2005. május, II. évfolyam 4. szám INGYENES!

Átírás

1 2005. május, II. évfolyam 4. szám INGYENES!

2

3 tartalom edupress Az Educatio Press hírei 4-5 impresszum országos felsõoktatási magazin Megjelenik havonta az egyetemi és fõiskolai lapok terjesztési pontjain, országosan. Online-megjelenés: Kiadja: az SSH Kft. Felelõs kiadó: a Kft. ügyvezetõje Terjeszti: a MESE Kht. Aktív Szemeszter Szerkesztõbizottság: Hornyák Tibor fõszerkesztõ a Magyar Egyetemi és Fõiskolai Sajtó Egyesület (MESE) elnöke Gyõrffy Zoltán fõszerkesztõ-helyettes Dél-Dunántúl a Pécsi Tudományegyetem sajtókommunikációs referense, az UnivPécs fõszerkesztõje Zsigri Judit fõszerkesztõ-helyettes Észak-Magyarország a Mert, a Miskolci Egyetem közéleti és kulturális lapjának fõszerkesztõje Horváth Ágnes szerkesztõ Régiók szerinti szerkesztõbizottsági tagok: Hamvas László Észak-Alföld a Debreceni Campus Kht. ügyvezetõ igazgatója Pató Sándor Közép-Dunántúl az Egyetemünk, a Veszprémi Egyetem hivatalos újságjának lapigazgatója Jancsák Csaba Dél-Alföld a Hökkentõ, a szegedi hallgatók lapjának felelõs kiadója, a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurórégió Ifjúsági Szövetség elnöke Szabó Zsolt Közép-Magyarország a Mûhely, a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyetemi Hallgatói Képviselet hivatalos lapjának fõszerkesztõje Lapterv és tördelés: Kun Dávid és Mayer Bálint Címlap: Fotó: Bondár Péter Smink: Maybelline, Larion Oscar sminkmester Fotók: Bondár Péter, Hornyák Tibor, Pap Csilla ISSN: Szerkesztõség: 1146 Budapest, Szitakötõ utca 12. Tel.: (06-1) Fax: (06-1) szemeszter@szemeszter.hu Értékesítés: MESE Kht Campus Print Média Felsõoktatási Médiaügynökség Tibenszky Móni Lisa ügyfélkapcsolati és PR igazgató 1146 Budapest, Szitakötõ utca 12. Tel: (06-1) Fax: (06-1) monilisa@mesekht.hu A HASZOSZ MÉDIA SZEKCIÓ tagja nagyító Elnyújtott diákévek 6-7 Öregdiákok a fõiskolákon és egyetemeken. Továbbra is népszerû a bölcsészképzés 8 Továbbra is az ELTE vezeti a felsõoktatási intézmények rangsorát jelentkezési statisztika. Megválasztották a Miss Universitas 2005 szépségkirálynõjét A szép és okos hallgatólányok vetélkedésnek döntõjét május 7-én, szombaton este Debrecenben rendezték. Kutatás-fejlesztés az egyetemeken 12 Körkép a magyar felsõoktatási intézmények kutató tevékenységérõl. Miniszterelnöki (kör)út az egyetemre 14 Gyurcsány Ferenc tíz hazai felsõoktatási intézménybe látogatott el tavasszal, és hallgatói fórumokon válaszolt a diákok kérdéseire. Természet Világa magazin 14 Hazánk legrégebbi tudományos ismeretterjesztõ folyóirata. Királyi gyöngyszem 16 Bemutatkozik a Károly Róbert Fõiskola. Kommunikáció felsõfokon 16 A kommunikáció szak a Budapest Média Intézetben. publicisztika Három nemzedék, egy födél 18 Jegyzetek egy szegedi tanárképzõs öregdiák program margójára. arcél A legszebb hallgatók 2005-ben 19 Interjú a királynõvel és udvarhölgyeivel. kultúra Kié az egyetem? 20 Könyvajánló a felsõoktatás nevelés szociológiájáról. Édes szõlõ, tüzes bor 20 Könyvajánló a Velencei-tó környékének szõlõ- és borkultúrájáról. Kommunikálj és kooperálj! 21 Idén július 22. és 31. között kilencedszer rendezik meg az ICWiP-et, vagyis a Pécsi Nemzetközi Kultúrhetet. életmód A nõ akkor igazán nõ, ha ragyog 22 Beszélgetés Larion Oscar sminkmesterrel. melléklet Nyárváró május 3

4 edupress május Érettségi 2005 Május 6.: Elkezdõdtek az érettségik, és hétfõtõl vizsgázik az új rendszer is a csaknem 120 ezer vizsgázóval. Május 7.: Sió László sajtótájékoztatón elmondta, nem kellõ körültekintéssel járt el az Oktatási Minisztérium, amikor az érettségi vizsgákat szervezte, de még lehetne segíteni a több mint ezer diákon, akik az új rendszer végett hibáztak a felvételi jelentkezések kitöltésekor. A Fidesz javasolja, az OM korrigálja az adminisztrációs hibákat. Május 9.: A magyar, kedden a matematika írásbelivel folytatódnak a kétszintû érettségi vizsgák. Az elsõ kétszintû érettségin középszinten 423 ezer, emelt szinten 56 ezer vizsgát bonyolítanak le. Május 9.: A sajtóban elterjedt a hír, már vasárnap este egy internetes oldalon megjelent a magyar irodalom érettségi írásbeli tételeinek egy része. A Híradó értesülése szerint a keddi matematikatételek után már a szerdai történelemfeladatok is hozzáférhetõk a világhálón. Május 10.: A matematika írásbelikkel folytatódnak a kétszintû érettségi vizsgák. Május 10.: Nem mondok le, az én feladatom most az, hogy biztosítsam, hogy az érettségi rendben lefolyjon mondta Magyar Bálint oktatási miniszter egy televíziós mûsorban. Úgy vélekedett, az, hogy a tételeket a sajtónak juttatták el, egyértelmûen jelzi, hogy politikai célja volt az elkövetõnek. Május 10.: Az oktatási jogok biztosa, Aáry- Tamás Lajos elmondta, nincs olyan jel, ami arra mutatna, hogy meg kell ismételni a magyar érettségit, folyamatosan várja azonban a jelzéseket a matematika érettségirõl, hogy világosan lássa a joghelyzetet. Május 10.: A Történelem Tanárok Egylete közleményében elítéli az esetet, melyben érettségi tételek idõ elõtt nyilvánosságra kerültek. Május 10.: A Fidesz azt javasolja, az oktatási tárca fontolja meg a szerdai történelem érettségi elhalasztását, amíg ki nem derül, mely tantárgyak mely vizsgafeladatai kerültek nyilvánosságra. Május 10.: Magyar Bálint bejelenti, a diákok új tételsort kapnak történelembõl, és az érettségi vizsga május 11-én, 8 óra helyett 10-kor kezdõdik. Május 11.: Reggel 6 órára az összes érettségi tétel megérkezett a megyei Közigazgatási Hivatalokba. A fõvárosi iskolaigazgatók közül reggel 8 óráig valamenynyien átvették az érettségi tételsort a Fáy utcai sporttelepen. A Belügyminisztérium futárszolgálata 17 gépjármûvel és 40 munkatárssal segítette a feladatok biztonságos eljuttatását, a közigazgatási hivatalok megyénként négy személlyel, azaz országosan mintegy száz emberrel vettek részt a munkában. A tételek nyomtatása délután 17 órától hajnalig tartott. Május 11.: Magyar Bálint a televízióban elmondta, csütörtökig eldõl, meg kell-e ismételni a matematika érettségit, és a mi- Hõerõmûvet látogatott az EHT A BMF Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar hallgatói, a Csepel Energia Kft. által mûködtetett kombinált ciklusú hõerõmûvet látogatták meg a karon mûködõ Erõsáramú Hallgatói Társaság (EHT) áprilisi programjának keretében április 29-én. Az üzemlátogatáson a Csepel II. erõmû megtekintése során a hallgatók betekintést nyerhettek a 1998-ban kezdõdött beruházás megvalósításának teljes folyamatába, az engedélyek beszerzésétõl a szerzõdések megkötéséig, a próbaüzem szervezésétõl a folyamatos üzem megvalósításáig. A látogatás során a hallgatók megtekintették az energiaátalakítási folyamat teljes egészét és a kapcsolóállomást, az erõmû szakembereinek vezetésével. Helyesírási versenyt rendezett az egri fõiskola Az egri Eszterházy Károly Fõiskola Magyar Nyelvészeti Tanszéke immár 17. alkalommal rendezte meg április án az ország tudományegyetemei és tanárképzõ fõiskolái számára a Nagy J. Béla országos helyesírási versenyt. 21 pedagógusképzõ intézmény (köztük a besztercebányai Bél Mátyás Tudományegyetem) küldte el egy-egy legjobb helyesíróját az országos döntõbe. A zsûri elnöki teendõit dr. Balázs Géza, az MTA Magyar Nyelvi Bizottság titkára, tanszékvezetõ egyetemi tanár látta el. Háromszáz diák a Corvinusról európai egyetemen A tanévre szóló Socrates/Erasmus ösztöndíjpályázat lezárult a Budapesti Corvinus Egyetemen. 446 pályázó közül 303 hallgató kapott lehetõséget európai egyetemen történõ tanulásra, közülük 220 fõ ösztöndíjban is részesül. A hallgatók nagy többsége várhatóan 250 euró ösztöndíjat kap havonként, de a pályázaton legjobb eredményt elérõk valamivel magasabb összegre számíthatnak. Diákotthont építenek Gyöngyösön Szándéknyilatkozatot írt alá a Károly Róbert Fõiskola és a közbeszerzési pályáztatás nyertes ajánlattevõje a Strabag Építõ Rt. a PPP beruházás keretében megvalósuló Diákotthon építésére vonatkozóan április 30-án. A Károly Róbert Fõiskola Kertészeti Tanszéke melletti területen a PPP szerzõdésnek megfelelõen hamarosan új Diákotthon épül: az építési engedélyezési eljárás már folyamatban van. A beruházás két ütemben valósul meg, és összesen kb. 600 fõ elhelyezését teszi lehetõvé. Az új kollégiumban több szintfokozatú szobák lesznek. Épülnek 2-3 ágyas, úgynevezett bokorcsoportos közösségek, melyekhez ötszobánként tartozik egy-egy közösségi helyiség és vizesblokk; lesznek továbbá magasabb komfortfokozatú szobák is: 1, 2, ill. 3 ágyasak. Ezek saját vizesblokkal fognak rendelkezni, a folyosókon teakonyha és közösségi helyiség is tartozik hozzájuk. Helyet kapnak klubhelyiségek, szemináriumi elõadók, lesz papír- és könyvesbolt, fénymásolási lehetõség, konditerem, szauna, mosoda, orvosi rendelõ, büfé, értékmegõrzõ, s minden szobában internetelérhetõség. A kollégiumi díjakkal kapcsolatosan azt tervezik, hogy a különbözõ szobaegységek súlyozott átlagos bérleti díja az elsõ ütemben megvalósuló részre (436 fõ) Ft + ÁFA összegnél több ne legyen. Ebbõl a hallgatók által fizetendõ bérleti díj a szolgáltatás színvonalától függõen nem haladhatja meg a Ft/fõ/hó értéket. Egyetemi Európai Információs Iroda nyílott Gyõrben Dr. Czinege Imre, a Széchenyi István Egyetem rektora és Ivanics Ferenc országgyûlési képviselõ, a Gyõr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat alelnöke nyitotta meg az egyetem tanulmányi épületének aulájában az Egyetemi Európai Információs Irodát május 9- én. Az iroda alpontként tagja a Gyõr-Moson- Sopron megyei Europe Direct Információs Hálózatnak, s végpontként az Eurodesk hálózatnak. Az Európai Unióval kapcsolatos hírek mellett a helyi, a regionális, illetve a kapcsolódó országos szakmai, kulturális és sporteseményekrõl is folyamatosan tájékoztatást kapnak a hallgatók, illetve idõszakosan felvételi információkat is szolgáltat az iroda mondta el Papp Judit, a Hallgatói Külügyi Bizottság vezetõje. A IV. Országos Egyetemi- Fõiskolai Versmondó Verseny A Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Tanítóképzõ Fõiskolai Kar adott otthont a május 6-án és 7-én a Magyar Versmondók Egyesülete által megrendezett IV. Országos Egyetemi-Fõiskolai Versmondó Versenynek, ahol csaknem 30 hazai felsõoktatásban tanuló hallgató mérhette össze tudását. A legsikeresebbek meghívást kaptak a Radnóti Miklós Országos Versmondó versenyre. A rendezvényre az egri Eszterházy Károly Fõiskoláról, a székesfehérvári Kodolányi János Fõiskoláról, a Szegedi Tudományegyetemrõl, valamint Bajáról, Pécsrõl, Nyíregyházáról és Esztergomból, a Nyugat-Magyarországi Egyetem társkarairól, a Széchenyi István Egyetem és az Apáczai Csere János Tanítóképzõ Fõiskolai Karról érkeztek versenyzõk. Együttmûködési megállapodás Szekszárd és Eszék között Együttmûködési szerzõdést írt alá Eszéken Margita Pavlekovic, a Josip Juraj Stossmayer Egyetem Tanárképzõ Kar dékánja és Horváth Béla, a Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Fõiskolai Kar fõigazgatója május 3-án. A megállapodás vendégoktatók fogadásában, hallgatók cseréjében graduális és posztgraduális szinten és a tudományos területen való együttmûködésben, közös pályázatok készítésében nyilvánul meg. A megállapodás egy már mûködõ kapcsolatot rögzít. Ez év januárjában húsz eszéki hallgató volt módszertani gyakorlaton Szekszárdon; nyáron pedig szekszárdi fõiskolások vesznek részt természet- és környezetismereti táborban a tengerparton. Együttmûködés a szakemberképzésért A BME és a Continental Temic Telefunken Microelectronic Hungary Kft. átfogó együtt- 4

