Debrecenben

Átírás

1

2 Otthon Debrecenben

3 Otthon Debrecenben Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Debrecen,

4 Szerkesztette: Pál Csaba és Tóth Andrea Írta: Pál Csaba és Szénási Miklós A kötet elkészítése során a Debrecen hetilap híreit, tudósításait, Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. és tagvállalatai, valamint az Euro-Régió Ház Kft. jelentéseit, beszámolóit, összefoglalóit, valamint a a internetes portálok anyagait használtuk fel. A kötet szerkesztése augusztus 2-án zárult. Fotók: Nagy Gábor, Oláh Tibor, a kiadó archívuma Kiadja: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Felelős kiadó: Kósa Lajos polgármester Borítóterv: Petromán László Tördelés és nyomdai előkészítés: Kaméleon Dizájn Kft. Nyomás és kötés: Alföldi Nyomda Zrt. ISSN

5 Legyen jó debreceninek lenni! A megyei jogú nagyvárosok pénzügyi helyzetét tekintve Debrecen áll a legjobban mondhattam el a 2006-os esztendőt értékelve az új ciklus kezdetén. Debrecen büszke lehetett arra, hogy nem volt hozzá hasonló hazai nagyváros, ahol ilyen eredményesen gazdálkodtak volna. S ez szerencsére ma is elmondható. Ma, amikor a 2006 és 2010 közötti ciklus vége felé közeledve megértük azt, hogy az önkormányzatok központi támogatása drámaian, már-már az alapfeladatok ellátását is veszélyeztető módon csökkent, s 2008 őszén egy az egész világot sújtó gazdasági válság tört ki. A város likviditása minden nehézség ellenére mindeddig tartható volt. A mögöttünk álló ciklus elején feladatként fogalmaztuk meg, hogy Debrecen kerüljön fel újra Európa térképére. Bár a város nem nyerte el az Európa kulturális fővárosa címet, ez a célkitűzés mégis megvalósult. A szeptember 25-én megnyitott Modem-galériában megrendezett emlékezetes da Vinci-kiállításra több mint 162 ezren voltak kíváncsiak nagyon sokan külföldről. Több olyan cég telepedett már meg Debrecenben, melyek a világgazdaság húzóágazatában, az információtechnológiában tevékenykednek, s anyacégük globális gyártóbázisai, illetve a világot átfogó hatókörű szolgáltatásokat nyújtanak városunkból. Rendkívül jelentős beruházások történtek, s vannak folyamatban a gyógyszeripar területén, melynek révén elmondhatjuk, hogy a világ egyik legnagyobb tablettacsomagoló üzeme Debrecenben működik. S az európaiság vonatkozásában arról se feledkezzünk meg, hogy sorra rendezzük a sport terén az Európa- és világbajnokságokat. A város sokunk által szeretett labdarúgócsapata pedig 2010-ben immáron negyedízben célozta meg az európai foci felsőházát, a Bajnokok Ligáját. Tudjuk, hogy sok európai polgár éppen emiatt jegyezte meg, s tartja számon Debrecen nevét. Bár minden debrecenit jogos büszkeséggel tölthet el mindez, egy városlakót természetesen mégiscsak az érdekel a legjobban, hogy a mindennapjait hogyan tudja élni Debrecenben. Azért, hogy jó legyen debreceninek lenni, sokat tett az önkormányzat az elmúlt négy évben. Elindult, s ha számtalan nehézség, kellemetlenség és csúszás árán is, de befejezéséhez közeledik az európai uniós támogatású szennyvíz-csatornázási program. Az ezt kiegészítő szennyvíztelep-bővítés pedig lehetőséget ad arra, hogy Debrecen szennyvizeit megfelelő kezelés után tisztábban engedjük vissza a Tócóba, mint ahogy oda Józsa felől befolyik. Az egészségügyi holding létrehozása révén jobb színvonalú lesz a város lakóinak egészségügyi ellátása, s az erre épülő fejlesztési politika azt a lehetőséget teremti meg, hogy Debrecen egy közép-európai, sőt, bizonyos ellátások tekintetében európai egészségpiaci szereplő legyen, s az Európai Unió országaiból jöjjenek ide gyógyulni betegek. A város közösségi közlekedésének működtetése egy kézbe került. Ez a rendszer még folyamatosan formálódik, de az tagadhatatlan erénye, hogy Debrecen utcáin ma már kivétel nélkül új, a kor követelményeinek megfelelő, modern, környezetbarát autóbuszok futnak, s erre a bázisra alapozva már az elektromos hajtású járművek gyártása is körvonalazódik a városban. Közel félszáz buszmegállót újítottunk fel, sok kilométernyi kerékpárutat építettünk, s 2010-ben megindul a 2-es villamos pályájának kivitelezése is, mely beruházás nagyságát tekintve hazánkban párját 5

