Elektronikus szavazás messze még az út vége

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Elektronikus szavazás messze még az út vége"

Átírás

1 Elektronikus szavazás messze még az út vége BOROVITZ TAMÁS Kulcsszavak: biztonság, ellenôrizhetôség, e-kormányzat, kényelem és veszélyek Sokszor halljuk manapság: A országban elektronikus szavazásokat tartottak, vagy: B település önkormányzati választásain a szavazók online adhatták le voksukat. Különbözô technológiai megoldások, más és más tapasztalatok és problémák mindenütt. Akadnak szenvedélyes pártolók és persze heves ellenzôk. Tekintsük át, mi minden tartozik az e-szavazás fogalomkörébe, majd pedig nézzük meg, milyen érveket hoznak fel az e-voksolásra való átállás mellett és ellen. 1. Változatok e-voksolásra A szavazási procedúra informatizálása nem új jelenség, hiszen számos országban régóta bevett szokás a szavazatok elektronikus összesítése; évek óta mûködik az egyes választókörzetek eredményeibôl országos választási végeredményt produkáló rendszer. Az e-szavazás alatt azonban többnyire a voksolás azon formáit értjük, amikor nyilvános szavazóhelyen vagy otthonunkban leadott szavazatunk nem tollal a szavazócédulára elhelyezett ikszelés formájában, hanem PC vagy kéziszámítógép, érintôképernyô, mobiltelefon stb. segítségével elektronikus úton történik. Az e-szavazás három leggyakoribb típusa: A szavazóhelyiségben zajló online szavazás, amelynek során a szavazatok menetét választási bizottság felügyeli. A hagyományos procedúrával szemben azonban itt a választópolgárnak nem feltétlenül saját szavazókörzetébôl kell leadnia a voksot. A nyilvános kioszkban (postán, könyvtárban, mûvelôdési házban, bevásárlóközpontban stb.) leadott voksok, illetve a távszavazás (internetes szavazás), amely lehetôvé teszi, hogy akár otthonunkból is szavazhassunk a számunkra szimpatikus jelöltre, pártra stb. Atávszavazás elterjedt (de nem elektronikus) formája ezen kívül a voksok postai úton történô elküldése is. 2. Mitôl jobb vagy rosszabb, mint a hagyományos? Az e-szavazás imént felsorolt formáinak története nem nyúlik vissza a régmúltba, azonban az elmúlt néhány év is számos olyan esettel szolgált, amelyek bôségesen kínálnak pro és kontra érveket az elektronikus voksolás támogatói, illetve ellenzôi számára. Megkíséreltük összegyûjteni azokat az argumentumokat, amelyek a leggyakrabban elhangzottak az e-szavazás kapcsán. PRO 1. Kényelmes. Az egyik leggyakrabban hangoztatott érv az e-voksolás mellett a kényelmi tényezô; hogy a választópolgárnak (a gyakran hétvégén megrendezett szavazáskor) ne kelljen kimozdulnia otthonából. Az állampolgárok politikai életben való aktívabb részvételét sürgetô pártok és kormányok számára a komfortos körülmények közti szavazás biztosítása is egy fontos lehetôség a mozgósításra. 2. Idô és költségkímélô (a választópolgár számára). A kényelem mellett az sem elhanyagolható szempont, hogy a számítógépe segítségével otthonából szavazó állampolgár azzal, hogy nem szükséges ellátogatnia az urnákhoz idôt és költséget is megtakarít. 3. Költségkímélô (a kormányzat számára). Természetesen a választásokat kiíró (ön)kormányzat számára a legjelentôsebb tényezôk közé tartozik a költséghatékonyság. A nyomdai költség, a papírurnák elôállítása és helyszínre szállítása mind jelentôs kiadást jelentenek, melyek ilyen módon megspórolhatók. A kézi szavazatszámlálás kiküszöbölése pedig jelentôs idômegtakarítást von maga után. 4. Részvételt biztosít a hagyományos voksolásból részben kizárt személyek számára. Talán a legfontosabb érv az e-választások mellett. Az információs társadalom programok és stratégiák alapvetô eleme, hogy mindenki számára egyforma lehetôséget kell biztosítani az IKT-eszközökhöz való hozzáférésre. A fogyatékkal élôk, a betegek, a mozgásukban korlátozott idôsek számára az elektronikus szavazási lehetôség biztosíthatja a demokráciában való részvételt. Ugyanígy az otthonuktól távol dolgozók, a külföldön tartózkodók stb. is élhetnek szavazati jogukkal ilyen módon. 5. Növelheti a részvételi arányt. Az e-választás megrendezését fontolgató kormányzatok komoly reményeket fûztek a választások részvételi arányának megnövekedéséhez. Angliában például akkor határoztak elôször az online voksolás tesztelésérôl, amikor az országos választásokon történelmi mélypontra zuhant az urnákhoz járulók aránya. A kitûzött cél tehát az volt, hogy LIX. ÉVFOLYAM 2004/4 53

