Sikertelen népszavazási kezdeményezések
|
|
- Laura Gulyásné
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Államtudományi Intézet Alkotmányjogi Tanszék Sikertelen népszavazási kezdeményezések SZAKDOLGOZAT Konzulens: Dr. Hallók Tamás egyetemi docens Készítette: Varga Judit Igazgatásszervező szak Miskolc
2 University of Miskolc Faculty of Law Institute of Political Science Department of Constitutional Law Failed initiatives of popular vote THESIS Tutor: Tamás Hallók, Dr. Associate Professor Written by: Judit Varga BA Inpublic Administration Management Miskolc
3 Tartalomjegyzék Bevezetés A népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló törvények és módosításai Az 1997-es alkotmánymódosítás és az Alaptörvény szerepe A hatályos népszavazási törvény Nemzeti Választási Bizottság Megtartott országos népszavazások A négyigenes népszavazás 1989-ben Az 1990-es népszavazás a köztársasági elnök közvetlen választásáról as népszavazás az EU-tagságról es népszavazás a kettős állampolgárságról és a kórház-privatizáció kérdéséről as népszavazás, a háromigenes népszavazás Sikertelen népszavazási kezdeményezések Alkotmánymódosításra irányuló népszavazási kezdeményezések elutasítása es népszavazási kezdeményezés az Országgyűlés feloszlatására ös kezdeményezés a köztársasági elnök választásáról es kezdeményezés a köztársasági elnök közvetlen választásáról es kezdeményezés az államforma megváltoztatásáról es kezdeményezés a sorkatonai szolgálat megszüntetésének kérdésében as kezdeményezés a nemzeti dohányboltokról Nemzetközi szerződések módosítására vonatkozó népszavazási kezdeményezések elutasítása ös kezdeményezés a NATO tagságról es kezdeményezés a termőföldtulajdonról es kezdeményezés a halálbüntetés átmeneti visszaállítására es kezdeményezés a nukleáris fegyverek telepítése kérdésében es kezdeményezés az atomerőmű építéséről Nem egyértelmű kérdés miatti népszavazási kezdeményezés elutasítása es kezdeményezés a heti két nap pihenőnapról es kezdeményezés a nyelvvizsgáról es kezdeményezés a képviselők költségtérítéséről ös kezdeményezés a boltok vasárnapi zárva tartásáról Egyéb kezdeményezések és elutasításaik es kezdeményezés ez Expo 96-ról es kezdeményezés a nyugdíjemelésről as kezdeményezés az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény megerősítésére
4 Összegzés Irodalomjegyzék Jogszabályok
5 Bevezetés Azért választottam ezt a témát a szakdolgozatom témájának, mert nagyon érdekesnek tartottam azt, hogy népszavazás útján milyen eredményeket lehet elérni ebben az országban. A szakdolgozatomban azt is kívánom vizsgálni, hogy melyek voltak azok a népszavazások, amelyeket megtartottak, de a hangsúly az elutasított népszavazási kezdeményezéseken. Miért utasítottak el rengeteg kezdeményezést? Milyen kérdéseket akartak népszavazásra bocsátani? Mire hivatkozva utasították el? A legtöbb esetben alkotmánybírósági döntés is született. Jó pár esetben megállapították, hogy a kérdés alkotmánymódosításra vonatkozik, hogy nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségeket érint, hogy a kérdésre nem lehet egyértelműen válaszolni vagy hogy a kezdeményezés nem időszerű. Vizsgálom, hogy mennyire nem egyszerű egy kérdést népszavazásra bocsátani. A dolgozatomban kifejtem, hogy a népszavazási törvény honnan indult, és hogy mivé fejlődött az idők során, hogy alakították, formálták. A probléma ott kezdődött, hogy a népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló évi XVII. törvény hamarabb került megalkotásra, mint az alkotmánymódosítás, így az népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló törvény nem került összhangba az Alkotmánnyal. Ezzel sok probléma volt, mert sok olyan kérdésben kezdeményeztek népszavazást, amit meg lehetett volna tartani, de elutasítottak és volt olyan népszavazás megtartva, amelyet nem is lehetett volna. Majdnem 10 évnek kellett eltelnie, hogy a törvényt az alkotmánnyal összhangba hozzák, és egy olyan lista kerüljön bele az Alkotmányba, amelyek tartalmazzák azokat a tárgyköröket, amelyekben nem lehet népszavazást kezdeményezni. Ezek a kérdések például a költségvetés, az adók, a hadiállapot, közkegyelem, stb óta mindössze 6 országos népszavazást tartottak meg 14 kérdésben, volt, ami eredményes volt, de volt olyan, ami az alacsony részvétel miatt érvénytelen volt. Az utolsó népszavazás 2008-ban volt, azóta több kezdeményezés is volt, de 7 éve nem írtak ki országos népszavazást. 5
6 1. A népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló törvények és módosításai A népszavazás a demokráciában a közvetlen hatalomgyakorlás egyik formája. A lényegét tekintve az, hogy az állampolgárok személyesen részt tudnak venni a döntések meghozatalában. 1 Jelentős különbség van az országos és a helyi népszavazások között. A települések, a községek és a városok sokkal alkalmasabb területei a közvetlen demokrácia megvalósításának. Ott érvényesülnek igazán a közvetlen demokráciában rejlő lehetőségek, ahol a helyi civil társadalom élhet az önkormányzás jogával. 2 A népi kezdeményezés egy olyan intézményt jelent, amelynél az állampolgárok egy meghatározott csoportjának a kormány, a parlament, más törvénykezdeményezésre jogosult szerv - olyan lehetőséget ad, hogy saját kezdeményezésükre beavatkozhatnak a parlament által már elfogadott törvény jóváhagyásába vagy népszavazáshoz is folyamodhatnak olyan javaslatokkal, amely törvénykezdeményezést vagy alkotmánymódosítást igényel. A közvetlen demokrácia így működik (Olaszország alkotmánya a népi vétóra is lehetőséget ad a választóknak). 3 Magyarországon elfogadták az évi XVII. törvényt a népszavazásról és a népi kezdeményezésről. Az elfogadott törvénnyel sok probléma volt kezdve azzal, hogy nem volt alkotmányos alapja és nem volt összhangban az alkotmánnyal, ráadásul túl nagy körben tette lehetővé a népszavazás kezdeményezését. A legtöbb kétséget és ellentmondást a kötelező referendum szabálya okozta, amely lehetővé tette, hogy a népszavazással hozott döntés az Országgyűlésre kötelező legyen és az két évig ne változtathassa meg azt. Az 1989-es népszavazási törvény komoly koncepcionális gondokkal küzdött, amely egyrészt a népszavazási és a népi kezdeményezés különböző formáinak keveredésében nyilvánult meg. Másrészt a törvény olyan tágan és pontatlanul határozta meg a népszavazás és a népi kezdeményezés tárgyát, hogy a törvény szövege alapján nem lehetett pontosan megállapítani, hogy az alkotmánnyal összeegyeztethető-e az adott kérdés 1 In Kukorelli (szerk.): Alkotmánytan I. Századvég Kiadó, Budapest, oldal 2 Dezső Márta: A közvetlen demokrácia bekapcsolása a magyar államszervezetbe, a népszavazás hatása a törvényhozásra és a kormányzásra. In Inotai András (szerk.): Eu-tanulmányok IV. Budapest, 2004, Nemzeti Fejlesztési Hivatal. (a továbbiakban: Dezső Márta I.) 469. oldal 3 Dezső Márta: A népszavazás szabályozásához. Magyar Közigazgatás, oldal 6
7 népszavazásra bocsátása. Szokatlanul liberálisnak volt mondható az 1989-ben elfogadott magyar népszavazási törvény, túlmutatott valamennyi nyugat-európai parlamentáris rendszer népszavazásra vonatkozó rendelkezésein. Magyarországon abban az időben a politikai és közjogi helyzet miatt - a többször is kétségbe vont legitimitású parlament - felértékelődött a népszavazás, mint egy hiteles és legitimáló intézmény. 4 Ezzel magyarázható, hogy a törvény betűje szerint elegendő volt vagy lett volna a bármilyen hosszú időn keresztül gyűjtött hiteles aláírás ahhoz, hogy szűk körű kivételt nem számítva az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekben népszavazás döntsön. S mivel ilyenkor a népszavazás az állampolgárok kezdeményezésére indul, lényegében a két intézmény, a népszavazás és a népi kezdeményezés összekapcsolódik, s elvileg korlátlanná tágítja a közvetlen demokrácia alkalmazását. 5 Az, hogy korlátlan működése van a demokratikus intézményeknek, nagyon jól hangzik, de valójában nagyon korlátozottan működtek. A korrekt törvényi szabályozás hiánya szinte minden népszavazási kezdeményezésnél heves vitákat váltott ki ben a NATO-tagság és a köztársasági elnök közvetlen választása és hatáskörének növelése kérdésében összegyűlt mind a két alkalommal több mint százezer hiteles aláírás, de az Országgyűlés mindkétszer elutasította a népszavazás elrendelését. Az Alkotmánybíróság kimondta, hogy az Országgyűlés nem háríthatja át alkotmányellenes mulasztásának következményeit és ezzel jogalkotási, illetve népszavazás elrendelésére irányuló döntés felelősségét az Alkotmánybíróságra oly módon, hogy minden egyes országos népszavazásra irányuló kezdeményezés esetén alkotmányértelmezési problémára hivatkozva a testület állásfoglalását kéri a népszavazás elrendelése tárgyában. Az Alkotmánybíróság ezt összeegyeztethetetlennek tartotta az államhatalmi ágak elválasztásának alkotmányos elvével. 6 Ezek után világos volt, hogy a népszavazási törvény tartalmi és eljárási szabályok hiányában módosítást kíván. Véleményem szerint az is elég furcsának mondható, hogy egy államban, ahol nyolcmillió választópolgár él, elég mindössze százezer aláírás a népszavazás kezdeményezésére, és amennyiben az aláírások hitelesek, az Országgyűlésnek két hónapon belül el kell rendelnie a népszavazást, és még ki is kell tűznie három hónapon 4 Dezső Márta I oldal 5 Dezső Márta, Fürész Klára, Kukorelli István, Papp Imre, Sári János, Somody Bernadette, Szegvári Péter, Takács Imre: A közvetlen demokrácia intézményei. In Kukorelli István (szerk.): Alkotmánytan I., Osiris Kiadó, Budapest, 2007, 181. oldal 6 Dezső Márta I oldal 7