6 ritkító. Az utóbbi években bővült a város kereskedelmi hálózata: a magánberuházásokon kívül az önkormányzati kezelésű új nagypiaccal is. Ezzel összefüggésben is változik a belváros arculata, s európai uniós támogatással megújulhatnak olyan közösségi terek, mint például a Nagytemplom mögötti Emlékkert, a Halköz tér, vagy megépülhet végre a belvárost részben tehermentesítő nyugati kiskörút egy szakasza. Ezenkívül különböző támogatások felhasználásával számos utat többek közt a Bartók Béla utat újított fel, vagy éppen önerős útépítések megvalósulását segítette az önkormányzat. Az útfelújításokkal párhuzamosan pedig sok helyütt zajlott fasor-rekonstrukció. A munkának természetesen folytatódnia kell! Hiszen bármelyik debreceni polgár megállíthat engem az utcán, s joggal rámutathat valamilyen, neki nagyon fontos dologra, mondván: Polgármester úr! Ezt mikor teszik rendbe? S igaza van! Még nagyon sok feladat vár ránk. Debrecennek tovább kell fejlődnie, napról napra, évről évre. Hogy jó legyen debreceninek lenni! Kósa Lajos polgármester 6

7 Sikerült maradandót alkotnunk Debrecen a kultúra területén sikeres négy évet tudhat maga mögött. Annak ellenére voltunk sikeresek, hogy ez idő alatt a kormány évről évre csökkentette a kulturális támogatást, s az önkormányzatoknak sokszor erejükön felül kellett ezt az ágazatot helyi szinten életben tartaniuk. Így volt ez Debrecenben is: a város önkormányzata a kultúrát befektetésnek tekintette, s országos szinten is kiemelkedő programok, kulturális teljesítmények köthetők a város nevéhez. Számos olyan fejlesztést hajtottunk végre az elmúlt években, amelyeket az Európa kulturális fővárosa cím elnyerésére kiírt pályázatban vállaltunk, s saját erőből meg is valósítottunk. Az itt élők minden esetre nyertesei ennek a pályázatnak annak ellenére, hogy a címet végül nem mi nyertük, hiszen a létrehozott kulturális javak mind-mind őket szolgálják, és nemcsak kampányszerűen, hanem hosszú évtizedeken keresztül a jövőben is. Gondoljunk csak az új galériánkra, a Modemre, amely alig néhány éves fennállása alatt országosan is kiemelkedő látogatottságot ért el, vagy a Csokonai Színház új utakat kereső előadásaira, amelyeket egyre több hazai és nemzetközi siker koronáz. Büszkeséggel említhetjük azt is, hogy egyedül Debrecen vállalkozott új színház építésére, amelyhez állami segítséget nem kaptunk. A teátrum épülete mégis áll, és remélhetőleg az új ciklusban megérkezik majd a befejezéshez az a támogatás is, amely a kultúráért ennyi áldozatot vállaló várost méltán megillet. Én a magam részéről szakmai és politikai pályafutásom egyik legszebb időszakának tartom azt a négy évet, amelyet kulturális alpolgármesterként Debrecenben töltöttem. Az itt szerzett tapasztalatokat hasznosítani fogom az országos politikában is, és hiszem azt, hogy ezeket felhasználva lehet majd országosan is a debrecenihez hasonló eredményeket elérni. Külön köszönetet szeretnék mondani mindazon intézményeink dolgozóinak, a kulturális közösségek hivatásos és civil szervezőinek, akik a nehézségek ellenére még több szakértelemmel és elhivatottsággal tudtak együttműködni hagyományaink ápolása, értékeink terjesztése érdekében. A közös munka a ciklus végére beérett, s ennek eredménye, hogy országos szinten is kiemelkedő kulturális élet van ma Debrecenben. Halász János volt kulturális ügyekért felelős alpolgármester, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium parlamenti államtitkára 7

