MolnÆr--lajegyzet qxd :05 Page 99
|
|
- Erzsébet Fábián
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 MolnÆr--lajegyzet qxd :05 Page 99 Molnár Gábor Tamás HANG ÉS LÁTVÁNY FÜST MILÁN ELBESZÉLÕ PRÓZÁJÁBAN Elõadásomban Füst Milán néhány rövidprózai elbeszélésének és kisregényének alapján igyekszem általános megjegyzéseket tenni e próza egyes stiláris vonásairól, közelebbrõl az elbeszélõ hang és a hozzá kapcsolódó tudat(ok) problémáiról, a hang és a hang által teremtett látvány viszonyáról. A bemutatás óhatatlanul vázlatszerû: néhány rövid elbeszélés összehasonlító mérlegelése után az Advent egy szövegrészletével foglalkozom, majd A cicisbeo címû novellát értelmezem valamivel részletesebben, ám még mindig vázlatosan. Ismert tény, hogy Füst Milán elbeszélõ prózájában meghatározó szerep jut az egyes szám elsõ személyû névmásoknak. 1 A nyelvtani elsõ személyûség nem minden esetben jelenti, hogy az elbeszélés valóban autodiegetikus, önéletrajzi jelleget ölt. Az aranytál címû kisregényben az elbeszélés keretében megszólaló magyar úr és az amerikai fõhõs közötti magatartáskülönbség vezet az amerikai önéletrajzi narratívájához, a magyar elbeszélõ funkciója a kontrasztív keret biztosítására szorítkozik, s talán a kisregény kompozicionális megoldatlanságai közé sorolható, hogy a tengerentúli S. elbeszélése végén Szabó úr már érdemben nem is veszi vissza a szót, csupán egyetlen rövid bekezdés jelzi a keret visszazáródását. Több novellában (így az Éjjel az erdõn vagy a Lehel kürtje címûben) a gyermek-elbeszélõ egy közösség tagjaként határozza meg magát, tehát az egyes számú mellett a többes szám elsõ személy is közép- 1 Az ezzel a kérdéssel foglalkozó újabb szakirodalomból ld. Schein Gábor, Az énregényben a Másik: a kapitány és felesége. Füst Milán: A feleségem története, Irodalomtörténet 2007/4, 457. Urbanik Timea, Találkozások, in Kovács András Kristóf Szabolcsi Miklós, szerk., Füst Milán-dialógusok, Bp., Anonymus, 2000,
2 MolnÆr--lajegyzet qxd :05 Page 100 ponti szerepûvé válik. Ezekben az esetekben az elbeszélõ hangja némiképp a tanúságtétel szerepét tölti be, miközben a többes számú szólamok a közösségi tekintélyt is biztosítják a történetmondónak. S mi gyerekek persze megtudtuk Makucitól összeveszésük egész történetét is. 2 Az elbeszélõ ebben a két szövegben egyszersmind névtelen mellékszereplõje is a történetnek: a Lehel kürtjében az õ meggondolatlansága okozza az iskolások hazafias összeesküvésének kudarcát, míg az Éjjel az erdõnben õ is elkíséri a szép Tinkucát erdei kalandjára, egy ponton még testi jelenlétének is külön nyomatékot adva, amikor is a lány megöleli õt. ( Jó meleg volt az ölelése, bizony jól esett, mert egy kicsit még fáztam is. Amellett éreztem ám, hogy Tinkuca hogy remeg. (Ö 354)) Az Azok a gonosz gyerekekben az elbeszélõ szintén grammatikailag jelzi saját kötõdését a történet helyszínéhez ( kisvárosunkban (Ö 373)), míg az elbeszélés menetét meghatározó tudás- vagy hiedelemmozzanatokat többnyire közösségi tudathoz köti ( szent embernek mondta mindenki (Uo.), máris a következõ híre terjedt a dolognak (Ö 377)). Ebben a keretben tehát a közösségiség alapozza meg azokat a klisészerû, általános érvényû fordulatokat, amelyek az elbeszélést valamely példázatszerû jelentéshez közelítik: Csakhogy a szerencse forgása is kiszámíthatatlan. Épp erre nyílt még alkalom (Ö 379). Az elbeszélés nagy része éppen a közösségi erkölcs fikciójának erejét viszi színre a gyerekek azt hiszik, hogy Menyhárt bácsi tükrében minden rossz cselekedetüket látja, ám az utolsó bekezdésben ez a fikció leleplezõdik, s a gyerekek ismét csínyekre készülnek, például azt tervezik, hogy gombostûket rejtenek nõvéreik párnahuzatába. Ezt a fordulatot és az egész szöveget ugyancsak egy általános klisé zárja le, immár a renitens gyerekek tudatához kötõdve: És mert a nõkkel különben se lehet másként boldogúlni, csakis így (Ö 386). Az itt felhozott gyors példák leginkább csak azt hivatottak igazolni, hogy Füst Milán prózájában, sõt még meglehetõsen hasonló szerkezetû rövid darabokban is változékony szerepeket tölt be az elbeszélõ hang instanciája. Az elsõdleges én-elbeszélõ betöltheti a fõhõs, a szemtanú, a közönség és a krónikás szerepét is. Ezt a funkcionális vál- 2 Füst Milán, Öröktüzek, Bp., Magvetõ, 1961, 348 (A továbbiakban: Ö). 100
3 MolnÆr--lajegyzet qxd :05 Page 101 tozékonyságot azonban viszonylagos stiláris és kisebb mértékben tematikai homogenitás ellensúlyozza. Nem tudok erre vonatkozó részletes vizsgálatról, de megítélésem szerint kiragadott idézetek alapján nehéz volna eldönteni a Füst-próza felületes ismeretében, hogy egy-egy szövegdarab a Nevetõk Jenõjéhez vagy Andorjához, az Advent baronetjéhez, az Aranytál amerikaijához, az Õszi vadászat Mihályához, Störr kapitányhoz vagy az Ez mind én voltam egykor valamely beszélõjéhez tartozik-e. Ez a kétely egyformán vonatkozik a gyakorta felbukkanó általános, közmondásszerû ítéletekre, az elbeszélõ múltbeli és jelenbeli helyzetét mérlegelõ, tépelõdõ szólamokra és az elbeszélt jeleneteket megszakító természetleírásokra, amelyek rendre a fény és a sötétség, látvány és hanghatások viszonyaiban megtapasztalt epifániaszerû pillanatokra térnek vissza, ezeket sokszor tükörszerûen viszonyítva az elbeszélt történetek során vagy azokat követõen bekövetkezõ megértésaktusokra. Az elbeszélésben megjelenített fényeffektusok és a megértés vagy annak hiánya közötti összefüggés a recepciótörténetben komoly szerepet kapott és külön értekezés témája is lehetnek, ezúttal csak abbéli példaértéke miatt említem, hogy alátámaszthatja a Füstpróza viszonylagos homogenitásának benyomását, hiszen hasonló látványok bemutatásával találkozhatunk a Nevetõkben (ahol Jenõ következetesen a köd és a napfény allegóriáival hivatkozik a megértés hiányára 3 ), az Aranytálban (amelyben a napfényt a szereplõk mind a személyiség analogonjaként, mind pedig a történelem végsõ mozgatójaként megnevezik, valamint a hold is fontos szerepet játszik a sorsdöntõ jelenetben 4 ), valamint természetesen A feleségem történetében is. Az Advent Lukács-evangéliumi mottója ugyancsak a nap jelszerûségére hivatkozik, s a kisregény egy jelentõs fordulatát, a fõhõs-elbeszélõ cselekvõkészségének feltámadását egy jellemzõen szinesztéziás leírás jeleníti meg, amelyben a hajnali látvány és az ekkor megtapasztalt hanghatások mintegy egymásra montírozva jelennek meg: 3 Így Andor elbeszélésének végén, amikor Jenõ értetlenségében magára marad: Kábultan ácsorogtam ott tovább. A nap beletûzött a szemembe. Füst Milán, Kisregények, Bp., Magvetõ, 1958, 344 (A továbbiakban K) 4 K , 506, 556 skk. 101
