KÍNA INNOVÁCIÓS POLITIKÁJA MTA VILÁGGAZDASÁGI K UTATÓINTÉZET NKTH MECENATÚRA PÁLYÁZAT BASSA ZOLTÁN. Technológiai fejlődés és új tudományos eredmények

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KÍNA INNOVÁCIÓS POLITIKÁJA MTA VILÁGGAZDASÁGI K UTATÓINTÉZET NKTH MECENATÚRA PÁLYÁZAT BASSA ZOLTÁN. Technológiai fejlődés és új tudományos eredmények"

Átírás

1 MTA VILÁGGAZDASÁGI K UTATÓINTÉZET Technológiai fejlődés és új tudományos eredmények NKTH MECENATÚRA PÁLYÁZAT Ismeretterjesztő cikksorozat BASSA ZOLTÁN KÍNA INNOVÁCIÓS POLITIKÁJA SZEPTEMBER

2 Bassa Zoltán: KÍNA INNOVÁCIÓS POLITIKÁJA A Kínai Népköztársaság látványos növekedése és exportált termékeinek világpiaci térnyerése egyre nagyobb figyelmet vívott ki az elmúlt években. Kína ma már nemcsak könnyű- és textilipari cikkeket, hanem az elektronikai cikkek szinte teljes skáláját dobja világpiacra, és várhatóan a következő néhány évben jelentős piacokat szerez az autóiparban is. A sikerek hatalmas mennyiségű és jellemzően az alsóbb árkategóriákba tartozó termékeknek köszönhetők. A külföldi transznacionális vállalatok jelentős kínai termelőkapacitásait is elsősorban az olcsó munkaerőre, a kedvező exportlehetőségekre és a nagy és bővülő hazai piacra alapozzák. A kínai kormányzat ugyanakkor felismerte, hogy már középtávon sem biztosítható a globális versenyképesség, ha Kína nem tud innovatív és a korábbiaknál jobb minőségű termékekkel előállni. Így módosítani kellett az innovációs politikai irányait, s ez a folyamat ma is tart. Intézményi reformok az innovációs politikában Az 1978-ban útjára indult gazdasági reformfolyamatot megelőzően Kína kutatásifejlesztési (K+F) intézményrendszere alapvetően a központi tervutasításos rendszer jellemzőit tükrözte. A K+F intézmények minisztériumok irányítása alatt működtek egymástól, sőt a vállalatoktól is szeparálva. A legfontosabb országos szintű K+F intézmény a mai napig is a Kínai Tudományos Akadémia, amely nemcsak kutatóintézetek összességét jelenti, hanem tanácsadó testületként is közreműködik a tudománypolitika formálásában. A K+F-ben a kutatóintézeteknek lényegesen nagyobb szerepe volt, mint az egyetemeknek. A rendszer másik intézményi alappillére a Tudományos és Technológiai Minisztérium, amely K+F programokat dolgoz ki, erősíti e szféra intézményeit és összehangolja azok tevékenységét. A Kínai Országos Természettudományi Alap alap- és alkalmazott kutatásokat egyaránt támogat. Az innovációs politikában 1985 jelentette a fordulópontot, amikor a Kommunista Párt Központi Bizottsága kezdeményezésére változtattak a K+F rendszer irányításában. Az akkori miniszterelnök Csao Ce-Jang megfogalmazásában: Természetük szerint szerves kapcsolat van a tudományos kutatás és a termelés között. E kapcsolathoz horizontális, rendszeresen működő, többszintű és sokoldalú csatornákat kell biztosítani. Az irányítási rendszer eddigi gyakorlata blokkolta ezt a kapcsolatot ( ) A kiút a reformban rejlik. A 80-as évek végétől már érezhető változásokat jelentett, hogy a K+F intézményeknek nagyobb önállóságot biztosítottak a dolgozók felvételében, a szerződéses kutatási projektekben való részvételben és bevétel szerzésében től ösztönözték a K+F intézmények beolvadását vállalatokba, vállalatcsoportokba, ami nehézségekbe ütközött az egyes intézetek és vállalatok közötti munkakultúrájában és az állami irányítási rendszerben elfoglalt helyükben mutatkozó különbségek miatt. A kínai egyetemek számos vállalatot alapítottak a 80-as évek végén és a 90-es évek elején. Erre az ösztönözte őket, hogy a kínai vállalatok nem voltak képesek megfelelően alkalmazni a fejlett technológiákat, és ebben az időszakban nem léteztek még a K+F eredményeket a vállalatok felé közvetítő intézmények. Több ma már nemzetközileg is ismert kínai vállalatot eredetileg egyetem alapított. Ilyen például a Pekingi Egyetem szülöttje, a Founder, amely Kína 1