8 belül. Az eljárási szabályok hiánya is nagy gondot okozott. Nem került meghatározásra az, hogy egy népszavazási kérdéshez mennyi ideig lehet aláírást gyűjteni, és a népszavazásra bocsájtandó kérdések törvényességi-alkotmányossági ellenőrzése se volt szabályozva. Ennek megfelelően előfordulhatott az, hogy egy olyan kérdésben évekig is gyűjthették az aláírásokat, amelyek végül nem is kerülhettek népszavazásra. A népszavazási törvényt az 1989-es alkotmányrevízió érintetlenül hagyta és az Országgyűlésre hagyta a teljes körű szabályozását a népszavazás intézményének. 7 Az Alkotmány 19. (5) bekezdése szerint: Országos népszavazást az Országgyűlés rendelhet el. A népszavazásról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Az Alkotmányban más rendelkezés nem szólt a népszavazással kapcsolatban Az 1997-es alkotmánymódosítás és az Alaptörvény szerepe Az évi alkotmánymódosításig az alkotmány a népszavazással kapcsolatban nem tartalmazott hatásköri és tiltó rendelkezéseket. Az Alkotmánybíróság alkotmányellenességet állapított meg és felhívta az Országgyűlés figyelmét, hogy december 31-ig tegyen eleget a jogalkotási kötelezettségének és hozza összhangba a népszavazási törvényt az alkotmánnyal. A parlament a határidőt elmulasztotta és majdnem öt év elteltével került csak sor az új törvény elfogadására ben a kormány alkotmánymódosítás keretében alkotmányos szintre emelte a népszavazás és népi kezdeményezés intézményét. Az évi LIX. törvény és az évi XCVIII. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról az alkotmány részévé tette a népszavazásra vonatkozó alapvető szabályokat. A népszavazás intézményének meghatározó anyagi jogi szabályai az alkotmányban találhatók és az anyagi normák többi részét az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló évi III. törvény foglalta magába. Az eljárási normákat a választási eljárásról szóló évi C. törvény tartalmazta. Az eljárási normák körébe tartoznak az eljárási kérdések, a népszavazás lebonyolítása és a jogorvoslat. Így a népszavazásról és népi kezdeményezésekről szóló évi III. törvény csak az alkotmánnyal és a többi 7 Dezső Márta I oldal 8
9 törvénnyel együtt volt alkalmazható 8, de az alkotmány nem tartalmazott kötelező tárgyakat, például nem volt kötelező népszavazást tartani az alkotmány megerősítéséről, a szuverenitást korlátozó döntésekről, a nemzetközi szervezetekhez való csatlakozásról. 9 Tehát az alkotmány csak egyetlen formáját nevesítette a kötelezően elrendelendő népszavazásnak. Szóval minden esetben, amikor minimum kétszázezer választópolgár kezdeményezése minden törvényes feltételnek megfelelt, az Országgyűlésnek el kellett rendelnie 15 napon belül az ügydöntő népszavazást és a köztársasági elnöknek további 15 napja volt az ügydöntő népszavazás időpontjának kitűzésére jogorvoslat hiányában. Az ügydöntő népszavazás eredményessége esetén a döntés kötelező érvényű volt az Országgyűlésre. Akkor volt mondható eredményesnek egy ügydöntő népszavazás, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele, de minimum az összes választópolgár több mint egynegyede a feltett kérdésre azonoson választ adott. 10 A fakultatív népszavazás szabályai kissé enyhébbek voltak. Eszerint a köztársasági elnök, a kormány, az országgyűlési képviselők egyharmada vagy százezer választó magyar állampolgár kezdeményezésére mérlegelés útján népszavazást rendelhet el az Országgyűlés. A népszavazást vagy referendumot két fő célból lehet tartani: döntéshozatal vagy véleménynyilvánítás céljából. A véleménynyilvánító népszavazás azt jelenti, hogy az Országgyűlést a szavazás eredménye nem kötelezi semmire, de az eredmény, legyen az elutasító vagy azonosuló, mindenképpen befolyásolja a döntése tartalmát. Tehát a kötelező népszavazás csak ügydöntő lehet, a fakultatív népszavazás az Országgyűlés döntésétől függően mindkét formában megvalósulhat. Kivételt képez az Országgyűlés által már elfogadott, de a köztársasági elnök által még alá nem írt törvény megerősítésére elrendelt népszavazás, amely értelemszerűen ügydöntő. Ilyen esetben a törvény aláírásának feltétele, hogy a népszavazás megerősítse. Fakultatív népszavazás esetén az Országgyűlésnek 30 napon belül kell döntenie, hogy helyt ad-e a kezdeményezésnek. Az Országgyűlés népszavazást elrendelő határozatában fel kell tüntetni a népszavazás ügydöntő vagy véleménynyilvánító jellegét, a népszavazásra bocsátott konkrét kérdést, továbbá rendelkezni kell a népszavazás költségvetéséről 11 8 Uo oldal 9 Uo oldal 10 Dezső Márta, Fürész Klára, Kukorelli István, Papp Imre, Sári János, Somody Bernadette, Szegvári Péter, Takács Imre: A közvetlen demokrácia intézményei. In Kukorelli István (szerk.): Alkotmánytan I., Osiris Kiadó, Budapest, 2007, 182. oldal 11 Uo oldal 9
10 A népszavazásnak a parlamenti döntéshozatalhoz viszonyított időpontja szerint megkülönböztethetünk előzetes és utólagos népszavazást. Az utólagos ügydöntő népszavazás lehet megerősítő, ami azt jelenti, hogy a nép megerősítése nélkül a törvényt ki sem hirdetik és lehet lerontó, ami pedig azt jelenti, hogy bár a törvényt kihirdették és hatályba is léptették, de a népszavazás eredményeként hatályát veszti. 12 A népszavazás feltételeit szigorították. Bővült azon tárgyak köre, amelyekről nem lehet népszavazást kezdeményezni. Az alkotmányban taxatív felsorolás volt a tiltott tárgyakról. Nem lehetett népszavazást kezdeményezni: a költségvetésről adókkal, vámokkal, illetékekkel kapcsolatos kérdésekről hatályos nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségekről az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésekről a parlament feloszlatásáról a kormányprogramról a népszavazás alkotmányos rendelkezéseiről a hadiállapot kinyilvánításáról, a rendkívüli jogrend bevezetéséről, a fegyveres erők alkalmazásáról a helyi önkormányzati képviselő-testületek feloszlatásáról a közkegyelem gyakorlásáról Az aláírásgyűjtés feltételeit is szigorították. Országos népszavazási kezdeményezésnél már csak négy hónapig lehet aláírást gyűjteni. Az aláírások gyűjtésének megkezdése előtt az Országos Választási Bizottságnak (OVB) az aláírásgyűjtő ívek mintapéldányát hitelesítenie kell és csak ezekkel a hitelesített példánnyal megegyező ívekkel lehet aláírást gyűjteni. A gyűjtendő aláírások számát százezerről felemelték kétszázezerre. Véleményem szerint az jó döntés volt, hogy a gyűjtendő aláírások számát felemelték, de én még így is keveslem ezek számát. A litván alkotmányhoz képest még így is le voltunk maradva, ott legalább háromszázezer választópolgár is javaslatot nyújthatott be az alkotmány módosítására vagy kiegészítésére. Ugyanez a jog Szlovéniában harmincezer választópolgárt (ennél mi már lényegesen jobbak voltunk), Romániában ötszázezer választópolgárt illetett meg Kilényi Géza: A nép, mint hatalmi tényező (továbbiakban: Kilényi Géza I.) 83. oldal 13 Uo. 82. oldal 10
11 Az OVB hitelesít minden népszavazásra irányuló kérdést, ellenőrzi a határidőn belül érkezett aláírásokat és tájékoztatási kötelezettsége áll fenn az Országgyűlés elnökével szemben. Az Alkotmánybírósághoz lehet kifogást benyújtani az OVB és a parlament döntéseivel szemben. Az országos népi kezdeményezésnek minden esetben csak az lehet a célja, hogy az Országgyűlés vegye napirendjébe a kezdeményezésben feltett kérdést. A parlament hatáskörébe tartozó kérdésnek kell lennie és legalább ötvenezer választópolgár aláírására van hozzá szükség. Az aláírásokat csak két hónapig lehet gyűjteni és csak olyan ívekre, amelyet az OVB hitelesített április 25-én hatályba lépett Magyarország Alaptörvénye. Az Alaptörvény 8. cikkében részletes tiltó lista van azokról a témákról, amelyeket nem lehet népszavazásra bocsátani. Kétszázezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlésnek el kell rendelnie az országos népszavazást. Országos népszavazást rendelhet a köztársasági elnök, a Kormány vagy százezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés. Ha a népszavazás érvényes és eredményes, akkor a népszavazáson hozott döntés az Országgyűlésre kötelező erejű. Csak olyan kérdésben lehet országos népszavazást elrendelni, amelyik az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozik. Nem lehet népszavazást tartani: az Alaptörvény módosításáról a központi költségvetésről és annak végrehajtásáról, adónemekről, illetékekről, járulékokról, vámról és a helyi adók központi feltételiről szóló törvényről az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők, a polgármesterek, az európai parlamenti képviselők választásáról szóló törvényekről a nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekről az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésről az Országgyűlés feloszlatásáról a képviselőt testület feloszlatásáról a hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetéséről katonai műveletekkel kapcsolatos kérdésekről közkegyelem gyakorlásáról Az országos népszavazás akkor számít érvényesnek, ha az összes választópolgárnak több mint a fele érvényes szavazatot adott le. Az népszavazás akkor eredményes, ha az 14 Dezső Márta I oldal 11
