meghatározásokhoz egy-egy olyan szólást kell írnod, amelyben egy bizonyos testrész szerepel. (Ugyanaz a szó szerepel minden szólásban.) Megoldásaidat a füzetedben készítsd el! Magyarázat Szólás Rosszkedvű, ingerült Költekező, fényűző életet él Nagyon fáradt, nagyon gyenge Nem szorul mások támogatására Durván megtagad, meggyaláz valamit Elmegy valahova Hamarosan esni fog Megöl Valamely kellemetlen állapotot elvisel Céltalanul járkál Megbetegszik A betegséggel nem fekszik ágyba Akadályoz valakit a munkájában Összeszid, leteremt valakit Siet, gyorsan megy 15

16 Lelkes(ítő) feladat: A következő szólásokban ugyanaz a szó szerepel. Ismered-e őket? Magyarázat biztat valakit Szólás nem szabad se bejönni, se kimenni az embersége nem engedi meghal nagyon összerázza nagyon bántja valami mindent megtesz a siker érdekében valakit nagyon megkér valamire valakit szóval, vagy tettel nagyon megbánt nagyon örül, boldog agyondolgozza magát senki sem elmondja minden baját, bánatát aggódik valakiért gondolatban ott van valaki mellett 16

17 Szemesnek áll a világ. Hallottad már ezt a szólást? Ha nem, nézz utána! Jelentése:. Magyarázd meg az alábbi szólások jelentését, és írd le a füzetedbe! Szólás valakinek a szemefénye Jelentés elkerüli a szemét az álom bántja a szemét a szemét sem hunyta le csukott szemmel is odatalál megnő a szemében szem elől téveszt megakad a szeme valamin legelteti a szemét szemmel tart szemet szúr valami valakinek szemet huny valami felett üres szemmel néz van valakinek szeme valamihez Ugyanazt a dolgot egy sor szólás segítségével változatosan, képszerűen fejezhetjük ki. Például, ha valami értéktelen, a következő szólások segítségével érzékeltethetjük: fabatkát sem ér nem ér egy hajítófát sem egy babot sem ér paszulyt sem ér nem ér egy pipa dohányt sem nem ér egy lyukas mogyorót sem nem ér egy férges diót sem egy vasat sem ér

18 Keress olyan szólásokat, amelyek azt fejezik ki, hogy ketten egyformák (egyik sem különb, mint a másik)!írd le a füzetedbe! Az alábbi szólások ugyanazt jelentik, csak más formában fogalmazzák meg a mondanivalót. Fogalmazd meg saját szavaiddal mi a közös jelentése az alábbi szólásoknak? téglát szapul füstöt farag verebet patkol Közös mondanivalójuk:. Szólástotó Ma már egyre kevésbé ismerjük a régi szólásokat, pedig magyarul szólnak. Mindegyik szólás mellett három magyarázat áll, de csak egy helyes. Füzetedbe írd le a helyesnek gondolt magyarázat betűjelét! 1. Minden nyeregbe belefér. a) nagyon sovány b) simulékony természetű c) jól tud lovagolni 2. Tetézve adja vissza a csapott vékát. a) súlyosabban torol meg egy bántalmat, mint amilyen maga a bántalom volt b) busásan meghálálja a kapott segítséget c) uzsorakamatot fizet 18

19 3. Egy talpat csereznek. a) közösen munkálkodnak valamiben b) ugyanabban sántikálnak, ugyanabban mesterkednek c) többen meg akarnak puhítani, valamire rá akarnak venni egy konok embert.. 4. Húzzák a levesnótát. a) vendéglőben az ebédhez zenét is szolgáltatnak b) alaposan elverik azt, aki megdézsmálja az ételt c) délre harangoznak 5. Versenyt fut a rókákkal. a) rókákra vadászik b) ravaszkodik c) igen gyorsan tud futni 6. A szőlő a görbe embert szereti. a) aki sokat iszik, az dülöngél b) a nem egyenes ember a bor hatására őszintévé válik, igazat mond c) sok hajlongással, görnyedéssel jár a szőlőtermelés 19