8 Joggal lehetünk büszkék Debrecen több évszázados múltra visszatekintő iskolaváros, az oktatás megszervezése a város vezetőinek mindig is a legfontosabb, és talán a legkedvesebb feladatot jelentette. Az elmúlt időszakban az ország közoktatási rendszerében a szakképzés átalakulása volt az, ami a legnagyobb kihívást jelentette a szakma számára. Debrecenben ezt példaértékűen sikerült megoldanunk, és megmutattuk, hogy nem kell egy rendszert gyökeresen megváltoztatni ahhoz, hogy hatékonyabban működjön. Összességében elmondhatjuk, hogy képesek voltunk az elmúlt időszak nehézségei ellenére elérni azt, hogy Debrecen város közoktatása az óvodától a szakképző intézményekig, a gimnáziumi oktatásig, ma képes olyan színvonalas képzést kínálni, amelynek köszönhetően intézményeink a felsőoktatási felvételi eredményesség alapján az országos ranglistán is egyre előrébb kerülnek. Nemcsak a városban élő emberek, hanem a megyében, a régióban élők is szívesen bízzák ránk gyermeküket, hiszen úgy gondolják, hogy Debrecen olyan oktatási központ, amely piacképes tudást ad a gyerekeiknek. A képzés minőségét jelzi az is, hogy Debrecenben egyre inkább olyan magas hozzáadott értéket képviselő vállalatok telepszenek meg, melyek az iskoláinkból és az egyetemről kikerülő diákok tudására építenek. Joggal lehetünk büszkék például arra a tehetséggondozó programra is, amely Debrecenben országos szinten is egyedülállóként működik. A program keretében nemcsak a tanulmányaikban tehetséges gyerekek kapnak nagyobb odafigyelést, hanem a Debreceni Nemzetközi Ifjúsági Fesztivál lehetőséget teremt az ének-, tánc- vagy egyéb művészeti produkciókkal való bemutatkozásra, megmérettetésre is. A fesztiválon nem egy kis művészpalánta tűnt fel, aki azóta már országos sikereket tudhat magáénak. A sportolókra is odafigyelünk: a Debreceni Sportcentrum Kht. Kincskereső Program néven a 2006/07-es tanévtől elindított egy programot, melynek célja, hogy felkutassa, kiválassza, és sokrétű sportszakmai képzésben részesítse a debreceni oktatási intézményekben tanuló sporttehetségeket, és ezáltal megfelelő utánpótlást biztosítson a Ssportiskola szakosztályai, valamint Debrecen felnőtt sportszervezetei számára. A másik, általam felügyelt terület a szociális ellátórendszer is jól teljesített. Sajnos az elmúlt évek gazdasági nehézségei egyre növelik az ellátásba kerülők számát. Az a célunk, hogy Debrecenben minden rászoruló kapjon segítséget a közösségtől: például a 2009-es évben majdnem három milliárd forintot fordított az önkormányzat erre a célra, ebből kilencvenezer debreceni részesülhetett valamilyen szociális jellegű támogatásban. Az elmúlt négy évben a finanszírozatlanság, a szabályozatlanság vagy éppen a túlszabályozottság sújtotta ezt a két szakterületet, ám ebben a kedvezőtlen politikai környezetben is az a szemlélet vezérelt minket, hogy vannak értékeink, melyeket kötelességünk megőrizni minden körülmények között, hiszen az elődeinktől kapott örökség, Debrecen rangja erre kötelez. Halász D. János oktatási, szociális és ifjúsági ügyekért felelős alpolgármester 8

9 Legyen cél Debrecenben élni! Debrecen a közép-európai régió egyik meghatározó gazdasági, oktatási és kulturális központja: immár más igényekkel, más munkakultúrával, mint például húsz évvel ezelőtt. A befektetők ma már aszerint mérnek minket, hogy milyen üzleti környezetet tud kialakítani számukra a város. Így számos, a kor igényeihez igazodó szociális, egészségügyi, oktatási, kereskedelmi, sport- és szabadidős beruházásra volt, illetve van szükség Debrecenben, hogy megőrizzük versenyképességünket, hiszen ez az alap-infrastruktúra ma már akár Magyarországon, akár a környező országok nagyvárosaiban is lényegében adott. Ezeken túl mindenképpen kell valami olyan plusz, ami csak a debreceni életminőségre jellemző, ami vonzóvá teszi városunkat mások számára is. A szennyvíz-csatornázási és hulladékkezelési program, a közlekedési beruházások a korszerű autóbuszok közlekedtetése, a 2-es villamosvonal kiépítése, az új parkok, játszóterek létesítése Közép-Európa legzöldebb városává teszik Debrecent. Csak így biztosíthatók folyamatosan az új befektetések. Az elmúlt években a városban több mint kétezer olyan új munkahelyet sikerült létesíteni javarészt információtechnológiai szolgáltatások révén, melyekben elsősorban a debreceni felsőoktatási intézményekből kikerülő hallgatók helyezkedhettek el. A város felelőssége az, hogy ők is olyan környezetben dolgozhassanak és élhessenek itt, hogy Debrecen értékeit gyarapítsák, s ne érezzenek késztetést arra, hogy elmenjenek innen az ország vagy a világ más tájaira. Szerencsére az utóbbi években a városban megtelepedett beruházók fejlesztései olyan munkaerőigényt támasztottak Debrecenben s nemcsak a felsőfokú végzettségűek, hanem a jól képzett szakmunkások körében is, ami azt mutatja, hogy át tudjuk vészelni a jelenlegi gazdasági válságot. Ezért a debreceniek bízhatnak abban, hogy a következő években is újabb befektetők érkeznek majd ide. A legfontosabb ugyanis az, hogy tovább növeljük a munkahelyek számát, javítsuk a város jövedelemtermelő képességét, s ezáltal javuljanak a város lakóinak jövedelmi viszonyai is. Csak így érhető el a minőségi életszínvonal-javulás Debrecenben. Az önkormányzatnak az a célja, hogy e pozitívumok miatt minél többen maradjanak itt és minél többen jöjjenek ide dolgozni vagy turistaként, s minél többen vegyék igénybe a debreceni vállalkozók szolgáltatásait. Pajna Zoltán gazdasági ügyekért felelős alpolgármester 9