5 edupress mûködési megállapodást írt alá az egyetemen folyó oktató, kutató munka támogatására május 12-én. Az együttmûködés területei: az oktatási infrastruktúra fejlesztése; kutatásfejlesztési támogatás biztosítása az autóelektronikai áramkörök szerelési-kötési és védelmi technológiája területén; professzori és hallgatói ösztöndíjak létesítése a kiválóságok elismerésére; az egyetemen folyó sporttevékenység támogatása. Együttmûködik a Károly Róbert és a Tessedik Sámuel Fõiskola Együttmûködési megállapodást írt alá a Károly Róbert Fõiskola és a Tessedik Sámuel Fõiskola május 12-én. A megállapodó fõiskolák mindegyikének meghatározó szerepe van saját régiója humánerõforrás-fejlesztésében. Annak érdekében, hogy a változások minél gyorsabban és hatékonyabban bontakozzanak ki és hassanak a gazdasági-társadalmi változásokra, a két fõiskola vezetése célszerûnek tartja az intézményi modernizációs folyamatok összehangolását és az erre irányuló erõfeszítések egyesítését. A két intézmény közös stratégiai céljai: együttmûködés az agrárképzés korszerûsítésében, az európai agrárfejlesztéshez szükséges új képzési programok létrehozásában, a vidékfejlesztést szolgáló új képzések szervezésében, a hiányzó képzések megszervezésében, kihelyezett képzések indításában, illetve saját jogon történõ szakindítások elõkészítésében. Ifjú magyar tudósjelölt a világ legjobbja Idén Magyarországot Rátai Dániel képviselte a 21 éven aluli tudósok olimpiáján egy olyan találmánnyal, amely mintegy ezer forintos ráfordítással a közönséges személyi számítógépet háromdimenziós készülékké, s egyben érintõképernyõs PC-vé képes változtatni. A tudományos-fantasztikus filmekbe illõ teljesítményt a nemzetközi zsûri számunkra példa nélküli elismerésben részesítette: összesen hat elsõ díjat ítélt oda a huszadik életévét e hónap végén betöltõ fiatalnak. Még több elõadás az Egyetemi Rádióban A vizsgaidõszakban, május 20-tól kibõvíti prózai mûsorainak adásidejét az Elsõ Pesti Egyetemi Rádió (EPER 97,00). Az ELTE BTK Múzeum körúti kampuszán és a VIII. kerületben URH-n fogható közösségi rádió elsõsorban a diákok kérései alapján a vizsgaidõszakban naponta öt alkalommal sugározza a félév során rögzített és rádióra átdolgozott egyetemi elõadásokat, hogy akik esetleg lemaradtak róla, azok is meghallgathassák vizsgára való felkészüléskor. Az elõdások szerkesztett és szöveges vázlattal ellátott változatai a rádió honlapjáról ( is meghallgathatók. Jelenleg több mint 150 egyetemi elõadás érhetõ el az interneten az EPER Rádióegyetem címû sorozata révén, valamint hírmagazinok, rádiójátékok, irodalmi és kvízmûsorok is hallgathatók. Az EPER 97,00 mûsorait az ELTE bölcsész-, természettudományi és informatikai karainak hallgatói készítik. Támogatott diákhitel Az Európai Beruházási Bank (EIB) megállapodást írt alá a Diákhitel Központ Rt-vel. Ennek értelmében az EIB 100 millió euró keretösszegû hitelt nyújt a magyar hallgatói hitelek részbeni finanszírozására között. A hitel hazai viszonyok között rendkívül kedvezõ 15 éves futamideje, ötéves tõketörlesztésre szóló türelmi ideje, a lehívás ütemezésének, kamatozásának és devizaneme megválasztásának rugalmassága azt bizonyítja, hogy az EIB elismeri a magyar hallgatói hitelrendszer eddigi eredményeit. Magyar Bálint oktatási miniszter elmondta: lehetséges, hogy 2006-tól akár havi 40 ezer forintot is felvehetnének a hallgatók a jelenlegi maximális 30 ezer helyett. A kormány ezzel a tandíjas képzésben részt vevõ hallgatóknak szeretne segíteni. Aki azonban a magasabb összeget választja, annak magasabb lenne 6% helyett 8% a havi törlesztõrészlet is. A miniszter a tervek között említette azt is, hogy hamarosan külföldi tanulmányokhoz is fel lehet majd venni a hitelt, illetve, hogy a végzettek néhány hónappal késõbb kezdenék el a törlesztést. A Parlament elfogadta a Felsõoktatási Törvényt A Parlament 195 igen, 132 nem szavazattal, tartózkodás nélkül elfogadta a Felsõoktatási Törvényt május 23-án. Magyar Bálint történelmi jelentõségûnek nevezte az új oktatási koncepció törvényi hátterének megalkotását. Bessenyei Lajos elmondta, hogy az intézményvezetõk az új FTV-t vállalható törvénynek tartják, amelyet a kölcsönös együttmûködés jegyében dolgoztak ki a szakmai szervezetek. Elmondta, hogy a többi európai ország is sorra változtatja a törvényeit. A tempó egyre növekszik, és nekünk fel kell zárkózni. Ehhez kell egy új keret, és ez az FTV egy olyan keretet biztosít, amelynek belsõ tartalmát az határozza meg, hogy a vezetõk mit tesznek ebbe a kosárba. Mang Béla helyettes államtitkár elmondta, a Bologna Koordinációs Testület részletes jelentést készített a közötti idõszakra kitûzött prioritások megvalósításáról. Pozitívan értékelték hazánk csatlakozási lépéseinek elõrehaladását, nagyon jól teljesített értékelést kaptunk. A Mester-képzésre az új belépõk 35%-a mehet tovább. Ez a nemzetközi trend, errõl szól a folyamat mondta Magyar Bálint viszont a normatív finanszírozás magasabb lesz. Hangsúlyozta, Magyarországon sok olyan állás, munkakör van, ahol kevés az érettségi, viszont a diploma már sok válaszolta Magyar Bálint, ezért helytálló a BSc. Ráadásul a gyakorlati félév segíti a munkaerõpiacon való elhelyezkedést. Mang Béla elmondta, hogy az elsõ kormányrendeletek megjelenését június végére tervezik. A törvény kiemelt célja az egész életen át tartó tanulás feltételeinek megteremtése, ennek keretei között a felsõoktatáshoz való hozzáférés lehetõségeinek szélesítése. nisztérium új tételsorokat vesz elõ, s ezeket naponta juttatják el az iskolákba. Május 11.: megszületett a döntés: május 28-án újraírják a matematika érettségit azok, akiknek a továbbtanulásához szükséges a jegy, akiknek nem, kérhetik az év végi jegyet a bizonyítványba. Május 12.: Támogatja a miniszter matematika érettségivel kapcsolatos döntését az oktatási biztos, a Történelemtanárok Egylete, a Magyar Rektori Konferencia, a Gimnáziumok Országos Szövetsége. Május 12.: Kolláth György alkotmányjogász a rádióban elmondta, az oktatási tárca hibás formát választott az érettségi problémák kezelésére, egy kormányrendelet kezelte volna a dolgot megfelelõen, a miniszteri határozat helyett. Május 12.: Sió László sajtótájékoztatón bejátszotta azt a televíziós interjút, amelyben Magyar Bálint elismeri, hogy csak az emelt szintû érettségi tételek kaptak speciális csomagolást, a középszintû feladatoknál erre nem volt keret. Május 12.: Az Oktatási Minisztérium közleményben hivatkozik a közoktatásról szóló törvényre, mely felhatalmazza a minisztert, hogy határozattal és nem jogszabállyal intézkedhessen az érettségi vizsga megszervezésével, megtartásával összefüggésben, ha az intézkedés megtétele nélkül országos szinten veszélybe kerül az érettségi vizsga jogszabályok szerinti lebonyolítása. Május 13.: Két nyelvvizsgaközpont engedélyez csúszást azok számára, akik 28- án nyelvvizsgáztak volna, de matematika érettségit írnak. Május 13.: Szolgálati titok megsértésével gyanúsítanak egy fõvárosi egyetemista fiút, aki a gyanú szerint közremûködött abban, hogy érettségi tételek idõ elõtt nyilvánosságra kerülhettek. Május 14.: a pénteki német nyelvi érettségi magnós feladatához több középiskolába nem a jó feladatlapot küldték ki. A helyes feladatsort ben juttatták el az iskolákba. Május 18.: Pokorni Zoltán elmondta, az érettségi tételeket a jövõben elektronikus levélben célszerû eljuttatni az iskolákba, és továbbra is vitás a matematika írásbelit részben újraírató miniszteri döntés jogszerûsége. Május 20.: Az emelt szintû informatika érettségin szervezetlenséget tapasztalt egy gimnázium, egy órát várakoztak a diákok, a minisztériumból leküldött szoftverek nem indultak el a gépeken. Május 23.: Pokorni Zoltán sajtótájékoztatón elmondta, a vizsga lebonyolításában a kormányt és az Oktatási Minisztériumot is felelõsség terheli. Szakmai hiba volt továbbá a matematika érettségi megíratása annak ellenére, hogy tudták, sokan ismerik a tételeket. Május 24-étõl folyamatosan zajlanak az érettségi vizsgák, lapzártánkig zökkenõmentesen május 5

