SOMOGYCSICSÓ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

Átírás

1 Helyi Esélyegyenlőségi Program SOMOGYCSICSÓ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

2 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok... 9 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) Jogszabályi háttér bemutatása Stratégiai környezet bemutatása A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység A nők helyzete, esélyegyenlősége Az idősek helyzete, esélyegyenlősége A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése A beavatkozások megvalósítói Jövőképünk Az intézkedési területek részletes kifejtése Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) Megvalósítás A megvalósítás előkészítése A megvalósítás folyamata Monitoring és visszacsatolás Nyilvánosság Érvényesülés, módosítás Elfogadás módja és dátuma

3 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Somogycsicsó Község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait 1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása Somogycsicsó 191 lelkes kisfalu, mely a Belső-Somogyi dombságon helyezkedik el Csurgó közelében. Első ismert okleveles említése 1329-ből származik Chyohow alakban. A feljegyzések szerint 1369-ben királyi jobbágyok lakták Csicsav nak nevezték a települést. Ekkor a Kanizsai család birtokolta a falut. A 14. században már templommal rendelkezett, melyet Szent György tiszteletére emeltek. Az 1536 és 1550 között Nádasy Tamás volt a birtokos ben a törökök elpusztították a falut, akkor pusztaként említik tól az Inkey család tulajdonába került a vidék. Százötven évvel később, 1870-ben a település 42 házában 439-en laktak es népszámláláskor 748, ben pedig 720 lakót tartottak nyilván. Az 1872-es közigazgatási beosztáskor a csurgói járásban az Iharosberényi körjegyzőséghez tartozott ben Csicsó nevét Somogycsicsóvá változtatták. A lakosság római katolikus és református vallású. A középkori templom 14. században épült, a mai római katolikus templom 1867 és 1869 között készült el, melyet Szent Vendel tiszteletére szentelték fel. A településhez tartozó Csicsópusztán egy időben laktanya állt. A falu sokáig a csurgói körjegyzőséghez tartozott, január 1-től Somogycsicsó a Csurgói Közös Önkormányzati Hivatalhoz tartozik. A község temetőjében a II. világháborúban elesett bolgár katonák sírjait gondozza a lakosság és az önkormányzat. A település közigazgatási területe 1219 ha, ebből 1192 ha külterület és 41 ha belterület. A település területei nagyobb részt erdő illetve mezőgazdasági művelés alatt állnak. Somogycsicsó az ÉTT védelméről szóló 2/2002-es KöM-FVM rendelet alapján érzékeny természeti területen fekszik. A település határain belül több vízfelület található (halastavak 10 db, Tekeresberki patak, Titok-berki patak). Levegőszennyezést okozó üzem, vagy közlekedési forgalom a település területén nincs. Rendszeres zajt vagy rezgést okozó terhelő forrás a megengedett szint alatt van. A településen található jelentősebb zöld területek egyik ilyen 2006-ra kialakított foci pálya. A falunak csak rendezési terve készült, de kezelési terve nem a védett területeire. Országosan védett területe nincsen, azonban a halastavak több védett madárfajnak adnak otthont. 1 Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció 3

4 A településnek két műemlék jellegű épülete van: római katolikus templom 1910-ben, evangélikus templom 1923-ban épült fel. Demográfiai helyzet bemutatása Összességében megállapítható, hogy Somogycsicsó lakosságszáma között évente csökkent. A csökkenés legfőbb oka az országosan is tapasztalható születések számának visszaesése volt. Örömteli, hogy 2010-es évet köbvetően a lakosságszám növekedésnek indult. A településről való kifelé nyitás, munkába ingázás lehetőségét nagyon megnehezíti a település földrajzi elhelyezkedése is, valamint az, hogy tömegközlekedési eszközök közül csak autóbusszal érhető el a falu. A településről Csurgóra iskolába járó gyermekek szállítását a Csurgó Kistérségi Társulás által működtetett iskolabusz biztosítja. 1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén Fő Változás % % % % % Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 1. ábra - Lakónépesség száma az év végén Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 4

5 Somogycsicsó Község állandó népességszáma 190 fő. Az állandó népesség a korcsoportonkénti megoszlását vizsgálva szembetűnő, hogy a éves nők és férfiak képviselik a legnagyobb hányadot, amely közel 60 %-os arányt jelent. Mindez sajnos megfelel az országos átlagnak. Nemenként vizsgálva az adott korosztályt, megállapítható, hogy a nők 6 %-al többen vannak, mint a férfiak. Az állandó népességből mind a férfiak, mind a nők vonatkozásában a éves korosztály jelenik meg a legkisebb arányban. Örömteli, hogy a fiatalok (0-14 éves) arány majdnem kétszer magasabb, mint a 65 év feletti népességé. 2. számú táblázat - Állandó népesség Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 2. ábra- Állandó népesség fő % nők férfiak összesen nők férfiak nő % 47% 0-2 évesek 0-14 éves % 53% éves % 29% éves % 50% éves % 50% 65 év feletti % 25% 5

6 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A lenti táblázatból megállapítható, hogy Somogycsicsón a 65 év feletti állandó lakosok száma évről évre csökken, míg a 0-14 éves korcsoportba tartozók száma a es évhez képest kis mértékben nőt. Ennek következményeként a településre az fiatalodó korfa a jellemző, mely egyedölálló a Csurgói Kistérségben. 3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) Öregedési index (%) ,9% ,6% ,7% ,5% ,0% 2012 NA NA #ÉRTÉK! Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 6

7 3. ábra - Öregedési index Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 4. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás elvándorlás egyenleg NA NA #ÉRTÉK! Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A belföldi vándorlások szemléltetését a 2008 és 2011 közötti időszakban tudjuk vizsgálni. Megfigyelhető, hogy az elvándorlás nagyobb volt mint az odavándorlás, azonban 2011-as adatok ennek éppen az ellenkezőjét tapasztalhatjuk. A településre a bevándorlás jelentős részét képezik azok akik a szomszédos községből költöznek át (anyagi szempontokat figyelembe véve) majd oda visszaköltöznek,így ezek a családok a bevándorlók és elvándorlók oldalán is jelentkeznek. 7

8 4. ábra - Belföldi vándorlások Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 5. számú táblázat - Természetes szaporodás Forrás: TeIR, KSH-TSTAR élve születések száma halálozások száma természetes szaporodás (fő) NA NA #ÉRTÉK! A természetes szaporodás tekintetében a halálozások és élve születések száma közt nincs jelentős eltérés. Az élve születések számát tekintve szomorú adat, hogy 2010-ben egy gyermek sem született. A születésszám növekedésére égetően szükség volna, országos szinten is. 5. táblázat Természetes szaporodás Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 8

9 Értékeink, küldetésünk Az esélyegyenlőség minden állampolgár számára fontos érték. Küldetésünk, hogy olyan beavatkozásokat tervezzünk, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Az esélyegyenlőség egyetemesen minden állampolgár számára fontos érték. Érvényesítése nem csak jogszabályok által meghatározott kötelezettségünk, hanem hosszú távú érdekünk is, hiszen azt a célt szolgálja, hogy minden állampolgárnak esélye legyen a jó minőségű közszolgáltatásokra, életminőségük javítását szolgáló feltételek biztosítására. Somogycsicsó Község Önkormányzata a Helyi Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzésértékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. 9

10 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. A Képviselő-testület a helyi szabályozási tevékenysége során az esélyegyenlőségi szempontokat is figyelembe veszi, ezek alapján alkotja rendeleteit. A szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló többször módosított 7/2003. (VIII.15.) önkormányzati rendelete a hátrányos helyzetű családok szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatásokhoz való hozzáférését segíti elő. A gyermekek védelmét biztosító pénzbeli és természetbeni ellátásról szóló 2/2006. (III.31.) önkormányzati rendelet célja, hogy csökkentse a hátrányos helyzetű családokra rótt terheket. A rendeletet az eredményesség és hatékonyság érdekében, a felmerülő igények alapján felülvizsgálatra kerül. 10

11 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Somogycsicsó Község Önkormányzatának Vagyongazdálkodási Terve tartalmazza azokat a rövid és hosszú távú célokat, melyek a település fejlődéséhez és ezáltal az esélyegyenlőség elvéhez is kapcsolódnak. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Somogycsicsó község szerves része a Csurgói Kistérségnek, sőt a csurgói körjegyzőséghez, majd január elsejétől a Csurgói Közös Önkormányzati Hivatalhoz tartozik, ennek is köszönhetően minden Kistérségi tervben szerepel, mely az esélyegyenlőség biztosítását tűzi ki: A Csurgói Kistérség közoktatás-fejlesztési terve Csurgói Kistérségi Többcélú Társulás Bűnmegelőzési Koncepció Csurgói Kistérségi Többcélú Társulás egészségfejlesztési programja Foglalkoztatási Paktum a Csurgói kistérségben Helyzetelemzés Csurgói Kistérség Foglalkoztatási stratégia Csurgói Kistérség Fejlesztési terv Somogycsicsó Község Önkormányzatának Egészségterve 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A helyzetelemzés alapját szolgáló statisztikai adatokat a TEIR adatbázisból, valamint a helyi nyilvántartásokból gyűjtöttük össze. Felhasználtuk az ágazati beszámolók megállapításait, szakemberek tapasztalatait. Természetesen azoknál az adatoknál, amelyekre nyilvántartás nincs és nem is lehet, ott a 2011.évi népszámlálás adataiból indultunk ki. 11

