A Tisza-térség integrált fejlesztési programjának kistérségi továbbtervezése

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Tisza-térség integrált fejlesztési programjának kistérségi továbbtervezése"

Átírás

1 A Tisza-térség integrált fejlesztési programjának kistérségi továbbtervezése Beszámoló a megyei és regionális fejlesztési tanácsok, valamint a VTT Tárcaközi Bizottság számára január 30.

2 Munkaszám: Munka megnevezése: A Tisza-térség integrált fejlesztési programjának kistérségi továbbtervezése Megrendelő: Országos Területfejlesztési Hivatal Felelős egység: Stratégiai Tervezési Igazgatóság Készítették: Jávor Károly Sain Mátyás Magócs Krisztina Czene Zsolt Földesi Petra Alvállalkozó: Bokartisz Kht 3963 Karcsa, Petőfi út 11. Tel: 47/ ; Fax: 47/ Drótposta: Budapest, január 30. 2

3 Tartalomjegyzék Előzmények...4 Feladatok...4 Módszertan...5 A kistérségek által szolgáltatott információ A meglévő kistérségi dokumentumok elemzése A Tisza-program releváns intézkedései a tervezési terület kistérségeiben Az ágazati és regionális operatív programokba, valamint a kistérségi programokba beépítendő témák Az érintettek részvételén alapuló tervezés során meghatározott beépítendő témák Szakértői (módszertani) javaslat a Tisza-program tájhasználat-váltással kapcsolatos témáinak beépítésére Projektjavaslatok a Tisza-térség integrált program, valamint az EU társfinanszírozású program, ágazati programok felé

4 Előzmények 2004-ben a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése kiemelt kormányprogram keretében a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal (azóta Országos Területfejlesztési Hivatal, OTH) és az FVM szakmai irányításával az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság megbízásából a VÁTI Kht koordinációjával elkészült a Tisza-mente integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási koncepciója, amelyet a Vásárhelyi Terv Tárcaközi Bizottság jóváhagyott. Ennek alapján kidolgozásra és térségi, illetve szakmai egyeztetésre került a Tisza-mente integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja (továbbiakban: Tisza-mente integrált progamja). A fejlesztés I. ütemében érintett 13 kistérségre az integrált programhoz illeszkedő kistérségi fejlesztési programok készülnek. A Tisza-mente kiegyenlített területi fejlődése érdekében az OTH Kiemelt Térségi Programok Főosztálya megbízást adott a VÁTI Kht-nak a teljes Tisza-térség (a Tisza hajdani ártere, 51 kistérség) fennmaradó 38 kistérsége bevonására az integrált tervezési folyamatba. Ennek értelmében a 38 kistérség fejlesztési programjait (kistérségi agrárstruktúra- és vidékfejlesztési programjait) adaptálni kell a Tiszamente integrált programjához és meg kell határozni azokat a fejlesztési prioritásokat, igényeket, projekteket, melyek figyelembe vétele szükséges a Tisza térségi program megvalósulása érdekében. A kistérségi programok adaptálása az eredeti programozás szellemének megfelelően a helyi érintettek bevonásával, közreműködésével készül. Feladatok A Tisza-térség integrált fejlesztési programjának kistérségi továbbtervezése c. munka jelentése a következő témákat dolgozza fel, illetve mutatja be: 1. a kistérségi dokumentumok elemzése és összehasonlítása a Tisza-térség integrált programjával; 2. a Tisza-térség integrált programja kistérségi relevanciájának meghatározása; 3. a kistérségi tervezőcsoportok által meghatározottak, valamint a szakértői hozzájárulás alapján beépítendő témák a kistérségi programokba, illetve az ágazati és regionális operatív programokba; 4. projektjavaslatok a Tisza-térség integrált program, valamint az EU társfinanszírozású program, ágazati programok felé. Az 1. pont értelmében a kistérség eddig elkészült, témájában a Tisza-térség integrált programjához kötődő fejlesztési dokumentumainak vizsgálata készült el. A vizsgálat kitér a dokumentumokban azonosított célokra, intézkedésekre és az ezekben felvázolt, részben vagy egészben már megvalósult projektekre. Ezeken felül levonjuk az eddigi tervezési gyakorlatból leszűrhető tapasztalatokat, hiányosságokat és sikereket. 4

5 A 2. pontnak megfelelően azonosítjuk a Tisza-térség integrált programja azon beavatkozási területeit (intézkedések, tevékenységek), amelyek az egyes térségekben relevánsak. Vizsgáljuk szükségességük mértékét, kistérségi specifikációját, területi ill. célcsoport lehatárolását. Az elemzés az érintett kistérségek bevonásával és aktív közreműködésével történik. Az együttműködést nem vállaló kistérségek elemzését a VÁTI a felülvizsgált kistérségi agrárstruktúra és vidékfejlesztési terv alapján készítette el, amennyiben az rendelkezésre állt. A 3. ponthoz egyrészt a helyi érintettek bevonásán alapuló kistérségi tervezési folyamat, másrészt a projektben résztvevő BOKARTISZ Kht szolgáltat információt. Az ágazati és regionális operatív programokba beépítendő témák meghatározásához felhasználtuk a Javaslat a Tisza-mente integrált területfejlesztési és környezetgazdálkodási programja as megvalósításához című, korábban a VÁTI által készített anyagot. A 4. pont projektjavaslatait a kistérségi tervezőcsoportok azonosították a tervezés első szakaszában. A projektek besorolhatók a Tisza-mente integrált programjának intézkedési alá, és hozzájuk lehet rendelni a megvalósításukat lehetővé tevő pénzügyi és jogforrást. Módszertan A kistérségekben fellelhető fejlesztési dokumentumok elemzését, illetve a Tiszatérség integrált programja releváns elemeinek azonosítását ún. kistérségi tervezőcsoportok koordinálták. A tervezőcsoport minden térségben 3 főből áll. Ezek között általában megtalálható a kistérségi megbízott és a vidékfejlesztési menedzser. A 38 kistérségi tervezőcsoport számára a VÁTI Kht, illetve alvállalkozója, a BOKARTISZ Kht szeptember között három helyszínen (Kecskemét, Kisújszállás, Tokaj) egy-egy napos képzést tartott. A képzésen a tervezőcsoportok ismertetőt kaptak a (i) VTT alapvető céljairól, szemléletéről, tervezési folyamatáról, a Tisza-mente integrált programjának intézkedéseiről, (ii) a Tisza-menti ökológiai, környezeti feltételekhez alkalmazkodó mezőgazdaságról, az egyes terepszintekhez, élőhelyekhez tartozó javaslatokról (BOKARTISZ) valamint (iii) a helyi részvételen alapuló kistérségi tervezési folyamatról, a kistérségek feladatairól, a közösségi tervezési munkához kapcsolódó tervezési technikákról. A munkát vállaló kistérségekkel a VÁTI Kht. megbízási szerződést köt (folyamatban van). A jelentkezések alapján a kistérségek 90%-a vállalkozik az együttműködésre. A háromfős tervezőcsoportok az érintettek elemzésével azonosítják a feltárásba bevonandó személyeket. Ezek közül a legelkötelezettebbek öt megadott, a Tiszatérség integrált programját lefedő témára szerveződő munkacsoport tagjaiként vesznek rész a munkában. A munkacsoportok az érintettek elemzése során azonosított további személyekkel végzik a közösségi feltárást meghívásos fórumokon, irányított beszélgetéseken, műhelymunkákon, személyes vagy telefonos interjúkon keresztül. 5

