Ismeretek az Európai Unióról TARTALOMJEGYZÉK AZ EURÓPAI UNIÓ TÖRTÉNETE... 2

Átírás

1 TARTALOMJEGYZÉK AZ EURÓPAI UNIÓ TÖRTÉNETE... 2 AZ EURÓPAI UNIÓ HÁROM PILLÉRE... 4 AZ ELSŐ PILLÉR: AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK... 4 MÁSODIK PILLÉR: A KÖZÖS KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKA... 5 HARMADIK PILLÉR: BEL- ÉS IGAZSÁGÜGYEK... 5 AZ EURÓPAI UNIÓ SZERVEZETI EGYSÉGÉT BIZTOSÍTÓ ALAPDOKUMENTUMOK... 6 RÓMAI SZERZŐDÉSEK (EURATOM ÉS EGK)... 6 MAASTRICHTI SZERZŐDÉS... 7 SCHENGENI EGYEZMÉNY... 8 AMSZTERDAMI SZERZŐDÉS... 9 NIZZAI SZERZŐDÉS LAEKENI NYILATKOZAT KOPPENHÁGAI CSÚCS ZÁRÓNYILATKOZAT AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS MAGYARORSZÁG AZ EU ÉS MAGYARORSZÁG VISZONYA NAPJAINKIG - KRONOLÓGIA MAGYARORSZÁG - EU TÁRSULÁSI HÁTTÉR AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG 2002-ES ORSZÁGJELENTÉSE MAGYARORSZÁGRÓL KÉPZÉSI, OKTATÁSI LEHETŐSÉGEK AZ EURÓPAI UNIÓBAN SOCRATES: PARTNERSÉG AZ OKTATÁS TERÜLETÉN COMENIUS: PARTNERSÉG AZ ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPISKOLAI OKTATÁSBAN ERASMUS: FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK KÖZÖTTI PARTNERSÉG, HALLGATÓI MOBILITÁS ( ) ÖSSZEFOGLALÁS

2 Az Európai Unió Története Az Európai Unió az európai kontinens 15 országának (Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svédország) "gazdasági és szociális társulása". Lakosainak száma 374 millió. Ennek a társulásnak az a küldetése, hogy bővüljön. Eddig 10 közép- és kelet-európai ország, Málta, Ciprus és Törökország nyújtotta be jelentkezési kérelmét. A tartós béke megteremtésének vágyával létrejövő európai integráció a második világháború után vált valósággá május 9-én Robert Schuman francia külügyminiszter - Jean Monnet tervezéssel megbízott szakértő ötlete alapján - történelmi nyilatkozatában javasolja Franciaország és Németország szén- és acéltermelésének egyesítését más európai országok felé is nyitott szervezet keretein belül. Négy másik ország válaszol a felhívásra. Így Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország és Olaszország létrehozza az első európai közösséget, az Európai Szén- és Acélközösséget ben a fenti hat ország elhatározza, hogy közös piacot hoz létre, és aláírja az Európai Gazdasági Közösséget (EGK) létrehozó Római Szerződéseket. Kilenc ország csatlakozik hozzájuk: 1973-ban Anglia, Dánia és Írország, 1981-ben Görögország, 1986-ban Portugália és Spanyolország, 1995-ben Ausztria, Finnország és Svédország. Az 1992-es Maastrichti Szerződés alapján az EGK-ból három pilléren nyugvó Európai Unió lesz: -az első pillér - melyet az Európai Közösségek alkotnak - lehetővé teszi, hogy a közösségi intézmények 17 területen (egységes belső piac, közlekedés, piaci verseny, egységes valuta, munkaügy, oktatás, kultúra, egészségügy, fogyasztás, kutatás, környezetvédelem, mezőgazdaság stb.) együtt intézzék a közös politikát a gazdasági és szociális kohézió erősítése céljából; -a második pillér lehetővé teszi a tagországok számára, hogy közösen lépjenek fel a kül- és biztonságpolitika terén; -a harmadik pillér lehetővé teszi, hogy a 15 tagország rendőri és bírósági szervei együttműködjenek a belső biztonság megerősítése érdekében. Az október 2-án aláírt és május 1-jén életbe lépő Amszterdami Szerződés előrelépést jelent az állampolgárok jogainak (nevezetesen az alapvető jogok), a biztonsági és igazságügyi együttműködés (a Schengeni Egyezmény joganyagának Európai Unióba integrálásával), a közös kül- és biztonságpolitika (létrehozva e politika fő képviselői tisztségét), valamint a demokrácia megerősítése területén. Valójában egyre kevesebb kérdésben van szükség a tagállamok egyhangú szavazatára az Európai Unió Tanácsában, az Európai Parlamentnek pedig megnőtt a szerepe a döntéshozatalban. Az Amszterdami Szerződés fokozza a fogyasztók védelmét, célul tűzi ki a környezetvédelem tartós és alapos fejlesztését, a munkaüggyel új hatáskört rendel az Európai Unióhoz, megerősíti az esélyegyenlőségre és a kirekesztés elleni küzdelemre vonatkozó szociálpolitikát. Az Európai Unió célkitűzései -egy szorosabb Unió alapjainak létrehozása az európai népek között, a béke megőrzése, törekvés a politikai egységre. -közös fellépéssel a gazdasági és szociális fejlődés biztosítása: belső európai piac megteremtése, a szociális kohézió megerősítése. 2

3 Eredeti nemzetközi szervezet Az Európai Unió integrációs modelljénél fogva különbözik a többi nemzetközi szervezettől. Ez a modell túllép az államok közötti hagyományos együttműködésen: a tagországok jogköreik egy részét közösségi szintre bízták. Így a nemzeti, regionális és helyi jogkörök mellett létezik demokratikus és független intézményeken alapuló európai jogkör. Olyan területek tartoznak ide, melyeken a közös cselekvést hatékonyabbnak bizonyul, mint az államok egymástól elkülönült fellépése (ez a szubszidiaritás alapelve). Ilyen területek: az egységes belső piac a személyek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad áramlásának érdekében, mezőgazdaság, egységes valuta, gazdasági és társadalmi kohézió, környezetvédelem, kutatás stb. Az Európai Uniónak saját közösségi intézményei vannak: -Európai Tanács (állam-, és kormányfok); - Európai Unió (minisztereinek) Tanácsa; -Európai Parlament, melynek tagjait az állampolgárok általános választáson, közvetlenül választják meg; -Európai Bizottság; -Európai Számvevőszék; -Gazdasági és Szociális Bizottság; -Régiók Tanácsa; -Ombudsman. Az Európai Uniót jelképekkel azonosítják: -zászló: a kék alapon tizenkét csillag Európa népeit jelképezi. A kör alakú elrendezés pedig az egység szimbóluma. A változatlan 12 csillag a tökéletesség jelképe és nem a tagországok számát jelzi; - himnusz: az Örömóda, Ludwig van Beethoven IX. szimfóniájából a negyedik tétel bevezető része; - ünnep: május 9., Európa Nap a Schuman - nyilatkozat emlékére; -egységes valuta: euró. Az Európai Unió együttműködése más európai szervezetekkel. Európa Tanács; ezt a kormányközi szervezetet 1949-ben hozták létre, székhelye Strasbourgban van. Feladata az emberi jogok és a demokrácia védelme, valamint az európai kulturális identitás értékének emelése. Ez a szervezet hozta létre az Emberi Jogok Európai Konvencióját. Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) 1960-ban hozták létre, ma Izland, Lichtenstein, Norvégia és Svájc a tagjai. A szervezet a tagok közti kereskedelmet támogatja. Európai Gazdasági Térség (EEA) 1994-ben hozták létre, az Európai Unió 15 tagállamát kapcsolja össze az EFTA országokkal (Svájcot kivéve). Megállapodásuk értelmében az Unió megnyitja belső piacát az EFTA országok előtt és felkészíti őket egy esetleges európai uniós csatlakozáshoz. 3

