Ismertesse meg muzeológus és közművelődésben dolgozó érdeklődő kollégáival az évi CXL. törvény nyilvános könyvtári ellátásra vonatkozó részét!

Átírás

1 1. Tétel Ismertesse meg muzeológus és közművelődésben dolgozó érdeklődő kollégáival az évi CXL. törvény nyilvános könyvtári ellátásra vonatkozó részét! 1. Az évi CXL. törvény nyilvános könyvtári ellátásra vonatkozó részének előzményei; kialakulásának körülményei a kilencvenes években 2. Az évi CXL. törvény nyilvános könyvtári ellátásra vonatkozó részének hatálya, fogalmai (könyvtár, könyvtári szakember, könyvtári dokumentum stb.) 3. Az évi CXL. törvény nyilvános könyvtári ellátásra vonatkozó részének fontosabb megállapításai 4. Az évi CXL. törvény könyvtári vonatkozású követő jogszabályai 1. Rendszerváltást követő évek ( ) Könyvtári rendszer széthullása szakszervezeti hálózat széthullása, megszűnés, beolvadás,, bizonytalan ágazati irányítás, OSZK Könyvtártudományi Központ-koordináló tevékenysége megszűnt megszűnt a szakfelügyelet, önkormányzati törvény 1990.LXV tv. A könyvtárak fenntartása nem kötelező feladat, önkormányzati törvény XX tv. Könyvtári szolgálat fenntartása kötelező nincs mellérendelve forrás, államháztartási reform - állami tehervállalás csökkentése. Hogyan tovább? Mecenatúra-nem igazán működik, pályázatok eseti támogatások, térítéses szolgáltatások? o bérbeadás, o más funkciók felvállalása, feladatfinanszírozás? rendszerben működés? szolgáltatások kiszélesítése. Közkönyvtárak funkcióváltása könyvtáros könyvtárából használó központú szolgáltatás szervezés. új igények új felhasználói kör, szociális funkció erősödés, közösségi szintér szerep, minőség kérdése, új ismerethordozó számítógép, 1.

2 1. Tétel gépesítés, elektronikus könyvtár, virtuális könyvtár. SWOT analízis a rendszerváltás előtti könyvtárügyről A könyvtárügy erőssége: a könyvtári fejlesztések (irányelvek, normatívák) a nyugat európai és skandináv mintákat követték, a hálózatok következtében az együttműködés ismert forma volt, széleskörű szolgáltatás, jelentős, átfogó gyűjtemények, Európában meglévő szolgáltatások Magyarországon is jelen voltak (zenei, vakok és hangos könyv), elkötelezett, hivatását szerető könyvtáros. A könyvtárügy gyengesége: a társadalomban múlt századi könyvtárkép él, a fejlesztésekben nem jelent meg a könyvtár, elavult volt a jogi szabályozás, az ideológiai alapok szervezett hálózat szétesése maradékelvű finanszírozás mellett nincs lehetőség innovatív fejlesztésre, gyenge a könyvtárosi érdekérvényesítés, hiányos szakmai ismeret. Veszélyek: az Európában megjelenő új könyvtár-informatikai trendek érintetlenül hagyják az országot, a könyvtári terület nem kerül be a hazai fejlesztendő területek közé, az információs társadalom kihívásai nem érintik a könyvtárakat, nem a könyvtár lesz az információ gyűjtő és szolgáltató hely, a könyvtár az információs társadalom megvalósítandó feladatai miatt a hazai fejlesztések egyik kulcsintézményévé válik, a jogi keretek korszerűsítése és a telematikai fejlesztések következtében az élvonalba kerül, a könyvtár kormányzati szinten is az információs társadalom alapintézményévé válik. Stratégiai fejlesztési terv a könyvtárügy átalakítására A könyvtárügy jövőképe: az információs társadalom alapintézménye az információt gyűjtő, feltáró és szolgáltató intézmény a könyvtár. 2.

3 1. Tétel A könyvtárügy átfogó célja (küldetése) a könyvtári rendszert alkalmassá kell tenni a hazai és nemzetközi információhoz és tudásanyaghoz történő szabad hozzáférés biztosításával, oktatás különböző szintjeiben részt vevők segítése, az egész életen át tartó tanulás támogatása, szabadidő hasznos eltöltésének segítése, digitális írástudás segítése. 2. A törvény hatálya 5. (1) E törvény hatálya kiterjed: a) a kulturális örökségünkkel foglalkozó szervezetek tevékenységére, személyre és szervezetre, b) a könyvtári dokumentumokra, a könyvtárhasználókra, a nyilvános könyvtárakra, azok fenntartóira, alkalmazottaira és a sajtótermékek kötelespéldányainak szolgáltatóira, c) a közművelődési tevékenység megvalósulásában résztvevőkre, a közösségi színterek, közművelődési intézmények fenntartóira, működtetőire és alkalmazottaira. (2) A könyvtári dokumentumok védelmével és nyilvántartásával kapcsolatosan e törvény hatálya kiterjed azokra a nem nyilvános könyvtárakra is, amelyeknek állománya a nemzeti és egyetemes kulturális örökség része. (3) A könyvtári tevékenységről és a könyvtári alkalmazottakról szóló szabályok vonatkoznak a nem nyilvános könyvtárakra is. (4) A és 99. -okban foglaltak kivételével e törvény hatálya nem terjed ki a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Ltv.) hatálya alá tartozó iratokra, szervekre és személyekre. Nem terjed ki továbbá - viszonosság esetén - a diplomáciai mentességet élvező külföldi állampolgárok tulajdonában levő, külföldről behozott kulturális javakra. (5)-(6) 6. Az e törvény alkalmazásában szereplő fogalmakat a törvény 1. számú melléklete tartalmazza. 6/A. A muzeális intézmények, a nyilvános könyvtárak és a könyvtári tevékenység, valamint a közművelődési intézmények tevékenységének ágazati irányítását a kultúráért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) látja el. E feladatának ellátásában - közreműködőként - szakfelügyelői és szakmai testületeket működtethet. Hatálybalépés 96. (1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott kivételekkel január 1-jén lép hatályba. (2) A törvény II. része, a Btk. módosításáról rendelkező a, a polgári perrendtartás módosításáról szóló a és a 2. számú melléklete július 1-jén 3.