6 nagyító Elnyújtott diákévek Hogy ki mikor, hogyan és legfõképpen miért dönt úgy, hogy diplomát akar szerezni erre nem tudunk választ adni. Az viszont tény, hogy sokan vagyunk, akik elhúzzuk az idõt, halasztunk egy (két) félévet, kiruccanunk külföldre ösztöndíjasként, dolgozni vagy csak élni május Persze senki sem mondta, hogy könnyû a diplomához vezetõ út, legalábbis abban az esetben, ha nem az Ecserin akarjuk megvenni, hanem úgy döntünk, hogy harcolunk érte: bejárunk az elõadásokra, beadandókat készítünk, néha vizsgázunk. A többség végez az elõírt idõ alatt, van, aki rátesz még egy-két évet. Viszont vannak olyanok, akik évek óta egy adott intézménybe járnak. Ki miért marad? Olyan erõs a vágy a diploma után, vagy annyira tetszik az egyetemi élet? Három fiatalembert kérdeztünk meg errõl. Alkalmi munkák vizsgaidõszakban Szõke Ottó a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) hallgatója, 1994 óta jár az intézmény közlekkarára, azaz a Közlekedésmérnöki Karra. Bár tizenegy évvel ezelõtt államilag finanszírozott képzésben kezdte, most mégis tandíjat kell fizetnie a nem teljesített kreditek miatt. Már gimnáziumban sem voltam a szorgalom mintaképe, ezért felvételiznem kellett. Szerencsére a matek és a fizika jól ment, így nem okozott gondot ben vettek fel elõször, de nem úgy sikerültek a dolgok, ahogy gondoltam, így újra felvételiztem 1996-ban. Azóta itt vagyok, mondja Ottó. Ottó szerint a kreditrendszer is hibás azért, hogy a diákok nem teljesítik a megállapított idõ alatt a kötelezettségeket. A diákok szerintem kicsit ellustulnak és lazábban veszik a dolgokat, de a tanárok is úgy állnak hozzá, hogy majd felveszi a következõ félévben, kolléga. Csak az a gond, hogy a tantárgyak egymásra épülnek, és van, amibõl nincs keresztfélév. A 29 éves fiatalemberrel is elõfordult, hogy kifogtak rajta a kreditek, de nem csak a tanárokat, magát is hibáztatja azért, hogy még egyetemista. Ha az ember elcsúszik pár tantárgyból, az órarendje is igen kusza tud lenni. Döntenie kell, hogy mire jár be. Sokszor igazságtalan osztályzatok is születtek, persze nem csak az én esetemben, de ezek nagyon elvették a kedvem. Hát inkább bulizgattam, és rengeteg ismerõst szereztem, akikkel jobban éreztem magam, mint az egyetemen. Csak ebbõl nem lehetett megélni, így alkalmi munkákat vállaltam. A legjobb lehetõségek zárthelyi és vizsgaidõszakban voltak. Ottó azt mondja, ha újra kezdhetné, akkor is ezen a szakon próbálkozna. Csak valamivel jobban iparkodnék. Jól éreztem magam, a bulik is jók voltak, de most már kicsit unom. Az elsõ csúszás után nehéz megállni a lejtõn! Szintén mûegyetemista Beke Tamás, aki 1995 óta jár egyetemre, kisebb-nagyobb kihagyásokkal. Tíz évvel ezelõtt a Közlekedésmérnöki Karon kezdett, majd ben váltott, jelenleg a Gépészmérnöki Kar fõiskolai szakán hallgató, ahol költségtérítést is fizet. Miért járok még ide? Ez egy komlexebb elemzést igényelne... mondja Tamás, aki bentlakásos bencés gimnázium elvégzése után csöppent bele a laza egyetemi légkörbe. Az elején rengeteget buliztunk, ez nem vitás, nagyon tetszett a szabad élet, de azért csak teljesítettem az elõirányzott 30 kreditet. Aztán közben persze dolgozgattunk a haverokkal jobbra-balra, de itt még nem voltak nagy csúszások. Zárójelben jegyzem meg, hogy az elsõ csúszás után nagyon nehéz megállni a lejtõn. Amikor megcsúszol egy tárgyból, elkezded számolgatni, hogy akkor most lesz(nek) olyan félév(eid), hogy alig lesz(nek) tárgya(i)d. Ekkor kezded egyre lazábban venni: na jó, ezt is hagyhatom a következõ félévre, mert nem baj, ha most még nincs meg stb. Valahol a lejtõ közepén Tamás váltott : 1999-ben külföldön kezdett dolgozni. Kínálkozott egy jó munkalehetõség külföldön, akkoriban nagyon jó pénzért, és az is iszonyat jó érzés volt, hogy nem kell a szüleimre támaszkodnom. Megvan nekik nélkülem is a maguk baja. Onnan kezdve egyre kevesebbet foglalkoztam a sulival, tavasz közepétõl késõ õszig folyamatosan jártam ki Európa minden részébe középkori fesztiválokra. Közben ben voltam 4 hónapot az USA-ban, akkor egy félév megint ugrott. Ekkortájt, ha valaki megkérdezte, hogy mi a helyzet a sulival, általában azt válaszoltam, hogy még mindig ugyanott van, ahol hagytam, nem ment az sehova. Tavaly nyáron aztán Tamás úgy érezte, mégiscsak felsõfokú végzettséget szeretne. Ha az ember elkezdett egy sulit, akkor szeretne diplomát is, és ekkor jöttem át a gépészkarra sommázza. Igaz, egy fél évig még passzív féléven voltam, magam sem tudom, hogy miért, úgy néz ki, hogy az új rendszer, a központi tanulmányi hivatal sem gyorsította meg a papírmunkák intézését. A 27 éves fiatalembernek ma már jobban tetszik a gépészmérnöki kar, mint a korábbi közlekedési. Nem bántam meg, szerintem sokkal jobb a tanár diák viszony ezen a karon mondja Tamás. Majd hozzáteszi, nemcsak a számonkérésre gondol, ami ugyan helyenként lazább, hanem arra is, hogy a gépészkaron inkább emberszámba veszik a diákokat és jobb a tanítás minõsége is. A véleménye ugyan keserû, de mégis azt mondja, semmit sem csinálna másképp. Voltak azért felemelõ pillanatok is, bejártam a világot, beszélek két idegen nyel- 6

7 nagyító így csinálná-e, ha újra kezdhetné az egyetemet. Sok mindent kipróbáltam, a történelem mellett számos más tudományterületbe is volt alkalmam belekóstolni. Nagyon örülök, hogy ennyi mindenre volt lehetõségem, és most már sokkal magabiztosabban tudom, hogy mi az, ami érdekel hosszabb távon is. Remélem, a közeljövõben jóval könnyebb lesz a szakok és egyetemek közötti átjárás Magyarországon, mert nagyban javítana a hallgatók képzettségén és közérzetén is. Az egyetemet szerintem nem érdemes öt év alatt, rohanva elvégezni. Sokkal inkább egy egészséges érés eredménye kell, hogy legyen a diplomamunka. Ennek magába kell foglalnia a külföldi részképzést, a nyári szakmai gyakorlatot és a más egyetemekre való áthallgatást is. KirályBernadett A társadalomtudósok szerint vet legalább középfokon, kaptam durva féléves feladatokra maximális pontot, vagy megérdemelten kaptam egyest, nem vitás. Egy kicsit lennék talán szorgalmasabb, már csak azért is, mert nem szabad elveszteni a folyamatos tanulás fonalát. Tamás egy dolgot azonban sajnál, mégpedig azt, hogy az önéletrajzában le kell majd írnia, mettõl meddig volt a BME hallgatója. Nem azért, mert soknak tartom (az átlag 7-7,5 körül tart jelenleg, ha jól tudom), hanem, mert olyan emberek fognak ez alapján megítélni engem, akiknek fogalmuk sincs az egész történetrõl, nem ismerik a képességeimet, csak a számokat látják az egészbõl. Két ország bölcsésze Nem érdemes rohanva, öt év alatt végezni Pál Viktor mindössze 1998 óta hallgató, mentségére legyen szólva, hogy akkor érettségizett. Jelenleg a miskolci és a tamperei egyetemeken bölcsészként tanul; magyarnyelv- és irodalomtanárnak, Finnországban pedig a finn történelem doktorának készül. Több ok miatt vagyok még mindig hallgató meséli Viktor, aki a történelem szakot közvetlenül érettségi után kezdte el. Utólag visszagondolva nem volt bölcs döntés, nagyon sokáig nem volt konkrét elképzelésem, mit is szeretnék a jövõben. Ezért az egyetemi klubokat gyakrabban látogattam, mint az elõadásokat. Részmegoldásként megpróbálkoztam az áthallgatással, majd a muzeológusképzéssel. Harmadév után a magyar szakkal próbálkoztam, de rövid idõ után rá kellett döbbenem, hogy ez sem jelent megoldást számomra. Innen jöhetett volna a lejtõ, de Viktor esetében ez másképpen alakult. Egy Erasmus-ösztöndíj segítségével Finnországban kötöttem ki, és az ottani élmények hatására döntöttem a kutatói pálya mellett. Ezért felvételiztem az ottani doktori iskolába, és próbálkozom itthoni tanulmányaim befejezésével is. Szerencsére a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karán rengeteg segítõkész tanár és hivatalnok segített át eddig a buktatókon. Ezért nem is vontam össze az utolsó két évet, mert büszke vagyok rá, hogy miskolci egyetemista lehetek. Viktor arra is megpróbált választ találni, miért érzi magát olyan jól õ is és a többi fiatal is az egyetemi környezetben. Ez egy védett miliõ, amelyben sok más fiatal is menedékre talál. Nagyon különbözõ emberek rendezkednek be az egyetemeken hosszú távon. Van, aki menekül az élet kihívásai elõl, van, akinek elképzelése sincs, és egyfajta kényszerpályaként kezeli az egyetemet, van, aki üzletet lát a sok diplomában, míg mások presztízst. Én azon dolgozom, hogy kutatóként sikeres legyek és emellett befejezzem a második diplomámat is. Valószínû, hogy magyartanár soha nem leszek, de a jövõt nehéz elõre látni. Szerintem egy egészséges útkeresés eredménye, ahol most tartok, és nem változtatnék az egyetemi tanulmányaimon válaszolja Viktor arra a kérdésre, hogy 2000 után tavaly is készült az ifjúsági korosztály helyzetét feltáró, átfogó társadalomtudományos vizsgálat. Az Ifjúság 2004 vizsgálatban a éves korosztályba tartozó 8000 magyar fiatalt kérdeztek meg. A Gyorsjelentésbõl kiderül, hogy tovább folytatódott az oktatási expanzió. A változás a éveseknél a legjelentõsebb: míg 2000-ben 4, tavaly már 12 százalékuk vett részt iskolarendszerû képzésben. Számuk nemcsak azért ilyen nagy, mert a tanulmányok kezdete egyre késõbbre tolódik, hanem mert sok hallgatónál elhúzódnak a fõiskolai-egyetemi évek. A kutatók szerint ez azért is történik, mert egyre többen dolgoznak az iskola mellett. A évesek kétharmada kapcsolja össze a tanulást valamilyen keresõ tevékenységgel, s ugyanígy tesz a évesek 10 százaléka is. A kutatás arra is keresi a választ, hogy a fiatalok iskolai végzettsége is számottevõen nõ-e, vagy csak az oktatásban részt vevõk száma. Kiderült, hogy az alacsony iskolázottságú fiatalok száma nem csökkent az elmúlt években. A éves munkanélküliek csoportjában a diplomások száma nõtt, 3 helyett 9 százalék. Ugyanakkor a fõiskolát vagy egyetemet végzettek száma a keresõ foglalkozást folytatók csoportjában is nagyobb arányban van jelen, 17 százalék a 2000-es 11 százalékhoz képest. A szülõk iskolai végzettsége szerint vizsgálódva kiderül, hogy a legalább középfokú végzettségû szülõk gyermekei jutnak be egyre nagyobb arányban a felsõoktatásba. Ahol a szülõk iskolázottsága alacsony, ott a továbbtanulást ma is a szakmunkásképzõ jelenti, felsõoktatási intézménybe az általános iskolát végzett szülõk gyerekeinek mindössze 3 százaléka jár május 7

