Az adatkapcsolati réteg

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az adatkapcsolati réteg"

Átírás

1 Az adatkapcsolati réteg Az OSI modell szerinti második réteg az adatkapcsolati réteg (Data Link Layer). A réteg általános feladata, hogy egy azonos médiára (pl. kábelre) kapcsolódó készülékek közötti adatátvitelt segítse. Főbb feladatai: Keretképzés: a hálózati réteg adataiból képzi, ill. a fizikai bitfolyamból felismeri. Hibavédelem: küldendő adatok kódolása, hogy az esetleges hiba detektálható legyen. Nyugták generálása, fogadása. Adatfolyam vezérlés (flow control, forgalom szabályozás): az adás sebességét a vevő feldolgozási sebességéhez igazítja. Kapcsolat menedzselése: az összeköttetés létrehozása, a kapcsolat jellemzőinek egyeztetése, kapcsolat lebontása. Demultiplexer funkció: a vett keretek adatmezőjének tartalmát a keret fejrészében meghatározott folyamatnak adja át. Az adatkapcsolat rétegben dolgozó protokollok a fenti feladatokat különböző módon és mértékben valósíthatják meg. Például a LAN technológiákkal foglalkozó IEEE 802 számú szabvány az adatkapcsolati réteget a következő két alrétegre bontotta: logikai-kapcsolat vezérlő (Logical Link Control, LLC) alréteg közegelérést-vezérlő (Media Access Control, MAC) alréteg (opcionális szerepű) A MAC alréteg az üzenetszórást használó média (csatorna) pl. Ethernet hálózat esetén jut szerephez azzal, hogy szükség esetén pont-pont jellegű kapcsolatot hoz létre, míg egy eleve pont-pont kapcsolatot biztosító csatorna (pl. modem) esetén elég csak az LLC megvalósítása. Két gép hálózati protokollja közötti adatcsomag egy keretben (frame) jut át a hálózaton: Hálózati réteg Hálózati protokoll CSOMAG Adatkapcsolati réteg LLC protokoll LLC CSOMAG MAC protokoll MAC LLC CSOMAG MAC Fizikai réteg Média pl. elektromos jelek Amikor például az Ethernet hálózatok jellemzőit és működését vázoljuk, akkor tulajdonképpen az IEEE (CSMA/CD) szerinti MAC protokoll és az IEEE szerinti TYPE I. LLC protokoll egy realizációját ismertetjük. Maga a hálózati kártya (NIC) az IEEE 802.3, a kártya driver pedig az IEEE ajánlás megvalósítása. Az IEEE szerint az LLC alréteg nyújt (MAC technológia független) szolgáltatásokat 1 a hálózati rétegben található klienseinek. (Általánosan is igaz, hogy egy felsőbb réteg az alatta lévő réteggel kliens-szerver kapcsolatban áll és ez általánosan minden szomszédos rétegre érvényes.) A kliensek (pl. a hálózati protokollt 2 megvalósító folyamatok) leggyakrabban adatátvitelre vonatkozó szolgáltatás kéréssel fordulnak az LLC réteghez, mint szerverhez. Az adatátvitel talán legegyszerűbb esete az, amikor két különböző gépen van egy adó és egy vevő. A példa kedvéért az adó és a vevő legyen a két gépen futó hálózati protokollt megvalósító alprogram, amely az LLC alréteg szolgáltatásait, ún. szolgáltatás-hozzáférési pontokként (Service Access Point, SAP) tudja elérni. Egy-egy ilyen logikai ponton keresztül, ún. logikai kapcsolatvezérlési protokoll adatblokkot 3 lehet mozgatni. Amit mi egyszerűen adatátviteli feladatnak neveztünk, azt valószínűleg az LLC több szolgáltatásának, azaz különböző SAP-ok igénybevételével tudják megvalósítani az LLC kliensei. A feladat még összetettebb, ha figyelembe vesszük, hogy minden szolgálat több, ún. primitív segítségével írható le. Az OSI modellben használatos általános primitívek: a kliens egy kérése a szerver felé, a távolvégi kliens részére egy bejelentést okoz. Nyugtázott (megerősített) szolgáltatások esetén a távolvégi kliens a bejelentésre egy választ ad, amely a közelvégi kliens számára egy nyugtát (megerősítést) hoz létre. 1 Szolgáltatás: olyan elemi műveletek halmaza, amelyet egy réteg a felette lévőnek biztosít. A gyakorlatban a protokollok valósítják meg a szabvány szerint szükséges elemi műveleteket, az ún. szolgálati primitíveket. 2 A protokoll az adó és vevő protokoll vermének (protocol stack vagy más néven protokoll készlet) azonos szintjei között teremt logikai kapcsolatot. (Tehát az egyik entitás (pl. számítógép) IP-t megvalósító programja a másik gép, IP-t megvalósító programjával van kapcsolatban). A protokoll leírja, hogy milyen szabályokat kell betartani és milyen eljárásokat kell használni annak, aki az adott protokoll szerint működik. 3 LLC Protocol Date Unit (LLC PDU) IV Szarka T.

2 Pl. egy ETHERNET kártya és driver több, a hálózati rétegben implementált protokoll adatátviteli igényét is képes kiszolgálni. Ezeket a klienseket az általuk használt SAP 4 különbözteti meg, amely gyakorlatilag egy protokoll azonosító konstans. (A bevezetőben említettük, hogy az LLC alréteg szolgáltatásait különböző SAP-ok szimbolizálják. Az utóbb említett SAP az LLC egyik konkrét szolgáltatásának tekinthető.) A hálókártya hardver (NIC) nem tudja, hogy melyik alkalmazás adataival dolgozik, mert ennek adminisztrálása az LLC feladata, amit a kártya driver programja végez. Az LLC alréteg multiplexálja az LLC PDU-kat a MAC felé és demultiplexálja az LLC DPU-kat a kliensek felé. A következő modell az Ethernet interfészek kommunikációját bontja alfeladatokra: LLC PDU ARP-től LLC PDU IP-nek LLC PDU Stb.-nek LLC PDU ARP-nek LLC PDU IP-től LLC PDU Stb.-től SAP 1 SAP 2 SAP n SAP 1 SAP 2 SAP n LLC ( NIC driver) MAC ( a NIC beépített intelligenciája) Fizikai réteg (a NIC) LLC MAC Fizikai réteg kábel Az ábrán összefoglalva látható az, amit ebben a fejezetben tárgyalunk: 1. A fizikai réteghez tartozó közegen (itt egy kábelen) és ennek csatlakozóin bitek áramlanak. Mi ezeket és az ezeket reprezentáló jelsorozatokat nem vizsgáljuk, csak az a fontos nekünk, hogy a fizikai réteg adatátviteli szempontból összekapcsolja a gépeket, így a jelsorozat minden csatlakoztatott géphez eljut. 2. A MAC alréteg szintjén a bitek kereteket alkotnak. (A kereteket már jobban megvizsgáljuk, mert a hálózati adatforgalom alapjai.) A keretek tartalmazzák annak a két gépnek (az adónak és a vevőnek) az azonosítóját, azaz a fizikai (tehát MAC szinten érvényes) címét, amelyek a közeget éppen használják. A MAC nekünk lényegében két plusz szolgáltatás miatt fontos: 1. képes a közeget (a hálózat közös erőforrását) megszerezni adás céljára (az erre használt eljárásokat (CSMA/CD, CSMA/CA, stb. már korábban megismertük). 2. képes a közegen lévő jelsorozatból eldönteni, hogy az éppen neki szól-e. (Másképpen megfogalmazva képes saját MAC címét felismerni.) Ha neki szól, akkor keretté állítja össze, ellenőrzi a keret hibátlanságát, majd hibamentes keret esetén azt átadja az LLC alrétegnek. 3. Az LLC alréteg képes a különböző típusú MAC keretekben felismerni a SAP jellegű mezőt, amelynek tartalma alapján egy meghatározott kliensének adja át a keretben található adatokat. (Ez az LLC alréteg demultiplexer funkciója). (Az LLC alréteg más szolgáltatásait itt nem vizsgáljuk, mert azokat Ethernet lényegében alig implemetálja.) 4 Service Advertising Point. Előre szabványosított konstansok, amelyek az egyes protokollokat jelölik IV Szarka T.

3 Megjegyzés: ha Ethernet helyett más pl. V.24, V.35, stb interfészeket használunk, akkor a pont-pont jellegű technológia miatt nincs szükség a MAC alréteg szolgáltatásaira: a közeget nem kell megszerezni és a közegen megjelenő jelsorozat mindig az egyetlen vevőnek szól. Visszatérve az előző példájára az adó LLC szintű protokolljának az a feladata, hogy (támaszkodva a MAC alréteg és a fizikai réteg szolgáltatásaira) a vevő LLC protokolljával együtt kiszolgálja a kliensek, pl. a hálózati protokollt megvalósító folyamatok közötti adatátviteli igényt. Ennek során az LLC-LLC közötti virtuális kommunikációt ún. keretek (frame-k) reprezentálják, amelyek továbbítása az alsóbb rétegek által biztosított fizikai kommunikáció során valósul meg. Az egyes rétegek (most konkrétan az LLC alréteg) által nyújtott szolgáltatás jellege lehet: Összeköttetés mentes (nyugtázatlan) szolgáltatás: az egymást követő kereteket egymástól függetlenül küldik. A küldő LLC számára nem derül ki, hogy a küldött keret hibamentesen megérkezett-e. Az esetleges hibák kezelése a felsőbb rétegek feladata. Összeköttetés mentes (nyugtázott) szolgáltatás: hibamantes átvitelt valósít meg a megérkezett keretekről küldött nyugta segítségével. Összeköttetéses szolgáltatás: a keretek küldését az adó és vevő közötti egyeztetési folyamat előzi meg. Ennek során megbízható kapcsolat (összeköttetés) jön létre az adó és vevő között. Nyugtázás, sorszámozás és újraküldés segítségével garantálja a szolgáltatás, hogy a küldési sorrenddel megegyező sorrendben érkeznek meg a keretek. Üzenetszórásos technológiák általában összeköttetés mentes szolgáltatást nyújtanak TCP/IP protokoll verem esetén: Token Ring hálózaton nyugtázott összeköttetés mentes kapcsolat van a NIC-ek között. ETHERNET kártyák általában nyugtázatlan összeköttetés mentes kapcsolatban állnak egymással. Tudjuk azonban, hogy valójában az LLC alrétegben implementált protokolltól függ, hogy (pl. az előbbi technológiákra építve) összeköttetéses vagy összeköttetés mentes kapcsolatot nyújte a kliensei számára. (Pl. a Microsoft által korábban támogatott NetBEUI nevű hálózati protokoll az LLC alréteg szintjén valósította meg (igény esetén) az összeköttetéses szolgáltatását Ethernet környezetben!) Adáskor az LLC alréteg a hálózati rétegtől (a kliensétől) kapott LLC PDU-t elhelyezi az általa kialakított MAC fejléc után, majd az egész MAC keretet berakja a NIC adási pufferébe. Ezt követően utasítja a hálókártyát, hogy küldje a memóriában található adatszerkezetet az átviteli közegre. A NIC a vevő működését segítendő, kezdő és végjellel látja el az adatszerkezetet, majd Manchester kódolást használva bitenként a médiára küldi. Adás alatt az átviteli közegen figyelő NIC-ek közül valamelyik valószínűleg felismeri sajátjaként a MAC fejlécben elhangzó címet és ezért feljogosítva érzi magát arra, hogy az egész adatszerkezetet a vételi memóriájának területére helyezze. Amennyiben kiderül, hogy nem sérült a beérkezett adatszerkezet, akkor a MAC protokoll értesíti az LLC protokollt, hogy egy keret beérkezett. Az LLC megvizsgálja a beérkezett keret protokoll azonosítóját, majd az így kiválasztott protokollt megvalósító folyamatnak átadja az LLC PDU-t. A továbbiakban először az ETHERNET hálózatokon használatos keretekkel ismerkedünk meg IV Szarka T.

