A Mecsek szárazföldi ászkarák együttesei (Isopoda: Oniscidea)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Mecsek szárazföldi ászkarák együttesei (Isopoda: Oniscidea)"

Átírás

1 Folia comloensis 15: (2006 ) ISSN A Mecsek szárazföldi ászkarák együttesei (Isopoda: Oniscidea) FARKAS SÁNDOR VILISICS FERENC Abstract: [FARKAS S. & VILISICS F. (2006): Terrestrial isopod fauna of the Mecsek Mountains, South Hungary (Isopoda: Oniscidea). Folia comloensis 15: ] - The mountains of medium height called Mecsek Mountains is situated in Southern Transdanubia of Hungary. Due to summarising all published and new data the authors enumerate 32 species from the area, including new data of 8 recently discovered woodlice. Isopod assemblages of the main habitat types and their characteristic species are also given. Key words: Isopoda, Oniscidea, terrestrial isopods, woodlice, Mecsek Mountains, Hungary. Summary: Prior to the frequent investigations performed in the last 15 years, only a few number of species have been described from the Mecsek Mountains. Between the years 1906 and 1960 CSIKI, MÉHELY, KESSELYÁK, DUDICH, GEBHARDT and LOKSA pointed out a total number of 13 species. Since 1994, samplings of FARKAS, FAZEKAS, LAJOS and VADKERTI have yielded 11 species new for the area. Recent investigations performed by VILISICS resulted in additional eight species, three of them proved to be new for the Hungarian Isopoda fauna. The woodlice Trichoniscus bosniensis and Trichoniscus crassipes were exclusively found in the Mecsek Mts. Up to now, a total number of 32 terrestrial isopod species are known in the investigated area which is 57% of the known Hungarian isopods. The Western-European species Oniscus asellus and the submontane isopod Haplophthalmus montivagus are considered to be rare, because besides their new records from the Mecsek they have only two distribution data from Hungary. The species Trichoniscus bosniensis as well as Trichoniscus crassipes and Trichoniscus steinboecki were found in the same sampling site, inside rotten logs in a humid ravine. The woodlice Porcellium collicola, Protracheoniscus politus, Tracelipus nodulosus and Armadillidium vulgare are frequent in the white oak scrub woodlands on the hillsides with southern exposition. The bottom of humid and cool ravines have the highest number of species. In the permanent wet environment, populations of the isopods Ligidium germanicum, Hyloniscus vividus, Tracelipus rathkii and Trichoniscus spp. can be found in high abundance. The most characteristic vegetation types of the Mecsek are the oak-hornbeam woodlands and beech forests, where the common species are Lepidoniscus minutus, Protracheoniscus politus and Trachelipus ratzeburgii. Habitats of synanthropic and disturbed areas can be characterised by mostly cosmopolitan and introduced species, like Armadillidium vulgare, Porcellioides pruinosus and Proporcellio vulcanius. Bevezetés A mecseki szárazföldi ászkarák-fauna kutatásának története Magyarország szárazföldi Isopodái címmel 1926-ben jelent meg CSIKI Ernő munkája, melyben elsőként közöl adatokat a Mecsekben élő ászkákról. A mű már 10 évvel korábban elkészült és a benne szereplő adatok megbízhatóságát a szerző kortárs kutatói megkérdőjelezték. A Nemzeti Múzeum Állattára a mai napig őrzi azokat a példányokat, melyeket DUDICH Endre, KESSELYÁK Adorján és MÉHELY Lajos gyűjtöttek az 1920-as években Pécsett és Abaligeten. GEBHARDT Antal az Abaligeti-barlang és a Mecsek forrásainak élővilágát vizsgálva közölt ászkafajokat 1933-ban, 1934-ben és 1960-ban megjelent tanulmányaiban. DUDICH 1942-ben megjelent faunisztikai összefoglalójában 7 ászkafaj mecseki előfordulási adatait találjuk. LOKSA Imre a hazai karsztbokorerdők gerinctelen faunáját 25

2 vizsgálva a Tubes hegyen is gyűjtött és 1966-ban megjelent könyvében 4 fajt említ a mintavételi területről. Az 1990-es évek derekától kezdve a Pécsi Tudományegyetem munkatársai és hallgatói (FARKAS Sándor, VADKERTI Edit, VILISICS Ferenc, LAJOS Lilla), a Komlói Természettudományi Gyűjtemény igazgatója, FAZEKAS Imre, LOKSA István (D- Düsseldorf) közreműködésével, valamint TÓTH István Zsolt természetvédelmi őr gyűjtött a hegység számos területén. A gyűjtésekből származó anyag feldolgozásának részletes eredményeit FARKAS (2003, 2004a) és VILISICS (2005) publikációi tartalmazzák. Anyagok és módszerek A mecseki fauna feltárásához a szárazföldi ászkarákok gyűjtésénél már bevált módszereket alkalmazták a kutatók. A talaj felszínén aktívan mozgó fajok egyedeinek tömeges begyűjtésére alkalmasak a talajcsapdázásos eljárások. Ehhez többnyire 2 5 dl-es műanyag poharakat ásnak a földbe peremükig, melyekbe ölő-konzerváló folyadékként etilén-glikol 60 70%-os oldatát töltik. FAZEKAS Imre és LOKSA István a talajba fektetett és az állatokat a pohár felé terelő műanyag esőcsatornával egészítette csapdát, melynek hatékonysága így jelentősen megemelkedett (1. ábra). LOKSA Imre a talajcsapdák mellett cm-es kvadrátokkal is gyűjtött. Egy-egy élőhely faunájának feltárására a legmegfelelőbb módszer az egyelő gyűjtés, melynek során a kutató csipesszel, vagy puha ecsettel szedi össze egyenként a példányokat, melyeket a tereptárgyak (kövek, fadarabok, növényzet, stb.) forgatásával, avar kirostálásával talál meg. Eredmények A Mecsek szárazföldi ászkafaunájának listája Az eddig megjelent publikációkban közölt adatok és az újabb kutatások eredményeként jelenleg a Mecsek területéről 32 szárazföldi ászkarák vált ismertté, melyeket az alábbi listában adunk közre. Az elnevezések és taxonómia SCHMALFUSS (2003) katalógusán alapul. Ligiidae Ligidium germanicum VERHOEFF, 1901 Ligidium hypnorum (CUVIER, 1792) Trichoniscidae Haplophthalmus danicus BUDDE-LUND, 1880 Haplophthalmus mengii (ZADDACH, 1844) Haplophthalmus montivagus VERHOEFF, 1941 Hyloniscus riparius (C. KOCH, 1838) Hyloniscus vividus (C. KOCH, 1841) Trichoniscus bosniensis VERHOEFF, 1901 Trichoniscus crassipes VERHOEFF, 1939 Trichoniscus noricus VERHOEFF, 1917 Trichoniscus pusillus BRANDT, 1833 Trichoniscus steinboecki VERHOEFF, 1931 Philosciidae Lepidoniscus minutus (C. KOCH, 1838) Platyarthridae Platyarthrus hoffmannseggii BRANDT, 1833 Platyarthrus schoblii BUDDE-LUND, 1885 Trichorina tomentosa (BUDDE-LUND, 1893) 26

3 Oniscidae Oniscus asellus LINNAEUS, 1758 Trachelipodidae Porcellium collicola (VERHOEFF, 1907) Trachelipus nodulosus (C. KOCH, 1838) Trachelipus rathkii (BRANDT, 1833) Trachelipus ratzeburgii (BRANDT, 1833) Cylistidae Cylisticus convexus (DE GEER, 1778) Agnaridae Protracheoniscus major (DOLLFUS, 1903) Protracheoniscus politus (C. KOCH, 1841) Porcellionidae Porcellio laevis (LATREILLE, 1804) Porcellio scaber LATREILLE, 1804 Porcellionides pruinosus (BRANDT, 1833) Proporcellio vulcanius (VEHOEFF, 1908) Armadillidiidae Armadillidium nasatum BUDDE-LUND, 1885 Armadillidium opacum (C. KOCH, 1841) Armadillidium vulgare (LATREILLE, 1804) Armadillidium zenckeri BRANDT, 1833 Értékelés A mecseki ászkafauna néhány jellegzetes eleme Ligidium germanicum, Ligidium hypnorum Erdei patakvölgyek, párás szurdokok jellegzetes, Európában is sokfelé megtalálható fajai, amelyek előfordulása erősen kötődik az állandóan nedves élőhelyekhez. Főként patakmedrekben, és az azok közvetlen közelében található kövek, faágak alatt találnak menedéket, de helyenként a völgyoldal nedves avarjában is megtalálhatók. Páncéljuk vékony, emiatt érzékenyek a páratartalom-változásokra, könnyen kiszáradnak. Színezetük miatt nehezen észrevehetők, de fürge mozgásukkal hamar elárulják jelenlétüket. Hyloniscus vividus A faj eddigi ismereteink alapján jellegzetesen D-dunántúli fajnak tekinthető, ahol a természetközeli, és az emberi zavarás alatt lévő területekről egyaránt előkerült. Korhadt farönkök belsejében, a nedves avarban és a talaj felső, laza rétegében számíthatunk felbukkanására. Kisméretű, kb. 5 7 mm testhosszúságú, rőt barnás, ritkán lilás alapszínezettel. Feltűnő ismertetőjegye a potrohlemezeken látható sárga foltpár. Lepidoniscus minutus A sárgás foltokkal tarkított ászka egész Közép-Európában elterjedt, és Magyarországon eddig jellemzően középhegységi lomberdőkből került elő. Adataink alapján a mecseki bükkösökben és gyertyános-tölgyesekben egyaránt előfordul. A hazai élőhelyein nem tömeges és megtalálásához sokszor egy kis szerencse is szükséges. Főként nagyobb faágak, és korhadt fák kérge alatt rejtőzik. Ha megzavarják, meglapul, nem próbál menekülni. Platyarthrus hoffmannseggii Magyar nevén hangyás vakászka. A faj neve mindent elárul viselőjéről: a hófehér, teljesen vak ászka a hangyabolyok lakója. Európában igen gyakori, és számos hazai előfordulása ismert. A hangyabolyokban rögtön feltűnnek a sötéten sürgő hangyatömegben hófehér, olykor egyedből álló csoportjai. A Mecsek hegység területén főként a bolygatott területeken számíthatunk felbukkanására. 27