10 Mintát adtunk másoknak Kollégáimmal együtt az elmúlt évek során arra törekedtünk, hogy azt a jó színvonalú munkát, amit én örökségként kaptam és átvettem az előző időszak hagyatékaként, még inkább sikerüljön továbbfejleszteni, s a színvonalat nemcsak megőrizni, hanem esztendőről esztendőre növelni is. Ez egy nagyon nehéz és összetett feladat, hiszen nemcsak jogalkalmazói, hanem jogalkotói munkának is részesei vagyunk. A tevékenységünk legnehezebb pontja az, hogy nagyban függünk az országos szintű jogszabályoktól. Ezek közül a jogszabályok közül a törvények és kormányrendeletek folyamatosan adnak nekünk újabb és újabb feladatokat, amelyek kihívást jelentenek a hivatal dolgozóinak. Ezeket a feladatokat meg kell tanulni megoldani, ki kell alakítani ehhez a belső igazgatási rendet, s ennek megfelelően kell ezeket a feladatokat úgy végrehajtani, hogy az ügyfelek elégedettek legyenek a városházi ügyintézéssel. Ugyanez jelentkezik a jogalkotó munkában, a képviselő-testület tevékenységének segítésében. Újabb és újabb feladatokat kap az önkormányzat, s ennek megfelelően újabb és újabb szervezeti konstrukciókat kell kialakítani, és ennek megfelelően kell rendeleteket alkotni vagy a meglévőket kell hozzáigazítani a központi jogszabályokhoz. Ez a két legnehezebb terület volt az, amelyeken sikerült az elmúlt négy esztendő során előre lépni. Nemcsak olyan szinten, hogy világos és átlátható szabályozással a debreceni polgárok életkörülményeit sikerült jobbá tenni, hanem sok esetben az ország más önkormányzatai számára is mintaként szolgáltak azok a debreceni önkormányzati rendeletek, illetve jogszabály-módosító kezdeményezések, amelyek a polgármesteri hivatal szakmai műhelyeiben készültek. Számtalan szakmai cikket írtunk kollégáimmal országos folyóiratokba, és aktív részesei voltunk az önkormányzati érdekszövetségek érdekérvényesítő munkájának is. Ezek azok a legfontosabb eredmények, amelyekre büszke vagyok, s amelyekre visszagondolva jó érzés tölt el, hogy a mögöttünk lévő önkormányzati ciklusból közel négy esztendőt az irányításommal tevékenykedhetett a polgármesteri hivatal valamennyi dolgozója. Dr. Szekeres Antal jegyző 10