8 nagyító május Továbbra is népszerû a bölcsészképzés Továbbra is vezeti az ELTE a felsõoktatási intézmények rangsorát, a szakok között kis híján a jogász szak lett az elsõ, viszont új elem a tizenötös listában a fõiskolai bûnügyi képzés. Az Országos Felsõoktatási és Felvételi Irodához (OFI) beérkezett közel 150 ezer jelentkezési lap alapján idén is összesítették a felsõoktatási jelentkezéseket, s elkészítették a legnépszerûbb szakok listáját. A rendszerváltás óta nemcsak a felsõoktatásban tanulók száma nõtt meg ugrásszerûen, hanem a képzõ intézményeké is. Az elmúlt években számos új intézmény alakult, valamint az intézményi integráció is azt eredményezte, hogy új egyetemek születtek. Ez utóbbi folyamat megnehezíti a jelentkezési rangsor készítését, többek között azért, mert korábban különálló intézmények olvadtak egybe. Márpedig a Miskolci Egyetem felvételi statisztikájába a sárospataki tanítóképzõ is beleszámít; s azt is figyelembe kell venni, hogy az orvosegyetem, a Semmelweis már nemcsak gyógyítókat képez, hanem többek között testnevelõ tanárokat is. A felmérések azt mutatják, hogy a köztudatban még nem integrálódtak ezek az intézmények. Az elemzés készítésekor mindezek ellenére az integrálódott intézményeket vették alapul, mondván, ez a legcélszerûbb. A legnépszerûbb intézmények A legnépszerûbb intézmény 2005-ben is, hasonlóan az elõzõ évekhez, az ELTE: az összes felvételizni szándékozó több mint egytizede adta be ide a jelentkezési lapját. Ráadásul itt találjuk a legnépszerûbb magyarországi kart is: az ELTE- BTK-ra több mint ötezren jelentkeztek az idén. Az intézményi rangsor elsõ öt helyén a szokásos nagy nevek, a patinás tudományegyetemek állnak: az Eötvös Loránd Tudományegyetemet a Pécsi Tudományegyetem (PTE), a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és a Debreceni Egyetem (DE) követi, majd következik az elsõ fõiskola, a Budapesti Gazdasági Fõiskola (BGF). Az egykori közgáz, ma már Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) a hatodik, s ezt követi a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME). A tízezer fölötti jelentkezõszámot azonban csak az elsõ három helyezett tudta teljesíteni: az ELTE itt is elõrehúzott jelentkezõvel, míg a 2 4. helyezett pécsi, szegedi és debreceni egyetem közelebb állnak egymáshoz (11765, 10323, illetve 9821 jelentkezõ). A nagy tudományegyetek a jelentkezõk közel egyharmadát vonzották, ami arra utalhat, hogy a jelentkezõkben még mindig nincs bizalom a kisebb intézmények iránt. A pécsi és a szegedi egyetemek harcát a hallgatókért az is mutatja, hogy a kétféle intézményi rangsorban felváltva lettek második és harmadik helyezettek. Az elsõ, fent említett rangsor a az összes jelentkezõt vette figyelembe az elsõ helyre beadott jelentkezési lapok alapján minden képzési formán és tagozaton, míg a második csak a nappali tagozatos alapképzésre jelentkezõkkel számolt, az elsõ helyre beadott jelentkezési lapok alapján. Az utóbbi lista hasonló az elõzõhöz: az ELTE-t az SZTE, a PTE, a DE, a BGF, a BCE és a BME követik. A legjobb tizenöt közé felkerült a látványosan elõretörõ Semmelweis Egyetem is, ahova idén többen jelentkeztek, mint tavaly, miközben az összes jelentkezõ száma csökkent, mintegy 17 ezerrel. Az integráció óta nem csak orvosokat képzõ intézmény közel ötezer jelentkezõjével 2004-ben tizenharmadik volt, idén nyolcadik a rangsorban. Az integráció miatt került elõre a listán a kilencedik helyezett Budapesti Mûszaki Fõiskola is, és valószínûleg emiatt veszített népszerûségébõl a Szent István Egyetem (SZIE) an jelentkeztek a gödöllõi egyetemre, míg a kivált SZIEkarokat befogadó Budapesti Corvinus Egyetem 8234 jelentkezõvel a hatodik a sorban. Nemcsak a kisebb fõiskolák, hanem a magán vagy alapítványi intézmények sem tudtak felkerülni a listára: utoljára 2002-ben szerepelt a legjobb 15 között a Kodolányi János Fõiskola. Kedvenc szakok Nemcsak az intézményeket vizsgálja az JELENTKEZÕK SZÁMA INTÉZMÉNYENKÉNT Az összes jelentkezõt figyelembe véve az elsõ helyre beadott jelentkezési lapok alapján (minden képzési forma és tagozat) 2005 Jelentkezõk (2004. évi Intézmény száma (fõ) helyezés) rövidítése Intézmény neve (1.) ELTE Eötvös Loránd Tudományegyetem (3.) PTE Pécsi Tudományegyetem (2.) SZTE Szegedi Tudományegyetem (4.) DE Debreceni Egyetem (5.) BGF Budapesti Gazdasági Fõiskola (6.) BCE Budapesti Corvinus Egyetem (8.) BME Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (13.) SE Semmelweis Egyetem (9.) BMF Budapesti Mûszaki Fõiskola (15.) VE Veszprémi Egyetem (12.) NYF Nyíregyházi Fõiskola (10.) ME Miskolci Egyetem (11.) SZE Széchenyi István Egyetem (16.) EKF Eszterházy Károly Fõiskola (7.) SZIE Szent István Egyetem elemzés, hanem az egyes szakok népszerûségét is nézi. Az egyes képzéseket a nappali alapképzésre beadott jelentkezések alapján vizsgálták az elemzõk, úgy, hogy mindegyik, egyértelmûen megkülönböztethetõ szakot külön-külön tüntettek fel a listában, s nem vonták össze az ugyanolyan nevû, de különbözõ szintû egyetemi vagy fõiskolai szakokat sem. A listából elsõ ránézésre az tûnik ki, hogy a hagyomámyosan kedvelt szakterületek és szakcsoportok (jogász, bölcsész, orvosi) mellett néhány, az utóbbi években különösen kedvelt szakterület (közgazdasági, gazdálkodási, informatika, kommunikáció) stabilan tartja helyét a rangsorban. Az idén második a jogászképzés, ami éveken át vezette a népszerûségi listát, de ben csak a harmadik helyen volt. Most azonban csaknem ugyanannyian (3980) jelölték be elsõ helyen, mint a listavezetõ egyetemi közgazdász szakot (4063). Csakhogy közgázra nyolcszázzal kevesebben jelentkeztek, mint tavaly, s a szak fõiskolai párjára is félezerrel kevesebb B lap érkezett. A számok azt mutatják, hogy egyre többen készülnek bölcsésznek, hiszen idén növekedett a filoszképzést választók száma. Ezek közül a legnépszerûbb szak idén is az egyetemi pszichológia, de a húszas listán találjuk a magyar nyelv és irodalom, az egyetemi és fõiskolai kommunikáció, a történelem szakokat, sõt a tanítóképzést is. Elõször szerepel a listán a fõiskolai bûnügyi szak, s a bolognai folyamat részeként elindult BSc-képzések némelyike. A mérnök informatikus, a gépészmérnöki és a villamosmérnöki szakterületen sokan ezt a képzési formát jelölték meg elsõ helyen, annak ellenére, hogy a szakok hagyományos formában is elindulnak. KirályBernadett

9

10 nagyító Megválasztották a Miss Universitas 2005 szépségkirálynõjét A Miskolci Egyetem hallgatója, Szobonya Tímea lett a legszebb magyar egyetemista hölgy 2005-ben. A szép és okos hallgatólányok vetélkedésnek döntõjét május 7-én, szombaton este Debrecenben rendezték. Nyitótánc párban és hármasával is. Hosszú combok, ringó csípõk, formás idomok, kacér pillantások. Több mint negyedórát csodálhatjuk így õket, de az idõ múlása senkit sem zavar, csak akkor, amikor véget ér a bikinis felvonulás. Még egy-két perc bikinben a színpadon, miközben Kasuba L. Szilárd egyenként bemutatja a lányokat, és megtudhatjuk azt is, hogy ki melyik felsõoktatási intézmény hallgatója. Az estélyi ruhás felvonulás elõtt Sarkadi Eszter Mirka, hastáncmûvésznõ elõadása igazi orientális hangulatot varázsol a színpadra, majd a Miss Universitas eddigi három évérõl vetítenek egy rövidfilmet, amelyben a 2005-ös döntõbe jutott lányokat egy-egy kisinterjú kertében közelebbrõl is megismerhetjük. A zsûri döntése elõtt még egyszer jönnek a Miss Universitas 2005 döntõsei. Frank Sinatra I did it my way slágerére megjelennek a hölgyek estélyi ruhában a színpadon. A harmonikus lágy zenére A fõszervezõ Hornyák Tibor, a mûvészeti vezetõ Turczi István és a mûsorvezetõ Kasuba L. Szilárd május Bagladi Bettina, a Revalid hajasbaba díjasa Debrecen, május 7. szombat este 6 óra, az egyetem Lovarda Kulturális Központja. A színpad mögötti kávézó hátsó bejáratánál 13 csinos, frissen sminkelt lány várakozik. Már készen állnak a nyitótáncra, de még meg kell jelenniük a zsûri elõtt, és az intelligenciájukról is számot kell adni, hiszen azért kerültek a Miss Universitas 2005 döntõjébe, mert a rendezvény mottója szerint õk szépek és okosak is. Nyílik az ajtó, és szólítják a hölgyeket. A zsûri komolyan veszi a feladatát és kérdez, kérdez. A lányok válaszolnak, néha még az általuk ûzött táncot is bemutatják. Az izgalom mérhetõ a levegõben, de mindenki nagyon szimpatikus, kedves és okos. Este 7 órára már túl is vannak az elsõ megmérettetésen, de az izgalom nem csitul, hiszen egy óra múlva kezdõdik a döntõ. A Lovarda este nyolc órára megtelik. Több százan kíváncsiak arra, hogy ki lesz 2005-ben a legszebb felsõoktatási hallgató lány Magyarországon. Csend, sötét aztán dinamikus fény- és hanghatások keretében elkezdõdik a nyitótánc. A lányok farmerban és topban profikat idézõ táncot lejtenek a színpadon, vonulnak a kifutón. Aztán a mûsorvezetõ Kasuba L. Szilárd megnyitja a rendezvényt, és bemutatja a zsûri tagjait. Egy rövid divatbemutatós átkötés után a rendezvény elsõ csúcspontja következik, ugyanis az A Trance Sexybaby pörgõs ritmusaira megjelennek a lányok bikiniben. A gyors zenére a hölgyek többször is kijönnek a kifutóra, egyenként, A versenyzõk estélyi ruhában lassan vonuló lányok sokasága úgy hat, mintha tizenhárom királylány jelent volna meg elõttünk. Igézõ tekintetek, csodálatos ruhák, csillogó szemek. Újabb negyedóra ámulat, de sajnos ez Bíró Gabriella az egyik legszebb estélyi ruhában 10