4 Az Európai Unió három pillére Az Európai Unió ma számos területen él a tagországok által ráruházott hatalommal. Mindenekelőtt a közös piacon és az agrárpolitikában, de kompetenciája kiterjed a kultúrára, az oktatásra, a környezetvédelemre stb. A Maastrichti Szerződés az Európai Uniót három pillérre helyezte a különböző döntési folyamatok és a "közösséggé válás" különböző fokai szerint. Ezért beszélhettünk erősen integrált politikáról, melynek esetében a döntés a közösségi intézmények kezében van (ilyen például a közös agrárpolitika), és kis mértékben integrált politikáról, melynek esetében a tagországok nem ruházták át minden jogosultságukat (közegészségügy, transz-európai hálózatok stb.) és végül beszélhetünk kormányközi politikáról. Ilyen a közös kül- és biztonságpolitika valamint a bel- és igazságügyi együttműködés, melyekben a tagországok megőrzik szuverenitásukat. A fenti politikák mindegyikében különbözőek a döntési módok: a közös kül- és biztonságpolitika terén az Európai Parlamentnek konzultációs joga van, míg az uniós költségvetést elvetheti; a bel- és igazságügyi kérdésekben az Európai Unió Tanácsának egyhangú szavazata szükséges, míg az áruk szabad mozgásának ügyében elég a többségi szavazat. Az Európai Unió minden esetben a szubszidiaritás elvét tartja szem előtt: csak akkor avatkozik be, amikor a közös fellépés vitathatatlanul hatékonyabbnak bizonyul, mint egy vagy kél tagország egyéni akciója. Az első pillért az Európai Közösségek alkotják (Európai Gazdasági Közösség, Európai Szén- és Acélközösség, Euratom), ez 17 területet ölel fel, melyek a közösségi intézmények hatáskörébe tartoznak. A második pillért a közös kül- és biztonságpolitikai akciók alkotják. Ez alapvetően kormányközi együttműködés, melyhez az Európai Bizottság is hozzájárul, az Európai Parlamenttel pedig egyeztetni kell. A harmadik pillér a bel- és igazságügy, ami ugyancsak kormányközi együttműködés eredménye. Az első pillér: az európai közösségek Az első pillérhez tartozik minden, közösségi intézménynek és eljárásnak alárendelt politika: az Európai Bizottság javaslatot tesz, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament döntést hoz, jogvita esetén az Európai Bíróság illetékes. A Közösségnek 17 területen van eljárási joga: az áruk szabad áramlása, mezőgazdaság, a személyek, a szolgáltatásuk és a tőke szabad áramlása. közlekedés, piaci verseny, adóügy és jogharmonizáció, gazdasági és pénzügyi politika, közös kereskedelempolitika, szociális politika, oktatás, szakképzés, fiatalok helyzete, kultúra, közegészségügy, fogyasztóvédelem, transzeurópai hálózatok, ipar, kohézió, technológiai kutatás és fejlesztés, környezetvédelem és fejlesztés terén. A nemzeti hatáskör átruházásának mértéke közösségi hatáskörre a közösséggé válás vagy integráció fokmérője, ami területenként változó. Erősen integrált politika: Közös agrárpolitika (CAP): a közösségi költségvetés közel 44%-át teszi ki. Közös kereskedelempolitika: amikor az Európai Bizottság a kereskedelmi világszervezettel (WTO) tárgyal, akkor az Európai Unió Tanácsának megbízásából az Európai Unió nevében tárgyal. Közös közlekedéspolitika: technikai és szociális harmonizáció, piaci verseny, közszolgálat, stb.; Pénzügyi politika: január 1-től az Európai Központ Bank (ECB) vezette egységes pénzügyi politika a nemzeti politikák helyébe lépett. Például a rövid lejáratú kamatlábakat ezentúl az ECR határozza meg és nem a tagországok központi bankjai. Kevésbé integrált politikák: A gazdasági és társadalmi kohéziós politika, amely csökkenti az Európai Unió küli7nbüzb területei közötti egyenlőtlenségeket, széleskörű együttműködés keretében zajlik a tagországok és az Európai Unió 4

5 között. A célkitűzéseket közösségi szinten rögzítik. Az oktatás, a kultúra, a szakképzés, a kutatás, az egészségügy, a társadalombiztosítás és a munkaügy terén minden ország megőrzi autonómiáját. Ezeken a területeken az Európai Unió minimális követelményeket támaszt, a tagországok eldönthetik, hogy szigorúbb normákat alkalmaznak-e. Az EU ösztönzi a nemzetek közötti együttműködést, népszerűsíti a fejlesztést és az eszmecserét. Az oktatás terén az Európai Unió arra biztatja az iskolákat és az egyetemeket, hogy olyan programokat hozzanak létre, melyek a fiatalok számára lehetővé teszik, hogy tanulmányaik egy részét egy másik országban végezzék. A nemzeti oktatási programok tartalmába azonban nem szól bele. Munkaügy terén az Amszterdami Szerződés új fejezetet írt, melynek lényege, hogy a tagországok -hatékonyságuk növelése érdekében - hangolják össze munkaügyi politikáikat. A nemzeti munkaügyi tervezetet azonban minden tagország maga dolgozza ki. Második pillér: a közös kül- és biztonságpolitika 1992-ben a Maastrichti Szerződés létrehozza az Európai Unió második pillérét jelentő közös kül- és biztonságpolitikát. Ennek célja a béke fenntartása és a nemzetközi biztonság megerősítése a tagországok közötti rendszeres kormányközi együttműködés bevezetésével. Közös fellépést foganatosít (pl. humanitárius segélyszállítmány Bosznia-Hercegovinának, Mostar város közigazgatása, középeurópai stabilitási egyezmény). A döntéseket az Európai Unió Tanácsában ülésező külügyminiszterek egyhangúan hozzák, a kiegészítő akciók ügyében minősített többséggel döntenek. Az Amszterdami Szerződés ezen felül közös akciókat és stratégiákat irányoz elő, melyek ügyében a Tanács minősített többséggel dönt (vétójoga vagy tartózkodási lehetősége van annak a tagországnak, amelyik úgy véli, hogy alapvető érdekeit sérti a döntés). Harmadik pillér: bel- és igazságügyek A Maastrichti Szerződés által létrehozott és az Amszterdami Szerződés által módosított harmadik pillér (bel- és igazságügyek) a közös érdekű területeken kormányközi együttműködést vezet be az Európai Unió tagországai között: a személyek ellenőrzése az Unió külső határain: bevándorlás, menedékjog, vízumok, stb.; küzdelem a nemzetközi bűnözés ellen: drogkereskedelem, terrorizmus; bírósági együttműködés polgári-, büntető- és vámügyekben. A második pillérhez hasonlóan ez is lényegében kormányközi együttműködésen alapul. Az Amszterdami Szerződés bevezeti a megerősített együttműködés fogalmát. A megerősített együttműködés - a pillérek saját eljárásaihoz alkalmazkodva - lehetővé teszi, hogy azok az országok, amelyek kívánják, előrehaladottabb intézkedéseket hozzanak. A tagországok azonban fontos nemzeti érdekből szembehelyezkedhetnek másokkal való együttműködéssel. Az október 15-én tartott rendkívüli Tamperei Csúcson az Európai Tanács felkérte a Bizottságot egy munkaterv kidolgozására, melyben felsorolja, mit kell teljesíteniük a tagországoknak az elkövetkezendő években a bel- és igazságügyi együttműködés továbbfejlesztése érdekében. Hasznos cím: Az Európai Unió tevékenysége - Forrás: Európai Tájékoztatási központ 5

6 Az Európai Unió szervezeti egységét biztosító alapdokumentumok Római szerződések (Euratom és EGK) A szerződéssel megalkották az ESZAK tagállamai az Európai Gazdasági Közösséget és az Európai Atomenergia Közösséget. A dokumentumban lefektették az integráció alapjait is, az intézményrendszert és a közös piac létrehozásának szándékát. A Római Szerződés, ill. pontosabb megfogalmazásban a Római Szerződések tulajdonképpen a mai Európai Unió alapító dokumentumaiként tekinthetőek. A II. világháború konfliktusait maguk mögött hagyó nyugat-európai országok ezekben fejezték ki konkrét formában szándékukat a békés együttműködésre gazdaságaik közös fejlesztése és a politikai stabilitás jegyében. Az európai integráció első fontos lépését az 1950 május 9-i Schuman Nyilatkozat jelentette, amely elvezetett az Európai Szén és Acélközösség (ESZAK) létrehozásához 1952-ben. Ez a nemzetközi együttműködés egyértelmű gazdasági alapokon nyugodott, de alapvető politikai célja az évszázadok óta rivalizáló Franciaország és Németország közös érdekeinek erősítése, világos intézményi keretek közé terelése volt. E két ország mellett a Benelux-államok és Olaszország csatlakozott a szervezethez. Az ESZAK tagállamai az 1955-ös messinai találkozón döntöttek az integráció továbbfejlesztéséről. Tervük az ún. Spaak-jelentésen alapult, amely egyrészt egy gazdasági közösség, másrészt egy az atomenergia békés hasznosítását megvalósító unió létrehozására irányult. Mintegy másfél évnyi tárgyalás eredményeképpen a Hatok (Belgium, Franciaország, Németország, Olaszország, Luxemburg és Hollandia) március 25-én írták alá a Római Szerződést, amely formailag két különálló, de egyszerre aláírt szerződéssel megalakította az Európai Gazdasági Közösséget (EGK) és az Európai Atomenergia Közösséget (Euratom). Az EGK-szerződés rögzítette a közös piac létrehozásának szándékát és alapelveit, ez tartalmazta a "négy szabadság": a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlásának gondolatát. Rendelkezett a közös piac megteremtéséhez és működtetéséhez szükséges fő intézményeikől is: a Tanácsról, a Bizottságról, az Európai Parlament elődjéről; a Közgyűlésről, valamint a szerződések betartását felügyelő Európai Bíróságról. Az Euratom a nukleáris energia békés célú felhasználásának fejlesztését tűzte ki célul július 1-jén lépett életbe az a szerződés, amely egyesítette a három alapító szerződés, az ESZAK, az EGK és az Euratom intézményeit. Ettől kezdve változott az európai integrációs szervezet elnevezése Európai Közösségekre (EK). 6