4 MolnÆr--lajegyzet qxd :05 Page 102 Kinn a fuvaros kiáltásai hasították át a ködöt s néhány lámpás fénye imbolygott a sötétben. // Rögtön felugrottam a vackomról s magamra kapva legjobbik ruhámat, mosdatlan szaladtam ki az utcára. // Különös ám a hajnali zaj! Kipróbáltam én már mindenfélekép! Akár fennmaradtam egész éjszaka, akár kora hajnalban keltem rendkívülien tudott mindig hatni reám. Úgy látszik, a hangoknak talán más is a természetük ilyenkor, másként hatolnak át a derengés finomabb közegén: ez a ferde, gyenge fény talán meg is változtatja természetüket? A kiáltás a kapualjban oly magánosan teng-leng s a csizmák koppanása is a kemény rögön oly idegenszerû, különös s mintha bizony egy üres világ visszhangzana utána. [...] S én csak most ébredek rá, hogy mindeddig milyen lusta, mozdulatlan életet éltem. (K 86 87) E passzusban nem csak a hallás és látás keveredik össze, hanem ugyancsak egymásra íródnak az egyedi és az ismétlõdõ események, valamint a külvilág és az elbeszélõi tudat tartalmai, a konkrét dolgok és események megnevezése illetve a narrátor általános természetû megjegyzései. Az elbeszélõ explicit reflexiója a leírást az elbeszélt történet tükreként is feltünteti, miáltal stilárisan közelíti is a Füst egyéb prózai mûveibõl származó egyéb példákhoz. Külsõ szempontból tehát nem csak a kisregény saját cselekményét példázza, hanem egyszersmind a Füst-próza egy sajátos alakzatát is felismerhetõvé teszi. Ebbõl a szemszögbõl pedig feltûnõvé válhatnak az elbeszélõi szólam megkettõzõdésének nyomai, amelyek a szövegrészt akár a fikcióképzés allegóriájaként is olvastathatják. Az elbeszélõ köznyelvi fordulattal saját gondolatait is látványként nevezi meg ( úgy látszik ), a megjelenített világot a mintha móduszába helyezi, és ürességét hangsúlyozza. A lámpás gyenge fényénél részlegesen érzékelhetõ külvilág itteni képe szinte megfelel a teremtett irodalmi világról adott ismert fenomenológiai hasonlatnak: mintha egy fénycsóva egy táj valamely részét világítaná meg számunkra, melynek többi része eltûnik a meghatározatlan homályban, de [a világ] a maga meghatározatlanságában mégis ott van. 5 5 Roman Ingarden, Az irodalmi mûalkotás, ford. Bonyhai Gábor, Bp., Gondolat, 1977, 226, 102
5 MolnÆr--lajegyzet qxd :05 Page 103 A megkettõzõdés természetesen a szöveg egészét érinti, amennyiben hitelt adunk az 1949-es elõszóban megfogalmazott szerzõi önértelmezésnek, és az angliai katolikusüldözések korába helyezett cselekményt a Tanácsköztársaságot követõ megtorlások allegóriájaként értelmezzük. A világ kongó üressége ebben a vonatkozásban az allegória képi síkjának díszletszerûségét is megjelenítheti. A belsõ-külsõ ellentét ugyanakkor más értelemben is motiválttá teszi a leírás és a cselekmény közötti viszonyt, hiszen a szöveg fõ témája éppen az, hogy az elbeszélõ titkolni kénytelen nemcsak a kíméletlen megtorlással szembeni ellenérzését, hanem saját identitását és katolikus meggyõzõdését is. Ez a titkolózás ugyanakkor nem vezet egyszerûen a rejtett belsõ és a nyilvános külsõ közötti ellentéthez, hiszen az elbeszélõ sokakat titkos katolikusnak vél, a kisregény váratlan zárlata, a Baronet és van Gelden bíró beszélgetése majd az aranyozó felmentése lehetõvé teszi, hogy magát a rettegett bírót is katolikusnak gondoljuk. Ezt a lehetõséget egyébként a vádlott hihetetlen foglalkozása ( templomtorony-aranyozó ) és a bíró neve (Van Gelden) közötti képzettársítás is alátámasztja, akárcsak a holland hangzású névben rejlõ germán etimológia ez utóbbi azt is megengedi, hogy a bírót bérencként tartsuk számon, és azt is, hogy nevét háborgó lelkiismeretével (ang: guilt) hozzuk összefüggésbe. Mind a foglalkozás-, mind a személynév a teremtett világ valószerûségét, érzékletes vagy látványszerû jelenlétét csökkenti (az elbeszélõ maga jegyzi meg, hogy ilyen foglalkozás aligha lehetséges), és az allegória mûviségét hangsúlyozza ez utóbbi nem egyenlõ az értelmezés egyöntetûségével, de az olvasót mégis a megjelenített világ és a feltételezett fogalmi vagy történelmi jelentés közötti ingamozgásra készteti. Mindez természetesen az elbeszélõ hang megkétszerezésével együtt jár, ami újfent a kivágott szövegrész és a Füst-próza tágabb kontextusa közötti szoros összefüggést mutathatja meg. A történeti idõket összekötõ allegorikus kapocs a Baronet és a huszadik századi szerzõ tudatállapota közötti hasonlóság kérdését veti föl. A Füst-prózakánon központjában álló A feleségem története körüli kritikai disputák megkerülhetetlen kérdése, hogy a mû hibáztatható-e a szabálytalan nyelvhasználatáért, stiláris zavarosságáért, vagyis hogy a szöveg 103
6 MolnÆr--lajegyzet qxd :05 Page 104 mondatait Störr avagy Füst hangján szólaltatjuk-e meg. 6 Ha a mûvet nem a Füst-prózától elszigetelve olvassuk, akkor a szerzõ és a teremtett elbeszélõ közötti narratológiai különbség viszonylagossá válik, különösen az Ez mind én voltam egykor felõl visszaolvasva. A kései mû ugyanis ebben az összefüggésben szerkezetileg leképezi a narratív hang más mûvekben felbukkanó problémáját: a mûben megszólaló szólamokat Hábi-Szádi saját invencióiként azonosítja, s õt magát is a szerzõ alteregójaként foghatjuk föl: a számos szereplõi és elbeszélõi szólam egyetlen teremtõ tudathoz kapcsolódik. Alighanem amellett is hozhatók föl érvek, hogy Füst itt a polifonikus regény szerkezetét imitálja, ugyanakkor az ezzel ellenkezõ mintázat is felfedezhetõ: a csattanóként felvonultatott leleplezõ gesztus úgy is felfoghatü, mint ami végsõ soron a szerzõ világnézeti kontrollját hivatott kifejezni a mû fölött. A szerzõi szubjektum megsokszorozódása, osztódása és sokfélesége tehát egyfelõl egymásnak ellentmondó gondolati szólamok mellérendelõ szerkesztését teszi lehetõvé, miközben ezek a szólamok