3 egyik vezető információs technológiai vállalatcsoportja. A Tsinghua Egyetem által alapított Tsinghua Tongfang ugyancsak vállalatcsoporttá bővülve - az információs technológián túl energetikai és környezetvédelmi cégeket is magában foglal. Az IBM PC üzletágát néhány éve felvásárló, a hardware-gyártásban erős Lenovot a Kínai Tudományos Akadémia alapította. Egyes próbálkozások és módszerek elhaltak, hogy aztán később újjászülessenek, amikor a más területeken kibontakozó gazdasági reformfolyamat kedvezőbb környezetet teremtett egyes intézkedések bevezetése számára. A 90-es évek elejétől magukat a K+F intézményeket is ösztönzik arra, hogy termelő vállalattá bővüljenek, alakuljanak át, bár ez egyes esetekben már utólagos szentesítése volt ilyen jellegű, már lezajlott átalakulásoknak. Ez azt jelezi, hogy az innovációs politika intézményrendszere immár alulról jövő reformnyomásnak is ki volt téve. Egy 1999-es központi párt és kormányzati döntés alapján 2001-ig 1200 ipari technológiai intézet határozta meg és regisztrálta újra tevékenységének jellegét. 300 intézet beolvadt vállalatokba, több mint 600 intézet profitorientált működésre váltott át, és voltak intézetek, amelyek egyetemek részeivé váltak tól a korábbinál nagyobb hangsúlyt helyeztek a K+F eredményeket a vállalati szféra felé közvetítő intézmények fejlesztésére. Egyes egyetemek által létrehozott technológia-transzferrel foglalkozó intézményeket nemzeti technológiatranszfer központokká minősítettek, amelyek feladatai közé tartozik a technológiák kifejlesztése, elterjesztése, üzletileg is hasznosíthatóvá tétele, az ipari technológiai tevékenységek támogatása, szolgáltatások nyújtása vállalatok számára. A kutatással, fejlesztéssel foglalkozó intézményeket aktívabb nemzetközi együttműködésre ösztönözték, megjelölve azokat az intézeteket és egyetemeket, ahol ez különösen fontos annak érdekében, hogy a nemzetközi együttműködés bázisaivá váljanak Kínában. Kutatási-fejlesztési programok és eredmények Az 1986 márciusában meghirdetett (és az időpont alapján elnevezett) 863 Program elsősorban a high-tech K+F tevékenységek előmozdítása érdekében tett lehetővé jelentősebb infrastrukturális beruházásokat, javítva a K+F intézmények, laboratóriumok, egyetemek működési körülményeit. Az 1997 márciusában útjára indított 973 Program az alapkutatásokat segíti. Szintén ma is működik a Kulcstechnológiák K+F Program, valamint a Lámpás Program. Utóbbit 1988-ban hirdették meg. Lényege, hogy ösztönzik a K+F intézményekből, egyetemekből kiszakadó vállalatok (kínai elnevezés szerint az Új Technológiai Vállalatok) létrejöttét. A helyi tanácsok támogatják a High-tech Ipari Övezeteket, amelyek az ilyen vállalatok szülőhelyeként is szolgálnak. Ilyen vállalatként alakult meg a Huawei, a Lenovo vagy a Datang, amelyek ma már külföldön is ismert infokommunikációs vállalatok. Az ezredfordulót követően a korábban elindított programok egy részét (például a Lámpás Programot ) átalakítják, hogy a közvetlen finanszírozás helyett és a megaprojektek mellett inkább a K+F intézményi oldalát és a fejlesztések eredményeinek elterjesztését erősítsék, illetve a K+F-ben tevékenykedő kis- és középvállalatokat segítsék. Kína a globális színtéren is demonstrálja, hogy már eddig is jelentős eredményeket ért el a technológiák kifejlesztésében. Godson II néven fejlesztettek ki a Pentium III szintjének megfelelő processzort ban és 2005-ben embert bocsátottak a világűrbe ben kifejlesztették a világ első IPV6 routerjét, ami az 2

4 Internet következő generációjának kialakítását segíti. Másodpercenként 10 trillió műveletre képes szuperszámítógépet alkottak májusában működésbe állították az első olyan atomerőművet, amely kizárólag kínai fejlesztéseken alapul. Sikerrel klónoztak bölényt, amitől a szarvasmarha-tenyésztésben várnak minőségi áttörést. A nanotudományok és nanotechnológia terén Kína felzárkózott az USA mögé. Mindez azonban csak a jéghegy csúcsa. A gazdasági versenyképesség javítása a K+F, az innovációs politika tekintetében is sok apró lépésből áll. Egyre nagyobb sikereket érnek el a külföldre emigrált kínai tudósok, szakemberek, más országok egyetemein végzett kínai hallgatók hazacsábításában. A külföldön tartózkodó kínai kutatóknak, végzett diákoknak magasabb fizetéseket, kedvezményes lakásvásárlást, kutatási ösztöndíjakat, projekteket ajánlanak fel. A külföldön frissen végzettek számára 60 ipari parkot alakítottak ki, ahol 4000 vállalatot alapítottak a külföldön végzett ex-diákok. A Kínai Tudományos Akadémia tagjainak 81%-a a Mérnökök Akadémiája tagjainak 54%-a egykor külföldön dolgozó kutatókból áll. A Kínai Népköztársaság saját standardjainak terjesztésével és továbbfejlesztésével próbál esélyt adni a hazai vállalatoknak hazai piacszerzésre, és Indiához hasonlóan a Linux operációs rendszer elterjedtségét támogatja jobban, a Windowszal szemben. A standardokkal kapcsolatos politika hatással van a K+F tevékenységekre is. A K+F tevékenységekre fordított összegek és az innováció ösztönzése A re szóló 10. ötéves tervben (és a gyakorlatban) növelték a K+F infrastruktúrára szánt pénzt. Fontos megemlíteni, hogy a K+F kiadások/gdp arány 0.6%-ról 1.5%-ra emelkedése között elsősorban a vállalatok kiadásainak, és kevésbé az állam által K+F-re fordított összegek növelésének köszönhető. Ugyanebben az időszakban Kína GDP-je reálértéke 2,3 szorosára nőtt. Így a K+F kiadások reálértéke több mint 5-szörösére nőtt között. A K+F kiadások összegét tekintve Kína ma a harmadik helyet foglalja el a világon, a nem OECD-tag országok közül Kínában a legmagasabb a K+F kiadások/gdp arány. S ami még figyelemre méltóbb: 2004-ben a kiadások 60%-át vállalatok finanszírozták, ami sok európai országhoz képest magasabb arányt jelent. Ma az USA után Kínában dolgozik a legtöbb kutató és mérnök, azonban ha egy főre vetítve Kína még elmarad Oroszország, Franciaország, Németország és Japán mögött. Ugyanakkor az elmúlt öt évben javították az innováció jogi környezetét, kisebb infrastrukturális beruházásokat végeztek. A es (11.) ötéves tervre vonatkozó döntések szerint 2010-re a K+F kiadások/gdp arányt 2%-ra kell növelni. A fejletlenebb nyugati tartományok innovációs tevékenységeinek fejlesztésére nagyobb figyelmet fognak fordítani, hiszen elmaradásuk ezen a téren is ijesztő a fejlett keleti partvidékhez képest. A közötti időszakban egységesíteni próbálták a K+F tevékenységek vám- és adókedvezményeit. Így például, 50%-os nyereségadókedvezményben részesültek azok a vállalatok, amelyek éves szinten 10%-nál nagyobb mértékben növelték az új termékek és technológiák kifejlesztésére fordított kiadásaikat. A már említett, profitorientált tevékenységet is folytató vállalatokká átalakult intézetek adókedvezményben részesültek: a technológia-transzferből, valamint a technológiai tanácsadásból, oktatásból és más szolgáltatásokból származó bevételeik adómentesek. A szoftvereket és integrált áramköröket fejlesztő és gyártó vállalatok az adókedvezmények még szélesebb körében részesültek. 3