11 Az önkormányzat Az önkormányzat 11

12 A közgyűlés A 2006-os önkormányzati választáson a választási névjegyzékbe felvett debreceni szavazópolgárból jelent meg (44,85 százalék). Érvényes szavazatot an adtak le (99,25 százalék). Debrecen polgármesterévé 1998 és 2002 után immár harmadszor Kósa Lajost (Fidesz) választották érvényes szavazattal (73,90 százalék). A polgármesteri címért zajló versenyben dr. Bazsa György (MSZP) érvényes szavazatot (21,35 százalék), Kovács László (SZDSZ) 1362 érvényes szavazatot (1,84 százalék), dr. Gondola Zsolt Zoárd (Független Fórum) 1269 érvényes szavazatot (1,71 százalék) és Kozlok László (Függetlenek Debrecenért) 885 érvényes szavazatot (1,20 százalék) szerzett. A debreceni képviselő-testületbe 49 tagot lehetett választani 2006-ban. Ebből egyéni választókerületben 29-en, kompenzációs listáról 20-an juthattak mandátumhoz. A testület 50. tagja a polgármester. Egyéni kerületben megválasztott képviselők Név Jelölő szervezet(ek) Egyéni választókerület száma Változás Asbóth Endre Fidesz 17 Balázs Ákos Fidesz 29 Balla Irma Fidesz április 6-án elhunyt. A június 24-i időközi választás révén Kérdő Zsuzsa (Fidesz ) került a helyére. Becsky Tibor Fidesz 1 Czellér László Fidesz 10 Czirják Anikó Fidesz 14 Csaholczi Attila Fidesz 15 Csősz Imre Attila Fidesz 9 Dánielfy Zsolt Fidesz 25 Filepné Tóth Katalin Fidesz 7 Fodor Levente Fidesz 21 Halász D. János Fidesz 2 Az önkormányzat 13

13 Halász János Fidesz 16 Államtitkári kinevezése miatt július 2. napjával lemondott. Képviselői helyét a ciklus végéig nem töltötték be. Dr. Kiss Sándor Fidesz 22 Dr. Kovács Zoltán Fidesz 24 Államtitkári kinevezése miatt június 30-i hatállyal lemondott. Képviselői helyét a ciklus végéig nem töltötték be. Dr. Mazsu János Fidesz 23 Nagy Sándor Fidesz 5 Pajna Zoltán Fidesz 26 Dr. Pankotai László Fidesz 6 Dr. Papp Csaba Sándor Fidesz 20 Dr. Papp László Fidesz 19 Somogyi Béla Fidesz 28 Szabó Gyula Fidesz 12 Dr. Széles Diána Fidesz 18 Szilágyi László Fidesz 27 Dr. Zemlényi Jusztina Katalin Fidesz 3 Győri Gyula Jenei Imre Fidesz, Magyar Demokrata Fórum Fidesz, Magyar Demokrata Fórum Joó Szabolcs Magyar Demokrata Fórum, Fidesz 8 Kompenzációs listán megválasztott képviselők Név Jelölő szervezet(ek) Változás Karácsonyi György Dr. Gondola Zsolt Zoárd Kozlok László Dr. Karancsi Jánosné Debreceni Városvédők, Lokálpatrióta Egyesület Független Fórum Függetlenek Debrecenért Kereszténydemokrata Néppárt, Jobbik Magyarországért Mozgalom augusztus 24-én benyújtotta lemondását. Helyét október 8-ától dr. Horkay György vette át. 14 A z ö n ko r m á n y z at

14 Makay Zsolt Turi Gábor Bagolyné Rinyu Ilona Dr. Bákonyi László Dr. Bazsa György Csedrik Katalin Kurucsó Péter Lukács József Madarasi István Dr. Rónai György Suták Miklós Szabó Miklós Szathmári Károly Varga Zoltán Gadus István János Kovács László Magyar Demokrata Fórum Magyar Demokrata Fórum Magyar Szocialista Párt Magyar Szocialista Párt Magyar Szocialista Párt Magyar Szocialista Párt Magyar Szocialista Párt Magyar Szocialista Párt Magyar Szocialista Párt Magyar Szocialista Párt Magyar Szocialista Párt Magyar Szocialista Párt Magyar Szocialista Párt Magyar Szocialista Párt SZDSZ SZDSZ Már képviselői eskütétele előtt, október 10-én lemondott, mert a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzatban kívánt tevékenykedni. Helyére október 11-én Kálmánné Szabó Katalin lépett, aki 2010-ben kilépett az MDF-ből, és március 17-étől pártonkívüliként a Fidesz frakciójához csatlakozott március 12-én kilépett az MDF-ből, független képviselőként tevékenykedik a ciklus végéig február 26-i hatállyal lemondott a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. felügyelőbizottsági tagsága miatt. Helyére február 20-ától Kádárné Antal Ivett került január 30-án lemondott, mivel a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat képviselője lett. Helyét március 20-án dr. Zsiros Zsolt vette át július 2-án hivatalosan bejelentette, hogy július 7-én kilép a szocialista frakcióból, s független képviselőként tevékenykedik a ciklus végéig. Kisebbségi önkormányzatok A helyhatósági választásokkal egy időben a nemzetiségek is megválasztották saját képviselőiket. A törvényben előírt feltételeket öt kisebbségi szervezet tudta teljesíteni. Debrecenben bolgár, cigány, német, örmény és román kisebbségi önkormányzat alakulhatott. A Debrecenben élő cigány kisebbséget a Lungo Drom képviseli. A cigány kisebbségi önkormányzat elnöke Aba-Horváth István lett. Tagjai: Horváth Gyula (elnökhelyettes), Balogh Gyula, Balogh Zsolt, Sőrés János Istvánné lettek. Horváth Gyula február 14-én elhunyt. Helyére Adon Horváth Ádám lépett. A román kisebbségi önkormányzatba a Magyarországi Románok Országos Érdekképviseleti Egyesülete delegált tagokat. A testület elnöke Orbán Az önkormányzat 15