20 Tudáspróba a szólásokból. Már nagyon sok feladatot oldottál meg a szólásokkal kapcsolatban. Ezen az órán dolgozz egyedül! 1. A szólás szerint hová vezet minden út? 2. Mondj szólást becsap jelentéssel! 3. Nem bír boldogulni =.. 4. Gőgös =.. 5. Ravasz =.. 6. Melyik szólásban fordul elő a Marci utónév? 7. Milyen a szólás szerint a templom egere? 8. Hogyan készül a Luca széke? 9. Kit könnyű táncba vinni? 10. Hány ágra süt a nap? 11. Mi ritka a szólás szerint? 12. Mi szemtelen a szólás szerint? 13. Mennyiből nem enged? 14. Mondj öt szólást a szem főnévvel! 15. Pislog, mint a Hány vége van száz szónak? 17. Kinek nem érti az anyja a szavát? 18. Mondj két szólást a fog főnévvel! 19. Hol él meg az ügyes ember? 20. Mit keresünk a szénakazalban? 21. Mit nem látunk a fától? 22. Minek a botját nem mozdítja, aki nem reagál? 23. Nem fenékig Mire iszik előre? 25. Mit ver a fogához a zsugori ember? 26. Mit tesz a tűzre, aki rosszat csinál? 27. Mi nem lesz soha a kutyából? 28. Mit nem eszik meg a kutya? 29. Mivel kell gyógyítani a szólás szerint a kutyaharapást? 30. Milyen a közös lónak a háta? 20

21 Fejezd be a következő szólásokat! 31. Tudja, hol szorít a. 32. Köti az ebet. 33. Ráteríti a vizes Süket, mint az 35. Nem káptalan a. 36. Nem most jött le a. 37. Ajándék lónak ne nézd a Ló helyett a.? 39. Ordít, mint 40. A.. sem áll jól. Fejezd ki a meghatározásokat szólással! Szemes szólások: 41. Ott van előtte, mégsem látja. 42. Látja, de hihetetlennek tartja. 43. Nyíltan, kereken megmondja neki. 44. Nagyon éhes. 45. Segít neki, hogy tisztán lásson. 46. Egyszerre örül és szomorkodik. 47. Féltő gonddal óv valakit. 48. Nagyon szégyelli magát. 49. Elnézi a mulasztást. 50. Rosszindulattal szemlél valamit, valakit. Pénzes szólások: 51. Bevételre számíthatunk. 52. Sokan ismerik, nincs jó híre. 53. Rengeteg van neki. 54. A kifizetett összeget gondosan meg kell számolni. 55. Nem igen fordulhat elő, hogy elhagyjuk. 56. Hiábavalóságokra kiadott összeg. 57. Nem sajnálunk érte bármennyit fizetni. 58. Nem az a fontos, hogy mivel kerestük meg, hanem az, hogy legyen. 59. A remélt bevétel meghiúsult, amink volt az sincs meg. 60. Gyűjtögeti, nem szívesen adja ki a keze közül. 21

22 Hibás szólások. Javítsd ki! 61. Régóta a gyomrában van. 62. Se feje, se farka. 63. Egy szőnyegen árulnak. 64. Farkasra bízta a káposztát. 65. Két darálóban őrölnek. 66. Megette a szalonnája javát. 67. Felkopik a szeme. 68. Fület szúrt neki. 69. Ezt nem teszi ki az ajtóba. 70. Száz mondatnak is egy a vége. 71. Rossz szenet tett a tűzre. 72. Falra hányt lencse. 73. Nem fűlik hozzá a keze. 74. Zöld gallya vergődik. 75. Savanyú a szája íze. 76. Tartja vállát. 77. Megmossa a kezét. 78. Makacs, mint a szamár. 79. Ne szólj szám, nem fáj nyelvem. 80. Pénz beszél, kutya morog. Állati tulajdonságok szóláshasonlatokban: 81..., mint a bárány , mint a farkas , mint a gyík. 84.., mint az öszvér , mint a liba , mint a hal , mint a lajhár , mint a róka. 89., mint tetű. 90.,mint a görény. 22

23 Szájaló szólások: 91. Valamilyen titkot kikotyog. 92. Megmondja valakinek, mit mondjon. 93. Épp arról akar beszélni, amiről a másik. 94. Lekenyerezéssel elhallgattat. 95. Tétlenül ácsorog. 96. Bátran megmondja a véleményét. 97. Éretlen tacskó. 98. Pletykálnak valakiről. 99. Megőrzi a titkot Amit gondol, azt el is mondja. 23