12 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A statisztikai és segélyezési adatok alapján egyik legsúlyosabb gond a szegénységben élők, közöttük a roma népesség helyzetének fokozatos romlása. Ennek következménye a leszakadás, a kiszorulás az életlehetőségekből mind a tanulás, mind a foglalkoztatás, mind az egészségügyi szolgáltatások területén. 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet Jövedelmi helyzet szempontjából az elemzéshez adattáblákat a jogszabály nem ír elő, ezért az alábbi adatterületek figyelembevételével értékeljük a településünkön élők jövedelmi és vagyoni helyzetét. A népesség gazdasági helyzete a településen a személyi jövedelemadó-alap mértékével jellemezhető. A jövedelmi és vagyoni helyzet pontosabb meghatározásához sajnos nem állnak rendelkezésünkre a szükséges adatok, de a rendelkezésünkre álló, csökkenő tendenciát mutató SZJA adatokból ( időszakot figyelembe véve) feltételezhető, hogy a lakosság jövedelmi helyzete romlik, illetve a csökkenő adatok jelenthetik a településen élő munkaképes (aktív korú) személyek, az állandó lakosok számának, valamint a munkavállalók keresetének a csökkenését. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP elkészítésénél használt táblázatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya A gazdasági válság hatására a korábbi stagnálást követően romlott a munkaerő-piaci helyzet Magyarországon. Az elmúlt két évben az EU átlaghoz hasonló mértékben csökkent a foglalkoztatás, míg a munkanélküliség tekintetében az átlagnál erőteljesebb romlás volt tapasztalható. Ezzel együtt a magyar munkaerőpiac a válság munkaerő-piaci hatásai, illetve a főbb mutatók romlása tekintetében az unió középmezőnyében helyezkedik el. A munkanélküliségi ráta, valamint a regisztrált álláskeresők számának csökkenése, illetve a foglalkoztatási ráta növekedésének újbóli beindulása év első felében arra enged következtetni, hogy a mélyponton már túllendült a magyar munkaerőpiac. Ezzel kapcsolatban ugyanakkor továbbra is óvatosságra intenek azok a közösségi és hazai elemzések, melyek a foglalkoztatás-bővülés (illetve munkahelyteremtés) nélküli gazdasági növekedés jelenségét prognosztizálják. A szegénység kialakulása és fennmaradása egyéb iskolázottsági és szociológiai tényezők mellett a foglalkoztatottság hiányára vezethető vissza. Ez a megállapítás ugyanakkor fordítva is igazolható: a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci belépésének esélye erősen korlátozott. Magyarországon a foglalkoztatási rátában tartós emelkedést nem sikerült elérni, a hazai foglalkoztatási ráta európai összehasonlításban rendkívül alacsony, 55 %. A magyar munkaerőpiacot jellemző alacsony foglalkoztatási ráta elsősorban az alacsony iskolai végzettséggel rendelkező népesség magas 12

13 inaktivitására vezethető vissza, amely mindkét nemnél és a munkaerőpiacon egyébként legaktívabbnak számító középkorosztálynál is megfigyelhető. Településünkön az országos átlagot is meghaladó a munkanélküliség, így Somogycsicsó a halmozottan hátrányos helyzetű települések közé tartozik. Az aktív lakónépesség több, mint 20 %-a munkanélküli, 2011-ben ez az adata valamivel kedvezőbb 16 % számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, évesek száma év év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők száma (fő) nő férfi összesen nő férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % ,3% 15 23,1% 26 21,3% ,6% 19 30,6% 35 29,2% ,7% 12 20,0% 26 21,8% ,5% 13 21,0% 21 16,7% 2012 NA NA #ÉRTÉK! NA #ÉRTÉK! NA #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal ábra - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, évesek száma Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Az aktív korú népességen belül nyilvántartott álláskeresők száma a es időszakban hullámszerű tendenciát mutat, melyben 2009-ben volt a legmagasosabb a 13

14 munkanélküliek száma. A nemek szerinti megoszlást figyelembe véve a férfiak minden esetben magasabb arányban jelennek meg, mint a női álláskeresők. A táblázatban bemutatott korcsoport szerinti vizsgálat alapján jellemző, hogy a nyilvántartott álláskeresők között legalacsonyabb a 20 éves és fiatalabb, amely a korosztály esetében a tanulással eltöltött idő kitolódását jelzi, ennek következtében a fiatalok később kerülnek ki a munkaerőpiacra. A 61 évvel idősebb korosztály tekintetében az elmúlt öt évben nem is volt álláskereső. Megfigyelve a többi korcsoportot, megállapítható, hogy nincs nagy különbség az arányok között táblázat Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint nyilvántartott álláskeresők száma összesen 20 éves és fiatalabb év év év év év év év év 61 év felett fő #ÉRTÉK! fő NA % 7,7% 14,3% 3,8% 0,0% #ÉRTÉK! fő NA % 3,8% 2,9% 7,7% 14,3% #ÉRTÉK! fő NA % 15,4% 17,1% 7,7% 0,0% #ÉRTÉK! fő NA % 7,7% 17,1% 11,5% 9,5% #ÉRTÉK! fő NA % 15,4% 5,7% 3,8% 14,3% #ÉRTÉK! fő NA % 15,4% 14,3% 11,5% 19,0% #ÉRTÉK! fő NA % 19,2% 8,6% 11,5% 4,8% #ÉRTÉK! fő NA % 11,5% 17,1% 30,8% 28,6% #ÉRTÉK! fő NA % 3,8% 2,9% 11,5% 9,5% #ÉRTÉK! fő NA % 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% #ÉRTÉK! Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Az álláskeresők adatait elemezve fontos vizsgálni a munkanélküliség időtartamát. A statisztikákban a 180 napnál régebbi regisztrálás az egyik fontos mérföldkő. A vizsgált időszakban a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek aránya mind a nők, mind a férfiak körében minden esetben meghaladja az 50 %-ot. Ezen adatok azt mutatják, hogy azok a munkanélküliek, akik 180 napnál régebben regisztráltak, nehezen tudnak ismét elhelyezkedni. A 2009-es csúcsértékhez viszonyítva a közötti időszakban mind a férfiak, mind a nők esetében csökkenés tapasztalható. A változások vonatkozásában megállapítható, hogy a nők magasabb hányadban jelennek meg a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek között, amely arra enged következtetni, hogy az elhelyezkedési lehetőségeik javítására a valós okok és a tényleges helyzet felmérését követően beavatkozásokat szükséges eszközölni, akár foglalkoztatási program, akár átképzés, szakképzés keretében. 14

15 számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal számú táblázat - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya év nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli fő fő % nő férfi összesen nő férfi összesen Nő férfi összesen ,6% 11,5% 12,9% ,0% 15,0% 17,4% ,2% 13,8% 15,9% ,5% 13,5% 11,7% NA NA #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A helyi munkanélküliek körében megfigyelhető, hogy a férfiak száma a magasabb. Ez annak is köszönhető, hogy az aktív korú nők jelentős része a gyermekek utáni ellátásokban (GYES, anyasági támogatásban) részesül és csak ezen ellátások kimerítése után válik jogosulttá munkanélküli ellátásra. Mivel ezekben a családokban általában több gyermek születik, így ezen ellátások igénybevételével több évet is eltölthetnek a nők. 15

16 számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a éves népesség száma évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma év nő férfi összesen nő Férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % ,7% 0 0,0% 1 3,2% ,1% 2 11,8% 3 9,7% ,0% 1 6,3% 1 3,1% ,6% 0 0,0% 1 2,7% 2012 NA NA #ÉRTÉK! NA #ÉRTÉK! NA #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal ábra- Pályakezdő álláskeresők száma és a éves népesség száma Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A fenti táblázat és ábra adatait figyelembe véve szembetűnő az, hogy évek óta folyamatosan vannak pályakezdő fiatalként nyilvántartott személy. Az is megfigyelhető viszont, hogy ebben a korosztályban is, hogy hol a nők, hol a férfiak száma a magasabb. b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága Az iskolai végzettségre vonatkozó statisztikai adatok teljes körű felvételére csak népszámlálások alkalmával kerül sor. ezért csak a 2001-es év adatai alapján tudjuk az akkori állapotot bemutatni. A 16

17 2001-es népszámlálási adatok tükrében megállapítható, hogy a 15 éves és idősebb lakosság számából nagyobb arányt képviselnek az általános iskolát végzettek, mint azok, akik nem rendelkeznek általános iskolai végzettséggel Az általános iskolát végzettek és általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők nemenkénti megoszlását figyelembe véve a nők száma magasabb, mint a férfiaké számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség év 15 éves és idősebb lakosság száma összesen 15-X éves legalább általános iskolát végzettek száma általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma összesen nő férfi összesen nő férfi Összesen nő férfi fő fő fő fő fő fő fő % fő % fő % ,4% 11 10,4% 10 12,7% ,3% 6 7,3% 8 11,8% Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás A táblázat adatai alapján megállapítható, hogy a 8 általános iskolai végzettséggel rendelkező munkanélküliek száma kiugróan magas arányt képviselt az elmúlt öt évben számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint év nyilvántartott álláskeresők száma összesen A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 általánosnál alacsonyabb végzettség 8 általános 8 általánosnál magasabb iskolai végzettség Fő fő % fő % fő % ,5% 50 70,4% 10 14,1% ,4% 77 84,6% 10 11,0% ,4% 78 88,6% 7 8,0% ,6% 62 87,3% 5 7,0% ,0% 79 95,2% 4 4,8% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A fenti táblázat adataiból arra a megállapításra juthatunk, hogy az alacsony iskolai végzettség miatt jelentős a munkanélküliség a településen, hiszen a munkanélküliek közel 90 %-a 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezik. 17

18 ábra - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Arányában véve megállapítható, hogy az utóbbi évek során jelentős mértékű változás nem történt, ezért elengedhetetlen a vizsgált csoport helyzetének javítása számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők év általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők száma 8. évfolyamot felnőttoktatásban eredményesen elvégzők száma fő Fő % Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) A településen a vizsgált időszakban nem volt általános iskolai felnőttoktatásban járó tanuló. 18

19 számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában év középfokú felnőttoktatásban résztvevők összesen szakiskolai felnőttoktatásban résztvevők szakközépiskolai felnőttoktatásban résztvevők gimnáziumi felnőttoktatásban résztvevők fő fő % fő % fő % ! Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) A középfokú iskolában a felnőttoktatásban résztvevők számában a rendelkezésre álló adatok alapján folyamatos csökkenés mutatkozik. c) közfoglalkoztatás ábra Közfoglalkoztatásban résztvevők száma Forrás: Önkormányzat adatai Somogycsicsó község Önkormányzata kiemelten kezeli a közmunkaprogramot, hiszen a munkanélküliség arányának csökkentését megcélzó állami kezdeményezés az egyetlen, mellyel jelenleg a település nagyobb önerő nélkül tudja mérsékelni a helyi szinten fellépő magas munkanélküliséget. 19

