Vízbáziskutatás a DRV Zrt. által üzemeltetett, felszíni vízkivételi művek kiváltására

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Vízbáziskutatás a DRV Zrt. által üzemeltetett, felszíni vízkivételi művek kiváltására"

Átírás

1 Vízbáziskutatás a DRV Zrt. által üzemeltetett, felszíni vízkivételi művek kiváltására Büki Attila Imre DRV Zrt. /Hydrosys Kft. és ENVICOM 2000 Kft. terveinek felhasználásával/

2 Tartalom 1. A DRV Zrt. által üzemeltetett víziközmű-rendszer a Balaton környékén, vízellátási problémák Vízbázis-kutatási projektek elindítása Balatonalmádi Szentkirályszabadja Balatonfűzfő Térség vízföldtani bemutatása Balatonalmádi / Ferenc-forrás Balatonfűzfő vízbázisai Balaton-Felvidék A Balaton-Felvidék vízföldtani bemutatása Felsőörs-Csopak-Balatonfüred Aszófő-Balatonudvari-Balatonakali Előzetes környezeti vizsgálat a Balaton- Felvidéken Dél-bakonyi vízbáziskutatás A kutatási terület vízföldtani bemutatása Szabadon felhasználható vízkészlet meghatározása Térinformatikai területelemzés a kutak elhelyezésének szempontjai A tervezett vízbázisfejlesztés hatása, környezetvédelmi hatásvizsgálat Üzemeltetői és tulajdonosi javaslatok, további lépések Várpalota térségi vízkészlet-kutatás, konklúzió...26

3 1. A DRV Zrt. által üzemeltetett víziközmű-rendszer a Balaton környékén, vízellátási problémák A Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. a víziközmű-üzemeltetője a Balaton-part, valamint a Balaton közvetlen közelében elhelyezkedő települések csaknem 90%-ának (1. ábra). Három nagy vízellátó rendszer épült ki az elmúlt évtizedekben. A legnagyobb, összefüggő rendszer a Nyugat-balatoni Regionális Vízmű (NYBRV), Zánkától Keszthelyen, Marcalin és Fonyódon keresztül Balatonszemesig. Vízjogi üzemeltetési engedélyek szempontjából ez több egységre bontható, összefüggő rendszert alkot. Ebbe a rendszerbe csatlakozik be északról a nyirádi vízellátó rendszer (a nyirádi víz a nyári, csúcstermelés időszakában eljuthat egészen Balatonfüredig, délen Fonyódig, ideális esetben Balatonboglárig). Az északi partot nagyrészt a nyirádi karsztvízbázis látja el ivóvízzel. Keszthely környékén csatlakoznak a Keszthelyi-hegység forrásai (a gyenesdiási János-forrás, valamint a vonyarcvashegyi Festetics- és Erzsébet-forrás), valamint Keszthely / Vadaskert vízbázisa. Cserszegtomaj területén csatlakozik a Dobogó-karsztakna (a Hévízi-tóra való tekintettel csak nagyon korlátozott termelési kapacitással). A következő nagy betáplálási pont a fonyódi felszíni vízmű, Balatonboglár-Balatonlelle réteg-vízbázisai pedig tartalék szerepet kapnak (tavaly már nem üzemeltek). A rendszer délkeleti határa a balatonszemesi tározó. Innen indul kelet felé a Délkelet-balatoni Regionális Vízmű (DKBRV) ellátási területe. Három betáplálási pontja van: a balatonőszödi, a balatonszéplaki (a Balaton legnagyobb felszíni vízműve), valamint a balatonkenesei vízművek. Balatonkenesétől É-ra indul az Északkelet-balatoni Regionális Vízmű (ÉKBRV). Itt is található két felszíni vízkivétel: Balatonalmádi és Balatonfüred felszíni vízművei. Ebbe a rendszerbe kapcsolódnak a Balaton-Felvidék forrásvízművei is: Felsőörs / Malomvölgy, Csopak / Nosztori-forrás, Balatonfüred / Siske- és Kéki-forrás, valamint Aszófő és Balatonudvari termelő kútjai. Az ÉKBRV határa a vízjogi üzemeltetési engedély alapján Zánka település határa. A három regionális vízmű-rendszer szükség esetén vizet ad át egymásnak, így elégítik ki a Balaton környéki vízigényeket. Balatonkenese, Balatonőszöd és Fonyód vízművek csak a nyári szezonban üzemelnek (ún. csúcs-vízművek). Ezen rendszer jelenleg képes ellátni a Balaton környékét megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvízzel.

4 1. ábra: A Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. üzemeltetési területe a Balaton környékén

5 A vízellátási probléma abból fakad, hogy ezen felszíni vízművek többsége még a 80-as években létesült, az eredeti tervek alapján évre. A víztisztítás technológiai folyamata során, drágán beszerezhető, poli-alumínium-klorid és vas-szulfát pelyhesítő szereket alkalmaznak. A keletkező zagy alumínium- és vastartalma magas lehet. A megfelelő ülepedési folyamathoz megfelelő mélységű ülepítő medencék szükségesek. Pont ezért merült fel a vízbáziskutatás ötlete legelőször Balatonalmádi esetében, ahol a 80-as években létesített medencék túl sekélyek voltak. A zagyiszap gyakori elszállítása ellenére is előfordult az üzemállapot veszélyeztetése. A megfelelő méretű medencék megépítésének költsége tízmilliós nagyságrendű, továbbá, a víztisztításhoz szükséges vegyszerek költsége is igen magas. A többi felszíni vízmű felújítása is előbb-utóbb elkerülhetetlen (legutóbb a balatonőszödi vízmű részleges felújítása történt meg 2002-ben), ennek költségei pedig már százmilliós nagyságrendűek is lehetnek. Emiatt merült fel először a balatonalmádi, majd fentiek következményeként a többi felszíni vízmű kiváltása. 2. Vízbázis-kutatási projektek elindítása A felszíni vízművek kiváltásához költségbecslést kellett készíteni. Fel kellett mérni, mi az olcsóbb: felújítani és tovább üzemeltetni az elavult technológiát vagy a jóval kisebb üzemeltetési költségű, új karsztvíz-kivételeket megvalósítani. Ehhez ismerni kell a térség szabadon felhasználható vízkészleteit, mind mennyiségi, mind minőségi szempontból. A kutak elhelyezésénél figyelembe kell venni a megépítendő csővezetékek hosszát, átmérőjét (hidraulikai vizsgálatok), a kútfúrás és a technológia létrehozásának költségeit. Ezt pedig össze kell vetni az esetlegesen más szolgáltatóktól történő vízátvétel költségeivel. Ugyanis a Balaton környéki többlet-vízigényeket célszerű olyan vízbázisokból fedezni, ahol az utánpótlódást figyelembe véve jelentős többlet vízkészletek vannak. Ez alapján 4 kutatási célterület került meghatározásra: - Balatonalmádi Szentkirályszabadja Balatonfűzfő térsége. - Balaton-Felvidék (Balatonakalitól Felsőörsig).