mégis egyetlen szubjektum belsõ vívódásaiként, gondolatkísérleteiként azonosíthatók. Ha elfogadjuk, hogy a személyes hang és az elbeszélõi szerepek közötti összjáték adja a Füst Milán-i prózastílus egyik központi motívumát, akkor nem lehet véletlennek tekinteni A cicisbeo címû szöveg kitüntetett szerepét az Öröktüzek c. összegyûjtött elbeszéléskötet élén. Ahogy az Adventbõl némiképp véletlenszerûen kiragadott részletet is tekinthettük a Füst-próza önreflexiós pillanatának, úgy ez a különös címet viselõ elbeszélés is vizsgálható a füsti prózapoétika játékos önkommentárjaként. A feleségem története novella-testvérének is nevezett szöveg 7 a nagyregényhez sokban hasonló motívumokkal dolgozik. Ezek közül a fiatalabb feleség, a szerelmi féltékenység és a zene motívumait érdemes elsõre kiemelni. Az elbeszélõ itt levélíróként tûnik föl: Alessandro 6 Ld. Schein, i.m. 7 Mesterházi Gábor megjegyzése A feleségem története digitális kiadásához írt tanulmányban: (A megírás körülményei, 52. jegyzet) 104
7 MolnÆr--lajegyzet qxd :05 Page 105 mester barátjának, Giovanninak írva meséli el a történetét. A hang problémája több szinten is elõkerül a szövegben: az elsõ ilyen összefüggés a zenéé. A mester beszámol arról, hogy öregkorára visszatért a hegedûkészítéshez. A szöveg több utalása is megerõsíti a hegedû és a nõi test közötti hasonlóság fontos szerepét ez Füst más mûveiben, így a Nevetõkben is elõkerülõ motívum. Ez a szöveg azonban tovább feszíti az analógiát: az elbeszélõ nem is a feleség, hanem a szeretõ fülére, a hallás szervére mondja, hogy mintha hegedûkészítõ metszette volna (Ö 10). Az utalás tehát játékosan komplex, a zeneszerszám és a nõi test közötti metaforikus viszonyt a szöveg a szeretõ fülének metonímiájával cseréli föl, miáltal a testiség és a hallás közötti összefüggést is jelzi. Ez a nyelvi mozzanat sûrítetten jelzi azt, ami a szöveg cselekményében is nyomon követhetõ: a hang és a testiség között ugyanis még egy összefüggés mutatkozik, méghozzá az, hogy mindkettõ hiányként jelenik meg a szövegben. A feleségét hûtlenséggel gyanúsító öregember ugyanis nem egyszerûen beszámol testi gyengeségérõl, hanem az elbeszélés egész nyelvét ennek a testi elhasonulásnak az alakzatrendszere szervezi meg. Már az elbeszélést nyitó leírás is motozásként említi meg az öreg saját mûhelybeli munkáját. Miközben a hallgató nézõpontjával azonosuló fiktív beszéd ( ha látnád vagy hallanád ) alapján a mûhelyben dolgozó öreget akár kísértetként is azonosíthatjuk, a szöveg tulajdonképpen épp ellenkezõleg, lélektelen testként nevezi meg a munkálkodó öregembert. Az elbeszélõ a másik Giovannival, a Sacerdote nevû zsidó származású szerzetessel beszélgetve tagadja test és lélek különválasztását, mire az megjósolja, hogy fog õ még testetlen lélekkel találkozni ez a jóslat a novella zárójelenetében be is teljesül. A test és a lélek szétválásának ugyanakkor nyelvi nyomai is vannak, fõképp azon fogalmazásmódban, amely hol konvencionálisabb, hol eredetibb fordulatokkal az egyes testi funkciókat elválasztja az integer személyiségtõl, és mintegy automatizmusokként vagy éppen idegen mûködésekként mutatja be ezeket ( Nem sírok pedig, semmitse sírok, csak a könnyeim folynak. (Ö 20) Az elbeszélés végére a narrátor teljes énvesztésrõl számol be ( én már nem vagyok én, de nem is lehetek soha többé (Ö 24, kiemelés az eredetiben)), amit viszont a testetlenség képeivel ír 105
8 MolnÆr--lajegyzet qxd :05 Page 106 le: levegõként mutatja be magát. Nem véletlen, hogy ez a folyamat erõsen kötõdik a hang és a hangtalanság képzetköréhez is. Az imént említett automatizálódó testi funkciók és önállósodó testrészek jó részt akusztikus effektusokhoz kötõdnek: ( Ez a fájdalom hördült fel a mellembõl mindenekelõtt ; Szívemben és fülemben immár süket volt a csend (Ö 16;17)). A megcsalatását leleplezni készülõ ám végül ettõl visszatorpanó elbeszélõ ugyancsak nagy hangsúlyt fektet mozgásának nesztelenségére, a megolajozott ajtószárnyakra, puha papucsokra és nyikorgásmentes lépcsõjárásra. A hangtalanság eme fontos szerepe a történet kísérteties vonásait erõsíti: a megtorpanás utáni második lépcsõjárásnál az elbeszélõnek már nem kell figyelnie a lépcsõre, az egyáltalán nem nyikorog a léptei alatt. Az elbeszélés cselekményét tehát más Füst-szövegek zárlatához hasonlóan (A feleségem története mellett itt például a Karácsonyi történet említhetõ) egy nem-cselekvés, visszahõkölés zárja. Az elbeszélõ eredeti szándékáról az olvasónak csak sejtései lehetnek, pusztán annyit közöl az elbeszélõ, hogy a halálnál rettenetesebb terveket forgat a fejében ám már itt megjegyzi, hogy saját figyelme is folyton elterelõdik e szörnyû tervekrõl (Ö 18). A megtorpanás akár a nagyregényben itt is kísértetlátomáshoz kötõdik, ám itt a Ricci mester szellemével való találkozás után az elbeszélõ magáról is immár élettelen kísértetként számol be ( széthasadt az életem, kísértet lettem, kába semmi, és nézem éppen, hogy ez az ostoba testem mit csinál most és hova megy, amit valóban életnek neveznek: abból semmi, de semmi nincs bennem többé, ebbõl tehát joggal következtethet akárki, hogy én már csakugyan nem is élek. Vagy amennyiben igen, túléltem a halálomat, Giovanni barátom (mind Ö 26). Az elbeszélõ tehát maga is bizonytalan abban, hogy halálának bejelentését szó szerint avagy átvitt értelemben kell értenünk. Ha az olvasó az utóbbi lehetõség mellett dönt, valószínû, hogy a halált a csalódással, a szerelem kialvásával hozhatja összefüggésbe (fõleg, ha felfigyel az élet gyertyája motívumra, és észreveszi, hogy a feleséget Fiamettának, lángocskának nevezik), valamint azzal, 106