20 A fenti ábrán látható, hogy 2010-től folyamatosan, nagy ütemben nő a közfoglalkoztatottak száma a településen. d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) Somogycsicsó település a körzetközponti szerepet betöltő Csurgó városától mintegy 10 km- re fekszik, így személyautóval kb. 10 perc alatt elérhető. A településre közúti tömegközlekedésen elég nehézkes eljutni Munkanapokon Csurgóról 5 járat, Iharosberény felől 3 járat- az utolsó kor- jön be a településre. Ettől csak rosszabb a hétvégi közlekedés: szombaton Iharosberény felől jön egy busz 7.33-kor, Csurgó felől kor. Vasárnap egy busz jön Csurgóról kor. Önálló vasútállomással nem rendelkezik, a legközelebbi vasútállomás Csurgón, illetve Szentán található. Az emberek jelentős része naponta útra kel és iskolába, munkába jár innen, elsősorban Csurgóra, illetve Nagykanizsára. A településen a legjelentősebb foglalkoztató az Csicsó Pig Zrt., valamint az önkormányzat, aki a közmunka programok lehetőségét kihasználva biztosít munkát az embereknek számú táblázat A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - közlekedés autóbus z járatpá rok száma munkanapoko n Legközele bbi centrum Megyeszékhely elérhetősé g átlagos ideje autóval átlagos utazási idő autóbussza l vonat járatok átlagos száma munkanap okon átlagos utazási idő vonattal Kerék pár úton való megkö zelíthe tőség átlagos utazási idő kerékpá ron 20 perc 6 40 perc 12 2 óra 80 perc 50 perc 3 1 óra 12 3 óra 4 óra Főváros 3 óra 4 5 óra 10 6 óra 10 óra Forrás: Volán Társaság, MÁV, Somogycsicsó Község Önkormányzata e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük A település fiataljai a Csurgón működő szakközépiskolába járnak. A szakközépiskolák tanulóinak gyakorlati lehetőséget helyi szinten nem tudnak biztosítani. Ezért el kell járniuk Csurgóra vagy messzebb Nagykanizsára. 20

21 A csurgói szakközépiskolai képzés során a fiatalok: hegesztő, asztalos, mezőgazdasági gépszerelő szakmákat sajátíthatnak el. Érettségire épülő oktatás keretében: pedagógiai asszisztens és szociális gondozó képzések zajlanak. f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) Jelenleg a járáson belül a Munkaügyi Hivatal az, mely a foglalkoztatással foglalkozik. g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása A település lehetőséget biztosít a közfoglalkoztatás keretében a mélyszegénységben élők és romák számára is munkavégzésre. Sajnos önerőből más munkalehetőséget nem képes az önkormányzat teremteni számukra. h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén A településen nem jellemző a hátrányos megkülönböztetés, minden társadalmi rétegben élő ember munkalehetőséget kaphat. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások Álláskeresési segélyben az aktív korúak alacdsony százaléka részesül ban 10,7%, 2009-ben 5,0%, 2010-ben 10,1%, 2011-ben pedig 4,8% kapta a segélyt. Az álláskereső személy támogatott képzésben, vállalkozóvá válását elősegítő támogatásban, álláskeresési járadékban, továbbá nyugdíj előtti álláskeresési támogatásban részesülhet a Munkaügyi Központ által számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma év év közötti lakónépesség száma segélyben részesülők fő segélyben részesülők % ,7% ,0% ,1% ,8% 2012 NA 4 #ÉRTÉK! Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 21

22 ábra - Álláskeresési segélyben részesülők száma Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 2012-től az álláskeresési járadék rendszere megváltozott, folyósításának időtartama jelentősen csökkent, és összege is változott. Ezen változás következménye, hogy az előző évekhez képest 2012-ben az álláskeresési járadékra jogosultak száma jelentősen lecsökkent. Álláskeresési járadék illeti meg azt, aki álláskereső, az álláskeresővé válását megelőző négy éven belül legalább háromszázhatvanöt nap munkaviszonnyal rendelkezik, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül és munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani számú táblázat - Járadékra jogosultak száma év nyilvántartott álláskeresők száma álláskeresési járadékra jogosultak fő fő % ,0% ,5% ,4% ,6% ,8% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 22

23 számú táblázat - Járadékra jogosultak száma Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma év rendszeres szociális segélyben részesülők Foglalkoztatást helyettesítő támogatás (álláskeresési támogatás) fő évesek %- ában fő , , ,3 6 17, , , ,3 6 28, , Forrás: Somogycsicsó Község Önkormányzata munkanélküliek %-ában A fenti táblázatból megállapítható, hogy az aktív korú lakosság 2008-tól egyre kevesebb ember részesül foglalkoztatást helyettesítő támogatásban. Az ellátottak jelentős részének évek óta csak a foglalkoztatást helyettesítő támogatás a jövedelme, munkát egyáltalán nem végeznek (többen még a 30 napos munkavégzést sem tudják leigazolni, mert ténylegesen nem dolgoztak sem közmunkában, sem tanfolyamot nem végeztek, de még önkéntes tevékenységet sem folytattak 23

24 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Somogycsicsóban a lakóházak száma 86, ezek közül már több a lakatlan. Az utóbbi 20 évben 2 családi ház épült. Az összkomfortos (bojler, központi füttés) lakások aránya az összes lakás 20 %-a, ami növekvő tendenciát mutat a korábbi évekhez képest. A lakásállomány 90 %-a több mint 30 éves. A lakások komfortfokozata: Összkomfortos 12 Komfortos 24 Félkomfortos 6 Komfort nélküli 54 Szükséglakás - Kihasználatlanul álló telek nincs a településen. A beépítetlen területek gazdái szorgos munkával gondozzák és tartsák rendben a tulajdonukat. 2 db gondozatlan ház van a településen. 5db eladó ház található Somogycsicsóban, de jelenlegi tulajdonosaik gondozzák a területet. a) bérlakás-állomány Somogycsicsó Község Önkormányzata nem rendelkezik bérlakással ábra - Lakás állomány Forrás: Somogycsicsó Község Önkormányzata b) szociális lakhatás Somogycsicsó Község Önkormányzata nem rendelkezik szociális lakással 24

25 ábra - Lakás állomány Forrás: Somogycsicsó Város Önkormányzata c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok: A település nem rendelkezik egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlannal sem. d) lakhatást segítő támogatások Somogycsicsó Községben a megállapított lakásfenntartási támogatás összegét a képviselő testület döntése alapján pénzbeli ellátás formában juttatjuk a jogosultak számára. A támogatásban részülők száma folyamatosan növekszik számú táblázat - Támogatásban részesülők év lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma Forrás: TeIR, KSH Tstar 25

26 ábra - Támogatásban részesülők Forrás: TeIR, KSH Tstar f) eladósodottság: A fenti táblázatból is látható, hogy a lakásfenntartási támogatást évről- évre egyre többen veszik igénybe, mivel jelentős kiadást jelent a családok számára a rezsi költsége. Somogycsicsón a lakásfenntartási támogatás pénzbeli juttatásként kerül kifizetésre a családok számára a rezsiköltségek csökkentése érdekében, tekintettel arra, hogy egyre több család küzd a kifizetetlen számlákkal. Így célirányosan a szolgáltatóhoz eljuttatva a támogatás összege ténylegesen arra fordítódik, ahol szükség van a segítségre. g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása: A településünkön vidéki jellegéből adódóan nem jellemzőek a külterületi lakások. 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete Somogycsicsón nem alakult ki szegregátum. a) a telep/szegregátum mint lakókörnyezet jellemzői (kiterjedtsége, területi elhelyezkedése, megközelíthetősége, lakásállományának állapota, közműellátottsága, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei, egyéb környezet-egészségügyi jellemzői stb.) Somogycsicsó településen nincs már szegregátum. b) a telepen/szegregátumokban élők száma, társadalmi problémák szempontjából főbb jellemzői (pl. életkori megoszlás, foglalkoztatottsági helyzet, segélyezettek, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, stb.) Somogycsicsó településen nincs szegregátum. 26

27 számú táblázat - A telepeken, szegregátumokban élők a telepen/szegregátumokban élők száma és változása összes fő férfi nő éves éves éves éves éves < éves az aktív korúak (15-64 év) közül foglalkoztatott munkanélküli Inaktív eltartott segélyezettek száma hátrányos helyzetű gyermekek száma halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma Forrás: Önkormányzati adatok c) szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamatai: Somogycsicsón nincs szegregátum. 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés Somogycsicsó felnőtt lakosságának ellátását a csurgói 2. számú háziorvosi körzet orvosa látja el. A gyermekek ellátását a csurgói 1. számú házi gyermekorvosi körzet biztosítja. A fogorvosi ellátást szintén Csurgón tudják igénybe venni a somogycsicsói lakók. A hétközi és hétvégi központi ügyeleti ellátást a Csurgói Egészségügyi Centrum Szolgáltató Nonprofit Kft. Csurgói Kistérségi Járóbeteg- Szakellátó Központ látja el számú táblázat Orvosi ellátás Felnőttek és Csak felnőttek gyermekek részére részére szervezett év tervezett háziorvosi háziorvosi szolgálatok száma szolgáltatások száma házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma Forrás: TeIR, KSH Tstar 27

28 számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma év Forrás: TeIR, KSH Tstar közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások körébe tartozik a közgyógyellátás, és az ápolási díj. A közgyógyellátás egy természetben nyújtott szociális ellátás, a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás. Ezen adatok változását a fenti táblázat szemlélteti számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma Forrás: TeIR, KSH Tstar A jogosultak jelentős része alanyi jogon kapja az ellátást, tartós betegségre, illetve rokkantságára tekintettel. Méltányossági közgyógyellátás megállapítására ebben az évben még nem került sor. Az alanyi és normatív közgyógyellátásra való jogosultság megállapítása január 1. napjától a járási hivatal feladata lett, így azok számának változását nem tudjuk nyomon követni. Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. 28

29 számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma év ápolási díjban részesítettek száma Forrás: TeIR, KSH Tstar A településen az elmúlt években változó tendenciát mutat az ápolási díjban részesítettek száma. Elsősorban azok a személyek veszik igénybe az ápolási díjat, akik beteg hozzátartozójuk tartós ápolása miatt nem tudnak munkát vállalni. Néhány olyan személy van, aki az ellátatlanságot elkerülve választja ezt az ellátási formát. A háziorvosi igazolások kiadásának szigorítását követően napjainkban nehezebben hozzáférhető ez az ellátás, de mivel ezen ügyek intézése január 1. napjától a járási hivatal feladata lett, így aktuális adatokkal nem rendelkezünk ábra - Ápolási díjban részesítettek száma Forrás: TeIR, KSH Tstar b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés A Csurgó Kistérségi Járóbeteg-Szakellátó Központ végez különböző egészségügyi méréseket a térségi rendezvényeken. A gyermek háziorvosok a védőnői tanácsadások keretén belül folyamatosan figyelemmel kísérik a kisgyermekek egészségügyi állapotát. Ha valamilyen kóros változást észlelnek a szülőket a megfelelő szakrendelésekre irányítják Csurgó Kistérségi Járóbeteg- Szakellátó Központba. A komolyabb vizsgálatok elvégzésére Csurgón sincs lehetőség, így a 29

