Vízbáziskutatás a DRV Zrt. által üzemeltetett, felszíni vízkivételi művek kiváltására
|
|
- Judit Bodnár
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Vízbáziskutatás a DRV Zrt. által üzemeltetett, felszíni vízkivételi művek kiváltására Büki Attila Imre DRV Zrt. /Hydrosys Kft. és ENVICOM 2000 Kft. terveinek felhasználásával/
2 Tartalom 1. A DRV Zrt. által üzemeltetett víziközmű-rendszer a Balaton környékén, vízellátási problémák Vízbázis-kutatási projektek elindítása Balatonalmádi Szentkirályszabadja Balatonfűzfő Térség vízföldtani bemutatása Balatonalmádi / Ferenc-forrás Balatonfűzfő vízbázisai Balaton-Felvidék A Balaton-Felvidék vízföldtani bemutatása Felsőörs-Csopak-Balatonfüred Aszófő-Balatonudvari-Balatonakali Előzetes környezeti vizsgálat a Balaton- Felvidéken Dél-bakonyi vízbáziskutatás A kutatási terület vízföldtani bemutatása Szabadon felhasználható vízkészlet meghatározása Térinformatikai területelemzés a kutak elhelyezésének szempontjai A tervezett vízbázisfejlesztés hatása, környezetvédelmi hatásvizsgálat Üzemeltetői és tulajdonosi javaslatok, további lépések Várpalota térségi vízkészlet-kutatás, konklúzió...26
3 1. A DRV Zrt. által üzemeltetett víziközmű-rendszer a Balaton környékén, vízellátási problémák A Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. a víziközmű-üzemeltetője a Balaton-part, valamint a Balaton közvetlen közelében elhelyezkedő települések csaknem 90%-ának (1. ábra). Három nagy vízellátó rendszer épült ki az elmúlt évtizedekben. A legnagyobb, összefüggő rendszer a Nyugat-balatoni Regionális Vízmű (NYBRV), Zánkától Keszthelyen, Marcalin és Fonyódon keresztül Balatonszemesig. Vízjogi üzemeltetési engedélyek szempontjából ez több egységre bontható, összefüggő rendszert alkot. Ebbe a rendszerbe csatlakozik be északról a nyirádi vízellátó rendszer (a nyirádi víz a nyári, csúcstermelés időszakában eljuthat egészen Balatonfüredig, délen Fonyódig, ideális esetben Balatonboglárig). Az északi partot nagyrészt a nyirádi karsztvízbázis látja el ivóvízzel. Keszthely környékén csatlakoznak a Keszthelyi-hegység forrásai (a gyenesdiási János-forrás, valamint a vonyarcvashegyi Festetics- és Erzsébet-forrás), valamint Keszthely / Vadaskert vízbázisa. Cserszegtomaj területén csatlakozik a Dobogó-karsztakna (a Hévízi-tóra való tekintettel csak nagyon korlátozott termelési kapacitással). A következő nagy betáplálási pont a fonyódi felszíni vízmű, Balatonboglár-Balatonlelle réteg-vízbázisai pedig tartalék szerepet kapnak (tavaly már nem üzemeltek). A rendszer délkeleti határa a balatonszemesi tározó. Innen indul kelet felé a Délkelet-balatoni Regionális Vízmű (DKBRV) ellátási területe. Három betáplálási pontja van: a balatonőszödi, a balatonszéplaki (a Balaton legnagyobb felszíni vízműve), valamint a balatonkenesei vízművek. Balatonkenesétől É-ra indul az Északkelet-balatoni Regionális Vízmű (ÉKBRV). Itt is található két felszíni vízkivétel: Balatonalmádi és Balatonfüred felszíni vízművei. Ebbe a rendszerbe kapcsolódnak a Balaton-Felvidék forrásvízművei is: Felsőörs / Malomvölgy, Csopak / Nosztori-forrás, Balatonfüred / Siske- és Kéki-forrás, valamint Aszófő és Balatonudvari termelő kútjai. Az ÉKBRV határa a vízjogi üzemeltetési engedély alapján Zánka település határa. A három regionális vízmű-rendszer szükség esetén vizet ad át egymásnak, így elégítik ki a Balaton környéki vízigényeket. Balatonkenese, Balatonőszöd és Fonyód vízművek csak a nyári szezonban üzemelnek (ún. csúcs-vízművek). Ezen rendszer jelenleg képes ellátni a Balaton környékét megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvízzel.
4 1. ábra: A Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. üzemeltetési területe a Balaton környékén
5 A vízellátási probléma abból fakad, hogy ezen felszíni vízművek többsége még a 80-as években létesült, az eredeti tervek alapján évre. A víztisztítás technológiai folyamata során, drágán beszerezhető, poli-alumínium-klorid és vas-szulfát pelyhesítő szereket alkalmaznak. A keletkező zagy alumínium- és vastartalma magas lehet. A megfelelő ülepedési folyamathoz megfelelő mélységű ülepítő medencék szükségesek. Pont ezért merült fel a vízbáziskutatás ötlete legelőször Balatonalmádi esetében, ahol a 80-as években létesített medencék túl sekélyek voltak. A zagyiszap gyakori elszállítása ellenére is előfordult az üzemállapot veszélyeztetése. A megfelelő méretű medencék megépítésének költsége tízmilliós nagyságrendű, továbbá, a víztisztításhoz szükséges vegyszerek költsége is igen magas. A többi felszíni vízmű felújítása is előbb-utóbb elkerülhetetlen (legutóbb a balatonőszödi vízmű részleges felújítása történt meg 2002-ben), ennek költségei pedig már százmilliós nagyságrendűek is lehetnek. Emiatt merült fel először a balatonalmádi, majd fentiek következményeként a többi felszíni vízmű kiváltása. 2. Vízbázis-kutatási projektek elindítása A felszíni vízművek kiváltásához költségbecslést kellett készíteni. Fel kellett mérni, mi az olcsóbb: felújítani és tovább üzemeltetni az elavult technológiát vagy a jóval kisebb üzemeltetési költségű, új karsztvíz-kivételeket megvalósítani. Ehhez ismerni kell a térség szabadon felhasználható vízkészleteit, mind mennyiségi, mind minőségi szempontból. A kutak elhelyezésénél figyelembe kell venni a megépítendő csővezetékek hosszát, átmérőjét (hidraulikai vizsgálatok), a kútfúrás és a technológia létrehozásának költségeit. Ezt pedig össze kell vetni az esetlegesen más szolgáltatóktól történő vízátvétel költségeivel. Ugyanis a Balaton környéki többlet-vízigényeket célszerű olyan vízbázisokból fedezni, ahol az utánpótlódást figyelembe véve jelentős többlet vízkészletek vannak. Ez alapján 4 kutatási célterület került meghatározásra: - Balatonalmádi Szentkirályszabadja Balatonfűzfő térsége. - Balaton-Felvidék (Balatonakalitól Felsőörsig).