4 1. Tétel lép hatályba, e rendelkezéseket a hatálybalépés után indított eljárásokra kell alkalmazni. (3) A törvény 92. -a (5) bekezdésének b) pontja január 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg az (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (4) A törvény 94. -ának (4)-(6) bekezdése január 1-jén lép hatályba. Fogalmak: f) Könyvtár: az e törvényben meghatározott könyvtári dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését és használatát biztosító szervezet. g) Könyvtárhasználati jog: a könyvtárak szolgáltatásainak igénybevételére vonatkozó jog. h) Könyvtárhasználó: a könyvtár szolgáltatásait igénybe vevő személy vagy szervezet. i) Könyvtári dokumentum: a könyvtár által állományba vett, alap- és kiegészítő feladatai ellátásához szükséges tudományos, oktatási, művészeti, közművelődési vagy történeti értékű könyv, időszaki kiadvány, egyéb kiadvány, illetőleg minden szöveg-, kép-, adat- és hangrögzítés, beleértve a könyvtár állományába vett elektronikus dokumentumot is, kivéve az Ltv. hatálya alá tartozó, irattári jellegű levéltári anyagnak minősülő dokumentumot. j) Könyvtári dokumentum feltárása: az a folyamat, amelyben a könyvtári dokumentumokat a bennük lévő tartalmi és az őket jellemző formai jegyek alapján nyilvántartják, annak érdekében, hogy a könyvtárhasználó minél több szempont szerint tájékozódhasson a gyűjteményben. k) Könyvtári gyűjtemény: a könyvtár tervszerűen fejlesztett, rendezett, feltárt állománya. l) Könyvtári szakember: a könyvtáros, a könyvtári informatikus, a könyvtári aszszisztens, a segédkönyvtáros továbbá a könyvtári feladatok ellátásához szükséges más felső- vagy középfokú végzettséggel rendelkező személy. A könyvtáros felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező szakember. m) Könyvtárközi dokumentumellátás: - a dokumentumok lelőhelyének nyilvántartása és adatszolgáltatás a nyilvántartásból az igénylők részére, - a könyvtárközi kölcsönzés szolgáltatása függetlenül attól, hogy a dokumentum milyen formában és módon kerül az igénylőhöz, - a könyvtárak gyűjteményéből kivont dokumentumok hasznosítása a könyvtári rendszer számára. n) Könyvtárközi kölcsönzés: valamely dokumentum szolgáltatása egyik könyvtárból a másikba, beleértve az eredeti dokumentum kölcsönzését, a másolatok szolgáltatását, valamint a könyvtárközi dokumentumszolgáltatásra vonatkozó kérések közvetítését is. 4.

5 1. Tétel o) Közgyűjtemény: az állam, a helyi önkormányzat, valamint az országos kisebbségi önkormányzat, a köztestület és a közalapítvány tulajdonában (fenntartásában) működő, vagy általuk alapított könyvtár, levéltár, muzeális intézmény, kép-, illetve hangarchívumok. 3. A nyilvános könyvtár alapkövetelményei: 54. mindenki által használható és megközelíthető, könyvtári szakembert alkalmaz, rendelkezik kizárólagosan könyvtári szolgáltatások céljaira alkalmas helyiséggel, rendszeresen, a felhasználók többsége számára megfelelő időpontban tart nyitva, helyben nyújtott alapszolgáltatásai ingyenesek, statisztikai adatokat szolgáltat, ellátja az bekezdésében felsorolt alapfeladatokat. A nyilvános könyvtár alapfeladatai: 55. a fenntartó által kiadott alapító okiratban és szervezeti és működési szabályzatban meghatározott fő céljait nyilatkozatban közzé teszi, gyűjteményét folyamatosan fejleszti, feltárja, megőrzi és rendelkezésre bocsátja, tájékoztat a könyvtár és a nyilvános könyvtári rendszer dokumentumairól és szolgáltatásairól, biztosítja más könyvtárak állományának és szolgáltatásainak elérését, részt vesz a könyvtárak közötti dokumentum és információcserében, a fenntartó kiegészítő feladatokat is meghatározhat. A könyvtárhasználók jogai 56.. a könyvtárhasználó jogosult bármely nyilvános könyvtár szolgáltatásainak igénybevételére, ingyenesen veheti igénybe a következő alapszolgáltatásokat: o könyvtárlátogatás, o a könyvtár által kijelölt gyűjteményrészek használata, o információ a könyvtár és a könyvtári rendszer szolgáltatásairól. A többi szolgáltatás beiratkozáshoz kötött, ingyenes a nyomtatott dokumentumok kölcsönzése, kedvezmény: 16 éven aluliak és a 70 éven felüliek mentesülnek a beiratkozási díj megfizetése alól, pedagógusok és diákok kedvezményezettek, könyvtárhasználati szabályzat. 5.