11 nagyító A Miss Universitas történte A lányok fürdõruhában A MESE Kht. szervezésében ben rendezték az elsõ Miss Universitas szépségshowt Magyarországon. A rendezvény szervezõi úgy gondolták, hogy csak olyan kezdeményezéssel érdemes elõállni a széppiacon, amely ebben a mûfajban elõzmények nélküli, ugyanis csak az egyetemisták és fõiskolások számára rendezik meg. Ezért választotta a Miss Universitas mottójául azt, hogy: Szépek és okosak! Az elsõ döntõ 2002-ben a MESE õszi rendezvényének részeként zajlott. Az ezt követõ és az idei gála már önállóan állta meg helyét. A verseny 2003-ban csatlakozott a felsõoktatási intézmények gólyabáljaihoz, így a gólyabálok szépei automatikusan bekerülnek a Miss Universitas versenyzõi közé, valamint a verseny döntõje õszrõl tavaszra került át. A Miss Universitasra minden Magyarországon és határon túl tanuló magyar egyetemi és fõiskolai hallgató hölgy jelentkezhet. Idén 150- en hölgy kapcsolódtak be a versenybe. Az elõválogatók a Budapesti Kommunikációs Fõiskolán zajlottak, ahonnan 20 lány került a középdöntõbe. A középdöntõrõl ami egyben a döntõ felkészítõ hétvégéje is 13 lány jutott a Miss Universitas 2005 döntõjébe. A Miss Universitas mûvészeti vezetõje Turczi István, koreográfusa Katona Szilvia. Caimacan Tünde két egyetemen tanul Pölös Mónika fürdõruhában is véget ér. Nyugtatóként jön Jamie Winchester és Hrutka Róbert élõben, közben a zsûri meghozza döntését. Alig félóra múlva Kasuba L. Szilárd, a zsûri és természetesen a lányok újra elõttünk állnak. Kisebb-nagyobb hatásszünetek, és megtudjuk a végeredményt: A verseny közönségdíjasa és a zsûri szavazatai alapján a Miss Universitas 2005 királynõje Szobonya Tímea, a Miskolci Egyetem bölcsészhallgatója. A királynõ elsõ udvarhölgye Orosz Judit, a Debreceni Egyetem hallgatója, a második udvarhölgye pedig Pölös Mónika, aki a Szegedi Egyetemen tanul. A támogatók ajándékai mellett a Miss Univeritsas 2005 gyõztesének nyereménye, hogy bejut a Miss World Hungary döntõjébe, amely most augusztusban lesz Hajdúszoboszlón. A két udvarhölgy pedig a verseny középdöntõjébe kerül. Miss Universitas 2006-ban is lesz, aki volt, aki nem, jöjjön el, megéri! HT A királynõ és udvarhölgyei május 11

12 nagyító május Kutatás-fejlesztés az egyetemeken Az Aktív Szemeszter áprilisi számában átfogó körképet készítettünk a hazai kutatás-fejlesztés helyzetérõl. Most néhány magyar felsõoktatási intézmény kutató tevékenységét mutatjuk be. A kutatás-fejlesztésben kiemelt szerep jut az egyetemeknek. Hiszen egyrészt létrehozói az új ismereteknek, másrészt a tudás terjesztõi, és egyre növekvõ mértékben elõállítói is a piacképes innovációs termékeknek. Magyarországon a legtöbb tudományágban a Debreceni Egyetem folytat kutatást tudtuk meg Dr. Varga Zsolttól, a Debreceni Egyetem tudományos igazgatójától. Összesen huszonhárom tudományágban tevékenykednek az orvostudománytól kezdve az agrártudományokig, így a témák száma megközelíti a kilencszázat. A kutatás-fejlesztés publikációval, szabadalommal zárul, de egyre inkább elvárt, hogy a projekt meg is valósuljon. Dr. Varga Zsolt azt is elmondta, hogy világszínvonalú kutatóhelyekkel rendelkeznek, és élvonalba tartozó berendezésekkel dolgoznak. A tanszéki kutatóhelyeken kívül húsz, az MTA által finanszírozott kutatócsoport mûködik. Idén megkezdõdik az MTA új Debreceni Molekuláris Medicina Kutató Központjának létrehozása is. Jelenleg közel 900-an dolgoznak a doktori iskolákban, ebbõl 775 fõ doktorandusz, de egyre több graduális képzésben részt vevõ diák is bekapcsolódik a kutatásokba. Ahogy a hazai felsõoktatásra általánosan jellemzõ, úgy a Debreceni Egyetemen is igaz, hogy az anyagiak fõleg pályázatokból származnak. A Nyugat-Magyarországi Egyetem négy egyetemi és három fõiskolai karán rengeteg változatos kutatási tevékenység folyik, mondta el Czeglédy István, az egyetem kutatásszervezési és pályázati munkatársa. Többek között vizsgálják a faporok rákkeltõ hatását, és mézsört állítanak elõ. A képzéshez kapcsolódó tudományterületeken 60 fõs oktató-kutató gárda végez egyaránt alapkutatást és alkalmazott kutatást is. Az állam által nyújtott anyagi támogatást pályázatokkal és megbízásokkal szerzett összegekkel egészítik ki, ezért is van nagy jelentõsége az alkalmazott kutatásnak. A Budapesti Corvinus Egyetemen az alapkutatások inkább elméleti jellegûek mondja Dr. Harnos Zsolt tudományos rektorhelyettes, persze ez gazdasági karokra jellemzõ, míg a zöldség-, gyümölcstermesztés és egyéb élelmiszer- és kertészettudományi jellegû témákban akár gazdasági szervezetek is ösztönzik a gyakorlati alkalmazást támogató kutatásokat. A kutatási munkák számítógép mellett, laborokban, illetve egy-egy kísérleti gazdaságban zajlanak, mint például a szarvasi vagy a budai arborétum. A kutatás-fejlesztésre fordított összeg a költségvetésnek sajnos csak 1-2%-a, ezért van szükség pályázatokra, megbízásokra is. A magyar mezõgazdaság és élelmiszeripar már évek óta hanyatló fázisában van, a privát szférából csak kisebb cégek járulnak hozzá az egyetem kutatásaihoz. Az egyetem oktatói egyben kutatók is, jelenleg mintegy 70 ösztöndíjas doktorandusszal dolgoznak együtt. A Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen dr. Tömösközi Sándor tudományos igazgatóhelyettes elmondta, hogy az egyetemen több országos szintû projekt is fut, mint például a nemrég létrejött Elektronikus Jármû és Jármûirányítási Tudásközpont, a mobilkommunikációs projekt, valamint két Kooperációs Kutatási Központ. Emellett nagy sikerrel vesznek részt számos hazai és EU-s kutatásifejlesztési pályázaton. Az egyetem gazdálkodásában a kutatás-fejlesztési bevételek részaránya növekszik, tehát gazdasági szempontból is meghatározó jelentõségû a K+F. Így még jelentõsebb az egyetemen születõ eredmények hasznosítása, az innovációs folyamat teljessé tétele. Ez a folyamat eredményesen csak a piac szereplõivel szoros együttmûködésben valósítható meg. A kutatások körülményei igen változatosak, attól is függ, hogy az adott szakterületen mik a lehetõségek. Általánosságban az mondható el, hogy a kutatások infrastrukturális feltételei javultak az elmúlt években, például az felsõoktatási tanszékek közül elsõként szerezte meg az ISO 9001 szerinti Minõségirányítási Rendszer Tanúsítványát a Polimertechnika Tanszék. Az alkalmazott kutatások többsége ma már iparvállalatok és egyéb gazdálkodó szervezetek részvételével kialakított konzorciumi együttmûködés keretében valósul meg, amely a közösen megfogalmazott szakmai célok megvalósítására áll össze. Mind az alap, mind az alkalmazott kutatási területeken, projektekben kifejezett cél a graduális és a posztgraduális hallgatók bevonása. SzabadosEnikõ Mit akarunk, és hogyan váltsuk valóra? A fiatalok és az õket foglalkoztató vállalatok, valamint politikai vezetõk nézeteinek megvitatására tart konferenciát az Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) Mi, fiatalok a magyar kutatás-fejlesztés jövõjéért. Mit akarunk, és hogyan váltsuk valóra? címmel július 8-9-én a Veszprémi Egyetemen. A konferencia célja: a vállalatok és a fiatal kutatók közelebb kerüljenek egymáshoz, valamint az állam ösztönzõ szerepének meghatározása. Boda Miklós, az NKTH elnöke úgy véli: Mindebben a legnagyobb szerepe a fiataloknak van, õk fogják alakítani az ország és egyben saját jövõjüket. Sokan agyelszívásról beszélnek, de valójában az intézmények maguk közvetítik ki fiatal tehetségeinket. Hazánk gazdasági versenyképességének növelése érdekében meg kell változtatni a meglévõ struktúrákat, nagyobb kritikus tömegû kutatócsoportokat kell kialakítani. El kell érni, hogy a kutatási eredményekbõl új magyar termékek jöjjenek létre. Az egyetemeknek ismerniük kellene a termelõi és felhasználói igényeket, a vállalati szférának pedig a jelenleginél jóval több pénzt kellene fordítania kutatás-fejlesztésre. 12