2 HÍRADÁSTECHNIKA az online is leadható szavazatok jelentôsen emeljék meg a részvételi arányt. (Sajnos ez a várakozás, mint késôbb kiderült, nem igazolódott, errôl bôvebben az ellenérveknél írunk). 6. Maga a Web is aktivizál. A WWW sokak számára a demokrácia gyakorlásának alapvetô eszközévé vált. Állampolgárok milliói nap mint a nap a világhálón fórumokon, csevegôszobákban stb. vitatják meg az aktuális politikai kérdéseket, fejtik ki álláspontjukat saját honlapokon, blogokon. Ennélfogva természetes elvárás lehet, hogy akik gyakorlottak az e-véleményalkotás terén, azok a demokráciában való részvétel legfontosabb pillanatát, a szavazást is online kívánják véghezvinni. 7. Modern. Az információs technológiai eszközök, valamint a kommunikáció modern csatornái iránt fogékonyak számára fontos lehet, hogy a szavazásnak az újszerû, informatizált módját választhatják. Az e-szavazást tesztelô kormányok úgy vélték, hogy éppen az IKTeszközök alkalmazása révén érhetik el azt, hogy a választásokon való részvétel illetve a politika iránti érdeklôdés szempontjából rendszerint passzívabbnak bizonyuló fiatalokat is rábírhatják a szavazásra. A Harris Interactive 2000-es adatai alá is támasztották ezeket a vélekedéseket: a felmérés ugyanis azt mutatta, hogy az online szavazás némiképp összefügg az életkorral: míg a 65 év felettiek 36 százaléka nyilatkozott úgy, hogy szívesen szavazna az interneten, addig a éves korosztály esetében ez az arány 62 százalék volt. 8. Választási lehetôséget kínál. A demokrácia a választás lehetôségét kínálja, épp ezért fontos, hogy az állampolgárok ne csak jelöltek, pártok stb. közül választhassanak, hanem aközött is, hogy a voksolás hagyományos vagy elektronikus formáját kívánják választani. Amennyiben pedig az e-szavazás mellett döntenek, akkor arról is határozhassanak, otthoni PC-jük vagy mobiltelefonjuk, esetleg kéziszámítógépük vagy egy utcai terminál legyen az eszköz, amely segítségével leadják voksukat. 9. Áthidalja az írástudatlanság és a nehezen olvasható kézírás problémáját. A világ számos pontján még mindig jelentôs probléma az írástudatlanság. Az elektronikus szavazás egyes változatai azonban lehetôséget adnak egyszerû szavazóbillentyûk használatára, esetleg számkombinációk beütésével is kiválasztható a szimpatikus párt/jelölt. Egy másik probléma is kiküszöbölhetô a szavazógépekkel: gyakran hiába veszik a fáradtságot az állampolgárok, hogy felkeressék az urnákat, mert az általuk kitöltött cédulák sokszor érvénytelenek maradnak. A szavazatszámlálók nem tudják egyértelmûen eldönteni, melyik jelöltre kívánt voksolni az illetô, ilyenkor természetesen érvényteleníteni kell a szavazatot. Az e- szavazásnál ilyen eset (elvileg) nem fordulhat elô. (Az ellenérveknél bebizonyosodik, hogy sajnos mégis elôfordulhat.) Nézzük, mely érveket szokás felhozni az elektronikus szavazásra való átállás ellenében: KONTRA 1. Azonosítás vs. Anonimitás. Ami a problémákat illeti, az elsô számú gond az online voksolás biztonságának kérdése: az elektronikus szavazás ugyanis jóval magasabb biztonsági szintet követel meg, mint például az online vásárlás. A biztonsági megoldások kapcsán rendszerint szóba kerül a biometrikus technikák (az íriszvagy az ujjlenyomat-azonosító eljárások) alkalmazásának lehetôsége, azonban így sérülne egy másik, a választásokkal kapcsolatban létfontosságú követelmény: az anonimitás. Azonosítani kell a szavazásra jogosultakat, biztosítani kell, hogy mindenki csak egyszer szavazhasson, de úgy, hogy közben ne derüljön fény arra, hogy a voksolás során használt azonosító mely választópolgárhoz tartozik. Az ellentmondásra megoldás lehet a rendszer kettéválasztása. Elôször az adatkezelési elveknek megfelelôen létre kell hozni a személyes adatokból generált szavazási azonosítót a hozzá tartozó jelszóval együtt, majd ezek után egy másik rendszernek kell kiértékelni a szavazás eredményeit. Ebben az esetben a szeparáltság biztosítja azt, hogy az állampolgárok anonim módon szavazhatnak. 2. Egyéb biztonsági és technikai problémák. Emellett természetesen ki kell emelnünk, hogy a biztonsági problémát nem csak a más helyett leadott szavazatok (azaz az ellopott személyazonossággal való visszaélés), vagy éppenséggel az egy választás alatt egy személy által többször is leadott voksok jelentik, hanem a kiélezett politikai helyzetben szinte menetrendszerûen jelentkezô hackertámadások. A kiberhadviselés ma már sajnos mindennapossá vált, elég, ha csak az iraki háborúban vagy az izraeli-palesztin viszály nyomán elkövetett rendszer vagy szájt-feltörésekre gondolunk. Az e- választási rendszerekbe vagy akár az eredményeket nyilvántartó szájtokra történô behatolás alapjaiban rengetheti meg az egész demokratikus rendszert. Számos elektronikus választási kísérlet kudarcát pedig olyan hétköznapi problémák okozták, mint a rendszer lassúsága vagy lefagyása, a hálózatok jelentôs részének ráadásul egy esetleges áramszünet is gondot jelenthet. Abiztonsági problémák kiküszöbölésén sokat javíthatna a rendszerek (elôzetes) vizsgálatának lehetôsége, ám azok felépítése (pl. a forráskód) legtöbbször kereskedelmi megfontolások miatt nem tanulmányozható. 3. A (választói) bizalom hiánya. Az e-kormányzás és az e-demokrácia egyik kulcsszava az átláthatóság: sok esetben éppen az információs technológia eszközei tudnák bebizonyítani, hogy az adott országban mûködô kabinet tisztességes eszközökkel kormányoz, átlátható pénzügyi folyamatokat mûködtet. Egy kormányzati weboldalon nyilvánossá tett állami szerzôdés révén a polgárokban a kitárulkozó, üvegzsebû, tiszta és elszámoltatható kormány képe alakulhat ki. Az elektronikus szavazás iránti bizalomról sajnos éppen ennek ellenkezôje mondható el: a polgárok, éppúgy mint a választásokban érdekelt felek gyakorta hangoztatják, hogy az online szavazási procedúrába nem lehet belelátni; nem adott a lehetôség annak ellenôrzésére, hogy a vokso- 54 LIX. ÉVFOLYAM 2004/4

