Keszthely és térsége regionális vízellátó rendszer vízbázisainak
|
|
- Andor Nemes
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Keszthely és térsége regionális vízellátó rendszer vízbázisainak közös biztonságba helyezési terv-felülvizsgálata Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII. vándorgyűlése, Szombathely /Aquaplus Kft és Nonza Geoinfo Kft. terveinek felhasználásával/ Büki Attila Imre, DRV Zrt május 15.
2 1. Előzmények A Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. üzemelteti Keszthely város környéki települések vízellátó rendszerét. A rendszer elsősorban a közeli települések vízellátását szolgálja, azonban kapcsolatban van a Nyugat-balatoni Regionális rendszerrel (Balaton térségének vízellátása a nyirádi vízbázisból), és szükség esetén vízátadással segít rá annak működésére. 1. ábra: Keszthely térségi regionális vízellátó rendszer A rendszer vízbázisai védőterület-kijelölő határozattal rendelkeznek, amelyeket megalapozó terveket különböző időpontokban kellett volna felülvizsgálni. Keszthely / Vadaskert (K-4 kút) vízbázisának felülvizsgálata 2018-ban lett volna esedékes, azonban üzemeltetői szándék szerint a kút termelésének fokozása szükséges. Ugyan a korábbi terv alapján a Hévízi-tóra vonatkozó hatás elhanyagolható, a DRV Zrt. teljes felülvizsgálatot végeztetett az Envicom 2000 Kft-vel a megnövelt termelés hatásainak modellezésére.
3 Cserszegtomaj / Dobogó kasztakna vízbázisának terv-felülvizsgálatát 2013-ban az Aquaplus Kft. elvégezte. A modellezést a korábbi, 720 m3/nap átlagos víztermeléshez képest jelentősen csökkentett, 27.4 m3/nap (10000 m3/év) mennyiségre készítette el (a Hévízi-tó védelme miatt, a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságba beolvadt, korábbi Nyugatdunántúli Vízügyi Hatóság engedélye alapján). Gyenesdiás / János-forrás, Vonyarcvashegy / Festetics-forrás és Balatongyörök / Erzsébet-forrás védőterület-kijelölő határozatait megalapozó tervek felülvizsgálati határideje rendre 2018, 2015 és és 2003 között a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság ezen vízbázisok terveit külön eljárásokban készíttette el. Már akkor is ismert tény volt, hogy az utánpótlódási területek közösek (Keszhelyi-hegység), a védőterületek pedig részben átfedésben voltak. A DRV Zrt. döntése alapján a Festetics-forrás felülvizsgálatával egyidejűleg a többi forrás tervét is felülvizsgáltatta, közös tervet készíttetve az Aquaplus Kft. és allvállalkozója, a Nonza Geoinfo Kft. közreműködésével. Az egységes tervet a DRV Zrt. úgy adta be a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz, hogy a régi védőterületkijelölő határozatokat vonja vissza, és új, közös határozatot adjon ki. 2. Források és környezetük bemutatása A tervek egységesítésének elsődleges indoka a közös utánpótlódási terület (a Keszthelyi-hegység nagy kiterjedésű, karsztos beszivárgási területe). A Keszthelyi-hegység a Dunántúli-középhegység legnyugatibb helyzetű, felszínen lévő tagja. A Dunántúliközéphegység többi egységétől tektonikus árkok, és fiatalabb üledékekkel fedett, lezökkent medencék választják el (nyugat és észak felől a miocén üledékekkel feltöltött Zalai-medence, délről a Balaton medencéje, míg kelet felől a Tapolcai-medence és a Lesence-patak völgye). Domborzatára jellemzőek a különböző mértékben lepusztult felső-triász dolomitrögök, és a tektonikus sasbércek (2. ábra). A keleti oldalon egy Sümeg-Lesencetomaj között húzható vonal mentén a lesüllyedt rögöket borító üledékfelszíntől majd 300 méterrel magasabban egy kiterjedt, alig tagolt fennsík helyezkedik el. Ettől nyugatabbra a Vállus-Vonyarcvashegy között húzható vonaltól a dolomitrögök már jóval tagoltabb felszínűek, főleg észak-déli irányú szerkezeti vonalak mentén különböző tengerszintfeletti magasságban helyezkednek el. A kiemeltebb felszínű rögök között észak-déli irányú tektonikai vonalak mentén kialakult völgyek helyezkednek el. Általánosnak tekinthető az a tendencia, hogy nyugat felé egyre
4 alacsonyabb magasságúak a dolomitrögök, Keszthely városától nyugat felé fokozatosan belesimulnak a Zalai-dombság morfológiájába. 2. ábra: A térség fedett földtani térképe Északi irányban a fokozatos morfológiai átmenetet a Keszthelyi-hegységet északi irányból lezáró, miocén kori vulkáni hegyek zavarják meg. Legnagyobb magasságuk megközelíti a 400 méteres tengerszintfeletti magasságot, majd északi irányban a felszín hirtelen morfológiai váltással megy át a Zalai-medence átlagos magasságára. Szintén éles a morfológiai váltás a hegység déli oldalán, ahol lépcsős vetődések mentén süllyedtek le a felső-triász rögök (3. ábra). A meredekebb morfológiával rendelkező területen az eróziós völgyek jellemzőek. Meg kell említeni a főleg a hegység déli oldalán jól megfigyelhető abráziós szinteket, amelyek a hegység pleisztocén során történt kiemelkedését jelzik. Több szinten is találtak
5 hullámzó víz által mozgatott törmelékes üledékeket (a Gyenesdiás fölött található Vadlánylik barlang is abráziós fülke volt). 3. ábra: Elméleti földtani szelvény a Keszthelyi-hegység déli pereménél (Bohn P, 1979), jelmagyarázat: 1 - holocén-pleisztocén; 2 - felső pannon; 3 - fődolomit A területen, annak karsztos jellege miatt állandó felszíni vízfolyások nem alakultak ki, a lehullott csapadék beszivárog a karsztos víztartóba. A terület legmélyebb pontjain, a Balaton-part közelében és a Balaton medrében törnek felszínre a Keszthelyi-hegység víztartóját megcsapoló források (koncentrált vagy diffúz módon). A tárgyi vízbázisok is forrásfakadásokra települtek. A terület vízkészletének jelentős része a triász kori képződményekben tárolódik, és csak csekély hányad található a fedő képződményekben. A három vizsgált forrás vizeinek túlnyomó hányadát a főkarsztvíztartó fődolomit formációból kapja, a forrásokon megcsapolódó vizek fő beszivárgási területe a Keszthelyi-hegység Vállustól D-re eső nyíltkarsztos része. Az utánpótlódási terület forrásokhoz közeli részén a Keszthelyi-hegység D-i oldalán illetve az É-D-i csapású völgyekben a karsztvíztartó már helyenként jelentős vastagságú porózus fedővel fedett (Keszthely / Vadaskert területen már méter vastagságban). Ebben a porózus közegben található víz hidraulikai kapcsolatban van a karsztvízzel. Az É-i magasabb helyzetben lévő területeken a fedő porózus víztartóban tározott víz hidraulikus potenciálja a magasabb, itt tehát a porózus képződményekből adódik át a karsztba a víz. A 71.sz úttól D-re a mélyebbre szűrőzött kutak nyomása a magasabb, itt tehát