24 MINI SZÓLÁSTÁR A: adás: veszi az adást = MEGÉRT, FELFOG, BELÁT agy: játssza az agyát = BEKÉPZELT alkohol: alkoholba fojtja a bánatát = BÁNATÁBAN ISZIK aszfaltrajz: aszfaltrajzot csinál belőle = MEGÖLI B: befőtt: elvan mint a befőtt = NEM CSINÁL SEMMIT begy /bögy/: nyomja a begyét = VALAMI FOGLALKOZTATJA, BOSSZANTJA bejön: ez nem jött be = KUDARC, SIKERTELENSÉG bicska: beletörik a bicskája = NEM SIKERÜL NEKI VALAMI, NEM TUD MEGBIRKÓZNI A FELADATTAL béka: pénze, mint békán a szőr = SZEGÉNY C: cél: túllő a célon = A SZÜKSÉGESNÉL TÖBBET MOND, TESZ, EZZEL ELRONT MINDENT ciki: ez tök ciki = KELLEMETLEN cipő: tudja hol szorít a cipő = TUDJA MI A BAJ cipőtalp: olyan, mint a cipőtalp = RÁGÓS, KEMÉNY HÚS citrom: olyan, mint a kifacsart citrom = ELNYŰTT, KIMERÜLT, ERŐTLEN SZEMÉLYRE MONDJÁK Cs csapda: besétál a csapdába = VESZÉLYES, KELLEMETLEN HELYZETBE KERÜL csáva: kihúz a csávából = KISEGÍT A BAJBÓL cseber: cseberből vederbe jut = EGYIK BAJBÓL A MÁSIKBA JUT csésze: olyan, mint a csésze = ALJAS ÉS NAGYFÜLŰ ( A MÁSIK FÉL LEKICSINYLÉSE) csomó: gordiuszi csomó = MEGOLDHATATLANNAK LÁTSZÓ, NEHÉZ, BONYOLULT ÜGY 24

25 D: darázsfészek: darázsfészekbe nyúl = KÉNYES, VESZÉLYES HELYZETBE VAGY KÉRDÉSBE AVATKOZIK BELE Darius: elköltené a Darius = NAGYON SOK PÉNZT KÖLT kincsét is dióhéj: dióhéjban elmondva = TÖMÖREN, RÖVIDEN, ÖSSZEFOGLALVA MOND EL VALAMIT Duna: Dunát lehet rekeszteni = NAGYON SOK VAN VALAMIBŐL vele dunszt: halvány dunsztja sincs = FOGALMA SINCS VALAMIRŐL E,É: ég: eget-földet megmozgat =MINDENT MEGTESZ VALAMI ÉRDEKÉBEN annyi, mint az égen a = NAGYON SOK csillag egérút: egérutat keres = MENEKÜLÉSI LEHETŐSÉGET KERES egyetem: nyári egyetemre jár = MEGBUKOTT (TRÉFÁS) éles: élesben megy a dolog = KOMOLYRA FORDULT A DOLOG elme: elméjébe vés = ALAPOSAN MEGJEGYZI F: fakép: faképnél hagy = VÁRATLANUL, BÚCSÚZÁS NÉLKÜL OTTHAGY VALAKIT fantom: fantomok ellen küzd = KÉPZELT, NEM VALÓSÁGOS ELLENFELEK ELLEN KÜZD fej: fején találja a szeget = RÁTALÁL A HELYES MEGOLDÁSRA, A LÉNYEGRE, TALPRAESETT VÁLASZT AD Fejmosás laposan megmossák a fejét/ alapos fejmosást kap = MEGSZIDJÁK 25

