VASFÜGGÖNY A VASFÜGGÖNY KÉT JELENTÉSE
|
|
- Nikolett Enikő Pap
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 HADTUDOMÁNY Dr. Balló István VASFÜGGÖNY A politikai szóhasználatban napjainkban is gyakran lehet hallani a vasfüggönyről. Ez a kifejezés a második világháború után vált ismertté a köztudatban, és sajátosan egybekapcsolódott a hidegháború eszmerendszerével. A vasfüggöny nem képzelhető el hidegháború nélkül, annak megszűnte egybeesik a kétpólusú világrend végével. A vasfüggönynek azonban kettős jelentése van. Ezt a kifejezést a színházi életben használták, és csak 1946 után került át a politikai életbe. Színházi A VASFÜGGÖNY KÉT JELENTÉSE A vasfüggöny kifejezést sok-sok éven keresztül csak a színházak világában ismerték. A színházakban az előfüggöny elé szerelt, felhúzható és leereszthető, ajtóval is ellátott hullámbádog lemezt hívták vasfüggönynek. Ha ezt a lemezfüggönyt leeresztették, akkor a színpadot és a nézőteret teljesen el lehetett egymástól szigetelni. Ennek legfőbb jelentősége egy esetleges tűz tovaterjedésének megakadályozása volt. Azonban, ha egy színdarab megbukott, akkor a vasfüggönyt leeresztve, a színpadon lévő színészek testi épségének megóvására is szolgált. Magyarországon a vasfüggönyt először 1884-ben, a budapesti Operaházban alkalmazták. Politikai Ismereteink szerint Winston Churchill még mint brit miniszterelnök használta először a politikai életben a vasfüggöny kifejezést, május 12-én Truman amerikai elnökhöz küldött titkos táviratában. Vasfüggöny ereszkedett le az arcvonal mellett... jelentette ki üzenetében több más megállapítás mellett. A vasfüggöny politikai szóhasználata világszerte akkor vált ismertté, amikor Winston Churchill március 5-én az Amerikai Egyesült Államok-beli Fultonban
2 elmondotta az azóta híressé vált beszédét. Az európai helyzet elemzésekor arra a megállapításra jutott, hogy...a Balti-tenger mellett fekvő Stettintől az Adriai-tenger mentén fekvő Triesztig vasfüggöny ereszkedik le Európára. A fultoni beszédtől indult tehát a világ körüli útjára a vasfüggöny mint politikai kifejezés, amely a későbbiekben a hidegháború egyik sajátos jelképévé vált. A választott téma fontosságából kiindulva a továbbiakban csak a politikai értelemben használt vasfüggönyről szólunk. A HIDEGHÁBORÚ KIALAKULÁSA, A VASFÜGGÖNY LEERESZKEDÉSE A második világháború után két szuperhatalom jött létre: az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió. E két vezető állam köré felsorakozott országok alakították ki a két tábort, a két világrendszert. A nemzetközi erőviszonyok egyik pólusát a Szovjetunió és a vele szövetségre kényszerített, magukat szocialista országoknak valló államok jelentették. A Szovjetunió zömmel között, a kelet- és délkelet-európai államokkal olyan jellegű, úgynevezett barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés sorozatot kötött,[1] amely a Balti-tengertől a Fekete-tengerig terjedt. A bilaterális szerződések kiegészültek a megjelölt államok egymással kötött szerződéseivel, amelyek létrehozták a szóban forgó államok szövetségi rendszerét. A megkötött barátsági szerződéseknek katonai tartalmuk is volt, hiszen a szerződő felek kötelezték magukat arra, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel katonai és egyéb segítséget nyújtanak egymásnak, amennyiben más ország részéről őket támadás érné. Az egész rendszer tulajdonképpen a Szovjetunió befolyási övezetének kiterjesztését jelentette. A világpolitika másik meghatározó tényezője az Amerikai Egyesült Államok vezette NATO lett, amelyet április 4-én alapítottak. A szervezet több európai tőkés országon kívül Kanadát is magába foglalta. Az alapító okmányt 12 állam írta alá.[2] A Szovjetunió és a második világháborúban győztes tőkés szövetségeseinek a viszonya 1947-től rohamosan elhidegült, az ellentétek egyre jobban kiéleződtek. A két pólus között nőtt a feszültség, a bizalmatlanság és a másikkal szemben táplált félelem. Az Amerikai Egyesült Államok a Szovjetuniót nem ok nélküli erőszakos terjeszkedéssel, világuralmi törekvésekkel vádolta. A világszerte erősödő nemzeti felszabadító mozgalmakban pedig a nyugati országok vezetői kizárólag Moszkva szándékának megnyilvánulását látták szeptemberéig a Szovjetunió és a nemzetközi kommunista mozgalom azt vetette az Egyesült Államok szemére, hogy
3 az atombomba monopóliumára támaszkodva a maga gazdasági, politikai és katonai érdekeinek akarja alárendelni a világot, erőszakos eszközökkel kívánja megakadályozni a nemzeti felszabadító és forradalmi mozgalmak térhódítását. Az erősödő ellentétek a két világhatalom vezette csoportosulás között kiéleződő fegyverkezési versenyhez, majd a későbbiekben krónikus (világ)háborús veszély érzetéhez vezettek. A második világháborúban győztes nagyhatalmak megegyezéséből következett az is, hogy Közép-Kelet-Európa szovjet érdekszférába került. A háború befejezése után 1947-ig a Szovjetunió ugyan kivonta csapatait Csehszlovákiából és Bulgáriából, de a fő hadászati irányban Németország keleti részében és Lengyelországban jelentős erők maradtak. Ausztria, Magyarország és Románia területén is szovjet csapatok állomásoztak, így hát a nyugati országok nem is alaptalanul tartottak a szovjet fegyverektől. A győztes nagyhatalmak Európában állomásozó csapatainak létszáma, a háborút követő leszerelések után, aránytalanságokat mutatott tájékán Nagy-Britannia főt, az Egyesült Államok főt, a Szovjetunió pedig 2,8 millió főt tartott fegyverben. A NATO létrehozása kétségtelenné tette, hogy az atomfegyver monopóliumára, illetőleg az abból származó katonai erőfölény tudatára épített külpolitika a jövőben a katonai terveket helyezi előtérbe. Ezeket támasztotta alá a csendes-óceáni, a földközi-tengeri és a délkelet-ázsiai térségében tervezett, majd a későbbiekben létrehozott egyezmények sorozata (ANZUS[3], CENTO[4], SEATO[5]), valamint a Szovjetunió bekerítését célzó légi és tengeri támaszpontok hálózatának kiépítése. Ezekre a bázisokra atombomba hordozására alkalmas távolsági bombázókat telepítettek. A Szovjetunió fő törekvése az volt, hogy megőrizze a második világháború után megszerzett területeket és pozíciókat. Tényként kell elfogadnunk, hogy a kommunista mozgalom helyzete 1945 után megerősödött. Ebben a folyamatban azonban döntő szereppel bírt a szovjet expanzionista törekvéseket megvalósító katonai erő, ugyanis a Szovjetunió a győzelem után 3 éven belül befejezte Kelet- Európa magához láncolását. Ebben a térségben a kommunista mozgalom térnyerésében, valamint a kommunista pártok hatalomra jutásában a megszálló szovjet csapatoknak meghatározó szerepe volt ben az USA és Nyugat-Európa politikusai úgy látták, hogy a Szovjetunió Nyugat-Európát fenyegető terjeszkedő politikát folytat. Tartottak a szovjet irányítás alatt álló nyugat-európai kommunista pártok fokozódó tevékenységének hatásától. A Marshall-tervet a Szovjetunió ösztönzésére a kelet-európai országok elutasították, azonban a terv így is teljesítette az elképzeléseket: a háború után legyengült nyugat-európai tőkés országok gazdasági megerősítését, egy egységes piac létrehozását, az USA gazdaságával lépést tartó és a szovjet nyomásnak ellenálló gazdasági térség kialakítását. Az amerikai politikusok és diplomaták úgy
