ISTENEK, ÓRIÁSOK MEG A VILÁG A lét szimbólumai a Theosophicus énekek, az Isten kezében, az Isten fogai közt és az Isten gyertyája című versekben

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ISTENEK, ÓRIÁSOK MEG A VILÁG A lét szimbólumai a Theosophicus énekek, az Isten kezében, az Isten fogai közt és az Isten gyertyája című versekben"

Átírás

1 Földes Györgyi ISTENEK, ÓRIÁSOK MEG A VILÁG A lét szimbólumai a Theosophicus énekek, az Isten kezében, az Isten fogai közt és az Isten gyertyája című versekben Babits istenhitét Ŕ melyet Rónay György egzisztenciálisnak nevez Ŕ talán ez a viszonylag későinek mondható idézet jellemzi a leginkább: Persze, katolikusnak születtem, e vallás csarnokaiban találkoztam és küszködtem Istennel, kételyeimnek és legmisztikusabb reményeimnek egyformán a katolicizmus adott először testet, színt, szavakat. E színek és szavak nem maradhattak ki írásaimból; de más a lírai vallomás és más az egyházi hitvallás. Van-e mélyebb érzés, mint ami Istenhez köt, akár hiszünk benne, mondhatnám, akár nem? S a vers feladata, minden mély emberi érzést kifejezni. De nem okvetlen feladata pozitív konfessziót tenni, nyilvános hitvallást valamely egyház hittételei mellett. 1 Ezt a nem dogmatikus hitet talán az is remekül bizonyítja, hogy Babits azon versei közül, amelyekben Isten testet nyerve egyfajta óriásként jelenik meg Ŕ meglepő, de ezekből több is van: a Theosophicus énekek, az Isten kezében, az Isten fogai közt és bizonyos értelemben az Isten gyertyája Ŕ egyedül a legutóbbi mondható katolikus ihletésűnek, noha a lírai beszélő Istenhez való viszonyulása ott sem problémamentes. Babits ráadásul igencsak érdeklődik a zsidó-keresztény világképtől eltérő vallási elképzelések iránt is, erről árulkodik például a két versből álló Theosophicus énekek Ŕ ezek egyike a Keresztény, a másik az Indus címet viseli Ŕ, mint ahogy az Isten fogai köztben is felvetődik a kérdés az óriás és közönyös Őrölőről, vajon nem a borzasztó Shivával azonos-e. Az előbbi verskettős címe is azt mutatja, Babitsra hathatott a vallásbölcseletek összehasonlító tanulmányozását önmagának célul kitűző teozófia nyitottsága: a századfordulót követő években rendkívül népszerűek voltak Schmitt Jenő Henrik nézetei, sőt, mint azt Kosztolányi és Juhász Gyula visszaemlékezései is bizonyítják, az egyetemista Babits által előszeretettel látogatott Négyesy-szeminárium igen szabad szellemben működött, érdeklődő teozófusok is eljárhattak rá, sőt az is előfordult olykor, hogy az órán 1 RÓNAY György, Babits hite, in Babits száz esztendeje, szerk. PÓK Lajos, Budapest, Gondolat, 1983,

2 felolvastak teozófiai értekezéseket is. 2 Köztudott, hogy a költő figyelmesen tanulmányozta Schopenhauert is, akinél ugyancsak megjelennek a hinduizmus és a buddhizmus egyes elemei. Jelenits István Kelevéz Ágnes állításaira is támaszkodva Ŕ és például a nietzschei ihletésű és a pogány antikvitás eszmerendszerét is idéző Hiszekegyre utalva Ŕ egyenesen arra világít rá, hogy Babits korai világképében keveredik monoteizmus és politeizmus: Mondhatnánk talán, hogy Babits egyistenhite a sokistenhit kísértésében élt, sokistenhitét pedig folyvást megkérdőjelezte az egyistenhit. 3 Miféle istenek ezek az óriások? Rába György valószínűleg jogosan feltételezi, hogy az Isten kezében alapvíziója az Isteni színjátékból származtatható, ott ugyanis a görög mitológiából ismert Anteus gigász veszi tenyerére a narrátort és Vergiliust, hogy aztán a pokol legmélyére helyezze őket (jellemző, hogy Babits A pokol XXXI. énekének címét I giganti intorno al pozzo, a Gigászok a kút körül helyett Az óriás kezébennek fordítja). 4 Mindazonáltal az óriás motívuma több versben, és ettől különböző kontextusokban is megjelenik Ŕ az általunk elemzetteken kívül például Az óriások költögetése című versben is, noha ott nem egy Istennel vagy az Istennel azonosítva Ŕ, ezért a dantei hatásnál átfogóbb okokra kell visszavezetnünk gyakori szerepeltetését. Maga Babits szerint Ŕ aki a képzelet, s ezen belül is főként a gyermeki fantázia teremtményeiről A hazugságok paradicsoma című esszében ír Ŕ az óriás egy belső érzelem objektivizációjaként létező fantáziakép. (S mint ilyen, tehetjük még hozzá, megfeleltethető Austin szimbólumfogalmával, illetve az e terminus alapjául szolgáló T. S. Eliot-i objective correlative-val is). Az ilyen képek, hangsúlyozza még a költő, nem külső valóságelemek kombinációjából, hanem önálló teremtésből születnek, kitalálásukkal valami fundamentálisan új jön létre a világban. Az óriásokat a vágy teremti, s nem a gépies auxészisz; az óriás nem egyszerűen: megnövesztett ember, hanem valami, ami az embertől éppoly lényegesen különbözik, mint a beteljesedés a hiánytól. 5 2 KOSZTOLÁNYI Dezső, Négyesy László, in UŐ, Egy ég alatt, Budapest, Szépirodalmi, 1977, 38Ŕ 39., illetve: JUHÁSZ Gyula, Négyesy-órák, in UŐ, Összes művei. Prózai írások , szerk. PÉTER László, Budapest, Akadémiai, 1969, 45. Vö. TARJÁNYI Eszter, A szellem örvényében. A magyarországi mesmerizmus, szellemidézés, teozófia története és művészeti kapcsolatai, Budapest, Universitas, 2002, 99Ŕ JELENITS István, Isten-élmény a XX. századi magyar irodalomban, in Véges végtelen, szerk. FINTA GáborŔSIPOS Lajos, Budapest, Akadémiai, 2006, 21. Az idézett cikk: KELEVÉZ Ágnes, Hiszem az ezer Istent. A fiatal Babits vallásosságához, in A magyar művelődés és a kereszténység, III, szerk. JANKOVICS József, MONOK István, NYERGES Judit, BudapestŔSzeged, Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság, 1998, 1553Ŕ RÁBA György, Babits Mihály, Budapest, Gondolat, 1983, BABITS Mihály, A hazugságok paradicsoma (1932), in UŐ, Tanulmányok, esszék, a válogatás, szöveggondozás és a jegyzetek JANKOVICS József, a név és szómagyarázat JANKOVICS József és NYERGES Judit munkája, Budapest, Kortárs Könyvkiadó, 2005, 565. (Magyar Remekírók, Új folyam). 139

3 Az óriás önmagában véve Babits elképzelése szerint tehát egyfajta személyes szimbólum lehetne (Az óriások költögetésében talán egyértelműen ilyesmiről lehet szó), bár persze az egyéni lelki életnek is vannak kollektív aspektusai. Mint Eliade megjegyzi, a szimbolikus gondolkodás Ŕ amely mint a kollektív tudatalatti terméke megelőzi a nyelvet és a diszkurzív gondolkodást, s arra szolgál, hogy leleplezzük a lét titkos modalitásait Ŕ elvileg nem a költő vagy a mítoszszakértők privilégiuma, s valakinek nem kell feltétlenül ismernie a mitológiát ahhoz, hogy a legnagyobb mítoszok valamelyikének megélője legyen. 6 Persze Babits költő, márpedig a költői tehetség megteremtette egyéni mitológia ennél speciálisabbnak tekinthető. Erről amúgy úgyszintén nyilatkozik a szerző: egy 1909-es kritikájában Adyét említi, akinek szimbólumaiban (a jó Csönd-hercegben, a Nagy Pénztárnokban, az ős Kajánban stb.) éppúgy megvan egyfajta spontán, őszinte őserő, és éppúgy egyfajta önálló létezésre tesznek szert, mint az a legrégibb mitológiák képeire jellemző. 7 Az autentikus mítoszszereplőket (ti. a különböző népek mítoszainak szereplőit) pedig Jung és Eliade elméleteit követve már egyértelműen a kollektív tudatalatti kivetüléseinek, archetipikus szimbólumoknak mondhatjuk. Látni fogjuk, az általunk jelenleg tárgyalt költői alkotásokban, azaz Babits óriás Isten -verseiben olyan kvázi-mitológiai óriások és istenek szerepelnek, akik a fenti kategóriák valamiféle elegyítésének tekinthetők. A fentieket még azzal is árnyalhatjuk, hogy az egyik legismertebb szimbólumszótár szerint azért létezik halvány különbség az archetipikus szimbólum és a mítosz között is, mely eltérés a dramatizálás fokában rejlik: 8 A mítoszok ( ) az archetípusoknak, szkémáknak és szimbólumoknak vagy egységes kompozícióknak, eposzoknak, elbeszéléseknek, genezistörténeteknek, kozmogóniáknak, teogóniáknak, gigantomachiáknak a dramaturgiai áttételei. Babits verseiben ez a dramatizálás nincs jelen, főként, mert cselekmény sincs, nem a müthosz (a költő által elképzelt müthosz) mint történet jelenítődik meg bennük. Sőt, ezek a versek még csak nem is kozmogóniák abban az értelemben, hogy utalnának a kozmosz megszületésének aktusára, inkább egyfajta állapotrögzítésre kerül sor bennük. Az Isten fogai köztben és az Isten gyertyájában az elvont létállapot megállapítása a primér, s onnan jutunk el a konkrétabb kép felé, a Theosophicus énekek második részében mintha a külső világ, a kozmosz leírása lenne a kiinduló pont, az Isten kezében című versben pedig a sokszor nekirugaszkodó bevezetés mintegy egyre késlelteti, de közben többszörös kontextusba is helyezi a világleírást, tudatmegjelenítést és létállapot-rögzítést explicit módon egyszerre megvalósító Ŕ a képet elvontabb szövegrészekkel kommentáló Ŕ ide-oda ugráló, vibráló szöveget. (Ez utóbbi műben azért legalább kirajzolódik egy középkormélyi teológ, egy bájos doktor mindannyiunkéval azonosítható sorsa.) Mircea ELIADE, Képek és jelképek, ford. KAMOCSAY Ildikó, Budapest, Európa, 1997, 15Ŕ16. BABITS Mihály, Ady, in UŐ, Esszék, tanulmányok I., szerk. BELIA György, Budapest, Szépirodalmi, 1978, 82Ŕ87. Jean CHEVALIERŔAlain GHEERBRANT, Dictionnaire des symboles, Paris, Seghers, 1973, XX. 140