5 Ezekben az iparágakban az átlagosnál érezhetőbb még az állami beavatkozás, de ez talán éppen azért van így, mert a kormányzat felelősséget érez a fejlesztések beindításában olyan területeken, ahol Kína még nem ért el jelentős eredményeket ban pontosították a kockázati tőkével működő vállalatok tevékenységének szabályozását, ami más intézkedésekkel együtt a külföldi kockázati tőke Kínába vonzását is szolgálta. A Tudományos és Technológiai Minisztérium közvetítőként lépett fel a K+F tevékenységeket folytató vállalatok és a bankok között, a finanszírozás feltételeinek javítása érdekében, és 12 high-tech ipari park kötvénykibocsátását is koordinálta. A K+F tevékenységet folytatók egyre nagyobb szellemi jogi védelmet élveznek. Innovációs stratégia 2010-ig: hangsúlyeltolodás? Fejlettebb gyártási technológiákat és nemzetközileg is versenyképes termékeket sokáig szinte kizárólag a külföldi vállalatok által alapított kínai üzemekben használtak, illetve gyártottak. A külföldi tőke számára továbbra is kedvező befektetési környezetet biztosítanak Kínában. Előrelépést jelent, hogy az ezredforduló óta nemcsak gyártókapacitások települnek Kínába, hanem számos transznacionális vállalat (Motorola, Ericsson, Nokia stb.) alakította ki, illetve bővítette tovább K+F központjait az országban. A nagy piac, a tehetséges kínai kutatók és mérnökök mellett az ország innovációs politikája is vonzza a K+F célú beruházásokat. A külföldi vállalatok azonban egyre kevésbé hozzák magukkal a jövő szempontjából kulcsfontosságú tudományos eredményeket, ami az endogén innováció melletti érveket erősíti. A külföldi cégeket már nem kötelezik arra, hogy vegyes vállalatokat alapítsanak; 100%-ban saját tulajdonban lévő cégeket is lehet alapítani, ami még kérdésesebbé teszi a külföldi technológiák elterjedését Kínában. Kína csak magára számíthat a jövőben? Talán erre a kérdésre is válaszul hirdette meg a kormányzat azt a célt, hogy Kínának az endogén innováció útjára kell lépnie. Endogén innováció alatt olyan, az innováció vezérelte gazdasági növekedést és tanulásra alapozott gazdasági fejlődést értenek, amely nem a külföldi technológiák másolására és puszta adaptálására épül, hanem a hazai K+F (már elért és elérendő) eredményekre épít. A jelenlegi kínai stratégia a hazai márkák kialakítását és erősítését tűzi ki célul, és az ipar érdekein túl, a katonai egészségügyi és más nemzetállami szinten működő alrendszerek igényeinek kielégítését is fontosnak tartja, amikor a kutatás és a fejlesztés irányainak meghatározásáról van szó. Sokatmondó megfogalmazás, hogy a Made in China termékeknél több Made by China termékre lenne szükség; vagyis az új technológiák és termékek a kínaiak szellemi és ipari tevékenységéből szülessenek és kevésbé a külföldi vállalatok helyi üzemeiben. Forster [2006] kínai techno-nacionalizmusról beszél, amely a tudományt és a technológiát a nemzeti célok elérése érdekében állítja csatasorba: a hazai jólét mellett a globális hatalmi pozíció erősítése is célja. Ugyanakkor Kínában is vannak, akik vitatják ezt a stratégiát, hangsúlyozva, hogy a külföldi és hazai K+F tevékenységek és eredmények nem egymást kizáró, hanem egymást kiegészítő tényezők. (Gu Lundwall [2006]) A kínai kormányzat továbbra is tisztában van a külföldi technológiák megszerzésének és elsajátításának fontosságával (az endogén innováció csak mérsékelt hangsúlyeltolódást jelent, az igen erős kínai pragmatizmus már jó ideje felülírja a jelszavakat). A működőtőke áramlás azonban már nemcsak egyirányú. A technológia megszerzésének újabb módja már a kínai vállalatok megizmosodására és globális 4