4 vélekedtek, hogy a Szovjetunió világuralomra tör. A szovjet terjeszkedés megállítására az Amerikai Egyesült Államok meghirdette a Truman elvet (1947. március 12.) és a féken tartás politikáját. Az amerikai diplomácia kezdetben ugyanis szorgalmazta a háború alatti együttműködés folytatását, és annak nemzetközi kiszélesítését az Egyesült Nemzeteken keresztül. Az amerikai törekvéseket azonban nem lehetett megvalósítani a szovjetek együttműködésének hiánya miatt. Az USA elemzői a hidegháborúért egyenesen Sztálint tették felelőssé, míg a szovjet kortársak, élükön Ponomarjovval[6] az amerikai imperializmust jelölték meg a hidegháború okaként. A történelmi igazság azonban az, hogy a hidegháborúért ha nem is egyforma mértékben, de mindkét félnek megvolt a maga felelőssége. Az is tény, hogy a korábbi két szövetséges a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok 1947-re ellenségekké váltak. Az 1947 őszén létrehozott Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodája (KOMINFORM) tervezte meg az egyes tagországok politikájának egybehangolását és a közös cselekvési egység kidolgozását. A szovjet, lengyel, csehszlovák, magyar, román, bolgár, jugoszláv, francia és olasz kommunista párt elhatározta az egységes harcot az amerikai imperializmus ellen. Ebben a szervezetben azonban messzemenően Moszkva akarata és szándéka volt a meghatározó. Hat európai szocialista ország[7] január 25-én Varsóban megalapította a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsát (KGST). A szervezet azzal a céllal jött létre, hogy bővítsék egymás gazdasági kapcsolatait, egymásnak műszaki segítséget nyújtsanak, továbbá segítsék egymást nyersanyaggal (kőolaj, földgáz, villamos energia, különböző ércek) élelmiszerekkel, gépekkel és különböző felszerelésekkel. A tagországok vezetői úgy vélték, hogy a KGST megalakítása megfelelő ellenlépést jelent a nyugati gazdasági integrációnak. A kínai forradalom győzelme után (1949. október 1.) a moszkvai terjeszkedő politika hatalmas erőkkel gyarapodott. A nemzetközti erőviszonyokat a szovjet atombomba (1949. szeptember) megjelenése is jelentősen módosította. Mindkét nagyhatalom meggyorsította erőfeszítéseit egy még hatásosabb tömegpusztító fegyver előállítására. Ebben a felfokozott versenyben az USA november 1- jén, a Szovjetunió pedig augusztus 20-án tette közzé, hogy felrobbantották az első hidrogénbombájukat. A második világháború után nagy lendületet vett a gyarmati rendszer felbomlásának folyamata, amely nem volt közömbös egyik csoportosulásnak sem. A szocialista világrendszer létrejötte és gyors térnyerése Európában és Ázsiában hozzájárult a tőkés országok szorosabb együttműködéséhez, katonai és gazdasági integrációjához. Mindezekből adódóan a két világrendszer versengésének színtere Közép-Kelet-Európa és Dél-Kelet-Ázsia lett, ahol a Szovjetunió és a tőkés világ érdekei és törekvései közvetlenül is érintkeztek.
5 Az USA külpolitikájának, stratégiájának fő iránya a szocializmus világméretű elterjedésének megakadályozására, a Szovjetunió legfőbb törekvése pedig a kapitalizmus visszaszorítására, a nemzeti felszabadító mozgalmak támogatására irányult. Így lettek a korábbi szövetségesek ellenségek. Mindkét fél a másikat vádolva, nagy erőkkel készült a harmadik világháborúra. A szovjet és az amerikai vezérkarok ezekben a feszült években a stratégiai tervekből és doktrínákból eredően kidolgozták egy esetleges kirobbanó háború hadászati és hadműveleti kérdéseit és terveit, amelyek szerencsére csak tervek maradtak. A VASFÜGGÖNYÖS VILÁG SAJÁTOSSÁGAI, AUSZTRIA ÉS MAGYARORSZÁG A VASFÜGGÖNY KÉT OLDALÁN A hidegháború lényegéből következett, hogy a nagyhatalmak egymás elleni hírszerző tevékenysége fokozódott, ugyanakkor propaganda aknamunka, a lélektani hadviselés eszközei és módszerei is felerősödtek. Kelet-Európa államai nemcsak a Marshall-terv nyújtotta anyagi előnyöktől fosztották meg magukat, hanem az amerikai és a nyugat-európai embargó következtében azokat a gépeket és technológiákat sem kaphatták meg, amelyek Nyugat-Európa gazdasági fellendülését biztosították. Ebben a hidegháború kezdeti periódusban a keleti és a nyugati világ országainak politikai, diplomáciai és gazdasági kapcsolatai minimális szintre estek vissza, a két csoportosulás közötti viszonyok feszültebbé és ellenségesebbé váltak. Az egyes országok polgárainak utazásai a másik fél országaiba szinte lehetetlenné váltak, és leginkább csak a diplomaták, sportolók, üzletemberek és az ügynöki feladatokkal megbízott személyek utazhattak. Ezekben az időkben Magyarországot északra Csehszlovákia, keleten a Szovjetunió, délkeleten pedig Románia határolta; mindhárom baráti szocialista ország. Hazánk délen Jugoszláviával határos, mely nem követte szolgai módon a moszkvai utasításokat, ezért a KOMINFORM ellenséges országnak kiáltotta ki, és az imperializmus előretolt bázisának bélyegezte. Az ötödik szomszéd a nyugati világhoz tartozó Ausztria. Magyarország politikai és katonai vezetőinek figyelme a nyugati és a déli határszakaszra irányult. A hadműveleti elgondolásokkal összhangban a hadszíntér előkészítésének folyamatában került sor a megjelölt irányok műszaki megerősítésére. A munkák a határ nyugati oldalánál kezdődtek. Az államhatár vonalát követve Mosonmagyaróvár Sopron Szombathely Szentgotthárd
