hajdúdorog város helyi ÉpÍtÉsi szabályzata

Átírás

1 hajdúdorog város helyi ÉpÍtÉsi szabályzata Hajdúdorog Város Önkormányzati Képviselő-testületének 29/2005. (X. 25.) KT. sz. rendelettel jóváhagyott 24/2006 (XII.29.) és 7/2009.(III. 12.), 38/2014.(XII.30.) és 30/2016.(XI.02.) önk. rendeletekkel módosított, Helyi Építési Szabályzata egységes szerkezetben - RENDELET -

2 1 HAJDÚDOROG VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA Hajdúdorog Város Önkormányzati Képviselő-testületének 29/2005. (X. 25.) KT. sz. rendelettel jóváhagyott 24/2006 (XII.29.) 1 és 7/2009.(III. 12.) 2, 38/2014.(XII.30.) 3 és 30/2016.(XI.02.) 4 önk. rendeletekkel módosított, Helyi Építési Szabályzata egységes szerkezetben - RENDELET /2006 (XII.29.) Kt.sz. Módosító rendelet által érintett előírás 2 7/2009 (III.12.) Kt.sz. Módosító rendelet szerinti változás 3 38/2014.(XII.30.) Kt. sz. rendelet szerinti változás 4 30/2016.(XI.02.) önk. rendelet szerinti változás

3 2 Hajdúdorog Város Önkormányzati Képviselő-testületének 29/2005. (X. 25.) KT. sz. rendelettel jóváhagyott 24/2006 (XII.29.) 5 és 7/2009.(III. 12.) 6, 38/2014.(XII.30.) 7 és 30/2016.(XI.02.) 4 önk. rendeletekkel módosított, Helyi Építési Szabályzata egységes szerkezetben Hajdúdorog Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. Törvény 7..(3) bekezdése szerinti hatáskörben, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló rendelet előírásainak helyi végrehajtása érdekében a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 16.. /1/ bekezdésében foglalt jogkörben és az 1990 LXV. Tv. 8. (1) bekezdés szerinti feladatkörben, az alábbi rendeletet alkotja: HAJDÚDOROG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA A rendelet hatálya 1.. (1) A Helyi Építési Szabályzat (a továbbiakban :HÉSZ) hatálya az1.. (6) pontjában felsorolt területek kivételével, a város teljes igazgatási területére kiterjed. (2) E kör alaprendelete a Kormány 253/1997. (XII. 20.) sz. Korm. Rendelete. (3) A város igazgatási területén építési telket és területet alakítani, területet felhasználni, épületet, építményt bontani, építeni, átalakítani, felújítani, e tevékenységekre hatósági engedélyt adni, a (2) bekezdésben meghatározott alaprendelet, valamint a város helyi építési szabályzata alapján szabad. (4) 2 Jelen szabályzat szerves részét képezik az igazgatási területre készített szabályozási tervlapok: 4 1. sz. melléklet: - Sz-1/mm Külterület szabályozási terv M= 1: sz. melléklet: - Sz-2/mm Belterület szabályozási terv M= 1: sz. melléklet: - Fogalommagyarázat 4 4.sz. melléklet: - OTrt övezetek / 2016 (Az igazgatási terület érintettsége) (5) /2006 (XII.29.) Kt.sz. Módosító rendelet által érintett előírás 6 7/2009 (III.12.) Kt.sz. Módosító rendelet szerinti változás 7 38/2014.(XII.30.) rendelet szerinti változás

4 3 A területfelhasználási egységek általános helyi előírásai. 2.. (1) A város igazgatási területe a településszerkezeti terv meghatározásainak megfelelően a következő területfelhasználási egységekre tagolódik: Beépítésre szánt területek: területek: Beépítésre nem szánt I. lakóterületek V. közlekedési területek II. vegyes területek VI. zöldterületek III. gazdasági területek VII. erdőterületek IV. különleges területek VIII. mezőgazdasági területek IX. vízgazdálkodási területek (2). Az egyes területfelhasználási egységek lehatárolását, és építési övezetekre való felosztását a szabályozási tervlapok tartalmazzák. A telekalakítás, telekrendezés általános helyi előírásai 3. (1) Telkek kialakítása, telekrendezés (Telekcsoport újra osztás, telekfelosztás, telekegyesítés, telekhatár rendezés) csak a rendezési terv előírásaival összhangban történhet. (2) A meglévő telkeket több önálló telekké lehet osztani, ha a telekmegosztás után mindegyik új telek eléri az övezetben előírt telekterületet, szélességet. Az előírt telekterület betartása mellett az előírt telekszélesség (utcai homlokvonal) mérete 15 %-al, zártsorú beépítés esetén 10 %-al csökkenthető. (3) Azon lakótelkek esetében, ahol a szabályozási terv a telek végének leválasztásával új telekalakítási lehetőséget jelöl, (pl. tömbbelső feltárások, hosszú telkek új utcanyitással történő hasznosítása.) a telek beépítésekor a következő szabályokat is be kell tartani: (a) A meglévő telken a beépítés mélységét a távlatban kialakítható új telek megóvása érdekében, az új alakítható telek övezetben előírt minimális mélységét és a kötelezően előírt hátsókertet figyelembe véve kell meghatározni.

5 4 (b) A telek övezetben előírt maximális beépíthetőségét, az övezetben előírt számítás alapján, a minimálisan még kialakítható új telek területe nélkül kell kiszámítani. ÉPÍTÉSI HELY EK. HK. ÚJONAN KIALAKÍTHATÓTELEK OK. TERVEZETTTELEKMEGOSZTÁS PL. 35,0 m MEGLÉVÖ, MEGOSZTHATÓTELEK AZ ÖVEZETBEN ELOÍRTMINIMÁLIS TELEKMÉLYSÉG (4) Ha a telek területe az övezeti előírások szerint egyébként megosztható lenne, de homlokvonalának hossza ezt másként nem teszi lehetővé, valamint ha a telek végének megközelítésére vonatkozóan a szabályozási terv új utca nyitását nem irányozza elő, nyúlványos (nyeles) telek is kialakítható. (A telek nyúlványos része legalább 3 m szélességű kell, hogy legyen. A nyúlványos telekrész a telek beépítettségének számításakor telekterületként nem vehető figyelembe. A nyúlványos rész hossza legfeljebb 50 m hosszú lehet. (5) Minden olyan esetben, amikor az övezethatár vonalas jelölése a szabályozási terven egyértelmű telekhatárral, vagy mérettel nincs megadva, a telekalakítás során a következő elvet kell követni: A telekalakítás során az utca felöl szabályozott építési övezetre előírt legkevesebb telekmélységet, kell legalább megtartani, ezzel együtt az ellentétes oldalon (a telek másik végén lévő utca felöl) is biztosítani kell az övezet szerinti legkevesebb telekmélységet. Ezen elv, illetve szabály megtartásával, a telek tényleges mélysége szabadon, igény szerint választható meg. (6) Telek kiegészítés abban az esetben is engedélyezhető, ha az ily módon kiegészülő telek előírás szerinti paraméterei kiegészítés után is kisebbek maradnak az övezetben előírt minimumnál, de az elcsatolással érintett telek továbbra is megfelel az övezeti előírásoknak. (7) Az építési telek területén több telket kiszolgáló közmű gerincvezeték (víz, csatorna, gáz, elektromos) sem a terepszint alatt, sem fölötte nem haladhat át.