6 jelenlétére is épít. A legnagyobb kínai vállalatok nemzetközi terjeszkedésbe fogtak. A TCL például felvásárolta francia Thomson DVD-gyártó kapacitásait, míg a Lenovo ugyanezt tette az IBM PC-gyártásával. A kínai kormány megelégedéssel figyeli ezeket a fejleményeket; maga is azt állítja, hogy a globális fúziók és felvásárlások segítik az országot a legfejlettebb technológiák, a nemzetközi kereskedelmi hálózatok és márkák megszerzésében. (Forster [2006]) Megszülettek tehát az első kínai multik, a következő néhány évben pedig számuk és méretük növekedni fog. Az oktatás fejlesztése Az innovációs politika fontos részét képezi az oktatás fejlesztése. Míg Kínában komoly eredményeket értek el az alap- és középfokú oktatás elterjesztésében, a 90- es évek elejéig igen alacsony volt a felsőoktatásban tanulók aránya. A kulturális forradalom egy korosztályt fosztott meg a diploma megszerzésének lehetőségétől. Ma ez gyakran problémát okoz: sok vállalat menedzsere alulképzett. A jövő azonban biztatóbb. Az OECD [2005] szerint között a felsőoktatásban tanulók száma 3,5-szeresére nőtt, s az igen gyors mennyiségi növekedés eredményeként 2004-ben Kínában már közel 20 millióan tanultak a felsőoktatásban: a korosztály 17%-a. A hangsúly a műszaki és természettudományos képzésen van, 2004-ben Kínában adták ki a világon a legtöbb IT-diplomát, s a képzés minősége is javul ben meghirdették az oktatás átfogó megújítását, amely az értékelési rendszer reformja mellett 1500 részletes tanterv kidolgozását jelenti között. A tanterveket nyilvánosan, az interneten alakítják ki és vitatják meg. Az egyetemek alapította vállalatok jelentősége a 90-es évek végétől csökken, mivel a vállalatok egyre hatékonyabban alkalmazzák a K+F eredményeket, s mint említettük sok vállalat kutatóintézetből alakult át, így még kevesebb gonddal küszködik a technológiák elsajátítása és alkalmazása során. A közoktatással kapcsolatban érdemes kiemelni, hogy a 11. Ötéves Tervben ( ) 80%-kal kívánják növelni a középfokú szakképzésben résztvevők számát, és már a tervidőszak elején minden tartományban meg kívánják valósítani a 9 éves kötelező oktatást. (ADB [2006]) A közoktatás fejlesztése igen fontos a K+F eredmények hasznosulása szempontjából, hiszen a modern technológiákat hatékony alkalmazása akár otthon, akár a munkahelyeken minimum középfokú végzettséggel képzelhető el. Problémák és kihívások a XXI. század elején Kína az innovációs politika számos területén komoly megújulást mutatott, amelynek eredményeit bemutattuk. Ugyanakkor a feladatot jelent még a felsőoktatásban tanulók arányának további emelése, egyes a K+F tevékenységeket is segítő - termékek import vámtarifáinak csökkentése, a korrupció letörése, a jogi és pénzügyi környezet javítása. Miközben Kína az importon és a külföldiek közvetlen beruházásain keresztül hozzájut fejlettebb technológiákhoz a globális értékláncokba kapcsolódva, addig a hazai szereplők közötti technológia-transzfer jóval gyengébb. De nemcsak az eredmények megosztása és alkalmazása, hanem az azokhoz vezető munka terén sem túl erős az együttműködés a kínai cégek között: 2000-ben a K+F kiadások 93%- át a cégek házon belül költötték el, s csak a maradék jutott egyetemek vagy más vállalatok megbízásaira. 5

7 A kínai innovációs politika fenti bemutatásából kitűnik, hogy egyre inkább az alkalmazott kutatásokat segítik. Az alapkutatások állami finanszírozása viszonylag a háttérbe szorult, pedig az igazán innovatív termékek és szolgáltatások kifejlesztése érdekében nem szabadna megfeledkezni a K+F elméleti oldaláról. Mivel a kutatások, fejlesztések egyre nagyobb arányban a magánszféra és a ma már alapvetően profitorientált állami vállalatok finanszírozásával valósulnak meg, félő, hogy nem fektetne be megfelelő mértékben a csak közép- és hosszú távon termést hozó kutatásokba. Az innovációs politika eddig nem helyezett kellő hangsúlyt a K+F-et szolgáló infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztésére. A kis- és középvállalatok, valamint a mezőgazdaság nem részesült eddig megfelelő mértékben a K+F-et segítő állami támogatásokból. Ezek a törekvések ugyanakkor hangsúlyozottan megjelennek a re (vagy azon túlnyúló) szóló stratégiában. (http://www.most.gov.cn) Mingyong et al. [2006] szerint a kutatók fizetései nem elég nagyok ahhoz, hogy a fiatal generációk karrierterveiben a K+F terület előtérbe kerüljön. Kínát sok kritika éri a szellemi tulajdonjogok tiszteletben tartásával kapcsolatban. A WTO-csatlakozást (2001) követően számos törvényt hoztak, a nagyobb problémát inkább azok betartatása jelenti. Ahogy azonban Kína innovációs potenciálja nő, a hazai gazdasági szereplők érdekei is ki fogják kényszeríteni a kalózkodás, a hamisítás és egyéb tevékenységek hatékony visszaszorítását. Ez azonban nem történhet meg egyik napról a másikra, hiszen Kínában hajlamosak az emberiség közös kincsének tekinteni a szellemi termékeket. (Mészáros [2006]) Egy akkora kiterjedésű és lakosságú ország mint Kína valójában nagyobb régiók összessége, amelyek önmagukban is olyan jellegzetességekkel bírnak mint sok nemzetállam a világ más részein. Sok még a teendő a regionális innovációs rendszerek kialakításában, a régiókon belüli horizontális (kutatóintézetek vállalatok egyetemek) kapcsolatok szorosabbra vonásában. A helyzetet legalábbis adminisztratív szempontból - bonyolítja, hogy a gazdasági és technológiai fejlődés gócpontjai olyan nagyvárosok (pl. Shanghai), amelyek vonzáskörzete több tartományhoz tartozik, vagyis nem tehetünk egyenlőségjelet régió és tartomány között. Úgy tűnik, a városi, tartományi szintű kezdeményezések felismerték ezt: 2003-ban Shanghai, Jiangsu és Zhejiang, illetve Hongkong, Makaó, Guangdong és több tartomány is aláírt egy-egy megállapodást regionális innovációs rendszer kialakítása érdekében. Ezek a területek azonban viszonylag hasonló fejlettségi szintet mutatnak. Továbbra is alapvető problémát jelentenek Kínában az egyes tartományok, régiók közötti fejlettségbeli, szociális különbségek, amelyek természetesen az innovációs képességben is megjelennek, újabb feladatokat róva az innovációs politika döntéshozóira és természetesen magukra a vállalatokra. Az agyelszívás (brain drain) veszélye nemcsak a kínai tehetségek külföldre vándorlásában rejlik, hanem abban is, hogy egyes tartományok kedvezményekkel és barátságosabb életkörülményekkel elszívják más tartományokból a kutatókat, fejlesztő mérnököket. Ez reális probléma, hiszen Kína egyes tartományai között jelentős különbségeket figyelhetünk meg a gazdasági szabályozás, így a K+F politika eszközei terén is. Következtetések A kínai pragmatizmust jelzi, hogy a már a 80-as években elinduló reformfolyamatot kísérletek, próbálkozások, a hibák és zsákutcák felismerése, majd a politika módosítása jellemezték. Az egyes intézkedéseknek és K+F programoknak a 6

