A Tisza-térség integrált fejlesztési programjának kistérségi továbbtervezése

Átírás

1 A Tisza-térség integrált fejlesztési programjának kistérségi továbbtervezése Beszámoló a megyei és regionális fejlesztési tanácsok, valamint a VTT Tárcaközi Bizottság számára január 30.

2 Munkaszám: Munka megnevezése: A Tisza-térség integrált fejlesztési programjának kistérségi továbbtervezése Megrendelő: Országos Területfejlesztési Hivatal Felelős egység: Stratégiai Tervezési Igazgatóság Készítették: Jávor Károly Sain Mátyás Magócs Krisztina Czene Zsolt Földesi Petra Alvállalkozó: Bokartisz Kht 3963 Karcsa, Petőfi út 11. Tel: 47/ ; Fax: 47/ Drótposta: bokartis@enternet.hu; erkecse@enternet.hu Budapest, január 30. 2

3 Tartalomjegyzék Előzmények...4 Feladatok...4 Módszertan...5 A kistérségek által szolgáltatott információ A meglévő kistérségi dokumentumok elemzése A Tisza-program releváns intézkedései a tervezési terület kistérségeiben Az ágazati és regionális operatív programokba, valamint a kistérségi programokba beépítendő témák Az érintettek részvételén alapuló tervezés során meghatározott beépítendő témák Szakértői (módszertani) javaslat a Tisza-program tájhasználat-váltással kapcsolatos témáinak beépítésére Projektjavaslatok a Tisza-térség integrált program, valamint az EU társfinanszírozású program, ágazati programok felé

4 Előzmények 2004-ben a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése kiemelt kormányprogram keretében a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal (azóta Országos Területfejlesztési Hivatal, OTH) és az FVM szakmai irányításával az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság megbízásából a VÁTI Kht koordinációjával elkészült a Tisza-mente integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási koncepciója, amelyet a Vásárhelyi Terv Tárcaközi Bizottság jóváhagyott. Ennek alapján kidolgozásra és térségi, illetve szakmai egyeztetésre került a Tisza-mente integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja (továbbiakban: Tisza-mente integrált progamja). A fejlesztés I. ütemében érintett 13 kistérségre az integrált programhoz illeszkedő kistérségi fejlesztési programok készülnek. A Tisza-mente kiegyenlített területi fejlődése érdekében az OTH Kiemelt Térségi Programok Főosztálya megbízást adott a VÁTI Kht-nak a teljes Tisza-térség (a Tisza hajdani ártere, 51 kistérség) fennmaradó 38 kistérsége bevonására az integrált tervezési folyamatba. Ennek értelmében a 38 kistérség fejlesztési programjait (kistérségi agrárstruktúra- és vidékfejlesztési programjait) adaptálni kell a Tiszamente integrált programjához és meg kell határozni azokat a fejlesztési prioritásokat, igényeket, projekteket, melyek figyelembe vétele szükséges a Tisza térségi program megvalósulása érdekében. A kistérségi programok adaptálása az eredeti programozás szellemének megfelelően a helyi érintettek bevonásával, közreműködésével készül. Feladatok A Tisza-térség integrált fejlesztési programjának kistérségi továbbtervezése c. munka jelentése a következő témákat dolgozza fel, illetve mutatja be: 1. a kistérségi dokumentumok elemzése és összehasonlítása a Tisza-térség integrált programjával; 2. a Tisza-térség integrált programja kistérségi relevanciájának meghatározása; 3. a kistérségi tervezőcsoportok által meghatározottak, valamint a szakértői hozzájárulás alapján beépítendő témák a kistérségi programokba, illetve az ágazati és regionális operatív programokba; 4. projektjavaslatok a Tisza-térség integrált program, valamint az EU társfinanszírozású program, ágazati programok felé. Az 1. pont értelmében a kistérség eddig elkészült, témájában a Tisza-térség integrált programjához kötődő fejlesztési dokumentumainak vizsgálata készült el. A vizsgálat kitér a dokumentumokban azonosított célokra, intézkedésekre és az ezekben felvázolt, részben vagy egészben már megvalósult projektekre. Ezeken felül levonjuk az eddigi tervezési gyakorlatból leszűrhető tapasztalatokat, hiányosságokat és sikereket. 4