6 - Déli-Bakony (Nagyvázsony Tótvázsony Nemesvámos). - Berhida Litér Tés Várpalota térsége (Litér térségét a Bal.füzfő Bal.almádi Szentkirályszabadja kutatás már érintette). A DRV Zrt. fő célja a szabad vízkészletek felmérése, majd a kutak pozíciójának, kialakításának, termelési volumenének meghatározása után, a környezetre gyakorolt hatás felmérését követően, elvi vízjogi létesítési engedély megszerzése. Amint ezek az engedélyek a rendelkezésre állnak és a mennyiségi adatok ismertté válnak, elkészül a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Regionális Vízellátása Fejlesztési Koncepció c. tanulmány felülvizsgált változata (ez először 1999-ben készült el). Ez a tanulmány nyújtaná az alapot a megvalósuláshoz szükséges, állami és EU-s pályázatokon történő indulásra. 3. Balatonalmádi Szentkirályszabadja Balatonfűzfő A projekt a tervezett célok megfogalmazásával indult, első körben Balatonalmádi és Balatonkenese felszíni vízművek kiváltása volt a cél. Emiatt a 2011 nyarán indított, beszerzési eljárás műszaki leírásában a kitermelni kívánt vízmennyiség m3/nap csúcs-, valamint m3/nap évi átlagos mennyiségben került meghatározásra. Mint később kiderült, ez jelentősen több mint a rendelkezésre álló, szabad vízkészlet. Az eljárás nyertese a Hydrosys Kft. lett, az elkészített tervet 2011 augusztusában nyújtotta be a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnek (KÖDU-KTVF). A DRV Zrt. e terv alapján kérte az elvi vízjogi engedélyes eljárás lefolytatását. Számos hiánypótlás kiadása (Vízügyi Igazgatóság, üzemeltetők, DRV és a Tervező javaslatai), valamint a területen található víziközmű-üzemeltetőkkel (Bakonykarszt Zrt Veszprém, SAL-X Kft. Balatonfűzfő) kötött megállapodások megkötése után 2013 áprilisában következett a gyér érdeklődést kiváltott közmeghallgatás, ami az engedélyezési eljárás utolsó fázisának felelne meg Térség vízföldtani bemutatása A vizsgált terület a Vízgyűjtő Gazdálkodási Terv (OVGT) alapján a K.4.2. jelű, Balaton-felvidéki víztest ÉK-i részére esik. A vízföldtani felmérés során kiderült, hogy két

7 olyan vízbázis található a területen, ami szabad vízkészletekkel rendelkezik: Balatonalmádi / Ferenc-forrás vízbázisa, valamint a balatonfűzfői vízműkutak két részből álló, karsztos vízgyűjtője (2. ábra). A terület földtani sajátosságai miatt több kisebb, lokális víztartó egységre bomlik. A területet délről alsó-triász és ópaleozoós kőzetek határolják, ez egyben a Balaton-felvidéki karsztos víztárolók déli elterjedési határát adja. ÉNY-felé, a litéri feltolódási vonal mentén különböző korú és típusú triász és idősebb kőzetek tolódtak egymásra, meredek dőléssel (jó vízvezető és vízzáró kőzetek fordulnak elő váltakozva). Így tehát elmondható, hogy a Dunántúli Középhegységben található ún. fő-karsztvíztároló itt nincs meg, helyette több, egymástól elszigetelt vízadó egység található. Általában a Budaörsi és Megyehegyi Dolomit a fő vízadó, ezek maximum méter vastag egységek, egymástól rosszabb vízvezető képességű kőzetekkel elválasztva és körülvéve. 2. ábra: A vizsgált terület áttekintő térképe

8 Fentiek következtében az egyes vízbázisok beszivárgási területei csak korlátozott kiterjedésűek, a forrás és a kutak hozama erősen függ a beszivárgási viszonyoktól. A területen mérhető karsztvízszintek és különbségeik is a több, de kisebb méretű, szeparált vízadókról árulkodnak. A 70-es évektől a 90-es évekig a területen átlagosan méteres vízszintsüllyedés történt, ezt a beszivárgás csökkenése okozta. A 90-es évek közepétől csapadékosabbá vált az időjárás, ez a vízszint-adatokban rögtön jelentkezett. Ezek mellett pedig a terület üzemelő vízmű-kútjainak termelése is töredékére csökkent Balatonalmádi / Ferenc-forrás Ferenc-forrás vízbázisa a forrás 1961-ben elkészült, gyűjtőgalériás forrásfoglalása (3. ábra). Ezt 1968-ban további négy db, méter közé szűrőzött kút fúrásával egészítették ki. Az egykori karsztforrás bonyolult tektonikai helyzetben bukkan a felszínre a Litéri-törés D-i oldalán. A térség földtani felépítése miatt a galéria vizébe talajvíz is keveredhetett, a kutak azonban már az Iszkahegyi Mészkőben tárolódó karsztvizet hasznosították. 3. ábra: A Ferenc forrás völgyének hosszirányú geológiai szelvénye A Hydrosys Kft. a Ferenc-forrás utánpótlódási területének 4.4 km 2 -t számított, a beszivárgást a CRAE-modellel (Kiegészítő Kapcsolat a Területi Evapotranspiráció Meghatározásához) számította, figyelembe véve a veszprémi klímaállomás és a balatonalmádi csapadékmérő adatait. Az átlagos beszivárgási érték 140 mm-nek adódott ( évi időszakra). Ez alapján a Ferenc-forrás átlagos vízkészlete 1800 m 3 /nap mennyiségnek adódott.

9 Sajnos, az 1968-ban kezdődött, vízminőségi vizsgálatok alapján a víz nitrát-tartalma folyamatosan emelkedett mind a galériában, mint a kutakban. Ennek fő oka a szentkirályszabadjai közművesítés volt, a háztartások szennyvize akadálytalanul jutott be a szikkasztókból a karsztvízbe. Már a 70-es években elérte a termelt víz nitrát-tartalma az 50 mg/l értéket, és ezt többször is túllépte. Emiatt a DRV Zrt től nem üzemeltette a kutakat, a galéria pedig túlfolyóra üzemelt ben a forrást a KÖDU-KTVF üzemen kívül helyezte, az Aquifer Kft. pedig elkészítette a vízbázis biztonságba helyezési záródokumentációját Balatonfűzfő vízbázisai Balatonfűzfő környékén két vízbázist lehet lehatárolni. A délebbire fúrták még ben a 2-es kutat (Balatonfűzfő K-21). Az északabbi vizét csapolja meg a szintén 1941-ben fúrt 3-as (Balatonfűzfő K-22) és az 1980-ban fúrt a 7-es (Litér K-3) kutak, valamint a Bakonykarszt Zrt. által üzemeltetett, jelenleg tartalék Királyszentistván K-3, K-4 és Vilonya K-5 kutak. A vízadó formációk a Megyehegyi Dolomit és a Budaörsi Dolomit. A fűzfői kutak vizében a nitrát-tartalom sohasem emelkedett 20 mg/l fölé (általában 5-20 mg/l közötti értékek), pedig utánpótlódási területük nyílt karszt. Ez is bizonyítja, hogy a szomszédos vízbázisok egymással csak igen korlátozott kapcsolatban vannak. Továbbá ez arra is utal, hogy a vízbázisok utánpótlódási területe megfelelő környezeti állapotú. Ha a területhasználatok nem változnak, valószínűleg a vízminőség sem változhat rossz irányba. A számított utánpótlódási terület (a Ferenc-forrásnál megadott módszer alapján) a 3-as kút, és ugyanezen vízbázis természetes forrásfakadása, a Bugyogó-forrás esetében 2,9 km 2, a 2-es és 7-es kút esetében pedig 8,1 km 2. A tervezéskor a Hydrosys Kft. a biztonság javára tért el, mivel a Séd-pataktól ÉK-re lévő Budaörsi Dolomit karsztos beszivárgási területét nem vették figyelembe. Jelen állapotban ugyanis ez a területrész már a Királyszentistván-Vilonya kutak eláramlási zónájába tartozik, azonban a tervezett vízbázisfejlesztés hatására a fűzfői kutak vízgyűjtő területe ebbe az irányba bővülhet. A vizsgált területeken az átlagos utánpótlás 4200 m 3 /nap. Az alkalmazott modell ellenőrzése alapján a mért és számított vízszintek közötti eltérés csak 5-10 %-nak adódott.