6 irányban kettős drótkerítést létesítettek, amelyet a későbbiekben elaknásítottak. A munkák végén e szakaszra 60 db magasfigyelőt és 60 db úttorlaszt építettek. A nyugati sáv műszaki megerősítése után augusztus 20-ától kezdődött meg a magasfigyelők átadása a határőrség részére. A déli (jugoszláv) határszakaszon pedig leginkább között végeztek műszaki munkákat több mint 400 km-es sávban, ahol drótakadályok, aknamezők és különféle erődítési elemek épültek. A két irány közül a jugoszláv magyar határszakaszt tartották veszélyesebbnek mivel Ausztria ekkor még megszállt ország volt, ezért itt sokkal jelentősebb erődítési munkák folytak, mint a nyugatin. Azonban Jugoszlávia Magyarország elleni támadási szándékáról még a mai napig sem kerültek elő dokumentumok. Ausztriában a második világháború után négy megszállási övezetet hoztak létre. Keleten szovjet, északon amerikai, nyugaton francia, délen pedig angol csapatok szállták meg az országot. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, Nagy- Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság, az Amerikai Egyesült Államok és Franciaország május 15-én kötötte meg az államszerződést Ausztriával. Az országot független és demokratikus államként állították vissza a nemzetek sorába. Az államszerződés megkötése után a megszálló országok október 25-éig az előírt 90 napon belül vonták ki csapataikat. Az osztrák államszerződés július 27-én történt hatályba lépése és a szövetséges csapatok kivonulása után az osztrák Nemzeti Tanács elfogadta az örök semlegességi törvényt, amelyet a fenti négy nagyhatalom is elismert. Az osztrák katonai elemzők Ausztria 2800 km-es hosszú határának hatékony védelmét nem tartották lehetségesnek. Tényként fogadható el, hogy az egész ország területén végeztek műszaki munkákat. Az is igaz viszont, hogy a várható hadműveleti irányokat lezáró műszaki munkák leginkább a Csehszlovákiával és a Magyarországgal szomszédos területen folytak. Az osztrák semlegességből adódóan Ausztria területének egyenletes védelme helyett a súlypont az ország északi és keleti részére tevődött át. Ausztria ugyanis jobban tartott egy keletrőlnyugatra irányuló szovjet agressziótól, mint egy esetleges NATO támadástól. Ausztria 1955-től tehát független és demokratikus államként megkezdhette az ország építését a nyugati világ gazdasági törvényei szerint. A tényekhez mindenképpen hozzátartozik az a megállapítás, hogy 1955-ben Ausztria és Magyarország megközelítően azonos gazdasági szinten volt. Magyarország történelme a második világégés után nem alakult olyan szerencsésen, mint Ausztriáé. Az ország gazdasági és történelmi fejlődését, valamint lehetőségeit nagymértékben meghatározta, hogy a nagyhatalmak megegyezése alapján a Duna Tisza menti régió is szovjet övezetbe került. Magyarországgal a békeszerződést a Szövetséges és Társult Hatalmak február 10-én írták alá Párizsban. E szerződés alapján kellett kivonni az országból minden szövetséges fegyveres erőt. A Szovjetunió azonban továbbra is jogot nyert arra, hogy Magyarországon olyan mértékű fegyveres erőt tarthasson, amellyel az
7 Ausztriában lévő szovjet megszállási övezettel a közlekedési vonalakat biztosítani tudta. E fegyveres csoportosítás nagyságát azonban nem határozták meg. Az 1950-es évek elején a Magyarországon diszlokáló szovjet katonai erő már négy hadosztálynyi volt. A közlekedési utak biztosítását szolgáló két lövészhadosztály mellett vajon mi indokolhatta azt, hogy egy-egy vadászrepülő- és vadászbombázó hadosztály is Magyarországon állomásozott? Miután Ausztriából 1955 októberében kivonultak a megszálló csapatok, Magyarországról is ki kellett volna vonni a szovjet erőket. Az osztrák államszerződés megkötése előtt 1 nappal május 14-én az európai szocialista országok megkötötték a Varsói Szerződést (VSZ). Az okmány úgy rendelkezett, hogy a közös fegyveres erők elhelyezése a szerződésben lévő államok területén, az érintett államok megegyezése szerint történik majd. Magyarországon a szovjet csapatok 1955 októberétől 1957 májusáig a nemzetközi jog megsértésével tartózkodtak, ugyanis csak május 27-én írták alá azt a magyar szovjet egyezményt, amely rögzítette a Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok jogi helyzetét, illetve az állomásozással összefüggő kérdéseket. A politikai helyzet szerint alakult a magyarországi szovjet erők létszáma és összetétele. Így például a magyar forradalom és szabadságharc leverésére 1956-ban 16 szovjet hadosztályt vetettek be. A magyarországi szovjet intervenciós erőkből 1956 decemberéig 11 hadosztályt vontak ki az országból. A magyar hadsereg erőinek egy része a Varsói Szerződés szervezetének közvetlen alárendeltségébe került. Az 1970-es és az 1980-as években a magyar szárazföldi csapatokat az 5. hadsereg és a 3. hadtest képviselte. A szárazföldi kötelékek fő csoportosítását egy harckocsihadosztály, öt lövészhadosztály és egy rakétadandár jelentette. A VSZ nagy figyelmet fordított a szovjet támadó doktrínának megfelelően a csapatok és a törzsek kiképzésére, felkészítésére. A tagországok egy sor együttes gyakorlaton demonstrálták felkészültségüket. A teljesség igénye nélkül megemlítünk néhányat: 1962 (Magyarország) Duna 62, 1963 (Német Demokratikus Köztársaság) Quartett, 1966 (Csehszlovákia) Vltava, 1967 (Bulgária) Rodope, 1969 (Lengyelország) Odera-Neisse, 1970 (NDK) Fegyverbarátság, 1972 (Csehszlovákia) Pajzs 72, 1976 (Lengyelország) Pajzs 76, 1979 (Magyarország) Pajzs 79, 1982 (Bulgária) Pajzs 82. Magyarország szomszédai Ausztria kivételével mind szocialista országok (Csehszlovákia, Szovjetunió, Románia) voltak, délen pedig az el nem kötelezett Jugoszlávia határolta az országot. Ez utóbbi szomszédos országgal az 1950-es évek végére rendeződött Magyarország és a többi szocialista ország kapcsolata: nem lett tagja a VSZ-nek, de ellenségnek sem számított. Ausztria elvileg és gyakorlatilag is semleges ország volt, ebből következően nyugati szomszédunkat nem kellett volna ellenséges országnak tekinteni. A szovjet katonai elemzők azonban feltételeztek olyan helyzetet, amelyben a két katonai szövetség közötti ellentétek jelentősen kiéleződnek és a diplomáciai kapcsolatok
