A Gabonakutató Nonprofit Kft. lapja 24. évfolyam 2. szám nyár. Növénynemesítő kutatóállomás

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Gabonakutató Nonprofit Kft. lapja 24. évfolyam 2. szám 2010. nyár. Növénynemesítő kutatóállomás"

Átírás

1 GabonaKutató Kutatás + Marketing A Gabonakutató Nonprofit Kft. lapja 24. évfolyam 2. szám nyár MEGHÍVÓ Kalászos fajtabemutatókra Gabonakutató Táplánszentkereszt, Rumi út május 27. Gabonakutató Növénynemesítő kutatóállomás Országos bemutató Szeged, Kecskés-telep, Szabadkai út június 3. REGIONÁLIS BEMUTATÓK Gabonakutató Kft. - MTA Martonvásár szervezésében Lippó, Agro-Lippó Zrt június 11. Kocs, Aranykocsi Zrt június 15. Kisújszállás, Nagykun 2000 Zrt június 17. Információ:

2 Vásári nagydíjat kaptunk Társágunk Esélycsomag kutatóktól című pályázatával 11 induló közül nyerte el az április között megtartott XVII. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok kiállítói részére meghirdetett Magyar Növénytermesztésért Terméknagydíjat. A pályázatra olyan új vagy újszerű terméket, termékcsoportot, technológiát, marketing stratégiát, üzletpolitikai eszközrendszert vártak, amelynek alkalmazása jelentősen javítja a gazdálkodás minőségét, jövedelmezőségét. Az elismerést a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. az intenzív és extenzív termőhelyeken, a szélsőséges klímához, a visszafogott növénytápláláshoz alkalmazkodó, nagy területen termesztett fajták és hibridek előállításáért, valamint a szélsőséges klímához igazított termesztéstechnológiák kifejlesztéséért kapta meg. Esélycsomag kutatóktól A növényfajta, az alkalmazott technológia és az időjárási feltételek harmóniájának a megteremtése napjaink komoly kihívása. Valójában a fajtát és a termesztéstechnológiát tudjuk szabadon megválasztani, az időjárási feltételekhez pedig csak bizonyos mértékig tudunk alkalmazkodni. A Gabonakutatóban több évtized alatt felgyülemlett tapasztalatok, kísérleti eredmények olyan információs bázist testesítenek meg, amely jó esélyt ad az időjárási anomáliák mérsékléséhez. A jövedelmezőségre vagy épp a minimális környezetterhelésre optimalizált termesztésnek vannak ugyan általánosnak tekinthető technológiai elemei, de az igazi finomhangolást növényfajonként, fajtánként és eltérő termesztési feltételek között lehet csak elvégezni. A sikeres fajta és hibrid nemesítési költségei a vetőmag eladásakor megtérülhetnek, sőt komoly hasznot hozhatnak a fajtatulajdonosnak. A sokrétű és költséges termesztéstechnológiai kutatások piaci alapon nehezen értékesíthetőek, ugyanakkor ágazati hasznuk milliárdos nagyságrendet is elérhet. A méltán közhasznúnak nevezhető eredmények, megállapítások közzététele (a hiányos támogatottság mellett) gyakran csak a kutatók segítőkészségén, a tisztes szakmai etikán, hivatástudaton alapul. Közkincsként kezeljük Eredményeink közkinccsé tételére számos lehetőséggel élünk. Ahhoz, hogy a termelőkhöz minden információ eljusson, kiadványokat készítünk, amelyek a kft megújult honlapján ( is h o z z á f é r h e t ő e k. E m e l l e t t a agroportálon meghatározott növényfajok esetében korlátlan lehetőségünk van szakmai cikkek, adatsorok közzétételére. Kialakítottuk az egységes katalógus rendszerünket, mely évente kétszer tavaszi és őszi ajánlattal jelenik meg. Ezekben nemcsak fajtaismertetés történik, hanem az agrotechnikára épülve technológiai ajánlással is szolgálunk. Publikációink, népszerűsítő cikkeink nagy számban jelennek meg heti és havi agrárszaklapokban. Évente két alkalommal, 4 ezer példányban jelentetjük meg a GabonaKutató Híradó-t, amelynek célja, hogy a termelők széles körét ismertessük meg a legújabb közhasznú kutatási eredményeinkkel, fajtáinkkal, hibridjeinkkel. Kutatóhelyeinken (Szegeden, Táplánszentkereszten, Kiszomboron, Fülöpszálláson) kalászos, repce, napraforgó, kukorica, cirok és szója fajta- és agrotechnikai bemutatókat, valamint szakmai tanácskozásokat tartunk minden évben. Kutatóink és területi képviselőink személyes kapcsolattartással és körzeti vevőtalálkozók előadóiként segítik legújabb eredményeink gyakorlati hasznosulását. A Gabonakutató Kft-nél kiterjedt kalászos és kukorica agrotechnikai kísérleteinek eredményeit rendszeresen ismertetjük a téli rendezvényeinken, a nyári és őszi fajtabemutatók alkalmával a szántóföldeken is bemutatásra kerülnek. Ezzel a cégünk nemcsak vetőmagot (végterméket) kínál, hanem a termelők által bárhol felhasználható komplett technológiát. A téli előadás sorozat mellett rendszeresen szervezünk vevőtalálkozókat, szántóföldi betakarítási bemutatókat. Ezeknek a rendezvényeknek a száma a 2009-es évben elérte az ötvenet. A kísérleteket és előadás sorozatot kiterjesztettük Románia, Szlovákia és Ukrajna területére ben már szlovák és román nyelvű kiadványokkal segítettük a határon túli termelőket. Megjegyezzük, hogy idei sikerünk nem előzmények nélküli. A 2008-as vásárhelyi Mezőgazda Napokon szintén nagydíjasok lettünk. Akkor az elismerést a Kárpát-medence termesztési feltételeihez jól alkalmazkodó kukorica hibridjeinkkel, illetve a búza kalászfuzárium elleni védekezésre kifejlesztett technológiával érdemeltük ki. Tóth Szeles István Magyar-román Határon átnyúló együttműködéseink A Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együtt- búzafajták ellenálló képességének megismerése, a működési Program keretében két kutatási betegségek terjedésének monitorozása, korszerű stresszprogramban (búza illetve fűszerpaprika kutatás és diagnosztikai, agrotechnikai és molekuláris genetikai nemesítés) is részt vesz a Gabonakutató Nonprofit módszerek kidolgozása és alkalmazása a tájhoz jól Közhasznú Kft. Mindkét pályázatot négytagú konzorcium alkalmazkodó, rezisztens fajták előállítása, és szakem- (2 magyar és 2 román partner) valósítja meg. berképzés a fenntartható mezőgazdaság érdekében. Az Egészséges búza (Azonosító szám: november elsején vette kezdetét A fólia alatti HURO/0801/133, ) kutatását fűszerpaprika termesztés technológiafejlesztésének célul kitűző projektben Vezető Partneri feladatokat is kutatása a minőségi őrlemény előállítás céljából ellátunk. (HURO/0801/143) című egy és fél év időtartamú ( A határ mindkét oldalán a gabonafélék, különösen a ) program négy partner intézet búza termelése a megélhetés alapja. A termés biztonságát (Fűszerpaprika Kutató-Fejlesztő Kft., Gabonakutató Kft., viszont számos, főleg biotikus stressz (pl. levélrozsda és a Bánáti Agrár és Állatorvosi Egyetem Temesvár, levélfoltosság) veszélyezteti. A veszteségek mérséklését a Biotechnológiai Intézet Temesvár) rész-vételével. Az projekt keretében környezetkímélő módon (növényvédő átfogó program kiterjed a fűszerpaprika kutatására, szerek használatának csökkentésével) kívánjuk meg- nemesítésére és technológiai fejlesztésére is. Cégünk oldani, a régió négy nagy múltú agrár/biológiai kutatási, ill. Biotechnológia osztálya új nemesítési alapanyagok (DH oktatási intézmény közti kooperációval (Gabonakutató Kft. vonalak) előállításával járul hozzá a nemesítés sikeréhez, és MTA Szegedi Biológiai Központ, ill. Bánáti Agrár és amelyek a fűszerpaprika fajták illetve hibridek Állatorvosi Egyetem, Temesvár és Agrár Kutató-Fejlesztő előállításának egyik alappillérét képezhetik a jövőben. Állomás, Lovrin). Fő feladatok: régióban termesztett Két ország, egy cél, közös siker! Jelen cikk tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. 2

3 Szegedi búzák Sok kísérletben - figyelmet érdemlően Messziről jött ember azt mond és akkorát, amit akar. Ez igaz lehet akkor is, ha egy fajtatulajdonos saját fajtáiról házon (cégen) belüli eredményeket tesz közzé. Éppen ezért a Gabonakutató Nonprofit Kft. ebben az évben is (tájékoztató jelleggel) olyan eredményekről számol be, amelyek más, intézményesített illetve több helyes (üzemi és félüzemi), különböző cégek által beállított és azok eredményeit közreadó kísérletekből származnak. 2. táblázat GK érdekeltségű őszi búzák nagyüzemi eredményei t/ha-ban, Válogatott keretben Ma még mindig meghatározó a búzatermelésünk szempontjából, a hektáronkénti hozam, ami a fajták egyszerű összehasonlítását teszik lehetővé. Szerencsére azonban az is igaz, hogy mind többet beszélünk a minőségről, rezisztenciális kérdésekről is (általánosságban vagy speciális vonatkozásban), ami szintén nagy változatosságot mutat(hat) fajta, évjárat és termőhely függvényében. Ma Magyarországon több mint 133 őszi búza van a regisztrált fajták sorában és ebből a listából kell(ene) kiválasztani azokat, amelyek a termőképesség, minőség, rezisztencia, általánosan jó adaptálódó képesség alapján szóba jöhetnek. Még emlékszünk rá, éveken keresztül hasznos információkat adott az un. államilag elismert fajták Nemzeti Fajtakísérlete, amit az akkori OMMI organizált és tett közzé (közvetett állami finanszírozással). Sajnos mindez forráshiány miatt megszűnt, és mint jelentős információs forrás elveszett. Három évvel ezelőtt (2007 őszén), a fajtajogosultak, civilszervezetek, különböző mezőgazdasági társaságok összefogásával és költséghozzájárulásával, a GOSZ és a VSZT ismételten felvállalta azt, hogy a mindenkori listán lévő fajták egyrészével országos kísérleteket szervezzen. Ezek a kísérletek szabatosak, statisztikailag értékelhetők, és a jelentősebb szántóföldi növényeket, így többek között az őszi búzákat veszik górcső alá. A kísérletek elnevezése PF Posztregisztrációs Fajtakísérlet, amelyek évenkénti eredményei mindenki által tanulmányozhatók, megtekinthetők a GOSZ-VSZT honlapjain. A fajták kísérletbe kerülésének főbb szempontjai a búza esetében a következő: - a legújabb minősített fajták (4-8 fajta/év) - az MgSzH fémzárolási adatai alapján, az első fajta - az MgSzH fajtakísérleteiben szereplő hivatalos standard fajták - az előző év kiemelkedő termőképességű, illetve minőségű fajtái (3-4 db) 1. táblázat GOSZ-VSZT Őszi Búza Posztregisztrációs Fajtakísérlet, /kivonat/ 3

4 Szegedi búzák Sok kísérletben - figyelmet érdemlően Helytálló szegediek Ennek alapján ez őszi búza esetében évente fajta vizsgálatát jelenti. Ez a kísérletsorozat 8-10 helyen, 4 ismétlésben van beállítva. Kivitelezését megbízásos formában az MgSzH Fajtakísérleti Főosztálya végzi, a FIT (Fajtakísérleti Innovációs Tanács) szakmai felügyelete mellett. Mivel a kísérlet költségei jelentősek (vetés, felvételezés, betakarítás, minőségi vizsgálatok, kiértékelés, közzététel stb.), a vizsgálat csak a termőképességre, egyes általános agronómiai, fizikai és egyes minőségi mutatókra terjedhet ki, de még így is sok információt nyújt a termelőknek, de a fajtajogosultaknak is. Mint fajtatulajdonosok mi is élünk a fenti lehetőséggel és a közzétett Posztregisztrációs Fajtakísérletből, a fajtáinkkal kapcsolatos eredményeket kivonatosan, az 1. számú táblázatban foglaltuk össze ban 10 db szegedi fajta szerepelt a PF kísérletben, ami 4 helyen került értékelésre. A vizsgált fajták száma 32 volt a kísérleti átlag pedig 7,16 t/ha. A szegedi fajták közül a GK Csillag kiemelkedő jól szerepelt az átlagterméshez képest, de kevésbé maradt el a GK Garaboly és a GK Petur is. Az országos termésátlagot (5,01 t/ha) tekintve pedig minden szegedi fajta közel 2 tonnás pluszt vagy annál többet is adott. A kedvező minőségre utaló nedves sikér és fehérje tartalom alapján is kiemelkedő a GK Csillag (33%; 12,3%) teljesítménye, ami jóval a kísérleti átlag feletti. A javító minőségi kategóriában szereplő GK Békés és GK Ati sikér- és fehérjetartalma pedig, meggyőzően mutatja, hogy a vizsgált fajtákhoz és a kísérleti átlaghoz képest mennyire jók. A 2009-es évben a leírt fajtakiválasztásnak megfelelően 9 szegedi fajta szerepelt a PF -ben, melyek közül 6 db 2008-ban is kísérletben volt. Termőképesség szempontjából kiemelkedett és jelentősen a kísérleti átlag feletti hozamokat adott a középkései érésű GK Rába (7,88 t/ha) és a GK Piacos (7,60 t/ha). A javító minőségű GK Békés a termést tekintve (7,3 t/ha) kísérleti átlag feletti hozamot ért el úgy, hogy a sikér és fehérje hozamai meggyőzően a kísérleti átlag felett voltak, de abszolút értékben is első helyen végzett a 34 fajta között. A többi szegedi fajta pedig, mind a kísérleti, mind az országos átlag felett termett, sikérben és fehérjében pedig az átlag felettiek vagy annak közelében voltak. A 2 évben is szereplő fajtákat tekintve és az átlagot véve, a GK Csillag szinte azonos termést produkált (2 év átlagában 7,46 t/ha), ami az eltérő évjáratot tekintve, a jó alkalmazkodó képességére utal, de 3. táblázat Nagyüzemi kisérleti átlagok Szlovákiában (8 hely) és Szerbiában t/ha sikér és fehérje vonatkozásban is jó teljesítményt mutatott. A 2 eltérő évjárat ellenére a meghatározó területen termesztésben levő GK Kalász és GK Petur is kiegyenlített termést produkáltak, (7,33; 7,32 t/ha) jelentősen többet, mint az országos átlag (3,86 t/ha), de a malmi minőségre utaló sikér és fehérje hozamuk is átlagos szintű. Csoportküzdelmek A GK Kft. a hagyományoknak megfelelően az elmúlt évben is több régióban vállalta és biztosította fajtáinak bemutatását, más konkurens fajtákkal egyetemben, különböző társaságok szervezésében, így a PF kísérletek mellett ezek eredményeit is közreadjuk, a 2. számú táblázatban. Mivel a kísérletek helyek száma 31 db volt, nagyobb régiónként csoportosítottuk azokat, így dunántúli és alföldi megosztásban, majd országosan. A fajták szerepeltetése elterjedtségük illetve a partnereink igénye szerint történt, így vannak olyanok, amelyek mind a 31 helyen vizsgálatban voltak, de egyes fajták csak ott, ahol még mindig keresettek és jelentős szerepet játszanak. Régiónként 2009-ben a termésátlagok jelentősen eltértek, követve az országos trendeket. Fajtáink átlagosan az Alföld északi és keleti régióiban 6,13 t/ha átlagtermést értek el, míg a déli területeken csak 4,99 t/ha-t. Az országos átlagokat nézve a GK Kapos 16 hely átlagában 6,11 tonnát ért el, de kiemelkedő jó terméseredményeket mutatott a GK Élet is, ami a dunántúli helyeken 6,35 t/ha-ral az első volt. Természetesen az ilyen több helyes kísérleteknél, ha egy fajta sok helyen szerepel, és így ér el átlagos vagy átlag feletti hozamokat, sokkal megbízhatóbb és elfogadhatóbb értékelésre adhat okot, mintha csak 4-6 helyről van szó. Ebből a szempontból egyértelmű, hogy a helyen szereplő GK Csillag, GK Petur, GK Kalász, GK Szala és GK Békés 5,72-5,84 t/ha közötti termésátlagai a jó alkalmazkodó képességükre utalnak és ennek alapján országosan megbízhatóan termeszthetők. Az előzőekben felsorolt fajták a PF kísérletekben is (lásd 1. számú táblázat) hasonló szinteken teljesítettek. Itt kell megemlíteni a GK Garaboly és GK Tisza jó terméseredményeit, amelyek évek óta elsősorban a Dunántúlon vannak köztermesztésben, és ez arra enged következtetni, hogy termesztésük ott rentábilis. Szomszédolás Ismeretes, hogy a GK Kft, törekszik arra, hogy hazai területein túl külföldön is prófétáskodjon fajtáival, ezért az adott lehetőségek mellett és partneri kapcsolatai segítségével, a határainkon túl is teszteljük azokat. A szegedi fajták jelentős területen vannak Romániában is, de onnan sajnos a múlt évben megbízható eredményeket nem kaptunk, de a Szlovákiából és Szerbiából kapott adatokat a 3. számú táblázatban közzétesszük. A 8 helyes szlovákiai kísérletekben, már évek óta meghatározó területen termesztik a nálunk már lassan feledésbe merülő GK Hollót és GK Vereckét (elsősorban az északkeleti, kukorica és répaövezetben), amelyek termésátlagai meggyőzőek (6,75; 6,64 t/ha). Itt kell megemlíteni a GK Csillagot (6,71 t/ha) is, ami nem csak itthon, de úgy tűnik a határainkon túl is jól adaptálódik. A GK Békés is a kísérleti átlag felett termett és a visszajelzések alapján Szlovákiában is hozta, a jó - kiváló minőségi eredményeit. Lehetőségeink szerint a Vajdaságban is próbáljuk megvetni a lábunkat, de mivel a Szerbiában irigylésre méltóan, erős a hazai fajtalobby, sikeresen távol tartja magát a külföldi fajtáktól. Így baráti kapcsolatok révén pár fajtánkkal tudunk csak ott versenyezni. Ennek eredményeként, 2009-ben 4 fajtánk szerepelt a topolyai Pacséron, egy 42 fajtás kísérletben. Fajtáink terméseredménye az átlaghoz közelített. A megadott minőségi paraméterek (fehérje 13-13,84 % és szedimentációs adatok 44-55) alapján azonban a GK Békés, a GK Ati és a GK Kalász az első osztályú (I.) malmi minőségi kategóriába végzett, vagyis ha termésben nem is, de minőségben versenyképesek, jók voltak. Tisztában vagyunk azzal, hogy az előbbiekben közölt eredmények, tényszerűek, de a nagyszámok törvénye alapján, azok a fajták, amelyek különböző helyen voltak tesztelve (GK Kalász, GK Petur, GK Békés, GK Csillag, GK Fény, GK Ati) és átlagosan és egyénileg is jó eredményeket mutattak, bizonyítják, hogy termesztésük megalapozott és kifizetődő. Dr. Beke Béla 4