7 Maastrichti Szerződés A Maastrichti Szerződés az 1957-es római szerződések legátfogóbb reformja. A szerződés kimondja, hogy az EU három pilléren (közös intézményrendszer, közös kül- és belpolitika, igazságügyi együttműködés) nyugszik. A maastrichti dokumentum kihangsúlyozza a szubszidiaritás elvének fontosságát. Az 1992 februárjában Maastrichtban aláírt szerződés a római szerződési rendszer eddigi legátfogóbb reformját tartalmazta, és létrehozta az Európai Uniót (EU). Az EU a szerződés értelmében három pilléren nyugszik. Az első, un. "közösségi" pillérbe tartozik az eredeti EK, illetve ennek új fejleményei, a második és a harmadik pillér pedig kormányközi jellegű együttműködés keretei között létrehozta a közös kül- és biztonságpolitikát, valamint a bel- és igazságügyi politikát. A szerződés a tagállami ratifikációkat (a nemzeti parlamentek jóváhagyását) követően november 1-jén lépett hatályba. A szerződés célja - többek között - az európai integráció új szintre emelése: az intézmények munkájában a hatékonyság és a demokrácia erősítése; a nemzetgazdaságok egymáshoz közelítése; a belső piac megvalósítása; az uniós állampolgárság létrehozása; az állampolgárok szabad mozgásának biztosítása, biztonságuk egyidejű garantálásával. Az EGK-t létrehozó szerződés kibővült a gazdasági és monetáris unió létrehozásának tervével, további közösségi politikákkal (pl. közös kül- és biztonságpolitika), illetve a már meglévők megerősítésével (szociálpolitika, szakképzés, ifjúságpolitika, kultúra, egészségügy, fogyasztóvédelem, transzeurópai hálózatok, iparpolitika, gazdasági és szociális kohézió, kutatás- és technológiafejlesztés, környezetvédelem). A bel- és igazságügyi együttműködés többek között kiterjedt a menekültügyi és bevándorlási politikára, a kábítószer-csempészet és a terrorizmus elleni harcra. Módosították az ESZAK és az Euratom szerződéseket is. A módosítások hangsúlyozták a tagállamok nemzeti önazonosságának tiszteletben tartását, az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok melletti elkötelezettséget, továbbá a szubszidiaritás elvének az alkalmazását. Ennek értelmében a polgárokat legközvetlenebbül érintő döntéseket nem központilag, hanem a lehető legalacsonyabb szinten, a polgárokhoz legközelebbi fórumon kell meghozni. A Maastrichti Szerződés módosította a döntéshozatali eljárásokat is. A módosító rendelkezések a döntéshozatal minél demokratikusabbá, hatékonyabbá és egyszerűbbé tételére törekedtek. Az első cél érdekében megnövelték az Európai Parlament szerepét a döntéshozatali eljárásban. A második érdekében csökkentették azoknak a területeknek a számát, ahol a Tanácsban az összes tagország jóváhagyására szükség volt. A módosítás eredményeképpen egyre több területen vezették be a minősített többségi szavazási eljárást, amely egyértelműen nagyobb rugalmasságot eredményezett. 7

8 Schengeni egyezmény A schengeni egyezmény a tagállamok egymás iránti politikai bizalmán alapul, az Európai Közösségek legszorosabban együttműködő tagállamai hozták létre. Céljuk az volt, hogy mélyülő politikai és szélesülő gazdasági együttműködésüket bővítsék a belső határok folyamatos megszüntetésével. A Schengeni Egyezmények (I-II) rendszerét eredetileg az Európai Közösségek legszorosabban együtműködő tagállamai hozták létre ben a Benelux-államok, Franciaország és Németország kötötte meg az első megállapodást egy luxemburgi kisvárosban, Schengenben. Ennek végrehajtására hozták létre 1990-ben magát az egyezményt, amelyhez később Dánia, Ausztria, Finnország, Görögország, Olaszország, Spanyolország, Svédország és Portugália is csatlakozott. Céljuk az volt, hogy elmélyülő politikai és gazdasági együttműködésüket a belső határok folyamatos megszüntetésével is kibővítsék. Ennek megfelelően fokozatosan leépítik a belső határokat, felszámolják a határellenőrzést, hogy gyorsabb és szabadabb legyen a tagállamok közötti átjárás. Az egyezmény alapvetően a résztvevők egymás iránti politikai bizalmán alapul. Feltételezi, hogy társadalmi és jogrendszerük hasonló, s gazdasági fejlettségük is közel azonos szinten áll. A teljes rendszer mára magában foglalja az EU-tagállamok többségét, s kapcsolódik az észak-európai országok egy részéhez is (EU 15 + Norvégia + Izland, azaz az Európai Gazdasági Térség tagjai.) A schengeni rendszer alapját egy számítógépes adatbázis képezi, mely tartalmaz minden adatot, nyilvántartja a körözött bűnözőket, a lopott gépkocsikat, a vízumköteles államokat, az összes lényeges adatot, ami segít megelőzni, hogy illetéktelen személyek beléphessenek az Unió területére, és segítségére van a rendőrségnek, hogy hatékonyabban végezhesse a munkáját. A Magyarország és az EU közötti tárgyalásoknak fontos kérdése volt a schengeni "acquis" átvétele, azaz, hogy a csatlakozást követően miként tud majd Magyarország beilleszkedni a rendszerbe. Az elért megállapodás eredményeként a határátlépés könnyebbé válik majd a jelenlegi helyzethez képest. Néhány évre azonban szükség lesz addig, amíg a schengeni rendszerbe integrálódhatunk, vagyis véglegesen megszűnik a belső határellenőrzés. Ennek alapvető oka, hogy várhatóan 2006-ra történik meg a Schengeni Információs Rendszer (SIS-II.) működéséhez szükséges informatikai hálózat teljes kiépítése. 8