9 MolnÆr--lajegyzet qxd :05 Page 107 ahogyaz öregember végleg lemond a testi örömökrõl, és átengedi azokat a fiataloknak. 8 Ám nem kizárt az sem, hogy az utolsó lapon ismétlõdõ önértelmezést szó szerint értelmezzük, és a történetmondó Alessandro mesterre kísértetként gondoljunk. Ez megerõsítené a szöveg eleji motozás már említett értelmezését, azt a feltételezést, hogy az elbeszélõ teste és lelke elvált egymástól: a papnak a kísértetlátomást megelõlegzõ második jóslata indítja be Alessandro mester megbetegedésének folyamatát (Ö 13). Némiképp bonyolítja azonban az összképet, hogy a szövegben a halál úgy is megjelenik, mint testileg érzékelhetõ dolog, ezáltal megnehezítve a szellemi és a testi különválásának elképzelését: mióta halálomat érzem magamban és körülöttem (de nem mint valami princípiumot, érts meg, hanem megfogható módon, mint valami tárgyat) (Ö 20). A szöveg nyelvének ilyen komplexitása és a motívumok egymásba íródása akadályozza meg, hogy a novellát egyszerû kísértettörténetként olvassuk. Azt is mondhatjuk, a szöveg attól igazán kísértetiesen nyugtalanító (unheimlich), hogy nem ad pontos magyarázatot a kísértetiesség értelmezését lehetõvé tévõ alakzatra, test és lélek szétválására, hanem megtartja a szó szerinti és a figuratív értelmezés közötti feszültséget. Ehhez kapcsolható a szöveg azon jellegzetessége is, hogy az alcím szerint Alessandro mester levelét olvassuk Giovannihoz. Ha tehát a szöveget kísértettörténetként olvassuk, Alessandro hangját testetlen, földöntúli hangként azonosíthatjuk. Sõt, nem is kell az õ hangját elképzelnünk, hiszen azt is gondolhatjuk, hogy a barát kölcsönzi hangját Alessandro motozó írásának. Ezt azonban újfent ellensúlyozza, ha megfigyeljük, hogy az alcímben megnevezett barát ismeretlen, tehát a rá való hivatkozás nem megoldja, csupán elhalasztja az elbeszélõ hanggal kapcsolatos dilemmákat. A cicisbeo címû novella e vázlatos értelmezésébõl is látható, hogy a szöveg komplex módon sûríti és viszi színre az elbeszélõ hang és a 8 A cicisbeo, a feleség lelki barátja a nem létezõ Fiatala községbõl (!) származik, s amikor a mester Fiamettának mesél a környék földrajzáról, a feleség megjegyzi, hogy szeretne inni a Fiatalánál fakadó forrásból, ezen a mester haragra gerjed, noha többször is megjegyzi, hogy nem a cicisbeóval kapcsolatban említette a forrást). (Ö 13 14) 107
10 MolnÆr--lajegyzet qxd :05 Page 108 látványként megjelenített motívumok, a fabuláris és a figuratív szintek közötti szövegmozgások jelentéslehetõségeit. Ezen problémák és motívumok egy része a füsti elbeszélõ stílus tipikus vagy legalábbis visszatérõ elemeinek tekinthetõ. Az összetett felépítésû és rejtélyes novellát tekinthetjük az életmûvön belüli olyan csomópontnak, amely lehetõséget teremt ezeknek az elemeknek a koncentrált vizsgálatára és kritikai reflexiójára. 108
PEDAGÓGUSOK AZ AGRESSZIÓRÓL
HEGEDÛS JUDIT PEDAGÓGUSOK AZ AGRESSZIÓRÓL Az utóbbi évek eseményei azt sugallják, hogy az iskola belsõ világához egyre inkább hozzátartozik az agresszió. Az agresszív gyermekek (és felnõttek, szülõk) különösen
RészletesebbenAUSCHWITZ OLVASÓI Kertész Imre: Felszámolás
102 AUSCHWITZ OLVASÓI Kertész Imre: Felszámolás A Felszámolás a holokauszt és a rendszerváltás könyve. B., az egyik fõszereplõ Auschwitzban, koncentrációs táborban születik, neve a combjába tetovált fogolyszám
Részletesebben...A FAJI GYÛLÖLET IGAZOLÁSA BÜNTETENDÔ *
Sajó András...A FAJI GYÛLÖLET IGAZOLÁSA BÜNTETENDÔ * Az Alkotmánybíróság 18/2004. (V. 25.) AB határozata mintha egyszer és mindenkorra ellehetetlenítette volna Magyarországon a rasszista gyûlöletbeszéd
RészletesebbenTegnap úgy volt, hogy kevésbé a hideg, inkább sajnos a divat miatt vettem föl a kabátomat.
ÍRÓPORTRÉ Rovatunkban kortárs magyar írók életmûvét mutatjuk be néhány oldalnyi terjedelemben az élõ klasszikusoktól a legtehetségesebb fiatalokig. A tárgyalt alkotók kiválasztása elkerülhetetlenül szubjektív,
RészletesebbenA gyermek, aki sosem voltam
A gyermek, aki sosem voltam Emlékezések Annette Kuhn Ez a történet egy fényképrõl szól; vagy inkább sok történet egy témára, melyeket sok fényképrõl el lehetne mondani. A képen látható hatéves kislány
RészletesebbenThimár Attila SÚLY, AMI FELEMEL
RÓZSÁSSY BARBARA 59 gondolok, kell, méghozzá az írás, a vers létjogosultsága mellett. Miként valamiképp a szerzõ is ezt teszi könyvében mindvégig. Hogy a társadalomnak mára nemhogy perifériájára került,
RészletesebbenPOSZTMODERN UTAZÁS (SEHOVÁ) AZ ÍRÓI KÉPZELET FEDÉLZETÉN
KÁNTÁS BALÁZS POSZTMODERN UTAZÁS (SEHOVÁ) AZ ÍRÓI KÉPZELET FEDÉLZETÉN KAPCSOLÓDÓ TANULMÁNY ZSÁVOLYA ZOLTÁN HOLLANDI BOLYGÓ CÍMŰ HANGREGÉNYÉHEZ Zsávolya Zoltán első, műfajteremtő(nek szánt) (hang)regénye
RészletesebbenLengyel András. Esszé a szociológiáról. Huszár Tibor: A magyar szociológia története
Lengyel András Esszé a szociológiáról Huszár Tibor: A magyar szociológia története Huszár Tibor könyve nem szokványos szociológiatörténet. Részben azért, mert a tárgyhoz tartozna magának a szerzőnek az
RészletesebbenFertõ Imre: Az agrárpolitika modelljei. Osiris tankönyvek. Osiris Kiadó, Budapest, 1999, 200 oldal
KÖNYVISMERTETÉS Közgazdasági Szemle, XLVII. évf., 2000. december (1027 1031. o.) Fertõ Imre: Az agrárpolitika modelljei Osiris tankönyvek. Osiris Kiadó, Budapest, 1999, 200 oldal Fertõ Imre könyvének nincs
RészletesebbenLAKOSSÁGI MEGTAKARÍTÁSOK: TÉNYEZÕK ÉS INDIKÁTOROK AZ ELÕREJELZÉSHEZ
2002. ELSÕ ÉVFOLYAM 3. SZÁM 81 MOSOLYGÓ ZSUZSA LAKOSSÁGI MEGTAKARÍTÁSOK: TÉNYEZÕK ÉS INDIKÁTOROK AZ ELÕREJELZÉSHEZ A közgazdasági elméletek egyik alapvetõ témája a lakossági megtakarítások vizsgálata.
RészletesebbenÉDES ANYANYELVÜNK Bács-Kiskun megyei forduló Kiskunhalas, 2009. április 4-én
ÉDES ANYANYELVÜNK Bács-Kiskun megyei forduló Kiskunhalas, 2009. április 4-én SZÓBELI FELADATOK Válasszon ki egyet a szóbeli témák közül! A felkészüléskor készített vázlatot használhatja a háromperces megnyilatkozáskor,
Részletesebben1 SZÛCS TIBOR A MAGYAR VERS KETTÕS NYELVI TÜKÖRBEN: NÉMET ÉS OLASZ FORDÍTÁSOKBAN 2 3 SEGÉDKÖNYVEK A NYELVÉSZET TANULMÁNYOZÁSÁHOZ 64. SZÛCS TIBOR A MAGYAR VERS KETTÕS NYELVI TÜKÖRBEN: NÉMET ÉS OLASZ FORDÍTÁSOKBAN
RészletesebbenA minõségbiztosítás konfliktusai az iskolavezetésben
Iskolakultúra 1999/6 7 Hoffmann X Rózsa A minõségbiztosítás konfliktusai az iskolavezetésben A mögöttünk álló év legtöbbször hallott-olvasott, oktatásüggyel kapcsolatos kifejezése minden bizonnyal a minőségbiztosítás
RészletesebbenRostoványi Zsolt hosszú évek óta a
NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 80 80 Háda Béla Helyzetképek a próféták földjérõl Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a Közel-Kelet térségével foglalkozó kutatások egyik legelismertebb szaktekintélye Magyarországon.