6 feláramlás van, a karsztos tározó vize adódik át a porózus fedőbe és lép több helyen a felszínre forrásokon keresztül, illetve diffúz módon, mocsaras-lápos területeken. A szerkezetföldtani elemek szerepe a terület áramlásrendszereiben meghatározó, a legjobb vízvezetők az oldaleltolódások és a normálvetők, amik a vízvezetést leginkább csapásirányban biztosítják. A fedőképződmények vízvezetőképessége változatos. Nagyon jó vízvezető tulajdonságú például a Kállai és Diási Kavics. Az agyagos képződmények, mint amilyen a Vöröstói Agyag Formáció és a Cserszegtomaji Kaolin Formáció, kifejezetten rossz vízvezető tulajdonságúak, ám csekély területi elterjedésükkel az áramlásokra csak lokális befolyásuk van. A pannóniai Tihanyi és Somlói Formáció homokos rétegtagjai jó vízvezető képességűek, az agyagosabb rétegtagok vízrekesztő tulajdonságúak. 3. Monitoring kutak vízszintjei és az áramlási rendszerek A vizsgálati területen a karsztvíztartóban a potenciálértékek D DNy-i irányban csökkennek. A 4. ábrán látható a vízbázisok monitoringkútjainak vízszintváltozása 2010-től (a monitoring tevékenység kezdetétől, a védőterület-kijelölő határozatok kiadásától). A vízszintmérések gyakorisága a év második felétől havi rendszerességgű. A 4. ábráról leolvasható, hogy míg a Zsölleháton (Balatongyörök település északi része) nagyjából a karsztvíz áramlási irányára merőlegesen elhelyezkedő Bgy-103 Bgy-112 Bgy-113 kutak közül a két karsztra szűrőzött kút vízszintje megegyezik, addig a sekélyebb szűrőközép mélységű, porózus fedőre szűrőzött Bgy-112 kútban a vízszint mintegy 3 m-el magasabban van. Ebből megállapítható, hogy a Zsöllehát É-i részén beszivárgási terület található, és a fedő rátáplál a karsztra. A zsölleháti résztől D-re a 71. sz. út D-i oldalán két kútpár is található, melyek a fedőre vannak szűrőzve (Bgy-109, Bgy-110 és Bgy-106, Bgy107 kútpárok). Mindkét kútpár esetében a mélyebbre szűrőzött kút vízszintje a magasabb jelezve ezzel a területen a feláramlási zónát. Tehát a feláramlási és beszivárgási zóna határa nagyjából a 71-es út nyomvonalát követi, kisebb mértékben eltérve attól.
7 4. ábra: Térségi monitoring kutak vízszint-változásai Ezen kívül az ábrán megfigyelhető, hogy egyes kutak vízszintváltozásai jól követik egymást. Jó példa erre a Bgy-106 Bgy-107 kútpár, melyekben negyed évében egy szembetűnő vízszint növekedés, majd vízszintcsökkenés figyelhető meg (5. ábra). 5. ábra: Bgy-106 és -107 monitoring kútpár a balatongyöröki temető mögött
8 Az áramlási rendszerek pontosítására a monitoring kutak vízszintjének korrelációanalízisét végezték el a Tervezők. A Bgy-101; Bgy-113; Gyenesdiás-1; V-1 kutak vízszintváltozása egymással nagy hasonlóságot mutat (0,8 fölötti korrelációs együttható), ezekre a kutakra kismértékben hasonlít még a Bgy-102; Bgy-103 kutak vízszintváltozása (0,7 0,8 közötti korrelációs együtthatók). Ezek a kutak mind karsztra szűrőzöttek, és ezeknek a kutaknak a legkisebb mértékű (1m-en belüli) a vízszint változékonysága a vizsgált időszakban. Erős korrelációs kapcsolat (0,95) van a Bgy-106; Bgy-107 kútpár kútjai között, és rájuk hasonlít még az SZF-1 kút vízszint idősora is (0,85). Ezek a kutak mind a karsztvíz feláramlási zónájában helyezkednek el, és porózus fedőre vannak szűrőzve. Egy helyen, az egykori DRV-s szennyvíztisztító telep környezetében helyezkedik el 3 monitoring kút: a Bgy109, -110 és Ezek idősorai között a korrelációs együttható 0,7 fölötti, vagyis a vízszintváltozások gyenge hasonlóságot mutatnak. A kutak hasonlóan az előző csoporthoz a karsztvíz feláramlási zónájában porózus fedőre vannak szűrőzve.a Bgy-112 kút vízszint idősora nem hasonlít egyik másik kút idősorára sem, ez a kút a zsölleháti rész felső beáramlási területén van porózus fedőre szűrőzve (6. ábra). Vízszintingadozása a karsztkutaknál kissé nagyobb. A vízszint 2010 telétől 2012 végéig növekvő tendenciát mutat, 2013-tól enyhe csökkenés figyelhető meg az idősoron. 6. ábra: Balatoni panoráma Balatongyörök Zsöllehát településrésze felől (Bgy-112 a kép bal oldalán az autó mellett)
9 4. Forrásvízművek és kutak 4.1. Balatongyörök / Erzsébet-forrás Az Erzsébet-forráscsoport fakadási helyeinek környezetében 1967 és 1972 között 8 kutat fúrtak (eredeti hozam akkoriban 4100 m3/nap körül volt), amelyek közül 4 még ma is üzemel. Ezek 7 és 34 méter közötti mélységben, lejtőtörmelékre és dolomitra szűrőzött, pozitív nyomásszintű kutak (7. ábra). A túlfolyó vizeket árokrendszer vezeti el a Balatonba. 7. ábra: Erzsébet-kutak kialakítása 4.2. Vonyarcvashegy / Festetics-forrás A Vízmű a környék vízellátására 1895-ben létesült az egykori forrásrét legnagyobb fakadási helyeinek foglalásával. A forrás átlagos hozama m3/nap körül van. Ez az egyetlen vízmű, amelynek vize nem kerül közvetlenül a regionális rendszerre. Ehhez néhány száz méter vezeték kiépítése szükséges. A vízmű foglaló létesítményei 3 db, összesen kb. 250 m2 alapterületű, fél-1 méter mélységű dongaboltozatos, téglafalazású galériának nevezhető foglalásból, továbbá 3 db, kb. 1 m átmérőjű, cm vízmélységű kútgyűrűs foglalásból áll (8-9. ábrák).