8 megszakadnak, akkor mindkét fél mozgósítással egybekötött gyakorlatokat tart, és így háborús helyzet jöhet létre. Feltételezték továbbá, hogy a győzelem érdekében a NATO, megsértve Ausztria függetlenségét, annak területére lép, elsősorban német és olasz csapatokkal. Ezt pedig a VSZ és így a Magyar Néphadsereg erői sem nézhetik tétlenül, és a szükséges ellenlépések között számoltak Ausztria területén folytatandó harctevékenységekkel. A magyar csapatokat a feltételezések alapján a Duna-völgyi, illetőleg a grázi irányban folytatandó harcokra, hadműveletekre készítették fel többnyire szovjet erőkkel együttműködve: 1. A Duna-völgyi hadműveleti irány: három harcászati irányt foglalt magába (mosoni, soproni, kőszegi). Wien Linz Salzburg München városokat érintve kellett volna különböző terepszakaszokat elfoglalni és a NATO célpontokat elpusztítani. 2. Észak-olasz hadműveleti irány: két harcászati irányt foglalt magába (szombathelyi, rábavölgyi). Graz Klagenfurt Udine Milánó Genova településeket érintve kellett volna a kijelölt terepszakaszokat elfoglalni és a NATO célpontokat megsemmisíteni. Szerencsére a hadműveleti és a hadászati terveket soha nem kellett végrehajtani, a Varsói Szerződés és a NATO között konfliktus nem robbant ki. A hidegháború időszakában, részben a Szovjetunió, részben a szocialista országok közössége több krízishelyzet elé került. Így volt ez pl ban Berlinben, 1956-ban Magyarországon, 1962-ben Kubánál, 1968-ban Csehszlovákiában, 1969-ben a szovjet kínai határvidéken, 1970-ben Lengyelországban, 1979-ban Afganisztánban. A HIDEGHÁBORÚ BEFEJEZŐDÉSE, A VASFÜGGÖNY LEOMLÁSA A két szuperhatalom (Amerikai Egyesült Államok, Szovjetunió) versengése, szembeállása az 1960-as és az 1970-es években változatlanul folytatódott. Az USA az űrtechnológia terén óriásit lépett előre, amelyet megfelelőképpen jelenített meg az április 12-én fellőtt űrrepülőgép (Columbia) is. Nagy visszhangot váltott ki Reagan elnök március 23-án bejelentett csillagháborús[8] terve is. Megkezdődött a tervezése egy olyan űrpajzs kiépítésének, amely a szovjet támadó rakéták ellen hatékony védelmet ígért. Az űrfegyverkezéstől az USA stratégiai elemzői azt várták, hogy a Szovjetunió belerokkan, mivel 1980-tól a
9 Reagan-kormányzat a CIA[9] értékelésekből arra a következtetésre jutott, hogy a szovjet gazdaság a csőd szélén áll. A szovjet gazdaság az 1980-as évek közepén valóban súlyos gondokkal küszködött, főleg a mezőgazdasági termelés volt alacsony szintű. A kelet-európai szocialista országok adósságállománya és a felvett kölcsönök törlesztései igen nagy terheket jelentettek. Az új szovjet főtitkár Gorbacsov egyre gyakrabban beszélt a békés együttélésről és az elégséges védelemről től rendszeressé váltak az évenkénti amerikai szovjet csúcstalálkozók, így került sor a közepes hatótávolságú rakéták kölcsönös megsemmisítéséről szóló INF[10] szerződés megkötésére (1987). Az utolsó szovjet SS 20-as rakéták megsemmisítésére amerikai ellenőrzés mellett május 11-én került sor. Az amerikai fél bizalmát az is erősítette, hogy a Szovjetunió 1989 februárjában kivonta csapatait Afganisztánból. A vasfüggöny lebontásának jelképévé vált, amikor Alois Mock osztrák és Horn Gyula magyar külügyminiszter Sopron mellett az osztrák magyar határon a drótkerítést átvágta (1989. június 27.) től Kelet-Közép Európában az elemi erejű demokratikus mozgalmak forradalmi láncolatot indítottak el. A kelet-német menekültáradat miatt szeptember 10-én Magyarország megnyitotta nyugati határait (ebben meghatározó szerepe volt Horn Gyula külügyminiszternek és Németh Miklós miniszterelnöknek) és ezzel közvetlen előkészítője lett a berlini fal lebontásának és a csehszlovák forradalmi eseményeknek Karácsonyára a dominó elv elérte Romániát is, ahol ez a Ceausescu-rendszer összeomlásához vezetett végén Bush és Gorbacsov Máltán találkozott. A nemzetközi helyzet legfontosabb kérdéseinek áttekintésén túl, minden bizonnyal arról is szó volt, hogy a Szovjetunió nem fogja megakadályozni a demokratikus folyamatok kibontakozását Közép-Kelet-Európában. Egy azonban bizonyos, a szovjet vezető már nem ugyanazt a Szovjetuniót képviselte, mint korábban. A bipoláris világ összeroppant. Az 1989-ben megindult közép-kelet-európai forradalmi hullám a Szovjetuniót megfosztotta korábbi hatalmi zónájától. Az egyes folyamatok megítélésében és kimenetelében jelentős volt az a tény, hogy a két nagyhatalom egymást már nem tekintette többé ellenségnek, hanem olyan partnernek, amellyel lehetséges a sokoldalú együttműködés. Teljesen új helyzet következett be július 30-án Bush és Gorbacsov aláírták a START-szerződést, [11] amely jelentősen csökkentette a két nagyhatalom hadászati atomkészleteit. A kettéosztott Németország egyesült (Berlinben ezt hivatalosan október 2-án jelentették be), a Szovjetunió megszűnt (1991). A Balkánon több éves polgárháború robbant ki Jugoszlávia szétesett, Csehszlovákia szétválásából pedig két demokratikus ország jött létre: Csehország és a Szlovák Köztársaság. Megszűnt a
10 VSZ és a KGST. Megkezdődött a szovjet csapatok kivonása Németországból (NDK), Csehszlovákiából, Magyarországról és Lengyelországból. Térségünk történelmi folyamatainak fontos mérföldköve volt március 10., amikor Moszkvában Horn Gyula és Sevardnadze aláírta a szovjet csapatok Magyarországról történő kivonásának egyezményét. Az okmányból következően a Szovjetunió az alábbi főbb kötélékeket vonta ki: két lövészhadosztály, két rakétadandár, 2 légvédelmi dandár, egy műszaki ezred, két vadászrepülő hadosztály, két harci helikopterezred, intézetek, kórházak, törzsek, parancsnokságok stb. Összesen db technikai eszközt szállítottak el, amelyből db kerekes jármű, 2269 db lánctalpas jármű, 196 db rakéta (Scud- B ill. Frog) 860 db harckocsi, 1473 db harcjármű és 622 db tüzérségi eszköz volt. Adataink szerint Magyarországról június 19-ig fő, Csehszlovákiából június 27-ig fő, Lengyelországból szeptember 17-ig fő, Németországból augusztus 31-ig pedig fő szovjet katona vonult ki. A Varsói Szerződés megszüntetését az egykori szocialista országok vezetőinek február 25-én Budapesten és július 1-jén Prágában megtartott tanácskozásai és azok tárgyában elfogadott jegyzőkönyvek tették lehetővé. (2. és 3. sz. mellékletek) A hidegháborús bipoláris rendszer végét intézményesen november 19-től számíthatjuk, ugyanis akkor üléseztek Párizsban a VSZ- és a NATO-tagállamok vezetői az Európai Együttműködés és Biztonsági Értekezlet keretén belül től kezdve Bush és Gorbacsov is a hidegháborús korszakról már múlt időben beszélt. A NATO március 12-ei keleti kibővítésével (Lengyelország, Cseh Köztársaság, Magyarország) és az egyes volt szocialista országok 2003 körüli Európai Unióba történő csatlakozásával új távlatok nyílnak Közép-Kelet-Európa, de egész Európa történelmében, valamint politikai, katonai, gazdasági és kulturális kapcsolataiban egyaránt. FELHASZNÁLT IRODALOM BALLÓ ISTVÁN: Die Ungarische Volksarmee in Warschauer Pakt. Möglichkeiten und geplante Aufgaben Richtung Österreich vor Österreichische Militärische Zeitschrift 1998/2. sz. BORHI LÁSZLÓ: Az Európa-gondolat és a hidegháború. Rubicon 1991/9. sz.