15 Az első testületi ülés (2006) Károly. Tagjai: Tanaszi Zsolt (elnökhelyettes), Orbán Anna, Hosszu Erika. A szintén megválasztott Molnár Edit december 12-i határnappal lemondott. Megüresedett mandátuma mivel sorrendben utána következő jelölt nem volt betöltetlen maradt. A debreceni németséget a Német Kisebbségi Önkormányzatok Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szövetsége képviseli Tircsi Richárd elnökletével. Tagjai: Márton Béla Gábor (elnökhelyettes), Fácskáné Havasi Mária, dr. Juhászné Rippert Teodóra, Léber Gabriella lettek. Léber Gabriella december 10-i határnappal lemondott, s helye újabb jelölt híján betöltetlen maradt. Az örmény kisebbségi önkormányzatba az Arminia Népe Kulturális Egyesület és a Magyarországi Örmény-spjurk Egyesület közösen delegált képviselőket. A testület elnöke dr. Peltekhian Aram Ibrahimné lett. Tagjai: Pénzes Ferenc (elnökhelyettes), dr. Peltakian Aram Ibrahim, Szárkiszján Szokrát, Paróczainé Simay Ildikó Borbál. A bolgárokat a Magyarországi Bolgárok Egyesülete képviseli Debrecenben. A bolgár kisebbségi önkormányzat elnöke Miskolczi Dimitranka Dimitrova lett. Tagjai: Sziderov Boriszov Dimitrné (elnökhelyettes), Sasné Miskolczi Tamara Nelli, Tanyi Péter, Deleff István Miklós. A kisebbségi önkormányzatok elsősorban hagyományőrző és kulturális feladatokat látnak el, rendezvényeket szerveznek, valamint ösztöndíjakat és pályázatokat hirdethetnek. Az új közgyűlés munkája Debrecen új közgyűlése október 11-én tartotta alakuló ünnepi ülését a régi városháza nagytanácstermében. A képviselők, a polgármester és az alpolgármesterek ekkor tették le hivatali esküjüket. Kósa Lajos ünnepi beszédében kiemelte, hogy példátlanul magas volt Debrecenben a részvétel az önkormányzati választáson, és még soha nem szavaztak ennyien az eddigi városvezetésre. A polgármester szerint a következő ciklusban a közös értékek, és nem a pártérdekek alapján kell politizálni. Kósa Lajos hangsúlyozta: új korszakhoz érkezett Debrecen. A következő években ugyanis eddig nem látott európai uniós fejlesztések előtt nyílnak meg a lehetőségek, így a város felzárkózhat a nyugat-európai településekhez. A polgármester trendváltást ígért a most elkezdett ciklusra: így a következő négy évben Debrecen gazdasági fejlődésére és a vagyongyarapodásra kell koncentrálni. A képviselői eskütétel után az alpolgármesterekről döntött a közgyűlés. A gazdasági terület élére Pajna Zoltánt, a szociális, oktatási és ifjúsági ügyek irányítására Halász D. Jánost, a kulturális terület felügyeletére pedig Halász Jánost javasolta a polgármester. A jelölteket a közgyűlés elfogadta. A közgyűlés október 12-én tartott folytatólagos alakuló ülésén bejelentették, hogy az 1998-ban elkezdődött közös munka folytatásaként a Fidesz frakciója az MDF-es 16 A z ö n ko r m á n y z at

