Szövegértés szövegalkotás. Tanulói munkafüzet

Átírás

1 Szövegértés szövegalkotás Tanulói munkafüzet 6

2 A kiadvány KHF/ /2008 engedélyszámon időponttól tankönyvi engedélyt kapott. Educatio Kht. kompetenciafejlesztő oktatási program kerettanterv. A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program központi program (Pedagógusok és oktatási szakértők felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült, a sulinova oktatási programcsomag részeként létrejött tanulói információhordozó. A kiadvány sikeres használatához szükséges a teljes oktatási programcsomag ismerete és használata. A teljes programcsomag elérhető: címen. fejlesztési programvezető Korányi Margit vezető fejlesztők arató lászló kálmán lászló szakmai bizottság Bókay Antal elnök Bánréti Zoltán lektor Cserhalmi Zsuzsa gyõri János Schein Gábor Alkotószerkesztõ szarka judit szakmai lektorok a szakmai bizottság tagjai pethőné nagy csilla Felelõs szerkesztõ nagy milán borítógrafika tipográfia szűcs édua bárd johanna A tankönyvvé nyílvánítási eljárásban közreműködő szakértők tantárgypedagógiai szakértő tudományos-szakmai szakértő technológiai szakértő Katona Mária Valéria Dr. Kakuszi B. Péter Zarubay Attila szarka judit juhász orsolya, rung andrás educatio kht., 2008 raktári szám: tömeg: terjedelem: H-ASZE gramm 12,88 A/5 ív

3 t e r e m t é s é s születés Tanulói munkafüzet Fejlesztők Juhász Orsolya Rung András

4 TARTALOM teremtés és születés 5 kezdettől fogva megrendített a létezés csodája miért születnek mítoszok? 17 a világ teremtése 40 a víz egyre áradt és növekedett a földön Pusztulástörténetek 60 legendás lények, mitikus állatok 73 mítosz vagy mese? 80 mai mítoszok

5 1. K e z d e t t ő l f o g v a megrendített a létezés cs o d á j a Miért s z ü l e t nek m í t o s z ok? 1. Idézzünk fel olyan történeteket, amelyek a világ valamilyen jelenségét magyarázzák! Mit gondoltok, miért találtak ki ilyen történeteket a régi idők emberei? 2. A teremtés, a világ keletkezése A) Olvassátok el a szöveget, majd válaszoljatok a kérdésekre! A világ és az emberek teremtése (közép-amerikai, maja mítosz) Elmélkedtek (az istenek), és íme, megvilágosodtak, megjelent az Ősfényhajnal, és terveikben megjelent az ember. Ennek utána elgondolták a teremtést, elgondolták a fák és a folyondárok növekedését, az élet születését és az ember alkotását és a sötétségben és fénytelen éjszakában ekképpen szerezte mindezt Égszíve, az, akit Hurakánnak mondanak Miképpen legyen élet, és miképpen jöjjön létre világosság? Kinek kell gondoskodnia táplálékról és betevő falatról? Jöjjön immár, és legyen! Népesüljön be az üresség! Húzódjanak félre a vizek, és hagyják el helyüket! Tűnjenek elő a szárazok, és szilárduljanak! Legyen! Így szóltak. Legyen élet és legyen világosság az égen és a földön! És ne legyen ragyogás, nagyság és dicsőség művünkben és teremtésünkben, míg nem alkottunk embert, míg testet nem öltött az ember! Így szóltak. És utána megcselekedték, és így megteremtették a földet. Igen, így volt, így teremtették a földet. Nem volt föld, és így szóltak: Föld! És egy szempillantás alatt létrejött a föld. Ekképpen teremtetett a föld, így teremtetett általa, kinek neve Égszíve és Földszíve, és aki termékennyé tette a földet, mikor még várakozás borult az égre, és víz borult a szárazra. Így történt, hogy teljessé vált a mű, és ekkor elmélkedtek és megvilágosodtak, és gondolkodtak és megcselekedték. Ennek utána megteremtették a bércek vadjait, az erdők démonait és a hegyek szellemeit, őzeket, madarakat, pumákat, jaguárokat, kígyókat, csörgőkígyókat, viperákat és a liánok démonait. Azt kívánták, hogy minden földi élő imádja őket.

6 6 s z ö v e g é r t é s s z ö v e g a l k o t á s 6. é v f o l y a m De az állatok nem értették egymás beszédét, ezért nem mentek semmire, és nem tudtak tenni semmit. Így hát áldozatul adták mindet, és a föld állatai arra ítéltettek, hogy megölessenek, és táplálékul szolgáljanak. Ekkor a Teremtő és az Alkotó, a Nemző és a Szülő elhatározták, hogy új kísérletbe kezdenek, megteremtik és megalkotják az embert. Teremtsünk hát engedelmes és tisztelettudó lényeket, akik táplálnak és eltartanak minket. Így szóltak. Ezután következett a teremtés és a formálás. Földből és sárból alkották a húsát. De látták, hogy nem jó És az emberi alakokat fából azonnal elkészítették. Olyanok voltak, mint az emberek, beszéltek, mint az emberek, és benépesítették a föld színét. Éltek és sokasodtak, lányaik voltak, fiaik voltak a fából alkotott embereknek, de nem volt lelkük, nem volt értelmük, és nem emlékeztek a Teremtőre és az Alkotóra. Elfelejtették Égszívét, és ezért elveszítették kegyelmét. Égszíve vízözönt bocsátott rájuk, és a hatalmas vízözön a fából teremtett alakok fejére zúdult. a) Egy vagy több isten vett részt a teremtésben? b) Mi az, ami már a teremtés előtt is létezett? c) Milyen tevékenységgel történik a teremtés? d) Milyen sorrendben jelennek meg a dolgok a teremtés során? e) Miből teremtik az embert? f) Mi az ember teremtésének a célja?

7 A V I L Á G É S A Z E M B E R E K T E R E M T É S E 7 g) Mennyi idő alatt megy végbe a teremtés? h) Készítsetek folyamatábrát a cselekményről! Válasszatok szóvivőt, aki az ábra segítségével elmeséli a történetet! B) Olvassátok el a szöveget, és válaszoljatok a kérdésekre! A világ keletkezése (részlet a Kalevala című finn eposzból) Telt az idő egy darabig, Egy picinyke pillanatig, Kacsa jött, kecses madárka, Kóvályogva, karingálva, Földet néz, hol fészkelhetne, Helyet, hol lakása lenne. Száll keletre, napnyugtára, Száll éjszaki, déli tájra, Fészekföldet csak nem kaphat, Helyet bárha legrosszabbat, Fészkét ahol felüthesse Lakát hova helyezhesse. Ott szálldogál, repdesődik, Tanakodik, tépelődik: Szobámat ha rakom szélen, Habokon ha lakom lészen, Szél szobámat feldöntheti, Hab a házam elöntheti. Hát ekkor a Vízasszonya, Víz asszonya, ég leánya, Térdit tengerből emelé, Lapockáját hullám fölé, Hogy a réce ott fészkelne, Lakóhelyre, jóra lelne. A kecses kacsamadárka Ott repesve, szálldogálva,

8 8 s z ö v e g é r t é s s z ö v e g a l k o t á s 6. é v f o l y a m Észreveszi kék víz tükrén Vízasszonya térdit tüstént, Véli: pástos emelkedő, Gyepesedő kis dombtető. Csak repesget, csak szálldogál, A térdfőre lassan leszáll, Fészkit rajta meg is rakja, Arany tojást tojik abba, Arany tojást hat darabot, Hetediket vasbul valót. Kotlik, ül tojásit költve, Azt a térdfőt melengetve, Ül egész nap, másnap is ül, Harmadnap is azonfölül; Már akkor a Vízasszonya, Vízasszonya, ég leánya Érzi, hőség jön reája, Parázs minden porcikája, Véli, térde lángra lobban, Minden íze olvadóban. Itt a térdén egyet rándít, Minden tagján egyet rázint; Tojás mind a vízbe szédül, Tenger habjai közé dűl, Cserepekre hull csörögve, Száz darabra zúzik össze. ( ) Tört tojásnak alsó fele Válik alsó földfenékké, Tört tojásnak felső fele Fényes nappá fenn az égen, Fehérjének felső fele A halovány holddá lészen; Tojáson mi tarka rész volt, Égen csillag lesz belőle, Tojáson mi feketés volt, Lesz belőle ég felhője. Az idők így múlton múlnak, Öreg évek elvonulnak, Nap fiatal ékeskedvén; Úszik ám a Vízasszonya, Vízasszonya, ég leánya Ama csendes nagy vizeken, Homályos habok hegyiben. Előtte a vékony víz-ség, Megette a merő menny-ég. Esztendő kilenc már telve, A tizedik nyárra kelve