4 Protracheoniscus politus Közép- és Kelet-Európa elterjedt ászkája, amely hazánk lomberdeiben mindenhol megtalálható, száraz bokorerdőktől a párás patakvölgyekig. Mérete néha meghaladja a másfél centiméteres nagyságot, de barnás, sokszor narancssárgás rejtőszíne miatt nehéz rátalálni az avarban. Trachelipus ratzeburgii Lomberdeink tipikus ászkafaja, amelyet legkönnyebben fejlett homloklebenyeiről lehet felismerni. A színezete sötét palaszürke alapon világos foltsorokkal tarkított, hátlemezeinek sarka sokszor narancssárga foltos, emiatt könnyen felismerhető. Példányai többnyire korhadt fatörzsek kérge alatt tartózkodnak. Armadillidium opacum A gömbászkák családjába tartozó, méretes faj főként Európa mérsékeltebb éghajlatú területein elterjedt, míg Magyarországon csak a Dél-Dunántúlon, a Bükkben és a Zemplénben bukkant fel eddig, mindannyiszor természetközeli erdőkből. Színezete palaszürke alapon sárgás és rozsdabarna, elmosódott mintázattal. Bolygatásra összegömbölyödnek. Példányai jórészt kézi gyűjtéssel, az avarból kerültek elő. A Mecsek hegységből újonnan kimutatott ászkafajok Haplophthalmus montivagus VERHOEFF, 1941 A faj elterjedési adatai Nyugat- és Közép-Európából egyaránt ismertek (SCHMALFUSS, 2003), hazánkban legutóbb STROUHAL gyűjtötte 1965-ben a Bükk hegységben (Miskolctapolca és Szarvaskő). Legutóbbi a Mecsekből, Máza közeléből került elő. A mintavételi terület növényzetét gyér aljnövényzetű puhafa liget alkotta, az egyedeket építési törmelék közül gyűjtöttük. Hazai alulreprezentáltsága, ritkasága magyarázható lehet a jóval gyakoribbnak feltüntetett H. mengii fajjal való jelentős hasonlóságával is. Annál is inkább, mert a H. montivagus ben történt leírása előtt már jelentős számú hazai H. mengii elterjedési adat állt rendelkezésre, és ezek revíziója után talán megbízhatóbb képet alkothatnánk a H. montivagus fajról, nemkülönben a H. mengii fajt illetően. Trichoniscus bosniensis VERHOEFF, 1901 A magyar faunára új faj, melynek elterjedési adatai Horvátországból, Bosznia-Hercegovinából, Szerbia és Montenegróból és Romániából ismertek. A horvátországi és boszniai adatok zömmel a Dinári-hegységhez tartozó hegyvonulatokhoz, illetve a területükön található egyes folyóvölgyekhez kapcsolódnak. A boszniai adatok is elsősorban a Szarajevó környéki hegyekből, 1000 m feletti magasságból származnak. A T. bosniensis két másik ismert élőhelye, a szerbiai Stražilovo és a romániai Orşova környéke egyaránt a Duna völgyében található (KARAMAN 1966, RADU 1977). Az elterjedési adatok alapján vélhetően a faj az ismertnél jóval szélesebb elterjedésű az ex-jugoszláv államok hegy- és dombvidékein, illetve a Duna romániai és bolgár közös szakasza mentén. Trichoniscus crassipes VERHOEFF, 1939 Új faj Magyarországon, melynek elterjedése Dél- és Kelet Ausztriára korlátozódik (SCHMALFUSS, 2003), és átfedést mutat a T. steinboecki faj elterjedési területével. A mecseki lelőhelyén megfogott T. steinboecki példányoktól a hímek I. potrohlábának exopoditja különbözteti meg (STROUHAL 1947, 1953, 1968). Trichoniscus noricus VERHOEFF, 1917 Hazánkban szórványos előfordulású, kelet alpi elterjedésű, kis termetű ászkafaj. Mecseki előfordulásai köthetők természetközeli és szinantróp élőhelyekhez egyaránt. Példányai üde, párás élőhelyekről, sokszor teljesen nedves avarból, korhadt fákból és a kéreg alól kerültek elő. Tapasztalatok alapján a T. noricus, vagy a rendszertanilag közelrokon T. pusillus faj a hazai ászkaegyüttesek meghatározó és közönséges tagja. Trichoniscus steinboecki VERHOEFF, 1931 Hazánk új ászkafaja, amely az elmúlt egy év során először a Mecsekből, majd sorban a Kőszegi-hegységből és a Bakonyból is elő- 28

5 került. Többszöri hazai felbukkanása azért is érdekes, mert ismert elterjedési területe korábban kizárólag Kelet-Ausztriára korlátozódott (SCHMÖLZER, 1974). Jelen dolgozatban közölt adatai alapján azonban jogos a feltételezés, hogy a faj előfordulhat a Dunántúliközéphegység más tagjain, illetve a Dunántúli-dombságban is. A puszta faunisztikai eredmény mellett a T. steinboecki előkerülésének értékét az is növeli, hogy eddig minden esetben természetes vízfolyások közvetlen közeléből gyűjtöttük, tehát a faj nagy valószínűséggel a hazai természetközeli nedves szurdokok és patakpartok természetes elemei közé tartozik. Mecseki előfordulásának érdekessége, hogy egyazon élőhelyen a T. steinboecki mellett a T. bosniensis, T. crassipes és T. noricus faj is előkerült. Határozásához legalkalmasabb a hímek I. potrohlába (STROUHAL 1947, 1953, 1968), míg a 7. lábak morfológiailag variálhatnak. Oniscus asellus LINNAEUS, 1758 Az egyik legjobban kutatott szárazföldi ászkarák, amelynek elterjedésére Európában a mediterrán területek nagy részének kivételével mindenhol számítani lehet, ám Dél-Európa atlantikus területein szintén megtalálható (SCHMALFUSS 2003). Az eddigi igen szórványos hazai előfordulások okán vélhető, hogy a faj hazánkban a Kárpát-medence kontinentális jellege miatt ritka, hiszen a környező, csapadékosabb országokban egyaránt előfordul. Emellett az is figyelemreméltó, hogy a faj Magyarországon eddig csak szinantróp területekről került elő. Legújabb, óbányai előfordulása a település és az erdő határán található kulcsosház udvarához köthető. Feltételezhető az O. asellus faj további felbukkanása a környékbeli településeken is, de a környék természetközeli erdeinek tüzetes átvizsgálása során sem sikerült máshol megtalálni, emiatt valószínűen adventív fajjal van dolgunk, amelyet nem tekinthetünk a Mecsek hegység természetes ászkafaunájához tartozónak. A Mecsek jellemző élőhelyeinek ászka-együttesei Karsztbokorerdők A Mecsek hegyeinek egyes déli kitettségű lankáin a mediterrán tájak hangulatát idéző, bokros ligetes növénytársulás alakult ki, melynek meghatározó eleme a molyhos tölgy. LOKSA IMRE vizsgálatai alapján négy ászkafaj egyedeit találjuk e meleg, száraz élőhelyen, amely nem nyújt kedvező feltételeket a hazai ászkafajok többségének. A P. collicola, T. nodulosus és A. vulgare az ország legközönségesebb ászkái közé tartoznak és számos különböző élőhelyen megtalálhatók, ezért nem is lehet őket úgy tekinteni, mint a karsztbokor erdőkhöz speciálisan kötődő fajokat. Jelenlétüket inkább azzal magyarázhatjuk, hogy e fajok széles ökológiai toleranciája még az ászkák számára nyáron veszélyesen kiszáradó és felmelegedő élőhelyen való megtelepedést is lehetővé teszi. Mellettük az erdőlakó P. politus él, melyet LOKSA idézett munkájában még P. amoenus néven említ. A talaj felszínéről kvadrátokkal gyűjtött mintákban kora tavasszal a P. collicola és a P. politus kodomináns fajokként szerepelnek, míg tavasszal, nyáron és ősszel egyedül a P. collicola aránya kiemelkedő. A talajcsapdákkal gyűjtött anyag érdekes módon eltérő képes fest: az ászkaegyüttes másik két faja, a T. nodulosus és az A. vulgare aránya jóval magasabbnak mutatkozott, mint a kvadrátokból származó mintákban. A jelenség azzal magyarázható, hogy a kvadrát mintákat nappal gyűjtik be, amikor e fajok, főként nyáron kövek, fakéreg és egyéb menedékhelyek alatt bújnak meg, hogy elkerüljék a kiszáradást. Ezért kisebb arányban kerülnek a talaj felszínéről gyűjtött mintákba. Éjszaka a levegő hűvösebbé és párásabbá válik, ekkor indulnak táplálékszerző útjukra. Mozgásuk során beleesnek a talajcsapdákba, így annak anyagából már jelentős arányban kimutathatók. 29