5 Pannon minőségű búzafajtáink 1. táblázat Pannon Minőségi Kritériumok A Gabonakutató Kft-ben mindig nagy hagyománya volt a jó illetve a javító minőségű búzafajták nemesítésének. A Bánkúti 1201 fajta fenntartása, a kiváló minőségű GK Tiszatáj nemesítése, a 80-as évektől kezdődően Szegedről kikerült sok jó minőségű és bőtermő fajta jól jellemzi szemléletünket: a termőképesség, a termésbiztonság és minőség hármas egységét. A minőség fogalma az évtizedek során újabb jellemzőkkel bővült. Hosszú időn keresztül a búza minőségét a hektoliter tömeg, a tisztasági követelmények, a sikérjellemzők és a sütőipari érték határozták meg. Ezek a paraméterek ma is fontosak, bár az utóbbi 10 év piaci változásai a nyers fehérjetartalom, a szedimentációs érték, valamint az esésszám jelentőségét is megvilágították. Export tételeknél pedig elengedhetetlen az Alveográf és/vagy az Extenzográf alkalmazása. A hazai búzakereskedelemben, valamint az exportban felmerülő minőségi igények jobb megfogalmazása céljából elindított Pannon program természetes hatással volt a szegedi búzanemesítésre. Az általa leírt minőségi követelményrendszer (1. táblázat) több tulajdonságot vesz figyelembe, mint a magyar szabvány. A Pannon védjegy csak azoknál a búzatételeknél használható, amelyek eleget tesznek a Pannon Minőségi Kritériumoknak. A jó kenyér mutatói Hogy miért is fontosak ezek a mutatók, az a kenyérkészítés folyamatának megértésével kerülhet közelebb hozzánk. A búzaszem, és a belőle készülő liszt zömében keményítőből és fehérjéből épül fel. A dagasztással olyan folyamatot indítunk el, melynek során a sikérfehérjékből létrejött térhálós szerkezetbe keményítőszemcsék és légbuborékok helyezkednek el, szabályos rendszerben. A kenyér minőségét a sikérfehérjék mennyisége és tulajdonságai döntően alakítják. A tészta stabilitásának és nyújthatóságának harmonikus aránya szükséges a jó kenyérhez. A nyújthatóság a gázbuborékok hőtágulásának követéséhez, a stabilitás pedig megtartásához szükséges. Az arányok erőteljes eltolódásával jó minőségű fehérkenyér készítése már nem lehetséges, bár speciális gabona alapú termékek, mint a rétes tészta, vagy kekszféleségek még készülhetnek az adott tételből. A keményítőrészecskék sérülése, amely a búzaszem keménységével szorosan összefüggő tulajdonság, erőteljesen hat a tésztában megköthető víz mennyiségére. A kelesztés folyamatában jelentős szerepet játszanak a búzában már meglévő, és a tésztakészítés során aktiválódó szénhidrát- és fehérje bontó enzimek, melyek a tésztakészítés és sütés technológiai ideje alatt optimális esetben megfelelő mennyiségű táplálékkal látják el a széndioxid-képzéshez az élesztősejteket A Pannon Minőségi Kritériumok olyan minőségi paraméterek összessége, amely az előzőekben vázolt folyamatokat számszerűsíti, jellemzi. Bevezetésével szelekciós rendszerünket bővítettük a szemkeménységi index, a Zeleny teszt, a tészta kialakulási idő, a tészta stabilitása, alveográfos, extenzográfos jellemzők vizsgálatával. A méréshez a nemesítőket segítő Extenzográf-analóg mikro készüléket, a TA.XT KIEFFER rendszert alkalmazzuk. 1. ábra Szemkeménységi index gyakorisági megoszlás, Szeged-Kecskés telep, 2009 n= táblázat Néhány szegedi búzafajta fontosabb minőségi jellemzője 5

6 Pannon minőség Folytatás az előző oldalról Búzáink java A szegedi nemesítői programban a minőségi szelekció a nemesítés minden fázisában ismétlődik a termőképességre és betegség-ellenállóságra történő szelekcióval egyidejűleg. Évente közel 2000 nemesítési alapanyag, törzs, fajtajelölt következetes szűrését végezzük. Az összefüggés-vizsgálatok eredményei szerint csak a természetes módon összetartozó minőségi bélyegek között adódnak igazán szoros összefüggések, így a fehérje/sikér, illetve bizonyos farinográfos adatok átjárhatók. Ebből az következik, hogy a Pannon Minőségi Kritériumok által megadott minőségi bélyegek egymásból nem vezethetők le biztonságosan, azok mérésére külön-külön szükség van. Az elmúlt években kiemelt figyelmet fordítottunk a búza szemkeménységére történő nemesítésre. A következetes szelekció hatására jelentősen csökkent a puha szemszerkezetű anyagok részaránya genetikai állományunkban. A szemkeménységi index gyakorisági görbéjének eloszlás-szélessége (1. ábra) mutatja, hogy van lehetőség extra kemény és extra lágy búzák szelektálására. Minőségorientált nemesítési munkánk eredménye, hogy a közelmúltban bejelentett, ill. a már köztermesztésben lévő fajtáink megfelelnek a Pannon Minőségi Kritériumoknak. Az OMMI hivatalos eredményei és üzemi kísérleteink szerint (2. táblázat) a GK Ati, a GK Békés és a GK Tisza a Pannon prémium kategóriába, a GK Kalász, a GK Csillag, a GK Petur, és a köztermesztésben ma jelen lévő többi szegedi fajta a Pannon standard kategóriába sorolható, a fajtáknak megfelelő termesztéstechnológia alkalmazása esetén. Dr. Matuz János, Dr. Ács Erika Mi a célja? Fajtaoltalmi díj - visszavetett termény után Partnereink és a mezőgazdaság iránt érdeklődők minden évben visszatérő kérdése: vannake új fajtáitok, mikor várható igazi nagy újdonság (pl. fuzárium rezisztens, vagy szárazságtűrő, vagy különleges minőségű búza, kukorica stb.)? Természetesen az ilyen kérdésekre nem lehet pontos választ adni, mert a nemesítés hosszú időt igénylő folyamat, és igen tőkeigényes, amellett a kitűzött cél, gyakran nem a kívánt szinten valósul meg. Újabbnál újabb A zárójelben említett és sok más probléma esetén még a növénynemesítést megalapozó tudományok sem tudnak megoldást kínálni, mivel a jelenlegi genetikai, a növényélettani stb. ismeretek nem elégségesek ehhez. A tudásunk ugyan az új felfedezések révén állandóan gyarapodik, de a növény életét befolyásoló környezet, az élő és élettelen stressz-tényezők (új növényi betegségek, extrém hideg, szárazság, leromlott talaj stb.) is mindig új helyzet elé állítja növénynemesítőket. A termesztők és a felhasználók, fogyasztók igényei is változnak, melyeket szintén figyelembe kell venni. Ezért a nemesítő munka sohasem állhat le azzal, hogy már megvan a kész, tökéletes fajta vagy hibrid, amely minden igényt kielégít. Ilyen fajta sohasem lesz, legföljebb csak a reklám szintjén. Az új fajtákat létrehozó nemesítésnek bázisa a céloknak megfelelő alapanyag, amelyet szintén több évtizedes munkával a vadfajok, a génbankok felhasználásával a különféle specialisták (pl. genetikusok, biotechnológusok, növénykórtanosok, biokémikusok stb.) hoznak létre az úgynevezett prebreeding, vagyis a nemesítést előkészítő folyamatban. Az alapanyag megteremtése, és annak felhasználása az új fajták létrehozásához egyaránt hosszú folyamat, a kettő együtt általában több évtizedet jelent. Ennek folyamatos fenntartása és a hozzá szükséges infrastruktúrák (műszerek, laboratóriumok, üvegházak, génbankok, nemesítői tenyészkertek, kísérletezési eszközök, gépek stb.) létrehozása, működtetése sok-sok költséggel jár. Például egy új jó minőségű, bőtermő és betegségeknek ellenálló, a termesztési viszonyokhoz jól alkalmazkodó búzafajta nemesítése legalább 15 évig tart (1. ábra), sok különböző szakterületen jártas specialista munkája kell hozzá, és szűken számolva is százmillió Ft-nál több költséget igényel. Ezért van az, hogy napjainkban az új fajták, hibridek előállítása egyre inkább hatalmas, gyakran nemzetközi cégek nevéhez fűződik. Ezért az új fajtákat, hibrideket a tulajdonosaik az ipari szabadalmakhoz hasonlóan szabadalmaztatják, az Európai Unióban ez a növényfajta oltalmi eljárással történik. A szabadalmaztatott, vagy növényfajta oltalommal védett fajták használatáért a fajtatulajdonos a felhasználóktól jogdíjat szed. Fajta vagy hibrid? A hibridnövények (hibridkukorica, hibridnapraforgó, hibridrepce stb.) esetében ez viszonylag elég jól megoldható, hiszen a gazda a hibridek termesztéséhez mindig kénytelen megvásárolni a vetőmagot (F1), a vetőmag felújítás így százszázalékos, mivel a hibrid növény termése nem alkalmas vetőmagnak. Az ugyanis már az F2 nemzedék, amelyben a hibrid előnyét (fölényét) jelentő heterózis-hatás jelentősen lecsökken, és a genetikai hasadás is jelentkezik, amely miatt az F2 növényállomány és annak termése is igen heterogén lesz. Ezért nincs a hibridek esetén visszavetett vetőmag. A gazdaságos termesztéshez egyöntetű (homogén) állomány, az eladhatósághoz egységes minőségű termés kell. A hibridek vetőmag árába be van építve a nemesítés fenntartásához szükséges költség, és mivel minden termesztési ciklushoz meg kell vásárolni a vetőmagot, ez folyamatosan fedezi az előállítás és az új hibridek költségeit. Alapvetően más a helyzet az öntermékenyülő növények (pl. búza, árpa, zab, tritikálé, stb.) esetében. E fajok különböző fokos vetőmagjait a termesztőnek nem szükséges minden évben megvásárolnia, mivel e vetőmagvakból származó növények termése ismét használható vetőmagként, akár többévi (többszöri) visszavetéssel is, ha a termés genetikai tisztaságára (ne keveredjen más fajtával) ügyelnek. Ezzel a lehetőséggel élnek is a gazdák, ezért az öntermékenyülő fajok esetén a vetőmag felújítás aránya lényegesen alacsonyabb 100 százaléknál. E fajok fémzárolt vetőmagjának ára szintén tartalmazza a jogdíjat, de a vetőmag felújítás alacsony aránya miatt nem fedezi a vetőmag és az új fajta előállításának költségeit. Ugyanekkor e szabadalommal, vagy fajtaoltalommal védett fajták vetésterületének jelentős része (40-60%-a) után a termesztők nem fizetnek jogdíjat, mivel visszavetett vetőmagot használnak. Az Európai Unióban e jogbitorlás vagy szabadalom-bitorlás elkerülésére, és az öntermékenyülő fajok nemesítésének fenntartása érdekében vezették be a visszavetett termény és az utántermesztett burgonya gumó után fizetendő díjat. Ez egy csökkentett, a termelők igényét is figyelembevevő méltányos összeg, általában a másodfokú vetőmag után fizetett jogdíj fele, és a 20 hektár feletti kalászos, ill. az egy hektár feletti burgonya vetésterület után kell fizetni. 6

7 Felújítási arány Hazánkban a nemesítés költségeinek nagy részét a rendszerváltásig (1990-ig) az állam finanszírozta, mivel a nemesítés elsősorban állami tulajdonú intézetekben folyt. A piacgazdaságra való áttéréssel e költségeket, hasonlóan Nyugat- Európához és az USA-hoz, a nemesítő cégeknek a vetőmag piaci bevételéből kell finanszírozni. Amíg az állam támogatta a fémzárolt vetőmag használatot, a felújítás aránya % között volt, ez és a nemesítő intézmények szerény állami támogatása elegendő volt a nemesítés fenntartására. A fémzárolt vetőmag használata támogatásának megszűnése és e fajok kedvezőtlen piaci helyzete miatt az utóbbi években a felújítás aránya nagyon lecsökkent 15-25%-ra. Emiatt az öntermékenyülő fajok nemesítésének hazai folyamatos fenntartása veszélybe került, ugyanakkor az EU-hoz való csatlakozás miatti jogharmonizáció következtében Magyarországon is bevezették azt az EU-ban már régóta alkalmazott törvényt, amely szerint, a termelők a fajtaoltalommal védett fajták visszavetett termése és az utántermesztett burgonya gumó után díjat kötelesek fizetni. Ennek a díjnak a mértéke a másodfokú vetőmag után fizetett jogdíjnak a fele, amely 2009-ben a búza esetében fajtától függően hektáronként Ft között volt. Természetes, hogy a visszavetett termény után fizetendő díj a fémzárolt vetőmagot nem vagy alig használó gazdák jelentős részének új teherként jelentkezik. E díj célja az öntermékenyülő fajok nemesítésének folyamatos fenntartásához való hozzájárulás, valamint a jogtalan fajtahasználat megszüntetése. 1.ábra Kinek a számlájára? Nyilvánvaló, hogy sokkal egyszerűbb lenne, ha a gazdák ennek a díjnak a kifizetéséhez állami támogatást kapnának, hiszen a vetőmag forgalmazás után az állam ÁFA bevétele több milliárd Ft, amelynek egy része fedezetet nyújtana erre. Támogatás esetén a fémzárolt vetőmag forgalma még tovább növekedne és vele együtt az ÁFA bevétel is. Ebben az esetben jól járna a termelő is, az állam is és az öntermékenyülő fajok nemesítésével foglalkozó cégek is, köztük az állam tulajdonában lévő, de általa nem vagy alig finanszírozott nonprofit, közhasznú nemesítő cégek is. A támogatás másként is megvalósítható (pl. nemesítő intézmények közvetlen forrás-kiegészítésével), de bármilyen formában is történne az, akár a gazdákat vagy a nemesítő intézményeket, az mindenképpen a magyar mezőgazdaságot szolgálná. A magyar gazdák becsületesek, törvénytisztelők, számukra az oltalmazott fajták visszavetett vetőmagja utáni méltányos jogdíjfizetés nem csak törvényi, hanem erkölcsi kötelesség is. Jó lenne, ha állam segítené őket abban, hogy minél többen használjanak fémzárolt vetőmagot, és minél kevesebben legyenek azok, akik a kényszerű takarékosság miatt saját terményüket, vagy a másoktól vásárolt terményt, a nemfémzárolt vetőmagot vetik vissza. Jogdíj fizetés hiányában nem születhetnek meg a következő évek, évtizedek egyre változatosabb igényeit jobban kielégítő hazai nemesítésű fajták, és a jelenleg forgalomban lévők fajtafenntartása, felújítása sem történik meg. Egyetlen egy fejlett mezőgazdaságú ország sem létezhet a legfontosabb szántóföldi növényfajok saját nemesítése nélkül, mert ez az alapja a biztonságos növénytermesztésnek, a hazai vetőmagiparnak. Hazai nemesítésű fajták nélkül az ország növénytermesztése, vetőmagipara teljesen a külföldi cégektől fog függeni, amely számos problémát okozhat. Reméljük, hogy a következő évek szakpolitikusai felismerik ezt a tényt, és megváltoztatják a jelenlegi kedvezőtlen helyzetet és tendenciákat. A hazai nemesítés fennmaradása és fejlődése érdekében Partnereinket arra kérjük, hogy minél többen vásárolják a magyar nemesítésű fajták fémzárolt vetőmagját. Dr. Matuz János Fotó:Cseuz László 7

8 Búza Jegyzetek a takarékos trágyázáshoz Alacsony terményárak mellett előtérbe kerülnek az extenzív agrotechnikai megoldások (minimális trágyázás, növényvédelmi költségek csökkentése, stb.), nagyobb teret kapnak olyan helyettesítő technológiák, amelyek ronthatják az eredményt. Jól példázzák ezt a trágyázás helyettesítését célzó olcsó technológiák, amelyek megtérülése (a körülményektől függően) gyakran kétséges. A nehéz időszakokban sordöntővé válik a műveletek és felhasznált anyagok hatékonysága. Nem mindegy, hogy 100 kg kiszórt N-hatóanyagból csak 30 kg, vagy jó esetben 180 kg lesz a növény számára felvehető. Ez utóbbi csodára akkor van esélyünk, ha a trágyázásnál a csapadékeloszlás kockázatát és a talajban élő hasznos mikroorganizmusok működését egyaránt figyelembe vesszük. Ingyen napszámosokkal Aki nyomott terményáraknál mellet is a jövedelem reményével akar búzát termelni, annak fokozottan ügyelnie kell a talajban zajló mineralizáció védelmére, előnyeinek kihasználására. "Két kézzel szórja a pénzt" az, aki tavasszal, a mikroflórát gátló nitrogén (N) mennyiségeket juttat ki a területére, vagy ősszel nem segíti a cellulózbontást megfelelő adagokkal. Nem csupán azért, mert nem használja ki a természet ajándékát, hanem mert egyúttal rombolja is a talajéletet. Ám a természet nem mindenütt egyaránt bőkezű. A 3-4% humusztartalmú talajokon a mikrobiális tevékenység 3-4-szer annyi felvehető nitrogént képes termelni, mint a kevés szerves anyagot tartalmazó homokon. Az aktivitást a klíma, a talajművelés és a trágyázás egyaránt módosítja. Ezek függvényében 1 % humuszból a mikroflóra évente kg felvehető nitrogént szabadíthat fel hektáronként. A humuszban gazdag talajokon az ingyen napszámosok milliárdjainak köszönhetően kg/ha N-hatóanyaggal csökkenhet a műtrágya szükséglet. A talajélet fenntartása sokat segíthet tehát a szűkebb esztendőkben. Nehézség ugyanakkor, hogy hiányzik a szerves trágya, alig van a talajéletet regeneráló (pl. pillangós) növényünk, miközben megnőtt a nagy PKfogyasztók (olajosok) aránya a vetésszerkezetben. A negatív tápanyagmérleget a kiváló adottságú talajok jobban viselik, mint a közepesek. Szántóink többségén ma 1-3 év, kisebb részén (humuszban gazdag, PK-val kiválóan ellátott, mély termőrétegű, jó vízgazdálkodású talajok) 4-6 év a műtrágyaelvonás tűrési időszaka. Másképpen fogalmazva, például a foszfor (P) teljes megvonásával, a termékenyebb talajokon 4-6 évenként, átlagosan 1 t/ha-ral csökkenhet az elérhető búzatermés, miközben az évjárati ingadozások növekednek (aszályos években nagyobb terméscsökkenések). Őszi nitrogén - hangsúlyosság és arányosság Csökkentett trágyázás mellett felértékelődik az őszi nitrogén (N) kijuttatásának jelentősége. A N-alaptrágya segíti az elővetemény szár és gyökérmaradványainak lebontását, a mélyebb talajrétegben felvehető tápanyagot biztosít, mérsékelve ezzel a párologtatást, fokozva az aszálytűrést. A nitrogén tavaszi fejtrágyaként túlsúlyos alkalmazása kockázatos (részleges bemosódás, gátolt mineralizáció, stb.) Száraz tavaszi időszakokban kiszórva, gyakran el sem éri a gyökérzónát. Ilyenkor a műtrágya hasznosulása 10% alatt maradhat. A többi, egyrészt kidobott pénzként, másrészt felesleges környezeti teherként jelentkezik. Kísérleteink alapján, sík területen, a N- szükséglet felét vetés előtt, másik felét tél végén, fejtrágyaként kijuttatva lehet a legjobb eredményeket elérni. Lejtős területeken, laza talajokon indokolt a tervezett N-mennyiséget három részre osztva, csökkenteni az adagokat. Hazai klímán a második (szárbaindulásra időzített) fejtrágya már ritkábban alkalmas a termés növelésére, mint az első (tél végi). Hosszabb időszakot tekintve, alapvető feltétel a harmonikus NPKarányok fenntartása. Tartam-kísérletünkben a éve trágyázatlan parcellák 1,5-2 t/ha terméséhez képest az arányos (2:1:1 3:1:1) NPK adagok 6-8 t/ha-t adtak. A hosszú távú, egyoldalú N-trágyázás csak a minőséget stabilizálta, a termést 4-5 évenként, átlagosan 1 t/ha-ral csökkentette. A szűk (1:1:1) NPK aránynál mért 5 t/ha körüli termések takarmány (18-22% sikér, B - 2 C ), ugyanakkor, a 2:1:1 és 3:1:1 NPK aránynál elért 6-8 t/ha termések malmi- 1 javító minőségűek (30-35%, B -A ) voltak. Őszi alaptrágyaként (a termőhelyi 1 1 adottságoktól függően) 1:1:(1) NP(K) arányt célszerű alkalmazni, kerülve a P- túlsúlyos (pl. MAP nitrogén kiegészítés nélkül!)) őszi alaptrágyázást, a pentozán-hatások kialakulásának lehetőségét. A kálium (K) hatóanyagot - takarékos trágyázási változatokban - a termőhelyeink többségén mellőzhetjük. A február végén, március elején (tél vége-bokrosodás) végzett N- fejtrágyázással kell beállítani a harmonikus 2:1-3:1 NP arányt. A mikroflórát kímélő, előnyeit kihasználó, visszafogott műtrágyázás a csökkentett adagokra és harmonikus NP-arányra alapozható. Kísérleteink alapján (az alacsony búza árak időszakaiban) két trágyázási modell közül választhatunk tehát: Átmeneti vagy stabilizáló lehetőségek èelsősorban a jó P-ellátottságú talajokon, lehetőség van a csökkentett adagú, kizárólag N-hatóanyaggal végzett trágyázásra. Az okszerű N-mennyiség a teljes tenyészidőre ilyenkor maximum kg/ha hatóanyag. Ennél többet nem célszerű alkalmazni, hiszen a könnyen felvehető P-hatóanyag hiányában romlik a hasznosulás. A mikroflóra teljesítménye úgy használható ki legjobban, ha a N mennyiség felét ősszel, az elővetemény maradványaival talajba forgatva, másik felét tél végén (a lehető legkorábban) juttatjuk ki az állományra. Ez a módszer rövidtávon jól használható, rendszeres alkalmazása azonban kimeríti a talaj P-készletét, csökkenti a termékenységét. A tavaszi adag növelése az őszi alaptrágya rovására hatékonysági kockázatot jelent, hiszen a cellulózbontó és a nitrogénkötő baktériumok tevékenysége egyaránt gátolt lehet. Ez különösen száraz tavaszokon drámai hatásúvá válhat. èa jobb adottságú és jobb finanszírozó képességű gazdaságokban alkalmazható módszer a mérsékelt adagú, közel 3:1 NP arányú trágyázás. Ebben az esetben is fontos, hogy az őszi N-adag (szármaradványtól függően) érje el a kg/ha mennyiséget, de a télvégén, tavasszal az egyszeri adag ne haladja meg a kg/ha-t. Ennek megfelelően kg/ha N kg/ha P ható-anyagokkal magasabb szinten stabilizálható a termés mennyisége és minősége, kevésbé érvényesül a talajzsarolás. Búza fajtáink között egyesek (GK Kalász, GK Garaboly) jól tűrik az egyoldalú, takarékos N-trágyázást, míg mások (GK Csillag, GK Békés, GK Petur) igénylik a rendszeres PK-ellátást. Az alacsony tápanyagszinteken (pl ) a jó minőségű fajták előnyösebb helyzetbe kerülnek, hiszen termőképességük kisebb, minőségük nagyobb szerepet kap a bőtermő fajtákhoz képest. A kényszerű takarékosság (termőhelytől és vetésszerkezettől függően) növekvő termelési kockázattá válik. Amit ínséges időszakban kiveszünk a talajból, azt később nagyobb költségekkel, előbb-utóbb vissza kell pótolni. Dr. Petróczi István Mihály 8