4 NIC generálja Preamble 8 IEEE típusú Ethernet keret, LLC betéttel Cél MAC címe LLC generálja LLC PDU (Az LLC kliensétől v. kliensének) MAC fej LLC fej LLC adat Adó MAC címe Hossz 2 DSAP 1 SSAP 1 CONTR 1 ADAT Preamble mező: (8 bájt) A NIC-en elhelyezkedő MAC protokollt megvalósító chip az adás kezdetén magától generálja. Az adó azért bocsátja ki, hogy a vevő(k) szinkronba kerüljenek az adóval. Az első 5 bit tartalma: , majd az utolsó 8 bit , így jelzi a chip MAC fej kezdetét. Ezt a mezőt, semmilyen későbbi hossz számításban nem vesszük figyelembe. A cél NIC fizikai (MAC) címe ( bájt): első megközelítésben minden Ethernet kártyának bájtos egyedi címe van. A címkiosztás XEROX által központosított módszere elvileg garantálja, hogy a világon ne legyen két azonos fizikai című kártya. A cím 48 bitjéből 22 bitet a XEROX fenntartott a NIC gyártók, ill. egyéb gyártók fölötti szervezetek azonosítására. Egy-egy gyártó 24 bittel rendelkezik, hogy egymástól megkülönböztesse a saját legyártott kártyáit. A maradék 2 bitet a fizikai címek jellegének leírására használják. A gyártók 24 bites címkomponenseit az IEEE osztja ki (részletet): 00:00:02 BBN 00:00:0C Cisco 00:00:0E Fujitsu 00:00:0F NeXT 00:00:10 Sytek/Hughes LAN Systems 00:00:11 Tektronics 00:00:15 Datapoint 00:00:18 Webster 00:00:1A AMD? 00:00:1B Novell/Eagle Tech. 00:00:1D Cabletron 00:00:20 Data Industrier AB 00:00:21 SC&C 00:00:22 Visual Technology 00:00:23 ABB 00:00:29 IMC 00:00:2A TRW 00:00:3C Auspex 00:00:3D ATT 00:00:44 Castelle 00:00:4 Bunker Ramo 00:00:49 Apricot 00:00:4B APT 00:00:4F Logicraft 00:00:51 Hob Electronic 00:00:52 ODS 00:00:55 AT&T 00:00:5A SK/Xerox 00:00:5D RCE 00:00:5E IANA 00:00:1 Gateway 00:00:2 Honeywell 08:00:0A IBM 00:AA:00 INTEL Például két gyártó által előállított kártyák MAC címe, ahol XX tetszőleges értékű bájt: IBM 08:00:0A:XX:XX:XX INTEL 00:AA:00:XX:XX:XX Egy MAC címet darab hexadecimális számmal írunk le, például: 08:00:0A:33:24:00 A fizikai (MAC) cím a médián való megjelenési sorrendben 7 és bitenként részletezve: G/I bit U/L bit 22 bit a gyártót jelöli 24 bit a gyáron belül A MAC címekben két bitnek kitüntetett szerepe van: G/I bit különbözteti meg az egyedi (Individual) címet (0) és a csoportcímeket (Group) (1). U/L bit különbözteti meg a gyárilag kiosztott (Universally administered) címet (0) a nem hivatalos, helyi rendszergazda által kiadott (Locally administered) címtől (1). LLC gen. PAD x NIC gen. CRC 4 5 Ezt a 8 bitet külön elnevezték: keretkezdet határoló. Mindaddig, amíg szoftveresen át nem állítjuk a kártyánk fizikai címét. 7 Az RS232 interfészre is az volt a jellemző, hogy az adás alatt lévő bájt 0. bitje került először a vonalra IV Szarka T.

5 Az Ethernet keret mezői kapcsán meg kell említenünk, hogy a több bájtos adatok ábrázolása az ún. nagy endián rendszert követi, amely azt jelenti, hogy az adatszerkezet legnagyobb helyiértékű bájtja kerül az adatszerkezet által elfoglalt memóriaterület legkisebb címére. Az általunk használt INTEL processzorokra viszont a kis endian típusú adattárolás jellemző, ezért az erre a processzora készített adatszerkezetek esetében szükséges lehet egy bájtsorrend konverzió. Tegyük fel, hogy a programunkban az ethernet keret kétbájtos hossz mezőjét egy WORD típusú változó segítségével kezeljük. Ha a mező értékét a változóba áttöltjük és a változó értéke, pl. 1234H lesz, akkor a hossz mező valójában 3412H-t tartalmazott! Az viszont más kérdés, hogy ilyen értékű hossz mező nem lehet. (A MOTOROLA gyártmányú processzorok szintén nagy endian módon tárolják a szavakat, ezért ha korábbi APPLE-re fejlesztünk, akkor nincs (ilyen) problémánk, mert a hálózati bájtsorrend (network order) megegyezik a hoszt oldali bájtsorrenddel (host order). Elegánsan is megoldható ez a probléma: pl. egy CD-ROM esetén, mindkét alakban rögzítik a vezérlő információkat és lám ezt a médiát mindegyik rendszerben probléma nélkül lehet használni!) Visszatérve a fizikai címekhez, ügyeljünk tehát arra (legalábbis IBM PC-s környezetben), hogy a cím legnagyobb helyiértékű 8 bájtja van (vagy legyen) a cím által elfoglalt memóriaterület kezdőcímén és ezt követik az egyre kisebb helyiértékű bájtok. Az egyedi, más szóval unicast cím azt jelenti, hogy csak egy NIC-nek lett címezve a keret, illetve az adó címeként mindig ilyen címet használunk. A csoport (multicast, többesküldés) cím jelentősége az, hogy több (az adott csoportba tartozó) NIC számára nem kell külön kereteket küldeni, mert egy darab multicast címzésű kerettel az összes csoporttagnak küldhető üzenet. Csak cél címeként használható csoportcím. Üzenetszóró (broadcast) címzést akkor használnak, ha a hálózat minden gépének (pontosabban NIC-nek)szól az üzenet. Csak cél címeként használható broadcast cím. (Később bemutatjuk, hogy a NIC promiscuous üzemmódban minden keretet vesz a célcímtől függetlenül!) Összefoglaljuk a fogalmak kiemelt fontossága miatt: Unicast címet akkor használunk, ha a keretnek a hálózaton egy címzettje van. Multicast címet kell használni, ha a keretnek a hálózaton több címzettje van. Broadcast címmel érhető el, hogy a keretet a hálózaton mindenki vegye. Az átviteli közeg terhelését csökkenti a multicast és broadcast címzési mód, mert nem kell minden érintettnek külön-kölön elküldeni a keretet. Broadcast (üzenetszóró, adatszóró) címben minden bit egyes értékű FF:FF:FF:FF:FF:FF Csoportcím a G bit beállításával képezhető az egyéni NIC címből. Az egyik előbbi MAC címből: IBM 09:00:0A:..:..:.. (Fentebb olvashattuk, hogy miért nem 88:00:0A:..:..: lett.) Az adatkapcsolati réteg protokoljai, amelyek multicast címet használnak (részlet): CISCO Discovery Protocol: C CC CC CC Bridge Spanning Tree: C A csoportos címzés igényével gyakran valamelyik felsőbb réteg alkalmazása jelentkezik: A Media Services (W2K szerver) egy csoport számára sugároz valamilyen anyagot, pl.: filmet, Power Point prezentációt, stb. Az Exchange 2000 Conferencing Server segítségével többrésztvevős konferenciát lehet létrehozni. A Windows indulásakor a routerek számára fenntartott csoportcímre címre küldött Router Solicitation üzenettel képes megkeresni a Default Gateway-t. A fenti alkalmazások a hálózati réteg által biztosított csoportcím használati lehetőségre épülnek, azaz a hálózati rétegben az IP címtér csoportcím alteréből ( ) származó hálózati címeket használnak. A hálózati rétegben megjelenő csoportcím használatot a MAC alrétegnek is támogatnia kell fizikai szintű csoportcímekkel. 8 Lehet, hogy a cím legbaloldalibb bájtja helyesebb lenne IV Szarka T.

6 Ezért a fenti alkalmazások dinamikusan konfigurálják a hálózati kártyát úgy, hogy a NIC által vizsgált csoportos MAC címek közé fölveszik az adott alkalmazás által használt (csoportos IP) címből a csoportcímzésre fenntartott MAC címtartományban ( E E-FF-FF-FF) kialakított MAC címet. Ehhez az alkalmazás az általa használt csoportos IP cím utolsó 3 oktettjét használják fel a konkrét MAC cím kialakítására. Például a csoportcímet használó alkalmazások a következő MAC címet rögzítik a NIC-ben: E-C Mivel a csoportcímet csak célként használják nem okoz gondot a MAC címek egyezősége. Maradt azonban egy apró probléma, amely abból származik, hogy az IP cím 4 hasznos bitje nem vesz részt a MAC cím kialakításában. Ezért előfordulhat, hogy különböző (csoportos) IP címekhez azonos MAC cím tartozik. Adó NIC fizikai (MAC) címe mező: ( bájt). Bár nem kötelező, de leggyakrabban megegyezik az adó NIC MAC címével. Hossz mező: Az LLC PDU méretét tartalmazza. Egy ETHERNET keret (preamble nélkül)max bájt, ill. min. 4 bájt hosszú lehet. Ha figyelembe vesszük a MAC keret és az LLC fej számára fenntartott bájtokat, akkor az LLC adatbájtok száma közötti lehet 9 : Mező: Méret (bájt): MAC cél MAC küldő Hossz 2 LCC fej 3 CRC 4 Összesen 21 A táblázat a keretben elhelyezett (LLC) betét esetére készült! A hossz mező szó hosszúságú, ezért vigyázzunk a bájt sorrendre! Az Ethernet kereten belül most elérkeztünk az LLC PDU-t alkotó mezőkhöz, azokat mintegy kinagyítva megvizsgáljuk a szabvány (IEEE (LLC)) szerint TYPE 1 10 PDU nevű adatszerkezetet, amely segítségével az LLC alréteg és a kliense közötti kapcsolat zajlik. Ezt a TYPE 1 adatszerkezet típust akkor használják, ha összeköttetés mentes kapcsolatot kell kialakítani az LLC rétegek, ill. az általuk kiszolgált kliensek között. Ezt jelzi az Unnumbered Information frames minősítése, amely arra utal, hogy az LLC fejlécben nincs a keretek sorszámozására utaló mező, tehát összeköttetés mentes szolgáltatásról van szó. LLC PDU LLC fejléc LLC adat DSAP SSAP CONTROL Adatok (pl. IP fejléc +adatok(tcp fejléc + adatok) 1 bájt 1 bájt 1 bájt n bájt SSAP (Source Service Access Point). Az adott LLC PDU-t küldő alkalmazást (az LLC egy kliensét) azonosítja, tehát a SAP mezők az LLC kliensek megkülönböztetésére, "címzésére" szolgálnak. Az SSAP mindig egyedi cím. (A küldő lehet egy protokoll, egy alkalmazás vagy általánosítva egy kliens, ahogy tetszik, mert az LLC nem tesz különbséget a kliensei között az alapján, hogy azok melyik rétegben vannak implementálva.) 9 A később bemutatandó más típusú Ethernet keretek esetében az LLC adatmező mérete ettől eltérő is lehet. 10 Az LLC TYPE 1 protokoll csak a nevében protokoll, valójában egy transzparens réteg a hálózati és MAC réteg között, amelyben nincs implementálva protokoll. A TYPE 1 csak arra kellett, hogy egy piaci súllyal rendelkező termékhez (ETHERNET-hez) alakítsák a szabványt IV. 15. Szarka T.

7 DSAP mező (Destination SAP). A cél alkalmazást (klienst) jelöli, tehát meghatározza, hogy az adott PDU-t melyik kliensnek adja át az LLC alréteg. Unicast, multicast vagy broadcast cím lehet. Egyedi címnél (az adott számítógépen belül) csak egy kliens (protokoll) kapja, multicast címnél több és broadcast cím esetén az összes kliens megkapja az LLC PDU-t. (Legalábbis a MAC alréteg által megcímzett hoszton 11 biztosan, mert a megcímzett hosztot (hosztokat) itt nem látjuk, csak a MAC célcímből derül(nek) ki.) Az alkalmazások egységes megkülönböztetése érdekében a gyakori kliensekhez központilag rendeltek SAP értéket. Néhány konkrétum (a félkövér protokollokkal később találkozunk a jegyzetben): 00 Null LSAP (Management az LLC rétegek egymás közötti kommunikációjához.) 02 Individual LLC Sublayer Management Function 03 Group LLC Sublayer Management Function (csoportcím) 04 IBM SNA Path Control (individual) 05 IBM SNA Path Control (csoportcím) 0 ARPANET Internet Protocol (IP) 08 SNA 0C SNA 0E PROWAY (IEC955) Network Management & Initialization 42 IEEE Bridge Spannning Tree Protocol 4E EIA RS-511 Manufacturing Message Service 7E ISO 8208 (X.25 over IEEE Type 2 LLC) 80 Xerox Network Systems (XNS) 8E PROWAY (IEC 955) Active Station List Maintenance 98 ARPANET Address Resolution Protocol (ARP) BC Banyan VINES AA SubNetwork Access Protocol (SNAP) E0 Novell NetWare F0 IBM NetBIOS F4 IBM LAN Management (individual) F5 IBM LAN Management (csoportcím) F8 IBM Remote Program Load (RPL) FE ISO Network Layer Protocol FF Global LSAP (broadcast) Összefoglalva: a SAP-ok lényegében 7 bites kliens azonosítók (protokoll címek), nyolcadik bitjük speciális szerepű, amint az később az LLC fej bitenkénti leírásából kiderül. (A kliensek megkülönböztetése eléggé korlátozott 8 biten, ezért fejlesztették ki az ebből a szempontból rugalmasabb ETHERNET-SNAP keretet.) CONTROLL mező meghatározza, hogy az LLC protokollok kapcsolatában milyen parancsot ad, vagy milyen parancsra válaszol a küldő. A teljes LLC fej részletesen: DSAP SSAP CONTROL D D D D D D D I/G S S S S S S S C/R MMM P/F MM 1 1 Individual (0): egyéni (egy kliensnek szóló) cím. Group (1): csoportos cím (több kliens megkapja az LLC PDU-t). Destination: A vevő kliens címe Command (0): parancs (a klienstől jön) Response (1): válasz a kliensnek Source: a küldő protokollt azonosítja, mindig egyéni cím. M: Az LLC szolgáltatásait kiválasztó bitek Poll/Final (0/1): A Poll értéke arra utal, hogy még nem ért véget egy adott kerettel a logikailag összetartozó keretek sorozata. Ethernetnél ennek nincs jelentősége. 11 HOST: Régebben a központi számítógép. Napjainkban minden olyan hálózati eszközt így nevezhetünk, amelynek saját hálózati címe van és képes a kapcsolattartásra hálózaton keresztül. (PC, printer, gateway.) IV Szarka T.