12 érvényesen szavazó választópolgároknak több mint a fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott. 15 A népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló évi III. törvény hatályát vesztette a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló évi CCXXXVIII. törvény hatályba lépésével. De mi értelme is van egy népszavazásnak? Az emberek többsége legtöbbször csak a tömegkommunikációs csatornákon keresztül szerez információkat arról, hogy valójában mi is folyik a hatalom berkein belül. Az emberekben a képviseleti demokrácia azt a meggyőződést erősíti, hogy aktivitásuk, véleményük nem számít, és bőven elég ha négyévente megjelennek a szavazáson és voksolnak. Arról már nem is beszélve, hogy egy országos népszavazásnak a költségei milliárdokban mérhető és ilyenkor felmerülhet a kérdés, hogy van-e értelme népszavazást tartani, ha az emberek érdektelenek A hatályos népszavazási törvény A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló évi CCXXXVIII. törvény január 18-án lépett hatályba. Népszavazást kezdeményezhet magánszemély, aki választható lehet az országgyűlési képviselők választásán, ezen kívül párt és egyesület. Egy népszavazásnak több kezdeményezője is lehet. A népszavazás kezdeményezéséhez először az aláírásgyűjtő mintapéldányát a Nemzeti Választási Bizottsághoz kell benyújtani a kérdés hitelesítésének céljából. Az aláírásgyűjtő íven csak egy kérdés szerepelhet. A kezdeményezés benyújtásakor a kérdés mellé csatolni kell minimum húsz, maximum harminc választópolgár támogató aláírását. Az aláírás összegyűjtésének megkezdése előtt az adatkezelést az adatvédelmi nyilvántartásba be kell jelenteni. A Nemzeti Választási Iroda a támogató és a szervező választójogát ellenőrzi a központi névjegyzékben. 15 Magyarország Alaptörvénye 8. cikk 16 Gulyás Mónika: A népszavazás intézménye történeti-összehasonlító perspektívában. Politikatudományi Szemle,
13 A kérdés benyújtását követően nem nyújtható be azonos tárgyú kérdés, amíg az előző kérdés hitelesítését megtagadó döntés jogerőre nem emelkedik, a kezdeményezés visszavonásáig, a népszavazás elrendelésének elutasításáról szóló döntés jogerőre emelkedéséig, a népszavazás megtartásáig vagy az aláírásgyűjtő ív benyújtására rendelkezésre álló határidő eredménytelen elteltéig. Két kérdés akkor számít azonos tárgyúnak, ha azok részben is, de azonos vagy egymást kizáró kötelezettséget rónának az Országgyűlésre. Az országos népszavazásra szánt kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra a választópolgár egyértelműen tudjon válaszolni. Az Országgyűlésnek a népszavazás előtt el kell tudnia dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, akkor milyen jogalkotásra köteles. Ha az aláírásgyűjtő ív nem felel meg a jogszabályi feltételeknek, akkor az NVI a kérdést 15 napon belül elutasítja. A döntés ellen jogorvoslatnak helye nincs, de a kérdést ismételten be lehet nyújtani. Ha a kérdést ismételten benyújtják az NVB a napirendjére tűzi. Az NVB a döntését 30 napon belül hozza meg, hogy a kérdést hitelesíti-e. Csak akkor hitelesíti a benyújtott kérdést, ha az aláírásgyűjtő ív megfelel a jogszabályban foglalt előírásoknak, és ha a kérdés megfelel a törvényi követelményeknek. Az NVB érdemi vizsgálat nélkül visszautasítja a kezdeményezést, ha kérdés szeméremsértő vagy megbotránkoztató kifejezést tartalmaz. Aláírás nem gyűjthető a munkahelyen, szolgálati feladat teljesítése közben, tömegközlekedési eszközön, állami, helyi szervek hivatali helyiségében, egészségügyi szolgáltatás helyiségben, felsőoktatási és köznevelési intézményben. Az NVB döntése ellen a Kúriához lehet benyújtani felülvizsgálati kérelmet, amelyet az 90 napon belül bírál el. Az NVB döntését helybenhagyja vagy megváltoztatja. A Kúria döntése ellen további jogorvoslatnak nincs helye. Az Országgyűlés továbbra is a népszavazást elrendelő vagy azt elutasító határozata elleni jogorvoslatot az Alkotmánybíróság bírálja el. Az Országgyűlés köteles a népszavazás napjától számított 180 napon belül az érvényes és eredményes népszavazás döntésének megfelelő törvényt alkotni. Az Országgyűlésre a népszavazás eredménye a népszavazástól számított három évig kötelező évi CCXXXVIII. törvény 13
14 1.3. Nemzeti Választási Bizottság Az Országos Választási Bizottságot 2013-ban felváltotta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB). Az NVB hét tagját és három póttagját az Országgyűlés szeptember 30-án választotta meg a köztársasági elnök javaslatára. A feladat- és hatáskörét a népszavazás kezdeményezésről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló évi CCXXXVIII. törvény, választási eljárásról szóló évi XXXVI. törvény és az egyéb választásokra irányadó jogszabályok határozzák meg. Az országos népszavazással kapcsolatban ellátott feladatai: a népszavazásra szánt kérdést hitelesítéséről dönt a kérdés hitelesítéséről vagy megtagadásáról szóló határozatot közzéteszi a választások hivatalos oldalán és a Magyar Közlönyben a benyújtott aláírásokat ellenőrzi és így megállapítja az érvényes aláírások számát dönt a kifogásokról jóváhagyja a szavazólap adattartalmát a külképviseleteken leadott szavazatok számlálását felügyeli megállapítja és közzéteszi a népszavazás eredményét
15 2. Megtartott országos népszavazások Magyarországon a rendszerváltás után egyre több népszavazást kezdeményeztek, sajnos nagyon kevés került ténylegesen népszavazásra, jóval kevesebb, mint a fele a kezdeményezéseknek. A megtartott népszavazások közül volt eredményes, de volt olyan is, hogy az alacsony részvételszám miatt a szavazás érvénytelen volt A négyigenes népszavazás 1989-ben A legelső népszavazás volt az úgynevezett négyigenes népszavazás, amelyet Magyarország köztársasággá válása után, november 26-ára tűztek ki. Két párt kezdeményezte a népszavazást: a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) és a Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz). A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt (FKGP) és a Magyar Szociáldemokrata Párt (MSZDP) támogatta a kezdeményezést. Feltett kérdések: Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására? Kivonuljanak-e a pártszervek a munkahelyekről? Elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában, vagy a kezelésében levő vagyonról? Feloszlassák-e a Munkásőrséget? A szükséges 100 ezer aláírás összegyűjtése nem egészen egy hónap alatt megtörtént és aláírás bizonyult hitelesnek. 19 Az akkor még hatályos Alkotmány szerint a köztársasági elnököt az Országgyűlés választja 4 évre. 20 Bár csak olyan kérdésekben lehetett népszavazást tartani, amelyek az Országgyűlés hatáskörébe tartoznak, de a népszavazásról és népi kezdeményezésekről szóló törvénynek akkor még nem volt alkotmányos alapja, ezért túl tágan és pontatlanul voltak megszabva, hogy melyek azok a kérdések, amelyekben nem lehet népszavazást tartani. Tehát a köztársasági elnököt az Országgyűlés választja, de az Alkotmányban van róla rendelkezés Gulyás Mónika: i. m oldal 20 Hallók Tamás: Népszavazás és alkotmánymódosítás. Studia iurisprudentiae doctorandorum Miskolciensium, Tom. 1/1. Miskolc, 2002, Bíbor Kiadó oldal 21 Dezső Márta I oldal 15
16 Az első kérdésre a válaszadóknak 50,07%-a szavazott igennel és 49,93%-a nemmel. Mindössze 6101 szavazatnyi különbség volt. A többi kérdésre adott válaszoknak az igen aránya több mint 90% felett volt. 22 Az 1/1990. (II. 12) AB határozat szerint az első kérdésre adott válasz az országgyűlési választások időpontjához viszonyítva a köztársasági elnökválasztás időpontját dönti el. Az ezzel összefüggő, a választás módjára kiható tájékoztatás nem minősül a köztársasági elnökválasztás módja kérdésében elrendelt népszavazásnak kérdés 2. kérdés 3. kérdés 4. kérdés igen válaszok nem válaszok 1. ábra Az november 26-ai népszavazáson leadott szavaztok száma Az első népszavazáson a szavazásra jogosultak 58,03%-a részt vett. Népszavazáson megjelent választók száma Megjelent Távolmaradt 2. ábra Az november 26-ai népszavazáson megjelent választópolgárok száma Az első magyar országos népszavazás tehát érvényes és eredményes volt Hallók Tamás: i.m oldal 16
17 2.2. Az 1990-es népszavazás a köztársasági elnök közvetlen választásáról Az alkotmánymódosító évi XL. törvény a parlamentre ruházta át a köztársasági elnök megválasztásának jogkörét. Az MSZP kezdeményezte a népszavazást és 240 ezer aláírást gyűjtöttek össze. Az aláírások hitelesítése után is több mint 100 ezer aláírás maradt és így az Országgyűlésnek kötelezően el kellett rendelni a népszavazást július 29-én megtartották a szavazást. A feltett kérdés: Kívánja-e Ön, hogy a köztársasági elnököt közvetlenül válasszák meg? A választópolgárok 45 %-ának meg kellett volna jelennie a népszavazáson, de csak 13,91%-a jelent meg, akiknek 85,9%-a igennel szavazott. Azzal, hogy a népszavazáson ilyen kevés számú választásra jogosult jelent meg, a népszavazás érvénytelen volt. Az akkor még hatályos Nsztv. szerint ahhoz, hogy a népszavazás érvényes és eredményes legyen, az ország összes választópolgárának több mint felének érvényesen kellett szavaznia és az érvényes szavazók több mint felének a feltett kérdésre azonos választ kellett adnia. 24 Ez a kérdés már egyértelműen az alkotmány módosítására vonatkozott, azonban a kiírással kapcsolatban itt még nem merült fel semmilyen akadály es népszavazás a NATO-tagságról 1995-ben már kezdeményezték erre a kérdésre a népszavazást, de akkor az Országgyűlés elutasította arra hivatkozva, hogy ez a kérdés nem időszerű és az ország még nincs döntési helyzetben ben a NATO-n belül megszületett a döntés Magyarország meghívásáról, így a Kormány kezdeményezte a kérdés népszavazásra bocsátását. Az ellenzéki pártok 24 Gulyás Mónika: i. m oldal 25 Hallók Tamás: i.m oldal 26 ld. 30. oldal 17