10 A vízmű vízkivételi helye a szivattyúház melletti gyűjőakna. Egy tolózár állásától függően, a galériák vize gravitációsan vagy a gyűjtőaknába, vagy egy elvezető árokba folyik. A galériák túlfolyó vize, valamint a 3 kútgyűrűs forrásfoglalás vize egy elvezető árokba kerül. A gyűjtőkút egy 3 méter átmérőjű, 5 méter mély, téglával kirakott, kör alakú akna. Kialakítása olyan, hogy a gyűjtőkútban mindig csak a kitermelt víz mennyisége cserélődik (a pangó víz elkerülése végett). 8. ábra: Vonyarcvashegy / Festetics-forrás belső védőterülete a forrásfoglalásokkal 9. ábra: Dongaboltozatú galéria
11 4.3. Gyenesdiás / János-forrás A vízmű a környék vízellátására között létesült. A vízmű tervezését és kivitelezését Léczfalvy Sándor vezető tervező irányításával a VIZITERV készítette. A vízmű az egykori forrásrét legnagyobb forrásfakadási helyeinek befoglalásával készült, de a védőterületen belüli vizenyős réten ma is tapasztalható a diffúz felszivárgás. A forrás vízadó képződménye felsőtriász dolomit, mely a vízmű környezetében fiatalabb üledékekkel fedett. A forrás átlagos hozama m3/nap volt. A vízmű területén a vízkivétel egy kb. 7 mély és 3 méter átmérőjű gyűjtőkútból történik, mely a legbővebb vízű forrásfakadás helyén létesült (talpi és oldalsó vízbefolyás). Magas vízszint esetén a túlfolyást egy cső biztosítja, ekkor a víz egy, a belső védőterületen található, övárok-rendszerbe kerül. A forrásterület többi részéről a vizeket 7 db, méter mély foglalókút, valamint a gyűjtőkúttól északra létesített, 350 méter hosszú és 1 méter mély galéria gyűjti össze. A 7. számú kút és a galéria kivételével a foglaló kutak vize gravitációsan a gyűjtőkútba kerül (a 7. számú kút és a galéria vize vízminőségi okokból az övárokrendszerbe kerül) ( ábra). 10. ábra: Gyenesdiás / János-forrás gyűjtőkút
12 11. ábra: 5. számú foglalókút 12. ábra: 7-es kút vizének bevezetése az övárok-rendszerbe
13 5. Indokok az előrehozott felülvizsgálatra, valamint a védőterületkijelölő határozatok összevonására A korábbiakban említettek alapján elsősorban a vízbázisok földani környezete, valamint a monitoring kutak vízszintjeiből is látható, egymással összefüggő vízáramlási viszonyok indokolják a közös terv elkészítését. A vízbázisok által szolgáltatott víz minősége jelenleg kiváló. Az egyik legfontosabb, szennyezésjelző paraméter a nitrát. A vízkivételi objektumok vize jelenleg 5-25 mg/l nitrátot tartalmaz (változatos eloszlásban, 13. ábra). A fajlagos elekromos vezetőképesség értékek 500 és 750 S/cm között változnak (14. ábra). A kutak és források vizének szulfát-koncentrációja mg/l közötti, stabil érték (15. ábra). Ez alól kivétel Gyenesdiás / János-forrás vize, ahol a szulfát-koncentráció 80 és 120 mg/l között változik. Ez azonban nem feltétlenül szennyezés eredetű, ugyanis a fedőüledékek jelentősebb mennyiségű piritet tartalmaznak. Általánosságban elmondható, hogy nyugatról kelet felé (János-forrás, Festetics-forrás, Erzsébet-forrás) egyre jobb a vízminőség. A Jánosforrás gyűjtő kútból kitermelt víz minősége pedig a 7-es gyűjtőkút és a galéria szennyezettebb vizének elvezetését követően (a szükséges munkálatok év végén történtek) tovább javult. 13. ábra: Nitrát-tartalom a termelő objektumok vizében
14 14. ábra: Fajlagos elektromos vezetőképesség a termelő objektumok vizében 15. ábra: Szulfát-tartalom a termelő objektumok vizében Azonban az elmúlt éves vízbázisvédelmi célú megfigyelései, a biztonságba helyezési tervek felülvizsgálatai, a terepbejárásokon tapasztaltak, valamint a monitoring kutak vízminőségi adatai arra engednek következtetni, hogy ez a jó állapot veszélyben lehet. Emiatt a vízellátó rendszer minden egyes vízbázisára azonos alapokon nyugvó kockázatelemzési módszer lett kidolgozva, így kiemelve a kritikus veszélyeket, valamint rangsorolva a szükséges intézkedéseket. A legfontosabb szennyezőforrások az alábbiakban ismertetendők.
15 es út és a vízelvezetés problémája Már a régebbi biztonságba helyezési tervek is jelezték, hogy a terület fő közlekedési útvonalának számító, 71-es út növekvő forgalma veszélyt jelenthet a vízbázisokra. Gyenesdiás, Vonyarcvashegy és Balatongyörök egyre növekvő lakossága, az itt élők ingázása a munkalehetőségeket biztosító Keszthelyre, valamint a nyári szezonban a nyaralók sokasága jelentősen megterheti a 71-es utat, ami (mind a régi, mind az új modellezés alapján) külső és hidrogeológiai védőterületeken halad át. Az út nyomvonala nagyjából megegyezik azzal a határral, amitől északra már lefelé irányuló a vízáramlás, ettől délre pedig pozitív a nyomásállapot. Az út csapadékvíz elvezetése csak helyenként biztosított, valamint a vízelvezető rendszer sok esetben a vízbázisok belső védőterületén található övárokrendszerbe van bekötve. Ez elfogadhatatlan. Az egyesített terv és az újonnan kijelölendő védőterületek, valamint a 123/1997. kormányrendelet alapján jelenleg is fennálló, valamint életbe lépő tevékenység-korlátozások és feladatok mind a vízbázis védelmét szolgálják. Ezek jelentős költségű, de elengedhetetlenül szükséges, gyakran önkormányzati hatáskörbe tartozó feladatok. A belső védőterületek több évtizede létesített, helyenként ismeretlen eredetű vizek befolyási pontjait tartalmazó (16. ábra) övárokrendszerét az üzemeltető, DRV Zrt-nek úgy kell majd átalakítania, hogy az utakról a létesítendő vízelvezető rendszer által levezetett, szennyezett csapadékvizet biztonságosan, a vízbázis szennyezése nélkül átvezesse (sajnos, a sűrű beépítettség és a helyhiány miatt a csapadéklevezetésbe az övárokrendszer egyes részeinek bekapcsolása szükséges). Szerencsére, a hidraulikus alátámasztás, a pozitív nyomásviszonyok kedvezőek a vízbázis védelme szempontjából, azonban nem szabad teljesen kihasználni a természet eme kedvező adottságát. Emiatt a terület övárokrendszerének és becsatlakozó pontjainak teljes felmérése szükséges.