6 1. Tétel A nyilvános könyvtári ellátás működésének feltételei 59. A miniszter a nyilvános könyvtári ellátás érdekében országos dokumentumellátási rendszert alakít ki, amely magában foglalja: könyvtárközi dokumentumellátást, könyvtári dokumentumok lelőhelynyilvántartását, könyvtárak gyűjteményéből kivont dokumentumok hasznosítását a könyvtári rendszer számára, sajtótermékekből országosan 6 kötelespld biztosítása a könyvtári rendszer számára, kép és hangrögzítés országos nyilvántartási rendszer Magyar Filmintézet, Magyar Rádió, Magyar Televízió Duna Televízió és az évi.i.sz tv. szerinti műsorszolgáltatást nyújtó szervezetek által gyűjtött és őrzött dokumentumokról, Neumann János Multimédia Központ és Digitális Könyvtár (audiovizuális, multimédia, elektronikus dokumentumok) szolgáltató központ kialakítása. A nyilvános könyvtári ellátás rendszerének működtetését és fejlesztését segítő központi szolgáltatások 60. az országos könyvtári informatikai hálózat fejlesztése és tartalmi feltöltése, Magyarországon keletkezett sajtótermékek kötelespéldány-szolgáltatáson alapuló teljes körű gyűjtése, egyéb Mo-on keletkezett dokumentumok, a külföldi hungarikumok gyűjtése,ezek megőrzése, bibliográfiai számbavétele és rendelkezésre bocsátása, kötelespéldányok elosztása, az országos dokumentumellátási rendszer működtetése, határon túli magyarok könyvtári ellátásának segítése, hazai nemzeti és etnikai kisebbségek könyvtári ellátásának segítése, nemzetközi szabványos dokumentumazonosító kiadása és nyilvántartása. 4. A könyvtári törvényt követő jogszabályok 60/1998. (III. 27. Korm r. a sajtótermékek kötelespéldányainak szolgáltatásáról és hasznosításáról, kötelespéldány: egy ország területén kiadott, előállított, bármilyen tájékoztatást v. gondolat közlést tartalmazó, nyilvános közlésre szánt információ hordozó eszköz azaz sajtótermék, sajtótermék: időszaki lap, rádió-televízióműsor, könyv, röplap, egyéb szöveges kiadvány, zenemű, grafika, rajz, fotó, térkép, filmszalag, videokazetta, videolemez, hangszalag, hanglemez, tájékoztatást v. műsort tartalmazó nyilvános közlésre szánt technikai eszköz elektronikus dokumentum, videodokumentum: a műsoros videokazetta, videolemez, videoszalag, 6.

7 1. Tétel elektronikus dokumentum: csak számítógéppel olvasható (mágneslemezen CD-ROM-on vagy egyéb digitális formában megjelenő dokumentum beleértve azt a szoftvert is, amely az elektronikus dokumentum része ill. annak használatához szükséges. A kötelespéldány szolgáltatás a következő feladatok ellátást szolgálja: nemzeti könyvtári, filmarchívumi, egyéb közgyűjteményi gyűjtését és megőrzését, nemzeti bibliográfiai nyilvántartását, nyilvános könyvtári rendszerben való hozzáférhetővé tételét, statisztikai számbavételét, igazgatási feladatok ellátását, szolgáltatni kell: a legalább 50 pld-ban sokszorosított Mo-on előállított v. külföldön előállított és belföldön kiadott sajtótermékből, film videodokumentum elektronikus dok.-nál példányszámtól függetlenül kell szolgáltatni, film, filmek és filmszínházak szöveges plakátjai, műsorfüzetei 1 pld Magyar Filmintézet, műsoros videodokumentumok 1 pld OSZK, 1 pld Magyar Filmintézet, OSZK 6 pld.- 2 db OSZK, 1 db KLTE Könyvtára, 1 db Országgyűlési Könyvtár 2 db szakkönyvtár, egyetemi könyvtár, megyei könyvtár- a megyében megjelenő kiadványokból, 64/1999. (IV. 28.) Korm r. a nyilvános könyvtárak jegyzékének vezetéséről a könyvtárak jogi rendezettségét teszi lehetővé. A rendelet értelmében a 140.CXL. törvény hatálya alá nem tartozó könyvtárak is kérhetik a felvételüket a nyilvános könyvtárak jegyzékére, ha működésük megfelel a törvényben meghatározott alapkövetelményeknek, nyilvános könyvtárak jegyzéke: tartalmazza: település neve, KSH és megyekód, könyvtár neve, címe, vezetője, fenntartója, alaptevékenysége, változások bejelentése Könyvtári Intézet (Amberg Eszter, tel.: , amberg@oszk.hu). 7.