9 Amszterdami szerződés Az 1997-es Amszterdami szerződés az európai integráció továbbmélyítését szolgálta. Közösségi politikává vált a vízumpolitika, a menekültügy, az EU külső határainak ellenőrzése, a bevándorlás és az együttműködés polgári jogi kérdésekben. Önálló fejezetet kapott a foglalkoztatás, ez lett az Európai Szociális Charta. A közös kül- és belpolitika főképviselője lett az EU "külügyminisztere". Az Amszterdami Szerződés az integráció mélyítését, továbbfejlesztését szolgálta. A szerződést előkészítő kormányközi konferencia (az 1996-os IGC) keretében zajló tagállamok közötti tárgyalások során kiemelt figyelmet fordítottak az Európai Unió külpolitikai mozgásterének növelésére; a bel- és igazságügyi együttműködés hatékonyabbá tételére; a döntéshozatal demokratikus jellegének erősítésére; az ún. átláthatóság (transzparencia) és a polgárközeliség növelésére; valamint a közösségi döntéshozatali mechanizmus rugalmasabbá tételére. A szerződés megerősítette az Unió alapelveit, és ezek betartását a tagság előfeltételévé tette. Az Amszterdami Szerződést október 2-án írták alá és május 1-jén lépett hatályba. A Szerződés a "szabadság, biztonság és jog térsége" címén a Schengeni Egyezmény egy részét átemelte a harmadik pillérből az első pillérbe, ezáltal közösségi politikává vált a vízumpolitika, a menekültügy, az EU külső határainak ellenőrzése, a bevándorlás és az együttműködés polgári jogi kérdésekben. Az Unió állampolgárait érintő változtatások közül a legnagyobb jelentőségű az önálló foglalkoztatási fejezet, illetve az Európai Szociális Charta rögzítése. Az EU uniós polgárokat közvetlenül érintő kérdések zömét a minősített többségi szavazás és az Európai Parlamenttel közös döntéshozatali eljárás keretébe vonták. A szubszidiaritásról külön jegyzőkönyvet csatoltak a szerződéshez. A közös kül- és biztonságpolitika (CFSP) hatékonyabbá vált a konstruktív tartózkodás bevezetésével, mert így lehetőség nyílt arra, hogy egyes tagállamok tartózkodása mellett is megszavazhatóak és végrehajthatóak legyenek a tervezett közös külpolitikai fellépések. Fontos újdonság volt a CFSP Fő Képviselői poszt létrehozása, amelynek célja az egységes EU külpolitika megjelenítése és képviselete volt. Ezzel párhuzamosan az EU "elnökségi trojka" összetétele is változott: a soros, az azt megelőző és az azt követő elnökből álló "triumvirátus" helyébe az aktuális elnökség, a Bizottság képviselője és a CFSP Fő Képviselő hármasa lépett. A jó néhány területen történt előrelépés ellenére azonban Amszterdamban még nem sikerült teljes mértékben megoldani a tárgyalás sorozat eredeti célját, vagyis a bővítéshez szükséges intézményi reformok végleges meghatározását. Éppen ezért a szerződéshez csatolt jegyzőkönyv értelmében egy évvel az Európai Unió taglétszámának 20 fölé emelkedése előtt új kormányközi konferenciát kellett összehívni az intézmények összetételének és működésének átfogó felülvizsgálatára. Erre a tárgyalás sorozatra végül 2000 folyamán került sor. 9

10 Nizzai szerződés A Nizzai Szerződés egy új szakasz kezdetét jelenti az Európai Unió bővítésére való felkészülésében, amelynek célja a közép- és kelet-európai, a mediterrán és a balti államok befogadása. A Nizzai Európai Tanács 2000 decemberében zárta le azt a még februárban kezdődött intézményi kormányközi konferenciát, amelynek fő célja a bővítéshez szükséges intézményi reformok meghozatala volt. A 2001 februárjában aláírt, és 2003 február 1-én hatályba lépett Nizzai Szerződés megnyitotta az utat az Unió eddigi legnagyobb bővítéséhez, így új szakasz kezdetét jelentette, mivel elhárultak az új tagok felvételének intézményi jellegű akadályai. Az alapvető kérdés az volt, hogyan tud az Európai Unió továbbra is hatékonyan működni csaknem kétszer annyi tagállammal? Nizzában, illetve az ezt megelőző tárgyalás sorozaton a legélesebb viták a tanácsi szavazati arányok újrarendezéséről folytak. A szerződésben végül egy meglehetősen összetett megoldást rögzítettek, amelynek értelmében a tagországok mérete mellett népességüket is figyelembe veszik. Összességben ez lehetővé teszi, hogy valamennyi új és régi tag megfelelően tudja érvényesíteni érdekeit. Bizonyos tekintetben növekedett ugyan a nagyobb népességű államok mozgástere, de a kis és a közepes méretű tagállamok pozíciója továbbra is lényegesen kedvezőbb mint amit pusztán a lakosságuk száma indokolna. Nagyon fontos kérdés volt az Európai Bizottság összetétele is a bővítést követően. Nizzában úgy döntöttek, hogy 2005-től az EU 27 tagra való kibővüléséig, minden tagország egy biztost jelölhet a Bizottság Kollégiumába. A koppenhágai Európai Tanács 2002 decemberében 2005-ről 2004 november 1-re hozta előre az új rendszer hatályba lépését. A feltehetően 2004 május 1-én bekövetkező csatlakozástól novemberig átmeneti rezsim lesz életben, de ez is lehetővé teszi valamennyi új tag számára 1-1 biztos jelölését. A 27-es taglétszámot meghaladó Unióban érvényesülő rendszerről feltehetően a most folyó Európai Konvent, illetve az ezt követő újabb intézményi kormányközi konferencia hoz majd döntést. A korábbi szerződésekhez hasonlóan, most is módosításra került a döntéshozatali eljárás a rugalmasság és praktikusság jegyében. A Nizzai Szerződés mintegy 30 új cikkelyre terjesztette ki a minősített többségi szavazást. 10

11 Laekeni Nyilatkozat A Laekeni Nyilatkozat értelmében az Európai Uniónak sokkal demokratikusabbnak, átláthatóbbnak és sokkal eredményesebbnek kell lennie. A nyilatkozat rendelkezik továbbá az alkotmányozó nemzetgyűlés, a Konvent összehívásáról. Az Európai Unió állam-és kormányfői hosszas előkészületek után a belgiumi Laekenben ültek össze december én, hogy stratégiai iránymutatást adjanak az Uniónak. Az Európai Tanács konklúzióihoz kapcsolódva fogalmazták meg a legfontosabb célkitűzéseket, amelyek Laekeni Nyilatkozat néven váltak ismertté. A Nyilatkozat három részre tagolódik. Az első az EU kihívásainak kettős természetét vizsgálja. Idesorolandó az intézményrendszer relatív merevsége, a regionális érdekek nem megfelelő érvényesítése. A 2001 szeptemberi New York-i terrortámadás felerősítette azt az igényt, hogy Európa stabilizáló erőként jelenjen meg a világpolitikában. Több olyan terület elkülöníthető ezekkel külön alfejezet foglalkozik -, amelyekben az emberek eredményesebb intézkedéseket várnának, ilyen például a munkanélküliség, a növekvő szegénység és a szociális kirekesztettség elleni küzdelem. Erősödött az igény az EU markánsabb szerepvállalására az igazság és biztonság, valamint a határ menti bűnözés terén. A migrációs hullámok ellenőrzése és a menekültek problémájának kezelése szintén kiemelt fontosságot kapott. A dokumentum második része foglalkozik azokkal a témákkal, amelyekre a következő intézményi kormányközi konferenciának, illetve az Európai Konventnek kell javaslatokat kidolgoznia. Ennek értelmében az Uniónak még demokratikusabbnak, átláthatóbbnak és eredményesebbnek kell lennie. Három alapvető kihívással kell szembenézni: hogyan lehet közelebb vinni a polgárokat, különösképpen a fiatalokat az EU -hoz és az európai intézményekhez; hogyan szerveződjék az európai politika egy kibővült Európában; illetve hogyan válhatna az Európai Unió stabilizáló erővé a sokpólusú új világmodellben. Külön alfejezet foglalkozik a kidolgozásra váró európai alkotmánnyal, amely összehívta az Európa jövőjével foglalkozó Konventet. Ennek elnöke Valéry Giscard d'estaing, alelnökei Giuliano Amato és Jean-Luc Dehaene, tagjai a tagállami kormányok 1-1, a nemzeti parlamentek 2-2, az Európai Parlament 16 képviselője és az Európai Bizottság 2 tagja. Az Európai Konvent fő feladata az Európai Unió intézményi reformjának előkészítése. Ez magában foglalja az Unió és tagállamai közötti hatásköri rend, illetve feladatmegosztás egyszerűsítését és átláthatóvá tételét, az Unió eszközrendszerének egyszerűsítését, valamint a demokratikus legitimitás növelését. A Konvent munkájának eredményét egy újonnan létrehozandó "Európai Alkotmányban" kívánják rögzíteni. Ennek szövegtervezetét, valamint az intézményi reformmal kapcsolatos esetlegesen nyitva maradó kérdéseket az EU következő intézményi kormányközi konferenciája elé fogják terjeszteni. Ennek keretében az uniós állam-és kormányfők hozzák majd meg a végső döntést Európa most születőben lévő Alkotmányáról. Az Európai Konvent 2002 februárjában történt megalakításakor az Unió első alkalommal vonta be a tagjelölt országokat a tagállamokkal lényegében megegyező jogosítványokkal és azonos képviselettel belső intézményi reformjának előkészítésébe. A Konvent plenáris ülései és dokumentumai nyilvánosak, minden érdeklődő számára korlátozás nélkül hozzáférhetőek. Az ülésekre Brüsszelben, az Európai Parlament épületében kerül sor, a testület munkájának befejeződése 2003 nyarán esedékes. 11