9 A V I L Á G É S A Z E M B E R E K T E R E M T É S E 9 Fölüti fejét a vízbül, Homlokát a habok közül, Akkor alkotásit kezdi, Teremtéseit teremti A sík tenger tág mezején, A temérdek víz tetején. Hol kezét kanyarította, Földfokot szakajt ki ottan, Ahol lába földet ére, Halas vermet vájt helyére; Hol alá-alábukott volt, Oda mélységeket módolt. Földnek fordul oldalaslag, Alacsony martok maradnak, Lába fordultába Lazacos hely lesz utána, Fejjel föld felé jutottan Kis öblöket alkot ottan. Úszik el a földtül aztán, Majd megáll a tenger síkján, A tengerbe sziklát szerze, Zátonyokat szóra szerte Hajók tönkre tételéül, Hajósok haló helyéül. (Vikár Béla fordítása) a) Milyen csodás lény segítségével jönnek létre a dolgok ebben a történetben? b) Mi az ő szerepe a teremtésben? c) Mi létezett már a teremtés előtt is? d) Miből eredezteti a világot a történet? e) Soroljátok fel, mi lett a tojás egyes részeiből!

10 10 s z ö v e g é r t é s s z ö v e g a l k o t á s 6. é v f o l y a m f) Mi lehet az oka annak, hogy éppen a tojásból teremti a népi képzelet a világot? g) Mennyi idő alatt megy végbe a teremtés? h) Keressétek meg a térképen Finnországot! Milyen földrajzi adottságok jelennek meg a teremtéstörténetben? i) Folyamatábrán vázoljátok a cselekményt, majd ennek segítségével mesélje el szóvivőtök, miről szól a finn teremtéstörténet! C) Olvassátok el a szöveget, és válaszoljatok a kérdésekre! Az égből hullott asszony (észak-amerikai mítosz) Réges-régen, mielőtt az emberek a Földön laktak, az égben éltek, ugyanis az égbolt fölött volt egy másik világ. Vadállatokkal népes erdők, tavak és folyók voltak ott, és emberek, akik falvakban települtek össze. Az egyik faluban élt egy fiatalasszony, Aténtszik. Nap mint nap kijárt a mezőre dolgozni, s a kutyája is vele tartott. A kutya szívesen szimatolt, csatangolt a környéken, s ilyenkor kiugrasztotta vackukból a vadakat. Egy napon Aténtszik éppen gyomlált, amikor dühös morgásra lett figyelmes a liget felől. Aggódva hívta kutyáját, de az eltűnt a sűrű bozótban. Nyomban ezután hangos ugatás hallatszott, majd egy súlyos, szőrös állat tört elő a bokrok árnyékából, egy medve, nyomában a kutyával. Bár Aténtszik nagyon félt, követte őket. Egy szakadék szélén bukkant rájuk. A medve szembefordult ellenfelével, míg háta mögött tátongott

11 A V I L Á G É S A Z E M B E R E K T E R E M T É S E 11 a mélység. Nem volt hova menekülnie. A kutya dühödten ugatott, majd a vadállat torkának ugrott, s mindketten belezuhantak a szakadékba. Aténtszik rémülten felkiáltott, majd a szakadék széléhez sietett, abban reménykedve, hogy egy ág vagy egy szikla fölfogta a kutyáját. Előrehajolt, de semmit sem látott, még a szakadék alját sem. Úgy tűnt neki, hogy feneketlen ez a mélység. Izgalmában egyre mélyebbre hajolt, míg aztán elveszítette egyensúlyát, és beleszédült a semmibe. Aténtszik hosszú ideig zuhant, zuhant lefelé. Nem is sejtette, hogy keresztülsiklott az égbolton tátongó résen. Messze, nagyon messze a világtól, ahonnan a fiatalasszony lezuhant, hatalmas óceán hömpölygött. Nem volt rajta egyetlen sziget, de még egy szikla sem, és partok sem szegélyezték. Mégsem volt teljesen elhagyatott. Itt élt a teknősbéka, a hód, a pézsmapocok és mindenféle más víziállat. A teknősbéka pillantotta meg először Aténtsziket. Még csak egy kis pont volt az égen, de a teknős azonnal sejtette, hogy valami szokatlan dolog történt. Miféle csoda ez? rikkantotta kíváncsian, s nagy hangon hívta társait. Gyertek gyorsan, gyertek már! Nézzétek csak, mi esett le hozzánk az égből! Úgy tűnik, valamiféle eleven teremtmény. A teknős híres volt hidegvéréről és nagy bölcsességéről. A többi állat megértette, hogy jelentős esemény tanúi lettek. De mit kezdjenek az égből pottyant ismeretlennel, hogyan fogadják? Mindannyian azon a véleményen voltak, hogy ez a levegőből érkező jövevény nem tudhat úszni, és azonnal meg fog fulladni. Hogyan lehetne megmenteni? S míg ők egymás szavába vágva tanácskoztak, Aténtszik vészesen közeledett az óceán felszínéhez. Ekkor a hód, farkával a vízre csapva, csendet parancsolt, s a teknőshöz fordult: Te vagy köztünk a legidősebb és a legbölcsebb. Én megbízom a te döntésedben. Cselekednünk kell, nem vesztegethetünk el több időt! jelentette ki a teknős. Készítsünk valami biztos pontot az óceán felszínén, ahol ez a különös állat megvetheti a lábát. Merüljetek le gyorsan az óceán fenekére, és hozzatok fel annyi földet, amennyit csak tudtok! Így is tettek. A pézsmapocok és a vidra többször is lemerült a tenger mélyére, a hód pedig széles farka segítségével egyengette a földet a teknős páncélján. Apránként fölépítettek egy kis szigetet az óceán színén. Mikor elkészültek, a vízimadarak fölröppentek Aténtszik fogadására, csőrük hegyével megtámasztották, és úgy irányították, hogy puhán szálljon le az előre elkészített szilárd talajra. A fiatalasszony így baj nélkül ért földet. Az állatok által épített kis sziget volt az első szárazföld bolygónkon, s Aténtszik volt rajta az első ember. A szigetecske később nőni kezdett, s minden irányban kiterjeszkedett, míg végül az óceán nagy részét beborította. Aténtszik egy kislánynak adott életet, akinek aztán ikerfiai születtek, a nyugati szél gyermekei. Mindkettő alakított a világon, de úgy, ahogyan az ellentétes természetüknek megfelelt. Egyikük megteremtette mindazt, ami jó az embereknek, a nyarat, a fényt, a termékenyítő esőt, a másik a hideget, a szárazságot és a sötétséget. Az ikrek és nagyanyjuk, Aténtszik számos észak-amerikai törzs őse. a) Hány rétegű világot képzelhetünk el ebből a teremtéstörténetből? Melyek ezek? b) Közreműködik-e a teremtésben valamilyen isteni erő?

12 12 s z ö v e g é r t é s s z ö v e g a l k o t á s 6. é v f o l y a m c) Milyen események hatására kezdődik el a Föld teremtése? d) Minek az eredetére keres választ a történet? e) Milyen lényeknek van szerepük a teremtésben? f) Mi létezett a Föld kialakulása előtt? g) Mire következtethetünk a történet alapján: mi tartja a Földet? h) Ábrázoljátok folyamatábrán az eseményeket, majd ennek segítségével mesélje el szóvivőtök, miről szól a történet! D) Olvassátok el az alábbi germán történeteket, és válaszoljatok a kérdésekre! A világ keletkezése A régi időkben semmi sem volt, Nem volt sem homok, sem tenger, Sem sós habok, Nem volt föld, nem volt fenn ég. Nem zöldült a fű még, Ásított a semmi.