8 gyakorlat volt a próbája, és kevésbé az ideológia, így az innovációt sikerült egyre inkább a gazdasági fejlődés érdekében és ahhoz kapcsolva erősíteni. Ennek kedvező környezetet teremtett, hogy a kínai vállalatok egyre inkább a piaci igényeknek megfelelően működnek. Egyre több konkrét megoldást, intézkedés-típust vesznek át más ideológiát, politikai intézményrendszert működtető országoktól is (pl. Tajvan és Dél-Korea). A kínai innovációs politikában a központi kormányzat immár nem diktál, hanem iránymutatást ad, koordinál és közvetít. Pragmatikusan viszonyulnak a globalizációhoz, próbálják a maguk javára fordítani azt. Amikor viszont a kínai érdek úgy kívánja, a maguk útját járják. Az innovációs politika területén is feladták az egykori nagy ugrás elvét és sok kis lépéssel (intézkedésekkel, intézményi változtatásokkal, konkrét problémák megoldását célzó programokkal) javították az innováció környezetét. A nemzeti innovációs rendszerről akkor beszélhetünk egy országban, ha az ország tudományos erőforrásai, kifejlesztett technológiái és a mindezeket hasznosító vállalatok tevékenységei között szoros és hatékony kapcsolat van, amelynek jövőjét naponta termeli újra a tudományos és technológiai újítás szellemét képviselő oktatási rendszer. Kínában még nem beszélhetünk erről, de a kínai központi és helyi kormányzatok sokat tettek a nemzeti (és regionális) innovációs rendszer egyes elemeinek kialakítása és fejlesztésének érdekében, és belekezdtek ezek összekapcsolásába is. Irodalom ADB [2006] Asian Development Outlook 2006, Forster, C. J. [2006] China s Secret Weapon? Science Policy and Global Power, The Foreign Policy Center, April, London. Gu, S. Lundwall, B. [2006] China s innovation System and the Move Toward Harmonious Growth and Endogenous Innovation, In: Innovation: Management, Policy and Practice, Vol. 8. No. 1. Mészáros, K. [2006] Kína gazdaságpolitika a modernizáció jegyében, MTA Világgazdasági Kutatóintézet, Budapest. Kézirat. Mingyong et. al. [2006] Technology spillovers, absorptive capacity and economic growth, In: China Economic Review, Vol. 17. Pp OECD [2005] Economic Survey of China, Policy Brief, OECD, Paris. További ajánlott irodalom Bassa, Z. [2006] Az Információs-kommunikációs technológia (IKT) fejlődése Kínában, Indonéziában és Vietnámban a magyar piacszerzést befolyásoló tényezők, International Center for Economic Growth (ICEG) Európai Központ, május. Mahmood, I. P. Singh, J. [2003] Technological dynamism in Asia, In: Research Policy, Vol. 32. pp Suttmeier, R. P. Xiangkui, Y. [2004] China s Post-WTO Technology Policy: Standards, Software, and the Changing Nature of Techo-Nationalism, NBR Special report No. 7. May, The National Bureau of Asian Research, Seattle, Washington. Zhou, P. Leydesdorff, L. [2006] The emergence of China as a leading nation in science, In: Research Policy, Vol. 35. pp

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások:

Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások: Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások: a Miskolci Egyetem közreműködése a térségi innovációs folyamatokban Dr. Mang Béla stratégiai és fejlesztési rektorhelyettes Balatonfüred, 2009. május 11. Időhorizont

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN Fonyó Attila Osztályvezető Nemzeti Erőforrás Minisztérium Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkárság Tudománypolitikai

Részletesebben

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig Dr. Csopaki Gyula elnök 2009. május 27. Európai Minőségügyi Szervezet 1. K+F+I pozíciónk Európában EU27 - Egyesített innovációs

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15. A Pólus a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban tapasztalatok és lehetőségek Szilágyi László Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.

Részletesebben

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN Pitó Enikő, KFI igazgató SZTE KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓBAN REGIONÁLIS SZINTEN -FÓKUSZBAN

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes 2013. február 07. Magyar Innovációs Szövetség Tevékenység: műszaki, technológiai innováció érdekképviselete, érdekérvényesítés innováció

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

Kinél kell gyorsabban futnunk?