16 képviselőcsoporttal együttműködési megállapodást kötött, így a két párt képviselői egyeztetik álláspontjukat az önkormányzati munka során a várospolitikai kérdésekben. A megállapodás alapján az MDF delegálta a városi külügyekért felelős tanácsnokot Turi Gábor személyében. Az együttműködés részeként a Magyar Demokrata Fórum alelnököt delegálhatott a közgyűlés európai uniós integrációs bizottságába és a kulturális bizottságba, valamint egy tagot a városfejlesztési bizottságba. Kilenc bizottságba pedig 1 1 külső tagot küldött a párt. Az ülésen a képviselők úgy döntöttek, hogy a takarékosság jegyében 25 százalékkal csökkentik saját alapilletményüket. Dr. Kovács Zoltán képviselőt (Fidesz) szintén ezen az ülésen választotta kommunikációs ügyekért felelős tanácsnokká a közgyűlés. A képviselők döntöttek a szakmai bizottságok, valamint a Józsai Településrészi Önkormányzat tagjairól és elnökeiről is. Egészségügyi bizottság A október 12-én létrejött, illetve október 26-án nem képviselő tagokkal kiegészült bizottság: Elnök: Dr. Kiss Sándor Alelnök: Dr. Papp Csaba Sándor Képviselő tagok: Becsky Tibor Gadus István János Dr. Rónai György (Helyére április 30-ával Kádárné Antal Ivett lépett.) Dr. Zemlényi Jusztina Katalin Nem képviselő tagok: Antal Ivett (Helyére április 30-ával dr. Bedő Tibor lépett.) Czakó István Dr. Jókayné dr. Bégány Ágnes Dr. Mikó László Dr. Thomay Dezső A bizottság összetétele július 9-én: Elnök: Dr. Kiss Sándor Alelnök: Dr. Papp Csaba Sándor Képviselő tagok: Becsky Tibor Gadus István János Kádárné Antal Ivett Dr. Zemlényi Jusztina Katalin Nem képviselő tagok: Dr. Bedő Tibor Czakó István Dr. Jókayné dr. Bégány Ágnes Dr. Mikó László Dr. Thomay Dezső Elnök: Suták Miklós (Helyére március 21-étől dr. Zsiros Zsolt lépett, majd az ő helyére augusztus 29-étől dr. Bazsa György került.) Alelnök: Nagy Sándor Képviselő tagok: Balla Irma (2007-ben elhunyt. Helyére május 18- ától dr. Zemlényi Jusztina Katalin került, akit július 6-ától Kérdő Zsuzsa váltott.) Czellér László Csaholczi Attila Szabó Gyula Nem képviselő tagok: Csiszér István Dr. Horkay György (Helyére október 19-ével dr. Novák Dezsőt választották nem képviselő bizottsági taggá.) Dr. Keserű Tibor Kolozsi Péter Dr. Zsiros Zsolt (2008. március 20-ával visszahívták, március 21-ével az Etikai Bizottság elnöke lett. Helyére Suták Miklós került.) A bizottság összetétele július 9-én: Elnök: Dr. Bazsa György Alelnök: Nagy Sándor Képviselő tagok: Kérdő Zsuzsa Czellér László Szabó Gyula Nem képviselő tagok: Csiszér István Dr. Novák Dezső Dr. Keserű Tibor Dr. Kolozsi Péter Suták Miklós Etikai bizottság Európai integrációs bizottság A október 12-én létrejött, illetve október 26-án nem képviselő tagokkal kiegészült bizottság: A október 12-én csak képviselő tagokkal létrejött bizottság: Az önkormányzat 17

17 Elnök: Dr. Mazsu János Alelnök: Joó Szabolcs Képviselő tagok: Becsky Tibor Dánielfy Zsolt Dr. Gondola Zsolt Zoárd Dr. Kovács Zoltán (Helyére december 19-ével dr. Zemlényi Jusztina Katalin lépett.) Varga Zoltán (Helyére augusztus 29-étől Csedrik Katalin került.) A bizottság összetétele július 9-én: Elnök: Dr. Mazsu János Alelnök: Joó Szabolcs Képviselő tagok: Becsky Tibor Dánielfy Zsolt Dr. Gondola Zsolt Zoárd Dr. Zemlényi Jusztina Katalin Csedrik Katalin Környezetvédelmi bizottság A október 12-én létrejött, illetve október 26-án nem képviselő tagokkal kiegészült bizottság: Elnök: Szabó Miklós Alelnök: Fodor Levente Képviselő tagok: Balázs Ákos Asbóth Endre Karácsonyi György Dr. Papp Csaba Sándor Somogyi Béla (Helyére július 9-étől Jenei Imre lépett.) Nem képviselő tagok: Dr. Csubák Mária Gyarmati Renáta Husi András Dr. Kiss Gergely Nagy Istvánné Terdik Mihály A bizottság összetétele július 9-én: Elnök: Szabó Miklós Alelnök: Fodor Levente Képviselő tagok: Asbóth Endre Balázs Ákos Karácsonyi György Dr. Papp Csaba Sándor Jenei Imre Nem képviselő tagok: Dr. Csubák Mária Gyarmati Renáta Husi András Dr. Kiss Gergely Nagy Istvánné Terdik Mihály Kulturális bizottság A október 12-én létrejött, illetve október 26-án nem képviselő tagokkal kiegészült bizottság: Elnök: Somogyi Béla (Helyére július 9-étől Kálmánné Szabó Katalin lépett.) Alelnök: Joó Szabolcs (2006 őszén lemondott erről a tisztségéről, helyére október 26-ától Kálmánné Szabó Katalin, majd július 9-étől Dánielfy Zsolt lépett.) Képviselő tagok: Dánielfy Zsolt (Helyére július 9-étől Asbóth Endre lépett.) Dr. Kovács Zoltán (Helyére július 8-ától Filepné Tóth Katalin lépett.) Lukács József Dr. Pankotai László Varga Zoltán Nem képviselő tagok: Bodnár Anikó Gáspár Enikő Andrea Dr. Gellén József Dr. G. Szabó Botond Máté László Tóth Csaba A bizottság összetétele július 9-én: Elnök: Kálmánné Szabó Katalin Alelnök: Dánielfy Zsolt Képviselő tagok: Asbóth Endre Filepné Tóth Katalin Lukács József Dr. Pankotai László Varga Zoltán Nem képviselő tagok: Bodnár Anikó Gáspár Enikő Andrea Dr. Gellén József Dr. G. Szabó Botond Máté László Tóth Csaba Oktatási bizottság A október 12-én létrejött, illetve október 26-án nem képviselő tagokkal kiegészült bizottság: Elnök: Szabó Gyula Alelnök: Filepné Tóth Katalin Képviselő tagok: Bagolyné Rinyu Ilona Balla Irma (2007-ben elhunyt. Helyére május A z ö n ko r m á n y z at