5 A 2. pontnak megfelelően azonosítjuk a Tisza-térség integrált programja azon beavatkozási területeit (intézkedések, tevékenységek), amelyek az egyes térségekben relevánsak. Vizsgáljuk szükségességük mértékét, kistérségi specifikációját, területi ill. célcsoport lehatárolását. Az elemzés az érintett kistérségek bevonásával és aktív közreműködésével történik. Az együttműködést nem vállaló kistérségek elemzését a VÁTI a felülvizsgált kistérségi agrárstruktúra és vidékfejlesztési terv alapján készítette el, amennyiben az rendelkezésre állt. A 3. ponthoz egyrészt a helyi érintettek bevonásán alapuló kistérségi tervezési folyamat, másrészt a projektben résztvevő BOKARTISZ Kht szolgáltat információt. Az ágazati és regionális operatív programokba beépítendő témák meghatározásához felhasználtuk a Javaslat a Tisza-mente integrált területfejlesztési és környezetgazdálkodási programja as megvalósításához című, korábban a VÁTI által készített anyagot. A 4. pont projektjavaslatait a kistérségi tervezőcsoportok azonosították a tervezés első szakaszában. A projektek besorolhatók a Tisza-mente integrált programjának intézkedési alá, és hozzájuk lehet rendelni a megvalósításukat lehetővé tevő pénzügyi és jogforrást. Módszertan A kistérségekben fellelhető fejlesztési dokumentumok elemzését, illetve a Tiszatérség integrált programja releváns elemeinek azonosítását ún. kistérségi tervezőcsoportok koordinálták. A tervezőcsoport minden térségben 3 főből áll. Ezek között általában megtalálható a kistérségi megbízott és a vidékfejlesztési menedzser. A 38 kistérségi tervezőcsoport számára a VÁTI Kht, illetve alvállalkozója, a BOKARTISZ Kht szeptember között három helyszínen (Kecskemét, Kisújszállás, Tokaj) egy-egy napos képzést tartott. A képzésen a tervezőcsoportok ismertetőt kaptak a (i) VTT alapvető céljairól, szemléletéről, tervezési folyamatáról, a Tisza-mente integrált programjának intézkedéseiről, (ii) a Tisza-menti ökológiai, környezeti feltételekhez alkalmazkodó mezőgazdaságról, az egyes terepszintekhez, élőhelyekhez tartozó javaslatokról (BOKARTISZ) valamint (iii) a helyi részvételen alapuló kistérségi tervezési folyamatról, a kistérségek feladatairól, a közösségi tervezési munkához kapcsolódó tervezési technikákról. A munkát vállaló kistérségekkel a VÁTI Kht. megbízási szerződést köt (folyamatban van). A jelentkezések alapján a kistérségek 90%-a vállalkozik az együttműködésre. A háromfős tervezőcsoportok az érintettek elemzésével azonosítják a feltárásba bevonandó személyeket. Ezek közül a legelkötelezettebbek öt megadott, a Tiszatérség integrált programját lefedő témára szerveződő munkacsoport tagjaiként vesznek rész a munkában. A munkacsoportok az érintettek elemzése során azonosított további személyekkel végzik a közösségi feltárást meghívásos fórumokon, irányított beszélgetéseken, műhelymunkákon, személyes vagy telefonos interjúkon keresztül. 5

6 A közösségi tervezés során nyert információt a munkacsoportok előre megadott táblázatokban foglalják össze, és küldik meg a VÁTI részére. VÁTI Kht tájékoztató levél Kistérségi társulás képzés, útmutató Kistérségi tervezőcsoport (3 fő) ált. tervezési irányelvek képzés, segédlet Szakmai munkacsoport Szakmai munkacsoport Szakmai munkacsoport Szakmai munkacsoport Szakmai munkacsoport BOKARTISZ műhelymunkák, interjúk eredmények A közösségi tervezési folyamat A kistérségek által szolgáltatott információ A kistérségi tervezőcsoportok a táblázatokat változó minőségben és terjedelemben töltötték ki. Mindamellett a táblázatokban foglalt információk alapján képet kaphatunk arról, hogy az egyes térségek a Tisza-térség integrált programja által lefedett témák kapcsán hová helyezik a hangsúlyt, mely területeket kezdtek már el fejleszteni, és melyekre áll rendelkezésre jelentősebb számú projekt-kezdeményezés. A beérkezett táblázatok anyagait két részre bontva mutatjuk be. Elsőként a térségekben meglévő fejlesztési dokumentumok, elsősorban a 2004-ben felülvizsgált kistérségi agrárstruktúra és vidékfejlesztési program azon tartalmi elemei kerülnek felsorolásra, amelyek illeszkednek a Tisza-térség integrált programjához. A dokumentumok elemzése a következőket tartalmazza: a meglévő fejlesztési dokumentumokban fellelhető vonatkozó célok; a dokumentumokban található vonatkozó intézkedések, ezek időzítése, becsült összköltsége, gazdája és a megvalósultság szintje; projektek hasonló jellemzőkkel; a dokumentumok elemzéséből levonható következtetések, tanulságok. Másodjára a Tisza-térség integrált programjában azonosított beavatkozási területek közül azok kerülnek felsorolásra, amelyek az adott kistérségben relevánsak, az eddig 6