6 A közösségi tervezés során nyert információt a munkacsoportok előre megadott táblázatokban foglalják össze, és küldik meg a VÁTI részére. VÁTI Kht tájékoztató levél Kistérségi társulás képzés, útmutató Kistérségi tervezőcsoport (3 fő) ált. tervezési irányelvek képzés, segédlet Szakmai munkacsoport Szakmai munkacsoport Szakmai munkacsoport Szakmai munkacsoport Szakmai munkacsoport BOKARTISZ műhelymunkák, interjúk eredmények A közösségi tervezési folyamat A kistérségek által szolgáltatott információ A kistérségi tervezőcsoportok a táblázatokat változó minőségben és terjedelemben töltötték ki. Mindamellett a táblázatokban foglalt információk alapján képet kaphatunk arról, hogy az egyes térségek a Tisza-térség integrált programja által lefedett témák kapcsán hová helyezik a hangsúlyt, mely területeket kezdtek már el fejleszteni, és melyekre áll rendelkezésre jelentősebb számú projekt-kezdeményezés. A beérkezett táblázatok anyagait két részre bontva mutatjuk be. Elsőként a térségekben meglévő fejlesztési dokumentumok, elsősorban a 2004-ben felülvizsgált kistérségi agrárstruktúra és vidékfejlesztési program azon tartalmi elemei kerülnek felsorolásra, amelyek illeszkednek a Tisza-térség integrált programjához. A dokumentumok elemzése a következőket tartalmazza: a meglévő fejlesztési dokumentumokban fellelhető vonatkozó célok; a dokumentumokban található vonatkozó intézkedések, ezek időzítése, becsült összköltsége, gazdája és a megvalósultság szintje; projektek hasonló jellemzőkkel; a dokumentumok elemzéséből levonható következtetések, tanulságok. Másodjára a Tisza-térség integrált programjában azonosított beavatkozási területek közül azok kerülnek felsorolásra, amelyek az adott kistérségben relevánsak, az eddig 6

7 meghatározott fejlesztési irányokhoz illeszkednek. A tervezőcsoportok megindokolták az így kiválasztott program-elemekhez térségi szükségességét, meghatározták azok térségi specifikus jellemzőit, területi lehatárolását, célcsoportját és időzítését (rövid-, közép ill. hosszútáv). Az elemzés a Tisza-térség integrált programja öt átfogó témája szerint történt. Ezek: 1. Alkalmazkodó mezőgazdaság 2. Vízkészlet-gazdálkodás, környezet-védelemi infrastruktúra 3. A gazdaság diverzifikálása, minőségi szolgáltatás 4. Humán erőforrás, közösség, identitás 5. Közlekedési infrastruktúra A tervezési terület 38 kistérsége közül az első megkeresést követően 36 vállalta az együttműködést. Ezek közül 29 kistérség képviselői vettek részt a VÁTI által biztosított képzésen és tájékoztatón. Az ott kiosztott megbízási szerződést 26-an küldték vissza aláírva. A végső határidőre ez a 26 kistérség küldött anyagot. A kistérségek érdekeltjeivel, illetve a kistérségi tervezőcsoportokkal való együttműködés sajnálatos megfigyelése, hogy a nagyobb (megyei jogú) városok nem fordítanak kellő figyelmet a vidékfejlesztésre, illetve nincs ehhez megfelelő eszköztáruk. Elsősorban a megyei központi szereppel bíró kistérségekkel ment nehezen, vagy fulladt kudarcba az együttműködés. 7

8 1. A meglévő kistérségi dokumentumok elemzése A kistérségi tervezőcsoportok elvégezték a térségben fellelhető tervezési, fejlesztési dokumentumok átvizsgálását a Tisza-programhoz való illeszkedés szemszögéből. Ennek eredményeképpen a tervezőcsoportok képet kaptak arról, hogy kistérségükben az eddigi fejlesztési munka hangsúlyai mennyire esnek egybe a Tisza-program által kitűzött célokkal és beavatkozási területekkel. Általánosságban megállapítható, hogy az eddig elkészült tervdokumentumok aránylag kevés intézkedést tartalmaznak a táji adottságokhoz jobban alkalmazkodó mezőgazdaság kialakítása érdekében, a tiszai táj sajátos vízháztartásának kezelése pedig kimerül a lakott és a mezőgazdasági területek ár- és belvízmentesítésében. A minden évben jelentkező vegetációs vízhiány mérséklését célzó vízvisszatartás gyakorlatilag nem szerepel a korábbi tervekben. Mint később látni fogjuk, a Tiszaprogramból kiválasztott releváns témák között ezek nagyobb súllyal megjelennek, vagyis remélhető, hogy elmozdulás történik a tervezési gyakorlatban ezen területek figyelembe vételére, integrálására. A humán terület, a gazdaság diverzifikálása elsősorban a helyi termékek és a turizmus fejlesztése által, valamint a közlekedési infrastruktúra területek a Tiszaprograméhoz hasonló súllyal jelen vannak a korábban készült tervdokumentumokban is. A Tisza-programból kiválasztott beavatkozási területek elmozdulást jelentenek a helyi identitás, a Tisza- ill. Alföld-tudat megerősítése, valamint az ezeken alapuló helyi termékek fejlesztése és marketingje irányába, valamint a kulturális integráció felé. A közlekedés-fejlesztésben a korábbi dokumentumok tartalmazzák a mezőgazdasági és mellékutak fejlesztésére irányuló határozott igényt és törekvéseket, illetve a kerékpárút-hálózat fejlesztését, de nem fektetnek nagy hangsúlyt a tiszai víziturizmus és a személyhajózás lehetőségeire, infrastrukturális szükségleteire. A meglévő fejlesztési dokumentumokból az eddigi tervezési gyakorlatra vonatkozóan levonható legszembeötlőbb tények, tanulságok a következők: A tervezési dokumentumok jól tükrözik az egyes térségek legfontosabb hiányait, elmaradottságát, ugyanakkor nem mindig alaposak a tényleges (gyökér-)problémák feltárásában, meghatározásában, az ok-okozati viszonyok felismerésében. Néha túl általánosak és projekt-szinten már nem konkrétak. Ez különösen igaz a 2004-ben felülvizsgált agrárstruktúra- és vidékfejlesztési programokra, mert a tervezési határidő szorossága, valamit az új KSH kistérségi besorolás okozta nehézségek miatt szélesebb lakossági konzultációra, projekt-gyűjtésre és generálásra nem volt lehetőség. Emiatt a kistérségi tervezőcsoportok elsősorban más tervezési dokumentumokban találták meg a Tisza-programhoz illeszkedő korábbi projekteket. A vizsgált dokumentumokban fellelhető a törekvés a magán és a közérdek összehangolására, azaz megjelenik a térségi szemlélet. Ez a törekvés azonban megreked a tervdokumentumok szintjén, a tervek társadalmasítására, program-szintű végrehajtására sem az állam, sem a térségek nem fektettek kellő hangsúlyt. 8