18 ától Szilágyi László került, akit július 6-ától Kérdő Zsuzsa váltott.) Lukács József Dr. Pankotai László Nem képviselő tagok: Dr. Balla Györgyné Dr. Borsos Éva (2010. április 5-én elhunyt. Helyébe április 30-ával Pallás György került.) Gaszner Ferencné dr. Kovács Imréné Pappné Gyulai Katalin (Helyére május 18-ától Lilik István került.) A bizottság összetétele július 9-én: Elnök: Szabó Gyula Alelnök: Filepné Tóth Katalin Képviselő tagok: Bagolyné Rinyu Ilona Kérdő Zsuzsa Lukács József Dr. Pankotai László Nem képviselő tagok: Dr. Balla Györgyné Pallás György Gaszner Ferencné dr. Kovács Imréné Lilik István Pénzügyi bizottság A október 12-én létrejött, illetve október 26-án nem képviselő tagokkal kiegészült bizottság: Elnök: Madarasi István Alelnök: Dr. Zemlényi Jusztina Katalin (Helyére december 19-étől Jenei Imre lépett.) Képviselő tagok: Czirják Anikó Csaholczi Attila Jenei Imre (Helyére december 19-étől dr. Kovács Zoltán lépett, majd az ő helyére július 8-ától Czellér László került.) Szathmári Károly Nem képviselő tagok: Csombordi József Hernádi Zoltán Kovács István Miklós Imréné Dr. Radnai Ferenc (2009. december 3-ával lemondott bizottsági tagságáról, s nem választottak új tagot helyette.) A bizottság összetétele július 9-én: Elnök: Madarasi István Alelnök: Jenei Imre Képviselő tagok: Czirják Anikó Csaholczi Attila Czellér László Szathmári Károly Nem képviselő tagok: Csombordi József Hernádi Zoltán Kovács István Miklós Imréné Sportbizottság A október 12-én létrejött, illetve október 26-án nem képviselő tagokkal kiegészült bizottság: Elnök: Asbóth Endre Alelnök: Csősz Imre Attila Képviselő tagok: Dr. Kiss Sándor Kovács László Kozlok László Kurucsó Péter Szilágyi László Nem képviselő tagok: Dévai László Illyés János Pethe Tamás Dr. Süvöltős Mihály Vígh János Virág Attila A bizottság összetétele július 9-én: Elnök: Asbóth Endre Alelnök: Csősz Imre Attila Képviselő tagok: Dr. Kiss Sándor Kovács László Kozlok László Kurucsó Péter Szilágyi László Nem képviselő tagok: Dévai László Illyés János Pethe Tamás Dr. Süvöltős Mihály Vígh János Virág Attila Szociális bizottság A október 12-én létrejött, illetve október 26-án nem képviselő tagokkal kiegészült bizottság: Elnök: Szilágyi László Alelnök: Dr. Karancsi Jánosné (Helyére október 19-ével dr. Horkay György lépett.) Az önkormányzat 19