13 A V I L Á G É S A Z E M B E R E K T E R E M T É S E 13 A határtalan semmiben élt a titokzatos világszellem, akit soha élő ember szeme meg nem pillantott. Ő teremtette messze északon a Ködök Birodalmát és délen a Muspellt, a Tűz Országát. A Ködök Birodalmában kút keletkezett, s ebből tizenkét folyam eredt: Hűvös, Harci, Vágy, Rohanó és a többiek. Ezek a folyamok jéggé váltak, s lassan kitöltötték a mély szakadékokat. A Tűz Birodalmából pedig forró lég és tüzes szikra áradt. Ott, ahol a forró levegő a fagyos folyamokkal összetalálkozott, megolvadt a jég, és az olvadó cseppekből egy óriás keletkezett: Ymir. Ez az Ymir a déróriások ősatyja, gonosz, félelmetes teremtés volt. Gylfi király most arról érdeklődött, hogy mit evett ez az Ymir, mivel táplálkozott. Megtudta, hogy a Köd Birodalmából áradó dér és a Tűz Országából jövő meleg találkozásánál egy óriási tehén is keletkezett, ennek a tejéből lakott jól Ymir és népe. Az óriás tehén nyalta, nyalogatta a sós dérsziklákat, s íme, a sziklák emberi formát öltöttek, kilépett belőlük a fenségesen szép Bur isten. Bur isten gyermekei óriáslányokkal házasodtak össze, s isteni gyermekeket hoztak a világra: az első gyermek Odin volt, a legbölcsebb, leghatalmasabb az istenek között. Később harc támadt az istenek és a déróriások között. Az istenek győzedelmeskedtek, s csak egyetlen óriáspár menekült meg a csatából. Tőlük származnak a későbbi óriások. Ezután az istenek Ymirből, az ősi jégóriásból megalkották a földet. Koponyájából lett az ég; négy sarkán négy törpe állott: Kelet, Nyugat, Észak és Dél. Csontjából keletkeztek a hegyek, véréből a tenger és a tavak, hajából a fák és a bokrok, fogából a kőgörgetegek és a sziklák. Szemöldökei falat alkottak, s ez választotta el a szárazföldet a tengerektől. Az északi szigeteken telepedtek le az óriások. A szárazföldet Midgardnak nevezték, ez lett az emberek lakóhelye, az istenek pedig Aszgardban építettek maguknak palotát. Az ember teremtése Ég és föld, felhők és tengerek már elváltak egymástól, de még sötét volt mindenütt. Ekkor Odin így szólt fivéreihez: Menjünk el Muspellbe, a Tűz Országába, ahol Surt kivont karddal állt őrt. Fogjunk néhány szikrát, s tegyük fel az égre. Úgy is tettek, ahogy Odin mondta. A Tűz Országából felfogott szikrából lett a nap, a hold és a csillagok. Csakhogy ezek eleinte nem tudták még, hogy milyen úton kell járniuk, egészen addig, míg az istenek pályát nem szabtak nekik. Gylfi királyfi figyelmesen hallgatta mindezt, majd így szólt: Nagy dolog volt, hogy földet és eget teremtettek, és megszabták a nap és az éj idejét. De vajon hogy keletkeztek az emberek? Erre a következő választ kapta: Egy napon a három isteni fivér a tengerparton haladva két fatörzset talált. Ezekből lettek az első emberek. Odin isten életet lehelt beléjük, Hönir isten értelmet adott nekik, és járni tanította őket, Loki isten pedig kiformálta arcukat, s megtanította őket látni, hallani és beszélni. Ezután ruhát készítettek az embereknek, s elnevezték a férfit Aszkrnak, a nőt pedig Emblának. Tőlük származik minden ember. a) Isten vagy istenek alkották a világot a történet szerint?

14 14 s z ö v e g é r t é s s z ö v e g a l k o t á s 6. é v f o l y a m b) Mi létezett a világ teremtése előtt? c) Milyen fontosabb események előzték meg a Föld teremtését? d) Sorold fel, Ymir mely testrészei mivé lettek a teremtés során! e) Miből lettek az emberek? f) Mely istenek hogyan játszottak szerepet az ember formálásában? g) Folyamatábrán vázoljátok fel a történet legfontosabb eseményeit, majd ennek segítségével meséljétek el, miről szól a germán teremtéstörténet!

15 A V I L Á G É S A Z E M B E R E K T E R E M T É S E A történetek elolvasása után rögzítsétek tapasztalataitokat a következő táblázatban! Mi létezett már a világ keletkezése előtt is? Milyen lények vehetnek részt a teremtésben? Hány világréteg létezik? Hogyan teremtik az embert? Mi az ember megteremtésének célja? Gondolkodjatok az alábbi kérdéseken! a) Mi a közös az olvasott történetekben? b) Keressétek meg a térképen azokat a helyeket, ahonnan származhatnak! c) Mi lehet az oka, hogy egymástól távoli helyeken születtek, mégis ugyanarról szólnak? d) Mi lehetett az ember célja az ilyen történetek megalkotásával?

16 16 s z ö v e g é r t é s s z ö v e g a l k o t á s 6. é v f o l y a m A mítosz görög eredetű szó, jelentése: történet, monda, egy történet elbeszélése. A mítoszok az írásbeliség előtti korokban keletkeztek. Leggyakrabban a világ (s benne az ember) keletkezéséről, természeti jelenségekről, istenekről, többnyire isteni eredetű, emberfeletti képességű hősökről szólnak. Egy-egy történet elbeszélése segítségével választ adnak az embert leginkább érdeklő, de megmagyarázhatatlannak tűnő jelenségekre. A mítoszok összessége a mitológia. e) Válassz ki egyet az olvasott történetek közül, és készíts hozzá illusztrációt!

17 2. A v i l á g t e r e m t é s e 1. Nézzétek meg Michelangelónak a Vatikánban található Sixtuskápolna mennyezetére festett freskójának egy részletét! Milyen jelenetre ismertek a festményről? a) Kik a képen látható szereplők? b) Miről szól a történet? c) Hol olvasható? d) A Biblia nem ezzel a történettel kezdődik. Vajon milyen esemény előzi meg? 2. Olvassátok el a bibliai teremtéstörténetet, és válaszoljatok a kérdésekre! A világ teremtése (A Teremtés könyve, Mózes I.) 1. Kezdetkor teremtette Isten az eget és a földet. A föld puszta volt és üres, sötétség borította a mélységeket és Isten lelke lebegett a vizek fölött. Isten szólt: Legyen világosság, és világos lett. Isten látta, hogy a világosság jó. Isten elválasztotta a világosságot a sötétségtől. A világosságot nappalnak nevezte Isten, a sötétséget pedig éjszakának. Azután este lett és reggel: az első nap. Isten újra szólt: A vizek közepén keletkezzék szilárd boltozat, és alkosson válaszfalat a vizek között. Úgy is lett. Isten megalkotta a szilárd boltozatot, és elválasztotta vele a boltozat fölötti és a boltozat alatti vizeket. Isten a boltozatot égnek nevezte. Erre este lett és reggel: a második nap. Isten ismét szólt: Gyűljenek össze az ég alatti vizek egy helyre, és emelkedjék ki a száraz. Úgy is történt. Isten a szárazat földnek nevezte, az összefolyt vizeket pedig elnevezte tengernek. Isten látta, hogy ez jó. Akkor megint szólt Isten: Teremjen a föld zöldellő növényeket, amelyek