4 A kettes számú Theosophicus ének, az Indus elsőre tehát a kozmográfia klasszikus esetének tűnhet, az indiai és a kínai mitológia világleírását fejleszti tovább. E szövegben a világot tartó kozmikus méretű teknősbékát és elefántot egy óriás isten arca, ezen belül is a szemöldöke támasztja alá, s ennek folytonos mozgása adja a világ egyhangú, örök mozgásának ütemét, alatta már csak a semmi található. A kozmoszleírásból a lét szimbóluma lesz: a szemöldök állandó rángása kiváltotta erő a schopenhaueri vak, monoton akarat szimbóluma (mint tudjuk, maga Schopenhauer főművében több ízben hivatkozott a Védák könyvére, a Puránákra stb.): Tiktak, tiktak, tiktak, tiktak, tiktak, bizony / betegen fekszik a világ e vánkoson, / e kőkemény istenkoponya vánkosán / fekszik a vak világ betegen, ostobán, / és óriási keble lázasan piheg (Itt jegyeznénk meg, hogy az akarat örökkévalósága egyébként nem idő a hétköznapi értelemben, hiszen az, akárcsak a hétköznapi értelemben vett tér, a jelenségekhez köthető). Az Isten kezében címűben már csak áttételesen beszélhetünk kozmoszleírásról, hiszen a szöveg a Prédikátor könyvében található (9:3), és eredetileg metaforikusan értendő intelmet ( az igazak és a bölcsek és azoknak minden cselekedetei Isten kezében vannak ) veszi szó szerinti értelmében, ekképpen helyezi a földi világot az Úr testi kezére, végtelenné tárt tenyerére. Mindamellett, mint Rába György írja, a Szilasi-kötetpéldány lapszéli bejegyzéséből kiderül, az Indus egyfajta előképe ennek a versnek, tekintve, hogy ugyanabban a hangulatban készült mind a kettő. Valóban így lehet, hiszen az emberi élet kiszolgáltatottsága, a vak erő kiváltotta rettenet adja a két szöveg alapérzését, noha Ŕ itt jegyeznénk meg már előre Ŕ a rémület, a kiszolgáltatottság érzése gyakorlatilag mind a négy szöveget áthatja: félelem a monumentalitástól, az Isten-test alatti Semmitől, a világot mozgató és az életet lassan pusztító monoton erőtől. Vagy ennél konkrétabban is: rettegés a kézből való semmibe hajíttatástól (Isten kezében, Isten gyertyája), illetve az élet elmorzsoltatásától az isteni marok vagy az isteni állkapocs által (Isten kezében, Isten fogai közt). (Mindazonáltal itt kell hozzátennünk, hogy a Theosophicus énekek ironikusabb hangúra vett első része némileg ellensúlyozza az Indus ennél egyértelműbben komor világát.) Az Isten fogai közt szövegében Babits egy egzisztenciális, mégis személyes hatókörű hasonlatból kiindulva megint csak eljut a szószerintiesítésig, továbbá eljut a generalizálásig, a lírai én beszédétől a többes szám első személyű általános létszimbólumig, harmadrészt pedig egyfajta fiktív vallásos kontextusig, vagyis ismét csak egy óriás Isten képéig. A prózavers első mondata ugyanis még lírai vallomáskezdetnek tűnhet: Olyan az én lelkem, mint egy különös gyümölcs, mely lassankint minden ízét és zamatát kiadja valamely óriásnak marcangoló fogai között. A második mondat az Isten kezébenhez hasonlóan egyfajta szószerintiesítést hajt végre: És néha úgy tűnik föl, hogy ezek igazi fogak. Innen egy látszólagos tájleírás következik, a sziklás meredély és a nehéz, darabos, szintén csak ásványinak tűnő fogazott felhők deskripciója, illetve a lírai én e tájba vetettségének bemutatása. Majd ez a leíró rész újabb két hasonlathoz vezet: a felhők és a sziklák a továbbiakban szintén csak fogakhoz Ŕ az életet megszakí- 141

5 tás nélkül őrlő isteni fogakhoz, mint a beszélő bizonytalanul felveti, talán Shiváéhoz Ŕ hasonlíttatnak. (A leírás megalapozta hasonlatok így argumentációként szerepelnek a fenti állítás, a kvázi-szószerintiesítés megerősítése érdekében). A továbbiakban a lírai én e fogak általi marcangoltatása általánossá emelődik a vers által explicite megfogalmazott egzisztenciális és valószínűleg megintcsak schopenhaueri ihletettségű problémafelvetésben: Ó boldog nagy fogak, ki fogai vagytok Ŕ akik között örökké vergődik a keserves Élet? Ide-oda lökődünk, apró falatok, az iszonyú Szájban, míg elporladunk a piros foghús közt. Mi ez a nagy Közöny, az Élettelen, aki az Életet rágja? Ó borzasztó Shiva! Vagy élet vagy te is, vad és meleg élet, s csak a fogaid hidegek, óriás Őrölő? A késői versek közé tartozó Isten gyertyája Ŕ mint Rónay György írja Ŕ a Keresztes Szent János-i todo y nada, mindent vagy semmit koncepcióját valósítja meg, hiszen itt az önmagát a gyertyával azonosító lírai beszélő Ŕ bár sorsának miértjét át nem láthatja Ŕ vállalja azt a kockázatot, hogy az őt még most a magasba tartó Istennek végül a körmére ég, aki végül majd a semmibe, a zúgó éj vizébe dobja. E kegyetlen Isten ez esetben csak az elképzelhető arányok miatt tűnik óriásnak, s csak a keresztény hit antropomorfizmusából lehet keze ( bölcs, szent, konok keze): a metafora spirituálisabb lévén a testiesítés, a szószerintiesítés nem történik meg olyan fokon, s pláne explicit módon nem, mint az eddigiekben. Azonban még erre a szövegre is igaz, a többivel pedig végképp egyértelműen kimondható, hogy fontos bennük a fizikai értelemben vett testiesség. Egyrészt nagyjából antropomorf testről van szó, vagy legalábbis az embernél is ebben a formában meglévő testrészekről: e fizikai értelemben Ŕ persze csak ebben Ŕ az óriás- Isten mégiscsak az ember amplifikációja. (Ez még annak tudatában is elgondolkodtató, hogy ezek az Istenek szinekdochikusan ábrázoltatnak, szóban forgó testrészük Ŕ mintegy a semmiben lebegve és a kozmosz megalapozásaként Ŕ helyettesíti magát az óriásalakot: így kifejezetten az e testrész hordozta szimbolika válik a lét szimbólumává). Persze azért a felnagyítás azzal is jár, hogy a mérhetőből átlépünk a mérhetetlenbe, a végesből a végtelenbe, vagyis a mennyiségi ugrásból alapvetően minőségi Ŕ méghozzá a lényeget megváltoztató minőségi Ŕ ugrás lesz. Idézzük a legjellemzőbb példát, az Isten kezébent: Néztél már kacsót nagyítón? Ujja vastag, ránca mély, pórusokkal árkos. Ŕ Képzeld most, hogy pórusa tágul, ránca szétmegy, kék ere mállik Ŕ szertehíznak ujjai; s nagy nagyítód távolítva már a kéz egy sárga táj ; majd a várost látjuk, a tengert, hajót, vonatot, Amerikát, aztán pedig: messze málló jósvonások nagy memento»m«-je vásog Ŕ minden alatt e nagy»m«láttalan és sejttelen Ŕ mérő szemeink elől a méretlenbe szétfolyó Ŕ mert egy teljes végtelenség minden isten-sejt-elem stb. Míg tehát az Isten gyertyájának viszonylag delikát a testiessége (nagyjából megfeleltethető azzal, ami az Októberi ájtatosságban is megjelenik: de legcsodásabb látomásunk / te vagy, Urunk, égi másunk, illetve: a tested lélek, hanem a lelked érc ), az Isten kezében és az Isten fogai közt egy ritkán előforduló költői fogással fizikaivá teszi a szimbólumot. Ez utóbbi két szöveg explicit módon kimondja a metafora szó szerinti értelmezésének szükségességét:»az Úr 142

