Vízbáziskutatás a DRV Zrt. által üzemeltetett, felszíni vízkivételi művek kiváltására

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Vízbáziskutatás a DRV Zrt. által üzemeltetett, felszíni vízkivételi művek kiváltására"

Átírás

1 Vízbáziskutatás a DRV Zrt. által üzemeltetett, felszíni vízkivételi művek kiváltására Büki Attila Imre DRV Zrt. /Hydrosys Kft. és ENVICOM 2000 Kft. terveinek felhasználásával/

2 Tartalom 1. A DRV Zrt. által üzemeltetett víziközmű-rendszer a Balaton környékén, vízellátási problémák Vízbázis-kutatási projektek elindítása Balatonalmádi Szentkirályszabadja Balatonfűzfő Térség vízföldtani bemutatása Balatonalmádi / Ferenc-forrás Balatonfűzfő vízbázisai Balaton-Felvidék A Balaton-Felvidék vízföldtani bemutatása Felsőörs-Csopak-Balatonfüred Aszófő-Balatonudvari-Balatonakali Előzetes környezeti vizsgálat a Balaton- Felvidéken Dél-bakonyi vízbáziskutatás A kutatási terület vízföldtani bemutatása Szabadon felhasználható vízkészlet meghatározása Térinformatikai területelemzés a kutak elhelyezésének szempontjai A tervezett vízbázisfejlesztés hatása, környezetvédelmi hatásvizsgálat Üzemeltetői és tulajdonosi javaslatok, további lépések Várpalota térségi vízkészlet-kutatás, konklúzió...26

3 1. A DRV Zrt. által üzemeltetett víziközmű-rendszer a Balaton környékén, vízellátási problémák A Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. a víziközmű-üzemeltetője a Balaton-part, valamint a Balaton közvetlen közelében elhelyezkedő települések csaknem 90%-ának (1. ábra). Három nagy vízellátó rendszer épült ki az elmúlt évtizedekben. A legnagyobb, összefüggő rendszer a Nyugat-balatoni Regionális Vízmű (NYBRV), Zánkától Keszthelyen, Marcalin és Fonyódon keresztül Balatonszemesig. Vízjogi üzemeltetési engedélyek szempontjából ez több egységre bontható, összefüggő rendszert alkot. Ebbe a rendszerbe csatlakozik be északról a nyirádi vízellátó rendszer (a nyirádi víz a nyári, csúcstermelés időszakában eljuthat egészen Balatonfüredig, délen Fonyódig, ideális esetben Balatonboglárig). Az északi partot nagyrészt a nyirádi karsztvízbázis látja el ivóvízzel. Keszthely környékén csatlakoznak a Keszthelyi-hegység forrásai (a gyenesdiási János-forrás, valamint a vonyarcvashegyi Festetics- és Erzsébet-forrás), valamint Keszthely / Vadaskert vízbázisa. Cserszegtomaj területén csatlakozik a Dobogó-karsztakna (a Hévízi-tóra való tekintettel csak nagyon korlátozott termelési kapacitással). A következő nagy betáplálási pont a fonyódi felszíni vízmű, Balatonboglár-Balatonlelle réteg-vízbázisai pedig tartalék szerepet kapnak (tavaly már nem üzemeltek). A rendszer délkeleti határa a balatonszemesi tározó. Innen indul kelet felé a Délkelet-balatoni Regionális Vízmű (DKBRV) ellátási területe. Három betáplálási pontja van: a balatonőszödi, a balatonszéplaki (a Balaton legnagyobb felszíni vízműve), valamint a balatonkenesei vízművek. Balatonkenesétől É-ra indul az Északkelet-balatoni Regionális Vízmű (ÉKBRV). Itt is található két felszíni vízkivétel: Balatonalmádi és Balatonfüred felszíni vízművei. Ebbe a rendszerbe kapcsolódnak a Balaton-Felvidék forrásvízművei is: Felsőörs / Malomvölgy, Csopak / Nosztori-forrás, Balatonfüred / Siske- és Kéki-forrás, valamint Aszófő és Balatonudvari termelő kútjai. Az ÉKBRV határa a vízjogi üzemeltetési engedély alapján Zánka település határa. A három regionális vízmű-rendszer szükség esetén vizet ad át egymásnak, így elégítik ki a Balaton környéki vízigényeket. Balatonkenese, Balatonőszöd és Fonyód vízművek csak a nyári szezonban üzemelnek (ún. csúcs-vízművek). Ezen rendszer jelenleg képes ellátni a Balaton környékét megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvízzel.

4 1. ábra: A Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. üzemeltetési területe a Balaton környékén

5 A vízellátási probléma abból fakad, hogy ezen felszíni vízművek többsége még a 80-as években létesült, az eredeti tervek alapján évre. A víztisztítás technológiai folyamata során, drágán beszerezhető, poli-alumínium-klorid és vas-szulfát pelyhesítő szereket alkalmaznak. A keletkező zagy alumínium- és vastartalma magas lehet. A megfelelő ülepedési folyamathoz megfelelő mélységű ülepítő medencék szükségesek. Pont ezért merült fel a vízbáziskutatás ötlete legelőször Balatonalmádi esetében, ahol a 80-as években létesített medencék túl sekélyek voltak. A zagyiszap gyakori elszállítása ellenére is előfordult az üzemállapot veszélyeztetése. A megfelelő méretű medencék megépítésének költsége tízmilliós nagyságrendű, továbbá, a víztisztításhoz szükséges vegyszerek költsége is igen magas. A többi felszíni vízmű felújítása is előbb-utóbb elkerülhetetlen (legutóbb a balatonőszödi vízmű részleges felújítása történt meg 2002-ben), ennek költségei pedig már százmilliós nagyságrendűek is lehetnek. Emiatt merült fel először a balatonalmádi, majd fentiek következményeként a többi felszíni vízmű kiváltása. 2. Vízbázis-kutatási projektek elindítása A felszíni vízművek kiváltásához költségbecslést kellett készíteni. Fel kellett mérni, mi az olcsóbb: felújítani és tovább üzemeltetni az elavult technológiát vagy a jóval kisebb üzemeltetési költségű, új karsztvíz-kivételeket megvalósítani. Ehhez ismerni kell a térség szabadon felhasználható vízkészleteit, mind mennyiségi, mind minőségi szempontból. A kutak elhelyezésénél figyelembe kell venni a megépítendő csővezetékek hosszát, átmérőjét (hidraulikai vizsgálatok), a kútfúrás és a technológia létrehozásának költségeit. Ezt pedig össze kell vetni az esetlegesen más szolgáltatóktól történő vízátvétel költségeivel. Ugyanis a Balaton környéki többlet-vízigényeket célszerű olyan vízbázisokból fedezni, ahol az utánpótlódást figyelembe véve jelentős többlet vízkészletek vannak. Ez alapján 4 kutatási célterület került meghatározásra: - Balatonalmádi Szentkirályszabadja Balatonfűzfő térsége. - Balaton-Felvidék (Balatonakalitól Felsőörsig).