10 A víztároló véges kapacitását a termelés és a vízszintek közötti erős korreláció is mutatja (4. ábra). A fűzfői kutak termelése a 90-es évek eleji csúcsot követően jelentősen visszaesett, valamint az addig még üzemelő, királyszentistváni és vilonyai kutak is egyre kevesebbet termeltek (majd tartalék státuszba kerültek). Mind a helyi vízkivételek csökkenése, mind a várpalotai bányavíz-kivételek leállása elősegítette a tároló regenerálódását és 20 métert meghaladó vízszint-emelkedés is előfordult. 4. ábra: Balatonfűzfő és Vilonya-Királyszentistván kutak termelése és vízszintjei Eddigiekben a vízadó vízkészletéről beszéltünk. Ennek csak kisebb része a szabadon felhasználható vízkészlet. Ugyanis figyelembe kellett venni a jelenlegi és tervezett vízhasználatokat, valamint a Bugyogó-forrás fennmaradásához szükséges vízmennyiséget is (a tervezett vízkivétel a forrás hozamát kb. 18 %-kal csökkentené). Az üzemeltetőkkel (Bakonykarszt Zrt, SAL-X Kft.), valamint a KÖDU-KTVF-fel történt egyeztetések alapján, figyelembe véve a fenti vízigényeket, a szabadon felhasználható vízkészletre mindössze 2000 m 3 /nap mennyiség maradt. Ez messze elmarad az eredetileg kitűzött, m 3 /nap, évi átlagos vízkivételtől. A Hydrosys Kft. 4 kúthelyet jelölt ki a tervezett kitermelés megvalósításához. A kutak fúrásköltsége (figyelembe véve a kutak tervezett 220 méteres mélységét) millió Ft körüli összeg. A Bakonykarszt és a SAL-X érintett kútjainak új védőterület-számítása is

11 szükséges, hiszen a depressziós hatás a Királyszentistván-Vilonyai kutaknál 3-4 méter, a fűzfői kutaknál akár méter is lehet (5. ábra)! Ennek költsége 6-7 millió Ft. Továbbá, szükséges az ÉKBRV rendszerével történő összekötés, valamint a víztovábbítás létesítményeinek kiépítése, ami további több tízmilliós költség. A teljes beruházás már százmilliós nagyságrendű, ezt kell összevetni a balatonalmádi felszíni vízmű felújításának szintén százmilliós nagyságrendjével. 5. ábra: Vízbázis-fejlesztés depressziós hatása Balatonfűzfő környékén

12 4. Balaton-Felvidék A Balatonfűzfő körüli kutatás eredményének megismerésével párhuzamosan új területeken is megindult a vízkészlet-kutatás (6. ábra). A Balaton-Felvidék szabad vízkészleteinek vizsgálata kézenfekvő irány volt (ÉKBRV-közeli fekvés miatt közvetlen rácsatlakozási lehetőség a regionális rendszerre). Célkitűzésként itt is a m 3 /nap mennyiséget adtuk meg. A 2011 augusztusában indult beszerzési eljárás nyertese a Hydrosys Kft. lett, az elkészített tervet 2012 februárjában nyújtotta be a KÖDU-KTVF-nek. A DRV Zrt. a terv alapján kérte az elvi vízjogi engedélyes eljárás lefolytatását. Az elvi engedély kiadásához a KÖDU-KTVF előzetes vizsgálati eljárás lefolytatását kérte, ami gyakorlatilag megfelel a környezeti hatásvizsgálatnak. Erre a DRV Zrt. új beszerzési eljárást indított, aminek nyertese, az ENVICOM 2000 Kft novemberében készítette el a hatásvizsgálati tervet. A KÖDU-KTVF hiánypótlásainak megválaszolása 2013 májusáig megtörtént. 6. ábra: Balaton-Felvidék kutatási területe

13 4.1. A Balaton-Felvidék vízföldtani bemutatása A vizsgált terület a Vízgyűjtő Gazdálkodási Terv (OVGT) alapján a K.4.2. jelű, Balaton-felvidéki víztestre esik. Itt sem beszélhetünk egységes vízadóról, a területen több, eltérő korú és kifejlődésű karsztos részvízgyűjtő található. Emiatt bár az OVGT szerint a víztest mennyiségi szempontból jó állapotú, az egymástól elkülönülő, kis vízgyűjtő területű vízbázisok mennyiségi állapota a beszivárgás-változás hatására gyorsan reagálhat. Északról a vízzáró tulajdonságokkal rendelkező, Veszprémi-törés feltolódási vonala jelenti azt a hidrogeológiai határt, amely megakadályozza a Balaton-Felvidék és a főkarsztvíztároló közötti, hidraulikai kapcsolatot (a nagyarányú bányászati vízkivételeknek a Felvidék forrásaira nem volt jelentős hatása). Az egyes triász karsztos blokkok között vízzáró márga rétegek korlátozzák a vízforgalmat (Arácsi Márga, Csopaki Márga, Veszprémi Márga). Emellett a fennsíkok közötti völgyeket kis vastagságú, de jó vízvezető képességű harmadkori rétegek is kitöltik. ÉK-felé a Litéri Törés, dél-felé az ún. Déli feltolódás a határvonal. A vízadók a Felvidék nyugati területén a Megyehegyi Dolomit (másodlagos az Aszófői Dolomit és az Iszkahegyi Mészkő), kelet felé megjelenik a Felsőörsi és Füredi Mészkő is, a fő víztároló azonban a felső triász Fődolomit. A felmérés során két részvízgyűjtő került lehatárolásra, figyelembe véve környezetvédelmi és üzemeltetési szempontokat is ( m 3 /nap vízmennyiség tartós kitermelhetősége, utánpótlódó vízkészlet, a kitermelhető víz ivóvíznek megfelelő minősége) Felsőörs-Csopak-Balatonfüred A vízbázis utánpótlódási területe 23.6 km 2, a Fődolomithoz csatlakozó területrészekkel együtt ez a Felvidék legnagyobb, egybefüggő beszivárgási felülete (7. ábra). A Fődolomit vonulat DK-i peremén, a vízzáró karni márgacsoport kőzeteivel érintkezve, nagy hozamú források lépnek a felszínre, amiknek a hozamát, valamint a tároló nyomásállapotát döntő részben a természetes utánpótlódás határozza meg. Keletről Nyugat-felé haladva először Felsőörs / Malomvölgy forrásvízmű mellé fúrt kutak, majd Csopak / Nosztori-forrás, végül Balatonfüred / Siske- és Kéki-források

14 következnek. Ezen források jelenleg is üzemelnek, vizüket az ÉKBRV regionális rendszerre továbbítják. A területen található, monitoring kutak adatainak elemzése alapján északról délre tartó vízáramlás jellemző. Nagy mennyiségű, tárolt vízkészlet itt nem található, mivel a források szinte rögtön elvezetik az esetlegesen megnövekedett beszivárgásból származó többlet-vízmennyiséget. Emiatt ezek a vízbázisok fokozottan sérülékenynek tekinthetők. Csopak / Nosztori-forrás kivételével mindegyik vízbázis rendelkezik a KÖDU-KTVF által kiadott, védőterület-kijelölési határozattal. A forrásvizek minősége a vízgyűjtőterületen található tevékenységekkel van összefüggésben. A Kéki-forrás védőterületeinek 90 %-ában erdő található, a forrásvíz nitráttartalma 3-4 mg/l körüli. A Malomvölgyi-kutak védőterületein már jelentősebb mezőgazdasági tevékenység is előfordul, itt a termelt víz nitrát-tartalma 20 mg/l körüli. A sokévi, időszakot figyelembe véve, a modellezés alapján 4070 m 3 /nap szabadon kitermelhető vízkészletet számított a Hydrosys Kft (figyelembe véve a sokéves átlagos forráshozamokat és a vízkivételek mennyiségét). Mivel azonban ez a vízkészlet a beszivárgás változására nagyon érzékeny, egy hosszabb száraz időszakra is elvégezte a modellezést az évi csapadék és beszivárgás adatok figyelembevételével. Ekkor már 720 m 3 /nap hiánnyal kell számolni! Emiatt ezen részvízgyűjtő területén csak 2 db kút került kijelölésre Lovas és Paloznak területén. A kutak szerepe a Malomvölgyi kutakhoz hasonló, jelentőségük inkább csak a vízellátás hozam- és vízminőség-biztonságának növelésében van, hiszen a meglévő forrásvízművek a szabad kapacitásokat már nagyrészt lekötik Aszófő-Balatonudvari-Balatonakali A vízbázis vízgyűjtő területe némileg kisebb, 18.4 km 2 (8. ábra). A vízkészlet legnagyobb felhasználója az aszófői kútcsoport (ennek a vízbázisnak jelenleg nincs kiadott védőterület-kijelölő határozata, bár a kész tervek és földhivatali munkarészek már évek óta a KÖDU-KTVF-en vannak). Természetes állapotban az Aszófőtől Ny-ra található forrásréten fakadtak források, legnagyobb hozamú a Köböl-kút volt. Ezek azonban a kutak üzembe állítása óta megszűntek, a Köböl-kút hozama is erősen lecsökkent.

