agrárium Repcetermesztési melléklet

Átírás

1 Repcetermesztési melléklet

2

3 Repcetermesztés 29 Hullámzó repcetermesztési kedv Az ôszi káposztarepcét gyakran emlegetik az elsô árbevételt hozó árunövényként. Ennek oka nemcsak a korai idén július elején induló betakarítás, hanem a repcéhez kapcsolódó kereskedelmi gyakorlat is. A repce ugyanis már hosszú évek óta szinte az egyetlen olyan árunövény, melynek gyors értékesítése nem okoz nehézséget és nem vált ki parázs vitát. A felvásárlók igyekeznek a betakarítást követôen igen rövid idôn belül átvenni a terményt és kifizetni az ellenértékét. K ülönösen így van azokban az években, amikor valamilyen oknál fogva kevesebb repcemagra lehet számítani. Nos, az idei év éppen ilyen, hiszen az ôszi rossz vetési körülmények, majd késôbb a csapadékhiány miatt elôálló egyenetlen kelés és gyomosodás jelentôs vetésterület-vesztést okozott. Az évek óta remélt és talán indokolt ha országos vetésterület sehogyan sem akar sikerülni. A termelôk részérôl, talán éppen a termesztésben rejlô sok kockázati tényezô miatt, évrôl évre változik a repce iránt megnyilvánuló termelôi kedv. A csúcsnak számító ha országos vetésterület jó termés és jó piaci körülmények között tartható lenne, de gyenge termés esetén ez alaposan visszaesik. A termelô azt a haszonnövényt részesíti elônyben, amelyiknek termesztésében kevesebb a kockázat, amihez jók a termôhelyi és technikai feltételek, egyszerû a növényvédelme, és biztosabb a piaca. Csak így remélheti, hogy a rendezôelvnek számító legnagyobb tiszta nyereségre tegyen szert, és ezt a repce a gyakorlat szerint öt gazdasági évbôl kettôben tudja maradéktalanul teljesíteni. Természetesen ez alól kivételt képeznek a legjobb hazai termôhelyek, ahol a repce rendszeresen része a vetésszerkezetnek és eredményes. Ezekben a térségekben az adottságok mellé felkészült szakembergárda is társult az idôk során, amely képes a magas színvonalú termesztéstechnológia maradéktalan betartására. Ez a termésszintekben is megjelenik, és nem ritka a profi gazdaságokban a 4 t/ha feletti eredmény sem. Viszonylag stabil piac A termés értékesítése pedig ugyanolyan alapossággal és módszeresen történik, mint a termelés, hiszen a termelési folyamat az árbevétel abszolválásával tekinthetô csak lezártnak. Nem mindegy, hogy mikor és mennyiért kel el a repcemag, mert az elmúlt három évben stabilizálódott ugyan az olajosok piaca, de nagytételû értékesítés esetében így is elképzelhetô akár 15 20%-os árbevételi többlet is. Ehhez persze ismerni és folyamatosan figyelni kell a piacot, és tisztában kell lenni a repce tárolásával kapcsolatos ismeretekkel is. A nagy mennyiségû repcemag tárolása ugyanis nem egyezô a kalászos gabonafélék vagy a kukorica tárolási gyakorlatával. A sikeres tárolás a jobb értékesítés érdekében történik, de kockázatokkal is jár, amelyhez a repcemag élettanát is érdemes megismerni. Amit tudni kell a repcemagról A repce ma már éppúgy megjelenik a humán táplálkozásban, mint az állati takarmányozásban, és most egy ideje már az energetikai ipar alapanyagaként is számottevô nyersanyag. Ez a széles körû felhasználhatóság is megköveteli a kedvezôbb értékesíthetôség lehetôségén túl, hogy betakarítás után szakszerûen tároljuk a repcét, megakadályozva az esetleges minôségi romlást és folyamodványaként a mennyiségi veszteséget. A repcemag hasonlóan a gabonához betakarítás után tovább él, anyagcsere folyamatok révén kapcsolatban áll környezetével. A repce lélegzik, nedvességet ad át a levegônek. Magas zsírtartalmának (lipid) köszönhetôen kevesebb víz megkötésére képes, mint a gabonafélék. A biztonságos, hosszú távú tárolás elôfeltételeként számon tartott nedvességtartalom nemzetközileg elfogadott felsô határa 7%, szemben a gabonák 14%-os mértékével. A repcemagban a nedvesség szemben a gabonával egyenetlenül helyezkedik el, erôs ingadozásokat mutat a lipidtartalom miatt, mely erôs ingadozást szinte lehetetlen kiegyenlíteni. A nedvesség természetesen a héjon keresztül hagyja el a magot. A tárolás során anyagcsere folyamatok zajlanak le a repcében, melynek hatására megindul a lipidek lebomlása. Ezt a folyamatot a gabonához hasonlóan három tényezô befolyásolja: a nedvességtartalom, a hômérséklet és az eltelt idô. A repce esetében sem szabad lebecsülni a keverékesség tényezôjét, mert az árunak a szennyezettebb része mindig magasabb nedvességtartalmú, mint a tiszta repce. Ezért a mikroorganizmusok mintegy szor nagyobb számban települnek be a hulladékkal kevert garmada részekbe. A szárazanyag-tartalomra vetített légzésbôl adódó veszteség a gabonánál ismert veszteségek 70%-ára tehetô, a légzés során felszabaduló hô viszont 33%-kal magasabb. A betárolt repcét gyakran támadják meg atkák, elsôsorban a már említett tényezôk nedvességtartalom, hômérsékleti tartomány és az idô függvényében. Megéri tárolni Összességében kijelenthetô, hogy a repce a fenti tulajdonságok, a beltartalmi összetevôk (lipidek) és más jellemzôk mint például a penészgomba-fertôzéssel szembeni fogékonysága miatt a tárolás során nagyobb veszélynek van kitéve, mint a gabonafélék bármelyike. A

4 30 Repcetermesztés veszélyek ellenére mégis érdemes körültekintô magtári munkával tárolni a repcét, hiszen a piac érdeklôdése az aratást követôen egyre fokozódik, és ez megnyilvánul az árak emelkedésében is. Miért a változó termelési kedv? A profik már régóta tudják, a kezdôknek viszont fontos tanács, hogy a repce sorsa már a vetés évében eldôl. Nem véletlen, hogy a repcetermelésben gondolkodó gazdák már júliusban és augusztusban folyamatosan kémlelik az eget, számolják a lehullott csapadék millimétereit, hiszen minden cseppnek jelentôsége lehet a repce talaj-elôkészítése, illetve a vetôágy elkészítése szempontjából. Csak az idôben elvégzett talajmunka, a hibátlan vetés, a termôhelyi adottságoknak legjobban megfelelô fajta/hibrid megválasztása és a jó talajerô lehet a belépô a sikeres repcetermesztéshez. Aztán megint az ég kémlelése következik, hogy lesz-e elég csapadék a kelô repce fejlôdéséhez, a szükséges gyomirtás eredményességéhez, és képes lesz-e ezek után tôlevélrózsás állapotban télbe segíteni az állományt. Ez utóbbihoz akár a növekedésszabályozók bevetése is szükséges lehet, és persze a kártevôk elleni fellépés is, ha az indokolt. Önmagában a repce ôszi munkálataival szinte annyit kell foglalkozni, mint egy rövid tenyészidejû más haszonnövényével összesen. Ez már sokakat elgondolkodtat, hiszen csak az ôszi munkák költségvonzata igen jelentôs, és ha az áttelelés nem sikerül, akkor nagyot lehet bukni. Éppen ezért nem is vállalják sokan ezt a kockázatot, különösen az ideálisnak nem mondható termôhelyeken. A tél és a tavasz idôjárása pedig ugyanolyan meghatározó lehet, hiszen esetleg kifagyhat az állomány, vagy nagyon megritkulhat, de a téli-tavaszi száraz idôjárás is számos nehézséget okozhat. A költségek szempontjából pedig nem elhanyagolható a fejtrágyázás, a háromszori tavaszi növényvédelem, és végül a deszikálás. Ha minden sikerül, és 3 4 t/ha közötti átlagos termést lehet betakarítani, majd Ft/t áron értékesíteni, akkor persze kisimulhatnak azok a ráncok a termelôk arcán, amelyek mintegy 10 hónapig ott éktelenkedtek a repce sorsa miatt össze kell vetni a repcetermesztés kockázati tényezôivel, nem mellékesen alaposan meg kell fontolni azt, hogy a már többször említett termôhely alkalmas-e az olajos mag termesztésére. Nem feltétlenül kell a kereskedô és termeltetô cégek marketingfogásainak, meggyôzônek tûnô szakmai indoklásainak bedôlni, hiszen minden gazdaságnak más az anyagi teherbíró képessége, és mások a termôhelyi adottságai, a termelési gyakorlata, ami óvatosságra int. Repcét egyszerû logikával gondolkodva ott érdemes termelni, ahol a termelésének hagyományai vannak, ahol felkészültek a szakemberek, ahol rendelkezésre áll a tôkeerô és a technika, ahol van szakmai értelemben is kitartás, és ahol szükség szerint megoldható a szakszerû tárolás stb. Minden évben érdemes próbálkozni A 2013-as év repcetermesztése sem a terület mérsékelt nagyságrendje, sem a termés mennyisége szempontjából nem dönt rekordot, és nem úgy vonul be a mezôgazdasági évkönyvekbe, amire emlékezni érdemes. Ennek ellenére jó esély van arra, hogy az idei ôszi vetések kedvezô idôjárási feltételek esetén jól sikerülnek és talán a ha-t is meghaladják. A gazdák nagy része szereti a kihívásokat, a nemes szakmai célokat, a jó árbevételt és nyereséget, hiszen ezek jelentik a gazdálkodás lényegét. Repce nagyhatalom nem leszünk, de arányos területet talán érdemes biztosítani a repce számára a vetésszerkezetben a legjobb magyar termôhelyeken GyZ A piac megbecsüli a repcét Néhány éve már szinte biztosak lehetnek a termelôk abban, hogy a repcemag ára jelentôsen nem esik. Ennek oka a kiegyenlítettebb keresleti viszonyokból és a kimondatlan versenyhelyzetbôl következik. A humán- és takarmány-, az ipari felhasználás mellett immáron az energiaszektor is jelentôs vehemenciával keresi a repcét mint alapanyagot. Persze alapvetôen a világpiaci olajárak trendje a meghatározó az árak alakulására, de a repceolaj iránt egyértelmûen növekszik az igény. Ha a jelenlegi tonna magyar repcemag termés a duplájára emelkedne, akkor is zavartalanul felvenné a piac, és nem okozna áresést. Ebbôl következik, hogy a magyar termés mennyisége nem meghatározó, szemben a német, francia, cseh, lengyel terméssel. A magyar termelôknek a sok technológiai teendô és relatív magas költségszint-mellett mégis érdemes fontolóra venni a repcetermesztést, mert vetésszerkezeti elônyökkel jár, széthúzza a munkacsúcsot, elsô korai árbevételt hoz stb. Ezeket persze