6 - Déli-Bakony (Nagyvázsony Tótvázsony Nemesvámos). - Berhida Litér Tés Várpalota térsége (Litér térségét a Bal.füzfő Bal.almádi Szentkirályszabadja kutatás már érintette). A DRV Zrt. fő célja a szabad vízkészletek felmérése, majd a kutak pozíciójának, kialakításának, termelési volumenének meghatározása után, a környezetre gyakorolt hatás felmérését követően, elvi vízjogi létesítési engedély megszerzése. Amint ezek az engedélyek a rendelkezésre állnak és a mennyiségi adatok ismertté válnak, elkészül a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Regionális Vízellátása Fejlesztési Koncepció c. tanulmány felülvizsgált változata (ez először 1999-ben készült el). Ez a tanulmány nyújtaná az alapot a megvalósuláshoz szükséges, állami és EU-s pályázatokon történő indulásra. 3. Balatonalmádi Szentkirályszabadja Balatonfűzfő A projekt a tervezett célok megfogalmazásával indult, első körben Balatonalmádi és Balatonkenese felszíni vízművek kiváltása volt a cél. Emiatt a 2011 nyarán indított, beszerzési eljárás műszaki leírásában a kitermelni kívánt vízmennyiség m3/nap csúcs-, valamint m3/nap évi átlagos mennyiségben került meghatározásra. Mint később kiderült, ez jelentősen több mint a rendelkezésre álló, szabad vízkészlet. Az eljárás nyertese a Hydrosys Kft. lett, az elkészített tervet 2011 augusztusában nyújtotta be a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnek (KÖDU-KTVF). A DRV Zrt. e terv alapján kérte az elvi vízjogi engedélyes eljárás lefolytatását. Számos hiánypótlás kiadása (Vízügyi Igazgatóság, üzemeltetők, DRV és a Tervező javaslatai), valamint a területen található víziközmű-üzemeltetőkkel (Bakonykarszt Zrt Veszprém, SAL-X Kft. Balatonfűzfő) kötött megállapodások megkötése után 2013 áprilisában következett a gyér érdeklődést kiváltott közmeghallgatás, ami az engedélyezési eljárás utolsó fázisának felelne meg Térség vízföldtani bemutatása A vizsgált terület a Vízgyűjtő Gazdálkodási Terv (OVGT) alapján a K.4.2. jelű, Balaton-felvidéki víztest ÉK-i részére esik. A vízföldtani felmérés során kiderült, hogy két

7 olyan vízbázis található a területen, ami szabad vízkészletekkel rendelkezik: Balatonalmádi / Ferenc-forrás vízbázisa, valamint a balatonfűzfői vízműkutak két részből álló, karsztos vízgyűjtője (2. ábra). A terület földtani sajátosságai miatt több kisebb, lokális víztartó egységre bomlik. A területet délről alsó-triász és ópaleozoós kőzetek határolják, ez egyben a Balaton-felvidéki karsztos víztárolók déli elterjedési határát adja. ÉNY-felé, a litéri feltolódási vonal mentén különböző korú és típusú triász és idősebb kőzetek tolódtak egymásra, meredek dőléssel (jó vízvezető és vízzáró kőzetek fordulnak elő váltakozva). Így tehát elmondható, hogy a Dunántúli Középhegységben található ún. fő-karsztvíztároló itt nincs meg, helyette több, egymástól elszigetelt vízadó egység található. Általában a Budaörsi és Megyehegyi Dolomit a fő vízadó, ezek maximum méter vastag egységek, egymástól rosszabb vízvezető képességű kőzetekkel elválasztva és körülvéve. 2. ábra: A vizsgált terület áttekintő térképe

8 Fentiek következtében az egyes vízbázisok beszivárgási területei csak korlátozott kiterjedésűek, a forrás és a kutak hozama erősen függ a beszivárgási viszonyoktól. A területen mérhető karsztvízszintek és különbségeik is a több, de kisebb méretű, szeparált vízadókról árulkodnak. A 70-es évektől a 90-es évekig a területen átlagosan méteres vízszintsüllyedés történt, ezt a beszivárgás csökkenése okozta. A 90-es évek közepétől csapadékosabbá vált az időjárás, ez a vízszint-adatokban rögtön jelentkezett. Ezek mellett pedig a terület üzemelő vízmű-kútjainak termelése is töredékére csökkent Balatonalmádi / Ferenc-forrás Ferenc-forrás vízbázisa a forrás 1961-ben elkészült, gyűjtőgalériás forrásfoglalása (3. ábra). Ezt 1968-ban további négy db, méter közé szűrőzött kút fúrásával egészítették ki. Az egykori karsztforrás bonyolult tektonikai helyzetben bukkan a felszínre a Litéri-törés D-i oldalán. A térség földtani felépítése miatt a galéria vizébe talajvíz is keveredhetett, a kutak azonban már az Iszkahegyi Mészkőben tárolódó karsztvizet hasznosították. 3. ábra: A Ferenc forrás völgyének hosszirányú geológiai szelvénye A Hydrosys Kft. a Ferenc-forrás utánpótlódási területének 4.4 km 2 -t számított, a beszivárgást a CRAE-modellel (Kiegészítő Kapcsolat a Területi Evapotranspiráció Meghatározásához) számította, figyelembe véve a veszprémi klímaállomás és a balatonalmádi csapadékmérő adatait. Az átlagos beszivárgási érték 140 mm-nek adódott ( évi időszakra). Ez alapján a Ferenc-forrás átlagos vízkészlete 1800 m 3 /nap mennyiségnek adódott.

9 Sajnos, az 1968-ban kezdődött, vízminőségi vizsgálatok alapján a víz nitrát-tartalma folyamatosan emelkedett mind a galériában, mint a kutakban. Ennek fő oka a szentkirályszabadjai közművesítés volt, a háztartások szennyvize akadálytalanul jutott be a szikkasztókból a karsztvízbe. Már a 70-es években elérte a termelt víz nitrát-tartalma az 50 mg/l értéket, és ezt többször is túllépte. Emiatt a DRV Zrt től nem üzemeltette a kutakat, a galéria pedig túlfolyóra üzemelt ben a forrást a KÖDU-KTVF üzemen kívül helyezte, az Aquifer Kft. pedig elkészítette a vízbázis biztonságba helyezési záródokumentációját Balatonfűzfő vízbázisai Balatonfűzfő környékén két vízbázist lehet lehatárolni. A délebbire fúrták még ben a 2-es kutat (Balatonfűzfő K-21). Az északabbi vizét csapolja meg a szintén 1941-ben fúrt 3-as (Balatonfűzfő K-22) és az 1980-ban fúrt a 7-es (Litér K-3) kutak, valamint a Bakonykarszt Zrt. által üzemeltetett, jelenleg tartalék Királyszentistván K-3, K-4 és Vilonya K-5 kutak. A vízadó formációk a Megyehegyi Dolomit és a Budaörsi Dolomit. A fűzfői kutak vizében a nitrát-tartalom sohasem emelkedett 20 mg/l fölé (általában 5-20 mg/l közötti értékek), pedig utánpótlódási területük nyílt karszt. Ez is bizonyítja, hogy a szomszédos vízbázisok egymással csak igen korlátozott kapcsolatban vannak. Továbbá ez arra is utal, hogy a vízbázisok utánpótlódási területe megfelelő környezeti állapotú. Ha a területhasználatok nem változnak, valószínűleg a vízminőség sem változhat rossz irányba. A számított utánpótlódási terület (a Ferenc-forrásnál megadott módszer alapján) a 3-as kút, és ugyanezen vízbázis természetes forrásfakadása, a Bugyogó-forrás esetében 2,9 km 2, a 2-es és 7-es kút esetében pedig 8,1 km 2. A tervezéskor a Hydrosys Kft. a biztonság javára tért el, mivel a Séd-pataktól ÉK-re lévő Budaörsi Dolomit karsztos beszivárgási területét nem vették figyelembe. Jelen állapotban ugyanis ez a területrész már a Királyszentistván-Vilonya kutak eláramlási zónájába tartozik, azonban a tervezett vízbázisfejlesztés hatására a fűzfői kutak vízgyűjtő területe ebbe az irányba bővülhet. A vizsgált területeken az átlagos utánpótlás 4200 m 3 /nap. Az alkalmazott modell ellenőrzése alapján a mért és számított vízszintek közötti eltérés csak 5-10 %-nak adódott.