16 16. ábra: Feltehetően a 71-es útról származó vizeket az övárokrendszerbe bevezető, többévtizedes korú nyílás 5.2. Települési szennyezőforrások, szükséges tevékenység-korlátozások Gyenesdiás, Vonyarcvashegy és Balatongyörök külső és hidrogeológiai A védőterületére eső településrészei csaknem 90%-ban csatornázottak, a települések a jelentős idegenforgalom hatására rendezettek, a hulladékszállítás megoldott. Jelentős mezőgazdasági tevékenység a kis számú zártkert kivételével nincs, néhány ingatlanon van csak háziállattartás a külső területeken. A legnagyobb probléma a külső védőterületeken található építkezések (17. ábra), amelyek a 123/1997. kormányrendelet alapján tiltott tevékenységek lennének. A DRV Zrt. számos alkalommal bejelentette ezeket a vízbázisvédelmi éves jelentésekben az illetékes környezetvédelmi és vízügyi hatóságoknak és önkormányzatoknak, azonban ezek megakadályozására eddig nem sok lépés történt. A felülvizsgálattal induló, új hatósági eljárás a katasztrófavédelmi hatóságot talán komolyabb intézkedések meghozatalára sarkallja. Számos felhagyott bányaterület is található a védőterületeken (Csandor-hegy, Vashegy kőbányák, egykori gyenesdiási murvabánya), azonban szerencsére csak elenyésző a hulladéklerakások száma és mennyisége. A legnagyobb tömegű hulladékot a murvabánya
17 területén 2013-ban a gyenesdiási önkormányzat elszállíttatta, azóta csak kisebb mennyiségű hulladék jelenik meg, de ez évről évre elszállításra kerül (18. ábra). 17. ábra: kemping és új házak Vonyarcvashegy / Festetics-forrás belső védőterülete mellett 18. ábra: egykori gyenesdiási murvabánya
18 5.3. Balatongyörök / Zsöllehát és Felsőhegy csatornázatlan településrész és hulladéklerakó A legégetőbb probléma Balatongyörök Zsöllehát és Felsőhegy településrészen található diffúz (csatornázatlan településrész), valamint pontszerű (hulladéklerakó) szennyezőforrások óta a DRV Zrt. rendszeres terepbejárásokon dokumentálta, hogy a területen újabb és újabb lakóházak, nyaralók épülnek. A terület közműves vízellátása biztosított, azonban nincs kiépítve a szennyvízcsatorna hálózat. Az egyre növekvő lakosság a vízbázis terhelését növeli. Emellett itt található egy több évtizede működtetett hulladéklerakó is. A kommunális hulladék lerakását az 1990-es években beszüntették, valamint a lerakót földréteggel letakarták. Azonban a településen összegyűjtött, szelektív hulladékot azóta is itt rakodják át, valamint a telep zöldhulladék elhelyezésére is szolgál. A szennyezést terjedését a telepen található, karsztvízre szűrőzött Bgy-113, az innen 250 méterre délnyugatra található, fedőrétegre szűrőzött Bgy-112, valamint a 800 méterre nyugatra található, karsztvízre szűrőzött Bgy-103 monitoring kutak is mutatják ( ábrák). 19. ábra: Hulladéklerakó és Zsöllehát településrész a Bgy-113 monitoring kút közelében
19 20. ábra: Bgy-113, Bgy-112 és Bgy-103 monitoring kutak vizének vezetőképesség-adatai 21. ábra: Bgy-113, Bgy-112 és Bgy-103 monitoring kutak vizének nitrát-adatai A szennyezés a 2002-es biztonságba helyezési tervben még csak a Bgy-113 monitoring kútban volt kimutatható. A védőterület-kijelölő határozat 2010-es kiadását követően a rendszeres mérések a szennyezés hatását már a Bgy-112 monitoring kútban is mutatták nyarán a szennyezés már a Bgy-103 kút vizében is megjelent (igaz, egyenlőre csak két mérés során észleltek megemelkedett értéket). Az Aquaplus Kft. az egyesített tervben kimutatta, hogy az ebből az irányból áramló vizek inkább az üzemen kívüli, VI., VII. és VIII.
20 kutak felé tartanak, az üzemelő kutakat kevéssé veszélyeztetik. A vízbázis védelme érdekében azonban a szennyezést mielőbb fel kell számolni, a terület csatornázottságát meg kell oldani. A DRV Zrt-hez került információk alapján az önkormányzatok jelenleg is készíttetik a területre vonatkozó, környezetvédelmi hatástanulmányt, ezt az összevont biztonságba helyezési terv-felülvizsgálat is szorgalmazza Keszthely térségi vízművek fontossága A Keszthely / vadaskerti kút, valamint a forrásvízművek részei a DRV Zrt. által üzemeltetett, Nyugat-balatoni Regionális Vízműnek, ami a nyirádi vízbázisról látja el a Balaton környéki településeket Zánkától Keszthelyig, Hévíztől Marcaliig, Balatonszentgyörgytől Balatonöszödig. A DRV Zrt. a korábbi, egyenletes termelés helyett egyre inkább a nyári szezonban történő, aktív víztermelést alkalmazza a forrásvízművek vízbázisaiból, ezzel is csökkentve a nyirádi vízbázis leterheltségét. Emiatt az egyesített tervben a modellezés az utóbbi évek üzemeltetéséhez igazodik, melyet remélhetőleg a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság jóvá hagy. Így egységes szerkezetben lehet tárgyalni a vízbázist veszélyeztető hatásokat, a védelemhez szükséges feladatokat, valamint a megváltozott vízigényeket és üzemeltetési rendet. 22. ábra: Forrásvízművek vízbázisainak termelési adatai az utóbbi években
21 6. Konklúzió Az előző fejezetek megállapításai egy nem szokványos feladat képét vetítik előre. Valószínűleg védőterület-egyesítési hatósági ügy eddig nem sok volt az országban. Azonban ezen példa igazolja azt, hogy bizonyos esetekben ehhez a szükségszerű megoldáshoz kell nyúlni. A 123/1997. kormányrendelet szellemiségét olyan irányban kell majd alakítani, hogy ne csak különálló vízbázisok, hanem (ahol ezt a földtani környezet lehetővé teszi) inkább a vízellátó rendszerek szintjén határoljuk le a vízbázisok védőterületeit. Ez igazodna a vízellátó rendszerek vízbiztonsági terveinek a kialakításához, melyet a 201/2001. kormányrendelet ír elő minden egyes, 50 főt meghaladó állandó népességet ellátó, illetve éves átlagban 10 m 3/nap vízmennyiségnél több vizet szolgáltató, vízellátó rendszerre. A vízbázist érintő veszélyek kockázati szinten történő rangsorolása (a védőterületi lehatárolás mellett) adja a bevezetendő korlátozások alapját. A szennyezőforrások azonos elvek alapján történő kockázatelemzése az intézkedések fontosságát hivatott bemutatni, ami összhangban kell legyen a vízbiztonsági tervekben megadott, a fogyasztóra vonatkoztatott kockázatok elemzési módszereivel. Így lehet igazán nyomon követni a víz útját a vízbázistól a fogyasztó csapjáig.