6 - Déli-Bakony (Nagyvázsony Tótvázsony Nemesvámos). - Berhida Litér Tés Várpalota térsége (Litér térségét a Bal.füzfő Bal.almádi Szentkirályszabadja kutatás már érintette). A DRV Zrt. fő célja a szabad vízkészletek felmérése, majd a kutak pozíciójának, kialakításának, termelési volumenének meghatározása után, a környezetre gyakorolt hatás felmérését követően, elvi vízjogi létesítési engedély megszerzése. Amint ezek az engedélyek a rendelkezésre állnak és a mennyiségi adatok ismertté válnak, elkészül a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Regionális Vízellátása Fejlesztési Koncepció c. tanulmány felülvizsgált változata (ez először 1999-ben készült el). Ez a tanulmány nyújtaná az alapot a megvalósuláshoz szükséges, állami és EU-s pályázatokon történő indulásra. 3. Balatonalmádi Szentkirályszabadja Balatonfűzfő A projekt a tervezett célok megfogalmazásával indult, első körben Balatonalmádi és Balatonkenese felszíni vízművek kiváltása volt a cél. Emiatt a 2011 nyarán indított, beszerzési eljárás műszaki leírásában a kitermelni kívánt vízmennyiség m3/nap csúcs-, valamint m3/nap évi átlagos mennyiségben került meghatározásra. Mint később kiderült, ez jelentősen több mint a rendelkezésre álló, szabad vízkészlet. Az eljárás nyertese a Hydrosys Kft. lett, az elkészített tervet 2011 augusztusában nyújtotta be a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnek (KÖDU-KTVF). A DRV Zrt. e terv alapján kérte az elvi vízjogi engedélyes eljárás lefolytatását. Számos hiánypótlás kiadása (Vízügyi Igazgatóság, üzemeltetők, DRV és a Tervező javaslatai), valamint a területen található víziközmű-üzemeltetőkkel (Bakonykarszt Zrt Veszprém, SAL-X Kft. Balatonfűzfő) kötött megállapodások megkötése után 2013 áprilisában következett a gyér érdeklődést kiváltott közmeghallgatás, ami az engedélyezési eljárás utolsó fázisának felelne meg Térség vízföldtani bemutatása A vizsgált terület a Vízgyűjtő Gazdálkodási Terv (OVGT) alapján a K.4.2. jelű, Balaton-felvidéki víztest ÉK-i részére esik. A vízföldtani felmérés során kiderült, hogy két
7 olyan vízbázis található a területen, ami szabad vízkészletekkel rendelkezik: Balatonalmádi / Ferenc-forrás vízbázisa, valamint a balatonfűzfői vízműkutak két részből álló, karsztos vízgyűjtője (2. ábra). A terület földtani sajátosságai miatt több kisebb, lokális víztartó egységre bomlik. A területet délről alsó-triász és ópaleozoós kőzetek határolják, ez egyben a Balaton-felvidéki karsztos víztárolók déli elterjedési határát adja. ÉNY-felé, a litéri feltolódási vonal mentén különböző korú és típusú triász és idősebb kőzetek tolódtak egymásra, meredek dőléssel (jó vízvezető és vízzáró kőzetek fordulnak elő váltakozva). Így tehát elmondható, hogy a Dunántúli Középhegységben található ún. fő-karsztvíztároló itt nincs meg, helyette több, egymástól elszigetelt vízadó egység található. Általában a Budaörsi és Megyehegyi Dolomit a fő vízadó, ezek maximum méter vastag egységek, egymástól rosszabb vízvezető képességű kőzetekkel elválasztva és körülvéve. 2. ábra: A vizsgált terület áttekintő térképe
8 Fentiek következtében az egyes vízbázisok beszivárgási területei csak korlátozott kiterjedésűek, a forrás és a kutak hozama erősen függ a beszivárgási viszonyoktól. A területen mérhető karsztvízszintek és különbségeik is a több, de kisebb méretű, szeparált vízadókról árulkodnak. A 70-es évektől a 90-es évekig a területen átlagosan méteres vízszintsüllyedés történt, ezt a beszivárgás csökkenése okozta. A 90-es évek közepétől csapadékosabbá vált az időjárás, ez a vízszint-adatokban rögtön jelentkezett. Ezek mellett pedig a terület üzemelő vízmű-kútjainak termelése is töredékére csökkent Balatonalmádi / Ferenc-forrás Ferenc-forrás vízbázisa a forrás 1961-ben elkészült, gyűjtőgalériás forrásfoglalása (3. ábra). Ezt 1968-ban további négy db, méter közé szűrőzött kút fúrásával egészítették ki. Az egykori karsztforrás bonyolult tektonikai helyzetben bukkan a felszínre a Litéri-törés D-i oldalán. A térség földtani felépítése miatt a galéria vizébe talajvíz is keveredhetett, a kutak azonban már az Iszkahegyi Mészkőben tárolódó karsztvizet hasznosították. 3. ábra: A Ferenc forrás völgyének hosszirányú geológiai szelvénye A Hydrosys Kft. a Ferenc-forrás utánpótlódási területének 4.4 km 2 -t számított, a beszivárgást a CRAE-modellel (Kiegészítő Kapcsolat a Területi Evapotranspiráció Meghatározásához) számította, figyelembe véve a veszprémi klímaállomás és a balatonalmádi csapadékmérő adatait. Az átlagos beszivárgási érték 140 mm-nek adódott ( évi időszakra). Ez alapján a Ferenc-forrás átlagos vízkészlete 1800 m 3 /nap mennyiségnek adódott.
9 Sajnos, az 1968-ban kezdődött, vízminőségi vizsgálatok alapján a víz nitrát-tartalma folyamatosan emelkedett mind a galériában, mint a kutakban. Ennek fő oka a szentkirályszabadjai közművesítés volt, a háztartások szennyvize akadálytalanul jutott be a szikkasztókból a karsztvízbe. Már a 70-es években elérte a termelt víz nitrát-tartalma az 50 mg/l értéket, és ezt többször is túllépte. Emiatt a DRV Zrt től nem üzemeltette a kutakat, a galéria pedig túlfolyóra üzemelt ben a forrást a KÖDU-KTVF üzemen kívül helyezte, az Aquifer Kft. pedig elkészítette a vízbázis biztonságba helyezési záródokumentációját Balatonfűzfő vízbázisai Balatonfűzfő környékén két vízbázist lehet lehatárolni. A délebbire fúrták még ben a 2-es kutat (Balatonfűzfő K-21). Az északabbi vizét csapolja meg a szintén 1941-ben fúrt 3-as (Balatonfűzfő K-22) és az 1980-ban fúrt a 7-es (Litér K-3) kutak, valamint a Bakonykarszt Zrt. által üzemeltetett, jelenleg tartalék Királyszentistván K-3, K-4 és Vilonya K-5 kutak. A vízadó formációk a Megyehegyi Dolomit és a Budaörsi Dolomit. A fűzfői kutak vizében a nitrát-tartalom sohasem emelkedett 20 mg/l fölé (általában 5-20 mg/l közötti értékek), pedig utánpótlódási területük nyílt karszt. Ez is bizonyítja, hogy a szomszédos vízbázisok egymással csak igen korlátozott kapcsolatban vannak. Továbbá ez arra is utal, hogy a vízbázisok utánpótlódási területe megfelelő környezeti állapotú. Ha a területhasználatok nem változnak, valószínűleg a vízminőség sem változhat rossz irányba. A számított utánpótlódási terület (a Ferenc-forrásnál megadott módszer alapján) a 3-as kút, és ugyanezen vízbázis természetes forrásfakadása, a Bugyogó-forrás esetében 2,9 km 2, a 2-es és 7-es kút esetében pedig 8,1 km 2. A tervezéskor a Hydrosys Kft. a biztonság javára tért el, mivel a Séd-pataktól ÉK-re lévő Budaörsi Dolomit karsztos beszivárgási területét nem vették figyelembe. Jelen állapotban ugyanis ez a területrész már a Királyszentistván-Vilonya kutak eláramlási zónájába tartozik, azonban a tervezett vízbázisfejlesztés hatására a fűzfői kutak vízgyűjtő területe ebbe az irányba bővülhet. A vizsgált területeken az átlagos utánpótlás 4200 m 3 /nap. Az alkalmazott modell ellenőrzése alapján a mért és számított vízszintek közötti eltérés csak 5-10 %-nak adódott.