8 Tehát a CONTROL bájt határozza meg, hogy a SSSSSSS című kliens milyen szolgáltatást kér az LLC-től, illetve az LLC ezzel jelzi, hogy milyen parancsra ad választ a DDDDDDD című kliensnek. A lehetséges szolgáltatások: CONTROLL=03H Unnumbered Information (UI) paranccsal úgy tudunk adatokat küldeni a vevő LLC-nek (ill. a kliensének), hogy nem rendelünk az adott kerethez sorszámot és nem várjuk a küldött keret megérkezésének visszaigazolását sem. Tehát összeköttetés mentes és nyugtázatlan szolgáltatásra használható, ahol az LLC az adatokat egyszerűen tovább adja a DSAP-ban megadott kliensnek. Az SSAP mezőben C=0 a parancs kiadásakor: DSAP SSAP CONTROL Adatbájtok D D D D D D D I/G S S S S S S S x Az egy másik történet, ha pl. a szállítási rétegben majd biztosítják nyugtázott összeköttetéses szolgálatot az ezt igénylő (pl. banki) alkalmazások számára. Pl. a TCP/IP esetén látunk erre példát. Térjünk vissza az LLC PDU adatmezőjéhez. Érdeklődőknek ismertetjük az LLC TYPE 1 (IP, ARP által nem használt) egyéb parancsait: XID: Exchange Identification paranccsal LLC kérdez le LLC-t, hogy az milyen típusú szolgáltatással rendelkezik és mennyi adatot tud fogadni (milyen az ablak mérete). A parancs kódja: 0AFH vagy 0BFH a P/F bit értékétől függően és a C/R bit 0: DSAP SSAP CONTROL DDDDDDDI/G SSSSSSS A válaszban DDDDDDD tartalma helyet cserél SSSSSSS-el. A C/R=1 és a CONTROL mező után az LLC által generált (!) adat érkezik: 81H, 01H, 00H az Ethernet esetén. A válasz mezői: + DSAP SSAP CONTROL DDDDDDDI/G SSSSSSS FORMAT CLASS WINDOW XXXXXXXX 000YYYYY ZZZZZZZ0 XXXXXXXX= Basic XID formátumú a válasz. Ekkor a következő a mezők jelentése: YYYYY=00001 TYPE I. szolgáltatással rendelkezik az LLC YYYYY=00011 TYPE II. szolgáltatással rendelkezik az LLC ZZZZZZZ= Az ablak mérete (Kbyte). (Az LLC ennyi adatot képes fogadni anélkül, hogy a kliense ürítené a vételi bufferét.) TEST: Test Frame paranccsal LLC tud LLC-nek próbaképpen adatokat küldeni. A parancs kódja: 0E3H vagy 0F3H a P/F bit értékétől függően és C/R bit 0: DSAP SSAP CONTROL Adatbájtok DDDDDDDI/G SSSSSSSC/R A TEST válaszban DDDDDDD tartalma helyet cserél SSSSSSS-el és C/R=1. A válaszban a CONTROL mező után az elküldött adatok is visszajönnek IV Szarka T.

9 IEEE (LLC) szerint TYPE 2 PDU Az eddig tárgyalt TYPE 1 mellett létezik egy másik LLC PDU formátum is, amely összeköttetéses szolgáltatást támogat. Lehetőséget ad sorszám-ellenőrzésre és nyugtázásra, valamint csúszóablakos pufferelésre 12. Ethernet hálózatban a TYPE 2 PDU nem TCP/IP esetén, hanem pl. NetBEUI protokollnál fordul elő. A kapcsolat orientált (tehát összeköttetést biztosító) szolgáltatásoknál az LLC PDU átküldése előtt kapcsolatot kell létrehozni az adó és vevő között, majd a kapcsolatot fenn kell tartani az adatok és vezérlőinformációk átküldése alatt, végül a kapcsolatot le kell bontani. Az LLC CONTROL 1 bitesre változik 13. Ezt nevezik TYPE 2 formátumú 14 LLC PDU-nak. Adatszállító fej: DSAP SSAP CONTROL 1 CONTROL 2 DDDDDDDI/G SSSSSSSC/R N(S) 0 N(R) P/F Supervisory fej: DSAP SSAP CONTROL 1 CONTROL 2 DDDDDDDI/G SSSSSSSC/R 0000 SS 0 1 N(R) P/F Megjegyzés: nem tüntettük fel a fej után következő adatmezőt. A CONTROL mező leírását a szakirodalomban megtalálhatjuk (pl. most csak annyit ennek a sajátosságairól, hogy minden PDU-t egy sorszámmal, pl. Nr(SEND) látnak el, az összeköttetéses kapcsolatot megvalósító LLC protokoll működtetése érdekében. Újra felmerült a kapcsolat nélkül és kapcsolatot megvalósító szolgáltatás kérdése. A kapcsolat orientált szolgáltatások biztonságosabbak az adatvesztés elkerülésében. Ezt a biztonságot sok szerviz információ küldözgetésével érik el, ezért (ugyanolyan minőségű hálózatok esetében) relatíve kisebb a felhasználó által látott adatviteli sebesség, mint a kapcsolat mentes szolgáltatásoknál. A felhasználási terület határozza meg, hogy melyiket célszerű használni. Például folyamatirányítási célú hálózatban jó, ha biztonságos az adatátvitel, viszont egy videokonferencián nem zavaró egy apró képhiba, itt inkább az átviteli sebességen van a hangsúly. Térjünk vissza az LLC PDU adatmezőjéhez! Adatmező: Általában hálózati réteg protokollja (általánosabban az LLC kliense) tölti fel adatokkal, illetve vétel esetén az értelmezi. (Az LLC PDU-t bemutató ábrán például az IP által kezelt adatmezőre utalunk.) Megismételjük, hogy az ETHERNET kártyát nem érdekli, hogy mit ad vagy vesz, egyszerűen szó szerint elküldi azt, amit rábízott az LLC. Az LLC kliensének figyelembe kell vennie, hogy az adott MAC+LLC protokollban mennyi az egy kerettel átvihető adatbájtok száma. Ethernet hálózat esetén ez az ún. Maximum Transmission Units (MTU) az aktuális kerettípustól függően 1500 bájt körül van. A most tárgyalt kerettípus esetén az MTU 1497 bájt. Néhány MAC protokoll és az MTU értéke: MAC protokoll MTU [byte] MAC protokoll MTU [byte] Token Ring ARPANET 100 FDDI 4352 X Ethernet II 1500 ARCNET 508 Ethernet Szabványos minimum 8 12 Ezeket a módszereket később a TCP kapcsán részletesen tárgyaljuk. 13 A vezérlő bájt helyett szó lesz. 14 A típusok (type) az LLC PDU fejére vonatkoznak IV Szarka T.

10 PAD mező: Opcionális mező, az Ethernet keretet a minimális 4 bájtos hosszra egészíti ki. (Tehát a MAC címek, hossz, LLC PDU, PAD, CRC legalább 4 bájtot tegyenek ki.) A most tárgyalt kerettípus esetén is elképzelhető, hogy 43 bájtnál kevesebb adatot, pl. 10 bájtot kell küldeni. Ilyenkor az LLC érzékeli, hogy 10 bájtos a PDU adatmezeje és ennek megfelelően állítja be a hossz jelzést 13-ra (3 LLC fej+ 10 LLC adat). Viszont gondoskodnia kell a PAD mező feltöltéséről, hogy a legrövidebb kerettel kapcsolatos követelményeket kielégítse. Ebben az esetben tehát 33 bájtos PAD mezőt illeszt a PDU adatbájtok után (14 MAC fej+13 LLC PDU+33 PAD+4 CRC). Természetesen a vételi oldalon a hossz mező alapján leválasztják a tölteléket (a PAD-ot) az LCC PDU adatmezőjéről, így nem kerül át a hálózati rétegbe. Elképzelhetőnek tartom azt is, hogy a PAD (Packet Assembler-Disassembler) mezőt az Ethernet kártya automatikusan generálja. A kérdést nem tudtam eldönteni, mert az Ethernet kártya később megismerendő eszközmeghajtó szoftvere eltakarja ezt a problémát a programozó elől. CRC mező a keret épségét ellenőrző bájtsorozat. Adáskor az LLC alréteg a memória x címétől kezdve elhelyezi a küldendő MAC keret teljes tartalmát a NIC által automatikusan generált preamable és CRC mezők kivételével. Ezután parancsot ad az Ethernet adapternek, hogy az előbbi x memória címtől kezdődően n bájtot küldjön a médiára. Amikor a NIC megkezdi az adást, a keret tartalmából a cél címtől kezdve hibaellenőrző kódot generál 15 és az utolsó adatbájt után elküldi mint 4 bájtos értéket. Adás érzékelése esetén a NIC a cél MAC címét vizsgálva eldönti, hogy vennie kell-e a médián érzékelt keretet. Vételkor a NIC az LLC által vételi pufferként megadott y memóriacímtől kezdve a preamble és CRC mező kivételével a teljes keretet elhelyezi. A keret végét a MAC szinten kialakuló adásszünet jelenti, ekkor a vevő ellenőrzi a CRC-t. A vett keretet eldobja, ha hibás a CRC a beérkezett keretben 1. Azt már említettük, hogy Ethernet hálózatban sem a vevő MAC, sem a vevő LLC rétege nem küld az adónak visszajelzést a vétel sikerességéről vagy sikertelenségéről. ETHERNET II keret Ez a változat 3 évvel idősebb mint az IEEE ajánlás, de jelentősége miatt kvázi szabványnak is tekinthető. Egyéb megnevezései: DIX ETHERNET, ill. az eredeti 1982-es ETHERNET II. leírás borítója alapján Blue Book ETHERNET. Preamble 8 MAC cél MAC forrás Protokoll azonosító 2 Adat Látszik, hogy a szabványos LLC fej hiányzik, csak egy protokoll azonosítót tartalmaz a keret. Megalkotói úgy gondolták, hogy hossz információt tartalmazó mezőt, majd a protokollok biztosítanak maguknak az adatmezőben, a protokollra jellemző kereten belül. Protokoll azonosító mező: tartalma mindenképpen nagyobb, mint 1500, ezért ebből a jobb szoftverek felismerik, hogy ETHERNET II típusú kerettel dolgoznak, mert a hossz/típus mező értéke alapján a két keretformátum megkülönböztethető. (Felismerhető, hogy az ETHERNET II-ből kifejlesztett IEEE keretben az IEEE betét DSAP mezője vitte tovább a protokoll azonosító funkcióját a szabványosítás után.) A mező konkrét értékei közül néhány, a XEROX nyilvántartása szerint: PAD x CRC bites AUTODIN II. polinom segítségével készíti. Csak az egyszerűsítés miatt neveztük CRC mezőnek. 1 Fizikailag beolvassa, de logikailag nemlétezőnek tekinti IV Szarka T.

11 000 XNS 001 XNS Address Translation 0800 DOD IP 0801 X.75 internet 0802 NBS internet 0803 ECMA internet 0804 Chaosnet 0805 X.25 Level ARP 0807 XNS Compatibility 081C Symbolics private 0888 Xyplex 0900 Ungermann-Bass net debug 0A00 Xerox PUP 0A01 Xerox PUP Address Translation 0BAD Banyan Systems 0BAF Banyan Echo 1000 Berkeley trailer negotiation Berkeley trailer encapsulation 1234 DCA - Multicast 100 VALID system protocol 1989 Artificial Horizons (dogfight sim.) 3C00-3Com NBP 4242 PCS Basic Block Protocol 4321 THD - Diddle 5208 BBN Simnet Private 000 DNA experimental 001 DNA Dump/Load -MOP- 002 DNA Remote Console -MOP- 003 DNA IV Routing Layer 004 DEC: Local Area Transport 005 DEC: Diagnostics 00 DEC: Customer Use 007 DEC: LAVC 010-3Com 7000 Ungermann-Bass download 7001 Ungermann-Bass NIUs 7002 Ungermann-Bass diagnostic/loopback 7003 Ungermann-Bass 7005 Ungermann-Bass Bridge 7007 OS/9 Microware 7009 OS/9 Net? Sintrom (was LRT) 7030 Racal-Interlan 7031 Prime NTS 7034 Cabletron 8003 Cronus VLN 8004 Cronus Direct 8005 HP Probe 800 Nestar 8008 AT&T/Standford 8010 Excelan 8013 Silicon Graphics diagnostic 8014 Silicon Graphics network games 8015 Silicon Graphics 801 Silicon Graphics XNS Nameserver 8019 Apollo DOMAIN 802E Tymshare 802F Tigan 8035 Reverse ARP 803 Aeonic Systems 8037 IPX (Netware) 8038 DEC: bridge 8039 DEC: DSM/DDP 803A DEC: (Argonaut console) 803B DEC: (VAXELN) 803C DEC: NMSV DNA Naming 803D DEC: encryption 803E DEC: distributed time service 803F DEC: LAN Traffic Monitor 8040 DEC: NetBIOS Datagrams 8041 DEC: Local Area System Transport 8042 DEC Unassigned 8044 Planning Research Corp AT&T 8048 DEC: DECamds 8049 ExperData 805B VMTP/RFC C Stanford V Kernel 805D Evans & Sutherland 800 Little Machine 802 Counterpoint Computers 805- UMass. at Amherst 807 Veeco Integrated Automation 808 General Dynamics 809 AT&T 80A Autophon 80C ComDesign 80D Compugraphic Corp. 80E- Landmark Graphics Corp. 807A Matra 807B Dansk Data Elektronic 807C Merit Internodal 807D- Vitalink Communications 8080 Vitalink TransLAN III Mgmt Counterpoint Computers Xyplex 809B AppleTalk (EtherTalk) 809C- Datability 809F Spider Systems 80A3- Siemens-Nixdorf 80C0- DCA: Data Exchange Cluster 80C Pacer Software 80C7 Appplitek Corp. 80C8- Intergraph Corp. 80CD- Harris Corporation 80CF- Taylor Instrument 80D3- Rosemount Corp. 80D5 IBM SNA Service on Ethernet 80DD Varian Associates 80DE- TRFS (Integrated Solutions) 80E0- Allen-Bradley 80E4- Datability 80F2 Retix 80F3 AppleTalk AARP 80F4 Kinetics 80F7 Apollo Computers 80FF- Wellfleet Symbolics 812B Talaris 8130 Waterloo Microsystems 8131 VG Laboratory Systems 8137 Novell NetWare KTI 814C SNMP over Ethernet 814F Technically Elite Concepts 817D XTP 81D Lantastic 8582 Kalpana 8DD IPv 8888 HP LanProb 9000 Loopback Com: XNS Mngmt Com: TCP/IP Mngmt Com: loopback detection AAAA DECNET FF00 BBN VITAL-LanBridge IV Szarka T.