7 meghatározott fejlesztési irányokhoz illeszkednek. A tervezőcsoportok megindokolták az így kiválasztott program-elemekhez térségi szükségességét, meghatározták azok térségi specifikus jellemzőit, területi lehatárolását, célcsoportját és időzítését (rövid-, közép ill. hosszútáv). Az elemzés a Tisza-térség integrált programja öt átfogó témája szerint történt. Ezek: 1. Alkalmazkodó mezőgazdaság 2. Vízkészlet-gazdálkodás, környezet-védelemi infrastruktúra 3. A gazdaság diverzifikálása, minőségi szolgáltatás 4. Humán erőforrás, közösség, identitás 5. Közlekedési infrastruktúra A tervezési terület 38 kistérsége közül az első megkeresést követően 36 vállalta az együttműködést. Ezek közül 29 kistérség képviselői vettek részt a VÁTI által biztosított képzésen és tájékoztatón. Az ott kiosztott megbízási szerződést 26-an küldték vissza aláírva. A végső határidőre ez a 26 kistérség küldött anyagot. A kistérségek érdekeltjeivel, illetve a kistérségi tervezőcsoportokkal való együttműködés sajnálatos megfigyelése, hogy a nagyobb (megyei jogú) városok nem fordítanak kellő figyelmet a vidékfejlesztésre, illetve nincs ehhez megfelelő eszköztáruk. Elsősorban a megyei központi szereppel bíró kistérségekkel ment nehezen, vagy fulladt kudarcba az együttműködés. 7

8 1. A meglévő kistérségi dokumentumok elemzése A kistérségi tervezőcsoportok elvégezték a térségben fellelhető tervezési, fejlesztési dokumentumok átvizsgálását a Tisza-programhoz való illeszkedés szemszögéből. Ennek eredményeképpen a tervezőcsoportok képet kaptak arról, hogy kistérségükben az eddigi fejlesztési munka hangsúlyai mennyire esnek egybe a Tisza-program által kitűzött célokkal és beavatkozási területekkel. Általánosságban megállapítható, hogy az eddig elkészült tervdokumentumok aránylag kevés intézkedést tartalmaznak a táji adottságokhoz jobban alkalmazkodó mezőgazdaság kialakítása érdekében, a tiszai táj sajátos vízháztartásának kezelése pedig kimerül a lakott és a mezőgazdasági területek ár- és belvízmentesítésében. A minden évben jelentkező vegetációs vízhiány mérséklését célzó vízvisszatartás gyakorlatilag nem szerepel a korábbi tervekben. Mint később látni fogjuk, a Tiszaprogramból kiválasztott releváns témák között ezek nagyobb súllyal megjelennek, vagyis remélhető, hogy elmozdulás történik a tervezési gyakorlatban ezen területek figyelembe vételére, integrálására. A humán terület, a gazdaság diverzifikálása elsősorban a helyi termékek és a turizmus fejlesztése által, valamint a közlekedési infrastruktúra területek a Tiszaprograméhoz hasonló súllyal jelen vannak a korábban készült tervdokumentumokban is. A Tisza-programból kiválasztott beavatkozási területek elmozdulást jelentenek a helyi identitás, a Tisza- ill. Alföld-tudat megerősítése, valamint az ezeken alapuló helyi termékek fejlesztése és marketingje irányába, valamint a kulturális integráció felé. A közlekedés-fejlesztésben a korábbi dokumentumok tartalmazzák a mezőgazdasági és mellékutak fejlesztésére irányuló határozott igényt és törekvéseket, illetve a kerékpárút-hálózat fejlesztését, de nem fektetnek nagy hangsúlyt a tiszai víziturizmus és a személyhajózás lehetőségeire, infrastrukturális szükségleteire. A meglévő fejlesztési dokumentumokból az eddigi tervezési gyakorlatra vonatkozóan levonható legszembeötlőbb tények, tanulságok a következők: A tervezési dokumentumok jól tükrözik az egyes térségek legfontosabb hiányait, elmaradottságát, ugyanakkor nem mindig alaposak a tényleges (gyökér-)problémák feltárásában, meghatározásában, az ok-okozati viszonyok felismerésében. Néha túl általánosak és projekt-szinten már nem konkrétak. Ez különösen igaz a 2004-ben felülvizsgált agrárstruktúra- és vidékfejlesztési programokra, mert a tervezési határidő szorossága, valamit az új KSH kistérségi besorolás okozta nehézségek miatt szélesebb lakossági konzultációra, projekt-gyűjtésre és generálásra nem volt lehetőség. Emiatt a kistérségi tervezőcsoportok elsősorban más tervezési dokumentumokban találták meg a Tisza-programhoz illeszkedő korábbi projekteket. A vizsgált dokumentumokban fellelhető a törekvés a magán és a közérdek összehangolására, azaz megjelenik a térségi szemlélet. Ez a törekvés azonban megreked a tervdokumentumok szintjén, a tervek társadalmasítására, program-szintű végrehajtására sem az állam, sem a térségek nem fektettek kellő hangsúlyt. 8