9 Gazsó János Vetőmagról - hazai fajták elkötelezett híveként Idén is (immár már hagyományszerűen) egy régi partnerünkkel, a békésszentandrási Mezőmag Kft. vezetőjével, Gazsó Jánossal beszélgetek, ami részemről nagyon egyszerű, hiszen én kérdezek, Ő pedig válaszol. - Mi motivált és mik voltak azok az indítékok, hogy a mezőgazdasági pályát válaszd és azon belül, hogy vetőmagtermesztésre, - értékesítésére add a fejed? - Korán elköteleztem magam a mezőgazdaságnak, hiszen már a középiskolát is ezen a szakon végeztem. A főiskola elvégzése után gyakorló éveimet kiváló tanítómesterek mellett, a békésszentandrási Zalka Tsz-ben töltöttem. A vetőmag szakmérnöki diplomámat már a véletlennek köszönhetem. Talán nem szentségtörés elmondani, hogy a Marxista-Leninista esti egyetem szakosítója helyett titokban inkább az akkor induló vetőmag-gazdálkodási szakra jelentkeztem. Az igazi szakmai munkát azonban az jelentette, amikor 1988-ban a GKI mellett működő Szegedi Gabonamag Kft. szaktanácsadója lettem és az akkor csúcson lévő szegedi napraforgó hibridek előállítása és forgalmazása szerepelt fő feladatként a munkaköri leírásomban. Elméleti és gyakorlati szempontból is ez a munka egy kiváló iskola volt, nem beszélve arról, hogy első kézből tanulhattam meg a vetőmagos (hibrid) szakma sok fogását az intézet akkori főigazgatójától Dr. Frank Józseftől és az intézet többi szakemberétől, valamint a gabonamagos kollégáimtól. - Hol van a vállalkozásod és mekkora területen gazdálkodsz? ben családi vállalkozásként megalakítottam a Mezőmag Gmk-t, ahol vetőmag feldolgozással foglalkoztunk és 4 évig hétvégenként és éjszaka társaimmal együtt dolgoztuk fel a vetőmagot, beleértve a zsákolást is. Ma már természetesen Kft-ként működik a cég és a térségben meghatározó a vetőmag termelés és forgalmazás területén. A Kft. fejlődése az elmúlt évtizedekben töretlen volt és ma már 2400 hektáron gazdálkodunk és további ha-t integrálunk. Éves árbevételünk meghaladja az 1 milliárd Ft-ot. A vetőmagüzem Szarvason a Kákai majorban működik és évi 5000 tonna feldolgozási kapacitással rendelkezik. Vetőmagüzemünket 2005-ben korszerűsítettük és ma a Kft. 30 embernek biztosít egész évben munkát. - Melyek azok a növényfajok, amelyekből vetőmagot állítasz elő, és ezen felül még milyen tevékenységet folytatsz? - Szántóterületünk 60 %-án állítunk elő és további ha-on termelünk és termeltetünk vetőmagot és madáreleséget. A Kft. fő profilja az őszi és tavaszi kalászos gabonák, amiben a térség meghatározó üzemeként vagyunk jelen. Őszi kalászos vetőmagot évente mintegy ha-on, míg tavaszi kalászost ha-on termesztünk és termeltetünk. Őszi búzából 20, őszi árpából 6, őszi zabból 1, őszi rozsból 2, őszi tritikáléból 3, tavaszi árpából 3, tavaszi zabból 4, tavaszi tritikáléból 1 fajtát termesztünk. Ezen fajták %-a szegedi nemesítésű. Ezenkívül termelünk még lucerna, borsó, fénymag és napraforgó vetőmagokat is. A többi területen étkezési és madáreleség napraforgót, valamint kukoricát állítunk elő a vetésszerkezet és a forgó igényei szerint. A vetőmagüzemben bértisztítást és csávázást is végzünk ezzel is kiszolgálva a környék gazdálkodóinak igényét. - Honnan szerzed be az információkat az új fajtákkal, hibridekkel kapcsolatosan és hogy tudod megítélni, hogy melyiket szaporítsd, melyik lesz piacos? - A vetőmagpiacon is hasonló törvények uralkodnak, mint a gazdaság más területén, miszerint azt kell termelni, amit megvesznek. Kínálatunkban ugyanúgy szerepelnek az új perspektívikus fajták, (GK Rege, GK Idus, GK Impala) a jelenleg futó (GK Békés, GK Kalász, GK Csillag), valamint a régi bevált fajták is (Jubilejnaja 50). Évtizedek óta részt veszek valamennyi jelentős nemesítő intézet fajtabemutatóján, szakmai rendezvényén, ahol kiválasztok néhány általam érdemesnek tartott új fajtát. Ezek többsége be is váltja a hozzáfűzött reményeket és a köztermelésbe kikerülve a termelők el is fogadják ezeket. A kevésbé sikeres fajtákat a kísérleti évek után kivonjuk a termelésből. - Milyen a kapcsolatod a fajtajogosultakkal, nemesítő házakkal, nemesítőkkel? - A fajtakiválasztást mindig egyeztetem a nemesítő cég képviselőjével. Valamennyi hazai, szántóföldi növénynemesítő intézet munkatársával személyes és kiváló kapcsolatban vagyok. Céltermesztésű vetőmagokon kívül (olajretek, mustár) csak hazai nemesítésű és honosítású fajtákat termelünk és forgalmazunk. A hazai fajták elkötelezett híveként erre nagyon büszke vagyok. A multinacionális cégek részéről azonban igen nagy nyomás nehezedik a hazai vetőmagpiacra és ránk is. Azt hiszem, ideig-óráig még ellen tudunk állni, de a hazai nemesítési intézetek eredményes munkájához és hatékony marketing tevékenységéhez, a jelenlegi anyagi helyzetük csak a szinten tartásra elég, ami a jövőben kevésnek bizonyulhat. Úgy gondolom, hogy ha a biológiai alapok innovációja a normális keretek között folytatódik, vagy még fejlődni is tud, akkor azok eredményeit (új fajták) hasznosító vetőmagtermesztők, forgalmazók, termelők saját területükön is előre tudnak lépni. Azonban ez már gazdaságpolitikai kérdés és nem mi vagyunk abban a helyzetben, hogy ezt makrogazdasági szinten meg tudjuk változtatni! - Milyen módon értékesíted a vetőmagot és hogy tartod a kapcsolatot a vevőiddel, termelőkkel? - A termelők részére a vetőmagok értékesítése közvetlenül a Mezőmag Kft. üzeméből történik telephelyi átadással, tehát napi kapcsolatot tartunk a termelőkkel. A legnagyobb volumenű vetőmagot az integrátorok felé értékesítjük, és mintegy gazdaboltba is szállítunk ki vetőmagot, a legtöbbször bizományosi értékesítésre. A gazdabolt hálózatba való értékesítést szeretnénk tovább bővíteni, ellátva őket szakmai anyagokkal, fajtapropagandával, fajtaspecifikus tanácsokkal is. - Mi a véleményed a szegedi érdekeltségű fajtákról, hibridekről? - A Dél-alföldi régióban mindenképpen elsőbbséget kell, hogy élvezzenek a szegedi érdekeltségű fajták, elsősorban a kiváló minőségük, nem mellékesen pedig a termőhelyhez való jobb alkalmazkodó képességük miatt. Véleményem és tapasztalataim szerint a szegedi fajták agronómiai, minőségi és kortani szempontból is megfelelnek a mai kor követelményeinek és állják a versenyt a többi hazai és külföldi nemesítő intézettel szemben. - Milyennek látod a vetőmagszakma helyzetét? - A szakma helyzete évek óta folyamatosan romlik, devalválódik. A biológiai alapok ma még megfelelőek az újratermeléshez. Erre kellene építeni a termelést, de a nemesítést is, és újra fel kéne fedeznünk az exportpiacokat is, de mindenekelőtt a hazai piacot kellene élénkíteni. Ma sok vetőmagüzem hagy fel a kalászos vetőmagok előállításával és értékesítésével. Az elmúlt években megtermelt és magtárban maradt vetőmag készletek aránya a Mezőmag Kft-nél is közel 50 % volt, amit aztán csak jelentős veszteséggel lehet értékesíteni malmi és takarmányozási célra. - Hogy érint, hogy évről évre csökken a fémzárolt vetőmag iránti kereslet? - A fémzárolt vetőmagok felújítási hányada a kritikus szint alá süllyedt (kb %). Az alacsony terményárak, és a mezőgazdasági ágazat rendkívül alacsony jövedelmezősége nem ösztönzi a termelőket a minőségi vetőmag használatára, de egyéb input anyagokra sem. Így tovább csökkenhetnek a termésátlagok, romlik a minőség, a nyomon-követhetőség, meghiúsulnak az exportértékesítések. Gabonafronton a termelés színvonalának emelésére lenne szükség, akár kormányzati beavatkozással is. Talán vissza lehetne állítani a régen bevált 40 % -os kötelezően előírt fémzárolt felújítási arányt vagy hasonló konstrukciót kellene eszközölni. A fajtaoltalommal védett fajták után fizetendő Ft/ha-os összeg bevezetése nemesítő intézetek részére komoly bevételt jelenthet, de nem hinném, hogy ez önmagában elősegítené a fémzárolt vetőmagok részarányának növekedését. - Köszönöm a beszélgetést és engedd meg, hogy én is gratuláljak ahhoz, hogy 2009-ben megkaptad a Az Év Vállalkozója kitüntetést, és remélem, hogy a kissé rossz hangulatú vetőmagszakma hamarosan újra felvirágzik, felértékelődik, ami a Te és a hozzád hasonló, szakmailag elkötelezettek eredményének is köszönhető lesz. Dr. Beke Béla 9

10 Táplánszentkereszt Őszi árpa ajánlat Szegedi fajták Afganisztánban Három nagy temőképességű őszi árpa fajtát ajánlunk a termesztők figyelmébe. Mindhárom fajta évek óta éréscsoportja legjobbjai közé tartozik. Az elmúlt években nem egyszer a legtöbb termést adták az országos fajtakísérletekben. De amikor nem az elsők voltak, akkor is ott voltak az élbolyban, alig 1-2 %-kal elmaradva az aktuális legjobbtól. Stabilan magas terméseiket kiváló termésbiztonságuknak köszönhetik., amelynek hátterében kiváló rezisztenciális tulajdonságaik állnak. A GK Judy például a Pyrenophora teres (hálózatos levélfoltosság) ellenállóságával tűnik ki a többi fajta közül. Emellett persze a télállósága is jó, az állóképessége is megfelelő. Az ezerszemtömege kimagasló (50-60 g). Termése az utolsó 4 év átlagában 7,57 t/ha volt az országos őszi árpakísérletek középérésű csoportjában. Ezzel az eredménnyel éréscsoportjának egyik legbővebben termő fajtájának bizonyult. Az ország egész területére ajánljuk. A GK Metál-nak a vírustoleranciája átlagon felüli. Ezért elsősorban a vírusos évjáratokban szerepel figyelemreméltóan. De az átlagos termőképessége is kiváló. Az utolsó 4 év átlagában, a korai fajták egyik legjobbjaként, 7,29 t/ha-t termett. Intenzív típus, elsősorban a csapadékosabb dunántúli régióban érzi jól magát. A GK Stramm elsősorban kiváló állóképességével tűnik ki a korai érésű fajták közül. Rendkívül erős szárának köszönhetően a csapadékosabb vidékek intenzívebb adottságait hálálja meg igazán. De szárazságtűrésének köszönhetően a gyengébb szárazabb területeken sem okoz csalódást. Télállósága ma már jó, ezért amint azt az elmúlt 4 év országos kísérletei is mutatják a legzordabb vidékek kivételével mindenütt bátran termeszthető. Tekintettel azonban arra, hogy korábban a kevésbé télálló fajták közé tartozott, termesztését elsősorban a Balaton vonalánál délebbi területekre javasoljuk. Intenzív technológiával 7 t/ha feletti termésekre számíthatunk. Az országos kísérletekben az utolsó 4 évben a korai fajták között kétszer a legnagyobb termést adta. Termésátlaga ezen időszak átlagában 7,31 t/ha volt. Termesztésével kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy a vetésidőre érzékeny, így korai vetése kerülendő. A déli országrészen javasolt vetésideje okt Dr. Tomcsányi András Kabuli szállásunk előtt 2008 nyarán a Gabonakutatóból ketten (Fónad Péter és Dr. Cseuz László búzanemesítők) az FVM PHARE iroda fölkérésére 20 napot töltöttünk Afganisztánban a HM Magyar PRT (Tartományi Újjáépítési Csoport) mezőgazdasági szakértőjeként. Az volt a feladatuk, hogy a helyi viszonyokat fölmérve és illeszkedve a NATO CIMIC (Civil-Katonai Együttműködés) programjához egy olyan programjavaslatot dolgozzunk ki, amely a helyi lakosság életkörülményeit rövid időn belül a lehető legnagyobb mértékben javítja. A projekt finanszírozását és irányítását az FVM végzi, míg a Gabonakutató Kft. biztosítja a szakértői munkát. Az ott töltött idő alatt megismerkedtünk a helyi viszonyokkal és tájékozódtunk az afganisztáni körülményekről, találkoztunk a helyi állami kutatóállomás szakembereivel, a mezőgazdasági miniszterhelyettessel, sőt az amerikai újjáépítési csoport kabuli vezetőivel is. A program ebben az évben a sikeres vetőmagtermesztés megvalósítása érdekében folytatódik. A 2009-ben indult projekt legfontosabb célja a Magyar Honvédség által ellenőrzött Baghlan tartomány kenyérgabonával és takarmánnyal való ellátásának javítása. Afganisztán északi részén a legfontosabb kenyérgabona az őszi és a tavaszi búza, továbbá a rizs. A két gabonafajt váltakozva termesztik, évente mindkét növényfaj termését betakarítják ugyanarról a területről. Takarmánytermelés jelenleg gyakorlatilag nincs, az állatállomány (többnyire szarvasmarha és juh) a korán kiszáradó legelőkön továbbá a learatott búza és rizs szalmáján él. A családi gazdaságok ellátását biztosító földterületek rendkívül aprók, a vízellátás (amennyiben van) árasztásos öntözéssel történik. A szétaprózott terület nem teszi lehetővé a gépi munkát: mindkét növényfajt kézzel vetik és aratják. Őszi zab és őszi árpa Szegedről Az elmúlt tél hőmérsékletét és csapadékviszonyait tekintve végre országosan átlagosnak volt mondható. Szeged-Kiszomboron a kalászos vetések jól átteleltek, számottevő kifagyás sehol sem volt. Január közepén voltak ugyan -15 C fokos éjszakai minimumok, de a 6-8 cm-es hótakaró miatt ez még az őszi zabnál sem éreztette negatív hatását. GK Impala őszi zab fajtánk tehát komplett módon áttelelt és április közepén a szárbaszökkenés stádiumában van évi elismerése óta egyre bátrabban jelenthetjük ki, hogy a fajtafenntartás, -javítás során télállósága megfelelő, jó. Október eleji vetéssel, ha legalább három-levelesen 'megy a télbe', nagy meglepetéseket nem okozhat, a déli megyékben probléma nélkül termeszthető. Vetőmagját intézményünkön kívül főleg a Mezőmag Kft. (Szarvas) és az Agro-Lippó Zrt. szaporítja, de folyamatban van romániai szaporítása is. Sokéves nemesítői tapasztalatra hívatkozva feltétlenül meg kell jegyeznünk, hogy e fajtánk a kisebb ezerszemtömegű zab-genotípusokhoz tartozik (26-28 g), de caryopsis (magbelső) -tömege magas, következésképpen pelyvatömege alacsony, sosem éri el a 30 %- ot, ami nagyon előnyös tulajdonság. (Ne felejtsük: a bugás zabnál az ezerszemtömeg és a pelyva százalék között pozitív korreláció van, így a szelekció során nem feltétlenül törekszünk a nagyobb szemtömegű variánsok továbbvitelére.) Hangsúlyozzuk továbbá, hogy a GK Impala szemtermése (és zöldtömege is!) legalább 25 %-kal nagyobb a tavaszi fajtáknál, fehérjetartalma szinte minden évjáratban 13 % fölötti. A Szegeden nemesített és fenntartott három hatsoros őszi árpa fajta vetőmagjával is állunk a termesztők és a továbbszaporítók szíves rendelkezésére. Ha kis költségű extenzív fajtára van szükség, javasoljuk a GK Rezi lisztharmat-rezisztens árpánkat, amely biotermesztésre is kiváló. Ha félintenzív, nagy terméspotenciál a fő cél, javasoljuk a francia származású Plaisant őszi fajtánkat. Ha pedig élelmiszeripari felhasználásra, étkezésre kell a szemtermés, javasoljuk Közép-Európa egyetlen csupasz (pelyváját könnyen leadó) fajtáját, a GK Árpádot. Figyelem! Magas fehérjetartalma miatt ez utóbbi fajtát ne használjuk sörfőzésre! Ezúton is szeretnénk jelezni, hogy intézményünknél és/vagy partnereinknél mindhárom őszi árpa fajtánkból és természetesen az őszi zabból is megfelelő mennyiségű vetőmaggal fogunk rendelkezni az őszi vetésekhez. Dr. Palágyi András 10