10 A víztároló véges kapacitását a termelés és a vízszintek közötti erős korreláció is mutatja (4. ábra). A fűzfői kutak termelése a 90-es évek eleji csúcsot követően jelentősen visszaesett, valamint az addig még üzemelő, királyszentistváni és vilonyai kutak is egyre kevesebbet termeltek (majd tartalék státuszba kerültek). Mind a helyi vízkivételek csökkenése, mind a várpalotai bányavíz-kivételek leállása elősegítette a tároló regenerálódását és 20 métert meghaladó vízszint-emelkedés is előfordult. 4. ábra: Balatonfűzfő és Vilonya-Királyszentistván kutak termelése és vízszintjei Eddigiekben a vízadó vízkészletéről beszéltünk. Ennek csak kisebb része a szabadon felhasználható vízkészlet. Ugyanis figyelembe kellett venni a jelenlegi és tervezett vízhasználatokat, valamint a Bugyogó-forrás fennmaradásához szükséges vízmennyiséget is (a tervezett vízkivétel a forrás hozamát kb. 18 %-kal csökkentené). Az üzemeltetőkkel (Bakonykarszt Zrt, SAL-X Kft.), valamint a KÖDU-KTVF-fel történt egyeztetések alapján, figyelembe véve a fenti vízigényeket, a szabadon felhasználható vízkészletre mindössze 2000 m 3 /nap mennyiség maradt. Ez messze elmarad az eredetileg kitűzött, m 3 /nap, évi átlagos vízkivételtől. A Hydrosys Kft. 4 kúthelyet jelölt ki a tervezett kitermelés megvalósításához. A kutak fúrásköltsége (figyelembe véve a kutak tervezett 220 méteres mélységét) millió Ft körüli összeg. A Bakonykarszt és a SAL-X érintett kútjainak új védőterület-számítása is

11 szükséges, hiszen a depressziós hatás a Királyszentistván-Vilonyai kutaknál 3-4 méter, a fűzfői kutaknál akár méter is lehet (5. ábra)! Ennek költsége 6-7 millió Ft. Továbbá, szükséges az ÉKBRV rendszerével történő összekötés, valamint a víztovábbítás létesítményeinek kiépítése, ami további több tízmilliós költség. A teljes beruházás már százmilliós nagyságrendű, ezt kell összevetni a balatonalmádi felszíni vízmű felújításának szintén százmilliós nagyságrendjével. 5. ábra: Vízbázis-fejlesztés depressziós hatása Balatonfűzfő környékén

12 4. Balaton-Felvidék A Balatonfűzfő körüli kutatás eredményének megismerésével párhuzamosan új területeken is megindult a vízkészlet-kutatás (6. ábra). A Balaton-Felvidék szabad vízkészleteinek vizsgálata kézenfekvő irány volt (ÉKBRV-közeli fekvés miatt közvetlen rácsatlakozási lehetőség a regionális rendszerre). Célkitűzésként itt is a m 3 /nap mennyiséget adtuk meg. A 2011 augusztusában indult beszerzési eljárás nyertese a Hydrosys Kft. lett, az elkészített tervet 2012 februárjában nyújtotta be a KÖDU-KTVF-nek. A DRV Zrt. a terv alapján kérte az elvi vízjogi engedélyes eljárás lefolytatását. Az elvi engedély kiadásához a KÖDU-KTVF előzetes vizsgálati eljárás lefolytatását kérte, ami gyakorlatilag megfelel a környezeti hatásvizsgálatnak. Erre a DRV Zrt. új beszerzési eljárást indított, aminek nyertese, az ENVICOM 2000 Kft novemberében készítette el a hatásvizsgálati tervet. A KÖDU-KTVF hiánypótlásainak megválaszolása 2013 májusáig megtörtént. 6. ábra: Balaton-Felvidék kutatási területe

13 4.1. A Balaton-Felvidék vízföldtani bemutatása A vizsgált terület a Vízgyűjtő Gazdálkodási Terv (OVGT) alapján a K.4.2. jelű, Balaton-felvidéki víztestre esik. Itt sem beszélhetünk egységes vízadóról, a területen több, eltérő korú és kifejlődésű karsztos részvízgyűjtő található. Emiatt bár az OVGT szerint a víztest mennyiségi szempontból jó állapotú, az egymástól elkülönülő, kis vízgyűjtő területű vízbázisok mennyiségi állapota a beszivárgás-változás hatására gyorsan reagálhat. Északról a vízzáró tulajdonságokkal rendelkező, Veszprémi-törés feltolódási vonala jelenti azt a hidrogeológiai határt, amely megakadályozza a Balaton-Felvidék és a főkarsztvíztároló közötti, hidraulikai kapcsolatot (a nagyarányú bányászati vízkivételeknek a Felvidék forrásaira nem volt jelentős hatása). Az egyes triász karsztos blokkok között vízzáró márga rétegek korlátozzák a vízforgalmat (Arácsi Márga, Csopaki Márga, Veszprémi Márga). Emellett a fennsíkok közötti völgyeket kis vastagságú, de jó vízvezető képességű harmadkori rétegek is kitöltik. ÉK-felé a Litéri Törés, dél-felé az ún. Déli feltolódás a határvonal. A vízadók a Felvidék nyugati területén a Megyehegyi Dolomit (másodlagos az Aszófői Dolomit és az Iszkahegyi Mészkő), kelet felé megjelenik a Felsőörsi és Füredi Mészkő is, a fő víztároló azonban a felső triász Fődolomit. A felmérés során két részvízgyűjtő került lehatárolásra, figyelembe véve környezetvédelmi és üzemeltetési szempontokat is ( m 3 /nap vízmennyiség tartós kitermelhetősége, utánpótlódó vízkészlet, a kitermelhető víz ivóvíznek megfelelő minősége) Felsőörs-Csopak-Balatonfüred A vízbázis utánpótlódási területe 23.6 km 2, a Fődolomithoz csatlakozó területrészekkel együtt ez a Felvidék legnagyobb, egybefüggő beszivárgási felülete (7. ábra). A Fődolomit vonulat DK-i peremén, a vízzáró karni márgacsoport kőzeteivel érintkezve, nagy hozamú források lépnek a felszínre, amiknek a hozamát, valamint a tároló nyomásállapotát döntő részben a természetes utánpótlódás határozza meg. Keletről Nyugat-felé haladva először Felsőörs / Malomvölgy forrásvízmű mellé fúrt kutak, majd Csopak / Nosztori-forrás, végül Balatonfüred / Siske- és Kéki-források

14 következnek. Ezen források jelenleg is üzemelnek, vizüket az ÉKBRV regionális rendszerre továbbítják. A területen található, monitoring kutak adatainak elemzése alapján északról délre tartó vízáramlás jellemző. Nagy mennyiségű, tárolt vízkészlet itt nem található, mivel a források szinte rögtön elvezetik az esetlegesen megnövekedett beszivárgásból származó többlet-vízmennyiséget. Emiatt ezek a vízbázisok fokozottan sérülékenynek tekinthetők. Csopak / Nosztori-forrás kivételével mindegyik vízbázis rendelkezik a KÖDU-KTVF által kiadott, védőterület-kijelölési határozattal. A forrásvizek minősége a vízgyűjtőterületen található tevékenységekkel van összefüggésben. A Kéki-forrás védőterületeinek 90 %-ában erdő található, a forrásvíz nitráttartalma 3-4 mg/l körüli. A Malomvölgyi-kutak védőterületein már jelentősebb mezőgazdasági tevékenység is előfordul, itt a termelt víz nitrát-tartalma 20 mg/l körüli. A sokévi, időszakot figyelembe véve, a modellezés alapján 4070 m 3 /nap szabadon kitermelhető vízkészletet számított a Hydrosys Kft (figyelembe véve a sokéves átlagos forráshozamokat és a vízkivételek mennyiségét). Mivel azonban ez a vízkészlet a beszivárgás változására nagyon érzékeny, egy hosszabb száraz időszakra is elvégezte a modellezést az évi csapadék és beszivárgás adatok figyelembevételével. Ekkor már 720 m 3 /nap hiánnyal kell számolni! Emiatt ezen részvízgyűjtő területén csak 2 db kút került kijelölésre Lovas és Paloznak területén. A kutak szerepe a Malomvölgyi kutakhoz hasonló, jelentőségük inkább csak a vízellátás hozam- és vízminőség-biztonságának növelésében van, hiszen a meglévő forrásvízművek a szabad kapacitásokat már nagyrészt lekötik Aszófő-Balatonudvari-Balatonakali A vízbázis vízgyűjtő területe némileg kisebb, 18.4 km 2 (8. ábra). A vízkészlet legnagyobb felhasználója az aszófői kútcsoport (ennek a vízbázisnak jelenleg nincs kiadott védőterület-kijelölő határozata, bár a kész tervek és földhivatali munkarészek már évek óta a KÖDU-KTVF-en vannak). Természetes állapotban az Aszófőtől Ny-ra található forrásréten fakadtak források, legnagyobb hozamú a Köböl-kút volt. Ezek azonban a kutak üzembe állítása óta megszűntek, a Köböl-kút hozama is erősen lecsökkent.