6 5 Az építési telkek beépítésének általános helyi előírásai 4.. (1) Egyedi építési telken tároló épület önállóan, lakó vagy intézményi funkciót ellátó épület létesítése előtt csak úgy és abban az esetben építhető, ha építése, elhelyezése a lakó, vagy az övezetben egyébként létesíthető intézményi épület övezeti előírás szerinti elhelyezését nem akadályozza. Állattartó épület lakóépület nélkül nem építhető. (2) 1 Az OTÉK 42.. (2) bekezdésében előírt gépjármű elhelyezését biztosítani kell vagy: a) a fő funkciót jelentő épület szerves részeként b) a kiszolgáló gazdasági épület, építmény részeként c) gépjárművel megközelíthető, min. 3x5méter nagyságú szabad területen. d) Lk-2-jelű (kisvárosias lakó) és a Vt- jelű (településközpont-vegyes) építési övezetekben, valamint a kiskörúthoz külső oldalon csatlakozó Lk-3-jelű (kisvárosias lakó) területeken, a telkenként elhelyezendő személygépkocsi tárolók, parkolók számát, az elhelyezés szabályait az OTÉK 42. előírásainak figyelembe vételével, az Önkormányzat önálló parkolási rendeletben állapítja meg. (3) Az utcavonalra előkert nélkül elhelyezett épületnél, amennyiben az utcára lakás helyiségei néznek, azok padlóvonala az utca járdaszintje fölött legalább. 0,9 m magasságban helyezendő el. (4) 1 Az elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó általános előírások: a) Előkert méretét (3,0 m - 5,0 m vagy 0,0 m) a szabályozási terv három kategóriában határozza meg. I.) Előkert nélküli beépítés II.) Válaszható ( előkerttel vagy előkert nélkül ) beépítés: (Az építési hely meghatározása szempontjából előkert nélküli beépítés, ahol az épületet vagy utcafronton lévő építési vonalon, vagy az utcában egyébként jellemző mélységben, utcavonaltól hátrább, 3,0m illetve a szabályozási terven tervezett új osztású Lf-4 építési övezet esetében 5,0 m- mélységben lévő építési vonalon is el lehet helyezni.) III.) Előkertes beépítés. (Az előkertek mérete 3, 0 méter. Új osztású Lf-4 építési övezetbe sorolt utcák esetében 5, 0 méter, gazdasági területnél 15,0 méter. Az előkert által meghatározott utcai homlokvonal egyúttal kötelezően betartandó építési vonal is. b) Oldalkert: oldalhatáron álló beépítés esetén a szabályozott építménymagasság. Szabadonálló beépítés esetén a szabályozott építménymagasság fele, de legalább 3,0 m. c) Hátsókert: a szabályozott építménymagasság (az 5 1c, kivételével). Az elő, oldal és hátsókert szabályozott méretébe épületrész nem nyúlhat, előkertben garázslehajdó nem alakítható ki.

7 6 (5) A tároló, gazdasági, állattartó épületek építésénél az alábbi követelményeket is be kell tartani: Amennyiben a lakóépülettel egy épülettömeget képezve összeépül, az építmény és tetőgerinc magasságára vonatkozóan a lakóépület övezeti előírásait kell betartani, azzal a megkötéssel, hogy a lakóépület tényleges építmény-, és gerincmagasságát nem lépheti túl. (6) A meglévő lapostetős épületekre, a meglévő építménymagasság növelése nélkül, abban az esetben is építhető magas tető, ha az épület meglévő magassága nagyobb, mint az övezetben megengedett érték. Az építési telek hátsó határának sajátos helyi szabályai ) A kismélységű telkek beépítése: a) A 30,0 m mélységet el nem érő kismélységű telkek esetében, a telek beépítésére vonatkozó általános és egyedi övezeti előírásoktól eltérő szabályokat is be kell tartani. b) Kismélységű teleknek az az építési telek minősül, melynek építési oldalon mért mélysége (feltéve, hogy a szemközti telekhatártól legfeljebb 5m-el rövidebb) a 30,0 métert nem éri el. Amennyiben a szemközti telekoldal hosszától való eltérés 5m nél nagyobb, a két oldal átlagának értékét kell figyelembe venni. A kismélységű telkekre vonatkozó sajátos előírásokat kell a fenti értéknél valamivel nagyobb mélységű azon telkekre is alkalmazni, melyeket a szabályozási terv, az egységes szabályozásra törekvés érdekében, külön ebbe a osztályba sorol. c) A kismélységű telkekre vonatkozó külön előírások: ca) Ha a kismélységű telek vége nem a szomszédos telek építési oldalához csatlakozik, azaz az építési hely a hátsó telekhatárhoz csatlakozik, hátsó kertet nem kell tartani,. Az épületet a hátsó telekhatárig ki lehet építeni, vagy ha a szomszédos telken már épület található, minimum 3 m távolságot kell tartani. Amennyiben az ily módon elhelyezett építmények közötti távolság kisebb, mint az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság, tűzfalat kell kialakítani, a szemben álló átfedő homlokzat teljes terjedelmében. cb) Ha a kismélységű telek vége a szomszédos telek építési oldalához csatlakozik, az övezetben előírt legnagyobb építménymagasság jelenti a betartandó hátsó kert méretét. cc) Amennyiben a hátsó telekhatárhoz csatlakozó telek is jelen előírások szerinti kisméretű teleknek minősül, minimum 3 m távolságot kell tartani. Amennyiben az ily módon elhelyezett építmények közötti távolság kisebb, mint az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság, tűzfalat kell kialakítani, a szemben álló átfedő homlokzat teljes terjedelmében.