8 2. Tétel A magyar nemzeti könyvtárban kap állást. Ismertesse a nemzeti könyvtárak kialakulásának jellemzőit! Tekintse át a magyar nemzeti könyvtár alapfeladatait, gyűjtőkörét! Mutassa be az Országos Széchényi Könyvtár alapításának körülményeit! 1. A nemzeti könyvtár mint könyvtártípus az évi CXL. törvény alapján 2. A nemzeti könyvtárak létrejöttének típusai, módjai 3. Az Országos Széchényi Könyvtár alapfeladatai, gyűjtőköre az évi CXL. törvény alapján 4. A patriotikum és a hungarikum fogalma 1. A nemzeti könyvtár 61. (1) A nemzeti könyvtár az Országos Széchényi Könyvtár. A fenntartói jogokat és kötelezettségeket a miniszter gyakorolja. (2) A nemzeti könyvtár önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv. (3) A nemzeti könyvtár gyűjteménye a kulturális örökség része, ezért használatára a miniszter a nyilvános könyvtárakra vonatkozó szabályoktól eltérő rendelkezéseket állapíthat meg. (4) Az 55. -ban foglaltakon túl a nemzeti könyvtár alapfeladatai: a) a Magyarországon keletkezett sajtótermékek kötelespéldány-szolgáltatásra alapozott gyűjtése, megőrzése, szétosztása, b) a külföldön megjelent hungarikumok teljességre törekvő gyűjtése, feltárása, megőrzése, c) a sajtóterméknek nem minősülő hungarikumok gyűjtése, feltárása, megőrzése, d) a nemzeti bibliográfia készítése, e) gyűjteményének archiválása és védelme, f) gyűjteményének elsősorban helyben használat útján történő rendelkezésre bocsátása, g) tevékenységi körébe tartozó kutatások végzése, h) részvétel a 60. (1)-(3) bekezdésében felsorolt központi szolgáltatások megvalósításában, i) a kulturális örökség részét képező könyvtári dokumentumok és könyvtárak védetté nyilvánításával, nyilvántartásával és külföldre vitelének engedélyezésével kapcsolatos feladatok e törvény erre vonatkozó szabályai szerint, j) könyvtári dokumentumokról hitelesített másolatok készítése, k) a miniszter által megállapított további feladatok végzése. (5) A nemzeti könyvtárt nyilvános könyvárveréseken - a védett kulturális javak kivételével - elővásárlási jog illeti meg. 8.

9 2. Tétel 62. Az Országos Széchényi Könyvtár irányításában közreműködik az Országos Könyvtári Kuratórium. 2. A nemzeti könyvtár eredetét gyakran már a kötelespéldány-szolgáltatást elsőként szabályozó, 1537-ben alkotott franciaországi királyi rendeletre vezetik vissza. Valójában a könyvtártípus létrejöttét a 18. század elejére tehetjük (Bibliothèque nationae, majd a British Library alapításának időszaka). Az alapítók célja: a polgársodó társadalom és a fejlődő tudományos élet alappilléreként országuk legnagyobb tudományos kutatási bázisát kívánták megteremteni. Antonio Panizzi (angol nemzeti könyvtár egykori vezetője): a nemzeti gyűjteménynek rendelkeznie kell a tudományok minden területére vonatkozó információk összességével minden országból, minden nyelven, teljességében feldolgozottan, lépést tartva a tudomány fejlődésével. És bár a 19. század folyamán a szaporodó nemzeti könyvtárak mindegyiknél nyomon követhető az a törekvés, hogy országuk legnagyobb tudományos könyvtárává váljanak. A kérdés első tudományos összefoglalását nyújtó Arundel Esdaile 1934.: a nemzeti könyvtára: olyan, mással össze nem hasonlítható, modern intézménynek tekintette, amelynek eszméje alig több mint egy évszázados, de a jövőben, még hoszszú időn keresztül tovább fog alakulni, bővülni (Esdaile 1934, 2. kiad. 1957) Nyilvánvaló, hogy az első több mint másfél évszázad nemzeti könyvtárról alkotott képét kizárólagosan gyűjteményének sajátos volta határozta meg. Csupán a 20. század közepétől kezdve jelentkeznek az útkereső funkcióbővítésre irányuló törekvések. Az időpont egybeesik a tudományok fejlődésével, az olvasói-kutatói információs igény növekedésével ban az UNESCO Bécsben rendezte meg az európai nemzeti könyvtárak szimpóziumát, amely mind előadásaiban és vitáiban, mind egyes szekcióinak állásfoglalásaiban az új korszak első, jelentős állomásának tekinthető. A tanácskozás bevezetőjében még P. Bourgeois, a Biblothèque nationale Suisse igazgatója arra mutatott rá, hogy még mindig nem tudjuk pontosan, mi is az a nemzeti könyvtár valójában, valamint nem tudjuk biztonsággal meghatározni azokat a kvalitásokat, melyekkel rendelkeznie kell és azokat a funkciókat, amelyeket el kell látni annak érdekében, hogy nemzetinek nevezhessük. Végül a szimpózium álláspontját F. Francis, A British Museum könyvtárának igazgatója foglalta össze: a nemzeti könyvtár minden országban az az intézmény, melynek kötelessége az ország 9.