15 7. ábra: Balaton-Felvidék K-i kutatási terület Balatonudvari területén (több kisebb magánkút mellett) a DRV Zrt. 1 db termelő kutat üzemeltet. A vízbázis utánpótlódási területe azonban nagyrészt nyílt karsztterület, maximum néhány deciméter talajtakaróval borított, valamint itt található egy lakókocsi-park is. Ez a termelt víz minőségében is megmutatkozik, ugyanis a környéken a víz nitrát-tartalma itt a legnagyobb (30 mg/l körüli) től a kút csak a nyári csúcsidőszakban üzemelt, azonban a fokozott sérülékenységgel összhangban, az újra visszatérő, Pseudomonas baktériumok miatt 2009 óta nem üzemel. Balatonakali területén csak a szarmata mészkövet megcsapoló, a strand partfalában fakadó, kis hozamú Parti források ismertek, a karsztvíztároló Megyehegyi Dolomit

16 víztermelés szempontjából feltáratlan. Azonban ismert az a jelenség, hogy télen a Balaton szinte sosem fagy be Balatonakalinál, valamint gyakran láthatók a vízből feltörő buborékok. Ebből következik, hogy a tároló a Balatonnal állhat közvetlen hidraulikai kapcsolatban. Emiatt leginkább itt volt érdemes szabad vízkészletek után kutatni. Az érintetlenséget és a szabad vízkészleteket Balatonakali-1 monitoring kút vízszint-adatainak stabilitása is mutatja, hiszen a vízszint sokéves ingadozása a 3 métert sem éri el (Balaton vízszintjével szoros korrelációban). 8. ábra: Balaton-Felvidék Ny-i kutatási terület

17 A modellezés alapján az Aszófő-Balatonudvari-Balatonakali részvízgyűjtőn a Hydrosys Kft m 3 /nap átlagos szabad vízkészletet mutatott ki, és ez tartós aszály esetén is bőven pozitív marad (2250 m 3 /nap), emiatt ezen a területen volt értelme kutak kijelölésének. 1 db kút Balatonudvari térségében (ahol az utánpótlódás nagyobb részben származik erdős területről, mint a jelenleg is meglévő kút esetében), valamint 3 db kút Balatonakali és Dörgicse településeken. A vízminőség Balatonakali térségében a vízbázis feltáratlansága következtében nem ismert, azonban figyelembe kell venni, hogy az utánpótlódás területén nagyüzemi mezőgazdasági terület nincs, csupán szőlők és gyümölcsösök találhatók. Így a víz nitráttartalma valószínűleg mg/l közé várható (a termelés kezdetén a kisebb érték, majd beáll az állandósult állapot). Mivel a vízszintek a kutatási területeken a felszíntől csak 10 és 50 méter között vannak, az új kutak létesítésének költségei jelentősen alacsonyabban lennének, mint Balatonfűzfő környékén. Továbbá, a közvetlen ÉKBRV-re kötés lehetőségei is sok esetben adottak (maximum néhányszáz méter vezeték építése). A kutakat 1500 m 3 /nap kapacitásra méretezték Előzetes környezeti vizsgálat a Balaton- Felvidéken A KÖDU-KTVF előírása alapján az elvi vízjogi engedélyezési eljárás felfüggesztésre került addig, amíg az ENVICOM 2000 Kft. nem készítette el a környezeti vizsgálat tervét (külön engedélyezési eljárásban). Ebben újfent leírásra került a tervezett vízkivételek célja, volumene, az érintett térség vízföldtani leírása. A terv fő célja a tervezett tevékenység környezetre gyakorolt hatásainak jellemzése. Fel kellett mérni a környékbeli vízkivételekre gyakorolt hatást. Meg kellett adni, hogy a kivitelezés és az üzemeltetés milyen környezeti hatásokkal jár (zaj, rezgés, talaj- és levegőszennyezés, hulladékok). A 2013 márciusában kiadott hiánypótlásban a tervezett kutak előzetes védőterületi lehatárolását is el kellett készíteni, az érintett települések pontos megjelölésével.

18 5. Dél-bakonyi vízbáziskutatás A legnagyobb reménnyel ez a kutatás kecsegtetett. Ugyan a vizsgált terület a Vízgyűjtő Gazdálkodási Terv (OVGT) alapján a K.4.1. jelű, Hévízi, Tapolca és Tapolcafői források vízgyűjtője elnevezésű, mennyiségileg gyenge állapotú víztestre esik, a bányászati célú vízkivételek leállását követően a vízszint-emelkedés még nem állt meg. A Hydrosys Kft. vizsgálata alapján a teljes főkarsztvíz-tárolóban a visszatöltődés kb. 90%-a megtörtént. A Déli-bakonyban ennél kisebb, 75-80%-os lehet a visszatöltődés mértéke, az egykor elapadt források nagyrészt újraindultak, hozamuk fokozatosan növekszik. Emiatt a Veszprémet Tapolcával összekötő úttól É-ra fekvő területet jelöltük meg kutatási célterületként. A célkitűzés itt m 3 /nap mennyiség volt. A 2011 augusztusában indult beszerzési eljárás nyertese itt is a Hydrosys Kft. lett, az elkészített tervet 2011 novemberében nyújtotta be a KÖDU-KTVF-nek, a DRV Zrt. pedig a terv alapján kérte az elvi vízjogi engedélyes eljárás lefolytatását A kutatási terület vízföldtani bemutatása A vizsgált térség (Nemesvámos Márkó Szentgál Nagyvázsony a Déli-Bakony legmagasabban fekvő területe (9. ábra). A térség felső-triász kőzetei (uralkodóan Fődolomit, É-ÉNY-on Dachsteini Mészkő) nagy kiterjedésűek, hidraulikailag egységes rendszert alkotnak. A szerkezei vonalak módosíthatják az áramlások irányát. Délen a Balaton-felvidéki egységtől elválasztó vonal a Tapolca-Veszprém közút vonalában lévő feltolódási vonal, két oldalán különálló vízrendszerrel (a választóvonal mentén a vízzáró Veszprémi Márga jelenik meg). Északon a Magas-Bakony és a Déli-Bakony közötti, felszín alatti vízválasztó vonal jelölhető ki. A déli feltolódási vonal torlasztó hatása, valamint az összefüggő, nyíltkarsztos beszivárgási területek miatt pont ezen a területen a legmagasabb a karsztvíz szintje. A Hydrosys Kft. a vízszint-adatok, valamint a Szentgál térségében található, Kösseni Formációba sorolható, márgás kőzetsáv alapján (10. ábra) a területet karsztos részvízgyűjtőkre osztotta fel.

19 9. ábra: Dél-bakonyi vízbázis-kutatási terület

20 10. ábra: Felszín alatti vízválasztó a kutatási területen Fenti áramlási teret a bauxitbányászattal összefüggő vízkiemelés, elsősorban a nyirádi bánya vízkiemelésének depressziója jelentősen módosította. A 80-as, 90-es években elapadt források azonban többségükben újra megjelentek. A térségben az egymástól nagy távolságra található figyelőkutak vízszintje gyakorlatilag együtt változott, a fedő, édesvízi mészkőre szűrőzött, Kapolcs-1 figyelőkút vízszintje viszont nem változott (11. ábra). A vízkiemelés hatása Szentgáltól K-re csak korlátozottan, a fedő mészkőben pedig alig jelentkezett. Megjegyzendő, hogy Nagyvázsony térségében a jelenlegi vízszintek még méterrel (Szentgál térségében 4-5 méterrel) alacsonyabbak, mint a bányavíz-kitermelés előtt. Magyarpolány, Ajka, Öcs térségében métert is meghaladta a bányászati célú vízkitermelés okozta vízszint-csökkenés az intenzív bányavízemelés időszakában.