9 A kistérségi szintű tervezésben megkezdődött és megerősödőben van a helyi érintettek bevonásának gyakorlata, ez azonban még gyermekbetegségeit éli. A tervezőknek általában nincsen gyakorlata a lakosság, ill. a bevonandó érintettek elvárásainak kezelésében. A fórumokon a megjelentek motiválása nem megfelelő, ill. káros és a folyamatot negatívan érintő abban az esetben, ha a résztvevők később úgy érzik, hogy nem kapták meg, amit számukra a tervezők ígértek. Ennek következtében az érintettek bevonásával történő tervezés számos térségben átmeneti nehézségekkel küzd. Nem igazán ismertek és elterjedtek a közösségi tervezést megkönnyítő technikák (elsősorban vizuális, gyorsan eredményre vezető módszerek) sem. A projektek témáit tekintve a programok jelentős innovativitást mutatnak, ugyanakkor nem tudják kezelni a projektek megvalósításának nehézségeit, elsősorban az önerő hiányának problémáját. Aránylag kevés a partnerségi vagy szövetkezeti, hálózati fejlesztés, ami pedig a fenti nehézségeket általában jobban tudja kezelni. Hiányoznak a program/projektek megvalósításához kapcsolódó szervezeti, szervezési kérdéseket, felelősségi köröket, lehetőségeket meghatározó munkarészek. A programok nem mindig tudják megfelelő szinten kezelni az adott problémákat, illetve meghatározni saját kompetenciájukat. Gyakran szerepelnek például kistérségi programokban autópálya-építésre vonatkozó tervek, amelyek nyilvánvalóan nem férnek bele a térségi tervezés hatáskörében. Ezeket a területeket is meg lehet határozni, mint külső tényezőket, vagy javaslatokat, lobbi tevékenységeket, ez azonban általában nem így történik meg, hanem összemosva a többi, valóban kistérségi szintű beavatkozási területtel. A programok helyzetfeltáró munkarésze gyakran formális, a megszokott tételeket tartalmazza, és kevéssé tér ki a helyi sajátosságokra, komperatív előnyökre, kitörési pontokra. Ennélfogva a helyzetfeltárás általában nincs igazán összhangban a stratégiai és operatív munkarészekkel, vagyis ezek nem az azonosított gyökérproblémákra adott válaszként épülnek fel. 9

10 A vizsgált programok alapján a kistérségek illeszkedése a Tisza-mente integrált programjához a következő térbeli elrendeződést mutatja: Összefoglalásként elmondható, hogy a tervezési terület kistérségeiben eddig elkészült vidékfejlesztési témájú programdokumentumok alapvetően harmonizálnak a Tisza-mente integrált programjával, de legalábbis ellentétben nem állnak azzal. 10

11 Az illeszkedés mértékének egyik szélsőértéke, amikor a program főképp a hagyományos ágazati fejlesztéseket preferálja, vagyis a mezőgazdaság intenzív, iparosított, hagyományos termékeket termelő módjait, diverzifikációban elsősorban a turizmus infrastruktúrájának fejlesztését, humán erőforrás témában pedig a szak- és átképzéseket, közlekedési infrastruktúrában a közúti forgalom minőségének javítását (amely témák egyébként mind fontosak, de ki kell egészülniük innovatívabb, a helyi adottságokra jobban támaszkodó intézkedésekkel). Általában ezeknél a progamoknál is megjelenik valamilyen formában az ökológiai (vagy bio-) termesztés, illetve a szelíd turizmus valamilyen formája. Általában gyengébb a közösségfejlesztési, civil-szférát támogató intézkedésrendszerük. A másik szélsőérték a Tisza-programhoz szorosan illeszkedő, azzal hasonló beavatkozási területeket megnevező program. Ezeknél hangsúlyos elem a táji adottságokra jelen esetben kiemelkedően is az ártéri területek, a tiszai vízrenszer jelentette sajátosságora tekintettel lévő mezőgazdasági formák elterjesztése. Diverzifikációs intézkedéseik a térségi specifikumokra, hagyományokra épülő termékfejlesztést helyezik előtérbe, amely természetesen alapja a turisztikai program- és termékkínálatnak. Humán erőforrás fejlesztési területen ezek a programok nagy hangsúlyt helyeznek a civil-szféra támogatására, hálózatosítására és a közösségfejlesztési, helyi identitást és kötődést erősítő programokra. 11