12 Ha a protokoll azonosítót WORD-ben tároljuk, akkor gondoskodnunk kell az alsó és felső bájtok cseréjéről, pl. a 8137H helyett 3781H-t kell egy WORD-ben tárolni! Ez a csere az általunk használt INTEL processzorok esetében szükséges, mert ezekre az ún. kis endian típusú adattárolás jellemző. A kis endian sajátossága, hogy egy több bájtos adatszerkezetnek a legkisebb helyiértékű bájtja kerül az adatszerkezet által elfoglalt memóriaterület legkisebb című bájtjába. A hálózati bájtsorrend nagy endian módon kezeli a szavakat, azaz az alacsonyabb memória címen van a szó nagyobb helyiértékű bájtja. (A MOTOROLA gyártmányú processzorok szintén nagy endian módon tárolják a szavakat, ezért ha APPLE-re fejlesztünk, akkor nincs (ilyen) problémánk, mert a hálózati bájtsorrend megegyezik a hoszt oldali bájtsorrenddel. Elegánsan is megoldható ez a probléma: pl. egy CD-ROM esetén, mindkét alakban rögzítik a vezérlő információkat és lám ezt a médiát mindegyik rendszerben probléma nélkül lehet használni!) Sokat beszéltünk az Ethernet keretekről, hát megnézzünk meg egyet! Ehhez az Analyzer 17 nevű (free) protokoll analizátort használtuk: a segítségével elkaptuk (capture) egy induló W98 által a hálózaton generált kereteket. A 3.-ként elfogott keretet vizsgálgatjuk egy kicsit, amelyet az ARP protokoll bocsájtott a médiára. (A protokollt kétszer megemlíteni ugyan felesleges, de gördülékenyebb a fogalmazás. Az ARP-t egy későbbi fejezetben részletesen megvizsgáljuk, most csak annyit érdemes tudni róla, hogy a hálózati réteg kiegészítő protokollja.) Szóval azt láthatjuk, hogy az általa küldetett keret broadcast célcímet használ, a küldő címével sincs probléma mert unicast jellegű (viszont a megjelenítése inkább egzotikusnak nevezhető mint szabványosnak). A protokollt azonosító word-őt (080H) a memóriában az ún. hálózati bájtsorrendben találjuk meg, nem pedig az Intel-es világban megszokott kis endian system szerint. (Ehhez a word-ön host order to network order konverziót kellett az ARP-nek végeznie. Ezt mi az előzőekben a word-öt alkotó bájtok felcseréléseként adtuk elő.) Az analizátor egyébként Ethertype-Length lehetőségekből indult ki a harmadik mezőnél, de azt tapasztalta, hogy a mező értéke olyan nagy, hogy nem lehet hossz benne, ezért rájön, hogy típust (protokoll azonosítót) tartalmaz a mező. 17 Használatához a következő fejezetben ismertetendő WinPcap Windows-zos packet driver kell IV Szarka T.

13 ETHERNET SNAP (SUBNETWORK ACCESS PROTOCOL) típusú keret NIC generálja LLC generálja LLC PDU (Az LLC kliensétől v. kliensének) MAC fej LLC fej SNAP Preamble 8 Cél Adó Hossz 2 DSAP 1 SSAP 1 CONTROL 1 OUI 3 TYPE 2 ADAT DSAP=AAH SSAP=AAH CONTROL=03H OUI (Organizationally Unique Identifier) mint protokoll gyártója, gazdája=0 18 TYPE= az ETHERNET II. tipusnál megismert protokoll azonosítók. Az IEEE keretben egy kicsit módosult a (LLC) betét kialakítása. Az eredetileg DSAP, SSAP, CONTROL bájtok eredeti szerepe megszünt, tartalmuk fixen a következő: AAH, AAH, 03, amely a SNAP típusú keretet jelzi. A SNAP keret újdonsága az, hogy a fenti 3 bájtot követi egy 5 bájtos protokoll azonosító, az IEEE ben szereplő, effektíve 7 bites azonosító helyett. (Az viszont nem látszik itt, hogy SNAP útválasztási információt is hordozhat, ami az igazi újdonság.) A SNAP keret a fenti 3 bájt tartalma alapján könnyen megkülönböztethető az IEEE IEEE típustól. A protokoll azonosító felső 3 bájtján (OUI) általában 0 van, míg az alsó két bájton az ETHERNET II.-ben megismert protokoll azonosítók találhatók. Pl. AA AA az IP protokoll azonosítója! Pl. AA AA az Appletalk phase II. protokoll azonosítója! Ha a protokoll azonosítót WORD-ben tároljuk, akkor gondoskodnunk kell az alsó és felső bájtok cseréjéről! Aláhúzva láthatjuk a memóriában (és a médián) kialakítandó bájtsorrendet. (Tehát pl. a 0893H helyett 9308H-t kell a WORD-ben tárolni!). NOVELL (RAW) típusú keret A Novell Netware 3.11 verziója előtt a Novell saját IPX/SPX protokollja használta ezt a kerettípust. Van hossz mezője, viszont nincs betétje (nyers RAW), ezért nem alkalmas multiprotokollos működésre és megakadályozza azt is, hogy az IEEE féle keretekkel együtt használják a hálózatot, ugyanis a két keretformátum nehezen különböztethető meg egyértelműen. Kihasználható az, hogy az IPX fejléc első két bájtja feleslegesen van ellenőrző összeg részére fenntartva, mert a MAC alréteg végez hibadetektálást. Ezért az IPX fejléc első két bájtja FFH-FFH tartalmat is adhat a DSAP és SSAP mezőknek, így lehetőség adódik a keretformátum megkülönböztetésére. (A protokoll azonosító hiánya miatt azonban továbbra is csak egy protokoll használatát teszi lehetővé a keret.) Ethernet keretek összefoglalása: Byte Ethernet II Ethernet-SNAP Novell (RAW) IEEE LLC 0-5 Cél cím Cél cím Cél cím Cél cím -11 Forrás cím Forrás cím Forrás cím Forrás cím Prot. azon. (Type) Hossz Hossz Hossz 14 DSAP (fix AAH) DSAP (lényegében a Type) 15 SSAP (fix AAH) SSAP 1 Control (fix 03H) Control-1 17 Organizációs kód (Control-2) 18 (3 byte) Típus (Type) Horváth György, Lanvizs.zip (MEK) 18 Pl C=CISCO LLC gen. PAD x NIC gen. CRC IV Szarka T.

14 A hálózati operációs rendszerek (NOS) által támogatott keretek Itt most azt vizsgáljuk, hogy egy hálózati operációs rendszer melyik másikkal tud hálózati kapcsolatot kialakítani. Ennek szükséges, de nem elégséges feltétele, hogy támogassanak legalább egy közös kerettípust. Keret típus: Novell elnevezése: Cisco elnevezés: Windows elnevezés IEEE LLC Ethernet_ LLC Ethernet Ethernet II. Ethernet_II. ARPA Ethernet II SNAP Ethernet_SNAP 20 SNAP SNAP Novell (RAW) Ethernet_802.3 Novell Ethernet Novell Netware által támogatott keretek és protokollok: Netware 3.11 előtt: [Ethernet 802.3] (RAW) [Ethernet II.] Netware 3.12 től: [Ethernet 802.3] [Ethernet LLC] [Ethernet II.] [Ethernet 802.3] [Ethernet LLC SNAP] IPX/SPX TCP/IP IPX/SPX IPX/SPX és TCP/IP IPX/SPX és TCP/IP és AppleTalk A kliens természetesen mindegyiket támogatja, lásd a NET.CFG load és bind parancsait. Windows alapú hálózatok: TCP/IP protokoll esetén Ethernet II (DIX Ethernet) típusú keret az alapértelmezett. A registryben beállítható SNAP keretek adása is, pl. W2000 esetén: HKEY_LOCAL_MACHINE\SYSTEM\CurrentControlSet\Services:\Tcpip\Parameters alatt létre kell hozni, vagy módosítani kell az ArpUseEtherSNAP bejegyzést, amelynek jellemzői: Value Type: REG_DWORD Boolean Valid Range: 0, 1 (false, true) Default: 0 (false) A paraméter 1-es értéke esetén a TCP/IP adáshoz SNAP típusú Ethernet keretet használ, de vételre továbbra is mindkét keretformátumban képes. NW Link (IPX/SPX kompatibilis Microsoft protokoll) esetén az Ethernet (LLC TYPE1) keret az alapértelmezett, de a protokoll tulajdonságai menüből bármelyik beállítható. NetBEUI protokoll esetén Ethernet (LLC TYPE2) keret használatos. Összefoglalva az eddigieket megállapíthatjuk, hogy az LLC réteg feladata az, hogy a kliens réteg felé egy MAC-tól és annak keretformátumától független, hibamentes adatátviteli szolgáltatást nyújtson a kliens(ek) számára. Az LLC szolgáltatások a MAC alréteg szolgáltatásaira (különböző protokolljaira) épülnek. Az ETHERNET a MAC egyik (CSMA/CD) jellegű realizációja. Az ehhez a MAC protokollhoz használt NIC drájverek általában (pl. IP alatt ) TYPE I. LLC szolgáltatásokat nyújtanak klienseiknek, azaz nyugtázatlan össszeköttetés mentes szolgálatokat. Láttuk viszont, hogy NetBEUI esetén össszeköttetéses szolgálatokat biztosítanak. Megismertük az ETHERNET hálózatokon használatos négyféle MAC keretet, valamint az ezekben használt MAC és SAP jellegű címeket hordozó mezők tartalmát és ezek szerepét. 2. Adatkapcsolati réteg LLC IEEE MAC Fizikai réteg CSMA/CD Token Bus Token Ring 19 DSAP=SSAP=0E0H 20 DSAP=SSAP=0AAH IV Szarka T.

15 Az ETHERNET kártya ellenőrzése Mielőtt az Ethernet interfészt felhasználnánk célszerű ellenőriznünk a NIC(ek) és a kábelezés működőképességét. Ellenőrzéshez hozzunk létre egy minimális hálózatot, pl. két NIC és egy crossover kábel felhasználásával. Tesztelő szoftver műszerként használjuk a NIC telepítőlemezén található setup jellegű programot, pl. RSET8029.EXE, SET2111.EXE. Valószínűleg más néven, de minden hálókártyához kaptunk ilyen programot.... Az általam vizsgált Setup And Diagnostics programok a NIC típusára utaló feliratokat leszámítva a következő módon jelentkeznek be: Ha lekérjük az aktuális beállításokat, a következőket láthatjuk az ábrán: A kártya MAC címe 10 BASE T média csatlakozik a NIC-hez, amely egyébként automatikusan figyeli azt, hogy a csavart érpáras (TP) vagy a koax-os (CX) csatlakozóját veszik-e igénybe. A kártya képes adásra és vételre egy időben. (Full-duplex üzemmód engedélyezett.) A kártya báziscíme az I/O címtartományban 000H Hardver megszakításhoz az IRQ 10 vonalat használja 1 KB-os boot EPROM engedélyezve a kártyán. (Ez tévedésből maradt bekapcsolva egy BIOS bővítő EPROM-mal folytatott kísérlet után.) IV Szarka T.

16 Bizonyos beállítások módosítására lehetőség van: Tesztelhetjük a kapcsolatban érintett hardvereket. Az egyik kártyát állítsuk be válaszadásra a Run Diagnostics/Run Diagnostics On Network/Set Up As Responder menüvel: A többi kártyát állítsuk Initiátor üzemmódba és ellenőrizzük az adást (Tx) és a vételt (Rx): IV Szarka T.