11 BORHI LÁSZLÓ: A világ politikai kettészakadása és a hidegháború. Rubicon mell. BORHI LÁSZLÓ: Vasfüggöny ereszkedett alá. Rubicon 1991/4. sz. FISCHER FERENC: A megosztott világ. IKVA Kiadó, Budapest, GOSZTONYI PÉTER: Szovjet csapatok Magyarországon I. rész ( ). Hadtudomány 1991/2. sz. GOSZTONYI PÉTER: Szovjet csapatok Magyarországon II. rész ( ). Hadtudomány 1992/1. sz. HABER PÉTER: Egyesített Fegyveres Erők. Budapest, HALMOSY DÉNES: Nemzetközi Szerződések Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Gondolat Könyvkiadó, Budapest, JÓZSA GYÖRGY: Kivonultak a volt szovjet katonák. Magyar Nemzet szeptember 1. KENDE ISTVÁN: Forró béke Hidegháború. Kossuth Könyvkiadó, A kivonulás adatai. Magyar Nemzet július 3. Magyarország politikai évkönyve Szerk.: KURTÁN SÁNDOR. Aula-OMIKK, A magyar nyelv értelmező szótára 7. kötet (U Zs) 3. kiadás. Akadémiai Kiadó, Budapest, Magyarország politikai évkönyve Szerk.: KURTÁN SÁNDOR. Ökonómia Alapítvány Economix Rt., Magyarország politikai évkönyve (Szerk.: KURTÁN SÁNDOR...) Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány, Economix Rt., PATAKI ISTVÁN: A szovjet csapatok létszáma és diszlokációja Magyarországon. Új Honvédségi Szemle 1999/5. sz. ROSKA ISTVÁN. A Varsói Szerződés Szervezete Dokumentumok, Kossuth Könyvkiadó, SMITH, JOSEPH: A hidegháború IKVA, Budapest, 1992.
12 [1] december 12. szovjet csehszlovák; április 11. szovjet jugoszláv; április 21. szovjet lengyel; február 4. szovjet román; február 18. szovjet magyar; március 18. szovjet bolgár; április 6. szovjet finn. [2] Belgium, Dánia, Amerikai Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Izland, Kanada, Luxemburg, Norvégia, Olaszország, Portugália. [3] ANZUS Australia, New Zealand and United States Defense Pact, Pacific Security Treaty Csendes-óceáni védelmi szerződés (1951). [4] CENTO Central Treaty Organization Központi (földközi-tengeri) szövetség (1954). [5] SEATO Southeast Asia Treaty Organization Délkelet-ázsiai szövetség (1954). [6] Ponomarjov között a Szovjet Tájékoztató Hivatal (Szovinform) vezetője volt tól a Központi Bizottság tagja, 1961-től egyik titkára volt. [7] Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szovjetunió. [8] SDI Strategic Defense Initiative Stratégiai védelmi kezdeményezés. [9] CIA Central Intelligence Agency Központi hírszerző hivatal. [10] INF Intermediate-Range Nuclear Forces Közepes hatótávolságú nukleáris erők. [11] START Strategic Arms Reduction Talks Hadászati fegyverkorlátozási tárgyalások. MELLÉKLETEK 1. A Varsói Szerződés (Varsó, május 14.) alapító okirata (a magyar fordítás, valamint az eredeti német nyelvű szöveg első oldala és az aláírások). Külügyminisztérium 3 Szerződéstár T 005 (11. lap). Az okmány csak német, orosz, lengyel és cseh nyelven készült. 2. Jegyzőkönyv a Varsói Szerződés tagállamainak február 25-én Budapesten hozott határozatáról. (A VSZ keretében kötött katonai megállapodások hatályának
13 megszüntetéséről és a szerződés katonai szerveinek és struktúrájának felszámolásáról.) Külügyminisztérium 3 Szerződéstár T 005/15 (5. lap). 3. Jegyzőkönyv a Varsói Szerződés tagállamainak július 1-jén Prágában tartott tanácskozásáról (a Varsóban május 14-én aláírt Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés, valamint az annak érvényessége meghosszabbításáról szóló Varsóban, április 26-án aláírt jegyzőkönyve hatályának megszüntetésről.) Külügyminisztérium 3 Szerződéstár T 005/15 (5. lap).
A háborúnak vége: Hirosima
Nemzetközi kapcsolatok (1945-1990) A háborúnak vége: Drezda Valki László 2013. szeptember www.nemzetkozijog.hu A háborúnak vége: Hirosima A háborúnak vége: 62 millió halott A háborúnak vége: Holokauszt
RészletesebbenMagyarország külpolitikája a XX. században
Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9
Részletesebben1. A teheráni konferencia
12.tétel: A II. világháború lezárása és az új világrend kialakulása: a szövetségesek tanácskozásai: Teherán, Jalta és Potsdam, nemzetközi együttműködés, megszállások, békeszerződések 1. A teheráni konferencia
Részletesebbenkis robbanás-erős sugárzás a páncélzat ellen: a neutronbomba (Sam Cohen, , ) szabályozható hatóerejű bomba
atomakna táskabomba kis robbanás-erős sugárzás a páncélzat ellen: a neutronbomba (Sam Cohen, 1958-1962-1978, 1981-1992) pl. (tríciumos) hidrogénbomba uránium tartály nélkül (helyette króm, nikkel), a neutron
RészletesebbenMAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Politikaelmélet tanszék HERCZEGH GÉZA ARDAY LAJOS JOHANCSIK JÁNOS MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE SUB Göttingen 7 219 046 719 2006 A 6088 BUDAPEST,
RészletesebbenT/ számú törvényjavaslat
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/19761. számú törvényjavaslat az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, és másrészről a Fülöp-szigeteki Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési keretmegállapodáshoz
RészletesebbenA kínai haderő a 21. században: a reformok és modernizáció útján
A kínai haderő a 21. században: a reformok és modernizáció útján Nemzeti biztonsági stratégia Globalizáció, multipoláris világrend, de katonai versengés folytatódik Kína célja a béke megőrzése Defenzív
Részletesebben5. A NATO. Vázlat. Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet
5. A NATO Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. Vázlat 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet 1 1. A NATO létrejötte Vörös hadsereg Európa katonailag (+ gazdaságilag) gyenge USA-t
RészletesebbenAz Észak-atlanti Szerződés Szervezete
NATO ismertetése Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete Angolul North Atlantic Treaty Organisation, rövidítve NATO. 28 észak-amerikai és európai ország szövetsége, amelyet a II. világháború után 1949.április
RészletesebbenA Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban
A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban 2013 Valki László 2 ENSZ alapokmány anyagi és eljárási normáinak összefüggése Biztonsági Tanács: államok közösségének egyetlen bírósága Eljárási:
Részletesebbenberlin fölött az ég SZKA 212_02
berlin fölött az ég SZKA 212_02 tanulói berlin fölött az ég 12. ÉVFOLYAM 21 2/1 Egy körbezárt város Csoportos feladatlap Történelmi atlaszotok segítségével rajzoljátok be a térképvázlatra a háború utáni
RészletesebbenV. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA ( )
Óra sorszám V. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA (1849 1914) Az önkényuralom A kiegyezés Gazdasági felzárkózás A polgárosodó társadalom Városiasodás. A főváros fejlődése Népesedés.