15 7. ábra: Balaton-Felvidék K-i kutatási terület Balatonudvari területén (több kisebb magánkút mellett) a DRV Zrt. 1 db termelő kutat üzemeltet. A vízbázis utánpótlódási területe azonban nagyrészt nyílt karsztterület, maximum néhány deciméter talajtakaróval borított, valamint itt található egy lakókocsi-park is. Ez a termelt víz minőségében is megmutatkozik, ugyanis a környéken a víz nitrát-tartalma itt a legnagyobb (30 mg/l körüli) től a kút csak a nyári csúcsidőszakban üzemelt, azonban a fokozott sérülékenységgel összhangban, az újra visszatérő, Pseudomonas baktériumok miatt 2009 óta nem üzemel. Balatonakali területén csak a szarmata mészkövet megcsapoló, a strand partfalában fakadó, kis hozamú Parti források ismertek, a karsztvíztároló Megyehegyi Dolomit

16 víztermelés szempontjából feltáratlan. Azonban ismert az a jelenség, hogy télen a Balaton szinte sosem fagy be Balatonakalinál, valamint gyakran láthatók a vízből feltörő buborékok. Ebből következik, hogy a tároló a Balatonnal állhat közvetlen hidraulikai kapcsolatban. Emiatt leginkább itt volt érdemes szabad vízkészletek után kutatni. Az érintetlenséget és a szabad vízkészleteket Balatonakali-1 monitoring kút vízszint-adatainak stabilitása is mutatja, hiszen a vízszint sokéves ingadozása a 3 métert sem éri el (Balaton vízszintjével szoros korrelációban). 8. ábra: Balaton-Felvidék Ny-i kutatási terület

17 A modellezés alapján az Aszófő-Balatonudvari-Balatonakali részvízgyűjtőn a Hydrosys Kft m 3 /nap átlagos szabad vízkészletet mutatott ki, és ez tartós aszály esetén is bőven pozitív marad (2250 m 3 /nap), emiatt ezen a területen volt értelme kutak kijelölésének. 1 db kút Balatonudvari térségében (ahol az utánpótlódás nagyobb részben származik erdős területről, mint a jelenleg is meglévő kút esetében), valamint 3 db kút Balatonakali és Dörgicse településeken. A vízminőség Balatonakali térségében a vízbázis feltáratlansága következtében nem ismert, azonban figyelembe kell venni, hogy az utánpótlódás területén nagyüzemi mezőgazdasági terület nincs, csupán szőlők és gyümölcsösök találhatók. Így a víz nitráttartalma valószínűleg mg/l közé várható (a termelés kezdetén a kisebb érték, majd beáll az állandósult állapot). Mivel a vízszintek a kutatási területeken a felszíntől csak 10 és 50 méter között vannak, az új kutak létesítésének költségei jelentősen alacsonyabban lennének, mint Balatonfűzfő környékén. Továbbá, a közvetlen ÉKBRV-re kötés lehetőségei is sok esetben adottak (maximum néhányszáz méter vezeték építése). A kutakat 1500 m 3 /nap kapacitásra méretezték Előzetes környezeti vizsgálat a Balaton- Felvidéken A KÖDU-KTVF előírása alapján az elvi vízjogi engedélyezési eljárás felfüggesztésre került addig, amíg az ENVICOM 2000 Kft. nem készítette el a környezeti vizsgálat tervét (külön engedélyezési eljárásban). Ebben újfent leírásra került a tervezett vízkivételek célja, volumene, az érintett térség vízföldtani leírása. A terv fő célja a tervezett tevékenység környezetre gyakorolt hatásainak jellemzése. Fel kellett mérni a környékbeli vízkivételekre gyakorolt hatást. Meg kellett adni, hogy a kivitelezés és az üzemeltetés milyen környezeti hatásokkal jár (zaj, rezgés, talaj- és levegőszennyezés, hulladékok). A 2013 márciusában kiadott hiánypótlásban a tervezett kutak előzetes védőterületi lehatárolását is el kellett készíteni, az érintett települések pontos megjelölésével.

18 5. Dél-bakonyi vízbáziskutatás A legnagyobb reménnyel ez a kutatás kecsegtetett. Ugyan a vizsgált terület a Vízgyűjtő Gazdálkodási Terv (OVGT) alapján a K.4.1. jelű, Hévízi, Tapolca és Tapolcafői források vízgyűjtője elnevezésű, mennyiségileg gyenge állapotú víztestre esik, a bányászati célú vízkivételek leállását követően a vízszint-emelkedés még nem állt meg. A Hydrosys Kft. vizsgálata alapján a teljes főkarsztvíz-tárolóban a visszatöltődés kb. 90%-a megtörtént. A Déli-bakonyban ennél kisebb, 75-80%-os lehet a visszatöltődés mértéke, az egykor elapadt források nagyrészt újraindultak, hozamuk fokozatosan növekszik. Emiatt a Veszprémet Tapolcával összekötő úttól É-ra fekvő területet jelöltük meg kutatási célterületként. A célkitűzés itt m 3 /nap mennyiség volt. A 2011 augusztusában indult beszerzési eljárás nyertese itt is a Hydrosys Kft. lett, az elkészített tervet 2011 novemberében nyújtotta be a KÖDU-KTVF-nek, a DRV Zrt. pedig a terv alapján kérte az elvi vízjogi engedélyes eljárás lefolytatását A kutatási terület vízföldtani bemutatása A vizsgált térség (Nemesvámos Márkó Szentgál Nagyvázsony a Déli-Bakony legmagasabban fekvő területe (9. ábra). A térség felső-triász kőzetei (uralkodóan Fődolomit, É-ÉNY-on Dachsteini Mészkő) nagy kiterjedésűek, hidraulikailag egységes rendszert alkotnak. A szerkezei vonalak módosíthatják az áramlások irányát. Délen a Balaton-felvidéki egységtől elválasztó vonal a Tapolca-Veszprém közút vonalában lévő feltolódási vonal, két oldalán különálló vízrendszerrel (a választóvonal mentén a vízzáró Veszprémi Márga jelenik meg). Északon a Magas-Bakony és a Déli-Bakony közötti, felszín alatti vízválasztó vonal jelölhető ki. A déli feltolódási vonal torlasztó hatása, valamint az összefüggő, nyíltkarsztos beszivárgási területek miatt pont ezen a területen a legmagasabb a karsztvíz szintje. A Hydrosys Kft. a vízszint-adatok, valamint a Szentgál térségében található, Kösseni Formációba sorolható, márgás kőzetsáv alapján (10. ábra) a területet karsztos részvízgyűjtőkre osztotta fel.

19 9. ábra: Dél-bakonyi vízbázis-kutatási terület

20 10. ábra: Felszín alatti vízválasztó a kutatási területen Fenti áramlási teret a bauxitbányászattal összefüggő vízkiemelés, elsősorban a nyirádi bánya vízkiemelésének depressziója jelentősen módosította. A 80-as, 90-es években elapadt források azonban többségükben újra megjelentek. A térségben az egymástól nagy távolságra található figyelőkutak vízszintje gyakorlatilag együtt változott, a fedő, édesvízi mészkőre szűrőzött, Kapolcs-1 figyelőkút vízszintje viszont nem változott (11. ábra). A vízkiemelés hatása Szentgáltól K-re csak korlátozottan, a fedő mészkőben pedig alig jelentkezett. Megjegyzendő, hogy Nagyvázsony térségében a jelenlegi vízszintek még méterrel (Szentgál térségében 4-5 méterrel) alacsonyabbak, mint a bányavíz-kitermelés előtt. Magyarpolány, Ajka, Öcs térségében métert is meghaladta a bányászati célú vízkitermelés okozta vízszint-csökkenés az intenzív bányavízemelés időszakában.