5

6 32 Repcetermesztés Ôszi káposztarepce fajtakísérletek Az ôszi káposztarepce évi országos vetésterülete ha volt, a tervezett terület 85%-a. A évben betakarított területhez viszonyítva az elvetett terület 20,4%-kal növekedett. Cikkünkben az államilag elismert és EU-listás fajták termesztési kísérleteinek ( ) összefoglalását kértük a NÉBIH Szántóföldi Növények Fajtakísérleti Osztályától. A z ôszi káposztarepce betakarított vetésterülete a es tenyészidôszakban ha volt. Az országos termésátlag 2,460 t/ha volt, az elôzô évi eredménynél 20 kg-mal több. A NÉBIH a kisparcellás fajtaösszehasonlító kísérletek értékelését a es évben 9 termôhelyen végezte el a nemesítôházak megbízása alapján. Kísérleti eredményt a korai éréscsoportban 1 fajtáról és 5 hibridrôl, a középérésû csoportban 13 hibridrôl és 4 szabadelvirágzású fajtáról közöltünk. A kísérletekben az államilag elismert repce fajtákon kívül az EU-listán szereplô, a NÉBIH -ben legalább két éve vizsgált és a gyakorlati termesztés számára fontos fajta szerepelt. A vizsgált 23 fajta közül 6 EU-listás volt. Összevontan közöltük a beltartalmi eredményeket (1 4. táblázat) és a tenyészidôszak alatti megfigyelések eredményét (5 8. táblázat). Termôhelyenként a terméseredményeket táblázat tartalmazza. A hazai repcetermelôk az országos vetésterület döntô részén már hibrideket termesztettek. A gyakorlati termesztés a középérésû csoportba tartozó hibrideken alapszik. A szabadelvirágzású fajtákból azonban a termelôk nem minden esetben vásárolnak fémzárolt vetômagot, s ezzel jelentôsen növelik a termesztésük kockázatát. A évi tenyészidôszak eddigi idôjárási körülményei az elôzô évekhez hasonlóan rendkívül változatosak voltak, és a sokévi átlagtól eltérô idôjárási körülmények jellemezték hazánk idôjárását nyara az elmúlt 112 év viszonylatában a 2. legmelegebb és a 11. legszárazabb nyár volt hazánkban augusztusa 1901 óta a legszárazabb augusztus volt. Az ôsz az 1901 óta mért 4. legmelegebb ôsz, csapadék szempontjából pedig átlagosnak mondható. Ezen idôjárási körülmények nehezítették a repce talaj-elôkészítését és kelését. Az idei tél a csapadékviszonyok tekintetében kiemelkedô: az elmúlt 112 év 4. legcsapadékosabb telét jegyeztük. A szokásosnál hidegebb december és enyhébb január februári idôszak egy átlagnál melegebb telet eredményezett márciusa az 1901 óta mért 2. legcsapadékosabb március volt hazánkban, míg hômérsékletét tekintve elmaradt az átlagostól. Április eleje a sokévi átlagnál hidegebb volt, majd 10-tôl a sokévi átlagnál lényegesen melegebb idôjárás jellemezte hazánkat. Csapadék csak a hónap elsô napjaiban volt jellemzô. Április 12-tôl gyakorlatilag a hónap végéig országosan nem hullott csapadék. A májusi idôjárás nagyon változékony volt hômérséklet tekintetében. A hónapban az országosan heves esôzések voltak, sok helyen jégesô is elôfordult. Az Alföldön több kísérleti helyen kelési problémákat tapasztaltunk, a dunántúli kísérleti helyek összességiben azonban kedvezô képet mutatnak. Reméljük, hogy a kísérleteinkben elvetett repce fajtákat megfelelô mennyiségi és minôségi eredményekkel tudjuk betakarítani. Szekrényes Gábor, NÉBIH 1. táblázat. A NÉBIH es repcetermesztési kísérletében szereplô fajták és hibridek Fajta ÁE év Származás Nemesítôház Korai hibridek NK Petrol 2007 CH Syngenta ES Neptune 2008 FR Euralis Tores 2011 CH Syngenta Fantomas 2011 FR Limagrain Rumba 2011 DE RAM/DSV Korai fajták Labrador EU AT Saatbau Linz Középérésû hibridek NK Formula 2006 CH Syngenta Exocet EU Monsanto DK Exwill 2009 US Monsanto DK Exquisite 2008 US Monsanto NK Aviator EU CH Syngenta Artoga 2009 FR Limagrain ES Danube EU FR Euralis ES Natalie EU FR Euralis ES Artist EU FR Euralis ES Mercure/EGC682 EU FR Euralis HR107.65/Bonanza 2011 FR RAGT Sitro 2006 DE RAM Rally 2006 DE RAM Középérésû fajták NK Bold 2008 CH Syngenta NK Morse 2008 CH Syngenta RAW /Lenny 2011 AT Saatbau Linz Sherlock/ DE KWS

7 Repcetermesztés 33 Fajták 2. táblázat. Káposztarepce kisparcellás fajtaösszehasonlító kísérletek eredményei, 2012 Magtermés Olajtermés Fehérjetermés Olajtartalom Erukasavtartalom vetômagban Glükozinolát Fehérjetartalom t/ha % kg/ha % % % umol/g kg/ha % % 41 ÁE Korai hibridek Fantomas 2011 FR ES Neptune 2008 FR Tores 2011 CH Rumba 2011 DE NK Petrol 2007 CH átlag SzD 5% C.V Helyek száma ÁE középérésû hibridek Exocet EU US DK Exquisite 2008 US NK Aviator EU CH Sitro 2006 DE ES Natalie 2011 FR DK Exwill 2009 US NK Formula 2006 CH ES Danube EU FR Artoga 2009 FR Bonanza 2011 FR Rally 2006 DE ES Mercure (EGC 682) EU FR ES Artist EU FR átlag SzD 5% C.V Helyek száma ÁE korai fajták Labrador EU AT átlag SzD 5% C.V. Helyek száma ÁE középérésû fajták NK Bold 2008 CH Lenny 2011 AT NK Morse 2008 CH Sherlock 2009 DE átlag SzD 5% C.V Helyek száma