10 A víztároló véges kapacitását a termelés és a vízszintek közötti erős korreláció is mutatja (4. ábra). A fűzfői kutak termelése a 90-es évek eleji csúcsot követően jelentősen visszaesett, valamint az addig még üzemelő, királyszentistváni és vilonyai kutak is egyre kevesebbet termeltek (majd tartalék státuszba kerültek). Mind a helyi vízkivételek csökkenése, mind a várpalotai bányavíz-kivételek leállása elősegítette a tároló regenerálódását és 20 métert meghaladó vízszint-emelkedés is előfordult. 4. ábra: Balatonfűzfő és Vilonya-Királyszentistván kutak termelése és vízszintjei Eddigiekben a vízadó vízkészletéről beszéltünk. Ennek csak kisebb része a szabadon felhasználható vízkészlet. Ugyanis figyelembe kellett venni a jelenlegi és tervezett vízhasználatokat, valamint a Bugyogó-forrás fennmaradásához szükséges vízmennyiséget is (a tervezett vízkivétel a forrás hozamát kb. 18 %-kal csökkentené). Az üzemeltetőkkel (Bakonykarszt Zrt, SAL-X Kft.), valamint a KÖDU-KTVF-fel történt egyeztetések alapján, figyelembe véve a fenti vízigényeket, a szabadon felhasználható vízkészletre mindössze 2000 m 3 /nap mennyiség maradt. Ez messze elmarad az eredetileg kitűzött, m 3 /nap, évi átlagos vízkivételtől. A Hydrosys Kft. 4 kúthelyet jelölt ki a tervezett kitermelés megvalósításához. A kutak fúrásköltsége (figyelembe véve a kutak tervezett 220 méteres mélységét) millió Ft körüli összeg. A Bakonykarszt és a SAL-X érintett kútjainak új védőterület-számítása is
11 szükséges, hiszen a depressziós hatás a Királyszentistván-Vilonyai kutaknál 3-4 méter, a fűzfői kutaknál akár méter is lehet (5. ábra)! Ennek költsége 6-7 millió Ft. Továbbá, szükséges az ÉKBRV rendszerével történő összekötés, valamint a víztovábbítás létesítményeinek kiépítése, ami további több tízmilliós költség. A teljes beruházás már százmilliós nagyságrendű, ezt kell összevetni a balatonalmádi felszíni vízmű felújításának szintén százmilliós nagyságrendjével. 5. ábra: Vízbázis-fejlesztés depressziós hatása Balatonfűzfő környékén
12 4. Balaton-Felvidék A Balatonfűzfő körüli kutatás eredményének megismerésével párhuzamosan új területeken is megindult a vízkészlet-kutatás (6. ábra). A Balaton-Felvidék szabad vízkészleteinek vizsgálata kézenfekvő irány volt (ÉKBRV-közeli fekvés miatt közvetlen rácsatlakozási lehetőség a regionális rendszerre). Célkitűzésként itt is a m 3 /nap mennyiséget adtuk meg. A 2011 augusztusában indult beszerzési eljárás nyertese a Hydrosys Kft. lett, az elkészített tervet 2012 februárjában nyújtotta be a KÖDU-KTVF-nek. A DRV Zrt. a terv alapján kérte az elvi vízjogi engedélyes eljárás lefolytatását. Az elvi engedély kiadásához a KÖDU-KTVF előzetes vizsgálati eljárás lefolytatását kérte, ami gyakorlatilag megfelel a környezeti hatásvizsgálatnak. Erre a DRV Zrt. új beszerzési eljárást indított, aminek nyertese, az ENVICOM 2000 Kft novemberében készítette el a hatásvizsgálati tervet. A KÖDU-KTVF hiánypótlásainak megválaszolása 2013 májusáig megtörtént. 6. ábra: Balaton-Felvidék kutatási területe
13 4.1. A Balaton-Felvidék vízföldtani bemutatása A vizsgált terület a Vízgyűjtő Gazdálkodási Terv (OVGT) alapján a K.4.2. jelű, Balaton-felvidéki víztestre esik. Itt sem beszélhetünk egységes vízadóról, a területen több, eltérő korú és kifejlődésű karsztos részvízgyűjtő található. Emiatt bár az OVGT szerint a víztest mennyiségi szempontból jó állapotú, az egymástól elkülönülő, kis vízgyűjtő területű vízbázisok mennyiségi állapota a beszivárgás-változás hatására gyorsan reagálhat. Északról a vízzáró tulajdonságokkal rendelkező, Veszprémi-törés feltolódási vonala jelenti azt a hidrogeológiai határt, amely megakadályozza a Balaton-Felvidék és a főkarsztvíztároló közötti, hidraulikai kapcsolatot (a nagyarányú bányászati vízkivételeknek a Felvidék forrásaira nem volt jelentős hatása). Az egyes triász karsztos blokkok között vízzáró márga rétegek korlátozzák a vízforgalmat (Arácsi Márga, Csopaki Márga, Veszprémi Márga). Emellett a fennsíkok közötti völgyeket kis vastagságú, de jó vízvezető képességű harmadkori rétegek is kitöltik. ÉK-felé a Litéri Törés, dél-felé az ún. Déli feltolódás a határvonal. A vízadók a Felvidék nyugati területén a Megyehegyi Dolomit (másodlagos az Aszófői Dolomit és az Iszkahegyi Mészkő), kelet felé megjelenik a Felsőörsi és Füredi Mészkő is, a fő víztároló azonban a felső triász Fődolomit. A felmérés során két részvízgyűjtő került lehatárolásra, figyelembe véve környezetvédelmi és üzemeltetési szempontokat is ( m 3 /nap vízmennyiség tartós kitermelhetősége, utánpótlódó vízkészlet, a kitermelhető víz ivóvíznek megfelelő minősége) Felsőörs-Csopak-Balatonfüred A vízbázis utánpótlódási területe 23.6 km 2, a Fődolomithoz csatlakozó területrészekkel együtt ez a Felvidék legnagyobb, egybefüggő beszivárgási felülete (7. ábra). A Fődolomit vonulat DK-i peremén, a vízzáró karni márgacsoport kőzeteivel érintkezve, nagy hozamú források lépnek a felszínre, amiknek a hozamát, valamint a tároló nyomásállapotát döntő részben a természetes utánpótlódás határozza meg. Keletről Nyugat-felé haladva először Felsőörs / Malomvölgy forrásvízmű mellé fúrt kutak, majd Csopak / Nosztori-forrás, végül Balatonfüred / Siske- és Kéki-források
14 következnek. Ezen források jelenleg is üzemelnek, vizüket az ÉKBRV regionális rendszerre továbbítják. A területen található, monitoring kutak adatainak elemzése alapján északról délre tartó vízáramlás jellemző. Nagy mennyiségű, tárolt vízkészlet itt nem található, mivel a források szinte rögtön elvezetik az esetlegesen megnövekedett beszivárgásból származó többlet-vízmennyiséget. Emiatt ezek a vízbázisok fokozottan sérülékenynek tekinthetők. Csopak / Nosztori-forrás kivételével mindegyik vízbázis rendelkezik a KÖDU-KTVF által kiadott, védőterület-kijelölési határozattal. A forrásvizek minősége a vízgyűjtőterületen található tevékenységekkel van összefüggésben. A Kéki-forrás védőterületeinek 90 %-ában erdő található, a forrásvíz nitráttartalma 3-4 mg/l körüli. A Malomvölgyi-kutak védőterületein már jelentősebb mezőgazdasági tevékenység is előfordul, itt a termelt víz nitrát-tartalma 20 mg/l körüli. A sokévi, időszakot figyelembe véve, a modellezés alapján 4070 m 3 /nap szabadon kitermelhető vízkészletet számított a Hydrosys Kft (figyelembe véve a sokéves átlagos forráshozamokat és a vízkivételek mennyiségét). Mivel azonban ez a vízkészlet a beszivárgás változására nagyon érzékeny, egy hosszabb száraz időszakra is elvégezte a modellezést az évi csapadék és beszivárgás adatok figyelembevételével. Ekkor már 720 m 3 /nap hiánnyal kell számolni! Emiatt ezen részvízgyűjtő területén csak 2 db kút került kijelölésre Lovas és Paloznak területén. A kutak szerepe a Malomvölgyi kutakhoz hasonló, jelentőségük inkább csak a vízellátás hozam- és vízminőség-biztonságának növelésében van, hiszen a meglévő forrásvízművek a szabad kapacitásokat már nagyrészt lekötik Aszófő-Balatonudvari-Balatonakali A vízbázis vízgyűjtő területe némileg kisebb, 18.4 km 2 (8. ábra). A vízkészlet legnagyobb felhasználója az aszófői kútcsoport (ennek a vízbázisnak jelenleg nincs kiadott védőterület-kijelölő határozata, bár a kész tervek és földhivatali munkarészek már évek óta a KÖDU-KTVF-en vannak). Természetes állapotban az Aszófőtől Ny-ra található forrásréten fakadtak források, legnagyobb hozamú a Köböl-kút volt. Ezek azonban a kutak üzembe állítása óta megszűntek, a Köböl-kút hozama is erősen lecsökkent.