26 fül: fülén ül: NEM HALLJA (VAGY CSAK ÚGY TESZ), HOGY MIT MONDTAK NEKI G: gomba: gomba módra szaporodik /nő = NAGYON NAGY MÉRTÉKBEN SZAPORODIK/NŐ gondolat: lesi minden gondolatát = KÉNYEZTETI górcső: górcső alá vesz = ALAPOSAN MEGVIZSGÁL gyufa: kihúzza a gyufát = ROSSZAT TESZ, EZÉRT SZIDÁST KAP gyújtópont: gyújtópontban áll / gyújtópontba kerül = A FIGYELEM AZ ÉRDEKLŐDÉS RÁIRÁNYUL H: haj: a hajánál fogva előráncigált = MESTERSÉGESEN KIAGYALT, ERŐLTETETT ÉRV, KIFOGÁS STB. hal: hallgat, mint a sült hal = NEM SZÓL EGY SZÓT SEM él mint hal a vízben = GONDTALANUL, JÓMÓDBAN ÉL tátog, mint a partra vetett hal = MEGLEPETÉSÉBEN, ZAVARÁBAN NEM TUD MEGSZÓLALNI hangyaboly: hangyabolyba nyúl = ZAVAROS, SZERETÁGAZÓ ÜGYBE KEVEREDIK háztűznéző: háztűznézőbe megy ELSŐ ALKALOMMAL MEGY EL LEENDŐ FELESÉGE CSALÁDJÁHOZ KÖRÜLNÉZNI híd: minden hidat feléget maga mögött =VISSZAFORDÍTHATATLAN HELYZETET TEREMT I idő: idők emlékezete óta = RÉGÓTA agyoncsapja/agyonüti az időt = VALAMIVEL UNALMÁBAN ELTÖLTI AZ IDŐT az idő valakinek dolgozik az idő vasfoga megrág valamit = A HELYZET AZ IDŐMÚLÁSÁVAL VALAKINEK KEDVEZŐEN ALAKUL = AZ IDŐ MÚLÁSÁVAL ROMLIK 26

27 az idők végezetéig = ÖRÖKKÉ az új idők szele kifut az időből = A KOR KÖVETELMÉNYE, A KOR SZELLEME = NEM TUD ELVÉGEZNI VALAMIT A RENDELKEZÉSRÁLLÓ IDŐ ALATT szorít az idő nincs vesztegetni való ideje elszomorodik az idő szép időt ér meg = SÜRGET A HATÁRIDŐ = NEM ÉR RÁ HASZONTALANSÁGOKRA = BEBORUL, ESŐRE ÁLL AZ IDŐ = SOKÁIG ÉL VALAKI időjárás olyan, mint az áprilisi időjárás = SZESZÉLYES, VÁLTOZÉKONY KEDVŰ EMBERRE MONDJÁK inkognitó megőrzi az inkognitóját = TITOKBAN TARTJA VALÓDI ÉNJÉT ipar beadja az ipart = 1.MEGSZÜNTETI ÜZLETI TEVÉKENYSÉGÉT,VÁLLALKOZÁSÁT 2.MEGHAL (SZEMÉLY), TÖNKREMEGY (DOLOG, TÁRGY iskola iskola mellé jár = KERÜLI AZ ISKOLÁT, ISKOLÁBA JÁRÁS HELYETTCSATANGOL (TRÉFÁS) J: jaffa dob egy jaffát = VIZEL (SZLENG) jancsiszög fejre áll, mint a jancsiszög =ELESIK jég jégre visz = RÁSZED jég hátán is megél = ÜGYES, LELEMÉNYES MINDEN KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT FELTALÁLJA MAGÁT megtörik a jég = VALAMELY FOLYAMAT, AMI EDDIG SIKERTELEN MARADT, MEGINDUL, SIKERREL JÁR jellem spártai jellem EGYSZERŰ, EDZETT, KEMÉNY, SZIGORÚ SZEMÉLY 27