18 18 s z ö v e g é r t é s s z ö v e g a l k o t á s 6. é v f o l y a m termést hoznak, és fákat, amelyek magot rejtő gyümölcsöt teremnek a földön. Úgy is lett. A föld zöldellő növényeket termett, amelyek termést hoznak fajuk szerint, és fákat, amelyek gyümölcsöt érlelnek, amelyben magvak vannak, a fajtának megfelelően. Isten látta, hogy ez jó. Este lett és reggel: a harmadik nap. Akkor megint szólt Isten: Legyenek világító testek az égbolton, s válasszák el a nappalt az éjszakától. Ezek határozzák meg az ünnepeket, a napokat és az éveket. Fényeskedjenek az égbolton s világítsák meg a földet. Úgy is lett. Isten megteremtette a két nagy világítót. A nagyobbik világítót, hogy uralkodjék a nappalon, és a kisebbik világítót, hogy uralkodjék az éjszakán, s hozzá még a csillagokat. Isten az égboltra helyezte őket, hogy világítsanak a földnek, uralkodjanak a nappal és az éjszaka fölött, s válasszák el a világosságot meg a sötétséget. Isten látta, hogy ez jó. Este lett és reggel: a negyedik nap. Isten szólt: A vizek teljenek meg élőlények sokaságával, az égen, a föld felett pedig röpködjenek madarak. Úgy is történt. Isten megteremtette fajtájuk szerint a nagy tengeri állatokat és mind az élőlényeket, amelyek mozognak vagy a vízben úszkálnak. És a röpködő madarakat is, ugyancsak fajtájuk szerint. Isten látta, hogy ez jó. Isten megáldotta őket és így szólt: Legyetek termékenyek, szaporodjatok, lepjétek el a tengerek vizét, s a madarak is szaporodjanak a földön. Este lett és reggel: az ötödik nap. Aztán szólt Isten: Hozzon létre a föld élőlényeket fajuk szerint: háziállatokat, csúszómászókat és mezei vadakat fajuk szerint. Úgy is történt. Isten megteremtette a mezei vadakat fajuk szerint, a háziállatokat fajuk szerint és az összes csúszómászót a földkerekségen, fajonként. Isten látta, hogy ez jó. Isten újra szólt: Teremtsünk embert képmásunkra, magunkhoz hasonlóvá. Ők uralkodjanak a tenger halai, az ég madarai, a háziállatok, a mezei vadak és az összes csúszómászó fölött, amely a földön mozog. Isten megteremtette az embert, saját képmására alkotta, férfinak és nőnek teremtette. Isten megáldotta őket, Isten szólt hozzájuk: Legyetek termékenyek, szaporodjatok, töltsétek be a földet és vonjátok uralmatok alá. Uralkodjatok a tenger halai, az ég madarai és minden állat fölött, amely a földön mozog. Azután ezt mondta Isten: Nézzétek, nektek adok minden növényt az egész földön, amely magot terem, és minden fát, amely magot rejtő gyümölcsöt érlel, hogy táplálékotok legyen. A mező vadjainak, az ég madarainak s mindennek, ami a földön mozog és lélegzik, minden növényt táplálékul adok. Úgy is történt. Isten látta, hogy nagyon jó mindaz, amit alkotott. Este lett és reggel: a hatodik nap. 2. Így készült el a föld és az ég minden bennelevővel együtt. Isten a hetedik napon befejezte művét, amit alkotott. A hetedik napon megpihent munkája után, amit végzett. Isten megáldotta és megszentelte a hetedik napot, mert azon megpihent egész teremtő munkája után. Ez a története az ég és a föld teremtésének, ahogy az lefolyt. A második teremtéstörténet, a Paradicsom Azon a napon, amikor az Úristen a földet és az eget megalkotta, még nem volt a földön semmiféle vad bozót, és nem nőtt semmiféle mezei növény, mert az Úristen még nem adott esőt a földnek, s nem volt ember sem, hogy a földet művelje. Egyszer pára szállt fel a földről, és megáztatta a föld egész felszínét. Akkor az Úristen megalkotta az embert a föld porából és orrába lehelte az egész leheletét. Így lett az ember élőlénnyé. Az Úristen kertet telepített Édenben, keleten és oda helyezte az embert, akit teremtett. És az Úristen a földből mindenféle fát sarjasztott, ami tekintetre szép és táplálkozásra alkalmas; azután kisarjasztotta az élet fáját a kert közepén, meg a jó és a rossz tudásának a fáját. Egy Édenben eredő

19 A V I L Á G T E R E M T É S E 19 folyó öntözte a kertet, s ott négy ágra szakadt. Az egyiknek a neve: Pison: ez átfolyik Havilla egész földjén, ahol arany található. Ennek az országnak aranya kiváló, van ott még bdellium és onixkő is. A második folyó neve: Gichon, ez öntözi Kus egész földjét. A harmadik folyó neve: Tigris, ez Aszszurtól keletre folyik. A negyedik folyó az Eufrátesz. Az Úristen vette az embert és Éden kertjébe helyezte, hogy művelje és őrizze. Az Úristen parancsot adott az embernek: A kert minden fájáról ehetsz. De a jó és a rossz tudás fájáról ne egyél, mert amely napon eszel róla, meghalsz. Azután így szólt az Úristen: Nem jó az embernek egyedül lennie. Alkotok neki segítőtársat, aki hasonló hozzá. Az Úristen megteremtette még a földből a mező minden állatát s az ég minden madarát. Az emberhez vezette őket, hogy lássa, milyen nevet ad nekik. Az lett a nevük, amit az ember adott nekik. Az ember tehát minden állatnak, az ég minden madarának és a mező minden vadjának nevet adott. De a maga számára az ember nem talált segítőtársat, aki hasonló lett volna hozzá. Ezért az Úristen álmot bocsátott az emberre, s amikor elaludt, kivette egyik oldalcsontját, s a helyét hússal töltötte ki. Azután az Úristen az emberből kivett oldalcsontból megalkotta az asszonyt és az emberhez vezette. Az ember így szólt: Ez már csont a csontomból és hús a húsomból. Asszony a neve, mivel a férfiből lett. Ezért a férfi elhagyja apját és anyját és feleségéhez ragaszkodik, s a kettő egy test lesz. Mind az ember, mind az asszony meztelen volt, de nem szégyenkeztek egymás előtt. (Gál Ferenc fordítása) A) Válaszoljatok a kérdésekre! a) Isten vagy istenek vesznek részt a teremtésben? b) Hány nap alatt zajlott a teremtés? c) Vázold fel a teremtés sorrendjét! d) A teremtés egy része szétválasztás, más része feldíszítés. Melyek ezek a részek?

20 20 s z ö v e g é r t é s s z ö v e g a l k o t á s 6. é v f o l y a m e) Milyen tevékenységgel történik a teremtés? f) Mi áll a második teremtéstörténet középpontjában? B) Töltsétek ki az alábbi táblázatot! a z e l s ő t e r e m t é s - történet a második t e r e m t é s - történet A teremtés ideje Az ember teremtésének módja A nő teremtése A nő teremtésének célja Az ember és más élőlények teremtésének sorrendje Az ember teremtésének célja

21 A V I L Á G T E R E M T É S E 21 C) Válaszoljatok a kérdésekre! a) Miért nevezhetjük az első teremtéstörténetet piramisszerűnek? b) Milyen ismétlődő elemek teremtik meg a szöveg ritmusát? Milyen szavak ismétlődnek? Milyen szerkezetek ismétlődnek? Melyik nép teremtéstörténetében találkozhattál már hasonló ismétlődésekkel? 3. Nézzétek meg Michael Wolgemut A hat nap műve című illusztrációját!

22 22 s z ö v e g é r t é s s z ö v e g a l k o t á s 6. é v f o l y a m Michael Volgemut ( ) A hat nap műve a) Mit gondoltok, mi okozhat nehézséget, ha egy képzőművész a bibliai teremtéstörténet eseményeit kívánja ábrázolni? b) Hogyan oldja meg a művész ezt a problémát a fenti illusztráción? c) Magyarázzátok meg a mű címét! d) Adjatok címet az egyes képkockáknak! 1. 2.