15 7. ábra: Balaton-Felvidék K-i kutatási terület Balatonudvari területén (több kisebb magánkút mellett) a DRV Zrt. 1 db termelő kutat üzemeltet. A vízbázis utánpótlódási területe azonban nagyrészt nyílt karsztterület, maximum néhány deciméter talajtakaróval borított, valamint itt található egy lakókocsi-park is. Ez a termelt víz minőségében is megmutatkozik, ugyanis a környéken a víz nitrát-tartalma itt a legnagyobb (30 mg/l körüli) től a kút csak a nyári csúcsidőszakban üzemelt, azonban a fokozott sérülékenységgel összhangban, az újra visszatérő, Pseudomonas baktériumok miatt 2009 óta nem üzemel. Balatonakali területén csak a szarmata mészkövet megcsapoló, a strand partfalában fakadó, kis hozamú Parti források ismertek, a karsztvíztároló Megyehegyi Dolomit
16 víztermelés szempontjából feltáratlan. Azonban ismert az a jelenség, hogy télen a Balaton szinte sosem fagy be Balatonakalinál, valamint gyakran láthatók a vízből feltörő buborékok. Ebből következik, hogy a tároló a Balatonnal állhat közvetlen hidraulikai kapcsolatban. Emiatt leginkább itt volt érdemes szabad vízkészletek után kutatni. Az érintetlenséget és a szabad vízkészleteket Balatonakali-1 monitoring kút vízszint-adatainak stabilitása is mutatja, hiszen a vízszint sokéves ingadozása a 3 métert sem éri el (Balaton vízszintjével szoros korrelációban). 8. ábra: Balaton-Felvidék Ny-i kutatási terület
17 A modellezés alapján az Aszófő-Balatonudvari-Balatonakali részvízgyűjtőn a Hydrosys Kft m 3 /nap átlagos szabad vízkészletet mutatott ki, és ez tartós aszály esetén is bőven pozitív marad (2250 m 3 /nap), emiatt ezen a területen volt értelme kutak kijelölésének. 1 db kút Balatonudvari térségében (ahol az utánpótlódás nagyobb részben származik erdős területről, mint a jelenleg is meglévő kút esetében), valamint 3 db kút Balatonakali és Dörgicse településeken. A vízminőség Balatonakali térségében a vízbázis feltáratlansága következtében nem ismert, azonban figyelembe kell venni, hogy az utánpótlódás területén nagyüzemi mezőgazdasági terület nincs, csupán szőlők és gyümölcsösök találhatók. Így a víz nitráttartalma valószínűleg mg/l közé várható (a termelés kezdetén a kisebb érték, majd beáll az állandósult állapot). Mivel a vízszintek a kutatási területeken a felszíntől csak 10 és 50 méter között vannak, az új kutak létesítésének költségei jelentősen alacsonyabban lennének, mint Balatonfűzfő környékén. Továbbá, a közvetlen ÉKBRV-re kötés lehetőségei is sok esetben adottak (maximum néhányszáz méter vezeték építése). A kutakat 1500 m 3 /nap kapacitásra méretezték Előzetes környezeti vizsgálat a Balaton- Felvidéken A KÖDU-KTVF előírása alapján az elvi vízjogi engedélyezési eljárás felfüggesztésre került addig, amíg az ENVICOM 2000 Kft. nem készítette el a környezeti vizsgálat tervét (külön engedélyezési eljárásban). Ebben újfent leírásra került a tervezett vízkivételek célja, volumene, az érintett térség vízföldtani leírása. A terv fő célja a tervezett tevékenység környezetre gyakorolt hatásainak jellemzése. Fel kellett mérni a környékbeli vízkivételekre gyakorolt hatást. Meg kellett adni, hogy a kivitelezés és az üzemeltetés milyen környezeti hatásokkal jár (zaj, rezgés, talaj- és levegőszennyezés, hulladékok). A 2013 márciusában kiadott hiánypótlásban a tervezett kutak előzetes védőterületi lehatárolását is el kellett készíteni, az érintett települések pontos megjelölésével.
18 5. Dél-bakonyi vízbáziskutatás A legnagyobb reménnyel ez a kutatás kecsegtetett. Ugyan a vizsgált terület a Vízgyűjtő Gazdálkodási Terv (OVGT) alapján a K.4.1. jelű, Hévízi, Tapolca és Tapolcafői források vízgyűjtője elnevezésű, mennyiségileg gyenge állapotú víztestre esik, a bányászati célú vízkivételek leállását követően a vízszint-emelkedés még nem állt meg. A Hydrosys Kft. vizsgálata alapján a teljes főkarsztvíz-tárolóban a visszatöltődés kb. 90%-a megtörtént. A Déli-bakonyban ennél kisebb, 75-80%-os lehet a visszatöltődés mértéke, az egykor elapadt források nagyrészt újraindultak, hozamuk fokozatosan növekszik. Emiatt a Veszprémet Tapolcával összekötő úttól É-ra fekvő területet jelöltük meg kutatási célterületként. A célkitűzés itt m 3 /nap mennyiség volt. A 2011 augusztusában indult beszerzési eljárás nyertese itt is a Hydrosys Kft. lett, az elkészített tervet 2011 novemberében nyújtotta be a KÖDU-KTVF-nek, a DRV Zrt. pedig a terv alapján kérte az elvi vízjogi engedélyes eljárás lefolytatását A kutatási terület vízföldtani bemutatása A vizsgált térség (Nemesvámos Márkó Szentgál Nagyvázsony a Déli-Bakony legmagasabban fekvő területe (9. ábra). A térség felső-triász kőzetei (uralkodóan Fődolomit, É-ÉNY-on Dachsteini Mészkő) nagy kiterjedésűek, hidraulikailag egységes rendszert alkotnak. A szerkezei vonalak módosíthatják az áramlások irányát. Délen a Balaton-felvidéki egységtől elválasztó vonal a Tapolca-Veszprém közút vonalában lévő feltolódási vonal, két oldalán különálló vízrendszerrel (a választóvonal mentén a vízzáró Veszprémi Márga jelenik meg). Északon a Magas-Bakony és a Déli-Bakony közötti, felszín alatti vízválasztó vonal jelölhető ki. A déli feltolódási vonal torlasztó hatása, valamint az összefüggő, nyíltkarsztos beszivárgási területek miatt pont ezen a területen a legmagasabb a karsztvíz szintje. A Hydrosys Kft. a vízszint-adatok, valamint a Szentgál térségében található, Kösseni Formációba sorolható, márgás kőzetsáv alapján (10. ábra) a területet karsztos részvízgyűjtőkre osztotta fel.