Részletesebben1918. október július március 21. Kitör az őszirózsás forradalom. Az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának
MAGYARORSZÁG 1900 1918. október 30. Kitör az őszirózsás forradalom 1914. július 28. Az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának 1919. március 21. Kikiáltják a Tanácsköztársaságot 1910 1920. június
RészletesebbenA második világháború öröksége és a japán-filippínó biztonsági kapcsolatok fejlődésének perspektívái KLEMENSITS PÉTER
A második világháború öröksége és a japán-filippínó biztonsági kapcsolatok fejlődésének perspektívái KLEMENSITS PÉTER A világháború a Fülöpszigeteken A háború kitörése, hadműveletek a Corregidor elestéig
RészletesebbenT/ számú. törvényjavaslat
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/20376. számú törvényjavaslat az Európai Unió és tagállamai, valamint a Moldovai Köztársaság között a közös légtér létrehozásáról létrejött megállapodásnak a Horvát Köztársaság Európai
RészletesebbenT/ számú. törvényjavaslat
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/20378. számú törvényjavaslat az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Grúzia között a közös légtér létrehozásáról szóló megállapodásnak a Horvát Köztársaság Európai
RészletesebbenBULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK
BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 2/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: SZERZŐDÉS JOGI AKTUSOK ÉS EGYÉB
RészletesebbenAz Amerikai Egyesült Államok
Az amerikai külpolitika Az Amerikai Egyesült Államok Fehér Zoltán Zsigmond Király Főiskola Nemzetközi kapcsolatok szak III. évf. 2004. tavaszi félév Amerika mint kísérlet Perception Kivételesség-tudat
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz: Módosított javaslat a Tanács határozata
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.9.6. COM(2016) 552 final ANNEX 2 MELLÉKLET a következőhöz: Módosított javaslat a Tanács határozata az egyrészről az Amerikai Egyesült Államok, másrészről az Európai Unió
RészletesebbenVÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén
VÁZLATOK II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai Népek, nyelvek, vallások Európa benépesedésének irányai: Ázsia, Afrika alpi típusú emberek közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában:
RészletesebbenMELLÉKLET JEGYZŐKÖNYV. a következőhöz: A Tanács határozata
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.2.26. COM(2014) 101 final ANNEX 1 MELLÉKLET JEGYZŐKÖNYV a következőhöz: A Tanács határozata az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről az Orosz
Részletesebben15410/17 GP/ar DGC 1A. Az Európai Unió Tanácsa. Brüsszel, május 14. (OR. en) 15410/17. Intézményközi referenciaszám: 2017/0319 (NLE)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2018. május 14. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2017/0319 (NLE) 15410/17 COLAC 144 WTO 329 JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: Harmadik kiegészítő jegyzőkönyv
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az európai integráció történeti áttekintése 137. lecke Schuman-tervezet Az
RészletesebbenTörténelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/
Történelem adattár A JELENKOR 11. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Európai integráció Globalizáció, globális világ...2
RészletesebbenOsztályozó vizsga témái. Történelem
9.ÉVFOLYAM Egyiptom, a Nílus ajándéka Athén, a demokrácia kialakulása és fénykora A görög perzsa háborúk (Kr. e. 492 448) A poliszok hanyatlása és Nagy Sándor birodalma A város alapításától a köztársaság
RészletesebbenA Kárpát-medence politikai földrajza
Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1. A Kárpát-medence politikai földrajza Hajdú Zoltán hajdu@rkk.hu Az előadás négy érintett
RészletesebbenT/ számú törvényjavaslat
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/19768. számú törvényjavaslat az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről az Üzbég Köztársaság közötti partnerséget létrehozó partnerségi és együttműködési
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenOsztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen
Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL Írásbeli vizsga: teszt + esszé (60 perc) 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen I. Az ókori kelet 9. évfolyam Mezopotámia
RészletesebbenA BELGA KIRÁLYSÁG, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG, ÍRORSZÁG,
JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉSHEZ, AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉSHEZ ÉS AZ EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉGET LÉTREHOZÓ SZERZŐDÉSHEZ CSATOLT, AZ ÁTMENETI RENDELKEZÉSEKRŐL SZÓLÓ
RészletesebbenIntegrációtörténeti áttekintés. Az Európai Unió közjogi alapjai (INITB220)
Integrációtörténeti áttekintés Az Európai Unió közjogi alapjai (INITB220) Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) Robert Schuman francia külügyminiszter és Jean Monnet - 1950 május 9. Schuman-terv Szén-és
RészletesebbenKözépszint A magyarság helyzetének f bb jellemz i a szomszédos országokban.
10.1 A szovjet felszabadítás és megszállás A szovjet felszabadítás és megszállás. Az ország háborús emberáldozata és anyagi vesztesége. A nemzetközi helyzet hatása a magyar belpolitika alakulására 1945
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.18. COM(2016) 69 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről Türkmenisztán közötti
RészletesebbenT/ számú törvényjavaslat
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/19769. számú törvényjavaslat az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről az Orosz Föderáció közötti partnerség létrehozásáról szóló partnerségi és együttműködési
RészletesebbenA nemzetközi helyzet kemény lett
A nemzetközi helyzet kemény lett II. Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny Hakuna Matata Fehér Zsolt, Rottek Bence, Vályogos Anna 1 2015. 02. 29. A cél egy Európára kiterjedő háború elkerülése,
Részletesebbena) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista
'56-os terem a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista vidéki nagyvárosokban. rendszer bűneit. c) Magyarország felmondta
RészletesebbenJegyzőkönyv az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól
1796 der Beilagen XXIV. GP - Staatsvertrag - 24 Protokoll in ungarischer Sprachfassung (Normativer Teil) 1 von 10 A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAI KÉPVISELŐINEK KONFERENCIÁJA Brüsszel, 2012. május 14. (OR. en) CIG
RészletesebbenX X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és
1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi
RészletesebbenA szovjet csapatok kivonása Közép-Kelet-Európából Kronológia, 1986 1992
1 A szovjet csapatok kivonása Közép-Kelet-Európából Kronológia, 1986 1992 1986 január 15. M. Gorbacsov szovjet pártfőtitkár országa leszerelési programjáról: A fegyverkezési hajsza megszüntetését és a
RészletesebbenZÁRÓOKMÁNY. AF/EEE/BG/RO/hu 1
ZÁRÓOKMÁNY AF/EEE/BG/RO/hu 1 AF/EEE/BG/RO/hu 2 Az alábbiak meghatalmazottjai: AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG, a továbbiakban: a Közösség, és A BELGA KIRÁLYSÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI
RészletesebbenT/ számú törvényjavaslat
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/19770. számú törvényjavaslat az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, és másrészről Mongólia közötti partnerségi és együttműködési keretmegállapodáshoz, a Horvát Köztársaság
RészletesebbenPAX BRITANNICA. Brit külügyi iratok a második világháború utáni Kelet-Közép-Európáról
PAX BRITANNICA Brit külügyi iratok a második világháború utáni Kelet-Közép-Európáról 1942-1943 OSIRIS KIADÓ BUDAPEST, 1996 TARTALOM ELŐSZÓ 11 BEVEZETÉS 15 I. KELET-EURÓPAI KONFÖDERÁCIÓK 43 BEVEZETÉS 43
RészletesebbenTémakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel):
Iránytanmenet A táblázat bemutatja a katolikus tartalmak (dőlt betűvel) tananyagba építésének helyét és módját. Szemlélteti, hogy mikor, melyik anyagrész kapcsán érdemes a tartalmakat külön órán tanítani
RészletesebbenMenü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás
Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu
RészletesebbenMAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN június : Fegyveres semlegesség Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán
MAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN 1939-1941 1941. június 27. 1941-1945: Fegyveres semlegesség Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán 1. A semlegesség időszaka: Semlegességi taktika: Magyarország a II.
RészletesebbenA nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946)
A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) 2012. szeptember Valki László www.nemzetkozi jog.hu 15 m halott I. világháború Összehasonlítás: áldozatok száma millióban 62 II. világháború 40 Mongol hódítások
Részletesebben8.osztály. 1. Egészítsd ki a szövegrészletet!