XXIV. Almássy Endre konferencia a felszín alatti vizekről Siófok, Büki Attila Imre /Dunántúli Regionális Vízmű Zrt./
Keszthely és térsége regionális vízellátó rendszer vízbázisai, biztonságba helyezési terv-felülvizsgálatok, vízbázis-felhagyások üzemeltetési tapasztalatok alapján Büki Attila Imre /Dunántúli Regionális
RészletesebbenHidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten
Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai modell Modellezés szükségessége Módszer kiválasztása A modellezendő terület behatárolása,rácsfelosztás
RészletesebbenSzigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján
Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a
RészletesebbenVajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során?
Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Tósné Lukács Judit okl. hidrogeológus mérnök egyéni vállalkozó vízimérnök tervező,
RészletesebbenÓcsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata
Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Kocsisné Jobbágy Katalin Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 2016 Vizsgált terület
RészletesebbenIII. Vízbázisvédelem fázisai
III. Vízbázisvédelem fázisai Horváth Szabolcs okleveles hidrogeológus mérnök Igazgató Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Üzletág Aquaprofit Zrt. Az előadás tartalma 1. Diagnosztikai fázis 2. Biztonságba
RészletesebbenXIX. Konferencia a felszín alatti vizekről
GONDOLATOK A DINAMIKUS KARSZTVÍZKÉSZLET TÉMAKÖRÉHEZ A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER (BKÉR) 1992-2012 KÖZÖTTI ADATAI ALAPJÁN Lénárt László Szegediné Darabos Enikő Sűrű Péter Miskolci Egyetem XIX.
RészletesebbenFöldtani és vízföldtani ismeretanyag megbízhatóságának szerepe a hidrodinamikai modellezésben, Szebény ivóvízbázis felülvizsgálatának példáján
Földtani és vízföldtani ismeretanyag megbízhatóságának szerepe a hidrodinamikai modellezésben, Szebény ivóvízbázis felülvizsgálatának példáján Molnár Mária, Dr. Zachar Judit, Gondárné Sőregi Katalin, Büki
RészletesebbenBUDAPEST VII. KERÜLET
M.sz.:1223/1 BUDAPEST VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2012/1. félév Budapest, 2012. július-augusztus BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2012/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN
RészletesebbenFelszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft
Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft felszín alatti vizeink nitrát-szennyezettségi állapota, vízkémiai
RészletesebbenDr. Fancsik Tamás Rotárné Szalkai Ágnes, Kun Éva, Tóth György
Dr. Fancsik Tamás Rotárné Szalkai Ágnes, Kun Éva, Tóth György 1 Miért fontosak a felszín alatti vizek? Felszín alatti vizek áramlási rendszere kondenzáció csapadék Párolgás Párolgás Beszivárgási terület
RészletesebbenHidrodinamikai modellezés a Dráva környéki távlati vízbázisok védelmében
Hidrodinamikai modellezés a Dráva környéki távlati vízbázisok védelmében Dr. Füle László Kiss Szabolcs XVIII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2011. április 5. Siófok A munka keretei Távlati Vízbázisok
RészletesebbenVÍZBÁZISVÉDELEM ZALA MEGYE
VÍZBÁZISVÉDELEM ZALA MEGYE VÍZBÁZISVÉDELEM ZALA MEGYE Vízbázisok és védelmük Víz a föld alatt, víz a föld alól Akárhová megyünk az országban, több és különbözô fajta víz van a terepfelszín alatt, mint
RészletesebbenHogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz?
Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz? MISKOLCI EGYETEM KÚTFŐ PROJEKT KÖZREMŰKÖDŐK: DR. TÓTH ANIKÓ NÓRA PROF. DR. SZŰCS PÉTER FAIL BOGLÁRKA BARABÁS ENIKŐ FEJES ZOLTÁN Bevezetés Kútfő projekt: 1.
RészletesebbenSzolgáltatunk és védünk,
Szolgáltatunk és védünk, vagy hogyan is történt a miskolci karsztforrások védőidomának kijelölése Horányiné Csiszár Gabriella MIVÍZ Kft. vízbázisvédelmi koordinátor Almássy Endre XXIV. Konferencia a felszín
RészletesebbenSérülékeny vízbázisok és a vízminőség védelme a parti szűrésen alapuló Rainey-kutakkal történő víztermelés figyelembe vételével
Sérülékeny vízbázisok és a vízminőség védelme a parti szűrésen alapuló Rainey-kutakkal történő víztermelés figyelembe vételével A sérülékeny vízbázisok védelme három fő irányból közelíthető meg Adminisztratív
RészletesebbenKérelem vízilétesítmény vízjogi fennmaradási engedélyhez
Kérelem vízilétesítmény vízjogi fennmaradási engedélyhez 1. Kérelmező neve: lakcíme: elérhetősége (tel.szám, email cím):. Illetékbélyeg helye 2. A kérelemmel érintett ingatlan címe: Ófehértó,. utca..szám
RészletesebbenIvóvízbázisok sérülékenysége a klímaváltozással szemben. Rotárné Szalkai Ágnes, Homolya Emese, Selmeczi Pál
Ivóvízbázisok sérülékenysége a klímaváltozással szemben Rotárné Szalkai Ágnes, Homolya Emese, Selmeczi Pál Felszín alatti vizek, mint a globális vízkörforgalom elemei Légkör víztartalma (néhány nap) Biomassza
RészletesebbenIvóvízellátás biztonsága - abasári vízszennyezés tanulságai
Ivóvízellátás biztonsága - abasári vízszennyezés tanulságai Tahy Ágnes XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről Siófok, 2014. április 2-3. Jogszabályi háttér vízbiztonsági terv 201/2001. (X. 25.) Korm.
RészletesebbenA Maros hordalékkúp felszín alatti vizeinek elméleti hasznosítása öntözésre
Alsó-Tisza-Vidéki Vízügyi Igazgatóság DIRECTORATE WATER MANAGEMENT OF LOWER TISZA DISTRICT WASSERWIRTSCHAFTDIREKTION NIEDER TISZA TAL Postacím: H-6720 Szeged, Stefánia 4. Telefon: 62 / 599-500 * e-mail:
RészletesebbenBESZIVÁRGÓ VIZEK VIZSGÁLATA A BUDAI-HEGYSÉG EGYIK
BESZIVÁRGÓ VIZEK VIZSGÁLATA A BUDAI-HEGYSÉG EGYIK BARLANGJÁBAN Készítette: Szalai Zsófia Környezettan BSc. Harcsaszájú-barlang Témavezető: Kiss Klaudia Szalai Zoltán PhD. BEVEZETÉS, ALAPPROBLÉMA 80-as
RészletesebbenTájékoztató. Készült: Budapest, szeptember 30.