11 Tárgyalás a vetőmagtermesztő szakemberekkel Nehéz terepen A feladat végrehajtását a helyi körülmények igen megnehezítették. A katonai tábort az egyre szaporodó hadi cselekmények miatt csak golyóálló mellényben, rohamsisakban és fegyveres kísérettel lehetett elhagyni, amely megnehezítette a helyi gazdákkal, vezetőkkel való kapcsolattartást. A fejletlen infrastruktúra nemcsak a mezőgazdaságot sújtja: az országban nincs megfelelő út, víz- és villanyhálózat, egyedül a mobiltelefon jelent kapcsolattartási lehetőséget. Baghlan tartomány Afganisztán északkeleti részén terül el, az éghajlatválasztó Hindukus hegységtől északra. Az éghajlat szélsőségesen kontinentális, a hosszú forró nyarakat legtöbbször rendkívül hideg tél követi. (Egyes teleken nem ritka a -25 C-fok sem!) A tél végi hóolvadásokból származó vizek nagy áradásokat okoznak országszerte. A tavaszi vízbőséget a forró nyár és szélsőségesen száraz időjárás követi (ottjártunkkor júliusban minden nap 42 C fokot mértünk, míg hazautazásunk napján a Mazar-al-Sarifban 46 C-ot mutatott a hőmérő). Búza kísérleti parcellák márciusban Szárazságtűrésből vizsgáznak Afganisztánban a több évtizede tartó hadiállapot miatt gyakorlatilag nincs mezőgazdasági kutatás és fajtavizsgálat. Hogy földerítsük a célkörnyezetben legsikeresebben termeszthető fajták körét, további fajtakísérleteket is tervezünk beállítani Baghlan-i-Dzsadidban. Itthon Szegeden egy két esztendővel ezelőtt indult szárazságtűrésre történő nemesítést is magába foglaló nemzetközi projektből olyan prebreeding törzsek is születtek, amelyek kiváló kiindulási alapanyagai lehetnek az Afganisztánba irányuló nemesítési tevékenységnek. A szegedi és afgán, iráni, kínai fajták keresztezéséből származó törzsek kipróbálása ez év decemberében kezdődik Afganisztánban. Reményeink szerint a Szegeden és Baghlanban történő szelekcióból nemcsak Afganisztánban, hanem Magyarországon is hasznosítható törzseket is találunk, amelyek már a közeli jövőben száraz viszonyok között is gazdaságos termést biztosítanak mindkét termőhelyen. Vetésváltás és vetőmagtermesztés Projektünkben olyan vetésváltást terveztünk, amely úgy növeli a gabonafélék termését, hogy közben biztosítja az állatállomány téli takarmányszükségletét is. A helyi pillangós növények tervezett használata mellett a vetésváltásba a silókukoricát is beillesztettük. Az első silókukorica kísérletet 2009 tavaszán állítottuk be. A szegedi fajták közül nagy sikert aratott a Szegedi TC 513 és a Szegedi DC 488 kukoricahibrid, amely soha nem látott terméssel örvendeztette meg a helyieket ben ötven gazda átlagosan egy jereb (0,22 ha) területen termelt kukoricát szilázskészítés céljából. A projekt támogatásával beszerzett szecskázógépekkel a learatott silókukoricából a helyi viszonyok mellett is megfelelő mennyiségű téli tömegtakarmányt tudtak előállítani. Ez jelentős előrelépést jelentett a szarvasmarhák takarmányozásában, következésképpen a tejtermelés terén is. Az idén folytatódik a silókukorica termesztése, és megkezdődött a Szegedi TC 513-as hibrid vetőmag előállítása is. Két lokális búzafajta (ICARDA eredetű genotípusok) mellett kilenc szegedi őszi búzafajta ( GK Hunyad, GK Körös (fj.), GK Verecke, GK Szala, GK Rába, GK Fény, GK Cipó, GK Csongrád, Jubilejnaja-50) és egy őszi tritikálé ( GK Rege) szerepel a két termőhelyes teljesítménykísérletben, amit 2010 januárjában vetettek el Baghlanban és Pol-e-Khomriban. Információink szerint a kísérleti parcellák kikeltek, beállottságuk megfelelő. A szántóföldi kísérlet eredményei alapján választjuk ki azokat a szegedi fajtákat, amelyek vetőmagtermesztését megkezdjük Pol-e-Khomriban. Addig is egy helyi és két szegedi búzafajtából és egy tritikálé fajtából állítunk elő magas szaporulati fokú vetőmagot, hogy a helyi gazdák már a program kezdetétől (2010 tele) megkezdhessék a vetőmagtermesztést. A szuperelit vetőmagokat jelenleg 14 jereb (cca. 3 ha) területen vetették el. Az vetőmagszaporító táblák aratását, cséplését, tisztítását faluközösségek végzik. A learatott, csávázott és kiszerelt vetőmagot terveink szerint a közösség vezetői osztják szét a vetőmagtermesztésre vállalkozó gazdálkodók között. Kísérleti szemle speciális körülmények között Szemle és szakemberképzés Legutóbb március 18-án dr. Kiss Zoltán az FVM Nemzetközi Kapcsolatok osztályvezetője a 2009-ben megkezdett mezőgazdasági program folytatásaként tekintette meg azokat a Baghlan tartományi területeket Afganisztánban, ahol kalászos gabona kísérleti vetőmag-szaporítási munkákat végeznek. Kiss Zoltánt elkísérte Nemes Tamás alezredes az MH PRT parancsnokhelyettese. Még ebben az évben olyan beruházások kerülnek végrehajtásra, melyek végső célja egy vetőmagvizsgáló laboratórium felállítása, valamint a vetőmag tisztításához és feldolgozásához szükséges gépek beszerzése. Projektünk fontos eleme a helyi szakemberek képzése is. Ez év májusában három vetőmagtermesztési szakember képzése kezdődik meg Szegeden. Az afgán szakemberek betekintést nyernek a legfontosabb vetőmagtermesztési eljárások mellett a fajtaelőállító nemesítés folyamatába is. A magyar PRT a civilkatonai együttműködési (CIMIC) feladatokat ellátó csoportján keresztül nyújt segítséget abban, hogy a szakemberek kijussanak a vidéki gazdaságokba, területekre. Példás együttműködés alakult ki egy jószolgálati cél érdekében, Afganisztán mezőgazdaságának talpraállításáért. Dr. Cseuz László 11

12 Búzanemesítés A molekuláris genetika lehetőségei Napjainkban a DNS korszakát éljük. Ma már a reklámok szerint a ránctalanító krémek is DNS szinten hatnak. Ennél tudományosabb tény, hogy a növényi molekuláris genetikai kutatások eredményeit érdemes felhasználnunk a növénynemesítésben a hatékonyság növelése érdekében. A cél továbbra is a termésmennyiség fokozása, termésminőség javítása, kártevőkkel és kórokozókkal szembeni ellenállóság növelése. Ez a munka magában rejti a növényi genom térképezését, a genomban egy adott tulajdonság kialakításáért felelős gén azonosítását, helyének meghatározását. A molekuláris genetika tudománya több kutatási területen is kiegészíti a klasszikus növénynemesítést. Genetikai térkép Számos kutatócsoport fektet hatalmas munkát a búza rendkívül nagy genetikai állományának térképezésébe. Ennek eredményeképpen rendelkezésünkre állnak különböző (pl.: RFLP, SSR, DArT stb.) térképek, melyeket felhasználhatunk akkor, ha egy konkrét mennyiségi jellegért felelős kromoszómarész (lókusz, QTL, Quantitativ Trait Loci) azonosítása a célunk. Ilyen kvantitatív jelleg lehet például a termésmennyiség, különböző terméskomponensek jelenléte és azok menynyisége, fagytűrés vagy betegségellenállóság. A QTL analízis során az a feladatunk, hogy az adott mennyiségi tulajdonsággal szorosan kapcsolt genetikai markert találjunk. Ez az a pont, ahol a molekuláris genetika összekapcsolódhat a klasszikus növénynemesítéssel. Ha ugyanis sikerül egy ilyen markert (jelölő bélyeget) azonosítani, akkor azt felhasználhatjuk az adott kvantitatív tulajdonságért felelős kromoszómaszakasz jelenlétének bizonyítására például a keresztezéshez használni kívánt szülőkben vagy az utódokban. De lehetőséget nyújt ez a technológia a különböző génforrások tesztelésére is. Ez az úgynevezett marker támogatta szelekció, azaz MAS (Marker-Assisted Selection). A marker támogatta szelekciót tehát egy hosszadalmas, munkaerőés költségigényes kutatás, a QTL analízis előz meg. A térképezés lépéseit a 1. ábra mutatja be. A kiindulásként olyan szülők keresztezésével kell előállítanunk egy növénypopulációt, melyek az adott térképezni kívánt tulajdonságban eltérnek, vonalaik homozigóta formában mozaikszerűen hordozzák a két szülőtől származó kromoszómaszegmenteket. Ehhez a leggyakrabban F 2, BC (visszakeresztezett), RIL (rekombináns beltenyésztett) vagy DH (dihaploid) térképező populációkat használunk. A populáció minden vonalából DNS-t vonunk ki, és a már említett molekuláris markerek segítségével (pl.: SSR primerek) PCR (polimeráz láncreakció) technológiát alkalmazva kimutathatóvá válnak az egyes vonalak közötti genetikai különbségek. Az utódokban detektált különbségek rámutatnak arra, hogy az adott vonal melyik szülői allélt hordozza. Több marker adataival elkészíthetjük a kapcsoltsági térképet: markerpáronként megállapítjuk a rekombinációs gyakoriságot és a köztük lévő térképtávolságot, amelyekből kirajzolódik a genetikai térkép. Ezt követően a kapott eredményeket különböző statisztikai módszerekkel (ANOVA, Simple Interval Mapping, 1. ábra A térképezés menete. (Collard et al., 2005) Composite Interval Mapping) összevetjük a fenotípusos adatokkal. Ezekhez a számításokhoz ma már számítógépes programok (Mapmaker, JoinMap, MapQTL, QTL Cartographer, QTLNetwork, PLABQTL, QTL Cafe) is rendelkezésünkre állnak. Végeredményként nem csak az adott tulajdonsággal kapcsolt markereket kapjuk meg, hanem azt is, hogy ennek a kapcsoltságnak mekkora a valószínűsége. Gének kölcsönhatásban A vonalak között folyamatos átmenetet képező tulajdonságokat poligénesnek nevezzük. Ezeket a jellegeket több gén kölcsönhatása határozza meg, melyek biztos azonosítása több okból bonyolult. Közülük több olyan QTL régióban helyezkedik el a kromoszómán, melynek hatása csak kis mértékben jelentkezik. Vannak ugyanis kis- és nagyhatású QTL-ek, aszerint, hogy az adott QTL hatása hány százalékát magyarázza a fenotípusos varianciának, szignifikáns-e a hatása, stabilan jelentkezik-e más populációban (vagy laborban, publikációban), de azonos genetikai háttér esetén. A nagyhatású QTL-ek azok, melyek hatásával a fenotípusos varianciának több mint 10%-a magyarázható, és hatásuk 99%-on szignifikáns. Kishatású QTL-ek azok, melyek hatásával a fenotípusos varianciának kevesebb, mint 10%-a magyarázható, és hatásuk 95%-on szignifikáns. Alkalmazás rezisztenciára Szegeden a Gabonakutató Kft. is igyekszik kihasználni a különböző QTL térképezési programokban rejlő lehetőségeket. A Biotechnológia és Rezisztencianemesítés Főosztályon például fuzárium rezisztenciáért felelős QTL-ek azonosítását végezzük. Irodalmi adatok szerint és tapasztalataink alapján is elmondható, hogy a különböző kvantitatív tulajdonságok kialakításáért felelős génszakaszok azonosításának eredményét számos esetben fenntartásokkal kell kezelnünk, mivel a QTL analízis pontosságát több tényező is befolyásolhatja. - Elsősorban meghatározó lehet az, hogy a már említett szempontok alapján választjuk-e ki a térképező populációhoz a szülőket. Ugyanis a két szülőnek megfelelően polimorfnak kell lennie az adott tulajdonságban. Nem lehet a szülői genotípusok között a távolság túl nagy, mert az rekombinációs zavarokat okozhat, valamint nem lehet túl kicsi sem, mert akkor kevés polimorfizmust fogunk kapni. (Dudits, 2006) - A populációnagyság meghatározása eszköz- és pénzfüggő. Optimálisan kb. 200 növény alkothat egy vizsgálni kívánt populációt, nem ritka azonban tagú növényanyag sem. Itt kell megemlíteni a hiányzó adatok problémáját is. Ugyanis már kevés hiányzó adattal (fenotípusos, vagy genotípusos) hamis eredményeket kaphatunk egy kisebb ( tagú) populációnál. - Átgondolandó az is, hogy milyen típusú tulajdonságot kívánunk térképezni, és mennyire pontosan fenotipizálható az adott tulajdonság. Például a poligénes tulajdonságok vizsgálata körülményes (pl.: fuzárium rezisztencia). - Kérdés még az is, hogy milyen módszerekkel végezzük a feno- 12

13 Újabb esélyek Hatékonyabb védekezés fuzárium ellen típizálást, illetve hogy ugyanannak a tulajdonságnak a hatását hogyan mérjük. Például fuzárium rezisztenciát térképező kutatócsoportok eltérő eredményeket kaptak aszerint, hogy kézi permetezős módszerrel, vagy egy kalászka/kalász mesterséges fertőzésével tesztelték a növényanyagokat, illetve hogy kalász-, vagy szemfertőzöttséget felvételeztek-e. - A környezeti hatások, kísérleti elrendezések, ismétlések száma (térben és időben) is nagy befolyással lehetnek az analízis eredményére. Kiemelten igaz ez a kishatású QTL-ek azonosítására. - A növény morfológiája is meghatározó lehet. Például a fuzárium rezisztencia vizsgálatakor figyelembe kell vennünk, hogy a magasabb és a tar búzavonalak kevésbé fertőződnek. Ezen kívül még sok példát lehetne hozni a vizsgált tulajdonságoktól függően. - A térképezéshez használt markerszám a vizsgálati célunkon túl - hasonlóan a populáció-nagysághozlaborfelszereltségtől és anyagi lehetőségeinktől függenek. Célszerű azonban a genomot kezdetben kb cm-onként markerrel telíteni és ezt követheti egy finomabb térképezés annak érdekében, hogy az adott kvantitatív tulajdonság kialakításáért felelős génhez legközelebbi markert sikerüljön megtalálnunk. - QTL analízissel foglalkozó kutatók biztos tudnának mondani ezeken a megállapításokon túl egyéb problémaköröket is. A térképezést azonban pontosabbá tehetjük, ha a fent említett dolgokra figyelünk és egy adott genetikai hátterű anyag QTL-jeit különböző populációkban is hitelesítjük, azaz validáljuk. Mindezek ellenére a nemesítésben a nagyhatású, validált QTL-eket jelző markerek alkalmazása egyre elterjedtebbé és rutinszerűvé válik világszerte, létrehozva ezzel a nemesítésben egy gyorsabb, hatékonyabb és objektívebb markerekre alapozott szelekciót. Szabó-Hevér Ágnes A kalászfuzárium járványok veszélye az elmúlt évek során inkább nőtt, mint csökkent. A fajtastruktúra ebben a tekintetben nem sokat változott, viszont a kukoricabogár miatt a korábbi kukorica monokultúra, vagy inkább a több éven keresztül kukorica kukoricát követő vetésszerkezet nagyrészt megszűnt, és ma a kukorica még nagyobb arányban előveteménye a búzának, mint korábban. A másik oldalról jelentősen visszaszorultak a pillangósok, a cukorrépa, helyükre megint főleg a kukorica nyomult be. Ez az országos arányokon is meglátszik, a korábban 64 % körüli gabonaarány ma már 70 % felett van, a legfontosabb búzatermelő területeken még ennél is nagyobb. Vagyis nemcsak a kukorica elővetemény arány nőtt meg, de a kalászos gabona elővetemény arány is növekedett. Ezért a járványok fellépésének valószínűsége növekedett. Növényvédelem a kockázattérképen Ma gazdasági okokból sokhelyütt kedvelt a minimális talajművelés, amelynek eredménye a talaj felszínén lévő jelentős tömegű szár-, ill. szalmamaradvány, amely kiváló fertőzőanyag forrás, és csapadékosabb tavasz, ill. virágzás utáni csapadékos idő a járványt óhatatlanul elindítja. Ez a járványveszély fokozásával a következő búza értékesíthetőségét csökkentheti, s lehet, hogy sokkal több pénzt visz el, mint amennyit a talajművelésnél megtakarítottunk. Vagyis a gazdaságosságot az adott táblán túl a teljes üzemi szerkezetben kell vizsgálni. Fontos feladat az, hogy a táblák ilyen irányú állapotát a szezon előtt mérjük fel. Minden gazdaság készítse el a maga kockázattérképét, és a növényvédelmi tervek is ennek megfelelően készüljenek. Szerek és fúvókák A tél és a tavasz átlagon felüli csapadékot hozott. Ez igen kedves a kukorica után vetett búzánál a kukoricamaradványokon kifejlődő gombának. Vannak olyan előrejelzések, miszerint az idei szezon az átlagosnál csapadékosabb lesz. Ezért célszerű lesz időben felkészülni és a szükséges szereket megrendelni. Mivel várhatóan hiány lesz, és pl. a Prosaroból biztosan nem lesz elég, a tebukonazol tartalmú fungicidek jól használhatóak, a Folicur Solo mellett ilyenekkel több cég is rendelkezik. Igen jó a Nativo is, és a Falcon is ajánlható, de tényleg hatékony védelemre van szükség, itt az 1 l-es dózis sem szentségtörés. Jó a Caramba is, több éven keresztül mutatott jó eredményt, van is búzára engedélye. A közepes hatékonyságúakból a Juwel, ill. a Juwel TT is alkalmazható. Az biztos, hogy mindegyiküknél nyomatékosan ajánlott a Turbo FloodJet szórófej. A Turbo FloodJet Duo szórófej köztes helyet foglal el, munkája kevésbé hatásos, mint a Turbo FloodJet fúvókái, egyenetlen talajon viszont jobban alkalmazható, mint a 30 cm körüli kalászmagasság felett működtetett Turbo FloodJet fúvóka. 1. ábra A DON tartalom csökkenése különböző technológiáknál 2 év átlagában ( ) % Prosaro Falcon Prospect Amistar Xtra Átlag Juwel Artea Tango Star Eminent Optimális fedettség Turbo FloodJet XR TeeJet 1. kép Rosszul elmunkált kukoricatarlóba vetett búza vegyszeres kezelés nélkül, Az biztos, hogy a sok kukorica szármaradványt mutató táblák védelmére kell leginkább odafigyelni, itt a lehető legjobb technológiát és a lehető leghatékonyabb fungicideket kell alkalmazni. Sőt, akár korai permetezéshez is célszerű olyan szert választani, amely fuzárium ellen is hatékony, így a talajfelszínről felfelé igyekvő fertőző spórákat is jelentős részben blokkolni tudja. Ilyen szer több is van, pl. a Bayer ajánlatából a Nativo a legjobb megoldás. Természetesen ez nemcsak szakmai, hanem kőkemény gazdasági kérdés is, hiszen a gyenge árak, és a nehéz értékesítési helyzet miatt nem lehet minden szakmailag szükséges és gazdaságos kezelést elvégezni. Ezért szükséges a rangsorolás. Kalászos gabona elővetemény után jobb a helyzet. A borsó előveteményhez képest a kukorica utáni 17-szeres DON kockázat itt 4-5-szörösre süllyed. Itt a korai kezelés, ha a levélfoltosságok és a lisztharmat igényli, olcsóbb szerrel is elvégezhető, ill. ha a fajta levélbetegségekkel szemben ellenálló, el is maradhat. A kiváló elővetemények után a járványveszély lényegesen kisebb, a legtöbb ilyen esetben elegendőnek tűnik, ha a ténylegesen bekövetkező nagy esők után védekezünk ban ilyen körülmények között Szegeden 100 mm-es eső után érzékeny fajtán sem találtunk négyzetméterenként nál több fuzáriumos kalászt, míg ennél kevesebb eső fertőzött kalászt eredményezett négyzetméterenként egy kukoricaszár maradvánnyal bőven fedett és védelmet nem kapott táblában (1. kép). Igaz, mint látni fogjuk, ez is eredményezhet már határérték feletti toxinszennyezést csapadékos évben. 13