8 34 Repcetermesztés 3. táblázat. Káposztarepce kisparcellás fajtaösszehasonlító kísérletek eredményei, 2012 Fajták Magtermés Kezdeti fejlôdés erôssége Kipusztulás Tenyészidô Növénymagasság Állóképesség Pergési hajlam t/ha % psz. % nap cm. psz. psz. 41 ÁE korai hibridek 2012 Fantomas 2011 FR ES Neptune 2008 FR Tores 2011 CH Rumba 2011 DE NK Petrol 2007 CH átlag SzD 5% C.V Helyek száma ÁE középérésû hibridek 2012 Exocet EU US DK Exquisite 2008 US NK Aviator EU CH Sitro 2006 DE ES Natalie 2011 FR DK Exwill 2009 US NK Formula 2006 CH ES Danube EU FR Artoga 2009 FR Bonanza 2011 FR Rally 2006 DE ES Mercure (EGC 682) EU FR ES Artist EU FR átlag SzD 5% C.V Helyek száma ÁE korai fajták 2012 Labrador EU AT Helyek száma ÁE középérésû fajták 2012 NK Bold 2008 CH Lenny 2011 AT NK Morse 2008 CH Sherlock 2009 DE átlag SzD 5% C.V Helyek száma

9 Repcetermesztés 35 Bemutatkoztak a DEKALB-repcék A Monsanto Hungária Kft. Disztribútor és nagytermelô találkozója idén június án került megrendezésre Sopronban, a Hotel Fagusban. Az ország egész területérôl 120 résztvevô érkezett, hogy tájékoztatást kapjon a legújabb repcehibridekrôl és termesztéstechnológiáról. A z elôadássorozatot Szanyi István, a Monsanto Hungária Kft. ügyvezetô igazgatója nyitotta meg, melynek fô témája ezúttal nem a kukorica, hanem a repce volt. A búzával összehasonlítva a repcenemesítés fejlôdése intenzívebb, amit alátámaszt a repcehibridek elterjedése és a repce termésátlagok magasabb arányú növekedése. A hibridkultúrát és a termesztéstechnológia hibridekhez kapcsolódó megváltoztatását a DEKALB márkákkal kezdtük el Magyarországon, és úgy gondolom, a Monsantónak nagyon nagy szerepe volt abban, hogy ez a repce termésátlag megemelkedjen emelte ki Szanyi István. Mi a Monsantónál mindig nagyon nagy figyelmet fordítottunk arra, hogy legyenek tôszámkísérleteink, legyenek vetésidô-kísérleteink, tudjunk adni regulátorozási tanácsokat a gazdáknak, mert a hibridben rejlô lehetôség csak akkor jöhet elô, ha a hibridspecifikus technológiákat is meg tudjuk mutatni. Továbbra is keresni kell azokat az utakat, amelyek elôrébb tudják vinni a magyar repcetermesztést a legutóbbi 2,4 tonna/hektáros átlagról. Piacvezetôként a Monsantónál mi természetesen ezen dolgozunk. A Monsantónál a jövôt egyrészt egy hagyományos hibridben, a DK Exstormban, másrészt a Clearfield hibridek és technológia további elterjesztésében látjuk tette hozzá az ügyvezetô igazgató. A következôkben Müller Gábor, a nemesítési kísérletek koordinátora a DEKALB nemesítési irányairól és a növényvédelmi lehetôségekrôl, majd Szabó Szilárd fejlesztési vezetô a fejlesztési irányokról beszélt. A DEKALB hibridrepce-nemesítési program keretén belül elsôként a legújabb fejlesztésû hibridek és azok jellemzôi korai fejlôdési erély, jó stressztûrô képesség, kipergés ellenállóság kerültek bemutatásra. A már jól ismert DK Exocet, DK Exquisite, DK Excelliumés DK Expower mellett az idei év legújabb fejlesztése a DK Exstorm, melynek fô sajátossága, hogy rendelkezik az RLM7 génnel, azaz Phoma-rezisztens. A Clearfield hibridek száma is bôvült, így a DK Imagine CL hibrid mellett további két új hibrid is elérhetôvé vált, a DK Imminent CL és a DK Imido CL. A Dekalb hibridfejlesztései mellett újabb technológiai innovációra is sor került. A kukoricatermesztôk számára már jól ismert a +1 t/ha program, amely mostantól a repcetermesztôknek is elérhetôvé válik. A partnerek földjein termésnövelés érhetô el speciális, hibridspecifikus agrotechnikai eljárások ajánlásával. A repce növényvédelmét érintô aktuális EU-s szabályozás témát a Magyarországra szabott kutatási program NÉBIH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezetvédelmi Intézetének általános igazgatóhelyettese, Gábriel Géza ismertette. Nagy érzelmi vihart keltett a május 24-én elfogadott határozat (485/2013/EU Rendelet), mely értelmében december 1-jétôl három neonikotinoid rovarirtó szer használatát minimum két évre betiltották a méhek pusztulására való tekintettel. A korlátozás a klotianidin, az imidakloprid és tiametoxám nevû szerekre vonatkozik. A fenti bejelentés érzékenyen érintette a kukorica- és a repcetermesztôket, hiszen jelenleg más hatóanyag, amely hasonló célt szolgálna, még nincs engedélyezve Magyarországon. Végezetül Dr. Aponyi Lajos a Magyar Növényvédelmi és Növényorvosi Kamara Növény és Környezetvédelmi Bizottságának elnöke elôadásából megtudhatták, hogyan is folytatódik az élet a neonikotinoidok alkalmazása nélkül. Új kihívással kell megküzdeniük a repcetermesztôknek, hiszen szükségessé válik a precíz agrotechnika alkalmazása, valamint a jól idôzített védekezés adott kártevôk ellen, adott készítményekkel. A második nap Sopronhorpácson a DEKALB Repce Innovációs Centrumban folytatódott a program, ahol a résztvevôk a repcetermesztés fejlesztésének gyakorlati bemutatásával ismerkedtek meg. A Monsanto Company leányvállalata a Monsanto Hungária Kft óta tevékenykedik Magyarországon. Kezdetben a Monsanto Kft. kizárólag növényvédôszer-forgalmazással foglalkozott ben elôbb szántóföldi növényfajokkal (kukorica, napraforgó, repce) bôvült a termék skála, majd 2008 után zöldségnövényekkel. A Monsanto sajátos vetômag-kutatási, -fejlesztési programot vezetett be Magyarországon, amelynek lényege a helyi talaj- és éghajlati adottságokhoz jól alkalmazkodó fajták, hibridek szelekciója. Ennek eredményeképpen a Monsanto a helyi körülményeknek leginkább megfelelô szaporítóanyagot tud a magyar gazdáknak biztosítani. A magyar vetômagtermesztés jó hírnevét öregbítve a Monsanto az itthon forgalmazott vetômag túlnyomó hányadát magyar gazdákkal termelteti meg és magyar vetômagüzemekkel dolgoztatja fel. A Magyarországon elôállított vetômag eljut az Európai Unió legtöbb országába, a volt szovjet tagállamokba, de még távoli ázsiai, afrikai gazdálkodókhoz is.