6 kezében élünk«ez egy óriási Kéz Ŕ szó szerint Ŕ testi kéz, illetve: És néha úgy tűnik föl, ezek igazi fogak (Babits kiemelései). Az Isten kezében e tekintetben részben a Biblia azon gondolatára épít, hogy az Úr a saját alakját adta volna az ősanyagnak, részben pedig az Írás szó szerint értelmezendőségére. Ez nem a skolasztikus besorolás meghatározta szó szerinti értelmezés, amely egyszerűen csak a történetre figyel, s amely mellett Aquinói Szent Tamás megkülönböztetett még allegorikus, morális és anagogikus (misztikus) jelentést is. (Árulkodó, hogy a szövegben maga Babits is elhatárolódik a skolasztikusoktól, bár az általa oly nagyrabecsült Dante úgyszintén e négyféle értelmezést tartotta szem előtt.) E szószerintiség inkább a bibliai szimbólumok mitikus jellegű interpretációjával rokonítható, melyet Fabiny Tibor így fogalmaz meg A keresztény hermeneutika című írásában: A mítosz fikció, de nem a valóság és az igazság ellentéte, hanem a hit által megélt igazság. 9 Erre utal egyébként a szövegben az elhiszem, mert esztelen kifejezés is, amely Tertullianus Credo quia absurdum tételének alliteráló magyarítása. Kérdés persze, hogy az erős kiemelés Ŕ amely nyilván egy nem magától értetődő dolgot hivatott hangsúlyozni, és amely mintha részét képezné a szöveg halványan érezhető ironikus hangoltságának Ŕ nem éppen a hit megingását jelzi-e. Ez pedig összhangba hozható azzal a gondolattal is, hogy a metafizikai háttér biztosítása mintegy rá van bízva a nyelvi-tropológiai működésre. A kép a szó és test a kép kijelentés mintha inkább már a költői kép (vagy mondjuk úgy, az alakzat; esetleg, tágabb értelemben véve: a metafora; vagy megint másképp, a századfordulóŕszázadelő terminusával értve: a szimbólum) egyik legfontosabb sajátosságára, az autonómiára, a fikció autonómiájára hívná fel a figyelmet. Babits második számú Vörösmarty-tanulmányában is hasonlót állít, amikor azt írja: Amit a költő a képek nyelvén gondolt, azt ezerféleképpen lehet lefordítani a fogalmak nyelvére, s minden fordítás szükségképpen halavány és hűtlen. Tévednek, akik azt hiszik, hogy a szimbólum csak valamely gondolat kifejezése: ellenkezőleg, a szimbólum az elsődleges lelki tény, és a gondolat csak gyenge kifejezése a szimbólumnak. 10 Az általunk vizsgált szövegben tett megállapítás, miszerint a képként, azaz a metaforaként, szimbólumként használt szó testiesedik, szinte fizikailag is létezővé válik, leginkább Ricœur híres metaforaelméletével cseng egybe. Aszerint ugyanis a metafora egyrészt egyfajta sztereoszkopikus látást érvényesít: egy dolog valamiként van, azaz, bár önmaga, úgy létezik, mintha azzal a bizonyos másik dologgal lenne azonos: ekképpen igazsága látszólag ugyan eltörli a lehetetlennek bizonyuló szó szerinti értelmezést, ám végül ellenállás közben enged is neki, és mint ilyen, a fikció által mintegy újra-leírja a világot. 11 Szinte Ricœur álláspontja jelenik meg Babits Hadjárat a Semmibe című versének lezárásában is: az új látáson (a valami- 9 FABINY Tibor, A keresztény hermeneutika, 10 BABITS Mihály, A férfi Vörösmarty. A második és a harmadik, Nyugat, 1911, II, 1041Ŕ1061., ua., in UŐ, Tanulmányok, esszék, a válogatás, szöveggondozás és a jegyzetek JANKOVICS József, a név és szómagyarázat JANKOVICS József és NYERGES Judit munkája, Budapest, Kortárs Könyvkiadó, 2005, 262Ŕ291. (Magyar Remekírók, Új folyam). 11 Paul RICŒUR, Az élő metafora, ford. FÖLDES Györgyi, Budapest, Osiris, 2006,

7 nek látáson) alapuló szókép teszi lehetővé a második referencia megszületését, s a világnak a diszkurzív leírásénál talán adekvátabb (mert a végesből a végtelen felé lépő) újraleírását: olyan dolgok vágya szólal, miket nem mondhatsz véges számu szóval, mert minden szó új korlátot teremt, a gondolat testének szabva formát s e korlátok közt kigyózik a rend lépcseje, melyen addig másszuk ormát új s új látásnak, mígnem messze lent köddé mosódik minden régi korlát, s képekből összeáll a képtelen korlátokból korlátlan végtelen. Babits tehát talán ebben a ricœuri értelemben teszi valóságossá az Istenóriás kezét és fogait. Vagy, másképp megfogalmazva ezt a ténylegesen (szó szerint) létezést: élővé, elevenné, mitikussá avatja. S itt még egy párhuzam vonható Ricœurrel: a francia filozófus az élő metaforát másutt a metafora-müthosz rokonságából vezeti le az arisztotelészi elmélet alapján: A metaforikus diskurzus ontológiai funkciója valójában az lehet, hogy az embereket»cselekvőként«és a dolgokat»cselekvés közben«mutassa be. Benne a létben szunnyadozó minden lehetőség kibontakozottként, a cselekvés minden lehetősége ténylegesként jelenik meg. 12 A Hadjárat a Semmibe fent idézett részlete (ti. az utalás a rend lépcsejére ) mintegy megalapozza azt a gondolatot is, hogy a lírai szöveg Ŕ mint a diszkurzív nyelvhasználat által is felhasználható szavakból összeálló, mégis költői képekből építkező, továbbá megformált, azaz valamilyen poétika alapján rendezett egész Ŕ adekvát lehetőséget kínál valamely kozmoszelképzelés vagy kozmológia felvázolására: a rend leírására vagy annak bemutatására, miképp születik meg a rend a káoszból, annak eredeti jelentésében: a semmiből, az űrből. Mindehhez képest pedig különösen érdekes, hogy a nyelvi megformáltság tekintetében amúgy négy igen eltérő szövegről beszélhetünk, mintha Babits kifejezetten kísérletezett volna az alaptémát illetően rokon szövegek megírásakor: két időmértékes vers, melyből az egyik mintegy leképezi a kozmoszt, a másik leginkább egy perlekedő imára hasonlít, egy keresztény makáma és egy prózavers: ezek poétikai szempontú elemzésére most csak részlegesen vállalkozom. A fentebb említett szempontra, a kozmoszszerűségnek a poétikába való átemelésére Babits mintha különösen a Theosophicus énekek esetében figyelt volna tudatosan is (az Indus kozmoszleírása itt mintegy komplementer párja a Keresztényének). Mint arról már szó esett, a kettes számú vers egyfajta kozmoszleírást fog- 12 Uo.,

8 lal magába, ahol is Ŕ minden egyes esetben a mindenséget uraló fénytől kiindulva Ŕ az egyes rétegek megnevezésére kerül sor lefelé lépkedve (öt sorban három-három Ŕ azaz tizenöt Ŕ valami alatt névutós szerkezetet sorolva egymás után), olykor vissza-visszaugorva egy már megnevezettre, míg végül eljutunk a legalsó, a legrejtettebb szintig. Nemes Nagy Ágnes a nyelvi értelemben is megragadható ( a zene, a hömpöly, a szó hipnózis, s ezen belül is legfőképpen a hangszimbolika irányította) alászállást emeli ki: szerinte ez leginkább egyfajta pokolba menetelhez hasonlít, noha nyilván az önmagunk lényegéig való leereszkedés (a belső szemlélet) aspektusa is felfedezhető benne. 13 Rába György, aki szintén említést tesz arról, hogy a verset alkotó két egység két vallási rendet, két theodicaeát jelenít meg, formai tekintetben inkább azt hangsúlyozza, hogy a bevezető rész verstani sorképzése a görög tragédiáéval rokonítható. 14 Bár mindkét elemzés felvetéseit teljesen elfogadhatónak vélem, ezeket a megfigyeléseket még kiegészíteném azzal is, hogy az alatt -as szerkezetek ingaszerűen ide-oda mozgó lefelé lépkedése mintegy nyelvileg is leképezi a schopenhaueri akarat komor monotonitását szimbolizáló ketyegést (az egyébként szintén csak ötször szerepeltetett tiktak hangutánzó szó ezt ismétli meg később más formában). Két másik szöveg formai szempontból a próza és a vers határterületén mozog (az egyik, Az Isten fogai közt prózavers, a másik, az Isten kezében úgynevezett makáma, rímes próza), noha egyébként ezek unikumnak számítanak Babits költészetében. Kérdés tehát, hogy nem hasonló indíttatású, bár teljesen más természetű megoldásokról van-e ezekben szó, mint a fenti esetben: hogy esetleg az isteni fogsor, illetve az isteni marok általi lassú és egyhangú morzsoltatás megérzékítése lenne ez az expresszió területén érzékelhető relatív visszavontság, szürkeség, még akkor is, ha az Isten kezében című szövegben azért bőven találunk belső rímekkel, alliterációkkal is összecsengetett mondatokat, mondatfoszlányokat is. Ez utóbbi darab amúgy is sajátos kísérlet Babits részéről, s nemcsak a magyar irodalmi hagyományban ritka műfaj okán (előtte Arany János, nem sokkal utána Tóth Árpád és Juhász Gyula próbálkozott még ezzel), hanem mert a szöveg minden valószínűség szerint William James pszichológiájának a nyelvbe való átültetése. Bár persze Babits gyakorlatában nem ez az egyedüli műforma a james-i pszichológia kipróbálására (mint Rába György megjegyezte, az Anyám nevére és a Sírvers is James eredményeit kamatoztatja), 15 úgy tűnik, a költő a saját használatára átszabott makámával a tudatfolyam-elméletet próbálja beépíteni a költészetébe: márpedig, ha ezt elfogadjuk, világossá válik az is, hogy a kozmoszleírás ismét csak a lélekbe való alászállással együtt történik meg. A makáma Ŕ amely az arab középkori kultúrában egy szellemes kalandokban bővelkedő, rímes prózában megalkotott, képekben és nyelvi leleményekben gazdag, élőszó- 13 NEMES NAGY Ágnes, A hegyi költő, in UŐ, Az élők mértana. Prózai írások I, Budapest, Osiris, 2004, 208Ŕ RÁBA György, i. m., Uo.,