10 2. Tétel írott dokumentumainak gyűjtése és megőrzése az utókor számára. Minden egyéb funkciója ebből az alapfeladatból ered. Így körvonalazódtak a lehetséges további feladatok: a külföldi irodalom országos gyűjtőköri megosztásának koordinálása, a bibliográfiai leírások szabványosítása, az ország információs rendszerének szervezése és a kurrens nemzeti bibliográfiai regisztrálás (National libraries 1960). Az IFLA 1963-ban megfogalmazott álláspontja ugyancsak távolodni látszik a gyűjteményközpontú szemlélettől, és azt hangsúlyozza, hogy a nemzeti könyvtár kifejezés az intézményeknek azon széles körére vonatkozhat, melyeknek nemzeti s nemzektökzi kötelezettségei vannak (Libraries isn the world 1963). Ezt az elvet követte 1967-ben a British Library koncepcióját kidolgozó bizottság is, amely az egész ország könyvtári ellátásával kapcsolatos feladatokat helyezte a középpontba, külön hangsúlyozva, hogy az enciklopédikus jellegű gyűjtemény nem szükségszerű ismérve a nemzeti könyvtárnak. Az UNESCO korszerűsített definíciója részben a már korábban megfogalmazott elveket erősítette meg, részben az összefoglalóan központi szolgáltatásoknak nevezett funkciók egyre szélesedő körének behatárolására törekedett, kimondva, hogy a nemzeti könyvtárak elnevezésüktől függetlenül felelősek az országban megjelent minden fontos publikáció példányainak beszerzéséért és megőrzéséért, továbbá muzeális gyűjteményként működnek. Általában a következő funkciók meghatározott részét is ellátják: a nemzeti bibliográfia előállítása, az országra vonatkozó, külföldi dokumentumok állományának fenntartása, nemzeti információs központ működtetése, központi katalógusok összeállítása, retrospektív nemzeti bibliográfia megjelentetése (Guidelines 1987) Ezt a funkciókört a nemzeti könyvtárigazgatók bangkoki konferenciája 1999-ben ismét tovább bővítette az ország könyvtárügyének infrastrukturális fejlesztésében való közreműködéssel, a könyvtári-információs tevékenység koordinálásával és a nemzetközi kapcsolatok építésével (Könyvtárosok kézikönyve A nemzeti könyvtár fogalmának kialakulása) A nyilvános könyvtár alapfeladatai: 55. a fenntartó által kiadott alapító okiratban és szervezeti és működési szabályzatban meghatározott fő céljait nyilatkozatban közzé teszi, gyűjteményét folyamatosan fejleszti, feltárja, megőrzi és rendelkezésre bocsátja, tájékoztat a könyvtár és a nyilvános könyvtári rendszer dokumentumairól és szolgáltatásairól, biztosítja más könyvtárak állományának és szolgáltatásainak elérését,

11 2. Tétel részt vesz a könyvtárak közötti dokumentum és információcserében, a fenntartó kiegészítő feladatokat is meghatározhat. A nemzeti könyvtár az Országos Széchényi Könyvtár Az 55 -ban felsorolt alapfeladatok mellett további alapfeladatok: Magyarországon keletkezett sajtótermékek kötelespld-szolgáltatásra alapozott gyűjtése, megőrzése, szétosztása, a külföldön megjelent hungarikumok teljességre törekvő gyűjtése, feltárása, megőrzése, a sajtótermékeknek nem minősülő hungarikumok gyűjtése, feltárása, megőrzése, a nemzeti bibliográfia készítése, gyűjteményének archiválása és védelme, gyűjteményének elsősorban helybenhasználat útján történő rendelkezésre bocsátása, tevékenységi körébe tartozó kutatások végzése. A nemzeti könyvtár részvétel a nyilvános könyvtári ellátás rendszerének működtetését és fejlesztését segítő központi szolgáltatások megvalósításban, a kulturális örökség részét képező könyvtári dokumentumok és könyvtárak védetté nyilvánításával, nyilvántartásával és külföldre vitelének engedélyezésével kapcsolatos feladatok, könyvtári dokumentumokról hitelesített másolatok készítése, a miniszter által megállapított további feladatok végzése, a nemzeti könyvtárt nyilvános könyvárveréseken elővásárlási jog illeti meg. 4. A nemzeti irodalom, a patriotikum (a patriotikum kifejezés minden ország esetében a nemzettel, az országgal kapcsolatos dokumentumok gyűjtőfogalma: a latin patria jelentése haza, szülőföld). A patriotikum négy kategóriát ölelhet fel. Magyarországra, vagyis hungarikumra vonatkoztatva, ezek a következők: a.) területi hungarikum minden olyan dokumentum, amely teljes egészében vagy legalább részében Magyarország területén jött létre, vagy magyarországi telephelyű kiadó adta ki. Magyarország területének a mindenkori magyar állam közigazgatási területe értendő. A terület meghatározása tehát attól függ, hogy a dokumentum készítésekor annak készítési (publikáció esetén, megjelenési) helye Magyarország közigazgatási területéhez tartozott-e; 11.

12 2. Tétel b.) nyelvi hungarikum előállítási (megjelenési) helyétől függetlenül minden olyan dokumentum, amely teljes egészében magyar nyelvű, a részben magyar nyelvűek közül azok, amelyeknek teljes terjedelmén magyar nyelvű szöveg is végigvonul, vagy a dokumentumok jelentős önálló magyar szövegrészt is tartalmaznak; c.) személyi intézményi hungarikum előállítási helyétől és nyelvétől függetlenül minden olyan dokumentum, amelynek szellemi vagy fizikai létrehozatalában Magyarországon született, illetve az alkotás idején itt megtelepedetten tevékenykedett személy, Magyarországon működő, illetve magyar vonatkozásban illetékes testület (jogi személy) közreműködött (a személy fogalmába itt a szerző, fordító, előadóművész, stb. egyaránt beletartozik); d.) tartalmi hungarikum előállítási helyétől, nyelvétől és szerzője nemzetiségi hovatartozásától függetlenül minden olyan dokumentum, amelynek tárgya a magyar nyelv, amely Magyarország vagy annak valamely testületi egysége lakóit, testületeit vagy ezek bármely tevékenységét ismerteti, amely legalább egy önálló részében magyarországi személy(eke)t, illetve testület(ek)et ismertet. Hungarikum: a Magyarország mindenkori területén megjelent minden, továbbá a külföldön magyar nyelven, magyar szerzőtől, illetőleg magyar vonatkozású tartalommal keletkezett valamennyi dokumentum, függetlenül attól, hogy nyilvánosságra hozták-e vagy sem. 12.