19 9. ábra: Dél-bakonyi vízbázis-kutatási terület
20 10. ábra: Felszín alatti vízválasztó a kutatási területen Fenti áramlási teret a bauxitbányászattal összefüggő vízkiemelés, elsősorban a nyirádi bánya vízkiemelésének depressziója jelentősen módosította. A 80-as, 90-es években elapadt források azonban többségükben újra megjelentek. A térségben az egymástól nagy távolságra található figyelőkutak vízszintje gyakorlatilag együtt változott, a fedő, édesvízi mészkőre szűrőzött, Kapolcs-1 figyelőkút vízszintje viszont nem változott (11. ábra). A vízkiemelés hatása Szentgáltól K-re csak korlátozottan, a fedő mészkőben pedig alig jelentkezett. Megjegyzendő, hogy Nagyvázsony térségében a jelenlegi vízszintek még méterrel (Szentgál térségében 4-5 méterrel) alacsonyabbak, mint a bányavíz-kitermelés előtt. Magyarpolány, Ajka, Öcs térségében métert is meghaladta a bányászati célú vízkitermelés okozta vízszint-csökkenés az intenzív bányavízemelés időszakában.
21 11. ábra: Források vízhozama és a karsztvízszint változása ( ) 5.2. Szabadon felhasználható vízkészlet meghatározása A modellezés a fent említett, vízföldtani hatások figyelembe vétele mellett számolt a környékbeli vízkivételek elmúlt években történt változásával. A víziközmű-üzemeltető az érintett területeken a Bakonykarszt Zrt. Vízbázisainak túlnyomó többségében már kijelöltette a védőidomokat, védőterületeket. A Hydrosys Kft. a fent említett vízválasztótól D-re eső, beszivárgási területet kb. 80 km 2 -nek becsülte. Ehhez meghatározott, utánpótlódó vízkészlet átlagosan m 3 /nap lehet, aszályos időszakban azonban ez az érték akár 50 %-kal is csökkenhet. A Tervező figyelmeztetett, hogy a tervezett vízkivétel megvalósulása esetén a szomszédos víztestek felé történő eláramlás, valamint a források hozama csökkenhet, a vízválasztó K-felé történő elmozdulása várható. Fentiek alapján a kívánt, m 3 /nap szabad vízkészlet biztosítható. A szabadon felhasználható vízkészlet meghatározása mellett, megtörtént a K.4.1. jelű víztest OVGT-zárójelentésben szereplő, a tároló utánpótlódására vonatkozó becslés
22 pontosítása. Ez alapján az OVGT-ben megjelöltnél a valóságban legalább 35%-kal nagyobb értékkel lehet számolni. Vízminőség szempontjából figyelemre méltó a nitrát-tartalom változékonysága. Átlagosan 25 mg/l körül van az értéke, azonban a diffúz, mezőgazdasági eredetű szennyezőforrások környezetében (Szentgál, Nagyvázsony, Tótvázsony, Nemesvámos) mg/l is lehet! 5.3. Térinformatikai területelemzés a kutak elhelyezésének szempontjai A kutak optimális elhelyezése miatt térinformatikai adatbázist állított fel a Hydrosys Kft. Az elemzés elkészítéséhez fel kellett mérni a területen található szennyezőforrásokat is. A következő szempontok lettek figyelembe véve a kutak elhelyezésénél: lejtőmeredekség, lejtőirány karsztvíz terep alatti mélysége (kútfúrás költsége) úthálózat, meglévő termelőkutak, szennyezőforrások már kijelölt felszíni védőterületek területhasználat, művelési ág ellátandó területtől (Balaton, északi part) való távolság természetvédelmi területek kizárása katonai területek kizárása létesítési hely megközelíthetősége Minden egyes tényezőhöz szabályok által meghatározott pontszámot rendelt a Tervező, majd a terület minden egyes pontjához hozzárendelte az egyes szempontokhoz megállapított pontszámok összegét. Így elkészült egy térkép (12. ábra), ami alapján a kutak tervezett helye könnyen kijelölhetővé vált.
23 Fentiek alapján 12 db, 2000 m 3 /nap kitermelt vízmennyiségre méretezett kutat jelölt ki a Hydrosys Kft (6 db Nagyvázsony, 4 db Tótvázsony és 2 db Nemesvámos területén). A tervezett hozam eléréséhez nagyátmérőjű, kb. 200 méter mély kutakat kell fúrni. 12. ábra: Javasolt kúthelyek térinformatikai területelemzés alapján 5.4. A tervezett vízbázisfejlesztés hatása, környezetvédelmi hatásvizsgálat A tervezett vízbázisfejlesztés karsztvízszint-csökkentő hatása a 13. ábrán látható. A legnagyobb csökkenés Nagyvázsonytól keletre várható (kb. 20 méter). A tervezett kutak közvetlen környezetében (Tótvázsony, Nemesvámos között) általában méter csökkenés jelentkezhet, míg a modellezés kimutatja a felszín alatti vízválasztó ÉK-felé tolódását. A Veszprém környéki vízbázisok esetében nem várható csökkenés. Azonban ha figyelembe vesszük, hogy a tároló feltelése még nem ért véget, a tényleges depressziós hatás maximális mértéke a területen 2030-ra csak 12 méter körül lehet. Összehasonlításul, a bányászati vízkivételek karsztvíz-csökkentő hatása Ajka Öcs térségében az métert is meghaladta.
XXIV. Almássy Endre konferencia a felszín alatti vizekről Siófok, Büki Attila Imre /Dunántúli Regionális Vízmű Zrt./
Keszthely és térsége regionális vízellátó rendszer vízbázisai, biztonságba helyezési terv-felülvizsgálatok, vízbázis-felhagyások üzemeltetési tapasztalatok alapján Büki Attila Imre /Dunántúli Regionális
RészletesebbenÓcsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata
Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Kocsisné Jobbágy Katalin Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 2016 Vizsgált terület
Részletesebben"A A Dunántúli-középhegységi
"A A Dunántúli-középhegységi ntúli-középhegys gi karsztvíz-testek testek állapotértékelése llapotértékel Csepregi A. (Hydrosys Kft.) Gondárné Sőregi Katalin (Smaragd GSH) Fórum a Dunántúli-középhegység
RészletesebbenFelszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft
Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft felszín alatti vizeink nitrát-szennyezettségi állapota, vízkémiai
RészletesebbenVÍZTELENÍTŐ KUTAK HOZAMVÁLTOZÁSA LIGNITKÜLFEJTÉSEKBEN
A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 80. kötet (2011), p.197-203. VÍZTELENÍTŐ KUTAK HOZAMVÁLTOZÁSA LIGNITKÜLFEJTÉSEKBEN egyetemi tanár, MTA rendes tagja Miskolci Egyetem,Bányászati és
RészletesebbenKérelem vízilétesítmény vízjogi fennmaradási engedélyhez
Kérelem vízilétesítmény vízjogi fennmaradási engedélyhez 1. Kérelmező neve: lakcíme: elérhetősége (tel.szám, email cím):. Illetékbélyeg helye 2. A kérelemmel érintett ingatlan címe: Ófehértó,. utca..szám
RészletesebbenHidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten
Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai modell Modellezés szükségessége Módszer kiválasztása A modellezendő terület behatárolása,rácsfelosztás
RészletesebbenVajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során?
Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Tósné Lukács Judit okl. hidrogeológus mérnök egyéni vállalkozó vízimérnök tervező,
Részletesebben"A megújuló főkarsztvíztároló
"A megújuló főkarsztvíztároló emelkedő karsztvízszintek, újrainduló források a Dunántúli-középhegységben XXII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014 1990 karsztvízszintemelkedés 2014 2003 karsztvízszintemelkedés
RészletesebbenDr. Fancsik Tamás Rotárné Szalkai Ágnes, Kun Éva, Tóth György
Dr. Fancsik Tamás Rotárné Szalkai Ágnes, Kun Éva, Tóth György 1 Miért fontosak a felszín alatti vizek? Felszín alatti vizek áramlási rendszere kondenzáció csapadék Párolgás Párolgás Beszivárgási terület
Részletesebbenzszintek, visszatérő források a Dunántúli-középhegységbenntúli Emelkedő karsztvízszintek,
Emelkedő karsztvízszintek, zszintek, visszatérő források a Dunántúli-középhegységbenntúli li-középhegys gben A A Balaton és s vízgyűjtő-gazdálkodás gazdálkod c. FórumF Gyenesdiás, s, 2015. szept. 29. Karsztos
RészletesebbenA Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései
A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53
RészletesebbenKarsztforrások az ÉRV ZRt. területén
Karsztforrások az ÉRV ZRt. területén Molnár Attila műszaki igazgató 3700 Kazincbarcika, Tardonai u. 1. Levélcím: 3701 Kazincbarcika, Pf. 117. Tel.: (48) 514-500 Telefax: (48) 514-582 E-mail: info@ervzrt.hu
RészletesebbenA vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés célja
A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés célja A vízgyűjtő-gazdálkodás célja a felszíni (folyók, patakok, csatornák, tavak, tározók) és a felszín alatti vizek állapotának megőrzése és javítása, a jó állapot elérése
RészletesebbenSzolgáltatunk és védünk,
Szolgáltatunk és védünk, vagy hogyan is történt a miskolci karsztforrások védőidomának kijelölése Horányiné Csiszár Gabriella MIVÍZ Kft. vízbázisvédelmi koordinátor Almássy Endre XXIV. Konferencia a felszín
RészletesebbenA Balaton fejlesztési térkép v.0.1 bemutató előadás
A Balaton fejlesztési térkép v.0.1 bemutató előadás Balaton Fejlesztési Tanács Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. Siófok, 2008. június 10. Fejlesztési Térkép céljai Mire irányul? A Balaton
RészletesebbenTájékoztató. Készült: Budapest, szeptember 30.
Tájékoztató a települési önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe tartozó - 2016. június 4. napját megelőzően engedély nélkül létesített vízkivételt biztosító - vízilétesítmények vízjogi fennmaradási engedélyezési
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. december - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenKÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG
KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke Lasztovicza Jenő részére Veszprém Megyeház tér 1. 8200 Ügyszámunk: 27464 /2012.
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ a Felsőörs Malomvölgyi vízbázis kijelölt védőterületeiről
8600 Siófok, Tanácsház u. 7., PF.: 59. Tel.: 84/501-000 GSM központ: 30/288-3460 E-mail: drv.zrt@drv.hu http://www.drv.hu TÁJÉKOZTATÓ a Felsőörs Malomvölgyi vízbázis kijelölt védőterületeiről Központ Az
RészletesebbenA Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 1 Melléklet a BM/ /2015. számú kormány-előterjesztéshez A Kormány /2015. (.) Korm. rendelete a vízgazdálkodási
RészletesebbenA helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó kutak vízjogi üzemeltetési/fennmaradási engedélyezése iránti kérelem
A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó kutak vízjogi üzemeltetési/fennmaradási engedélyezése iránti kérelem (a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet,
RészletesebbenIvóvízbázisok sérülékenysége a klímaváltozással szemben. Rotárné Szalkai Ágnes, Homolya Emese, Selmeczi Pál
Ivóvízbázisok sérülékenysége a klímaváltozással szemben Rotárné Szalkai Ágnes, Homolya Emese, Selmeczi Pál Felszín alatti vizek, mint a globális vízkörforgalom elemei Légkör víztartalma (néhány nap) Biomassza
RészletesebbenA projekt részletes bemutatása
HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és
RészletesebbenXIX. Konferencia a felszín alatti vizekről
GONDOLATOK A DINAMIKUS KARSZTVÍZKÉSZLET TÉMAKÖRÉHEZ A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER (BKÉR) 1992-2012 KÖZÖTTI ADATAI ALAPJÁN Lénárt László Szegediné Darabos Enikő Sűrű Péter Miskolci Egyetem XIX.
RészletesebbenA hígtrágya tárolásának és kezelésének hatósági háttere
Előadó: Hoffmann György tanácsos Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2007. szeptember 5. Budapest Az engedélyeztetés jogszabályi háttere A vizek mezőgazdasági eredetű
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. június - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenIkt. sz.: KTVF: /2010 Tárgy: Salgótarján - Zagyvaróna, Csathó-forrás vízbázis előzetes lehatárolása Előadó: dr. Gábor Marcell Rási Renáta Anita
KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Kérjük, vá laszában hivatkozzon iktatószá munkra! Ikt. sz.: KTVF: 6800-3/2010 Tárgy: Salgótarján - Zagyvaróna, Csathó-forrás
RészletesebbenBiológiai ivóvíz-tisztítási kísérlet a Balatonszéplaki Felszíni Vízműben. XXI. MHT Ifjúsági Napok Mosonmagyaróvár, szeptember
Biológiai ivóvíz-tisztítási kísérlet a Balatonszéplaki Felszíni Vízműben XXI. MHT Ifjúsági Napok Mosonmagyaróvár, 2014. szeptember 18-19. Pintér Anett Rita Fejlesztési Főmérnökség A kísérletek célja Alap
RészletesebbenBUDAPEST VII. KERÜLET
M.sz.:1223/1 BUDAPEST VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2012/1. félév Budapest, 2012. július-augusztus BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2012/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÁS az engedély nélkül fúrt vagy ásott kutak engedélyeztetéséről
TÁJÉKOZTATÁS az engedély nélkül fúrt vagy ásott kutak engedélyeztetéséről Az Országgyűlés 2017. évben is módosította a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényt (a továbbiakban: Vgtv.), amely 2018.
RészletesebbenMagyar Földtani és Geofizikai Intézet. XXIII. Konferencia a felszín alatti vizekről április 6 7., Siófok
Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer a klímaváltozás lehetséges hatásainak regionális léptékű előrejelzése és az alkalmazkodási intézkedések megalapozása érdekében Szőcs Teodóra, Kovács Attila,
RészletesebbenTájékoztató. BM Országos Katasztrófavédelmi. Főigazgatóság Budapest, szeptember 19.