23 A V I L Á G T E R E M T É S E e) Meséljétek el a teremtéstörténetet saját szavaitokkal az illusztráció alapján! f) Egészítsétek ki a sorozatot egy hetedik képkockával! 4. A hetes szám különösen fontos szerepet kap a Biblia teremtéstörténetében! A) Gyűjtsétek össze, milyen helyzetekben, kifejezésekben, szólásokban találkozunk a hetes számmal! A szólásoknál magyarázatot is adjatok! B) Olvassátok el az alábbi részletet O. Nagy Gábor Mi fán terem? című könyvéből, és válaszoljatok a kérdésekre! Hogy miért éppen heten vannak a gonoszok, az ördögök, a boszorkányok, azt akkor értjük meg, ha arra gondolunk, hogy a mesebeli sárkánynak is hét feje van, a mese hőse hetedhét országon is

24 24 s z ö v e g é r t é s s z ö v e g a l k o t á s 6. é v f o l y a m el tud jutni hétmérföldes csizmájával; hétpecsétes titokról beszélünk, és hetedik mennyországról, hét országra szóló a lakodalom, és aki már messze van, az a hetedik határban jár. Az ókorban is a világ hét csodáját emlegették, és a hónapot is hetekre osztották fel. Mindez azzal van kapcsolatban, hogy a primitív népek egyes számoknak, elsősorban a 7-nek, azután a 3-nak, a 9-nek és a 12-nek titokzatos jelentőséget, szimbolikus értékeket tulajdonítottak. Hogy mi ennek a számmisztikának a végső magyarázata, arra már manapság, e hiedelem keletkezése után sok ezer évvel nem lehet biztos feleletet adni. Mindenesetre figyelmet érdemel az a feltevés, hogy a hetes szám szimbolikus misztikus értéke összefügg a mai tízes számrendszerben való számolástól eltérő, hajdani más számrendszerek használatával. Joggal feltehető ugyanis, hogy a régi ötös, húszas és hatvanas számrendszereken kívül valamikor, a történelem előtti időkben hetes számrendszerrel is kísérletezett az emberiség, és mivel ebben a 7 volt a mai 10-nek megfelelő első nagyobb egység, a hetes számnak különös jelentőséget tulajdonítottak; a nagyság vagy befejezettség, a zártság szimbólumát látták benne. Abban, hogy a hetes szám ilyen nagy jelentőséget kapott a régiek tudatában, valószínűleg annak van a legnagyobb szerepe, hogy az időszámításnak már a legrégibb időben is a hét napból álló naptári hét volt az alapja. a) Mi magyarázza a hetes szám különös jelentőségét? b) Minek a szimbóluma volt a hetes? c) A szövegben szereplő példák közül melyek szoktak a mesékben előfordulni? d) Mit jelentenek a következő kifejezések? Alkossatok velük egy-egy mondatot! hétpecsétes titok Jelentése: Mondatban: a hetedik mennyországban érzi magát Jelentése: Mondatban:

25 A V I L Á G T E R E M T É S E Nézzétek meg Michelangelo Ádám teremtése című festményét! a) A teremtés mely pillanatát ábrázolja a festő? b) Miben felel meg a kép a Bibliában olvasott szövegnek, és miben tér el attól? Megfelelések: Eltérések: c) Ki a két főalak? d) Hol fekszik Ádám, és hol az Úr? e) Milyen színeket látunk az egyik, milyeneket a másik alak körül? Mi lehet ennek a jelentése?

26 26 s z ö v e g é r t é s s z ö v e g a l k o t á s 6. é v f o l y a m f) Milyen kapcsolatot fedeztek fel Wolgemut illusztrációja és Michelangelo festménye között? 6. Hallgassátok meg Richard Strauss Imigyen szóla Zarathustra című művének bevezető tételét! Olvassátok el Trencsényi-Waldapfel Imre magyar ókortudós népszerű összefoglalójának rövidített változatát! Istenek születése (görög mítosz) Kezdetben csak Khaosz, a tátongó üresség létezett. Belőle vált ki Erebosz, az alvilági sötétség és Nüx, a fekete Éjszaka. Aztán megszületett Gaia, a széles mellű Föld, a világmindenség megingathatatlan alapja, s önmagából hívta létre Uranoszt, az Eget. Akkor már megjelent a világban minden élet ősforrása, a Szerelem. Az Ég a Föld után kívánkozott, s Gaia a százkezű Hekatonkheireket, az egyszemű Küklopszokat és a Titánokat hozta a világra. Ókeanosz volt a legidősebb a titánok közül, Kronosz a legfiatalabb. ( ) Ókeánosz felesége volt Thétüsz, Kronoszé pedig Rheia. ( ) De Gaia hiába szülte meg gyermekeit, Uranosz bilincsbe verte az egyszemű és a százkezű óriásokat, és az Alvilág legsötétebb mélyére taszította őket. ( ) Végül is Gaia elkeseredetten fordult gyermekeihez: Hallgassatok rám, gyermekeim, és álljatok bosszút kegyetlen atyátokon! Félelem fogta el a Titánokat, egyik sem mert szólni, csak Kronosz, a legfiatalabb vállalta, hogy eleget tesz anyja felszólításának, hiszen Uranosz maga idézte fel maga ellen Gaia és gyermekei haragját. Éles sarlót vett át anyjától, lesbe állt, és váratlanul súlyos sebet ejtett Uranoszon. Az Égnek a földre cseppenő véréből esztendőre megszülettek a bosszúálló Erinnüszek, abból pedig, ami a tenger habjaira hullott, Aphrodité, a Szerelem szépséges istennője támadt életre, s kagylóhéjban hajózott Küthéra, majd innét Küprosz szigetére. Kronosznak és Rheiának három leánya született, Hesztia, Déméter és Héra, meg három fia, Hádész, Poszeidón és Zeusz. De Kronosznak atyja, Uranosz átka járt az eszében, amely kimondta, hogy őt is saját gyermeke fogja legyőzni. Ezért gyermekeit, amint megszülettek, sorra lenyelte. Nem tudott ebbe belenyugodni Rheia, s mikor legkisebb fiát, Zeuszt hozta világra, elhatározta, hogy megmenti az életét. Követ pólyált be újszülött gyermeke helyett, azt adta át Kronosznak, Kronosz le is nyelte. Zeuszt pedig elrejtette Kréta szigetén, a Dikté-hegy barlangjában. ( ) Mert Zeuszra várt a legnagyobb hatalom, ő lett az istenek és emberek atyja, miután felnőtt, és beteljesítette az átkot, amelyet Kronoszra kimondott Uranosz. Ókeánosz leánya, Métisz, az Ész istennője látta el tanácsokkal, ő adta Zeusznak a varázsszert is, amellyel Kronoszt arra kényszerítette, hogy visszaadja lenyelt gyermekeit. Azok sorra ki is léptek a napfényre atyjuk gyomrából, de