8 7 2.) Lakóházakra telekvéggel forduló telkek (féloldalas utca) beépítés: a) A szemközti épületekre telekvéggel forduló ingatlanok beépítésére külön szabályok vonatkoznak. b) A hátsó telekhatárt egységes építészeti megjelenést eredményező módon kell, az oda kerülő épülettel és azzal együtt megtervezett kerítéssel lezárni. c) A telek mindkét végén elhelyezhető az övezeti előírásoknak megfelelő épület, építmény, kivéve az állattartó épületet és az önálló garázsépületet. Utóbbiak csak a közterületet képező telekhatártól 15 m-nél távolabb helyezhetők el. Az övezetekre vonatkozó általános helyi előírások. 6.. (1) A közterület felöl minden önálló építési telek hátsó kertjének gépjárművel való közvetlen megközelítését biztosítani, kell. Zársorú beépítés esetén az e célra kialakított kocsiáthajtó szabad szélessége és belmagassága legalább 3, 00 méter legyen. (2) Oldalhatáronálló beépítési mód esetében, amennyiben utcára merőleges tetőgerincű épület, épületrész kerül elhelyezésre, az építési vonaltól számított 5 m mélységig, maximum 8, 0 méter épületszélesség alkalmazható. Ettől az előírástól abban az esetben lehet eltekinteni, ha a szóban forgó épületrész tetőlefedése teljes utca oldali kontyolással készül. (azaz magas oromfal nem létesül) Hiba! A könyvjelző nem létezik.a lakó és településközpont vegyes övezetekben létesülő épületeket között meghatározott dőlésszögű tetővel kell megvalósítani. Ez alól kivételt képeznek a manzárd tetővel kialakított épületek 18 o 75 o és a 18 méternél nagyobb fesztávolságot áthidaló tetőszerkezetű magastetős épületek 18 o 45 o közötti tartományban előírt tető hajlásszögükkel. (3) Tetőfedő anyagként csak a helyben hagyományos anyagok és színek alkalmazhatók. Utcai homlokzaton, tájidegen építészeti elemek, anyagok, színezés nem alkalmazható. Ennek értelmében: (a) földszintes épület tetőhéjazatául, (A melléképületek, és a Gip, Gksz övezetekben megvalósuló épületek kivételével, ahol fémlemezfedés is megengedett), csak cserép, pala, vagy (a védett utcák kivételével) bitumenes zsindely alkalmazható. A tetőfedő anyagok színe: sárgásvörös, vörös, barna, vagy sötétszürke. (b) 2 Többszintes épületek esetében, amennyiben a helyi érték- vagy műemlékvédelmi előírások másként nem rendelkeznek, kivételesen az előbbieken kívül, 18 o -45 o közötti dőlésszögű, illetve fémlemezfedés is alkalmazható. Kiegészítő épületrészek (előtető, toronysisak, párkányok) a teljes tetőfelület 20% - át meg nem haladó összfelületű egyedi megformálású tetőfelületek) fémlemezzel történő fedése megengedett.

9 8 (4) Azokban az övezetekben, ahol a szabályozási terv csak oldalhatáron álló beépítést enged meg, saroktelek esetében, és ha a telek szélessége a 18 métert eléri, illetve meghaladja, valamint ha az építési oldal változása miatt az épület a telek egyik oldalkán sem volna a szabályok szerint elhelyezhető, az építési helyen belül, szabadonálló épület elhelyezés is engedélyezhető, az utcában kialakult előkert mélység biztosításával. (5) Oldalhatáron álló beépítés esetén, az épületet az építési oldalt képező telekhatára, vagy attól 0,5-1,0 m közötti úgynevezett csurgótávolságra kell elhelyezni. Amennyiben az előírás szerinti oldalhatáron való épületelhelyezés a szomszédos ingatlanon meglévő épülettől megtartandó építmények közötti legkisebb távolság betartása miatt nem volna lehetséges, akkor az épületet az építési oldalhatárt jelentő telekhatártól távolabb is, de legfeljebb 2,0 távolságra is el lehet helyezni. Nyílás az oldalhatár felöli homlokzaton csak ott létesíthető, ahol a szemközti meglévő épület átfedő homlokzatán nincs nyílás. (6) a.) Az övezeti előírásoknak nem megfelelő helyen lévő épületeket helyben visszaépíteni vagy bővíteni nem szabad. A telek beépítettségénél az ilyen elhelyezkedésű épületeket is számításba kell venni. b.) Ha a szomszéd telkeken 10 évnél régebben szabálytalanul elhelyezett, vagy engedéllyel rendelkező épület vagy épületrész miatt a telek az övezeti előírásoknak megfelelően nem lenne beépíthető, a szomszéd telken egymást átfedő homlokzatok távolsága 2,0 m-re csökkenthető, ha az egymást átfedő homlokzatokon nyílás nem található ill. nem létesül, valamint ha az eresz nem éghető anyagból készül. (7) Amennyiben az oldalhatáron álló beépítésre szabályozott, meglévő változó szélességű építési telek kötelező, utca felöli építési vonalon mért szélessége nem teszi lehetővé egy legalább 6,0 méter szélességű épület elhelyezését, akkor az épületet az övezetben egyébként előírtaktól eltérően, utcától távolabb eső építési vonalon is el lehet helyezni, úgy hogy az elvárható minimális (6,0m) szélességű épület megépíthető legyen. Ha az építési hely szélessége a 6,0 m-t nem éri el, a telek nem beépíthető. (8) Az Lk, Lke, Lf lakóövezetekben és a Vt vegyes övezetekben, telken belül elhelyezhető önálló rendeltetési egységeket egy épületben, vagy egy egységesen megtervezett épülettömegben kell elhelyezni. Ez alól kivételt jelentenek a mindkét végén utcával határos telkek, ahol az utca felöl kötelező épületelhelyezés szabályait betartva, különállóan is elhelyezhető további rendeltetési egységnek (egységeknek) helyet adó épület, valamint az egységes terv alapján egy, vagy több ütemben megépíthető épületegyüttesek. Ez utóbbi épületegyüttesek esetében a beépítés feltételeinek tisztázása érdekében elvi engedélyezési eljárást kell lefolytatni. A rendeltetési egységekhez tartozó egyéb, kiegészítő helyiségek (tárolás, állattartás, a fő rendeltetési egység működtetéséhez kapcsolódó tevékenységek) céljára önálló épületben (melléképületben) is elhelyezhetők a rendeltetési egységet magában foglaló épület mögött, azzal azonos oldalsó építési vonalon.