Tájékoztató a 2016. június 4. napját megelőzően engedély nélkül létesített vízkivételt biztosító vízilétesítmények vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárásáról BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
RészletesebbenVízminőségvédelem km18
Vízminőségvédelem km18 2004/2005-es tanév I. félév 4. rész Dr. Zseni Anikó egyetemi adjunktus, SZE, MTK, ÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Vízkészlet-gazdálkodás ~ a természetes és felhasználható vízkészletek
RészletesebbenA felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi monitoring hálózata
A felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi monitoring hálózata Bagi Márta 1, Maginecz János 1, Rotárné Szalkai Ágnes 2, Szalai József 1, Szurdiné Veres Kinga 1 FAVA 2018 Siófok 1 Országos Vízügyi Főigazgatóság,
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Felszín alatti vízformák 12.lecke Mint azt a környezet védelmének általános szabályairól
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. március kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenHorváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt
RészletesebbenIII. Vízbázisvédelem fázisai
III. Vízbázisvédelem fázisai Horváth Szabolcs okleveles hidrogeológus mérnök Igazgató Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Üzletág Aquaprofit Zrt. Az előadás tartalma 1. Diagnosztikai fázis 2. Biztonságba
RészletesebbenA Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban Gál Nóra Edit MFGI Hegyi Róbert OVF Tolmács Daniella - MFGI
A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban Gál Nóra Edit MFGI Hegyi Róbert OVF Tolmács Daniella - MFGI Bányászati konferencia 2016 november 23-24 Egerszalók *Háttér
RészletesebbenTahy Ágnes. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv értelmezése és alkalmazása a napi gyakorlatban
MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁS SZEKCIÓ A vízgyűjtő-gazdálkodási terv értelmezése és alkalmazása a napi gyakorlatban 2016-2021 Tahy Ágnes Magyarország Alaptörvénye
RészletesebbenKÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés
KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016- 00001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés Miskolc villámárvizeinek elemzése a Bükki források és a városi szennyvízelvezető rendszer hozamadatai alapján Ilyés
RészletesebbenVÍZILÉTESÍTMÉNYEK, KUTAK HATÁRIDŐ december 31. TÁJÉKOZTATÁS
VÍZILÉTESÍTMÉNYEK, KUTAK HATÁRIDŐ 2018. december 31. TÁJÉKOZTATÁS Hazánk ivóvízellátása 95%-ban felszín alatti vízkészleteinkből történik, ezért nagyon fontos hogy a vízkivétel és a vízutánpótlódás egyensúlya
RészletesebbenHidrodinamikai modellezés a Dráva környéki távlati vízbázisok védelmében
Hidrodinamikai modellezés a Dráva környéki távlati vízbázisok védelmében Dr. Füle László Kiss Szabolcs XVIII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2011. április 5. Siófok A munka keretei Távlati Vízbázisok
RészletesebbenFÖLDMŰVE USÜCYI MINISZTЁRIUM. FAZEKAS SАNDOR miniszter. Tisztelt Képviselő Úr!
т= 0iJLQgI;~ гв ic~ :ty3tг ^и ~ib Iroiтr
RészletesebbenJegyzőkönyv. A Dunántúli-középhegység karsztvíz készletének mennyiségi, minőségi állapota című fórumról
Jegyzőkönyv A Dunántúli-középhegység karsztvíz készletének mennyiségi, minőségi állapota című fórumról A Kvassay Jenő terv elkészítése és a vízgyűjtő-gazdálkodási terv felülvizsgálata című KEOP-7.9.0/12-2013-0007
RészletesebbenBUDAPEST, VII. KERÜLET
M.sz.: 1430 BUDAPEST, VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2014/1. félév Budapest, 2014.július BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2014/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN ALATTI
Részletesebben8296 MONOSTORAPÁTI, PETŐFI U TELEFON,FAX: 87/ , ,
1 Monostorapáti Közös Önkormányzati Hivatal 8296 MONOSTORAPÁTI, PETŐFI U. 123. TELEFON,FAX: 87/435-055, 535-005, E-mail: mapatik@hu.inter.net Tájékoztatás az engedély nélkül fúrt vagy ásott kutak engedélyeztetéséről
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról
VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató
RészletesebbenKeszthely és térsége regionális vízellátó rendszer vízbázisainak
Keszthely és térsége regionális vízellátó rendszer vízbázisainak közös biztonságba helyezési terv-felülvizsgálata Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII. vándorgyűlése, Szombathely /Aquaplus Kft és Nonza Geoinfo
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. február kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
RészletesebbenKiegészítő tájékoztatás a fúrt és ásott kutak bejelentésével kapcsolatban
Kiegészítő tájékoztatás a fúrt és ásott kutak bejelentésével kapcsolatban A kutak bejelentésére és fennmaradási engedélyének beszerzésére vonatkozó határidőt előre láthatóan 2 évvel, 2020. december 31-ig
RészletesebbenA Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban
A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban Hegyi Róbert OVF Gál Nóra Edit MFGI Tolmács Daniella - MFGI FAVA 2016.04.06-07. Siófok Háttér Komplex érzékenységi és
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. augusztus Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
RészletesebbenGyakran ismételt kérdések a kutak fennmaradási/üzemeltetési engedélye tárgyában
Gyakran ismételt kérdések a kutak fennmaradási/üzemeltetési engedélye tárgyában 1. Milyen kút engedélyezése tartozik a jegyző hatáskörbe? Az adott kútból az éves vízkivétel nem haladhatja meg az 500 m
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. szeptember - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenSzigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján
Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a
Részletesebben1. Előadás 1. Ismertesse a települési vízgazdálkodás idealizált rendszerét (ábra)! Mi értendő idealizált rendszer alatt? 2. 3.
1. Előadás 1. Ismertesse a települési vízgazdálkodás idealizált rendszerét (ábra)! Mi értendő idealizált rendszer alatt? 2. 3. Ismertesse a települési vízgazdálkodás rendszerét, nyílt rendszerként (ábra)!
RészletesebbenKommunikációs tevékenység a projektek megvalósítása során
Tartalomjegyzék Kommunikációs tevékenység a projektek megvalósítása során...2 Területi áttekintés...6 1. Mogyorós-hegy HUBF20022...7 2. Bogaras HUBF20026...7 3. Szentkirályszabadja HUBF20031...7 4. Balatonkenesei
RészletesebbenKészítette: Fábrik Tamás Fejlesztési Főmérnök Siófok,
A A A mohácsi mohácsi felszíni felszíni 8el vízkivétel vízkivétel A2018. 2018. 2018. Készítette: Fábrik Tamás Fejlesztési Főmérnök Siófok, 2018. 02. 20. 1. Regionális ipari vízellátás 2. Mohácsi Felszíni
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenA felszín alatti víz minőségi állapota
A felszín alatti víz minőségi állapota Dunántúli-középhegység és Budapest környezete dr. Szőcs Teodóra 1 dr. Deák József 2 1 Magyar Állami Földtani Intézet, 2 GWIS Kft. FAV fórum Dunántúli-középhegység
RészletesebbenTájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
Részletesebben219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről
Liebe Pál 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről 3. E rendelet alkalmazásában: 6. (Mi) igénybevételi határérték: a víztest egy adott lehatárolt részén a legnagyobb megengedhető
RészletesebbenSérülékeny vízbázisok és a vízminőség védelme a parti szűrésen alapuló Rainey-kutakkal történő víztermelés figyelembe vételével
Sérülékeny vízbázisok és a vízminőség védelme a parti szűrésen alapuló Rainey-kutakkal történő víztermelés figyelembe vételével A sérülékeny vízbázisok védelme három fő irányból közelíthető meg Adminisztratív
RészletesebbenMegbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor)
HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenESETTANULMÁNYOK. Ssz. Eset Kitöltendő űrlap(ok)
ESETTANULMÁNYOK Javaslatok néhány egyszerűbb, általános esetre a megfelelő létesítményűrlapok kiválasztásához az integrációs feladatokat ellátó munkacsoport szakterületi alcsoport besorolásai alapján:
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenSZIMULÁCIÓS FUTTATÁSOK ALKALMAZÁSA A VÉDŐIDOMOK MEGHATÁROZÁSÁBAN
A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 72. kötet (2007) SZIMULÁCIÓS FUTTATÁSOK ALKALMAZÁSA A VÉDŐIDOMOK MEGHATÁROZÁSÁBAN Dr. Füle László - Korcsog Attila Aquaprofit RT. Környezetvédelmi és
RészletesebbenSósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán
Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Allow Khomine 1, Szanyi János 2, Kovács Balázs 1,2 1-Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2-Miskolci
RészletesebbenTájékoztató. a kutak vízjogi üzemeltetési/fennmaradási jegyzői engedélyezési eljárásáról
Tájékoztató a kutak vízjogi üzemeltetési/fennmaradási jegyzői engedélyezési eljárásáról A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet alapján a települési önkormányzat
Részletesebben2014. évi országos vízrajzi mérőgyakorlat
2014. évi országos vízrajzi mérőgyakorlat Készült a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízrajzi és Adattári Osztálya által készített jelentés felhasználásával Idén május 5. és 7. között került lebonyolításra
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. január kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenA kavicsbányászat, valamint a víz- és termőföld védelme konfliktusának egyes kérdései
A kavicsbányászat, valamint a víz- és termőföld védelme konfliktusának egyes kérdései FAVA 2012. konferencia, Siófok dr. Balásházy László balashaz@enternet.hu A konfliktus lényege Kavicsbányászatra
RészletesebbenIvóvízellátás biztonsága - abasári vízszennyezés tanulságai
Ivóvízellátás biztonsága - abasári vízszennyezés tanulságai Tahy Ágnes XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről Siófok, 2014. április 2-3. Jogszabályi háttér vízbiztonsági terv 201/2001. (X. 25.) Korm.