9 A kistérségi szintű tervezésben megkezdődött és megerősödőben van a helyi érintettek bevonásának gyakorlata, ez azonban még gyermekbetegségeit éli. A tervezőknek általában nincsen gyakorlata a lakosság, ill. a bevonandó érintettek elvárásainak kezelésében. A fórumokon a megjelentek motiválása nem megfelelő, ill. káros és a folyamatot negatívan érintő abban az esetben, ha a résztvevők később úgy érzik, hogy nem kapták meg, amit számukra a tervezők ígértek. Ennek következtében az érintettek bevonásával történő tervezés számos térségben átmeneti nehézségekkel küzd. Nem igazán ismertek és elterjedtek a közösségi tervezést megkönnyítő technikák (elsősorban vizuális, gyorsan eredményre vezető módszerek) sem. A projektek témáit tekintve a programok jelentős innovativitást mutatnak, ugyanakkor nem tudják kezelni a projektek megvalósításának nehézségeit, elsősorban az önerő hiányának problémáját. Aránylag kevés a partnerségi vagy szövetkezeti, hálózati fejlesztés, ami pedig a fenti nehézségeket általában jobban tudja kezelni. Hiányoznak a program/projektek megvalósításához kapcsolódó szervezeti, szervezési kérdéseket, felelősségi köröket, lehetőségeket meghatározó munkarészek. A programok nem mindig tudják megfelelő szinten kezelni az adott problémákat, illetve meghatározni saját kompetenciájukat. Gyakran szerepelnek például kistérségi programokban autópálya-építésre vonatkozó tervek, amelyek nyilvánvalóan nem férnek bele a térségi tervezés hatáskörében. Ezeket a területeket is meg lehet határozni, mint külső tényezőket, vagy javaslatokat, lobbi tevékenységeket, ez azonban általában nem így történik meg, hanem összemosva a többi, valóban kistérségi szintű beavatkozási területtel. A programok helyzetfeltáró munkarésze gyakran formális, a megszokott tételeket tartalmazza, és kevéssé tér ki a helyi sajátosságokra, komperatív előnyökre, kitörési pontokra. Ennélfogva a helyzetfeltárás általában nincs igazán összhangban a stratégiai és operatív munkarészekkel, vagyis ezek nem az azonosított gyökérproblémákra adott válaszként épülnek fel. 9

10 A vizsgált programok alapján a kistérségek illeszkedése a Tisza-mente integrált programjához a következő térbeli elrendeződést mutatja: Összefoglalásként elmondható, hogy a tervezési terület kistérségeiben eddig elkészült vidékfejlesztési témájú programdokumentumok alapvetően harmonizálnak a Tisza-mente integrált programjával, de legalábbis ellentétben nem állnak azzal. 10

11 Az illeszkedés mértékének egyik szélsőértéke, amikor a program főképp a hagyományos ágazati fejlesztéseket preferálja, vagyis a mezőgazdaság intenzív, iparosított, hagyományos termékeket termelő módjait, diverzifikációban elsősorban a turizmus infrastruktúrájának fejlesztését, humán erőforrás témában pedig a szak- és átképzéseket, közlekedési infrastruktúrában a közúti forgalom minőségének javítását (amely témák egyébként mind fontosak, de ki kell egészülniük innovatívabb, a helyi adottságokra jobban támaszkodó intézkedésekkel). Általában ezeknél a progamoknál is megjelenik valamilyen formában az ökológiai (vagy bio-) termesztés, illetve a szelíd turizmus valamilyen formája. Általában gyengébb a közösségfejlesztési, civil-szférát támogató intézkedésrendszerük. A másik szélsőérték a Tisza-programhoz szorosan illeszkedő, azzal hasonló beavatkozási területeket megnevező program. Ezeknél hangsúlyos elem a táji adottságokra jelen esetben kiemelkedően is az ártéri területek, a tiszai vízrenszer jelentette sajátosságora tekintettel lévő mezőgazdasági formák elterjesztése. Diverzifikációs intézkedéseik a térségi specifikumokra, hagyományokra épülő termékfejlesztést helyezik előtérbe, amely természetesen alapja a turisztikai program- és termékkínálatnak. Humán erőforrás fejlesztési területen ezek a programok nagy hangsúlyt helyeznek a civil-szféra támogatására, hálózatosítására és a közösségfejlesztési, helyi identitást és kötődést erősítő programokra. 11