10 9 Oldalhatáron álló beépítési mód esetén, ha az előírások az építési helyen belül a szabadonálló épület elhelyezést is lehetővé teszik, a melléképületek a tömbben kialakult építési oldalon, vagy a rendeltetési egységet magában foglaló épület mögött (oldalhatáron-, vagy szabadonállóan) is elhelyezhetők. Hiba! A könyvjelző nem létezik.a rendeltetési egységeket magába foglaló épület mögött elhelyezett különálló melléképület építménymagasságának meghatározásakor az övezetben előírt legkisebb értéket (magasságot) nem kell figyelembe venni. (9) Az Lk, Lke, Lf lakóövezetekben a telek utcavonaltól számított 20 méter mélységű része lakó zónának minősül, amelyben állattartó és gazdasági épületet elhelyezni nem lehet. E célra a telek fenti vonalától hátrább lévő része használható. (10) A terepszint alatti építmények elhelyezésének szabályai: a) A terepszint alatti építmények körét az OTÉK fogalom-meghatározás 77. pontja tartalmazza. b) A terepszint alatti építmények közül önálló pince, a terepszint alatti parkoló vagy garázs és nyilvános illemhely kivételével nem építhető. Pince csak az építési helyen belül helyezhető el. c) A településközpont vegyes és az Lk-2, övezetekben, valamint az Lk-3 lakóövezet saroktelkein parkoló és garázs célját szolgáló terepszint alatti építmény az előkert kivételével, az ingatlan teljes területén elhelyezhető. d) Az Lk-3, (a (d) pontban szereplők kivételével), Lk-1 valamint a kertvárosias lakóövezetekben parkoló- és garázs célját szolgáló terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül helyezhető el. (11) Az építmények között biztosítandó legkisebb távolság külön előírása: Ha az építési telek másképpen az övezeti előírások- betartásával egyébként nem lenne beépíthető, vagy ha a szomszédos telken szabálytalanul elhelyezkedő építmény hatósági engedéllyel rendelkezik, vagy 10 évnél régebbi, és a legnagyobb előírt építmény magasság értéke nem haladja meg a 6,0 métert: Akkor a szomszédos telken lévő D és E tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények közötti legkisebb távolság 4 méterre csökkenthető, az alábbi követelmények együttes betartása mellett: a) mindkét építmény egymás felé néző tető héjazata nem éghető, nyílás nélküli legyen b) A szomszédos építmények I-III. tűzállósági fokozatúak legyenek, továbbá nem éghető anyagú falazatot és vakolatrendszert tartalmazzanak. c) A két szomszédos építmény egyikének a másik felé néző homlokzati falában csak a mellékhelyiségek, helyiségenként legfeljebb 1 db 0,40 m 2 nyíló felületű szellőzőablak, szellőzőnyílás lehet. d) Az érintett építmények egyikének tűzterhelése sem haladhatja meg a 800 MJ/m 2 -t.

11 10 A lakóterületek tagozódása 7.. (1) A lakóterületek sajátos építési használatuk és általános jellegük szerint a következő területfelhasználási egységekre tagolódnak: Lk-1 Kisvárosias (fsz+ 1, vagy 2 emeletes, oldalhatáron álló, előkertes) Lk-2 Kisvárosias (fsz, vagy fsz+1 emeletes, oldalhatáron álló, előkert nélküli) Lk-3 Kisvárosias (fsz, vagy fsz+1 emeletes, oldalhatáron álló, előkertes vagy előkert nélküli) Lke-3 I. L A K Ó T E R Ü L E T E K Kertvárosias (általános) Lf-4 Falusias (általános) Lk-1 építési övezet - Kisvárosias lakóterület (fsz+ 1, vagy 2 emeletes, oldalhatáron álló, előkertes) 8.. (1) Az övezetbe a városközpont és a strandfürdő közötti, kisvárosias, kertestársasházas átépítésre szánt, kiemelt jelentőségő lakóterületei tartoznak. (2) Az övezet több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 5,0 és 8,0 méter közötti építmény magasságú épületek (főként lakóépületek) elhelyezésére szolgál. (3) a) Az övezetben elhelyezhető: - Legfeljebb 6 lakásos lakóépületek - A helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, ill. rendeltetési egység. - Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, ill. rendeltetési egység. - A fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények. (gépjármű stb. tároló épület.) b) Az övezetben kivételesen elhelyezhető: - Sportlétesítmény - Igazgatási épület - Szálláshely szolgáltató épület - A terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró kézműipari épület - A terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény. c) Az övezetben nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára, valamint a 3. a) pontban felsorolt kiszolgáló és járulékos épületek önálló épületben, valamint üzemanyagtöltő-állomás. Sorgarázs nem építhető. (4) Az övezet telkeinek beépítése szabadon álló, előkertes.

12 11 (5) Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, az építhető építménymagasság mértékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, a következő táblázat szerint kell meghatározni. Beépítési módja Övezeti jele A z a l a k í t h a t ó t e l e k előírt Területe (m2) Szélessége Mélysége Legnagyobb Beépítettség % min-max építmény magasság Szabadon álló Lk ** 6,0-9,5* * Az utcai homlokzatmagasság nem haladhatja meg az övezetben előírt legnagyobb építménymagasság értékét. **Saroktelek megengedett legnagyobb beépítettsége, teljes közművesítettség megléte esetén 40 % lehet. (6) A telek területének min. 30 %-át zöldfelületként kell kialakítani, melybe a fásított parkolók 25 %-a beszámítható. (sarokteleknél 25 % zöldfelület) (7) Az övezetet teljes közművesítéssel kell ellátni. (8) Az egy lakásra (vagy rendeltetési egységre) jutó telekhányad legalább 150 m 2. Egy rendeltetési egység nettó területébe legfeljebb 120 m 2 számítható be. Lk-2 építési övezet - Kisvárosias lakóterület (fsz, vagy fsz+1 emeletes, oldalhatáron álló) ) 9.. (1) Az övezetbe a belvárosban (a kiskörúton belüli) településközpont- vegyes övezetekbe nem sorolt lakóterületei tartoznak. Azok a lakóterületek, ahol a kisvárosias hangulat és lépték főként emeletes beépítést igényel. (2) Az övezet több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 4,5 és - 6,0 méter közötti építmény magasságú épületek elhelyezésére szolgál. (3) a) Az övezet telkeinek beépítése oldalhatáron álló, válaszható előkertes (az utcában kialakult jellemző mélységű előkert mérettel, mely 3,0m vagy 5,0m) vagy előkert nélküli épület elhelyezéssel. c) A 18 méternél szélesebb telkek, és a saroktelkek esetében az építési helyen belül szabadon álló épület elhelyezés alkalmazása is megengedett. (4) a) Az övezetben elhelyezhető: - Legfeljebb 4 lakásos lakóépület - A helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület ill. rendeltetési egység. - Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, ill. rendeltetési egység. - Igazgatási épület

