A főúri kertek hatása az erdélyi táj időbeni változására

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A főúri kertek hatása az erdélyi táj időbeni változására"

Lajos Székely
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 A főúri kertek hatása az erdélyi táj időbeni változására Kovács Lóránt A renessance nagy századában, a XV. században, Magyarországon és Erdélyben is megjelent a templomi képeken a természeti háttér. A Megváltó és a szentek alakjai körül, a természeti hátteret a festők nagyon részletesen, nagyon természetesen dolgozták ki, annyira természetesen, hogy a bibliai jeleneteket hazai környezetekben helyezték el, pálma, gránátalma helyett tájra jellegzetes magyar kerteket festettek. 1. ábra 2. ábra Ha megfigyeljük ennek a századnak az oltárképein azokat a jeleneteket, amelyeknek kert a színtere, régi magyar gyümölcsöskerteket látunk magunk előtt. A bemutatott falfestmény egyszerű középkori magyar kertet ábrázol többnyire sövénykerítéssel, rendezetlen gyümölcsfákkal, fűközti pitypanggal, ami azt mutatja, hogy elég rendezetlen a kert (1. ábra). A 2. ábra is egy régi magyar gyümölcsösről készült festményt ábrázol. Itt is megfigyelhető a rendezetlen, elhanyagolt, vesszőkerítéssel körbevett gyümölcsös. A régi kertészetben rendetlenség volt, a célnak így is megfelelt, a kezdetleges régi és egyszerű ember szeme nem akad meg a rendetlenül szétszórt gyümölcsfákon, sem a rendezetlen, elhanyagolt füves térségen. Erdélyben a kert művészete nem szorult idegen megteremtőre, hagyományai a XVI-ik századig nyúlnak vissza. A zöldfelületek tervezése nem minta szerint történt, hanem a domborzati adottságoknak megfelelően, az éghajlati viszonyok függvényében. 1

2 Szerény de szívesen gondozott kiskert az, amely az erdélyi magyar házhoz illik, olyan magyaros ízű, amilyent még néhanapján faluhelyen, kúriák, kastélyok árnyékában, parókiák, parasztházak, temetőkertek körül lehet látni. Tüzes tarka virágok nyílnak benne, inkább érzés szerint elrendezve, mint kiszámított csoportokra osztva, bár a ház elé rendesen középre, egy rózsaágyás kerül, körülvéve olyan virágokkal, amelyek ha színre egyhangúak is, erős illatot árasztanak, mint: Bazsalikom, fodormenta, istenfa, izsóp, kakukkfű, lengyelke, levendula, liliom, majoránna, rozmaring, tubarózsa, viola, zsálya, stb. A gyep eleven zöldjéből kevés látszik, nem igen telik a helyből, gazdagabb facsoportokra sem nagyon telik, de egy-egy terebélyes dió, szilva, meggy, cseresznye, alma, körte, barack, árnyékában jól esik elüldögélni. Paraszt vagy konyhakertekről már a XIII-ik század okmányai tanúskodnak. Általában fokhagymát, vereshagymát, paprikát, mákot, pórhagymát, valamint olyan iroló füveket termesztettek, amelyeknek gyógyerőt tulajdonítottak. Népünk a kertészkedést, növények ültetését kolostoraink szerzeteseitől tanulta. Ők voltak első művelői. Gyógyító füvekkel is orvoslának s a csudaszereik használati módját reánk hagyták. Iratos füvekről hitregéink is őriznek nyomokat, pogány őskorunkból. Titkos erejű varázsfüvekkel s belőlük főzött balzsamokkal iralának eleink és feltehető, hogy még a kereszténység korában is suttyomban áldozgattak isteneiknek, (Bálványos vár legendája), s javas füvekkel gyógyítgattak. Így lehet, hogy rejtve növőket, messzi tenyészőket, melyekkel gyakorta kuruzsoltak, kis kertjeikbe átültették. Ide tartoznak, már a római kortól termesztett Saliunca-nárdus füve, seprőruta-artemisia Arb., fehérszászpa, hunyor-helleboru, zöldmenta-mentha, löböstikum-levisticum, stb. Azon növényekről, amelyek nem gabonaneműek nincs világos tudósítás, hogy földeken vagy kertekben termesztették, mint bab, borsó, kender, len, lencse, stb. A kert és művelése a házak építésével kezdődött és az épület körül történt. Jobbágyok, zsellérek, úrbéresek kertjeiket eleven sövénnyel vették körül, szúrós, tövises, bokrokkal, cserjékkel, így védték, hogy latrok, aprómarha, lábasjószág, ne veszedelmeztesse Az új kertészet viszont bizonyos rendet kívánt meg a kertben, egyenes vonalakat, mértani szabályosságot, ez az elem viszi be a magyar kertészetbe az első művészeti követelményt, a legelemibb ismereteit magában kifejlesztő ember megütközik a rendetlenségen, s megkívánja, hogy a gyümölcsfák, szőlőtőkék, sorjában álljanak, mert szeme csak így gyönyörködhet s így nyugodhat meg, mikor kertjét végigjárja. A vonal mértani pontosságán kívül azonban volt egyéb követelménye is a kertészetnek, mint például az alaki és színbeli szépség felismerése, ellenvetve az ősi, kezdetleges kertészettel, amelyben a fő érvényesülési szempont a haszon. Még egy követelménye van a kertművészetnek mindezek fölött a növénykultusz és ez az ami a magyar népnél valamivel később alakult ki mivelhogy az állatkultuszt mindig is előnyben részesítette. Főúri várak, kastélyok, erődök, udvarházak kertjeinek részleteiről csak a XVI-ik századtól kezdve találunk egy-egy levelet, telekösszeirást. A várak pusztulásával, lakóik a völgyekbe ereszkedtek. A falvak kissebb dombjain épitett a földesúr, az épületeket erős falakkal vette körűl, a falak mögött és nem ritkán a falakon kivűl bekeritett kerteket létesitettek. Diszkertek csak királyi várak mellett és egy-két főúri kastélynál voltak. Mátyás király volt az, aki a fényűzést tovább fejlesztette, mely a diszkertjeire és a parkjaira is kiterjedt. A királyi és főúri kertek jellege sajnos olasz, később francia és angol hatás alatt állott. 2