10

11 Repcetermesztés 37 Tisztelt repcetermesztô Kollegák! A cikk írásakor még nem ismerjük az ez évi repceeredményeket. A jó termésben bízva már most el kell kezdeni a következô évet megalapozni. Itt van a legkevesebb idô a betakarítás és a vetés között, az elôbbivel párhuzamosan el kell kezdeni a felkészülést az ôszre. Az elmúlt évek terméseredményeit figyelembe véve azt látjuk, hogy az országos átlag nem a lehetôségeknek megfelelôen emelkedik. Ezen belül van egy szûk termelôi réteg, akik szinte minden évben lényegesen magasabb átlagot takarítanak be. Ezt a két dolgot figyelembe véve, azt mondhatjuk, hogy az országos átlag növekedésének feltétele, hogy a termelôk mekkora hányada kerül át a folyamatosan jó eredményt elérôk táborába. Véleményem szerint az átlag körüli terméseket elérôknek két helyen kell markánsan javítani a technológián, a helyi talajtípussal összefüggô, a vízkészlettel optimálisan gazdálkodó talajmûvelésben, valamint a tápanyaggazdálkodás területén. (Természetesen nem kisebbítve a hibridek, fajták, növényvédelem stb., jelentôségét, csak ezeken a területeken felkészültebbnek érzem a kollégákat.) Cégünk, a Yara Hungária Kft. és magam nevében a tápanyag-gazdálkodáshoz tudunk információkat, termékeket ajánlani. A repce fenológiát figyelembe véve, 3 nagy idôszakot különíthetünk el. Az ôsz folyamán a fô cél a sikeres kelés mellett megerôsíteni a föld alatti részt, minél erôsebb, vastagabb, télállóbb gyökérzetet kifejleszteni. Itt a nitrogén szerepe háttérbe szorul, a foszfor és kálium jelentôsége pedig megnô. A fagyok elmúltával a tavaszi induló idôszakban a nitrogén és a kén szerepe értékelôdik fel, majd a vegetatív részek kifejlôdése után újra elôtérbe kerül a foszfor és a kálium. Mindezek figyelembevételével 3 különbözô öszszetételû alaptrágyát javaslunk: YaraMila TM , amelynek adagja kg/ha. A benne lévô NPK-arány a repce átlagos makroelemigényét tartalmazza, kén, kalcium, magnézium és bór kiegészítéssel. YaraMila TM , optimális dózisa kg/ha, a magasabb PKtartalom mellett, melyeknek az aránya is szorosabb, kén, magnézium, bór, vas, mangán, cink is található benne. YaraMila TM , kg/ha, kén, bór, vas, mangán, cink van még a makroelemek mellett. Intenzív termesztési szintre, valamint a káliumból jól, foszforból gyengébben ellátott területekre javasoljuk. Mindegyik Yara mûtrágya melegen granulált, komplex mûtrágya, ami azt jelenti, hogy minden szemcse ebben az arányban tartalmazza a makro- és mikroelemeket. Ennek jelentôségét elég csak a repcemag méretével alátámasztani, mennyire fontos a kezdeti fejlôdéshez a tápanyag. Az ôszi kezelések esetében nem szabad elfeledkezni a lombtrágyázásról sem. Minden eddigi vizsgálat azt mutatja, hogy a YaraVita TM Brassitrel ôszi és tavaszi 3 l/ha dózisa, egy késôbbi bóros kiegészítéssel adja a legnagyobb termésnövekedést. A YaraVita TM Brassitrel igen magas kalcium-, magnézium-, bór- és mangántartalma kiegészítve egy kis molibdénnel és nitrogénnel optimális a repce számára. Még egy gondolat a végére: mûtrágya vásárlásakor mindig számoljunk, nézzük, meg mit veszünk a pénzünkért, hatóanyagban, minôségben. Ha ezt megtettük, akkor arra is figyeljünk, hogy honnan származik a termék. Mindig megjelennek a piacon csábítóan kedvezô termékek, amelyekrôl vagy kiderül, vagy nem, de vagy durván hamísított, vagy csak finoman alákevert termékekrôl van szó. Gyuris Kálmán Yara Hungária Kft

12 38 Repcetermesztés A repce tápanyagigénye és tápanyagpótlása Az egyre gyakoribb szélsôséges idôjárási körülmények megnehezítik a repce optimális idôpontban történô elvetését, az aszályos nyárvégek rontják a csírázás feltételeit. Ez késztette arra mind a tápanyagellátás inputanyagait elôállító, mind a vetôgépgyártó cégeket, hogy a repce kezdeti fejlôdésének feltételeit javítsák. A cél az, hogy a csapadékhiány következtében beálló vetésidôcsúszásokat kompenzáljuk s ezáltal a téli fagykárokat minimálisra csökkentsük. A tervezett termésmennyiség és minôség elérése, a termesztés biztonságának növelése a növények optimális trágyázásán, kielégítô tápelem-ellátottságán alapul. A repce tápanyag-utánpótlásának tervezésénél figyelembe veendôk: tápanyagigénye magas; a megfelelô fehérje-olaj arány a tápanyagellátástól függ; a tél beállta elôtt a repcének a megfelelô fejlettségi szintet el kell érnie; a tavaszi regenerációhoz a növény nagy mennyiségû, könnyen felvehetô tápanyagot igényel. A repce fajlagos tápanyagigénye (kg / 1 tonna termés): nitrogén: foszfor: kálium: kalcium: (CaO): magnézium (MgO): 8 10 kén (S): Mikroelemek (g / 1 tonna termés) bór (B): réz (Cu): 8 16 vas (Fe): mangán (Mn): cink (Zn): molibdén (Mo): 3 7 A repcének legintenzívebb a fejlôdése bimbózástól virágzásig. A repce ebben a fenológiai szakaszban legnagyobb mennyiségben a nitrogént és káliumot veszi fel, az egyéb tápelemek (foszfor, kalcium, magnézium, mikroelemek) felvétele folyamatos a tenyészidôszak során. A fôbb tápelemek szerepe és optimális kijuttatási ideje A nitrogén a fehérjék nélkülözhetetlen alkotóeleme, így a vegetatív részek növekedésében és a termésképzésben is alapvetô a szerepe. A repce nitrogénigényének folyamatos kielégítése a nagy és jó minôségû termés letéteményese. A nitrogén felvétele ôsszel is nagy jelentôségû, mert meghatározza az állomány kondícióját a téli hónapokra. A repce az összes nitrogénigényének ôszszel az 20 30%-át (40 50 kg N/ha) veszi fel, amit az alaptrágyával juttatunk ki. A nitrogéntrágyázás a repceállományok tavaszi fejlôdésének legfontosabb meghatározója, célja az ôsz folyamán már kialakult termôképletek megôrzése, csökkenésük elkerülése. A foszfor a növényi anyagcsere folyamatokban és az energia-háztartásban betöltött szerepénél fogva a csírázás, a kelés, a virág- és magképzésben is alapvetô jelentôségû. A megfelelô foszforellátás elôsegíti a repce gyökérzetének fejlôdését az induló fejlôdési fázisban, késôbb a megtermékenyülésben és a magképzôdésben van jelentôs szerepe. A foszforigény a vegetációs periódusban az idô elôre haladtával folyamatosan növekszik, maximumát a virágzás után éri el, amit elsôsorban a magvakba való nagyarányú foszforbeépülés vált ki. A foszfátok talajon belüli mozgása rendkívül lassú, ezért a foszfor gyakorlatilag ott marad, ahová kijuttattuk. A növény gyökereinek ezért folyamatosan a felvehetô foszfor új zónáiba kell bejutniuk, hogy azt felvehessék. Repce esetén hagyományosan a számított foszfor 100%-át a vetés elôtt, magágykészítéskor célszerû a gyökérzóna mélységbe juttatni. Azonban napjainkban terjednek azok a technológiák, amikor a szükséges foszfor 20 30%-át starterként juttatjuk ki. A kálium jótékony hatású a fotoszintézisre, fokozza a növények aktív vízfelvételét, valamint csökkenti a párologtatást. A kiegyensúlyozott káliumellátás védi a növényt a szárazság okozta stressztôl, valamint fokozza a kórokozókkal szembeni ellenálló képességet. A kálium növeli még a növény hideggel szembeni ellenállóságát, fokozza a fagytûrô képességét, javítja a szárszilárdságot, növeli a szemek olajtartalmát és gyorsítja az érést. Jó káliumellátás elôsegíti a nitrogén hasznosulását is. A káliumot a foszforral egy menetben történô kijuttatással a fentiekben leírt módon végezzük. A kalcium sokoldalú szerepet tölt be a növények életfolyamataiban. A kalcium biztosítja a szárszilárdságot, mely az akár két méter magas repce esetében kritikus. A kalcium hiányát nem minden esetben kíséri látható tünet. A növények gátolt növekedésébôl lehet rá következtetni. Kifejezettebb hiány esetén nincs növényi csúcsrügyfejlôdés, a szárba indulás késik vagy elmarad. A magnézium a klorofill alkotóeleme. Részt vesz a fotoszintézisben, az aminosavak és a fehérjék bioszintézisében, enzimreakciók katalizátora. Magnéziumszegény talajokon a magnézium pótlásával a termés és olajtartalom növelhetô.