21 11. ábra: Források vízhozama és a karsztvízszint változása ( ) 5.2. Szabadon felhasználható vízkészlet meghatározása A modellezés a fent említett, vízföldtani hatások figyelembe vétele mellett számolt a környékbeli vízkivételek elmúlt években történt változásával. A víziközmű-üzemeltető az érintett területeken a Bakonykarszt Zrt. Vízbázisainak túlnyomó többségében már kijelöltette a védőidomokat, védőterületeket. A Hydrosys Kft. a fent említett vízválasztótól D-re eső, beszivárgási területet kb. 80 km 2 -nek becsülte. Ehhez meghatározott, utánpótlódó vízkészlet átlagosan m 3 /nap lehet, aszályos időszakban azonban ez az érték akár 50 %-kal is csökkenhet. A Tervező figyelmeztetett, hogy a tervezett vízkivétel megvalósulása esetén a szomszédos víztestek felé történő eláramlás, valamint a források hozama csökkenhet, a vízválasztó K-felé történő elmozdulása várható. Fentiek alapján a kívánt, m 3 /nap szabad vízkészlet biztosítható. A szabadon felhasználható vízkészlet meghatározása mellett, megtörtént a K.4.1. jelű víztest OVGT-zárójelentésben szereplő, a tároló utánpótlódására vonatkozó becslés

22 pontosítása. Ez alapján az OVGT-ben megjelöltnél a valóságban legalább 35%-kal nagyobb értékkel lehet számolni. Vízminőség szempontjából figyelemre méltó a nitrát-tartalom változékonysága. Átlagosan 25 mg/l körül van az értéke, azonban a diffúz, mezőgazdasági eredetű szennyezőforrások környezetében (Szentgál, Nagyvázsony, Tótvázsony, Nemesvámos) mg/l is lehet! 5.3. Térinformatikai területelemzés a kutak elhelyezésének szempontjai A kutak optimális elhelyezése miatt térinformatikai adatbázist állított fel a Hydrosys Kft. Az elemzés elkészítéséhez fel kellett mérni a területen található szennyezőforrásokat is. A következő szempontok lettek figyelembe véve a kutak elhelyezésénél: lejtőmeredekség, lejtőirány karsztvíz terep alatti mélysége (kútfúrás költsége) úthálózat, meglévő termelőkutak, szennyezőforrások már kijelölt felszíni védőterületek területhasználat, művelési ág ellátandó területtől (Balaton, északi part) való távolság természetvédelmi területek kizárása katonai területek kizárása létesítési hely megközelíthetősége Minden egyes tényezőhöz szabályok által meghatározott pontszámot rendelt a Tervező, majd a terület minden egyes pontjához hozzárendelte az egyes szempontokhoz megállapított pontszámok összegét. Így elkészült egy térkép (12. ábra), ami alapján a kutak tervezett helye könnyen kijelölhetővé vált.

23 Fentiek alapján 12 db, 2000 m 3 /nap kitermelt vízmennyiségre méretezett kutat jelölt ki a Hydrosys Kft (6 db Nagyvázsony, 4 db Tótvázsony és 2 db Nemesvámos területén). A tervezett hozam eléréséhez nagyátmérőjű, kb. 200 méter mély kutakat kell fúrni. 12. ábra: Javasolt kúthelyek térinformatikai területelemzés alapján 5.4. A tervezett vízbázisfejlesztés hatása, környezetvédelmi hatásvizsgálat A tervezett vízbázisfejlesztés karsztvízszint-csökkentő hatása a 13. ábrán látható. A legnagyobb csökkenés Nagyvázsonytól keletre várható (kb. 20 méter). A tervezett kutak közvetlen környezetében (Tótvázsony, Nemesvámos között) általában méter csökkenés jelentkezhet, míg a modellezés kimutatja a felszín alatti vízválasztó ÉK-felé tolódását. A Veszprém környéki vízbázisok esetében nem várható csökkenés. Azonban ha figyelembe vesszük, hogy a tároló feltelése még nem ért véget, a tényleges depressziós hatás maximális mértéke a területen 2030-ra csak 12 méter körül lehet. Összehasonlításul, a bányászati vízkivételek karsztvíz-csökkentő hatása Ajka Öcs térségében az métert is meghaladta.

"A A Dunántúli-középhegységi

A A Dunántúli-középhegységi "A A Dunántúli-középhegységi ntúli-középhegys gi karsztvíz-testek testek állapotértékelése llapotértékel Csepregi A. (Hydrosys Kft.) Gondárné Sőregi Katalin (Smaragd GSH) Fórum a Dunántúli-középhegység

Részletesebben

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft felszín alatti vizeink nitrát-szennyezettségi állapota, vízkémiai

Részletesebben

"A megújuló főkarsztvíztároló

A megújuló főkarsztvíztároló "A megújuló főkarsztvíztároló emelkedő karsztvízszintek, újrainduló források a Dunántúli-középhegységben XXII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014 1990 karsztvízszintemelkedés 2014 2003 karsztvízszintemelkedés

Részletesebben

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során?

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Tósné Lukács Judit okl. hidrogeológus mérnök egyéni vállalkozó vízimérnök tervező,

Részletesebben

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai modell Modellezés szükségessége Módszer kiválasztása A modellezendő terület behatárolása,rácsfelosztás

Részletesebben

zszintek, visszatérő források a Dunántúli-középhegységbenntúli Emelkedő karsztvízszintek,

zszintek, visszatérő források a Dunántúli-középhegységbenntúli Emelkedő karsztvízszintek, Emelkedő karsztvízszintek, zszintek, visszatérő források a Dunántúli-középhegységbenntúli li-középhegys gben A A Balaton és s vízgyűjtő-gazdálkodás gazdálkod c. FórumF Gyenesdiás, s, 2015. szept. 29. Karsztos

Részletesebben

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 1 Melléklet a BM/ /2015. számú kormány-előterjesztéshez A Kormány /2015. (.) Korm. rendelete a vízgazdálkodási

Részletesebben

A Balaton fejlesztési térkép v.0.1 bemutató előadás

A Balaton fejlesztési térkép v.0.1 bemutató előadás A Balaton fejlesztési térkép v.0.1 bemutató előadás Balaton Fejlesztési Tanács Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. Siófok, 2008. június 10. Fejlesztési Térkép céljai Mire irányul? A Balaton

Részletesebben

A projekt részletes bemutatása

A projekt részletes bemutatása HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és

Részletesebben

III. Vízbázisvédelem fázisai

III. Vízbázisvédelem fázisai III. Vízbázisvédelem fázisai Horváth Szabolcs okleveles hidrogeológus mérnök Igazgató Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Üzletág Aquaprofit Zrt. Az előadás tartalma 1. Diagnosztikai fázis 2. Biztonságba

Részletesebben

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke Lasztovicza Jenő részére Veszprém Megyeház tér 1. 8200 Ügyszámunk: 27464 /2012.

Részletesebben

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Felszín alatti vízformák 12.lecke Mint azt a környezet védelmének általános szabályairól

Részletesebben

BUDAPEST, VII. KERÜLET

BUDAPEST, VII. KERÜLET M.sz.: 1430 BUDAPEST, VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2014/1. félév Budapest, 2014.július BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2014/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN ALATTI

Részletesebben

BUDAPEST VII. KERÜLET

BUDAPEST VII. KERÜLET M.sz.:1223/1 BUDAPEST VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2012/1. félév Budapest, 2012. július-augusztus BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2012/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN

Részletesebben

219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről

219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről Liebe Pál 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről 3. E rendelet alkalmazásában: 6. (Mi) igénybevételi határérték: a víztest egy adott lehatárolt részén a legnagyobb megengedhető

Részletesebben

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a

Részletesebben

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Allow Khomine 1, Szanyi János 2, Kovács Balázs 1,2 1-Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2-Miskolci

Részletesebben

1. Előadás 1. Ismertesse a települési vízgazdálkodás idealizált rendszerét (ábra)! Mi értendő idealizált rendszer alatt? 2. 3.

1. Előadás 1. Ismertesse a települési vízgazdálkodás idealizált rendszerét (ábra)! Mi értendő idealizált rendszer alatt? 2. 3. 1. Előadás 1. Ismertesse a települési vízgazdálkodás idealizált rendszerét (ábra)! Mi értendő idealizált rendszer alatt? 2. 3. Ismertesse a települési vízgazdálkodás rendszerét, nyílt rendszerként (ábra)!