RészletesebbenTájékoztatás a kutak vízjogi üzemeltetési/fennmaradási (jegyzői) engedélyezési eljárásáról
Tájékoztatás a kutak vízjogi üzemeltetési/fennmaradási (jegyzői) engedélyezési eljárásáról Mint ismeretes, a vízjogi létesítési engedély nélkül megépített vízilétesítményekre az ásott és fúrt kutakra vízjogi
Részletesebbenaa./ A számított belső védőidomnak (20 napos) nincs felszíni metszéke, ezért a felszíni belső védőterület 10 m sugarú kört kell kijelölni.
ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím : 9002 Győr, Pf. 471. Internet: http://edktvf.zoldhatosag.hu e-mail: eszakdunantuli@zoldhatosag.hu
RészletesebbenKészítette: Bíró Gábor környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Hideg Miklós okl. vegyész Belső konzulens: Dr. Barkács Katalin adjunktus
Készítette: Bíró Gábor környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Hideg Miklós okl. vegyész Belső konzulens: Dr. Barkács Katalin adjunktus Budapest 2013. Célkitűzés Ózd és térsége vízellátásának fejlesztése
RészletesebbenA határozat JOGERŐS: év: hó: nap: KÜJ: KTJ: Iktatószám: H /2008. Hiv. szám: Tárgy: Rábapordány PANNON-VÍZ Előadó: Műszaki ea.
ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint elsőfokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím : 9002 Győr, Pf. 471.
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya
RészletesebbenVeszprém Megyei Környezetvédelmi Program egyeztetési té anyaga. PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft. Iroda: 8000 Székesfehérvár Távírda u. 2/A.
Veszprém Megyei Környezetvédelmi Program 2018-2022 egyeztetési té anyaga PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft. Iroda: 8000 Székesfehérvár Távírda u. 2/A. 2018. július 03. A PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft. rövid
Részletesebben"Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Székesfehérvár, 2009 július 29.
"Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Székesfehérvár, 2009 július 29. Főbb vízfolyások (16 db): Veszprémi-séd (3 vt.) Nádor csatorna (2 vt.) Séd-Sárvizi malomcsatorna Gaja-patak (3 vt.)
RészletesebbenGeotermikus energiahasznosítás engedélyezési eljárásai Magyarországon
Geotermikus energiahasznosítás engedélyezési eljárásai Magyarországon Gyöpös Péter Mannvit Kft. Budapest, 2013.11.15. 2013. November 15. Regionális Engedélyezési eljárások A magyar jogi szabályozásban
Részletesebben147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó
147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról 1. E rendelet hatálya kiterjed
RészletesebbenFelszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül
Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy
Részletesebben, Budapest. stakeholder workshop TAKING COOPERATION FORWARD 1. Kiss Veronika- KSzI Kft.
2019.06.18., Budapest stakeholder workshop Kiss Veronika- KSzI Kft. TAKING COOPERATION FORWARD 1 Akcióterv és megvalósítási lehetőségek a hazai mintaterületeken TAKING COOPERATION FORWARD 2 . A PROJEKT
RészletesebbenTérségi problémák: Hévíz
A termálvíz (geotermikus energia, termálkarszt-balneológia) és a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek kapcsolódásai, intézkedések és feladatok Térségi problémák: Hévíz Tóth György Magyar Állami Földtani Intézet
RészletesebbenIromány száma: T/ Benyújtás dátuma: :02. Parlex azonosító: 1LTBGSIG0001
Iromány száma: T/18816. Benyújtás dátuma: 2017-12-08 14:02 Országgyűlési képviselő Parlex azonosító: 1LTBGSIG0001 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó:
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. augusztus - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenVízügyi hatósági feladatok a felszín alatti vizek területén
Vízügyi szervezet felépítése BELÜGYMINISZTÉRIUM Vízügyi Helyettes Államtitkársága Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízügyi Igazgatóságok Országos Vízügyi Hatóság Területi Vízügyi Hatóságok OVF és VIZIGEK
RészletesebbenHidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.
Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.
RészletesebbenA DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉGI KARSZTVÍZ KÉSZLETÉNEK MENNYISÉGI, MINŐSÉGI ÁLLAPOTA KARSZTVÍZSZINT EMELKEDÉS HATÁSAI.
A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG KARSZTVÍZ KÉSZLETÉNEK MENNYISÉGI, MINŐSÉGI ÁLLAPOTA SPECIÁLIS TERÜLETI FÓRUM A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉGI KARSZTVÍZSZINT EMELKEDÉS HATÁSAI. Az 1950-es évek elejétől az 1990-es évek
RészletesebbenFöldtani és vízföldtani ismeretanyag megbízhatóságának szerepe a hidrodinamikai modellezésben, Szebény ivóvízbázis felülvizsgálatának példáján
Földtani és vízföldtani ismeretanyag megbízhatóságának szerepe a hidrodinamikai modellezésben, Szebény ivóvízbázis felülvizsgálatának példáján Molnár Mária, Dr. Zachar Judit, Gondárné Sőregi Katalin, Büki
RészletesebbenTájékoztató. a kutak vízjogi üzemeltetési/fennmaradási, létesítési és megszüntetési jegyzői engedélyezési eljárásáról
FELCSÚTI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL JEGYZŐJE H-8086 Felcsút, Fő utca 75. Tel: +36 (22) 594-036 Fax: +36 (22) 253-481 E-mail: titkarsag@felcsut.hu Tájékoztató a kutak vízjogi üzemeltetési/fennmaradási,
RészletesebbenHavi hidrometeorológiai tájékoztató január
Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2019. január 1. Meteorológiai értékelés Az év első hónapjában a DDVIZIG területén a havi csapadékok összege az átlagoshoz közelített, azt csak Villányban haladta meg.
RészletesebbenPark és mezőgazdasági öntözőtelepek engedélyeztetése
Park és mezőgazdasági öntözőtelepek engedélyeztetése Cifka Gábor PLANTOR Kft. A vízgazdálkodási tevékenység jogi keretei 2000/60/EK irányelv IV. Magyar Öntözéstechnikai Konferencia köznapi néven: EU Víz
RészletesebbenTájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
Részletesebben