9 ban elbeszélt történet volt Ŕ eredetileg oly módon meséli el hősének hányattatásait, hogy az egyes szám első személyben beszélő narrátor itt-ott, különféle helyzetekben találkozik vele, és mintegy tanúként nyilatkozik az eseményekről. Babits szövegében az értelmezés első szintjét tekintve szintén csak két szereplő van: a narrátor, aki sajátos vallásbölcseleti eszmefuttatásokat tesz, valamint célzásokat tesz gyermekkori templomi élményeire, illetve hőse, a középkormélyi teológ, akit Isten a tenyerére vesz, hogy egy darabig szabadon futkározzon rajta, majd szorítani kezdi, előbb szemét elborítá Ŕ aztán lelkét kiszorítá Ŕ aztán húsát szétporlítá Ŕ aztán-aztán mindmaig Ŕ őrli-őrli csontjait. A bájos doktor rettenetes, noha kissé groteszkül előadott sorsa azonban Ŕ mint ez a szövegben explicit módon, összevetésekkel, hasonlatokkal, illetve a narráció nyelvtani személyváltásaival is kifejeződik Ŕ éppen olyan, mint bármely más emberé, többek között az elbeszélőé is. Ráadásul vallásfilozófiai meggyőződése ( Elhiszem, mert esztelen, Credo quia absurdum) is azonosítódik a narrátoréval, méghozzá nem csak annak felnőttkori véleményével, hanem gyermekkori ijedt, látomásszerű sejtéseivel is. (Itt jegyeznénk meg, hogy bár esetleg felvetődhet a doktor Tertullianusszal való azonosíthatóságának lehetősége, ez a leírás alapján Ŕ őspoéta-doktor, bűbájosság, nagy palást, tanári süveg Ŕ korántsem biztos). Minthogy a három szál egybefonódott, a szereplők pedig egybecsúsztak, s a bonyolult struktúrájú szöveg ekként akár a narrátor víziókkal és képzelgésekkel teli gondolatfutamának is tűnhet az emberiség létének alapkérdéseiről, Babitsnak a james-i tudatfolyam-elméleten alapuló összefüggő képszalag-koncepciója is megfeleltethetővé válik a szöveg poétikai jellemzőivel, aprólékos részletezéseivel, majd hirtelen neki-nekiiramodásaival, viszszakanyarodásaival, variált ismétléseivel, gondolatritmusaival, hirtelen nyelvi aszszociációk irányította bölcselkedéseivel, alliterációival. James teóriája szerint ugyanis a mentális élet lényegét egyfajta tudatfolyamként tapasztaljuk meg, amelyben a következő pillanatok mindegyike visszanyúlik az előzőhöz, és elismeri azt, s amely a madár szárnyalásokból és lebegésekből összetevődő repüléséhez hasonló ún. viszonyrojtokból áll Ŕ hol elidőzünk egy gondolatnál, azt fejtegetjük magunkban, hol pedig hirtelen asszociációkkal, felvillanó emlékképekkel váltunk Ŕ, s ha ugyanaz a gondolat visszatér, mindig egy kicsit másképp, más formában dolgozzuk fel. Mindezek után összegzésképpen talán annyit elmondhatunk, hogy Babits óriásisten-verseiben a világ lényegét Ŕ s ezen egyszerre kell értenünk a minket körülvevő világ rejtett szerkezetét, benső világunk működési mechanizmusát és az élet, a lét lényegiségétŕ mint egyfajta vertikális vagy horizontális világtengely, az óriás alakja jeleníti meg. Sőt, nemcsak hogy megjeleníti, hanem mint szimbólum, mint elsődleges lelki tény, mint szó szerintivé, fizikaivá tett kép össze is tartja, ha másképp nem, akkor legalább interpretációja során mindenképp. 146

OKTATÁSI ÉS KUTATÁSI MINISZTÉRIUM MAROSVÁSÁRHELYI MŰVÉSZETI EGYETEM DOKTORI ISKOLA DOKTORI DOLGOZAT (REZÜMÉ)

OKTATÁSI ÉS KUTATÁSI MINISZTÉRIUM MAROSVÁSÁRHELYI MŰVÉSZETI EGYETEM DOKTORI ISKOLA DOKTORI DOLGOZAT (REZÜMÉ) OKTATÁSI ÉS KUTATÁSI MINISZTÉRIUM MAROSVÁSÁRHELYI MŰVÉSZETI EGYETEM DOKTORI ISKOLA DOKTORI DOLGOZAT (REZÜMÉ) A musical műfajának esztétikai és pedagógiai vetületei Témavezető: Kékesi Kun Árpád, dr. habil.,

Részletesebben

Tegnap úgy volt, hogy kevésbé a hideg, inkább sajnos a divat miatt vettem föl a kabátomat.

Tegnap úgy volt, hogy kevésbé a hideg, inkább sajnos a divat miatt vettem föl a kabátomat. ÍRÓPORTRÉ Rovatunkban kortárs magyar írók életmûvét mutatjuk be néhány oldalnyi terjedelemben az élõ klasszikusoktól a legtehetségesebb fiatalokig. A tárgyalt alkotók kiválasztása elkerülhetetlenül szubjektív,

Részletesebben

szövegek (szubjektív, lírai) képleírások is egyben, máskor az adott alkotó művészetéről általánosságban szól a vers. (Az isten bőre esetében a szerző

szövegek (szubjektív, lírai) képleírások is egyben, máskor az adott alkotó művészetéről általánosságban szól a vers. (Az isten bőre esetében a szerző Kitekintő Határterületek Jász Attila: Alvó szalmakutyák avagy áldozati ének; isten bőre Kalligram, Pozsony, 2010, 60 l.; isten bőre, Napkút, 2011, 78 l. Jász Attila utóbbi két verseskötete mintha igazából

Részletesebben

Az apa állandó metamorfózisa

Az apa állandó metamorfózisa Az apa állandó metamorfózisa Deres Kornélia Szőrapa című kötetéről Deres Kornélia első kötete már címével is felkeltheti a mindenkori olvasó érdeklődését. Miként az Kemény István fülszövegéből is kiderül,

Részletesebben

DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI. Érfalvy Lívia. Nyelviség és textualitás: az én-konstrukció útjai Kosztolányi Dezső írásművészetében

DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI. Érfalvy Lívia. Nyelviség és textualitás: az én-konstrukció útjai Kosztolányi Dezső írásművészetében A kutatás tárgya és feladatai DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Érfalvy Lívia Nyelviség és textualitás: az én-konstrukció útjai Kosztolányi Dezső írásművészetében PPKE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola

Részletesebben

A fekete-piros versek költője Kányádi Sándorról

A fekete-piros versek költője Kányádi Sándorról POMOGÁTS BÉLA 1934-ben született Buda - pesten. Irodalomtörténész, a Vigilia szerkesztőbizottságának tagja. Legutóbbi írását 2010. 12. számunkban közöltük. A fekete-piros versek költője Kányádi Sándorról

Részletesebben

Földes Györgyi MTA, Irodalomtudományi Intézet, Modern Magyar Irodalmi Osztály. Örök visszatérés: Nietzsche és/vagy Eliade,Nyárdélutáni Hold Rómában

Földes Györgyi MTA, Irodalomtudományi Intézet, Modern Magyar Irodalmi Osztály. Örök visszatérés: Nietzsche és/vagy Eliade,Nyárdélutáni Hold Rómában Iskolakultúra 2006/7 8 Földes Györgyi MTA, Irodalomtudományi Intézet, Modern Magyar Irodalmi Osztály Örök visszatérés: Nietzsche és/vagy Eliade,Nyárdélutáni Hold Rómában Ady és Nietzsche kapcsolatát mindezidáig

Részletesebben

MÁRAI SÁNDOR UTOLSÓ NAPLÓJA

MÁRAI SÁNDOR UTOLSÓ NAPLÓJA MÁRAI SÁNDOR UTOLSÓ NAPLÓJA UTASI CSABA A nyolcvanas évek derekán, amikor már csaknem negyven éve a naplófeljegyzések pótolják számára a publicisztikát, a kapcsolatot a mindennapi valósággal, a századunkkal

Részletesebben

2012. 09.05. Prédikáció Szeretnék jól dönteni!

2012. 09.05. Prédikáció Szeretnék jól dönteni! 2012. 09.05. Prédikáció Szeretnék jól dönteni! Annak ellenére, hogy bár Jézus tanítását törekszünk megérteni, befogadni, mégis azt éljük meg, hogy bizonyos esetekben nem tudtunk, vagy nem tudunk jól dönteni.

Részletesebben

LÉNÁRT TAMÁS A tiszta szemlélet nyomában

LÉNÁRT TAMÁS A tiszta szemlélet nyomában LÉNÁRT TAMÁS A tiszta szemlélet nyomában Nádas Péter fotókiállítása a Petőfi Irodalmi Múzeumban Nappal és éjszaka egyedül egy lakásban, lázasan és legyöngülten írja Nádas Péter a Jelentés a grunewaldi

Részletesebben

A hömpölgyő elmúlás immár testközelben?