Kinél kell gyorsabban futnunk? Kinél kell gyorsabban futnunk? Versenyképesség és növekedés Koren Miklós (CEU és KRTK) miklos.koren.hu privatbankar.hu Növekedés 2013 Bevezetés 1 Versenyképesség és növekedés 2011 2012 2013 Versenyképességi

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Fejezeti indokolás LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap

Fejezeti indokolás LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap Fejezeti indokolás LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap I. A célok meghatározása, felsorolása Az Alap a kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció állami támogatását biztosító, az államháztartásról

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete A kis és középvállalkozások versenyképességének javítása

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Baross Gábor program 2009 Észak-Alföldi régió

Baross Gábor program 2009 Észak-Alföldi régió Baross Gábor program 2009 Észak-Alföldi régió Dr. Grasselli Norbert igazgató Pályázati programok harmonizálása 8 pályázatból álló portfolió: az a pályázók részéről a legnagyobb érdeklődést kiváltó pályázati

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik Géniusz Országos Tehetségnap Budapest, 2010. március 27. Sarka Ferenc a Magyar Tehetséggondozó Társaság alelnöke A tehetségsegítés nemzeti

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE!

MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE! MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE! 1. prioritás: Kis- és versenyképességének javítása 1 GINOP-1.1.1 2 GINOP-1.1.2 3 GINOP-1.2.1 4 GINOP-1.2.2

Részletesebben

Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform IVSZ Menta. Dr. Bakonyi Péter BME EIT HUNGARNET

Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform IVSZ Menta. Dr. Bakonyi Péter BME EIT HUNGARNET Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform IVSZ Menta Dr. Bakonyi Péter BME EIT HUNGARNET Tartalom A Jövő Internetről röviden a várható fejlődés Az EU Jövő Internet stratégiája Hazai pályázatok A Platform

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2015 GINOP ÜTEMTERV 2015 II. VÁLTOZAT

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2015 GINOP ÜTEMTERV 2015 II. VÁLTOZAT Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2015 GINOP ÜTEMTERV 2015 II. VÁLTOZAT Felhívás azonosító jele tervezett ideje GINOP-14-1.2.1. Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak

Részletesebben

Európai Uniós források elérhetősége a minőség és innovációs javítására az élelmiszeriparban

Európai Uniós források elérhetősége a minőség és innovációs javítására az élelmiszeriparban Európai Uniós források elérhetősége a minőség és innovációs javítására az élelmiszeriparban Kránitz Lívia Földművelésügyi Minisztérium 2015. N ovember 25. Szeged Az EU-s innovációs politikának a fejlődése

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

PARTNERSÉG AZ EURÓPAI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉGEK KÖZÖTT (PERIA)

PARTNERSÉG AZ EURÓPAI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉGEK KÖZÖTT (PERIA) PARTNERSÉG AZ EURÓPAI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉGEK KÖZÖTT (PERIA) A PERIA egy együttműködési projekt a regionális hatóságok és a regionális innovációs ügynökségek között a következő célokkal: tapasztalatok

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Felsőoktatás és K+F pályázati keretek, feltételek. Fonyó Attila OKM Felsőoktatás Fejlesztési és Tudományos Főosztály

Felsőoktatás és K+F pályázati keretek, feltételek. Fonyó Attila OKM Felsőoktatás Fejlesztési és Tudományos Főosztály Felsőoktatás és K+F pályázati keretek, feltételek Fonyó Attila OKM Felsőoktatás Fejlesztési és Tudományos Főosztály Kutatás és fejlesztés helyzete II. Alacsony K+F ráfordítás és kevés kutató Állami forrás

Részletesebben

A Szilícium-vádi szerepe az izraeli térgazdaságban

A Szilícium-vádi szerepe az izraeli térgazdaságban A Szilícium-vádi szerepe az izraeli térgazdaságban Grünhut Zoltán tudományos segédmunkatárs MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete Dunántúli Tudományos Osztály Generációk diskurzusa a regionális tudományról

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

Külföldi példák az Innováció finanszírozására

Külföldi példák az Innováció finanszírozására Külföldi példák az Innováció finanszírozására Dr. Csíkos Péter András Projektfejlesztési Igazgató ValDeal Innovációs Zrt NKTH Közgazdasági Kutatások Innovációs Járulék Tartalom Innovációs Járulék Az innovációs

Részletesebben

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében AJÁNLAT 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft. 6725 Szeged, Kálvária

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Informatikai vállalkozásoknak szóló pályázatok

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform P L A T F O R M N A P K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Dr. Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Részletesebben

A szervezeti innováció alapjai. EPCOS Kft. A TDK Group Company SZ BA FC Szombathely, Hungary December, 2014

A szervezeti innováció alapjai. EPCOS Kft. A TDK Group Company SZ BA FC Szombathely, Hungary December, 2014 A szervezeti innováció alapjai EPCOS Kft. SZ BA FC Szombathely, Hungary December, 2014 Világpiaci szinten vezető elektronikai vállalat Alapítás éve, székhelye: 1935. Tokió Tokyo Denki Kagaku TDK Létszám:

Részletesebben

A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban

A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Budapest, 2014. szeptember

Részletesebben

Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben

Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben Egyed Imre Czikkhalas Kft. Debrecen 2011. Innováció Innováció: az a társadalmi jelenség, amely a technikai eszközök, technológiák

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM Balogh Balázs regionális igazgató ADITUS Zrt. 1054 Budapest, Báthori u. 3. 1. PRIORITÁS K+F ÉS INNOVÁCIÓ - Gazdaságban hasznosuló ipari kutatás és kísérleti fejlesztés