Részletesebben

Jegyzőkönyv. A Dunántúli-középhegység karsztvíz készletének mennyiségi, minőségi állapota című fórumról

Jegyzőkönyv. A Dunántúli-középhegység karsztvíz készletének mennyiségi, minőségi állapota című fórumról Jegyzőkönyv A Dunántúli-középhegység karsztvíz készletének mennyiségi, minőségi állapota című fórumról A Kvassay Jenő terv elkészítése és a vízgyűjtő-gazdálkodási terv felülvizsgálata című KEOP-7.9.0/12-2013-0007

Részletesebben

Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor)

Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor) HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló

Részletesebben

Keszthely és térsége regionális vízellátó rendszer vízbázisainak

Keszthely és térsége regionális vízellátó rendszer vízbázisainak Keszthely és térsége regionális vízellátó rendszer vízbázisainak közös biztonságba helyezési terv-felülvizsgálata Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII. vándorgyűlése, Szombathely /Aquaplus Kft és Nonza Geoinfo

Részletesebben

SZIMULÁCIÓS FUTTATÁSOK ALKALMAZÁSA A VÉDŐIDOMOK MEGHATÁROZÁSÁBAN

SZIMULÁCIÓS FUTTATÁSOK ALKALMAZÁSA A VÉDŐIDOMOK MEGHATÁROZÁSÁBAN A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 72. kötet (2007) SZIMULÁCIÓS FUTTATÁSOK ALKALMAZÁSA A VÉDŐIDOMOK MEGHATÁROZÁSÁBAN Dr. Füle László - Korcsog Attila Aquaprofit RT. Környezetvédelmi és

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

Geotermikus energiahasznosítás engedélyezési eljárásai Magyarországon

Geotermikus energiahasznosítás engedélyezési eljárásai Magyarországon Geotermikus energiahasznosítás engedélyezési eljárásai Magyarországon Gyöpös Péter Mannvit Kft. Budapest, 2013.11.15. 2013. November 15. Regionális Engedélyezési eljárások A magyar jogi szabályozásban

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

2014. évi országos vízrajzi mérőgyakorlat

2014. évi országos vízrajzi mérőgyakorlat 2014. évi országos vízrajzi mérőgyakorlat Készült a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízrajzi és Adattári Osztálya által készített jelentés felhasználásával Idén május 5. és 7. között került lebonyolításra

Részletesebben

Kovács Gábor Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság. XVII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2010. március 24-25.

Kovács Gábor Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság. XVII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2010. március 24-25. Kovács Gábor Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság XVII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2010. március 24-25. 1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról (Bt.) 203/1998. (XII.

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

befogadó kőzet: Mórágyi Gránit Formáció elhelyezési mélység: ~200-250 m (0 mbf) megközelítés: lejtősaknákkal

befogadó kőzet: Mórágyi Gránit Formáció elhelyezési mélység: ~200-250 m (0 mbf) megközelítés: lejtősaknákkal Új utak a földtudományban előadássorozat MBFH, Budapest, 212. április 18. Hidrogeológiai giai kutatási módszerek m Bátaapátibantiban Molnár Péter főmérnök Stratégiai és Mérnöki Iroda RHK Kft. A tárolt

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

Operation and most important results of the Bükk B Karst Water Monitoring System between 1992-2010. 2010 szló Miskolci Egyetem University of Miskolc

Operation and most important results of the Bükk B Karst Water Monitoring System between 1992-2010. 2010 szló Miskolci Egyetem University of Miskolc Bükki Karsztvíz Észlelő Rendszer (BKÉR) (Észak-Magyarország) g) 1992-2010 2010 közötti k működése és s főbb f kutatási eredményei Operation and most important results of the Bükk B Karst Water Monitoring

Részletesebben

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Részletesebben

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 31 db kijelölt vízfolyás víztest 6 db kijelölt állóvíz víztest 10 db kijelölt felszín alatti víztest Főbb vízfolyások:

Részletesebben

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Másodfokon is elvérzett a szentkirályszabadjai reptér

Másodfokon is elvérzett a szentkirályszabadjai reptér Másodfokon is elvérzett a szentkirályszabadjai reptér A szentkirályszabadjai repülőtér előzetes vizsgálati eljárásában másodfokon is elutasította a környezetvédelmi hatóság a Buda West Airport Zrt. engedélykérelmét

Részletesebben

A TRANSENERGY TÉRSÉG JELENLEGI HÉVÍZHASZNOSÍTÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE

A TRANSENERGY TÉRSÉG JELENLEGI HÉVÍZHASZNOSÍTÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE A TRANSENERGY TÉRSÉG JELENLEGI HÉVÍZHASZNOSÍTÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE Gál Nóra Edit Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Transenergy: Termálvizek az Alpok és Kárpátok ölelésében, 2012. 09. 13. FELHASZNÁLÓ ADATBÁZIS

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság. Merre tovább Geotermia?

HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság. Merre tovább Geotermia? HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság Merre tovább Geotermia? Az utóbbi években a primer energiatermelésben végbemenő változások hatására folyamatosan előtérbe kerültek Magyarországon a geotermikus

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv - 2015 A Duna vízgyűjtő magyarországi része. 1-5. háttéranyag: Felszín alatti víztestek felülvizsgálata

Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv - 2015 A Duna vízgyűjtő magyarországi része. 1-5. háttéranyag: Felszín alatti víztestek felülvizsgálata A Duna vízgyűjtő magyarországi része 1-5. háttéranyag: Felszín alatti víztestek felülvizsgálata Felszín alatti víztestek felülvizsgálata Módszertan A felszín alatti víztestek lehatárolásának módszertana

Részletesebben

Vízügyi hatósági feladatok a felszín alatti vizek területén

Vízügyi hatósági feladatok a felszín alatti vizek területén Vízügyi szervezet felépítése BELÜGYMINISZTÉRIUM Vízügyi Helyettes Államtitkársága Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízügyi Igazgatóságok Országos Vízügyi Hatóság Területi Vízügyi Hatóságok OVF és VIZIGEK

Részletesebben

Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen

Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen Készítette: Fekete Anita Témavezetők: Angyal Zsuzsanna Tanársegéd ELTE TTK Környezettudományi

Részletesebben

Confederación Hidrográfica del Ebro AUTOMATA HIDROLÓGIAI INFORMÁCIÓS RENDSZER (A.H.I.R) AZ EBRO FOLYÓ VÍZGYÛJTÕ TERÜLETÉN

Confederación Hidrográfica del Ebro AUTOMATA HIDROLÓGIAI INFORMÁCIÓS RENDSZER (A.H.I.R) AZ EBRO FOLYÓ VÍZGYÛJTÕ TERÜLETÉN AUTOMATA HIDROLÓGIAI INFORMÁCIÓS RENDSZER (A.H.I.R) AZ EBRO FOLYÓ VÍZGYÛJTÕ TERÜLETÉN AZ INFORMÁCIÓS RENDSZER CÉLKITÛZÉSEI Árvízi elõrejelzés és menedzsment A vízkészletek optimalizálása és menedzselése

Részletesebben

Földtani alapismeretek III.

Földtani alapismeretek III. Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program. Vízbázisvédelem a KEOP-ban

Környezet és Energia Operatív Program. Vízbázisvédelem a KEOP-ban Környezet és Energia Operatív Program Vízbázisvédelem a KEOP-ban Huszár Hajnalka KvVM FI Balatonfüred 2008. március 26. Háttér - Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT): az EU Kohéziós Alapjának és

Részletesebben

Liebe Pál. A termálvíztestek mennyiségi állapota

Liebe Pál. A termálvíztestek mennyiségi állapota A termálvíz (geotermikus energia, termálkarszt-balneológia) és a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek kapcsolódásai, intézkedések és feladatok Liebe Pál A termálvíztestek mennyiségi állapota Gondárné Sőregi Katalin

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÖNTÖZÉSI ÉS ÖNTÖZÉSFEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK MEGYÉNKBEN CIVAQUA PROGRAM 41.lecke ASZÁLY

Részletesebben

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG KÖZÉP-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 157. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselőtestület 2013. november 14-i ülésére Tárgy: Tapolca patak revitalizációja II. ütem projekt megvalósításával kapcsolatos tájékoztató

Részletesebben

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS Szombathely, 2008. április 24. A HULLADÉKLERAKÓK REKULTIVÁCIÓS PÁLYÁZATÁVAL KAPCSOLATOS ANOMÁLIÁK Előadó: Déri Lajos ügyvezető SOLVEX Kft. TERVEZŐI