6 Szurdokvölgyek, patakpartok A völgyek mélyén kanyargó források, patakok mentén a levegő hőmérséklete a nyári hónapokban is hűvösebb, a páratartalom magasabb marad. Az egész évben bőséges vízellátás következtében gyakran dús lágyszárú vegetáció kíséri a vízfolyásokat. Ezek a körülmények kifejezetten kedvezőek az ászkarákoknak, melyek védve maradnak a kiszáradástól és a dús növényzet gazdag táplálékforrást biztosít számukra. Ezt bizonyítja, hogy esetenként akár 8 9 különböző faj egyedeit is meg lehet találni a patakpart egy néhány négyzetméteres területén, míg a száraz molyhos-tölgyesekben mindössze 3 4 faj egyedei kerültek elő. A mecseki patakok mentén gyakori, tömeges faj a L. germanicum. Példányait a sáros talaj felszínén, az állandóan nedves köveken, mohapárnán, vízbe esett faágak leváló kérge alatt találjuk. Kültakarója lágy, az állat könnyen kiszárad szárazabb környezetben, ezért mindig csak az állandóan nyirkos, párás helyeken tartózkodik. A Trichoniscidae családba kis méretű, gyengén kitinizált fajok tartoznak, melyek a nyirkos föld felszíne alatt, vagy mohapárnákban, nedves korhadékban rejtetten élnek. Több fajuk is előfordul az erdei patakok partján, pl. a fehér ászkák több faja (H. danicus, H. mengii, H. montivagus) és a közönséges partiászka (H. riparius). Közéjük tartozik a sárgafoltos partiászka (H. vividus) is. Ezen országszerte ritka fajnak több egyede is előkerült különböző mecseki patakok mentén. Feltételezhető, hogy a hegységben gyakori, közönséges faj lehet, amit az is alátámaszt, hogy a háború előtt megjelent, a Mecsek ászkafaunájával foglalkozó első közlemények is megemlítik (CSIKI 1926, KESSELYÁK 1936, MÉHELY 1929). Nem kötődik specifikusan az erdei patakpartokhoz a márványos ászka (T. rathkii), azonban a nedves, párás élőhelyeken többnyire megtaláljuk példányait. A faj ártéri területeken kifejezetten gyakori és nagy tömegben él, de szinantróp környezetben is fennmaradnak populációi. Hazánk négy leggyakoribb ászkafajának egyike. A felsoroltakon kívül az erdő más élőhelyeit preferáló ászkafajok is lehúzódhatnak a víz közelébe, így előfordulhat a P. politus, T. ratzeburgii és az A. vulgare is. A hegyek közül kibúvó patakok hordalékukat lerakva, majd azon szétterülve helyenként vizenyős, sáros foltokat hoztak létre. Ezeken a helyeken gyakran alakul ki sás fajok (Carex) uralta mocsári vegetáció, melynek karakterisztikus ászkafaja a mocsári gömbászka (A. zenckeri). Tölgyesek, bükkösök A Mecsek területének túlnyomó többségén telepített erdőállományokat találunk, de kisebb arányban az eredeti vegetáció foltjai is megmaradtak. A legjellemzőbbek a cseres- és gyertyános tölgyesek, valamint a magasabb térszíneken és északi oldalakon álló bükkösök. A felsorolt élőhelyeken tömegesen fordul elő két tipikusan erdőlakó, ún. sylvicol faj, a P. politus és a T. ratzeburgii. A P. politus-t sokáig nem tartották egységes fajnak és az ig terjedő időszakban megjelent publikációkban (GERE 1959, LOKSA 1966) szerepel a P. amoenus fajnév, melyre önálló fajként tekintettek (GRUNER 1966), mely különösen gyakori a hazai tölgyeseinkben. Újabban (SCHMALFUSS 2003) a P. amoenus-t azonos fajnak tekintik a P. politussal, mely elsősorban közép-európai tölgyesek karakterisztikus fajának tekinthető. A lebenyes ászka (T. ratzeburgii) szintén az erdős élőhelyeket kedveli. Lombhullató és tűlevelű erdőkben egyaránt megtalálható, de nem olyan tömegben, mint az előző faj. A dunántúli lombos erdők közönséges, de sehol sem tömeges faja a pikkelyes erdeiászka (L. minutus). A fajt KESSELYÁK (1936) így jellemzi: hazánk erdős területein mindenütt él, de mindenütt ritka. Ezt a megállapítást az utóbbi években végzett talajcsapdás és egyelő gyűjtések is igazolták, amelyek során a természetes állapotú erdőkből 2 3 példánya mindig előkerült. 30

7 1. ábra. Loksa István talajcsapdát ürít a Komló melletti Jánosipuszta gyertyánostölgyesében (Fotó : Fazekas 2003) Fig. 1. István Loksa empties his pitfall trap in the hornbeam-oak woods near Jánosipuszta and Komló 2. ábra. A Mecsekben a komlói Mecsekjánosi Természeti Emlék védett területéről (fehér kör) került elő a mediterrán Proporcellio vulcanius faj (Fotó: Fazekas, 2003) Fig. 2. The white cicle indicates where in the protected area of the Natural Monument of Mecsekjánosi in Komló the species Proporcellio vulcanicus was found (Foto: Fazekas, 2003) 3. ábra. Hyloniscus vividus (C. KOCH, 1841) (eredeti) Fig. 3. Hyloniscus vividus (C. KOCH, 1841) (original) ábra. Proporcellio vulcanius (VEHOEFF, 1908) (Farkas 2004b) Fig. 4. Proporcellio vulcanius (VEHOEFF, 1908) (Farkas 2004b) 31

8 5. ábra. A sűrűn beépített pécsi területek, foghíjtelkek, illetve a külsőbb kertek legjellemzőbb fajai az Armadillidium vulgare, a Porcellio scaber, a Cylisticus convexus és a hangyavendég Platyarthrus hoffmannseggii, de panellakásokban az ázsiai eredetű, nagy termetű Protracheoniscus major faj is él. (Fotó: Fazekas, 2005) Fig. 5. The most common Isopoda species of densely inhabited residential areas, empty building zones and suburban gardens are Armadillidium vulgare, Porcellio scaber, Cylisticus convexus and the myrmecophilus Platyarthrus hoffmannseggii. The large bodied, Asian species Protracheoniscus major is known from blocks of flats in dense residental areas. (Foto: Fazekas, 2005) 6. ábra. A Mecsekben legjellemzőbbek a cseres- és gyertyános tölgyesek, valamint a magasabb térszíneken és északi oldalakon álló bükkösök. A felsorolt élőhelyeken tömegesen fordul elő két tipikusan erdőlakó faj a Protracheoniscus politus és a Trachelipus ratzeburgii. (Fotó: Fazekas, 2005) Fig. 6. Turkey oak and hornbeam-oak woods are the most typical formations an the lower slopes of Mecsek Mts, while on higher altitudes and northern exposure beech forests can be found. The most common isopod species in these are Protracheoniscus politus and Trachelipus ratzeburgii. (Foto: Fazekas, 2005) 32

9 Emberi környezet, degradált élőhelyek, mezőgazdasági területek Az alcímben felsoroltak közös jellemzője, hogy az eredeti növényzetet eltávolították, és az emberi tevékenység következtében az ökológiai háttérváltozók értékei alapvetően megváltoztak. Mindez az eredeti fauna eltűnését, majd a megváltozott körülményeket elviselni képes, esetleg azokat kedvelő fajok megjelenését eredményezte. E fajok között akadnak az egész világon elterjedt, un. kozmopoliták, mint pl. a közönséges gömbászka (A. vulgare), vagy a hamvas ászka (P. pruinosus), illetve olyan, országszerte ismert fajok, melyek nem kötődnek a tipikusnak mondható élőhelyekhez. Építkezési törmelék, korhadó deszkák, gerendák, komposzthalmok, több éves szénaboglyák alatt mindig találunk ászkákat, gyakran több fajt is, pl. T. provisorius, H. riparius, H. danicus, H. mengii, P. hoffmannseggii, P. collicola, T. rathkii, T. nodulosus, C. convexus, P. scaber. A Mecsek faunisztikai kutatásának a közelmúltban született egyik figyelemre méltó eredménye egy mediterrán ászkafaj, a Proporcellio vulcanius kimutatása, melyet FAZE- KAS Imre és LOKSA István Mecsekjánosiban lerakott talajcsapdái gyűjtöttek (FARKAS 2004b). Talajcsapdákkal csak szabadban élő egyedeket lehet gyűjteni, ami arra enged következtetni, hogy a fajnak stabil populációi élhetnek a területen. A Mediterráneumban őshonos faj eddig ismert legészakibb elterjedési adata Dél-Olaszországból származott. Elképzelhető, hogy a globális klímaváltozás következtében jelent meg Magyarországon. Pécs város ászkafaunája Pécs városa a táj geomorfológiai adottságai, illetve az ezzel összefüggésben álló makro- és mikroklimatikus tényezők vonatkozásában Magyarországon egyedülálló nagyvárosnak tekinthető (5. ábra). A Mecsek hegység és a Pécsi-síkság találkozásánál fekvő, szubmediterrán klímájú megyeszékhelyen az egymástól eltérő karakterű középhegységi és síkvidéki városrészek kontrasztja figyelhető meg, ám az ászkafajok tekintetében ez egyértelműen nem mutatható ki. A rendelkezésre álló adatok azt igazolják, hogy a város ászka együtteseinek összetétele nem tér el számottevően a többi hazai nagyvárosétól. A sűrűn beépített belvárosi területek, foghíjtelkek, illetve a külsőbb kertek legjellemzőbb fajai az Armadillidium vulgare, a Porcellio scaber, a Cylisticus convexus és a hangyavendég Platyarthrus hoffmannseggii, de panellakásokban az ázsiai eredetű, nagy termetű Protracheoniscus major faj is él. A meszesi lakótelepről és a Misina lábánál fekvő családi ház kertjéből a főleg alföldi gyepekből ismert Trachelipus nodulosus előfordulása ismeretes. Ászkafajok tekintetében a város legérdekesebb területe a PTE botanikus kertje. Az egyetem mögötti, honos és egzotikus növényekkel sűrűn beültetett arborétum és a pálmaház változatos élőhely kínálatot biztosít, ami meg is látszik a az itt élő fajok magas számában is. A kertben a fent említett fajok mellett a Haplophthalmus danicus és H. mengii, Trichoniscus noricus Hyloniscus riparius, Porcellionides pruinosus, Porcellium collicola, Trachelipus rathkii, és a erdei generalista Protracheoniscus politus is előfordul. Újabb felfedezés hazánk második hangyavendég ászkafaja, a mediterrán Platyarthrus schoblii, amely a Dél- Dunántúlon csak innét ismert. A pálmaház temperált hőmérséklete és magas relatív páratartalma két mediterrán és tropikus eredetű faj megtelepedését teszi lehetővé: a közép- és dél-amerikai eredetű Trichorina tomentosa és a mediterrán Armadillidium nasatum gömbászka faj egyaránt Európa szerte üvegházak közönséges fajai. Az A. nasatum szabadtéren fogott juvenil példányai alapján nem kizárt a faj terjeszkedése és a fagymentes mikroélőhelyeken való kolonizációja sem. Összességében elmondható, hogy Pécs városában 15 szabadföldi és két üvegházi ászkarák faj ismert. Ez a szám (17) az ismert hazai fajok 30%-át reprezentálja. 33

