Háttérdokumentum Csongrád megye intelligens szakosodási stratégiájának kidolgozásához

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Háttérdokumentum Csongrád megye intelligens szakosodási stratégiájának kidolgozásához"

Átírás

1 2014 Háttérdokumentum Csongrád megye intelligens szakosodási stratégiájának kidolgozásához

2 Tartalom 1. Összefoglaló a háttéranyagok feldolgozásából...2 Alapvetés SWOT elemzés Lehetséges megyei jövőkép Fejlesztési lehetőségek, fő kitörési pontok meghatározása A megyei innovációs rendszer megerősítése és a szereplők közötti együttműködések erősítése Az innovatív vállalkozások létrejöttének elősegítése, a működő KKV-k versenyképességének növelése, valamint nagyvállalatok térségbe történő bevonzása a kiemelt ágazatokban A meglévő tudásbázisok K+F kapacitásainak és kompetenciáinak további fejlesztése a kiemelt tudományterületeken, és a technológia transzfer folyamatok elősegítése ELI tudományos park - kiemelt program

3 1. Összefoglaló a háttéranyagok feldolgozásából Az elemzés során megvizsgáltuk Csongrád megye adottságait. Ennek során megállapítottuk, hogy a megye egy erősen városiasodott térség, Szeged erős tudományos, kulturális, gazdasági, turisztikai, közigazgatási dominanciájával, viszont a magas fokú urbanizáltságot egy erősen tanyasiasodott jelleg is árnyalja. A határmentiség egyelőre inkább a perifériára szorulást jelenti a megyének mintsem a "kapuszerepből" fakadó lehetőségeket. A jelentős termálkincs, a napsütéses órák magas száma, a földgáz- és kőolajvagyon, valamint a jó minőségű termőterületek olyan kedvező adottságok, melyekre építeni lehet. A megye infrastrukturális ellátottsága jó, elérhetősége közúton és vasúton biztosított, a légi és vízi közlekedés azonban fejlesztésre szorul. Munkaerőpiacát szintén a kettősség jellemzi. A lakosság gazdasági aktivitása átlagos, a munkanélküliség több mint 10 éve folyamatosan növekszik és az országos átlagot jóval meghaladó mértékű, a diplomás munkanélküliség aránya magas. Ezzel szemben a foglalkoztatottak iskolázottsági foka magas, a diplomások aránya itt a legmagasabb a vidéki Magyarországon. A megye lakossága nő, igaz ebből megyén belül leginkább Szeged profitál. A Szegedi Tudományegyetem szinte minden tudományterületen kínál képzést, portfoliója a legnagyobb Budapestet (és bizonyos szempontok alapján Debrecent) követően, igaz pont az ipar számára fontos műszaki területen van komoly lemaradásban versenytárs intézményeihez képest. Csongrád megye az ország közepesen fejlett megyéje, az itt előállított egy főre jutó GDP mintegy 2,1 millió forintot tett ki 2011-ben, amellyel az országos átlag alatt helyezkedik el, ugyanakkor a régión belül és a keleti országrészben a legfejlettebb megyének számít. A térség leszakadása (az országos átlagoz képest) 2000-től kezdve folyamatos, a mélypontot 2011-ben érte el, egy évtized alatt több mint 10 százalékponttal romlott a megye átlaghoz viszonyított gazdasági teljesítőképessége ben ez a romló trend megfordult, kérdés, hogy a javulás tartósnak mutatkozik-e majd. Gazdasági szerkezetét tekintve a szolgáltatások mintegy 60%- kal, a mezőgazdaság 10%-kal, az ipar 25%-kal, az építőipar pedig 5%-kal részesülnek a kibocsátásból. Az országos átlaghoz viszonyítva az agrárium részaránya a hozzáadott 2

4 értéktermelésből duplája, míg a tercier szektor teljesítménye mintegy 5 százalékponttal alacsonyabb. Többféle módszerrel elemezve a megye gazdaságának jelenlegi és lehetséges domináns ágazatait megállapítható, hogy az alábbi tevékenységek megyei koncentrációja jelentős, illetve a következő ágazatok válhatnak többek között a készülő szakosodási stratégia alapjává: mezőgazdaság, élelmiszeripar, infokommunikáció, kutatási tevékenységek, egészségügy, oktatás, turisztika, építőipar, megújuló energetika, energiatermelés, közműszolgáltatások, gépgyártás és textilipar. Csongrád megye Budapestet (és bizonyos szempontból Hajdú-Bihart) követően az ország legfejlettebb kutatás-fejlesztési régiója ben 16 milliárd forintot fordított K+F-re, amely az országos ráfordítások közel 5%-a. Ennek szerkezete azonban egészségtelen, hiszen a K+F ráfordítások 73,7%-a felsőoktatásban és az állami kutatóintézetekben jelentkezett, és mindössze 26,3%-a a vállalkozásoknál. (A vállalkozói szféra hányada a ráfordításokon belül a teljes országban 65,6%.). A GDP arányos kutatás-fejlesztési ráfordítás messze az országos átlag feletti, Hajdú-Bihar után a második. Mindez azt is mutatja, hogy a megye gazdasági teljesítménye jóval elmarad innovációs potenciáljától, hiszen az egy főre jutó GDP termelésben a középmezőnyben található csak. A megye kiemelkedő K+F pozícióját jelzi, hogy (Budapestet leszámítva) itt dolgozik a legtöbb kutató-fejlesztő és itt van a legtöbb kutatóhely. A megye kutatóhelyeinek több mint negyede orvostudományokkal foglalkozik, sorban ezt követi a természettudomány, majd a műszaki tudományok. A régióban itt a legnagyobb a bölcsészettel foglalkozó K+F helyek aránya. A térség innovációs szereplői közül kiemelkedik a Szegedi Tudományegyetem és az MTA Szegedi Biológiai Központ. E két intézmény a megye kiemelkedő tudásbázisa. A hasznosítási oldalon azonban komoly problémával szembesülünk: viszonylag kis számban vannak jelen a gazdasági húzóágazatokban tevékenykedő nagyvállalatok. Hiányoznak a gyártó, fejlesztő multinacionális cégek, melyek alvállalkozói láncokon, beszállítóikon, beszállítói hálózataikon keresztül dinamizáló hatást gyakorolhatnának egy szélesebb vállalkozói körre. A megyei ipar fejletlensége erőteljes gátló tényező az innovációra nézve. A nagyvállalatok hiányát a jövőben részben ellensúlyozhatják az új technológiai vállalkozások. 3