RészletesebbenÖnmeghaladás, életcélok, jóllét
PÁL FERENC Önmeghaladás, életcélok, jóllét A lélektani és spirituális dimenziók összefüggései Néhány alkalommal találkoztam Gyökössy Bandi bácsival. Többek között, amikor a papnevelõ intézetbe jártam,
RészletesebbenA MORÁLIS ÉS A JOGI ÉRTÉKELÉS ELTÉRÉSEI
Takács Albert A MORÁLIS ÉS A JOGI ÉRTÉKELÉS ELTÉRÉSEI Az alkotmányosságról vallott felfogás lényegét 1. aligha lehet jobban szemléltetni, mint ha ez ugyanazon tárgykörben különbözô idôpontokban hozott
RészletesebbenÉrveléstechnika-logika 3. Elemi és összetett érvelések
Érveléstechnika-logika 3. Elemi és összetett érvelések Összetett érvelések Hosszabb szövegekben vagy beszédekben számos esetben találkozunk összetett érvelésekkel. (Lásd előző dián a 22-es csapdájának
RészletesebbenVII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM
VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM Tartalomjegyzék Tanulmányok I. Könyv: A személyek / 3 Vita Az orvos beteg jogviszony az új Ptk.-ban Jobbágyi Gábor / 15 Szerzõdésátruházás Gárdos Péter / 20 Polgári jogi kodifikáció
RészletesebbenA felfeslõ varrat, avagy az egymást adaptáló médiumok * Sághy Miklós
Imágó Budapest (1 [22]) 2011, 4: 83 96 A felfeslõ varrat, avagy az egymást adaptáló médiumok * Sághy Miklós Dolgozatomban Szomjas György 1968-ban bemutatott Diákszerelem címû filmjét elemzem, mely különös
Részletesebben15. BESZÉD ÉS GONDOLKODÁS
15. BESZÉD ÉS GONDOLKODÁS 1. A filozófiának, a nyelvészetnek és a pszichológiának évszázadok óta visszatérô kérdése, hogy milyen a kapcsolat gondolkodás vagy általában a megismerési folyamatok és nyelv,
RészletesebbenPszichoterapeuták a homoszexualitásról. Válaszok egy körkérdésre
Thalassa (21) 2010, 4: 117 124 Pszichoterapeuták a homoszexualitásról Válaszok egy körkérdésre Ankétunkban gyakorló pszichoanalitikusokat, terapeutákat kérdeztünk meg arról, milyen tapasztalataik és elgondolásaik
Részletesebbenés határidõk, 1981; Tovább egy házzal, 1987; Fehér-fekete, 1991; Hangok, 1994; Egyirányú utca, 1998; valamint regénye: A kígyó árnyéka,
Íróportré 115 RAKOVSZKY ZSUZSA Szeretni való ez jut eszembe, és hiába nem akarom személyessé tenni az írást, de azzá lesz Rakovszky Zsuzsa (Sopron, 1950) szövegei miatt. A hazai recepcióban is megfigyelhetõ,
RészletesebbenBata Mária BIBLIAÓRÁK 7. RÉSZ BÁBEL ÉS ÁBRAHÁM
Bata Mária BIBLIAÓRÁK 7. RÉSZ BÁBEL ÉS ÁBRAHÁM 2. www.ujteremtes.hu Bábel és Ábrahám története Az egész földnek egy nyelve és egyféle beszéde volt. 1Móz. 11:1 El tudod-e képzelni milyen lenne az, ha mindenki
RészletesebbenAz Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel
KUTATÁS KÖZBEN PAVLOVICS ATTILA GYUROK JÁNOS Kisebbségek érdekképviselet Pécsi regionális tapasztalatok Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel elfogadta 1 a nemzeti és etnikai kisebbségek
RészletesebbenA NEMI ERKÖLCS ELLENI ERÕSZAKOS BÛNCSELEKMÉNYEK HATÁLYOS SZABÁLYOZÁSÁVAL KAPCSOLATOS NÉHÁNY PROBLÉMÁRÓL. TÓTH ÁRON LÁSZLÓ doktorandusz (PPKE JÁK)
Iustum Aequum Salutare III. 2007/4. 235 250. A NEMI ERKÖLCS ELLENI ERÕSZAKOS BÛNCSELEKMÉNYEK HATÁLYOS SZABÁLYOZÁSÁVAL KAPCSOLATOS NÉHÁNY PROBLÉMÁRÓL doktorandusz (PPKE JÁK) A nemi erkölcs elleni erõszakos
RészletesebbenA Katolikus Egyházban a húsvétot követő negyedik vasárnapot Jó Pásztor vasárnapjának nevezik, mely egyben a papi hivatások világnapja is.
A Katolikus Egyházban a húsvétot követő negyedik vasárnapot Jó Pásztor vasárnapjának nevezik, mely egyben a papi hivatások világnapja is. E nap idén április 13-ára esik. Ekkor a szentmiséken világszerte
RészletesebbenItK. Irodalomtörténeti Közlemények 200. C. évfolyam. szám KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA
KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA BABITS FELJEGYZÉSEI ARANY JÁNOSRÓL Kézirat, rekonstrukció, kiadás * Horváth János a következő mondattal zárta az 1910-es évek első felében írt, de csupán a hagyatékból
RészletesebbenTOVÁBB A DAMASZKUSZI ÚTON. Mészöly Miklós: Saulus. ugyanis érzésem szerint ez nem lenne helyes interpretáció. Ugyan ki tudná megmondani,
TOVÁBB A DAMASZKUSZI ÚTON Mészöly Miklós: Saulus Ha van kézenfekvő illusztrációja annak, amikor egy szubjektum számára kizökken az idő, akkor az a pálfordulás története. Szándékosan nem nevezem példázatnak
RészletesebbenA TUDÁSALAPÚ TÁRSADALOM KIALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON
Szociológiai Szemle 2007/3 4, 278 283. A TUDÁSALAPÚ TÁRSADALOM KIALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON FARAGÓ Péter MTA Szociológiai Intézet H-1014 Budapest, Úri u. 49.; e-mail: peter.farago@meh.hu Tamás Pál (szerk.):
RészletesebbenBírálat. Szilágyi Zsófia Móricz Zsigmond című akadémiai doktori értekezéséről
Bírálat Szilágyi Zsófia Móricz Zsigmond című akadémiai doktori értekezéséről Szilágyi Zsófia Móricz Zsigmond című monográfiája minden korábbi, hasonló jellegű próbálkozáshoz képest gazdagabb, kiterjedtebb
RészletesebbenLÁTÓSZÖG MÉRETES SZABÓSÁG, HELSINGÕR FÕTERÉN. Zsávolya Zoltán
LÁTÓSZÖG PETÕCZ ANDRÁS: Arcok (Elbeszélések) Zsávolya Zoltán Palatinus Kiadó, Budapest, 2008 MÉRETES SZABÓSÁG, HELSINGÕR FÕTERÉN Az arc, mint a humánus létezõ, az ember jelölõ ikonja és bizonyos fokig
RészletesebbenA kármegosztás és a munkáltató kárfelelősség alóli mentesülésének szabályai az új Munka Törvénykönyvében tekintettel a bírói gyakorlatra
Trenyisán Máté A kármegosztás és a munkáltató kárfelelősség alóli mentesülésének szabályai az új Munka Törvénykönyvében tekintettel a bírói gyakorlatra BEVEZETŐ GONDOLATOK Ahhoz, hogy Magyarországon a
RészletesebbenKREATÍVAN HASZNÁLHATÓ IDEGENNYELV-TUDÁS MEGSZERZÉSÉNEK NYELVPEDAGÓGIÁJA NEUROLINGVISZTIKAI MEGKÖZELÍTÉSBEN
Rádi Ildikó* KREATÍVAN HASZNÁLHATÓ IDEGENNYELV-TUDÁS MEGSZERZÉSÉNEK NYELVPEDAGÓGIÁJA NEUROLINGVISZTIKAI MEGKÖZELÍTÉSBEN 1. Problémafelvetés: hol keressük a hibát a mai nyelvoktatásban? Anyelvoktatás gyakorlata,
RészletesebbenBevezetés. MV szerelem 135x200 208(6) press.indd 11
Bevezetés Az A férfiak a Marsról, a nôk a Vénuszról jöttek címû könyv szerzôjeként gyakran hallok sikeres szerelmi történeteket egyes emberektôl vagy éppen szerelmespároktól. Gyakorlatilag szinte egyetlen
Részletesebbenrend. Ha nincs értékrend, akkor nincs kultúra. A kultúra nem más, Meg kell õrizni az európai kultúra sokféleségét, és benne a magyar
Orwell, a testvér 59 rend. Ha nincs értékrend, akkor nincs kultúra. A kultúra nem más, mint az értékrend megteremtése és kifejezése, tudatosítása és örökítése. Meg kell õrizni az európai kultúra sokféleségét,
Részletesebbenuisz16 imp.qxd 2007. 09. 28. 13:17 Page 1 IFJÚSÁGELMÉLETI FOLYÓIRAT új ifjúsáki szemle V. ÉVFOLY AM 3. SZÁM 2007 ÕSZ WWW.UISZ.HU
uisz16 imp.qxd 2007. 09. 28. 13:17 Page 1 szemle V. ÉVFOLY AM 3. SZÁM IFJÚSÁGELMÉLETI FOLYÓIRAT 2007 ÕSZ WWW.UISZ.HU uisz16 imp.qxd 2007. 09. 28. 13:17 Page 2 Szerkesztõbizottság Beke Pál Bíró Endre Bodor
RészletesebbenMester-ség. Jézus, Buddha, Krisna, a Zen mesterek, a mostani tanítók például Tolle mind ugyanazt mondták és mondják.