A hömpölgyő elmúlás immár testközelben? KÁNTÁS BALÁZS A hömpölgyő elmúlás immár testközelben? Gondolatok Géher István egy verséről,,... a víz leggonoszabb..." micsoda beszéd? fél év - s már kiárad, hömpölgyet lombkoronát, tetemet, mossa a partot,

Részletesebben

OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA IRODALOM TANTÁRGYBÓL 2013-2014 9-12. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA IRODALOM TANTÁRGYBÓL 2013-2014 9-12. ÉVFOLYAM OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA TANTÁRGYBÓL 9-12. ÉVFOLYAM A felsorolásban megjelölt, a tankönyvben elemzett irodalmi művek (versek, novellák és regények ismerete, azok elolvasása) kötelező. A vizsga

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott témakörökből,

Részletesebben

POSZTMODERN UTAZÁS (SEHOVÁ) AZ ÍRÓI KÉPZELET FEDÉLZETÉN

POSZTMODERN UTAZÁS (SEHOVÁ) AZ ÍRÓI KÉPZELET FEDÉLZETÉN KÁNTÁS BALÁZS POSZTMODERN UTAZÁS (SEHOVÁ) AZ ÍRÓI KÉPZELET FEDÉLZETÉN KAPCSOLÓDÓ TANULMÁNY ZSÁVOLYA ZOLTÁN HOLLANDI BOLYGÓ CÍMŰ HANGREGÉNYÉHEZ Zsávolya Zoltán első, műfajteremtő(nek szánt) (hang)regénye

Részletesebben

Kós Károly. Kovács László

Kós Károly. Kovács László Kovács László Kós Károly Az a köves hegy, velünk szemben éppen: az a Tâlharu; ez itt a Piatra Calului. Ott messze pedig, a völgyhajlásból szürkén, fátyolosan, ide látszik a vénséges, kopasz Vlegyásza.

Részletesebben

Szóbeli tételek. Irodalom. 9.évfolyam. I. félév. 2. Homéroszi eposzok: Iliász. Az eposz fogalma, trójai mondakör, Akhilleusz alakja, központi téma.

Szóbeli tételek. Irodalom. 9.évfolyam. I. félév. 2. Homéroszi eposzok: Iliász. Az eposz fogalma, trójai mondakör, Akhilleusz alakja, központi téma. 9.évfolyam 1. Mi a Biblia? Két fő része? Ismertessen egy-egy történetet részletesen! 2. Homéroszi eposzok: Iliász. Az eposz fogalma, trójai mondakör, Akhilleusz alakja, központi téma. 3. Homéroszi eposzok:

Részletesebben

KORA ÚJKOR Jogi jelképek és a jog művészete. Az obiter depicta mint a kormányzás víziója

KORA ÚJKOR Jogi jelképek és a jog művészete. Az obiter depicta mint a kormányzás víziója KORA ÚJKOR Jogi jelképek és a jog művészete. Az obiter depicta mint a kormányzás víziója A könyv szerzője, Peter Goodrich, a New York-i Cardozo School of Law professzora számos jogi monográfiát jegyez,

Részletesebben

A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013.

A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013. Dezső Ilona Anna: Szégyen (60x40 cm, vászon, vegyes technika) A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013. A BARÁTOK VERSLISTA KIADVÁNYA ÉRZELEM és ÉRTELEM Nem értem, mit jelent ez az érzés! (Golán Angéla

Részletesebben

KERESZTÉNY MAGVETŐ. Vallás és művészet.

KERESZTÉNY MAGVETŐ. Vallás és művészet. KERESZTÉNY MAGVETŐ. XXX éuf. Január Február. 1895. 1-ső füzet. Vallás és művészet. Vallás és művészet, az emberi szellemnek e csodás nyilvánulásai egymással mindig közeli viszonyban állottak. Mindkettő

Részletesebben

Keresztény élmény, magyarság

Keresztény élmény, magyarság Keresztény élmény, magyarság ÚTON BABITSHOZ, KODÁLYHOZ ÉS UTÓDAIKHOZ A humanista nem azért nyúl vissza a régihez, mert sokallja az újat, hanem mert kevesli írta Babits. A mûvészet jelen idejû. Régi és

Részletesebben

Az osztályozó vizsga követelményei. Szakközépiskola IRODALOM

Az osztályozó vizsga követelményei. Szakközépiskola IRODALOM Az osztályozó vizsga követelményei Szakközépiskola IRODALOM Az irodalom tantárgy osztályozó vizsgáján az osztályzat kialakítása az egységes követelmények szerint történik (40%-tól elégséges). Írásbeli

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

Kérem, nyissa ki az Újszövetséget Máté 1:1-nél. Itt kezdi Máté magyarázatát arról, hogy mi az Evangélium. Ezt olvashatjuk:

Kérem, nyissa ki az Újszövetséget Máté 1:1-nél. Itt kezdi Máté magyarázatát arról, hogy mi az Evangélium. Ezt olvashatjuk: Mi az evangélium? Jó az, ha időt tudunk áldozni arra, hogy átgondoljuk mi a Biblia üzenete. Bizonyára sokan óvatosak a vallásokkal, a templomba járással, az egyházi rituálékkal, és a hagyományok követésével.

Részletesebben

A poláros fény rejtett dimenziói

A poláros fény rejtett dimenziói HORVÁTH GÁBOR BARTA ANDRÁS SUHAI BENCE VARJÚ DEZSÕ A poláros fény rejtett dimenziói Elsõ rész Sarkított fény a természetben, polarizációs mintázatok Mivel az emberi szem fotoreceptorai érzéketlenek a fény

Részletesebben

Előhang Butaság, kapzsiság, tévelygés, ferde vétek oltja testünkbe és lelkünkbe mérgeit; s mint koldús éteti öntestén férgeit, mi éppen úgy vagyunk sok drága búnknak étek. És bűnünk mind makacs, igaz bánatra

Részletesebben

Bartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása

Bartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Bartha Eszter Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Edward P. Thompson: Az angol munkásosztály születése. Budapest: Osiris, 2007 A némiképp elcsépeltnek hangzó alcím ezúttal legalább a könyv

Részletesebben

A csend - Pilinszky János költészetében

A csend - Pilinszky János költészetében Törzstér 2205 Lőrinczi Ágnes A csend - Pilinszky János költészetében A költő munkájának legalább akkora része a csönd és a hallgatás, mint a megnyilatkozás. Csakhogy többféle csönd, többféle hallgatás

Részletesebben

JÁTSZANI IS ENGEDD. A drámapedagógia történetének vázlatos áttekintése. Készítette: Meleg Gábor. Budapest, 2009.

JÁTSZANI IS ENGEDD. A drámapedagógia történetének vázlatos áttekintése. Készítette: Meleg Gábor. Budapest, 2009. JÁTSZANI IS ENGEDD A drámapedagógia történetének vázlatos áttekintése Készítette: Meleg Gábor Budapest, 2009. ELSŐ RÉSZ A drámapedagógia térhódítása I. 1. A drámapedagógia fogalma Sokan tettek arra kísérletet,

Részletesebben

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai OKTATÁSIRÁNYÍTÁS ÉS OKTATÁSPOLITIKA A BALKÁNON Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai Szlovénia kivételével, Bulgária, Románia és Albánia) oktatási rendszerei előtt álló kihívásokat

Részletesebben

Könyvember; könyv és ember

Könyvember; könyv és ember Könyvember; könyv és ember Havasréti József: Szerb Antal, Bp., Magvető, 2013, 728 l. Lassanként szállóigévé válik (bölcsész) baráti körömben: monográfiát kéne írni, micsoda kihívás, milyen hálás műfaj.

Részletesebben

Szemle. Kimondható és elbeszélhető tartományok. Z. Varga Zoltán, Önéletrajzi töredék, talált szöveg, Balassi Kiadó, Budapest 2014, 201 p.

Szemle. Kimondható és elbeszélhető tartományok. Z. Varga Zoltán, Önéletrajzi töredék, talált szöveg, Balassi Kiadó, Budapest 2014, 201 p. Szemle Kimondható és elbeszélhető tartományok Z. Varga Zoltán, Önéletrajzi töredék, talált szöveg, Balassi Kiadó, Budapest 2014, 201 p. Az önéletrajzról szóló elméletek kidolgozása az elmúlt évszázad 70-es

Részletesebben

OTTHONOS OTTHONTALANSÁG

OTTHONOS OTTHONTALANSÁG SZÉNÁSI ZOLTÁN OTTHONOS OTTHONTALANSÁG Fehér Renátó: Garázsmenet Hatvany Lajos az egész háború utáni nemzedék dokumentumának nyilvánította nem egy ízben»a kései korok számára«" - írta József Attila nevezetes

Részletesebben

A TEST ÉS AZ ELME VISZONYA

A TEST ÉS AZ ELME VISZONYA A TEST ÉS AZ ELME VISZONYA Amikor ujjammal a falra mutatok és felkérem Önöket, hogy nézzenek oda, minden tekintet a falra irányul, és senki sem az ujjamat nézi. Az ujjam rámutat valamire, és Önök nyilvánvalóan

Részletesebben

Négy fal között (1907)

Négy fal között (1907) Négy fal között (1907) - K. D. legelőször verset írt (nagyon fiatalkori versek is lehetnek benne) kötetszerkesztése rendhagyó o K.D. jellemzése kor verseskötetiről: Többnyire tíz ív terjedelm. Benne helyzetdalok

Részletesebben

Feladatok: (32p.) Összesen elérhető pontszám: 32+58=90pont 0-45= = = = =5. Ellentétek

Feladatok: (32p.) Összesen elérhető pontszám: 32+58=90pont 0-45= = = = =5. Ellentétek Ellentétek Szomjan halok a forrás vize mellett; Tűzben égek és mégis vacogok; Parazsas kályhánál vad láz diderget; Hazám földjén is száműzött vagyok; Csupasz féreg, díszes talárt 1 kapok; Hitetlen várok,

Részletesebben

A dolgok arca részletek

A dolgok arca részletek 1 Bakonyi István: A dolgok arca Arcképvázlat Pék Pálról Nagykanizsa, Czupi Kiadó Pannon Tükör, 2007. A dolgok arca részletek Pék Pál 1939. július 26-án született Nagykanizsán. A szülőhely mindmáig lakóhelye

Részletesebben

Buzsáki Gábor: Az életed kiszámolható!