5 A SWOT analízis elkészítése után láthatóak a megye adottságai, erősségei, melyekre építeni lehet, valamint gyengeségei, amelyeken javítani kell. Ezek alapján kerülhet meghatározásra a megye egy lehetséges jövőképe: "Csongrád megye váljon egy Európai Uniós viszonylatban is versenyképes tudásalapú térséggé, építve a nemzetközileg is elismert K+F kompetenciáira, elősegítve a kiemelt ágazatokban működő vállalatok innováció-vezérelt fejlődését és a térség innovációs rendszerének megerősítését." Csongrád megye közötti időszakra vonatkozó, kidolgozandó intelligens szakosodási stratégiájának lehetséges átfogó céljára a javaslat: "A megye innovációs teljesítményének javulásával a térség versenyképességének növekedése, ezáltal elősegítve a lakosság jólétének és életminőségének növekedését." A vízió és az átfogó cél megvalósulása érdekében három fő fejlesztendő területet, kitörési pontot lehet megemlíteni: - KP1. A megyei innovációs rendszer megerősítése és a szereplők közötti együttműködések erősítése - KP2. Az innovatív vállalkozások létrejöttének elősegítése, a működő KKV-k versenyképességének növelése, valamint nagyvállalatok térségbe történő bevonzása a kiemelt ágazatokban - KP3. A meglévő tudásbázisok K+F kapacitásainak és kompetenciáinak további fejlesztése a kiemelt tudományterületeken, és a technológia transzfer folyamatok elősegítése A megyei stratégiai dokumentumok alapján a megyében az alábbi ágazatok megjelenése, koncentrációja erős, melyek alapul szolgálhatnak az intelligens szakosodás irányaihoz is: - az orvosi biotechnológia; - fotonika, ezen belül a lézertechnológia és a kapcsolódó technológiai ágazatok, - az élelmiszeripar, az agrár innovációk és a kapcsolódó megújuló energetikai szektor. Az információs kommunikációs technológiák nem jelennek meg külön kulcságazatként, mivel azokra inkább mint egy platform technológiára tekintünk, amely minden kiemelt ágazathoz kapcsolódik. Fejlesztése ugyanakkor kulcsfontosságú és a fejlődés alapfeltételei adottak a megyében. 4

6 Csongrád megye legnagyobb innovációs "vállalkozása", az ELI tudományos nagyberendezés és tudományos park kiemelt programként (és nem vertikális kitörési pontként) került bele a stratégiába. A 60 milliárd forintos költségvetéssel létrejövő kutatóközpont közvetlenül mintegy 150 embernek (kutató és kisegítő személyzet együtt) ad majd munkát és Szeged Öthalom részén, egy egykori laktanya területén épül fel. A létesítmény önmagában közvetlenül hatalmas hatást gyakorol majd Szeged és a térség tudományos életére, kutatási teljesítményére és gazdaságára. A fotonika és azon belül a lézerkutatás ezzel egy csapásra a megye kiemelt ágazatává, illetve a város e tudományterület egyik nemzetközi központjává válik. A kutatóközpont szélesebb gazdaságfejlesztési hatást akkor érhet el, ha sikerült "beágyazni" azt a helyi gazdaságba, bevonni a térségbeli technológiai vállalkozásokat, K+F intézményeket az ELI munkájába, illetve a lézerkutatásban élenjáró vagy a kutatási eredményeket alkalmazó vállalatokat bevonzani a megyébe. A cél az, hogy a helyben keletkező tudást legalább részben helyben hasznosítsák a gazdaságban. E logika alapján született meg az ELI tudományos park vagy ELI tudásváros koncepciója. Jelenleg ez Szeged legnagyobb kiugrási lehetősége. Az intelligens szakosodási stratégia megyei prioritásainak kidolgozásához, annak elősegítésére készült háttérdokumentum során figyelembe vettük a kapcsolódó EU-s, nemzeti, regionális és megyei stratégiai dokumentumokat. A megye lehetséges kitörési pontjai konzisztensek a Horizont 2020 és EU2020 irányaival, a Befektetés a jövőbe Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia célkitűzéseivel, a Dél-alföldi régió intelligens innovációs szakosodási stratégiájának munkaverziójával, valamint a megye területfejlesztési stratégiájának munkaverziójával. 5

7 Alapvetés JELEN DOKUMENTUM AZ S3 FOLYAMAT HÁTTÉRANYAGA, AMELYET KIZÁRÓLAG A NEMZETI SZAKOSODÁSI STRATÉGIA MEGALAPOZÁSÁHOZ SZÜKSÉGES SEGÉDLETKÉNT KELL ÉRTELMEZNI. A BENNE TALÁLHATÓ INFORMÁCIÓK NEM HATÁROZNAK MEG SPECIALIZÁCIÓS IRÁNYOKAT, KIZÁRÓLAG A FOLYAMATBAN EDDIG KÉSZÜLT DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSAI. AZ ALÁBBI FEJEZETEK A MEGYÉT ÉRINTŐ REGIONÁLIS INNOVÁCIÓS STRATÉGIA (2013) VONATKOZÓ FEJEZETEINEK EGYES, RELEVÁNS RÉSZEIT TARTALMAZZÁK. Ezen felül az alábbi forrásokat használtuk fel: Dél-Alföld Intelligens Innovációs Szakosodási Stratégiája Csongrád megye Területfejlesztési Programja; Csongrád megye Területfejlesztési Koncepciója; 6