ÉN-MI Mester-ség Kincs Meg világosodás Mire érdemes figyelni? Változtatás elfogadás Mit jelent embernek lenni? Kinek Hány a viszonya? világ közepe van? Jézus és mi Nézőpont Átalakuló váltás kérdés Együttérzés
RészletesebbenA SZERVEZETI TANULÁS FORMÁI ÉS MOZGATÓRUGÓI. Hogyan tanulnak a vegyes vállalatok a külföldi anyacégtõl? I. rész. 1. fejezet
tord szabo1.qxd 6/12/2003 10:26 AM Page 33 I. rész A SZERVEZETI TANULÁS FORMÁI ÉS MOZGATÓRUGÓI 1. fejezet Hogyan tanulnak a vegyes vállalatok a külföldi anyacégtõl? A tanítás hosszú út, a példa rövid.
RészletesebbenVarga András. Õsi magyar nyelvtan
Varga András Õsi magyar nyelvtan Õsi magyar nyelvtan Tartalomjegyzék Õsi magyar nyelvtan...1 Bevezetõ...1 Mi a probléma az indogermán nyelvelemzõ készlettel?...1 Alá és fölérendelt mondatok...1 Az egész
RészletesebbenÉpítőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4.
A Győri Műszaki SZC Gábor László Építőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4. Győr, 2015. július 1. 1 Tartalomjegyzék 1. A választott kerettanterv megnevezése...4 1.1. Célok, feladatok...4 1.2.
RészletesebbenTartalomjegyzék. Bevezetõ. Mit tegyünk azért, hogy családunkat, értékeinket nagyobb biztonságban tudjuk? 2. oldal. Otthonbiztonság
Otthonmentõ öv Tartalomjegyzék Bevezetõ Mit tegyünk azért, hogy családunkat, értékeinket nagyobb biztonságban tudjuk? 2. oldal Otthonbiztonság Az otthonok sérelmére elkövetett bûncselekmények 3. oldal
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI
2013. július 2. 2013. 14. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 16/2013. (VI. 20.) AB határozat a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény 269/C.
RészletesebbenMiért van szükség közigazgatási minimumra?
Dr. Dudás Ferenc közigazgatási elemzõ, az MKKSZ szakmapolitikai vezetõje, a KözigPress fõszerkesztõje Miért van szükség közigazgatási minimumra? Iránymutató és példaadó Mesterek után mindig nehéz szólni.
RészletesebbenKerettanterv a szakiskolák számára
1. melléklet a /2014. ( ) EMMI rendelethez Kerettanterv a szakiskolák számára Célok, feladatok A szakiskolai képzés különös hangsúlyt helyez arra, hogy a tanítási-tanulási folyamat megalapozza és továbbfejlessze
Részletesebben2.) Napirend: A Szociális rendelet megalkotása
2.) Napirend: A Szociális rendelet megalkotása Keller László el terjeszt ként tájékoztatja a Képvisel -testület tagjait, hogy a rendeletet második olvasatban tárgyalják, miután a bizottsági ülésekre kézhez
RészletesebbenMoszkva és Washington kapcsolatai
NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 13 BIZTONSÁGPOLITIKA 13 Sz. Bíró Zoltán Az orosz amerikai viszony alakulásáról Moszkva és Washington kapcsolatai a Szovjetunió felbomlását (1991. december) követõ bõ másfél
RészletesebbenVarga Borbála 2011.01.18. VABPABB.ELTE. Sámántárgyak motívumai a magyar fazekasművészetben
Sámántárgyak motívumai a magyar fazekasművészetben A Kárpát-medence fazekasművészetét egyedülálló változatosság jellemzi: a XVIII. századra kialakult az egyes központokra jellemző sajátos formavilág és
RészletesebbenDR. IMMUN Egészségportál
A skizofrénia A skizofrénia A skizofrénia kifejezést szinte mindenki hallotta már valahol. Az emberek zöme azonban mégsem tudja biztosan, mi is ez, mi az oka, és hogyan gyógyítható. Mit jelent a skizofrénia
RészletesebbenÖkoiskola. Ökoiskolaság és szakképzés
Ökoiskola Ökoiskolaság és szakképzés Réti Mónika Varga Attila Ökoiskolaság és szakképzés A bevezetõ szövegek szinte mindig általánosságokról szólnak, és emiatt nagy a veszélye annak, hogy csak a felszínt
RészletesebbenPöntör Jenõ. 1. Mi a szkepticizmus?
Pöntör Jenõ Szkepticizmus és externalizmus A szkeptikus kihívás kétségtelenül az egyik legjelentõsebb filozófiai probléma. Hogy ezt alátámasszuk, elég csak arra utalnunk, hogy az újkori filozófiatörténet
RészletesebbenÉrveléstechnika-logika 2. Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2.
Érveléstechnika-logika 2. Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2. Racionális vita, mint érvelési helyzet A racionális (érvelő) vitát tekinthetjük az érvelési alaphelyzetnek.
RészletesebbenA társadalmi kirekesztõdés elleni küzdelem az EU új tagállamaiban 1
JUHÁSZ GÁBOR TALLER ÁGNES A társadalmi kirekesztõdés elleni küzdelem az EU új tagállamaiban 1 A tanulmány nyolc új kelet-közép-európai EU-tagállam társadalmi befogadásról szóló nemzeti cselekvési tervein
Részletesebben1. A nem világnyelven folyó tudományos könyvkiadás problematikussága általában
Miklós Tamás A tudományos könyvkiadás lehetõségei 1. A nem világnyelven folyó tudományos könyvkiadás problematikussága általában Bár a magyar tudományos könyvkiadás ma elevennek, gazdagnak látszik, jó
RészletesebbenÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval
Lehet-e? ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN Hiteles tanúk cáfolata Interjú Horthy Istvánnéval A közelmúltban a Jobbik néven ismert, de általam kezdettől ártalmas és értelmetlen képződménynek nevezett
RészletesebbenKönyvember; könyv és ember
Könyvember; könyv és ember Havasréti József: Szerb Antal, Bp., Magvető, 2013, 728 l. Lassanként szállóigévé válik (bölcsész) baráti körömben: monográfiát kéne írni, micsoda kihívás, milyen hálás műfaj.