18 elérkezettnek látták az időt ahhoz, hogy a NATO-népszavazás hátán bevigyék a földkérdésre vonatkozó döntést. 27 A szavazásra bocsájtandó kérdések: Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság a NATO-hoz csatlakozva biztosítsa az ország védettségét? Egyetért-e azzal, hogy a hazai szövetkezet és más belföldi gazdálkodó szervezet termőtulajdont szerezhessen, ha tartósan mezőgazdasági tevékenységet folytat? Egyetért-e azzal, hogy külföldi természetes és jogi személy továbbra se szerezhessen termőföldtulajdont mindaddig, amíg a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról népszavazás nem dönt? Bár az Országgyűlés mind a három kérdésben elrendelte a népszavazást, de az Országgyűlés döntése folytán november 16-án csak a NATO-tagságról rendeztek ügydöntő népszavazást. A földtulajdonszerzéssel kapcsolatos kezdeményezést a 23/1998. (III. 11.) OGY határozat elutasította, mert a kérdés több ponton is ütközik az Nsztv. szabályaival. A kérdés több eldöntendő elemet tartalmaz és ezáltal feltételezhető, hogy a választópolgárok egy része a kérdések egyes elemeire igennel, más elemeire pedig nemmel szavazna. A másik ok, ha a kérdés népszavazásra kerülne és a választópolgárok egyetértésével találkozna, akkor az abból származó jogi kötelezettség több nemzetközi szerződéssel ütközne. 28 Megállapítható, hogy a NATO tagsággal kapcsolatos kérdés megfogalmazása kétszeresen is manipulatív. Egyrészt, mert azt sugallja, hogy Magyarország biztonságát csak a NATO tudja garantálni; másrészt a választási akaratot befolyásoló eszköz volt az is, hogy a kérdést pozitív módon fogalmazták meg és ezzel abba az irány befolyásolták a bizonytalankodó választópolgárokat, hogy ők az igen választ ikszeljék be. 29 A népszavazáson a választópolgárok kevesebb, mint a fele, 49,24%-a vett részt és az érvényes igen szavazatok aránya 85,33% volt. A tisztázatlan jogi helyzetben a még hatályban tartott korábbi népszavazási törvény több ponton alkotmányellenes volt, az új népszavazási törvényt még nem fogadta el az Országgyűlés lebonyolított népszavazás érvényességének és eredményességének kérdésében komoly jogértelmezési viták folytak. 27 Szoboszlai György: A népszavazás alkotmányos helye és a politika. A politikai osztály találkozása a közvetlen demokráciával In Magyarország politikai évkönyve. Szerk. Kurtán Sándor Sándor Péter Vass László. Budapest, Demokrácia Kutatások Magyar Központja, oldal 28 Gulyás Mónika: i. m oldal 29 Uo oldal 18
19 Végül a módosított alkotmányra hivatkozva amely nem kívánja meg a választópolgárok 50%-ának részvételét született meg az OVB döntése a népszavazás eredményéről as népszavazás az EU-tagságról Az EU-csatlakozásról szóló népszavazásról az alkotmány rendelkezett a 79. -ában: Ügydöntő országos népszavazást kell tartani a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő, a csatlakozási szerződés szerinti csatlakozásáról. E népszavazás időpontja: április 12. A népszavazásra bocsájtandó kérdés: Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagjává váljon? 31 A választópolgároknak megint kevesebb mint a fele vett csak részt a szavazáson, mindössze 45,62%. Itt is megmutatkozott, hogy időszerű volt a népszavazási törvény módosítása, ugyanis az előző törvény szerint ahhoz, hogy a népszavazás érvényes legyen, a választópolgárok több mint a felének részt kell venni a szavazáson. Az új törvény ezt nem követeli meg, viszont az összes választópolgár 25%-ának azonos módon kell szavaznia ahhoz, hogy eredményes legyen a népszavazás. 32 Válaszadók több mint 80%-a döntött úgy, hogy a Magyar Köztársaság csatlakozzon az Európai Unióhoz. Igen - nem válaszok száma Igen szavazatok száma Nem szavazatok száma 3. ábra április 12-én megtartott népszavazás az EU-tagságról leadott szavazatok száma 30 Dezső Márta, Fürész Klára, Kukorelli István, Papp Imre, Sári János, Somody Bernadette, Szegvári Péter, Takács Imre: A közvetlen demokrácia intézményei. In Kukorelli István (szerk.): Alkotmánytan I., Osiris Kiadó, Budapest, 2007, 198. oldal. 31 Dezső Márta I oldal 32 Uo.: 482. oldal 19
20 Az országos népszavazás érvényes és eredményes volt es népszavazás a kettős állampolgárságról és a kórház-privatizáció kérdéséről Bár ezen a népszavazáson két kérdésben kellett dönteni, a kettős állampolgárságról szóló kérdés nagyobb figyelmet kapott, a politikai küzdelmek is ezen a téren zajlottak, így a kórház-privatizációval kapcsolatos kérdés háttérbe szorult. A kettős állampolgárságról szóló népszavazást a Magyarok Világszövetsége kezdeményezte. Az MVSZ több mint 300 ezer aláírást gyűjtött össze és adott be az OVBnek, ezek közül az ellenőrzés után több mint 200 ezret hitelesítettek. Az ügydöntő népszavazást december 5-re tűzték ki. Feltett kérdések: Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással kérelmére magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki a magyar nemzetiségét a évi LXII. törvény 19. szerinti magyar igazolvánnyal vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja? Egyetért-e Ön azzal, hogy az egészségügyi közszolgáltató intézmények, kórházak maradjanak állami, önkormányzati tulajdonban, ezért az Országgyűlés semmisítse meg az ezzel ellentétes törvényt? Az első kérdésre az érvényesen szavazók 51,57%-a igennel, és 48,43%-a nemmel szavazott. A második kérdésre az érvényesen szavazók 65,01%-a igennel és 34,99%-a nemmel szavazott. A népszavazáson a vártnál jóval kevesebben jelentek meg. A választópolgároknak mindössze 37,49%-a ment el szavazni. A szavazás végül eredménytelen lett, mert egyik válasz aránya sem érte el az érvényességhez szükséges 25%-ot
21 as népszavazás, a háromigenes népszavazás A Fidesz és a KDNP kezdeményezte a népszavazást a vizitdíj, a képzési hozzájárulás és a kórházi napidíj megszüntetése ügyében. A népszavazást március 9-ére tűzték ki. A népszavazáson feltett kérdések: Egyetért-e Ön azzal, hogy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1-jétől ne kelljen kórházi napidíjat fizetni? Egyetért-e Ön azzal, hogy a háziorvosi ellátásért, fogászati ellátásért és a járóbetegszakellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1-jétől ne kelljen vizitdíjat fizetni? Egyetért-e Ön azzal, hogy az államilag támogatott felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak ne kelljen képzési hozzájárulást fizetni? A választópolgárok 50,51%-a vett részt a szavazáson. Az első kérdésre az érvényesen szavazók 84,08%-a igennel, és 15,92%-a nemmel szavazott. A második kérdésre 82,42%-a válaszoknak igen és 17,58%-a nem. A harmadik kérdésre 82,22%-a válaszoknak igen és 17,78%-a nem. A szavazás érvényes és eredményes volt. Szerintem ez a népszavazás felesleges volt abból szempontból, hogy olyan kérdéseket tettek fel, amire egy átlag magyar választópolgár csak igennel válaszolhat. Hatalmas közfelháborodást keltett, amikor a vizitdíjat bevezették és a vizitdíj automatákat kihelyezték. Mindenki azzal érvelt a vizitdíj ellen, hogy fizeti a TB-t, így tehát amikor arról kellett dönteni, hogy maradjon-e a kórházi napidíj és a vizitdíj, szinte mindenki arra szavazott, hogy ne kelljen fizetni semmiért kérdés 2. kérdés 3. kérdés igen válaszok nem válaszok 4. ábra A március 09-én megtartott országos népszavazáson leadott szavazok száma 21
22 3. Sikertelen népszavazási kezdeményezések Ebben a fejezetben főleg három típusú népszavazási kezdeményezés elutasítását mutatom be. Azért csoportosítottam pár elutasítást, mert már olyan mértékű a benyújtott és elutasított kezdeményezések száma, hogy azt szinte lehetetlen felsorolni. Ezért bemutatom pár alkotmánymódosításra irányuló kezdeményezés elutasítását, nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos kötelezettségek miatti elutasítását, a kérdés egyértelműségét firtató elutasítását és a végén egy olyan kategóriát, ami ez előző háromba nem fért bele, de meg szeretném mutatni, hogy milyen kérdésekre irányultak a kezdeményezések. Azért ezeket a kategóriákat emelem csak ki, mert a bemutatott kezdeményezésekből jól látszik, hogy mennyire nem volt alkotmányos alapja a népszavazási törvénynek és hogy mennyire nem egyszerű egy kérdést népszavazásra bocsátani óta mindössze 6 népszavazás került kiírásra 14 kérdésben. A megtartott népszavazások számához képest az elutasított népszavazási kezdeményezések száma jelentős. Sok népszavazást azért nem rendeltek el, mert nem sikerült összegyűjteni a megfelelő számú hiteles aláírást vagy pedig az Országgyűlés vagy az Alkotmánybíróság hozott elutasító döntést. Az Alkotmánybíróság a kezdetektől fogva jelentősen alakította a népszavazás intézményét, s alakítja ma is. Az alkotmányértelmezési indítványok amelyek arra irányultak, hogy egy-egy kérdésben elrendelhető-e népszavazás alkalmat adtak az Alkotmánybíróságnak nagy elvi kérdések eldöntésére. Ilyen volt például a közvetlen és a képviseleti demokrácia elhatárolása, az alkotmány népszavazással való módosításának kérdése Alkotmánymódosításra irányuló népszavazási kezdeményezések elutasítása es népszavazási kezdeményezés az Országgyűlés feloszlatására A népszavazást a Létminimum Alatt Élők Társasága (LAET) kezdeményezte 1992-ben. A kérdés így szólt: Akarja-e a jelenlegi országgyűlés mandátuma előtt történő feloszlatását? 34 Dezső Márta I oldal 22
23 Az Országgyűlés Alkotmányügyi Bizottsága alkotmányértelmezést kért az Alkotmánybíróságtól. Az Alkotmánybíróság 2/1993. (I. 22.) AB határozatban megállapította, hogy a népszuverenitás gyakorlásának elsődleges formája a képviselet, és az alkotmányosan hozott törvények keretei között dönthet az Országgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben. A népszavazásra bocsátott kérdés nem foglalhat magába burkolt alkotmánymódosítást. Az Alkotmánybíróság 3 kérdést vizsgált meg: 1. Kikényszeríthető-e népszavazás útján az Országgyűlés feloszlatása a megbízatás lejárta előtt? 2. Tekinthető-e az ilyen népszavazási kezdeményezés kollektív visszahívásnak és ellentétesnek tekinthető-e a Magyar Köztársaság választójogi és képviseleti elveivel, főleg, hogy megszüntetésre került a képviselők tekintetében a visszahívás intézménye? 3. Vannak-e még olyan kérdések, amelyekről nem lehet népszavazást kezdeményezni a már meghatározottakon kívül? Az Alkotmány kimerítően meghatározza az Országgyűlés feloszlatásának eseteit, így népszavazás útján nem kényszeríthető ki az Országgyűlés feloszlatása. 35 Bár az Nsztv. tiltott tárgykörök listájában nem szerepel, mégsem lehet népszavazásra bocsátani, mert az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette a kérdést. 36 Mindezek után a kérdés lekerült az Országgyűlés napirendjéről. Az alkotmányos rendszer égészéből következik, hogy a hatalomgyakorlás két klasszikus alapelve nem semmisítheti meg egymást. Az Országgyűlést szétkergető népszavazás a kollektív visszahívással lenne azonos, amellyel a többpártrendszerben minden választás után a vesztesek újrakezdhetnék a hatalmi játékokat. 37 Az Alkotmánybíróság hivatalból megállapította a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet, az évi XVII. törvény nem lett összehangolva az Alkotmánnyal és felszólította az Országgyűlést arra, hogy jogalkotási feladatának december 31.-ig tegyen eleget /1993. (I. 22.) AB határozat 36 Gulyás Mónika: i. m oldal 37 Kukorelli István: Az országos népszavazás , in Kurtán Sándor Sándor Péter Vass László (szerk.): Magyarország évtizedkönyve , Bp, 1998, Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány (továbbiakban: Kukorelli István I.) /1993. (I. 22.) AB határozat 23