14 Újabb esélyek Hatékonyabb védekezés kalászfuzárium ellen folytatás az előző oldalról ábra A három, minden évben használt szórófej kalászborítottság adatai, vízérzékeny papírcsíkok elemzése alapján ( ) Technológiai fejlesztés Nemrég fejeztünk be egy hároméves pályázati kísérletsorozatot, amelyet a permetezés technológia javítása érdekében végeztünk el. Először a 2007-es nagyüzemi kísérlet eredményeit mutatjuk be, amikor négy szórófejet alkalmaztunk és kilenc fungicidet teszteltünk. Három nagyon fontos következtetésből az első szerint a fungicidválasztás igen fontos, kevéssé hatékony fungiciddel a kiváló hatásfok nem garantálható, különösen nem kiélezett járványhelyzetben. A második szerint az oldalról permetező Turbo FloodJet fúvóka végezte a legjobb munkát, a kevéssé hatékony fungicideknél igen látványos volt a javulás, nem egy esetben duplája a kontrollnak vett TeeJet XR-hez képest. A légbeszívásos AIC TeeJet fúvóka a kevésbé hatékony fungicideknél azonos értéket mutatott a TeeJet XR-rel. De a jobb fungicideknél már az XR lényegesen jobb volt. A harmadik szerint az XR fúvóka korántsem annyira rossz, mint feltételeztük, és a legjobb fungicideknél a 80 % körüli fertőződés csökkenést ezzel is el lehetett érni. Vagyis ha a permetezés szabályait betartjuk, akkor a hagyományos fúvókákkal is jó eredményt lehet elérni. A biztonság miatt azonban érdemes itt is a Turbo FloodJet fúvókát használni, mivel stabilabb eredményt ad, a durvább porlasztás miatt kevésbé szélérzékeny. Átmeneti pozíciót foglalt el a QJ90Duo ikerszórófej, amely a gyengébb hatásfokú fungicideknél igen lényeges hatékonyságjavulást mutatott, de a hatékonyabb gombaölő szereknél a TeeJet XR közeli teljesítményt adott. Ezt azért vettük programba, mert egyenetlen talajon is jól használható, ahol a Turbo FloodJet keretet nem lehet a kalászszint feletti 30 cm körüli magasságban tartani a keret erős kilengése miatt. Az adatok viszont arra mutatnak, hogy inkább a közepes és kevésbé hatékony fungicideknél van létjogosultsága Elöl Jobb Hátul Bal Átlag TeeJet XR Turbo FloodJet Turbo TeeJet Duo 90 Megnéztük a toxintartalmat is, itt az optimális fedettség mellett kapott adatokat a kisparcellás, kézzel permetezett kísérletből hasonlítottuk össze a nagyüzemi toxincsökkentési adatokkal. Az jól látszik, hogy a leghatékonyabb szernél a Turbo FloodJet, oldalirányból permetező fúvóka közelítette meg legjobban a kisparcellás eredményeket, az utolsó három esetben némileg eltérő eredménnyel. Az általánosan alkalmazott TeeJet XR csak egy esetben, a legjobb fungicidnél adott a Turbo FloodJet-éhez hasonló eredményt, a többi esetben lényegesen gyengébb volt. Úgy látszik ezért, hogy a Turbo FloodJet fúvóka a DON (deoxinivalenol toxin) tartalom csökkentésében még jobb, mint amit a tünetek csökkentésében elért (1. ábra). Kicsiben és nagyban A három éves átlageredmények közül a DON a legfontosabb. A nagyüzemi eredmények a Prosaro 0,29 ppm és a kezeletlen kontroll 1,25 ppm értéke között helyezkedtek el. Ezek a szórófejek átlagában mutatják a DON tartalmat. A DON csökkenése a Prosaro-nál 77 %-os volt, a legkevésbé hatékonynál viszont 33 %, amit a gyakorlatban gyakran a sokkal hatékonyabb szerekkel sem tudnak elérni. Fontos adat, hogy a nagyüzemi táblában a búza mindhárom évben őszi káposztarepce, azaz jó elővetemény után következett. A négyzetméterenként fertőzött kalászok száma a legfertőzöttebb fajtában sem haladták meg a 30 darabot, az ellenállóbbaknál inkább 10 körül volt a három éves átlag. Ez a kontrollokban már elég volt határérték közeli, vagy azt meghaladó toxintartalom elérésére úgy, hogy a kombájn a fertőzött szemek egy részét kifújta. Vagyis a védekezés még ebben a helyzetben sem tűnik felesleges befektetésnek. Természetesen az is fontos, hogy a hagyományos TeeJet XR és a Turbo FloodJet fúvóka között milyen különbség volt. Az adatok azt mutatják, hogy a korszerűbb fúvóka csaknem felére csökkentette a toxintartalmat, a különbség nagymértékben szignifikáns. Már említettük a fedettség kérdését, azaz azt, hogy a javított technológiával mennyire sikerült a kalászok permet általi fedettségét javítani. A 2. ábrán a három szórófej munkájának hároméves átlagadatait mutatjuk be. Az egyértelmű, hogy a Turbo FloodJet fúvóka lényegesen nagyobb fedettséget adott, itt a meglepetés az volt, hogy az irodalmi adatokkal szemben a frontoldalon 35 %-ról 52 %-ra nőtt. Az is látható, hogy a Turbo TeeJet Duo fúvóka a frontoldalon és oldalt a TeeJet XR-nél valamivel jobb fedettséget adott, igazán jót a hátoldalnál adta, itt kétszer olyan jó fedettséget adott, mint a TeeJet XR fúvóka. Fajtája válogatja Az sem mindegy, hogy milyen fajtát akarunk megvédeni. Az ellenállóbb Petur (3. ábra) kontrollja is alig fertőződött, DON tartalma alacsony maradt. Már a kontroll toxin tartalma is messze határérték alatt volt, ezt mindegyik fungicid kivétel nélkül a nulla közelébe redukálta. A fogékonyabb fajtáknál a kontroll DON szennyezettsége meghaladta az EU határértéket, de mindkettőnél igazán megbízható eredményt csak a Prosaro és Nativo adott. Ez utóbbi sem rossz választás, még ha a gyártó nem is a kalászvédelemre javasolja elsősorban. Hallatlanul fontos, hogy az ellenállóbb fajtáknál már igen széles paletta alkalmas lehet hatékony védekezésre, míg az érzékeny fajtáknál csak a csúcstechnológia ad megfelelő védelmet, ha kukorica az elővetemény, ezt sem lehet garantálni. A durum fajták érzékenysége 2,0 1,5 1,0 0,5 0 Kontroll közismert. Ezért itt a csúcstechnológiára és a legjobb fungicidre kell a védekezést alapozni. Kalászvédelem-átgondoltan 3. ábra A fajta ellenállóságának hatása akalászfuzárium elleni védekezésre, (DON szennyezés ppm) Eminent (1,0 l/ha) Tango Star (0,5 l/ha) Artea 1 (1,0 l/ha) Juvel (1,0 l/ha) Amistar Az adatokból egyértelműen látszik, hogy a korábbinál jobb nagyüzemi technológia a legjobb fungicidekkel akár 70 %-nál nagyobb toxintartalom csökkenést is képes elérni több év átlagában. Az eddigi adatok szerint a Bayer fungicidek adták a vizsgált fungicidek között a legjobb eredményt, de 50 % körüli toxintartalom csökkenést az új technológiával már szélesebb fungicidkörben lehet garantálni. Mivel az EU toxinlimitjei növekvő piacot teremtenek a búza kalászvédelmének, a fungicid fronton a verseny élesedése várható. Több, eltérő hatásmechanizmusú jó szer előnyös lenne, mert a fungicidrezisztencia kialakulása ellen hatna, ami lényegesen meg tudná hosszabbítani a fungicidek élettartamát. A rossz gazdasági helyzet azonban azt is okozhatja, hogy a kényszertakarékosság miatt ott sem használnak gombaölő szert, ahol létfontosságú volna. Azt gondoljuk, hogy a kalászvédelem igen fontos feladat. Érdemes az egész folyamatot átgondolni, minden tábla helyzetét elemezni és azután védekezési tervet kell felállítani. A feltétlenül védendő területre a szükséges fungicid mennyiséget célszerű előre lekötni, egy kisebb részt a feltételesen védendők számára, és a kevésbé kockázatos tábláknál ugyan kockázattal, de a kivárást is meg lehet kísérelni. Sajnos, bármely döntésünk helyességét csak utólag lehet értékelni. Köszönetnyilvánítás: A szerzők köszönik az NKTH-KPA OMFB /2006 sz. pályázatának támogatását. Mesterházy Ákos, Lehoczki Krsjak Szabolcs, Kótai Csaba (1,0 l/ha) Prospect (1,5 l/ha) Falcon (0,8 l/ha) Nativo Prosaro (1,0 l/ha) Kapos Miska Petur 14

15 Repcetermesztés Növekvő terület - sokféle vetőmag Az őszi káposztarepce napjaink egyik legjelentősebb növénye. Az Európai Unióban és hazánkban dinamikusan fejlődik termesztése. A megtermelt repcemagot teljes egészében felhasználják az EU tagállamai, így a piaci lehetőségek továbbra is stabilak maradhatnak. Jelenleg Magyarországon a repce vetésterülete meghaladja a hektárt. Ez egy olyan jelentős terület növekedés, amely mindenképpen megkívánja a termesztés technológia fejlesztését és szigorú betartását. Gazdaságosan ezt a növényt termeszteni, csak nagy odafigyeléssel lehet, hiszen a vetéstől a tavaszi virágzásig a gazdák már jelentős összegeket költenek a repcére. Összehangoltan A sikeres repcetermesztés, és ezáltal a kimagasló termés több tényező összehangolásának az eredménye. Sajnos a hazánkra jellemző szeszélyes időjárás (őszi és tavaszi aszály, jelentős téli fagyok) befolyásolhatják a termesztés sikerét, de ezek a kedvezőtlen hatások csökkenthetők a fegyelmezett agrotechnika alkalmazásával, és a megfelelő hibridek és fajták használatával. Emellett kiválóan illeszthető a vetésszerkezetbe, hiszen a kalászosok után kitűnően termeszthető. Nagyon fontos azonban szem előtt tartani, hogy biztosítsuk a sikeres kelést. A technológia első eleme már a kalászosok betakarításával elkezdődik. A tarló ápolása és művelése elengedhetetlen feltétele a kiváló magágy készítésének. Amennyiben ezt a műveletet későn végezzük, talajaink kiszáradnak és csökken a gyors és egyenletes kelés esélye. Fontos, hogy a repce növények kellően megerősödve menjenek a télbe, ez a garanciája az áttelelésnek és a gyors tavaszi fejlődésnek. Hibridek és fajták A sikeres és jövedelmező termesztés másik elemét a kiváló terméspotenciállal rendelkező hibrid és fajtarepcéket a Gabonakutató Kft. biztosítja az Önök számára. Repcéink nemcsak termésben, hanem az elengedhetetlen alkalmazkodó képességben és télállóságban is a legjobbak között vannak. A Gabonakutató által kínált repcék termésstabilitása és betegség ellenállósága kitűnő. Nagy gondot fordítunk a beltartalmi értékek fejlesztésére. A glükozinolát tartalom tervezett csökkentése miatt a repcéink biztos piacot találnak, hiszen a fajta, és hibrid repcéinknél ezek az értékek jóval az új határérték alatt maradnak. Nemesítőink kiemelt figyelmet fordítanak a magas olajsav tartalmú repcék előállítására. Jelentős munkával egyre sikeresebbek azok a törekvések, amelyek a zsírsavösszetételre illetve az olaj minőségének további javítására irányulnak. Ennek eredményeként sikerült bejelenteni egy közel 80 %-os olajsav tartalmú fajtát. A 2010-es évi vetésekhez kiváló fajta és hibridrepcéket kínálunk. Hibrid választékunk egy kiváló termőképességű és beltartalmi paraméterekkel rendelkező repcével bővült az idén. A Hycolor minden szempontból megfelel a hazai igényeknek, hiszen télállóképessége átlag feletti a glükozinolát tartalma 10 μmol/g, több év átlagában. Továbbra is bátran ajánljuk a termelők figyelmébe az elmúlt évben kiválóan szereplő hibridünket a Finnesse-t. Aki intenzíven gazdálkodik és a maximális termésre törekszik bátran válassza ezt a nagy termőképességű repcét. A diagram is jól mutatja, hogy üzemi méretekben is megállta a helyét. Kínálatunk fontos részét képezik a jól bevált fajtarepcéink. A magyarországi viszonyokhoz kiválóan alkalmazkodó GK Gabriella, GK Lilla és GK Helena továbbra is jól illeszthető a vetésszerkezetbe. Télálló- és regenerálódó képességük kiemelkedő. Glükozinolát tartalmuk miatt a felvásárlásnál biztos előnyt élveznek. Termésük intenzív gazdálkodás mellett meghaladja a 4 t/ ha-t. Virágné Pintér Gabriella 1.táblázat A Hycolor és Finesse őszi káposztarepce hibridek tulajdonságai ,7 Balatonszentgy. Békés 4,2 Finesse nagyüzemi átlagtermések, t/ha 4,6 4,4 4,2 4,4 3,7 3,5 3,2 Darvas Derekegyház Felsőzsolca Gávavencsellő Hódm. vásárhely Kkfélegyháza Marcali 3,4 Mezőhegyes Melyiket az ötből? Finesse - hibridrepce 4,8 Szentgáloskér A Finesse kiemelkedő terméspotenciálú és magas olajtartalmú hibrid. Magtermése 2 év átlagában 3,4%-kal haladta meg a középérésű standard hibridek átlagát. A 2009-es üzemi kísérleti átlaga elérte a 4,5 t/ha-t. Olajtartalma mindkét vizsgálati évben 45% fölötti eredményt mutat. Kiemelkedő genetikai potenciálja intenzív termesztési körülmények között mutatkozik meg. Az éréscsoporton belül korai virágzás és érés jellemzi. A hibridekre jellemző átlagos magassággal, jó állóképességgel rendelkezik. Rendkívül erős gyökérzete, kiváló kompenzáló képessége a hazai termesztési viszonyok között jól érvényesül. Fómával szembeni ellenálló képessége átlag feletti. Glükozinolát-tartalma alacsony. Hycolor - hibridrepce Új! A Hycolor nagy termőképességgel rendelkező, középkorai hibridrepce. Magtermése 10%-kal múlta felül a standard átlagot. Közepes növénymagasságú, jó állóképesség és kiemelkedő télállóság jellemzi. Betegségekkel szemben ellenálló. Mindezen tulajdonságainak köszönhetően nagy a termelési biztonsága. Rendkívül jó elágazó képességű és kezdeti fejlődésű, kiegyenlített állományt képez. Glükozinolát-tartalma megbízhatóan alacsony, elismeréskori kísérletekben 9-11 μmol/g, mely az értékesítési biztonság szempontjából igen fontos tulajdonság. Olajtartalma 41-43%. GK Gabriella - középérésű fajtarepce Kimagasló termésének és alkalmazkodó-képességének köszönhetően évről-évre bizonyítja versenyképességét, az eltérő évjárathatások mellett is. Ajánlatunk legkorábbi fajtája. Télállósága kiváló, termőképessége meghaladja a 4 t/hektárt. Szára vastag és erős, megjelenése nagyon tetszetős. Glükozinolát-tartalma alacsony, a nyugat-európai piac igényeinek is megfelel. Intenzív típusú fajta, meghálálja a jó tápanyagellátottságot. Pergésre nem hajlamos. GK Lilla - középérésű fajtarepce A GK Lilla kiemelkedő termőképességgel, jó fagy- és télállósággal rendelkezik. Generatív típusú fajta, állóképessége jó. Betegségekre nem érzékeny. Glükozinolát-tartalma alacsony, 2006-ban nem érte el a 10 µmol/g -ot, 2007-ben 15,3 µmol/g értéke szintén átlag alatti volt. Mindezen kedvező tulajdonságainak köszönhető a nagy és jó minőségű olajtermés. Nagy genetikai potenciálját intenzív termesztési körülmények között tudja igazán kibontakoztatni. Termőképessége: 3,4-4,5 t/ha. GK Helena - középérésű fajtarepce A GK Helena sikerének titka az alkalmazkodó képességében rejlik. A középérésű csoport végén érik. Fagyálló képessége kiemelkedő. A 2002/2003 telén télállósága az egyik legjobb volt. Jól adaptálódik és regenerálódik, emiatt a kevésbé intenzív viszonyok mellett és gyengébb talajokon is gazdaságosan termeszthető. Az aszálytűrését éveken át bizonyította. Mindezen tulajdonságai növelik a termelés biztonságát. Termőképessége: 3,2-4,1 t/ha. 15

16 Napraforgóink Nemesítő munkánk legújabb gyümölcsei A napraforgó 2010-es vetésterületét lapzártánkkor még nem ismerjük pontosan. Kemény téli időszakon vagyunk túl, januárban gyakran mínusz 20 fok alá süllyedt a hőmérséklet. Ennek leginkább az őszi káposztarepce látta a kárát, s számos termelő kénytelen volt a repce kitárcsázása mellett dönteni. A napraforgó vetésterülete ennek következtében kissé megugorhat az előző évhez képest, és az is az ágazat malmára hajtja a vizet, hogy a felvásárlási árak végre kimozdultak tavalyi mélypontjukról. Nagyüzemi kísérletek A korábbi évekhez hasonlóan idén is szerepelni fog néhány szegedi nemesítésű napraforgó hibrid az országos nagyüzemi kísérletekben. Így a termelők által már jól ismert, kiváló termőképességű, korai Manitou PR és a középérésű, kimagasló olajhozamú Masaï PR, valamint legújabb hibridünk, a Mandala. Terveink szerint az Alföldön és a Dunántúlon is elvetik mindhármat előreláthatólag húsz termőhelyen, többek között Biharnagybajomban, Bácsalmáson, Orosházán és Nagykőrösön. Fajtajelöltek Folyamatos növénynemesítő munkánk és genetikai kutatásaink gyümölcsei kezdenek beérni. Kihasználva az Európai Unió Közösségi Fajtajegyzékében rejlő lehetőségeket (valamelyik tagországban elismert fajta a többi tagországban is termeszthető) a közelmúltban Romániában, Szlovákiában és Csehországban is jelentettünk be egy-egy új hibridet állami elismerésre. Larissa nevű hibridünk elismeréséről e sorok írásakor kaptunk értesítést a román szakigazgatási hivataltól. A Larissa a törökországi Edirnében működő kutatóintézettel végzett közös munkánk eredménye. Igen korai éréscsoportba tartozó, szárazságtűrő hibridről van szó, amely szülővonalai révén feltűnően narancssárga nyelves virágaival hívja fel magára a figyelmet. Elsősorban napraforgószádorral erőteljesen fertőzött területekre ajánljuk, mivel rezisztens a kórokozó A E-rasszaira, s az F-rasszal szemben is jó toleranciát mutat. Másik, Romániában bejelentett hibridünk a középérésű, szárazságtűrő Mandala, amely várhatóan 2011 elején kapja meg a köztermesztéshez szükséges bizonyítványokat. Olajtartalma %, szárbetegségekkel szemben jó szántóföldi rezisztenciával rendelkezik. Tavaly már szerepelt az országos nagyüzemi kísérletekben, ahol a kontrollokhoz képest rendszeresen magasabb termést produkált. A Larissa és a Mandala vetőmagjának felszaporítását megkezdtük, így jövőre már a termelőknél bizonyíthatják képességeiket. A magyar MgSzH-hoz bejelentett Walcer idén utolsó vizsgálati évébe lép, s reményeink szerint ez lehet az első magas olajsavas szegedi napraforgó hibrid. Csehországban egy klasszikus olajipari (GK 61N), míg Szlovákiában egy új étkezési hibridünket (GK ) jelentettük be 2010-ben, amely a reneszánszát élő Marica-2-höz képest nagyobb kaszatokat fejleszt és peronoszpórarezisztens. Jó úton halad a szádor- és gyomirtószer-rezisztens étkezési hibridek nemesítése is, ezeket a közeljövőben fogjuk bejelenteni állami elismerésre. Pályáztunk - nyertünk Február 22-én nagy öröm érte a Gabonakutató Kft. Ipari Növények Igazgatóságát, amit szeretnénk az Olvasóval is megosztani. Ekkor hozta ugyanis nyilvánosságra a Nemzeti Kutatási Technológiai Hivatal (NKTH) a "Baross Gábor Program 2009" nyerteseit. Az NKTH támogatásra méltónak találta "Prémium minőségű hidegen sajtolt napraforgó és lenmag étolaj termékcsalád kifejlesztése az egészséges táplálkozás érdekében" címmel benyújtott pályázatunkat. Elképzeléseink szerint a kétéves projekt keretében magas olajsavas napraforgóhibridek és magas linolénsavas olajlenfajták felhasználásával olyan extra minőségű, hidegen sajtolt étolaj termékcsaládot kívánunk létrehozni, amely különleges beltartalmi értékeivel, ízvilágával és kiváló sütési tulajdonságaival kiemelkedik a piacon jelenleg beszerezhető hasonló termékek közül. A magas olajsavtartalmú étolajok kedvező tulajdonságairól már többször szóltunk a GK Híradó hasábjain: csökkentik a vér káros LDL-koleszterin szintjét, ezért hatékonyan védenek az infarktustól; nagy oxidatív stabilitásuknak köszönhetően nem hajlamosak az avasodásra és füstképződés nélkül magasabb hőfokra hevíthetők; nem tartalmaznak kellemetlen íz- és illatanyagokat; magas E- vitamin tartalmuknak köszönhetően jelentős természetes antioxidáns hatásuk van. Az olajlen magjából kinyert olaj a legjobb minőségű étolajok egyike. Linolénsav, azaz omega-3 zsírsav tartalma a hazánkban termeszthető olajnövények (napraforgó, repce, szója, olajtök) közül a legmagasabb, ezért már rendszeresen történő kis mennyiségben való fogyasztása is hatékonyan hozzájárul a szív- és érrendszeri betegségek megelőzéséhez, serkenti az agyműködést és jó hatással van a szervezet védekezőképességének fokozására. A Gabonakutató Kft-ben több évtizede folyó nemesítői munka nyomán rendelkezésünkre állnak azok a napraforgó és olajlen genotípusok, amelyek biztosítják a projekt sikeres megvalósulását. kat, amelyre ezúton is invitálunk minden, a szegedi hibridek sorsa és teljesítménye iránt érdeklődő termelőt, szakembert. A rendezvény első részében szakmai előadások hangzanak el, ahol a fentebb említett étolajkutatás ismételten és részletesebben szóba kerül majd. Szántóföldi programunk ezúttal nemcsak a hibrideket veszi górcső alá, hanem agrotechnikai bemutató is lesz egyben. A Gabonakutató Kft. fontosnak tartja a környezettudatosság terjesztését a magyar mezőgazdaságban, ezért szívesen vállaltuk különböző természetes alapanyagú termésnövelő készítmények (baktérium-, gomba- és algatrágyák) kipróbálását a napraforgó tenyészkertben. Ezek hatása szintén megtekinthető lesz a kiszombori fajtabemutató napján. Áy Zoltán, tudományos segédmunkatárs Seregszemle Kiszomborban a tavalyihoz hasonló módon, 2010 nyarán is megrendezzük napraforgó fajtabemutatón- 16