30 nagykanizsai, illetve a kaposvári kórházak által nyújtott szolgáltatásokat kell igénybe venni a szülőknek. c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés: A Csurgón működő Pedagógiai Szakszolgálat- Nevelési Tanácsadó 8 fős szakember gárdával járási szinten látja el a feladatokat, így hatókörük Somogycsicsóra is kiterjed. A Szolgálatnál lehetőség van gyermekek korai fejlesztésére, valamint a tanulásban elmaradt, egyéb problémákkal küzdő gyermekek segítésére. Ehhez rendelkezésre állnak gyógypedagógusok ( 3 fő ), logopédus ( 2 fő ), gyógytestnevelő tanár, pszichológus, egy fő óvodapedagógus fejlesztő- pedagógus végzettséggel. S mivel a somogycsicsói általános iskolás korúak valamennyien Csurgón végzik az iskolát, így a fejlesztés biztosított számukra. d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése: A településen a közétkeztetést az Csurgó Város Önkormányzata által működtetett szociális konyhája biztosítja. A konyhán nincs lehetőség a különböző ételallergiák figyelembe vételére és az ennek megfelelő táplálkozás biztosítására. A gyermekek iskolai étkeztetésénél viszont fontos szempont, hogy minden nap kerüljön friss gyümölcs, vagy idény zöldség az ételek közé. e.) sportprogramokhoz való hozzáférés: A településen 2006-ban alakították ki a focipályát, de más sportprogramokhoz való hozzáférést helyi szinten nem tudja kellően biztosítani, éppen ezért a szomszédos Csurgóra, a kistérség központjába utaznak a sportolni vágyok, ahol az alábbi sportprogramokat vehetik igénybe - elsősorban az általános iskolákban működő diáksportkör (labdarúgó és kézilabda szakirány) biztosít a gyermekek részére sportolási lehetőséget. A pedagógusok a foglalkozásokra rendszeresen hívják a hátrányos helyzetű gyermekeket is biztosítva számukra a szabadidő hasznos eltöltésének lehetőségét. (somogycsicsói általános iskolás korú gyermekek valamennyien a csurgói általános iskolákba járnak.) - a Csurgói Kézilabda Klub utánpótlás nevelése során szintén sok gyermek és junior korú vesz rész sportprogramokon - a Városi Uszodában lehetősége van mindenkinek az aktív sportolásra. Az úszósport iránt elhivatott szakemberek rendszeresen szerveznek úszótanfolyamot (elsősorban gyermekek részére, de igény esetén felnőtteknek is), illetve versenycsapattal is rendelkeznek, akiknek felkészítését, versenyeztetését ők irányítják és oldják meg. - a Sportcsarnokban mindenki számára elérhető testépítő gépek és felszerelések találhatóak. f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés A személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Csurgó Központú Szociális és Gyermekjóléti Társulás fenntartásában lévő Csurgói Városi Szociális Intézményen keresztül megoldott. A szolgáltatások közül igénybe tudják venni az idősek nappali ellátását és a házi segítségnyújtást is az ellátottak. A szociális étkeztetést a Csurgó Város Önkormányzat fenntartásában működő konyha biztosítja. Az elöregedő társadalom hatása miatt Somogycsicsón is egyre több igénybevevővel lehet számolni, azonban a szociális ellátórendszer alulfinanszírozottsága miatt a szolgáltatások fenntartása egyre nehezebb lesz az idő előrehaladtával. 30

31 g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor A csurgói szociális intézményben (családgondozók, házi gondozók) szakemberek folyamatosan képzéseken vesznek részt, amelyeken technikákat sajátítanak el a hátrányos helyzetű emberekkel való viselkedés segítéséhez. h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül: Somogycsicsón a szociálisan rászoruló emberek az Önkormányzattól évente egy alkalommal kérhetnek átmeneti segélyt, temetési segélyt, szociális célú tűzifa támogatást, illetve rendkívüli gyermekvédelmi támogatást. Ezek mellett a község Polgármestere egyedi esetekben segítséget nyújt a hozzá fordulóknak. A szociális étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. 3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása a) közösségi élet színterei, fórumai Somogycsicsón a kulturális élet a település méretéhez képest sokszínű. A helyi közösség kultúra iránti vágyát a Faluház elégíti ki. Az épület otthont ad Teleháznak, illetve a mozgókönyvtárnak. A Faluház több programnak ad helyet, így nem meglepő, ha a helyi kultúra központjának is nevezzük, ahol a nyugdíjasoknak és a fiataloknak szóló program egyaránt megtalálható. A Könyvtár Teleház biztosítja a település lakosságának az internet elérhetőséget. A falu kulturális, közösségi arculatát a civil szféra nagy mértékben befolyásolja, ezért szükséges jelenlétük a település életében. Kimondottan helyi szinten bejegyzett civil szervezet a Somogycsicsóért és Somogyért Egyesület, mely kimondottan jó kapcsolatot ápol az Önkormányzattal. A település honlapját a civil szervezet és az önkormányzat együttesen hozta életre. b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) A településen az etnikai konfliktusokról nincsenek feljegyzéseink, illetve adataink. A településen évente megrendezésre kerülő rendezvényeken minden társadalmi rétegből jelennek meg emberek. Az önkormányzat és a Somogycsicsóért-Somogyért Egyesület tagjai szervezik a közösségi rendezvényeket, melyek minden évben megrendezésre kerülnek: Falunap, Farsang, táborok.a rendezvényeken a fiatalok és idősebbek jól megférnek egymással, az együttműködés nem okoz számukra generációs problémákat. c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) Somogycsicsón az önkormányzat és civil kezdeményezésre több adománygyűjtés valósult már meg. 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal 31

32 A településen lévő romák létszáma alacsony, az ő érdekeit a Csurgói Roma Nemzetiségi Önkormányzat védi. R.N.Ö szoros együttműködésben áll az Önkormányzattal. 3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák magas a munkanélküliség aránya a településen Magas a 8 osztályt végzett munkanélküliek aránya Esélyegyenlőség információ hiánya településen fejlesztési lehetőségek a háztáji gazdálkodás program kialakítása felnőttképzések szervezése A települési honlapon alpont létrehozása Esélyegyenlőség címmel 32

33 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) A Magyar Országgyűlés évi LXIV. törvényében kihirdette a Gyermekek Jogairól szóló ENSZ Egyezményt, majd elfogadta a 47/2007. (V. 31.) sz. határozatával a Legyen Jobb a Gyermekeknek Nemzeti Stratégiát. A dokumentum fő célja volt, hogy csökkentse a gyermekek és családjaik nélkülözését, javítsa a gyermekek fejlődési esélyeit. A Nemzeti Stratégia minden gyermekre kiterjed, de a hátrányos helyzetű gyermekekre kell hangsúlyt helyezni, akik érdekei a legjobban sérülnek. 2. számú táblázat Állandó népesség Forrás: TeIR, KSH-TSTAR fő % nők férfiak összesen nők férfiak nő % 47% 0-2 évesek 0-14 éves % 53% éves % 29% éves % 50% éves % 50% 65 év feletti % 25% 2. ábra Állandó népesség 33

34 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Mint azt a lenti táblázat is hűen szemlélteti, hogy folyamatosan csökken a 65 év feletti lakosok száma, ezzel szemben a 0-14 évesek száma növekvő tendenciát mutat. A természetes szaporodás tekintetében a halálozások száma jóval meghaladja az élve születések számát. A születésszám növelésére, a gyermekvállalás ösztönzése, elősegítése országos beavatkozást igényel. a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete A veszélyeztetettség olyan a gyermek vagy más személy által tanúsított magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. A védelembe vett gyermekek száma valamint, a veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma 2008-as adatokhoz képest csökkent, ami mindenképpen pozitív számú táblázat Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma év védelembe vett 18 év alattiak száma Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma Forrás: TeIR, KSH Tstar 34

35 ábra Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma Forrás: TeIR, KSH Tstar b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma számú táblázat Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma év Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma Kiegészítő gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma Rendkívüli gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma NA NA NA NA NA NA NA NA NA NA 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok Somogycsicsón a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők számának minimális növekedése figyelhető meg az előző évekhez képest. Ebben szerepe van a családoknál egyre inkább megfigyelhető elszegényedésnek, a rossz szociális körülményeknek. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesülő családok a rendkívüli élethelyzetükre tekintettel kaphatnak támogatást. Elsősorban ünnepek és iskolakezdés előtt érkeznek kérelmek támogatás iránt. 35

36 c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya A gyermekek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma alacsonyabb a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülőkétől. A településen a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást kérhetnek azok, akik családjukban kiskorú gyermeket nevelnek, vagy a nagykorúvá vált gyermeke nappali tagozaton tanul és akinek családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem a Ft-ot nem éri el. A támogatási alkalmak elsősorban jelentős ünnepekhez kapcsolódnak. d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya számú táblázat Kedvezményes óvodai iskolai juttatásokban részesülők száma 50 százalékos Ingyenes Ingyenes mértékű Ingyenes étkezésben Óvodáztatási Nyári étkezésben kedvezményes tankönyvellátásban résztvevők támogatásban étkeztetésben év résztvevők étkezésre száma részesülők részesülők száma jogosultak részesülők iskola 1-8. száma száma óvoda száma száma évfolyam évfolyam NA NA NA NA NA NA NA NA NA NA 22 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok A gyermekvédelmi törvény rendelkezése értelmében a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeket a bölcsődétől az általános iskola végéig ingyenes étkeztetés illeti meg, így településünkön a gyermekek nagy része ingyenes ellátásban részesül. e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya Magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekekről nincsenek adataink. 4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége Somogycsicsó településen nincs szegregátum. 36