24 ös kezdeményezés a köztársasági elnök választásáról A Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt kezdeményezte a népszavazást a köztársasági elnök közvetlen választásáról. 4 kérdésben gyűjtöttek aláírást : Kívánja-e, hogy a jelenlegi törvények módosításával 1995-től kezdődően a Magyar Köztársaság elnökét közvetlen szavazással a nép válassza meg? Kívánja-e, hogy a jelenlegi törvények módosításával növeljék meg a nép által választandó köztársasági elnök hatáskörét a végrehajtó hatalom korlátozása érdekében? Kívánja-e, hogy a jelenlegi törvények módosításával a nép által megválasztandó köztársasági elnök a hivatalba lépéstől számított hat hónapon belül kezdeményezzen törvényalkotást a fiatalok első munkahelyhez és első lakáshoz jutásának előmozdítására? Kívánja-e, hogy a jelenlegi törvények módosításával a nép által megválasztandó köztársasági elnök a hivatalba lépésétől számított hat hónapon belül kezdeményezze egy az Európai Unió mércéjéhez igazodó új nyugdíjtörvény meghozatalát? Több mint 200 ezer aláírást sikerült összegyűjteniük, az OVB hitelesnek talált több mint 100 ezer aláírást. Az Országgyűlés Alkotmányügyi Bizottsága ismét indítványt nyújtott be alkotmányértelmezés tárgyában az Alkotmánybírósághoz. Az indítványt az Alkotmánybíróság elutasította. 39 Az Alkotmánybíróság az alkotmányt értelmezte és nem a népszavazási törvényt. 40 Az Alkotmánybíróság szerint az elnök hatáskörének kiterjesztése nem lehet népszavazási kérdés. Az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök megválasztásának módja és hatáskörének bővítése kérdésében kiírt népszavazást burkolt alkotmánymódosításnak tartja. Tehát nem rendelhető el olyan ügydöntő népszavazás, amelynek az eredménye kötelező az Országgyűlésre. 41 Az Alkotmánybíróság 3 kérdést vizsgált meg: 1. Kikényszeríthető-e az Alkotmány módosítása népszavazás útján? 2. Értelmezhető-e a köztársasági elnök hatáskörének növelése általában, a népszavazást kezdeményezők azon kérdése szerint: Kívánja-e, hogy a jelenlegi törvények módosításával, a nép által választandó köztársasági elnök hatáskörét növeljék meg a kormányzati hatalom korlátozásának érdekében A köztársasági elnök kötelezhető-e hatáskörének gyakorlására? 39 25/1995. (V.10.) AB végzés 40 Kukorelli István I: i. m oldal 41 Gulyás Mónika: i. m oldal 42 25/1995. (V.10.) AB végzés 24
25 Arra a kérdésre, hogy kikényszeríthető-e népszavazás útján az alkotmánymódosítás, az Alkotmánybíróság a 2/1993. (I.22) AB határozatra hivatkozott, mert abban a határozatban már meg lett állapítva, hogy nem kényszeríthető ki. A többi kérdés az Alkotmánybíróság szerint nem vezethető le az alkotmányból, hanem csak a népszavazásról szóló törvényből, így a parlamentnek kell döntenie, hogy helyt ad-e a népszavazási kezdeményezésnek. A parlament végül nem írta ki a népszavazást, elutasította az 54/1995. (V. 26.) OGY határozattal, tekintettel arra, hogy részben alkotmánymódosításra vonatkozik es kezdeményezés a köztársasági elnök közvetlen választásáról 1995-ben a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt már kezdeményezte ebben a tárgyban népszavazást. Akkor az Országgyűlés elutasította arra hivatkozva, hogy a kérdést alkotmánymódosításra irányul. 4 évvel később a Szociáldemokrata Ifjúsági Mozgalom kezdeményezte a népszavazást. A feltett kérdés: Kívánja-e Ön, hogy a köztársasági elnököt közvetlenül a választópolgárok válasszák meg? Az OVB a kérdést és az aláírásgyűjtő ívet is hitelesítette, arra hivatkozva, hogy a tiltott tárgyak egyikét sem érinti, és a kérdőív megfelel a törvényes feltételeknek 44, így népszavazás tárgya lehet. Több kifogás érkezett az Alkotmánybírósághoz, mert az aláírásgyűjtő ív nem felel meg a törvényi feltételeknek. A népszavazás nem alkothat törvényt és nem kényszerítheti az országgyűlést eredményének megfelelő törvény alkotására. 45 Csak akkor alkotmányos a népszavazás, ha kiegészíti, nem pedig kikapcsolja az Országgyűlés döntését. A véleménynyilvánító népszavazás természeten nem vonja el az Országgyűlés hatáskörét, de nem valósít meg hatáskörelvonást az ügydöntő népszavazás sem abban az esetben, ha 43 Hallók Tamás: i. m oldal 44 Dezső Márta, Fürész Klára, Kukorelli István, Papp Imre, Sári János, Somody Bernadette, Szegvári Péter, Takács Imre: A közvetlen demokrácia intézményei. In Kukorelli István (szerk.): Alkotmánytan I., Osiris Kiadó, Budapest, 2007, 187. oldal 45 Hallók Tamás: i.m oldal 25
26 érintetlenül hagyja az Országgyűlésnek a képviselők mérlegelési szabadását feltételező döntését, s csupán kiegészíti azt. 46 Az OVB megállapította, hogy az aláírásgyűjtő ív megfelel a törvényben foglalt alaki feltételeknek, nincs alkotmányos akadálya, hogy népszavazás döntsön a köztársasági elnök megválasztásának módjáról. A választás szabályait az Alkotmány 29/A-29/B. -ai tartalmazzák. Tehát a köztársasági elnök választók által történő megválasztása az Alkotmány módosítását igényelné. Egészen pontosan az Alkotmány nem a köztársasági elnök választásának módjáról szóló népszavazást tiltja, hanem azt, hogy konkrét személyek megválasztása, megbízatásának megszüntetése stb., illetve konkrét intézmények megalakítása, átalakítása, megszüntetése kérdésében lehessen népszavazást tartani. Ezért az OVB arra a következtetésre jutott, hogy nincs törvényi akadálya annak, hogy népszavazás döntsön a köztársasági elnök választásának módjáról, így az aláírásgyűjtő ívet és a kérdést hitelesítette. 47 Sok kifogás érkezett az OVB döntésével szemben. Az Alkotmánybíróság vizsgálta, hogy az OVB által hitesített kérdésben az aláírásgyűjtéssel kezdeményezett népszavazás eredményezheti-e az Országgyűlés alkotmányozó hatáskörének elvonását. Az Alkotmány szabályai szerint, ha több mint kétszázezer aláírás összegyűlt, a népszavazást kötelező elrendelni és az eredmény kötelező az Országgyűlésre nézve, ezért ebben a kérdésben népszavazásnak nincs helye. Így az Alkotmánybíróság jogorvoslati eljárás keretében megállapította, hogy az OVB határozata alkotmánysértő, ezért megsemmisítette és új eljárásra kötelezte. Az Alkotmánybírósági határozat szerint alkotmánymódosító kérdésben állampolgárok által kezdeményezett népszavazást nem lehet megtartani es kezdeményezés az államforma megváltoztatásáról 1999-ben a Magyar Királyság Pártja többször is kezdeményezte a népszavazást abban a tárgyban, hogy Magyarország államformája ismét királyság legyen ben négy 46 Kilényi Géza: A képviseleti és a közvetlen demokrácia viszonya a magyar államszervezetben. Magyar Közigazgatás, (továbbiakban: Kilényi Géza II.) 676. oldal 47 10/1999. (IV. 14.) OVB határozat 48 25/1999. (VII. 7.) AB határozat 26
27 aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtották be hitelesítés céljából. Az OVB által hitelesített kérdés: Akarja-e Ön, hogy Magyarország államformája királyság legyen? Az OVB azért hitelesítette a kérdést, mert az Alkotmányban szereplő tiltott tárgyak felsorolása között nem szerepel az államforma kérdése. A másik három benyújtott kérdések a következő volt: Akarja-e Ön, hogy a Királyt népszavazás útján válasszák meg? Akarja-e Ön, hogy a Király megválasztásáig a Magyar Királyság Párt által kijelölt kormányzó vezesse az országot? Akarja-e Ön, hogy a koronázási ékszerek kezelője a Király megválasztásáig a Magyar Királyság Párt legyen? Ezeknek a kérdéseknek a hitelesítését azért tagadta meg a z OVB, mert a kérdések nem tartoznak az Országgyűlés hatáskörébe. Az első kérdés megállapította, hogy a kérdésre nem lehet egyértelműen válaszolni. A kormányzó kijelölésére és a koronázási ékszerek kezelésére vonatkozó kérdések tekintetésben az OVB utal az Alkotmány 2. (3) bekezdésére, valamint a 3. (3) bekezdésére, mint olyan rendelkezésre, amelyek az alkotmányos berendezkedés meghatározó jelentőségű szabályai. A népszavazásra javasolt kérdések e szabályokkal szembe állnak. 49 Az OVB döntése ellen kifogások érkeztek. Az első kifogás azt tartalmazta, hogy az államforma megváltoztatása az Alkotmányban foglalt tilalmi körbe tartozik. A második kifogás szerint az államforma megváltoztatására vonatkozó kérdés és majd a népszavazás útján hozott döntés jogbiztonságot sértő és alkotmányellenes helyzetet teremt. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Magyar Királyság Pártja által benyújtott aláírásgyűjtő ív és az azon szereplő kérdések tekintetében népszavazásnak nincs helye. Az Alkotmány 1. -a szerint Magyarország köztársaság, ezért az Alkotmánybíróság a 28/1999. (VII. 30.) AB határozatában megállapította, hogy az OVB által hitelesített népszavazásra bocsátandó kérdés alkotmánymódosításra vonatkozik. A már korábban meghozott 25/1999. (VI. 7.) AB határozatra hivatkozva ilyen kérdésben nincs helye a választópolgárok által kezdeményezett népszavazásnak - utasította el az OVB határozatát 50 és a bizottságot új eljárásra kötelezte /1999. (VI. 2.) OVB határozat 50 Hallók Tamás: i.m oldal 27
A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23.