21 11. ábra: Források vízhozama és a karsztvízszint változása ( ) 5.2. Szabadon felhasználható vízkészlet meghatározása A modellezés a fent említett, vízföldtani hatások figyelembe vétele mellett számolt a környékbeli vízkivételek elmúlt években történt változásával. A víziközmű-üzemeltető az érintett területeken a Bakonykarszt Zrt. Vízbázisainak túlnyomó többségében már kijelöltette a védőidomokat, védőterületeket. A Hydrosys Kft. a fent említett vízválasztótól D-re eső, beszivárgási területet kb. 80 km 2 -nek becsülte. Ehhez meghatározott, utánpótlódó vízkészlet átlagosan m 3 /nap lehet, aszályos időszakban azonban ez az érték akár 50 %-kal is csökkenhet. A Tervező figyelmeztetett, hogy a tervezett vízkivétel megvalósulása esetén a szomszédos víztestek felé történő eláramlás, valamint a források hozama csökkenhet, a vízválasztó K-felé történő elmozdulása várható. Fentiek alapján a kívánt, m 3 /nap szabad vízkészlet biztosítható. A szabadon felhasználható vízkészlet meghatározása mellett, megtörtént a K.4.1. jelű víztest OVGT-zárójelentésben szereplő, a tároló utánpótlódására vonatkozó becslés

22 pontosítása. Ez alapján az OVGT-ben megjelöltnél a valóságban legalább 35%-kal nagyobb értékkel lehet számolni. Vízminőség szempontjából figyelemre méltó a nitrát-tartalom változékonysága. Átlagosan 25 mg/l körül van az értéke, azonban a diffúz, mezőgazdasági eredetű szennyezőforrások környezetében (Szentgál, Nagyvázsony, Tótvázsony, Nemesvámos) mg/l is lehet! 5.3. Térinformatikai területelemzés a kutak elhelyezésének szempontjai A kutak optimális elhelyezése miatt térinformatikai adatbázist állított fel a Hydrosys Kft. Az elemzés elkészítéséhez fel kellett mérni a területen található szennyezőforrásokat is. A következő szempontok lettek figyelembe véve a kutak elhelyezésénél: lejtőmeredekség, lejtőirány karsztvíz terep alatti mélysége (kútfúrás költsége) úthálózat, meglévő termelőkutak, szennyezőforrások már kijelölt felszíni védőterületek területhasználat, művelési ág ellátandó területtől (Balaton, északi part) való távolság természetvédelmi területek kizárása katonai területek kizárása létesítési hely megközelíthetősége Minden egyes tényezőhöz szabályok által meghatározott pontszámot rendelt a Tervező, majd a terület minden egyes pontjához hozzárendelte az egyes szempontokhoz megállapított pontszámok összegét. Így elkészült egy térkép (12. ábra), ami alapján a kutak tervezett helye könnyen kijelölhetővé vált.

23 Fentiek alapján 12 db, 2000 m 3 /nap kitermelt vízmennyiségre méretezett kutat jelölt ki a Hydrosys Kft (6 db Nagyvázsony, 4 db Tótvázsony és 2 db Nemesvámos területén). A tervezett hozam eléréséhez nagyátmérőjű, kb. 200 méter mély kutakat kell fúrni. 12. ábra: Javasolt kúthelyek térinformatikai területelemzés alapján 5.4. A tervezett vízbázisfejlesztés hatása, környezetvédelmi hatásvizsgálat A tervezett vízbázisfejlesztés karsztvízszint-csökkentő hatása a 13. ábrán látható. A legnagyobb csökkenés Nagyvázsonytól keletre várható (kb. 20 méter). A tervezett kutak közvetlen környezetében (Tótvázsony, Nemesvámos között) általában méter csökkenés jelentkezhet, míg a modellezés kimutatja a felszín alatti vízválasztó ÉK-felé tolódását. A Veszprém környéki vízbázisok esetében nem várható csökkenés. Azonban ha figyelembe vesszük, hogy a tároló feltelése még nem ért véget, a tényleges depressziós hatás maximális mértéke a területen 2030-ra csak 12 méter körül lehet. Összehasonlításul, a bányászati vízkivételek karsztvíz-csökkentő hatása Ajka Öcs térségében az métert is meghaladta.

XXIV. Almássy Endre konferencia a felszín alatti vizekről Siófok, Büki Attila Imre /Dunántúli Regionális Vízmű Zrt./

XXIV. Almássy Endre konferencia a felszín alatti vizekről Siófok, Büki Attila Imre /Dunántúli Regionális Vízmű Zrt./ Keszthely és térsége regionális vízellátó rendszer vízbázisai, biztonságba helyezési terv-felülvizsgálatok, vízbázis-felhagyások üzemeltetési tapasztalatok alapján Büki Attila Imre /Dunántúli Regionális

Részletesebben

Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata

Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Kocsisné Jobbágy Katalin Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 2016 Vizsgált terület

Részletesebben

"A A Dunántúli-középhegységi

A A Dunántúli-középhegységi "A A Dunántúli-középhegységi ntúli-középhegys gi karsztvíz-testek testek állapotértékelése llapotértékel Csepregi A. (Hydrosys Kft.) Gondárné Sőregi Katalin (Smaragd GSH) Fórum a Dunántúli-középhegység

Részletesebben

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft felszín alatti vizeink nitrát-szennyezettségi állapota, vízkémiai

Részletesebben

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai modell Modellezés szükségessége Módszer kiválasztása A modellezendő terület behatárolása,rácsfelosztás

Részletesebben

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során?

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Tósné Lukács Judit okl. hidrogeológus mérnök egyéni vállalkozó vízimérnök tervező,

Részletesebben

"A megújuló főkarsztvíztároló

A megújuló főkarsztvíztároló "A megújuló főkarsztvíztároló emelkedő karsztvízszintek, újrainduló források a Dunántúli-középhegységben XXII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014 1990 karsztvízszintemelkedés 2014 2003 karsztvízszintemelkedés

Részletesebben

zszintek, visszatérő források a Dunántúli-középhegységbenntúli Emelkedő karsztvízszintek,

zszintek, visszatérő források a Dunántúli-középhegységbenntúli Emelkedő karsztvízszintek, Emelkedő karsztvízszintek, zszintek, visszatérő források a Dunántúli-középhegységbenntúli li-középhegys gben A A Balaton és s vízgyűjtő-gazdálkodás gazdálkod c. FórumF Gyenesdiás, s, 2015. szept. 29. Karsztos

Részletesebben

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

Dr. Fancsik Tamás Rotárné Szalkai Ágnes, Kun Éva, Tóth György

Dr. Fancsik Tamás Rotárné Szalkai Ágnes, Kun Éva, Tóth György Dr. Fancsik Tamás Rotárné Szalkai Ágnes, Kun Éva, Tóth György 1 Miért fontosak a felszín alatti vizek? Felszín alatti vizek áramlási rendszere kondenzáció csapadék Párolgás Párolgás Beszivárgási terület

Részletesebben

Karsztforrások az ÉRV ZRt. területén

Karsztforrások az ÉRV ZRt. területén Karsztforrások az ÉRV ZRt. területén Molnár Attila műszaki igazgató 3700 Kazincbarcika, Tardonai u. 1. Levélcím: 3701 Kazincbarcika, Pf. 117. Tel.: (48) 514-500 Telefax: (48) 514-582 E-mail: info@ervzrt.hu