13 Repcetermesztés 39 A kén a kéntartalmú aminosavak építôeleme. A jó kénellátás növeli a zöldtömeget, klorofilltartalmat, serkenti a növények vegetatív növekedését, pozitívan befolyásolja a nitrogén felvételét. Az repce kénigénye nagy, kg/ha. A kénhiányos ôszi káposztarepce ellenálló képessége gyengül, gombás fertôzések ütik fel fejüket az állományban. Hiányában csökken a növények becôszáma és a becônkénti szemszám. A repce bórigényes növény. A bór hiánya esetén levélvörösödés, kesztyû alakú levelek keletkezhetnek, az alsó szárak feketedése és üregesedése is megfigyelhetô. Gyenge gyökér- és becôképzôdés, emellett terméscsökkenés, minôségromlás jelentkezik, valamint torzult virágokat és törpenövekedést tapasztalhatunk. Fentiek figyelembevételével az alábbi tápanyag-utánpótlási technológia kialakítása javasolható repcére: Ôszi alap- és starter mûtrágyázás Talajvizsgálati és termôhelyi átlagadatok alapján célszerû mindenkor egyedi összetételû, termôhelyspecifikus NPK mûtrágyákat kijuttatni, amelyek tartalmazzák a repce igényéhez igazodó mezo- és mikroelemeket is. Ha nem ismertek a talajvizsgálati adatok, közepes tápanyag-ellátottságú területre a repce ôszi alapmûtrágyázására káliumtúlsúlyos NPK mûtrágyákat javaslunk kijuttatni kg/ha dózisban. Az összetétel kiválasztásánál talajunk foszfor- és káliumszintje mellett vegyük figyelembe az elôveteménybôl származó szármaradvány bontásához szükséges nitrogénmennyiségét is. Az elmondottakat jól illusztrálja a Fertilia Kft. startertrágyázási kísérlete, ahol a kontroll terület mellett a vetéssel 1. táblázat. A startertrágyázási kísérlet felosztása Gramix NPK parcella UMG repce* 220 kg/ha Gramix NPK UMG repce * 220 kg/ha / UMG Micro 2. parcella StarterMax 20 kg/ha 3. parcella Kontroll Gramix NPK UMG repce * 220 kg/ha / UMG Micro 4. parcella BrassicaStart 20 kg/ha ( * UMG repce: Fe: 1,2; Mn: 1,3; Cu: 1; Zn: 1,3; B: 5 m%) Parcellaszám átlagos gyökérhossz (cm) egy menetben mikroelemmel kiegészített NPK mûtrágya önmagában és starter mikrogranulátummal kombinálva lett alkalmazva (1. táblázat). Kísérleti helyszín: Lengyeltóti térség, Bognár Farm családi gazdaság. Repcefajta: Dekalb Equisite. Vetés: szeptember 11. (száraz talajba). Vetési mélység: 3 cm, mikrogranulátum közvetlen a mag közelébe került, az NPK mûtrágya a mag alá 7 cm mélységbe. Vetôgép: Rapid 300 C Väderstadt gyártmány. A két UMG Micro starter közötti különbség az azonos ásványi tápelemek mellett a BrassicaStart speciális szerves anyag komponensében (RIZO- DYNE) van. Az ôszi felvételezés számai önmagukért beszélnek (2. táblázat). A repce állományában és egyedi mintáin is látványos volt fôként az UMG Micro BrassicaStart indító, gyökértömeg-növelô és a következô talajszint Gramix NPK starter általi további tápanyagadagoló hatása. 2. táblázat. Az ôszi felvételezés értékei Állomány felvételezés: átlagos levélhossz (cm) átlagos gyökérnyak-átmérô (mm) átlagos levélszám (db) átlagos állománymagasság (cm) Állomány felvételezés: átlagos gyökérhossz (cm) átlagos gyökérnyak-átmérô (mm) 1 14,72 26,68 5,89 6, ,21 12, ,20 30,28 7,81 7, ,80 13, ,60 20,36 5,50 6, ,41 10, ,08 30,72 8,66 7, ,63 14,61 1. ábra. A gyôkérnyakátmérô változása 1 hónap alatt májusában többszöri határjárás is meggyôzôen mutatta az ôszi indítás eredményét. Robosztus, cm magas növények, átlag 12 oldal elágazással, nagy becôszámmal ( db/tô) várják az aratást. Természetesen nem feledkezhetünk meg a már említett tavaszi intenzív fejés lombtrágyázásról sem. A tavaszi nitrogén fejtrágyázás két részletben történhet, amelyhez a piacon megtalálható szilárd és folyékony nitrogén mûtrágyákat használhatjuk. A megosztás arányát és kijuttatási idôpontját a növény fejlettségi állapota és az adott évi téli idôjárási viszonyok határozzák meg. A repce tápanyag-ellátásában kiemelkedô szerepe van a kénellátásnak, ezért kénhiányos területeken mindenképpen törekedni kéntartalmú fejtrágya megválasztására. Abban az esetben, ha a tél végi repceállomány gyenge, gyökérfejlôdése visszamaradt, célszerû jól oldódó foszforformát tartalmazó fejtrágyát kiadni. Nagy Margit, fejlesztési vezetô Fertilia Kft.

14 40 Repcetermesztés

15 Repcetermesztés 41

16 42 Repcetermesztés A repce komplex növényvédelme Átalakulás elôtt áll a hazai repcetermesztés: az alternatív tüzelô- és hajtóanyagok iránti megnövekedett kereslet biztos piacot teremtett a repcemag számára. A megújult fajta- és hibridkínálattal megindult a termesztéstechnológia intenzívebbé válása. A termôképesség növelésén túl a hozambiztonság javítása teremti meg azt az alapot, amely jelentôsen emelheti a repcetermesztés jövedelmezôségét. Ennek egyik fô feltétele a megfelelô növényvédelem. A mai körülmények között a vegetációban minimum 2, esetenként 3 rovarölô szeres kezelésre, gombaölô szerek tekintetében szintén 2, esetenként 3 (Phoma, Alternaria, Botrytis, Sclerotinia) elleni kezelésre kell felkészülnünk, amennyiben 5 t/ha körüli terméseket szeretnénk elérni. A fentiek mellé még jön a gyomirtás, amely a növényvédelmi technológia elengedhetetlen része. Az ôszi káposztarepce fôbb betegségei Fómás levélfoltosság és szárrák (Phoma lingam). A betegség jelentôségét növeli a repce vetésterületének növekedése, a vetésforgó elmaradása, a túl sûrû állomány. Magas páratartalom és pozitív napi átlaghômérséklet esetén a kórokozó egész tél folyamán fertôzhet. Április májusban a fómás betegség terjedését a szárormányosok is segítik, ezért az állományok rendszeres szemléje és a kártevôk elleni védekezés is hozzájárul a hatékony védekezéshez. Ôsszel a kultúrnövény 4 8 leveles állapotában akár preventíven is védekezhetünk a fóma ellen, ezáltal megakadályozva, hogy jelentôs fertôzô anyag gyûljön össze. Ma már általánossá vált a gazdák körében az ôszi regulátorozás, ezáltal a növekedésszabályozás mellett a fóma ôszi védelme is megoldott. Tavasszal szárba indulás kezdetétôl virágzás végéig (hatóanyag függvénye) érdemes az állománypermetezést elvégezni. Fehérpenészes rothadás (Sclerotinia sclerotiorum). A kórokozó polifág jellege miatt a fertôzött elôvetemény és a fertôzött gyomnövények meghatározó jelentôségûek a betegség nagyobb mérvû elôfordulásában. A magas talaj- és levegônedvesség 7 11 C hômérséklettel párosulva elôsegítik a szklerotiniás betegség tavaszi megjelenését. A fertôzési veszély különösen az átlagosnál csapadékosabb és mélyebb fekvésû területeket veszélyezteti. A késôbbiekben a betegség számára kedvezô az alacsonyabb, C-os hômérséklet. A védekezés szempontjából alapvetôen fontos az 5 6 éves vetésváltás, szklerociumoktól mentes vetômag használata, a mély fekvésû, vízállásos területek kerülése. A kórokozó ellen hatékony gombaölô szerekkel virágzás idején kell állománypermetezést végezni. Biológiai védekezésre is van lehetôségünk a Coniothyrum minitans hiperparazita gombafaj konídiumait tartalmazó készítménnyel. A kezelést célszerû vetés elôtt 1 3 héttel elvégezni. Repce alternáriás betegsége (Alternaria brassicae). Jellegzetes tünetek a becôk falán megjelenô fekete foltok, a magok idô elôtt kiperegnek. Meleg idôjárási körülmények között, különösen, ha az magas páratartalommal is társul, fokozottan fennáll a fertôzés veszélye. A gombák a fertôzött magokban vagy növényi maradványokban maradnak fenn. A konídiumokat a szél, az esôcseppek, a rovarok viszik egyik növényrôl a másikra. A repceormányosok által károsított becôk fokozott fogékonyságot mutatnak a fertôzésre. A vegetációban a virágzástól a repce éréséig számíthatunk a kórokozó megjelenésére. Az állománypermetezést a virágzástól a becôképzôdésig kell végrehajtani 1 2 alkalommal. Fontos még a megelôzô védelem szempontjából a növénymaradványok megfelelô aláforgatása, az egészséges vetômag használata. Fertôzött táblák esetében a korábbi betakarítás csökkenti a kárt. Keresztesvirágúak peronoszpórája (Peronospora parasitica). A repcét fôként csírakori állapotában támadja meg. Az erôsen fertôzött csíranövények a fejlôdésben visszamaradnak vagy elpusztulnak. A fertôzés a késôbbiekben a szárat és virágzatot is érintheti. A becôtünetekre a barnásfekete, szabálytalan foltok a jellemzôek. Elsôsorban hûvös, csapadékos idôjárási viszonyok között lehet számítani a fertôzésre. A kórokozó a talajban lévô növényi maradványokon marad fenn, ezért a védekezés szempontjából fontos a vetésváltás betartása. A termesztés során fontos a harmonikus tápanyagellátás, a nem túl magas tôszám kialakítása. A kémiai védelemben együttes szerepet kap az állománykezelés és a vetômagcsávázás. Az állománykezelést már ôsszel, a kelést követôen, a tünetek megjelenésekor el kell végezni. Szürkerothadás (Botrytis cinerea). A repcét már kelésekor fertôzheti, ez esetben csírapusztulást okoz, késôbbiekben a száron sárgásbarna ovális foltok, majd a virágon, fiatal becôkön szürke színû penészbevonat formájában jelentkezik. Magyarországon csak sporadikusan fordul elô, amelyet elsôsorban a magas páratartalom és az egyoldalú N-trágyázás vált ki. A fertôzés szempontjából kedvezô a C-os léghômérséklet, a órán át tartó felületi nedvesség. A fentiek megléte esetén a fertôzés szinte biztosra vehetô. Nagyon fontos az agrotechnikai védekezés (csávázott, fémzárolt vetômag, egyoldalú N-trágyázás kerülése, 5 éves vetésforgó betartása). Gombaölô szeres védekezés esetén a kezelést mindig megelôzô jelleggel végezzük. Megfelelô készítmény megválasztásával az ôszi növekedésszabályozás elvégzésekor a gombabetegség ellen is védekezhetünk.