13

14 nagyító Miniszterelnöki (kör)út az egyetemre Gyurcsány Ferenc tíz hazai felsõoktatási intézménybe látogatott el tavasszal, és hallgatói fórumokon válaszolt a diákok kérdéseire. A kiválasztott intézmények között a Miskolci Egyetem, az ELTE, a gyõri Széchenyi István Egyetem, a debreceni, a pécsi egyetem, az egri Eszterházy Fõiskola, a Veszprémi Egyetem, a gödöllõi Szent István Egyetem és a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, valamint a Budapesti Corvinus Egyetem szerepelt. A fórumokat mindenütt nagy érdeklõdés kísérte, de a rázós kérdések elmaradtak, mint ahogy a gyurcsányi politika ellenzõi is csak kivételes esetben képviseltették magukat a rendezvényen. Volt a kormányfõi körútnak egy nulladik állomása is még tavaly decemberben, amikor Gyurcsány Ferenc a Szegedi Tudományegyetem Tanulmányi és Információs Központjának avatóján vett részt. Szeged A miniszterelnök szegedi egyetemi fórumán sem nélkülözte az aktuálpolitikát. Kijelentette: az ellenzéknek a többség ösztöneire építõ, nacionalista, szociálisan demagóg politikájával szemben áll a baloldal nyugatos, modernizációs, demokratikus politikája. A hallgatók részérõl nem, a Bolyai-díj 2004-es kitüntetettjétõl azonban ezt megelõzõen érkezett kritika a kormányzat felé: Bor Zsolt idézte Gyurcsány Ferencnek a Bolyai-díj átadásán elmondott szavait, mely szerint magyarnak lenni jó. Bor Zsolt tréfásan hozzátette: Magyar Bálintnak lenni még jobb. A fizikusprofesszor hangsúlyozta: az oktatás és kutatás finanszírozásánál nem érvényesülhetnek a piaci szempontok. Szerinte nem feudálisnak és sztálinistának kellene nevezni a magyar felsõoktatást, hanem köszönetet kellene mondani az ott dolgozóknak, ehelyett az oktatók egy részét elbocsátották, miközben a hallgatói létszám az elmúlt tizenöt évben a háromszorosára nõtt. Az akadémikus szerint kormányzati ciklusokon átívelõ konszenzusos oktatáspolitikára van szükség. Miskolc A Miskolci Egyetemen tartott beszédét Gyurcsány Ferenc az Újítsuk meg Magyarországot! mottó köré szõtte. Hangsúlyozta: Magyarország újjáépítése, felvirágoztatása közös feladat, melyben nagy szerepe van az ifjúságnak, ehhez az ország vezetése csupán segítséget nyújthat. A miniszterelnök kérdésre válaszolva közölte, a jogász, tanári, kommunikáció és más humán szakokat nem javasolja a fiataloknak, ugyanis ezekbõl jelenleg olyan mértékû túlkínálat van, amely valószínûleg még évekig vagy akár évtizedekig is jelentõsen megnehezíti az elhelyezkedést ezeken a területeken. Gyurcsány Ferenc megígérte, hogy szeptemberben újra ellátogat a Miskolci Egyetemre, s akkor számon lehet kérni rajta ígéreteit. ELTE A miniszterelnök nagyívû beszédében vázolta a kormányzat felsõoktatási elképzeléseit: az idén kétszázmilliárd forint áramlik a felsõoktatásba, egyharmaddal több, mint 2003-ban, jelentette ki a kormányfõ, majd a megkezdett ívet Magyar Bálint vitte tovább a magyar felsõoktatás tervezett reformját ecsetelve. A miniszterelnök elmondta: annak ellenére, hogy a politikai közélet hangulata veszekedõs, a cél mindenhol ugyanaz, egy erõs Magyarország és egy erõs nemzet létrehozása. A miniszterelnök kiemelte: az Orbán-éra alatt azok kaptak nagyobb támogatást, akiknek nagy volt a jövedelmük, most azonban a szociálisan rászorultak juthatnak lakáshoz. A fórum után a miniszterelnök egy sörözésre is invitálta a jelenlévõket. Debrecen A legnehezebb terepnek a cívisváros universitasa bizonyult a kormányfõ számára. Egy közel 50 fõs csoport füttykoncerttel és bekiabálásokkal fogadta a miniszterelnököt. Így nem csoda, hogy a hallgatói fórum sokkal inkább a biztonsági emberekrõl, mintsem a gyurcsányi gondolat tartalmi vitájáról szólt. Az egyetem épületébe kizárólag a fõbejáraton keresztül, biztonsági kapukon át lehetett bejutni, és a securitysek minden rendbontásnak igyekeztek elejét venni: az egyik hallgató táskájából még egy banánt is kiemeltek. A fórumon Gyurcsány kifejtette: Magyarországon erõsödik a radikalizmusra való hajlam, különösen a jobboldal radikalizálódik. Alapkérdésnek nevezte, hogy a demokratikus mértékletesség vagy a nemzeti radikalizmus lesz-e meghatározó az országban. A kormányfõ szavait a fórum végéig több esetben bekiabálások kísérték. Hogy volt-e a miniszterelnöki körútnak tanulsága Gyurcsány Ferenc vagy a felsõoktatási intézmények számára, nehéz lenne megmondani. Az azonban elképzelhetõ, hogy a vidéki egyetemeken várható tömeges elbocsátások nyomán egy esetleges õszi egyetemi körútra forróbb hangulatban kerül sor, mint az ezt megelõzõre. HaágZalánIstván május Természet Világa magazin Hazánk legrégebbi tudományos ismeretterjesztõ folyóirata A Természet Világa címû havonta megjelenõ tudományos igényû folyóirat Európa legkorábban alapított lapjai közé tartozik. Szily Kálmán szerkesztésében elõször Természettudományi Közlönyként jelent meg 1869 januárjában, és azóta a világháború alatt kimaradt egy évfolyam híján folyamatosan mûködik. A nagy múltú lap hídként kívánja összekötni a természettudomány különbözõ ágait, illetve a humán tudományokat. Munkatársai között Nobel-díjasokat, neves tudósokat is találunk. A maroknyi szerkesztõséget számos tudós, tanár, egyetemi hallgató egészíti ki. Szily Kálmán elképzelése az volt, hogy olyan színvonalas szakmai folyóiratot hoz létre, amely egyfelõl a laikus számára is érthetõvé, érdekessé teszi a természettudományokat, másfelõl rámutat arra, hogy a humán gondolkodás nem áll távol a realista szemlélettõl, továbbá a tudósokat, tanárokat éppúgy megszólaltatja, mint a fiatal értelmiséget, egyetemi hallgatókat, biztosítva ezzel több generáció világnézetének, szemléletének megnyilvánulását. Ezt a gondolatot vitte tovább 15 évvel ezelõtt a lap szerkesztõsége, és elindították a minden számban jelentkezõ diákpályázat mellékletet, ami a középiskolások számára biztosít publikációs lehetõséget. A beérkezõ pályázatokat kategóriánként értékeli a szakmai zsûri, majd a legjobb munkák folyamatosan jelennek meg. A diákok a természettudomány bármely területével foglalkozhatnak, de a lap hitvallása szerint humán területet érintõ munkákkal is pályázhatnak. Az egykori diák-írók egy része ma is már végzett szakemberként tagja a szerzõi csapatnak. Rendszeresen jelennek meg mellékletek, különszámok is, melyek aktualitásokról számolnak be. Ilyen például a fizika éve is. Staar Gyula fõszerkesztõ és munkatársai révén a lap nyitott a fiatalság irányába és külföldre. A szakmai munkát egy 30 tagú szerkesztõbizottság segíti, melynek elnöke Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia jelenlegi elnöke. Nemcsak hazánkban forgatják szívesen a Természet Világát, visszajelzések érkeznek a szomszédos országokból, még Amerikából is. Sok erdélyi és a Kárpát-medencében élõ magyar középiskolás pályázik a diákmellékletben, ami azt jelenti, hogy az õ szüleik, tanáraik is kapcsolatba kerülnek a folyóirattal. Nem véletlen, hogy ez a szellemi élet széles skáláját felvonultató, nem csak Magyarországon egyedülálló szemléletû lap 2004 májusában elnyerte a Magyar Örökség díját. Mindenkinek lehetõséget biztosít a mégoly bonyolultnak tûnõ tudományos eredmények, gondolatok megértésére a témák érdekes feldolgozása által, megtartva a nélkülözhetetlen szakmaiságot. A XIV. Természet-Tudomány Diákpályázat nyertesei és munkáik az újság márciusi számában olvashatók (136. évf. 3. szám). CzakóZoltán 14

15

16 nagyító Királyi gyöngyszem A gyöngyösi fõiskola több mint négy évtizedes fennállása során elnevezése és jogállása többször változott, a cél azonban mindig ugyanaz volt: létrehozni a Mátraalján egy korszerû szellemi és tudományos központot. Az 1962-ben indult felsõfokú képzésbõl, az itt oktató tanárok és munkatársak kitartó munkájából táplálkozik napjainkban az intézmény Károly Róbert Fõiskola elnevezéssel. Mûködése során kivívta hazai és nemzetközi elismertségét. Az intézmény célja, hogy a piaci igényekre reagálva a tudomány legújabb kutatási eredményeit, akár új szakok bevezetésével, adja át hallgatóinak. A mai távoktatási tagozat elõdjének megteremtõje a gyöngyösi fõiskola, amelynek 1989-ben történt indítása óta több ezren szereztek piacképes fõiskolai diplomát. A kezdetben szakirányok formájában megtalálható ismeretek önálló szakokká váltak, amelyek napjainkban a Gazdálkodási és a Mezõgazdasági Fõiskolai Karok gondozásában állnak, mérnökök és közgazdászok képzésérõl gondoskodnak. Ebben a tanévben 2291 nappali, 2474 levelezõ és távoktatási tagozatos hallgató végez tanulmányokat, összlétszámuk ezer fõ. A gyakorlati ismeretek elmélyítését szolgálja a város északi határában a kertészeti és borászati Tanüzem, valamint a Gyöngyöstõl délre található tass-pusztai Tangazdaság, amely napjainkban a térség mezõgazdasági technológiai bemutató központja. Az itt található Mezõgazdasági Fejlesztési és Logisztikai Központ a Tangazdasággal és a Tanüzemmel együttmûködve látja el négyes feladatát, az oktatást, kutatást, szaktanácsadást és termelést. A fõiskola szellemi és gyakorlati bázisát gyarapítja a Mezõgazdasági Fõiskolai Karhoz tartozó kompolti Fleischmann Rudolf Kutatóintézet, amely megszakítás nélkül egyedülállóan több mint nyolcvan esztendeje áll a magyar mezõgazdaság szolgálatában. A borászati ismeretek átadását, továbbá a kutatást és szaktanácsadást segíti a 2002-ben átadott borászati üzem, amelyben a legkorszerûbb erjesztési technológiával állíthatók elõ a nyugat-európai kívánalmaknak is megfelelõ borok. Az intézmény az elsõk között alapította a felsõfokú szakképzési szakjait, amelyek átlépve Heves megye határait, országszerte képeznek szakembereket. A térség felsõfokú végzettségû idegenforgalmi szakemberhiányának megszüntetésére, a vendéglátás-turizmus magas fokú gyakorlati ismereteinek elsajátítására nyílt hazánk elsõ, Hotel Opál nevet viselõ háromcsillagos tanszállodája. A Károly Róbert Fõiskola folyamatosan ápolja kapcsolatait, és keresi az együttmûködés lehetõségeit az oktatás és kutatás területén hazai és külföldi szakmai szervezetekkel, a piaci élet szereplõivel. A széleskörû nemzetközi kapcsolatok a hallgatók és oktatók részére külföldi intézményekben történõ szakmai és gyakorlati ismeretek megszerzését teszi lehetõvé. A tudományos és kutatómunka szakmai utánpótlásának támogatásán fáradozik a Tudományos Diákköri Tanács, amely segítségével helyi és országos konferenciákon mutatják be hallgatóink munkájuk során elért eredményeiket. Az EU-csatlakozásunk napján debütált új internetes oldalon több mint ezer oldal információ nyújt betekintést a fõiskola életébe. A fõiskola fiatalos lendülete, szellemi és tárgyi értékeinek folyamatos gyarapítása, új szakok bevezetése, gyakorlatorientált oktatás, új diákotthon és a rövidesen megkezdõdõ infrastrukturális beruházások biztosítják a Károly Róbert Fõiskola következõ legalább négy évtizedét. LakatosMárk május Kommunikáció felsõfokon Szegedi Tudományegyetem Budapest Média Intézet Egyre több felsõoktatási intézményben lehet kommunikáció fedõnéven újságírói tanulmányokat folytatni. Ezek között is elõkelõ neve van a BMI-nek, de az sem csalódhat itt, akit a médiatudomány vonz. A tizenegy éve fennálló intézményt ismerhetjük Havas Henrik célzásaiból, de más módon is nap mint nap találkozhatunk az itt tanulók munkáival. Az Intézet 1994 óta mûködik, 1997-tõl állandó otthonában, Kispesten. Alapításának ötlete körül merült fel a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Médiatudományi Tanszékén, és ebben jó partnerre találtak Havas Henrikben és akkor már üzemelõ újságíró-iskolájában. Dr. Szajbély Mihály a szegedi tanszék és egyúttal az intézet vezetõje kérdésünkre elmondta: a képzés nagyjából kétirányú, teljes mértékben megfelel a kommunikáció szakokkal szemben támasztott oktatási feladatoknak, és ennek keretein belül gyakorlati foglalkozásokon az újságírás különbözõ irányait is (nyomtatott sajtó, rádió, tévé) oktatják a szakma nagyjai. Tanítanak a BMI-n például Andrassew Iván, Bányai György, B. Tóth László, Rózsa Péter, és persze Havas Henrik, illetve az intézet igazgatója, Érdi Sándor is. Több elméleti szakirány létezik: intézményi kommunikáció, nemzetközi kommunikáció és társadalmi kommunikáció ezeket, illetve az általánosabb tárgyakat is elismert tekintélyek oktatják, a téma elmélyültebb tanulmányozói elõtt egyikük sem ismeretlen név. Természetesen a BMI-sek elõtt is nyitva áll a lehetõség, hogy PhD-keretek között mélyítsék tovább ismereteiket. A képzés levelezõ formában zajlik, ezzel is megkönnyítve a nem ritkán másutt már dolgozó egyetemisták életét. A diplomával már rendelkezõk számára létezik keresztféléves képzés, illetve iskolai rendszerû forma is. A helyek zömükben költségtérítésesek az állam ugyan támogatja a levelezõs képzést is, de a nappalinál jóval kisebb mértékben. Az intézményben többen végeztek olyanok, akiket azóta fõleg a kereskedelmi médiumok ismert mûsoriban láthatunk és hallhatunk. Pokrivtsák Mónika a keresztféléves tagozatra járt. Az RTL Klub magyarországi elindulása óta a csatornánál dolgozik, jelenleg a Delelõ mûsorvezetõje és szerkesztõje. Elsõsorban a gyakorlati órákra emlékszem szívesen vissza. Nagyon jók voltak B. Tóth László és Szegvári Katalin rádiózás órái. Megyesi Gusztáv és Világi Gyula kurzusait is nagyon szerettem, az elõadások közül Havas Henrik vagy Róka Jolán óráira jártam be szívesen. Nagyon sokat lehetett tanulni Havas Henriktõl nemcsak a sajtómûfajokról, vagy a hírszerkesztésrõl, hanem az újságírói szakmai etikájáról, alázatáról is. Ezek sokszor nincsenek meg a most kezdõ pályatársaimban. A szakmát csak gyakorlatban lehet valóban jól megtanulni. Ezzel kapcsolatban él bennem egy csepp fenntartás a BMI elméleti vonalával szemben, ugyanis bizonyos tárgyakat (így a történelmet vagy a statisztikát) kevésbé szerettem, mint azokat, amelyek szervesen kapcsolódnak a kommunikációhoz, azaz a szakmához. Szajbély Mihály szerint nehéz megítélni, hogy a BMI presztízse a hasonló iskolák közt milyen, azonban nyugodt: ugyanis tapasztalatai szerint, aki tehetséges és komolyan veszi ezt a szakmát, elõbb-utóbb megtalálja benne helyét. SzalayGergely