27 A V I L Á G T E R E M T É S E 27 születésük rendjét megfordítva: elsőnek a bepólyált kő, utolsónak Hesztia. Ezért Hesztia a házi tűzhely istennője a legidősebb és a legfiatalabb isten egy személyben. Így Zeusz, a legkisebb fiú visszahozta az életbe idősebb testvéreit, s most már velük együtt küzdött meg Kronosszal a világ uralmáért. Kronoszt támogatták a Titánok, csak Ókeánosz állt félre a harctól, a leánya, Sztüx pedig, az Alvilág folyója négy gyermekével, a Győzelemmel, az Erővel, a Féltékenységgel és az Erőszakkal Zeuszt segítette, ezért kapta jutalmul, hogy a legszentebb eskü az ő nevét idézze. Prométheusz, Iapetosz fia is Zeusz és a többi fiatal isten oldalára állt, mert anyja, Themisz időben kioktatta. Hasznát vette Zeusz Prométheusz bölcs tanácsainak. Felhozta a Tartaroszból a Küklópszokat, akik akkor kovácsolták számára a villámot, Hádész számára pedig a láthatatlanná tévő sisakot, Poszeidón számára a háromágú szigonyt. Ilyen fegyverek segítségével győzték le Zeusz és testvérei Kronoszt és a Titánokat, majd maguk között osztották fel a világot. Zeusznak jutott az Ég, Poszeidónnak a tenger és Hádésznak a föld mélyén az Alvilág. A Titánokat pedig Zeusz letaszította a Tartaroszba, és a Hekatonkheireket, a százkezű óriásokat rendelte az őrizetükre. Utóbb Kronosznak megkegyelmezett, felengedte a Tartaroszból, de száműzte, és messze Nyugaton, a Boldogok Szigetein, az üdvözült halottak fejedelmévé tette. Akkoriban, amikor a Titánok harca folyt, már tele volt a világ istenekkel. És minden isten megszületése teljesebbé tette a világot valamivel, ami addig hiányzott. ( ) Háromszáz évig szerették egymást Zeusz és Héra, amíg egymáséi lehettek; az ő gyermekeik voltak Árész, a háború istene, Hébé, az ifjúság istennője, valamint Eileithüa, aki az újszülötteket segítette a világra. Héra hű feleség volt, s féltékenyen nézte, ha Zeusz más istennőket vagy éppen földi halandó leányokat ajándékozott meg szerelmével. Anya nélkül született Zeusz legkedvesebb gyermeke, Pallasz Athéné, az okos szűz, a városok védője, minden szép mesterség tudója és minden tudomány pártfogója. Apja fejéből pattant ki teljes fegyverzetben, sugárzó szépségben, a Nap is megállította gyors fogatát az égen, hogy meg csodálja, amikor megszületett. Az Olümposz valamennyi istene örült neki, csak Héra nézte ezt is féltékenyen, s eltökélte, ha Zeusz nélküle hozta világra leányát, ő is fiat fog szülni apa nélkül. Hát úgy is tett, amint mondta; így született Héphaisztosz, de olyan csúf volt, hogy maga Héra is elborzadt látásán, s hogy ki ne nevessék a többi istenek, lehajította az Olümposzról. Még szerencse, hogy a tengerbe esett, ahol a Néreiszek Thétisz és nővérei szelíden karjaik közé fogták, és felnevelték. Örökké sánta maradt, de a kovácsmesterséget nagyszerűen értette, először a tenger mélyén, egy barlangban, jótevői, a Néreiszek számára készített mindenféle drága ékszert, majd visszatért az Olümposzra, itt állította fel ragyogó kovácsműhelyét, és az isteneknek emelt fényes palotát. ( ) Az Olümposz égbe nyúló csúcsán épült palotáikból figyelik a halhatatlan istenek a világot, és féltékenyen ügyelnek a rendre, hogy a Nap, a Hold és a csillagok a számukra kiszabott pályán járjanak örökké, és semmi ne lépje túl a mértéket. ( ) De még nem mutattak be áldozatokat és nem énekeltek himnuszokat az isteneknek, a világmindenség szépsége tanúk nélkül maradt, és a földet nem szántotta fel senki, városok nem épültek, és a tengert sem járták be karcsú hajók, mert nem voltak emberek. Prométheusz végre a phókiszi Panopeusz környékén alkalmas anyagot talált, és Pallasz Athéné segítségével abból formálta meg az első embereket. Tudatlanok voltak eleinte ezek az emberek, nem sokban különböztek az állatoktól, csak gyöngébbek és védtelenebbek voltak a legtöbbnél. Homályos barlangok mélyébe húzódtak vagy a földbe ásták magukat, mint a hangyák, amit láttak, nem értették, amit hallottak, nem fogták fel, öntudatlanul élték végig életüket, mint az álomképek. Ették, amit véletlenül találtak, a jövőre nem gondoltak, s ha veszély támadt reájuk eső és fagy és vadállat, nem tudtak védekezni ellene.

28 28 s z ö v e g é r t é s s z ö v e g a l k o t á s 6. é v f o l y a m Már-már kipusztulás fenyegette az emberi fajtát, amikor Prométheusz lelopta számukra az égből a tüzet, amely idáig csak az olümposzi istenek tulajdona volt. A tűz segítségével az emberek megtanulták a mesterségeket, az anyag megmunkálását és a fémek feldolgozását, téglát égettek és házat építettek, mindenféle hasznos szerszámot készítettek maguknak, s amint munka közben fokról fokra ügyesedett a kezük, egyre világosabb lett az értelmük is. A tűz használata során az emberi öntudat szikrája is fellobbant bennük, megfigyelték az évszakok váltakozását, és ahhoz alkalmazkodva művelték a földet. Megismerkedtek a szerszámokkal és a csillagok világával, a betűvetéssel, a költészettel, megtalálták erdő-mező füvei között az orvosságot a betegségek ellen, megtanulták, hogy kell szekerük elé lovat és hajóik elé vitorlát dagasztó szeleket fogni. Messzelövő íjjal és nyilakkal felfegyverkezve nemcsak védekezni tudott az ember, hanem az elejtett vad sűrű bundáját is megszerezte magának, védelmül a hideg ellen. Prométheusz ajándékának, a tűznek köszönhette az ember, hogy kiemelkedett az állatok sorából, sőt a természet más erőivel együtt az állatokat is a maga szolgálatába kényszeríthette. Még arra is megtanította Prométheusz, hogyan lehet madarak röptéből, az áldozati állat beleiből, álomképekből és más előjelekből a jövőre következtetni, de ügyelt arra, hogy senki ne lássa meg halála napját előre, nehogy reményét veszítse, amíg él. Zeusz féltékenyen látta, hogy a tűz a halandók birtokába került. Haragosan megfenyegette Prométheuszt: Iapetosz fia, hiába vagy mindenkinél ravaszabb! Most örülsz, hogy engem kijátszottál, de még megkeserülöd te is, és az emberek is megfizetnek érte! Olyan ajándékot küldök nekik, amit mindnyájan szeretni fognak, és észre sem veszik, hogy a saját szerencsétlenségüket ölelik benne. Így szólt és nevetett az istenek és az emberek atyja, s meghagyta Héphaisztosznak, a kovácsmesternek, hogy gyúrjon össze gyorsan földet vízzel, és abból formáljon istennőkhöz hasonló szépséges alakot. ( ) Pandórának, mindenki által megajándékozottnak nevezték el, mert az Olümposz minden lakója ajándékozott neki valamit. S Hermészre bízta Zeusz, hogy vigye ajándékba Prométheusz testvéréhez, Epimétheuszhoz. Epimétheuszt jó előre figyelmeztette Prométheusz, hogy ne fogadjon el semmit Zeusztól, de Epimétheusz megfeledkezett az intelemről, befogadta házába Pandórát, az első asszonyt, s csak amikor már ott volt a baj, akkor kapott észbe. Jókora agyaghombárok álltak Epimétheusz háza körül, felében-harmadában a földbe süllyesztve. Az egyikben gabona volt, a másikban must vagy olaj, így Pandóra mindent megtalált férje házánál, ami csak kellett. Egyetlen hombártól tiltotta Epimétheusz az asszonyt, de hiába, mert Pandóra oldalát fúrta a kíváncsiság: ugyan mi lehet benne? Egy óvatlan pillanatban leemelte a hombár fedelét, hát a sokféle baj kirepült belőle az emberek közé, akik eddig gond nélkül éltek. Kirepült a hombárból a Fáradtság, a Betegség, az Öregség; Pandóra ijedten csukta vissza a fedelet, de már késő volt, csak a Remény volt már a hombárban, amikor újra lezárult a nyílása. Azóta kell az embereknek fáradságos munkával keresniök meg a mindennapi kenyeret, és azóta töri meg tagjaikat a betegség és az öregség. Így büntette meg Zeusz az embereket, amiért elfogadták a tüzet Prométheusz kezéből. De kegyetlenül megbüntette Prométheuszt is: megparancsolta Héphaisztosznak, hogy a föld peremén, ember nem járta pusztaságban egy sziklához láncolja. Később a Kaukázus egyik sziklájához láncoltatta, s egy vérengző sast rendelt oda, hogy csőrével hasítsa fel Prométheusz keblét, és napról napra megújuló máján lakmározzék. (Trencsényi-Waldapfel Imre: Görög regék című műve alapján)

29 A V I L Á G T E R E M T É S E Nemzedékek a) Rajzold meg a családfádat! Nagyszüleiddel kezdd a sort! I. nemzedék (nagyszülők) II. nemzedék (szülők) III. nemzedék (unokák) b) Helyezzétek el az alábbi isteneket a saját családfájukon! Hádész, Rheia, Zeusz, Poszeidón, Gaia, Kronosz, Déméter, Uranosz, Héra, Hesztia I. nemzedék (ősszülők nemzedéke): II. nemzedék (titánok nemzedéke): III. nemzedék (az istenek nemzedéke):

30 30 s z ö v e g é r t é s s z ö v e g a l ko t á s 6. é v fo l y a m 8. Kire ismersz az alábbi képen? Miről ismertél rá? 9. A görög mitológiában a teremtés istenek születésén és istenek harcán keresztül vezetett. a) Miért tört ki viszály az első és a második istennemzedék között? b) Kik álltak a konfliktus középpontjában?