3 E-szavazás messze még az út vége lások végeredménye valóban a leadott szavazatok öszszességébôl adódik, nem pedig külsô beavatkozás, csalás során kialakult eredmény. A bizalom hiánya kapcsán merült fel a szavazógépek nyomtatóval való ellátásának szükségessége. Az ellenôrzô szelvényre nyomtatott voksok ugyanis lehetôséget adnak az újraszámlálásra, így az elsôre kialakult végeredmény könnyen alátámasztható vagy megcáfolható. A printerek ellen felhozott érvek: a viszonylag magas nyomtatási költség és a folyamat lassúsága. 4. Befolyásolás lehetôsége. És, ha már a bizalom kérdését említettük: az sem kedvez túlságosan az e-választások végeredményének feltétel nélküli elfogadásának, hogy nehezen ellenôrizhetô, hogy otthonában (vagy akár egy bevásárlóközpontban felállított terminált használva) önállóan szavazott-e a polgár, vagy valaki esetleg befolyásolta a kattintás pillanatában. (A külsô preszszió egyébként ma már a hagyományos voksolásnál sem zárható ki, nemrég olvashattuk ugyanis, hogy az ebay-en egy amerikai állampolgár a következô elnökválasztáson leadandó szavazatát árusította A vevô garanciát kapott arra, hogy az eladó az urnáknál arra a jelöltre adja le a voksát, amelyikre a voks megvásárlója rábeszéli.) 5. Digitális szakadék. Ha már a pro érvek számbavételekor az elsôk közt említettük azt a nagyszerû lehetôséget, amelyet a távszavazás nyújt például a fogyatékkal élôk számára, akkor a legkomolyabb problémák közt kell említeni azt, hogy az e-választás nem mindenki számára elérhetô. Számos országos és nemzetközi szintû program és stratégia kimondja, hogy az információs társadalomban mindenki számára egyformán kell biztosítani a hozzáférést. Ráadásul a demokrácia játékszabályaihoz hozzátartozik, hogy a választópolgárok minden körülmények között leadhassák a voksukat, amennyiben szavazati jogukkal élni kívánnak. Az e-szavazásból azonban számos csoport kimarad: így a PC-vel vagy internet-hozzáféréssel nem rendelkezôk, a szavazás elektronikus változatától ódzkodók (pl. idôsek, technofóbok) vagy éppen a digitális írástudással nem rendelkezôk. (Természetesen minderre gyakran az a válasz érkezik, hogy ezek a csoportok ettôl még nincsenek kizárva a választásokból, hiszen a hagyományos szavazásban részt tudnak venni.) Azt a tapasztalatot sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az e-választások során a rosszul látó idôsebb felhasználók számára több helyütt problémát okozott, hogy nem látták a kurzort. Elôfordult az is, hogy egyesek erôsebben, hosszabban nyomták meg a szavazógombot, ezért a rendszer lefagyott, ami komoly idôveszteséget okozott. 6. Nem emelkedett a részvételi arány. Sajnálatos módon eleddig nem igazolódott be az a várakozás, amely pedig az egyik legfontosabb volt a szavazás online változatának kipróbálása elôtt. A választók aktivitása nem emelkedett: nem adta le nagyságrendekkel több szavazó a voksát csak azért, mert elektronikus úton szavazhatott. Az Egyesült Királyságban a 2002-es helyi választások még reménykedésre adtak okot. Három körzetben lehetett elektronikusan is szavazni, a részvétel 8 százalékkal nôtt ban egy közvéleménykutatás eredményei is a britek pozitív hozzáállásáról tanúskodtak (60 százalék érezte úgy, hogy az e-választás lehetôsége növelné részvételük valószínûségét), azonban a 2003-as kísérletek már nem bizonyították a várakozásokat: kiderült, hogy a postai szavazás növeli a részvételi hajlandóságot, az elektronikus megoldások azonban önmagukban nem járulnak hozzá a részvételi arány jelentôs növekedéséhez. 7. Nehezen feldolgozható eredmények. Az e-szavazási rendszerek egyes típusai olyan olyan kimenetet (feldolgozandó voksokat) produkálnak, amelyek értékelése, összesítése még a hagyományos választási struktúrához képest is lassabban zajlik. Floridában például lyukkártyás megoldással lehetett szavazni a 2000-es választásokon, ám, ha a választópolgárok nem nyomták meg kellô erôsséggel az eszközt, akkor a szavazócédula nem lyukadt át, csak kidudorodott. A választási bizottságok tagjai pedig nem tudták eldönteni, érvényes-e az ilyen módon leadott szavazat. De ugyanitt említhetnénk azt a szintén amerikai esetet, amikor is 2002-ben a Maryland állambeli Montgomery megyében, annak ellenére, hogy a választási szakemberek többször elmondták, hogy a berendezések memóriakártyája az eredményeket modemen juttatja el a géptôl a választási irodába, a kivehetô kártya helyett néhány szavazóbiztos a teljes berendezést magával cipelte a választási irodába. A választások végeredményét emiatt még jóval éjfél után sem lehetett tudni. 8. A szavazás rituális örömeinek hiánya. Az e-voksolás ellenzôi gyakran említik ezt az emberi-társadalmi tényezôt is. A szavazásokon való megjelenéshez kapcsolódó rítusok, a kiöltözés, valamint a választási eredmények összesítésének, kihirdetésének közös figyelemmel kísérése este, baráti társaságban összegyûlni a televízió elôtt stb. mind olyan, a szavazáshoz sokak számára hozzátartozó kedvelt, tradicionális elemek, amelyek az elektronizált választásokból hiányoznának. 3. e-szavazás másként, e-demokrácia sikertörténetek Áttekintve a fenti érvek sokaságát, arra a következtetésre juthatunk, hogy az elektronikus szavazás ideje még nem jött el túl sok probléma tûnik egyelôre megoldatlannak. Az új szavazási módszerek ellen felhozott argumentumok azonban nem szeghetik a kormányzatok és a fejlesztôk kedvét, hiszen, bár az e-voksolás kapcsán egyelôre kevés a csak pozitív tapasztalat, az elektronikus demokrácia más terepein már sikertörténetekrôl is olvashattunk. Az online véleményalkotás egyéb módozatai: az online petíciók, a kisebb közösségeket vagy egész országot érintô kérdések webes megvitatása és a gyakran kézzelfogható eredményt produkáló internetes kezdeményezések a világ számos pontján remekül mûködnek, ami mindenképp biztató jelnek tekinthetô a jövôre nézve. LIX. ÉVFOLYAM 2004/4 55