Buzsáki Gábor: Az életed kiszámolható! Minden jog fenntartva 2015 www.asztropatika.hu 1 Ha egy problémával sokat foglalkozol, előbb-utóbb rátalálsz a megoldásra! Pontosan úgy, ahogyan ez lassan már 20 éve velem is történt a személyes tanácsadásaim

Részletesebben

ERWIN PANOFSKY: GÓTIKUS ÉPÍTÉSZET ÉS SKOLASZTIKUS GONDOLKODÁS

ERWIN PANOFSKY: GÓTIKUS ÉPÍTÉSZET ÉS SKOLASZTIKUS GONDOLKODÁS Mindezt figyelembe véve elmondhatjuk, hogy ez a könyv szellemi életünk kiterebélyesedéséről tanúskodik. Arról, hogy már van olyan értelmiségi erőnk, amely képessé tesz bennünket arra, hogy vállalkozzunk

Részletesebben

Fa-szimbólum-terápia Művészeti terápiás képzés a Lelki Egészségvédő Alapítvány műhelyében, 2010. Harkácsi Judit, kiképző pszichoterapeuta, művészeti

Fa-szimbólum-terápia Művészeti terápiás képzés a Lelki Egészségvédő Alapítvány műhelyében, 2010. Harkácsi Judit, kiképző pszichoterapeuta, művészeti Fa-szimbólum-terápia Művészeti terápiás képzés a Lelki Egészségvédő Alapítvány műhelyében, 2010. Harkácsi Judit, kiképző pszichoterapeuta, művészeti terapeuta Kovács Judit: Rogimund fája vagyok / részlet/

Részletesebben

Babits Mihály verseinek elemzése

Babits Mihály verseinek elemzése Babits Mihály verseinek elemzése 1. A lírikus epilógja 2. Jónás imája 3. Mint különös hírmondó 4. Ősz és tavasz között 5. Esti kérdés 6. Fortissimo 1. A lírikus epilógja (1903) A vers költői utószóként

Részletesebben

AZ EVOLÚCIÓ KERESZTÉNY SZEMMEL

AZ EVOLÚCIÓ KERESZTÉNY SZEMMEL AZ EVOLÚCIÓ KERESZTÉNY SZEMMEL AZ EVOLÚCIÓ KERESZTÉNY SZEMMEL/1. A fejlődni szó szerint annyit jelent, mint kibontani egy tekercset, vagyis olyan, mintha egy könyvet olvasnánk. A természetnek, mint könyvnek

Részletesebben

Idő és tér. Idő és tér. Tartalom. Megjegyzés

Idő és tér. Idő és tér. Tartalom. Megjegyzés Tartalom Az idő és tér fogalma és legfontosabb sajátosságaik. Megjegyzés Ez egy rövid, de meglehetősen elvont téma. Annyiból érdekes, hogy tér és idő a világunk legalapvetőbb jellemzői, és mindannyian

Részletesebben

A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról

A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról Gazdaság és Jog A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról I. Az előzmények 1. Régi kodifikációs szabály szerint a jogelméleti viták eldöntésére nem a jogalkotó hivatott. Különösen igaz ez a

Részletesebben

MolnÆr--lajegyzet -11-03.qxd 2013.11.06. 18:05 Page 99

MolnÆr--lajegyzet -11-03.qxd 2013.11.06. 18:05 Page 99 MolnÆr--lajegyzet -11-03.qxd 2013.11.06. 18:05 Page 99 Molnár Gábor Tamás HANG ÉS LÁTVÁNY FÜST MILÁN ELBESZÉLÕ PRÓZÁJÁBAN Elõadásomban Füst Milán néhány rövidprózai elbeszélésének és kisregényének alapján

Részletesebben

A vadnyugat anatómiája avagy mit szed ízekre a Halott ember?

A vadnyugat anatómiája avagy mit szed ízekre a Halott ember? Szkholion 2006/2 Bene Ferenc Debrecen A vadnyugat anatómiája avagy mit szed ízekre a Halott ember? A vadnyugat hagyományos ábrázolása az amerikai, az olasz és egyéb kommersz westernfilmekben sajátságos

Részletesebben

Lét szemlélet cselekvés

Lét szemlélet cselekvés Balaton Lét szemlélet cselekvés Gondolatok korunk értelmiségi kereszténységéről Az ember egész életén át a boldogulás útját keresi, melynek kulcsfontosságú állomása önmaga identitásának megtalálása. A

Részletesebben

S TUDIA CAROLIENSIA 2008. 2. SZÁM 74 78.

S TUDIA CAROLIENSIA 2008. 2. SZÁM 74 78. S TUDIA CAROLIENSIA 2008. 2. SZÁM 74 78. KÓKAY NAGY VIKTOR A BIBLIA SZÖVEGE ÉRTELMEZÉSÉNEK NEHÉZSÉGEI Egy költő üldögél, reggeli újságját OLVASGATVA és kávéját fogyasztva, a múlt század elején, egy zsúfolásig

Részletesebben

MEDGYES SÁNDOR Az identitáskeresés mozzanatai Tóth Árpád Ripacs című művében

MEDGYES SÁNDOR Az identitáskeresés mozzanatai Tóth Árpád Ripacs című művében MEDGYES SÁNDOR Az identitáskeresés mozzanatai Tóth Árpád Ripacs című művében Ripacs Csak a bukás várt, látom magam is. Elméláztam a fák közt. Óh szelid, Örök kulisszák! S mikor tüzeit Rámköpte a reflektor:

Részletesebben

KAOTIKUS REND. DLA értekezés tézisei. Készítette Borgó György István Csaba képzőművész. Budapest 2008.

KAOTIKUS REND. DLA értekezés tézisei. Készítette Borgó György István Csaba képzőművész. Budapest 2008. Magyar Képzőművészeti Egyetem Doktori Iskola KAOTIKUS REND DLA értekezés tézisei Készítette Borgó György István Csaba képzőművész. Budapest 2008. 1.) tézis Bevezető a káosz és rend meghatározására, és

Részletesebben

MAGYAR B ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADAT IRODALOM

MAGYAR B ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADAT IRODALOM MAGYAR B ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADAT IRODALOM Kérjük, először olvassa el figyelmesen a feladatokat, csak ezután döntsön saját belátása szerint a kidolgozás sorrendjéről és az időbeosztásról! Válaszaiban

Részletesebben

MEGBÉKÉLÉS EGÉSZSÉG REMÉNYSÉG A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ CIGÁNYOK KÖZÖTTI SZOLGÁLATÁNAK KONCEPCIÓJA

MEGBÉKÉLÉS EGÉSZSÉG REMÉNYSÉG A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ CIGÁNYOK KÖZÖTTI SZOLGÁLATÁNAK KONCEPCIÓJA MEGBÉKÉLÉS EGÉSZSÉG REMÉNYSÉG A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ CIGÁNYOK KÖZÖTTI SZOLGÁLATÁNAK KONCEPCIÓJA I. Küldetés Misszió A Magyarországi Református Egyház küldetése, hogy a Szentlélek által Isten

Részletesebben

Elmúlt idők levelezése

Elmúlt idők levelezése Elmúlt idők levelezése (folytatás) A következő században a XVII.-ben leveleink kifejezésmódja cifrábbá, díszesebbé válik. Hogyha ritka volt is az olyan hosszadalmas köszöntő, mint a Zrínyi Katáé, most

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK

Tartalomjegyzék. Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK Tartalomjegyzék Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK Bevezetés 59 Ruth Prince előszava 63 Az Úrnak félelme 65 Megigazulás és szentség 71 Erő, egészség 85 Vezetés,

Részletesebben

SZÓSZÉK ÚRASZTALA SZERTARTÁSOK. Józsa István Lajos 1. Az igaz ember hitből él!

SZÓSZÉK ÚRASZTALA SZERTARTÁSOK. Józsa István Lajos 1. Az igaz ember hitből él! SZÓSZÉK ÚRASZTALA SZERTARTÁSOK Józsa István Lajos 1 Az igaz ember hitből él!»az én igaz emberem pedig hitből fog élni, és ha meghátrál, nem gyönyörködik benne a lelkem.«de mi nem a meghátrálás emberei

Részletesebben

AZ ANTIKVITÁS IRODALMA 3 A GÖRÖG LÍRA

AZ ANTIKVITÁS IRODALMA 3 A GÖRÖG LÍRA AZ ANTIKVITÁS IRODALMA 3 A GÖRÖG LÍRA TARTALOM A líra jellemzői A lírai művek osztályozása A görög líra Szapphó Anakreón Összefoglalás 1 A líra jellemzői A líra, magyarul költészet, a legszubjektívebb

Részletesebben

Oláh János. Magára talál a szó. Kodolányi Gyula W. Sh. szonettjeiről. Laudáció. Kodolányi Gyula akadémiai székfoglalójához (2014. június 13.