17 Speciális Ethernet keretek Pause Frame (802.3x) Full duplex Ethernet technológiák (FastEthernet, GigabitEthernet) használják adatfolyam szabályozásra (flow control). Pl. számítógép és switch kapcsolatban fordul elő, hogy valamelyik eszköz a vevő pufferének telítettsége miatt pause frame-t küld a linkre, hogy a távolvéget az adásának a szüneteltetésére rávegye : Preamble 8 MAC cél MAC forrás Protokoll azon./hossz 2 OpCode 2 Pause Time 2 MAC cél mindig egy speciális multicast cím: C MAC forrás: a küldő interfész címe Protokoll azonosító: 8808 OpCode: 0001 azaz pause Pause Time: ezen paraméter * 512 bit ideje adja a kért várakozási idő nagyságát. Új pause kerettel a várakozás alatt aktualizálható. Pad: 0 értékű kitöltő oktettek VLAN és kiegészítése a Class of Service (802.1q és 802.1p) A korszerű kapcsolók támogatják VLAN-ok kialakítását. Ennek segítségével már az adatkapcsolati rétegben olyan (virtuális) hálózatok hozhatók létre, amelyek között a forgalom csak routeren keresztül jöhet létre. A kapcsoló hozzáférési pontján beérkező keretet a VLAN információkat hordozó Tag-gel egészíti ki, ezért a keret mérete az eredeti Ethernet szabványban engedélyezettnél hosszabb lesz. Ezek kezeléséhez olyan speciális interfészekre van szükség amelyek támogatják a 802.1q keretformátumot (beágyazást). Számítógépek általában nem találkoznak ilyen keretekkel, mert a kapcsoló a eltávolítja a plusz mezőt a címzetthez érkező keretekből. Ha a számítógépet VLAN-ok közötti forgalom irányítóként üzemeltetik, akkor olyan Ethernet adaptert és operációs rendszert kell használni amely támogatja a VLAN kezelést. Preamble 8 MAC cél MAC forrás Tag 4 Eredeti protokoll azon./hossz 2 PAD 42 Eredeti adatok max 1500 CRC 4 Új CRC 4 A keretbe illesztett Tag tartalmazza a kiegészítő információkat. 4 bájtos méretével nő az eredeti keret hossza, így a keret tartalmának változása miatt az ellenőrző összeg újraszámolása is megtörténik. A Tag részletei: Tagged Frame Type 1 bit 802.1p Priority 3 bit Canonical 1 bit 802.1q VLAN ID 12 bit Tagged Frame Type (Tag Protocol Identifier): 0x8100, 0x9100, 0x9200 értékek valamelyike jelzi, hogy 802.1q és 802.1p jellegű információkat is szállít a keret. A következő 3 mezőből álló csoport a TCI (Tag Control Information): Priority: adatkapcsolati szintű QoS támogatást biztosít: 7: Hálózat vezérlő információk: pl. a RIP, OSPF útválasztási információk,5: Késleltetésre érzékeny adatok: pl. video, hang. 4..1: Adatvesztésre kevéssé érzékeny alkalmazások adatai: pl. FTP 0: a hagyományos best effort szolgáltatás Canonical: Ethernet típusú hálózatokban mindig 0 VLAN ID: 0 csak prioritás szintet rendel a kerethez : érvényes VLAN ID 4095: foglalt azonosító IV Szarka T.

18 Pont-pont kapcsolatok keretformátumai Az előző részben megismertük az üzenszórásos csatornán, pl. az Ethernet hálózatokban használatos kereteket. Pont-pont jellegű kapcsolatban más keretformátumok terjedtek el. HDLC (High-Level Data Link Control) Ez az egyik jelentős protokoll 21 mely összeköttetéses kapcsolatot nyújt. A HDLC a hibajavítást és adatfolyam vezérlést nyugtázással oldja meg. A nyugtázás hatékonysága és az adatfolyam vezérlés érdekében csúszóablakos eljárást használ. A HDLC keretek formátuma (forrás: ): Az eredeti HDLC keret nem tartalmaz protokoll azonosító mezőt, ezért csak egyféle protokoll adatait képes szállítani. Különböző továbbfejlesztések jelentek meg, pl. a CISCO által kifejlesztett (és a routerekben alkalmazott) változat már képes többféle hálózati rétegbeli protokoll szállítására. A HDLC-hez hasonló, de más technológiákhoz optimalizált protokollok (http://bmf.hu/users/beinschrothj/infokomm_halozatok/ ): HDLC: High-level Data Link Control (ISO) SDLC: Synchronous Data Link Control (IBM) LAPx: Link Access Procedure (CCITT ITU T) LAPB: Link Access Procedure Balanced LAPD: Link Access Procedure on D channel (ISDN) LAPF: Link Access Procedure FR (Frame Relay) LAPM (Link Access Procedure for Modems) PPP (Point to Point Protocol) Szintén a HDLC továbbfejlesztésével keletkezett. Szolgáltatásai miatt az Interneten elterjedten alkalmazzák. Két alprotokollból áll: LCP: feladata a pont-pont összekötés létrehozása az adatkapcsolati réteg szintjén. A kapcsolatot konfigurálja és teszteli. Egyéb szolgáltatásokat is megvalósíthat: Hitelesítés (pl. PAP, CHAP) Tömörítés Hibafelismerés Multilink 22 PPP PPP visszahívás Kapcsolat megszakítása NCP: feladata a különböző hálózati protokoll (pl. IP) beágyazása és konfigurálása, hogy a PPP kapcsolaton átvihető legyen az adatcsomag. Minden L3 protokollhoz külön hálózati vezérlő protokoll tartozik, pl. az IP-hez IPCP, amelynek feladata pl. az IP cím beállítása a végponton vagy a DNS szerver címének megadása, stb. 21 vehok.uni-pannon.hu/~brios/jegyzet/szamitogep%20halozatok%20jegyzet/x25.doc 22 Pl. az ISDN BRI két B csatornájának nyalábolása (akár dinamikusan is) terhelésmegosztás céljából IV Szarka T.

19 Egy lehetséges forgatókönyv a PPP működésére A PPP először a tárcsázó jellegű démont indítja, amely létrehozza a fizikai szintű kapcsolatot a két végpont között. Amikor a modemek konnektálnak akkor indul az LCP szintű egyeztetés. Ehhez mindként végpont LCP kereteket küld terhelési és egyeztetési céllal. Kezdetben a PPP Link-Dead állapotú. A modemek konnektálása után Link-Establishment állapotba kerül. Ezután konfigurációs kereteket küldözgetnek. Ha ez sikeres volt, akkor LCP-Open állapotba kerül a PPP. Ezt követi az opcionális azonosítási (általában PAP vagy CHAP) folyamat. Végül az NCP egyeztetési folyamat után használható lesz a kapcsolat. A kapcsolat bármikor megszakítható LCP vagy NCP segítségével, ill. megszakad a vivő elvesztésekor, azonosítási hibánál, a link minőségének romlásakor vagy huzamosabb ideig inaktív link esetén. A PPP kapcsolat kiépítésének fázisai: forrás: A továbbiakban mi az authentication (hitelesítés) opcióval foglalkozunk. A hitelesítés célja, hogy a linken összeköttetést létrehozni szándékozó készülékek egyike (vagy mindegyike) tudjon arról, hogy kivel épít ki (és tart fenn) kapcsolatot. Pl. egy Internet Szolgáltató ezzel azonosítja a felhasználót, mielőtt szolgáltatna számára. PAP (Password Authentication Protocol) A PPP Link-Establishment állapotát érzékelve kapcsolatot kezdeményező (initiator) végpont a felhasználói nevet és jelszót egyszerű nyilt szövegként küldi át a létrejött LCP linken a védett végpontnak (authentcator), ezzel egy alacsony fokú védelmet nyújtva a jelszó lehallgatása, ellopása vagy visszajátszása ellen. A küldést addig ismétli, amíg a hitelesítést jelző nyugta meg nem érkezik vagy a link meg nem szakad, pl. a sikertelen hitelesítés miatt. A hitelesítés csak egyszer, a PPP kapcsolat kiépítési fázisában történik meg. A PAP konfigurálása CISCO routeren Első lépés: a védendő pl. R1 router helyi hitelesítési adatbázisába felvesszünk (legalább) egy felhasználónevet és a hozzátartozó jelszót, de közben ügyeljünk arra, hogy a kis- és nagybetűket a rendszer megkülönbözteti. Több felhasználó és jelszava is elhelyezhető az adatbázisban, de egy felhasználói névhez csak egy jelszó rendelhető. A későbbiekben majd az ebben az adatbázisban megtalálható valamelyik párost használó protokoll vagy felhasználó férhet hozzá a router bizonyos védett szolgáltatásaihoz. Ezt az adatbázist a router a különböző hitelesítési feladatok (pl. soros-, ill. konzol porton, stb. végzett hitelesítések) alkalmával fogja használni. Tehát egy felhasználó és jelszava: R1(config)#username fh1_név password fh1_jelszó IV Szarka T.

20 Második lépés: a pont-pont kapcsolathoz tartozó routerek soros interfészein PPP beágyazást írunk elő. Az interfészek egyéb beállításait (pl. IP cím, netmaszk, stb) sem hanyagoljuk el, de itt azokat nem részletezzük: R1(config-if)#encapsulation ppp R2(config-if)#encapsulation ppp Harmadik lépés: a védendő router interfészen előírjuk az alkalmazandó hitelesítési eljárást. A következő paranccsal megadhatjuk a használandó hitelesítési eljárást vagy eljárások esetén azok sorrendjét: R1(config-if)#ppp authentication {chap pap chap pap pap chap} Most konkrétan: R1(config-if)#ppp authentication pap Negyedik lépés: az itt következő parancsra csak azért van szükség, mert eltérünk az alapértelmezés szerinti bizonságos CHAP hitelesítő eljárástól. A hitelesítendő routeren (tehát azon amelyik igazolja magát) beállítjuk, hogy CHAP helyett PAP eljárást használjon és egyben az eljárás során használandó felhasználói nevet és jelszót is megadjuk. Fontos, hogy ezek azonosak legyenek az R1 hitelesítési adatbázisában már korábban tárolt értékekkel: R2(config-if)#ppp pap sent-username fh1_név password fh1_jelszó CHAP (Challenge Handshake Authentication Protocol) A PPP Link-Establishment állapotának elérését érzékelve a védett (hitelesítő) router egy kihívást (challenge) küld a kezdeményezőnek. (Az eljárás megköveteli, hogy mindkét résztvevő ugyanazt a jelszót használja az azonosításra.) A kihívásban szerepel egy számsorozat és a hitelesítő router neve. A kezdeményező megkeresi a hitelesítő nevéhez tartozó jelszót, majd ebből és a számsorozatból képez egy hash értéket 23 (kivonatot), amit visszaküld a hitelesítőnek. A hitelesítő a számsorozat és a kezdeményezőhöz tartozó jelszó alapján maga is számított egy kivonatot. A hitelesítő a két kivonatot összehasonlítja és ha megegyezik, akkor hitelesítettnek tekinti a kezdeményezőt. Későbbiekben a hitelesítő a PPP kapcsolat alatt bizonyos időközönként majd megismétli a kihívási folyamatot, de mindig másik számsorozattal. Ez az eljárás biztosítja, hogy a link lehallgatásával, majd a válasz visszajátszásával sem lehet megtéveszteni a hitelesítőt. Figyeljük meg, hogy a jelszó még titkosított formában sem jelenik meg a linken. A CHAP konfigurálása CISCO routeren, amely az R1 router védelmét mutatja be Első lépésként mindkét routeren létrehozzuk a hitelesítési adatbázist. Most fontos, hogy felhasználói névként a szomszédos router nevét adjuk meg, mert az eljárásban (alap beállítások mellett) minden router a saját hoszt nevét küldi el felhasználói névként. A bevezetőben szereplő okokból azonos jelszót kell a routerekhez rendelni: R1(config)#username R2 password közös_jelszó R2(config)#username R1 password közös_jelszó Második lépés: a pont-pont kapcsolathoz tartozó routerek soros interfészein PPP beágyazást írunk elő. Az interfészek egyéb beállításait (pl. IP cím, netmaszk, stb) sem hanyagoljuk el, de azokat most sem részletezzük: R1(config-if)#encapsulation ppp R2(config-if)#encapsulation ppp 23 Egy olyan speciális függvénnyel dolgozik, amelynek értékeit megfigyelve nagyon költséges lenne meghatározni, hogy milyen függvény argumentum hatására jött létre a függvény értéke. Ez még akkor is igaz, ha a link lehallgatásával hozzájutunk az argumentum egyik részéhez, a kihívásban szereplő számsorozathoz! IV Szarka T.

MAC címek (fizikai címek)

MAC címek (fizikai címek) MAC címek (fizikai címek) Hálózati eszközök egyedi azonosítója, amit az adatkapcsolati réteg MAC alrétege használ Gyárilag adott, általában ROM-ban vagy firmware-ben tárolt érték (gyakorlatilag felülbírálható)

Részletesebben

Az adott eszköz IP címét viszont az adott hálózat üzemeltetői határozzákmeg.