12 2. A Tisza-program releváns intézkedései a tervezési terület kistérségeiben A 38 kistérség közül 26 végső anyaga tartalmaz használható információt ehhez a vizsgálandó területhez (részben a kistérségi tervezőcsoport által beküldött anyag, részben a felülvizsgált kistérségi program alapján). Ezek értékeléseként vizsgáltuk a Tisza-program 5 tématerületét illetően az egyes intézkedések súlyát, aszerint, hogy ezeket a kistérségek hány százaléka azonosította számára releváns beavatkozási területként. Alkalmazkodó mezőgazdaság A témakör öt intézkedése közül jelentősen kisebb súllyal jelenik meg az ártéri gazdálkodás. Ennek egyik oka abban keresendő, hogy a tervezési terület néhány térsége nem, vagy csak alig rendelkezik ártérrel. Másodsorban betudható annak, hogy ez a téma eddig nem kapott jelentős odafigyelést, támogatás-politikai hangsúlyt. Ezen a helyzeten javíthat az agrárkörnyezet-védelmi program. Legnagyobb súlyú intézkedés az erdőterületek növelése, illetve az erdők természeti funkcióinak visszaállítása. E mellett jelentős az agrárkörnyezet-védelmi program felhasználásának preferálása ill. az ökogazdálkodás terjesztése. Az alkalmazkodó mezőgazdaság téma intézkedéseinek relevanciája az elemzett kistérségek százalékában /1 A változatos adottságoknak megfelelő területhasználat kialakítása és fenntartása I/2. Térségi erdőstratégia alapján az erdőterületek növelése és természeti funkcióinak visszaállítása 1/3 A változó adottságoknak megfelelő területhasználat kialakítása az agrárkörnyezetg azdálkodási program alapján 1/4 Ökológiai gazdálkodás és az alacsony ráfordítás igényű gazdálkodás kialakítása, módszereinek elterjesztése 1/5 A vízkivezetésen alapuló ártéri tájgazdálkodás Az erdőterületek növelése intézkedés belső megoszlását vizsgálva kitűnik, hogy a kistérségek a természetközeli erdők és gyepek telepítését, ill. fenntartását tartják kiemelt fontosságú tevékenységnek. Jelentős súllyal szerepel a gazdálkodásra nem megfelelő mezőgazdasági területek erdősítése és a mező- és településvédő erdősávok telepítése is. 12

13 Az erdőterületek növelése intézkedés belső megoszlása Mezőgazdasági területek erdősítése; 11; 31% Térségi erdőstratégia kidolgozása; 3; 9% Természetközeli erdők, gyepek telepítése; 8; 23% Fás legelők, kaszálók kialakítása; ; 0% Mező és településvédő erdősávok telepítése; 5; 14% Természetközeli erdők, gyepek kezelése, fenntartása, természeti funkciójának visszaállítása; 8; 23% Vízkészlet-gazdálkodás, környezetvédelemi infrastruktúra A tématerület legnépszerűbb beavatkozási területei a közműolló zárásával, a hulladékgazdálkodással és a megújuló energiaforrások használatával összefüggő intézkedések. A kistérségi szintű árvízvédelmi beavatkozások és a stratégiai vízkészletek megőrzésére irányuló beavatkozások kisebb súllyal, de azért jelentős aránnyal szerepelnek a kistérségi anyagokban. Legkisebb súlyú az újszerűnek mondható ártéri vízrendszer-rehabilitáció ill. vízvisszatartás. Remélhetőleg jelen program segíti a kistérségeket abban, hogy ezeket a tervezési területeket integrálják térségi jövőképükbe. Érdekes adat, hogy a közműolló zárása intézkedésen belül a kistérségek több mint negyede (26%) jelölte az alternatív (nádgyökérzónás, nyárfás stb.) szennyvíztisztítók létesítését relevánsnak a regionális hálózatban nem, vagy csak magas fajlagos költséggel beköthető kistelepülések számára Avízgazdálkodás, környezetvédelem téma intézkedéseinek relevanciája az elemzett kistérségek százalékában 50 2/1 Stratégiai vízkészletek minőségi és mennyiségi megőrzése és bővítése 20 2/2 Ártéri vízrendszer rehabilitáció, vízvisszatartás 55 2/3 Árvízvédelmi beavatkozások (Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztésének árvízvédelmi feladatai, fővédvonalak) 90 2/4 Decentralizált megújuló energiagazdálkodási önfenntartó rendszerek kiépítése 95 2/5 Közműolló zárása és az alternatív szennyvíztisztító programok bevezetése a kis lélekszámú településeken 100 2/6 Hulladékgazdálkodási tervekre épülő programok elindítása A gazdaság diverzifikálása, minőségi szolgáltatás 13

14 A diverzifikációs tématerületet, mint általában a kistérségi tervdokumentumokban, nagyon nagy súllyal, több, mint 50%-os arányban uralja az idegenforgalom fejlesztése. A tématerület legkevésbé preferált intézkedése az információs technológián alapuló foglalkoztatási formák fejlesztése, bár a távmunka lehetősége megjelenik számos programban. A gazdasági diverzifikáció téma intézkedéseinek relevanciája az elemzett kistérségek százalékában /1 A hátrányos helyzetű munkaerő foglalkoztatási lehetőségeinek bővítése 3/2 Információs technológiák fejlesztésén alapuló új típusú foglalkoztatási formák meghonosítása 3/3. Egyedi arculatú tradicionális vidékipar és helyi vertikumának kialakítása 3/4 A vidéki térségek tájitermészeti, kulturális adottságaihoz alkalmazkodó turisztikai szolgáltatások fejlesztése és marketingje 3/5 Az idegenforgalmi infrastruktúra kiépítése Az adottságokhoz igazodó turisztikai szolgáltatások fejlesztése intézkedés belső megoszlása Turisztikai f unkciójú parkerdők, erdei kirándulóhely ek, erdei iskolák terv ezése, létesítése és fenntartása; 2; 5% Nemzeti parkok látogató barát fejlesztése; 1; 3% Természetes f ürdőhely ek és v ízi turizmus bázishely einek szabály szerű kialakítása, megf elelő higiéniás körülmény ek megteremtése.; 2; 5% Egy üttműködést koordináló hely i szervezetek létrehozása; 4; 11% Térségi turisztikai arculat terv ezése; 5; 13% Az öko-turisztikai bázisok kiépítése; 6; 16% Térségi (hely i) marketing f elépítése; 10; 26% A hely i arculathoz igazodó egy edi programok kialakítása; 8; 21% A vidéki térségek táji-természeti, kulturális adottságaihoz alkalmazkodó turisztikai szolgáltatások fejlesztése és marketingje intézkedés belső megoszlását vizsgálva kitűnik, hogy helyi arculat megteremtése, az ahhoz igazodó programok és az ezen alapuló marketing a leginkább preferált intézkedés-csoport. Ennek alapján kitűnik, hogy a kistérségi tervező csoportok felismerték azt, hogy a turizmusnak a térség egyedi sajátosságain, specifikus program-kínálatán kell nyugodnia. Jelentős súlyt kapott az együttműködést koordináló helyi turisztikai szervezetek létrehozása is. 14