Oláh János. Magára talál a szó. Kodolányi Gyula W. Sh. szonettjeiről. Laudáció. Kodolányi Gyula akadémiai székfoglalójához (2014. június 13. Oláh János Magára talál a szó Kodolányi Gyula W. Sh. szonettjeiről Laudáció Kodolányi Gyula akadémiai székfoglalójához (2014. június 13.) Az még nem volna szokatlan a magyar irodalomban, hogy képzőművészeti

Részletesebben

A fordítás váratlan fordulatai

A fordítás váratlan fordulatai KÁNTÁS BALÁZS A fordítás váratlan fordulatai Kappanyos András Bajuszbögre, lefordítatlan Műfordítás, adaptáció, kulturális transzfer című monográfiájáról Kappanyos András ötödik, akadémiai doktori értekezésként

Részletesebben

A TÖMEG LÉLEKTANA, AVAGY HOGYAN TUDUNK HATNI A TÖMEGRE

A TÖMEG LÉLEKTANA, AVAGY HOGYAN TUDUNK HATNI A TÖMEGRE A TÖMEG LÉLEKTANA, AVAGY HOGYAN TUDUNK HATNI A TÖMEGRE Budapest, 2016. április 15. Készítette: Magyary Jenő Témaválasztásom fő oka, hogy egyfelől a munkám miatt fontosnak tartom azt, hogy hogyan lehet

Részletesebben

IRODALOM. Ősköltészet (i.e. IV. évezred) Az ókori Kelet: Mezopotámia, Egyiptom, Palesztina, India, Kína (i.e. IV. i.e. I. évezred)

IRODALOM. Ősköltészet (i.e. IV. évezred) Az ókori Kelet: Mezopotámia, Egyiptom, Palesztina, India, Kína (i.e. IV. i.e. I. évezred) Művelődés- és irodalomtörténeti vázlat Ősköltészet (i.e. IV. évezred) Mágikus világkép, totemizmus, fetisizmus, animizmus. Nem különülnek el a megismerésformák (tudományvallás-művészet-mindennapi megismerés)

Részletesebben

A vágy titokzatos tárgya

A vágy titokzatos tárgya Fehér Dorottya A vágy titokzatos tárgya Tallér Edina: A húsevõ. Kalligram, Pozsony, 2010 Tallér Edina könyve már a fedőlapját tekintve is figyelmet ébreszt: borítóján vérvörös harisnyába bújtatott, a talajon

Részletesebben

15. BESZÉD ÉS GONDOLKODÁS

15. BESZÉD ÉS GONDOLKODÁS 15. BESZÉD ÉS GONDOLKODÁS 1. A filozófiának, a nyelvészetnek és a pszichológiának évszázadok óta visszatérô kérdése, hogy milyen a kapcsolat gondolkodás vagy általában a megismerési folyamatok és nyelv,

Részletesebben

Az irodalmi hasonmás irodalmi hasonmása?

Az irodalmi hasonmás irodalmi hasonmása? KÁNTÁS BALÁZS Az irodalmi hasonmás irodalmi hasonmása? Személyes hangvételű bekezdések Nyerges Gábor Ádám Sziránó című prózakötetéről Három, az irónia alakzata által erősen áthatott verseskötet és többéves,

Részletesebben

A tanmenetek elé. Tanmenetjavaslat

A tanmenetek elé. Tanmenetjavaslat A tanmenetek elé Az Értékorientált pedagógia sorozatban elkészült válogatás a katolikus értéket, tartalmat felmutató gazdag irodalmunkból csak egy kis szeletke. Ennek ellenére az összeállított irodalmi

Részletesebben

ISTENNELA FÉLELEMBEN ÉS A SZOMORÚSÁGBAN

ISTENNELA FÉLELEMBEN ÉS A SZOMORÚSÁGBAN ISTENNELA FÉLELEMBEN ÉS A SZOMORÚSÁGBAN (olvasmány, egyházi iskolában ajánlott téma) Gyülekezeti óraszám: 0. Egyházi iskolák óraszáma: 1. (91. Zsoltár) TEOLÓGIAI ALAPVETÉS (Felhasznált irodalom: Kálvin

Részletesebben

TIBORC FAZEKAS: BIBLIOGRAPHIE DER IN SELBSTÄNDIGEN BÄNDEN

TIBORC FAZEKAS: BIBLIOGRAPHIE DER IN SELBSTÄNDIGEN BÄNDEN Tiborc Fazekas: Bibliographie der in selbständigen Bänden erschienenen Werke der ungarischen Literatur in deutscher Übersetzung (1774 1999). Eigenverlag des Verfassers, Hamburg 1999 A magyar irodalom (önálló

Részletesebben

1. A nem világnyelven folyó tudományos könyvkiadás problematikussága általában

1. A nem világnyelven folyó tudományos könyvkiadás problematikussága általában Miklós Tamás A tudományos könyvkiadás lehetõségei 1. A nem világnyelven folyó tudományos könyvkiadás problematikussága általában Bár a magyar tudományos könyvkiadás ma elevennek, gazdagnak látszik, jó

Részletesebben

Szalay Gábor ISTENI MELANKÓLIA

Szalay Gábor ISTENI MELANKÓLIA Szalay Gábor ISTENI MELANKÓLIA Budapest, 2015 I. VILÁGOSSÁG ÉS SÖTÉTSÉG, ÉLET ÉS LÉT Kezdetkor teremtette Isten az eget és a földet. 2. A föld puszta volt és üres, sötétség borította a mélységeket, és

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM EMELT SZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Figyelem! A javítási-értékelési útmutató tartalmi elemeitől eltérő minden jó választ el kell fogadni! NYELVI-IRODALMI

Részletesebben

A TISZATÁJ DIÁKMELLÉKLETE

A TISZATÁJ DIÁKMELLÉKLETE A TISZATÁJ DIÁKMELLÉKLETE 2004. MÁRCIUS 98. SZÁM BORSODI L. LÁSZLÓ Csak a szavak már nem maradt más BAKA ISTVÁN GECSEMÁNÉ CÍMŰ VERSÉRŐL Már évek óta csak búcsúzkodom S még mindig itt vagyok tréfálsz velem

Részletesebben

Isten nem személyválogató

Isten nem személyválogató más. Ezért gondolhatja őszintén azt, hogy ő, aki az összes többi apostolnál többet tett, még arról is lemond, ami a többi apostolnak jár. Mert mid van, amit nem Istentől kaptál volna? És amit tőle kaptál,

Részletesebben

A mintaélet forradalma" "

A mintaélet forradalma KRITIKA A mintaélet forradalma" " GREZSA FERENC ÍRÁSA NÉMETH LÁSZLÓRÓL Amikor elküldötte Grezsa Ferenc új könyvét, Olasz Sándor ezt írta hozzá: Nagyon örülök neki, talán mégjobban, mintha saját könyvem

Részletesebben

De egyet teszek. A gyülekezeti szolgálattevők lelki és értelmi felkészülése

De egyet teszek. A gyülekezeti szolgálattevők lelki és értelmi felkészülése De egyet teszek A gyülekezeti szolgálattevők lelki és értelmi felkészülése Az egész hívő élet szolgálattevői élet A. A szolgálattevők lelkisége Lelki cél érdekében a szolgálattevőnek lelki embernek kell

Részletesebben

PENSER LA GUERRE, CARL SCHMITT

PENSER LA GUERRE, CARL SCHMITT PENSER LA GUERRE, CARL SCHMITT FÜLÖP ENDRE Önmagában az a tény, hogy a politikai filozófia huszadik századi klasszikusai közül ők ketten azok, akik a háborúról való filozófiai igényű gondolkodást valóban

Részletesebben

1 SZÛCS TIBOR A MAGYAR VERS KETTÕS NYELVI TÜKÖRBEN: NÉMET ÉS OLASZ FORDÍTÁSOKBAN 2 3 SEGÉDKÖNYVEK A NYELVÉSZET TANULMÁNYOZÁSÁHOZ 64. SZÛCS TIBOR A MAGYAR VERS KETTÕS NYELVI TÜKÖRBEN: NÉMET ÉS OLASZ FORDÍTÁSOKBAN

Részletesebben

G. GÖDÉNY ANDREA OLVASÁSPEDAGÓGIA

G. GÖDÉNY ANDREA OLVASÁSPEDAGÓGIA Document3 08/9/11 11:54 PM Page 59 OLVASÁSPEDAGÓGIA G. GÖDÉNY ANDREA Túlnan vélem átellenben éppen A szövegértés mint kulcskompetencia fejlesztési lehetôség irodalmi szövegek körében az 5-6. évfolyamon

Részletesebben

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai

Részletesebben

S TUDIA C AROLIENSIA 2009. 2-3. (X.) 65 71.

S TUDIA C AROLIENSIA 2009. 2-3. (X.) 65 71. S TUDIA C AROLIENSIA 2009. 2-3. (X.) 65 71. BOGNÁRNÉ KOCSIS JUDIT REFORMÁTUS SZELLEMISÉG ÉS ÉRTÉKREND KARÁCSONY SÁNDOR FILOZÓFIÁJA ALAPJÁN Az öregek nemzedéke helytelenül jár el, mikor például az ifjúság

Részletesebben

A metaforikus jelentés metafizikai következményei

A metaforikus jelentés metafizikai következményei VILÁGOSSÁG 2006/8 9 10. Metafora az analitikus filozófiában Ujvári Márta A metaforikus jelentés metafizikai következményei Az analitikus filozófiai irodalom ma már hagyományosnak tekinthető, Max Black-hez

Részletesebben

A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA

A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA Tóth Gábor Attila A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az utóbbi évek legjelentôsebb alkotmánybírósági határozata az 1998 novemberében kihirdetett abortuszdöntés. Elsôsorban

Részletesebben

Megjegyzések Silo Üzenetéhez

Megjegyzések Silo Üzenetéhez Megjegyzések Silo Üzenetéhez Ezek a megjegyzések nem fedik le Silo Üzenetének összes témáját, csak azokat, melyeknél ez szükségesnek tűnt az írás jobb megértéséhez. Silo Üzenetét annak tartalmi sorrendjét

Részletesebben

EVANGÉLIKUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM ÚJSZÖVETSÉGI TANSZÉK. DOKTORI (Ph.D.). ÉRTEKEZÉS TÉZISEI VERBUM DOMINI MANET IN AETERNUM

EVANGÉLIKUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM ÚJSZÖVETSÉGI TANSZÉK. DOKTORI (Ph.D.). ÉRTEKEZÉS TÉZISEI VERBUM DOMINI MANET IN AETERNUM EVANGÉLIKUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM ÚJSZÖVETSÉGI TANSZÉK DOKTORI (Ph.D.). ÉRTEKEZÉS TÉZISEI VERBUM DOMINI MANET IN AETERNUM AZ ÓSZÖVETSÉG RECEPCIÓJÁNAK VIZSGÁLATA A ZSIDÓKHOZ ÍRT LEVÉLBEN AZ INTERTEXTUÁLIS