13 12 - A fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények, melléképületek. (gépjármű stb. tároló épület.) b) Az övezetben kivételesen elhelyezhető: - A terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró kézműipari épület - Szálláshely szolgáltató épület - Legfeljebb 6 lakásos lakóépület c) Az övezetben nem helyezhető el: üzemanyagtöltő-állomás, önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára és sorgarázs. (5) Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, az építhető építménymagasság mértékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, a következő táblázat szerint kell meghatározni. Beépítési módja Oldalhatáron álló Övezeti jele A z a l a k í t h a t ó t e l e k előírt Területe (m2) Szélessége Mélysége Legnagyobb Beépítettség % min-max építmény magasság Lk ** 4,5-6,0*** **Saroktelek megengedett legnagyobb beépítettsége, teljes közművesítettség esetén 55 % lehet. *** Az utcai homlokzatmagasság nem haladhatja meg az övezetben előírt legnagyobb építménymagasság értékét. (6) A telek területének min. 25 %-át zöldfelületként kell kialakítani, melybe a fásított parkolók területe 25 %-értékben számítható be. (7) Az övezetet teljes közművesítéssel kell ellátni. (8) Az egy lakásra (rendeltetési egységre) jutó telekhányad legalább 120 m 2. Egy rendeltetési egységnek legfeljebb 120 m 2 nettó alapterület számítható be. Lk-3 építési övezet - Kisvárosias lakóterület (fsz, vagy fsz+1 emeletes, oldalhatáron álló, előkertes, vagy előkert nélküli) 10.. (1) Az övezetbe a belvárost körülvevő kiskörút külső oldalához csatlakozó, és a városból kivezető forgalmas utak melletti lakóterületek tartoznak. Azok a lakóterületek, ahol a kisvárosias hangulat és lépték megjelenítése a földszintes előkertes épületek mellett, az emeletes, utcavonalon álló épületek létesítését is igényli. (2) Az övezet több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 4,5 és - 6,0 méter közötti építmény magasságú épületek elhelyezésére szolgál.

14 13 (3) a) Az övezet telkeinek beépítése oldalhatáron álló, a kialakult állapothoz igazodva, az építtető által szabadon válaszható módon az adott utcára jellemző mélységű előkerttel, vagy előkert nélküli beépítéssel, illetve a szabályozási tervlapon külön megjelölt utcaszakaszokon kötelező előkert nélküli beépítéssel c) A 18 méternél szélesebb telkek, és a saroktelkek esetében az építési helyen belül szabadonálló épületelhelyezés alkalmazása is megengedett. (4) a) Az övezetben elhelyezhető: - Legfeljebb 4 lakásos lakóépület - A helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, ill. rendeltetési egység. - Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, ill. rendeltetési egység. - Igazgatási épület - A fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények, melléképületek. (gépjármű, stb. tároló épület.) b) Az övezetben kivételesen elhelyezhető: - A terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró kézműipari épület Szálláshely szolgáltató épület c) Az övezetben nem helyezhető el üzemanyagtöltő állomás, önálló parkolóterület és garázs 3,5 t önsúlynál nehezebb és az ilyeneket szállító járművek számára és sorgarázs. (5) 4 Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, az építhető építménymagasság mértékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, a következő táblázat szerint kell meghatározni. Beépítési módja Övezeti jele Területe (m2) A z a l a k í t h a t ó t e l e k előírt Szélessége Mélysége Legnagyobb Beépítettség % min-max építmény magasság Oldalhatáron álló Lk * 6,0** *Saroktelek megengedett legnagyobb beépítettsége, teljes közművesítettség esetén 45 % lehet. ** Az utcai homlokzatmagasság nem haladhatja meg az övezetben előírt legnagyobb építménymagasság értékét. (6) A telek területének min. 25 %-át zöldfelületként kell kialakítani, melybe a fásított parkolók 25 %-a beszámítható. (7) Az övezetet teljes közművesítéssel kell ellátni. (8) Az egy lakásra (vagy rendeltetési egységre) jutó telekhányad legalább 120 m 2. Egy rendletetési egység nettó alapterületébe legfeljebb 120 m 2 számítható be.

15 14 Lke-3 építési övezet Kertvárosias lakóterület 11.. (1) A övezetbe a kiskörút és nagykörút közötti lakóterületek többsége tartozik. Kivételt képeznek azok a lakóterületek, melyeket a szabályozási terv, mint jellemzően kisvárosias beépítésű, illetve ilyen beépítést igénylő területeket a forgalmasabb sugár irányú utak mentén, kisvárosias Lk-3 övezetbe sorolt. (2) Az egy telken megvalósuló, elhelyezhető rendeltetési egységek száma legfeljebb négy. (3) a) Az övezetben elhelyezhető: - legfeljebb négylakásos lakóépület, - a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület - egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület - a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület. b) Az övezetben kivételesen elhelyezhető - legfeljebb hatlakásos lakóépület, (900 m 2 legkisebb telekterület esetén) - a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény, - sportépítmény - a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény. c) Az övezetben nem helyezhető el: - szálláshely szolgáltató épület - a megengedett lakásszámot meg nem haladó férőhelyszámú egyéb kereskedelmi szálláshely épület kivételével, - egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület, - önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. - üzemanyagtöltő-állomás - sorgarázs (4) a) Az övezet telkeinek beépítése oldalhatáron álló, a kialakult állapothoz igazodó, az adott utcára jellemző mélységű előkerttel, illetve a szabályozási tervlapon külön megjelölt utcaszakaszokon előkert nélküli beépítéssel. b) A 18 méternél szélesebb telkek, és a saroktelkek esetében az építési helyen belül szabadonálló épületelhelyezés alkalmazása is megengedett. (5) a) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét - a beépítési mód függvényében - a következő táblázat szerint kell meghatározni. Beépítési módja Övezeti jele A z a l a k í t h a t ó t e l e k Építmény max Legnagyobb építmény Területe Szélessége Mélysége Beépítettség magassága (m2) % Oldalhatáron álló Lke ,5 (6) A telek területének legalább 50 %-át zöldfelületként kell kialakítani. (7) Az egy lakásra (vagy rendeltetési egységre) jutó telekhányad legalább 150 m 2.