4 HÍRADÁSTECHNIKA Észtországban júniusa óta mûködik a Tana Otsustan Mina ( Ma én döntök ), elnevezésû webkikötô, melynek célja: serkenteni az állampolgárok részvételét a törvényhozás folyamatában. A felhasználók véleményt alkothatnak a parlament által tárgyalt törvényekkel kapcsolatban, de elôterjeszthetik saját javaslatukat is. Amennyiben egy, az online viták során kialakuló indítvány legalább 51 százalékos támogatást kap a szájt látogatóitól, az illetékeseknek kötelességük lesz figyelmet fordítani a kérdésre, és megtenni a szükséges intézkedéseket a követeléssel kapcsolatban. A weben pedig ezután nyomon követhetô a javaslat további sorsa, az állami adminisztráción keresztül megtett útja. Ha sikeresen átverekszi magát a javaslat, a parlament elé kerülhet, de amennyiben nem fogadják el, a szájton fel lesz tüntetve az elutasítás oka. Számos e-demokrácia projektet indított 2003-ban az Európai Unió görög elnöksége. Az iraki válság során például felhívta valamennyi tagország állampolgárait, hogy vegyenek részt abban az online szavazásban, amelyben véleményt alkothatnak országuk kormányának az iraki válság megoldásával kapcsolatosan kialakított álláspontjáró. A görögök a jelentôs részvétellel lezajlott szavazás után minden hónapban kikérték az állampolgárok véleményét olyan kardinális kérdések kapcsán, mint a bevándorlás, a menekültügy, az EU-bôvítés stb., majd az online voksolások eredményeit ismertették a csúcstalálkozókon és a Tanács ülésén. Az e- voksok leadása után, a szavazásban résztvevôk táblázatok és grafikonok segítségével tájékozódhattak arról, nézeteik összhangban vannak-e a többi tagország és a csatlakozás elôtt álló államok polgárainak véleményével. Skóciában néhány hónapja mûködik az a rendszer, melynek segítségével az állampolgárok e-petíciót nyújthatnak be, közvetlenül a Parlamentnek. A Skót Képviselôház által elindított elektronikus rendszer lehetôvé teszi, hogy az állampolgárok a világhálón megvitassanak egy-egy témát, majd indítványt nyújtsanak be azzal kapcsolatban. A fogalmazványok meghatározott ideig elérhetôk a világhálón, mielôtt a parlament elé kerülnek. Az országgyûlés beadványokkal foglalkozó bizottsága ezután megvizsgálja a petíciót, a rendszert kifejlesztô Napier Egyetem szakembereitôl kapott jelentéssel együtt, amelyben az adott beadvány támogatottságának mértékérôl tájékoztatják a bizottsági tagokat, valamint összegzik a petíció kapcsán folytatott online vita tapasztalatait. Az új e-petíciós lehetôség a törvényhozás nyíltságáról és elérhetôségérôl tanúskodik, nem véletlen, hogy a rendszer máris elismerést és érdeklôdést váltott ki külföldön. A példákat szerencsére sokáig sorolhatnánk, és magyar példákat is említhetnénk, gondoljunk csak a peticio.hu szájtra, ahol számos témával kapcsolatban alkothatunk véleményt, szavazhatunk. Ugyanígy az online közösségi döntéshozatal terepe lehet egy internetes fórum, elég, ha pl. az Index törzsasztalának aktív résztvevôire utalunk, akik mozgalmakat indítottak utcanevek megváltoztatására, gyûjtést szerveztek stb, tehát az internet és az elektronikus véleménynyilvánítás eszközének segítségével hatást tudtak gyakorolni szûk vagy tágabb környezetük életére. Ha a döntéshozók komolyan veszik a népakarat efféle megnyilvánulásait, és észbe kapnak, hogy a demokráciában, a politikában ma már nem kevés döntés születik online, akkor talán az elektronikus szavazás fejlesztésére is még több forrást és energiát fordítanak, hiszen az e-szavazás sikere az ô érdekük is. Irodalom, források [1] Kaposi Ildikó: Nemzetközi kísérletek az elektronikus szavazás alkalmazására. E-kormányzat elsô kézbôl projekt. Infonia Alapítvány, Budapest [2] Borovitz Tamás: Az e-voksolás jövôje. HP Magazin, november. [3] Angol nyelvû online források: Security Poor in Electronic Voting Machines, Study Warns E-Votes Must Leave a Paper Trail Ireland launches e-voting campaign For Brazil Voters, Machines Rule E-voting controversy in Ireland [4] Magyar nyelvû online források: Anglia online választásokra készül Online szavazás lesz tavasszal Angliában hirek.prim.hu/cikk/23243 Elektronikus szavazás: kudarcok a premieren index.hu/tech/tudomany/wired/?print Elektronikus szavazás a gyakorlatban index.hu/tech/jog/eszavaz/ Interaktív kormányzás Észtországban Hibás az amerikai elektronikus szavazórendszer hirek.prim.hu/cikk/34179/ EU: elektronikus szavazás az iraki válságról Az írek többsége az e-szavazás mellett Skócia: elektronikus petíció Mégsem lesz idén elektronikus szavazás az USA-ban Kockázatos az elektronikus szavazás? szt.hu/hirekôhir.php?id= LIX. ÉVFOLYAM 2004/4