10 Irodalom References CSIKI E. (1926): Magyarország szárazföldi Isopodái (Isopoda terrestria Hungariae). (Die Landisopoden Ungarns). Annales historico-naturales Musei nationalis hungarici, 23: DUDICH E. (1942): Nachträge und Berichtigungen zum Crustaceen-Teil des ungarischen Faunenkataloges II. Fragmenta faunistica hungarica, 5: FARKAS S. (2003): A Mecsek szárazföldi ászkarák (Isopoda: Oniscidea) faunája. in: III.Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium. Penksza K., Korsós Z., Pap I. (eds). ISBN Budapest FARKAS S. (2004a): Data to the knowledge of the terrestrial Isopod (Isopoda: Oniscidea) fauna of the Mecsek Mountains (Hungary: South Transdanubia). Folia comloensis 13: FARKAS S. (2004b): First record of Proporcellio vulcanius VEHOEFF, 1908 (Isopoda, Oniscidea: Porcellionidae) from Hungary. Acta phytopathologica et entomologica hungarica, 39(4): GEBHARDT A. (1933): A Mecsek-hegység forrásainak élővilága. [Fauna of the springs of the Mecsek Mts.] Matematikai és Természettudományi Értesítő 49: GEBHARDT A. (1934): Az Abaligeti-barlang élővilága. Matematikai és Természettudományi Értesítő 37(4): 264. GEBHARDT A. (1960): A Mecsek-hegység forrásainak faunisztikai és biológiai vizsgálata. [Faunistic and biological investigation of the springs of the Mecsek Mts.] Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, GERE G. (1959): Beobachtungen über die Entwicklung des Protracheoniscus amoenus C. L. Koch im Freiland. Opuscula zoologica, Budapest, 3: GRUNER, H.-E. (1966): Krebstiere oder Crustacea V. Isopoda 2. In: Die Tierwelt Deutschlands und der angrenzenden Meeresteile. Veb Gustav Fischer Verlag, Jena, pp KARAMAN, M. (1966): Kopneni izopodi (Isopoda terrestria) Jugoslavije. Zbornik filozofskog Fakulteta u Prištini, 3: KESSELYÁK A. (1936): Bars vármegye szárazföldi ászkarákjai. Állattani Közlemények, 33: LOKSA I. (1966): Die bodenzoozönologischen Verhältnisse der Flaumeichen-Buschwälder Südostmitteleuropas. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp MÉHELY L. (1929): Species generis Hyloniscus. Studia zoologica, 1: RADU, V. G. (1977): Nouvelles espèces de trichoniscides dans la faune de la Roumanie. Studia Univeritatis Babeş-Bolyai, Biologia, 22: STROUHAL, H. (1947): Trichoniscus ostarrichius, eine neue Zwergassel aus dem nordöstlichenösterreich. Sitzungsberichte der österreichischen Akademie der Wissenschaften, mathematisch-naturwissenschaftliche Klasse, I: 155. STROUHAL, H. (1953): Bemerkungen zu einigen österreichischen Trichonscus-Arten (Isop. terr.). Verhandlungen der zoologisch-botanischen Gesellschaft, Wien, 93: STROUHAL, H. (1968): Drei für Österreich neue Landasseln (Isop. terr.). Sitzungsberichte der österreichischen Akademie der Wissenschaften, mathematisch-naturwissenschaftliche Klasse, I, 177: STROUHAL, H. (1965) Die Haplophthalmus-arten Ungarns (Isopoda terrestria). Acta zoologica hungarica, 11: SCHMALFUSS, H. (2003): World catalog of terrestrial isopods (Isopoda: Oniscidea). Stuttg. Beitr. Naturk. (Ser. A) Stuttgart, 654, pp SCHMÖLZER K. (1974): Catalogus Faunae Austriae, Teil 8e, Isopoda, Vienna, pp VILISICS F. (2005): Új fajok és ritkaságok a hazai terresztris ászkafaunában (Isopoda, Oniscidea). In Korsós Z. (szerk.): IV Kárpát-medencei Biológia Szimpózium. Magyar Biológiai Társaság, Budapest. A szerzők címe Authors addresses FARKAS Sándor Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar, Ökológiai Munkacsoport H-7400 Kaposvár, Guba S. u VILISICS Ferenc Szent István Egyetem, Állatorvostudományi Kar, Zoológia Intézet, Ökológiai Tanszék H 1077 Budapest Rottenbiller u

Natura Somogyiensis 5 77-84 Kaposvár, 2003 A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület szárazföldi ászkarák (Isopoda: Oniscidea) faunája FARKAS SÁNDOR 1 és VADKERTI EDIT 2 1 Kaposvári Egyetem, Állattudományi

Részletesebben

Magyarország szárazföldi ászkarák faunájának határozója (Isopoda: Oniscidea)

Magyarország szárazföldi ászkarák faunájának határozója (Isopoda: Oniscidea) Natura Somogyiensis 23 89-124 Ka pos vár, 2013 Magyarország szárazföldi ászkarák faunájának határozója (Isopoda: Oniscidea) Farkas Sándor 1 & Vilisics Ferenc 2 1Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar, Természetvédelmi

Részletesebben

Az ászkarák (Crustacea: Isopoda) kutatások faunisztikai eredményei a Dráva mentén 1

Az ászkarák (Crustacea: Isopoda) kutatások faunisztikai eredményei a Dráva mentén 1 Dunántúli Dolg. Term. tud. Sorozat 9 123-130 Pécs, 1998 Az ászkarák (Crustacea: Isopoda) kutatások faunisztikai eredményei a Dráva mentén 1 FARKAS Sándor FARKAS, S.: The faunistic results of the study

Részletesebben

Adatok a Mátra-hegység ászkarák (Crustacea: Isopoda: Oniscidea) faunájához, különös tekintettel az út menti élőhelyekre

Adatok a Mátra-hegység ászkarák (Crustacea: Isopoda: Oniscidea) faunájához, különös tekintettel az út menti élőhelyekre Természetvédelmi Közlemények 18, pp. 537-548, 2012 Adatok a Mátra-hegység ászkarák (Crustacea: Isopoda: Oniscidea) faunájához, különös tekintettel az út menti élőhelyekre Vona-Túri Diána 1 és Szmatona-Túri

Részletesebben

Új fajok és ritkaságok Magyarország terresztris ászkafaunájában (Isopoda: Oniscidea, Crustacea) VILISICS FERENC

Új fajok és ritkaságok Magyarország terresztris ászkafaunájában (Isopoda: Oniscidea, Crustacea) VILISICS FERENC IV. Kárpát-medencei Biológiai Szimpozium, Budapest, 2005. okt. 17-19 Új fajok és ritkaságok Magyarország terresztris ászkafaunájában (Isopoda: Oniscidea, Crustacea) VILISICS FERENC Szent István Egyetem,

Részletesebben

Néhány ritka ászkarák (Crustacea: Isopoda: Oniscidea) újabb elõfordulási adatai Magyarországról

Néhány ritka ászkarák (Crustacea: Isopoda: Oniscidea) újabb elõfordulási adatai Magyarországról FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2003 27: 43 48 Néhány ritka ászkarák (Crustacea: Isopoda: Oniscidea) újabb elõfordulási adatai Magyarországról KONTSCHÁN JENÕ ABSTRACT: (New occurrence of some,

Részletesebben

A Rinya-ártér Isopoda faunája I. Bakháza FARKAS, S.: The Isopoda fauna of the Rinya region I. Bakháza (Hungary) Abstract: In 1996 the author studied the Isopoda fauna of the Rinya region by pitfall trapping.

Részletesebben

Újabb adatok Magyarország szárazföldi ászkarákfaunájához (Crustacea, Isopoda, Oniscidea)

Újabb adatok Magyarország szárazföldi ászkarákfaunájához (Crustacea, Isopoda, Oniscidea) ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK (2010) 95(1): 87 120. Újabb adatok Magyarország szárazföldi ászkarákfaunájához (Crustacea, Isopoda, Oniscidea) VILISICS FERENC és HORNUNG ERZSÉBET Szent István Egyetem, Állatorvos-tudományi

Részletesebben

Hazai szárazföldi ászkarákfajok (Isopoda, Oniscidea) tipizálása két nagyváros, Budapest és Baltimore (ÉK Amerika) összehasonlításának példájával

Hazai szárazföldi ászkarákfajok (Isopoda, Oniscidea) tipizálása két nagyváros, Budapest és Baltimore (ÉK Amerika) összehasonlításának példájával Természetvédelmi Közlemények 13, pp. 47-58, 2007 Hazai szárazföldi ászkarákfajok (Isopoda, Oniscidea) tipizálása két nagyváros, Budapest és Baltimore (ÉK Amerika) összehasonlításának példájával *Hornung

Részletesebben

Curriculum Vitae. 1 Personal Information:

Curriculum Vitae. 1 Personal Information: Curriculum Vitae 1 Personal Information: Name: Sándor Farkas Academic Position: PhD Sex: male Date of birth: 1965.03.18. Address (in school with room number): Kaposvár University, Faculty of Animal Science,

Részletesebben

Magyarország szárazföldi ászkarákfaunája (Isopoda: Oniscidea): Trachelipus nodulosus (C. L. Koch, 1838)

Magyarország szárazföldi ászkarákfaunája (Isopoda: Oniscidea): Trachelipus nodulosus (C. L. Koch, 1838) Natura Somogyiensis 17 123-132 Ka pos vár, 2010 Magyarország szárazföldi ászkarákfaunája (Isopoda: Oniscidea): Trachelipus nodulosus (C. L. Koch, 1838) Farkas Sándor Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar,

Részletesebben

Microlepidoptera.hu. Kiegészítő adatok Magyarország Zygaenidae faunájához. Additional data of Zygaenidae fauna from Hungary (Lepidoptera: Zygaenidae)

Microlepidoptera.hu. Kiegészítő adatok Magyarország Zygaenidae faunájához. Additional data of Zygaenidae fauna from Hungary (Lepidoptera: Zygaenidae) Microlepidoptera.hu Microlepidoptera.hu 5: 3 7. (2012.12.20.) 3 Kiegészítő adatok Magyarország Zygaenidae faunájához Additional data of Zygaenidae fauna from Hungary (Lepidoptera: Zygaenidae) Buschmann

Részletesebben

A Proporcellio vulcanius (Verhoeff 1908) (Isopoda: Oniscidea) táplálékfogyasztása és tömeggyarapodása 1

A Proporcellio vulcanius (Verhoeff 1908) (Isopoda: Oniscidea) táplálékfogyasztása és tömeggyarapodása 1 Somogyi Múzeumok Közleményei 18: 63 67 Ka pos vár, 2008 A Proporcellio vulcanius (Verhoeff 1908) (Isopoda: Oniscidea) táplálékfogyasztása és tömeggyarapodása 1 1 Farkas Sándor & 2 Huczek Katalin 1,2 Kaposvári

Részletesebben

FOLIA MUSEI HISTORICO-NATURALIS BAKONYIENSIS A BAKONYI TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM KÖZLEMÉNYEI Zirc, 23 2006; 27 31.

FOLIA MUSEI HISTORICO-NATURALIS BAKONYIENSIS A BAKONYI TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM KÖZLEMÉNYEI Zirc, 23 2006; 27 31. FOLIA MUSEI HISTORICO-NATURALIS BAKONYIENSIS A BAKONYI TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM KÖZLEMÉNYEI Zirc, 23 2006; 27 31. AZ ÖVES SZKOLOPENDRA (SCOLOPENDRA CINGULATA LATREILLE, 1829) ELSÕ ELÕFORDULÁSI ADATAI

Részletesebben

Brachydesmus troglobius Daday, 1889, az Abaligeti-barlang jellegzetes karimás ikerszelvényes faja. (fotó: Korsós Z.)