8 2. SWOT elemzés 1. táblázat: Csongrád megye SWOT analízise ERŐSSÉGEK 1. Magas fokú urbanizáltság 2. A Szegedi Tudományegyetem mint a vidék legnagyobb felsőoktatási intézménye 3. Hazai és nemzetközi viszonylatban is jelentős K+F kompetenciák 4. Vidéki viszonylatban jelentős K+F ráfordítások 5. A legtöbb kutatóhely és kutató Budapest után a megyében található 6. A munkaerő iskolázottsági szintje magas 7. A régió tudományos teljesítménye nemzetközi összehasonlításban jó, néhány területen (pl. az egészségiparhoz kapcsolódóan) kiemelkedő eredményeket ér el 8. Erős forrásabszorpciós képesség 9. Jól képzett munkaerő a kulcságazatokban 10. Létrejöttek a kulcságazatokban a klaszterek (kivéve fotonikában) 11. Kiemelkedő jelentőségű kutatási bázisok (pl. SZTE, MTA SZBK, BAY-BIO, GK) megléte 12. Erős hagyományok az élelmiszeriparban 13. Növekvő lakosságszám 14. Nemzetközileg is jelentős logisztikai szerep, a régiót érinti számos transzeurópai közlekedési vonal 15. Létrejön az ELI-ALPS kutatóközpont 16. Megvalósulhat az ELI tudásváros projekt GYENGESÉGEK 1. A helyben születő tudás helyben történő gazdasági hasznosítása rendkívül gyenge 2. Kevés a valós eredménnyel záródó innovációs folyamat, projekt 3. Az innovációhoz kapcsolódó szervezetek és hálózatok működése esetleges és koordinálatlan 4. Az innovációs rendszer szereplőinek nagyfokú függősége a pályázati finanszírozástól 5. A kulcságazatokban a térség ipara nem megfelelően teljesít 6. A régió elérhetősége bizonyos (pl. légi) közlekedési módokon korlátozott 7. Az akadémiai szféra túlsúlya a K+F+I területén 8. Gyenge innovatív KKV szektor 9. Nem kellően rugalmas a képzési rendszer 10. A kockázati tőke keresleti és kínálati oldala is gyenge 11. Nagy gazdasági fejlettségi különbségek a régiót alkotó térségek között 12. Magasan kvalifikált munkaerő megtartásának képessége alacsony 13. Több mint 10 éve emelkedő munkanélküliségi ráta 14. Magas a diplomás munkanélküliség 15. A megyén belül egyedül Szeged és térsége népessége nő, a többi térség népessége fogy 16. Határmenti elhelyezkedés 17. Gyenge műszaki képzés (kivéve IT és élelmiszeripar) 7

9 LEHETŐSÉGEK 1. Hazai illetve uniós K+F+I pályázati források további bevonása az új ciklusban 2. A megyei innovációs rendszer megerősödése, a szereplők feladatkörének tisztázódása, a koordináció hatékonyságának növekedése 3. Kiegyensúlyozott támogatási rendszer működtetése és az értékelési rendszer továbbfejlesztése 4. Nagy növekedési potenciálú ipar kialakulása a megyében a kulcságazatokhoz kapcsolódóan 5. Az új nagyberuházás (ELI) nyomán a tőkevonzás és a humán erőforrás megtartásának képessége javul 6. Az innovációs szolgáltatások koordinációja és minőségük fejlesztése 7. A mérnöki kompetenciák fejlesztése 8. Határon átnyúló gazdasági és innovációs jellegű kapcsolatok megerősödése 9. A meglévő K+F kapacitások helyben történő kiaknázása Forrás: saját szerkesztés VESZÉLYEK 1. Az ELI kutatóközpont nem tagozódik a megyei tudományos és gazdasági szférába 2. A stratégia megvalósításához nem áll össze a megyei intézményrendszer 3. A kulcságazatokhoz kapcsolódó kutatási infrastruktúra a technológiák gyors fejlődése következtében rövid idő alatt elavul, ezért fejlesztésének elmaradása esetén versenyképtelenné válik 4. A magasan képzett humán tőke további elvándorlása, agyelszívás fokozódása 5. A kulcságazatok területén a szektorspecifikus nagyvállalatok nem jelennek meg 6. A fejletlenebb térségekből való elvándorlás folytatódása megyén kívülre 7. A megye általános gazdasági helyzete konzerválódik vagy romlik, nem indul meg a dinamikus felzárkózás 8. A megyei közlekedési infrastruktúra (pl. légi, vízi, stb.) további fejlesztésének elmaradása 8

10 3. Lehetséges megyei jövőkép Az általános, gazdasági és K+F+I szempontból történt helyzetelemzés, valamint a SWOT analízis elkészítése után láthatóak a megye adottságai, erősségei, melyekre építeni lehet, valamint gyengeségei, amelyeken javítani kell. Ez alapján kerül meghatározásra a megye jövőképe, valamint innováció-alapú fejlesztési irányai. Csongrád megye legnagyobb ellentéte, hogy a hazai viszonylatban jelentős kutatás-fejlesztési teljesítmény találkozik egy gyenge vállalati szektorral és a kutatási eredményeket "felszívni képes" ipar szinte teljes hiányával. A gazdasági és tudományos tevékenység a megyén belül szinte csak Szegedre korlátozódik. A bemutatott kiváló kutatási eredmények döntő mértékben a Szegedi Tudományegyetemnek és az MTA Szegedi Biológiai Központjának köszönhetőek, melyek a nemzetközi tudományos világban komoly beágyazottsággal bírnak, de a helyi gazdaságot nem képesek dinamizálni két okból kifolyólag: hiányoznak a tudás-intenzív szektorokban működő hazai és multinacionális nagyvállalatok, a technológiai KKV-k száma és teljesítménye nem elégséges, valamint a két kutatási intézmény piaci orientációja nem megfelelő. A stratégiában megfogalmazott lehetséges fejlesztési irányok és intézkedések ezt az alapvető ellentmondást kívánják felszámolni. Az Európai Unió Horizont 2020 stratégiája három szempontból értékelte a közösség régióit: az intelligens, fenntartható és befogadó növekedés szempontjából. Csongrád megye ez alapján a besorolás alapján növekvő lakosságú, vidékies, de közel városias tudás régió (4. táblázat). 9

11 2. táblázat: Csongrád megye innovációs jellege összehasonlítva a régió többi megyéjével Intelligens növekedés szempontja alapján Fenntartható növekedés szempontja alapján Befogadó növekedés szempontja alapján Csongrád Bács-Kiskun Békés Dél-Alföld Tudás-régió Ipari termelési zóna Vidékies, de közel városias régió Növekvő lakosságú régió Forrás: Dél-Alföldi Regionális Innovációs Ügynökség Nem tudás- és technológia intenzív régió Nem tudás- és technológia intenzív régió Vidékies régió Vidékies régió Vidékies régió Csökkenő lakosságú régió Csökkenő lakosságú régió A megye lehetséges jövőképe az alábbiak szerint került meghatározásra: Csökkenő lakosságú régió "Csongrád megye váljon egy Európai Uniós viszonylatban is versenyképes tudásalapú térséggé, építve a nemzetközileg is elismert K+F kompetenciáira, elősegítve a kiemelt ágazatokban működő vállalatok innováció-vezérelt fejlődését és a térség innovációs rendszerének megerősítését." A javasolt jövőkép kifejezi, hogy Csongrád megyének a jövőjét a jelenlegi legfontosabb erősségére, a meglévő, országos szinten jelentős, viszont nemzetközileg aprónak számító K+F kapacitásra és kompetenciáira kell alapoznia. A célt, azaz hogy EU-s szinten is meghatározó tudás térséggé váljon úgy érheti el, ha erősíti a megye innovációs rendszerét, erősíti a szereplők közötti együttműködést és elősegíti a vállalati szektor megerősítését a kiemelt ágazatokban. Csongrád megye közötti időszakra vonatkozó, kidolgozandó intelligens szakosodási stratégiájának egy lehetséges átfogó célja: "A megye innovációs teljesítményének javulásával a térség versenyképességének növekedése, ezáltal elősegítve a lakosság jólétének és életminőségének növekedését." 10

12 Egy területi stratégiai dokumentum átfogó célja nem lehet más, mint a térségben élők életszínvonalának növelése. Jelen esetben ezt a célt a megye innovációs képességének fokozásával kívánjuk elérni, a versenyképesség növekedésén keresztül. Az 5. táblázat a megye lehetséges jövőképet, átfogó célját és a tervezett fejlesztési területeket, kitörési pontokat, és az azok eléréséhez szükséges javasolt beavatkozásokat foglalja össze. 11

13 3. táblázat: Csongrád megye kidolgozandó intelligens szakosodási stratégiájának célhierarchiája LEHETSÉGES JÖVŐKÉP Csongrád megye váljon az Európai Unió tudásalapú térségévé, építve a nemzetközileg is elismert K+F kompetenciáira, elősegítve a kiemelt ágazatokban működő vállalatok innováció-vezérelt fejlődését és a térségi innovációs rendszer megerősítését JAVASOLT ÁTFOGÓ CÉL A megye innovációs teljesítményének javulásával a térség versenyképességének növekedése, ezáltal elősegítve a lakosság jólétének és életminőségének növekedését LEHETSÉGES KITÖRÉSI PONTOK, FŐBB FEJLESZTENDŐ TERÜLETEK KP1. A megyei innovációs rendszer megerősítése és a szereplők közötti együttműködések erősítése KP2. Az innovatív vállalkozások létrejöttének elősegítése, a működő KKV-k versenyképességének növelése, valamint nagyvállalatok térségbe történő bevonzása a kiemelt ágazatokban KP3. A meglévő tudásbázisok K+F kapacitásainak és kompetenciáinak további fejlesztése a kiemelt tudományterületeken, és a technológia transzfer folyamatok elősegítése FEJLESZTENDŐ TERÜLETEKKEL KAPCSOLATOS ESETLEGES INTÉZKEDÉSEK KP1.1. A megyei innováció koordinációjának, irányítási rendszerének kialakítása KP1.2. A kiemelt szektorokban működő innovációs klaszterek fejlesztése KP1.3. A helyi, országos, határmenti és nemzetközi együttműködések ösztönzése KP1.4. A hídképző szervezetek szerepének erősítése, működésének kiválósági alapon történő támogatása KP2.1. Beszállítóvá válás elősegítése KP2.2. Egyetemi és kutatóintézeti spin-off vállalkozások, technológiai start-upok létrejöttének és működésének támogatása KP2.3. A műszaki egyetemi képzés kínálatának bővítése és színvonalának javítása KP2.4. A KKV-k innovációs tudatosságának növelése KP2.5. A kiemelt iparágakhoz kötődő tudásintenzív nagyvállalatok letelepedésének elősegítése KP3.1. A kiemelt tudományterületeken működő legkiválóbb kutatóhelyek nemzetközi szintű működési feltételeinek megteremtése KP3.2 A kutatói (tudós) utánpótlás-nevelés támogatása KP3.3. A technológia transzfer szervezetek működésének támogatása KP3.4.A kutatóhelyek "triplehelix" típusú együttműködéseinek ösztönzése KIEMELT PROGRAM KP1. Az ELI kutatóközpont és a ráépülő tudományos park megvalósítása: a fotonika, valamint a kapcsolódó, kiszolgáló és felhasználó iparágak gazdasági és tudományos tevékenysége koncentrációjának elősegítése a térségben Forrás: saját szerkesztés 12

14 4. Fejlesztési lehetőségek, fő kitörési pontok meghatározása A megfogalmazott stratégiai cél az alábbiak megvalósításának segítségével érhető el: 4.1. A megyei innovációs rendszer megerősítése és a szereplők közötti együttműködések erősítése A térségi innovációs folyamatok rendszerszintű értelmezése immáron több mint 30 éves múltra tekint vissza. Egy megye innovációs outputját az ott működő szervezetek, azok egymással folytatott interakciói, együttműködése határozza meg. A megyei innovációs rendszer elemei a tudásgenerálók (egyetemek, állami, nonprofit kutatóintézetek, technológiai vállalkozások), az innovációban érdekelt vállalatok, a klaszterek, szakmai szervezetek, inkubátorok, ipari parkok, egyéb hídképző, technológia transzfer intézmények, valamint a kormányzat koordináló, hatósági funkciót betöltő szervezetei. Csongrád megyében az innovációs rendszer gyenge, megerősítésre szorul, a szereplők közötti kooperáció pedig esetleges. Ezt a problémát az alábbi intézkedésekkel kívánjuk orvosolni: A megyei innováció koordinációjának, irányítási rendszerének kialakítása Jelenleg nincsen kialakítva megyei szinten az állami innovációs feladatok ellátása, az innovációs források decentralizálása nem történt meg, a támogatást közvetítő rendszer megszűnőben van, helyette pedig nem épült fel egy új struktúra. A regionális szint kormányzat által történő háttérbe szorításával párhuzamosan nem került kijelölésre egy olyan kompetens szervezet, amely koordinálja a megyei stratégiák készítését, felügyeli azok végrehajtását, javaslatot tesz a decentralizált megyei innovációs támogatási eszközökre, stb. Az intézkedés céljai: 13