Részletesebben

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés célja

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés célja A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés célja A vízgyűjtő-gazdálkodás célja a felszíni (folyók, patakok, csatornák, tavak, tározók) és a felszín alatti vizek állapotának megőrzése és javítása, a jó állapot elérése

Részletesebben

A Balaton fejlesztési térkép v.0.1 bemutató előadás

A Balaton fejlesztési térkép v.0.1 bemutató előadás A Balaton fejlesztési térkép v.0.1 bemutató előadás Balaton Fejlesztési Tanács Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. Siófok, 2008. június 10. Fejlesztési Térkép céljai Mire irányul? A Balaton

Részletesebben

Ivóvízbázisok sérülékenysége a klímaváltozással szemben. Rotárné Szalkai Ágnes, Homolya Emese, Selmeczi Pál

Ivóvízbázisok sérülékenysége a klímaváltozással szemben. Rotárné Szalkai Ágnes, Homolya Emese, Selmeczi Pál Ivóvízbázisok sérülékenysége a klímaváltozással szemben Rotárné Szalkai Ágnes, Homolya Emese, Selmeczi Pál Felszín alatti vizek, mint a globális vízkörforgalom elemei Légkör víztartalma (néhány nap) Biomassza

Részletesebben

Tájékoztató. Készült: Budapest, szeptember 30.

Tájékoztató. Készült: Budapest, szeptember 30. Tájékoztató a települési önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe tartozó - 2016. június 4. napját megelőzően engedély nélkül létesített vízkivételt biztosító - vízilétesítmények vízjogi fennmaradási engedélyezési

Részletesebben

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke Lasztovicza Jenő részére Veszprém Megyeház tér 1. 8200 Ügyszámunk: 27464 /2012.

Részletesebben

XIX. Konferencia a felszín alatti vizekről

XIX. Konferencia a felszín alatti vizekről GONDOLATOK A DINAMIKUS KARSZTVÍZKÉSZLET TÉMAKÖRÉHEZ A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER (BKÉR) 1992-2012 KÖZÖTTI ADATAI ALAPJÁN Lénárt László Szegediné Darabos Enikő Sűrű Péter Miskolci Egyetem XIX.

Részletesebben

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 1 Melléklet a BM/ /2015. számú kormány-előterjesztéshez A Kormány /2015. (.) Korm. rendelete a vízgazdálkodási

Részletesebben

A projekt részletes bemutatása

A projekt részletes bemutatása HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és

Részletesebben

A hígtrágya tárolásának és kezelésének hatósági háttere

A hígtrágya tárolásának és kezelésének hatósági háttere Előadó: Hoffmann György tanácsos Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2007. szeptember 5. Budapest Az engedélyeztetés jogszabályi háttere A vizek mezőgazdasági eredetű

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. június - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Biológiai ivóvíz-tisztítási kísérlet a Balatonszéplaki Felszíni Vízműben. XXI. MHT Ifjúsági Napok Mosonmagyaróvár, szeptember

Biológiai ivóvíz-tisztítási kísérlet a Balatonszéplaki Felszíni Vízműben. XXI. MHT Ifjúsági Napok Mosonmagyaróvár, szeptember Biológiai ivóvíz-tisztítási kísérlet a Balatonszéplaki Felszíni Vízműben XXI. MHT Ifjúsági Napok Mosonmagyaróvár, 2014. szeptember 18-19. Pintér Anett Rita Fejlesztési Főmérnökség A kísérletek célja Alap

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. március kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és

Részletesebben

Vízminőségvédelem km18

Vízminőségvédelem km18 Vízminőségvédelem km18 2004/2005-es tanév I. félév 4. rész Dr. Zseni Anikó egyetemi adjunktus, SZE, MTK, ÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Vízkészlet-gazdálkodás ~ a természetes és felhasználható vízkészletek

Részletesebben

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt

Részletesebben

Magyar Földtani és Geofizikai Intézet. XXIII. Konferencia a felszín alatti vizekről április 6 7., Siófok

Magyar Földtani és Geofizikai Intézet. XXIII. Konferencia a felszín alatti vizekről április 6 7., Siófok Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer a klímaváltozás lehetséges hatásainak regionális léptékű előrejelzése és az alkalmazkodási intézkedések megalapozása érdekében Szőcs Teodóra, Kovács Attila,

Részletesebben

BUDAPEST VII. KERÜLET

BUDAPEST VII. KERÜLET M.sz.:1223/1 BUDAPEST VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2012/1. félév Budapest, 2012. július-augusztus BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2012/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN

Részletesebben

Tájékoztató. BM Országos Katasztrófavédelmi. Főigazgatóság Budapest, szeptember 19.

Tájékoztató. BM Országos Katasztrófavédelmi. Főigazgatóság Budapest, szeptember 19. Tájékoztató a 2016. június 4. napját megelőzően engedély nélkül létesített vízkivételt biztosító vízilétesítmények vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárásáról BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Felszín alatti vízformák 12.lecke Mint azt a környezet védelmének általános szabályairól

Részletesebben

III. Vízbázisvédelem fázisai

III. Vízbázisvédelem fázisai III. Vízbázisvédelem fázisai Horváth Szabolcs okleveles hidrogeológus mérnök Igazgató Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Üzletág Aquaprofit Zrt. Az előadás tartalma 1. Diagnosztikai fázis 2. Biztonságba

Részletesebben

BUDAPEST, VII. KERÜLET

BUDAPEST, VII. KERÜLET M.sz.: 1430 BUDAPEST, VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2014/1. félév Budapest, 2014.július BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2014/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN ALATTI

Részletesebben

Tahy Ágnes. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv értelmezése és alkalmazása a napi gyakorlatban

Tahy Ágnes. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv értelmezése és alkalmazása a napi gyakorlatban MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁS SZEKCIÓ A vízgyűjtő-gazdálkodási terv értelmezése és alkalmazása a napi gyakorlatban 2016-2021 Tahy Ágnes Magyarország Alaptörvénye

Részletesebben

1. Előadás 1. Ismertesse a települési vízgazdálkodás idealizált rendszerét (ábra)! Mi értendő idealizált rendszer alatt? 2. 3.

1. Előadás 1. Ismertesse a települési vízgazdálkodás idealizált rendszerét (ábra)! Mi értendő idealizált rendszer alatt? 2. 3. 1. Előadás 1. Ismertesse a települési vízgazdálkodás idealizált rendszerét (ábra)! Mi értendő idealizált rendszer alatt? 2. 3. Ismertesse a települési vízgazdálkodás rendszerét, nyílt rendszerként (ábra)!

Részletesebben

Hidrodinamikai modellezés a Dráva környéki távlati vízbázisok védelmében

Hidrodinamikai modellezés a Dráva környéki távlati vízbázisok védelmében Hidrodinamikai modellezés a Dráva környéki távlati vízbázisok védelmében Dr. Füle László Kiss Szabolcs XVIII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2011. április 5. Siófok A munka keretei Távlati Vízbázisok

Részletesebben

219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről

219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről Liebe Pál 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről 3. E rendelet alkalmazásában: 6. (Mi) igénybevételi határérték: a víztest egy adott lehatárolt részén a legnagyobb megengedhető

Részletesebben

Jegyzőkönyv. A Dunántúli-középhegység karsztvíz készletének mennyiségi, minőségi állapota című fórumról

Jegyzőkönyv. A Dunántúli-középhegység karsztvíz készletének mennyiségi, minőségi állapota című fórumról Jegyzőkönyv A Dunántúli-középhegység karsztvíz készletének mennyiségi, minőségi állapota című fórumról A Kvassay Jenő terv elkészítése és a vízgyűjtő-gazdálkodási terv felülvizsgálata című KEOP-7.9.0/12-2013-0007

Részletesebben

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a

Részletesebben

Keszthely és térsége regionális vízellátó rendszer vízbázisainak

Keszthely és térsége regionális vízellátó rendszer vízbázisainak Keszthely és térsége regionális vízellátó rendszer vízbázisainak közös biztonságba helyezési terv-felülvizsgálata Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII. vándorgyűlése, Szombathely /Aquaplus Kft és Nonza Geoinfo