Részletesebben1949-es jelentés az ellenségrõl
Gagyi József 1949-es jelentés az ellenségrõl 1918 után a romániai magyarság egyetlen idõszakban sem volt olyan megosztott, mint az 1948-ban kezdõdõ, a Magyar Autonóm Tartomány megalakulásáig, a Magyar
RészletesebbenBevezetés Magyarhermány kronológiájához
Bevezetés Magyarhermány kronológiájához A mostanáig lappangó kronológia Jordáky Lajos hagyatékából került elõ. Máthé János 1944. augusztus 23-án kezdte el írni a falu kronológiáját: indoklása szerint azért,
RészletesebbenA Kúria jogegységi határozata a devizaalapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatos perekben felmerülő egyes elvi kérdésekről*
M a g á n j o g é s m u n k a j o g 2014/2 JeMa Czugler Péter Áron A Kúria jogegységi határozata a devizaalapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatos perekben felmerülő egyes elvi kérdésekről* A devizaalapú
RészletesebbenAz üzletrész-átruházási szerződésről
Pintér Attila Az üzletrész-átruházási szerződésről 1. Bevezetés A napi gyakorlatban számtalanszor kötnek a felek üzletrész-adásvételi szerződést, jogviszonyukra pedig a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013.
RészletesebbenOláh János. Magára talál a szó. Kodolányi Gyula W. Sh. szonettjeiről. Laudáció. Kodolányi Gyula akadémiai székfoglalójához (2014. június 13.
Oláh János Magára talál a szó Kodolányi Gyula W. Sh. szonettjeiről Laudáció Kodolányi Gyula akadémiai székfoglalójához (2014. június 13.) Az még nem volna szokatlan a magyar irodalomban, hogy képzőművészeti
RészletesebbenG. GÖDÉNY ANDREA OLVASÁSPEDAGÓGIA
Document3 08/9/11 11:54 PM Page 59 OLVASÁSPEDAGÓGIA G. GÖDÉNY ANDREA Túlnan vélem átellenben éppen A szövegértés mint kulcskompetencia fejlesztési lehetôség irodalmi szövegek körében az 5-6. évfolyamon
RészletesebbenMiért tanulod a nyelvtant?
Szilágyi N. Sándor Mi kell a beszédhez? Miért tanulod a nyelvtant? Nyelvtani kiskalauz (Részletek a szerző Ne lógasd a nyelved hiába! c. kötetéből, Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, 2000) 2. rész Térjünk
RészletesebbenA metaforikus jelentés metafizikai következményei
VILÁGOSSÁG 2006/8 9 10. Metafora az analitikus filozófiában Ujvári Márta A metaforikus jelentés metafizikai következményei Az analitikus filozófiai irodalom ma már hagyományosnak tekinthető, Max Black-hez
Részletesebben1./ Beszámoló a gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok ellátásáról.. Előadók: RSZSZK képviselője Veszner József körjegyző
J e g y z ő k ö n y v Készült Ötvöskónyi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. április 27.-i üléséről. Jelen vannak: Pusztai László polgármester, Szabó Istvánné, Farkas László és Mikola Miklós
Részletesebben1. tétel Veszélyek a munkahelyi (hivatali) életben: vesztegetés, lobbizás
1. tétel Veszélyek a munkahelyi (hivatali) életben: vesztegetés, lobbizás A korrupció latin eredetű szó, mely megrontást, megvesztegetést, valamilyen kártételt, rossz útra csábítást jelent. Az ún. korrupciós
RészletesebbenCaramel: Tûrnöm kell 2015. June 24.
Caramel: Tûrnöm kell 2015. June 24. Nem lenne tanár, és azt is elmondja, miért nem. - Kipróbálná magát külföldön, de imád magyarul énekelni. - Interjú Molnár Ferenc Caramellel cigányságról, kirekesztésrõl,
RészletesebbenSZÁZADFORDULÓS HANGULAT
1537 Rosmer János SZÁZADFORDULÓS HANGULAT Ez az egész olyan ijesztõ, félelemmel tölti el, de mégis vágyik rá, és elõbb-utóbb a félelemben köt ki. Nincs sok választása, a csapdák elkerülhetetlenek. Nem
RészletesebbenInterjú Gecsényi Lajossal, a Magyar Országos Levéltár fõigazgatójával
JELENIDÕBEN Május vége és június eleje között felbolydult a magyar média, az írott sajtótól a tévécsatornákon keresztül az internetes portálokig. Bár az adatvédelem jogi témája látszólag unalmas és érdektelen,
RészletesebbenKerettanterv a szakiskolák számára
Kerettanterv a szakiskolák számára Célok, feladatok A szakiskolai képzés különös hangsúlyt helyez arra, hogy a tanítási-tanulási folyamat megalapozza és továbbfejlessze a tanulók képességeit, motivációit
Részletesebbenszövegek (szubjektív, lírai) képleírások is egyben, máskor az adott alkotó művészetéről általánosságban szól a vers. (Az isten bőre esetében a szerző
Kitekintő Határterületek Jász Attila: Alvó szalmakutyák avagy áldozati ének; isten bőre Kalligram, Pozsony, 2010, 60 l.; isten bőre, Napkút, 2011, 78 l. Jász Attila utóbbi két verseskötete mintha igazából
Részletesebben7. Hitoktatás egyéb gyakorlati kérdései
7. Hitoktatás egyéb gyakorlati kérdései II. A hitoktatás mai helyzetelemzése a. A hittanórák időpontjával kapcsolatos kérdések A közoktatási intézményekben (óvodákban, általános iskolákban) törvény által
RészletesebbenDOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI. Érfalvy Lívia. Nyelviség és textualitás: az én-konstrukció útjai Kosztolányi Dezső írásművészetében
A kutatás tárgya és feladatai DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Érfalvy Lívia Nyelviség és textualitás: az én-konstrukció útjai Kosztolányi Dezső írásművészetében PPKE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola
RészletesebbenRadóczné Bálint Ildikó TANÁRI KÉZIKÖNYV. az Irodalom 7. tanításához
Irodalom 7_kk_2014:irodalomkezik_7 2011.qxd 2014.06.17. 12:45 Page 1 Radóczné Bálint Ildikó TANÁRI KÉZIKÖNYV az Irodalom 7. tanításához Irodalom 7_kk_2014:irodalomkezik_7 2011.qxd 2014.06.17. 12:45 Page
RészletesebbenÉn-térkép! Aki beszél, kaput nyit saját belső világára.
Én-térkép! Az Én-ek, olyan állapotok, melyekkel azonosul az ember. Meg kell vizsgálni, hogy milyen viszony fűzi az embert ezekhez az állapotokhoz, illetve mi indította el az adott viszony kialakulását.