Az adott eszköz IP címét viszont az adott hálózat üzemeltetői határozzákmeg. IPV4, IPV6 IP CÍMZÉS Egy IP alapú hálózat minden aktív elemének, (hálózati kártya, router, gateway, nyomtató, stb) egyedi azonosítóval kell rendelkeznie! Ez az IP cím Egy IP cím 32 bitből, azaz 4 byte-ból

Részletesebben

Tartalom. Az adatkapcsolati réteg, Ethernet, ARP. Fogalma és feladatai. Adatkapcsolati réteg. A hálókártya képe

Tartalom. Az adatkapcsolati réteg, Ethernet, ARP. Fogalma és feladatai. Adatkapcsolati réteg. A hálókártya képe Tartalom Az adatkapcsolati réteg, Ethernet, ARP Adatkapcsolati réteg A hálózati kártya (NIC-card) Ethernet ARP Az ARP protokoll Az ARP protokoll által beírt adatok Az ARP parancs Az ARP folyamat alhálózaton

Részletesebben

Statikus routing. Hoszt kommunikáció. Router működési vázlata. Hálózatok közötti kommunikáció. (A) Partnerek azonos hálózatban

Statikus routing. Hoszt kommunikáció. Router működési vázlata. Hálózatok közötti kommunikáció. (A) Partnerek azonos hálózatban Hoszt kommunikáció Statikus routing Két lehetőség Partnerek azonos hálózatban (A) Partnerek különböző hálózatban (B) Döntéshez AND Címzett IP címe Feladó netmaszk Hálózati cím AND A esetben = B esetben

Részletesebben

Hálózati ismeretek. Az együttműködés szükségessége:

Hálózati ismeretek. Az együttműködés szükségessége: Stand alone Hálózat (csoport) Az együttműködés szükségessége: közös adatok elérése párhuzamosságok elkerülése gyors eredményközlés perifériák kihasználása kommunikáció elősegítése 2010/2011. őszi félév

Részletesebben

Számítógép-hálózatok. Gyakorló feladatok a 2. ZH témakörének egyes részeihez

Számítógép-hálózatok. Gyakorló feladatok a 2. ZH témakörének egyes részeihez Számítógép-hálózatok Gyakorló feladatok a 2. ZH témakörének egyes részeihez IPV4 FELADATOK Dr. Lencse Gábor, SZE Távközlési Tanszék 2 IP címekkel kapcsolatos feladatok 1. Milyen osztályba tartoznak a következő

Részletesebben

Hálózati architektúrák laborgyakorlat

Hálózati architektúrák laborgyakorlat Hálózati architektúrák laborgyakorlat 4. hét Dr. Orosz Péter, Skopkó Tamás 2012. szeptember Hálózati réteg (L3) Kettős címrendszer Interfész konfigurációja IP címzés: címosztályok, alhálózatok, szuperhálózatok,

Részletesebben

Számítógép hálózatok

Számítógép hálózatok Számítógép hálózatok Számítógép hálózat fogalma A számítógép-hálózatok alatt az egymással kapcsolatban lévő önálló számítógépek rendszerét értjük. Miért építünk hálózatot? Információ csere lehetősége Központosított

Részletesebben

Lokális hálózatok. A lokális hálózat felépítése. Logikai felépítés

Lokális hálózatok. A lokális hálózat felépítése. Logikai felépítés Lokális hálózatok Számítógép hálózat: több számítógép összekapcsolása o üzenetküldés o adatátvitel o együttműködés céljából. Egyszerű példa: két számítógépet a párhuzamos interface csatlakozókon keresztül

Részletesebben

Tartalom. Hálózati kapcsolatok felépítése és tesztelése. Rétegek használata az adatok továbbításának leírására. OSI modell. Az OSI modell rétegei

Tartalom. Hálózati kapcsolatok felépítése és tesztelése. Rétegek használata az adatok továbbításának leírására. OSI modell. Az OSI modell rétegei Tartalom Hálózati kapcsolatok felépítése és tesztelése Bevezetés: az OSI és a Általános tájékoztató parancs: 7. réteg: DNS, telnet 4. réteg: TCP, UDP 3. réteg: IP, ICMP, ping, tracert 2. réteg: ARP Rétegek

Részletesebben

Hálózati réteg, Internet

Hálózati réteg, Internet álózati réteg, Internet álózati réteg, Internet Készítette: (BM) Tartalom z összekapcsolt LN-ok felépítése. z Ethernet LN-okban használt eszközök hogyan viszonyulnak az OSI rétegekhez? Mik a kapcsolt hálózatok

Részletesebben

Számítógépes hálózatok

Számítógépes hálózatok Számítógépes hálózatok Hajdu György: A vezetékes hálózatok Hajdu Gy. (ELTE) 2005 v.1.0 1 Hálózati alapfogalmak Kettő/több tetszőleges gép kommunikál A hálózat elemeinek bonyolult együttműködése Eltérő

Részletesebben

2014 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED

2014 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Tavasz 2014 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Department of Software Engineering Számítógép-hálózatok 3. gyakorlat Packet Tracer alapok Deák Kristóf S z e g e d i T u d o m á n

Részletesebben

Hálózati architektúrák laborgyakorlat

Hálózati architektúrák laborgyakorlat Hálózati architektúrák laborgyakorlat 3. hét Dr. Orosz Péter, Skopkó Tamás 2012. szeptember Adatkapcsolati réteg Közeghozzáférés (Media Access Control) Ethernet (10BASE-2/10BASE-T) Fizikai címzés Ethernet

Részletesebben

Hálózat szimuláció. Enterprise. SOHO hálózatok. Más kategória. Enterprise. Építsünk egy egyszerű hálózatot. Mi kell hozzá?

Hálózat szimuláció. Enterprise. SOHO hálózatok. Más kategória. Enterprise. Építsünk egy egyszerű hálózatot. Mi kell hozzá? Építsünk egy egyszerű hálózatot Hálózat szimuláció Mi kell hozzá? Aktív eszközök PC, HUB, switch, router Passzív eszközök Kábelek, csatlakozók UTP, RJ45 Elég ennyit tudni? SOHO hálózatok Enterprise SOHO

Részletesebben

Az Ethernet példája. Számítógépes Hálózatok 2012. Az Ethernet fizikai rétege. Ethernet Vezetékek

Az Ethernet példája. Számítógépes Hálózatok 2012. Az Ethernet fizikai rétege. Ethernet Vezetékek Az Ethernet példája Számítógépes Hálózatok 2012 7. Adatkapcsolati réteg, MAC Ethernet; LAN-ok összekapcsolása; Hálózati réteg Packet Forwarding, Routing Gyakorlati példa: Ethernet IEEE 802.3 standard A

Részletesebben

2014 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED

2014 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Tavasz 2014 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Department of Software Engineering Számítógép-hálózatok 5. gyakorlat Ethernet alapok Deák Kristóf S z e g e d i T u d o m á n y e g

Részletesebben

10. fejezet Az adatkapcsolati réteg

10. fejezet Az adatkapcsolati réteg 10. fejezet Az adatkapcsolati réteg Az adatkapcsolati réteg (Data Link Layer) Előzetesen összefoglalva, az adatkapcsolati réteg feladata abban áll, hogy biztosítsa azt, hogy az adó oldali adatok a vevő

Részletesebben

Gyors telepítési kézikönyv

Gyors telepítési kézikönyv netis Vezeték nélküli, N router Gyors telepítési kézikönyv 1. A csomagolás tartalma (Vezeték nélküli,n Router, Hálózati adapter, Ethernet kábel, Kézikönyv) * A kézikönyv, az összes, Netis, 150Mbps/300Mbps

Részletesebben

Cisco Teszt. Question 2 Az alábbiak közül melyek vezeték nélküli hitelesítési módok? (3 helyes válasz)

Cisco Teszt. Question 2 Az alábbiak közül melyek vezeték nélküli hitelesítési módok? (3 helyes válasz) Cisco Teszt Question 1 Az ábrán látható parancskimenet részlet alapján mi okozhatja az interfész down állapotát? (2 helyes válasz) a. A protokoll rosszul lett konfigurálva. b. Hibás kábel lett az interfészhez

Részletesebben

III. előadás. Kovács Róbert

III. előadás. Kovács Róbert III. előadás Kovács Róbert VLAN Virtual Local Area Network Virtuális LAN Logikai üzenetszórási tartomány VLAN A VLAN egy logikai üzenetszórási tartomány, mely több fizikai LAN szegmensre is kiterjedhet.

Részletesebben

Adatkapcsolati réteg 1

Adatkapcsolati réteg 1 Adatkapcsolati réteg 1 Főbb feladatok Jól definiált szolgáltatási interfész biztosítása a hálózati rétegnek Az átviteli hibák kezelése Az adatforgalom szabályozása, hogy a lassú vevőket ne árasszák el

Részletesebben

MODBUS PROTOKOLL ISO 8823, X.226 ASP, ADSP, ZIP ATP, NBP, AEP, RTMP X.25 (PLP), MTP 3, SCCP DDP. LocalTalk, TokenTalk, EtherTalk,

MODBUS PROTOKOLL ISO 8823, X.226 ASP, ADSP, ZIP ATP, NBP, AEP, RTMP X.25 (PLP), MTP 3, SCCP DDP. LocalTalk, TokenTalk, EtherTalk, MODBUS PROTOKOLL A következőkben egy olyan hálózati protokollt szeretnék ismertetni a teljesség igénye nélkül, amely születése egészen a 70 es évek közepére tehető. Mivel a mai napig sikeres hálózati megoldás

Részletesebben

Tartalom. Az adatkapcsolati réteg, Ethernet, ARP. Fogalma és feladatai. Adatkapcsolati réteg. Ethernet

Tartalom. Az adatkapcsolati réteg, Ethernet, ARP. Fogalma és feladatai. Adatkapcsolati réteg. Ethernet Tartalom Az adatkapcsolati réteg, Ethernet, ARP Adatkapcsolati réteg Ethernet Beágyazás a 2. rétegben ARP Az ARP protokoll Az ARP protokoll által beírt adatok Az ARP parancs Az ARP folyamat alhálózaton

Részletesebben

Netis vezeték nélküli, N típusú, router

Netis vezeték nélküli, N típusú, router Netis vezeték nélküli, N típusú, router Gyors üzembe helyezési kézikönyv Típusok: WF-2409/WF2409/WF2409D A csomagolás tartalma (Vezeték nélküli, N típusú, router, hálózati adapter, ethernet kábel, kézikönyv,

Részletesebben

Fábián Zoltán Hálózatok elmélet

Fábián Zoltán Hálózatok elmélet Fábián Zoltán Hálózatok elmélet Virtuális magánhálózat Egy lokális hálózathoz külső távoli kliensek csatlakoznak biztonságosan Két telephelyen lévő lokális hálózatot nyílt hálózaton kötünk össze biztonságosan

Részletesebben

Hálózatok. Alapismeretek. A hálózatok célja, építőelemei, alapfogalmak

Hálózatok. Alapismeretek. A hálózatok célja, építőelemei, alapfogalmak Hálózatok Alapismeretek A hálózatok célja, építőelemei, alapfogalmak A hálózatok célja A korai időkben terminálokat akartak használni a szabad gépidők lekötésére, erre jó lehetőség volt a megbízható és

Részletesebben

Hálózati útmutató. A biztonságos és megfelelõ kezelés érdekében használat elõtt olvassa el az Általános Beállítási Útmutató biztonsági információit.

Hálózati útmutató. A biztonságos és megfelelõ kezelés érdekében használat elõtt olvassa el az Általános Beállítási Útmutató biztonsági információit. Hálózati útmutató 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Bevezetés A hálózati kábel csatlakoztatása a hálózathoz A készülék beállítása a hálózaton A Windows konfigurálása A nyomtató funkció használata A SmartNetMonitor for

Részletesebben

Dr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 04 Ea. IP P címzés

Dr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 04 Ea. IP P címzés Dr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 04 Ea IP P címzés Csomagirányítás elve A csomagkapcsolt hálózatok esetén a kapcsolás a csomaghoz fűzött irányítási információk szerint megy végbe. Az Internet Protokoll (IP) alapú

Részletesebben

Everything Over Ethernet

Everything Over Ethernet Everything Over Ethernet Következő Generációs Adatközpontok felépítése Lenkei Árpád Arpad.Lenkei@snt.hu 2009. November 12. www.snt-world.com 0 0 Tartalom Adatközpont 3.0 Migráció fázisai, kihívások Építőelemek

Részletesebben

Netis Vezetékes ADSL2+, N Modem Router Gyors Telepítési Útmutató

Netis Vezetékes ADSL2+, N Modem Router Gyors Telepítési Útmutató Netis Vezetékes ADSL2+, N Modem Router Gyors Telepítési Útmutató Modell szám: DL4201 Tartalomjegyzék 1. A csomag tartalma... 1 2. Hardware csatlakoztatása... 1 3. A modem webes felületen történő beüzemelése...

Részletesebben

Gyors Telepítési Útmutató N típusú, Vezeték Nélküli, ADSL2+ Modem DL-4305, DL-4305D

Gyors Telepítési Útmutató N típusú, Vezeték Nélküli, ADSL2+ Modem DL-4305, DL-4305D Gyors Telepítési Útmutató N típusú, Vezeték Nélküli, ADSL2+ Modem DL-4305, DL-4305D Tartalomjegyzék 1. Hardver telepítése... 1 2. Számítógép beállításai... 2 3. Bejelentkezés... 4 4. Modem beállítások...