12 Koppenhágai csúcs zárónyilatkozat A koppenhágai csúcson a tagállamok tíz tagjelölt esetében jóváhagyták a csatlakozási tárgyalások eredményeit. Ezzel megnyílott az út a csatlakozási szerződés megszövegezéséhez és a szerződés 2003-as athéni aláírásához. Az Európai Tanács sorsdöntő ülésére december án került sor Koppenhágában. Fő témája a bővítés volt, de a csatlakozási tárgyalások 10 jelölttel való lezárása mellett Bulgária, Románia és Törökország helyzetét, a ciprusi kérdést, és több külpolitikai kérdést is megtárgyaltak Az Európai Tanács történelmi eredményként üdvözölte a csatlakozási tárgyalások lezárását Ciprussal, Csehországgal, Észtországgal, Magyarországgal, Lettországgal, Litvániával, Máltával, Lengyelországgal, Szlovákiával és Szlovéniával, és nagy várakozással tekint a május 1-től megvalósuló tagság elé. Megerősítette, hogy az új tagoknak a jelenlegi tagállamokkal egyenértékű szerepet kell játszaniuk Európa továbbépítésében. Hangsúlyozta, hogy a csatlakozási tárgyalások kiegyensúlyozott eredményei egyrészt megfelelő alapot teremtettek a tíz új tagállam zökkenőmentes integrációjához, másrészt megfelelő biztosítékot jelentettek a kibővült Unió hatékony működése szempontjából. A több évig tartó tárgyalás sorozaton elért megállapodás megfelelő átmeneti intézkedéseket tartalmaz a tagsági követelmények tejesítéséhez és a közösségi politikák további működéséhez egyaránt. A záró nyilatkozat szerint a legfontosabb feladat a Csatlakozási Szerződés szövegezésének mielőbbi befejezése, hogy április 16-án sor kerülhessen aláírására. Rögzítette azt is, hogy az új tagok teljes jogú tagként vehetnek részt a évi Európai Parlamenti választásokon, és az új tagok által jelölt biztosok a hivatalban lévő Európai Bizottság munkájába kapcsolódnak be május 1-től. Az EiT döntése értelmében az új Bizottság november 1-én lép hivatalba, és ekkor lépnek hatályba a Nizzai Szerződésnek a Bizottságra és a Tanácsra vonatkozó rendelkezései is. Fontos új fejlemény volt annak rögzítése, hogy az új tagállamok teljes jogú tagként vehetnek részt a következő Kormányközi Konferencia munkájában, és az ennek eredményeit tartalmazó szerződés csak a csatlakozást követően kerülhet aláírásra. 12

13 Az Európai Unió és Magyarország Az EU és Magyarország viszonya napjainkig - kronológia EU-magyar történelem röviden, évszámokban július 18. Magyarország megkötötte az első "technikai" megállapodást az Európai Közösségekkel (EK). A megállapodás a sertéshús kereskedelméhez kapcsolódik, és más árucsoportokra vonatkozó megállapodások is követték, de ezek nem jelentettek áttörést a kapcsolatokban november 3. Az EK és Magyarország megköti a második úgynevezett árgarancia-megállapodást a magyar borexportra vonatkozóan. Ezt a megállapodást hamarosan követte egy újabb szerződés a kaskaval-sajt exportjáról (1971. február 22.) július 30. Magyarország csatlakozik az Általános Kereskedelmi és Vámtarifa Egyezményhez (GATT). A remélt magyar tárgyalási cél a GATT tagállamok piacaira való diszkriminációmentes bejutás volt május-november. Az Európai Közösségek kétoldalú megállapodások kötését javasolja az EGK és az egyes KGST-tagállamok között. A Szovjetunió, és nyomására Románia kivételével -valamennyi egykori szövetséges elutasítja ezt augusztus 1. Az európai KGST-országok is részeseivé váltak egy olyan nemzetközi konszenzusnak, amelyet az EK is magáénak fogadott el, hiszen Olaszország képviselője az EK nevében is aláírja az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet záróokmányát május 12. Ágazati megállapodás jön létre az EK és Magyarország között a magyar juh- és kecskehús export-szektorra vonatkozóan, amelyet az ágazati textil-megállapodás követ. Ez új szintet jelent már a kapcsolatokban, hiszen egyes termékek helyett egy egész ágazatra vonatkozik március. Magyarország a GATT-tagsága alapján kétoldalú tárgyalásokat kezdeményez Brüsszellel, mivel Görögország1981-es EK-tagsága nyomán az országot kereskedelmi hátrányok érték november. A GATT miniszteri értekezletén újabb kezdeményezés történik az Európai Közösségek irányába: Magyarország bizalmas formában javasolta egy átfogó, kétoldalú megállapodás kötésének vizsgálatát. Ez szöges ellentétben állt a KGST állásponttal, amely tiltotta az EK ilyen irányú elismerését Egy átfogó, kétoldalú megállapodás megkötését célzó informális, majd szakértői találkozók a magyar kormány és az EK-Bizottság szakértői között június 13. Az Európai Parlament plenáris ülés keretében vitatja meg a Zarges-jelentést. Az elfogadott határozat azt indítványozza, hogy az EK Magyarországot sajátosságainak megfelelően, egyedileg kezelje június 4. Hivatalos tárgyalások kezdődnek az EK-val egy átfogó kereskedelmi és gazdasági együttműködési megállapodás megkötéséről november 15. Kádár János, az MSZMP főtitkára Brüsszelben találkozik Jacques Delors-ral, a Bizottság elnökével június 25. Luxemburgban aláírják az EGK és a KGST kölcsönös elismerését és együttműködési készségét kinyilvánító együttes nyilatkozatát. 13

14 1988. június 30. Brüsszelben parafálják, majd szeptember 26-án aláírják a magyar-egk kétoldalú gazdasági-kereskedelmi együttműködésről szóló megállapodást. A szerződés egyebek között 1995-re helyezi kilátásba a magyar árukkal szembeni korlátozások leépítését. A magyar-ek Kereskedelmi és Gazdasági Együttműködési Megállapodás december 1-én lép életbe augusztus 8. Magyarország és az Európai Közösségek diplomáciai kapcsolatokat létesít november Magyarországra látogat Lord Henry Plumb, az Európai Parlament elnöke december Budapesten tartja első ülését (miniszteri szinten) a Magyarország és az Európai Közösségek közötti megállapodás nyomán felállított vegyes bizottság január 19. Az első brüsszeli magyar EK nagykövet átadja megbízólevelét a Bizottság elnökének, valamint a Tanács elnökének május 2. A magyar osztrák határon megkezdik a "vasfüggöny" lebontását július A világ hét vezető ipari hatalmának vezetői (G-7) párizsi csúcstalálkozójukon megbízzák az EK Bizottságát, hogy kezdje meg a reformokban leginkább élen járó Magyarország és Lengyelország pénzügyi gazdasági - technikai támogatásának a megszervezését augusztus 1-szeptember 25. Brüsszelben a G7-ek megbízása alapján az EK Bizottság közös tárgyaló-asztalhoz ült a "huszonnégyeket" (G-24) a magyar-lengyel segélyakció kialakításának érdekében. Ennek eredményeként útjára indul a Phare-program augusztus 19. Az MDF Páneurópai pikniket rendez a magyar-osztrák határon, amelynek fővédnöke Habsburg Ottó, az Európai Parlament képviselője, a Páneurópai Unió elnöke november 6. Brüsszelben a tizenkettek Miniszteri Tanácsa összhangban a Phare-program ajánlásaival határozatot hoz arról, hogy (a korábbi kétoldalú szerződésben jelzett 1995 helyett) a közösség már január 1-jével megszünteti a magyar árukkal szembeni különleges vámokat november 15. Magyarország a kelet-közép-európai országok közül elsőként nyújtja be Strasburgban csatlakozási kérelmét az Európa Tanácsba december 8. A tizenkettek állam- és kormányfői strasbourgi csúcstalálkozójukon politikai támogatásukról biztosítják a rendszerváltást átélő kelet-európai országokat és felvetették a kapcsolatok szorosabbá tételének szükségességét március 30. Brüsszelben aláírják a Európai Közösség által Magyarországnak nyújtott 1 milliárd dolláros struktúraváltást áthidaló kölcsön okmányait. Az egymilliárdos hitelcsomag első része, 430 millió dollár április közepén jut el a Magyar Nemzeti Bankhoz június EU-csúcs Dublinban. A Tizenkettek indítványozzák a kelet- és közép-európai országokkal a tárgyalások megkezdését egy "Új típusú kapcsolat" kialakításáról július Antall József miniszterelnök Brüsszelben találkozik Jacques Delors-ral, az Európai Bizottság elnökével, és átadja a kétoldalú kapcsolatokra vonatkozó magyar álláspontról szóló memorandumot, amely már tartalmazza Magyarország majdani belépési szándékát is szeptember 3. Aláírják a Magyarország és az EK közötti PHARE-keretszerződést november 6. Magyarország a kelet-közép-európai volt szocialista országok közül elsőként belép az Európa Tanácsba november 29. Frans Andriessen, a Bizottság külkapcsolatokért felelős alelnöke Budapesten megnyitja a Közösség diplomáciai képviseletét szeptember 13. Az Európai Parlament külön határozatában támogatásáról biztosítja az EK és Magyarország kapcsolatainak szorosabbá tételét, megemlíti a tagság majdani lehetőségét is december Az EK Bizottsága megkapja a mandátumot a Miniszteri Tanácstól a társulási szerződésről folytatandó közvetlen tárgyalások megkezdésére december 21. Brüsszelben megtartják az első magyar-ek tárgyalási fordulót a leendő társulási szerződésről. A tárgyalás csaknem egy teljes esztendőt vesz igénybe, a magyar delegációt Juhász Endre, az NGKM főosztályvezetője vezeti. 14