Részletesebben

KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Kérjük, vá laszában hivatkozzon iktatószá munkra! Ikt. sz.: KTVF: 1957-10/2010. Tárgy: Szentendre, Északi Vízmű vízbázis védőterület

Részletesebben

NEMZETKÖZI GEOTERMIKUS KONFERENCIA A TERMÁLVÍZ GEOTERMIKUS CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ VÍZÜGYI JOGSZABÁLYOK ÉS AZOK VÁLTOZÁSAI

NEMZETKÖZI GEOTERMIKUS KONFERENCIA A TERMÁLVÍZ GEOTERMIKUS CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ VÍZÜGYI JOGSZABÁLYOK ÉS AZOK VÁLTOZÁSAI NEMZETKÖZI GEOTERMIKUS KONFERENCIA A TERMÁLVÍZ GEOTERMIKUS CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ VÍZÜGYI JOGSZABÁLYOK ÉS AZOK VÁLTOZÁSAI Dr. Kling István államtitkár, KvVM A felszíni és a felszín alatti vizek,

Részletesebben

Az Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata. Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT

Az Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata. Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT Az Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT Koncepcionális modellek az alföldi rétegvíz áramlási rendszerek működésére gravitációs

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás

VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás MINTAVEVŐ NAT-1-1016/2006 9025 Győr, Bálint Mihály u. 100. telefon: (96) 510-480 fax: (96) 510-499 e-mail: vidrakft@vidra.hu

Részletesebben

Integrált földtani, vízföldtani és geotermikus modell fejlesztés a TRANSENERGY projekt keretében

Integrált földtani, vízföldtani és geotermikus modell fejlesztés a TRANSENERGY projekt keretében Integrált földtani, vízföldtani és geotermikus modell fejlesztés a TRANSENERGY projekt keretében Rotárné Szalkai Ágnes, Tóth György, Gáspár Emese, Kovács Attila, Gregor Goetzl, Stefan Hoyer, Fatime Zekiri,

Részletesebben

Ivóvízminőség javítása a tabi kistérség 8 településén

Ivóvízminőség javítása a tabi kistérség 8 településén Ivóvízminőség javítása a tabi kistérség 8 településén KEOP-7.1.3.0/09-2010-0010 Koppány Völgye konzorcium Andocs, Zics, Nágocs, Kára, Miklósi, Szorosad, Törökkoppány, Somogyacsa településeken 201/2001.

Részletesebben

VÍZBÁZISVÉDELEM ZALA MEGYE

VÍZBÁZISVÉDELEM ZALA MEGYE VÍZBÁZISVÉDELEM ZALA MEGYE VÍZBÁZISVÉDELEM ZALA MEGYE Vízbázisok és védelmük Víz a föld alatt, víz a föld alól Akárhová megyünk az országban, több és különbözô fajta víz van a terepfelszín alatt, mint

Részletesebben

Agrometeorológiai összefoglaló

Agrometeorológiai összefoglaló Agrometeorológiai összefoglaló A 2008. szeptember és 2009. március között lehullott csapadék mennyiség területi eloszlását az 1. ábra szemlélteti. Az ország egyes tájai között jelentős különbségek adódtak.

Részletesebben

A geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban

A geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban A geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban Nádor Annamária Joerg Prestor (), Radovan Cernak (), Julia Weibolt () Termálvizek az Alpok és a Kárpátok

Részletesebben

31/1997. (IX. 23.) KTM rendelet. a Balaton-felvidéki Nemzeti Park létesítéséről

31/1997. (IX. 23.) KTM rendelet. a Balaton-felvidéki Nemzeti Park létesítéséről 31/1997. (IX. 23.) KTM rendelet a Balaton-felvidéki Nemzeti Park létesítéséről A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. -a (1) bekezdésének a) pontjában, valamint 85. -ának b) pontjában

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

XIX. Konferencia a felszín alatti vizekről 2012. március 27-28, Siófok. Simonffy Zoltán BME Vízgazdálkodási és Vízépítési Tanszék

XIX. Konferencia a felszín alatti vizekről 2012. március 27-28, Siófok. Simonffy Zoltán BME Vízgazdálkodási és Vízépítési Tanszék Simonffy Zoltán BME Vízgazdálkodási és Vízépítési Tanszék Alapkérdések: Jelenlegi és jövőben várható vízigények? A megújuló vízkészlet és használatának korlátai? Ha az igény > a készlet, hogyan lehet az

Részletesebben

T-JAM Thermal Joint Aquifer Management

T-JAM Thermal Joint Aquifer Management T-JAM Thermal Joint Aquifer Management Közös felszín alatti termálvíztest lehatárolási és termálvíz-gazdálkodási javaslat a magyar-szlovén határmenti régióban Szőcs Teodóra Magyar Állami Földtani Intézet

Részletesebben

A TRANSENERGY projekt hozzájárulása a hazai és nemzetközi vízgazdálkodási és környezetvédelmi feladatokhoz

A TRANSENERGY projekt hozzájárulása a hazai és nemzetközi vízgazdálkodási és környezetvédelmi feladatokhoz A TRANSENERGY projekt hozzájárulása a hazai és nemzetközi vízgazdálkodási és környezetvédelmi feladatokhoz Szőcs Teodóra Nádor A., Tóth Gy., Rotárné Szalkai Á., Kerékgyártó T., Gál N. (MFGI), J. Prestor,

Részletesebben

Pap Gábor Fiatal szakember képzés Európában: Csehország 2009.

Pap Gábor Fiatal szakember képzés Európában: Csehország 2009. Köszönetnyilvánítás:... 4 Csehország vízgazdálkodási rendszere... 5 1. Terület bemutatása... 5 1.1 Elhelyezkedés domborzat... 5 1.2 Éghajlati, vízrajzi viszonyok... 6 2. Vízgazdálkodási rendszer bemutatása...

Részletesebben

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II.

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. TÁJRENDEZÉS A XIX. SZÁZADBAN Ipari forradalom hatásai Vasútépítés Vízrendezés Birokrendezés BIRTOKRENDEZÉS Célszerű méretű, nagyságú táblák kialakítása Utak építése Vízrendezés

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14. Hidrometeorológiai értékelés Készült 212. augusztus 14. Csapadék: Az igazgatóságunk területére 212 január 1. és augusztus 13. közötti időszakban 228, mm csapadék hullott, amely a sokéves 1-8 havi átlag

Részletesebben

Projekt információk. Előszállás Nagyközség szennyvízelvezetése és szennyvíztisztítása KEOP-7.1.0/11-2011-0001

Projekt információk. Előszállás Nagyközség szennyvízelvezetése és szennyvíztisztítása KEOP-7.1.0/11-2011-0001 A projekt az Európai Unió támogatásával, a Kohéziós Alap társfinanszírozásával valósul meg. Projekt információk Előszállás Nagyközség szennyvízelvezetése és szennyvíztisztítása KEOP-7.1.0/11-2011-0001

Részletesebben

A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG FŐKARSZTVÍZTÁROLÓJA VÍZFORGALMÁNAK MODELLEZÉSE. Csepregi András. Bevezetés

A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG FŐKARSZTVÍZTÁROLÓJA VÍZFORGALMÁNAK MODELLEZÉSE. Csepregi András. Bevezetés A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG FŐKARSZTVÍZTÁROLÓJA VÍZFORGALMÁNAK MODELLEZÉSE Csepregi András Bevezetés A Dunántúli-középhegységi felső-triász főkarsztvíztároló az ország legjelentősebb karsztvíztartó képződménye.

Részletesebben

Parti szűrés? biztos?

Parti szűrés? biztos? Parti szűrés? biztos? Az egyiptomiak ivóvíz után ástak a folyó partján, mert nem tudták meginni a folyó vizét. 2Móz.7, 24 Parti szűrésű víz? vízadó? vízkészlet? Parti szűrésű víz? vízadó? vízkészlet? vízbázis!!!