5 E-szavazás messze még az út vége H í re k ASun Microsystems februárban szemináriumot rendezett a leendô EU-tagországok politikusai, kormányzati hivatalnokai számára Az e-kormányzat infrastruktúrájának kiépítése címmel. Arendezvény célja az volt, hogy az e-kormányzattal kapcsolatos tapasztalatokat megossza a csatlakozó országok döntéshozóival, bemutassa az állampolgár-centrikus e-kormányzati szolgáltatások gyakorlati elônyeit és a megvalósított megoldásokat. A szeminárium elsô felében Csepeli György, az IHM politikai államtitkára, valamint Bradier Ágnes, az Európai Bizottság e-kormányzati szakértôje beszélt az EU e-kormányzati programjairól, majd a Sun szakemberei az Európában mûködô legjobb gyakorlatokat mutatták be. Az Európai Unió e-europe 2005 programjának értelmében az EU tagországainak 2005-re rendelkezniük kell modern, elektronikus közszolgáltatásokkal az e-kormányzat, e-oktatás és e-egészségügy terén. A vállalkozások életében jelentôs szerepet kell játszania az e-kereskedelemnek, mindehhez pedig megfizethetô, elérhetô szélessávú hozzáférésre és biztonságos informatikai infrastruktúrára van szükség. Eger önkormányzata a április 6-án átadott e-kompetencia központtal fontos lépést tett az e- közigazgatás sikeres megvalósítása felé. Az Eszterházy Károly Fôiskolán átadott kompetencia központ arra mutat példát, hogy az önkormányzat, a hozzátartozó intézmények, a kistérség és a lakosság közötti információáramlás hogyan valósítható meg a lehetô leghatékonyabban szélessávú internetes kapcsolat segítségével. A Matáv 2003-ban 10 milliárd forintos nagyságrendû beruházást hajtott verge az internetes piacon kitûzött céljainak megvalósítása érdekében. A beruházás nagy részét a szélessávú internetezés elterjesztésére fordítottuk. Ennek eredményeként a tavalyi évben 175 településre jutott el a szolgáltatás ben tovább kívánjuk bôvíteni a szélessávú internet lefedettséget. A Matáv hálózatában 2000-ben kezdtük meg a Cisco technológiára épülô IP gerinchálózat kiépítését, amely jól szolgálja a hazai információs társadalom folyamatos fejlôdését. mondta Sipos Attila, a Matáv hálózatfejlesztési igazgatóhelyettese. Magyarországon a tavalyi év végén 100 ezer vállalkozás és háztartás rendelkezett szélessávú internetkapcsolattal. Ma már minden harmadik otthoni internetezô szélessávon használja a világhálót, amellyel az EU-ban is az élvonalban vagyunk. A tavalyi sikerek alapján a Matáv idén további 100 ezer ADSL elôfizetô bekapcsolását tervezi, így nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország a kelet-európai régióban az egyik legmagasabb szintû szélessávú hozzáféréssel rendelkezzen. A megnövekedett igények kiszolgálására 2003 novembere és 2004 márciusa között sor került az országos IP gerinchálózat decentralizálására, valamint a budapesti gerinchálózat bôvítésére 2 Gb/s-rôl 10 Gb/s-ra. A hálózati fejlesztésekhez a Matáv Európában az elsôk között helyezte üzembe a Cisco a 720 Gb/s kapcsolási teljesítményû CATALYST6500 kapcsolóját. A budapesti hálózatban található Giga Switch Routerek között meglévô 1 Gbit/s összeköttetések kapacitását az új 10 Gbit/s kártyák telepítésével jelentôsen megnövelték. Megállapodást kötött az Informatikai és Hírközlési Minisztérium és a Microsoft. A megállapodás a közoktatási intézmények munkaállomásain, továbbá az általános iskolai és középiskolai oktatók otthoni számítógépein biztosítja a mindenkori legfrissebb Windows operációs rendszer és Microsoft irodai programcsomagok jogtiszta használatát. A megállapodás értelmében megkezdôdik a programcsomagok telepítéséhez szükséges Microsoft Windows XP Professional frissítés és Microsoft Office 2003 Professional CD-k, valamint a kapcsolódó dokumentációk és tankönyvek kiszállítása. A megállapodás egyben szoftveramnesztiát is jelent, mivel a szerzôdés értelmében a Microsoft úgy tekinti, hogy a kedvezményezettek február végéig már meglévô gépein biztosított a frissítési alap függetlenül attól, hogy ezt legális licenccel igazolni tudják-e vagy sem. LIX. ÉVFOLYAM 2004/4 57