28 K: káka kákán is csomót keres = MINDENT KIFOGÁSOL, OTT IS HIBÁT KERES, AHOL NINCS kalap egy kalap alá vesz = ÖSSZE NEM TARTOZÓ DOLGOKAT HELYTELENÜL AZONOSNAK TEKINT, ÖSSZETARTOZÓNAK VESZ le a kalappal előtte = TISZTELET, BECSÜLET, ELISMERÉS VALAKINEK egy kalap pénz = NAGY ÖSSZEG nem tűzi a kalapja mellé NEM DICSEKSZIK VELE, NEM BÜSZKE RÁ veszi a kalapját TÁVOZIK kalapács kalapács alá kerül = ELÁRVEREZIK kályha csak a kályhától tud elindulni (mint az egyszeri táncos) = CSAK VALAMILYEN EGYSZERŰ VISZONYÍTÁSI PONTBÓL KIINDULVA TUD ELVÉGEZNI EGY (BONYOLULTABB) FELADATOT kép képben van = (NEM) TÁJÉKOZOTT VALAMIBEN (nincs képben ) jó képet vág hozzá = NEM MUTATJA, HOGY BOSSZANKODIK beugrik a kép = HIRTELEN MEGÉRT VALAMIT valakinek a képére üt = HASONLÍT RÁ megnyúlik a képe = CSALÓDOTTSÁG LÁTSZIK RAJTA se kép, se hang 1.VALAKI ZAVARÁBAN ELHALLGAT 2.NAGYON BERÚGOTT, NEM EMLÉKSZIK SEMMIRE L: láb bal lábbal kelt = ROSSZKEDVŰ nagy lábon él = KÖLTEKEZIK, SZÓRJA A PÉNZT láb alatt van = ÚTBAN VAN lábbusszal megy = GYALOG MEGY lakat lakatot tesz a szájára =HALLGAT 28

29 lé bő lére ereszt = HOSSZASAN, KÖRÜLMÉNYESEN AD ELŐ VALAMIT minden lében kanál = OLYAN EMBERRE MONDJÁK AKI MINDENBE BELEÁRTJA MAGÁT légy a légynek se árt = SZELÍD, JÁMBOR EMBER M: macska alamuszi macska nagyot ugrik = ALATTOMOS EMBERREL VIGYÁZBNI KELL, MERT MEGLEPETÉSEKET VAGY VÁRATLAN BAJOKAT OKOZHAT maga magába száll = AZ ELKÖVETETT HIBÁJÁT, TÉVEDÉSÉT BELÁTVA MEGFOGADJA, HOGY MEGJAVUL maga alatt van = 1. KIMERÜLT, ROSSZUL VAN 2. SZOMORÚ, ROSSZ LELKIÁLLAPOTBAN VAN. kikel magából = FELHÁBORODIK magába roskad = EGY KELLEMETLEN HÍR, ESEMÉNY HATÁSÁRA KEDVETLENNÉ, FÁSULTTÁ VÁLIK mák mákja van = SZERENCSÉJE VAN Marci él, mint Marci Hevesen = GONDTALANUL, JÓMÓDBAN ÉL N: nadrág felköti a nadrágját = ÖSSZSZEDI MINDEN EREJÉT, KÉPESSÉGÉT, NEKIGYÜRKŐZIK A MUNKÁNAK nap nem lehet egy napon említeni vele =VALAKIT VALAKIVEL NEM LEHET ÖSSZEHASONLÍTANI nesz neszét veszi = TITKON, ELŐRE ÉRTESÜL VALAKIRŐL, MEGSZIMATOL VALAMIT nevelés spártai nevelés = KEMÉNY, SZIGORÚ NEVELÉS név felvette a néhai nevet MEGHALT (TRÉFÁS) 29

30 NY: nyak nyakába sóz/ varr = 1.OLYAT BÍZ VALAKIRE, AMI A SZÁMÁRA KELLEMETLEN 2. SILÁNY ÁRUT DRÁGÁN MEGVETET VALAKIVEL nyakló nyakló nélkül = MÉRTÉKTELENÜL, HATÁRT, KORLÁTOT NEM ISMERVE nyál csorog a nyála valami = NAGYON MEGKÍVÁN VALAMIT után összeszalad a nyál a szájában = AZ ÍZLETES ÉTEL LÁTTÁN VAGY CSAK EMLÍTÉSÉRE IS NAGYON MEGKÍVÁNJA nyelv csípős/ éles nyelve van = SZÓKIMONDÓAN, BÁNTÓAN SZOKOTT BESZÉLNI otthon jól felvágták a nyelvét = TALPRAESETTEN, SZÓKIMONDÓAN VAGY CSÍPŐSEN VISSZAVÁG nyereg nyeregben érzi magát = ÚGY ÉRZI SIKERÜLT ELÉRNIE A CÉLJÁT, BIZTOSNAK ÉRZI MAGÁT O, Ó: óda ódákat zeng valakiről = TÚLZOTT DICSÉRETTEL SZÓL VALAKIRŐL, VALAMIRŐL olaj fáradt, mint az olaj = NAGYON FÁRADT (SZLENG) olaj a tűzre = MÉG JOBBAN ELMÉRGESÍTI, KIÉLEZI A HELYZETET olajra lép = ELMEGY, MEGSZÖKIK, LELÉP (SZLENG) ó ólóm ólomlábakon jár az idő = AZ IDŐ KÍNOSAN LASSAN HALAD orr fennhordja az orrát = GŐGÖS, BÜSZKE, MÁSOKKAL SZEMBEN LENÉZŐEN VISELKEDIK nincsenek nála otthon / elmentek otthonról = ÚGY VISELKEDIK, MINTHA NEM VOLNA NORMÁLIS Ö, Ő: ördög az ördög bibliája =KÁRTYA 30