37 számú táblázat A településen szegregált lakókörnyezetben élő gyermekek száma A településen élő 0-6 éves gyermekek száma A településen óvodai ellátásban részesülő gyermekek száma Összesen Ebből szegregátumban él A településen bölcsődei ellátásban részesülő gyermekek száma Összesen Ebből szegregátumban él A településen Biztos Kezdet Gyerekház szolgáltatásaiban részesülő gyermekek száma Összesen Ebből szegregátumban él Adott településen található utazási idő (perc) NA NA NA NA NA NA Forrás: Somogycsicsó Község Önkormányzata 4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok) A település nem rendelkezik önálló védőnői álláshellyel, az ellátás a Csurgói Védőnői Szolgálat keretében biztosított számú táblázat Védőnői álláshelyek száma év védőnői álláshelyek száma Egy védőnőre jutó gyermekek száma Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma) Somogycsicsón a gyermekorvosi ellátást a csurgói 1. számú gyermek háziorvosi körzet látja el. A gyermekorvosi szakellátást a lakosság a Csurgó Kistérségi Járóbeteg-Szakellátó Központban tudja igénybe venni. 37

38 számú táblázat Gyermekorvosi ellátás jellemzői év Betöltetlen felnőtt háziorvosi praxis/ok száma Háziorvos által ellátott személyek száma Gyermekorvos által ellátott gyerekek száma Felnőtt házi orvos által ellátott gyerekek száma Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés c) 0 7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok A somogycsicsói speciális ellátást igénylő gyermekeket a Csurgón működő Pedagógiai Szolgálat látja el. A Pedagógiai Szolgálat és Nevelési Tanácsadó szolgáltatásai között szerepel a kisgyermekek korai fejlesztésére irányuló program. Ezek megvalósítását gyógypedagógiai képzettséggel rendelkező óvónők és fejlesztő pedagógusok végzik. A szolgáltatásokat ( gyógytestnevelés, logopédia ) a fiatalok a Csurgói Városi Óvodákban vehetik igénybe. d) gyermekjóléti alapellátás A településen a gyermekjóléti alapellátást elsősorban a Csurgó Kistérségi Többcélú Társulás által fenntartott Csurgó Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat biztosítja. A Szolgálat családgondozói folyamatosan tartják a kapcsolatot a gyermekjóléti szolgáltatást igénylő gyermekekkel és családjaikkal, valamint a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjaival. A település nem rendelkezik önállóan bölcsődei szolgáltatással, ezt csak Csurgón tudják igénybe venni a szülők a Városi Szociális Intézmény bölcsődei tagintézményben számú táblázat Bölcsődék és bölcsődébe beíratott gyermekek száma év bölcsődék száma bölcsődébe beírt gyermekek száma Szociális szempontból felvett gyerekek száma (munkanélküli szülő, veszélyeztetett gyermek, nappali tagozaton tanuló szülő) Működő összes bölcsődei férőhelyek száma Forrás: TeIR, KSH Tstar 38

39 Somogycsicsón nincs családi napközi számú táblázat Családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma év családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma családi napköziben a térítésmentes férőhelyek száma Forrás: TeIR, KSH Tstar, Intézményi adatok e) gyermekvédelem A gyermekvédelemmel foglalkozó szakemberek elsődleges feladata a hátrányos helyzetű, szociálisan elmaradott környéken élő gyermekek és fiatalok felkarolása, segítése. A Csurgó Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat családgondozói a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjaival folyamatosan együtt dolgozva és gondolkodva azon fáradoznak, hogy a településen minél kevesebb olyan gyermek legyen, akinek szüksége van a szociális védőháló biztonságára. f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások A településen ilyen szolgáltatás nincs. Nem működik semmi féle átmeneti ellátást nyújtó intézmény, sem anyaotthon. A Csurgó Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat munkatársainak évek óta törekvése, hogy családok átmenti otthonát hozzanak létre, de anyagiak hiányában ez nem valósult meg. g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés A gyermekek számára sportolási lehetőséget a helyi óvoda biztosít a kisgyermekeknek. A nagyobb, sportolni vágyó gyermekeknek elsősorban a csurgói oktatási intézmények biztosítanak délutáni foglalkozások keretében sportolási lehetőséget. Aki komolyabban szeretne a sporttal foglalkozni, annak is a csurgói sportklubokban van rá lehetősége. A gyermekek részére a Csurgói Egészségügyi Centrum biztosít megfelelő és korszerű szakellátást. A nyári szünidő hasznos eltöltésében segít a Mozdulj Csurgó Úszó Egyesület által szervezett úszótábor, illetve a Városi Szabadidősport Egyesület által szervezett sporttábor is. Ezekre a rendezvényekre a falugondnoki busz szállítja a gyermekeket. h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv A településen a hátrányos helyzetű gyermekek nyári étkeztetését sikerült megoldani pályázati úton. Az ő napi egyszeri meleg élelemmel történő ellátásukat az önkormányzat konyhájáról biztosítják. 39

40 Ingyenes tankönyvhöz a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek, valamint az első osztályos tanulmányaikat kezdő gyermekek juthatnak hozzá, a jogszabályban meghatározottak szerint. Az alábbi táblázatban megfigyelhető, hogy 2008 óta nőtt a kedvezményes iskolai juttatásokban részesülők száma számú táblázat Kedvezményes óvodai iskolai juttatásokban részesülők száma év Ingyenes étkezésben résztvevők száma óvoda Ingyenes étkezésben résztvevők száma iskola 1-8. évfolyam 50 százalékos mértékű kedvezményes étkezésre jogosultak száma évfolyam Ingyenes tankönyvellátásban részesülők száma Óvodáztatási támogatásban részesülők száma Nyári étkeztetésben részesülők száma NA NA NA NA NA NA NA NA NA NA 22 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok i) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei : a településen működő és szolgáltatásokat nyújtók között nem jellemző a hátrányos megkülönböztetés. A településen kifejezetten érdekvédelemmel foglalkozó civil szervezet nincs. A Családsegítő Szolgálaton keresztül érhető el a Somogy Megyei Áldozatvédelmi Szolgálat, valamint a Vöröskereszt is. j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül: A településen a kötelező szociális ellátások és segélyezés biztosításán túl anyagiak hiányában nincs lehetőség arra, hogy egyéb támogatást nyújtsunk a rászorulók részére. 40

41 4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása Somogycsicsó a kötelező óvodai ellátást a Csurgó, Csurgónagymarton településekkel közös társulásban látja el. A Csurgói Óvodai Intézményfenntartó Társulás által fenntartott Csurgói Városi Óvodák intézménye nagy figyelmet fordít a fogyatékkal élő gyermekekre. A Pedagógiai Szakszolgálattal jó kapcsolat záloga, a gyermekek szakember általi kezelésének számú táblázat Óvodai nevelés adatai 3. év 3-6 éves korú gyermekek száma óvodai gyermekcsoportok száma óvodai férőhelyek száma óvodai feladatellátási helyek száma óvodába beírt gyermekek száma óvodai gyógypedagógiai csoportok száma Forrás: Somogycsicsó Község Önkormányzata számú tábla Az óvoda nevelési adatai ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG db Az óvoda telephelyeinek száma 0 Hány településről járnak be a gyermekek 0 Óvodai férőhelyek száma 0 Óvodai csoportok száma 0 Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól...hig): 0 A nyári óvoda-bezárás időtartama: () 0 Személyi feltételek Fő Hiányzó létszám Óvodapedagógusok száma 0 0 Ebből diplomás óvodapedagógusok száma 0 0 Gyógypedagógusok létszáma 0 0 Dajka/gondozónő 0 0 Kisegítő személyzet 0 0 Forrás: Somogycsicsó Község Önkormányzata Somogycsicsó nem rendelkezik önálló óvodával, a kötelező óvodai feladatokat társulás formájában látja el. A gyermekek a Csurgói Városi óvodák tagóvodáiba járnak. 41

42 számú táblázat Általános iskolában tanulók száma tanév Általános iskola 1-4 évfolyamon tanulók száma Általános iskola 5-8 évfolyamon tanulók száma általános iskolások száma napközis tanulók száma fő fő fő fő % 2010/ ,0% 2011/ ,0% 2012/ ,0% Forrás: TeIR, KSH Tstar számú táblázat Általános iskolák adatai tanév általános iskolai osztályok száma általános iskolai osztályok száma a gyógypedagógiai oktatásban általános iskolai feladatellátási helyek száma évfolyamon évfolyamon összesen évfolyamon évfolyamon összesen db 2010/ / / Forrás: TeIR, KSH Tstar A somogycsicsói fiatalok számára a Csurgói Eötvös József Általános Iskola a kijelölt felvevő oktatási intézmény. A tanklöteles diákok, így a járási centrumban járnak ki az iskolába, az iskolabusz segítségével, mely minden oktatási napon beviszi őket a városba és délután haza is viszi őket. A kíváló szervezésnek köszönhetően a diákok nem szenvednek hiányt számú táblázat A 8. évfolyamot eredményesen befejezettek a nappali oktatásban tanév 8. évfolyamot eredményesen befejezettek száma / aránya a nappali rendszerű oktatásban fő % 2010/ / / Forrás: TeIR, KSH Tstar Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok 42

43 b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.) A Csurgói Pedagógiai Szakszolgálat és Nevelési Tanácsadó járási szinten méri fel a gyermekeket, illetve fejlesztik azokat. A településen nincs köznevelési intézmény, a gyerekek Csurgóra járnak be. c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregációs Nem jellemző az intézményekben. e) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések. Somogycsicsón nincs általános iskola, így ezt nem tudjuk felmérni. e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások): Nincsen egyéb támogatás a hátrányos helyzetű gyermekeknek. 4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák a mélyszegénységben élő gyermekek számáról nincs adat magas a veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma fejlesztési lehetőségek intézkedési terv készítése a szociális hátrányok leküzdésére gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységek összefogása 43