15 1991. február 15. Visegrádon az évi királytalálkozó emlékére létrejön az úgynevezett visegrádi csoport Magyarország, Lengyelország, és a Cseh és Szlovák Köztársaság részvételével. Megegyeznek az európai rendszerekbe való teljes körű bekapcsolódásról április 16. A Közösség Miniszteri Tanácsa rugalmasabbá teszi a Magyarországgal tárgyaló delegációjának mandátumát, lehetővé téve ily módon, hogy a szerződés szövegébe bekerülhessen a majdani taggá válásra vonatkozó magyar törekvés is július 5. Brüsszelben az EK és Magyarország aláírja az január 30-án elfogadott 500 millió dolláros hitel közösségi részéről szóló megállapodását december 16. Antall József miniszterelnök Brüsszelben aláírja a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek közötti társulási megállapodást március 1. Ideiglenes megállapodásként életbe lép a társulás szerződés kereskedelmi szerződés. A magyar áruk jelentős kedvezménnyel jutnak be az EK-ba, s Magyarország is fokozatosan megkezdni a vámok lebontását június 22. Brüsszelben megtartotta első ülését a magyar-ek társulási szerződéssel foglalkozó legmagasabb szintű, kétoldalú testület június 23. A magyar országgyűlés megszavazza az Európai Közösségi Ügyek Bizottságának felállítását október 28. Londonban megtartják az Európai Közösségek és a visegrádi országok vezetőinek első csúcstalálkozóját november 5. Az EU 12-ek és a visegrádi országok első miniszteri szintű találkozója. A találkozó után kiadott terjedelmes közlemény első ízben említi immár mind a 15 ország "közös célja"-ként a visegrádiak fokozatos integrálódását az Európai Közösségbe november 17. A magyar országgyűlés ratifikálja a Magyarország és az Európai Közösségek társulásáról szóló Európai Megállapodást március 6. Az olasz állategészségügyi hatóságok nyomásának engedve az EK bizottsága behozatali tilalmat rendel el egyebek között a Magyarországról érkező élőállatok és azokból feldolgozott termékek közösségi importjára. Magyarország hamarosan hasonló lépéssel válaszol. Kezdődik a "húsembargó"-válság június 21. EU-csúcs Koppenhágában. A tagországok első alkalommal nyilvánítják ki, hogy a kelet-európai új demokráciák az Európai Unió tagjai lehetnek, amennyiben teljesítik a "koppenhágai (politikai, gazdasági és jogharmonizációs) kritériumokat" július 16. Magyarországnak nyújtott egyoldalú kedvezményekkel egészül ki a magyar-ek társulási szerződés február 1. Életbe lép az EU-magyar Társulási Szerződés március 7. Brüsszelben megtartja alakuló ülését a Magyar-EU Társulási Tanács április 1. Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter Athénban átadja az EU soros elnökségét ellátó görög diplomácia vezetőjének Magyarország hivatalos EU-tagsági kérelmét szeptember 8. Az EU-országok és a kelet-közép-európai országok belügyminiszterei elfogadják a berlini nyilatkozatot, amelyben rögzítik az együttműködés fő területeit és feladatait december Az Európai Tanács esseni csúcstalálkozóján megerősítik a csatlakozás lehetőségét, továbbá "strukturált párbeszédet" kezdeményeznek a bővítésről január 1. Magyarország megkezdi a vámterhek lebontását az Európai Unióból származó import nagyobb részére. A vámok megszüntetése több lépésben január 1-ig tart január 20. A magyar kormány határozatot hoz az Európai Unióhoz való csatlakozást előkészítő jogharmonizációs feladattervről február 9. Jacques Santer, az Európai Bizottság elnöke fogadja Horn Gyula magyar miniszterelnököt, aki memorandumot ad át a majdani csatlakozással kapcsolatos magyar törekvésekről és felvetésekről. Santer "visszafordíthatatlannak" minősíti az EU majdani további kibővítésének 15

16 megkezdett folyamatát, de hangsúlyozza, hogy ennek bekövetkeztéhez az Uniónak is fel kell még készülnie december 16. Európai Tanács Madridban. Az uniós állam és kormányfők utasítják az Európai Bizottságot, hogy az 1996-ban kezdődő Intézményi Kormányközi Konferencia befejeztét követően a "lehető leghamarabb", terjessze elő hivatalos ország-értékelését (az un. "avis-"t) a tagságra jelentkező kelet-európai társult államokról, valamint nyújtson be átfogó jelentést a leendő bővítés várható következményeiről, különös tekintettel annak pénzügyi vonzataira. A csúcs elé kerülő jelentések egyike a közös agrárpolitika majdani kiterjesztésében mintegy 10 éves átmeneti időszakot tart valószínűnek az egyes kelet-európai országok csatlakozása esetében február. Kezdetét veszi az EU 1996-os Intézményi Kormányközi Konferenciája (IGC), a tagjelölt országok külügyminiszteri találkozón mondják el véleményüket az EU intézményi reformjáról április A Bizottság átadja a magyar kormány képviselőinek az országvélemény (avis) kidolgozásának előkészítését szolgáló kérdőívet, amelyre igen rövid határidőn belül várnak részletes választ a magyar hatóságoktól június Magyarország meghívást kap az Európai Tanács firenzei ülésére július 26. Elkészül az Európai Bizottság kérdőívére a válasz. A több mint 2800 oldalas dokumentumot Brüsszelben és Budapesten párhuzamosan adják át az Európai Bizottság illetékes képviselőinek március Kovács László Brüsszelben részt vesz az EU tagállamainak és a társult országok külügyminisztereinek ülésén június 18. Európai Tanács Amszterdamban. Az 1996-os Intézményi Kormányközi Konferencia lezárásakor döntés születik az intézményi reformokról, amelyet az Amszterdami Szerződésbe foglalnak július 16. Az Európai Bizottság közzéteszi a tagjelölt országokra vonatkozó első országvéleményeit ("avis"-ok) és az ezeket kísérő átfogó javaslatát a bővítési folyamatról (Agenda 2000). A javaslat szerint a tagfelvételi tárgyalásokat Magyarországgal, valamint 5 másik tagjelölttel (Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország és Szlovénia)kell megkezdeni december 12. Európai Tanács Luxembourgban. A Tizenötök úgy döntenek, hogy az Európai Bizottság ajánlását némi módosítással elfogadva hat országgal javasolják a csatlakozási tárgyalások megkezdését: Ciprussal, Csehországgal, Észtországgal, Lengyelországgal, Magyarországgal és Szlovéniával. A másik hat tagjelölttel a "csatlakozási tárgyalásokat előkészítő konzultációkat" kezdenek március 30. A "csatlakozási folyamat" ünnepélyes megnyitása Brüsszelben a 15 EU tagállam és a 12 társult ország külügyminisztereinek részvételével március 31. Brüsszelben az EU megnyitja a csatlakozási tárgyalásokat a "luxemburgi hatokkal." április 26. A "tárgyaló hatokkal" az EU-joganyag-ismertetés és a kétoldalú "joganyag-összevetés" ("screening") kezdete október 28. Az első tényleges tárgyalási forduló főtárgyalói szinten. Hét fejezet kerül terítékre, ebből hármat a kutatás-fejlesztéssel, a kis- és közepes méretű vállalkozással, valamint az oktatásképzéssel foglalkozó részeket ideiglenes lezárásra javasolnak. Az osztrák EU-elnökség tárgyalási stratégiája: a "könnyű témák felől haladni a nehezek felé" november 10. Első miniszteri szintű tárgyalási forduló, az első három ideiglenesen lezárt fejezet. A magyar delegációt Martonyi János külügyminiszter vezeti március 21. Magyarország első alkalommal adja át a jogharmonizációról szóló nemzeti programot az Európai Bizottságnak március 25. Az EU állam- és kormányfői Berlinben több mint egy éves vita után elfogadják az EU os időszakra vonatkozó közösségi pénzügyi tervét, amely első alkalommal különít el majdani pénzügyi forrásokat a várható bővítésre. Ez még hat ország 2002-ben bekövetkező csatlakozásával számol. A bővítés költségeire összesen betervezett pénz: 58 milliárd euro. A csomag egyik legkritikusabb pontja, hogy nem számol a közvetlen agrártámogatások kiterjesztésével az új tagországokban. 16