31 őserdő Nem vagyunk az őserdőben! = NEVELETLEN VISELKEDÉSRE MONDJÁK öszvér csökönyös, mint az = NAGYON MAKACS, CSÖKÖNYÖS öszvér l ötlet korszakalkotó ötlet = REMEK, ZSENIÁLIS ÖTLET öt nem jut ötről a hatra = NEM BOLDOGUL rájön az ötperc = HISZTÉRIÁZIK, IDEGROHAMOT KAP P: pác benne hagy valakit a pácban kihúz a pácból = BAJBAN HAGY VALAKIT = KIMENT VALAKIT A BAJBÓL, VALAMELY KELLEMETLEN HELYZETBŐL padló padlón van = LELKILEG / FIZIKAILAG / ANYAGILAG ROSSZ ÁLLAPOTBAN VAN palánk átdob a palánkon = BECSAP, RÁSZED VALAKIT pálca pálcát tör valaki felett = ELÍTÉLŐ, LESÚJTÓ VÉLEMÉNNYEL VAN VALAKIRŐL pálcát tör valaki mellett = KIÁLL MELLETTE parkett a parkett ördöge = KIVÁLÓ TÁNCOS R: rab rabul ejt NAGY HATÁSSAL VAN VALAKIRE, LENYŰGÖZI, ELBŰVÖLI félkarú rabló = JÁTÉKAUTOMATA rébusz rébuszokban beszél = SZÁNDÉKOSAN NEHEZEN ÉRTHETŐEN, NEM VILÁGOSAN FEJEZI KI MAGÁT redőny lehúzza a redőnyt / rolót =1. CSŐD MIATT AZ ÜZLETÉT VÉGLEG BEZÁRJA 2. VALAMILYEN TEVÉKENYSÉGET VÉGLEG ABBAHAGY 31

32 rózsaszín rózsaszínben látja a világot = JÓKEDVŰ, DERŰLÁTÓ S: sóder löki / nyomja a sódert = HALANDZSÁZIK, MELLÉBESZÉL SZÉDÍT, ÁMÍT VALAKIT sor a sor végén állt, amikor az észt osztották = NAGYON BUTA sötét sötétben tapogatózik = BIZONYTALANKODVA KERESI A HELYES MEGOLDÁST spanyolviasz azt hiszi ő találta fel a spanyolviaszt / úgy tesz mintha ő találta volna fel a spanyolviaszt = BEKÉPZELT, MAGÁT MINDKINÉL KÜLÖNBNEK TARTJA sróf srófra jár az esze = FURFANGOS stílus távirati stílusban = RÖVIDEN, TÖMÖREN sulyok elveti a sulykot = TÚLZÁSRA RAGADTATJA MAGÁT SZ: száj szájmenése van = BADARSÁGOKAT FECSEG szamár eltűnik, mint szamár a = NYOMTALANUL ELTŰNIK ködben számítás megtalálja a számítását = VALAMELY ÜZLET, VÁLLAKOZÁS KIFIZETŐDIK, HASZNOT HAJT, VALAKINEK A TERVE BEVÁLIK, SIKERÜL száraz :megússza szárazon = NEM TÖRTÉNIK SEMMI BAJA nem viszi el szárazon = NEM ÚSSZA MEG BÜNTETÉS NÉLKÜL szem görbe/ ferde szemmel néz valakire = GYANAKSZIK RÁ, BIZALMATLAN VELE 32