13 3. Tétel Az Országos Széchényi Könyvtárban kap állást. Ismertesse a magyar nemzeti könyvtár feladatait a magyar könyvtári rendszerben, szerepét a nyilvános könyvtári ellátást segítő központi szolgáltatásokban! 1. A magyar könyvtári rendszer felépítése, elemei 2. Nemzeti könyvtári feladatok 3. A nyilvános könyvtári ellátás fogalma, jellemzői 4. A magyar nemzeti könyvtár központi szolgáltatásainak ismertetése 1. Könyvtárak típusai alapvető feladatuk alapján: nemzeti könyvtár, szakkönyvtárak (műszaki orvosi mezőgazdasági, stb), közkönyvtárak: községi, városi, megyei, oktatási intézmények könyvtárai:iskolai, felsőoktatási. Tulajdonjog alapján: Magánkönyvtár, Közkönyvtár: Az állam, a helyi önkormányzat valamint az országos kisebbségi önkormányzat, a köztestület és a közalapítvány tulajdonábanfenntartásában működő vagy általuk alapított könyvtár. Hozzáférhetőség szerint: Nyilvános könyvtár: mindenki által használható és megközelíthető, Korlátozottan nyilvános, Nem nyilvános könyvtár (zárt). Megjelenési forma szerint: Önálló könyvtár: közvetlenül a fenntartójával áll kapcsolatban, létrehozásáról, működési feltételeiről az gondoskodik. Fiókkönyvtár: működési feltételéről a fenntartó valamely önálló (központi) könyvtár útján gondoskodik, kihelyezett telephely.(anyaintézmény kisebb egysége). Letéti könyvtár: más igazgatási egységhez helyezett, csak más könyvtárra támaszkodva képes feladatának megfelelni, lehet önálló igazgatási egység. Állományát (vagy annak egy részét) a letétet adó könyvtártól rendelte és kapja, egyéb működési (személyi tárgyi) feltételeiről azonban más fenntartó gondoskodik. Funkció, társadalmi kapcsolatok szerint nemzeti (Országos Széchényi Könyvtár), nemzeti jogú könyvtár (Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár), 13.

14 3. Tétel közkönyvtárak (települési és munkahelyi), szakkönyvtárak, felsőoktatási könyvtárak, iskolai könyvtárak. A magyar könyvtári rendszer A könyvtári rendszer négy tényező összehangolt együttese: gyűjtemények, szolgáltatások, könyvtárosok, infrastruktúra. A felhasználók igényeire alapozó, a fenntartókkal eredményesen kommunikáló rendszer célja a dokumentum és információszolgáltatás garantálása. A rendszer a mindenki által elérhető, mindenfajta szükséglethez és igényhez kapcsolt könyvtári szolgálat. Kapcsolódik a társadalom nagyobb rendszereihez! Garantálja: o a rá bízott nemzeti kulturális örökség megőrzését; o a gyűjtemény együttes teljességét, feltárását, megőrzését, vagyis a gyűjteményi alrendszert; a hazai kiadványok hiánytalan bibliográfiai számbavételét, továbbá külföldre történő szolgáltatását. kötelespéldányok, kiadványcsere, fölöspéldány-hasznosítás, országos fejlesztési és tárolási együttműködés, állományvédelmi rendszer, egyetemes bibliográfia számbavétel (UBC), országos általános és szakterületi lelőhely-nyilvántartás. o a felhasználói szolgáltatások megszervezését; bibliográfiai alrendszer, szolgáltatás hozzáférés biztosítása a dokumentumokhoz országos és nemzetközi szinten (UAP = Universal Availability os Publications : kiadványok egyetemes hozzáférése), szolgáltatás a szolgáltatásokról, az olvasói igények vizsgálatára épülő szolgáltatásfejlesztés. o a könyvtárak munkatársainak rendszeres és folyamatos továbbképzését; humánerőforrás alrendszere könyvtáros képzés és továbbképzés, könyvtáros szakmai szolgáltatások, szakmai egyesületek, könyvtári közélet. o a könyvtári intézményrendszer információs és irányítási alapjait; infrastrukturális alrendszer könyvtári statisztika és szabványosítás, fejlesztési stratégiák, könyvtár politikai szabályozás, könyvtári marketing. 14.

15 2. I. Modul 3. Tétel A nyilvános könyvtár alapfeladatai: 55. a fenntartó által kiadott alapító okiratban és szervezeti és működési szabályzatban meghatározott fő céljait nyilatkozatban közzé teszi, gyűjteményét folyamatosan fejleszti, feltárja, megőrzi és rendelkezésre bocsátja, tájékoztat a könyvtár és a nyilvános könyvtári rendszer dokumentumairól és szolgáltatásairól, biztosítja más könyvtárak állományának és szolgáltatásainak elérését, részt vesz a könyvtárak közötti dokumentum és információcserében, a fenntartó kiegészítő feladatokat is meghatározhat. A nemzeti könyvtár az Országos Széchényi Könyvtár Az 55 -ban felsorolt alapfeladatok mellett további alapfeladatok: Magyarországon keletkezett sajtótermékek kötelespld-szolgáltatásra alapozott gyűjtése, megőrzése, szétosztása, a külföldön megjelent hungarikumok teljességre törekvő gyűjtése, feltárása, megőrzése, a sajtótermékeknek nem minősülő hungarikumok gyűjtése, feltárása, megőrzése, a nemzeti bibliográfia készítése, gyűjteményének archiválása és védelme, gyűjteményének elsősorban helybenhasználat útján történő rendelkezésre bocsátása, tevékenységi körébe tartozó kutatások végzése. A nemzeti könyvtár részvétel a nyilvános könyvtári ellátás rendszerének működtetését és fejlesztését segítő központi szolgáltatások megvalósításban, a kulturális örökség részét képező könyvtári dokumentumok és könyvtárak védetté nyilvánításával, nyilvántartásával és külföldre vitelének engedélyezésével kapcsolatos feladatok, könyvtári dokumentumokról hitelesített másolatok készítése, a miniszter által megállapított további feladatok végzése, a nemzeti könyvtárt nyilvános könyvárveréseken elővásárlási jog illeti meg évi CXL. törvény a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről alapján a könyvtár: könyvtári dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését és használatát biztosító szervezet, az információs társadalom alapintézménye. 15.