17 1999. szeptember 29. Első alkalommal tart a magyar országgyűlés EU-integrációs vitát október 19. Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben Romani Prodival tárgyal. Az Európai Bizottság elnöke óvatosan bánik a csatlakozási dátumokkal december 16. EU-csúcs Helsinkiben. A Tizenötök a másik hat már addig is "előkészítő egyeztetésben" résztvevő tagjelölt országra is kiterjeszti az érdemi csatlakozási tárgyalások megkezdését. (Bulgária, Lettország, Litvánia, Málta, Románia, Szlovákia) február 15. Az érdemi tárgyalás megkezdése a "helsinki hatokkal" is május 17. Brüsszelben megnyitják a magyarországi régiók képviseletét június 1. Életbe lép az EU-magyar Társulási Szerződés második szakasza is. Az újabb szakasz tágabb teret nyit a szolgáltatások kölcsönös szabadságának jóllehet, például a pénzügyi szolgáltatásoknál csak 2004-től ígér hazai elbánást Magyarországon uniós partnereknek -, így lehetővé teszi az egyéni vállalkozás indítását is uniós tagállamokban június 4. A tárgyalásokat már 1998-ban megkezdett "luxembourgi hatok" külügyminisztereinek közös nyilatkozata, amelyben aggodalmuknak adnak hangot a február óta "tizenkettesre" bővült csatlakozási folyamat lelassulásának veszélye miatt június 14. Magyarország EU-csatlakozási tárgyalásain megnyitják az utolsó és egyben legkényesebb fejezetet: a mezőgazdasági fejezetet november 7. Az Európai Bizottság, a szokásos őszi ország-értékelés mellett új "bővítési stratégiát " tesz közzé, amelyben a folyamat felgyorsítása érdekében három szakaszból álló tárgyalási menetrendet ("road map") fogadnak el. A papír egyúttal lehetségesnek minősíti a tárgyalások évi befejezését december 12. Európai Tanács Nizzában. A es Intézményi Kormányközi Konferencia lezárásakor döntés születik az újabb intézményi reformokról, amelyet a Nizzai Szerződésbe foglalnak. A csúcstalálkozó ezzel párhuzamosan nyilatkozatot fogad el a bővítésről, amelyben első alkalommal jelent meg, hogy a Tizenötök vezetői reményüket fejezték ki: a soron következő (2004 júniusában esedékes) európai parlamenti választásokon már az elsőnek csatlakozó országok képviselő-jelöltjei is részt vehetnek majd június 18. Európai Tanács Göteborgban. A Tizenötök első számú vezetői első ízben mondják ki, hogy a kellőképpen felkészült tagjelöltek 2002 végéig befejezhetik a felvételi tárgyalásokat és immár a nizzai "remény" helyett "célként" beszélnek arról, hogy az érintett államok teljes jogú tagként vegyenek részt a 2004-ben esedékes európai parlamenti választásokon december 14. Európai Tanács Laekenben. A Tizenötök első alkalommal nevezik meg azon jelölt országokat, amelyekkel esélyt látnak arra, hogy amennyiben nem következik be törés felkészülésükben 2002-ben sikerrel befejezhetik a csatlakozási tárgyalásokat. A "tárgyaló tizenkettek" felsorolásából csupán Bulgária és Románia marad ki, amelyekről a hivatalos EU-vélemény, hogy e két tagjelölt ő maga tűzött ki maga elé későbbi (2006-os és 2007-es) csatlakozási céldátumot január 30. Az Európai Bizottság részletes, és immár teljes körű kalkulációt tesz közzé a tíz újabb tagállamot magában foglaló majdani bővítés várható költségkihatásairól. A keretszámokat tekintve egyetlen területen sem lépik túl az 1999-es berlini Ágenda 2000-csomag plafonjait, és a os évekre tervezett összegeknél alapvetően az első-második-harmadik bővítési évre (tehát eredetileg két-két évvel korábbra) szánt tételekből indultak ki. A 2006 végéig tartó három ("tagsági") évben azonban így is csaknem az ugyanerre a periódusra számított 42,59 milliárd euró közelébe jutnak (40,16 milliárddal). Első alkalommal terveznek be korlátozott mértékű összeget a közvetlen agrártámogatások kiterjesztésére, a 2004 évi 25 százalékról indulva, és tíz évet adva a 100 százalékos arány eléréséhez. Az EU nettó befizető tagállamai elfogadhatatlanul bőkezűnek minősítik a csomagot, míg a tagjelöltek mindenekelőtt kevésnek ítélik az agrártámogatások tervezett nagyságát június 22. Európai Tanács Sevillában. A Tizenötök november elejéig adnak időt maguknak ahhoz, hogy tisztázzák az uniós álláspontot a közvetlen agrártámogatások és a költségvetési 17

18 visszatérítések ügyében. A sevillai csúcs megerősíti az EU eltökéltségét a tárgyalások év végi zárása mellett, "észszerűnek" tekintve elsőként említve erre vonatkozó lehetséges dátumot a "jövő tavaszi" szerződés-aláírás megcélzását október 24. "Bővítési" Európai Tanács Brüsszelben. A Tizenötök valamennyi komoly költségkihatású bővítési kérdéskörben közös nevezőre jutnak, utat nyitva az előtt, hogy a dán EUelnökség asztalra tegye a még hiányzó közös EU-álláspontokat. Így minden tagállam elfogadja, hogy a csatlakozás után azonnal, valamennyi új tagország részesülhessen közvetlen agrártámogatásban, mégpedig a Bizottság által már januárban javasolt módon (azaz 25 százalékról indulva az első három évben 5, ezt követően évi tíz százalékos emeléssel egészen a 100 százalékig). A felzárkóztatási strukturális és kohéziós alapok globális keretösszegéül (tíz új tagországnak között) végül (a Bizottság által javasolt 25,5 milliárd helyett) 23 milliárd eurót szavaznak meg. A költségvetési hozzájárulások esetében kimondják: az új tagállamok EU-hoz viszonyított költségvetési egyenlege nem lehet kedvezőtlenebb, mint a csatlakozás előtti (2003-as) év vonatkozó mérlege november 26. A dán soros EU-elnökség átfogó javaslata a még nyitott, költségvetési vonzatú kérdésekről. A javaslat ugyan nem növeli az első három évre szánt közvetlen agrártámogatás arányait ( százalék), de több területen javít az addig ajánlott agrárkvótákon, és további pénzügyi támogatást helyez kilátásba. A tagországok többsége a dán csomagot túlságosan bőkezűnek találja, a tagjelölt országok többsége viszont kevesli az abban foglaltakat december 10. Az EU-magyar csatlakozási tárgyalások kétoldalú keretek között tisztázható valamennyi témakörének lezárása miniszteri szinten, a magyar kormányt Kovács László külügyminiszter képviselte. A koppenhágai csúcsra már csak a költségvetési vonzatú témák véglegesítése marad hátra december 13. Az Európai Unió Koppenhágában lezárja a felvételi tárgyalásokat az első körben csatlakozó 10 tagjelölt országgal. Magyarországot a találkozón Medgyessy Péter miniszterelnök képviselte. A koppenhágai csúcstalálkozó eredményeit heves belpolitikai viták kísérik valamennyi tagjelölt országban február 5. A EU-tagállamok nagyköveteinek állandó bizottsága (Coreper) elfogadta a csatlakozási szerződés hivatalos szövegének végleges tervezetét. 18