Részletesebben

Kommunikációs rendszerek programozása. Switch-ek

Kommunikációs rendszerek programozása. Switch-ek Kommunikációs rendszerek programozása ről általában HUB, Bridge, L2 Switch, L3 Switch, Router 10/100/1000 switch-ek, switch-hub Néhány fontosabb működési paraméter Hátlap (backplane) sávszélesség (Gbps)

Részletesebben

20. Tétel 1.0 Internet felépítése, OSI modell, TCP/IP modell szintjenek bemutatása, protokollok Pozsonyi ; Szemenyei

20. Tétel 1.0 Internet felépítése, OSI modell, TCP/IP modell szintjenek bemutatása, protokollok Pozsonyi ; Szemenyei Internet felépítése, OSI modell, TCP/IP modell szintjenek bemutatása, protokollok 28.Tétel Az Internet Felépítése: Megjegyzés [M1]: Ábra Az Internet egy világméretű számítógép-hálózat, amely kisebb hálózatok

Részletesebben

WAN technológiák. 4. Az ISDN és a DDR. Mártha Péter

WAN technológiák. 4. Az ISDN és a DDR. Mártha Péter 4. Az ISDN és a DDR Mártha Péter Név 1. ISDN fogalmak 2. ISDN konfiguráció 3. DDR konfiguráció ISDN alapok Integrált szolgáltatású digitális hálózat - Integrated Services Digital Network = ISDN Jellemzők

Részletesebben

Hálózatok Rétegei. Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök. TCP/IP-Rétegmodell. Az Internet rétegei - TCP/IP-rétegek

Hálózatok Rétegei. Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök. TCP/IP-Rétegmodell. Az Internet rétegei - TCP/IP-rétegek Hálózatok Rétegei Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök WEB FTP Email Telnet Telefon 2008 2. Rétegmodell, Hálózat tipusok Közbenenső réteg(ek) Tw. Pair Koax. Optikai WiFi Satellit 1 2 Az Internet

Részletesebben

Tűzfalak működése és összehasonlításuk

Tűzfalak működése és összehasonlításuk Tűzfalak működése és összehasonlításuk Készítette Sári Zoltán YF5D3E Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar 1 1. Bevezetés A tűzfalak fejlődése a számítógépes hálózatok evolúciójával párhuzamosan,

Részletesebben

Gyors üzembe helyezési kézikönyv

Gyors üzembe helyezési kézikönyv Netis vezeték nélküli, kétsávos router Gyors üzembe helyezési kézikönyv WF2471/WF2471D A csomagolás tartalma (Két sávos router, hálózati adapter, ethernet kábel, kézikönyv) 1. Csatlakozás 1. Kapcsolja

Részletesebben

Rohonczy János: Hálózatok

Rohonczy János: Hálózatok Rohonczy János: Hálózatok Rohonczy János (ELTE) 2005 v.1.0 1 Topológia fa csillag gyűrű busz busz / gerinc Rohonczy János (ELTE) 2005 v.1.0 2 Kiterjedés LAN MAN WAN Rohonczy János (ELTE) 2005 v.1.0 3 Fizikai

Részletesebben

CISCO gyakorlati segédlet. Összeállította: Balogh Zoltán

CISCO gyakorlati segédlet. Összeállította: Balogh Zoltán CISCO gyakorlati segédlet Összeállította: Balogh Zoltán 2 1. Forgalomirányítók alapszintű konfigurálása Hostname megadása: (config)#hostname LAB_A Konzol és telnet kapcsolatok jelszavainak megadása: (config)#line

Részletesebben

Távközlési informatikus szakképzés Távközlési ismeretek Dia száma: 1

Távközlési informatikus szakképzés Távközlési ismeretek Dia száma: 1 Távközlési informatikus szakképzés Távközlési ismeretek / 3 Tanár: Dr. Papp Sándor Távközlési informatikus szakképzés Távközlési ismeretek Dia száma: 1 9 Bit-orientált protokollok A HDLC az IBM SDLC protokolljára

Részletesebben

Dr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 04 Ea. IP kapcsolás hálózati réteg

Dr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 04 Ea. IP kapcsolás hálózati réteg Dr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 04 Ea IP kapcsolás hálózati réteg IP kapcsolás Az IP címek kezelése, valamint a csomagok IP cím alapján történő irányítása az OSI rétegmodell szerint a 3. rétegben (hálózati network

Részletesebben

2011 TAVASZI FÉLÉV 3. LABORGYAKORLAT PRÉM DÁNIEL ÓBUDAI EGYETEM. IP címzés. Számítógép hálózatok gyakorlata

2011 TAVASZI FÉLÉV 3. LABORGYAKORLAT PRÉM DÁNIEL ÓBUDAI EGYETEM. IP címzés. Számítógép hálózatok gyakorlata IP címzés Számítógép hálózatok gyakorlata ÓBUDAI EGYETEM 2011 TAVASZI FÉLÉV 3. LABORGYAKORLAT PRÉM DÁNIEL Az IP cím 172. 16. 254. 1 10101100. 00010000. 11111110. 00000001 Az IP cím logikai címzést tesz

Részletesebben

Tartalom. Router és routing. A 2. réteg és a 3. réteg működése. Forgalomirányító (router) A forgalomirányító összetevői

Tartalom. Router és routing. A 2. réteg és a 3. réteg működése. Forgalomirányító (router) A forgalomirányító összetevői Tartalom Router és routing Forgalomirányító (router) felépítésük működésük távolságvektor elv esetén Irányító protokollok autonóm rendszerek RIP IGRP DHCP 1 2 A 2. réteg és a 3. réteg működése Forgalomirányító

Részletesebben

Internet Protokoll 6-os verzió. Varga Tamás

Internet Protokoll 6-os verzió. Varga Tamás Internet Protokoll 6-os verzió Motiváció Internet szédületes fejlődése címtartomány kimerül routing táblák mérete nő adatvédelem hiánya a hálózati rétegen gépek konfigurációja bonyolódik A TCP/IPkét évtizede

Részletesebben

AGSMHÁLÓZATA TOVÁBBFEJLESZTÉSE A NAGYOBB

AGSMHÁLÓZATA TOVÁBBFEJLESZTÉSE A NAGYOBB AGSMHÁLÓZATA TOVÁBBFEJLESZTÉSE A NAGYOBB ADATSEBESSÉG ÉS CSOMAGKAPCSOLÁS FELÉ 2011. május 19., Budapest HSCSD - (High Speed Circuit-Switched Data) A rendszer négy 14,4 kbit/s-os átviteli időrés összekapcsolásával

Részletesebben

LAN Technológiák. Osztott médium hálózatok. LAN-ok

LAN Technológiák. Osztott médium hálózatok. LAN-ok LAN Technológiák Osztott médium hálózatok LAN-ok 1 Fejlett pollozási megoldások pollozási időtöbblet csökkentése ütközési veszteség csökkentése szabványos megoldások IEEE 802.3 Ethernet IEEE 802.4 Token

Részletesebben

1. Kapcsolók konfigurálása

1. Kapcsolók konfigurálása 1. Kapcsolók konfigurálása Üzemmódok: Felhasználói Privilegizált Globális konfigurációs váltás: enable (en), váltás: exit váltás: configure terminal (conf t), váltás: exit váltás: változó, váltás: exit,

Részletesebben

Alhálózatok. Bevezetés. IP protokoll. IP címek. IP címre egy gyakorlati példa. Rétegek kommunikáció a hálózatban

Alhálózatok. Bevezetés. IP protokoll. IP címek. IP címre egy gyakorlati példa. Rétegek kommunikáció a hálózatban Rétegek kommunikáció a hálózatban Alhálózatok kommunikációs alhálózat Alk Sz H Ak F Hol? PDU? Bevezetés IP protokoll Internet hálózati rétege IP (Internet Protocol) Feladat: csomagok (datagramok) forrásgéptől

Részletesebben

I+K technológiák. Digitális adatátviteli alapfogalmak Aradi Szilárd

I+K technológiák. Digitális adatátviteli alapfogalmak Aradi Szilárd I+K technológiák Digitális adatátviteli alapfogalmak Aradi Szilárd Hálózati struktúrák A számítógép-hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosítja.

Részletesebben

DWL-G520 AirPlus Xtreme G 2,4GHz Vezeték nélküli PCI Adapter

DWL-G520 AirPlus Xtreme G 2,4GHz Vezeték nélküli PCI Adapter Ez a termék a következő operációs rendszereket támogatja: Windows XP, Windows 2000, Windows Me, Windows 98SE DWL-G520 AirPlus Xtreme G 2,4GHz Vezeték nélküli PCI Adapter Előfeltételek Legalább az alábbiakkal

Részletesebben

Számítógépes Hálózatok ősz 2006

Számítógépes Hálózatok ősz 2006 Számítógépes Hálózatok ősz 2006 1. Bevezetés, Internet, Referenciamodellek 1 Organizáció Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/nwi/ Előadás Szerda, 14:00-15:30 óra, hely: Mogyoródi terem

Részletesebben

Organizáció. Számítógépes Hálózatok ősz 2006. Tartalom. Vizsga. Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/nwi/

Organizáció. Számítógépes Hálózatok ősz 2006. Tartalom. Vizsga. Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/nwi/ Organizáció Számítógépes Hálózatok ősz 2006 1. Bevezetés, Internet, Referenciamodellek Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/nwi/ Előadás Szerda, 14:00-15:30 óra, hely: Mogyoródi terem

Részletesebben

Konfiguráljuk be a TCP/IP protokolt a szerveren: LOAD INETCFG A menüpontokból válasszuk ki a Proctcols menüpontot:

Konfiguráljuk be a TCP/IP protokolt a szerveren: LOAD INETCFG A menüpontokból válasszuk ki a Proctcols menüpontot: A TCP/IP protokolll konfigurálása Konfiguráljuk be a TCP/IP protokolt a szerveren: LOAD INETCFG A menüpontokból válasszuk ki a Proctcols menüpontot: A NetWare-ben beállítható protokolllok jelennek meg

Részletesebben

Netis vezeték nélküli, N típusú Router Gyors Telepítési Útmutató

Netis vezeték nélküli, N típusú Router Gyors Telepítési Útmutató Netis vezeték nélküli, N típusú Router Gyors Telepítési Útmutató Tartalomjegyzék 1. A csomag tartalma... 1 2. Hardware csatlakoztatása... 1 3. A router webes felületen történő beüzemelése... 2 4. Hibaelhárítás...

Részletesebben

Számítógép Architektúrák

Számítógép Architektúrák Számítógép Architektúrák Perifériakezelés a PCI-ban és a PCI Express-ben 2015. március 9. Budapest Horváth Gábor docens BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék ghorvath@hit.bme.hu Tartalom A

Részletesebben

Technikai tájékoztató - kérdések és válaszok

Technikai tájékoztató - kérdések és válaszok Technikai tájékoztató - kérdések és válaszok TSD-QA (2013/07) 1. K: Egy ATX és micro-atx kombó házban mely rögzít furatokra van szükség egy micro-atx alaplap rögzítéséhez? V: Tekintse meg az ATX és micro-atx

Részletesebben

54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózattelepítő és - Informatikai rendszergazda

54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózattelepítő és - Informatikai rendszergazda A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Kiszolgálók üzemeltetése. Iványi Péter

Kiszolgálók üzemeltetése. Iványi Péter Kiszolgálók üzemeltetése Iványi Péter Hálózatok N gép esetén a legegyszerűbb ha mindegyiket mindegyikkel összekötjük N-1 kártya és kábel kell Megosztott (shared) kábel Egyszerre több gép is csatlakozik

Részletesebben

Hálózati alapismeretek

Hálózati alapismeretek Hálózati alapismeretek Tartalom Hálózat fogalma Előnyei Csoportosítási lehetőségek, topológiák Hálózati eszközök: kártya; switch; router; AP; modem Az Internet története, legfontosabb jellemzői Internet

Részletesebben

Tájékoztató. Használható segédeszköz: -

Tájékoztató. Használható segédeszköz: - A 12/2013. (III. 29.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 51 481 02 Szoftverüzemeltető-alkalmazásgazda Tájékoztató A vizsgázó az első lapra

Részletesebben

Kommunikáció. 3. előadás

Kommunikáció. 3. előadás Kommunikáció 3. előadás Kommunikáció A és B folyamatnak meg kell egyeznie a bitek jelentésében Szabályok protokollok ISO OSI Többrétegű protokollok előnyei Kapcsolat-orientált / kapcsolat nélküli Protokollrétegek

Részletesebben

Szabó Richárd Számítógépes alapismeretek Első beadandó feladat

Szabó Richárd Számítógépes alapismeretek Első beadandó feladat Számítógépes alapismeretek Első beadandó feladat 2 Tartalomjegyzék 1. Fogalma 2. Rövid történeti áttekintés 3. Hálózatok csoportosítása(i) I. Területi kiterjedés alapján II. Topológia (elemek fizikai elhelyezkedése)

Részletesebben

WLAN router telepítési segédlete

WLAN router telepítési segédlete Annak érdekében, hogy jogosulatlan felhasználóknak a routerhez való hozzáférése elkerülhető legyen, javasoljuk olyan biztonsági mechanizmusok használatát, mint a WEP, WPA vagy azonositó és jelszó beállitása

Részletesebben

(1) 10/100/1000Base-T auto-sensing Ethernet port (2) 1000Base-X SFP port (3) Konzol port (4) Port LED-ek (5) Power LED (Power)

(1) 10/100/1000Base-T auto-sensing Ethernet port (2) 1000Base-X SFP port (3) Konzol port (4) Port LED-ek (5) Power LED (Power) HP 5120-24G 1.ábra Első panel (1) 10/100/1000Base-T auto-sensing Ethernet port (2) 1000Base-X SFP port (3) Konzol port (4) Port LED-ek (5) Power LED (Power) 2.ábra Hátsó panel (1) AC-input csatlakozó (2)

Részletesebben

Flash és PHP kommunikáció. Web Konferencia 2007 Ferencz Tamás Jasmin Media Group Kft

Flash és PHP kommunikáció. Web Konferencia 2007 Ferencz Tamás Jasmin Media Group Kft Flash és PHP kommunikáció Web Konferencia 2007 Ferencz Tamás Jasmin Media Group Kft A lehetőségek FlashVars External Interface Loadvars XML SOAP Socket AMF AMFphp PHPObject Flash Vars Flash verziótól függetlenül

Részletesebben

Organizáció. Számítógépes Hálózatok 2008. Gyakorlati jegy. Vizsga. Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/08nwi/

Organizáció. Számítógépes Hálózatok 2008. Gyakorlati jegy. Vizsga. Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/08nwi/ Organizáció Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/08nwi/ Számítógépes Hálózatok 2008 1. Bevezetés, Internet, Referenciamodellek Előadás Hétfő, 14:00-16:00 óra, hely: Szabó József terem

Részletesebben

Az internet ökoszisztémája és evolúciója. Gyakorlat 1

Az internet ökoszisztémája és evolúciója. Gyakorlat 1 Az internet ökoszisztémája és evolúciója Gyakorlat 1 GNS3: installálás és konfiguráció GNS3: hálózatszimulátor Valódi router/hoszt image-ek hálózatba kapcsolása emulált linkeken keresztül: CISCO, Juniper,

Részletesebben

DWL-G122 Vezeték nélküli USB Adapter. CD-ROM (amely tartalmazza a drivereket, a használati útmutatót és a garanciát)

DWL-G122 Vezeték nélküli USB Adapter. CD-ROM (amely tartalmazza a drivereket, a használati útmutatót és a garanciát) A termék a következő operációs rendszerekkel működik: Windows XP, Windows 2000, Windows Me, Windows 98se DWL-G122 AirPlus G Nagysebességű 802.11g USB Vezeték nélküli Adapter Kezdő lépések Legalább az alábbiakkal

Részletesebben

H Í R A D Á S T E C H N I K A. Híradástechnika labororatórium. Router mérése. mérési útmutató

H Í R A D Á S T E C H N I K A. Híradástechnika labororatórium. Router mérése. mérési útmutató H Í R A D Á S T E C H N I K A I N T É Z E T Híradástechnika labororatórium Router mérése mérési útmutató Elméleti áttekintés 1.1 Adatkapcsolati réteg A manapság leginkább elterjedt helyi hálózati szabvány

Részletesebben

Roger UT-2. Kommunikációs interfész V3.0

Roger UT-2. Kommunikációs interfész V3.0 ROGER UT-2 1 Roger UT-2 Kommunikációs interfész V3.0 TELEPÍTŐI KÉZIKÖNYV ROGER UT-2 2 ÁLTALÁNOS LEÍRÁS Az UT-2 elektromos átalakítóként funkcionál az RS232 és az RS485 kommunikációs interfész-ek között.