31 A V I L Á G T E R E M T É S E 31 c) Mivel magyarázhatjuk Uranosz viselkedését? d) Mi okozza a konfliktust a második és harmadik istennemzedék között? e) Mi magyarázza Kronosz viselkedését gyermekeivel szemben? f) Miben hasonlít Zeusz helyzete a népmesékre? 10. Készíts elő pároddal egy rövid párbeszédet Rheia és Kronosz között, amely Zeusz születése előtt zajlik! A párbeszéd fejezze ki mindkét szereplő lehetséges gondolatait és érzelmeit! 11. Válassz az alábbi témák közül, és készíts fogalmazást! a) Készíts riportot egy résztvevővel az istenek harcáról! b) Készíts újsághírt az istenek harcáról! c) Írj mondatos fogalmazást Amikor szembe akartam szállni a sorssal címmel!

32 32 s z ö v e g é r t é s s z ö v e g a l k o t á s 6. é v f o l y a m d) Nézzetek meg egy jelenetet a Gyűrűk ura című filmből, amely szintén bemutat néhány mitikus lény közötti harcot! Milyen a filmbeli küzdelem az általad rajzolthoz képest? Figyeljétek meg, a film milyen eszközökkel képes ábrázolni a csata mitikus erejét! 12. Prométheusz A) Vázoljátok fel T-táblázatban, milyenek voltak az emberek, mielőtt Prométheusz elhozta nekik a tüzet, s milyenek lettek utána! AZ EMBEREK M I E L Ő T T P R O M É T H E U S Z ELHOZTA NEKIK A TÜZET M I U T Á N P R O M É T H E U S Z ELHOZTA NEKIK A TÜZET

33 A V I L Á G T E R E M T É S E 33 B) Válaszoljatok a kérdésekre! a) Miképpen változott meg az emberi nem Prométheusznak köszönhetően? b) Melyik bibliai történetben esik át hasonló változáson az ember? c) Idézzétek fel, a Bibliában mi az az esemény, amely megváltoztatja az embert! 13. Zeusz és Prométheusz A) Fogalmazzátok meg Zeusz belső hangját, amint Prométheusz tevékenységét figyeli! B) Zeusz kétszer kerül ebben a történetben valamilyen konfliktus középpontjába: egyszer Kronosszal, egyszer pedig Prométheusszal. Hasonlítsátok össze cselekedeteinek, gondolatainak mozgatórugóit az első és a második helyzetben! A csoporttal egyeztetve vázoljátok T-táblázatban, milyennek látod őt e két helyzetben! Véleményeteket támasszátok alá érvekkel!

34 34 s z ö v e g é r t é s s z ö v e g a l k o t á s 6. é v f o l y a m zeusz konfliktusa kronosszal PROMÉTHEUSszal C) Fogalmazzátok meg Prométheusz belső hangját: mit gondolhat, amikor észreveszi, hogy Zeusz rossz szemmel nézi az emberek iránti segítőkészségét!

35 A V I L Á G T E R E M T É S E Melyik bibliai történet motívumait fedezhetjük fel Pandóra történetében? Írjátok be a táblázatba a két történet hasonló motívumait! 15. Gyűjtsetek információkat a tizenkét nagy olümposzi istenről és tevékenységi köreikről! Segítségül használjátok a mítosz szövegét, illetve a táblázat alatt olvasható ismertetőket! az isten neve t e v é k e n y s é g i köre j e l l e m z ő tárgyai, jegyei zeusz héra poszeidón hádész pallasz athéné

36 36 s z ö v e g é r t é s s z ö v e g a l k o t á s 6. é v f o l y a m apollón artemisz aphrodité hermész árész héphaisztosz hesztia Zeusz: Zeusz és fivérei sorsot húztak, hogy eldöntsék, hogyan osztozzanak a mindenség részein. Poszeidónnak a tenger jutott, Hádésznak az alvilág. A legfőbb uralmat Zeusz kapta meg. Ő volt az Égbolt Ura, az Esőisten, a Fellegrázó, az ő kezében volt a rettenetes mennykő. Hatalma nagyobb volt, mint a többi istené együttvéve. (Római megfelelője: Jupiter) Héra: Zeusz felesége és nővére volt. Ókeanosz és Téthüsz nevelték föl. A házasság védnöke, a férjes asszonyok az ő különleges védelmét élvezték. Szent állatai a tehén és a páva. (Római megfelelője: Juno) Poszeidón: Ő volt a Tenger Ura, Zeusz fivére, rangban mögötte a második. Állatai a bikák és a lovak. (Római megfelelője: Neptunus) Hádész: Ő a harmadik fivér az olümposzi istenek között; birodalma az alvilág, s ő uralkodik a halottakon. Híres volt sapkája vagy sisakja, amely viselőjét láthatatlanná tette. Csak ritkán hagyta el sötét birodalmát, hogy látogatóba menjen az Olümposzra vagy a földre, de nem is nagyon hívták. Nem volt szívesen látott vendég. Könyörtelen és kérlelhetetlen volt, de igazságos: félelmetes, de nem gonosz isten. (Római megfelelője: Pluto) Pallasz Athéné: Ő egyedül Zeusz lánya, nem anya szülte. Felnőttként és teljes fegyverzetben pattant ki apja fejéből. A városok istennője, a civilizált életforma, a kézműipar és a mezőgazdaság védnöke; a bölcsesség, az értelem és a tisztaság megtestesülése. Ő volt Zeusz kedvenc gyermeke. Apja rábízta pajzsát, a szörnyű aigiszt és pusztító fegyverét, a mennykövet. Választott városa Athén volt, kedves fája az olajfa, melyet ő teremtett; madara a bagoly. (Római megfelelője: Minerva) Apollón: Mesteri zenész, nyilazó isten, de ő a gyógyító is, aki elsőként megtanította az embernek

37 A VILÁG T E R E MTÉS E az orvoslást. A fény és a gazdagság istene is. Növénye a babér. A neki szentelt állatok közül legfontosabb a delfin és a varjú. (Római megfelelője: Apollo) Artemisz: A vadon úrnője, az istenek fővadásza. Szent növénye a ciprus, az állatok közül a szarvas az övé. (Római megfelelője: Diana) Aphrodité: A szerelem és a szépség istennője, aki elbájol embereket és isteneket egyaránt. Nevének jelentése: a habokból kikelő, Aphrosz ugyanis a tenger tajtékos habját jelenti. Növénye a mirtusz, madara a galamb, olykor a veréb és a hattyú. (Római megfelelője: Venus) Hermész: Mozgása könnyed és gyors, lábán szárnyas sarut hord, és szárnyakat visel sapkáján és varázserejű pálcáján is. Zeusz követeként jár a halandók és az égi lakók közt. Az istenek közt ő a legagyafúrtabb és legfortélyosabb: ő a tolvajok istene, az istenek hírnöke. (Római megfelelője: Mercurius) Árész: A háború istene, kedvenc madara a keselyű, állata a kutya. (Római megfelelője: Mars) Héphaisztosz: A tűz istene, a kovácsok védőistene. (Római megfelelője: Vulcanus) Hesztia: Kronosz és Rheia gyermeke, Zeusz testvére, az otthonok védőistennője. 16. Kire ismersz rá az alábbi képen? Mi segített a felismerésében? Hasonlítsd össze a görög ábrázolást az alábbi két egyiptomi képpel! Milyen különbségeket látsz rajtuk? Idézd fel eddigi ismereteidet, és vond le következtetéseidet! 37