17 Repcetermesztés táblázat. A kémiai védekezésben használható fungicid hatóanyagok Hatóanyag Fóma Szklerotínia Alternária Peronoszpóra Botrítisz Azoxistrobin X X X X Azoxistrobin+ciprokonazol X X X Boscalid X X X Difenkonazol+paklobutrazol X X X X Difenkonazol+tebukonazol X Dimoxistrobin+boscalid X X X X Fluzilazol X X Fluzilazol+karbendazim X X Fluzilazol+famoxat X X X Karboxin+TMTD X Mankoceb X Mefenoxam X Metkonazol+mepiquatklorids X X X Tebukonazol X X X X Tiofanát-metil X TMTD X X Az ôszi káposztarepce fôbb rovarkártevôi Nagy repcebolha (Psylliodes chrysocephala). A lárva a fô kártevô, de az imágó is károsítja a repcét. Egy nemzedékes faj, csapadékos években tömegesen felszaporodik. Ôsszel az imágók a leveleket lyuggatják, tavasszal a szárat és a félig érett becôket hámozgatják. Egyedszámuk alakulását sárga tállal, a növények vizuális vizsgálatával állapíthatjuk meg. A vegyszeres védekezés állománykezeléssel, vetômagcsávázással oldható meg. A keresztesvirágú gyomok irtásával mind a repcebolha, mind a többi földibolha faj táplálkozási és szaporodási lehetôségei csökkenthetôek. Repcedarázs (Athalia rosae). A lárva a kártevô, az álhernyók már ôsszel, a repce 3 4 leveles állapotától elkezdik a károsítást. A nyári 2. nemzedék a legnépesebb, ez okozhatja a legnagyobb kárt a repcevetésekben. A száraz meleg idôjárás kedvez a kártevônek, a hûvös csapadékos idô véget vethet mind az imágók rajzásának, mind az álhernyók fejlôdédének részlegesen vagy véglegesen. Az imágók rajzásának idôpontja sárga tálak kihelyezésével állapítható meg. A lárvák tömeges megjelenése az imágók után napon belül kezdôdik. A növényállomány átvizsgálásával, amennyiben 1 m 2 -es mintatéren 2 db álhernyót vagy rágott levelet találunk, a vegyszeres védekezés indokolt. Repce gyökérormányos (Ceutorhynchus pleurostigma). A kártétel következtében a repce gyökérnyaki részén vagy a gyökértesten gubacsok képzôdnek, minden egyes gubacsban egy lárva él és táplálkozik. Idôszakos kártevô, ott tömeges, ahol régóta folyik repcetermesztés. Az ôszi törzs egyedei veszélyesek, mivel a kelô repcében gyülekeznek és 2 4 leveles kortól már lerakják tojásaikat a kis repce növényekbe. Felszaporodásuknak kedvez a meleg, száraz idôjárás a bogarak rajzása idején. Az ôszi törzs táblára történô letelepedésének idején a kártételi küszöbérték 5 db imágó/sárgatál. Az ellene való védekezés alpja a vetésforgó betartása, valamint a rovarölôszeres vetômagcsávázás. Repceszárormányos (Ceutorhynchus palliadactylus), nagy repceormányos (Ceutorhynchus napi). A fô kártevô a lárva, amely a bélszövetet károsítja, az imágók a leveleken, levélnyeleken, majd késôbb a becôkön károsítanak. A lárvák károsításának következtében a szárak szilárdsága csökken, a növény megdôlésre hajlamosabb lesz. A nagy repceormányos kártétele nagyon látványos, mert a tojásrakás helyén szövetburjánzás indul be, aminek következtében elhajlik, csavarodik a szár, amely sok esetben fel is reped. A kártevô felszaporodásának a száraz, meleg tavaszi idôjárás (12 15 C) kedvez, a betelepedést követô 2 3 hét alatt lehullott csapadék negatív hatással van a kártevôre. Tavasszal az elsô felmelegedést követôen meg kell kezdeni a megfigyelést, mert amikor a termôhely hômérséklete eléri a 7 9 C-ot, az ormányosok mozgolódni kezdenek, 15 C felett pedig már tömeges a táblára való betelepedésük. Rajzásdinamikájuk nyomonkövetésére a sárga tálak a legalkalmasabbak. Amennyiben az elôrejelzés során 15 db repceszárormányos, 10 db nagy repceormányos/csapda/3 nap alatt az eredmény, a kémiai védekezés feltétlenül indokolt. Mivel a tömeges megjelenése után viszonylag hamar már tömegesen szúrásnyomokat is találunk a száron, a védekezéssel nem szabad késlekedni. Repcebecô-ormányos (Ceutorhynchus obstrictus). A kifejlett bogár és a lárva egyaránt károsít, de a fô kártevô a lárva. Egy nemzedékes faj, az imágó telel át, megjelenése a hômérséklettôl függ, a repcetáblákat kora tavasszal repülve keresik fel. A párás meleg idô kedvez a felszaporodásuknak. A táblára történô betelepedés az idôjárás melegebbre fordultával, általában C feletti hômérsékleten, a növények zöld- és sárgabimbós fenológiai állapotában kezdôdik meg. Kártételi küszöbértékük sárga tállal, fûhálóval egyaránt jól ellenôrizhetô. Amennyiben 10 hálócsapásonként bogár a fogás, sárga tálanként pedig 10 egyed, a kémiai védekezés már indokolt. A repce legjelentôsebb magkártevôje, amennyiben egy becôben 2 3 lárva károsít, a termésveszteség 70 80% is lehet. Az imágó a növény szárát, levelét és a bimbókat furkálja. A lárva által károsított becô korábban érik és lehullik. A repcebecô-ormányos kártételével a repcebecô-gubacsszúnyog fertôzésnek is utat nyit. Az ellene való kémiai védekezés akkor a leghatékonyabb, ha az állománypermetezést a virágzás 10 20%-os állapotában végezzük. A virágzásban végzett kémiai védelmet vagy méhekre nem veszélyes készítménnyel, vagy méhkímélô technológiával kell végrehajtani. A virágzáskori védekezés a repcebecô-gubacsszúnyog ellen is véd. Repcebecô-gubacsszúnyog (Dasineura brassicae). A becôkben élô nagyszámú lárva károsítja a magvakat és a becôk falát, ennek következtében a becôk érés elôtt megsárgulnak, felnyílnak, a magok kihullanak. A kártevô ép becôkbe is képes tojást rakni, de az ormányosok által