44 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége 5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében Az esélyegyenlőség megteremtése szempontjából a nőket szintén kiemelt célcsoportként kell kezelni. Női szerepükből adódóan különböző problémákkal találkoznak, úgyis mint a családon belüli szerepek, feladatok egyenlőtlen felosztása, munkahelyről való hosszabb távolmaradás gyermekszülés esetén, egyenlőtlen jövedelmi viszonyok. A nemek közötti hátrányos megkülönböztetést néhány jogszabály tiltja ugyan, (ezek között is kiemelt szerepet foglal el az Alaptörvény 66. és 70. és a Munka Törvénykönyv 5. ) de a nők és férfiak között a társadalmi élet minden területére kiterjedő egyenlőtlenség természetének, okainak feltárását és persze felszámolását nem írja elő jogszabály A nők körében is magas a tartósan munkanélküliek száma, amely az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezőket érinti, de sajnos a képzettebb réteget is számú táblázat Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében év Munkavállalási korúak száma Foglalkoztatottak Munkanélküliek férfiak nők férfiak nők férfiak nők NA NA NA NA NA NA NA NA NA NA NA NA NA NA Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés számú táblázat Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében 44

45 Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban A településen nincs a nők foglalkoztatását elősegítő program. f) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei Az alacsony iskolai végzettségű nők számára is csak az Önkormányzat által biztosított közmunka programok biztosítanak munkalehetőséget. g) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség) Mivel ebben a közegben a nők számára elérhető munka szinte csak a közfoglalkoztatás keretein belül megvalósuló munkavégzés, így a bérezésükben eltérés nem tapasztalható. 5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) A társulásban fenntartott Óvodában a férőhelyek száma alapján is biztosított a gyermekek napközbeni ellátása, hisz jelenleg jóval kevesebb gyermek jár óvodába, mint amennyi számára a férőhelyek rendelkezésre állnak. 5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe 5.3. számú tábla - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe év védőnők száma 0-3 év közötti gyermekek száma átlagos gyermekszám védőnőnként Forrás: TEIR #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! NA #ÉRTÉK! A településen védőnői szolgálat nem működik, ezen feladatokat a Csurgói Védőnői Szolgálat látja el, melynek emberei folyamatosan figyelemmel kíséri a várandós anyákat a terhességeik során, így az ő segítségükkel és tanácsaikkal könnyebben boldogulnak még a fiatalon szülő lányanyukák is. 45

46 5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak A probléma jellegéből adódóan az erre vonatkozó adatok nagyon látens jellegűek. Azok az esetek, amelyekre fény derül elsősorban a rendőrség és a Gyermekjóléti Szolgálat ügyei lesznek. Az elmúlt időszakban a településen nem került sor távoltatás elrendelésére. 5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) Településünk nem rendelkezik anyaotthonnal, a legközelebbi a megyeszékhelyen, Kaposváron található. A bajbajutott családokon az önkormányzat próbál segíteni (rendkívüli segély, szociális lakás stb.) 5.6 A nők szerepe a helyi közéletben A képviselő testületben jelenleg két nő van, mely kielégítő a nők esélyegyenlőségét vizsgálva. Sajnos a településen nincs egyéb intézmény, de a civil szervezetet tagjai nők, akik a település kulturális életét alakítják. Kifejezetten a nők érdekvédelmét biztosító civil szervezet nincs a településen számú táblázat A nők szerepe a helyi közéletben év Képviselőtestület tagja Városi bíróság és ítélőtáblák vezetői Közgyűlések tagjai Férfi Nő Férfi Nő Férfi Nő Forrás: Somogycsicsó Község Önkormányzata 5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések: A társadalmi változások által generált problémák: a minden szinten megfelelni vágyás a nők számára egyre inkább előtérbe kerül. Akinek munkahelye van, az annak megtartásáért küzd, amely gyakran a család rovására megy. Akinek nincs munkahelye, viszont szeretne, azt a folyamatos keresgélés és kudarcok emésztik fel, szintén problémákat okozva a családok mindennapjaiban. Ezeket a problémákat viszont helyi szinten megoldani nehezen lehet. Állami segítségnyújtásra lenne szükség, amely a helyi szinteken is eredményt hozhatna. 46

47 5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák Magas a munkanélküliek száma a nők körében Nincs női érdekvédő szervezet fejlesztési lehetőségek Felnőttképzés: Nők képzése, átképzése Közösségi programok, prevenciós előadások 47

48 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége 6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) 3. ábra Öregedési Index Forrás: TeIR, KSH-TSTAR számú táblázat Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint év nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő férfiak száma nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő nők száma összes nyugdíjas NA NA #ÉRTÉK! Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 48

49 számú ábra Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A településen lakók közel 1/4-e nyugdíjas korú, számuk folyamatosan csökken, amely tendencia megfelel fordítottja az országos átlagnak. Ennek ellenére az idősek helyzete a településünkön is elsődleges szempont. Az idős korúak járadékában részesülők alacsony száma valószínű, abból adódik, hogy a most nyugdíjas korúak már rendelkeznek annyi munkaviszonnyal, szolgálati idővel, hogy nyugdíjra, illetve valamilyen nyugdíjszerű ellátásra jogosulttá válnak. 6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága Nem jellemző a településen, hogy a cégek és egyéb munkáltatók nyugdíjas korú embereket foglalkoztatnának. Országos szinten és a településen is nagyobb problémát jelent a fiatalok munkanélkülisége, mint az idősek nyugdíj utáni foglalkoztatottsága. b) tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei a közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok a településen) Sajnos a településen nincs olyan szervezet, ahol az időskorúakat foglalkoztathatnák. c) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Az idős emberek korukból adódóan nehezebben jutnak munkalehetőséghez, viszont a fiatal munkanélküliekkel szemben van annyi előnyük, hogy a számukra fizetett nyugdíj biztos havi bevételt jelent, ami a fiatalabbaknál legfeljebb a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegében valósul meg. A településen nem jellemző foglalkoztatásuk, így az, aki képesnek érzi magát vidéken vállal munkát nyugdíjas évei mellett. 49

50 6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése: A településen biztosítva van mind az idősek és a fiatalabbak megfelelő egészségügyi és szociális ellátás a Csurgói Városi Szociális Intézmény keretein belül. Az egészségügyi ellátást a járási központban a korszerűen felszerelt Egészségügyi Centrum biztosítja. A szociális étkezést a Csurgó Város Önkormányzat által működtetett konyha biztosítja számú táblázat 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma év 64 év feletti lakosság száma nappali ellátásban részesülő időskorúak száma fő fő % % % % % 2012 NA 0 #ÉRTÉK! Forrás: TeIR, KSH Tstar ábra 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma Forrás: TeIR, KSH Tstar A nappali ellátás elméletileg biztosítva van a településen a Csurgói Városi Szociális Intézmény keretein belül, azonban az idősek nem veszik igénybe ezt a szoláltatást, mivel nem helyben van. A beutazásuk nem teljesen megoldott. A mozgásukban korlátozottak a már megszokott környezetükből nem szakíthatók ki. Erre részmegoldásként az önkormányzat minden évben a téli időszakban a közfoglalkoztatottak közül embereket biztosít az idősek állandó, illetve részleges felügyeletére. 50

51 számú táblázat Időskorúak járadékában részesülők száma év időskorúak járadékában részesülők száma Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Az idős korúak járadékában részesülők alacsony száma valószínű, abból adódik, hogy a most nyugdíjas korúak már rendelkeznek annyi munkaviszonnyal, szolgálati idővel, hogy nyugdíjra, illetve valamilyen nyugdíjszerű ellátásra jogosulttá válnak. b) kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés A településen a helyi közművelődési programok mindenki számára elérhetőek. A Somogycsicsóért- Somogyért Egyesület tagjai részt vesznek a helyi kultúra kialakításában. c) idősek informatikai jártassága: Nem jellemző a településen élő idős emberek körében. 6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen: A települési rendezvények programjainak összeállítása során mindig figyelnek arra, hogy az időseknek tetsző, hozzájuk szóló programok is legyenek. A Csurgói Városi Szociális Intézmény szakemberei is folyamatosan szerveznek az ellátottjaik körébe tartozók számára programokat. Elsősorban a jelesebb ünnepekhez, egyházi eseményekhez kapcsolódóan. 6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák Időskorúak ellátása nem teljesen megoldott a kistelepülés jellegből adódóan Idősek szállítása nem teljesen megoldott fejlesztési lehetőségek Segítő kezek program bevezetése Infrastruktúra fejlesztése, szállításra alkalmas gépjármű beszerzésre (mikrobusz) 51

52 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége 7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái A fogyatékos emberek mindennapi gondjait a társadalomban élő egészséges emberek nehezen tudják megérteni és elfogadni. Rájuk mindig kicsit furcsán néznek az ember, a negatív diszkriminációval való szembesülés szinte mindennapos az életük során. Ezen probléma kezelését segíti elő a Napsugár Szociális Intézmény, amely a fogyatékkal élők nappali ellátását biztosítja a csurgói járás területén. Az intézményhez szorosan kapcsolódik a Napsugár Civil Szervezet is, amelynek segítségével az intézmény jelentős pályázati forrásokhoz jut. A fogyatékkal élők számára a falugondnoki szolgáltatás nyújt segítséget abban, hogy ezzel a lehetősséggel éljenek. a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás, közfoglalkoztatás) A településen védett munkahely teremtésére nincs lehetőség, a fogyatékkal élők közfoglalkoztatás keretében sem találnak munkát. Jelenleg sajnos nincs módja az önkormányzatnak munkahelyek teremtésére számú táblázat Megváltozott munkaképességű személyek szociális ellátásaiban részesülők száma év megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülők száma egészségkárosodott személyek szociális ellátásaiban részesülők száma NA NA NA NA NA Forrás: TeIR, KSH Tstar 52

53 7.1.1 számú ábra Megváltozott munkaképességű személyek szociális ellátásaiban részesülők száma Forrás: TeIR, KSH Tstar A fenti táblázatból kitűnik, hogy a megváltozott munkaképességű emberek száma jelentősen nőtt a 2011-es évben. Az egészségkárosodottak száma évek óta stagnál számú táblázat Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma év önkormányzati fenntartású intézményben egyházi fenntartású intézményben civil fenntartású intézményben Forrás: TeIR, KSH Tstar A fogyatékos emberek nappali ellátása évek óta gondot jelentett a térségben ben a Csurgó Kistérségi Többcélú társulás ezen probléma megoldására létrehozta a Napsugár Szociális 53