19 Magyarország - EU társulási háttér Az Európai Uniós a Közép-Kelet-Európai országokkal, így Magyarországgal is Európai Megállapodást kötött. Ez volt az első lépés a magyar csatlakozási tárgyalások és a majdani EUtagság felé. A 90-es években az Európai Unió sorra kötött ún. Európai Megállapodásokat a Közép-Kelet-Európai országokkal, így Magyarországgal is. Ezeknek a megállapodásoknak, vagy társulási egyezményeknek a célja az volt, hogy lehetővé tegye ezen országok számára, hogy részt vegyenek az európai integrációs folyamat politikai, gazdasági és kereskedelmi feltételrendszerének kialakításában. Az első Európai Megállapodásokat Lengyelországgal, Magyarországgal és Csehszlovákiával írták alá 1991 decemberében. A Lengyelországgal és Magyarországgal kötött megállapodások február 1- jén léptek hatályba, ezeket egy év múlva követték a Bulgáriával, Romániával, Csehországgal és Szlovákiával kötött hasonló megállapodások június 12-én a balti államokkal, azaz Észtországgal, Lettországgal és Litvániával, június 10-én pedig Szlovéniával írtak alá ilyen megállapodást. Ami Magyarország társulási egyezményét illeti az Európai Unióval, az a közösséget alapító Római Szerződés tartalmához igazodva kiterjed a kereskedelmi forgalom, a tőkemozgás, a szolgáltatások és a munkaerő szabályozására. Ezen túlmenően a miniszteri szintű Társulási Tanács és a szakértői szintű Társulási Bizottság révén fórumot teremt a felmerülő kérdések folyamatos rendezésére. Az február 1-én életbe lépett Társulási Szerződés fokozatos és - meglehet, sokáig részben aszimmetrikus, ám mindvégig kölcsönös - piacnyitást helyezett kilátásba az EU-magyar kereskedelmi, gazdasági, pénzügyi együttműködésben. Az egyezmény kereskedelmi része egy átmeneti megállapodás révén már 1992 márciusában hatályba lépett, s a benne rögzített határidőket a koppenhágai EU-csúcson módosították: így a legtöbb kategóriában 1994 végére megszűntek a magyar árukra kirótt ipari vámok, 1995 végére a kényesnek ítélet acéltermékekre, 1996 végére pedig a textilárukra is. A magyar vámok teljes lebontása csak később kezdődött és az ezredfordulóra fejeződött be. A mezőgazdasági cikkek bevitelére az egyezmény vámkedvezményeket és folyamatosan emelkedő kvótákat kínált. Előírta a jogrendszer harmonizálását, a szabványosítás, a minőségbiztosítás és a statisztikai rendszerek folyamatos összehangolását az EU-szabályokkal. Kevéssé lazultak viszont a munkaerőmozgást érintő kemény nyugat-európai korlátok június 1-től a második szakaszába lépett az Európai Unió és Magyarország közötti Társulási Szerződés, amely egyebek között kölcsönös nemzeti elbírálást ír elő az EU-ból Magyarországra érkező, illetve az EU-országokban működési igénnyel fellépő magyar egyéni vállalkozók számára. Az összesen tízéves átmeneti időszakra tervezett folyamatot a szerződés két fő szakaszra osztotta, előrevetítve, hogy az első öt év letelte után elvben mód nyílhat a második szakaszba történő átlépésre. Az első szakasz részeként január 1-re az ipari termékek forgalmában például lényegében teljessé vált a szabadkereskedelem - mindkét fél részéről alapvetően felszámolták a vámokat és megszűnt a mennyiségi korlátozás -, és szektoronként eltérő mértékben a vámok és kvóták fokozatos csökkentésére került sor az agrárkereskedelemben. Ugyancsak megvalósult az, hogy magyar vállalatok az EU-országokban, illetve EU-beli cégek Magyarországon nemzeti elbánás alapján folytathattak üzleti tevékenységet, beleértve a letelepedést és ingatlanvásárlást is. A második szakasz egyik legfontosabb tartalmi újdonsága volt, hogy ez utóbbit immár kiterjesztették képviseletekre és az egyéni vállalkozókra is. Ennek értelmében a különböző szakmákhoz tartozó magyar egyéni vállalkozókkal szemben nem alkalmazható diszkriminatív intézkedés: amennyiben működési engedélyért folyamodnak, ugyanazon feltételek érvényesek rájuk is, mint az adott országbeli 19

20 vállalkozókra (illetve értelemszerűen mint az összes többi EU-országból érkező - s hasonló jogokat élvező - EU-állampolgárra). Amennyiben valaki megkapta a működési engedélyt, automatikusan jogot szerez a letelepedésre és az ingatlanvásárlásra is - ez azonban csak üzleti tevékenységének időtartamáig érvényes. Mindez értelemszerűen igaz a Magyarországon berendezkedni óhajtó EU-beli vállalkozókra is. A lehetőségek nem korlátlanok. Részint bizonyos területek már a társulási szerződésben is rögzített módon kivételt képeznek, részint egyes szakmákban az egyes országok olyan "nemzeti" feltételeket szabhatnak, amelyek tényleges tartalmukat tekintve jelentősen csökkenthetik a külső országokból érkező személyek számára a vállalkozói tevékenység gyakorlásának esélyét. Számos országban ilyen lehet a nyelvvizsga, vagy például bizonyos idejű, előzetes és folyamatos helyben tartózkodás előírása. Az effajta rezsimeket azonban csupán alaposan indoklás mellett lehet alkalmazni, és elvben mindig van mód megtámadásukra az Európai Bíróság előtt. További fontos megkötés, hogy az ilyen, megszorító előírás nem lehet diszkriminatív, azaz nem irányulhat csak bizonyos országok ellen, hanem valamennyi EU- és a szerződésében a második szakaszhoz eljutott társult ország állampolgáraira egyformán érvényes kell, hogy legyen. Magyar részről általános kitétel, hogy a pénzügyi szolgáltatások terén csupán a Társulási Szerződés második szakaszának végére, azaz 2004-re írja elő a nemzeti elbánás biztosítását, továbbá kizárja ennek hatálya alól az ingatlannal, a földdel, a természeti erőforrásokkal, valamint a privatizáció útján értékesített állami vagyonnal való adásvételt és a szerencsejátékot. A Társulási Szerződés emellett mind az EU, mind Magyarország esetében megemlít bizonyos védőzáradékokat, egyoldalú védőintézkedésekre adva módot abban az esetben, ha ezt a közrenddel, a közbiztonsággal, a közerkölccsel vagy a közegészségüggyel összefüggő szempontok indokolttá teszik. Az Európai Bizottság 2002-es országjelentése Magyarországról Az Európai Bizottság utolsó, 2002-es országjelentése szerint Magyarország megfelel a csatlakozási követelményeknek. A bizottság javulást tapasztalt a menekültügyben, a makrogazdasági helyzet szilárd, de reformokat sürget az egészségügyben és a környezetvédelemben. A 2002-es bizottsági jelentés kulcsfontosságú dokumentum, hiszen a kedvező vélemény zöld utat adott Magyarország EU-csatlakozásának. Mivel hazánk minden tekintetben teljesítette a Koppenhágában kitűzött kritériumokat - illetve ahol nem sikerült maximálisan teljesíteni, ott is jelentős haladás mutatkozott -, elhárultak az akadályai annak, hogy Magyarország 2004-ben az Európai Unió teljes jogú tagjává váljon. Az ország-jelentés szerint Magyarország - mint 1997 óta mindig - eleget tett az EU-tagság politikai kritériumainak. A két gazdasági alapkövetelmény közül hazánk a működőképes piacgazdaság ismérvének már több éve megfelelt és töretlen reformok esetén az uniós tagsághoz szükséges versenyképességgel is rendelkezni fog a csatlakozás idejére. Az ország a harmadik koppenhágai kritériumot illetően, a közösségi joganyag átvételében és gyakorlati alkalmazásában is messzire jutott. Az Európai Bizottság véleménye szerinte a csatlakozás idejére képes lesz eleget tenni a tagságból fakadó kötelezettségeknek. Az EU elvárásainak megfelelő közigazgatási háttér is elkezdett kialakulni, ezen a területen azonban helyenként még komoly hiányosságokat kell kiküszöbölni - derült ki a jelentésből. 20