15 - az innovációért felelős megyei szervezet létrehozása vagy kijelölése, működési feltételeinek megteremtése, - decentralizált támogatási rendszer kialakítása (pl. a korábbi gyakorlatnak megfelelően a KTIA 25%-ának erejéig) A kiemelt szektorokban működő innovációs klaszterek fejlesztése A helyzetelemzés, valamint a korábbi stratégiai dokumentumok áttekintése alapján a megyében a fejlődés bázisául szolgáló kiemelt technológiai ágazatok a következőek lehetnek: - az orvosi biotechnológia; - fotonika, ezen belül a lézertechnológia és a kapcsolódó technológiai ágazatok, - az élelmiszeripar, az agrárinnovációk és a kapcsolódó megújuló energetikai szektor (fehér és zöld biotechnológia, élelmiszerbiztonság, hulladékkezelés,növénynemesítés, geotermikus energia, napenergia, biomassza energetikai célú hasznosítása) Az információs kommunikációs technológiák nem jelennek meg külön kulcságazatként, mivel azokra inkább mint egy platform technológiára tekintünk, amely minden kiemelt ágazathoz kapcsolódik. Fejlesztése ugyanakkor kulcsfontosságú és a fejlődés alapfeltételei adottak a megyében. A jelenleg működő három térségi akkreditált innovációs klaszter (Goodwill Biotechnológiai Klaszter, ArchEnerg Regionális Megújuló Energetikai és Építőipari Klaszter,Szoftveripari Innovációs Pólus Klaszter) mindegyike a fent jelzett kulcsterületen működik. Ezek esetén a tagok közötti együttműködés elmélyítése, a tagság növelése, a közös K+F projektek számának növelése, a nemzetközi együttműködés szélesítése lehet a cél. Az Archenerg ugyanakkor nem fedi le az élelmiszeripar és agrár innovációk területét, így ebben a szektorban szükség lenne vagy a meglévő, nem akkreditált klaszter (PharmacoFood Dél-alföldi Élettudományi és Funkcionális Élelmiszeripari Klaszter) további támogatására, vagy az iparágban érdekelt cégek klaszteresedésének elősegítésére. Ugyanez hatványozottan igaz az ELI kutatóközpont miatt a fotonika területén az érdekelt vállalkozások, intézmények együttműködésének erősítésére, formalizálására. 14

16 A helyi, országos, határmenti és nemzetközi együttműködések ösztönzése A kutatási és innovációs tevékenység eredménye jelentős mértékben függ a szereplők közötti együttműködésektől. Az intézkedés célja, hogy a helyi, nemzeti és nemzetközi tudásmegosztásban a megye minél több innovációs szereplője vegyen aktívan részt, bővítve ezáltal ismereteit, tapasztalatait, kapcsolatrendszerét és végső soron növelve innovációs tevékenységét. Az intézkedés keretében az alábbi feladatok fogalmazhatóak meg: - Határmenti, H2020-as és bilateriális kutatási és innovációs projektekbe történő bekapcsolódás feltételeinek javítása, - Nemzetközi szervezetekbe, hálózatokba, klaszterekbe történő belépés támogatása, - Az egyetemi-akadémiai szféra nemzetközi kapcsolatrendszerének átadása a helyi vállalkozások számára, - Vállalkozói klubok, innovációs események, konferenciák szervezése megyei szinten A hídképző szervezetek szerepének erősítése, működésének kiválósági alapon történő támogatása Az elmúlt 15 évben számos inkubátorház, ipari park, technológia transzfer intézmény és az innováció ösztönzését a zászlajára tűző szervezet jött létre a megyében, jelentős mértékben pályázati támogatással. Az inkubátor és ipari park fejlesztések főként a fizikai infrastruktúra létrehozására koncentráltak, pl. épületek felújítása, közművek kiépítése. A "szoft" tényezők, mint pl. a magas szintű, specializált szolgáltatások bevezetése, képzett és tapasztalt szakemberek alkalmazása, elmaradtak. A létrejött innovációs szervezetek pedig gyakran csak a támogatási projektek ideje alatt jutottak finanszírozáshoz, így a projekt befejeztével a képződött eredmény megsemmisült, a szervezet meggyengült vagy eljelentéktelenedett. Az intézkedés keretében a meglévő, de funkciójukat teljesen be nem töltő intézmények szolgáltatásai színvonalának emelése történik meg, mely magában foglal humánerőforrásfejlesztést, valamint új szolgáltatások kialakítását is. A támogatást kiválósági alapon kell nyújtani, azaz csak a legjobb, legerősebb szervezetekre koncentrálva,és annak elsősorban a kiemelt iparágakban működő vállalkozások fejlődését kell szolgálnia. A program részét képezi 15

17 egy minőségirányítási rendszer kialakítása is az inkubátorházakra és az innovációs szolgáltatásokra Az innovatív vállalkozások létrejöttének elősegítése, a működő KKV-k versenyképességének növelése, valamint nagyvállalatok térségbe történő bevonzása a kiemelt ágazatokban A második fejlesztési terület célja részben megteremteni, részben megerősíteni a megyében a létrejövő kutatási eredmények és új technológiák hasznosításának bázisát. Egy olyan vállalkozói és nagyvállalati körre van szükség, amely fogékony az újdonságok iránt és folyamatos innovációkkal kívánja versenyképességét megerősíteni. Ezek a cégek három csoportba sorolhatóak: új technológiai vállalkozások (startupok), működő KKV-k és megyén kívülről letelepített hazai tulajdonú és multinacionális nagyvállalatok. A fejlesztési terület a lehetséges kiemelt ágazatokra koncentrál, azaz az orvosi biotechnológia, a fotonikalézertechnológia és az élelmiszeripar-megújuló energia területén működő vállalkozásokra fókuszál Beszállítóvá válás elősegítése A program keretében az alábbi területeken javaslunk beavatkozásokat: - Beszállítói adatbázisok létrehozása a megyében, beszállítói klubok, találkozók, képzések szervezése, - A beszállítóvá váláshoz szükséges humánerőforrás-, logisztikai, minőség-, termékfejlesztések stb. támogatása, - A beszállító cégek több lábon állásának elősegítése, további beszállítói hálózatokba való bekapcsolása - Helyi termék termelési és értékesítési hálózatok fejlesztése, - A beszállítóvá váláshoz szükséges beruházások támogatása. 16