12 2. A Tisza-program releváns intézkedései a tervezési terület kistérségeiben A 38 kistérség közül 26 végső anyaga tartalmaz használható információt ehhez a vizsgálandó területhez (részben a kistérségi tervezőcsoport által beküldött anyag, részben a felülvizsgált kistérségi program alapján). Ezek értékeléseként vizsgáltuk a Tisza-program 5 tématerületét illetően az egyes intézkedések súlyát, aszerint, hogy ezeket a kistérségek hány százaléka azonosította számára releváns beavatkozási területként. Alkalmazkodó mezőgazdaság A témakör öt intézkedése közül jelentősen kisebb súllyal jelenik meg az ártéri gazdálkodás. Ennek egyik oka abban keresendő, hogy a tervezési terület néhány térsége nem, vagy csak alig rendelkezik ártérrel. Másodsorban betudható annak, hogy ez a téma eddig nem kapott jelentős odafigyelést, támogatás-politikai hangsúlyt. Ezen a helyzeten javíthat az agrárkörnyezet-védelmi program. Legnagyobb súlyú intézkedés az erdőterületek növelése, illetve az erdők természeti funkcióinak visszaállítása. E mellett jelentős az agrárkörnyezet-védelmi program felhasználásának preferálása ill. az ökogazdálkodás terjesztése. Az alkalmazkodó mezőgazdaság téma intézkedéseinek relevanciája az elemzett kistérségek százalékában /1 A változatos adottságoknak megfelelő területhasználat kialakítása és fenntartása I/2. Térségi erdőstratégia alapján az erdőterületek növelése és természeti funkcióinak visszaállítása 1/3 A változó adottságoknak megfelelő területhasználat kialakítása az agrárkörnyezetg azdálkodási program alapján 1/4 Ökológiai gazdálkodás és az alacsony ráfordítás igényű gazdálkodás kialakítása, módszereinek elterjesztése 1/5 A vízkivezetésen alapuló ártéri tájgazdálkodás Az erdőterületek növelése intézkedés belső megoszlását vizsgálva kitűnik, hogy a kistérségek a természetközeli erdők és gyepek telepítését, ill. fenntartását tartják kiemelt fontosságú tevékenységnek. Jelentős súllyal szerepel a gazdálkodásra nem megfelelő mezőgazdasági területek erdősítése és a mező- és településvédő erdősávok telepítése is. 12

13 Az erdőterületek növelése intézkedés belső megoszlása Mezőgazdasági területek erdősítése; 11; 31% Térségi erdőstratégia kidolgozása; 3; 9% Természetközeli erdők, gyepek telepítése; 8; 23% Fás legelők, kaszálók kialakítása; ; 0% Mező és településvédő erdősávok telepítése; 5; 14% Természetközeli erdők, gyepek kezelése, fenntartása, természeti funkciójának visszaállítása; 8; 23% Vízkészlet-gazdálkodás, környezetvédelemi infrastruktúra A tématerület legnépszerűbb beavatkozási területei a közműolló zárásával, a hulladékgazdálkodással és a megújuló energiaforrások használatával összefüggő intézkedések. A kistérségi szintű árvízvédelmi beavatkozások és a stratégiai vízkészletek megőrzésére irányuló beavatkozások kisebb súllyal, de azért jelentős aránnyal szerepelnek a kistérségi anyagokban. Legkisebb súlyú az újszerűnek mondható ártéri vízrendszer-rehabilitáció ill. vízvisszatartás. Remélhetőleg jelen program segíti a kistérségeket abban, hogy ezeket a tervezési területeket integrálják térségi jövőképükbe. Érdekes adat, hogy a közműolló zárása intézkedésen belül a kistérségek több mint negyede (26%) jelölte az alternatív (nádgyökérzónás, nyárfás stb.) szennyvíztisztítók létesítését relevánsnak a regionális hálózatban nem, vagy csak magas fajlagos költséggel beköthető kistelepülések számára Avízgazdálkodás, környezetvédelem téma intézkedéseinek relevanciája az elemzett kistérségek százalékában 50 2/1 Stratégiai vízkészletek minőségi és mennyiségi megőrzése és bővítése 20 2/2 Ártéri vízrendszer rehabilitáció, vízvisszatartás 55 2/3 Árvízvédelmi beavatkozások (Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztésének árvízvédelmi feladatai, fővédvonalak) 90 2/4 Decentralizált megújuló energiagazdálkodási önfenntartó rendszerek kiépítése 95 2/5 Közműolló zárása és az alternatív szennyvíztisztító programok bevezetése a kis lélekszámú településeken 100 2/6 Hulladékgazdálkodási tervekre épülő programok elindítása A gazdaság diverzifikálása, minőségi szolgáltatás 13