Részletesebben6/3/08 9:49 PM. Illés Anikó
A mûvészet mérése Illés Anikó A z A t t e n d o m e t e r e r e d m é n y e i Jelen tanulmány a képzõmûvészet értékelésének néhány változatát kívánja bemutatni. Ennek során a figyelem leginkább azokra
RészletesebbenA településrendezési tervezés és az operatív településfejlesztés (megvalósítás) összefüggései
A településrendezési tervezés és az operatív településfejlesztés (megvalósítás) összefüggései Az a települési önkormányzat, amelyik megalkotja településrendezési terveit és helyi építési szabályzatát,
RészletesebbenA magzatfoganás és a fogamzásgátolt boldogság titkairól
A magzatfoganás és a fogamzásgátolt boldogság titkairól Karmikus horoszkópértelmezések és horoszkóprendelés Kozma Botond Szilárd család-asztrológussal Kozma Szilárd: Metafizikus - asztrológusi szemmel
RészletesebbenKant időfelfogása TELEGDI ÁRON
Kant időfelfogása TELEGDI ÁRON Ahhoz, hogy az időkoncepció helyét és jelentőségét Kant filo zófiáján belül kijelölhessük, és ez lenne a jelen írás alapkérdése, előbb az időfogalom elementáris értelmére
RészletesebbenS Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A
S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A P O L G Á R I K O L L É G I U M KOLLÉGIUMVEZETŐ: DR. KEMENES ISTVÁN 6721 Szeged, Sóhordó u. 5. Telefon: 62/568-512 6701 Szeged Pf. 1192 Fax: 62/568-513 Szegedi Ítélőtábla
RészletesebbenKORSZERÛSÍTÔ SZÁNDÉK, KÍSÉRTÔ MÚLT
Kádár András Kristóf Kôszeg Ferenc M. Tóth Balázs KORSZERÛSÍTÔ SZÁNDÉK, KÍSÉRTÔ MÚLT A MAGYAR HELSINKI BIZOTTSÁG VÉLEMÉNYE A KÉSZÜLÔ BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI KÓDEXRÔL Régóta esedékes munkát végzett el az
RészletesebbenWashington, 1989 július 17. (Amerika Hangja, Esti híradó)
Item: 2461 Kiad sor: 07/17/1989 17:33:45 Om Fejléc: kiad rvk1002 4 nem/pol krf/bma/bmb/srf Szolgálati használatra! Rövid Cím: Interjú Mark Palmerrel Washington, 1989 július 17. (Amerika Hangja, Esti híradó)
RészletesebbenSORSKÉRDÉSEK és a SEGÉLYEZÉSI IPAR
SORSKÉRDÉSEK és a SEGÉLYEZÉSI IPAR Beszélgetés Majoros Márta szociálpszichológussal, narkológussal mélypont SORSRONTÓ SZENVEDÉLYEK A dohányzás, az alkohol, a kémiai szerek használata után a játékfüggõség
RészletesebbenAdigitális mûsorszórás magyarországi hatásának elõrejelzése több pillérre kell,
Kováts Ildikó INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM, EMBERI TÉNYEZÕ, CIVIL TÁRSADALOM, MÉDIA ADALÉKOK A MAGYARORSZÁGI DIGITÁLIS MÛSORSZÓRÁS ELÕREJELZÉSÉHEZ Bevezetõ Adigitális mûsorszórás magyarországi hatásának elõrejelzése
RészletesebbenAZ ÉLELMISZERPIACI KUTATÓMUNKÁLATOK SZOCIÁLIS VONATKOZÁSAI ÍRTA:
AZ ÉLELMISZERPIACI KUTATÓMUNKÁLATOK SZOCIÁLIS VONATKOZÁSAI ÍRTA: BENE LAJOS A PIACKUTATÁS MUNKAKÖRE. Az emberi haladás jellemző sajátsága, hogy a jólétét egészen közvetlenül érintő kérdésekre legkésőbben
RészletesebbenKUTATÁS KÖZBEN. A nemkormányzati szervezetek gyermekvédelmi tevékenysége Ukrajnában. kutatás közben 879
kutatás közben 879 KUTATÁS KÖZBEN A nemkormányzati szervezetek gyermekvédelmi tevékenysége Ukrajnában Cikkünk áttekinti az ukrajnai civil szektor szociális területen kifejtett tevékenységét 1990-től napjainkig,
RészletesebbenMAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9 12.
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9 12. HAT ÉVFOLYAMOS KÉPZÉS 9-12. NÉGY ÉVFOLYAMOS KÉPZÉS 9-12. ÖT ÉVFOLYAMOS KÉPZÉS REÁL JELLEG 9-12. KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ KÉPZÉS 9-12. A magyar nyelv és irodalom tantárgy tanítása
RészletesebbenA TEST ÉS AZ ELME VISZONYA
A TEST ÉS AZ ELME VISZONYA Amikor ujjammal a falra mutatok és felkérem Önöket, hogy nézzenek oda, minden tekintet a falra irányul, és senki sem az ujjamat nézi. Az ujjam rámutat valamire, és Önök nyilvánvalóan
RészletesebbenÕTLETADÓ BÁRMELY FANTASY SZEREPJÁTÉKHOZ
Kocsmák és Fogadók ÕTLETADÓ BÁRMELY FANTASY SZEREPJÁTÉKHOZ...Emlékszem még azokra a kocsmákra és fogadókra, ahol kalandozásaink alatt megpihentünk. Ezek jó része büdös, éppen összedõlni készülõ tákolmány
RészletesebbenA Kos-Lilithje és a Bika Sárkányfarka irányítja Gerle Évát
A Kos-Lilithje és a Bika Sárkányfarka irányítja Gerle Évát Karmikus horoszkópértelmezések és horoszkóprendelés Kozma Botond Szilárd család-asztrológussal Az asztrológiai sorsképletekben halmozottan található,
RészletesebbenELSÕ KÖNYV 1867 1918 19
ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan
RészletesebbenTypotex Kiadó. Bevezetés
Járunk, és már a pusztán fiziológiai járásunkon keresztül is kimondjuk, hogy nincs itt maradandó helyünk, hogy úton vagyunk, hogy még valójában csak meg kell majd érkeznünk, még csak keressük a célt, és
RészletesebbenAz öngyógyítás útján II.
Az öngyógyítás útján II. Előző számunkban áttekintettük, hogy miért folytatunk életünk nagy részében (vagy mindvégig!) önvédelmi játszmákat emberi kapcsolataink megvalósításakor. Láttuk, hogy a lélek félelmei
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI
2013. május 17. 2013. 11. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 3103/2013. (V. 17.) AB határozat bírói kezdeményezés elutasításáról... 520 3104/2013. (V. 17.)
Részletesebbenalkotmányjogi panaszt Indítványunkban mindenekelőtt az indítványozói jogosultságunkat kell alátámasztanunk.
Tisztelt Alkotmánybíróság! Alulírott INDEX.HU Zrt. ( ) meghatalmazott jogi képviselőnk, Dr. Majtényi László (Dr. Majtényi László Ügyvédi Iroda ) útján az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény
RészletesebbenA KULLANCS TERJESZTETTE AGYVELÕ- AGYHÁRTYAGYULLADÁS
A KULLANCS TERJESZTETTE AGYVELÕ- AGYHÁRTYAGYULLADÁS (kullancsenkefalitisz) A kórokozó és a fertõzés útja Akullancsok számos, emberre veszélyes vírust terjesztenek, ezek vagy agyvelõgyulladást, vagy úgynevezett
RészletesebbenVIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM
VIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM Tartalomjegyzék Szerkesztõbizottsági javaslat III. Könyv: Családjog, VI. Cím: Házassági vagyonjog / 3 Külföldi kitekintés Az ügyleti képviselet szabályainak rendszertani elhelyezése
RészletesebbenIDEGEN NYELV 2 4. osztály
IDEGEN NYELV 2 4. osztály Az utóbbi évtizedben, társadalmunkban fokozottan erősödik az érdeklődés a nyelvoktatás iránt, már nem csak az általános iskola felső tagozatában, de alsóbb osztályoknál is. A
Részletesebbentanulmány szemle konferencia kritika Jakab György A magyar nemzeteszme változásai és a történelemtanítás kánonja 3
TART_2008-5-6.qxd 2008.05.05. 19:45 Page 1 tanulmány Jakab György A magyar nemzeteszme változásai és a történelemtanítás kánonja 3 Tóth László Kreativitás és szövegértés 29 Zsolnai Anikó Kasik László Lesznyák
RészletesebbenA hömpölgyő elmúlás immár testközelben?
KÁNTÁS BALÁZS A hömpölgyő elmúlás immár testközelben? Gondolatok Géher István egy verséről,,... a víz leggonoszabb..." micsoda beszéd? fél év - s már kiárad, hömpölgyet lombkoronát, tetemet, mossa a partot,
RészletesebbenAlanyeset Michel Foucault szubjektum-felfogása. Módos Ádám Sutyák Tibor
Imágó Budapest (2 [23]) 2012, 3: 33 54 Alanyeset Michel Foucault szubjektum-felfogása Módos Ádám Sutyák Tibor A metafizikai háttér Ebben a tanulmányban feltételezzük, hogy Michel Foucault gondolkodását
Részletesebben