Tájékoztató a települési önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe tartozó - 2016. június 4. napját megelőzően engedély nélkül létesített vízkivételt biztosító - vízilétesítmények vízjogi fennmaradási engedélyezési
RészletesebbenHidrogeológiai kutatások. Mező Gyula hidrogeológus
A Paks II atomerőmű telephelyvizsgálatának tudományos eredményei Hidrogeológiai kutatások Mező Gyula hidrogeológus 1 A vízföldtani kutatás célja, hogy adatokat szolgáltasson a nukleáris létesítmény tervezéséhez,
Részletesebbenbefogadó kőzet: Mórágyi Gránit Formáció elhelyezési mélység: ~200-250 m (0 mbf) megközelítés: lejtősaknákkal
Új utak a földtudományban előadássorozat MBFH, Budapest, 212. április 18. Hidrogeológiai giai kutatási módszerek m Bátaapátibantiban Molnár Péter főmérnök Stratégiai és Mérnöki Iroda RHK Kft. A tárolt
RészletesebbenMagyar Földtani és Geofizikai Intézet. XXIII. Konferencia a felszín alatti vizekről április 6 7., Siófok
Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer a klímaváltozás lehetséges hatásainak regionális léptékű előrejelzése és az alkalmazkodási intézkedések megalapozása érdekében Szőcs Teodóra, Kovács Attila,
RészletesebbenA Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései
A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Felszín alatti vízformák 12.lecke Mint azt a környezet védelmének általános szabályairól
RészletesebbenTERVEZETT TÉMAKÖRÖK. Tartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés. BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék
TERVEZETT TÉMAKÖRÖK I. Alapfogalmak, a víz jellemzői II. Építmények álló vízben III. IV. Építmények mozgó vízben Vízmennyiségek építmények környezetében V. Vízelvezetés szabad felszínű medrekben VI. A
RészletesebbenXVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS
XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS Szombathely, 2008. április 24. A HULLADÉKLERAKÓK REKULTIVÁCIÓS PÁLYÁZATÁVAL KAPCSOLATOS ANOMÁLIÁK Előadó: Déri Lajos ügyvezető SOLVEX Kft. TERVEZŐI
RészletesebbenA Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 1 Melléklet a BM/ /2015. számú kormány-előterjesztéshez A Kormány /2015. (.) Korm. rendelete a vízgazdálkodási
RészletesebbenIvóvíz minőség, az ivóvíz forrása és a vízbázisok veszélyeztetése
H-1134 Budapest, Váci út 23-27. Postacím: 1325 Bp., Pf.: 355. Telefon: (36-1) 465 2429 Fax: (36-1) 349 1990 www.vizmuvek.hu vizvonal@vizmuvek.hu Ivóvíz minőség, az ivóvíz forrása és a vízbázisok veszélyeztetése
RészletesebbenESETTANULMÁNYOK. Ssz. Eset Kitöltendő űrlap(ok)
ESETTANULMÁNYOK Javaslatok néhány egyszerűbb, általános esetre a megfelelő létesítményűrlapok kiválasztásához az integrációs feladatokat ellátó munkacsoport szakterületi alcsoport besorolásai alapján:
RészletesebbenAz Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata. Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT
Az Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT Koncepcionális modellek az alföldi rétegvíz áramlási rendszerek működésére gravitációs
RészletesebbenIkt. sz.: KTVF: /2010 Tárgy: Salgótarján - Zagyvaróna, Csathó-forrás vízbázis előzetes lehatárolása Előadó: dr. Gábor Marcell Rási Renáta Anita
KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Kérjük, vá laszában hivatkozzon iktatószá munkra! Ikt. sz.: KTVF: 6800-3/2010 Tárgy: Salgótarján - Zagyvaróna, Csathó-forrás
RészletesebbenKAPOLCS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA KAPOLCS KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA (A 323 hrsz-ú út rendezése érdekében) VÉLEMÉNYEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓ A 314/2012. (XI.8.) Kr. 36.
RészletesebbenHorváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt
RészletesebbenA SOPRON TÉRSÉGI VÍZELLÁTÓ RENDSZER FŐNYOMÓ VEZETÉKEINEK REKONSTRUKCIÓJÁT MEGALAPOZÓ HIDRAULIKAI VIZSGÁLAT
A SOPRON TÉRSÉGI VÍZELLÁTÓ RENDSZER FŐNYOMÓ VEZETÉKEINEK REKONSTRUKCIÓJÁT MEGALAPOZÓ HIDRAULIKAI VIZSGÁLAT Csernyi Róbert Kárász Tibor XXI. Ifjúsági Napok Mosonmagyaróvár 2014. szeptember 18-19. Előadó:
RészletesebbenDOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI
2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik
RészletesebbenMiskolc és Kelet-Bükk környéki karsztos ivóvízbázist veszélyeztető potenciális szennyező-források:
Miskolc és Kelet-Bükk környéki karsztos ivóvízbázist veszélyeztető potenciális szennyező-források: Mexikó-völgy feletti salak-lerakó (salakbánya) és a Hámori-tó Gyenes Gáborné - Bucsi Szabó László Háromkő
RészletesebbenA helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó kutak vízjogi üzemeltetési/fennmaradási engedélyezése iránti kérelem
A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó kutak vízjogi üzemeltetési/fennmaradási engedélyezése iránti kérelem (a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet,
RészletesebbenVÍZTELENÍTŐ KUTAK HOZAMVÁLTOZÁSA LIGNITKÜLFEJTÉSEKBEN
A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 80. kötet (2011), p.197-203. VÍZTELENÍTŐ KUTAK HOZAMVÁLTOZÁSA LIGNITKÜLFEJTÉSEKBEN egyetemi tanár, MTA rendes tagja Miskolci Egyetem,Bányászati és
RészletesebbenFöldtani alapismeretek III.
Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ a Felsőörs Malomvölgyi vízbázis kijelölt védőterületeiről
8600 Siófok, Tanácsház u. 7., PF.: 59. Tel.: 84/501-000 GSM központ: 30/288-3460 E-mail: drv.zrt@drv.hu http://www.drv.hu TÁJÉKOZTATÓ a Felsőörs Malomvölgyi vízbázis kijelölt védőterületeiről Központ Az
RészletesebbenA felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi monitoring hálózata
A felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi monitoring hálózata Bagi Márta 1, Maginecz János 1, Rotárné Szalkai Ágnes 2, Szalai József 1, Szurdiné Veres Kinga 1 FAVA 2018 Siófok 1 Országos Vízügyi Főigazgatóság,
RészletesebbenVÍZILÉTESÍTMÉNYEK, KUTAK HATÁRIDŐ december 31. TÁJÉKOZTATÁS
VÍZILÉTESÍTMÉNYEK, KUTAK HATÁRIDŐ 2018. december 31. TÁJÉKOZTATÁS Hazánk ivóvízellátása 95%-ban felszín alatti vízkészleteinkből történik, ezért nagyon fontos hogy a vízkivétel és a vízutánpótlódás egyensúlya
RészletesebbenA rózsadombi megcsapolódási terület vizeinek komplex idősoros vizsgálata
XXII. Konferencia a felszín alatti vizekről Siófok, 2015. április 8-9. A rózsadombi megcsapolódási terület vizeinek komplex idősoros vizsgálata Bodor Petra 1, Erőss Anita 1, Mádlné Szőnyi Judit 1, Kovács
RészletesebbenTELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV
TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV DÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 178/2005.(XII. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL Dány község Önkormányzatának Képviselő testülete az 1990. évi LXV. tv. szerint,
RészletesebbenMegbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor)
HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló
RészletesebbenTájékoztató. BM Országos Katasztrófavédelmi. Főigazgatóság Budapest, szeptember 19.