14 A diverzifikációs tématerületet, mint általában a kistérségi tervdokumentumokban, nagyon nagy súllyal, több, mint 50%-os arányban uralja az idegenforgalom fejlesztése. A tématerület legkevésbé preferált intézkedése az információs technológián alapuló foglalkoztatási formák fejlesztése, bár a távmunka lehetősége megjelenik számos programban. A gazdasági diverzifikáció téma intézkedéseinek relevanciája az elemzett kistérségek százalékában /1 A hátrányos helyzetű munkaerő foglalkoztatási lehetőségeinek bővítése 3/2 Információs technológiák fejlesztésén alapuló új típusú foglalkoztatási formák meghonosítása 3/3. Egyedi arculatú tradicionális vidékipar és helyi vertikumának kialakítása 3/4 A vidéki térségek tájitermészeti, kulturális adottságaihoz alkalmazkodó turisztikai szolgáltatások fejlesztése és marketingje 3/5 Az idegenforgalmi infrastruktúra kiépítése Az adottságokhoz igazodó turisztikai szolgáltatások fejlesztése intézkedés belső megoszlása Turisztikai f unkciójú parkerdők, erdei kirándulóhely ek, erdei iskolák terv ezése, létesítése és fenntartása; 2; 5% Nemzeti parkok látogató barát fejlesztése; 1; 3% Természetes f ürdőhely ek és v ízi turizmus bázishely einek szabály szerű kialakítása, megf elelő higiéniás körülmény ek megteremtése.; 2; 5% Egy üttműködést koordináló hely i szervezetek létrehozása; 4; 11% Térségi turisztikai arculat terv ezése; 5; 13% Az öko-turisztikai bázisok kiépítése; 6; 16% Térségi (hely i) marketing f elépítése; 10; 26% A hely i arculathoz igazodó egy edi programok kialakítása; 8; 21% A vidéki térségek táji-természeti, kulturális adottságaihoz alkalmazkodó turisztikai szolgáltatások fejlesztése és marketingje intézkedés belső megoszlását vizsgálva kitűnik, hogy helyi arculat megteremtése, az ahhoz igazodó programok és az ezen alapuló marketing a leginkább preferált intézkedés-csoport. Ennek alapján kitűnik, hogy a kistérségi tervező csoportok felismerték azt, hogy a turizmusnak a térség egyedi sajátosságain, specifikus program-kínálatán kell nyugodnia. Jelentős súlyt kapott az együttműködést koordináló helyi turisztikai szervezetek létrehozása is. 14

15 Humán erőforrás, közösség, identitás Az elemzésből kiderül, hogy a helyi hagyományok megőrzésében ill. felelevenítésében, az identitás erősítésében rejlő lehetőségeket a kistérségek felismerik és jövőképükben ennek jelentős súlya van a lakosság helybentartására. A civil szervezetek kiemelkedő szerepe a humán szféra fejlesztésében szintén kitűnik a kistérségi anyagokból. A humán fejlesztések téma intézkedéseinek relevanciája az elemzett kistérségek százalékában /1 Civil hálózatok fejlesztése 4/2 Rurális térségek innovációs kapacitásának erősítése 4/3 A térség megtartó erejének növelése a vidéki hagyományok és az identitás erősítésével 50 4/4 A Tisza-mente integrált programjának társadalmasítása és megvalósítása térségi támogatással Közlekedési infrastruktúra A témát 52%-kal vezeti a belső térségi kapcsolatok fejlesztésének igénye. Ennek részletes vizsgálata is érdekes, hiszen a mellékutak és kerékpárutak fejlesztése mellett ide tartozik a folyami átkelőhelyek létesítése is. A Tisza turisztikai hasznosítási lehetőségeinek felismerését mutatja, hogy kistérségek jelentős része fontosnak tartja a személyhajózás, a vízisportok és az ezekhez kapcsolódó infrastruktúra fejlesztését. 15

16 A közlekedési infrastruktúra téma intézkedéseinek relevanciája az elemzett kistérségek százalékában /1 A Tisza turisztikai és személyhajózási lehetőségeinek megteremtése a kapcsolódó infrastruktúra hátterével együtt 5/2 A térség belső kapcsolatainak javítása a vasút hálózatok korszerűsítésével és működtetésével 5/3 A térség belső kapcsolatainak javítása a főúthálózat, alsórendű közúthálózat, kerékpárutak és a folyami átkelések bővítésével, fejlesztésével A térség belső kapcsolatainak javítása intézkedés belső megoszlása mutatja, hogy a kistérségi programokban a kerékpárút-építés jelentős súllyal szerepel, bár a mellékúthálózat fejlesztése (felújítás + építés) kétségtelenül a legfontosabb tevékenység. A kistérségek 11%-a jelölte meg a folyami átkelési lehetősek fejlesztésének fontosságát. A térség belső kapcsolatainak javítása intézkedés belső megoszlása Kerékpárutak építése; 18; 31% Meglévő mellékutak és mezőgazdasági utak felújítása; 16; 29% Hidak, átkelők (kompok) építése; 6; 11% Térségi jelentőségű határátkelők létesítése; 1; 2% Mellékutak építése; 15; 27% Össezfoglalásként elmondható, hogy a Tisza-program intézkedései kistérségi relevanciájának kiválasztásánál a térségi tervezőcsoportok általában nyitottak voltak az új szemléletű, előremutató beavatkozási területek felé. A relevanciák meghatározásánál jól látszanak az egyes térségek adottságai, sajátosságai. 16