18 44 Repcetermesztés Hatóanyag 2. táblázat. A kémiai védekezésben használható zoocid hatóanyagok Talajlakó kártevôk Repcebolha /földibolhák Acetamiprid X X X X X X Alfametrin X X Beta-ciflutrin X X X Cipermetrin X X X X Deltametrin X X X X X X Eszfenvalerát X X X X X X Foszmet X Gamma-cihalotrin X X X X Indoxakarb X Klórpirifosz X X X X X Klórpirifosz-metil X X X X X Lambda-cihalotrin X X X X X X Pimetrozin X X Tau-fluvalinát X Tiakloprid X X X Zeta-cipermetrin X X X Kombinációk Cipermetrin+ Klórpirifosz X X X Lambda-cihalotrin+Ti-ametoxam X X X X Imidakloprid+Béta-ciflutrin X X X Fludioxonil+ Metalaxil-m+ Tiametoxam X X X Klotianidin+ Beta ciflutrin X X X Repcedarázs Repceszárormányos Repcefénybogár Repcebecôormányos Levéltetvek Megjegyzés: A klórpirifosz kizárólag növényvédelmi képesítéssel rendelkezô szaktanácsadó, növényvédelmi mérnök, növényorvos írásbeli javaslatára használható. fúrt lyukakban sokkal nagyobb a lárvák száma. 25%-on felüli becôfertôzés 20 25%-os magveszteséget okoz. Évente 5 6 nemzedéke fejlôdik ki, a repce szempontjából az áttelelt és nyári elsô nemzedéknek van jelentôsége. Általában külön nem védekezünk ellene, de a repcebecô-ormányos elleni kezelés hatására a becôszúnyogok is elpusztulnak. Repce fénybogár (Meligethes aeneus). Egynemzedékes faj, a kifejlett imágó a fô kártevô, kirágja a bimbókat, megsérti a porzókat, elrágja a termôt, a károsodott virág lehull, nem termékenyül meg. A bimbós állapotban lévô növényen okozzák a legnagyobb kárt, a károsított táblán 20 25%-os terméskiesést is okozhat. A lárvák a bibeszál megrágásával károsítanak. Elszaporodásuknak a párás meleg idôjárás kedvez, a hûvös klímát a kártevô nem kedveli. A kártevô táblára történô betelepedése általában áprilisban 9 10 C feletti hômérsékleten indul meg, 13 C-on erôsödik, 15 C felett tömegessé válik. Egyedszámuk hálózással jól ellenôrizhetô, amennyiben 10 hálócsapásonként 50 db feletti az imágók egyedszáma, a védekezés feltétlenül szükségessé válik. Vegyszeres védekezés esetén zöldbimbós állapotig az engedélyezett készítmények korlátozás nélkül használhatóak. A virágzás kezdetétôl azonban csak méhekre nem jelölésköteles szerrel, vagy méhekre mérsékelten kockázatos készítményekkel, méhkímélô technológiával lehet védekezni. Az ôszi káposztarepce gyomirtása Magyarországon az ôszi káposztarepce 75 80%-án végeznek vegyszeres gyomirtást. Ma a gyomirtás már a repcetermesztés növényvédelmi technológiai elemének elengedhetetlen része. Az erôsen gyomos táblákon a betakarított termés 40 50%-kal kevesebb is lehet. Mivel a repce elôveteménye a legtöbb esetben kalászos, így az elôrelátó termesztô már az elôveteményben védekezik a repcében nehezen irtható (ebszékfû, ragadós galaj, sebforrasztó zsombor, mezei acat) gyomnövények ellen. A magyarországi vetésterület közel egy harmadán alkalmazzák a preemergens gyomirtást. Ezen készítmények hatáskifejtéséhez minden esetben szükséges bemosó csapadék, és hatásspektrumuk nem terjed ki az összes repcében károsító gyomfajra. Az állománykezelések nagy elônye, hogy nem igényelnek bemosó csapadékot. Az évelô gyomfajok ellen (mezei acat, tarackbúza), valamint a gabona árvakelés, nagy széltippan, parlagi ecsetpázsit, perjefajok ellen a leghatékonyabb megoldás. Az ôszi káposztarepce gyomirtására alkalmazható készítmények: Brasan (500 g/l dimetaklór + 40 g/l klomazon). 2,0 l/ha dózisban preemergensen kijuttatva magról kelô egy- és kétszikû gyomnövények ellen hatékony. A készítményre érzékeny kultúrák (kalászosok, cukorrépa) a szer felhasználását követôen 150 nap elteltével vethetôek. Az érzékeny kultúrák károsodásának elkerülésére 30 méteres biztonsági sáv betartása szükséges. 1% alatti szervesanyag-tartalmú talajokon a készítmény használata nem javasolt. Butisan 400 SC (400 g/l metazaklór). 2,5 3,0 l/ha dózisban kijuttatva magról kelô kétszikû gyomnövények ellen hatékony. Preemergensen alkalmazva 3,0 l/ha a dózisa, ez esetben a kultúrnövény vetése után 3 napon belül kell kijuttatni, fontos hogy a kultúrnövény magját

19 Repcetermesztés 45 2,0 2,5 cm vastag földréteg takarja. Állománykezelés esetén 2,5 l/ha dózisban korai posztemergensen a kultúrnövény 2 valódi leveles korától 4 leveles fejlettségéig, a magról kelô kétszikû gyomnövények 2 4 leveles korában kell a készítményt kijuttatni. A kelôfélben lévô repcét a készítmény károsíthatja. Rapsan 500 (500 g/l metazaklór). 1,5 2,0 l/ha dózisban kijuttatva magról kelô kétszikû gyomnövények ellen hatékony. Alkalmazása azonos a Butisan 400 SC készítménnyel. Butisan Star (333 g/l metazaklór + 83 g/l quinmerak). 2,0 3,0 l/ha dózisban alkalmazva magról kelô egy- és kétszikû gyomnövények ellen hatékony. Preemergensen kijuttatva 2,5 3,0 l/ha a dózisa, ez esetben a kultúrnövény vetése után 3 napon belül kell kijuttatni, fontos, hogy a kultúrnövény magját 2,0 2,5 cm vastag földréteg takarja. Állománykezelés esetén 2,0 2,5 l/ha dózisban korai posztemergensen a kultúrnövény 2 valódi leveles korától 4 leveles fejlettségéig, a magról kelô kétszikûek 2 4 leveles, a ragadós galaj 1 3 levélörvös korában kell a készítményt kijuttatni. Command 48 EC (480 g/l klomazon). 0,15 0,2 l/ha dózisban preemergensen kijuttatva magról kelô egy- és kétszikû gyomnövények ellen hatékony. Alkalmazása során a repcén kifehéredésben megnyilvánuló fitotoxikus tüneteket okozhat, de ezt a kultúrnövény maradéktalanul kinövi. A készítmény használata során min. 60 nap elteltével vethetô kalászos, cukorrépa. Érzékeny kultúráktól 30 méteres biztonsági sáv betartása szükséges. Reactor CS (360 g/l klomazon). 0,33 l/ha dózisban preemergensen kell kijuttatni, gyomirtó hatása azonos a Command 48 EC-vel. Teridox 500 EC (500 g/l dimetaklór). 2,0 l/ha dózisban preemergensen kijuttatva magról kelô egy- és kétszikû gyomnövények ellen hatékony. Állománykezelés esetén korai posztemergensen a kultúrnövény 2 valódi leveles korától 6 leveles fejlettségéig kell kijuttatni. Sultan 50 SC (514 g/l metazaklór). 1,5 2,0 l/ha dózisban kijuttatva magról kelô egy- és kétszikû gyomnövények ellen hatékony. Preemergensen kijuttatva 2,0 l/ha a dózisa, ez esetben a kultúrnövény vetése után 3 napon belül kell kijuttatni, fontos, hogy a kultúrnövény magját 2,0 2,5 cm vastag földréteg takarja. Állománykezelés esetén 1,5 2,0 l/ha a dózisban korai posztemergensen a kultúrnövény 2 valódi leveles fejlettségétôl 4 leveles koráig, a magról kelô kétszikû gyomfajok 2 4 leveles, a ragadós galaj 1 3 levélörvös korában kell a készítményt kijuttatni. Devrinol 45 F (450 g/l napropamid). 2,0 2,5 l/ha dózisban preemergensen kijuttatva a magról kelô egyszikû gyomnövények és néhány magról kelô kétszikû gyomfaj ellen hatékony. A kezelt területre 12 hónapig salátát vetni tilos! Galera (267 g/l klopiralid + 67 g/l pikloram). 0,3 0,35 l/ha dózisban posztemergensen kijuttatva a magról kelô, valamint évelô kétszikû gyomnövények ellen hatékony. A készítményt posztemergensen kell kijuttatni a repce nyugalmi állapotától az elsô bimbók megjelenéséig ôsszel vagy tavasszal. A magról kelô kétszikû gyomnövények 2 4 leveles, a mezei acat tôlevélrózsás, a ragadós galaj 2 3 levélörvös állapotában a legérzékenyebb a készítményre. Erôs galajfertôzés esetén vagy 3 örvösnél fejlettebb egyedek esetén a magasabb dózisban kell alkalmazni. Ikarus (240 g/l klopiralid + 80 g/l pikloram + 40 g/l aminopiralid). 0,3 l/ha dózisban posztemergensen kijuttatva a magról kelô, valamint az évelô kétszikû gyomnövények ellen hatékony. A készítményt ôsszel a repce 2 4 leveles fenológiai állapotában, illetve tavasszal közvetlenül a nyugalmi idôszak után a szárba indulás kezdetéig kell kijuttatni. A jó gyomirtó hatás érdekében fontos, hogy kezeléskor a léghômérséklet +10 C fok felett legyen. A magról kelô kétszikû gyomfajok 2 4 leveles, a ragadós galaj 1 3 levélörvös állapotában, a mezei acat tôlevélrózsás állapotában a legérzékenyebb a készítményre. A repce betakarítását követôen a kezelt területre ôsszel csak kalászos gabona vethetô, a következô év tavaszán tavaszi kalászos, illetve kukorica vethetô a területre. Salsa (750 g/kg etametszulfuron). A készítményt az ôszi káposztarepce kelése után korai posztemergensen kell kijuttatni a magról kelô kétszikû gyomnövények 2 4 valódi leveles állapotában. Önmagában való alkalmazásakor g/ha dózisban kell felhasználni. Fejlettebb gyomnövények esetében a magasabb dózis kijuttatása javasolt. Sultan 50 SC, Butisan Star engedélyokiratban meghatározott dózisával kombinációban a készítményt 15 g/ha dózisban kell kijuttatni. A gyomirtó hatás fokozásának érdekében a permetléhez minden esetben Trend 90 hozzáadása szükséges 0,1%-os koncentrációban. Sultan Top (375 g/l metazaklór g/l quinmerak). A készítményt preemergensen a repce vetése után 3 napon belül kell kijuttatni 1,75 2,0 l/ha dózisban jól elmunkált, aprómorzsás talajfelszínre. Fontos, hogy a kultúrnövény magját 2,0 2,5 cm vastag földréteg takarja. A kelôfélben lévô kultúrnövényt a készítmény károsíthatja. Állománykezelés esetén korai posztemergensen 1,75 2,0 l/ha dózisban kell kipermetezni a kultúrnövény 2 valódi leveles korától 4 leveles fejlettségéig. A kombináció hatékonyan irtja a magról kelô kétszikû gyomnövényeket. Lontrel 300 (300 g/l klopiralid); Cliophar 300 SL (300 g/l klopiralid); Attrade Klopiralid 300 SL (300 g/l klopiralid). 0,25 0,4 l/ha dózisban posztemergensen kijuttatva a magról kelô és évelô kétszikû gyomnövények ellen hatékony. A készítményt a repce 4 6 leveles állapotától a virágbimbók megjelenéséig lehet kijuttatni. A készítmény hatékonyan irtja a fészkes virágzatúak és a keserûfûfélék családjába tartózó gyomnövényeket, valamint az árvakelésû napraforgót. Gabona árvakelés, valamint magról kelô és évelô egyszikû gyomnövények ellen posztemergensen (állományban) alkalmazható készítmények: Agil 100 EC (100 g/l propaquizafop); Focus Ultra (100 g/l cikloxidim); Fusilade Forte (100 g/l fluazifop-p-butil); Leopard 5 EC (5 % quizalofop-p-etil); Targa Super ( 5 % quizalofop-p-etil); Pantera 40 EC (40 g/l quizalofop-p-tefuril); Select Super (120 g/l kletodim). A fenti egyszikûirtó készítmények dózistól függôen hatékonyan alkalmazhatóak mind a gabona árvakelés, mind a magról kelô, valamint évelô egyszikû gyomnövények ellen. Alkalmazásukkor nem javasolt más magról kelô, valamint évelô kétszikû gyomnövények ellen hatékony készítményekkel kombinációban kijuttatni. Szentey László növényvédelmi szakmérnök