17 Fajták és körülmények Aszálytűrő és csapadékot kívánó kukoricáink Az MgSzH tájékoztatása szerint 2010-ben 1,2 millió ha szemes és 80 ezer ha siló kukorica vetése várható. Ezek a számok azt igazolják, hogy a kukorica a gazdasági nehézségek ellenére megőrzi pozícióját. A kukorica fontossága és az időjárási anomáliák szinte minden időben bőven adnak okot gondolkodásra, a legjobb megoldások keresésére. E sorok írásakor még szinte ki sem tavaszodott, de már borítékolhatjuk, hogy idei tenyészidő is sajátos és a maga módján különös lesz. Ha 2009 tavasza korai vetésekre sarkalt bennünket, az idén a naptárhoz viszonyítva (cikkünk írásakor) már késésben vagyunk. Ha tavaly a kukoricavetéssel igyekeznünk kellett, mert a talaj felső rétegének kiszáradása veszélyeztette az egyenletes kelést, akkor az idén az elmúlt napok bőséges csapadék menynyisége hátráltatja a vetés megkezdését. Igaz a március végi, rövid meleg periódust kihasználva többen már elvetették a kukoricát, megfogadva azokat az ajánlásokat, mely szerint a termésbiztonság egyik kulcsa a március végi vetés. Kíváncsian várjuk tapasztalataikat, mert a március végi vetéseknek az előnyök mellett számos kockázata is van. A tavalyi tavasz az előnyöket hangsúlyozta, az idei tavasz pedig a kockázatot erősíti. Az ingadozás ellenszerei Napjaink kukorica termesztésének legnagyobb kihívása a termésátlagok ingadozásának mérséklése. Ebben mindenkinek bőven akad teendője. A különböző kultúrákkal eltérő években, kedvező és kedvezőtlen feltételek között kapott kísérleti eredmények és az országos átlagtermések összehasonlításakor az alábbi megállapításokat tehetjük: - A különböző növényfajok közül a kukorica reagál legérzékenyebben az aszályos időjárásra. - A mai gyakorlat szerint a kukorica genetikai termőképességének átlagosan mindössze %-át tudjuk kihasználni. A kihasználtság mértéke jelentős mértékben függ az időjárástól, a talaj termőképességétől és nem utolsó sorban a termesztés színvonalától. - A termésátlagok ingadozásában a termőhelyek szerepe sokkal nagyobb, mint a hibrideké. A kukorica termésingadozásait hatékonyan a termőhelyhez adaptált technológiával és a helyes fajtaválasztással mérsékelhetjük. Például a Szegedi 349 hibrid esetében diagramunk jól mutatja, hogy öntözetlen viszonyok között 60 ezres tőszámon érdemes termeszteni. Öntözötten 80 ezres tőszámmal érhető el a termés maximuma. Az is látható, hogy a száraz körülményeket jelentősebb termésveszteség nélkül képes átvészelni. A Gabonakutatóban sok-sok éves agrotechnikai kísérleteink eredményeivel ilymódon igyekszünk a termesztéssel kapcsolatban minél több hasznos tudnivalót gyűjteni és azt közkinccsé tenni. A helyes fajtaválasztáshoz pedig több évtizedes nemesítési programunkból sorakoztatjuk fel a legjobb hibrideket, ügyelve mindig arra, hogy kínálatunk minél teljesebb körű legyen, és feleljenek meg a termelői és felhasználói elvárásoknak. Szegeden az aszálytűrő, Táplánszentkereszten a csapadékosabb, intenzívebb feltételekhez jól alkalmazkodó hibridek kiválasztására van nagyobb esélyünk. A két tenyészkertben megvalósuló szelekció, kiegészítve Magyarország minden fontosabb kukorica körzetében beállított kísérletekkel, kellő alapot nyújtanak az új hibridek indításához. Az állami elismerés még csupán egy lehetőség az új hibrid bevezetéséhez. Egy-egy hibrid igazi értékét azonban csak az üzemi tesztek fogják számunkra megmutatni. Minden évben, csak Magyarországon több mint száz kísérleti helyen szerepeltetjük hibridjeinket, lehetővé téve ezzel a versenytársakhoz való viszonyítást és a szélesebb körű megismerést. Hibridjeink nemcsak itthon, határainkon túl is ismertek. A szegedi hibridek hektárjai fokozatosan gyarapodnak Szlovákiában, Romániában és a FÁK országokban. Szakmai napok, bemutatók A hagyományosan szeptember első napjaiban (az idén szeptember 7- én) Szegeden rendezendő szakmai tanácskozáson, melyre minden kedves érdeklődőt szeretettel várunk, reméljük minden fontosabb szakmai kérdésben információt tudunk cserélni. Napirenden lesznek a kukorica és takarmánycirok hibridek, valamint a szója fajták. Szólunk a termesztés aktualitásairól. A szegedi találkozónk mellett Táplánszentkeresztre is invitáljuk Önöket, ahol a Nyugat- Dunántúli klimatikus feltételek között értékelhetjük az egyes hibridek viselkedését. A két teljes szortimentet felsorakoztató bemutató mellett az üzemi kísérletek közös szemléje, egyre több helyen betakarítással együtt szervezve, mind - mind olyan esemény, ahol megismerhetők a Gabonakutató kukorica hibridjei és termesztésének eredményei. A legismertebbek A teljes választék bemutatása helyett, az őszi találkozóink bevezetőjeként, most csak a legismertebb hibridjeinkről szeretnénk néhány jellemző gondolatot megfogalmazni. A Kenéz már több éve a figyelem középpontjában van, termőképessége kiváló és jól alkalmazkodik az eltérő termesztési feltételekhez. A FAO 400-as csoport elején érik, erényei aszályos körülmények között még szembetűnőbbek. A GK Boglár 2009-ben vizsgázott először nagyüzemi körülmények között. A megmérettetés jól sikerült, hiszen intenzív területeken is a 1. ábra Szemtermés t/ha legjobbak között szerepelt. Az állománya tetszetős, termése és szárszilárdsága miatt a termelők gyorsan megkedvelték. A GK Csanád kiemelkedik gyors kezdeti fejlődésével, tetszetős megjelenésével. Szemtermése egészséges, a csövei szemsorosak. Elsősorban az intenzív területen termelőknek ajánljuk. A Szegedi 349 sok hibriddel ellentétben kiválóan dacolt az elemekkel. A jelentős aszály és az őszi viharos szelek sem tépázták meg, szárszilárdságával és stabil hozamával méltán megbecsült kukoricánk. Speciális felhasználási területe az élelmiszeripar, hiszen a grízgyártáshoz kiváló alapanyagot biztosít. A különböző termőhelyek változó körülményei alig befolyásolják az erre a hibridre jellemző magas grízkihozatalt. A legújabb, 2009-ben elismert, zöldszáron érő típusú Szegedi 386 a korai vetésre törekvők jó választása. Kettős hasznosítású, bátran ajánljuk a korai siló hibridet termelők számára is. Szél Sándor, Virágné Pintér Gabriella Kukorica hibrid tőszámkísérlet Újszeged, Szegedi 349 Öntözetlen - öntözött 9,1 9,1 7,9 7,5 10,5 11,4 10,2 10,9 8,5 7,3 7,9 6,9 11,0 10,7 7,1 6, Hektáronként növényszám ezer tő/ha Öntözött átlag Szegedi 349 öntözve Öntözetlen átlag Szegedi 349 öntözés nélkül 17

18 Fuzárium és fajtaminősítés Kutatás és közélet Növényvédelmi fórumok A Gabonakutató Kft. és az MgSzH (OMMI) szervezésében a MYCORED FP7-es EU projekt támogatásával 2010 márciusában Szegeden rendeztük meg a gabonafélék fuzárium ellenállóságának fajtaminősítési problémáival kapcsolatos nemzetközi konferenciát (workshop) kilenc ország 39 regisztrált kutatójának részvételével. A konferencián 14 előadás hangzott el és 13 posztert mutattak be. Ma már számos országban használnak sokféle eljárást, beleértve Magyarországot is. Sok szerző számolt be mesterséges fertőzéses eljárásokról is összehasonlításban a természetes fertőzéssel. A többéves adatok többnyire szoros összefüggéseket adtak, de nem egyformán a módszerektől és időjárástól függően. A konferencia anyag angol nyelvű könyvben is megjelenik, segítve a probléma továbbgondolását, ugyanis hatékony minősítési eljárások nélkül nem előzhető meg a nagyon érzékeny fajták köztermesztésbe kerülése. Mindenütt jelentős ellenállás volt a bevezetéskor, de az azóta eltelt évek igazolták a várakozásokat, mind Kanadában, mind Németországban, ahol legrégebben alkalmazzák a mesterséges fertőzéses eljárásokat az ellenállóbb növények minősítése érdekében. Társaságunk termesztési ajánlatokkal megtámogatott, jól megválasztott fajtái, hibridjei a termesztőknél többlettermést vagy jobb minőségű, piacosabb terméket, racionálisabb, takarékosabb műtrágya és növényvédőszer felhasználást, illetve egészségesebb élelmiszer és takarmány előállítást tesznek lehetővé. E komplex szemlélet jegyében került és kerül sor a Gabonakutató Nonprofit Kft. szegedi központjában az Aktualitások, 2010 címmel meghirdetett növényvédelmi fórumokra. Társaságunk mellett a Növényvédő Mérnöki Kamara, az Alapítvány az Agrárszakemberekért, a CSAE Növényvédelmi Szakosztálya és a Csongád Megyei Agrárkamara található a szervezők sorában. A rendezvényeken az időszerű védelmi újdonságokról a vegyszereket, kemikáliákat előállító, forgalmazó cégek képviselői adnak tájékoztatást. A márciusi rendezvényen a kalászosok, áprilisban a kukorica és napraforgó, májusban a repce, szeptemberben pedig a cirok növényvédelme a főszereplő. E fórumokon mindig a Gabonakutató aktuális témát, agrotechnikai vonatkozásait ismerő munkatársa tart bevezető szakelőadást, majd ehhez kapcsolódnak a vegyszeres cégek képviselőinek expozéi. CORNET - a búza szárazságtűréséért A Tacitus búzafajta, két különböző vízellátás mellett nevelve: baloldali cserépben az ideális vízellátás mellett nevelt növények láthatók, míg a jobb oldalon az egyharmad mennyiséggel nevel növények. A növények magasságában, a kalász méretében és a benne lévő szemek számában jelentős a különbség. Ezek az eltérések hűen mutatják az aszályos évjáratok veszélyeit. Időjárási anomáliák, forró és aszályos nyarak, hideg és Szegeden a Kecskés telepi kísérleti telepen kerültek gazdag csapadékkal jelentkező telek és sokszor ennek a beállításra. fordítottja. Ezeket a jeleket mondják a meteorológusok, a A magyar pályázatot hat kis ill. közép vállalat (Agerglobális klímaváltozás első eseményeinek. A jelekre a 2000 Kft., Agromag Kft., Agroszemek Kft., Telekgerendási nemesítők is felfigyeltek, sőt a brüsszeli tudományirányítás Föld. Szöv., Szeredi Kft., Tricciana Zrt.) támogatja, akik is! A Gabonakutató Non-Profit Kft. németországi és osztrák részvétele nélkül nem lett volna sikeres a pályázat. Ezek a búzanemesítő közép és kis vállalatokkal 2009 őszétől EU-s partnereink napról napra gazdálkodásukban tapasztalják a pályázatban vesz részt. Az elnyert CORNET nevű szárazság fenyegető jeleit. programot pénzügyileg az NKTH támogatja. A program Szegeden a június 3-i országos búza fajtabemutató szakmai vezetője a Vetőmag Szövetség és Terméktanács, délutánján (a büfés frissítés után) 13 óra körül az akit Dr. Ruthner Szabolcs képvisel. A GK Kft szakmai érdeklődőknek bemutatjuk a szárazságtűrési kísérleteket. részvevő és a szárazságtűréssel kapcsolatos kísérletek A téma után érdeklődő kollégákat hívjuk és várjuk, hogy kivitelezője. nézzék meg a parcellákat, hiszen a szárazság egyre A viszonylag rövid idejű (két év) projekt két évi vetésidőt gyakrabban jelentkező, valós, fenyegető veszély. Nem árt (2009- és 2010 októbere) foglal magába, melyben 8-8 jól együtt látni a közép Európában legelterjedtebb ismert német, osztrák és magyar búzafajtát vizsgálunk búzafajtákat. A fajták között jelentős különbség várható. különböző környezetben (német, osztrák és magyar Tehát minden érdeklődőt várunk a búza fajtabemutató kísérleti helyeken) és mesterségesen előidézett délutánján június 3.-án csütörtökön, de az érdeklődők vízmegvonási körülmények között (lásd a fényképet). A bármikor bejelentkezhetnek Pauk János kollégánál, (36- kísérletben a 24 már említett fajta mellett a huszonötödik a ) vagy munkatársainál. Az aratás előtt július Capo fajta, amelyet mind a három országban ismernek és 1-én csütörtökön délelőtt 10 órakor még egy újabb termesztenek. Ezt a fajtát, valamennyi részvevő kontroll szemlét szervezünk, hogy átnézzük a 25 fajtából álló fajtájaként kezeli. A gyakorlati célú megfigyeléseket fajtasort, hogyan is néznek ki az aratás megkezdése előtti (termés, betegségek, minőség stb.) alapvető stressz héten? Erre a szemlére is, minden érdeklődőt szeretettel élettani vizsgálatok egészítik ki. A magyarországi kísérletek várunk! 18

19 Kitüntetettjeink Budapesten a Földművelésügyi És Vidékfejlesztési Minisztériumban megtartott március 15-i ünnepségen Gráf József miniszter sikerekben gazdag életútjuk elismeréseként Életfa Emlékplakettet adományozott társaságunk négy nyugdíjasának. A budapesti ünnepi rendezvényen Szőke Béla nyugalmazott szaktechnikus az életkort is kifejező Arany, Bagaméri Józsefné nyugalmazott mezőgazdasági munkatárs és Tóth Elemérné nyugalmazott pénzügyi csoportvezető Ezüst, Vízhányó Tamás nyugalmazott központi anyagbeszerző Bronz fokozatot kapott. Példamutatóan végzett eredményes szakmai munkássága elismeréséül Kótai Csaba termelési igazgatóságvezető Miniszteri Elismerő Oklevél kitüntetésben részesült. A Magyar Biológiai Társaság Díj-bizottságának 2010 áprilisi döntése alapján Jávorka Sándor Emlékérem kitüntetésben részesült Dr. Palágyi András a Gabonakutató tudományos főmunkatársa. Az elismerést a biológiai és a botanika alkalmazott tudományágában, a növénynemesítésben kiemelkedő és tartalmas nemesítői munkásságával érdemelte ki. Növénynemesítők a termésbiztonságért A hagyományokhoz híven ebben az évben is a Magyar Tudományos Akadémia budapesti székháza adott otthont a növénynemesítők évenkénti, ünnepélyes találkozójának. Az MTA Agrártudományok Osztálya Növénynemesítési Bizottsága, a Magyar Növénynemesítők Egyesülete és a MAE Genetikai Szakosztálya által megrendezett és 2010 március 11-én megtartott XVI. Növénynemesítési Tudományos Nap gazdag szakmai programmal szolgált. A Növénynemesítési Bizottság elnöke, Dr. Matuz János megnyitóját követően Sándor István az FVM főosztályvezetője, majd a későbbiekben Dr. Németh Tamás, az MTA főtitkára köszöntötte a résztvevőket. A plenáris- (dr. Mesterházy Ákos, Dr. Veisz Ottó, Dr. Pedryc Andrzej) és szekcióelőadások és poszterek tartalmának vezérfonalát idén a termésbiztonságot és az egészséges táplálkozás biztonságát nyújtó kertészeti és szántóföldi termékek, termények létrehozását szolgáló kutatások felvillantása, s azok eredményeinek bemutatása adta. Dr. Marton L. Csaba a növénynemesítők legnagyobb szakmai elismerésében részesült, évi Fleischmann Díjasok (Dr. Lönhárd Miklós, Dr. Porpáczy Aladár, Dr. Sutka József) tudományos életpályáját méltatta. A 24 előadás és a helyszínen megtekinthető 93 poszter a növénynemesítés egy esztendei tudományos termésének reprezentatív keresztmetszetét adta a A széles skálájú tematika magában foglalta a kertészeti növények és gabonafélék kutatását, a molekuláris genetika, valamint a nemesítési és módszertani kutatások területét, jól mutatva az ágazat élni akarását és azt a színvonalas munkát, amely a számos nehézség ellenére is sokhelyütt folyik. Tóth Szeles István A rendezvény szervezését és lebonyolítását az MTA Mezőgazdasági Kutató Intézete (Martonvásár) munkatársai végezték K + M GabonaKutató Híradó A Gabonakutató Nonprofit Kft. lapja Szerkesztőség: 6726 Szeged, Alsó Kikötő sor 9. Postacím: 6701 Szeged Pf.: 391 Telefon: (62) Telefax: (62) Főszerkesztő: Tóth Szeles István Felelős kiadó: Dr. Matuz János Design: Poly-D Vállalkozás (Dankó György) Nyomtatás: Tisza Press Felelős vezető: Tiszai Gábor 19

20 NAPRAKÉSZ MINŐSÉG ŐSZI KENYÉRBÚZA GK Ati GK Garaboly GK Békés GK Hattyú GK Csillag GK Holló GK Csongrád GK Hunyad GK Élet Jubilejnaja 50 GK Fény ŐSZI DURUM BÚZA GK Bétadur GK Selyemdur ŐSZI TRITIKÁLE GK Rege ŐSZI ÁRPA Plaisant GK Göncöl GK Kalász GK Öthalom GK Petur GK Piacos GK Tisza GK Verecke Elit és I. szaporulati fokú vetőmag értékesítés: Gabonakutató Nonprofit Kft. Búza Igazgatóság, Szeged Tel.: 62/ Fax: 62/ Dr. Beke Béla Mobil: 30/ Dr. Bekéné Süli Aranka Mobil: 30/ II. szaporulati fokú vetőmag értékesítés, szaporítóanyag kiadás: Gabonakutató Nonprofit Kft. Termelési Igazgatóság és Vetőmagüzem, Kiszombor Tel.: 62/ Fax: 62/ Süliné Faragó Erzsébet Mobil: 30/ ŐSZI KENYÉRBÚZA GK Kapos Szaporítóanyag kihelyezés, vetőmagforgalmazás KITE Zrt. Nádudvar Tel.: 54/ KITE Zrt. Vetőmagkereskedelmi üzletága Fax: 54/ Új! ŐSZI KENYÉRBÚZA GK Marcal GK Rába GK Szala ŐSZI ZAB GK Impala ŐSZI KÁPOSZTAREPCE Szaporítóanyag kihelyezés, vetőmagforgalmazás: Gabonakutató Nonprofit Kft. Ker. Oszt. Szeged Tel.: 62/ Fax: 62/ Virágné Pintér Gabriella Tel.: 30/ TERÜLETI KÉPVISELŐK Vadvári László Mobil: 30/ Gyulai László Mobil: 20/ Nagyné Solymosi Mária Mobil: 30/ Jávorcsik János Mobil: 30/ Pongrácz Tibor Mobil: 30/ Bácsi János Mobil: 30/ Garamszegi Tibor Mobil: 30/ ŐSZI ÁRPA GK Árpád GK Rezi GK Judy GK Stramm GK Metal Új! Hibridek: Hycolor Finesse Fajták: GK Gabriella, GK Helena, GK Lilla Ladányi Miklós Tel.: 30/ Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas Pest, Nógrád, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok (nyugat) Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Bács-Kiskun, Csongrád, Békés (dél) Somogy, Tolna, Baranya megye Hajdú-Bihar, Békés (észak), Jász-Nagykun-Szolnok (kelet) Veszprém, Zala megye GK Vetőmag Gabonakutató Nonprofit Kft Szeged, Alsó Kikötő sor 9. Telefon: 62/ Telefax: 62/ Honlap:

A Gabonakutató 85. éve képekben és címszavakban /Dr. Matuz János összeállítása/

A Gabonakutató 85. éve képekben és címszavakban /Dr. Matuz János összeállítása/ A Gabonakutató 85. éve képekben és címszavakban /Dr. Matuz János összeállítása/ Magyar Királyi Alföldi Mezőgazdasági Intézet 1924-1949 1922 1924 Országos Kender- és Lentermesztési Kísérleti Állomás Növénytermesztési

Részletesebben

Tisztelt Olvasók! 2007. június 6-7-én (szerdán és csütörtökön) A 9óra 30perckor kezdődő program mindkét napon azonos. Kutatás + Marketing

Tisztelt Olvasók! 2007. június 6-7-én (szerdán és csütörtökön) A 9óra 30perckor kezdődő program mindkét napon azonos. Kutatás + Marketing Kutatás + Marketing A Gabonatermesztési Kutató Közhasznú Társaság lapja Tisztelt Olvasók! Kalászos és repce fajtabemutatóinkra invitáló Híradónk ez évi nyári számának írásaiban is igyekszünk a múló, de

Részletesebben

A Gabonakutató története, eredményei 1924-től 2004-ig Matuz János

A Gabonakutató története, eredményei 1924-től 2004-ig Matuz János A Gabonakutató története, eredményei 1924-től 2004-ig Matuz János Magyar Királyi Alföldi Mezőgazdasági Intézet 1924-1949 1922 1924 1933 Az Intézet átszervezései Magyar Királyi Alföldi Mezőgazdasági Intézet

Részletesebben

A Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. 2014. évi Őszi búza és árpa vetőmag ajánlata

A Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. 2014. évi Őszi búza és árpa vetőmag ajánlata A Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. 2014. évi Őszi búza és árpa vetőmag ajánlata GK Berény Elismerés éve: 2010. Szálkás, korai érésű Általánosan jó alkalmazkodó-képességű, kiemelkedő szárazságtűréssel rendelkező,

Részletesebben

GOP -1.1.1-11-2012-0159

GOP -1.1.1-11-2012-0159 GOP -1.1.1-11-2012-0159 A KLÍMAVÁLTOZÁSHOZ ALKALMAZKODÓ GABONAFÉLÉK BIOTIKUS ÉS ABIOTIKUS REZISZTENCIA NEMESÍTÉSE, NÖVÉNYVÉDELMÉNEK FEJLESZTÉSE, VALAMINT AZ ÉLELMISZERBIZTONSÁG NÖVELÉSE A növény- és vetőmagtermesztésben,

Részletesebben

A 2012-es szezon értékelése

A 2012-es szezon értékelése A 2012-es szezon értékelése Kecskés Gábor ELNÖK Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács Burgonya Ágazati Fórum Keszthely 2013.január 17. Európai helyzetkép Rekord alacsony burgonya termés az idei esztendőben

Részletesebben

A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában

A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában A vöröshagyma a hazai és a nemzetközi piacokon is folyamatosan, egész évben igényelt zöldségfélénk. A fogyasztók ellátása részben friss áruval, de

Részletesebben

REPCE BÚZA ÁRPA. LG őszi vetőmag ajánlat 2015. Kevesebb kockázat nagyobb haszon!