Részletesebben

Szentes és Környéke Vízgazdálkodási Társulat kezelésében lévő 8SZ jelű szivattyútelep fejlesztése

Szentes és Környéke Vízgazdálkodási Társulat kezelésében lévő 8SZ jelű szivattyútelep fejlesztése Szentes és Környéke Vízgazdálkodási Társulat kezelésében lévő 8SZ jelű szivattyútelep fejlesztése TARTALOMJEGYZÉK Szöveges munkarészek Tartalomjegyzék Tervezői nyilatkozat Iratok Műszaki leírás Üzemelési

Részletesebben

Geotermikus távhő projekt modellek. Lipták Péter

Geotermikus távhő projekt modellek. Lipták Péter Geotermikus távhő projekt modellek Lipták Péter Geotermia A geotermikus energia három fő hasznosítási területe: Közvetlen felhasználás és távfűtési rendszerek. Elektromos áram termelése erőművekben; magas

Részletesebben

Fővárosi Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság. Budapest

Fővárosi Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság. Budapest VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM 15 Budapest, Kossuth Lajos tér. Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. tv. 8. (2), valamint a 288/20. (XII. 15.) Korm. rendelet alapján kötelező Nyilvántartási

Részletesebben

Tájékoztató. az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról

Tájékoztató. az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról Magyar Köztársaság Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tájékoztató az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról Budapest, 2009. augusztus Bevezető A közműves szennyvízelvezető

Részletesebben

Veszprém, Pápai út 41.

Veszprém, Pápai út 41. 1. sz. melléklet Veszprém, Pápai út 41. BAKONYKARSZT ZRT. AMORTIZÁCIÓS ELSZÁMOLÁS 2006-2010. KÖZÖTTI IDŐSZAKRA ! "#$ % "% & *) 1),$ -"$ - $ "0 - # $ & &./ 1 & /. "0 "%#, " %.% 2 3 2 4 4 54 54 4 7 6& 3&,$

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2015. január 29-i ülésére Tárgy: A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz összegyűjtésére, elszállítására és elhelyezésére

Részletesebben

A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése

A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése Boda Erika III. éves doktorandusz Konzulensek: Dr. Szabó Csaba Dr. Török Kálmán Dr. Zilahi-Sebess

Részletesebben

Ivóvíz minőség, az ivóvíz forrása és a vízbázisok veszélyeztetése

Ivóvíz minőség, az ivóvíz forrása és a vízbázisok veszélyeztetése H-1134 Budapest, Váci út 23-27. Postacím: 1325 Bp., Pf.: 355. Telefon: (36-1) 465 2429 Fax: (36-1) 349 1990 www.vizmuvek.hu vizvonal@vizmuvek.hu Ivóvíz minőség, az ivóvíz forrása és a vízbázisok veszélyeztetése

Részletesebben

Tervezõk névsora. Tóalmás Településszerkezeti-, Övezeti Tervének (külterület), valamint a Helyi Építési Szabályzatának módosítása

Tervezõk névsora. Tóalmás Településszerkezeti-, Övezeti Tervének (külterület), valamint a Helyi Építési Szabályzatának módosítása BAU-URB Tsz.: 56/2012. Tervező és Tanácsadó Kft. 1112.Budapest, Dayka Gábor utca 94. Tel/Fax.: 319-36-44 Tervezõk névsora Tóalmás Településszerkezeti-, Övezeti Tervének (külterület), valamint a Helyi Építési

Részletesebben

Vízkutatás, geofizika

Vízkutatás, geofizika Vízkutatás, geofizika Vértesy László, Gulyás Ágnes Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet, 2012. Magyar Vízkútfúrók Egyesülete jubileumi emlékülés, 2012 február 24. Földtani szelvény a felszínközeli

Részletesebben

Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség. Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02.

Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség. Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02. Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02. Hajdúnánástól kapott adatok a 114-es kútról Általános információk Geotermikus adatok Gázösszetétel Hiányzó adatok: Hő

Részletesebben

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott

Részletesebben

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ MUNKARÉSZ A településrendezési tervek készítése során figyelembe kell venni a magasabb szintű területrendezési tervek szabályozásait.

Részletesebben

FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A

FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A VGT-BEN VÍZMINŐSÉGI MODELL ALKALMAZÁSA PONTSZERŰ ÉS DIFFÚZ TERHELÉSEK SZABÁLYOZÁSÁNAK VÍZTEST SZINTŰ

Részletesebben

geofizikai vizsgálata

geofizikai vizsgálata Sérülékeny vízbázisok felszíni geofizikai vizsgálata Plank Zsuzsanna-Tildy Péter MGI 2012.10.17. Új Utak a öldtudományban 2012/5. 1 lőzmények 1991 kormányhatározat Rövid és középtávú környezetvédelmi intézkedési

Részletesebben

MÁRKÓ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA

MÁRKÓ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA MÁRKÓ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA 7/2013.(II.12.), 12/2013.(III.12.) ÉS A 16/2015.(II.11.) SZ.ÖNK. HATÁROZATTAL ELFOGADOTT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK ALAPJÁN 314 / 2012.

Részletesebben

ZHASZNÁLATOK JOGI SZABÁLYOZ ÉS S A A MEZŐGAZDAS LETÉN TAPASZTALATOK AZ ADUVIZIG MŰKÖDÉSI M. koch.gabor@aduvizig.hu. Kép p forrás: www.mnvh.

ZHASZNÁLATOK JOGI SZABÁLYOZ ÉS S A A MEZŐGAZDAS LETÉN TAPASZTALATOK AZ ADUVIZIG MŰKÖDÉSI M. koch.gabor@aduvizig.hu. Kép p forrás: www.mnvh. ÉS S A FELSZÍNI VIZEKET ÉRINTŐ VÍZKÉSZLET-GAZDÁLKODÁSI TAPASZTALATOK AZ ADUVIZIG MŰKÖDÉSI M Kép p forrás: www.mnvh.eu Koch GáborG Felszíni vízgazdv zgazdálkodási ügyintéző Alsó-Duna Duna-völgyi Vízügyi

Részletesebben

ZALAEGERSZEG MEGYE JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZKEZELÉSI PROGRAMJA KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÁS. Mérnöki Iroda Kft. 2005 Budapest

ZALAEGERSZEG MEGYE JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZKEZELÉSI PROGRAMJA KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÁS. Mérnöki Iroda Kft. 2005 Budapest Központ: 1012 Budapest, Logodi u. 52. Tel: 06-1-212-9786 Iroda: 8000 Székesfehérvár, Távírda u. 2/A. Tel: 06-22-503-214, Fax: 06-22-503-215 Mérnöki Iroda Kft. E-mail: iroda@progressio.hu ZALAEGERSZEG MEGYE

Részletesebben

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16.

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Magyarfalvi Attila Balatoni Integrációs Kft. Vers József, tájegység-vezető Balaton-felvidéki

Részletesebben

A hazai termálvizek felhasználásának lehetőségei megújuló energiaforrások, termálvízbázisok védelme

A hazai termálvizek felhasználásának lehetőségei megújuló energiaforrások, termálvízbázisok védelme A hazai termálvizek felhasználásának lehetőségei megújuló energiaforrások, termálvízbázisok védelme Horváth Szabolcs igazgató Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Üzletág Aquaprofit Zrt. Budapest, 2010.

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások (43 víztest): Répce Répce-árapasztó Rábca Kis-Rába Ikva Hanság-főcsatorna

Részletesebben

Emlékeztető. Börcsök Áron

Emlékeztető. Börcsök Áron VGT társadalmi vitafórum Emlékeztető Esemény: Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés területi vitafóruma 1-10 Dun-völgyi főcsatorna alegységen Dátum: 2009.07.17. 10:00 Helyszín: Wellness Hotel Kalocsa, Konferenciaterem

Részletesebben

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

A VÍZ: az életünk és a jövőnk A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a

Részletesebben

Lossos László-TIKÖVIZIG. 2010. November 19.

Lossos László-TIKÖVIZIG. 2010. November 19. Kutatási program a Körös-medence Bihar-Bihor területén, a határon átnyúló felszínalatti víztest hidrogeológiai viszonyainak, állapotának megismerésére (HURO/0801/047) Magyar oldali munkák ismertetése Lossos

Részletesebben

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek Vízminőség, vízvédelem Felszín alatti vizek A felszín alatti víz osztályozása (Juhász J. 1987) 1. A vizet tartó rétegek anyaga porózus kőzet (jól, kevéssé áteresztő, vízzáró) hasadékos kőzet (karsztos,

Részletesebben