Részletesebben

www.regions4greengrowth.eu Mátrai Melinda Projektmenedzser, ÉARFÜ Nonprofit Kft. Nyíregyháza, 2013. június 6.

www.regions4greengrowth.eu Mátrai Melinda Projektmenedzser, ÉARFÜ Nonprofit Kft. Nyíregyháza, 2013. június 6. www.regions4greengrowth.eu Mátrai Melinda Projektmenedzser, ÉARFÜ Nonprofit Kft. Nyíregyháza, 2013. június 6. A projekt A megújuló energiaforrásokat alkalmazó technológiák ösztönzése és finanszírozási

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. számú napirendi pont 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a Szent István Egyetemmel történő stratégiai együttműködési

Részletesebben

Az innováció jelene és jövője? Dr. Greiner István általános elnökhelyettes Magyar Innovációs Szövetség

Az innováció jelene és jövője? Dr. Greiner István általános elnökhelyettes Magyar Innovációs Szövetség Az innováció jelene és jövője? Dr. Greiner István általános elnökhelyettes Magyar Innovációs Szövetség 2011. május 10. A 20 éves Magyar Innovációs Szövetség Misszió: az innováció gyorsítása, az innovációs

Részletesebben

A HIPA támogatási egyablak szolgáltatása

A HIPA támogatási egyablak szolgáltatása Befektetőbarát Település Program A HIPA támogatási egyablak szolgáltatása 2015. október 7. A HIPA támogatási részlege Állami Támogatások Főosztály EKD Osztály A Kormány egyedi döntésével nyújtott készpénztámogatás

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

Globalizáció, regionalizáció és világrend. http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a

Globalizáció, regionalizáció és világrend. http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a Globalizáció, regionalizáció és világrend http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a Bevezetés Mi az a globalizáció? Mi a globalizáció? Az áru-, a tőke- és a munkaerőpiacok nemzetközi integrálódása (Bordo

Részletesebben

2010. A felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastruktúra fejlesztések támogatása 2010.10.21.

2010. A felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastruktúra fejlesztések támogatása 2010.10.21. 2010. A felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastruktúra fejlesztések támogatása 2010.10.21. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben

Részletesebben

Innovációs fordulat előtt

Innovációs fordulat előtt Innovációs fordulat előtt Dr. Nikodémus Antal, főosztályvezető Nemzetgazdasági Minisztérium, Innovációs és K+F Főosztály 2012. március 22. Az előadás szerkezete: II.Az ipari közlegelők szerepe III.Uniós

Részletesebben

A B C D E 1. Felhívás azonosító jele Felhívás neve Felhívás keretösszege

A B C D E 1. Felhívás azonosító jele Felhívás neve Felhívás keretösszege A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete 1. A kis- és középvállalkozások versenyképességének javításáról szóló 1. prioritás 1. azonosító jele neve keretösszege

Részletesebben

Az infoszféra tudást közvetítő szerepe a mai társadalomban

Az infoszféra tudást közvetítő szerepe a mai társadalomban Az infoszféra tudást közvetítő szerepe a mai társadalomban Charaf Hassan Egyetemi docens, BME Tartalom Általános tényadatok Trendek számokban Magyarország: az infoszféra helyzete Az informatikai kutatások

Részletesebben

Használja ki a vállalati innovációs és kutatás-fejlesztési pályázati lehetőségeket segítségünkkel!

Használja ki a vállalati innovációs és kutatás-fejlesztési pályázati lehetőségeket segítségünkkel! Használja ki a vállalati innovációs és kutatás-fejlesztési pályázati lehetőségeket segítségünkkel! Nagyobb támogatottság, nagyobb versenyképesség! Glósz és Társa innováció menedzsment www.glosz.hu Innováció

Részletesebben

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához Békefi Emese és Dr. Váradi László Halászati és Öntözési Kutatóintézet SustainAqua Termelői Fórum Rétimajor, 2009. június 26. HAKI

Részletesebben

Korai iskolaelhagyást megelőző beavatkozások (nemzetközi példák)

Korai iskolaelhagyást megelőző beavatkozások (nemzetközi példák) XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 Tomasz Gábor Korai iskolaelhagyást megelőző beavatkozások (nemzetközi példák) Lemorzsolódás Drop-outs (US) Early

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése

A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja projektindító workshop Győr, 2003. június 4. A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése Grosz András tudományos

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

B E M U T A T K O Z Á S I. ÖKO-INNOVÁCIÓS KONFERENCIA P ÁL K A T A I G A Z G A T Ó Á G A Z A T I - T E C H N O L Ó G I A

B E M U T A T K O Z Á S I. ÖKO-INNOVÁCIÓS KONFERENCIA P ÁL K A T A I G A Z G A T Ó Á G A Z A T I - T E C H N O L Ó G I A B E M U T A T K O Z Á S I. ÖKO-INNOVÁCIÓS KONFERENCIA P ÁL K A T A I G A Z G A T Ó Á G A Z A T I - T E C H N O L Ó G I A ÉS T U D Á S T R A N S Z F E R I G A Z G A T Ó S Á G 2015. OKTÓBER 15. Ú J P I A

Részletesebben

Magyar Cégek pénzügyi megerősítése Orosz projektekben való részvételhez A magyar kockázati tőke piac különleges szereplője

Magyar Cégek pénzügyi megerősítése Orosz projektekben való részvételhez A magyar kockázati tőke piac különleges szereplője Magyar Cégek pénzügyi megerősítése Orosz projektekben való részvételhez A magyar kockázati tőke piac különleges szereplője 2011. február 25. MFB Invest tőkefinanszírozás Az MFB Invest Zrt. a Magyar Fejlesztési