REPCE BÚZA ÁRPA. LG őszi vetőmag ajánlat 2015. Kevesebb kockázat nagyobb haszon! REPCE BÚZA ÁRPA LG őszi vetőmag ajánlat 2015 Kevesebb kockázat nagyobb haszon! 2 Őszi vetőmag ajánlat REPCE 3 A Limagrain kutatási tevékenységének középpontjában a termésmennyiség folyamatos növelése mellett,

Részletesebben

GOP -1.1.1-11-2012-0159

GOP -1.1.1-11-2012-0159 1 GOP -1.1.1-11-2012-0159 A KLÍMAVÁLTOZÁSHOZ ALKALMAZKODÓ GABONAFÉLÉK BIOTIKUS ÉS ABIOTIKUS REZISZTENCIA NEMESÍTÉSE, NÖVÉNYVÉDELMÉNEK FEJLESZTÉSE, VALAMINT AZ ÉLELMISZERBIZTONSÁG NÖVELÉSE A növény- és

Részletesebben

Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja. Heicz Péter, 2014.01.14.

Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja. Heicz Péter, 2014.01.14. Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja Heicz Péter, 2014.01.14. Termelői kihívások Magyarországon Hogyan tudom stabilizálni a terméshozamaimat ilyen időjárási szélsőségek mellett?

Részletesebben

A MAGYAR NÖVÉNYNEMESÍTÉSI ÉS FAJTA ELŐÁLLÍTÁSI KUTATÁSOK A DEBRECENI EGYETEMEN. Nagy János, Puskás Árpád, Zsombik László

A MAGYAR NÖVÉNYNEMESÍTÉSI ÉS FAJTA ELŐÁLLÍTÁSI KUTATÁSOK A DEBRECENI EGYETEMEN. Nagy János, Puskás Árpád, Zsombik László A MAGYAR NÖVÉNYNEMESÍTÉSI ÉS FAJTA ELŐÁLLÍTÁSI KUTATÁSOK A DEBRECENI EGYETEMEN Nagy János, Puskás Árpád, Zsombik László 145 ÉVES A DEBRECENI GAZDASÁGI ÉS AGRÁR- FELSŐOKTATÁS Országos Felsőbb Gazdasági

Részletesebben

Időt álló hazai ŐSZI KENYÉRBÚZA GK Ati GK Garaboly GK Békés GK Góbé GK Csillag GK Hargita GK Csongrád GK Hattyú GK Élet GK Holló GK Fény GK Hunyad Jubilejnaja 50 ŐSZI DURUM BÚZA GK Bétadur GK Selyemdur

Részletesebben

ŐSZI KALÁSZOS VETŐMAG HELYZET 2015.

ŐSZI KALÁSZOS VETŐMAG HELYZET 2015. ŐSZI KALÁSZOS VETŐMAG HELYZET 2015. Vetőmag Szövetség Kalászos és Nagymagvú Hüvelyes Növények Szekció Juhász Zoltán Sumi Agro Hungary Kft XVI. KALÁSZOSGABONA FÓRUM Visegrád, 2015. szeptember 8-9. Ki mi(n)t

Részletesebben

ŐSZI BÚZA. GK Csillag. Őszi fajtaajánlat

ŐSZI BÚZA. GK Csillag. Őszi fajtaajánlat Őszi ŐSZI BÚZA GK Csillag MSZH-FO (2005) Magasság, cm 80-95 Levélállás félig felálló Hl tömeg, kg 80-82 Esésszám, s 280-320 Szemkeménység (P) 65-70 Nedves sikér % 31-33 Sikérterülés, mm 2,5-4,5 Zeleny

Részletesebben

NÖVÉNYSPECIFIKUS ajánlat őszi búzára

NÖVÉNYSPECIFIKUS ajánlat őszi búzára NÖVÉNYSPECIFIKUS ajánlat őszi búzára technológiával még eredményesebben termesztheti búzáját! Biztosítsa az őszi búza terméséhez szükséges összes tápanyagot! Fajlagos tápanyagigény (kg/t) 27 kg 11 kg 18

Részletesebben

A Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. 2013. évi Őszi búza és árpa vetőmag ajánlata

A Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. 2013. évi Őszi búza és árpa vetőmag ajánlata A Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. 2013. évi Őszi búza és árpa vetőmag ajánlata GK Békés A fajta elismerés éve: 2005. A fajtai korai érésű, szálkás típusú. Alkalmazkodóképessége kiváló. Fagy- és télállósága

Részletesebben

KUKORICA VETŐMAG AJÁNLAT

KUKORICA VETŐMAG AJÁNLAT KUKORICA VETŐMAG AJÁNLAT 2014 dekalbteszt.hu dekalbmet.hu 04.30. ÚJ DKC3811 9 10 10 9 10 10 Termőképesség Vízleadás Aszálytűrés Korai fejlődési erély Szárszilárdság Gyökérerősség Alacsony növénymagasságú,

Részletesebben

szeged GyönGyszemei kutatás+marketing GK Csillag, GK Szilárd, GK Maros, GK Szemes, GK Judy

szeged GyönGyszemei kutatás+marketing GK Csillag, GK Szilárd, GK Maros, GK Szemes, GK Judy A Gabonakutató Nonprofit Kft. lapja 30. évfolyam 2. szám, 2016. nyár kutatás+marketing szeged GyönGyszemei GK Csillag, GK Szilárd, GK Maros, GK Szemes, GK Judy 1 Tartalom MEGHÍVÓ FAJTABEMUTATÓNKRA...........................3

Részletesebben

A hazai dohánytermesztés biológiai alapjai

A hazai dohánytermesztés biológiai alapjai A hazai dohánytermesztés biológiai alapjai Dr. Varga Lajos Agroport-D Kft. A hazai dohánytermesztés biológiai alapjai Fajtanemesítés Fajtaelismerés Hazai nemesítésű fajták, fajtahasználat Vetőmagtermesztés

Részletesebben

Sikeres kajszibarack tanácskozás és fajtabemutató Cegléden a Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Intézet Nonprofit Közhasznú Kftben

Sikeres kajszibarack tanácskozás és fajtabemutató Cegléden a Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Intézet Nonprofit Közhasznú Kftben Sikeres kajszibarack tanácskozás és fajtabemutató Cegléden a Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Intézet Nonprofit Közhasznú Kftben 2013 július 16-án több mint százan vettek részt a Gyümölcstermesztési

Részletesebben

Fiatal mezőgazdasági termelő - 67/2007 FVM rendelet támogatási jogszabály alapján - Miklósik Ivett

Fiatal mezőgazdasági termelő - 67/2007 FVM rendelet támogatási jogszabály alapján - Miklósik Ivett Fiatal mezőgazdasági termelő - 67/2007 FVM rendelet támogatási jogszabály alapján - Miklósik Ivett Bemutatkozás Mezőgazdasággal már kiskoromban megismerkedtem, édesapám agronómus volt egy TSZ-ben Középiskola

Részletesebben

t/ha őszi búza 4,4-4,6 őszi árpa 4,0-4,2 tavaszi árpa 3,5-3,7 tritikálé 3,6-3,8 rozs 2,4-2,6 zab 2,6-2,8 repce 2,3-2,4 magborsó 2,3-2,5

t/ha őszi búza 4,4-4,6 őszi árpa 4,0-4,2 tavaszi árpa 3,5-3,7 tritikálé 3,6-3,8 rozs 2,4-2,6 zab 2,6-2,8 repce 2,3-2,4 magborsó 2,3-2,5 1.) Magyarországi helyzet Piaci információk a gabonáról és az olajnövényekről A Magyar Agrárkamara Növénytermesztési Osztályának június 24.-i ülésén elhangzottak szerint a kalászosokból jó termés ígérkezik.

Részletesebben

Hungary-Romania Cross-Border Co-operation Programme 2007-2013

Hungary-Romania Cross-Border Co-operation Programme 2007-2013 Hungary-Romania Cross-Border Co-operation Programme 2007-2013 Projekt címe: Határon átnyúló együttműködés a mezőgazdasági kutatás és oktatás területénbúza stressz ellenálló képességének fokozása érdekében

Részletesebben

III. GABONAKUTATÓ FÓRUM 2014

III. GABONAKUTATÓ FÓRUM 2014 A Gabonakutató Nonprofit Kft. tisztelettel meghívja III. GABONAKUTATÓ FÓRUM 2014 című rendezvényére.. KILENC ÉVTIZED ÉS A JELENLEGI KUTATÁSI EREDMÉNYEK Időpont: 2014. november 18. (kedd) 10.30 17.30 2014.

Részletesebben

TEJELŐ SZARVASMARHÁK ÖKOLÓGIAI TAKARMÁNYOZÁSÁRA AJÁNLOTT HAZAI SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYFAJOK ÉS FAJTÁK ISMERTETŐJE

TEJELŐ SZARVASMARHÁK ÖKOLÓGIAI TAKARMÁNYOZÁSÁRA AJÁNLOTT HAZAI SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYFAJOK ÉS FAJTÁK ISMERTETŐJE 1 TEJELŐ SZARVASMARHÁK ÖKOLÓGIAI TAKARMÁNYOZÁSÁRA AJÁNLOTT HAZAI SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYFAJOK ÉS FAJTÁK ISMERTETŐJE TECH_08/A3/2-2008-0423 (CONFU_08) kutatási konzorcium 2014 2 SZÁNTÓFÖLDI ZÖLDTAKARMÁNY-NÖVÉNYEK

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 8. Előadás A növénytermesztés általános szervezési és ökonómiai kérdései Előadás témakörei

Részletesebben

KÁLIUM. a minőség és termésbiztonság tápanyaga a szőlőtermesztésben

KÁLIUM. a minőség és termésbiztonság tápanyaga a szőlőtermesztésben KÁLIUM a minőség és termésbiztonság tápanyaga a szőlőtermesztésben Az elmúlt években az elégtelen műtrágya-felhasználás következtében talajaink tápanyagtartalma és tápanyagszolgáltató képessége csökkent,

Részletesebben

Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések. Székesfehérvár 2014.11.27

Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések. Székesfehérvár 2014.11.27 Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések Székesfehérvár 2014.11.27 Termésbecslés 6/2014. (II. 6.) VM rendelet a termésbecslésről A szakmaközi

Részletesebben

Várható változások a csávázás szabályozásában

Várható változások a csávázás szabályozásában Várható változások a csávázás szabályozásában 2014.05.22. VSZT/SGS ESTA fórum Ruthner Szabolcs Előadás tartalma: ESTA minősítések helyzete: Miért alkalmazzuk az ESTA-t? Európai helyzetkép (résztvevő országok,

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS 2005 BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Készült a KSH Mezőgazdasági és környezetstatisztikai főosztályán Főosztályvezető: Dr. Laczka Éva Főosztályvezető-helyettes:

Részletesebben

KIEMELÉSEK. A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: 2012. Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke

KIEMELÉSEK. A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: 2012. Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke KIEMELÉSEK A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: 2012 Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke A szerző által az egy milliárd szegény, éhes embernek, a sorsuk

Részletesebben

A Gabonakutató 9. évtizede

A Gabonakutató 9. évtizede A Gabonakutató 9. évtizede Szilágyi László ügyvezető igazgató Növénynemesítés és kutatás 60 fő kutató, ebből: 12 fő egyetemi doktor 17 fő kandidátus ill. PhD fokozatú 4 fő akadémiai doktor 1 fő az Akadémia

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Ősze Gábor Termékfelelős, Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2015. április 16. Tevékenységünk A Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési

Részletesebben

Őszi búzafajták magas hozamának megőrzése környezeti stressz hatása alatt

Őszi búzafajták magas hozamának megőrzése környezeti stressz hatása alatt Őszi búzafajták magas hozamának megőrzése környezeti stressz hatása alatt WHEATSTR OM-00887/2009 Záró Jelentés: Időszak: 2009. október 1. - 2011. szeptember 30. Támogatott szervezet: Vetőmag Szövetség

Részletesebben

GabonaKutató HÍRADÓ 2013. gabonakutató nonprofit kft. Kutatás + Marketing. A Gabonakutató Kft. kalászos fajtabemutatói

GabonaKutató HÍRADÓ 2013. gabonakutató nonprofit kft. Kutatás + Marketing. A Gabonakutató Kft. kalászos fajtabemutatói Kutatás + Marketing GabonaKutató A Gabonakutató Nonprofit Kft. lapja 27. évfolyam 2. szám 2013. nyár A Gabonakutató Kft. kalászos fajtabemutatói HÍRADÓ 2013 2013. május 30. Táplánszentkereszt Növénynemesítő

Részletesebben

TISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet

TISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet Agrárgazdasági Kutató Intézet A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN AKI Budapest 2010 AKI Agrárgazdasági Információk Kiadja: az Agrárgazdasági

Részletesebben

GK BÉKÉS (2005) Javító minőségű, nagy termőképességűőszi búza fajta.

GK BÉKÉS (2005) Javító minőségű, nagy termőképességűőszi búza fajta. GK BÉKÉS (2005) Javító minőségű, nagy termőképességűőszi búza fajta. Korai, megbízható fagy- és télállóságú, szárazságtűrő. Termőképessége üzemi körülmények között: 5-7,5 t/ha Esésszáma: 260-300 Szedimentációs

Részletesebben

PIONEER PRÉMIUM AJÁNLAT A SIKER BENNE VAN A TARTALOMBÓL. www.dupontpioneerhirlevel.com

PIONEER PRÉMIUM AJÁNLAT A SIKER BENNE VAN A TARTALOMBÓL. www.dupontpioneerhirlevel.com 07 1. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM 2013. OKTÓBER A TARTALOMBÓL PIONEER PRÉMIUM AJÁNLAT A SIKER BENNE VAN PIONEER PROTECTOR TM = KIEMELKEDŐ BIZTONSÁG! TERMELŐI INTERJÚ - TERMELÉS PIONEER VETŐMAGOKKAL AZ AFLATOXIN

Részletesebben

Ismertesse az őszi búza termesztésének célját, jelentőségét, technológiáját! Információtartalom vázlata:

Ismertesse az őszi búza termesztésének célját, jelentőségét, technológiáját! Információtartalom vázlata: 1. Ismertesse az őszi búza termesztésének célját, jelentőségét, technológiáját! Információtartalom vázlata: Termesztés céljai, jelentősége (fő- és melléktermékek felhasználása) Fajtaismeret (fontosabb

Részletesebben

ŐSTERMELŐ Gazdálkodók Lapja. Jónásné Zselezni Borbála programmenedzser PRIMOM Alapítvány

ŐSTERMELŐ Gazdálkodók Lapja. Jónásné Zselezni Borbála programmenedzser PRIMOM Alapítvány ŐSTERMELŐ Gazdálkodók Lapja Jónásné Zselezni Borbála programmenedzser PRIMOM Alapítvány Kezdetek A mezőgazdasági őstermelői igazolványról szóló 228/1996. (XII.26.) kormányrendelet meghatározta a mezőgazdasági

Részletesebben

Szimulált vadkárok szántóföldi kultúrákban

Szimulált vadkárok szántóföldi kultúrákban Szimulált vadkárok szántóföldi kultúrákban Napraforgó, kukorica és őszi búza Dr. habil. Marosán Miklós iü. szakértő Dr. Király István iü. szakértő Bevezetés A termésképzés befejeződése előtt keletkező

Részletesebben

Tisztelt Gazdálkodó!

Tisztelt Gazdálkodó! EURALIS HÍRLEVÉL 2011/4. EURALIS VETŐMAG KFT. 1118. Budapest, Rétköz u. 5. Tel.: 06-1-883-8884 Fax: 06-1-883-8885 www.euralis.hu Tisztelt Gazdálkodó! A jó idő érkeztével egyre sűrgetőbbé válik a határban

Részletesebben

A köles kül- és belpiaca

A köles kül- és belpiaca A köles kül- és belpiaca Györe Dániel tudományos segédmunkatárs Agrárgazdasági Kutató Intézet Köles Reneszánsza Konferencia 2013. október 25. Budapest Világ gabonatermelése - Az elmúlt 50 évben a főbb

Részletesebben

NETYE BÁLINT Nyugat-Békés megye netye.balint@trigo.hu +36 30 536 8020 1 HORVÁTH PÉTER. Zala, Nyugat-Somogy 2 KASÓ ANDRÁS

NETYE BÁLINT Nyugat-Békés megye netye.balint@trigo.hu +36 30 536 8020 1 HORVÁTH PÉTER. Zala, Nyugat-Somogy 2 KASÓ ANDRÁS 2015 1 HORVÁTH PÉTER 10 Zala, Nyugat-Somogy 8 horvath.peter@trigo.hu 9 5 12 +36 30 251 0178 1 2 KASÓ ANDRÁS 13 11 Baranya, Somogy megye 6 2 kaso.andras@trigo.hu 4 +36 30 525 1775 3 LUDÁNYI PÉTER Baranya,

Részletesebben

Növénytermesztési és kertészeti termékek termelése. /Elméleti jegyzet/

Növénytermesztési és kertészeti termékek termelése. /Elméleti jegyzet/ Növénytermesztési és kertészeti termékek termelése /Elméleti jegyzet/ Növénytermesztési és kertészeti termékek termelése /Elméleti jegyzet/ Szerző: Kocsisné Molnár Gitta Pannon Egyetem Georgikon Kar (12.