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban Hegyi Róbert OVF Gál Nóra Edit MFGI Tolmács Daniella - MFGI FAVA 2016.04.06-07. Siófok Háttér Komplex érzékenységi és

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. szeptember - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Allow Khomine 1, Szanyi János 2, Kovács Balázs 1,2 1-Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2-Miskolci

Részletesebben

SZIMULÁCIÓS FUTTATÁSOK ALKALMAZÁSA A VÉDŐIDOMOK MEGHATÁROZÁSÁBAN

SZIMULÁCIÓS FUTTATÁSOK ALKALMAZÁSA A VÉDŐIDOMOK MEGHATÁROZÁSÁBAN A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 72. kötet (2007) SZIMULÁCIÓS FUTTATÁSOK ALKALMAZÁSA A VÉDŐIDOMOK MEGHATÁROZÁSÁBAN Dr. Füle László - Korcsog Attila Aquaprofit RT. Környezetvédelmi és

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Kommunikációs tevékenység a projektek megvalósítása során

Kommunikációs tevékenység a projektek megvalósítása során Tartalomjegyzék Kommunikációs tevékenység a projektek megvalósítása során...2 Területi áttekintés...6 1. Mogyorós-hegy HUBF20022...7 2. Bogaras HUBF20026...7 3. Szentkirályszabadja HUBF20031...7 4. Balatonkenesei

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

A felszín alatti víz minőségi állapota

A felszín alatti víz minőségi állapota A felszín alatti víz minőségi állapota Dunántúli-középhegység és Budapest környezete dr. Szőcs Teodóra 1 dr. Deák József 2 1 Magyar Állami Földtani Intézet, 2 GWIS Kft. FAV fórum Dunántúli-középhegység

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. január kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor)

Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor) HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló

Részletesebben

Sérülékeny vízbázisok és a vízminőség védelme a parti szűrésen alapuló Rainey-kutakkal történő víztermelés figyelembe vételével

Sérülékeny vízbázisok és a vízminőség védelme a parti szűrésen alapuló Rainey-kutakkal történő víztermelés figyelembe vételével Sérülékeny vízbázisok és a vízminőség védelme a parti szűrésen alapuló Rainey-kutakkal történő víztermelés figyelembe vételével A sérülékeny vízbázisok védelme három fő irányból közelíthető meg Adminisztratív

Részletesebben

Készítette: Bíró Gábor környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Hideg Miklós okl. vegyész Belső konzulens: Dr. Barkács Katalin adjunktus

Készítette: Bíró Gábor környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Hideg Miklós okl. vegyész Belső konzulens: Dr. Barkács Katalin adjunktus Készítette: Bíró Gábor környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Hideg Miklós okl. vegyész Belső konzulens: Dr. Barkács Katalin adjunktus Budapest 2013. Célkitűzés Ózd és térsége vízellátásának fejlesztése

Részletesebben

A kavicsbányászat, valamint a víz- és termőföld védelme konfliktusának egyes kérdései

A kavicsbányászat, valamint a víz- és termőföld védelme konfliktusának egyes kérdései A kavicsbányászat, valamint a víz- és termőföld védelme konfliktusának egyes kérdései FAVA 2012. konferencia, Siófok dr. Balásházy László balashaz@enternet.hu A konfliktus lényege Kavicsbányászatra

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

"Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Székesfehérvár, 2009 július 29.

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Székesfehérvár, 2009 július 29. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Székesfehérvár, 2009 július 29. Főbb vízfolyások (16 db): Veszprémi-séd (3 vt.) Nádor csatorna (2 vt.) Séd-Sárvizi malomcsatorna Gaja-patak (3 vt.)

Részletesebben

Térségi problémák: Hévíz

Térségi problémák: Hévíz A termálvíz (geotermikus energia, termálkarszt-balneológia) és a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek kapcsolódásai, intézkedések és feladatok Térségi problémák: Hévíz Tóth György Magyar Állami Földtani Intézet

Részletesebben

befogadó kőzet: Mórágyi Gránit Formáció elhelyezési mélység: ~200-250 m (0 mbf) megközelítés: lejtősaknákkal

befogadó kőzet: Mórágyi Gránit Formáció elhelyezési mélység: ~200-250 m (0 mbf) megközelítés: lejtősaknákkal Új utak a földtudományban előadássorozat MBFH, Budapest, 212. április 18. Hidrogeológiai giai kutatási módszerek m Bátaapátibantiban Molnár Péter főmérnök Stratégiai és Mérnöki Iroda RHK Kft. A tárolt

Részletesebben

aa./ A számított belső védőidomnak (20 napos) nincs felszíni metszéke, ezért a felszíni belső védőterület 10 m sugarú kört kell kijelölni.

aa./ A számított belső védőidomnak (20 napos) nincs felszíni metszéke, ezért a felszíni belső védőterület 10 m sugarú kört kell kijelölni. ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím : 9002 Győr, Pf. 471. Internet: http://edktvf.zoldhatosag.hu e-mail: eszakdunantuli@zoldhatosag.hu

Részletesebben

2014. évi országos vízrajzi mérőgyakorlat

2014. évi országos vízrajzi mérőgyakorlat 2014. évi országos vízrajzi mérőgyakorlat Készült a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízrajzi és Adattári Osztálya által készített jelentés felhasználásával Idén május 5. és 7. között került lebonyolításra

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

Geotermikus energiahasznosítás engedélyezési eljárásai Magyarországon

Geotermikus energiahasznosítás engedélyezési eljárásai Magyarországon Geotermikus energiahasznosítás engedélyezési eljárásai Magyarországon Gyöpös Péter Mannvit Kft. Budapest, 2013.11.15. 2013. November 15. Regionális Engedélyezési eljárások A magyar jogi szabályozásban

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

MISKOLCI VÍZSZENNYEZÉS

MISKOLCI VÍZSZENNYEZÉS MISKOLCI VÍZSZENNYEZÉS Eseményei és tapasztalatai Balatonfüred 2007. március 28-29. VÉDŐTERÜLET - VÉDŐIDOM KARSZTVÍZSZINT VÁLTOZÁS ÁRVÍZ A BÜKKBEN SZENNYEZŐFORRÁSOK JUHDÖGLŐ-VÖLGY JUHDÖGLŐ-VÖLGY 2006.

Részletesebben

147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó

147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról 1. E rendelet hatálya kiterjed

Részletesebben

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 31 db kijelölt vízfolyás víztest 6 db kijelölt állóvíz víztest 10 db kijelölt felszín alatti víztest Főbb vízfolyások:

Részletesebben

Vízügyi hatósági feladatok a felszín alatti vizek területén

Vízügyi hatósági feladatok a felszín alatti vizek területén Vízügyi szervezet felépítése BELÜGYMINISZTÉRIUM Vízügyi Helyettes Államtitkársága Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízügyi Igazgatóságok Országos Vízügyi Hatóság Területi Vízügyi Hatóságok OVF és VIZIGEK

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

A határozat JOGERŐS: év: hó: nap: KÜJ: KTJ: Iktatószám: H /2008. Hiv. szám: Tárgy: Rábapordány PANNON-VÍZ Előadó: Műszaki ea.

A határozat JOGERŐS: év: hó: nap: KÜJ: KTJ: Iktatószám: H /2008. Hiv. szám: Tárgy: Rábapordány PANNON-VÍZ Előadó: Műszaki ea. ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint elsőfokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím : 9002 Győr, Pf. 471.

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

A határozat JOGERŐS: év: hó: nap: KÜJ: KTJ: Iktatószám: H /2008. Hiv. szám: Tárgy: Bogyoszló Pannon-Víz Zrt. Előadó: Műszaki ea.