8.osztály 1. Egészítsd ki a szövegrészletet! 1914. 28-án, Bosznia fővárosában, egy terrorista pisztolylövésekkel meggyilkolta osztrák magyar trónörököst és feleségét. Az Osztrák Magyar Monarchia Szerbiának
RészletesebbenErdély. Erdőelve, azaz Erdőn túli. Latinul Transsylvania. Kétféle értelmezésben használjuk: - történelmi Erdély (Belső-Erdély) - jelenkori Erdély
Erdély és a Partium Erdély Erdőelve, azaz Erdőn túli. Latinul Transsylvania. Kétféle értelmezésben használjuk: - történelmi Erdély (Belső-Erdély) - jelenkori Erdély Történelmi Erdély (Belső-Erdély) Az
RészletesebbenA hidegháború kibontakozása és jellemzői. 1. A hidegháború meghatározása
A hidegháború kibontakozása és jellemzői 1. A hidegháború meghatározása A hidegháború a II. világháború utáni feszült nemzetközi helyzetre utaló kifejezés: alapvetően az ún. szuperhatalmak, az Egyesült
RészletesebbenA nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei
A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei Valki László 2011. szeptember A nemzetközi jog létrejöttének előfeltételei 1. Tartósan elkülönült politikai entitások 2. Tényleges, intenzív kapcsolatok
RészletesebbenJavítóvizsga témakörök Történelem, 11.c
Javítóvizsga témakörök Történelem, 11.c 2017-18 1. Kora újkori egyetemes történelem a. Francia abszolutizmus i. Királyi hatalom meggyengülése ii. XIV. Lajos iii. Gazdaságpolitikája, hadserege b. Habsburgok
RészletesebbenA Nagy Háború ( ) emlékezete Megyei Történelem Verseny. 1. forduló - megoldások
A Nagy Háború (1914-1918) emlékezete Megyei Történelem Verseny 1. forduló - megoldások 1. feladat (10 pont) 1. Igaz 2. Hamis 3. Hamis 4. Igaz 5. Igaz 6. Hamis 7. Igaz 8. Igaz 9. Igaz 10. Hamis 2. feladat
RészletesebbenTörténelem társadalmi és állampolgári ismeretek 8. osztály. I.félév. Hidegháborús konfliktusok és a kétpólusú világ kiépülése
Történelem társadalmi és állampolgári ismeretek 8. osztály I.félév Hidegháborús konfliktusok és a kétpólusú világ kiépülése Tudják a tanulók, hogy a második világháború átrendezte a világpolitikai viszonyokat!
RészletesebbenL 165 I Hivatalos Lapja
Az Európai Unió L 165 I Hivatalos Lapja Magyar nyelvű kiadás Jogszabályok 61. évfolyam 2018. július 2. Tartalom II Nem jogalkotási aktusok HATÁROZATOK Az Európai Tanács (EU) 2018/937 határozata (2018.
RészletesebbenJ E G Y Z Ő K Ö N Y V. Készült Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2007. december 20-ai rendkívüli üléséről.
40.145-22/2007. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2007. december 20-ai rendkívüli üléséről. Jelen vannak: Képviselők, jegyző, aljegyző és a meghívott vendégek Köszöntöm
RészletesebbenTörténelem levelező verseny II. FORDULÓ
Történelem levelező verseny II. FORDULÓ I. Ismerd fel a leírások alapján és jelöld be a vaktérképen a forradalom és szabadságharc vidéki eseményeinek helyszíneit a számok megfelelő helyre történő beírásával!
RészletesebbenI. feladatlap. I. Az 1956-os forradalom jelentős személyeit látod a képeken. Kik ők? Írd neveiket a válaszlap megfelelő betűjéhez!
I. feladatlap I. Az 1956-os forradalom jelentős személyeit látod a képeken. Kik ők? Írd neveiket a válaszlap megfelelő betűjéhez! (8 pont) A B C D E F G H II. A forradalom belpolitikai előzménye a Rákosi-rendszer
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS
AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi
RészletesebbenEurópa Albánia Andorra Ausztria Belgium Bulgária Csehszlovákia Dánia Egyesült Királyság Észtország
Európa 1930 SW SU GE CS CH LI YU ES CS Albánia Andorra Ausztria Belgium Bulgária Csehszlovákia Dánia Egyesült Királyság Észtország YU Finnország Franciaország Görögország Hollandia Írország Izland Jugoszlávia
RészletesebbenBULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK
BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 1/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: TARTALOMJEGYZÉK JOGI AKTUSOK ÉS
RészletesebbenZÁRÓOKMÁNY. AA2003/AF/TR/hu 1
ZÁRÓOKMÁNY AA2003/AF/TR/hu 1 I. A ZÁRÓOKMÁNY SZÖVEGE ŐFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA, A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ŐFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNŐJE, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
RészletesebbenMONTENEGRÓ A FÜGGETLENNÉ VÁLÁS ÚTJÁN
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Borsányi András MONTENEGRÓ A FÜGGETLENNÉ VÁLÁS ÚTJÁN Doktori (PhD) tézisek Témavezető: Dr. Szabó A. Ferenc egyetemi tanár BUDAPEST, 2003. 1 Montenegró a függetlenné
RészletesebbenT/ számú. törvényjavaslat
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/10397. számú törvényjavaslat a Magyarország Kormánya és a Szlovén Köztársaság Kormánya között az államhatáron átvezető közúti kapcsolatok fejlesztéséről szóló Keretmegállapodás
Részletesebben8.2 A gazdaság és a társadalom új jelenségei a fejlett világban
8.1 Az els világháború jellege, jellemz i; a Párizs környéki békék Szövetségi rendszerek, frontok, az új típusú hadviselés jellemz i. A Párizs környéki békék területi, etnikai és gazdasági vonatkozásainak
RészletesebbenTARTALOM BEVEZETŐ...11 HORVÁTH CSABA NEMZETI HADSEREGBŐL MAGYAR KIRÁLYI HONVÉDSÉG ( )...13
A MAGYAR KIRÁLYSÁG KATONASÁGA A HABSBURG BIRODALOM HADSEREGÉBEN 1715-1740 TARTALOM BEVEZETŐ...11 HORVÁTH CSABA NEMZETI HADSEREGBŐL MAGYAR KIRÁLYI HONVÉDSÉG (1919 1938)...13 A nemzeti hadsereg alapjainak
RészletesebbenOsztályozó vizsga anyaga történelemből
Miskolci Magister Gimnázium Osztályozó vizsga anyaga történelemből Ismeretszerzési és feldolgozási képességek A tanulónak írott forrásokat kell tudni értelmezni, feldolgozni és feladatokban alkalmazni.