16 3. Tétel A kulturális örökséghez tartozó javak múltunk és jelenünk megismerésének pótolhatatlan forrásai, a nemzeti és az egyetemes kulturális örökség egészének elválaszthatatlan összetevői; szellemi birtokbavételük minden ember alapvető joga. Az e fogalomkörbe tartozó értékek különös védelme, megőrzése és fenntartása, valamint a nyilvánosság számára történő széleskörű és egyenlő hozzáférhetővé tétele a mindenkori társadalom kötelezettsége. Az információs társadalom és a demokratikus jogállam működésének alapfeltétele a könyvtári rendszer, amelyen keresztül az információk szabadon, bárki számára hozzáférhetők. A könyvtári ellátás fenntartása és fejlesztése az állampolgárok és a társadalom egésze szempontjából szükséges, a könyvtári és információs szolgáltatás állami fenntartása stratégiai jelentőségű. A könyvtári rendszernek az állampolgárok érdekeit kell szolgálnia. A nemzeti, nemzetiségi és etnikai kisebbségi kulturális hagyományok megőrzése, méltó folytatása, a közösségi és egyéni művelődés személyi, szellemi, gazdasági feltételeinek javítása, a polgárok életminőségét javító, értékhordozó tevékenységek, valamint az ezek megvalósulására létrejött intézmények és szervezetek működésének elősegítése a társadalom közös érdeke. Könyvtárközi dokumentumellátás A hazai könyvtárak állományában lévő, 1801 óta megjelent külföldi könyvekről és az között kiadott hazai könyvekről lelőhely-tájékoztatást, adat-kiegészítést és adatpontosítást végzünk a központi katalógus alapján. Tevékenységünk egyedi és közös elektronikus adatbázisok használatával egészül ki. Ezek közül a legfontosabbak: lelőhely-információk. könyvtárközi kölcsönzés. 4. Központi szolgáltatások bibliográfiai számbavétel (MNB), MNB - Könyvek Bibliográfiája, Új Periodikumok, Hungarikumok. A bibliográfiai számbavétel szept. - brüsszeli nemzetközi bibliográfiai kongresszus Paul Otlet és Henry Lafontaine bibliográfiai munka nemzetközi elindítása, 70-es évek eleje IFLA (Könyvtári Egyesületek és Intézmények Nemzetközi Szövetsége International Federation of Library Associations and Institutions) támogatással UBC (Universal Bibliographical Control= Egyet. Bibl. Számbavétel) -- kurrens általános nemzeti bibl-k megvalósítása cél a hiánytalan regisztráció, 16.

17 3. Tétel A bibliográfiai rendszer két tartóoszlopa: az egyes államok- egymáshoz illeszkedő- általános nemzeti bibliográfiája vagyis azok nemzetközi rendszere, nemzeti és vagy nemzetközi szakbibliográfia, A nemzeti bibliográfiák fő funkciója: hiánytalanul regisztrálja az összes releváns információhordózót általában a területi elvet érvényesítik -- az adott ország területén megjelent kiadványok hiánytalan számbavételét jelenti ezt kiegészíthetik a patriotica (nemzeti) irodalom további nyelvi, személyi és tárgyi halmazai: o bárhol a világban nemzeti nyelven publikált kiadványok, o az adott országhoz, nemzethez kapcsolódó személyiségek bármely nyelven, bármely témában alkotott művei o az adott országról szóló, bárki által írt mű hungarica anyag - csak Mo-hoz kötődő! Nemzeti Periodika Adatbázis A magyarországi könyvtárakban található külföldi időszaki kiadványok lelőhelyjegyzéke 1665-től, valamint a magyarországi folyóiratok lelőhelyjegyzéke 2005 évtől kezdődően. Helyi szolgáltatások Helyben olvasás, OPM (Olvasói Professzionális Munkaállomások), Multimédia olvasóterem, EBSCO-folyóirat adatbázis, ISSN, ISBN, ISMN Iroda, Mikrofilmtár, Kötelespéldány központ, Zeneműtár, MOKKA (Magyar Országos Közös Katalógus) MEK (Magyar Elektronikus Könyvtár) Hungarika adatbázisok Hungarika Információ célja, hogy tájékoztatást adjon, a határainkon kívül élő magyarság tudományos, alkotó tevékenységéről, kulturális életéről, politikai és gazdasági helyzetéről, a külföldi kutatók, írók, publicisták magyar vonatkozású közleményeiről, a magyarországi kutatók, írók, publicisták külföldi magyar vonatkozású közleményeiről, a magyar tudományosság nemzetközi visszhangjáról. 17.