54 Intézményt. A megalakulás óta az ellátottak számának folyamatos növekedése figyelhető meg. Az Intézmény szolgáltatásait nem csak csurgói, hanem a kistérségben élő fogyatékkal élő emberek, így a somogycsicsóiak is igénybe vehetik. Jelenleg igénybe is veszik ezt a szolgáltatást a településen élő fogyatékkal élők. b) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén: Somogycsicsón nem jellemző, hogy fogyatékos embereket foglalkoztatnának a munkavállalók, azonban volt már rá példa, hogy pályázati lehetőséget kihasználva egy-egy munkáltató határozott időre alkalmazott fogyatékkal élő embert. c) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok Sajnos a kistelepülés jellegből adódóan nincs olyan helyi intézmény, mely segíteni tudná a fogyatékkal élő emberek sorsát. A Napsugár Szociális Intézményben csak nappali ellátást biztosítanak a rászorulók részére. Az itt szervezett programok és tréningek és a mindennapok során nyújtott lelki segítség nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a fogyatékos emberek komfortosabban élhessék mindennapjaikat. 7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei: A kötelező szociális ellátások biztosításán túl a település anyagiak hiányában nem tudja támogatni a fogyatékkal élő embereket. 7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés a) települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége A településen az intézmények akadálymentesítése megoldott. A település vezetői nagy figyelmet fordítottak ennek a problémának a kezelésére. b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége Településünkön a kulturális rendezvényeknek helyet adó Faluház akadálymentesített. c) munkahelyek akadálymentesítettsége A munkáltatók igyekeznek a munkahelyek akadálymentesítéséről lehetőségeikhez mérten gondoskodni, de még nem sok helyen valósult ez meg. d) közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége 54

55 e) fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások (pl. speciális közlekedési megoldások, fogyatékosok nappali intézménye, stb.) A település életében is nagy előrelépést jelentett a 2 éve létrehozott Napsugár Szociális Intézmény, ahol szakemberek biztosítanak fogyatékkal élő emberek számára nappali ellátást, azonban ezzel a lehetőséggel élnek is a települési polgárok. f) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) A településen a pozitív diszkrimináció csak az emberek jóindulatán keresztül valósul meg, a fogyatékkal élők semmiféle plusz támogatásban nem részesülnek. 7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák Információs bázis hiánya a településen A települési honlap akadálymentességének hiánya fejlesztési lehetőségek Információbázis kiépítése a települési honlap, esélyegyenlőséggel kapcsolatos információkkal honlap akadálymentesítése 55

56 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása a) a 3 7. pontban szereplő területeket érintő civil, egyházi szolgáltató és érdekvédelmi szervezetek, önszerveződések feltérképezése (pl. közfeladatot ellátó szervezetek száma közfeladatonként bemutatva, önkéntesek száma, partnerségi megállapodások száma stb.) Esélyegyenlőségi célcsoport megnevezése Célcsoport érdekében működő szervezetek Romák Csurgói Nemzetiségi Roma Önkormányzat Nők Vöröskereszt Somogy Megyei Szervezete Somogycsicsóért-Somogyért Egyesület Fogyatékkal élők Napsugár Szociális Intézmény Csurgói Napsugár Egyesület Gyermekek Idősek Csurgói Városi Óvodák Vöröskereszt Somogy Megyei Szervezete Csurgói Kirendeltsége Csurgói Városi Szociális Intézmény b) önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása Az esélyegyenlőségi célcsoportok érdekében közbejáró szervezetek közötti közös munka csak eseti, illetve időszakos jellegű, sajnos állandó fórum nincs a felek számára. Erre jó megoldás a HEP elkészítése során kialakított HEP fórum, melynek időszakos összehívása biztosíthatja a jövőbeni partnerséget a települési szervezetek között. c) önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség A kistérség önkormányzatai a Csurgó Kistérségi Többcélú Társulás keretében közös feladatellátást folytatnak egyes területeken, így az esélyegyenlőséggel kapcsolatos együttműködés is közös érdeke a társulás tagjainak. d) a nemzetiségi önkormányzatok célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége A Csurgói Roma Nemzetiségű Önkormányzat legfontosabb pillére a roma és mélyszegénységben élők csoportjának, mely szervezet a legátfogóbban belelát a csoport problémáiba, s nyugodt szívvel fogadnak el segítséget. Az Önkormányzat szoros kapcsolatban áll a Nemzetiségi Önkormányzattal, ennek köszönhetően egyes felvetődött problémát közösen tudnak megoldani. e) civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége A 8. a. pontban felsorolt szervezetek alapszabályban megfogalmazott tevékenységük szerint járnak el. f) for-profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában. A községben működő vállalkozások és civil szervezetek által szervezett (jótékonysági) programok esetenkénti anyagi támogatásán keresztül veszik ki részüket az esélyegyenlőségi feladatok ellátásából. 56

57 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága A helyzetelemzés előkészítésben részt vettek a szociális, egészségügyi, gyermekjóléti, köznevelési, közművelődési szakemberek. A tervezet az Önkormányzat honlapján közzétételre kerül, így állampolgárok is véleményt mondhatnak. A honlapon az elfogadott dokumentum hozzáférhető lesz, amely alapján az esélyegyenlőség folyamatokat, intézkedéseket megismerik és így biztosított lesz a megvalósítás folyamatos ellenőrzése. 57

58 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 1. A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése Célcsoport Romák és/vagy mélyszegénységben élők Gyermekek problémák beazonosítása rövid megnevezéssel 1. Magas munkanélküliség aránya a településen 2. Magas a 8 osztályos általános iskolát végzettek körében a munkanélküliség 3. Esélyegyenlőség információ hiánya a településen 1. A mélyszegénységben élő gyermekek számáról nincs pontos és hiteles felmérés 2. Magas a veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma Következtetések fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel 1. Háztáji gazdálkodás program bevezetése a mélyszegénységben élőknek 2. Felnőttképzések, képzések 3. A települési honlapon egy alpont létrehozása Esélyegyenlőség címmel 1. A mélyszegénységben élő gyermekek számának felmérése és intézkedési terv készítése a szociális hátrányok leküzdésére. 2. Veszélyeztetettség okainak feltárása. Gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységek összefogása Idősek Nők 1. Időskorúak ellátása nem teljesen megoldott a kistelepülés jellegből adódóan 2. Az idősek szállítása nem megoldott 1. Magas a munkanélküliség a nők körében 2. Nincs női érdekvédő szervezet 1. Az időskorúaknak a magányának enyhítésére Segítő kezek, illetve közösségi szolgálat bevezetése 2. Szállításra alkalmas gépjármű beszerzése, ellátás igénybevételéhez 1. A nők támogatása a munka világába való beilleszkedéshez 2. Közösségi programok, prevenciós előadások a női szerepről napjainkban 58

59 Fogyatékkal élők 1. A fogyatékkal élők információbázisának hiánya a településen, valamint az érdekképviseletek kommunikációjának hiánya 2. A települési honlap nem akadálymentes 1. Információbázis kiépítése 2. honlap akadálymentesítése A beavatkozások megvalósítói Célcsoport Romák és/vagy mélyszegénységben élők Gyermekek Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése 1. Háztáji gazdálkodás program bevezetése a mélyszegénységben élőknek 2. Felnőttképzések, képzések 3. A települési honlapon egy alpont létrehozása Esélyegyenlőség címmel 1. A mélyszegénységben élő gyermekek számának felmérése és intézkedési terv készítése a szociális hátrányok leküzdésére. 2. Veszélyeztetettség okainak feltárása. Gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységek összefogása Az intézkedésbe bevont aktorok és partnerek kiemelve a felelőst 1. Önkormányzat, Térségi Civil Szervezetek, Csurgói Nemzetiségi Roma Önkormányzat, Somogycsicsóért- Somogyért Egyesület, Helyi vállalkozások, esélyegyenlőségi munkatárs 2. Önkormányzat, TKKI Pécsi Igazgatósága, KIK Csurgói Tankerülete, Munkaügyi Hivatal, Nemzetiségi Roma Önkormányzat, Somogycsicsóért- Somogyért Egyesület, esélyegyenlőségi munkatárs 3. Önkormányzat, Somogycsicsóért- Somogyért Egyesület, esélyegyenlőségi munkatárs, rendszergazda 1. Az érintett családok, Önkormányzat, Nemzetiségi Roma Önkormányzat, Vöröskereszt, Csurgó Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, oktatási referens, KLIK Csurgói Tankerülete, Általános Iskolák, Civil szervezetek, Somogycsicsóért-Somogyért Egyesület, Védőnői szolgálat, Csurgói Városi Óvodák, esélyegyenlőségi munkatárs 2. Az érintett családok, Önkormányzat, Nemzetiségi Roma Önkormányzat, Gyámhatóság, Vöröskereszt, Csurgó Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, oktatási referens, KLIK Csurgói Tankerülete, Somogycsicsóért-Somogyért Egyesület, Védőnői szolgálat, Csurgói Városi Óvodák, esélyegyenlőségi munkatárs 59

60 Idősek 1. Az időskorúaknak a magányának enyhítésére Segítő kezek, illetve közösségi szolgálat bevezetése 2. Az idősek szállítása nem megoldott 1. Magas a munkanélküliség a nők körében 1. Önkormányzat, Városi Szociális Intézmény, Segítő kezek az idősek otthoni biztonságáért értékteremtő közfoglalkoztatással, közösségi szolgálattal és önkéntes tevékenységgel, Csurgó Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Somogycsicsóért-Somogyért Egyesület, Csurgó Kistérségi Járóbeteg- Szakellátó Központ, Nemzetiségi Roma Önkormányzat, Vöröskereszt, Egyházak, Középiskolák, oktatási referens, esélyegyenlőségi munkatárs 2. Önkormányzat, Városi Szociális Intézmény, Térségi Civil Szervezetek, Csurgó Kistérségi Járóbeteg-Szakellátó Központ, Somogycsicsóért-Somogyért Egyesület Vöröskereszt, Egyházak, esélyegyenlőségi munkatárs 1. Önkormányzat, Somogycsicsóért- Somogyért Egyesület, TKKI Pécsi Igazgatósága, Munkáltatók, Munkaügy, esélyegyenlőségi munkatárs Nők Fogyatékkal élők 2. Nincs női érdekvédő szervezet 1. Információbázis kiépítése 2. honlap akadálymentesítése létrehozása a járásban élő fogyatékkal élők számára 2. Önkormányzat, Somogycsicsóért- Somogyért Egyesület, Városi Szociális Intézmény, Csurgó Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Civil Szervezetek, Védőnői szolgálat, esélyegyenlőségi munkatárs 1. Önkormányzat, Napsugár Szociális Intézmény, Csurgói Napsugár Egyesület, Csurgó Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Somogycsicsóért- Somogyért Egyesület, Csurgó Kistérségi Járóbeteg-Szakellátó Központ, Vöröskereszt, esélyegyenlőségi munkatárs 2. Önkormányzat, Somogycsicsóért- Somogyért Egyesület, rendszergazda, esélyegyenlőségi munkatárs Jövőképünk Olyan településen kívánunk élni, ahol a romák esélyegyenlősége folyamatosan javuljon, és több munkát tudjanak vállalni. 60