Brachydesmus troglobius Daday, 1889, az Abaligeti-barlang jellegzetes karimás ikerszelvényes faja. (fotó: Korsós Z.) A Nyugat-Mecsek barlangjaiban élő ritka és endemikus eutroglofil és troglobiont makrogerinctelen fajok elterjedésének vizsgálata és integratív taxonómiai revíziója A Mecsek hegység két barlangjában (Abaligeti-barlang

Részletesebben

Új és ritka bogarak (Coleoptera) Magyarországról

Új és ritka bogarak (Coleoptera) Magyarországról FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI 1993 MATRAENSIS 18: 75-79 Új és ritka bogarak (Coleoptera) Magyarországról KOVÁCS TffiOR-HEGYESSY GÁBOR ABSTRACT: (New and rare beetles from Hungary.) The paper is reporting

Részletesebben

PTE TTK Általános és Alkalmazott Ökológiai Tanszék, 7624 Pécs, Ifjúság útja 6.

PTE TTK Általános és Alkalmazott Ökológiai Tanszék, 7624 Pécs, Ifjúság útja 6. 49 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung 13: 49 53, 2005 A BÖRZSÖNYI-PATAK KÉRÉSZFAUNÁJÁNAK VIZSGÁLATA CSER BALÁZS PTE TTK Általános és Alkalmazott Ökológiai Tanszék, 7624 Pécs, Ifjúság útja 6. INVESTIGATION ON

Részletesebben

Csóka (1992) Gyula környékén kocsányos tölgyön találta meg. Szentkúton Quercus pubescens-en

Csóka (1992) Gyula környékén kocsányos tölgyön találta meg. Szentkúton Quercus pubescens-en FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI 1995 MATRAENSIS 20: 145-152 Adatok a Meszes-tető (Mátraverebély, Szentkút) tölgyeken előforduló Cynipida-gubacsainak ismeretéhez (Hymenoptera) CSÓKA GYÖRGY - ID. KOVÁCS

Részletesebben

Adatok a Zselic talajlakó mezo- és makrofaunájának ismeretéhez (Nematoda, Pseudoscorpiones, Acari, Chilopoda, Isopoda)

Adatok a Zselic talajlakó mezo- és makrofaunájának ismeretéhez (Nematoda, Pseudoscorpiones, Acari, Chilopoda, Isopoda) Natura Somogyiensis 13 57-72 Ka pos vár, 2009 Adatok a Zselic talajlakó mezo- és makrofaunájának ismeretéhez (Nematoda, Pseudoscorpiones, Acari, Chilopoda, Isopoda) Farkas Sándor 1, Kárpáthegyi Péter 2,

Részletesebben

A 6. Magyar Biodiverzitás Nap előzetes arachnológiai eredményei

A 6. Magyar Biodiverzitás Nap előzetes arachnológiai eredményei A 6. Magyar Biodiverzitás Nap előzetes arachnológiai eredményei Kovács Péter, Szita Éva és Szinetár Csaba Euregionális Természettudományi Konferencia NYME SEK, Szombathely 2011 Biodiverzitás Napok Gyökerek

Részletesebben

Az Agriphila geniculea (Haworth, 1811) elõfordulása a Dél Dunántúlon (Microlepidoptera: Crambidae)

Az Agriphila geniculea (Haworth, 1811) elõfordulása a Dél Dunántúlon (Microlepidoptera: Crambidae) Natura Somogyiensis 3 57-62 Kaposvár, 2002 Az Agriphila geniculea (Haworth, 1811) elõfordulása a Dél Dunántúlon (Microlepidoptera: Crambidae) FAZEKAS IMRE FAZEKAS I.: Agriphilia geniculea (Haworth, 1811)

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS ERDÔREZERVÁTUM-

AZ ORSZÁGOS ERDÔREZERVÁTUM- AZ ORSZÁGOS ERDÔREZERVÁTUM- HÁLÓZAT BEMUTATÁSA AZ ORSZÁGOS ERDÔÁLLOMÁNY- ADATTÁR ALAPJÁN PRESENTATION OF THE FOREST RESERVES NETWORK HUNGARY BASED ON THE HUNGARIAN FOREST RESOURCE DATABASE Bartha Dénes,

Részletesebben

A Putnoki-dombság földalatti denevérszállásai

A Putnoki-dombság földalatti denevérszállásai A Putnoki-dombság földalatti denevérszállásai Boldogh Sándor Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, 3758 Jósvafő, Tengerszem oldal 1. E-mail: sandorboldogh@yahoo.com Abstract: The underground bat roosts in

Részletesebben

A rosszindulatú daganatos halálozás változása 1975 és 2001 között Magyarországon

A rosszindulatú daganatos halálozás változása 1975 és 2001 között Magyarországon A rosszindulatú daganatos halálozás változása és között Eredeti közlemény Gaudi István 1,2, Kásler Miklós 2 1 MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézete, Budapest 2 Országos Onkológiai Intézet,

Részletesebben

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba Erdőgazdálkodás Dr. Varga Csaba Erdő fogalma a Föld felületének fás növényekkel borított része, nyitott és mégis természetes önszabályozással rendelkező ökoszisztéma, amelyben egymásra is tartós hatást

Részletesebben

Somogy megye tapogatósbogarainak és gödörkésbogarainak katalógusa (Coleoptera: Staphylinidae: Pselaphinae, Scydmaenidae)

Somogy megye tapogatósbogarainak és gödörkésbogarainak katalógusa (Coleoptera: Staphylinidae: Pselaphinae, Scydmaenidae) Natura Somogyiensis 1 155-159 Kaposvár, 2001 Somogy megye tapogatósbogarainak és gödörkésbogarainak katalógusa (Coleoptera: Staphylinidae: Pselaphinae, Scydmaenidae) RUDNER JÓZSEF RUDNER J.: Catalogue

Részletesebben

Lassan 17 éve Szolnokon élek a Széchenyi lakótelepen, így bőven volt alkalmam kiismerni a lakhelyemhez közeli területeket.

Lassan 17 éve Szolnokon élek a Széchenyi lakótelepen, így bőven volt alkalmam kiismerni a lakhelyemhez közeli területeket. Lassan 17 éve Szolnokon élek a Széchenyi lakótelepen, így bőven volt alkalmam kiismerni a lakhelyemhez közeli területeket. A lakóteleptől északra helyezkedik el a Széchenyi Parkerdő, ami a köztudatban

Részletesebben

Gördülő Tanösvény témakör-modulok

Gördülő Tanösvény témakör-modulok Gördülő Tanösvény témakör-modulok E: Élőhelyek és életközösségeik E.1. Lombhullató erdők és élőviláguk tölgyesek bükkösök E.2. Tűlevelű erdők és élőviláguk E.3. E.4. E.5. E.6. lucfenyvesek Patakvölgyi,

Részletesebben

NEW DATA ON THE DISTRIBUTION OF CORDULEGASTER HEROS THEISCHINGER, 1979 IN MECSEK MOUNTAINS AND ITS SURROUNDINGS

NEW DATA ON THE DISTRIBUTION OF CORDULEGASTER HEROS THEISCHINGER, 1979 IN MECSEK MOUNTAINS AND ITS SURROUNDINGS 21 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 26: 21 28, 2011 NEW DATA ON THE DISTRIBUTION OF CORDULEGASTER HEROS THEISCHINGER, 1979 IN MECSEK MOUNTAINS AND ITS SURROUNDINGS R. BODA 1 * GY. ROZNER 2 A. CZIROK 3 I.

Részletesebben

Az Aggteleki Nemzeti Park fejeslégy-faunájának vizsgálata Malaise-csapdával (Diptera: Conopidae)

Az Aggteleki Nemzeti Park fejeslégy-faunájának vizsgálata Malaise-csapdával (Diptera: Conopidae) FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2004 28: 273 278 Az Aggteleki Nemzeti Park fejeslégy-faunájának vizsgálata Malaise-csapdával (Diptera: Conopidae) TÓTH SÁNDOR ABSTRACT: (Thick-headed fly fauna

Részletesebben

Publikációs lista - References. Referált nemzetközi folyóiratok Publications: peer reviewed (English)

Publikációs lista - References. Referált nemzetközi folyóiratok Publications: peer reviewed (English) Publikációs lista - References Referált nemzetközi folyóiratok Publications: peer reviewed (English) 1. Szabó, Á., Molnár A., Győrfi J. and Pénzes B. 2009: New Data on the Mite Fauna of Hungary (Acari:

Részletesebben

A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE

A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE KARSZTFEJLŐDÉS XIX. Szombathely, 2014. pp. 137-146. A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE ANALYSIS OF HYDROMETEOROLIGYCAL DATA OF BÜKK WATER LEVEL

Részletesebben

ANNALES MUSEI NATIONALIS HUNGARICI

ANNALES MUSEI NATIONALIS HUNGARICI ANNALES HISTORICO-NATURALES MUSEI NATIONALIS HUNGARICI VOL. XXXVI. PARS 1945. ZOOLOGICA MÚZEUM FOLYÓIRATA X X X V I. K Ö T E T. 1943. ÁLLATTANI RÉSZ Pinx. Csánky KIADJA MÚZEUM PONGRÁCZ SÁNDOR FŐIGAZGATÓ

Részletesebben

Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány

Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány A tájegység földrajzi jellemzői Északon: a Zala-folyó és a Balaton Nyugaton: az Alpokalja Keleten: a Sió és a Duna Délen : az országhatár határolja Területe: 11

Részletesebben

A KELET-BORSODI HELVÉTI BARNAKŐSZÉNTELEPEK TANI VIZSGÁLATA

A KELET-BORSODI HELVÉTI BARNAKŐSZÉNTELEPEK TANI VIZSGÁLATA A KELET-BORSODI HELVÉTI BARNAKŐSZÉNTELEPEK TANI VIZSGÁLATA SZÉNKŐZET JUHÁSZ ANDRÁS* (3 ábrával) Összefoglalás: A szénkőzettani vizsgálatok céljául elsősorban a barnakőszéntelepek várható kiterjedésének

Részletesebben

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása Készítette: Ádám Dénes Okl. erdőmérnök Igazságügyi szakértő www.erdoszakerto.hu Tartalom Helyszín Domborzat Termőhely Erdőállomány

Részletesebben

INTERNETES VETÉLKEDŐ 1. forduló Beküldési határidő: 2015. május 12. cím: csordasb@freemail.hu 1. FORDULÓ

INTERNETES VETÉLKEDŐ 1. forduló Beküldési határidő: 2015. május 12. cím: csordasb@freemail.hu 1. FORDULÓ 1. FORDULÓ 1. Feladat: Erdő kvíz Válasszátok ki a helyes megoldást! 1.A magyarországi erdőterület nagysága a honfoglalás idején ekkora lehetett: A) 5-7 % B) 18-20 % C) 40-60% D) 80-90% 2. Magyarország

Részletesebben

A Pogány-völgyi rétek Natura 2000 terület kisemlős közösségeinek vizsgálata, különös tekintettel az északi pocok (Microtus oeconomus) előfordulására

A Pogány-völgyi rétek Natura 2000 terület kisemlős közösségeinek vizsgálata, különös tekintettel az északi pocok (Microtus oeconomus) előfordulására Natura Somogyiensis 27 107-114 Ka pos vár, 2015 A Pogány-völgyi rétek Natura 2000 terület kisemlős közösségeinek vizsgálata, különös tekintettel az északi pocok (Microtus oeconomus) előfordulására Lanszki

Részletesebben

KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ

KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ Pannon-Connection Bt. Víz és Környezet Mérnökiroda 9023 Győr, Álmos u. 2. Tel. fax: 96-425-713, mobil: 30-9949-826 E-mail: pannonrovacs@gmail.com GYŐR SZOL GYŐRI KÖZSZOLGÁLTATÓ ÉS VAGYONGAZDÁLKODÓ Zrt.