15 Humán erőforrás, közösség, identitás Az elemzésből kiderül, hogy a helyi hagyományok megőrzésében ill. felelevenítésében, az identitás erősítésében rejlő lehetőségeket a kistérségek felismerik és jövőképükben ennek jelentős súlya van a lakosság helybentartására. A civil szervezetek kiemelkedő szerepe a humán szféra fejlesztésében szintén kitűnik a kistérségi anyagokból. A humán fejlesztések téma intézkedéseinek relevanciája az elemzett kistérségek százalékában /1 Civil hálózatok fejlesztése 4/2 Rurális térségek innovációs kapacitásának erősítése 4/3 A térség megtartó erejének növelése a vidéki hagyományok és az identitás erősítésével 50 4/4 A Tisza-mente integrált programjának társadalmasítása és megvalósítása térségi támogatással Közlekedési infrastruktúra A témát 52%-kal vezeti a belső térségi kapcsolatok fejlesztésének igénye. Ennek részletes vizsgálata is érdekes, hiszen a mellékutak és kerékpárutak fejlesztése mellett ide tartozik a folyami átkelőhelyek létesítése is. A Tisza turisztikai hasznosítási lehetőségeinek felismerését mutatja, hogy kistérségek jelentős része fontosnak tartja a személyhajózás, a vízisportok és az ezekhez kapcsolódó infrastruktúra fejlesztését. 15

16 A közlekedési infrastruktúra téma intézkedéseinek relevanciája az elemzett kistérségek százalékában /1 A Tisza turisztikai és személyhajózási lehetőségeinek megteremtése a kapcsolódó infrastruktúra hátterével együtt 5/2 A térség belső kapcsolatainak javítása a vasút hálózatok korszerűsítésével és működtetésével 5/3 A térség belső kapcsolatainak javítása a főúthálózat, alsórendű közúthálózat, kerékpárutak és a folyami átkelések bővítésével, fejlesztésével A térség belső kapcsolatainak javítása intézkedés belső megoszlása mutatja, hogy a kistérségi programokban a kerékpárút-építés jelentős súllyal szerepel, bár a mellékúthálózat fejlesztése (felújítás + építés) kétségtelenül a legfontosabb tevékenység. A kistérségek 11%-a jelölte meg a folyami átkelési lehetősek fejlesztésének fontosságát. A térség belső kapcsolatainak javítása intézkedés belső megoszlása Kerékpárutak építése; 18; 31% Meglévő mellékutak és mezőgazdasági utak felújítása; 16; 29% Hidak, átkelők (kompok) építése; 6; 11% Térségi jelentőségű határátkelők létesítése; 1; 2% Mellékutak építése; 15; 27% Össezfoglalásként elmondható, hogy a Tisza-program intézkedései kistérségi relevanciájának kiválasztásánál a térségi tervezőcsoportok általában nyitottak voltak az új szemléletű, előremutató beavatkozási területek felé. A relevanciák meghatározásánál jól látszanak az egyes térségek adottságai, sajátosságai. 16

17 3. Az ágazati és regionális operatív programokba, valamint a kistérségi programokba beépítendő témák A helyi részvételen alapuló kistérségi tervezési folyamat során azonosításra kerültek a Tisza-mente integrált programjának az egyes kistérségek számára releváns elemei. Ennek részletes elemzése, illetve a teljes kistérségi anyag megtalálható jelen munka első részjelentésében. A beavatkozási területekhez hozzárendelhető a pénzügyi és jogforrás. Az ben készült, akkor példaértékű és újszerű kistérségi agrárstruktúra és vidékfejlesztési programok, valamint ezek 2004-es felülvizsgálata kiegészítésre szorul, illetve gazdagítható a Tisza-térség integrált programja által meghatározott témákkal. Ez a folyamat két irányból egyszerre történik meg: a kistérségi helyi érintettekből álló munkacsoportok azonosították a számukra értelmezhető és szükséges témákat, másfelől a Tisza-program kidolgozásában is résztvevő BOKARTISZ Kht, mint szakértő, tesz javaslatokat az alkalmazkodó mezőgazdaság bevezetésével kapcsolatban az egyes kistérségek számára. 3.1 Az érintettek részvételén alapuló tervezés során meghatározott beépítendő témák A Tisza-program kistérségi relevanciája, az egyes intézkedések térbeli vetülete az érintettek részvételén alapuló kistérségi tervezés során került meghatározásra. Jelen projekt keretében ezzel gyakorlatilag megtörtént a Tisza-program egyfajta társadalmasítása is, azáltal, hogy maguk a kistérségi érintettek a kinevezett tervezőcsoportok, illetve az általuk bevont, megkérdezett érdekeltek állapították meg, hogy az eddigi kistérségi tervdokumentumok milyen mértékben illeszkednek a Tisza-programhoz, illetve határozták meg azokat a témákat, amelyek a Tiszaprogramból a kistérségek számára fontosak. Ezeket a témákkal lehet és kell a meglévő kistérségi programokba beépíteni. A tervezési folyamat eredményeinek feldolgozásával képet kapunk arról, hogy a tervezési terület kistérségei mely intézkedéseket, témákat részesítik előnyben. A 2 fejelzetben részletezett elemzés alapján a kiemelt témák, a javasolt beépítendő, illetve megerősítendő intézkedések és a hozzájuk rendelhető pénzügyi és jogforrás a következő: 17