38 38 s z ö v e g é r t é s s z ö v e g a l ko t á s Hórusz, a sólyomfejű isten az egyiptomi mitológiában 6. é v fo l y a m A karnaki Amon-templomhoz vezető út egyik szfinxének részlete. A kosfej Amon szent állatát idézi. 17. Készítsetek néhány perces filmet egy televíziós magazinműsor számára Vendégségben az Olümposzon címmel! Olvassátok el az alábbi rövid szöveget, s használjátok fel a műsor elkészítésekor! A görög istenek lakóhelye az Olümposz volt, eledelük az ambrózia, italuk a nektár. A görögök isteneiket saját képükre teremtették. Az ember formájú istenek az eget kellemes, meghitt hellyé tették, ahol a görög ember otthon érezte magát. Tudható volt, hogy az istenek éppen mit csinálnak; mit ettek, mit ittak, hol vendégeskedtek és hogyan szórakoztak a vendégségben. Amellett persze féltek is tőlük: nagy volt a hatalmuk, és veszedelmesek voltak, ha megharagudtak. Ám az ember, ha ügyelt, könnyen kijött velük. Sőt, még az is szabadságában állt, hogy kinevesse őket. Zeusz, amint megpróbálja titokban tartani felesége előtt szerelmi kalandjait, de örökké lelepleződik, főszereplője volt a tréfáknak. ( ) Héra a tipikus féltékeny feleség, akinek férje leleplezésére és vetélytársnői megbüntetésére irányuló elmés fortélyai nagy tetszést arattak

39 A V I L Á G T E R E M T É S E Írj mondatos fogalmazást arról, hogy ha választhatnál, te minek az istene lennél, miért és mit tennél istenként! 19. Készítsetek csomagolópapírra a teremtéstörténeteket összefoglaló fürtábrát! Ábrátok középpontjában a teremtéstörténet szó álljon! 20. Alkossatok szöveget egy lapra úgy, hogy mindenki csak egy-egy mondatot ír a papírra, de csak a megelőző mondatot látja a szövegből, mivel a már elkészült mondatok be vannak hajtva, nem látszanak! Induljon a szöveg úgy, mint egy teremtéstörténet, aztán majd meglátjuk! Jó szórakozást!

40 3. A v í z e g y r e á r a d t é s n öv e k e d e t t a f ö l d ö n P u s z t u l á s t ö r t é ne t ek 1. Gyűjtsd össze pókhálóábra segítségével, mi jut eszedbe, ha azt hallod, természeti katasztrófa. TERMÉSZETI KATASZTRÓFA 2. Sorolj fel néhány mai és régebben történt természeti kataszt rófát! Mivel magyarázhatták ezeket régen az emberek?

41 A V Í Z E G Y R E Á R A D T É S N Ö V E K E D E T T A F Ö L D Ö N Olvasd el a bibliai özönvíztörténetet! Az özönvíz története a Bibliában Amikor az Úr látta, hogy nagy az emberek gonoszsága a földön és szívük állandóan a rosszra irányul, megbánta az Úr, hogy embert teremtett a földön, és bánkódott szívében. Ezt mondta az Úr: Eltörlöm a föld színéről az embert, akit a földön teremtettem: az embert az állatokkal, a csúszómászókkal és az ég madaraival együtt, mivel megbántam, hogy teremtettem őket. Noé azonban kegyelmet talált az Úr szemében. Noénak ez a története: Noé igaz ember volt, kifogástalanul élt kortársai között. Noé Isten színe előtt járt. Noénak három fia született: Szem, Kám és Jáfet. A föld azonban romlott volt Isten színe előtt, s a föld tele volt erőszakkal. Isten látta a földet: romlott volt, mert minden lény a rossz útjára tért. Isten így szólt Noéhoz: Elhatároztam, hogy elpusztítok minden lényt a földön, mivel a föld az emberek miatt megtelt gonoszsággal. Ezért eltörlöm őket a föld színéről. Építs magadnak bárkát fenyőfából s nádfonatból, kívül és belül kend be szurokkal. Így kell építened: 300 könyök legyen a bárka hossza, 50 könyök a szélessége és 30 könyök a magassága. Csinálj a bárka fölé tetőt. Az ajtót helyezd felülre, a bárka oldalára, és csinálj alsó, középső és felső emeletet. Ugyanis vízözönt bocsátok a földre, hogy eltöröljek minden testet, amely az ég alatt létezik. El fog pusztulni minden, ami a földön van. Veled azonban szövetséget kötök. Te beszállsz a bárkába, te és veled együtt fiaid, a feleséged és fiaid feleségei. Minden élőlényből, minden testből vigyél kettőt a bárkába, hogy veled együtt életben maradjanak, egy hímet és egy nőstényt. A madarak minden fajtájából, az állatok minden fajtájából kettőt-kettőt vigyél be, hogy életben maradjanak. Vigyél magaddal mindenféle ételt is, ami táplálékul szolgál, halmozz fel készletet, hogy nekik és neked eledelül szolgáljon. Noé úgy is tett, pontosan úgy járt el, ahogy Isten megparancsolta neki. Az Úr így szólt Noéhoz: Szállj be egész családoddal a bárkába, mert csak téged találtalak igaznak színem előtt az egész nemzedékben. Minden tiszta állatból vigyél hetet-hetet, hímet és nőstényt, a tisztátalanokból pedig kettőt, hímet és nőstényt (a madarakból is hetet-hetet, hímet és nőstényt), hogy ivadékuk az egész földön életben maradjon. Mert még hét nap, és akkor negyven nap és negyven éjjel esőt bocsátok a földre, s eltörlök a föld színéről minden lényt, amit alkottam. Noé úgy tett, ahogy az Úr megparancsolta neki. Noé 600 esztendős volt, amikor a vízözön rátört a földre. Noé a vízözön előtt beszállt a bárkába: vele együtt fiai, felesége és fiainak feleségei. (A tiszta és tisztátalan állatok, a madarak és a földön élő állatok közül kettő kettő, egy hím és egy nőstény ment Noéval a bárkába, ahogy Isten megparancsolta.) Hét nap elteltével a vízözön rátört a földre. Noé 600. évében, a második hónap 17. napján, ezen a napon megnyíltak a nagy mélységek forrásai és megeredtek az ég csatornái. Az eső negyven nap és negyven éjjel zuhogott a földre. Ezen a napon Noé és fiai, Szem, Kám és Jáfet Noé feleségével és fiainak három feleségével együtt beszálltak a bárkába, s velük minden fajtájú vadállat, minden fajtájú háziállat, mindenféle földi csúszómászó és mindenféle madár és szárnyas. Minden lény, ami lélegzik, párosával ment Noéhoz a bárkába. Minden lényből egy hím és egy nőstény ment, ahogy Isten megparancsolta. Az Úr bezárta mögötte az ajtót. Ezután negyven napig ömlött az eső a földre. A víz megdagadt és fölemelte a bárkát úgy, hogy a föld felett úszott. Az ár elhatalmasodott, és erősen megduzzadt a föld felett, a bárka azonban a vízen úszott. A víz még magasabb lett a földön, annyira, hogy az ég alatt minden magas hegyet elborított. Tizenöt könyöknyivel múlta felül a víz őket, annyival emelkedett a hegyek fölé. Így minden élőlény elpusztult, amely a földön mozgott: madarak, háziállatok, vadállatok, mindenféle földi csúszómászó és minden ember. Minden, ami lélegzett, ami a szárazföldön élt, elpusztult.