Tájékoztató a 2016. június 4. napját megelőzően engedély nélkül létesített vízkivételt biztosító vízilétesítmények vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárásáról BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. december - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenMennyiségi és minőségi problémák, lehetséges megoldások a Gödöllői rétegvizes vízbázisok esetében
Mennyiségi és minőségi problémák, lehetséges megoldások a Gödöllői rétegvizes vízbázisok esetében 1. Előzmények, feladat pontosítása KDV VIZIG beruházásában 2000.-2003. diagnosztikai vizsgálatok (É-D)
Részletesebben4A MELLÉKLET: A1 ÉRTÉKELÉSI LAP: komponens
4A MELLÉKLET: A1 ÉRTÉKELÉSI LAP: komponens A LERAKÓBAN KELETKEZETT GÁZ EMISSZIÓS TÉNYEZŐJE [1 = alacsony kockázat, 5 = magas kockázat] Lerakóban keletkezett A1 B1 C1 *1 A hulladék vastagsága a talajvízben
RészletesebbenIzotóphidrológiai módszerek alkalmazása a Kútfő projektben
Izotóphidrológiai módszerek alkalmazása a Kútfő projektben Deák József 1, Szűcs Péter 2, Lénárt László 2, Székely Ferenc 3, Kompár László 2, Palcsu László 4, Fejes Zoltán 2 1 GWIS Kft., 8200. Veszprém,
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. február kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
RészletesebbenVízkutatás, geofizika
Vízkutatás, geofizika Vértesy László, Gulyás Ágnes Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet, 2012. Magyar Vízkútfúrók Egyesülete jubileumi emlékülés, 2012 február 24. Földtani szelvény a felszínközeli
RészletesebbenTrícium ( 3 H) A trícium ( 3 H) a hidrogén hármas tömegszámú izotópja, egy protonból és két neutronból áll.
Trícium ( 3 H) A trícium ( 3 H) a hidrogén hármas tömegszámú izotópja, egy protonból és két neutronból áll. Bomláskor lágy - sugárzással stabil héliummá alakul át: 3 1 H 3 He 2 A trícium koncentrációját
RészletesebbenA határozat JOGERŐS: év: hó: nap: KÜJ: KTJ: Iktatószám: H /2008. Hiv. szám: Tárgy: Rábapordány PANNON-VÍZ Előadó: Műszaki ea.
ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint elsőfokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím : 9002 Győr, Pf. 471.
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. augusztus - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenMISKOLCI VÍZSZENNYEZÉS
MISKOLCI VÍZSZENNYEZÉS Eseményei és tapasztalatai Balatonfüred 2007. március 28-29. VÉDŐTERÜLET - VÉDŐIDOM KARSZTVÍZSZINT VÁLTOZÁS ÁRVÍZ A BÜKKBEN SZENNYEZŐFORRÁSOK JUHDÖGLŐ-VÖLGY JUHDÖGLŐ-VÖLGY 2006.
RészletesebbenÖsszeegyeztethető-e a helyi vízkárelhárítás és a természetvédelmi elvárás? A Rőti-völgy fizikai modellezése
Összeegyeztethető-e a helyi vízkárelhárítás és a természetvédelmi elvárás? A Rőti-völgy fizikai modellezése Készítette: Láng Mercédesz és Némethné Palotás Erzsébet 2014. év Osztrák határ (17,678 fkm) 1650
RészletesebbenA Tétényi-plató földtani felépítése, élővilága és környezeti érzékenysége Készítette: Bakos Gergely Környezettan alapszakos hallgató
A Tétényi-plató földtani felépítése, élővilága és környezeti érzékenysége Készítette: Bakos Gergely Környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Dr. Leél-Őssy Szabolcs 2014. Célkitűzés Bemutatni: A területről
RészletesebbenA fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése
A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése Boda Erika III. éves doktorandusz Konzulensek: Dr. Szabó Csaba Dr. Török Kálmán Dr. Zilahi-Sebess
RészletesebbenVízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek
Vízminőség, vízvédelem Felszín alatti vizek A felszín alatti víz osztályozása (Juhász J. 1987) 1. A vizet tartó rétegek anyaga porózus kőzet (jól, kevéssé áteresztő, vízzáró) hasadékos kőzet (karsztos,
RészletesebbenKészítette: Fábrik Tamás Fejlesztési Főmérnök Siófok,
A A A mohácsi mohácsi felszíni felszíni 8el vízkivétel vízkivétel A2018. 2018. 2018. Készítette: Fábrik Tamás Fejlesztési Főmérnök Siófok, 2018. 02. 20. 1. Regionális ipari vízellátás 2. Mohácsi Felszíni
RészletesebbenJegyzőkönyv. A Dunántúli-középhegység karsztvíz készletének mennyiségi, minőségi állapota című fórumról
Jegyzőkönyv A Dunántúli-középhegység karsztvíz készletének mennyiségi, minőségi állapota című fórumról A Kvassay Jenő terv elkészítése és a vízgyűjtő-gazdálkodási terv felülvizsgálata című KEOP-7.9.0/12-2013-0007
RészletesebbenELEKTROMOS ÉS ELEKTROMÁGNESES MÓDSZEREK A VÍZBÁZISVÉDELEM SZOLGÁLATÁBAN
JÁKFALVI SÁNDOR 1, SERFŐZŐ ANTAL 1, BAGI ISTVÁN 1, MÜLLER IMRE 2, SIMON SZILVIA 3 1 okl. geológus (info@geogold.eu, tel.: +36-20-48-000-32) 2 okl. geológus (címzetes egyetemi tanár ELTE-TTK; imre.muller
RészletesebbenBUDAPEST, VII. KERÜLET
M.sz.: 1430 BUDAPEST, VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2014/1. félév Budapest, 2014.július BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2014/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN ALATTI
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
Részletesebben147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó
147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról 1. E rendelet hatálya kiterjed
RészletesebbenTanszék. Tartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés TERVEZETT TÉMAKÖRÖK TARTALOM
TERVEZETT TÉMAKÖRÖK I. Alapfogalmak, a víz jellemzői II. III. IV. Építmények álló vízben Építmények mozgó vízben Vízmennyiségek építmények környezetében V. Vízelvezetés szabad felszínű medrekben VI. VII.