Részletesebben

1. Forgalomirányítók konfigurálása

1. Forgalomirányítók konfigurálása 1. Forgalomirányítók konfigurálása Üzemmódok: Felhasználói Privilegizált Globális konfigurációs váltás: enable (en), váltás: exit váltás: configure terminal (conf t), váltás: exit váltás: változó, váltás:

Részletesebben

Bluetooth mérési útmutató 1. mérés

Bluetooth mérési útmutató 1. mérés Mobil Távközlési és Informatikai Laboratórium BME-HIT Bluetooth mérési útmutató 1. mérés Mérés helye: Híradástechnikai Tanszék Mobil Távközlési és Informatikai Laboratórium I.B.113 Összeállította: Schulcz

Részletesebben

Léteznek nagyon jó integrált szoftver termékek a feladatra. Ezek többnyire drágák, és az üzemeltetésük sem túl egyszerű.

Léteznek nagyon jó integrált szoftver termékek a feladatra. Ezek többnyire drágák, és az üzemeltetésük sem túl egyszerű. 12. Felügyeleti eszközök Néhány számítógép és szerver felügyeletét viszonylag egyszerű ellátni. Ha sok munkaállomásunk (esetleg több ezer), vagy több szerverünk van, akkor a felügyeleti eszközök nélkül

Részletesebben

TELE-OPERATOR UTS v.14 Field IPTV műszer. Adatlap

TELE-OPERATOR UTS v.14 Field IPTV műszer. Adatlap TELE-OPERATOR UTS v.14 Field IPTV műszer Adatlap COMPU-CONSULT Kft. 2009. augusztus 3. Dokumentáció Tárgy: TELE-OPERATOR UTS v.14 Field IPTV műszer Adatlap (6. kiadás) Kiadta: CONSULT-CONSULT Kft. Dátum:

Részletesebben

IPv6 Elmélet és gyakorlat

IPv6 Elmélet és gyakorlat IPv6 Elmélet és gyakorlat Kunszt Árpád Andrews IT Engineering Kft. Tematika Bevezetés Emlékeztető Egy elképzelt projekt Mikrotik konfiguráció IPv6 IPv4 kapcsolatok, lehetőségek

Részletesebben

Tájékoztató. Használható segédeszköz: -

Tájékoztató. Használható segédeszköz: - A 12/2013. (III. 29.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 54 481 04 Informatikai rendszergazda Tájékoztató A vizsgázó az első lapra írja fel

Részletesebben

2. fejezet Hálózati szoftver

2. fejezet Hálózati szoftver 2. fejezet Hálózati szoftver Hálózati szoftver és hardver viszonya Az első gépek összekötésekor (azaz a hálózat első megjelenésekor) a legfontosabb lépésnek az számított, hogy elkészüljön az a hardver,

Részletesebben

IP alapú távközlés. Virtuális magánhálózatok (VPN)

IP alapú távközlés. Virtuális magánhálózatok (VPN) IP alapú távközlés Virtuális magánhálózatok (VPN) Jellemzők Virtual Private Network VPN Publikus hálózatokon is használható Több telephelyes cégek hálózatai biztonságosan összeköthetők Olcsóbb megoldás,

Részletesebben

Helyi hálózatok. (LAN technológiák, közös médium hálózatok)

Helyi hálózatok. (LAN technológiák, közös médium hálózatok) (LAN technológiák, közös médium hálózatok) 2 Helyi hálózatok (LAN-ok) kommunikációs hálózat, lokális méret broadcast jellegű átvitel nincs hálózati réteg funkcionalitás LAN Internet Router 3 Helyi hálózatok

Részletesebben

Hálózatok I. A tárgy célkitűzése

Hálózatok I. A tárgy célkitűzése Hálózatok I. A tárgy célkitűzése A tárgy keretében a hallgatók megismerkednek a számítógép-hálózatok felépítésének és működésének alapelveivel. Alapvető ismereteket szereznek a TCP/IP protokollcsalád megvalósítási

Részletesebben

1.2.2. Az eszközök közti összeköttetés, azaz csatolás szerint 1.2.2.1. Szorosan csatolt rendszerek

1.2.2. Az eszközök közti összeköttetés, azaz csatolás szerint 1.2.2.1. Szorosan csatolt rendszerek 1.1. Hálózatok átalában A számítógép hálózat számítógépek összekapcsolt rendszre, amit valamilyen (speciális) cél érdekében hoztak létre. Ezn célok lehetnek: Erőforrások megosztása Feldolgozás biztonsága

Részletesebben

Routing IPv4 és IPv6 környezetben. Professzionális hálózati feladatok RouterOS-el

Routing IPv4 és IPv6 környezetben. Professzionális hálózati feladatok RouterOS-el Routing IPv4 és IPv6 környezetben Professzionális hálózati feladatok RouterOS-el Tartalom 1. Hálózatok osztályozása Collosion/Broadcast domain Switchelt hálózat Routolt hálózat 1. Útválasztási eljárások

Részletesebben

vezeték nélküli Turi János Mérnök tanácsadó Cisco Systems Magyarország Kft. jturi@cisco.com

vezeték nélküli Turi János Mérnök tanácsadó Cisco Systems Magyarország Kft. jturi@cisco.com Biztonság és vezeték nélküli hálózat? Turi János Mérnök tanácsadó Cisco Systems Magyarország Kft. jturi@cisco.com 1 Amiről szó lesz - tervezés Mi az a CVD? Hogyan készül Mire e használjuk áju Vezeték nélküli

Részletesebben

Hálózati rendszerek adminisztrációja JunOS OS alapokon

Hálózati rendszerek adminisztrációja JunOS OS alapokon Hálózati rendszerek adminisztrációja JunOS OS alapokon - áttekintés és példák - Varga Pál pvarga@tmit.bme.hu Áttekintés Általános laborismeretek Junos OS bevezető Routing - alapok Tűzfalbeállítás alapok

Részletesebben

AST_v3\ 5.5. 5.6. Hálózatok összekapcsolása

AST_v3\ 5.5. 5.6. Hálózatok összekapcsolása AST_v3\ 5.5. 5.6. Hálózatok összekapcsolása Az eddigiekben is már számos alkalommal tárgyaltunk olyan modellekről, ahol több hálózat kapcsolódott össze. Ezeket a hálózatokat (hallgatólagosan) mindig Ethernet

Részletesebben

3.5.2 Laborgyakorlat: IP címek és a hálózati kommunikáció

3.5.2 Laborgyakorlat: IP címek és a hálózati kommunikáció 3.5.2 Laborgyakorlat: IP címek és a hálózati kommunikáció Célkitűzések Egyszerű egyenrangú csomópontokból álló hálózat építése, és a fizikai kapcsolat ellenőrzése. Különböző IP-cím beállításoknak a hálózati

Részletesebben

Vezetéknélküli technológia

Vezetéknélküli technológia Vezetéknélküli technológia WiFi (Wireless Fidelity) 802.11 szabványt IEEE definiálta protokollként, 1997 Az ISO/OSI modell 1-2 rétege A sebesség függ: helyszíni viszonyok, zavarok, a titkosítás ki/be kapcsolása

Részletesebben

Alap protokollok. NetBT: NetBIOS over TCP/IP: Name, Datagram és Session szolgáltatás.

Alap protokollok. NetBT: NetBIOS over TCP/IP: Name, Datagram és Session szolgáltatás. Alap protokollok NetBT: NetBIOS over TCP/IP: Name, Datagram és Session szolgáltatás. SMB: NetBT fölötti főleg fájl- és nyomtató megosztás, de named pipes, mailslots, egyebek is. CIFS:ugyanaz mint az SMB,

Részletesebben

III. Felzárkóztató mérés SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM GYŐR TÁVKÖZLÉSI TANSZÉK

III. Felzárkóztató mérés SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM GYŐR TÁVKÖZLÉSI TANSZÉK Mérési utasítás ARP, ICMP és DHCP protokollok vizsgálata Ezen a mérésen a hallgatók az ARP, az ICMP és a DHCP protokollok működését tanulmányozzák az előző mérésen megismert Wireshark segítségével. A mérés

Részletesebben

Cisco Catalyst 3500XL switch segédlet

Cisco Catalyst 3500XL switch segédlet Cisco Catalyst 3500XL switch segédlet A leírást készítette: Török Viktor (Kapitány) GAMF mérnökinformatikus rendszergazda FOSZK hallgató, Hálózatok II. tárgy Web: http://prog.lidercfeny.hu/ Források: Medgyes

Részletesebben

A belső hálózat konfigurálása

A belső hálózat konfigurálása DHCP A belső hálózat konfigurálása Hozzuk létre a virtuális belső hálózatunkat. Szerver (Windows 2012) SWITCH Kliens gép (Windows 7) Hálózati kártya (LAN1) Hálózati kártya (LAN1) Állítsunk be egy lan1

Részletesebben

8.) Milyen típusú kábel bekötési térképe látható az ábrán? 2 pont

8.) Milyen típusú kábel bekötési térképe látható az ábrán? 2 pont A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

4. előadás. Internet alapelvek. Internet címzés. Miért nem elegendő 2. rétegbeli címeket (elnevezéseket) használni a hálózatokban?

4. előadás. Internet alapelvek. Internet címzés. Miért nem elegendő 2. rétegbeli címeket (elnevezéseket) használni a hálózatokban? 4. előadás Internet alapelvek. Internet címzés Miért nem elegendő 2. rétegbeli címeket (elnevezéseket) használni a hálózatokban? A hálózati réteg fontos szerepet tölt be a hálózaton keresztüli adatmozgatásban,

Részletesebben

WDS 4510 adatátviteli adó-vevő

WDS 4510 adatátviteli adó-vevő WDS 4510 adatátviteli adó-vevő A WDS-4510 készülék pont-pont és pont-több pont adatátviteli alkalmazásokra kifejlesztett digitális rádió adó-vevő. DSP technológiai bázison kifejlesztett, igen gyors adás-vétel

Részletesebben

Tájékoztató. Használható segédeszköz: -

Tájékoztató. Használható segédeszköz: - A 12/2013. (III. 29.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 54 481 04 Informatikai rendszergazda Tájékoztató A vizsgázó az első lapra írja fel

Részletesebben

Számítógépes hálózatok: LAN, MAN, WAN

Számítógépes hálózatok: LAN, MAN, WAN Számítógépes hálózatok: LAN, MAN, WAN Különös tekintettel a LAN típusú hálózatokra 1 Definíció Számítógépes hálózatról beszélhetünk már akkor is, ha legalább két számítógép valamilyen adatátviteli csatornán

Részletesebben

G Data MasterAdmin 9 0 _ 09 _ 3 1 0 2 _ 2 0 2 0 # r_ e p a P ch e T 1

G Data MasterAdmin 9 0 _ 09 _ 3 1 0 2 _ 2 0 2 0 # r_ e p a P ch e T 1 G Data MasterAdmin TechPaper_#0202_2013_09_09 1 Tartalomjegyzék G Data MasterAdmin... 3 Milyen célja van a G Data MasterAdmin-nak?... 3 Hogyan kell telepíteni a G Data MasterAdmin-t?... 4 Hogyan kell aktiválni

Részletesebben

A számítástechnika gyakorlata WIN 2000 I. Szerver, ügyfél Protokoll NT domain, Peer to Peer Internet o WWW oftp opop3, SMTP. Webmail (levelező)

A számítástechnika gyakorlata WIN 2000 I. Szerver, ügyfél Protokoll NT domain, Peer to Peer Internet o WWW oftp opop3, SMTP. Webmail (levelező) A számítástechnika gyakorlata WIN 2000 I. Szerver, ügyfél Protokoll NT domain, Peer to Peer Internet o WWW oftp opop3, SMTP Bejelentkezés Explorer (böngésző) Webmail (levelező) 2003 wi-3 1 wi-3 2 Hálózatok

Részletesebben

HÁLÓZATI HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ

HÁLÓZATI HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ Multi-Protocol On-board Multi-function Nyomtató kiszolgáló HÁLÓZATI HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ Kérjük olvassa el ezt az útmutatót figyelmesen mielőtt a készüléket hálózatra csatlakoztatva használná. Az útmutaót

Részletesebben