18 Egyetemi és kutatóintézeti spin-off vállalkozások, technológiai start-upok létrejöttének és működésének támogatása A program keretében az alábbi területeken javaslunk beavatkozásokat: - magvetőtőke-alap létrehozása a Szegedi Tudományegyetem, amely a legígéretesebb technológiák, kutatási eredmények legkorábbi fázisban történő finanszírozását végzi, - vállalkozói képzések, tréningek indítása fiatal kutatók, phd hallgatók körében, - sikertörténetek bemutatása, konferenciák, workshopok szervezése, - üzleti terv versenyek, befektetői fórumok szervezése, - az anyaintézmény egyetem vagy kutatóintézet spin-off politikájának rugalmasabbá tétele, az esetleg szükséges jogszabályi változtatásokra való javaslatok kidolgozása, - Az együttműködés ösztönzése az egyetemközeli technológiai startupok és az egyetem között A műszaki egyetemi képzés kínálatának bővítése és színvonalának javítása A megyében a múltban csak az élelmiszeripar számára képeztek könnyűipari mérnököket a Szegedi Élelmiszeripari Főiskola keretein belül, amely 2000 után beolvadó karként a létrejövő mérnökképzés egyik bázisává vált. Az IKT szektor és az élelmiszeripar számára a szakemberképzés biztosított az egyetemen, azonban a betelepülő nagyvállalatok és helyi innovatív cégek számára szükség lehet helyben nagy mennyiségben elérhető villamosmérnökre, energetikai mérnökre, építészmérnökre, stb. Szükség van a képzési kínálat és a piaci igények összehangolására, az ipar számára történő képzés megerősítésére. A piaci igényekre épülő képzési területek fejlesztése kizárólag az oktatási intézmények és az ipari partnerek együttműködésével valósulhat meg A KKV-k innovációs tudatosságának növelése A program keretében az alábbi intézkedéseket javasoljuk: 17

19 - Az újdonságokra való nyitottság, a kreatív gondolkodás ösztönzése a fiatalok és a fiatal vállalkozók körében, - Megyei innovációs díjak meghirdetése, - Innovációs tematikájú közösségi programok indítása, a régió innovációs eredményeinek társadalmasítása, - Szakmai tanulmányutak, ösztöndíjprogramok indítása, konferenciák szervezése, - Sikertörténetek, legjobb gyakorlatok bemutatása A kiemelt iparágakhoz kötődő tudásintenzív nagyvállalatok letelepedésének elősegítése A megye stratégiai célja olyan csúcstechnológiai vállalatok betelepítése, melyek kapcsolódnak a térségi kulcságazatokhoz, magasan szakképzett munkaerőt alkalmaznak és kutatásfejlesztési tevékenységükbe bevonják az innovációs potenciállal rendelkező kis- és középvállalkozásokat. A program keretében az alábbi intézkedések történnek: - a K+F kiválóságra és a kiemelt ágazatokra fókuszáló megyei marketing kialakítása, - telephelyek kijelölése, infrastruktúra-fejlesztés, - a letelepedésének támogatása adókedvezményekkel, pénzügyi erőforrásokkal, - egyablakos ügyintézés kialakítása A meglévő tudásbázisok K+F kapacitásainak és kompetenciáinak további fejlesztése a kiemelt tudományterületeken, és a technológia transzfer folyamatok elősegítése Csongrád megye tudásbázisa a Szegedi Tudományegyetem és az MTA Szegedi Biológiai Központ, melyek a kutatás-fejlesztési output jelentős részét adják. Ezek az intézmények regionális szinten jelentős teljesítményt nyújtanak, de már eltörpülnek Budapest kutatási kapacitásai mellett is, nem beszélve a nemzetközi összevetésről. Az intézmények számos tanszéke, kutatócsoportja a világ élvonalába tartozik, melyek jóval kisebb finanszírozással érnek el hasonló vagy jobb eredményt nemzetközi társaiknál. A fejlesztési terület célja a 18

20 kiemelt tudományterületeken működő, legkiválóbb kutatócsoportok, tanszékek, intézetek beruházásainak támogatása, működési feltételeinek javítása, humánerőforrás-fejlesztése. A fejlesztési terület, kitörési pont további célja, hogy az egyetemi és akadémiai kutatásokat a piac felé orientálja, elősegítve a kutatási eredmények kereskedelmi hasznosítását A kiemelt tudományterületeken működő legkiválóbb kutatóhelyek nemzetközi szintű működési feltételeinek megteremtése A tudományos tevékenység minőségi javításához, kiválósági központok kialakításhoz alapvetően szükséges a kritikus tömeg infrastrukturális és szellemi kapacitás biztosítása a megye kiemelt fontosságú stratégiai kutatási területein. Támogatni kell e kutatóhelyek beruházásait, új kutatócsoportok létrehozását, valamint fejleszteni szükséges a tudományos eredmények oktatási rendszerbe történő beépülését A kutatói (tudós) utánpótlás-nevelés támogatása A program keretében az alábbi területeken javaslunk beavatkozásokat: - Kutatók nemzetközi mobilitásának támogatása, - A kiemelt tudományos területeken működő kutatóintézetek doktorképzésének támogatása, - Ösztöndíj- és agyvisszaszívási programok indítása A technológia transzfer szervezetek működésének támogatása A jelenleg működő technológia transzfer intézmények, irodák két legjelentősebb problémája a felkészült és nemzetközi tapasztalatokkal is rendelkező munkaerő hiánya és a normatív, folyamatos finanszírozás hiánya. Ennek köszönhetően nem tudnak tényleges eredményeket elérni és fenntartható módon működni, hosszú távra tervezni. Az intézkedés keretében javasolt: 19

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN Pitó Enikő, KFI igazgató SZTE KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓBAN REGIONÁLIS SZINTEN -FÓKUSZBAN

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN Fonyó Attila Osztályvezető Nemzeti Erőforrás Minisztérium Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkárság Tudománypolitikai

Részletesebben

A gyógyszeripar kormányzati stratégiára alapozott akciótervének körvonalai

A gyógyszeripar kormányzati stratégiára alapozott akciótervének körvonalai A gyógyszeripar kormányzati stratégiára alapozott akciótervének körvonalai Dr. Nikodémus Antal főosztályvezető-helyettes NFGM, Tudásgazdaság Főosztály Innovatív Gyógyszerek Kutatására irányuló Nemzeti

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig Dr. Csopaki Gyula elnök 2009. május 27. Európai Minőségügyi Szervezet 1. K+F+I pozíciónk Európában EU27 - Egyesített innovációs

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Részletesebben

MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE!

MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE! MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE! 1. prioritás: Kis- és versenyképességének javítása 1 GINOP-1.1.1 2 GINOP-1.1.2 3 GINOP-1.2.1 4 GINOP-1.2.2

Részletesebben

ELI Science Park 2014-2020

ELI Science Park 2014-2020 ELI Science Park 2014-2020 Inkubátor Ház fejlesztés Együttműködés Befektetés Szeged, 2014. október 29. ELI Science Park Inkubátorház fejlesztési koncepciója Vízió: az SZTE és gazdasági szereplők együttműködésére

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október 1. melléklet az 1173/2015. (III. 24.) Korm. határozathoz A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete 1. A kis- és középvállalkozások versenyképességének

Részletesebben

Felsőoktatás és K+F pályázati keretek, feltételek. Fonyó Attila OKM Felsőoktatás Fejlesztési és Tudományos Főosztály

Felsőoktatás és K+F pályázati keretek, feltételek. Fonyó Attila OKM Felsőoktatás Fejlesztési és Tudományos Főosztály Felsőoktatás és K+F pályázati keretek, feltételek Fonyó Attila OKM Felsőoktatás Fejlesztési és Tudományos Főosztály Kutatás és fejlesztés helyzete II. Alacsony K+F ráfordítás és kevés kutató Állami forrás

Részletesebben

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság

Részletesebben

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, intézetigazgató MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete A kutatás-fejlesztés és a felsőoktatás

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP)

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) VÁLLALKOZÁSOK STRUKTURÁLT TAPASZTALATCSERÉJE Konferencia 2014. Október 1., Gödöllő Kocza Mihály oktatási

Részletesebben

KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA

KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Kutatóhelyeknek szóló pályázatok az egyes Operatív Programokban

Részletesebben

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes 2013. február 07. Magyar Innovációs Szövetség Tevékenység: műszaki, technológiai innováció érdekképviselete, érdekérvényesítés innováció

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió fejlesztés az Új Széchenyi Terv keretében Somkuti Mátyás MAG fejlesztési Iroda Budapest, 2012. június 6. A klaszterek, mint az innovációt és a versenyképességet elősegítő szerveződések Elhelyezkedés jellemzői

Részletesebben

Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK)

Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK) Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK) tudományos tanácsadó Kapos ITK Kht. Kompetenciaközpont konzorciumi tagok és munkatársak Kapos ITK Kht. Görcs Nóra (okl.

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

NKFIH: Innováció a versenyképességért

NKFIH: Innováció a versenyképességért NKFIH: Innováció a versenyképességért Budapest, 2015. november 30. Tudomány- és innovációpolitikai alapvetések innovációpolitika tudomány- és gazdaságpolitikai összefüggésrendszerben növekvő mértékű részvétel

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁS 1.1 Kiemelt növekedési ágazatok és iparágak célzott,

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

Biztos alapok az innovációhoz. DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár

Biztos alapok az innovációhoz. DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár Biztos alapok az innovációhoz DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár EU Innovációs Eredménytábla (2013) Az innováció dimenziói Potenciálok Piaci tevékenység Eredmények Humánerőforrás

Részletesebben

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3)

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) 2014-2020 között kohéziós politika céljai Járuljon hozzáaz EU 2020 stratégia céljainak megvalósításához Hangsúly: az eredményeken legyen!

Részletesebben

Európa 2020 stratégia Intelligens, fenntartható, inkluzív növekedés. Turóczy László helyettes államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium

Európa 2020 stratégia Intelligens, fenntartható, inkluzív növekedés. Turóczy László helyettes államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Európa 2020 stratégia Intelligens, fenntartható, inkluzív növekedés Turóczy László helyettes államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Az előadás tartalma 1. Az Európa 2020 stratégiáról általában 2. Az

Részletesebben

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.)

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt fejlesztési régiók szereplői: ALÁÍRÓK: (2014. március 6.) Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Komárom-Esztergom

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

E E Pannonia. Nyitókonferencia Opening conference 2014. 01. 23, Pécs

E E Pannonia. Nyitókonferencia Opening conference 2014. 01. 23, Pécs E E Pannonia Nyitókonferencia Opening conference 2014. 01. 23, Pécs Izrada zajedničkog akcijskog plana energetske učinkovitosti za pograničnu regiju EE Pannonia EE Pannonia Elaboration of joint energy

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

A B C D E 1. Felhívás azonosító jele Felhívás neve Felhívás keretösszege

A B C D E 1. Felhívás azonosító jele Felhívás neve Felhívás keretösszege A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete 1. A kis- és középvállalkozások versenyképességének javításáról szóló 1. prioritás 1. azonosító jele neve keretösszege

Részletesebben

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú célrendszer és projektlista előzetes javaslat Gazdaság munkacsoport Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform P L A T F O R M N A P K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Dr. Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM

KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM Mi, alapítók a mai napon létrehozzuk a KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTERT. A Hármashatármenti térség ukrán, szlovák és magyar vállalkozásfejlesztéssel, ipartelepítéssel

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- Budapest és Pest megye. Budapest, 2014.09.12. dr.

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- Budapest és Pest megye. Budapest, 2014.09.12. dr. Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- és Pest megye, 2014.09.12. dr. Radványi Bálint A GDP és összetevői 8/1 1. A bruttó hazai termék (GDP) 2012-ben: 10.639.823

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16.

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok VEKOP, GINOP Támogatás intenzitás Változások Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok: Partnerségi

Részletesebben

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak)

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) SZEGED, 2013. december 02. Magyar Anna a Megyei Közgyűlés elnöke 2014-2020 közötti európai uniós források felhasználását biztosító

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

Dél-alföldi Innovációs Üzleti Hálózat

Dél-alföldi Innovációs Üzleti Hálózat Dél-alföldi Innovációs Üzleti Hálózat (South-Hungarian Innovation Business Network) 6720 Szeged, Széchenyi tér 16. www.ditak.eu (+36) 62/315-430 Versenyképességi problémák a tanácsadói piacon Piaci egyenlőtlenségek

Részletesebben

Dél-alföldi Innovációs Üzleti Hálózat

Dél-alföldi Innovációs Üzleti Hálózat Dél-alföldi Innovációs Üzleti Hálózat (South-Hungarian Innovation Business Network) 6720 Szeged, Széchenyi tér 16. www.innogrant.hu (+36) 62/315-430 Versenyképességi problémák a tanácsadói piacon piaci

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

North Hungarian Automotive Cluster

North Hungarian Automotive Cluster North Hungarian Automotive Cluster Alapítók Miskolci Egyetem Innovációmenedzsment Kooperációs Kutatási Központ Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Pannon Autóipari Klaszter 2 Az ImKKK