17 Aktív Szemeszter keresztrejtvény: Aktív Szemeszter és az Edupress.hu közös játéka: Az elõzõ keresztrejtvény megfejtése: József Attila: Amit szívedbe rejtesz, szemednek tárd ki azt. Az elõzõ keresztrejtvény nyertesei: Tóth Violetta, Kovács Réka, Harmati József, Székely Balázs, Kerencsi Tamás, Virág Judit, Szabó Bea. A helyes megfejtõk között 5x2 darab jegyet sorsolunk ki az IBS Színpadán látható darabokra. A nyereményt az IBS Színpad pénztárával egyeztetve lehet felhsználni december 31-ig, vagyis bármelyik kiválasztott színdarabot meg lehet tekinteni. A fenti kesztrejtvény megfejtése egy Oscar Wilde idézet. A megfejtéseket a oldalon a bal oldali játék ablakra kattintva és a mezõket kitöltve lehet elküldeni a szerkesztõséghez. IBS Színpad, Színház a Fõiskolán 1021 Budapest Tárogató út 2-4. Az elsõ Peter Shaffer: EQUUS címû darabjában Gotthardi Balázs és Fancsikai Péter. Fotó: Skriba Judit Agatha Christie: Egérfogó címû daranjában Pál Tamás és Fenyõ József

18 publicisztika Három nemzedék, egy födél Jegyzetek egy szegedi tanárképzõs öregdiák program margójára Érdekes és rendhagyó öregdiák rendezvénynek adott otthont Szegeden a Közéleti Kávéház rendezvénysorozata május 12-én. A Harminc éve kaptunk diplomát három nemzedék, egy födél címû kávéházi estre ezúttal a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképzõ Fõiskolai Kar Dísztermében került sor. Dr. Homor Géza, az est házigazdája, a kar fõigazgató-helyettese köszöntötte a szegedi tanárképzõn végzett hallgatók három generációját. A zsúfolásig megtelt több száz fõs teremben tanárok és diákok személyes élmények alapján diskuráltak a szegedi tanárképzés, a Juhász Gyula Tanárképzõ Fõiskola múltjáról, jelenérõl és jövõjérõl. És hogy kik is voltak a beszélgetésre vállalkozó öregdiákok, akiknek ma is a tanárképzõ a második otthonuk? Például Vidács Ferenc az alkalmazott társadalomtudományi tanszékrõl, aki már a 30 évvel ezelõtt diplomázókat is tanította, és jelenleg is a fõiskolai karon dolgozik, de megjelent Tuskó László is a biológia tanszékrõl, vagy Farkasné Szolnoki Márta, a kar gyakorló általános iskolájának szakvezetõ tanára, aki már 30 éve is szakvezetõ volt. A második nemzedéket Szappanos Éva biológia rajz szakon 30 éve végzett öregdiák, Szekeres Ferenc, a rajz tanszék jelenlegi oktatója, és a rendezvény fõ szervezõje, a biológia rajz szakon 30 éve végzett Farkas Olga tanárnõ, jelenleg a neveléstudományi tanszék docense képviselte. A harmadik nemzedéket pedig jelenlegi jugyus hallgatók alkották, Egerváry Zsuzsa, Földinszki Janka, Szilágyi Anikó, és a szintén a fõiskolán végzett, jelenleg a Szentesi Alapfokú Mûvészeti Iskolában tanító Istvánfy Ilona. A jó hangulatú beszélgetés nem tudta tán nem is akarta elkerülni az aktuális kérdést: van e jövõje a tanárképzésnek, a szegedi tanárképzõnek? Melyek azok az értékek, melyeket meg kell õrizni, és nem szabad feláldozni az elüzletiesedett tudásgyár a modern vagy azzá válni kívánó egyetem oltárán. A hallgatói generációk arra keresték választ, hogy a Juhász Gyula Tanárképzõ Fõiskolai Kar ilyen érték-e. Két órát töltve a Díszteremben a válasz egyértelmûen kikristályosodott. Az az intézmény, amelyet ennyire tudnak szeretni, amely egymástól idõben távol lévõ generációkat pusztán az emlékek, hagyományok, szakmai értékek és alapvetések mentén ennyire egybeköt, arra szüksége van, és szüksége lesz a magyar társadalomnak. A rendkívül jó kedélyû és optimista rendezvény után hazafelé tartva az ötlött eszembe, talán az örök felsõoktatásreformer oktatási minisztereket és intézményvezetõket, rektorokat és dékánokat hûvös eleganciájú, de lázas terveket szülõ irodáik mélyérõl elõcsalogatva be kellene ültetni a hallgatók közé, hasonló rendezvényekre. És akkor talán megértenék, hogy mitõl lesz jó pedagógus valakibõl, és mitõl lesz jó pedagógusképzõ intézmény egy fõiskolából, és akkor talán a dúsan zöldellõ, évszázadokon át ápolt, de nem feltúrt angol gyephez hasonlóan a magyar felsõoktatás is képes lenne az értékek folyamatos elõállítására. Sajnos, amíg a pénz a mindenható úr, addig erre kevés az esély, noha a legendás pedagógus, Nagy Sándor szavaival élve a drága oktatás lehet rossz, de a jó oktatás sohasem olcsó! DöbörAndrás 18