A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23. Alapfogalmak. A képviseleti és a közvetlen hatalomgyakorlás viszonya - a közvetlen hatalomgyakorlás intézményei o népszavazás: döntéshozatal
RészletesebbenKÉPVISELETI ÉS KÖZVETLEN DEMOKRÁCIA VISZONYA
NÉPSZAVAZÁS Alaptörvény B cikk, (3) A közhatalom forrása a nép. (4) A nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja. Alkotmányos alapelv, hogy a hatalom birtokosa a nép.
RészletesebbenKözvetlen demokrácia. Kötelező irodalom: Előadásvázlat ( Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén)
Közvetlen demokrácia Kötelező irodalom: Előadásvázlat (http://alkjog.elte.hu/?page_id=3491) Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén) 2017. november 27. ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék Lukonits Ádám,
RészletesebbenA Tolna Megyei Önkormányzat 21/2007. (IX. 28.) önkormányzati rendelete a megyei népszavazásról és népi kezdeményezésről
1. oldal A Tolna Megyei Önkormányzat 21/2007. (IX. 28.) önkormányzati rendelete a megyei népszavazásról és népi kezdeményezésről A megyei népszavazás és a megyei népi kezdeményezés Tolna megye polgárainak
RészletesebbenStatisztikák az elbírált népszavazási kezdeményezésekről. frissítve: április 29.
Statisztikák az elbírált népszavazási kezdeményezésekről frissítve: 2019. április 29. 2014. 01. 18 2014. 01. 18-tól 1 benyújtott népszavazási kezdeményezések elbírálása Benyújtott és elbírált kezdeményezések
RészletesebbenT/9894. számú. törvényjavaslat
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/9894. számú törvényjavaslat a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény módosításáról
RészletesebbenATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA. 10/1995. /V.31./ számú R E N D E L E T E A HELYI NÉPSZAVAZÁSRÓL ÉS NÉPI KEZDEMÉNYEZÉSRŐL
ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 10/1995. /V.31./ számú R E N D E L E T E A HELYI NÉPSZAVAZÁSRÓL ÉS NÉPI KEZDEMÉNYEZÉSRŐL (az 5/2001. /IV.25./ és az 5/2004. /III.24./ számú rendeletekkel
RészletesebbenLenti Város Önkormányzati Képviselő-testülete 6/2004. (II. 25.) ÖKT. számú rendeletével módosított 25/2001. (XI. 30.) ÖKT. számú r e n d e l e t e
Lenti Város Önkormányzati Képviselő-testülete 6/2004. (II. 25.) ÖKT. számú rendeletével módosított 25/2001. (XI. 30.) ÖKT. számú r e n d e l e t e a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről A helyi
RészletesebbenNemzeti Választási Iroda Elnök. A Nemzeti Választási Iroda elnökének 18/2015. NSz. számú határozata
Nemzeti Választási Iroda Elnök A Nemzeti Választási Iroda elnökének 18/2015. NSz. számú határozata A Nemzeti Választási Iroda elnöke Miczán József (a továbbiakban: Szervező) magánszemély által benyújtott
RészletesebbenSzalkszentmárton Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/1992(XI.05.) önkormányzati rendelete A helyi népszavazás és népi kezdeményezésről
Szalkszentmárton Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/1992(XI.05.) önkormányzati rendelete A helyi népszavazás és népi kezdeményezésről Szalkszentmárton község Képviselő-testülete a helyi Önkormányzatokról
RészletesebbenGödöllő város Önkormányzatának 4/2004.(II. 2.) számú önkormányzati rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről
Gödöllő város Önkormányzatának 4/2004.(II. 2.) számú önkormányzati rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 50. (2) bekezdésében
RészletesebbenA Ferencvárosi Önkormányzat Képviselőtestületének. 2/1992.(III.03.)sz. rendelete. a helyi népszavazásról és a népi kezdeményezésről
A Ferencvárosi Önkormányzat Képviselőtestületének /99.(III.03.)sz. rendelete a helyi népszavazásról és a népi kezdeményezésről (EGYSÉGES SZERKEZETBEN) A Ferencvárosi Önkormányzat a helyi önkormányzatokról
RészletesebbenNyékládháza Város Önkormányzatának. 8/2001. (VI. 26.) sz. rendelete. a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről
Nyékládháza Város Önkormányzatának 8/2001. (VI. 26.) sz. rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről Nyékládháza Város Képviselő-testülete a helyi közakarat demokratikus kinyilvánítása érdekében
RészletesebbenÁltalános rendelkezések 1..
Bélapátfalva Nagyközségi Önkormányzat 12 /2001. ( IV.23. ) sz. rendelete a helyi népszavazásról és a népi kezdeményezésről -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------
RészletesebbenVANYOLA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 6/2001. (VI.25.) rendelete. a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről* Általános rendelkezések
VANYOLA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 6/2001. (VI.25.) rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről* Vanyola község Önkormányzati Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló
RészletesebbenSzentlőrinc Városi Önkormányzat 16/2007.(X. 19.) KT. Rendelete. a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről
Szentlőrinc Városi Önkormányzat 16/2007.(X. 19.) KT. Rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről Szentlőrinc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló
Részletesebben28/2001. (VI.21.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI NÉPSZAVAZÁSRÓL ÉS NÉPI KEZDEMÉNYEZÉSRŐL
1 SÁRVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 28/2001. (VI.21.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI NÉPSZAVAZÁSRÓL ÉS NÉPI KEZDEMÉNYEZÉSRŐL Sárvár város Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról
RészletesebbenBakonyszentkirály, Bakonyoszlop, Csesznek Községek Körjegyzősége
BAKONYSZENTKIRÁLY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÔ-TESTÜLETÉNEK 2/2003. (I.31.) Ökt. sz. RENDELETE a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban:
RészletesebbenSAND KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 8/2001. (VII.12.) RENDELETE. a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről
SAND KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 8/2001. (VII.12.) RENDELETE a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 50.
RészletesebbenLudányhalászi Községi Önkormányzat Képviselőtestületénél 7/2001. (IV.20.) rendelete a helyi népszavazásról és népi kedvezményezésről
Ludányhalászi Községi Önkormányzat Képviselőtestületénél 7/2001. (IV.20.) rendelete a helyi népszavazásról és népi kedvezményezésről A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény (továbbiakban:
RészletesebbenNagyberény Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 8/2005. (VIII.3.) számú rendelete A HELYI NÉPSZAVAZÁSRÓL ÉS NÉPI KEZDEMÉNYEZÉSRŐL
Nagyberény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2005. (VIII.3.) számú rendelete A HELYI NÉPSZAVAZÁSRÓL ÉS NÉPI KEZDEMÉNYEZÉSRŐL A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény / továbbiakban:
RészletesebbenIpolytölgyes Községi Önkormányzat Képviselő-Testülete. 4/2002.(III.27.) Rendelete. A helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről
Ipolytölgyes Községi Önkormányzat Képviselő-Testülete 4/2002.(III.27.) Rendelete A helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Tv. ( továbbiakban Ötv.)
RészletesebbenRezi Község Önkormányzata Képviselő-testülete. 4/2004. (II.16.) önkormányzati rendelettel módosított 17/2001. (XI.27.) önkormányzati rendelete
Rezi Község Önkormányzata Képviselő-testülete 4/2004. (II.16.) önkormányzati rendelettel módosított 17/2001. (XI.27.) önkormányzati rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésrôl 2 Rezi Község
RészletesebbenZsadány Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 2/2005. (I. 28.) KT. sz. rendelete a helyi népszavazásról és helyi népi kezdeményezésről
Zsadány Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 2/2005. (I. 28.) KT. sz. rendelete a helyi népszavazásról és helyi népi kezdeményezésről Zsadány Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi
RészletesebbenMaglód Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének. a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről 1
Maglód Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2004.(III.29.)Kt. rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről 1 A rendelet hiteléül: Maglód, 2009. január 20. Margruber János jegyző
RészletesebbenHajdúsámson Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete. 14/2001./ IX.12./ ÖR. sz. r e n d e l e t e. a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről
Hajdúsámson Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete 14/2001./ IX.12./ ÖR. sz. r e n d e l e t e a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről Hajdúsámson Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete
RészletesebbenKisköre Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete 712001.(VIII. 27.) rendelete
Kisköre Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete 712001.(VIII. 27.) rendelete A helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.)
Részletesebben10/2005. (X. 27.) rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésrôl
LEVÉL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 1 KÉPVISELÔ-TESTÜLETÉNEK 10/2005. (X. 27.) rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésrôl A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.)
RészletesebbenMagyar joganyagok évi CCXXXVIII. törvény - a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdemén1. oldal
Magyar joganyagok - 2013. évi CCXXXVIII. törvény - a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdemén1. oldal 2013. évi CCXXXVIII. törvény a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári
RészletesebbenBucsa Község Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2007. (XI.12.) számú rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről
Bucsa Község Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2007. (XI.12.) számú rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban:
RészletesebbenSÁTORALJAÚJHELY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 33/2006.(XI.30.) rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről
SÁTORALJAÚJHELY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 33/2006.(XI.30.) rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.)
RészletesebbenPapkeszi Önkormányzat Képviselő-testülete. 9/1995. (VII.28.) számú. Önkormányzati rendelete
Papkeszi Önkormányzat Képviselő-testülete 9/1995. (VII.28.) számú Önkormányzati rendelete A helyi népszavazásról és népi kezdeményezés helyi szabályairól. Papkeszi Községi Önkormányzat Képviselő-testülete
Részletesebben3. A Ve a helyébe a következő rendelkezés lép : 130. (1) Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyűjtő ív, illetőleg a konkrét kérdés hi
.th /z ;W 200 7 APR 16. ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ KÉPVISELŐI ÖNÁLLÓ INDÍTVÁNY 2007. évi... törvény a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról 1. A választási eljárásról szóló 1997.
RészletesebbenBerekfürdő Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 38/2009.(X.01.) sz. Önkorm. rendelete. a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről
Berekfürdő Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 38/2009.(X.01.) sz. Önkorm. rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban:
RészletesebbenKÚRIA. v é g z é s t: A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 43/2015. számú határozatát helybenhagyja.