Részletesebben

A patkánysiklók élete a természetben. (Pantherophis obsoletus)

A patkánysiklók élete a természetben. (Pantherophis obsoletus) A patkánysiklók élete a természetben. (Pantherophis obsoletus) Írta: Thurn Tamás Köszönet a képekért: http://www.herp-pix.org http://www.edu.ge.ch/co/renard/coursfacbio/welcome.htm Ez a csodálatos hüllő

Részletesebben

7. melléklet. Fotódokumentáció. A Paksi Atomerőmű környezetében található jellegzetes, védett növény- és állatfajok, jellemző életterek

7. melléklet. Fotódokumentáció. A Paksi Atomerőmű környezetében található jellegzetes, védett növény- és állatfajok, jellemző életterek 7. melléklet Fotódokumentáció A Paksi Atomerőmű környezetében található jellegzetes, védett növény- és állatfajok, jellemző életterek 7. melléklet 2004.11.15. N1. kép Az erőmű melletti Duna ártér puhafaligetekkel,

Részletesebben

A Phryganeidae (Trichoptera) család Észak-magyarországi elterjedése

A Phryganeidae (Trichoptera) család Észak-magyarországi elterjedése FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2000 24: 119 126 A Phryganeidae (Trichoptera) család Észak-magyarországi elterjedése FISLI ISTVÁN ABSTRACT.: The distribution of the family Phryganeidae (Trichoptera)

Részletesebben

Pannon Egyetem Georgikon Kar Festetics Doktori Iskola

Pannon Egyetem Georgikon Kar Festetics Doktori Iskola Pannon Egyetem Georgikon Kar Festetics Doktori Iskola Iskolavezető: Dr. Anda Angéla, DSc egyetemi tanár Témavezető: Dr. Kondorosy Előd, CSc egyetemi docens Az édesvízi planáriák (Platyhelminthes: Tricladida)

Részletesebben

Egykori nagylétszámú denevér szülőkolóniák nyomai a Bakony barlangjaiban

Egykori nagylétszámú denevér szülőkolóniák nyomai a Bakony barlangjaiban Egykori nagylétszámú denevér szülőkolóniák nyomai a Bakony barlangjaiban Paulovics Péter Marks referring to presence of former large bat nursery colonies in the caves of Bakony Mts., Hungary In Central

Részletesebben

Revision of significant recent and early Holocene bat data from Hungary (Mammalia: Chiroptera)

Revision of significant recent and early Holocene bat data from Hungary (Mammalia: Chiroptera) ANNALES HISTORICO-NATURALES MUSEI NATIONALIS HUNGARICI Volume 102 Budapest, 2010 pp. 205 210 Revision of significant recent and early Holocene bat data from Hungary (Mammalia: Chiroptera) T. GÖRFÖL 1,

Részletesebben

VÉDETT NÖVÉNYFAJOK ÚJ ELŐFORDULÁSI ADATAI A ZEMPLÉNI - HEGYSÉG NYUGATI RÉSZÉN. PATALENSZKI NORBERT norbep@freemail.hu

VÉDETT NÖVÉNYFAJOK ÚJ ELŐFORDULÁSI ADATAI A ZEMPLÉNI - HEGYSÉG NYUGATI RÉSZÉN. PATALENSZKI NORBERT norbep@freemail.hu VÉDETT NÖVÉNYFAJOK ÚJ ELŐFORDULÁSI ADATAI A ZEMPLÉNI - HEGYSÉG NYUGATI RÉSZÉN PATALENSZKI NORBERT norbep@freemail.hu Kulcsszavak: növényfajok, edényes flóra, flóratartomány, védett fajok Összefoglalás

Részletesebben

Zuzmóflorisztikai kutatások a Balkánon (Lőkös László)

Zuzmóflorisztikai kutatások a Balkánon (Lőkös László) Zuzmóflorisztikai kutatások a Balkánon (Lőkös László) Az elmúlt 10 15 évben számos közös briológiai-lichenológiai expedíción jártunk a Balkánfélszigeten, többek között Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária,

Részletesebben

A Dél-Tiszántúl új taxonjai, különös tekintettel a Poaceae család tagjaira

A Dél-Tiszántúl új taxonjai, különös tekintettel a Poaceae család tagjaira Crisicum 3. pp.73-78. A Dél-Tiszántúl új taxonjai, különös tekintettel a Poaceae család tagjaira Penksza Károly Abstract New taxa of Körös-Maros National Park (Hungary) and Transylvania (Romania). This

Részletesebben

A magyarföldi husáng (Ferula sadleriana) populációinak állapotfelmérése 2008-ban

A magyarföldi husáng (Ferula sadleriana) populációinak állapotfelmérése 2008-ban Természetvédelmi Közlemények 15, pp. 486-492, 2009 A magyarföldi husáng (Ferula sadleriana) populációinak állapotfelmérése 2008-ban Lendvay Bertalan és Kalapos Tibor Eötvös Loránd Tudományegyetem, Biológiai

Részletesebben

10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II.

10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II. 10/b tétel GERINCES RENDSZERTAN II. KÉTÉLTŰEK TÖRZS: GERINCESEK (VERTEBRATA) ALTÖRZS: ÁLLKAPCSOSAK (GNATHOSTOMATA) OSZTÁLY: KÉTÉLTŰEK (AMPHIBIA) REND: FARKOS KÉTÉLTŰEK» CSALÁD: SZALAMANDRAFÉLÉK Testük

Részletesebben

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Tájékozódási futás és természetvédelem Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Miért van szükség védett területekre? Élőhelyek pusztulása Klímaváltozás Lecsapolás Beruházások

Részletesebben

Csonkafülű denevér (Myotis emarginatus) előfordulása Gemencen The occurrence of Geoffroy s bat (Myotis emarginatus) in the Gemenc forest

Csonkafülű denevér (Myotis emarginatus) előfordulása Gemencen The occurrence of Geoffroy s bat (Myotis emarginatus) in the Gemenc forest DENEVÉRKUTATÁS Hungarian Bat Research News 4: 7-11. (2008) Csonkafülű denevér (Myotis emarginatus) előfordulása Gemencen The occurrence of Geoffroy s bat (Myotis emarginatus) in the Gemenc forest GÖRFÖL

Részletesebben

2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai:

2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai: I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó neve: Horváth Imre 2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai: Név: Horváth Imre Levelezési cím: 2051 Biatorbágy, Jókai u. 12.

Részletesebben

DEBRECEN ÉS KÖRNYÉKE CSÍPŐSZÚNYOG (DIPTERA: CULICIDAE) FAUNÁJA. Debreceni Egyetem, TTK Ökológiai Tanszék, 4032 Debrecen, Egyetem tér 1.

DEBRECEN ÉS KÖRNYÉKE CSÍPŐSZÚNYOG (DIPTERA: CULICIDAE) FAUNÁJA. Debreceni Egyetem, TTK Ökológiai Tanszék, 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. 187 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung 16: 187 192, 2007 DEBRECEN ÉS KÖRNYÉKE CSÍPŐSZÚNYOG (DIPTERA: CULICIDAE) FAUNÁJA SZABÓ LÁSZLÓ JÓZSEF Debreceni Egyetem, TTK Ökológiai Tanszék, 4032 Debrecen, Egyetem tér

Részletesebben

A HULLATÉK-ANALÍZIS ÉS A GYOMORTARTALOM ELEMZÉS ÖSSZE- HASONLÍTÁSA VÖRÖS RÓKA TÁPLÁLKOZÁS VIZSGÁLATA SORÁN

A HULLATÉK-ANALÍZIS ÉS A GYOMORTARTALOM ELEMZÉS ÖSSZE- HASONLÍTÁSA VÖRÖS RÓKA TÁPLÁLKOZÁS VIZSGÁLATA SORÁN A HULLATÉK-ANALÍZIS ÉS A GYOMORTARTALOM ELEMZÉS ÖSSZE- HASONLÍTÁSA VÖRÖS RÓKA TÁPLÁLKOZÁS VIZSGÁLATA SORÁN Szôcs Emese¹, Lanszki József², Heltai Miklós¹ és Szabó László¹ ¹Szent István Egyetem, Vadbiológiai

Részletesebben

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK 1 1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTMÉNYEK Draskovich-kastély, ma diákotthon Köztársaság tér 7. 976 hrsz. M 378 M ll. Kastélykert,

Részletesebben

A fehér gólya (Ciconia ciconia) állomány vizsgálata Dél-Somogyban, az 1991-2000. években

A fehér gólya (Ciconia ciconia) állomány vizsgálata Dél-Somogyban, az 1991-2000. években Natura Somogyiensis 15 213-218 Ka pos vár, 2009 A fehér gólya (Ciconia ciconia) állomány vizsgálata Dél-Somogyban, az 1991-2000. években Fenyősi László Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, H-7625 Pécs,

Részletesebben

A PLANÁRIÁK (PLATYHELMINTHES: TRICLADIDA) ELŐFORDULÁSA A BÜKK HEGYSÉGI FORRÁS-VÖLGY VÍZRENDSZERÉBEN

A PLANÁRIÁK (PLATYHELMINTHES: TRICLADIDA) ELŐFORDULÁSA A BÜKK HEGYSÉGI FORRÁS-VÖLGY VÍZRENDSZERÉBEN 83 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 21: 83 90, 2010 A PLANÁRIÁK (PLATYHELMINTHES: TRICLADIDA) ELŐFORDULÁSA A BÜKK HEGYSÉGI FORRÁS-VÖLGY VÍZRENDSZERÉBEN FÜLEP TEOFIL Pannon Egyetem Georgikon Kar, Állat- és