16 Lf-4 építési övezet Falusias lakóterület 13.. (1) Az övezetbe a nagykörúton kívüli, a város külső peremén lévő lakóterületek tartoznak. (2) Az övezet maximum 4,5 m-es épületmagasságú legfeljebb 2 lakásos lakóépületek, a mezőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál. (3) a) A falusias lakóterületen elhelyezhető: - Lakóépület, legfeljebb 2 lakással vagy önálló rendeltetési egységgel - Mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény - Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület - Szálláshely szolgáltató épület - A fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények. (gépjármű stb. tároló épület.) b) Az övezetben kivételesen elhelyezhető: - Kézműipari épület - Helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület - Sportépítmény - Üzemanyagtöltő-állomás - A falusias lakóterületen elhelyezhető a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb nem nagyüzemi gazdasági tevékenység céljára szolgáló építmény is. (4) a) Az övezet telkeinek beépítése oldalhatáron álló, az adott utcára, vagy utcaszakaszra jellemző kialakult állapotnak megfelelően előkertes beépítéssel. Az előkert mérete kialakult állapot esetében is legalább 3,0 m. b) A 18 méternél szélesebb telkek, és a saroktelkek esetében az építési helyen belül szabadonálló épületelhelyezés alkalmazása is megengedett. 4 (5) Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, az építhető építménymagasság mértékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, a következő táblázat szerint kell meghatározni. Beépítési módja Övezeti jele A z a l a k í t h a t ó t e l e k Területe (m2) Szélessége Mélysége Legnagyobb Beépítettség % Építmények legnagyobb magasság Oldalhatáron álló** Lf * - 4,5 (6) A telek területének min. 40 %-át zöldfelületként kell kialakítani, melybe a fásított parkolók területe nem számítható be (7)

17 16 II. V E G Y E S T E R Ü L E T E K Általános előírások 14.. (1) Hajdúdorog területén az OTÉK 6.. (3) és 15.. alapján a lakóterületek és intézmények rugalmasabb, vegyesen történő elhelyezésére: Vt : településközpont vegyes terület Vk : központi vegyes terület került kijelölésre, melyeket a szabályozási terv tüntet fel. A Helyi Építési Szabályzat az adottságokat és elvárásokat figyelembe véve, a fenti területeket további övezetekre bontja: Vt-1 Vt-2 Vt-3 Településközpont vegyes terület (fsz+2 emeletes) Településközpont vegyes terület (fsz+1 vagy 2 emeletes) Településközpont vegyes terület (fsz, vagy fsz+1 emeletes) Vk-1 Központi (többszintes) vegyes terület. (2) Az övezetben lévő telkek beépítésének általános helyi szabályai: a) A Vt és Vk-jelű építési övezetekben, a telkenként elhelyezendő személygépkocsi tárolók, parkolók számát, az elhelyezés szabályait, az Oték 42.. előírásainak figyelembe vételével, az Önkormányzat önálló parkolási rendeletben állapítja meg. A személygépjárművek terepszint alatti építményben is elhelyezhetők az előkert kivételével, ahol terepszint alatti építmény és lehajtó nem építhető. b) Utcavonalra előkert nélkül elhelyezett épületeknél, amennyiben az utcára lakás helyiségei néznek, a lakás padlóvonala az utca járdaszintje fölött legalább 0,9 m közötti magasságban helyezendő el. c) A vegyes területeken állattartó épületek nem helyezhetők el. d) A közterület felöl minden önálló telek hátsó kertjének gépjárművel való közvetlen megközelítését biztosítani, kell. Zártsorú beépítés esetén az e célra kialakított kocsiáthajtó szabad szélessége és belmagassága legalább 3,00 méter legyen. e) Az övezet telkeinek beépítése zártsorú- hézagosan zártsorú, előkert nélküli. A kétféle beépítési mód spontán módon (igényekhez igazodó) választhatósága, a fokozatos, vagy utólagos zártsorúsítás érdekében, az épületek kialakítására vonatkozó külön előírások kerültek bevezetésre. - Az utcavonaltól számított legalább 10,0 méter mélységéig, tűzfal létesítése kötelező.

18 17 - Az épület fenti mélységnél hátrább lévő részét az oldalhatáron álló beépítés szabályai szerint kialakítani. - Hézagosan zártsorú beépítés létesítése esetén legalább 4,0 méteres építmény távolság vagy oldalkert biztosítandó. Az oldalkertre néző homlokzaton nyílások is (korlátozás nélkül) létesíthetők, ha annak mérete szabályozott építmény magasság, illetve a 6,0 m-t eléri, vagy meghaladja. f) A meglévő lapostetős épületekre, a meglévő építménymagasság növelése nélkül, abban az esetben is építhető magas tető, ha az épület meglévő magassága nagyobb, mint az övezetben megengedett érték. Vt-1 építési övezet Településközpont vegyes terület - (fsz+2 emeletes) 15.. (1) Az övezet több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra (2) a) Az övezetben elhelyezhető: - Lakóépület - Igazgatási épület - Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület - Egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges. - Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület - Sportépítmény - A fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények. (gépjármű stb. tároló épület.) b) Az övezetben kivételesen elhelyezhető: - Nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény - A meglévő kisgarázsok szabályozási terv szerinti helyre történő átépítése. c) Az övezetben nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára, valamint 2.a) pontban felsorolt kiszolgáló és járulékos épületek önálló épületben és üzemanyagtöltő állomás és új sorgarázs (az átépítendőkön kívül) (3) Az övezet telkeinek beépítése zártsorú- hézagosan zártsorú (előkert nélküli, az utcafronti épületrész tetőgerince az utcavonallal párhuzamos, a szomszédos telkeken elhelyezett épületeket a homlokzattal szervesen összeépített, legalább 3,0 m magas kapuépítmény, homlokzatszerű kerítés köti össze), illetve zártsorú.