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

OECD tudomány, technológia és ipar: 2006. évi kilátások

OECD tudomány, technológia és ipar: 2006. évi kilátások OECD Science, Technology and Industry: Outlook 2006 Summary in Hungarian OECD tudomány, technológia és ipar: 2006. évi kilátások Összefoglalás magyarul ÖSSZEFOGLALÓ Kedvezőbb kilátások a tudomány, a technológia

Részletesebben

A regionális gazdasági fejlődés műszaki - innovációs hátterének fejlesztése

A regionális gazdasági fejlődés műszaki - innovációs hátterének fejlesztése A regionális gazdasági fejlődés műszaki - innovációs hátterének fejlesztése TÁMOP- 4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0006 Az üzleti szolgáltató szektorban rejlő regionális lehetőségek Suhajda Attila 2011.06.21. Sopron,

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában Németh Gábor Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala A kutatás-fejlesztési tevékenység rejtelmei Budapest, 2012. május 24. Bizonytalanság

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI (2011.02.09.) 1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK TECHNOLÓGIA-FEJLESZTÉS I. Magyarország területén megvalósuló

Részletesebben

Az NIIF Intézet és a ÚMFT TÁMOP 4.1.3 programok bemutatása

Az NIIF Intézet és a ÚMFT TÁMOP 4.1.3 programok bemutatása Az NIIF Intézet és a ÚMFT TÁMOP 4.1.3 programok bemutatása Máray Tamás Mohácsi János 2008.03.26. ISO 9001 2008.03.26. NIIF Intézet 1 Tanúsított cég NIIF program Hazai kutatói hálózat: NIIF Program (több

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19.

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Dr. Debreczeni Ferenc Ügyvezető Igazgató ÉARFÜ Nonprofit Kft. UMFT eredményei régiónkét (valamennyi

Részletesebben

AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI

AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. 2011. január 19., szerda AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI 1. Logisztikai- és raktárfejlesztés Pest megyén és Budapesten

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

Áprilisban és májusban már lehet pályázni az új innovációs pályázatokra. Háttéranyag

Áprilisban és májusban már lehet pályázni az új innovációs pályázatokra. Háttéranyag Áprilisban és májusban már lehet pályázni az új innovációs pályázatokra Háttéranyag EUREKA Programban való magyar részvétel támogatása Cél: a vállalkozói szféra, különösen a kis- és középvállalkozások

Részletesebben

2014.09.25. Budapest. A CluStrat projekt pilotjainak bemutatása. Nemzeti Szakpolitikai Párbeszéd. Ruga Eszter nemzetközi projektmenedzser

2014.09.25. Budapest. A CluStrat projekt pilotjainak bemutatása. Nemzeti Szakpolitikai Párbeszéd. Ruga Eszter nemzetközi projektmenedzser Budapest A CluStrat projekt pilotjainak bemutatása Nemzeti Szakpolitikai Párbeszéd Ruga Eszter nemzetközi projektmenedzser A CluStrat projekt 8 pilot tevékenysége 1. Folyamat fejlesztés: innováció fokozása

Részletesebben

Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1.

Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1. Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1. Az egyetemi innovációs és tudásközpontok határon átnyúló szerepe a tudástranszfer közvetítésében,

Részletesebben

Nehézségek és lehetőségek a magyar információs társadalom építésében

Nehézségek és lehetőségek a magyar információs társadalom építésében Nehézségek és lehetőségek a magyar információs társadalom építésében Dr. Baja Ferenc alelnök Országgyűlés Gazdasági Bizottságának Informatikai és Távközlési Albizottsága Infoparlament - 2013. Június 13.

Részletesebben

1. Technológia és infrastrukturális beruházások

1. Technológia és infrastrukturális beruházások AKTUÁLIS ÉS VÁRHATÓ PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK NAGYVÁLLALATOKNAK A 2009-2010 ÉVEKBEN 1. Technológia és infrastrukturális beruházások Technológia fejlesztés I. Támogatás mértéke: max. 30% Támogatás összege:

Részletesebben

Kkv problémák: eltér hangsúlyok

Kkv problémák: eltér hangsúlyok Kisvállalati- és vállalkozáspolitika: vonzások és választások Dr. Habil. Szerb László Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar 2010.03.28. Dr. Szerb László 1 Kkv problémák: eltér hangsúlyok Vállalkozói

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

Európa 2020 stratégia Intelligens, fenntartható, inkluzív növekedés. Turóczy László helyettes államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium

Európa 2020 stratégia Intelligens, fenntartható, inkluzív növekedés. Turóczy László helyettes államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Európa 2020 stratégia Intelligens, fenntartható, inkluzív növekedés Turóczy László helyettes államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Az előadás tartalma 1. Az Európa 2020 stratégiáról általában 2. Az

Részletesebben

az IKTK szerepe a hazai innovációban

az IKTK szerepe a hazai innovációban az IKTK szerepe a hazai innovációban JOBBÁGY DÉNES E L N Ö K - V E Z É R I G A Z G ATÓ I N F O R M AT I K A I KO C K Á Z AT I T Ő K E A L A P - K E Z E L Ő Z R T. 2 0 1 4. N O V E M B E R 6. 1 Agenda Innováció

Részletesebben

Az EUREKA program és a hazai résztvevőket támogató pályázat

Az EUREKA program és a hazai résztvevőket támogató pályázat Az EUREKA program és a hazai résztvevőket támogató pályázat Szüdi Gábor EUREKA NPC 2012.04.05 Székesfehérvár Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének

Részletesebben

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia NORth Hungary and Kosice Bilateral Regional Innovation Strategy Project Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia Konszenzus-építő tájékoztató 2007. Június 27. Tartalomjegyzék Régiók elhelyezkedése

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában dr. Németh Gábor igazgató Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Innovációs és Tájékoztatási Központ Dunaharaszti, 2012. március 22.

Részletesebben