18 Témák Erdőterületek növelése, illetve az erdők természeti funkcióinak visszaállítása o o o természetközeli erdők és gyepek telepítése, ill. fenntartása a gazdálkodásra nem megfelelő mezőgazdasági területek erdősítése mező- és településvédő erdősávok telepítése is. Javasolt beépítendő intézkedés Alkalmazkodó mezőgazdaság Agrárerdészeti rendszerek első létrehozása mezőgazdasági földterületen; Nem mezőgazdasági földterületek erdősítése; A mezőgazdasági földterületek első erdősítése; Erdő-környezeti kifizetések Pénzügyi és jogforrás EMVA rendelet 43. cikk; EMVA rendelet 44. cikk; EMVA rendelet 45. cikk Mely OP-ban javasolt megvalósításra Környezet-, víz- és természetvédelem; energiahatékonysá g és megújuló energia (KA)/ TOP, Vidékfejelsztés Az agrárkörnyezet-védelmi program felhasználása, az ökogazdálkodás terjesztése Agrárkörnyezetgazdálkodás; NATURA 2000 EMVA rendelet 39. cikk; EMVA rendelet 38., 46. cikk Vidékfejlesztés Hulladékgazdálkodási tervekre épülő programok elindítása A közműolló zárása o az alternatív (nádgyökérzónás, nyárfás stb.) szennyvíztisztítók létesítése a regionális hálózatban nem, vagy csak magas fajlagos költséggel beköthető kistelepülések számára Decentrált megújuló energiaforrások használata A kistérségi szintű árvízvédelmi beavatkozások és a stratégiai vízkészletek megőrzése Vízkészlet-gazdálkodás, környezetvédelemi infrastruktúra Környezetvédelem hulladékkezeléssel Környezetvédelem helyi, községi szennyvízelvezetéssel Megújuló energiaforrások használata Kockázat-megelőzés ERFA rendelet 4.cikkely 4.pont; KA rendelet 2.cikkely 1.b.pont ERFA rendelet: 4. cikkely, 4. pont EMVA rendelet 30. cikk; KA rendelet 2. cikkely, 1.b.pont (mg-i üzemek energia ellátása esetén); ERFA rendelet 4. cikkely, 9. pont ERFA rendelet 4. cikkely, 4-5. pont TOP/Konvergencia ROP Környezet- víz- és természetvédelem; energiahatékonysá g és megújuló energia (KA), Konvergencia ROP Energiahatékonysá g és megújuló energia (KA) Környezet-, víz- és természetvédelem; energiahatékonysá g és megújuló energia (KA) 18

19 Az adottságokhoz igazodó idegenforgalom szolgáltatásainak és infrastruktúrájának fejlesztése o o a helyi arculat megteremtése, az ahhoz igazodó programok és az ezen alapuló marketing az együttműködést koordináló helyi turisztikai szervezetek létrehozása o ökoturisztikai bázishelyek kialakítása Az egyedi arculatú tradicionális vidékipar kialakítása A helyi hagyományok megőrzése ill. felelevenítése, az identitás erősítése A civil hálózatok fejlesztése A belső térségi kapcsolatok fejlesztése o kerékpárút-építés o a mellékúthálózat fejlesztése (felújítás + építés) o folyami átkelési lehetősek fejlesztése A térség belső kapcsolatainak javítása a vasúthálózat fenntartásával, korszerűsítésével A gazdaság diverzifikálása, minőségi szolgáltatás Turisztikai tevékenységek ösztönzése; Képzés és tájékoztatás; Nem mezőgazdasági tevékenységgé történő diverzifikálás; Támogatás a vállalkozások létrehozására és fejlesztésére Tradicionális vidékipar kialakítása Humán erőforrás, közösség, identitás A vidéki örökség megőrzése és korszerűsítése A civil hálózatok fejlesztése Közlekedési infrastruktúra Közlekedési beruházások Közlekedési beruházások EMVA rendelet 55. cikk; EMVA rendelet 58. cikk; EMVA rendelet 52. cikk; EMVA rendelet 54. cikk ERFA rendelet 4. cikkely, 1. pont, 4.pont EMVA rendelet 52. cikk b. pontja; EMVA LEADER tengely ERFA rendelet 4. cikkely, 8. pont ERFA rendelet 4. cikkely, 8. pont TOP/Konvergencia ROP TOP/Konvergencia ROP TOP/Konvergencia ROP Humán erőforrás fejlesztés Közlekedési infrastruktúra fejlesztése (ERFA, KA), Konvergencia ROP Közlekedési infrastruktúra fejlesztése (ERFA, KA), Konvergencia ROP 19

20 3.2 Szakértői (módszertani) javaslat a Tisza-program tájhasználatváltással kapcsolatos témáinak beépítésére Készítette: Bokartisz Kht Bevezetés Előzmények A VTT integrált fejlesztési programjának tervezése során a VÁTI KHT megbízásából a Szent István Egyetem Környezet és Tájgazdálkodási Intézete elkészítette a VTTvel érintett területek alkalmassági elemzését, melynek eredményeként a kérdéses területekre az alábbi térképek készültek: 1. A VTT tervezési terület szántóművelésre való alkalmassága 2. A VTT tervezési terület erdőművelésre való alkalmassága 3. A VTT tervezési terület ökotípusai Ezek a térképek táji léptékben jellemzik az adottságokat, a mikrodomborzatból, és az egyedi jellegzetességekből fakadó eltérések jelzésére nem alkalmasak, viszont segítségükkel megállapítható, hogy a kérdéses terület tájhasználata mennyiben felel meg az adottságoknak, és mennyiben nem. Az alkalmassági térképek ennek megfelelően azt mutatják meg, hogy kérdéses területen milyen jellegű tevékenység folytatható. Az ökotipusok ezeknek az alkalmasságoknak az összehasonlításából, összegzéséből születtek. Segítségükkel választ kaphatunk arra, hogy az egyes területek hasznosítása során hogyan lehet kiaknázni a talaj, illetve a termőhelyi adottságokat. Ezzel párhuzamosan a Bokartisz Kht évek folyamán elkészítette az ártéri szintek meghatározásának, illetve az egyes szintek beazonosításának illetve tájhasználat-tervezésének módszertanát. A VTT-hez hol szorosan, hol lazán kapcsolódó 38 kistérség tekintetében e két módszertan szerves összekapcsolása révén született meg a mellékelt ábraanyag, mely az egyes kistérségekben a további elemzése kerete és kiindulópontja lehet. Jelen munkánk során az elemzés módszertanának kidolgozását és pontosítását, a térinformatikai elemzést, az ábrák elkészítését és a legáltalánosabb tanulságok levonását vállaltuk magunkra. A munka során az alábbi adatbázisokra támaszkodtunk: 1. A VTT tervezési terület szántóművelésre való alkalmassága (1. ábra) 2. A VTT tervezési terület erdőművelésre való alkalmassága 3. A VTT tervezési terület ökotípusai 4. A VTT tervezési terület belvízérzékenysége (2. ábra) 5. A VTT tervezési terület tájhasználata (Corin50-es adatbázis) 6. A VTT tervezési terület domborzati modellje 7. A VTT tervezési terület kistérségeinek lehatárolása Az összefüggő adatokat az egyes kistérségek lehatárolása mentén szakaszoltuk és az elemzést a kistérségekre külön-külön készítettük el. 20

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés. EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet

FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés. EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet Az EMVA tengelyei A mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének növelése. A természeti környezet és

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012

Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012 Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek SZIE GTK Bsc. képzés 2012 Fejlesztési programok Új Széchenyi Terv (Új Magyarország Fejlesztési Terv) Darányi Ignác Terv (Új Magyarország Vidékfejlesztési

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A megyei tervezési folyamat helyzete, aktualitásai

A megyei tervezési folyamat helyzete, aktualitásai Területfejlesztési tevékenység Fejér megyében, ÁROP-1.2.11/A-2013-2013-0010 A megyei tervezési folyamat helyzete, aktualitásai KÍGYÓSSY GÁBOR területfejlesztési munkatárs, vezető tervező Fejér Megyei Önkormányzati

Részletesebben

Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból. Figeczky Gábor. WWF Magyarország. Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15.

Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból. Figeczky Gábor. WWF Magyarország. Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15. Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból Figeczky Gábor WWF Magyarország Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15. Források ~ 840 milliárd Ft - 7 évre I. tengely (versenyképesség) II.

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

K i v o n a t a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. augusztus 15-ei ülésén hozott határozataiból: 148/2014. (VIII. 15.

K i v o n a t a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. augusztus 15-ei ülésén hozott határozataiból: 148/2014. (VIII. 15. 148/2014. (VIII. 15.) MÖK határozat A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2014. augusztus 15-ei ülése napirendjét a következők szerint fogadja el: 1. Előterjesztés a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

Innovációs körök munkaprogramja

Innovációs körök munkaprogramja Társadalmi Innovációk generálása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében TÁMOP-4.2.1.D-15/1/KONV-2015-0009 3515 Miskolc Egyetemváros 1. Tel: +36-46-565-111/20-23 e-mail: t-modell@uni-miskolc.hu Innovációs körök

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei önkormányzat feladatai

Részletesebben

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott

Részletesebben

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 dr. Bodnár Éva FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály A New Hungary Rural Development Programme 2007-2013 a Támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok Európai

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyék vízháztartás javításának lehetőségei a klímaváltozás tükrében

Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyék vízháztartás javításának lehetőségei a klímaváltozás tükrében Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyék vízháztartás javításának lehetőségei a klímaváltozás tükrében 2015.06.03. Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Klímaadaptáció Hajdú-Bihar megyében Hajdú-Bihar megyében

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

REGIONÁLIS ÉS EU-s PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK JELENLEG ROMÁNIÁBAN. Dr. Molnár Annamária

REGIONÁLIS ÉS EU-s PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK JELENLEG ROMÁNIÁBAN. Dr. Molnár Annamária REGIONÁLIS ÉS EU-s PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK JELENLEG ROMÁNIÁBAN Dr. Molnár Annamária A Nyugati Régio térképe 32.034 km 2 (13,4% a Ro-területéből) 42 város 318 közigazgatási területek 2 10 292 km állami közúthálózat

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA TERVEZÉS 2014-2020

HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA TERVEZÉS 2014-2020 TERVEZÉS 2015. november 19. Teljes területtel jogosult települések száma: 18 db A támogatásra jogosult lakónépesség: 19633 fő Társadalmi, gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezett település:

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat?

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Esztergom, 2015. november 26-27. Feladat megosztás - stratégiai

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei MANERGY záró konferencia Pécs 2014. Június 4. Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési

Részletesebben

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG)

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG) MEGVALÓSÍTÁSI TERV A TISZA-VÖLGYI ÁRAPASZTÓ RENDSZER (ÁRTÉR-REAKTIVÁLÁS SZABÁLYOZOTT VÍZKIVEZETÉSSEL) I. ÜTEMÉRE VALAMINT A KAPCSOLÓDÓ KISTÉRSÉGEKBEN AZ ÉLETFELTÉTELEKET JAVÍTÓ FÖLDHASZNÁLATI ÉS FEJLESZTÉSI

Részletesebben

A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020. dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata

A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020. dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020 dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata Szombathely 2015 Megújult a Közgyűlés megújult a hivatal Erős felelősség Vas megye területfejlesztésében

Részletesebben

HVS felülvizsgálati űrlapok 2. Jegyzőkönyv

HVS felülvizsgálati űrlapok 2. Jegyzőkönyv Hozzászólások összefoglalója A tervezői csoport tagjait munkaszervezet vezető köszöntötte, majd ismertette az ülés témáit: - stratégia jövőképének, fő célkitűzéseinek megerősítése és konkretizálása - a

Részletesebben

A Fejér megyei tervezési folyamat aktualitásai

A Fejér megyei tervezési folyamat aktualitásai A Fejér megyei tervezési folyamat aktualitásai KÍGYÓSSY GÁBOR területfejlesztési munkatárs, vezető tervező Fejér Megyei Önkormányzati Hivatal Területfejlesztési tevékenység Fejér megyében ÁROP projekt

Részletesebben

PROJEKTAUDIT JELENTÉS - - -

PROJEKTAUDIT JELENTÉS - - - Projektaudit jelentés Hajdúszoboszló Város Önkormányzata 2007-2013 közötti időszak projektterveire vonatkozóan megacity - projektalapú városfejlesztési program wwwazentelepulesemhu PROJEKTAUDIT JELENTÉS

Részletesebben

MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTM

MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTM PÁLYÁZATI FELHÍVÁS MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 Közzététel dátuma: 2008. október 15. A pályázati felhívás hivatkozási száma: 2008/01 1 Pályázati felhívás hivatkozási

Részletesebben

Tárgyidőszakban 1 db kifizetési kérelem érkezett be, mely összesen 434 894 936 Ft támogatási igényt tartalmazott.

Tárgyidőszakban 1 db kifizetési kérelem érkezett be, mely összesen 434 894 936 Ft támogatási igényt tartalmazott. TÁJÉKOZTATÓ RÉSZANYAG A MONITROING BIZOTTSÁG RÉSZÉRE A 2007-2013 KÖZÖTTI VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM EGYES INTÉZKEDÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK ELŐREHALADÁSÁRÓL BESZÁMOLÓ IDŐSZAKA: 2012. JANUÁR 1-31. I. tengely 111.