Elektronikus rendszerek a közigazgatásban

Elektronikus rendszerek a közigazgatásban E-Government Tanulmányok Elektronikus rendszerek a közigazgatásban Szerkesztette: Zemplén Bertalan Lektorálta: Budai Balázs Benjámin Kiadja: E-Government Alapítvány a Közigazgatás Modernizációjáért ISSN

Részletesebben

A nem-formális és informális tanulás elismerése OECD RNFIL project Country Backgroud Report Hungary TARTALOM

A nem-formális és informális tanulás elismerése OECD RNFIL project Country Backgroud Report Hungary TARTALOM A nem-formális és informális tanulás elismerése OECD RNFIL project Country Backgroud Report Hungary TARTALOM 1. KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK...3 1.1. Demográfiai összefüggések...3 1.2. Nemzetköziesedés...8 1.3.

Részletesebben

INFORMÁCIÓHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS, LAKOSSÁGI RÉSZVÉTEL ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSHOZ VALÓ JOG KÖRNYEZET-EGÉSZSÉGÜGYI KÉRDÉSEKBEN

INFORMÁCIÓHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS, LAKOSSÁGI RÉSZVÉTEL ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSHOZ VALÓ JOG KÖRNYEZET-EGÉSZSÉGÜGYI KÉRDÉSEKBEN Harmadik Környezet és Egészség Miniszteri Konferencia London, 1999. június 16-18. Egészségügyi Világszervezet Európai Regionális Iroda Cselekvés partnerségben EUR/ICP/EHCO 02 02 05/12 038279 1999. április

Részletesebben

Együttműködés és partnerség

Együttműködés és partnerség Együttműködés és partnerség tanulmány Budapest, 2010. június Tartalomjegyzék 1. BEVEZETŐ... 4 2. A CIVIL SZERVEZETEK SZEREPE A HAZAI KÖZÉLETBEN... 5 3. AZ ÖNKORMÁNYZATOK ÉS CIVIL SZERVEZETEK KÖZÖTTI EGYÜTTMŰKÖDÉS

Részletesebben

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Örömmel nyújtom át Önöknek ezt a nemében egyedülálló és a szakmai felkészülés szempontjából meghatározó kiadványt, amely a választási igazgatás elmúlt 15 évének jelentős mérföldköve.

Részletesebben

A NAIH tanulmánya a gyermekek biztonságos és jogtudatos internethasználatáról

A NAIH tanulmánya a gyermekek biztonságos és jogtudatos internethasználatáról Kulcs a net világához! @ www A NAIH tanulmánya a gyermekek biztonságos és jogtudatos internethasználatáról 2013 Kulcs a net világához! A NAIH tanulmánya a gyermekek biztonságos és jogtudatos internethasználatáról

Részletesebben

Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégia 2014-2020

Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégia 2014-2020 Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégia 2014-2020 Tartalom 1 Köszöntő... 4 2 Bevezetés... 6 3 Tervezési és végrehajtási alapelvek... 8 3.1 A tématerület pontos definiálása a tervezés során...

Részletesebben

Ellentmondások a nem állami szociális ellátások körében

Ellentmondások a nem állami szociális ellátások körében Debreceni Egyetem Állam-és Jogtudományi Kar Ellentmondások a nem állami szociális ellátások körében Készítette: Kovács Mária Mónika V. évfolyam Konzulens: Dr. Horváth M. Tamás egyetemi tanár Debrecen 2008.

Részletesebben

Pályakövetési rendszer kialakítása és pályakövetési szabályzat

Pályakövetési rendszer kialakítása és pályakövetési szabályzat Pályakövetési rendszer kialakítása és pályakövetési szabályzat a Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás részére Készült a TÁMOP-2.2.3-07/2-2F A szak- és felnőttképzés struktúrájának átalakítása című konstrukció

Részletesebben

VALEUR. Európa minden nyelve kincs. Európa minden nyelve kincs. A projekt koordinátorai: Joanna McPake és Teresa Tinsley A B C D

VALEUR. Európa minden nyelve kincs. Európa minden nyelve kincs. A projekt koordinátorai: Joanna McPake és Teresa Tinsley A B C D A B C D Európa minden nyelve kincs A projekt koordinátorai: Joanna McPake és Teresa Tinsley Munkatársak: Peter Broeder, Laura Mijares, Sirkku Latomaa és Waldemar Martyniuk VALEUR Európa minden nyelve kincs

Részletesebben

Szolgáltatáspiac és liberalizáció az Európai Unióban: Ki jár(hat) jól?

Szolgáltatáspiac és liberalizáció az Európai Unióban: Ki jár(hat) jól? Hetesi E. Majó Z. Lukovics M. (szerk.) 2009: A szolgáltatások világa. JATEPress, Szeged, 53-73. o. Szolgáltatáspiac és liberalizáció az Európai Unióban: Ki jár(hat) jól? Somosi Sarolta 1 Az Európai Unió

Részletesebben

Ők nem szavaznak ma Magyarországon

Ők nem szavaznak ma Magyarországon Ők nem szavaznak ma Magyarországon A Friedrich Ebert Alapítvány és a Policy Solutions elemzése a magyarországi nemszavazókról 2013. november Vezetői összefoglaló A Policy Solutions politikai elemző intézet

Részletesebben

Az elektronikus eszközökkel támogatott tanulás (e-learning) mint lehetôség

Az elektronikus eszközökkel támogatott tanulás (e-learning) mint lehetôség Világosság 2005/2 3. Infokommunikáció Hain Ferenc Hutter Ottó Kugler Judit Az elektronikus eszközökkel támogatott tanulás (e-learning) mint lehetôség Áttekintés és kísérlet a téma fogalmi rendszerezésére

Részletesebben

Halász Gábor A pedagógiai rendszerek általános hatás- és beválás vizsgálati rendszere

Halász Gábor A pedagógiai rendszerek általános hatás- és beválás vizsgálati rendszere 1 Halász Gábor A pedagógiai rendszerek általános hatás- és beválás vizsgálati rendszere TARTALOM Bevezetés 1 A hatás és beválás értelmezése 3 Hatás 3 Beválás 4 A hatásvizsgálat és beválás-vizsgálat 5 A

Részletesebben

KUB-11/2014. (KUB-11/2014-2018.) Ikt. Szám:KUB-40/48-2/2014.

KUB-11/2014. (KUB-11/2014-2018.) Ikt. Szám:KUB-40/48-2/2014. KUB-11/2014. (KUB-11/2014-2018.) Ikt. Szám:KUB-40/48-2/2014. Jegyzőkönyv az Országgyűlés Külügyi bizottságának 2014. szeptember 23-án, hétfőn, 10 óra 08 perckor az Országház főemelet 55. számú tanácstermében

Részletesebben

Számítógépek az iskolában

Számítógépek az iskolában Tót Éva Számítógépek az iskolában No. 229 RESEARCH PAPERS HUNGARIAN INSTITUTE FOR EDUCATIONAL RESEARCH Tót Éva Számítógépek az iskolában OKTATÁSKUTATÓ INTÉZET BUDAPEST, 2001. KUTATÁS KÖZBEN 229 (219 228-ig

Részletesebben

A Kormány ifjúságpolitikai keretprogramja 2012

A Kormány ifjúságpolitikai keretprogramja 2012 A Kormány ifjúságpolitikai keretprogramja 2012 A Kormány ifjúságpolitikai keretprogramja 2012 KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM www.ujnemzedek.hu www.facebook.com/ujnemzedek

Részletesebben

A MAGYAR SZLOVÁK ALAPSZERZŐDÉS MÁSFÉL ÉVTIZED TÁVLATÁBÓL

A MAGYAR SZLOVÁK ALAPSZERZŐDÉS MÁSFÉL ÉVTIZED TÁVLATÁBÓL KATONA FLÓRA A MAGYAR SZLOVÁK ALAPSZERZŐDÉS MÁSFÉL ÉVTIZED TÁVLATÁBÓL A rendszerváltás után a szomszédos országokkal kötött kisebbségi nyilatkozatoknak, kisebbségi egyezményeknek, illetve úgynevezett alapszerződéseknek

Részletesebben

Vélemények Magyarország 15 éves NATO tagságának eredményeiről

Vélemények Magyarország 15 éves NATO tagságának eredményeiről Nemzet és Biztonság 2014/6. szám 3 41. 15 év 15 hang Vélemények Magyarország 15 éves NATO tagságának eredményeiről Előszó 1999. március 12-én történelmi jelentőségű eseményre került sor: Magyarország 15

Részletesebben

Több munkahelyet Európában! (Wim Kok-jelentés)

Több munkahelyet Európában! (Wim Kok-jelentés) Több munkahelyet Európában! (Wim Kok-jelentés) Wim Kok vezette Foglalkoztatási Speciális Munkacsoport jelentése: Munkahelyek, munkahelyek, munkahelyek Több munkahelyet teremteni Európában! (Jobs, jobs,

Részletesebben

Forrai Szilvia. Az Európai Uniós irányelvek hatása a magyar élethosszig tartó tanulás szakpolitikájára Az elmúlt 10 év retorikája 2014.