Részletesebben

Nógrád megye uránkutatása

Nógrád megye uránkutatása Fehér B. (szerk.) (2014): Az ásványok vonzásában. Tanulmányok a 60 éves Szakáll Sándor tiszteletére. Herman Ottó Múzeum és Magyar Minerofil Társaság, Miskolc, pp. 247 251. Nógrád megye uránkutatása Uranium

Részletesebben

ADATOK AZ ÖRVÉNYFÉRGEK (PLATYHELMINTHES: TURBELLARIA) ÉSZAK- DUNÁNTÚLI ELŐFORDULÁSÁHOZ

ADATOK AZ ÖRVÉNYFÉRGEK (PLATYHELMINTHES: TURBELLARIA) ÉSZAK- DUNÁNTÚLI ELŐFORDULÁSÁHOZ 157 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung 20: 157 164, 2009 ADATOK AZ ÖRVÉNYFÉRGEK (PLATYHELMINTHES: TURBELLARIA) ÉSZAK- DUNÁNTÚLI ELŐFORDULÁSÁHOZ KOVÁCS KRISZTIÁN 1 FÜLEP TEOFIL 2 1 Észak-dunántúli Környezetvédelmi,

Részletesebben

Szent István Egyetem. Állatorvos-tudományi Doktori Iskola

Szent István Egyetem. Állatorvos-tudományi Doktori Iskola Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Doktori Iskola Madarak (Aves) és tolltetveik (Phthiraptera) gazda-parazita kapcsolatának evolúciós, ökológiai és faunisztikai vizsgálata PhD értekezés tézisei

Részletesebben

A Puszta 1999. 1/16, pp. 25-31. MADÁRÁLLOMÁNYÁNAK VISZONYIRÓL A SZENNYEZÉSI HULLÁMOK KAPCSÁN 2000.

A Puszta 1999. 1/16, pp. 25-31. MADÁRÁLLOMÁNYÁNAK VISZONYIRÓL A SZENNYEZÉSI HULLÁMOK KAPCSÁN 2000. A Puszta. 1/16, pp. 25-31. A TISZA-TÓ MADÁRÁLLOMÁNYÁNAK VISZONYIRÓL A SZENNYEZÉSI HULLÁMOK KAPCSÁN ZALAI TAMÁS, HEVES HORTOBÁGY TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET. * A tanulmány eredeti, teljes címe: Összefoglaló

Részletesebben

Tartalom. Ember, növény, állat. Elõszó / 15. Flóra, fauna, vegetáció a Kárpát-medencében. Történet, elterjedés, egyediség / 19.

Tartalom. Ember, növény, állat. Elõszó / 15. Flóra, fauna, vegetáció a Kárpát-medencében. Történet, elterjedés, egyediség / 19. Tartalom Ember, növény, állat. Elõszó / 15 Flóra, fauna, vegetáció a Kárpát-medencében. Történet, elterjedés, egyediség / 19 Bevezetés / 19 Vegetációnk története az utolsó jégkorszaktól / 23 Magyarország

Részletesebben

Természetmadárvédelem. gyerekszemmel

Természetmadárvédelem. gyerekszemmel Természetmadárvédelem gyerekszemmel Tiszakécske Párkereső 1 izhá csaka 2 sitéve júvar 3 héref aglyó 4 artipcsekef 5 dajármég 6 nakadrilyás b d e 7 tulipán( t betűcsere = vízimadár ) a c f g Madártotó képben

Részletesebben

Erdészettudományi Közlemények

Erdészettudományi Közlemények Erdészettudományi Közlemények 2. évfolyam 1. szám 2012 73 80 oldal AZ EZÜSTHÁRS FATERMÉSI TÁBLÁJÁNAK MÓDOSÍTÁSA Peszlen Roland József és Veperdi Gábor Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Erdővagyon-gazdálkodási

Részletesebben

Négy új molylepkefaj Magyarországon Four new micro-moth species in Hungary (Lepidoptera: Eriocraniidae, Gelechiidae, Tortricidae)

Négy új molylepkefaj Magyarországon Four new micro-moth species in Hungary (Lepidoptera: Eriocraniidae, Gelechiidae, Tortricidae) Microlepidoptera.hu 7: 3 8. (2014) 3 Négy új molylepkefaj Magyarországon Four new micro-moth species in Hungary (Lepidoptera: Eriocraniidae, Gelechiidae, Tortricidae) Buschmann Ferenc Abstract: First Hungarian

Részletesebben

A Mecsek középhegység Magyarországon, a Dél- Dunántúlon, Pécstől északra. Legmagasabb pontjai:zengő (682 m), /A középkorban Vas-hegynek

A Mecsek középhegység Magyarországon, a Dél- Dunántúlon, Pécstől északra. Legmagasabb pontjai:zengő (682 m), /A középkorban Vas-hegynek Egy kis segítség. A Mecsek középhegység Magyarországon, a Dél- Dunántúlon, Pécstől északra. Legmagasabb pontjai:zengő (682 m), /A középkorban Vas-hegynek hívták, mai nevét arról kapta, hogy a régiek szerint

Részletesebben

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,

Részletesebben

Prof. Dr. Molnár Sándor NYME, FMK, Faanyagtudományi Intézet. Átdolgozott verzió: Dr. Németh Róbert. 8. Fahasznosítás

Prof. Dr. Molnár Sándor NYME, FMK, Faanyagtudományi Intézet. Átdolgozott verzió: Dr. Németh Róbert. 8. Fahasznosítás Prof. Dr. Molnár Sándor NYME, FMK, Faanyagtudományi Intézet Átdolgozott verzió: Dr. Németh Róbert 8. Fahasznosítás Tölgyek Quercus spp. 2 Quercus robur kocsányos tölgy Quercus petraea kocsánytalan tölgy

Részletesebben

ÚJ ESZKÖZÖK A TÁJÖKOLÓGIAI ELVÛ TERVEZÉSBEN: TÁJÖKOLÓGIAI VIZUÁLIS PLANTÁCIÓ (TVP)

ÚJ ESZKÖZÖK A TÁJÖKOLÓGIAI ELVÛ TERVEZÉSBEN: TÁJÖKOLÓGIAI VIZUÁLIS PLANTÁCIÓ (TVP) Tájökológiai Lapok 3 (2): 281 290. (2005) 281 ÚJ ESZKÖZÖK A TÁJÖKOLÓGIAI ELVÛ TERVEZÉSBEN: TÁJÖKOLÓGIAI VIZUÁLIS PLANTÁCIÓ (TVP) BARDÓCZYNÉ SZÉKELY EMÕKE 1, BARDÓCZY EMÕKE 2, BARCZI ATTILA 1, PENKSZA KÁROLY

Részletesebben

A raftingoló béka. Védett fajok 26.3.2010. Demeter László

A raftingoló béka. Védett fajok 26.3.2010. Demeter László Védett fajok 26.3.2010 A raftingoló béka A gyepi békát az ország hegyvidékein sok helyen rendszeresen, nagy mennyiségben és ellenőrizetlenül gyűjtik a combjáért a szaporodási időszakban. Az eljárás brutális:

Részletesebben

A Cornu aspersum (O. F. Müller, 1774) és a Helix lucorum Linnaeus, 1758 adventív csigafajok hazai elõfordulásának aktualizálása

A Cornu aspersum (O. F. Müller, 1774) és a Helix lucorum Linnaeus, 1758 adventív csigafajok hazai elõfordulásának aktualizálása MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ 2010 MALACOLOGICAL NEWSLETTER 28: 85 90 A Cornu aspersum (O. F. Müller, 1774) és a Helix lucorum Linnaeus, 1758 adventív csigafajok hazai elõfordulásának aktualizálása Varga András,

Részletesebben

A Bükk és Mátra erdei élőhelyein gyűrűzött denevérek megkerülési adatai Recaptures of bats ringed in the forest habitats of Bükk and Mátra Mountains

A Bükk és Mátra erdei élőhelyein gyűrűzött denevérek megkerülési adatai Recaptures of bats ringed in the forest habitats of Bükk and Mátra Mountains DENEVÉRKUTATÁS Hungarian Bat Research News 4: 45-49. (2008) A Bükk és Mátra erdei élőhelyein gyűrűzött denevérek megkerülési adatai Recaptures of bats ringed in the forest habitats of Bükk and Mátra Mountains

Részletesebben

A Kékes-Észak erdõrezervátum (Mátra hegység) páncélosatka-faunája 1

A Kékes-Észak erdõrezervátum (Mátra hegység) páncélosatka-faunája 1 FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2000 24: 283 288 A Kékes-Észak erdõrezervátum (Mátra hegység) páncélosatka-faunája 1 KRESZIVNIK V. MAHUNKA S. ABSTRACT: (Oribatid fauna of the Kékes-Észak forest

Részletesebben

2007 az óriás-koraidenevér (Nyctalus lasiopterus [Schreber, 1780]) éve a faj hazai adatainak áttekintése, új eredmények

2007 az óriás-koraidenevér (Nyctalus lasiopterus [Schreber, 1780]) éve a faj hazai adatainak áttekintése, új eredmények 2007 az óriás-koraidenevér (Nyctalus lasiopterus [Schreber, 1780]) éve a faj hazai adatainak áttekintése, új eredmények (VI. Magyar Denevérvédelmi Konferencia, Mártély 2007. október 12-14.) Estók Péter

Részletesebben

Negyedidõszaki éghajlati ciklusok a Mecsek környéki löszök puhatestû faunájának változása alapján

Negyedidõszaki éghajlati ciklusok a Mecsek környéki löszök puhatestû faunájának változása alapján MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ 2000 MALACOLOGICAL NEWSLETTER 18: 59 67 Negyedidõszaki éghajlati ciklusok a Mecsek környéki löszök puhatestû faunájának változása alapján Tóth Árpád Abstract: Qaternary Climatic

Részletesebben

VI. Dél-Dunántúl Zöld Szigetei Konferencia a Boronka-mellékért

VI. Dél-Dunántúl Zöld Szigetei Konferencia a Boronka-mellékért VI. Dél-Dunántúl Zöld Szigetei Konferencia a Boronka-mellékért Az előadások összefoglalói 2013. október 10. Kaposvári Egyetem Kaposvár, Guba Sándor út 40. Tartalom Aradi Csilla: Tájhasznosítás a Boronka

Részletesebben

Rövid közlemények Short notes

Rövid közlemények Short notes Flora Pannonica 7: 77 82 (2009) 77 A Lippia nodiflora (L.) MICHX. elıfordulása Magyarországon Occurrence of Lippia nodiflora (L.) MICHX. in Hungary In September, 2009 some specimens of Lippia nodiflora