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A gazdálkodás szabályozása a NATURA 2000 területeken. 112.lecke Víz Keretirányelv

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az egyes célterületekhez tartozó kritériumok meghatározásához alapul vett LEADER alapelvek: 1. Terület alapú

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Jász-Nagykun-Szolnok megyei felkészülés a 2014-2020 közötti Európai Uniós fejlesztési ciklusra

Jász-Nagykun-Szolnok megyei felkészülés a 2014-2020 közötti Európai Uniós fejlesztési ciklusra Jász-Nagykun-Szolnok megyei felkészülés a 2014-2020 közötti Európai Uniós fejlesztési ciklusra V. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 27. Lakatos István irodavezető Jász-Nagykun-Szolnok

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Helyi gazdaságfejlesztési üzenetek és beavatkozási logikák az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban és a Partnerségi Megállapodásban

Helyi gazdaságfejlesztési üzenetek és beavatkozási logikák az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban és a Partnerségi Megállapodásban Helyi gazdaságfejlesztési kezdeményezések 2014 20-as fejlesztéspolitika koncepcionális szintjein Helyi gazdaságfejlesztési üzenetek és beavatkozási logikák az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési

Részletesebben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Balogh Nóra vezető tanácsos Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium 2011. június 22. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

Fenntartható közösségi kezdeményezések támogatási lehetőségei 2014-2020 között Répceszemere 2015. június 17.

Fenntartható közösségi kezdeményezések támogatási lehetőségei 2014-2020 között Répceszemere 2015. június 17. Fenntartható közösségi kezdeményezések támogatási lehetőségei 2014-2020 között Répceszemere 2015. június 17. Bozzay Balázs Pannon Megújuló Energia Klaszter www.bfh.hu, 30/226 77 55 Környezetileg minimum

Részletesebben

Az értékelés szerepe a vidékfejlesztési projektek tervezésében, kiválasztásában

Az értékelés szerepe a vidékfejlesztési projektek tervezésében, kiválasztásában Az értékelés szerepe a vidékfejlesztési projektek tervezésében, kiválasztásában (A HACS miként lenne képes kiválasztani a térség számára értékesebb vagy nagyobb haszonnal járó projekteket?) Az értékelésről

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

Összefoglaló a LEADER program végrehajtásának megújításáról

Összefoglaló a LEADER program végrehajtásának megújításáról Összefoglaló a LEADER program végrehajtásának megújításáról Arnóczi Rozália tanácsos Vidékfejlesztési Főosztály 2011. február 16. Összefoglaló a LEADER program végrehajtásának megújításáról A főbb probléma

Részletesebben

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14.

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14. A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében Pásztohy András Miniszteri Biztos Budapest, 2008. április 14. 1 Példátlan lehetőség 2007-2013 között Mintegy 8000 milliárd

Részletesebben

A Hevesi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja

A Hevesi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja Megvalósítási terv a Tisza-völgyi árapasztó rendszer (ártér-reaktiválás szabályozott vízkivezetéssel) I. ütemére valamint a kapcsolódó kistérségekben az életfeltételeket javító földhasználati és fejlesztési

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ELŐZETES GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ELŐZETES GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM MUNKAKÖZI ANYAG JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ELŐZETES GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM A 2013. április 19-én benyújtott a Megyei Közgyűlés 291/2013. (V.17.) számú

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Opera3v Programok Szakmai Konzultáció Székesfehérvár 2013. december 4. A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA Előadás címe: Településfejlesztés a gyakorlatban Előadó neve:

Részletesebben

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1.

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. Megye neve: Vas megye Megye ITP neve: Vas megye ITP Megye forráskeret (Mrd Ft): 21,14 TOP prioritások 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére

Részletesebben

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár 2014. október 30. Herceghalom, Tejágazati Konferencia Az új Közös Agrárpolitika

Részletesebben

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak)

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) SZEGED, 2013. december 02. Magyar Anna a Megyei Közgyűlés elnöke 2014-2020 közötti európai uniós források felhasználását biztosító

Részletesebben

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként LEADER-szerűség az intézkedések, projektjavaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft A megvalósítás tervezett ütemezése: 2012. december 21-2013. december 31. Projektgazda neve: Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Projektgazda székhelye: 6720, Szeged, Stefánia 4. Közreműködő szervezet:

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció KÖTIKÖVIZIG 5002 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (56) 501-900 E-mail.: titkarsag@kotikovizig.hu A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció Martfű, 2010. november 24-26. Háfra Mátyás osztályvezető

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban Dönsz Teodóra, csoportvezető Magyar Természetvédők Szövetsége Zöld Régiók Hálózata A program célja a hazai környezetvédők

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

Farmtípusú szaktanácsadás az Észak-alföldi régióban Dr. Jávor András

Farmtípusú szaktanácsadás az Észak-alföldi régióban Dr. Jávor András Farmtípusú szaktanácsadás az Észak-alföldi régióban Dr. Jávor András Debrecen 2013. május 15. Mezőgazdasági szaktanácsadás célja Gazdálkodást támogató, versenyképességet fokozó információszolgáltatás Értékesítési

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

HVS felülvizsgálat. Döntés a projektötletekről. Szarvas, 2011. március 24.

HVS felülvizsgálat. Döntés a projektötletekről. Szarvas, 2011. március 24. HVS felülvizsgálat Döntés a projektötletekről Szarvas, 2011. március 24. HVS felülvizsgálat I. szakasz Tervezői csoport megválasztása Stratégia általános felülvizsgálat (helyzetelemzés, eredmények áttekintése,

Részletesebben

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 Társadalmi Megújulás Operatív Program Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a felsőoktatásban pályázat Kódszám: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment

Részletesebben

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Jogszabályi háttér Ø A területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz

A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz ÉRTÉKELÉSI RENDSZER A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Észak-alföldi

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

Területrendezési (területi) tervezés

Területrendezési (területi) tervezés A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEZÉS KÖZÚTI VONATKOZÁSAI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATÁRA Vezető területrendező tervező: Faragó Péter Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Befektetıbarát településekért Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Reményi László remenyi.laszlo@mnm-nok.gov.hu Befektetıbarát településekért Gazdasági növekedése és a foglalkoztatási helyzet

Részletesebben

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű

Részletesebben

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Gecse Gergely Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Közlekedési Infrastruktúra Főosztály 2013. november 14. Integrált Közlekedésfejlesztés

Részletesebben

A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés

A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés NUTS rendszer Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques NUTS kategóriák NUTS 1: Statisztikai Nagyrégiók NUTS 2: Tervezési-Statisztikai Régiók NUTS 3: Megye Local

Részletesebben