RészletesebbenA Tatai visszatérő források hidrogeológiai vizsgálata
A Tatai visszatérő források hidrogeológiai vizsgálata 1 Kovács Attila, 1 Szőcs Teodóra, 2 Maller Márton, 2 Hajnal Géza 1 Magyar Földtani és Geofizikai Intézet 2 BME, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék
RészletesebbenA felszín alatti víz áramlási viszonyainak monitoringja mint a kármentesítés egyik alapkérdése
A felszín alatti víz áramlási viszonyainak monitoringja mint a kármentesítés egyik alapkérdése Finta Béla Gyula Gergő Ligeti Zsolt BGT Hungaria Környezettechnológai Kft. www.bgt.hu OpenGIS konferencia
RészletesebbenA DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉGI KARSZTVÍZ KÉSZLETÉNEK MENNYISÉGI, MINŐSÉGI ÁLLAPOTA KARSZTVÍZSZINT EMELKEDÉS HATÁSAI.
A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG KARSZTVÍZ KÉSZLETÉNEK MENNYISÉGI, MINŐSÉGI ÁLLAPOTA SPECIÁLIS TERÜLETI FÓRUM A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉGI KARSZTVÍZSZINT EMELKEDÉS HATÁSAI. Az 1950-es évek elejétől az 1990-es évek
RészletesebbenA használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata
HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és
RészletesebbenVízkészlet-számítás és idősorok elemzése a Bükki Karsztvízszint Észlelő Rendszer adatai alapján
Vízkészlet-számítás és idősorok elemzése a Bükki Karsztvízszint Észlelő Rendszer adatai alapján Darabos Enikő, Tóth Márton, Lénárt László Miskolci Egyetem Almássy Endre XXVI. Konferencia a Felszín Alatti
RészletesebbenVízbáziskutatás a DRV Zrt. által üzemeltetett, felszíni vízkivételi művek kiváltására
Vízbáziskutatás a DRV Zrt. által üzemeltetett, felszíni vízkivételi művek kiváltására Büki Attila Imre DRV Zrt. /Hydrosys Kft. és ENVICOM 2000 Kft. terveinek felhasználásával/ 2013.05.30. Tartalom 1. A
RészletesebbenA hígtrágya tárolásának és kezelésének hatósági háttere
Előadó: Hoffmann György tanácsos Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2007. szeptember 5. Budapest Az engedélyeztetés jogszabályi háttere A vizek mezőgazdasági eredetű
RészletesebbenVONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA
VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2 0 1 6 VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA MEGBÍZÁSÁBÓL KÉSZÍTETTE: 1 Tartalom 1.JÖVŐKÉP... 3 1.1. Vonyarcvashegy
RészletesebbenHavi hidrometeorológiai tájékoztató január
Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2019. január 1. Meteorológiai értékelés Az év első hónapjában a DDVIZIG területén a havi csapadékok összege az átlagoshoz közelített, azt csak Villányban haladta meg.
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. március kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és
RészletesebbenMÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ
MÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ Összeállította: Kraft János Pécs, 2012. március 2 1. Előzmények, bevezetés Tolna megye területrendezési terve az általános
RészletesebbenA Maros hordalékkúp felszín alatti vizeinek vízminőségi értékelése
Alsó-Tisza-Vidéki Vízügyi Igazgatóság DIRECTORATE WATER MANAGEMENT OF LOWER TISZA DISTRICT WASSERWIRTSCHAFTDIREKTION NIEDER TISZA TAL Postacím: H-6720 Szeged, Stefánia 4. Telefon: 62 / 599-500 * e-mail:
RészletesebbenHidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.
Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenHELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV
ENYING VÁROS HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSRÓL SZÓLÓ 2000. ÉVI 43. TÖRVÉNY 37. - A ÉRTELMÉBEN 2007. ÉVBEN ELKÉSZÍTETT BESZÁMOLÓ Előzmények, általános bevezető A hulladékgazdálkodásról
RészletesebbenVízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben
Doktoranduszi Beszámoló Vízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben Visnovitz Ferenc Környezettudományi Doktori Iskola II. évf. Témavezető: Dr. Horváth Ferenc egyetemi tanár Budapest, 2012.06.04
RészletesebbenÉves hidrometeorológiai tájékoztató
Éves hidrometeorológiai tájékoztató 2016 Hidrometeorológia: Az év átlaghőmérséklete térségünkben 11 C felett volt, körülbelül egy-másfél C-al több a sokéves átlagnál. Csapadék tekintetében az Igazgatóság
RészletesebbenKútvizsgálat vízminőségi elemzések alapján
Kútvizsgálat vízminőségi elemzések alapján Bagi Márta Taba Gabriella - Zöldi Irma VITUKI Nonprofit Kft. Tartalomjegyzék Probléma felvetés aktualitása Korábbi konferenciákon felvetett kútvizsgálati eredmények
RészletesebbenVI. KÖZMÛHÁLÓZATOK FEJLESZTÉSE
VI. KÖZMÛHÁLÓZATOK FEJLESZTÉSE 1. Ivóvízellátás A településen közüzemi vízmû és vízhálózat üzemel. A szükséges ivóvizet 2 db mélyfúrású kút biztosítja. A kutak vize vas és mangántartalmú, vízkezelést tesz
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenSZIMULÁCIÓS FUTTATÁSOK ALKALMAZÁSA A VÉDŐIDOMOK MEGHATÁROZÁSÁBAN
A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 72. kötet (2007) SZIMULÁCIÓS FUTTATÁSOK ALKALMAZÁSA A VÉDŐIDOMOK MEGHATÁROZÁSÁBAN Dr. Füle László - Korcsog Attila Aquaprofit RT. Környezetvédelmi és
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. január kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenKÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés
KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016- 00001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés Miskolc villámárvizeinek elemzése a Bükki források és a városi szennyvízelvezető rendszer hozamadatai alapján Ilyés
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. augusztus kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenMagyar joganyagok - 178/1998. (XI. 6.) Korm. rendelet - a vízgazdálkodási feladatokk 2. oldal 4. (1) Az állam és a helyi önkormányzatok vízgazdálkodás
Magyar joganyagok - 178/1998. (XI. 6.) Korm. rendelet - a vízgazdálkodási feladatokk 1. oldal 178/1998. (XI. 6.) Korm. rendelet a vízgazdálkodási feladatokkal összefüggő alapadatokról A Kormány a vízgazdálkodásról
RészletesebbenHavi hidrometeorológiai tájékoztató
Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2011. december Decemberben a hazánk csapadékszegény időjárását meghatározó anticiklonális időjárási helyzet megszűnt, és újra a ciklonok vették át az időjárásunk irányítását.
RészletesebbenELSZIVÁRGÓ VIZEK HASZNOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEI TORNABARAKONYBAN
ELSZIVÁRGÓ VIZEK HASZNOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEI TORNABARAKONYBAN SZAKDOLGOZAT Készítette: VISNOVITZ FERENC KÖRNYEZETTUDOMÁNY SZAKOS HALLGATÓ Környezetfizika-környezetföldtan szakirány Témavezető: Mádlné Dr.
RészletesebbenVízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése Magyarországon
Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése Magyarországon Felszín alatti vizeink kémiai állapota Szőcs T. Zöldi I. Deák J. Tóth Gy. Cserny T. Magyar Állami Földtani Intézet, Vízügyi Tudományos Kutatóközpont,
Részletesebben