19 arcél A legszebb hallgatók 2005-ben A királynõ és udvarhölgyei A Miss Universitas felsõoktatási szépségversenyt immár harmadik alkalommal rendezte meg a MESE Kht. A debreceni döntõbe 13 lány került, közülük Szobonya Tímeát választották meg 2005 legszebb egyetemistájának. A mindössze 19 éves lány elsõ éves a Miskolci Egyetem (ME) Bölcsészettudományi Kar magyar kulturális antropológia szakán. Ismét egy miskolci lány fejére tehették a koronát, hiszen az elsõ Miss Universitason is a Miskolci Egyetem egyik hallgatója nyert. Az idei gyõztest a könyvtárban sikerült elcsípnem: éppen a következõ vizsgájára tanult. Miért erre a szakra jelentkeztél? Már a középiskolában is humán tehát magyar tagozatos osztályba jártam, a kulturális antropológia pedig érdekelt. A vizuális antropológiával szemben él egy bizonyos elõítélet, pedig megtanulhatjuk a filmezést, fotózást, az életútinterjúk írását. A szakon folyó színvonalas képzés az újságírást is megtanítja. Mivel a médiában szeretnék tevékenykedni, ez a szakpár volt Miskolcon az, melynek segítségével elsajátíthatom az alapokat. Emellett jelenleg is foglalkozom újságírással: különbözõ miskolci lapoknál dolgozom riporterként. Honnan szereztél tudomást a Miss Universitasról? Az Aktív Szemeszterben olvastam a hirdetést, és úgy döntöttem, hogy kipróbálom magam a felsõoktatási szépségversenyen is. Részt vettél a Miss Universitas elõtt valamilyen szépségversenyen? Igen, tavaly augusztusban a Beauty of Miskolc elnevezésû versenyen, ahol elnyertem a Miskolc Szépe címet, a Miss Universe Hungary elõdöntõjében pedig az elsõ udvarhölgy lettem. Segített valaki a felkészülésben? A lányok mozgását Katona Szilvia koreográfus tanította be, a sminkemet pedig Larion Oscar, a Maybelline sminkese készítette. Mindkettõjüknek nagyon sokat köszönhetek. Mit éreztél, amikor kihirdették: nyertél? Nagyon boldog voltam, hiszen olyan sok szép lány vett részt a versenyen, hogy nem is számítottam rá. Jó érzés volt, hogy a nézõk között ott ült a családom, a barátaim és a barátom is. Azzal, hogy megnyerted a szépségversenyt, milyen kötelezettségeid lettek? Az életem alapvetõen nem változott meg, nem szálltam el magamtól, de azért nagyon büszke vagyok. Hozzászoktam ahhoz a korábbi versenyeken, hogy meg kell becsülnöm mindent, amit elérek az életben. Az elsõ helyezéssel egyenes ágon jutottam a Miss World Hungary augusztusi döntõjébe, erre kell felkészülnöm; illetve különbözõ meghívásoknak, fotózásoknak, rendezvényeken való részvételnek kell eleget tennem. Sok tévé- és rádiószereplésem volt, újságoknak nyilatkoztam. Hogyan tudod összeegyeztetni ezt a tanulással? Jelenleg éppen vizsgaidõszak van az egyetemen, ezért kicsit több az idõm, nem okoz nagy gondot a szereplés. Például egy egész hetet kellett Pesten töltenem a verseny után. Mivel egész félévben bejártam az órákra, a heti egy vizsgámra fel tudok készülni amellett is, hogy ellátom a szépségkirálynõi teendõimet. Mik a terveid? Be szeretném fejezni Miskolcon az egyetemet, és egy pár éven belül jelentkezem valamelyik kommunikációs fõiskolára. A szépségiparban nem modellként érvényesülnék, hanem folytatnám a riporterkedést, újságírást, és talán a rendezvényszervezésben is kipróbálnám magam. Orosz Judit a Debreceni Egyetem hallgatója, a Természettudományi Karon tanul ábrázoló geometria matematika szakon. A debreceni lány a Miss Universitas 2005 szépségverseny elsõ udvarhölgye, a második helyezett. Már korábban is részt vettél szépségversenyen, vagy ez volt az elsõ? A Miss Unievrsitas volt sorrendben a hatodik szépségverseny, amelyen elindultam. Egy kivételével elsõ és második helyezett lettem. Már egy éve terveztem, hogy elindulok a Miss Universitason is. Amikor megtudtam, hogy Debrecenben lesz a döntõ, arra gondoltam, hogy milyen jó lenne, ha én is döntõs lennék a szülõvárosomban. Nagyon jó érzés, hogy sikerült. A nyereményeid között volt az is, hogy bekerültél a Miss World Hungary középdöntõjébe. Mit vársz a versenytõl? Korábban már részt vettem a Fásy-féle versenyen, és eljutottam a döntõig. Az idei Miss Worldön is ez a cél: bekerülni a döntõbe. Hogyan tudod összeegyeztetni a tanulást és azokat a kötelezettségeket, amelyek az elsõ udvarhölgy feladatai? Nagyon nehéz egyszerre tanulni és a szépségiparban tevékenykedni. Volt már arra példa, hogy egy felkérést nem fogadtam el, mert éppen vizsgám volt. Sajnos egyikkel sem tudok igazán mélyen foglalkozni, mindenre kevés idõ marad. Mik a terveid? Szeretnél a szépségiparban maradni? Amint elvégzem az egyetemet, mindenképpen tanárként szeretnék elhelyezkedni, ez azonban nem zárja ki azt, hogy hétvégéken és nyáron részt vegyek divatbemutatókon, fotózásokon. Ameddig az adottságaim engedik, addig mindenképp szeretnék modellkedni. Pölös Mónika a Miss Universitas 2005 felsõoktatási szépségverseny harmadik helyezettje. A második udvarhölgy a Szegedi Tudományegyetemen tanul, negyedéves jogász. Jelentkeztél már valaha szépségversenyre? Még soha. Ez volt az elsõ. Tavaly is nézegettem a Miss Universitas honlapján a felhívást, és kacérkodtam is a jelentkezés gondolatával, ám akkor még nem hittem benne, hogy helyezést érhetek el. Idén lesz, ami lesz alapon belevágtam. Mit vársz a Miss World Hungary versenytõl? Nagyon örülök neki, és jó lenne bekerülni a döntõbe, viszont szerintem vannak ezen kívül más fontos dolgok is az életben. Ezért, ha nem sikerül, akkor sem leszek elkeseredve. Esélyt kaptam, hogy kipróbálhassam magam, és megpróbálom a legjobb formámat hozni ott is. Hogyan birkózol meg a tanulással és az udvarhölgyi teendõkkel? Fontos számomra a tanulás, és hogy õszinte legyek eddig még nem sok teendõm volt mint udvarhölgynek. Természetesnek tartom, hogy a gyõztessel foglalkoznak igazán. A tanáraim és a hallgatótársaim sem tudnak róla, és a sajtó sem keresett. Teljes erõvel a vizsgaidõszakra tudok koncentrálni. Mik a terveid? Szeretnél a szépségiparban tevékenykedni az egyetem elvégzése után, vagy inkább a jogászi pálya vonz? Még nem igazán tudom, hogy mit szeretnék kezdeni az életemmel. A rövid távú terveim között a félév sikeres befejezése, majd a diploma megszerzése áll. Szabadidõmben rádiózom, a kommunikáció is szerves része az életemnek. Emellett nem zárkóznék el a kozmetikai ipartól sem. Lehet, hogy a három közül kiválasztom valamelyiket, ám az is elképzelhetõ, hogy egyszerre mindhárommal foglalkozhatok. DurbákIldikó május 19

20 kultúra Kié az egyetem? Kozma Tamás szociológus, a Debreceni Egyetem professzora, a magyarországi társadalomtudomány (oktatáskutatás, nevelésszociológia) egyik legjelesebb mûvelõje. Bevezetés a nevelésszociológiába címû munkáját, mely több kiadásban jelent meg (1974, 1977, 1994, 2001), hallgatók tízezrei olvasták. A jelen írásnak tárgyat adó kötet tudományos elõzményeként azonban nemcsak e szakszociológiai bestseller említendõ, hanem az 1990-ben publikált Kié az iskola? címû könyv is. A kilencvenes évek kezdetétõl jól megfigyelhetõ a magyarországi felsõoktatás jelentõs mértékû átalakulása. Új képzési helyek, a korábbiaktól eltérõ képzési formák jelentek meg, jelentõsen bõvült a felsõoktatási intézményekbe felvett hallgatók száma. A XXI. század embere számára már nem kérdés, hogy a technikai fejlõdés és a gazdasági növekedés fenntartása miatt egyre több magasan (fõiskolai, egyetemi szinten) kvalifikált szakemberre van szükség. Sõt azt figyelhetjük meg, hogy a bizonytalan munkaerõpiac növekvõ követelményei ismeretében megnõ a fiatalok oktatási, illetve tudásigénye (minõségi és mennyiségi értelemben egyaránt), ezzel kívánva erõsíteni munkavállalói kilátásaikat. Kozma Tamás legfrissebb könyve két hatalmas fejezetre bomlik. A felsõoktatás mint kutatási probléma címmel bevezetett tudományos értekezés az elsõ fejezetben a felsõoktatás-politika témáját taglalja. A szerzõ a felsõoktatási rendszer iránt megnyilvánuló új és újabb társadalmi kihívások (globalizáció, expanzió, új népvándorlás), az ezekre adott politikai válaszok (diverzifikáció, privatizáció, virtualizáció) és az irányításban bekövetkezett változások elemzésén keresztül vezeti el az olvasót a felsõoktatási reformfolyamat elemeinek bemutatásáig (finanszírozási, integrációs, társadalmi egyenlõtlenség viták és a felsõoktatás). A könyv második gyûjtõfejezete A felsõoktatási intézmény címet viseli. Tíz alfejezetében az oktatók, a nem oktató dolgozók (kutatók, adminisztratív és irányító munkatársak) és a hallgatók alkotta világ, valamint az egyetemi-fõiskolai, intézményi infrastruktúra és kubatúra által fizikailag meghatározott környezeten belül zajló dolgok bemutatását teszi meg. Mit keres a nevelésszociológus az egyetemen és a fõiskolán? teszi fel a kérdést a szerzõ, s a választ így fogalmazza meg: Azokat a folyamatokat, amelyek a hallgatók, az oktatók és a felsõoktatás meganynyi más munkatársa között nem tervezetten, nem szervezett formában, hanem maguktól spontán módon mennek végbe. Megfigyeljük és megpróbáljuk megérteni õket. A kötet utolsó fejezete a Hogyan tovább? kérdésre keresi a választ. A szerzõ kiemeli, hogy a felsõoktatási rendszerben a kilencvenes évek eleje óta végbement expanzió, tehát az oktatás eltömegesedése úgynevezett harmadfokú képzés (tertiary aducation) meghódításával nem áll meg, hanem folytatódik és megy tovább. S mivel egyelõre több formális fokozata az oktatási rendszereknek általában nincs, mintegy megteremti a maga negyedik fokozatát. Végezetül néhány gondolat a kötet külcsínérõl. A B/5 formátumú kötet tipográfiájában és szerkesztési munkájában hûen támasztja alá a szerzõi célokat (oktatásban való használhatóság, olvashatóság, jól tagolt szerkezet). A kötethez CD-melléklet tartozik, közel 65 megabájtnyi tartalommal. A diszk könnyû kezelhetõségét meghatározza a html tartalomjegyzék, melynek linkjei az adott könyvrészlet, fejezet tartalmának feldolgozását segítõ, de az ismeretek jártassággá és készséggé fejlesztését is magába foglaló céllal születtek. Kozma Tamás legújabb könyve nemcsak a tudományos közélet számára jelent igazi csemegét, de mind az oktatáselméleti szemináriumok, ifjúságkutatási gyakorlatok, nevelésszociológiai kurzusok oktatói, mind, pedig hallgatói számára érdekes és hasznos olvasmány lehet, sõt általában véve s ezt a szerzõ szemléletes stílusa garantálja a felsõoktatási intézmények mint a magyar oktatási rendszer egyik legérdekesebb elemeinek élete és mûködése, szereplõi és környezete iránt érdeklõdõ szélesebb olvasóközönség is nagy élvezettel forgathatja. JancsákCsaba Édes szõlõ, tüzes bor A Velencei-tó környékének szõlõ- és borkultúrája május A szõlõmûvelés, a borászat a kultúra szerves része. Lehet kontár módon csinálni, s lehet igazi szakértelemmel, ha úgy tetszik: mûvészi módon. Hagyományai vannak, országonként és vidékenként is. A hajdan legendás magyar bor a II. világháború után elvesztette nemzetközi rangját, s talán a kivételesen jól sikerült 1972-es évjáratú tokajit nem számítva, teljesen megérdemelten. Ám a hagyományok, a szakértelem nem veszett el, csak kivárta azt az idõt, amikor ismét valódi bort lehet csinálni Magyarországon is. A magyar szõlõ- és borkultúra a rendszerváltozás után feléledt. Boraink díjakat nyernek a nemzetközi megmérettetéseken. A tokaji, mátrai, szekszárdi, villányi, Balaton-felvidéki borvidékek mellé felzárkóztak mások is. Ennek a feltámadásnak gyönyörû és méltó bizonyítéka Lukács László etnográfus, Ambrus Lajos és L. Simon László író-szerkesztõ bilingvis (magyar német), kivételesen gazdag képanyagú könyve a Velencei-tó környéki szõlõ- és borkultúráról. A nadapi vörösbor már a XVI. században országos hírû volt, a XIX. századtól pedig a vidék fehérborai lettek elismertek. Mint Lukács László tanulmányában olvasható: A kedvezõ talajadottságokon kívül még egyéb tényezõk is hozzájárulnak a Velencei-hegységben termelt kiváló borokhoz. A napsugárzásban egyébként is gazdag déli lejtõk közvetlenül a Velencei-tóra tekintenek, így a tó víztükre révén kettõs besugárzást kapnak. Ez azonban csupán a lehetõséget teremti meg, a minõség záloga az emberi munka (ez az, ami évtizedekig hiányzott a központosított nagyüzemi termelésbõl ). Az etnográfus alapos, olvasmányos tanulmányához melybõl a borászattörténet mellett a néprajzi és borászati hagyományokat is megismerhetjük szervesen kapcsolódnak Ambrus Lajos (maga is kiváló borász) esszéi (Szõlõ és Bor, Bor és poézis), melyek a recenzensnél jóval meggyõzõbben beszélnek a borászatról mint a kultúra szerves részérõl. L. Simon László, a tájék szülötte, pedig szûkebb hazájának pincészeteit, borászatait mutatja be, elvezetve az olvasót a jelenbe. CsillagIstván 20