17 3. Az ágazati és regionális operatív programokba, valamint a kistérségi programokba beépítendő témák A helyi részvételen alapuló kistérségi tervezési folyamat során azonosításra kerültek a Tisza-mente integrált programjának az egyes kistérségek számára releváns elemei. Ennek részletes elemzése, illetve a teljes kistérségi anyag megtalálható jelen munka első részjelentésében. A beavatkozási területekhez hozzárendelhető a pénzügyi és jogforrás. Az ben készült, akkor példaértékű és újszerű kistérségi agrárstruktúra és vidékfejlesztési programok, valamint ezek 2004-es felülvizsgálata kiegészítésre szorul, illetve gazdagítható a Tisza-térség integrált programja által meghatározott témákkal. Ez a folyamat két irányból egyszerre történik meg: a kistérségi helyi érintettekből álló munkacsoportok azonosították a számukra értelmezhető és szükséges témákat, másfelől a Tisza-program kidolgozásában is résztvevő BOKARTISZ Kht, mint szakértő, tesz javaslatokat az alkalmazkodó mezőgazdaság bevezetésével kapcsolatban az egyes kistérségek számára. 3.1 Az érintettek részvételén alapuló tervezés során meghatározott beépítendő témák A Tisza-program kistérségi relevanciája, az egyes intézkedések térbeli vetülete az érintettek részvételén alapuló kistérségi tervezés során került meghatározásra. Jelen projekt keretében ezzel gyakorlatilag megtörtént a Tisza-program egyfajta társadalmasítása is, azáltal, hogy maguk a kistérségi érintettek a kinevezett tervezőcsoportok, illetve az általuk bevont, megkérdezett érdekeltek állapították meg, hogy az eddigi kistérségi tervdokumentumok milyen mértékben illeszkednek a Tisza-programhoz, illetve határozták meg azokat a témákat, amelyek a Tiszaprogramból a kistérségek számára fontosak. Ezeket a témákkal lehet és kell a meglévő kistérségi programokba beépíteni. A tervezési folyamat eredményeinek feldolgozásával képet kapunk arról, hogy a tervezési terület kistérségei mely intézkedéseket, témákat részesítik előnyben. A 2 fejelzetben részletezett elemzés alapján a kiemelt témák, a javasolt beépítendő, illetve megerősítendő intézkedések és a hozzájuk rendelhető pénzügyi és jogforrás a következő: 17

18 Témák Erdőterületek növelése, illetve az erdők természeti funkcióinak visszaállítása o o o természetközeli erdők és gyepek telepítése, ill. fenntartása a gazdálkodásra nem megfelelő mezőgazdasági területek erdősítése mező- és településvédő erdősávok telepítése is. Javasolt beépítendő intézkedés Alkalmazkodó mezőgazdaság Agrárerdészeti rendszerek első létrehozása mezőgazdasági földterületen; Nem mezőgazdasági földterületek erdősítése; A mezőgazdasági földterületek első erdősítése; Erdő-környezeti kifizetések Pénzügyi és jogforrás EMVA rendelet 43. cikk; EMVA rendelet 44. cikk; EMVA rendelet 45. cikk Mely OP-ban javasolt megvalósításra Környezet-, víz- és természetvédelem; energiahatékonysá g és megújuló energia (KA)/ TOP, Vidékfejelsztés Az agrárkörnyezet-védelmi program felhasználása, az ökogazdálkodás terjesztése Agrárkörnyezetgazdálkodás; NATURA 2000 EMVA rendelet 39. cikk; EMVA rendelet 38., 46. cikk Vidékfejlesztés Hulladékgazdálkodási tervekre épülő programok elindítása A közműolló zárása o az alternatív (nádgyökérzónás, nyárfás stb.) szennyvíztisztítók létesítése a regionális hálózatban nem, vagy csak magas fajlagos költséggel beköthető kistelepülések számára Decentrált megújuló energiaforrások használata A kistérségi szintű árvízvédelmi beavatkozások és a stratégiai vízkészletek megőrzése Vízkészlet-gazdálkodás, környezetvédelemi infrastruktúra Környezetvédelem hulladékkezeléssel Környezetvédelem helyi, községi szennyvízelvezetéssel Megújuló energiaforrások használata Kockázat-megelőzés ERFA rendelet 4.cikkely 4.pont; KA rendelet 2.cikkely 1.b.pont ERFA rendelet: 4. cikkely, 4. pont EMVA rendelet 30. cikk; KA rendelet 2. cikkely, 1.b.pont (mg-i üzemek energia ellátása esetén); ERFA rendelet 4. cikkely, 9. pont ERFA rendelet 4. cikkely, 4-5. pont TOP/Konvergencia ROP Környezet- víz- és természetvédelem; energiahatékonysá g és megújuló energia (KA), Konvergencia ROP Energiahatékonysá g és megújuló energia (KA) Környezet-, víz- és természetvédelem; energiahatékonysá g és megújuló energia (KA) 18