20 46 Repcetermesztés Repce helyzetkép a Raiffeisen Agro Magyarország Kft. szemszögébôl A repce magágy-elôkészítésének idején 2012-ben rendkívül nagy volt a szárazság hazánk egész területén. Ne feledjük, hogy a talajelôkészítés a repce termését döntôen meghatározó tényezô, minden munkamûveletnél a talajnedvesség megôrzése a cél. Lényeges, hogy a vetés idejére, a felületen aprómorzsás, nyirkos, tápanyagban gazdag, kertszerûen elmunkált, alul egyenletesen ülepedett, a repce számára megfelelô tápanyag-ellátottságú talaj álljon rendelkezésre. Különösen fontos, hogy akár tárcsás, akár forgatásos talajmûvelést végzünk, az egyes munkamûveletek után a talajt gyûrûs hengerrel kell zárni (kiemelten érvényes a év aszályos volta miatt!). Ezt jól tükrözik a számok is, ha figyelembe vesszük a 230 ezer hektár körüli vetési szándékot és a november közepén mért állapotot, miszerint nem egész 197 ezer hektár az elvetett repceterület nagysága Magyarországon. A nem éppen kedvezô kúltúrállapotú talajba elvetett repcék csak az ország kevés területén kaptak a vetést követôen csapadékot (pl. Alpokalja). A kelés vontatottnak bizonyult sok helyütt, de a hosszú, enyhe ôsz sokat segített a vetéseken, meg tudtak erôsödni a tél beállta elôtt. A tél hosszúnak bizonyult, nehezen akart kitavaszodni, azután pedig jött a belvíz és sok térségben az árvíz is. Jelenleg nincs pontos adat a birtokomban arra vonatkozóan, hogy mekkora a megmaradt rece vetésterület idehaza, de az bizonyos, hogy a novemberi felméréshez képest jelentôsen csökkent. Amikor már mindnyájan a tavaszt vártuk végre, akkor beköszöntött hirtelen a nyár. Ez az április végi május eleji hôség (több napon keresztüli 30 C fok vagy ezt meghaladó hômérséklet) ugyancsak nem kedvezett a repcének. Nagyon rövid idô alatt megugrottak az állományok, a virágzás idején pedig jött a szokatlan nagy meleg. Saját tapasztalatom szerint az elsô virágok nem termékenyültek fôként a meleg (hôség) miatt, valamint ehhez hozzájárult a szerény méhlátogatottság is. Méhészekkel beszélve idén sok volt a téli méhpusztulás és a virágzási idôszak kezdetén a szeles napok száma, amikor nem látogatták a növényeket a méhek. Az agrotechnológia mellett azonban rendkívül fontos a megfelelô hibridválasztás is. A Raiffeisen Agro Mo. Kft. repcehibridjei RUMBA Legújabb hibridünk, amelyet 2012-ben kezdtünk el forgalmazni. Korai érésû duplanullás repcehibrid, jellemzô rá az alacsony növénymagasság és a nagyszámú becômennyiség. Éréscsoprtjában kiemelkedô eredménynyel szerepelt az NÉBIH hivatalos kísérletében. Magtermése 3,71 t/ha, olajtartalma 46,5% (NÉBIH, 2012) INSPIRATION Új hibridünk, amelyet szintén a tavalyi évben kezdtünk a hazai piacon bevezetni. Középérésû csoportba tartozó, duplanullás hibrid. Átlagos növénymagasság jellemzi, nagyon sok elágazással. Magtermése 4,46 t/ha (MgSzH, 2011), ez 4,9%-kal haladta meg a standard fajták átlagát, olajtartalma 47,59% (MgSzH, 2011). SITRO Középérésû duplanullás hibrid. Kimagasló eredményei miatt 2008-tól standard fajta az MgSzH kísérleteiben, a középérésû csoportban. Szemtermése 3,92 t/ha, olajtartalma 45,42% (NÉBIH, 2012). Immár hét éve van köztermesztésben hazánkban, kedvelt hibrid, ami annak köszönhetô, hogy az eltérô évjáratokban is megbízható termést mutat. RALLY Középérésû duplanullás hibridrepce. Kimagasló növekedési erély jellemzi, valamint a magas becôszám. Magtermése 3,75 t/ha, olajtartalma 45,11% (NÉBIH, 2012). Termelôi visszajelzések alapján is egy rendkívül megbízható, stabilan termô hibrid. HORNET Középérésû hibrid. Kimagasló stressztûrésû és télállóságú repce, amelyet a kifejezetten szélsôséges idôjárású területekre nemesítettek ki. Nagyfokú termésstabilitás, magas terméshozam és olajtartalom jellemzi. Vállalatunk évek óta kínál a termelôk részére repce csomagot, amely tartalmazza valamely hibridünk vetômagját öthektáros területnagyságra, valamint az ehhez szükséges gyomirtószert, regulátort és növénykondicionáló szert. Várhatóan az idei évben is lesz csomagajánlatunk, a korábbi évek gyakorlatának megfelelôen, amely sikeres a partnereink körében, hiszen így jóval kedvezôbb áron juthatnak ezen inputanyagokhoz. Szelepcsényi Gábor vetôag üzletág manager