19 18 (4) Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, az építhető építménymagasság mértékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, a következő táblázat szerint kell meghatározni. A z a l a k í t h a t ó t e l e k Építmények legnagyobb Legnagyobb magasság Beépítési módja Övezeti jele Területe Szélessége Mélysége Beépítettség (m2) % Zárt- Hézagosan zártsorú Vt ** 9,0-12,0* * Az övezetben, az utcai homlokzatmagasság nem haladhatja meg az övezetben előírt legnagyobb építménymagasság értékét. **Saroktelek megengedett legnagyobb beépítettsége, teljes közművesítettség esetén 75 % lehet. (5) Az övezetet teljes közművesítettséggel kell ellátni. (6) A telek területének legalább 20 %-át, sarokteleken 10 %-át zöldfelületként kell kialakítani, melybe a fásított parkolók területének 25 %-a beszámítható. Vt-2 építési övezet Településközpont vegyes terület - (fsz+1 vagy 2 emeletes) 16.. (1) Az övezet több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra (2) a) Az övezetben elhelyezhető: - Lakóépület - Igazgatási épület - Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület - Egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges. - Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület - Sportépítmény - A fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények. (gépjármű stb. tároló épület.) b) Az övezetben nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára, üzemanyagtöltő-állomás és sorgarázs. (3) Az övezet telkeinek beépítése zártsorú, vagy hézagosan zártsorú, előkert nélküli.

20 19 (4) 4 Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, az építhető építménymagasság mértékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, a következő táblázat szerint kell meghatározni. Beépítési módja Övezeti jele A z a l a k í t h a t ó t e l e k előírt Területe (m2) Szélessége Mélysége Legnagyobb Beépítettsé ge % min-max építmény magasság Zárt- Hézagosan zártsorú Vt ** 5,0-9,5* * Az övezetben, az utcai homlokzatmagasság nem haladhatja meg az övezetben előírt legnagyobb építménymagasság értékét. **Saroktelek megengedett legnagyobb beépítettsége, teljes közművesítettség esetén 75 % lehet. (5) A telek területének legalább 20 %-át, saroktelken 10 %-át zöldfelületként kell kialakítani, melybe a fásított parkolók területe 25 %-ban beszámítható. (6) Az övezetet teljes közművesítettséggel kell ellátni. Vt-3, Vt-3 X építési övezet Településközpont vegyes terület - (fsz, vagy fsz+1 emeletes) 17.. (1) Az övezet több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra (2) a) Az övezetben elhelyezhető: - Lakóépület - Igazgatási épület - Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület - Egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges. - Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület - Sportépítmény - A fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények. (gépjármű stb. tároló épület.) telkenként legfeljebb egy önálló épületben c) Az övezetben nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára, üzemanyagtöltő-állomás és sorgarázs. (3) Az övezetben előírt beépítési mód oldalhatáron álló, a Vt-3 jelű övezetben előkert nélküli, a Vt-3 X jelű övezetben előkertes. (Az előkert mérete 3 méter.)

21 20 (4) Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, az építhető építménymagasság mértékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, a következő táblázat szerint kell meghatározni. Beépítési módja Övezeti jele A z a l a k í t h a t ó Területe (m2) Szélessége t e l e k Mélysége Legnagyobb Beépítettség % előírt min-max építmény magasság Oldalhatáron álló Vt ** 4,5-6,0* Oldalhatáron álló Vt-3 X ** 4,5-6,0* * Az övezetben, az utcai homlokzatmagasság nem haladhatja meg az övezetben előírt legnagyobb építménymagasság értékét. **Saroktelek megengedett legnagyobb beépítettsége, teljes közművesítettség esetén 75 % lehet. (2) A telek területének min. 20 %-át, saroktelken 10 %-át zöldfelületként kell kialakítani, melybe a fásított parkolók területe 25% nagyságban számítható be. (3) Az övezetet teljes közművesítettséggel kell ellátni. Vk-1 építési övezet Központi vegyes terület (1) Az övezet elsősorban a telekigényes oktatási-nevelési létesítmények, valamint központi igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató épületek, elhelyezésére szolgál. (2) a) Az övezetben elhelyezhető: - Igazgatási épület - Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület - Közösségi szórakoztató, kulturális épület - Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület - Sportépítmény - Nem zavaróhatású egyéb gazdasági építmény - A főtevékenységet szolgáló épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások - A fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények. (gépjármű stb. tároló épület.) legfeljebb telkenként egy önálló épületben b) Az övezetben kivételesen elhelyezhető: - az a) pontban nem szereplő lakások, illetve lakóépület. c) Az övezetben nem helyezhető el a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és ilyeneket szállító járművek részére parkoló terület, illetve garázs, valamint állattartó épületek, üzemanyagtöltő állomás és sorgarázs (3) Az övezetben kötelező a teljes közművesítettség.

22 21 (4) Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, az építhető építménymagasság mértékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, a következő táblázat szerint kell meghatározni. Beépítési módja Övezeti jele A z a l a k í t h a t ó Területe (m2) Szélessége t e l e k Mélysége Legnagyobb Beépítettség % Építmények legnagyobb magasság Szabadon álló Vk-1 K** * K*** * A beépítettség mértéke csak ott lehet 50 %, ahol a magasabb szintű előírások ezt lehetővé teszik (iskolák, esetében pl. nem). ** A K méret azt jelenti, hogy az adott telek nem osztható meg. A k*** a telken meglévő legnagyobb építménymagasságot jelenti (a toronyszerű építmények nélkül). I I I. G A Z D A S ÁG I T E R Ü L E T E K Általános előírások 19.. (1) 4 A város területén, elsősorban a gazdasági célú építmények elhelyezésére, Gksz-1 Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület Gip-1 Ipari gazdasági terület került kijelölésre. (2) A telkek beépítésének általános szabályai: a) A szükséges gépjárművek elhelyezését teljes mértékben a saját telken belül kell biztosítani. b) A teljes közművesítettség és a technológiához tartozó ellátó biztonsági rendszerek kialakítása kötelező. c) A védőterületet annak terhére és annak a telkén kell kialakítani, akinek a tevékenysége azt szükségessé teszi. d) Melléképületek és melléképítmények közül csak az üzemeltetéshez szükséges épületek és építmények helyezhetők el. 4 e) Az előkertek Gip-1 építési övezetben 15,0 m, a Gksz-1 építési övezet lakóterület felé néző oldalán 10 méter- máshol 5 méter méretűek, ahol kerítéssel egybeépített legfeljebb 80 m 2 bruttó alapterületű, 3,0 m építménymagasságú kapusépület és gépjármű-parkolóhelyek helyezhetők el. A parkolómezőket fásítani kell. 3 f) Ahol a szabályozási terv a gazdasági terület szélén zajvédő fal, vagy egyenértékű védő zöldterület létesítését írja elő, ott a zajvédő falat (vagy a védő zöldterületet) olyan tulajdonsággal kell megvalósítani, hogy az a gazdasági területen keletkező zajterhelést legalább 15 db értékkel tudja csökkenteni.