RészletesebbenEurópai ünnepnapok 2012
Európai ünnepnapok 2012 Ausztria október 26. december 8. Úrnapja Az örökös semlegesség ünnepe napja Szeplőtelen fogantatás ünnepe Belgium július 21. november 2. november 11. december 6. Nemzeti ünnep napja
RészletesebbenAz Európai Unió kialakulásának története
Az Európai Unió kialakulásának története Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Debreceni Egyetem teperics.karoly@science.unideb.hu Korai elképzelések
RészletesebbenA magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban
A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában
RészletesebbenHOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN
HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS
RészletesebbenMit tudunk az Európai Unióról? 3.rész
2009 július 22. Flag 0 Értékelés kiválasztása nincs Give Mit értékelve tudunk az Európai Mérték Még 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Tájékoztatás/ismeret hiányból fakad az EU-szkepticizmus? A magyar lakosságnak vajon
RészletesebbenTÖRTÉNELEM. Tanulmányok alatti vizsgák
TÖRTÉNELEM Tanulmányok alatti vizsgák A vizsga felépítése: 1.) Feladatlap: A vizsgakövetelményben felsorolt 9. évfolyamos tananyag számonkérése egyszerű, rövid feladatokon keresztül, kifejtendő feladat
RészletesebbenA változatos NUTS rendszer
Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek
Részletesebben8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig
8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig 8.1 Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék TK 9 18, 33-38 A világháború jellemzőinek (gépi háború, hadigazdaság, állóháború
RészletesebbenAz írásbeli érettségi témakörei
Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási
RészletesebbenTÖRTÉNELEM B ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK 2004
TÖRTÉNELEM B ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK 2004 MEGOLDÁSOK Tesztkérdések:. Drakón 5, 9 Szolón, 3 Peiszisztratosz 4, 0 Kleiszthenész 2, 8 Egyik sem 6, 7 Helyes válaszonként 0,5 2. Uralkodásának jellemzője
RészletesebbenUSE ONLY EURÓPA ORSZÁGAI ÉS FŐVÁROSAI
EURÓPA ORSZÁGAI ÉS FŐVÁROSAI 1. Észak-Európa Norvégia Oslo Svédország Stockholm Finnország Helsinki Dánia Koppenhága Izland Reykjavík 2. Nyugat-Európa Nagy-Britannia vagy Egyesült Királyság, United Kingdom
RészletesebbenHATÁRON ÁTLÉPŐ GÉPJÁRMŰVEK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSÉNEK IGAZOLÁSA
HATÁRON ÁTLÉPŐ GÉPJÁRMŰVEK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSÉNEK IGAZOLÁSA A PSZÁF tájékoztatója a Magyar Köztársaság területére belépő külföldi telephelyű gépjárművek, valamint a magyar forgalmi rendszámú
RészletesebbenAzon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki
Amerikai Egyesült Államok Ausztrália Ausztria Belgium Brunei Ciprus Dánia Egyesült Arab Emírségek Egyesült Királyság Finnország Franciaország Görögország Hollandia Horvátország Irán Írország Izland Izrael
RészletesebbenEngelberth István főiskolai docens BGF PSZK
Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, április 18. (OR. en)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. április 18. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0042 (NLE) 7417/16 COEST 78 ELARG 29 JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: A TANÁCS HATÁROZATA az
Részletesebben30. A hidegháború. Előzmény:
30. A hideghábrú Előzmény: II. világhábrú (1939-1945) szövetséges hatalmak tengelyhatalmak A világhábrú alatt az Egyesült Államk (USA) és a Szvjetunió (SZU) még együttműködik, mindkettő tagja a szövetséges
Részletesebbenha mégis kitör a háború, akkor az népirtás lesz hagyományos agresszió ellen nem használható
Rakéták» 1960: New Jerseyben egy nukleáris rakéta megolvadt közeli kémiai robbanástól plutónium szennyezést okozva» 1962: sikertelen Thor-rakéta kísérlet során két robbanófej a Csendesóceánba zuhant» 1980:
Részletesebben2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL
2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS
RészletesebbenVizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév
Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév 1. Mit értünk biztonságpolitika alatt? 2. Hogyan változott meg a biztonságnak, mint fogalomnak a tartalmi háttere az elmúlt 16
RészletesebbenAz érdekérvényesítés határai A V4 hatalmi képességeiről
Az érdekérvényesítés határai A V4 hatalmi képességeiről Dr. Tálas Péter Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpont Budapest, 2017. május 24. Az előadás vázlatpontjai A V4 együttműködés
RészletesebbenA TRIANONI BÉKE. Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét.
A TRIANONI BÉKE Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét. 1. Általános jellemzők: a többihez hasonlóan megalázó rablóbéke területi
RészletesebbenAz Európai Unió. Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek jelképeként. Az Unió tagállamai
Az Európai Unió Az Unió jelmondata: In varietate concordia (magyarul: Egység a sokféleségben) Himnusza: Örömóda Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek
RészletesebbenZÁRÓOKMÁNY. AF/CE/BA/hu 1
ZÁRÓOKMÁNY AF/CE/BA/hu 1 A BELGA KIRÁLYSÁG, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG, A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG, A SPANYOL KIRÁLYSÁG,
RészletesebbenÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010
ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010 I. Témakör: Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1. Gazdasági változások az Anjouk idején. Mutassa be Károly Róbert gazdaságpolitikájának főbb tényezőit! Tárja fel
RészletesebbenBelső piaci eredménytábla
Belső piaci eredménytábla A tagállamok teljesítménye Magyarország (Vizsgált időszak: 2015) A jogszabályok nemzeti jogba történő átültetése Átültetési deficit: 0,4% (az előző jelentés idején: 0,8%) Magyarországnak
RészletesebbenFÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között
FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.
RészletesebbenTIT HADTUDOMÁNYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI EGYESÜLET BIZTONSÁGPOLITIKAI FÜZETEK. Dr. Héjja István MAGYARORSZÁG EURO-ATLANTI CSATLAKOZÁSA BUDAPEST 1998
TIT HADTUDOMÁNYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI EGYESÜLET BIZTONSÁGPOLITIKAI FÜZETEK Dr. Héjja István MAGYARORSZÁG EURO-ATLANTI CSATLAKOZÁSA BUDAPEST 1998 A TIT Hadtudományi és Biztonságpolitikai Egyesület kiadványa
RészletesebbenA megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012)
A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet 2012. november 20. Készítette: Dr. Katona András ny. főiskolai docens, a történelem
RészletesebbenMEGÁLLAPODÁS A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁGNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉGBEN VALÓ RÉSZVÉTELÉRŐL
MEGÁLLAPODÁS A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁGNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉGBEN VALÓ RÉSZVÉTELÉRŐL EEE/BG/RO/hu 1 AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG A BELGA KIRÁLYSÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI
RészletesebbenA BALLISZTIKUS RAKÉTAFEGYVEREK ARZENÁLJÁVAL KAPCSOLATOS MEGÁLLAPODÁSOK AMERIKAI SZOVJET/OROSZ SZERZŐDÉSEK DR. RUTTAI LÁSZLÓ DR.
HADTUDOMÁNY DR. RUTTAI LÁSZLÓ DR. SZENTESI GYÖRGY A BALLISZTIKUS RAKÉTAFEGYVEREK ARZENÁLJÁVAL KAPCSOLATOS MEGÁLLAPODÁSOK A veszély jelentőségére való tekintettel világszerte egyre több és több publikáció
RészletesebbenDiktátorok. 1. Vladimir Iljics Lenin (1870. április 22. 1924. január 21.)
Diktátorok 1. Vladimir Iljics Lenin (1870. április 22. 1924. január 21.) Született Vladimir Iljics Uljanov, később veszi fel a Lenin nevet. 1906-ban bekerül az Orosz szociáldemokrata Párt elnökségébe.
RészletesebbenMELLÉKLET a következő dokumentumhoz:
HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.6.3. COM(2010)264 végleges MELLÉKLET a következő dokumentumhoz: Javaslat: a Tanács határozata az Európai Unió és a Perui Köztársaság között a légi közlekedés bizonyos
Részletesebben