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2015 GINOP ÜTEMTERV 2015 II. VÁLTOZAT

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2015 GINOP ÜTEMTERV 2015 II. VÁLTOZAT Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2015 GINOP ÜTEMTERV 2015 II. VÁLTOZAT Felhívás azonosító jele tervezett ideje GINOP-14-1.2.1. Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak

Részletesebben

A HIPA támogatási egyablak szolgáltatása

A HIPA támogatási egyablak szolgáltatása Befektetőbarát Település Program A HIPA támogatási egyablak szolgáltatása 2015. október 7. A HIPA támogatási részlege Állami Támogatások Főosztály EKD Osztály A Kormány egyedi döntésével nyújtott készpénztámogatás

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete A kis és középvállalkozások versenyképességének javítása

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA KÖZEL A NÉMET PIAC 2014. szeptember 23. Dr. Bárdos Krisztina ügyvezető igazgató A közhasznúság szolgálatában AZ IFKA KIK VAGYUNK MI? Kutatás-fejlesztés,

Részletesebben

Pannon Novum szolgáltatásai az innovatív vállalkozások számára. Angster Tamás 2013. Április 10. Győr, Széchenyi István Egyetem

Pannon Novum szolgáltatásai az innovatív vállalkozások számára. Angster Tamás 2013. Április 10. Győr, Széchenyi István Egyetem Pannon Novum szolgáltatásai az innovatív vállalkozások számára Angster Tamás 2013. Április 10. Győr, Széchenyi István Egyetem Az innovációs ügynökségről A Nyugat-dunántúli régióban 2008 óta (elődje 2005

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások:

Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások: Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások: a Miskolci Egyetem közreműködése a térségi innovációs folyamatokban Dr. Mang Béla stratégiai és fejlesztési rektorhelyettes Balatonfüred, 2009. május 11. Időhorizont

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

gfejlesztési si Konferencia

gfejlesztési si Konferencia Szerb-magyar Regionális Gazdaságfejleszt gfejlesztési si Konferencia Innovációt t segítı eszközök k a Dél-alfD alföldi ldi RégiR gióban Dr. Molnár István Igazgató Szeged, 2009. 10. 20. BEMUTATKOZIK A DA-RIÜ

Részletesebben

Közép-Magyarország intelligens innovációs szakosodási stratégiája 2014-2020

Közép-Magyarország intelligens innovációs szakosodási stratégiája 2014-2020 Közép-Magyarország intelligens innovációs szakosodási stratégiája 2014-2020 Előadó: Kadlok Nándor partner 2013. április 3. 1 Tartalom 1. Helyzetelemzés 2. SWOT-elemzés 3. A régió jövőképe és a stratégia

Részletesebben

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15. A Pólus a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban tapasztalatok és lehetőségek Szilágyi László Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.

Részletesebben

"M8 Szabadszállás Vállalkozói Inkubátorház" Projekt Zárórendezvénye

M8 Szabadszállás Vállalkozói Inkubátorház Projekt Zárórendezvénye Szabadszállás M8 Ipari Park A Magyar Tudományos- Technológiai és Ipari Parkok Szövetségének tagja "M8 Szabadszállás Vállalkozói Inkubátorház" Projekt Zárórendezvénye Hantos Zoltán Elnök Magyar Tudományos-

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

FELSŐOKTATÁSI K+F+I PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK A GINOP KERETÉBEN ELTE INNOVÁCIÓS NAP 2015.

FELSŐOKTATÁSI K+F+I PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK A GINOP KERETÉBEN ELTE INNOVÁCIÓS NAP 2015. FELSŐOKTATÁSI K+F+I PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK A GINOP KERETÉBEN ELTE INNOVÁCIÓS NAP 2015. Amiről szó lesz 1) K+F+I támogatások 2014-20 között 2) Új közösségi tervezési keretek közös stratégiai keretrendszer

Részletesebben

A Dél Alföldi régió innovációja: Lehet e válasz a specializáció?

A Dél Alföldi régió innovációja: Lehet e válasz a specializáció? A Dél Alföldi régió innovációja: Lehet e válasz a specializáció? Maróti Péter igazgató Dél alföldi Regionális Innovációs Ügynökség A MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPE: Messzelátó tudomány: felelős válaszok a jövőnek

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések MFB Csoport: integrált pénzügyi szolgáltatások Szoros és hatékony együttműködés az MFB Csoport hitelezési, befektetési, garancia vállalási és támogatási tevékenységet

Részletesebben

ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség bemutatása. Vámosi Gábor igazgató

ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség bemutatása. Vámosi Gábor igazgató ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség bemutatása Vámosi Gábor igazgató 1 Megalakulás Az intézmény az Intelligens Energia Európa Program támogatásával alakult meg 2009. március 6-án Tulajdonosok:

Részletesebben

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19.

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Dr. Debreczeni Ferenc Ügyvezető Igazgató ÉARFÜ Nonprofit Kft. UMFT eredményei régiónkét (valamennyi

Részletesebben

A hamarosan megjelenő GINOP pályázat prioritásai, keretösszegei és várható pályázatok száma

A hamarosan megjelenő GINOP pályázat prioritásai, keretösszegei és várható pályázatok száma A hamarosan megjelenő GINOP pályázat ai, keretösszegei és várható pályázatok száma 2014-2020 Uniós források kb. 133 pályázat kb. 2733 milliárd Ft 2015 GINOP kb. 70 pályázat kb. 830 milliárd Ft Várható

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Gazdaságfejlesztés 2014-2020

Gazdaságfejlesztés 2014-2020 Piac és Profit Konzultáció Budapest 2014. Február 4. Gazdaságfejlesztés 2014-2020 Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1 Célkitűzések A 20 64 évesek legalább 75 %-ának munkahellyel

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban

A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Budapest, 2014. szeptember

Részletesebben

A Szilícium Mező Klaszter fejlesztésének eredményei, további tervek. Tóth István Szilícium Mező Kft. 2010. február 19.

A Szilícium Mező Klaszter fejlesztésének eredményei, további tervek. Tóth István Szilícium Mező Kft. 2010. február 19. A Szilícium Mező Klaszter fejlesztésének eredményei, további tervek Tóth István Szilícium Mező Kft. 2010. február 19. I. A Szilícium Mező program rövid bemutatása II. Az ÉAOP-1.1.2-2008-0013 pályázat eredményei

Részletesebben