Részletesebben

Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben

Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben Egyed Imre Czikkhalas Kft. Debrecen 2011. Innováció Innováció: az a társadalmi jelenség, amely a technikai eszközök, technológiák

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS Versenyképességünk helyzete Európában 2010 2014. Előzmények: a hazai agrár-élelmiszer ipar elmúlt 25 éve ~ A '80-as évek végére a tőkeigényes állattenyésztési

Részletesebben

Őszi sörárpa termesztéstechnológia

Őszi sörárpa termesztéstechnológia Raiffeisen-Agro Magyarország Kft. szakmai anyag Őszi sörárpa termesztéstechnológia 1. A vetés ideje Fontos a vetés időpontjának meghatározása, optimális periódusnak mondható az október 10-20. között, nem

Részletesebben

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár 2014. október 30. Herceghalom, Tejágazati Konferencia Az új Közös Agrárpolitika

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

Németh Tamás, Szabó József, Fodor Nándor, Koós Sándor, Magyar Marianna, Pásztor László, Radimszky László, Dombos Miklós, László Péter, Bakacsi Zsófia

Németh Tamás, Szabó József, Fodor Nándor, Koós Sándor, Magyar Marianna, Pásztor László, Radimszky László, Dombos Miklós, László Péter, Bakacsi Zsófia Németh Tamás, Szabó József, Fodor Nándor, Koós Sándor, Magyar Marianna, Pásztor László, Radimszky László, Dombos Miklós, László Péter, Bakacsi Zsófia Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai

Részletesebben

Tartalomjegyzék TARTALOM

Tartalomjegyzék TARTALOM ŐSZI FAJTAAJÁNLAT 2015 TARTALOM Tartalomjegyzék Köszöntő... 1 Őszi kalászos összefoglaló táblázat... 2 3 ŐSZI BÚZA GK Ígéret ÚJ... 4 GK Csillag... 5 GK Békés... 6 GK Futár... 7 GK Körös... 8 GK Berény...

Részletesebben

Tartamkísérletek, mint a tájgazdálkodás alapjai Keszthelyi tartamkísérletek. Kismányoky Tamás Veszprémi Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar

Tartamkísérletek, mint a tájgazdálkodás alapjai Keszthelyi tartamkísérletek. Kismányoky Tamás Veszprémi Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar Tartamkísérletek, mint a tájgazdálkodás alapjai Keszthelyi tartamkísérletek Kismányoky Tamás Veszprémi Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar A szántóföldi tartamkísérletek olyan élő laboratóriumként

Részletesebben

Az agrárgazdaság szereplôi. A mezôgazdaság eredményei. Vadgazdálkodás és halászat. az élelmiszergazdaságban

Az agrárgazdaság szereplôi. A mezôgazdaság eredményei. Vadgazdálkodás és halászat. az élelmiszergazdaságban TARTALOM 3 Elôszó 4 6 10 Az agrárgazdaság szereplôi A magyar mezôgazdaság adottságai A mezôgazdaság eredményei 14 Erdôgazdálkodás 15 Vadgazdálkodás és halászat 16 Agrár-vidékfejlesztési intézkedések 20

Részletesebben

A búza rozsdabetegségei

A búza rozsdabetegségei NÖVÉNYVÉDELEM ROVATVEZETŐ: Dr. Békési Pál c. egyetemi tanár Veszélyes növénybetegségek (II./2.) A sorozat megtervezésében és szerkesztésében közreműködik Dr. Békési Pál és Dr. Fischl Géza A burgonya Y

Részletesebben

7.1. A kutatásunk célja. - A nemesítők részére visszajelzést adni arról, hogy az új hibridek a herbicidek fitotoxikus hatását mennyiben viselik el.

7.1. A kutatásunk célja. - A nemesítők részére visszajelzést adni arról, hogy az új hibridek a herbicidek fitotoxikus hatását mennyiben viselik el. 7. A HERBICIDEK SZELEKTIVITÁSÁNAK ILLETVE A KÜLÖNBÖZŐ GENOTÍPUSÚ KUKORICAHIBRIDEK ÉS AZOK SZÜLŐPARTNEREINEK SPECIFIKUS HERBICID- ÉRZÉKENYSÉGÉNEK VIZSGÁLATA 7.1. A kutatásunk célja - A nemesítők részére

Részletesebben

A FEJÉR MEGYEI KÖZGYŰLÉS 2015. JÚNIUS 25-I ÜLÉSÉRE

A FEJÉR MEGYEI KÖZGYŰLÉS 2015. JÚNIUS 25-I ÜLÉSÉRE E LŐTERJESZTÉS A FEJÉR MEGYEI KÖZGYŰLÉS 2015. JÚNIUS 25-I ÜLÉSÉRE 1. IKTATÓSZÁM:33-6/2015. MELLÉKLET: TÁRGY: Tájékoztató a megyei vetőmag-előállítás helyzetéről, jelentőségéről és jövőbeni kihívásairól

Részletesebben

Ajánló. szi fajtaajánlat 2011

Ajánló. szi fajtaajánlat 2011 szi Ajánló A 87 esztend s Gabonakutató NonproÞt Közhasznú Kft. kalászos gabona és szi káposztarepce át immár 40. alkalommal vehetik kézbe érdekl d ink. Minden bizonnyal a búza az a növény, melynek sorsa

Részletesebben

Gramix Prog. Gramix Program. Gramix Program. egyedülálló. célszerűség. célszerűség. gyártástechnológia K+F K+F K+F K+F. minőség. minőség.

Gramix Prog. Gramix Program. Gramix Program. egyedülálló. célszerűség. célszerűség. gyártástechnológia K+F K+F K+F K+F. minőség. minőség. K+F Gramix Program tudatos gazdálkodás gyedi etétel yság s kelát prémium minőség mezo- és mikroelemek egyedülálló gyártástechnológia rugalmasság prémium minőség Program hozzáadott érték ezo- és elemek

Részletesebben

Fajtavizsgálatok ökológiai burgonyatermesztésben

Fajtavizsgálatok ökológiai burgonyatermesztésben Fajtavizsgálatok ökológiai burgonyatermesztésben Papp Orsolya kertészeti szakreferens Burgonya Ágazati Fórum Keszthely, 2014. jan. 16. A Tanács 834/2007/EK rendelete (2007. június 28.) az ökológiai termelésről

Részletesebben

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Erősnek lenni vs. erősnek látszani Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Ingatlanfejlesztés Építőipar A kettő nem létezik egymás nélkül! Ingatlanpiac a válság előtt Aranykor Tervezhető bérleti díjak

Részletesebben

A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN

A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN A K I I Budapest 2003 Agrárgazdasági Tanulmányok 2003. 6. szám Kiadja: az Agrárgazdasági

Részletesebben

AZ ALKOHOLGYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEINEK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA A TAKARMÁNYGYÁRTÁSBAN. Dr. Koppány György VITAFORT ZRT

AZ ALKOHOLGYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEINEK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA A TAKARMÁNYGYÁRTÁSBAN. Dr. Koppány György VITAFORT ZRT AZ ALKOHOLGYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEINEK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA A TAKARMÁNYGYÁRTÁSBAN Dr. Koppány György VITAFORT ZRT BEVEZETÉS A BIOÜZEMANYAG CÉLÚ ALKOHOLGYÁRTÁS ALAPANYAGAI A MAGAS SZÉNHIDRÁT TARTALMÚ NÖVÉNYI

Részletesebben

Cziráki László 2014.

Cziráki László 2014. Cziráki László 2014. A talajerő utánpótlás Feladata: a talaj termőképességének fenntartása, a kivont tápanyagok pótlása a talaj táplálása úgy, hogy az a növényt táplálhassa Fogalma: minden olyan anyag

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

Aktuális tapasztalatok, technológiai nehézségek és kihívások a növényvédelemben

Aktuális tapasztalatok, technológiai nehézségek és kihívások a növényvédelemben Aktuális tapasztalatok, technológiai nehézségek és kihívások a növényvédelemben Dr. Ripka Géza MgSzH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Monor, 2012. Mezőgazdaság az új évezredben Oly

Részletesebben

Összefoglaló. A takarmánybúza ára július 6-7-én még tartja magát, utána élesen esni fog. Az igazodás előtt még van a piacon lehetőség.

Összefoglaló. A takarmánybúza ára július 6-7-én még tartja magát, utána élesen esni fog. Az igazodás előtt még van a piacon lehetőség. Zöldforrás Beruházó és Pályázatkészítő Iroda 8000 Székesfehérvár, Károly János u. 18. Telefon: 22/503-123 Fax: 22/503-124 Mobil: 70/318-72-32 E-mail: gyulai@biogaz.axelero.net www.zoldforras.hu 2009/15

Részletesebben

Mikrobiológiai megoldások a fenntartható gazdálkodáshoz

Mikrobiológiai megoldások a fenntartható gazdálkodáshoz Mikrobiológiai megoldások a fenntartható gazdálkodáshoz FÓKUSZBAN A GYÖKÉR 100 millió 1 milliárd baktérium grammonként nagy része hasznos, egy része nem FÓKUSZBAN A GYÖKÉR A cégről dióhéjban: Az AGRO.bio

Részletesebben

IX. EURÓPAI KENYÉRÜNNEP OROSHÁZA- GYOPÁROSFÜRDŐ

IX. EURÓPAI KENYÉRÜNNEP OROSHÁZA- GYOPÁROSFÜRDŐ Győri Zoltán zsűritag beszámolója 2012.08.19.-2012.08.20 IX. EURÓPAI KENYÉRÜNNEP OROSHÁZA- GYOPÁROSFÜRDŐ E URÓPAI KENYÉRÜNNEPEK O ROSHÁZÁN A IX. Európai Kenyérünnep és az egyéb programok plakátja. Forrás:

Részletesebben

Tárgy: a Betakarítási Koordinációs Bizottság 2008. november 21-i záró ülése

Tárgy: a Betakarítási Koordinációs Bizottság 2008. november 21-i záró ülése )$(* +,#-&-%.#/#-0100!"#$%&'%(!0 1860 Budapest, Pf. 1. 301-4000 Fax: 302-0408 Ügyiratszám: 33 386/45/2008. KPSZO- /2008. Tárgy: a Betakarítási Koordinációs Bizottság 2008. november 21-i záró ülése z őszi

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

Szakszerű választás, ÉSSZERŰ MEGOLDÁS!

Szakszerű választás, ÉSSZERŰ MEGOLDÁS! Szakszerű választás, ÉSSZERŰ MEGOLDÁS! KUKORICA HIBRID AJÁNLAT 2015. HISSZÜK, HOGY A SZAKSZERŰSÉG A LEGKIFIZETŐDŐBB! Tisztelt Partnerünk! Az elmúlt évtizedekben a kezdetektől napjainkig a KITE Zrt a folyamatos

Részletesebben

Szemescirok termesztési technológia

Szemescirok termesztési technológia Szemescirok termesztési technológia A szemescirok nagy termőképességű, kiváló szárazságtűrő-képességű, közepes- és gyengébb talajadottságú területeken is jövedelmezően termeszthető szemestakarmánynövény.

Részletesebben

AGRO.bio. Talaj növény élet. Szabó Gábor területi képviselő. Minden itt kezdődik

AGRO.bio. Talaj növény élet. Szabó Gábor területi képviselő. Minden itt kezdődik AGRO.bio Talaj növény élet Szabó Gábor területi képviselő Minden itt kezdődik Az ENSZ 2015-öt A termőtalajok nemzetközi évének nyilvánította. Az ENSZ előrejelzései alapján a nem megfelelő talajművelési

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

A Kaposvári Egyetem nyúltenyésztési programja PANNON NYÚLTENYÉSZTÉSI PROGRAM. Anyai vonal. Pannon fehér. Nagytestű vonal

A Kaposvári Egyetem nyúltenyésztési programja PANNON NYÚLTENYÉSZTÉSI PROGRAM. Anyai vonal. Pannon fehér. Nagytestű vonal A HÁROM GENOTÍPUS FŐBB JELLEMZŐI: A Kaposvári Egyetem nyúltenyésztési programja PANNON NYÚLTENYÉSZTÉSI PROGRAM A Kaposvári Egyetem három állomány szelekcióját végzi Anyai vonal Pannon fehér Nagytestű vonal

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI TÉR (TALAJ-NÖVÉNY) ANYAGFORGALMÁNAK INTERAKTÍV VIZSGÁLATA A MINŐSÉGI BÚZA ELŐÁLLÍTÁSA CÉLJÁBÓL. T 037 442 sz.

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI TÉR (TALAJ-NÖVÉNY) ANYAGFORGALMÁNAK INTERAKTÍV VIZSGÁLATA A MINŐSÉGI BÚZA ELŐÁLLÍTÁSA CÉLJÁBÓL. T 037 442 sz. A NÖVÉNYTERMESZTÉSI TÉR (TALAJ-NÖVÉNY) ANYAGFORGALMÁNAK INTERAKTÍV VIZSGÁLATA A MINŐSÉGI BÚZA ELŐÁLLÍTÁSA CÉLJÁBÓL T 37 442 sz. OTKA téma Zárójelentés A magyar növénytermesztésben jelentős szerepet játszanak

Részletesebben

Gyakorló feladatok a Komplex elemzés tárgyhoz Témakör: Mezőgazdaság

Gyakorló feladatok a Komplex elemzés tárgyhoz Témakör: Mezőgazdaság 1. példa Az AgroHungária Rt. rendelkezésére álló terület nagysága 4.981 ha (1 ha = 10.000 m 2 ). A földterület művelési ágak szerinti csoportosítását az 1. táblázat szemlélteti. Művelési ág Terület (ha)

Részletesebben

Olajos növények termesztés-technológiai ajánlat 2012

Olajos növények termesztés-technológiai ajánlat 2012 Olajos növények termesztés-technológiai ajánlat 2012 Tartalomjegyzék Bevezető 4. Napraforgó vetőmagajánlat NK Kondi 10. NK Brio 14. NK Oktava 16. NK Delfi 18. Alexandra PR 20. NK Neoma 22. NK Alego 26.

Részletesebben

FINO CSOPORT 2013.11.06.

FINO CSOPORT 2013.11.06. FINO CSOPORT 2013.11.06. FINO CSOPORT Földrajzi elhelyezkedés Mezőgazdasági vertikum 100% magyar családi tulajdonban ÁLLATTENYÉSZTÉS 2013 2014 Tejelő tehén állomány (fő): 2.500 3.300 Tejtermelés (Liter/nap):

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Fenntartható mezőgazdálkodás. 98.lecke Hosszú távon működőképes, fenntartható

Részletesebben

GabonaKutató. 90 év HÍRADÓ. a jövő kenyeréért. tapasztalatával. Kutatás + Marketing

GabonaKutató. 90 év HÍRADÓ. a jövő kenyeréért. tapasztalatával. Kutatás + Marketing Kutatás + Marketing GabonaKutató A Gabonakutató Nonprofit Kft. lapja 28. évfolyam 2. szám 2014. nyár HÍRADÓ 90 év tapasztalatával a jövő kenyeréért Terménytároló Vetőmagüzemi fejlesztés Meghívjuk bemutatóinkra

Részletesebben

Térinformatika gyakorlati alkalmazási lehetőségei a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságán

Térinformatika gyakorlati alkalmazási lehetőségei a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságán Barkász Zsuzsanna Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Székesfehérvár, 2009. Térinformatika gyakorlati alkalmazási lehetőségei a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi

Részletesebben

Vállalkozás általános bemutatása

Vállalkozás általános bemutatása Helyi adottságokhoz, erőforrásokhoz illeszkedő térségi gazdaságfejlesztés keretében Helyi vállalkozások fejlesztése, új szolgáltatási paletták kialakítása, versenyképességük növelése célterületre benyújtott

Részletesebben

TEMATIKUS TERV. Oktatási cél: Az őszi búza termesztésének enciklopédikus tárgyalása a Gazda I. képzésnek megfelelően koncentrálva.

TEMATIKUS TERV. Oktatási cél: Az őszi búza termesztésének enciklopédikus tárgyalása a Gazda I. képzésnek megfelelően koncentrálva. 1. számú melléklet (Forrás: K.B) TEMATIKUS TERV Téma: Az őszi búza termesztése. Oktatási cél: Az őszi búza termesztésének enciklopédikus tárgyalása a Gazda I. képzésnek megfelelően koncentrálva. Nevelési

Részletesebben

UMG MICRO. mikrogranulált starter műtrágya

UMG MICRO. mikrogranulált starter műtrágya UMG MICRO mikrogranulált starter műtrágya A mezőgazdasági termelők körében egyre jelentősebb az igény olyan korszerű, hatékony és környezetkímélő technológiák iránt, amelyek minél nagyobb biztonsággal

Részletesebben

2. melléklet a 35/2015. (VI. 30.) FM rendelethez

2. melléklet a 35/2015. (VI. 30.) FM rendelethez 66 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y. évi 9. szám. melléklet a /. (VI..) FM rendelethez Értékelési szemrendszer a. () bekezdése alapján benyújtott pályázatokhoz Értékelési szem Értékelési szemok kategóriák A TANYA

Részletesebben

A nagy széltippan növekvő gond őszi búzában

A nagy széltippan növekvő gond őszi búzában A nagy széltippan növekvő gond őszi búzában Immár több mint tíz éve használható az őszi búza és a tritikálé gyomirtására, elsősorban egyszikű gyomnövények ellen, a szulfoszulfuron hatóanyagú ATHOS TM.

Részletesebben

AZ ÉLET DIADALA NAPHARCOS MAGAZIN. A Napharcos különlegessége és egyedisége. Napharcos biológiai sejtjavító specialista. Légy erős, élj hosszan!

AZ ÉLET DIADALA NAPHARCOS MAGAZIN. A Napharcos különlegessége és egyedisége. Napharcos biológiai sejtjavító specialista. Légy erős, élj hosszan! Napharcos biológiai sejtjavító specialista NAPHARCOS MAGAZIN 2014 november, 1. évfolyam. III. szám Légy erős, élj hosszan! Legyen több élet a napjaidban és több nap az életedben! AZ ÉLET DIADALA A Napharcos

Részletesebben

GVOP-2004-2.1.2. pályázati útmutató kivonat

GVOP-2004-2.1.2. pályázati útmutató kivonat GVOP-2004-2.1.2. pályázati útmutató kivonat KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK RÉSZÉRE KORSZRŰ MENEDZSMENT RENDSZEREK ÉS TECHNIKÁK TÁMOGATÁSA* Támogatás mértéke: *Forrás: www.gkm.hu A projekt elszámolható költségének

Részletesebben

Használja ki a vállalati innovációs és kutatás-fejlesztési pályázati lehetőségeket segítségünkkel!

Használja ki a vállalati innovációs és kutatás-fejlesztési pályázati lehetőségeket segítségünkkel! Használja ki a vállalati innovációs és kutatás-fejlesztési pályázati lehetőségeket segítségünkkel! Nagyobb támogatottság, nagyobb versenyképesség! Glósz és Társa innováció menedzsment www.glosz.hu Innováció

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Martonvásári. Fajtakatalógus 2013-2014

Martonvásári. Fajtakatalógus 2013-2014 Martonvásári Fajtakatalógus 2013-2014 Tartalomjegyzék Martonvásári őszi fajtaajánlat 2013 1 Jegyzetek 2 Prémium minőségű búzafajták 3 Mv Karizma 4 Mv Menüett 5 Mv Toldi 6 Mv Suba 7 Mv Ködmön 8 Mv Pántlika

Részletesebben

Borászati technológia I.

Borászati technológia I. Borászati technológia I. A borszőlő minőségét befolyásoló tényezők Az alapanyag minősége alapvetően meghatározza a termék minőségét! A szőlész és a borász együttműködése nélkülözhetetlen. A minőségi alapanyag

Részletesebben

Az EM készítmények használatának komplex vizsgálata című témáról

Az EM készítmények használatának komplex vizsgálata című témáról KUTATÁSI JELENTÉS Az EM készítmények használatának komplex vizsgálata című témáról Készítette: Futó Zoltán főiskolai docens Mezőtúr, 2006. ANYAG ÉS MÓDSZER A kísérletet az EM Magyarország Kft együttműködésével

Részletesebben

A fajta- és termesztéstechnológiai kísérletek vetése (Mosonmagyaróvár, 2010. október 28.) Közönséges őszi búza- és tönköly kísérletek eredményei

A fajta- és termesztéstechnológiai kísérletek vetése (Mosonmagyaróvár, 2010. október 28.) Közönséges őszi búza- és tönköly kísérletek eredményei Csapadékadatok (, 2005-2012.) Közönséges őszi búza- és tönköly kísérletek eredményei Dr. Kajdi Ferenc Dr. Martin Polovka Győri Tibor Dr. Schmidt Rezső Dr. Szakál Pál Dr. Beke Dóra Schiller Ottília Teschner-Kovács

Részletesebben

Intézmény neve Székhely Génmegőrzési téma

Intézmény neve Székhely Génmegőrzési téma Intézmény neve Székhely Génmegőrzési téma Ceglédi Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Vírusmentes gyümölcs törzsültetvények a Fás gyümölcs géngyűjteményi tételek megőrzése Intézet Kht. Cegléd (kajszi,

Részletesebben