3 Francia stilus: A gernyeszegi francia stílusú park tervrajza. Bíró József munkája A bonchidai francia stilusú park Bíró József munkája A gernyeszegi francia stílusú park tervrajzát 1792-ben készítette Mayerhoffer András, gróf Teleki József rendelésére. A kert függetlenűl készült a kastélytól. Nagyon eltér a többi magyarországi és erdélyi kerttől. A tervrajzból arra lehet következtetni, hogy a himzéses parter a kastély három oldalát szegélyezte, a sáncban halastó volt. A bonchidai francia stílusú park 1750 utáni tervrajz, melyet Erras Johann Christian készitett, gróf Bánffy Dénes rendelésére. A kastély nyugati oldalán egy hidból kiinduló négy nagy, majdnem ezer méteres hársfasort tüntet fel. A kert parkjának külső része itt is vadas volt, vadászlakok és műbarlangok diszitették. Angol stilus: Az angol kertstílusnak nagy jelentősége van, mivelhogy ekkor kezdték megismerni és telepiteni a legnagyobb jövőt igérő külföldi fákat, mint például az akác, a kanadai nyár, az amerikai ostorfa és más külföldi fa, amely először az arisztokraták kertjeiben jelent meg, de onnan csakhamar tovább hatolt, ma erdőkben, ligetekben, utak mellett látjuk. Úgy is mondhatnánk, hogy az angol kertek fásitási kisérletek voltak puszta, fátlan helyeken, ahol a hazai fák nem telepithetők meg sikerrel. 3

4 A bonchidai kastély angol parkja. A francia kerteket idővel átalakitották Erdélyben is. A bonchidai kertet gróf Bánffy József alakittatta át László János 1831-ben rajzolt terve alapján. A három sugárút belső harmadát kivágatta, s kanyargós utakkal, mesterségesen elszórt cserjékkel, elszórt virágágyakkal vetette körűl a kastélyt. A tervrajz részletesen felsorolja a park rekvizitumait: halászkunyhó, emlékek, padok, magányosság temploma, gloriette, Pán-templom, kutak, pavillon, eremitage, botanikus kert, gyümölcsaszaló, méhészet, obeliszk, napóra diszitette volna a parkot, amelyeknek egyrésze meg is valósult. Részlet a bonchidai kastély parkjából 4

5 A bonchidai kastély belsőudvari parkja Szamosparti részlet a bonchidai kastély parkjából. 5

6 A gernyeszegi kastély angol stilusú parkja. Rohbock L. rajza. A gernyeszegi francia parkot ifj. Teleki József gróf alakittatta át angol stilusú parkká a múlt század elején és ekkor készült róla a Rohbock metszete. A gernyeszegi kastély parkjának részlete 6

7 A gernyeszegi kastély bejárata. A gernyeszegi kastély belsőudvari parkja. 7

8 A Sáromberki Teleki kastély parkja. Marosparti részlet a sáromberki kastély parkjából. A kelementelki Szentkereszti kastely bejarati parkja A kelementelki hübéri birtokokat Bethlen Gábor adományozta III. 24 én a székelyvéckei Balassy Ferencz lovász mesternek, a fejedelemség érdekeiben tett szolgálataiért. Ezen részjószágokat birják késöbb a Henter utódok, majd Simén György és leszármazottjai. A XIX ik században két földesúr báró Szentkereszti és Simén György, valószinű ben épittették a kastélyokat és a kastélyok köré, az akkor divatos, angol stilusú parkokat. 8

9 A kelementelki Simén kastely bejarati parkja A koronkai kastély parkjának részlete. 9

10 A kerelőszentpáli Haller kastély udvarparkjának részlete. Az erdőszentgyörgyi Rhédei-kastély és park a XIX.sz. elején Egykorú fametszet 10

Hasonló dokumentumok

MÚLTSZÁZADI ERDÉLYI KASTÉLYKERTEK BEMUTATÁSA. Kovács Loránt 1

MÚLTSZÁZADI ERDÉLYI KASTÉLYKERTEK BEMUTATÁSA A GERNYESZEGI KASTÉLYKERT Kovács Loránt 1 Gernyeszeg (Gorneşti) a Maros mentén, Marosvásárhelytől mintegy 21 km-re északra elterülő, több utcás falu. Királyi