33 T: taccs taccsra vág = SZÁNDÉKOSAN TÖNKRE TESZ tacskó éretlen tacskó =TAPASZTALATLAN, KEZDŐ SZEMÉLY tál egy tálból cseresznyézik valakivel = BIZALMAS KAPCSOLATOT ÉPÍT KI VALAKIVEL talp talpon van FÖLKELT, ÉBREN VAN talpra esik BÁRMILYEN BAJ, VESZTESÉG ÉRI, MINDIG ÖSSZE TUDJA SZEDNI MAGÁT tej tejben vajban füröszt = MINDEN JÓVAL ELLÁT VALAKIT U,Ú: ujj kirázza a kisujjából = VALAMIT FÁRADSÁG, ERŐFESZÍTÉS NÉLKÜL TUD MEGCSINÁLNI út egyengeti az útját = IGYEKSZIK ELHÁRÍTANI AZ AKADÁLYOKAT VALKINEK AZ ÉRVÉNYESÜLÉSE, VALAMI SIKERE ÉRDEKÉBEN görbe úton jár REJTÉLYES, GYANÚS A VISELKEDÉSE utcahossz utcahosszal vezet = VERSENYBEN, VETÉLKEDŐBEN LEGYŐZ VALAKIT, SOKKAL JOBB NÁLA útilapu útilaput köt valakinek a talpára = ELBOCSÁT VALAKIT (MUNKÁBÓL, ÁLLÁSÁBÓL Ü,Ű: ügy ügyet sem vet rá = FIGYELEMRE SE MÉLTATJA, NEM TÖRŐDIK VELE ülőke jó ülőkéje van = SOKÁIG ELÜLDÖDGÉL, ELIDŐZIK VALALHOL, NEHEZEN TÁVOZIK üzlet jó üzletet csinál = VALAMI MEGVÉTELÉVEL NYERESÉGE KELETKEZIK 33

34 V: vaj vaj van a fején = HIBÁS ELMARASZTALHATÓ VALAMILYEN ÜGYBEN BÁR MÉG NEM BIZONYÍTOTTÁK RÁ A BŰNÖSSÉGET vak vak vezet világtalant AZ AKAR MÁST IRÁNYÍTANI, AKI MAGA IS IRÁNYÍTÁSRA SZORUL váll két vállra fektet = LEGYŐZ VALAKIT vargabetű vargabetűt csinál KERÜLŐUTAT TESZ vásár vásárra viszi a bőrét = KOCKÁZTATJA AZ ÉLETÉT, VESZÉLYES KOCKÁZATOT VÁLLAL 34

35 II. A KÖZMONDÁSOK ISMERKEDÉS A KÖZMONDÁSOKKAL Egy közmondás szavait szótagokra bontottuk, próbáld rekonstruálni az eredeti közmondást! 1. BA-BERT-DA-EM-JÁ-LÁ-MA-RAT-RÁT-RÓL RÓL TOL 2. BÓL KU-LESZ LON NA NEM SZA TYÁ 3. A-A-AD-DID-EL-JÁR-KOR-KÚT-MÍG-NEM-RA-RIK-SÓ-TÖR 4. A-A-HOL-HOL-JA-KI-LÓ-LÓ-MÉT-NAK-NEM-SZE-VÁJ 5. A-ÁS-BE-E-GA-KI-LE-MA-MÁS-MET-NAK-SIK-VER 6. A-DEN-FE-GA-HAJKE-LÉ-LIL-MA-MIN-NEK-SZENT-ZE 7. A-A-BERT-EM-É-HA-HAKU-MA-MINT-RABB-RIK-SÁN-TA-TÓL-U-TYÁT- ZUG 8. A-GÁ-GE-GYE-IN-KI-MA-NE-NEK-NEM-RA-VE 9. A-CSÓ-HÍG-HÚS-LE-OL-NAK-VE 10. A-GYA-LAT-MES-KOR-TERT-TE-SZI Állati közmondások Mindegyik közmondás főszereplője egy állat, de nem a megfelelő helyen vannak. Állítsd őket a helyükre! Leforrázott tyúk az esőtől is fél. Addig kapar a kutya, míg szemre nem talál. Körmetlen medve nem tud fára mászni. Bizonytalan, mint a macska vacsorája. Válogat, mint jóllakott eb a vackorban. 35