19 Az adottságokhoz igazodó idegenforgalom szolgáltatásainak és infrastruktúrájának fejlesztése o o a helyi arculat megteremtése, az ahhoz igazodó programok és az ezen alapuló marketing az együttműködést koordináló helyi turisztikai szervezetek létrehozása o ökoturisztikai bázishelyek kialakítása Az egyedi arculatú tradicionális vidékipar kialakítása A helyi hagyományok megőrzése ill. felelevenítése, az identitás erősítése A civil hálózatok fejlesztése A belső térségi kapcsolatok fejlesztése o kerékpárút-építés o a mellékúthálózat fejlesztése (felújítás + építés) o folyami átkelési lehetősek fejlesztése A térség belső kapcsolatainak javítása a vasúthálózat fenntartásával, korszerűsítésével A gazdaság diverzifikálása, minőségi szolgáltatás Turisztikai tevékenységek ösztönzése; Képzés és tájékoztatás; Nem mezőgazdasági tevékenységgé történő diverzifikálás; Támogatás a vállalkozások létrehozására és fejlesztésére Tradicionális vidékipar kialakítása Humán erőforrás, közösség, identitás A vidéki örökség megőrzése és korszerűsítése A civil hálózatok fejlesztése Közlekedési infrastruktúra Közlekedési beruházások Közlekedési beruházások EMVA rendelet 55. cikk; EMVA rendelet 58. cikk; EMVA rendelet 52. cikk; EMVA rendelet 54. cikk ERFA rendelet 4. cikkely, 1. pont, 4.pont EMVA rendelet 52. cikk b. pontja; EMVA LEADER tengely ERFA rendelet 4. cikkely, 8. pont ERFA rendelet 4. cikkely, 8. pont TOP/Konvergencia ROP TOP/Konvergencia ROP TOP/Konvergencia ROP Humán erőforrás fejlesztés Közlekedési infrastruktúra fejlesztése (ERFA, KA), Konvergencia ROP Közlekedési infrastruktúra fejlesztése (ERFA, KA), Konvergencia ROP 19

20 3.2 Szakértői (módszertani) javaslat a Tisza-program tájhasználatváltással kapcsolatos témáinak beépítésére Készítette: Bokartisz Kht Bevezetés Előzmények A VTT integrált fejlesztési programjának tervezése során a VÁTI KHT megbízásából a Szent István Egyetem Környezet és Tájgazdálkodási Intézete elkészítette a VTTvel érintett területek alkalmassági elemzését, melynek eredményeként a kérdéses területekre az alábbi térképek készültek: 1. A VTT tervezési terület szántóművelésre való alkalmassága 2. A VTT tervezési terület erdőművelésre való alkalmassága 3. A VTT tervezési terület ökotípusai Ezek a térképek táji léptékben jellemzik az adottságokat, a mikrodomborzatból, és az egyedi jellegzetességekből fakadó eltérések jelzésére nem alkalmasak, viszont segítségükkel megállapítható, hogy a kérdéses terület tájhasználata mennyiben felel meg az adottságoknak, és mennyiben nem. Az alkalmassági térképek ennek megfelelően azt mutatják meg, hogy kérdéses területen milyen jellegű tevékenység folytatható. Az ökotipusok ezeknek az alkalmasságoknak az összehasonlításából, összegzéséből születtek. Segítségükkel választ kaphatunk arra, hogy az egyes területek hasznosítása során hogyan lehet kiaknázni a talaj, illetve a termőhelyi adottságokat. Ezzel párhuzamosan a Bokartisz Kht évek folyamán elkészítette az ártéri szintek meghatározásának, illetve az egyes szintek beazonosításának illetve tájhasználat-tervezésének módszertanát. A VTT-hez hol szorosan, hol lazán kapcsolódó 38 kistérség tekintetében e két módszertan szerves összekapcsolása révén született meg a mellékelt ábraanyag, mely az egyes kistérségekben a további elemzése kerete és kiindulópontja lehet. Jelen munkánk során az elemzés módszertanának kidolgozását és pontosítását, a térinformatikai elemzést, az ábrák elkészítését és a legáltalánosabb tanulságok levonását vállaltuk magunkra. A munka során az alábbi adatbázisokra támaszkodtunk: 1. A VTT tervezési terület szántóművelésre való alkalmassága (1. ábra) 2. A VTT tervezési terület erdőművelésre való alkalmassága 3. A VTT tervezési terület ökotípusai 4. A VTT tervezési terület belvízérzékenysége (2. ábra) 5. A VTT tervezési terület tájhasználata (Corin50-es adatbázis) 6. A VTT tervezési terület domborzati modellje 7. A VTT tervezési terület kistérségeinek lehatárolása Az összefüggő adatokat az egyes kistérségek lehatárolása mentén szakaszoltuk és az elemzést a kistérségekre külön-külön készítettük el. 20