A határozat JOGERŐS: év: hó: nap: KÜJ: KTJ: Iktatószám: H /2008. Hiv. szám: Tárgy: Bogyoszló Pannon-Víz Zrt. Előadó: Műszaki ea. ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471.

Részletesebben

Operation and most important results of the Bükk B Karst Water Monitoring System between 1992-2010. 2010 szló Miskolci Egyetem University of Miskolc

Operation and most important results of the Bükk B Karst Water Monitoring System between 1992-2010. 2010 szló Miskolci Egyetem University of Miskolc Bükki Karsztvíz Észlelő Rendszer (BKÉR) (Észak-Magyarország) g) 1992-2010 2010 közötti k működése és s főbb f kutatási eredményei Operation and most important results of the Bükk B Karst Water Monitoring

Részletesebben

Mennyiségi és minőségi problémák, lehetséges megoldások a Gödöllői rétegvizes vízbázisok esetében

Mennyiségi és minőségi problémák, lehetséges megoldások a Gödöllői rétegvizes vízbázisok esetében Mennyiségi és minőségi problémák, lehetséges megoldások a Gödöllői rétegvizes vízbázisok esetében 1. Előzmények, feladat pontosítása KDV VIZIG beruházásában 2000.-2003. diagnosztikai vizsgálatok (É-D)

Részletesebben

Park és mezőgazdasági öntözőtelepek engedélyeztetése

Park és mezőgazdasági öntözőtelepek engedélyeztetése Park és mezőgazdasági öntözőtelepek engedélyeztetése Cifka Gábor PLANTOR Kft. A vízgazdálkodási tevékenység jogi keretei 2000/60/EK irányelv IV. Magyar Öntözéstechnikai Konferencia köznapi néven: EU Víz

Részletesebben

SPIRIT OF BALATON. 24 órás kerékpáros élmény- és teljesítménytúra július 2. szombat, 8:00. Nyomtatványok

SPIRIT OF BALATON. 24 órás kerékpáros élmény- és teljesítménytúra július 2. szombat, 8:00. Nyomtatványok 24 órás kerékpáros élmény- és teljesítménytúra szombat, 8:00 Nyomtatványok Ez a file az alábbi nyomtatványokat tartalmazza: - pecsétkönyv - ellenőrzőlapok - rajttábla (A4 és 2xA5) - plakát - matricák Név:

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Közművek c. tantárgy 2. előadásának témái

Közművek c. tantárgy 2. előadásának témái Közművek c. tantárgy 2. előadásának témái Vízellátó rendszerek: a vízellátó rendszerek létesítményei, létesítménycsoportjai Vízbeszerzés - A felhasználható vizek; vízszerzési módok és berendezések. Víztisztítási

Részletesebben

A TRANSENERGY TÉRSÉG JELENLEGI HÉVÍZHASZNOSÍTÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE

A TRANSENERGY TÉRSÉG JELENLEGI HÉVÍZHASZNOSÍTÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE A TRANSENERGY TÉRSÉG JELENLEGI HÉVÍZHASZNOSÍTÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE Gál Nóra Edit Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Transenergy: Termálvizek az Alpok és Kárpátok ölelésében, 2012. 09. 13. FELHASZNÁLÓ ADATBÁZIS

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv - 2015 A Duna vízgyűjtő magyarországi része. 1-5. háttéranyag: Felszín alatti víztestek felülvizsgálata

Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv - 2015 A Duna vízgyűjtő magyarországi része. 1-5. háttéranyag: Felszín alatti víztestek felülvizsgálata A Duna vízgyűjtő magyarországi része 1-5. háttéranyag: Felszín alatti víztestek felülvizsgálata Felszín alatti víztestek felülvizsgálata Módszertan A felszín alatti víztestek lehatárolásának módszertana

Részletesebben

BÁNYÁSZATI-FÖLDTANI SZAKKÉRDÉSEK A VÍZÜGYI IGAZGATÁSBAN

BÁNYÁSZATI-FÖLDTANI SZAKKÉRDÉSEK A VÍZÜGYI IGAZGATÁSBAN BÁNYÁSZATI-FÖLDTANI SZAKKÉRDÉSEK A VÍZÜGYI IGAZGATÁSBAN Dr. Kovács Gábor Dr. Káldi Zoltán VEMKH Bányászati Osztály XVII. Konferencia a felszín alatti vizekről Siófok, 2016. április 6. Szkeleton I. Hatósági

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. augusztus kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Kovács Gábor Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság. XVII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2010. március 24-25.

Kovács Gábor Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság. XVII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2010. március 24-25. Kovács Gábor Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság XVII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2010. március 24-25. 1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról (Bt.) 203/1998. (XII.

Részletesebben

Membrántechnológiai kihívások a felszíni vizek kezelésében, Lázbércen Molnár Attila Műszaki igazgató

Membrántechnológiai kihívások a felszíni vizek kezelésében, Lázbércen Molnár Attila Műszaki igazgató Membrántechnológiai kihívások a felszíni vizek kezelésében, Lázbércen Molnár Attila Műszaki igazgató 3700 Kazincbarcika, Tardonai u. 1. Levélcím: 3701 Kazincbarcika, Pf. 117. Tel.: (48) 500-000 Telefax:

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Földtani alapismeretek III.

Földtani alapismeretek III. Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Ecsegfalvi halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIG946 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése Magyarországon

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése Magyarországon Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése Magyarországon Felszín alatti vizeink kémiai állapota Szőcs T. Zöldi I. Deák J. Tóth Gy. Cserny T. Magyar Állami Földtani Intézet, Vízügyi Tudományos Kutatóközpont,

Részletesebben

Liebe Pál. A termálvíztestek mennyiségi állapota

Liebe Pál. A termálvíztestek mennyiségi állapota A termálvíz (geotermikus energia, termálkarszt-balneológia) és a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek kapcsolódásai, intézkedések és feladatok Liebe Pál A termálvíztestek mennyiségi állapota Gondárné Sőregi Katalin

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. május - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Részletesebben

Izotóphidrológiai módszerek alkalmazása a Kútfő projektben

Izotóphidrológiai módszerek alkalmazása a Kútfő projektben Izotóphidrológiai módszerek alkalmazása a Kútfő projektben Deák József 1, Szűcs Péter 2, Lénárt László 2, Székely Ferenc 3, Kompár László 2, Palcsu László 4, Fejes Zoltán 2 1 GWIS Kft., 8200. Veszprém,

Részletesebben

Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen

Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen Készítette: Fekete Anita Témavezetők: Angyal Zsuzsanna Tanársegéd ELTE TTK Környezettudományi

Részletesebben

NEMZETKÖZI GEOTERMIKUS KONFERENCIA A TERMÁLVÍZ GEOTERMIKUS CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ VÍZÜGYI JOGSZABÁLYOK ÉS AZOK VÁLTOZÁSAI

NEMZETKÖZI GEOTERMIKUS KONFERENCIA A TERMÁLVÍZ GEOTERMIKUS CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ VÍZÜGYI JOGSZABÁLYOK ÉS AZOK VÁLTOZÁSAI NEMZETKÖZI GEOTERMIKUS KONFERENCIA A TERMÁLVÍZ GEOTERMIKUS CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ VÍZÜGYI JOGSZABÁLYOK ÉS AZOK VÁLTOZÁSAI Dr. Kling István államtitkár, KvVM A felszíni és a felszín alatti vizek,

Részletesebben

A Tatai visszatérő források hidrogeológiai vizsgálata

A Tatai visszatérő források hidrogeológiai vizsgálata A Tatai visszatérő források hidrogeológiai vizsgálata 1 Kovács Attila, 1 Szőcs Teodóra, 2 Maller Márton, 2 Hajnal Géza 1 Magyar Földtani és Geofizikai Intézet 2 BME, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék

Részletesebben

VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás

VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás MINTAVEVŐ NAT-1-1016/2006 9025 Győr, Bálint Mihály u. 100. telefon: (96) 510-480 fax: (96) 510-499 e-mail: vidrakft@vidra.hu

Részletesebben