18 4. Tétel Szakkönyvtárban kap állást. Ismertesse a szakkönyvtárak kialakulásának jellemzőit! Mutassa be a szakkönyvtárak könyvtári rendszerben betöltött szerepét, alap- és kiegészítő feladatait, gyűjtőkörét! 1. A szakkönyvtárak létrejöttének típusai, módjai 2. A szakkönyvtárak feladatai az évi CXL. törvény alapján 3. Gyűjtőköri specialitások a szakkönyvtárakban 4. A szakkönyvtárak helye a könyvtárak közötti együttműködésben Könyvtárak típusai alapvető feladatuk alapján: nemzeti könyvtár, szakkönyvtárak: műszaki orvosi mezőgazdasági, stb., közkönyvtárak: községi, városi, megyei, oktatási intézmények könyvtárai: iskolai, felsőoktatási. Szakkönyvtárak Sok definíciót találunk a szakirodalomban Felhasználói igények elsőbbsége szerint: A szakkönyvtár/információs központ olyan szolgálat, amelynek feladata, hogy elébe menjen és a lehető leggyorsabban reagáljon a felhasználók szakmai információs igényeire (Amerikai Szakkönyvtárasok Egyesületének meghatározása), Gyűjteményi és feldolgozási sajátosságok szerint: Szemben az általános könyvtárakkal a szakkönyvtárak sajátossága gyűjteményük és szolgáltatásaik jellegében van. Főbb jellemzőik: magasabb szintű feldolgozás, erősebb technikai fejlettség, a felhasználói igények előtérbe helyezése, a dokumentációs tevékenység (Köttelwesch 1980), 21. századi definíció: A szakkönyvtár feladata valamely tudományterület vagy ismeretág tartalmának (ismereteinek) reprezentálása, és ennek alapján egy körülhatárolható felhasználói kör adott tudományhoz köthető szakmai információs igényének teljes, azonnali és pontos kielégítése. A szakkönyvtár sajátosságai a gyűjtemény, a feltárás, a szolgáltatások, a szakkönyvtár használói. Szakkönyvtárak o Kutatóintézeti könyvtárak, o Felsőoktatási könyvtárak, o Vállalati szakkönyvtárak, o Egyéb szakkönyvtárak.

19 2. I. Modul 4. Tétel 55. (1) A nyilvános könyvtár alapfeladatai: a) a fenntartó által kiadott alapító okiratban és a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott fő céljait nyilatkozatban közzé teszi, b) gyűjteményét folyamatosan fejleszti, feltárja, megőrzi, gondozza és rendelkezésre bocsátja, c) tájékoztat a könyvtár és a nyilvános könyvtári rendszer dokumentumairól és szolgáltatásairól, d) biztosítja más könyvtárak állományának és szolgáltatásainak elérését, e) részt vesz a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében. (2) A fenntartó kiegészítő feladatokat is meghatározhat. 65. (1) A települési könyvtár a községi, városi, fővárosi könyvtár. (2) A települési könyvtár az 55. (1) bekezdésében foglaltakon túl a) gyűjteményét és szolgáltatásait a helyi igényeknek megfelelően alakítja, b) közhasznú információs szolgáltatást nyújt, c) helyismereti információkat és dokumentumokat gyűjt, d) szabadpolcos állományrésszel rendelkezik. (4) Az országos szakkönyvtárak és az állami egyetemek könyvtárainak alapfeladatai az 55. (1) bekezdésében meghatározottakon túl a) szakterületükön szakirodalmi és információs szolgáltatásokat végeznek, és közvetítenek, b) szakterületükre vonatkozóan részt vesznek a 60. -ban felsorolt szolgáltatások megvalósításában. 3. A gyűjtemény Teljesség, lefedettség (tartalmi szempontból): a teljesség fogalma relatív. A könyvtári rendszer egészére nézve követelmény. Teljesség, lefedettség (formai tekintetben): a szakkönyvtárak gyűjteményében nem elsősorban a dokumentumtípus, hanem az információtartalom a meghatározó. A szakterület magfolyóiratait be kell szerezni. Fontos dokumentumok pl. a disszertációk vagy a szürke irodalom. Országos szakkönyvtárak Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár (OMIKK) Ma: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár (BME-OMIKK) ( Országos Egészségügyi Információs Központ és Könyvtár (MEDINFO) Ma: Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet (ESKI), Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, 19.

20 4. Tétel 20. Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ ( Országgyűlési Könyvtár ( Országos Idegennyelvű Könyvtár Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár ( Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat, Magyar Filmintézet Könyvtára, Hadtörténeti Intézet Könyvtára. Szakkönyvtárak o Kutatóintézeti könyvtárak: Tudományos kutatómunka szolgálatára elkötelezett kisebb szakkönyvtárak, Fenntartójuk a kutatóintézet, felhasználóik az intézet munkatársai, Gyűjteményük sokkal specializáltabb, általában zártak, csak az intézmény munkatársai számára hozzáférhetők, Elsődleges feladata: naprakész tudományos anyag biztosítása, újdonságok reprezentálása, Pl.: Központi Fizikai Kutatóintézet Könyvtára, Irodalomtudományi Intézet Könyvtára. o Felsőoktatási könyvtárak Tudományos jellegüknél fogva funkcionális szempontból szakkönyvtárak. o Vállalati szakkönyvtárak Az üzleti szükséglet hozza létre, Sokkal inkább információs rendszerek. o Egyéb szakkönyvtárak Múzeumok, levéltárak, bíróságok könyvtárai,egyházi gyűjtemények. 4. Tudományos és szakkönyvtári ellátás 63. (1) A tudományos és szakkönyvtári ellátás az Országos Széchényi Könyvtár, a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtára, az országos szakkönyvtárak (3. számú melléklet), az állami egyetemek könyvtárai, valamint a nyilvános könyvtári ellátást vállaló egyéb szak- és felsőoktatási könyvtárak feladata. (2) Nemzeti gyűjtőkörű könyvtár a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtára. (3) A tudományos és szakkönyvtári ellátás az (1) bekezdésben felsorolt könyvtárak, valamint a könyvtári rendszer minden egyéb tagjának együttműködésével valósul meg. Az egyes szakterületeken működő könyvtárak együttműködését a szakterület szerint illetékes minisztériumok támogatják.