23 22 Gksz-1 építési övezet Kereskedelmi, szolgáltató (általános) gazdasági terület 20.. (1) Az övezet kereskedelmi, szolgáltató, elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. (2) a) Az övezetben elhelyezhető: - Mindenfajta, nem jelentősen zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület - A gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, a bruttó szintterület legfeljebb 20 %- án - Igazgatási és iroda épület - Parkolóház, üzemanyagtöltő, szerviz - Sportépítmény b) Az övezetben kivételesen elhelyezhető: - Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület - Egyéb közösségi szórakoztató épület. (3) 4 Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni. Beépítési módja Övezeti jele A z a l a k í t h a t ó Területe (m2) Szélessége t e l e k Mélysége Legnagyobb Beépítettsé ge % Építmények legnagyobb magasság Szabadon álló Gksz ,0 (4) A telkek minimális zöldterületi fedettsége 20 %, melybe a fásított parkolók 25 %-a beszámítható (5) A teljes közművesítettség kötelező Gip-1 építési övezet Ipari gazdasági terület 22.. (1) Az övezet a gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál. Azokéra, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el. (2) Az övezetbe csak környezeti hatás szempontjából semleges (nem különlegesen veszélyes, pl. tűz-, robbanás-, fertőzőveszélyes) üzemek (pl: élelmiszer-, könnyűipar, gépipar, fémipar, építőipar, település-ellátás) helyezhetők el.

24 23 (3) Az ipari gazdasági területen az OTÉK 31.. (2) bekezdésében előírtak figyelembe vételével kivételesen elhelyezhető a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, a bruttó szintterület legfeljebb 15 %-án. (4) Az övezetet teljes közművesítettséggel kell ellátni. (5) 4 Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni. Beépítési módja Övezeti jele A z a l a k í t h a t ó Területe (m2) Szélessége t e l e k Mélysége Legnagyobb Beépítettsé ge % Építmények legnagyobb magasság Szabadon álló Gip ,5 (6) A telek minimális zöldterületi fedettsége 25 %, melybe a fásított parkolók 25 %-a beszámítható I V. K Ü L Ö N L E G E S T E R Ü L E T E K Általános előírások 24.. (1) A város területén az OTÉK 6.. (3) és 24.. alapján azon létesítmények számára melyek különlegességük miatt helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett hatásaitól is védelmet igényelnek, és a jelen szabályzatban eddig felsorolt beépítésre szánt területi, övezeti kategóriákba nem, vagy csak korlátozásokkal tartoznak, különleges besorolású területek lettek kijelölve, a következők szerint a) Kst Strand- gyógyfürdő célú különleges terület b) Ksp Sportolási célú különleges terület c) Kid Idegenforgalmi hasznosítású különleges terület d) Kksz Kereskedelmi, szolgáltató (temetkezéssel kapcsolatos) különleges terület e) Ktem Temető, kegyeleti park különleges terület f) Kkö Közmű- építmény elhelyezésére szolgáló különleges terület g) Kb Bányászati célú különleges terület (homokbánya) h) 4 Kmü Mezőgazdasági üzemi különleges terület

25 24 Kst - jelű övezet Strand és kapcsolódó létesítményei - különleges terület 25.. (1) Az övezet a jelentős területigényű, zöldterületbe-ágyazottan kialakítható intézmények elsősorban: strand, kemping, és kiszolgáló létesítményeinek (üdülőépület, kereskedelmi- vendéglátó- szolgáltató épület, sport- és pihenőépítmények) elhelyezésére szolgál. (2) Az építési engedélyezési terv benyújtását megelőzően elvi építési engedélyezési eljárást kell lebonyolítani az érintett tömböt is tartalmazó helyszínrajzzal, legalább m=1:200 léptékű vázlattervvel és utcaképekkel kell az övezeti előírások betarthatóságát és a környezethez való alkalmazkodást igazolni. Az elvi engedélyezési tervekről az illetékes szakmai tervtanács véleményét be kell szerezni. (3) a) A beépítés módja szabadonálló. b) 2 A legnagyobb beépíthetőség mértéke, a telekterület 40%-a a medencék területe nélkül. c) A strandfürdő területe kialakult, nem felosztható, de a szabályozási tervvel összhangban bővíthető. d) A létesíthető maximális építménymagasság 12,5 méter. (4) Az övezetet teljes közművesítettséggel kell ellátni. Ksp - jelű övezet Sportolási célú különleges terület 26.. (1) Az övezet a jelentős területigényű, zöldterületbe-ágyazottan kialakítható sportterületek elhelyezésére szolgál. Az övezet elsősorban sportpálya, lovarda, parkoló, idegenforgalomhoz kapcsolódó létesítmények (szálláshely, kulturális-, vendéglátó-, kereskedelmi épületek) elhelyezésére szolgál. (2) Az építési engedélyes terv benyújtását megelőzően elvi engedélyezési eljárást kell lebonyolítani, szükség esetén az elvi engedélyes tervekről az illetékes szakmai tervtanács véleményének beszerzése is előírható. (3) a) A beépítés módja szabadonálló. b) A legnagyobb beépíthetőség mértéke, a telekterület 15 %-a. e) Az alakítható legkisebb telekterület kialakult, nem felosztható, de a szabályozási tervvel összhangban bővíthető. f) A létesíthető maximális építménymagasság 12,5 méter. (4) A terepszint alatti építmények közül pinceszint, az építési helyen belül a beépítési százalékot meg nem haladó mértékben építhető. Önállóan, épület nélkül nem építhető. (5) Az övezetet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni.