KÉRELEM rendkívüli gyermekvédelmi támogatáshoz

Átírás

1 A Hivatal tölti ki! ÁTVETTEM Dátum: Aláírás: KÉRELEM rendkívüli gyermekvédelmi támogatáshoz Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás: évi XXXI. törvény 21. (1) A települési önkormányzat képviselő-testülete a gyermeket a rendeletében meghatározott mértékű rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti (a továbbiakban: rendkívüli támogatás), ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. (2) Elsősorban azokat a gyermekeket, illetve családokat kell alkalmanként rendkívüli támogatásban részesíteni, akiknek az ellátásáról más módon nem lehet gondoskodni, illetve az alkalmanként jelentkező többletkiadások - különösen a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése, betegség vagy iskoláztatás - miatt anyagi segítségre szorulnak. (3) A rendkívüli támogatás iránti kérelmet a szülő vagy más törvényes képviselő a lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál vagy az önkormányzat rendeletében meghatározott szervnél terjeszti elő. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítás iránti kérelemhez csatolni kell: a) jövedelmek igazolása: munkahely által kiállított kereseti igazolás (utolsó havi nettó jövedelem), családi pótlék, GYES, GYED, szoc. segély, munkanélküli ellátás, ösztöndíj, utolsó havi postai csekkszelvény, számlakivonat, alkalmi munkáról munkavállalói kiskönyv másolata, kézzel írt nyilatkozat, stb. b) a kérelemben felsorolt gyermekek születési anyakönyvi kivonatának másolata c) vidéki oktatási intézményben, főiskolán tanuló gyermek esetében iskolalátogatási -, hallgatói jogviszony igazolás az aktuális tanévről d) a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése, valamint a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági, illetve gyámhatósági határozatot, továbbá a Gyvt. 18. (2) bekezdésében meghatározott jegyzőkönyvet, e) tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolást (Gyvt. 19. (2) bek. ab) pontja) 1. Alulírott kérem, hogy gyermekeim részére, az évi XXXI. törvényben szabályozott rendkívüli gyermekvédelmi támogatást szíveskedjen megállapítani. Kérelmező neve:... Születési (lánykori) neve:... :... Anyja születési neve:... Lakóhelyének címe:... Értesítési cím:... Telefonszám: TAJ szám: Kérelmező legmagasabb iskolai végzettsége:... Indokolás: 2. A Nyilatkozat benyújtásának időpontjában a rendszeres kedvezményt kérővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozók száma:....

2 2 3. A Nyilatkozat benyújtásának időpontjában a rendszeres kedvezményt kérővel közös háztartásban élő, az egy főre jutó jövedelem számítása szempontjából figyelembe vehető közeli hozzátartozók adatai: Neve: Kérelmező HÁZASTÁRSA (ÉLETTÁRSA) adatai: Legmagasabb iskolai végzettsége: Neve: Egyéb hozzátartozó, akit a Családjogi törvény alapján köteles eltartani: 1. Neve: Kérelmező gyermekei 2. Neve: 3. Neve: 4. Neve: Isk., óvoda neve: 5. Neve: Isk., óvoda neve: 6. Neve: 7. Neve: *A 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, a 23 évesnél fiatalabb önálló keresettel nem rendelkező nappali tagozaton középfokú tanulmányokat folytató, a 25 évesnél fiatalabb önálló keresettel nem rendelkező felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató, továbbá korhatárra tekintet nélkül a tartós beteg, illetőleg a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos gyermek. 4. Jövedelmi adatok

3 3 A kérelemhez mellékelni kell a jövedelemnyilatkozat pontjaiban feltüntetett jövedelmek valódiságának igazolására szolgáló iratokat. A jövedelmek típusai A kérelmező jövedelme A kérelmezővel közös háztartásban élő házastárs (élettárs) jövedelme A kérelmezővel közös háztartásban élő egyéb rokon jövedelme Összesen 1. Munkaviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó jövedelem és táppénz 2. Társas és egyéni vállalkozásból származó jövedelem 3. Ingatlan, ingó vagyontárgyak értékesítéséből származó jövedelem 4. Nyugellátás, baleseti nyugellátás, egyéb nyugdíjszerű ellátások 5. A gyermek ellátásához és gondozásához kapcsolódó támogatások (különösen, GYED, GYES, GYET, családi pótlék, gyermektartásdíj, árvaellátás) 6. Munkaügyi szervek által folyósított rendszeres pénzbeli ellátás 7. Föld bérbeadásából származó jövedelem 8. Egyéb (különösen: kapott tartás-, ösztöndíj, értékpapírból származó jövedelem, kis összegű kifizetések stb.) 9. Összes bruttó jövedelem 10. Személyi jövedelemadó vagy előleg összege 11. Egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék összege 12. Munkavállalói járulék összege 13. A család összes nettó jövedelme /9-( )/ 14. A család összes nettó jövedelmét csökkentő tényezők (tartásdíj összege) 15. AZ ÜGYINTÉZŐ TÖLTI KI! Önkormányzat által folyósított rendszeres pénzbeli ellátás ( a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló évi III. tv. 4. (1) bek. i) pontja) Egy főre jutó havi családi jövedelem (az ügyintéző tölti ki):.ft/hó Kelt.: Jánoshalma, 20.. év... hó... nap a kedvezményt kérő aláírása.. kérelmező házastársa, élettársa aláírása

4 4 5. Egyedülállók töltik ki! Egyedülállósági nyilatkozat Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy egyedül álló - hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön élő és nincs élettársa (megfelelő aláhúzandó!) - vagyok, gyermekem (gyermekeim) neveléséről egyedül gondoskodom.. nyilatkozó aláírása 1. tanú: 2. tanú: neve: neve: lakcíme: szem.ig.száma: aláírás: lakcíme: szem.ig.száma: aláírás: Egyedülálló az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön élő és nincs élettársa. 6. I. Nyilatkozat Anyagi és büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy az általunk közölt adatok a valóságnak megfelelnek. A fent bevallott jövedelmünkön kívül más jövedelmünk nincs. Ha részünkre gyermekvédelmi támogatást állapítanak meg, azt csak gyermekeink ellátására, nevelésére fordítjuk. Tudomásul vesszük, hogy a jövedelem-nyilatkozatban és igazolásban szereplő adatok valódisága az eljárás során, szükség esetén ellenőrizhető és a jogtalanul felvett ellátást vissza kell fizetnünk. Jánoshalma, 20 év hó.. nap. kérelmező 7. A kérelem 3. oldalán a jövedelmi adatok 4., 5., 6. pontjában foglalt ellátásban részesülők töltik ki: II. Nyilatkozat Alulírott anyagi és büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy az igénylést megelőző 3 hónapban a részemre folyósított:.. ellátások összege megegyezik az utolsó havi összeggel. Jánoshalma, 20 év hó.. nap.. kérelmező 8. Kérelmemnek helyt adó határozat ellen fellebbezni nem kívánok, a fellebbezési jogomról lemondok..... kérelmező

5 Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Jogosultak köre Azokat a gyermekeket, illetve családokat kell alkalmanként rendkívüli támogatásban részesíteni, akiknek az ellátásáról más módon nem lehet gondoskodni, illetve az alkalmanként jelentkező többletkiadások - különösen a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése, betegség vagy iskoláztatás - miatt anyagi segítségre szorulnak. Támogatás mértéke A támogatás mértékét a Jánoshalma Város Képviselő-testület 16/2007(VIII.28.) Ör. sz. rendelete határozza meg. Az eljárás jogi alapja: évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról Jánoshalma Város Képviselő-testület 16/2007(VIII.28.) Ör. sz. rendelete a gyermekek védelméről Hatáskör gyakorlója Jánoshalma Város Képviselő-testülete Az ügyintézés helye Jánoshalma, Béke tér es iroda 77/ Ügyintéző: Szalmáné Gunda Edit szalmane@janoshalma.hu A kérelem benyújtásának módja: formanyomtatványon, személyesen vagy levélben Az ügyintézés határideje A kérelem megékezéstől számított 30 nap. A kérelemhez szükséges dokumentumok - jövedelmek igazolása: munkahely által kiállított kereseti igazolás (utolsó havi nettó jövedelem), családi pótlék, GYES, GYED, szoc. segély, munkanélküli ellátás, ösztöndíj, utolsó havi postai csekkszelvény, számlakivonat, alkalmi munkáról munkavállalói kiskönyv másolata, kézzel írt nyilatkozat, stb. - a kérelemben felsorolt gyermekek születési anyakönyvi kivonatának másolata - vidéki oktatási intézményben tanuló gyermek esetében iskolalátogatási, hallgatói jogviszony igazolás az aktuális tanévről - a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése, valamint a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági, illetve gyámhatósági határozatot, továbbá a Gyvt. 18. (2) bekezdésében meghatározott jegyzőkönyvet, - egyedülálló szülő, kérelmező esetén az egyedülállóság tényére vonatkozó nyilatkozatot - tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolást Illetékek és díjak: A szociális igazgatási eljárás költség- és illetékmentes.

6 Az ügyfelet megillető jogok és kötelezettségek: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban Ket.) rendelkezéseinek megfelelően: Ket. 2. (1) Az ügyfeleket a hatósági eljárásban megilleti a törvény előtti egyenlőség, ügyeiket indokolatlan megkülönböztetés és részrehajlás nélkül kell elintézni. Ket. 4. (1) Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog és az eljárás során az anyanyelv használatának joga. (2) A közigazgatási hatóság a nem jogszabályszerű eljárással az ügyfélnek okozott kárt a polgári jog szabályai szerint megtéríti. 5. (1) A közigazgatási hatóság az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője számára biztosítja, hogy jogaikról és kötelezettségeikről tudomást szerezzenek, és előmozdítja az ügyféli jogok gyakorlását. (2) A közigazgatási hatóság a jogi képviselő nélkül eljáró ügyfelet tájékoztatja az ügyre irányadó jogszabály rendelkezéseiről, az őt megillető jogokról és az őt terhelő kötelezettségekről, illetve a kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeiről, továbbá a természetes személy ügyfél részére a jogi segítségnyújtás igénybevételének feltételeiről. (3) Jogszabály az ügy bonyolultságára tekintettel tájékoztatási kötelezettséget írhat elő a jogi képviselővel eljáró ügyfelek számára is. (4) A közigazgatási hatóság a törvényben meghatározott korlátozásokkal az ügyfeleknek és képviselőiknek, valamint más érdekelteknek biztosítja az iratbetekintési jogot, jogszabályban meghatározott esetben közmeghallgatást tart, és döntését az ügyfelekkel közli. A hatóság ugyanakkor gondoskodik a törvény által védett titkok megőrzéséről és a személyes adatok védelméről (1) A közigazgatási hatósági eljárásban az ügyfél köteles jóhiszeműen eljárni. (2) Az ügyfél magatartása nem irányulhat a hatóság megtévesztésére vagy a döntéshozatal, illetve a végrehajtás indokolatlan késleltetésére. Az ügyfél jóhiszeműségét az eljárásban vélelmezni kell, a rosszhiszeműség bizonyítása a hatóságot terheli. (3) A rosszhiszemű ügyfelet a hatóság eljárási bírsággal sújthatja és a többletköltségek megfizetésére kötelezheti, erre az ügyfél figyelmét fel kell hívni. 9. (1) A Magyar Köztársaságban a közigazgatási hatósági eljárás hivatalos nyelve a magyar. Ez azonban nem akadálya a konzuli tisztviselő és a külpolitikáért felelős miniszter eljárása, valamint nemzetközi jogsegély során más nyelv használatának. (2) A települési, a területi és az országos kisebbségi önkormányzat testülete határozatában meghatározhatja a hatáskörébe tartozó hatósági eljárás magyar nyelv melletti hivatalos nyelvét. (3) A kisebbségi szervezet nevében eljáró személy, valamint az a természetes személy, aki a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény hatálya alá tartozik, a közigazgatási hatóságnál használhatja az adott kisebbség nyelvét. A kisebbség nyelvén benyújtott kérelem tárgyában hozott magyar nyelvű döntést az ügyfél kérésére a kérelemben használt nyelvre le kell fordítani. (4) Annál a közigazgatási hatóságnál, amelynél a (2) bekezdés szerint a közigazgatási eljárás hivatalos nyelve nem csak a magyar, a magyar nyelvet használó ügyfeleket és az eljárás egyéb résztvevőit megilletik a (3) bekezdésben a kisebbségek számára biztosított jogok. 51. (1) Az ügyfélnek joga van ahhoz, hogy az eljárás során nyilatkozatot tegyen, vagy a nyilatkozattételt megtagadja. (2) Ha a tényállás tisztázása azt szükségessé teszi, a hatóság az ügyfelet a kérelmére indult eljárásban nyilatkozattételre hívhatja fel. Ha az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a hatóság felhívására nem nyilatkozik, a hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján dönt, vagy a 31. (2) bekezdése alapján megszünteti az eljárást. (3) Törvény vagy kormányrendelet kötelezővé teheti, hogy a hivatalból folytatott eljárásban az ügyfél, a kérelemre indult eljárásban az ellenérdekű ügyfél a hatóság erre irányuló felhívására közölje az érdemi döntéshez szükséges adatokat, és jogkövetkezményeket állapíthat meg az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy valótlan adatok közlése esetére. (4) A törvényen vagy kormányrendeleten alapuló adatszolgáltatást az ügyfél, illetve kérelemre indult eljárásban az ellenérdekű ügyfél akkor tagadhatja meg, ha a) nem kapott felmentést az államtitoknak vagy szolgálati titoknak minősített adatra vonatkozó titoktartási kötelezettség alól, b) nyilatkozatával saját magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná.

7 (5) Az ügyfél vagy képviselője, ha más tudomása ellenére az ügy szempontjából jelentős valótlan tényt állít, illetve ha a (3) bekezdés szerinti kötelező adatszolgáltatás körében a (4) bekezdésben foglalt ok hiányában adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti, az ügy eldöntése szempontjából jelentős tényt elhallgat, vagy valótlan adatot szolgáltat, eljárási bírsággal sújtható. (6) A hatóság köteles az ügyfelet a nyilatkozattétellel, illetve adatszolgáltatási kötelezettséggel kapcsolatos jogairól tájékoztatni és kötelességeire, valamint a kötelezettségek elmulasztásának jogkövetkezményeire figyelmeztetni. 61. (1) Az e törvényben meghatározott esetekben a kötelezettség felróható módon történő megszegése esetén eljárási bírság kiszabásának van helye. (2) Az eljárási bírság legkisebb összege esetenként ötezer forint, legmagasabb összege - a 141. (1) bekezdésében foglalt eltéréssel - természetes személy esetén ötszázezer forint, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén pedig egymillió forint. (3) Az eljárási bírság egy eljárásban, ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése vagy más kötelezettségszegés esetén ismételten is kiszabható. (4) Az eljárási bírság kiszabásánál a hatóság figyelembe veszi: a) a jogellenes magatartás súlyát és a felróhatóság mértékét, b) az érintett vagyoni helyzetét és jövedelmi viszonyait, továbbá c) az eljárási bírságnak ugyanabban az eljárásban történő ismételt kiszabása esetén az előző bírságolások számát és mértékét. (5)-(6) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény 21. (1) A települési önkormányzat képviselő-testülete a gyermeket a rendeletében meghatározott mértékű rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti (a továbbiakban: rendkívüli támogatás), ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. (2) Elsősorban azokat a gyermekeket, illetve családokat kell alkalmanként rendkívüli támogatásban részesíteni, akiknek az ellátásáról más módon nem lehet gondoskodni, illetve az alkalmanként jelentkező többletkiadások - különösen a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése, betegség vagy iskoláztatás - miatt anyagi segítségre szorulnak. (3) A rendkívüli támogatás iránti kérelmet a szülő vagy más törvényes képviselő a lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál vagy az önkormányzat rendeletében meghatározott szervnél terjeszti elő.