Részletesebben

GÁBRIEL GARCÍA MÁRQUEZ VÉLEMÉNYE A KRITIKÁRÓL

GÁBRIEL GARCÍA MÁRQUEZ VÉLEMÉNYE A KRITIKÁRÓL GÁBRIEL GARCÍA MÁRQUEZ VÉLEMÉNYE A KRITIKÁRÓL VARGA ISTVÁN Az, hogy az íróval egy időben megszületik a kritikus is, az szinte természetesnek tűnik az irodalomtörténetben. Talán azzal a kiegészítő megjegyzéssel,

Részletesebben

heti óraszám 2 2 3 4 évi óraszám 74 74 111 128 otthoni tanulási idő 37 37 55,5 64

heti óraszám 2 2 3 4 évi óraszám 74 74 111 128 otthoni tanulási idő 37 37 55,5 64 IRODALOM 1 A kerettanterv alapján készült helyi tanterv óraterve IRODALOM 9. osztály 10. osztály 11. osztály 12. osztály 37 hét 37 hét 37 hét 32 hét heti óraszám 2 2 3 4 évi óraszám 74 74 111 128 otthoni

Részletesebben

A poláros fény rejtett dimenziói

A poláros fény rejtett dimenziói AZ ATOMOKTÓL A CSILLAGOKIG HORVÁTH GÁBOR BARTA ANDRÁS SUHAI BENCE VARJÚ DEZSÕ A poláros fény rejtett dimenziói Elsõ rész Sarkított fény a természetben, polarizációs mintázatok Mivel az emberi szem fotoreceptorai

Részletesebben

Az Istentől származó élet

Az Istentől származó élet Az Istentől származó élet Előszőr is mi az élet? Sokan próbálták deffiniálni, különféle kulturális, tudományos vagy vallási nézőpontokból is. A tudomány mivel a fő forrása a megfigyelés és az információ

Részletesebben

A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA BIBLIATUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK KIADVÁNYAI. A d o r já n i Z o l t á n. Jób testamentuma

A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA BIBLIATUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK KIADVÁNYAI. A d o r já n i Z o l t á n. Jób testamentuma A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA BIBLIATUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK KIADVÁNYAI A d o r já n i Z o l t á n Jób testamentuma B e v e z e t é s f o r d í t á s j e g y z e t e k Adorjáni Zoltán Jób testamentuma

Részletesebben

Ogonovszky Veronika GYERMEK, ÁLDÁS. A szeretet mindenkié

Ogonovszky Veronika GYERMEK, ÁLDÁS. A szeretet mindenkié Ogonovszky Veronika GYERMEK, ÁLDÁS A szeretet mindenkié Előszó Szavakkal lefesteni a láthatatlant, megformálni az érinthetetlent A szó fogyatékos eszköz. Ahogy az öt emberi érzékszerv is. Kétséges, hogy

Részletesebben

Typotex Kiadó. Bevezetés

Typotex Kiadó. Bevezetés Járunk, és már a pusztán fiziológiai járásunkon keresztül is kimondjuk, hogy nincs itt maradandó helyünk, hogy úton vagyunk, hogy még valójában csak meg kell majd érkeznünk, még csak keressük a célt, és

Részletesebben

Az utóbbi években az irodalmi kultuszkutatás olyan változásokon

Az utóbbi években az irodalmi kultuszkutatás olyan változásokon TESLÁR ÁKOS Ady-kultuszok és nacionalizmus A kultuszkutatás megújulása vagy válsága Az utóbbi években az irodalmi kultuszkutatás olyan változásokon megy keresztül, amelyeket egyaránt lehetséges válságtüneteknek,

Részletesebben

Daragó László: Vásár - város - piac - áruház - bevásárlóközpont

Daragó László: Vásár - város - piac - áruház - bevásárlóközpont Daragó László: Vásár - város - piac - áruház - bevásárlóközpont Az egyre elszaporodó gigászi méretű vásárlásra szolgáló helyek láttán az ember eltöpreng, vajon szükségszerű-e létrejöttük, és, ha igen,

Részletesebben

Járkáló 6659 A 110 ÉVE SZÜLETETT DAG HAMMARSKJÖLD Az ENSZ tragikus repülőszerencsétlenségben elhunyt svéd evangélikus főtitkárának (1953-1961 között volt e tisztségben) élete valamennyi tudatos döntését

Részletesebben

1. Kosztolányi Dezső: Édes Anna Feladat: 2. Móricz Zsigmond novellái Feladat: 3. Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma Feladat:

1. Kosztolányi Dezső: Édes Anna Feladat: 2. Móricz Zsigmond novellái Feladat: 3. Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma Feladat: 1. Kosztolányi Dezső: Édes Anna Feladat: Ez a kancsal fény már a lélekben készülődő robbanás felé utal, annak közelségét jelzi (Kiss Ferenc) Mutassa be az öntudatlan lázadás gesztusát Kosztolányi Dezső

Részletesebben

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam SZÖVEGÉRTÉS-SZÖVEGALKOTÁS RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam TANULÓI MUNKAFÜZET Készítette: Molnár Krisztina 3 Az angyali üdvözlet Három festmény A KIADVÁNY KHF/4531-13/2008 ENGEDÉLYSZÁMON 2008. 12.

Részletesebben

KÖNYVEK. A SZEGÉNYSÉG DINAMIKÁJÁRÓL Spéder Zsolt: A szegénység változó arcai. Tények és értelmezések. Budapest: Századvég Kiadó, 2002.

KÖNYVEK. A SZEGÉNYSÉG DINAMIKÁJÁRÓL Spéder Zsolt: A szegénység változó arcai. Tények és értelmezések. Budapest: Századvég Kiadó, 2002. Szociológiai Szemle 2005/1, 79 85. KÖNYVEK A SZEGÉNYSÉG DINAMIKÁJÁRÓL Spéder Zsolt: A szegénység változó arcai. Tények és értelmezések. Budapest: Századvég Kiadó, 2002. MONOSTORI Judit Központi Statisztikai

Részletesebben

Szakiskolát végzettek érettségire történő felkészítése. 14. számú melléklet. (Nappali képzés) Hatályos: 2014. év április hó 01.

Szakiskolát végzettek érettségire történő felkészítése. 14. számú melléklet. (Nappali képzés) Hatályos: 2014. év április hó 01. Ikt.sz: 14. számú melléklet Békés Megyei Harruckern János Gimnázium, Szakképző Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Kollégium /Gyula Szent István

Részletesebben

DEREK PRINCE. Isten Gyülekezetének Újrafelfedezése

DEREK PRINCE. Isten Gyülekezetének Újrafelfedezése DEREK PRINCE Isten Gyülekezetének Újrafelfedezése Bevezető - A Derek Prince Ministries ismertetője Az 1930-as években, a történet szerint, megcsörrent a telefon az igazgatói irodában, abban a washingtoni

Részletesebben

TÁVOL TŐLED 2 A MI SZÉTTÉPETT SZÍVEINK 2 KÉTSÉGEK KÖZÖTT 3 ESTE 3 GONDOLATBAN 4 EGY PÁR A PADON 4

TÁVOL TŐLED 2 A MI SZÉTTÉPETT SZÍVEINK 2 KÉTSÉGEK KÖZÖTT 3 ESTE 3 GONDOLATBAN 4 EGY PÁR A PADON 4 TÁVOL TŐLED 2 A MI SZÉTTÉPETT SZÍVEINK 2 KÉTSÉGEK KÖZÖTT 3 ESTE 3 GONDOLATBAN 4 EGY PÁR A PADON 4 ŐRZÖM AZ ÁLMODAT 5 AZ IGAZ SZERETET 5 MA EGY VERSEM KAPCSÁN 6 BIZONY! 7 A HÁRSFAILLATÚ ESTÉKEN 7 A MI VERSÜNK

Részletesebben

Tűzmegelőzés a médiában. Kiüresedett tűzmegelőzési kommunikáció. Fülöp Tibor

Tűzmegelőzés a médiában. Kiüresedett tűzmegelőzési kommunikáció. Fülöp Tibor Fülöp Tibor Tűzmegelőzés a médiában Az aktív tűzmegelőzési szakemberek számára vitán felül áll, hogy a tűzmegelőzés hihetetlenül sokrétű, szerteágazó, sokszínű ezért értelemszerűen érdekes is. Miért üresedett

Részletesebben

formát vett fel, megalázta magát és engedelmes volt a kereszthalálig. De mi a mi szegénységünk? Minden bizonnyal az, hogy kiszakadtunk az Istennel

formát vett fel, megalázta magát és engedelmes volt a kereszthalálig. De mi a mi szegénységünk? Minden bizonnyal az, hogy kiszakadtunk az Istennel Ami mindent felülír Ismeritek a mi Urunk Jézus Krisztus kegyelmét; hogy gazdag létére szegénnyé lett értetek, hogy ti az ő szegénysége által meggazdagodjatok. 2Kor 8,9 Igehirdetés a zsinati választások

Részletesebben

OLVASÁS-ÉLMÉNYEK A K Ö N Y V C Í M L A P J A K I V O N A T B U D A P E S T, 2 0 1 3. J Ú N I U S 1 6.

OLVASÁS-ÉLMÉNYEK A K Ö N Y V C Í M L A P J A K I V O N A T B U D A P E S T, 2 0 1 3. J Ú N I U S 1 6. OLVASÁS-ÉLMÉNYEK A K Ö N Y V C Í M L A P J A K I V O N A T B U D A P E S T, 2 0 1 3. J Ú N I U S 1 6. A K Ö N Y V H Á T S Ó F Ü L S Z Ö V E G E Zsebpénzét és nyári diákmunka keresetét félretette repülőgép

Részletesebben