Részletesebben

Bihari Zoltán 1, Balogh Péter 2 és Pető Noémi 1

Bihari Zoltán 1, Balogh Péter 2 és Pető Noémi 1 Természetvédelmi Közlemények 15, pp. 46-56, 2009 A nyugati földikutya (Spalax leucodon Nordmann, 1840) hazai állománynagysága és a faj térhasználata a legeltetés függvényében a Hajdúbagosi élőhely példáján

Részletesebben

Regional Expert Meeting Livestock based Geographical Indication chains as an entry point to maintain agro-biodiversity

Regional Expert Meeting Livestock based Geographical Indication chains as an entry point to maintain agro-biodiversity How Code of Practice can address the question of biodiversity (indigenous breeds, peculiarities of feeding, rearing traditional or marginalized systems)? Rendek Olga, Kerekegyháza 2009 október 20. 1 2

Részletesebben

GÖRFÖL TAMÁS. Kulcsszavak: Völgység, Hegyhát, Tolna megye, faunisztika

GÖRFÖL TAMÁS. Kulcsszavak: Völgység, Hegyhát, Tolna megye, faunisztika DENEVÉRKUTATÁS Hungarian Bat Research News 4: 12-17. (2008) Adatok a Völgység és a Hegyhát (Tolna megye) denevérfaunájához (Chiroptera) Data to the bat (Chiroptera) fauna of Völgység and Hegyhát (Tolna

Részletesebben

ZÖLDTETŐK FEJLESZTÉSI KÉRDÉSEI ÉS LEHETŐSÉGEI A FENNTARTHATÓSÁG JEGYÉBEN

ZÖLDTETŐK FEJLESZTÉSI KÉRDÉSEI ÉS LEHETŐSÉGEI A FENNTARTHATÓSÁG JEGYÉBEN ZÖLDTETŐK FEJLESZTÉSI KÉRDÉSEI ÉS LEHETŐSÉGEI A FENNTARTHATÓSÁG JEGYÉBEN Oláh András Béla Bevezetés Napjaink nagyvárosi zöldfelületeinek tárgyalásakor immár nem lehet figyelmen kívül hagyni a zöldtetőket

Részletesebben

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

PARASITOLOGY HUNGARICA

PARASITOLOGY HUNGARICA PARASITOLOGY HUNGARICA PARASITOLOGY HUNGARICA 8. kötet Tomus 8. Szerkeszti Dr. KASSAI Tibor és Dr. MURAI Éva A Magyar P a r a z i t o l ó g u s o k Társasága és a Természettudományi M ú z e u m folyóirata

Részletesebben

VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK Áramütés A kerecsensólyom gyakran ül fel a villanyoszlopokra. A kereszttartóra történő beülés

VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK Áramütés A kerecsensólyom gyakran ül fel a villanyoszlopokra. A kereszttartóra történő beülés A kerecsensólyom az egyetlen olyan ragadozómadarunk, amely fontos szerepet játszik a magyarság hitvilágában (Emese álma). Az eurázsiai sztyeppzóna karakterfaja, amelynek Kárpát-medencei populációja az

Részletesebben

Elmozdult a mélypontról a lakásépítés Lakásépítések, építési engedélyek, 2014. I. negyedév

Elmozdult a mélypontról a lakásépítés Lakásépítések, építési engedélyek, 2014. I. negyedév Közzététel: 2014. május 5. Következik: 2014. május 6. Kiskereskedelem, 2014. március (első becslés) Sorszám: 59. Elmozdult a mélypontról a lakásépítés Lakásépítések, építési engedélyek, 2014. I. negyedév

Részletesebben

ÁLLOMÁNYFELMÉRÉSE ÉS KÖLTÉSI EREDMÉNYEINEK

ÁLLOMÁNYFELMÉRÉSE ÉS KÖLTÉSI EREDMÉNYEINEK Aquila. Vol. 105-106, p. 59-69 Természetvédelmi Hivatal. 2000 RAGADOZÓMADÁR-FAJOK ÉS A HOLLÓ (CORVUS CORAX) ÁLLOMÁNYFELMÉRÉSE ÉS KÖLTÉSI EREDMÉNYEINEK VIZSGÁLATA A BÖRZSÖNY-HEGYSÉGBEN 1983-94 KÖZÖTT Varga

Részletesebben

Pisces Hungarici 7 (2013) 113 118

Pisces Hungarici 7 (2013) 113 118 Pisces Hungarici 7 (2013) 113 118 A haltenyésztés termelési biztonságát veszélyeztető kárókatona (Phalacrocorax carbo) állományának alakulása a Hortobágyi Halgazdáság területén The population of the Great

Részletesebben

Élőhelyvédelem. Kutatások

Élőhelyvédelem. Kutatások Élőhelyvédelem Kutatások Célkitűzések A hazai természetközeli növényzet mai állapotának pontos megismerése, teljes körű felmérése, természetes növényzeti örökségünk tudományos értékelése. Az ország nagy

Részletesebben

A klíma hatása a Helicigona banatica csigafaj házának morfológiájára a Мако-Landori erdőben

A klíma hatása a Helicigona banatica csigafaj házának morfológiájára a Мако-Landori erdőben Fol. Hist.-nat Mus. Matr., 17: 189-198, 1992 A klíma hatása a Helicigona banatica csigafaj házának morfológiájára a Мако-Landori erdőben DOMOKOS Tamás ABSTRACT: (The influence of climate on the form of

Részletesebben

Egy kiállítás képeire A lepkész felfedezései és a grafikus megvalósításai. Bálint Zsolt Állattár Lepkegyűjtemény

Egy kiállítás képeire A lepkész felfedezései és a grafikus megvalósításai. Bálint Zsolt Állattár Lepkegyűjtemény Egy kiállítás képeire A lepkész felfedezései és a grafikus megvalósításai Bálint Zsolt Állattár Lepkegyűjtemény 2000 őszén kiállítást terveztünk Szappanos Albert rovarillusztrátorral. Én adtam a lepkéket

Részletesebben

Dr. Soós. By Dr. L. Soós.

Dr. Soós. By Dr. L. Soós. VI. ANNALES MESEI NATIONALIS HUNGARICL 1908. MAGYARORSZÁGI Ú J CLAÜSILIÁK. Dr. Soós LAJOS-IÓI. SOME N E W C L A U S I L L E F R O M HUNGARY. By Dr. L. Soós. Clausilia (Dilataria) Horváthi n. sp. A ház

Részletesebben

2. Local communities involved in landscape architecture in Óbuda

2. Local communities involved in landscape architecture in Óbuda Év Tájépítésze pályázat - Wallner Krisztina 2. Közösségi tervezés Óbudán Óbuda jelmondata: Közösséget építünk, ennek megfelelően a formálódó helyi közösségeket bevonva fejlesztik a közterületeket. Békásmegyer-Ófaluban

Részletesebben

VIGYÁZZ RÁ! VÉDJÜK az erdei DENEVÉREKET. A kiadvány megjelenését a Földművelésügyi Minisztérium Zöld Forrás programja támogatta.

VIGYÁZZ RÁ! VÉDJÜK az erdei DENEVÉREKET. A kiadvány megjelenését a Földművelésügyi Minisztérium Zöld Forrás programja támogatta. VIGYÁZZ RÁ! VÉDJÜK az erdei DENEVÉREKET A kiadvány megjelenését a Földművelésügyi Minisztérium Zöld Forrás programja támogatta. Az emberiség tájformáló tevékenysége nyomán számos természetes élőhely, így

Részletesebben

Medveállatka (Tardigrada) fajok elõfordulása Somogy megyében

Medveállatka (Tardigrada) fajok elõfordulása Somogy megyében Natura Somogyiensis 1 41-48 Kaposvár, 2001 Medveállatka (Tardigrada) fajok elõfordulása Somogy megyében VARGHA BÉLA - IHAROS GYULA VARGHA B. and IHAROS GY.: Occurence of the water - bear (Tardigrada) species

Részletesebben

BARLANGFELFEDEZÉSEK ALAKULÁSA A MŰSZAKI FEJLŐ- DÉS TÜKRÉBEN HAZSLINSZKY TAMÁS. 1145 Budapest, Bácskai u. 3.

BARLANGFELFEDEZÉSEK ALAKULÁSA A MŰSZAKI FEJLŐ- DÉS TÜKRÉBEN HAZSLINSZKY TAMÁS. 1145 Budapest, Bácskai u. 3. KARSZTFEJLŐDÉS IX. Szombathely, 24. pp. 291-297. BARLANGFELFEDEZÉSEK ALAKULÁSA A MŰSZAKI FEJLŐ- DÉS TÜKRÉBEN HAZSLINSZKY TAMÁS 1145 Budapest, Bácskai u. 3. Abstract: The number of the longest and deepest

Részletesebben

FOLIA MUSEI HISTORICO-NATUÎRALIS BAKONYIENSIS 18-1999 (2001)

FOLIA MUSEI HISTORICO-NATUÎRALIS BAKONYIENSIS 18-1999 (2001) FOLIA MUSEI HISTORICO-NATUÎRALIS BAKONYIENSIS 18-1999 (2001) A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei Zirc, 1999 Szerkesztő / Editor: KENYERES ZOLTÁN A kötet lektorai / Manuscript read by: ANDRIKOVICS

Részletesebben

A ZÖLD DUGLÁSZFENYÔ (PSEUDOTSUGA MENZIESII VAR. VIRIDIS) NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA KÉT KÜLÖNBÖZÔ TERMÔHELYEN

A ZÖLD DUGLÁSZFENYÔ (PSEUDOTSUGA MENZIESII VAR. VIRIDIS) NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA KÉT KÜLÖNBÖZÔ TERMÔHELYEN 1. évfolyam 1. szám 2 011 71 81 oldal A ZÖLD DUGLÁSZFENYÔ (PSEUDOTSUGA MENZIESII VAR. VIRIDIS) NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA KÉT KÜLÖNBÖZÔ TERMÔHELYEN Kondorné Szenkovits Mariann Nyugat-magyarországi Egyetem,

Részletesebben

A STRATÉGIAALKOTÁS FOLYAMATA

A STRATÉGIAALKOTÁS FOLYAMATA BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM VÁLLALATGAZDASÁGTAN INTÉZET VERSENYKÉPESSÉG KUTATÓ KÖZPONT Szabó Zsolt Roland: A STRATÉGIAALKOTÁS FOLYAMATA VERSENYBEN A VILÁGGAL 2004 2006 GAZDASÁGI VERSENYKÉPESSÉGÜNK VÁLLALATI

Részletesebben

Adatok a Baláta-tói Természetvédelmi Terület futóbogárfaunájához (Coleoptera: Carabidae) BÉRCES, S.: Data to the knowledge of the ground beetle (Coleoptera: Carabidae) fauna of the Hungarian Baláta-Lake

Részletesebben