KÚRIA A Kúria a dr. B. B. ügyvéd által képviselt kérelmezőnek a Nemzeti Választási Bizottság által országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozott 43/2015. számú határozata felülvizsgálata iránt
RészletesebbenBALATONFÖLDVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 16/2003.(XII.19.) SZÁMÚ R E N D E L E T E
BALATONFÖLDVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 16/2003.(XII.19.) SZÁMÚ R E N D E L E T E A HELYI NÉPSZAVAZÁSRÓL ÉS NÉPI KEZDEMÉNYEZÉSRŐL Balatonföldvár Város Képviselő-testülete a helyi közakarat demokratikus kinyilvánítása
Részletesebbenalkotmanybirosag.hu 2
Az Alkotmánybíróság döntésének tájékoztató jelleggel közzétett, nem hivatalos szövege. A hivatalos közzétételre a Magyar Közlönyben, illetve az Alkotmánybíróság Határozatai című hivatalos lapban kerül
Részletesebben76/2008. (V. 29.) AB határozat. Indokolás
76/2008. (V. 29.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottságnak az országos népszavazás kitűzésére irányuló kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítése
RészletesebbenKÖZVETLEN DEMOKRÁCIA november 27. Lukonits Ádám (ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék)
KÖZVETLEN DEMOKRÁCIA 2017. november 27. Lukonits Ádám (ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék) I. A DEMOKRATIKUS HATALOMGYAKORLÁS. A HATALOMGYAKORLÁS FORMÁI. A NÉPSZU- VERENITÁS ALANYI KÖRE (ld. a választójogosultságról
RészletesebbenVerőce Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2008. (IX.18.) rendelete. a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről
Verőce Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2008. (IX.18.) rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről Verőce Község Önkormányzat Képviselő-testülete A helyi önkormányzatokról szóló
RészletesebbenSarkadkeresztúr Község Önkormányzatának Képviselő-testülete. 6/1992. (V.20.) KT. sz. rendelete. a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről
Sarkadkeresztúr Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 6/1992. (V.20.) KT. sz. rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről Sarkadkeresztúr Község Önkormányzatának Képviselő-testülete
RészletesebbenÁLTALÁNOS RERNDELKEZÉSEK 1..
TISZACSEGE VÁROS ÖNKORMÁNYZATII KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 3/2002..((II.. 311..)) KT.. SSZ.. RENDELETE A HELYII NÉPSSZAVAZÁSSRÓL ÉSS NÉPII KEZDEMÉNYEZÉSSRÖL A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény
Részletesebben45/2008. (IV. 17.) AB határozat. Indokolás
45/2008. (IV. 17.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottságnak az országos népszavazás kitűzésére irányuló kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítése
RészletesebbenTiszaföldvár Város Önkormányzatának 20/2004. (III. 1.) ÖR. számú r e n d e l e t e. a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről
1 Tiszaföldvár Város Önkormányzatának 20/2004. (III. 1.) ÖR. számú r e n d e l e t e a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről 2 Tiszaföldvár Város Önkormányzatának 20/2004. (III. 1.) ÖR. számú r
Részletesebbenv é g z é s t: A Kaposvári Törvényszék 20.Pk /2016/2. szám
dr. Takács Norbert ügyvéd (..) által képviselt I.r. kérelmező neve és címe szám alatti I.r., II.r. kérelmező neve és címe szám alatti II.r., III.r. kérelmező neve és címe szám alatti III.r., IV.r. kérelmező
RészletesebbenOZORA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 7/1995.(VI.9.) számú önkormányzati rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésrıl
OZORA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 7/1995.(VI.9.) számú önkormányzati rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésrıl ( egységes szerkezetben) Ozora Község Önkormányzata Képviselı-testülete
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S
E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének és Mánfa Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2018. szeptember 19-én tartandó együttes ülésére Az előterjesztés tárgya: Helyi
RészletesebbenKÚRIA. v é g z é s t: Kötelezi a szervezőt, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket.
KÚRIA Knk.IV.37.487/2015/2.szám A Kúria a dr. Tordai Csaba ügyvéd által képviselt szervezőnek (a továbbiakban: szervező), a Nemzeti Választási Bizottság országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozott
RészletesebbenA KÖZVETLEN DEMOKRÁCIA ÉS INTÉZMÉNYEI április 21. ELŐADÁSVÁZLAT
A KÖZVETLEN DEMOKRÁCIA ÉS INTÉZMÉNYEI 2017. április 21. ELŐADÁSVÁZLAT Alapfgalmak. A képviseleti és a közvetlen hatalmgyakrlás visznya - a közvetlen hatalmgyakrlás klasszikus intézményei népszavazás: döntéshzatal
RészletesebbenÚjhartyán Város Önkormányzata Képviselő-testületének június 28-i ülésére 4. napirend
E L Ő T E R J E S Z T É S Újhartyán Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2016. június 28-i ülésére 4. napirend Tárgy: A helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok számáról szóló
RészletesebbenI. Országos népszavazási kezdeményezések elbírálása
NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG JEGYZŐKÖNYV A NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2015. ÁPRILIS 21-I ÜLÉSÉRŐL Az ülés helyszíne: Nemzeti Választási Iroda székháza (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.) Az ülés ideje:
Részletesebben103/2007. (XII. 12.) AB határozat. Indokolás II.
103/2007. (XII. 12.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottságnak az országos népszavazás kitűzésére irányuló kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítése
RészletesebbenKÚRIA. v é g z é s t: A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 48/2015. (III. 25.) számú határozatát helybenhagyja.
KÚRIA A Kúria a dr. Tordai Csaba ügyvéd által képviselt V. Z. T. szervezőnek, a dr. Pálffy Ilona elnök által képviselt Nemzeti Választási Bizottság ellen, aláírásgyűjtő ív mintapéldánya hitelesítése kapcsán
RészletesebbenSzentkirályi Helyi Választási Bizottság 2/2018. (VI.28.) HVB HATÁROZATA
Szentkirályi Helyi Választási Bizottság 2/2018. (VI.28.) HVB HATÁROZATA A Szentkirályi Helyi Választási Bizottság a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási
RészletesebbenKÚRIA. v é g z é s t : A Kúria az Országos Választási Bizottság 52/2013. (VI. 28.) határozatát helybenhagyja.
KÚRIA A Kovácsné dr. Trázsi Csilla ügyvéd által képviselt Magyar Dohány Kereskedők Egyesülete indítványozónak, a Országos Választási Bizottság (1357 Budapest, Pf.2.) által, aláírásgyűjtő ív mintapéldánya
RészletesebbenELŐSZÁLLÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 20/2000. (XII. 1.) ÖK. számú r e n d e le t e
ELŐSZÁLLÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 20/2000. (XII. 1.) ÖK. számú r e n d e le t e A helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről (egységes szerkezetben) Előszállás Nagyközség Önkormányzatának
RészletesebbenSasvári Róbert, PhD-hallgató Pécsi Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Kar Doktori Iskola. Országos népszavazási kezdeményezések újratöltve
32 Sasvári Róbert, PhD-hallgató Pécsi Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Kar Doktori Iskola Országos népszavazási kezdeményezések újratöltve 2014 zsúfolt év volt a Nemzeti Választási Bizottság (NVB)
RészletesebbenMAGYAR KÖZLÖNY 218. szám
MAGYAR KÖZLÖNY 218. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2013. december 23., hétfő Tartalomjegyzék 2013. évi CCXXXVIII. törvény A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint
Részletesebben20/2008. (III. 12.) AB határozat. Indokolás
20/2008. (III. 12.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottságnak országos népszavazási kezdeményezés tárgyában hozott határozata ellen benyújtott kifogások
RészletesebbenBak Község Önkormányzat Képvisel -testülete. 12/2001. (VII. 31.) önkormányzati rendelete A HELYI NÉPSZAVAZÁSRÓL ÉS NÉPI KEZDEMÉNYEZÉSR L
Bak Község Önkormányzat Képvisel -testülete 12/2001. (VII. 31.) önkormányzati rendelete A HELYI NÉPSZAVAZÁSRÓL ÉS NÉPI KEZDEMÉNYEZÉSR L A módosításokkal: 5/2004. (III. 31.) egységes szerkezetben. A helyi
RészletesebbenBevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5
TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.
RészletesebbenKÚRIA. v é g z é s t : A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 82/2015. számú határozatát helybenhagyja.
KÚRIA Knk.IV.37.458/2015/3.szám A Kúria a dr. Tordai Csaba ügyvéd által képviselt szervezőnek, a dr. Pálffy Ilona elnök által képviselt Nemzeti Választási Bizottság ellen, aláírásgyűjtő ív mintapéldányának
RészletesebbenEgyéb alkotmányos intézmények
Egyéb alkotmányos intézmények Tartalom 1. A bírói szervezet 2. Az ügyészség 3. A Magyar Nemzeti Bank 4. Az országgyűlési biztos intézménye 5. Az Állami Számvevőszék 6. Költségvetési Tanács 7. Az intézmények
RészletesebbenPAK S VÁRO S ÖNKO R M Á N Y Z A T I KÉPVI S E L Ő- TESTÜLETÉNE K 14/1995. (IV. 28.) SZÁMÚ ÖNKOR M Á N Y Z A T I RENDELETE
PAK S VÁRO S ÖNKO R M Á N Y Z A T I KÉPVI S E L Ő- TESTÜLETÉNE K 14/1995. (IV. 28.) SZÁMÚ ÖNKOR M Á N Y Z A T I RENDELETE A HELYI NÉPSZAVAZÁ S ÉS NÉPI KEZDE M É N Y E Z É S R Ő L * (Egységes szerkezetben)
RészletesebbenALÁÍRÁSGYŰJTŐ ÍV MINTAPÉLDÁNYÁNAK BENYÚJTÁSA ORSZÁGOS NÉPSZAVAZÁS KEZDEMÉNYEZÉSE CÉLJÁBÓL. 129/2002. (VII. 11.) OVB határozat
ALÁÍRÁSGYŰJTŐ ÍV MINTAPÉLDÁNYÁNAK BENYÚJTÁSA ORSZÁGOS NÉPSZAVAZÁS KEZDEMÉNYEZÉSE CÉLJÁBÓL 129/2002. (VII. 11.) OVB határozat Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C.
RészletesebbenZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2019 tavasz
ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2019 tavasz KÖTELEZŐ TANANYAG: Kocsis Miklós Petrétei József Tilk Péter: Alkotmánytani alapok. Kodifikátor Alapítvány, Pécs, 2015 Petrétei József: Magyarország
Részletesebben10/2016. (VI. 28.) IM rendelet. a népszavazás kezdeményezése során a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatokról
Magyar joganyagok - 10/2016. (VI. 28.) IM rendelet - a népszavazás kezdeményezése során a választási irodák hatáskö1. oldal 10/2016. (VI. 28.) IM rendelet a népszavazás kezdeményezése során a választási
Részletesebben2007. évi CLXXII. törvény
http://www.complex.hu/kzldat/t0700172.htm/t0700172.htm 2007. évi CLXXII. törvény a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény, valamint az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998.
RészletesebbenKÚRIA. v é g z é s t: A Kúria az Országos Választási Bizottság 118/2013. (VII. 17.) OVB határozatát helybenhagyja.
KÚRIA A Kúria Kovácsné dr. Trázsi Csilla ügyvéd által képviselt L. A., a Magyar Dohány Kiskereskedők Egyesülete elnöke indítványozónak az Országos Választási Bizottság országos népszavazási kezdeményezés
Részletesebbenv é g z é s t: A bíróság a.. Helyi Választási Bizottság.. számú határozatát megváltoztatja, és az
A Kaposvári Törvényszék dr. Takács Norbert ügyvéd (.) által képviselt... szám alatti kérelmezőnek... Helyi Választási Bizottság... szám alatti kérelmezettel szemben népszavazási ügy iránt indított nem
RészletesebbenMAGYAR KÖZLÖNY szám. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA június 17., csütörtök. Tartalomjegyzék
MAGYAR KÖZLÖNY 104. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2010. június 17., csütörtök Tartalomjegyzék 196/2010. (VI. 17.) Korm. rendelet 197/2010. (VI. 17.) Korm. rendelet 198/2010. (VI. 17.) Korm.
RészletesebbenI. Országos népszavazási kezdeményezés elbírálása
NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG JEGYZŐKÖNYV A NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2014. DECEMBER 12-I ÜLÉSÉRŐL Az ülés helyszíne: Nemzeti Választási Iroda székháza (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.) Az ülés ideje:
Részletesebben32/2007. (VI. 6.) AB határozat. Indokolás
32/2007. (VI. 6.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő íve mintapéldányának hitelesítését megtagadó határozat ellen benyújtott kifogás
RészletesebbenKÚRIA. v é g z é s t: A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 50/2015. számú határozatát helybenhagyja.
KÚRIA Knk.IV.37.356/2015/2.szám A Kúria a dr. Tordai Csaba ügyvéd által képviselt szervezőnek a dr. Pálffy Ilona a Nemzeti Választási Iroda elnöke által képviselt Nemzeti Választási Bizottság által országos
Részletesebben99/2007. (XII. 6.) AB határozat. Indokolás
99/2007. (XII. 6.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottságnak országos népszavazás kitűzésére irányuló kezdeményezés aláírásgyűjtő ív mintapéldányának,
RészletesebbenRákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet
Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Közjogi berendezkedés Államforma: köztársaság Kormányforma: parlamentáris köztársaság Végrehajtó hatalom legfőbb szerve a kormány A törvényhozó hatalom letéteményese
RészletesebbenA legfontosabb állami szervek
A legfontosabb állami szervek Az Országgyűlés 2012-től: Alaptörvény 1. cikk Házszabály Az Országgyűlés Magyarország legfelsőbb (államhatalmi és) népképviseleti szerve. Biztosítja a társadalom alkotmányos
RészletesebbenT/... számú. törvényjavaslat. a 2008. március 9-i országos ügydöntő népszavazásokon hozott döntések végrehajtásáról
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/... számú törvényjavaslat a 2008. március 9-i országos ügydöntő népszavazásokon hozott döntések végrehajtásáról Előadó: dr. Horváth Ágnes egészségügyi miniszter 2008. március
RészletesebbenÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Állam- és Jogtudományi Kar Szeged ÉVFOLYAMDOLGOZAT A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i Konzulens: Dr. Tóth Károly Egyetemi Docens
RészletesebbenVI/2248/2012. AB határozata az Országos Választási Bizottság 11/2012. (I. 16.) OVB határozatáról. h a t á r o z a t o t:
VI/2248/2012. AB határozata az Országos Választási Bizottság 11/2012. (I. 16.) OVB határozatáról Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság által országos népszavazás kezdeményezésére irányuló
RészletesebbenKÚRIA. v é g z é s t: A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 125/2015. számú határozatát helybenhagyja.
KÚRIA A Kúria a dr. Tordai Csaba ügyvéd által képviselt szervezőnek a Nemzeti Választási Bizottság által országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozott 125/2015. számú határozata felülvizsgálata
RészletesebbenI. Országos népszavazási kezdeményezések elbírálása
NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG JEGYZŐKÖNYV A NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2015. JÚNIUS 24-I ÜLÉSÉRŐL Az ülés helyszíne: Nemzeti Választási Iroda székháza (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.) Az ülés ideje: 2015.
Részletesebben33/2007. (VI. 6.) AB határozat. Indokolás
33/2007. (VI. 6.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő íve mintapéldányának hitelesítését megtagadó határozat ellen benyújtott kifogás
RészletesebbenIromány száma: T/2941/7. Benyújtás dátuma: :03. Parlex azonosító: 4VBFIO8B0006
Iromány száma: T/2941/7. Benyújtás dátuma: 2018-11-22 15:03 Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága Parlex azonosító: 4VBFIO8B0006 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Benyújtó: Dr. Bajkai
RészletesebbenTARTALOM ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 2 A HELYI NÉPSZAVAZÁSRÓL... 3 HELYI NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS... 6 ZÁRÓ RENDELKEZÉS... 6 ZÁRADÉK... 6
TARTALOM ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 2 A HELYI NÉPSZAVAZÁSRÓL... 3 HELYI NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS... 6 ZÁRÓ RENDELKEZÉS... 6 ZÁRADÉK... 6 SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS KÉPIVSEL - TESTÜLETÉNEK 9/2001. (III.30.) SZ.
Részletesebbenv é g z é s t: A bíróság a... Helyi Választási Bizottság... számú határozatát megváltoztatja, és az
dr. Takács Richárd ügyvéd (7400 Kaposvár, Fő u. 24.) által képviselt... szám alatti kérelmezőnek... Helyi Választási Bizottság... szám alatti kérelmezettel szemben választási bizottság határozatának felülvizsgálata
Részletesebbenv é g z é s t : I n d o k o l á s
A a Dr. Bencze Péter és Társa Ügyvédi Iroda (ügyintéző dr. Bencze Péter ügyvéd) által képviselt Magyar Szocialista Párt (kérelmező címe) kérelmezőnek a Megyei Területi Választási Bizottság 2014. október
RészletesebbenAz Alaptörvény 6. cikkének (1) bekezdése alapján a Lex CEU eltörléséről címmel a mellékelt törvényjavaslatot kívánom benyújtani.
Iromány száma: T/17873. Benyújtás dátuma: 2017-10-16 15:03 Országgyűlési képviselő Parlex azonosító: 10AKAGBR0001 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó:
RészletesebbenAZ ÁLLAMFŐ SZEREPE A KORMÁNYZATI A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK JOGÁLLÁSA ÉS RENDSZEREKBEN. HATÁSKÖREI. Alkotmányjog 2. nappali tagozat november 6.
AZ ÁLLAMFŐ SZEREPE A KORMÁNYZATI RENDSZEREKBEN. A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK JOGÁLLÁSA ÉS HATÁSKÖREI Alkotmányjog 2. nappali tagozat 2017. november 6. dr. Milánkovich András Tanársegéd ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék
Részletesebbenjogalkotási kötelezettségének az 1. pontban meghatározottak szerint tegyen eleget.
32/2004. (IX. 14.) AB határozat 689/E/2004 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítása, valamint jogszabály alkotmányellenességének megállapítása
RészletesebbenKÚRIA. v é g z é s t: A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 63/2015. számú határozatát helybenhagyja.
KÚRIA Knk.IV.37.389/2015/3.szám A Kúria a dr. Tordai Csaba ügyvéd által képviselt szervezőnek, a Nemzeti Választási Bizottság ellen, aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítése kapcsán meghozott 63/2015.
Részletesebben41/2017. (XII. 14.) FVB számú határozatával
FŐVÁROSI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 1052 Budapest Városház u. 9-11. A Fővárosi Választási Bizottság a 41/2017. (XII. 14.) FVB számú határozatával a Horváth Csaba magánszemély (a továbbiakban: Szervező) által
RészletesebbenAz új magyar választási rendszer
Az új magyar választási rendszer Dr. Smuk Péter, egyetemi docens Széchenyi István Egyetem, Győr a demokratikus rendszer "a politikai döntéshozatal céljával létrehozott olyan intézményes berendezkedés,
RészletesebbenVálasztójogosultság. Kötelező irodalom: Előadásvázlat ( Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén)
Választójogosultság Kötelező irodalom: Előadásvázlat (http://alkjog.elte.hu/?page_id=3491) Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén) 2017. november 20. ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék Lukonits Ádám,
Részletesebben1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések
1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok
RészletesebbenÁllampolgári ismeretek. JOGI alapismeretek ALAPTÖRVÉNY
Állampolgári ismeretek JOGI alapismeretek ALAPTÖRVÉNY ELŐZMÉNYEK Magyar Népköztársaság (1949-1989) 1949 1989 2012-1936. évi szovjet alkotmány mintájára készült - államforma: népköztársaság - elnevezés:
RészletesebbenSAJTOSKÁL KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETE
SAJTOSKÁL KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETE 7 / 2001. / VI.26./ számú RENDELETE a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésrıl A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban:
Részletesebbenv é g z é s t: A bíróság Kaposvár Megyei Jogú Város Helyi Választási Bizottság 1/2016.(V.4.) számú határozatát megváltoztatja, és az
A Kaposvári Törvényszék a dr. Takács Norbert ügyvéd (7400 Kaposvár, Fő u. 24.) által képviselt Pintér Attila 7400 Kaposvár, Gróf Apponyi Albert u. 18. szám alatti kérelmezőnek (továbbiakban: kérelmező)
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3133/2015. (VII. 9.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.
3133/2015. (VII. 9.) AB végzés 2219 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3133/2015. (VII. 9.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
RészletesebbenA választási bizottságra vonatkozó általános szabályok a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény alapján
A választási bizottságra vonatkozó általános szabályok a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény alapján II. FEJEZET A VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁGOK 10. A választási bizottság 14. (1) A választási
Részletesebben