Forrai Szilvia. Az Európai Uniós irányelvek hatása a magyar élethosszig tartó tanulás szakpolitikájára Az elmúlt 10 év retorikája 2014. 1 Forrai Szilvia Az Európai Uniós irányelvek hatása a magyar élethosszig tartó tanulás szakpolitikájára Az elmúlt 10 év retorikája 2014. 2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 4 I. A LIFELONG LEARNING, MINT SZAKPOLITIKAI

Részletesebben

FELMERÜLŐ TÁRSADALMI IGÉNYEK FELMÉRÉSE ÉS A

FELMERÜLŐ TÁRSADALMI IGÉNYEK FELMÉRÉSE ÉS A FELMERÜLŐ TÁRSADALMI IGÉNYEK FELMÉRÉSE ÉS A FEJLESZTÉS ÁLTAL ÉRINTETT TEVÉKENYSÉGEKBE TÖRTÉNŐ BECSATORNÁZÁSA Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése I. ELŐZMÉNYEK Tét Város Önkormányzata

Részletesebben

J e g y zőkö n y v. IF-3/2012. sz. ülés (IF-9/2010-2014. sz. ülés)

J e g y zőkö n y v. IF-3/2012. sz. ülés (IF-9/2010-2014. sz. ülés) IF-3/2012. sz. ülés (IF-9/2010-2014. sz. ülés) J e g y zőkö n y v az Országgyűlés Ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottsága Ifjúsági albizottságának 2012. március 12-én, hétfőn 11 óra 08

Részletesebben

A TÁVKÖZLÉSI SZEKTOR SZABÁLYOZÁSA

A TÁVKÖZLÉSI SZEKTOR SZABÁLYOZÁSA Kiss Károly Miklós A TÁVKÖZLÉSI SZEKTOR SZABÁLYOZÁSA A tanulmány a távközlési szektor hazai szabályozásának áttekintésére és értékelésére vállalkozik. Első felében az európai uniós és a hazai jogi környezetet

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI RENDSZER. Fejlesztők és felhasználók kézikönyve

A PEDAGÓGIAI RENDSZER. Fejlesztők és felhasználók kézikönyve A PEDAGÓGIAI RENDSZER Fejlesztők és felhasználók kézikönyve A könyv a 21. századi közoktatás fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.2.2-08/1-2008-0002) kiemelt projekt keretében A pedagógiai rendszerek fejlesztési

Részletesebben

Mûkincs vagy mûködõ tõke?

Mûkincs vagy mûködõ tõke? Közgazdasági Szemle, LIII. évf., 2006. október (902 918. o.) CSERES-GERGELY ZSOMBOR CSORBA GERGELY Mûkincs vagy mûködõ tõke? Gondolatok a kutatási célú adatok hozzáférhetõségérõl A cikk célja a közérdekû

Részletesebben

AZ INFORMÁLIS ÉS NEM-FORMÁLIS TANULÁSI KERETEK KÖZÖTT SZERZETT TUDÁS ELISMERTETÉSE

AZ INFORMÁLIS ÉS NEM-FORMÁLIS TANULÁSI KERETEK KÖZÖTT SZERZETT TUDÁS ELISMERTETÉSE AZ INFORMÁLIS ÉS NEM-FORMÁLIS TANULÁSI KERETEK KÖZÖTT SZERZETT TUDÁS ELISMERTETÉSE ETENIM KFT 2006 TARTALOMJEGYZÉK AZ INFORMÁLIS ÉS NEM-FORMÁLIS TANULÁSI KERETEK KÖZÖTT SZERZETT TUDÁS ELISMERTETÉSE TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

Jogod van a jogaidhoz!

Jogod van a jogaidhoz! Jogod van a jogaidhoz! Az UNICEF Magyar Bizottság gyermekjogi felmérése 2014 1 Az UNICEF Magyar Bizottsága külön köszönetet mond a Telenor Zrt.-nek a támogatásért és a kutatás létrejöttét biztosító nagylelkű

Részletesebben

Az innovációs és ipari parkok szerepe az innováció erősítésében

Az innovációs és ipari parkok szerepe az innováció erősítésében Ipargazdasági Kutató és Tanácsadó Kft. 1117 Budapest, Dombóvári út 17-19. Tel.: (36 1) 204-2951 (36 1) 204-2970 Fax: (36 1) 204-2953 E-mail:ipargazd@t-online.h Internet:http://www.ikt.hu Az innovációs

Részletesebben

A helyi-kisregionális szint szerepe a fenntarthatóságban

A helyi-kisregionális szint szerepe a fenntarthatóságban Szlávik János A helyi-kisregionális szint szerepe a fenntarthatóságban 17. szám Budapest, 2002. december ISBN 963 503 294 3 ISSN 1587-6586 A Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Környezettudományi

Részletesebben