61 Fontos számunkra, hogy a mélyszegénységben élők helyzetének életkörülményei folyamatosan javuljanak. Kiemelt területnek tartjuk a gyerekek esélyegyenlőségének biztosítását az értelmi, érzelmi, testi fejlődéséhez szükséges feltételek kialakítását. Folyamatosan odafigyelünk az idősek ellátásának folyamatos fejlesztésére és a nekik kialakított programok megszervezésével. Elengedhetetlennek tartjuk a nők esetén családban és a munkahelyen betöltendő támogató intézkedések megszervezését. szerepet Különös figyelmet fordítunk a fogyatékkal élők helyzetének javítására, az emberbarát környezet megteremtésére. Az intézkedési területek részletes kifejtése A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége I. Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Háztáji gazdálkodás program bevezetése a mélyszegénységben élőknek magas munkanélküliség aránya a településen A mélyszegénységben élőknek olyan program alkotása, mely egyszerre segíti az önbecsülést és a munka világába való felzárkózást. A mélyszegénységben élők alapos felmérése, projekt lehetőségének felmérése A helyi mezőgazdasági cégek bevonása Csökkenjen a mélyszegénységben élők száma Szükséges feltételek megteremtése, a projekt megvalósításáról szóló képzések, előadások. Önkormányzat, Térségi Civil Szervezetek, Csurgói Nemzetiségi Roma Önkormányzat, Somogycsicsóért-Somogyért Egyesület, Helyi vállalkozások, esélyegyenlőségi munkatárs Önkormányzat, Térségi Civil Szervezetek, Nemzetiségi Roma Önkormányzat, Somogycsicsóért-Somogyért Egyesület, Helyi vállalkozások Megvalósítás kezdete: december 31. Felülvizsgálat: december 31 Eredmények kiértékelése: december

62 Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások Az intézkedés kezdetén felmért mélyszegénységben élők száma A kidolgozott programok eredményessége, A kezdő értékek csökkenése Összefogás hiánya, Érdektelenség a mélyszegénységben élők között Pályázatok, Humán erőforrás, tárgyi feltételek II. Intézkedés címe: Felnőttképzés (szakképzések) szervezése a településen Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Magas a 8 osztályt végzet munkanélküliek száma Képzések, átképzések szervezése, oktatási intézményekkel együttműködés. Továbbképzés lehetőségeiről való tájékoztatás. való Képzési programok kidolgozása, megvalósítása partnerek közreműködésével. Önkormányzat, TKKI Pécsi Igazgatósága, KIK Csurgói Tankerülete, Munkaügyi Hivatal, Nemzetiségi Roma Önkormányzat, Somogycsicsóért- Somogyért Egyesület, esélyegyenlőségi munkatárs Önkormányzat, TKKI Pécsi Igazgatósága, KIK Csurgói Tankerülete, Munkaügyi Hivatal, Somogycsicsóért-Somogyért Egyesület, Nemzetiségi Roma Önkormányzat Megvalósítás kezdete: december 31. Eredmények kiértékelése: 2016 július 31. A képzésen résztvevők száma, a partneri együttműködések száma, a képzést eredményesen elvégzettek száma. 62

63 Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások Összefogás hiánya, esetleges érdektelenség, alacsony részvételi hajlandóság Pályázatok, Humán erőforrás, tárgyi feltételek III. Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások A települési honlapon egy alpont létrehozása Esélyegyenlőség címmel, melyen információk vannak az egyenlő bánásmódról, az Egyenlő Bánásmód Hatóság eljárásairól, valamint egyéb jogi szervezetekről. Esélyegyenlőség információ hiánya a településen A alpont létrehozása a szükséges információkkal, dokumentumokkal. Honlapon link létrehozása, dokumentumok, információk feltöltése Önkormányzat, Somogycsicsóért-Somogyért Egyesület, esélyegyenlőségi munkatárs, rendszergazda Önkormányzat, Somogycsicsóért-Somogyért Egyesület, esélyegyenlőségi munkatárs, rendszergazda Megvalósítás kezdete: december 31. Eredmények kiértékelése: július 31. Az elkészült alpont s a rajta lévő információk száma és a feltöltött dokumentumok száma. - Humán erőforrás A gyermekek esélyegyenlősége 63

64 I. Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások A mélyszegénységben élő gyermekek számának felmérése és intézkedési terv készítése a szociális hátrányok leküzdésére. A mélyszegénységben élő gyermekek számáról nincs pontos felmérés A mélyszegénységben élő gyermekek számáról szóló felmérések, intézkedési terv készítése és programok szervezése A célcsoport felmérése Összefogás, partnerek keresése, intézkedési terv elkészítése Programok szervezése az intézkedési terv alapján Pontos felmérések Intézkedési tervek készítése Programok szervezése Az érintett családok, Önkormányzat, Nemzetiségi Roma Önkormányzat, Vöröskereszt, Csurgó Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, oktatási referens, KLIK Csurgói Tankerülete, Általános Iskolák, Civil szervezetek, Somogycsicsóért-Somogyért Egyesület, Védőnői szolgálat, Csurgói Városi Óvodák, esélyegyenlőségi munkatárs Önkormányzat, Nemzetiségi Roma Önkormányzat, Vöröskereszt, Csurgó Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, KLIK Csurgói Tankerülete, Általános Iskolák, Somogycsicsóért-Somogyért Egyesület, Védőnői szolgálat, Csurgói Városi Óvodák Megvalósítás kezdete: 2013 december 31 Eredmények kiértékelése: január 31. A szervezet felmérések Intézkedési tervek elkészítése Intézkedési tervben lefektetett programok bevezetése Célcsoport érdektelensége, passzivitása Pályázatok, Humán és tárgyi eszközök erőforrások. II. Intézkedés címe: Veszélyeztetettség okainak feltárása. Gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységek összefogása a veszélyeztetett gyerekek számának csökkentése érdekében 64

65 Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások magas a veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma A településen élő veszélyeztetett gyermekek számának csökkentése, az ifjúságvédelem hatékonyabbá tétele. A veszélyeztetettséggel érintett családok felmérése, veszélyeztetettség okainak feltárása prevenciós előadások a megelőzés érdekében A gyermek- és ifjúságvédelemi tevékenységek összehangolása az érdekvédelmi szervek között. Védelmi háló kiépítése járási szinten Pontos felmérések, az érintett családokkal való kapcsolatfelvétel Az okok feltárás és megelőző előadások szervezése Védelmi háló kialakítása a meglévő szakemberek segítségével. Az érintett családok, Önkormányzat, Nemzetiségi Roma Önkormányzat, Gyámhatóság, Vöröskereszt, Csurgó Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, oktatási referens, KLIK Csurgói Tankerülete, Somogycsicsóért-Somogyért Egyesület, Védőnői szolgálat, Csurgói Városi Óvodák, esélyegyenlőségi munkatárs Önkormányzat, Nemzetiségi Roma Önkormányzat, Gyámhatóság, Vöröskereszt, Csurgó Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, KLIK Csurgói Tankerülete, Civil szerveztek, Somogycsicsóért-Somogyért Egyesület, Védőnői szolgálat, Csurgói Városi Óvodák Megvalósítás kezdete: 2013 december 31 Eredmények kiértékelése: december 31. A családokkal való kapcsolatfelvétel, veszélyeztetett gyerekek száma Prevenciós előadások szervezése A gyermek- és ifjúságvédelmi szakemberek szoros kapcsolattartása, gyakori megbeszélések, egyeztetések Célcsoport érdektelensége, passzivitása Pályázatok, Humán és tárgyi eszközök erőforrások. A nők esélyegyenlősége I. Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok - Általános A nők támogatása a munka világába való beilleszkedéshez, felnőttképzések Magas a munkanélküliség a nők körében Partnerek szerzése, foglalkoztatási igényfelmérés Munkáltatókkal való megegyezések, pályázatok 65

66 megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Foglalkozások elindítása Felmérések a munkáltatók körében, részmunkaidős foglalkozások megszervezésével Önkormányzat, Somogycsicsóért-Somogyért Egyesület, TKKI Pécsi Igazgatósága, Munkáltatók, Munkaügy, esélyegyenlőségi munkatárs Önkormányzat, Munkáltatók, Munkaügy Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások II. Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Megvalósítás kezdete: december 31. Eredmények kiértékelése: december 31. Felmérés a munkáltatók körében. Foglalkoztatási programok Minél több nő bevonása Érdektelenség, együttműködés hiánya Pályázatok, Humán erőforrás, munkáltatók pozitív hozzáállása Közösségi programok, prevenciós előadások a női szerepről napjainkban Nincs női érdekvédő szervezet A prevenciós programokat szükséges szervezni, melyek elősegítik a női nem helyzetét a munka és a családon belül betöltött szerepekre. Prevenciós előadások: Karrier, családalapítás Közösségi programok, előadások Civil szervezet alapítása Felmérések, igényfelmérés a nők körében. Civil szervezet alapítása, prevenciós előadások Önkormányzat, Somogycsicsóért-Somogyért Egyesület, Városi Szociális Intézmény, Csurgó Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Civil Szervezetek, Védőnői szolgálat, esélyegyenlőségi munkatárs 66

67 Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások Önkormányzat, Városi Szociális Intézmény, Csurgó Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Somogycsicsóért-Somogyért Egyesület, Védőnői szolgálat Megvalósítás kezdete: december 31. Eredmények kiértékelése: július 31. Igényfelmérés a településen élő nők körében Prevenciós előadások, közösségi programok szervezése és megtartása, A programokon megjelenő hölgyek száma lakosságarányhoz képest érje el a 25%-ot Civil szervezet alapítása Érdektelenség Pályázatok, Humán erőforrás. Az idősek esélyegyenlősége I. Az időskorúaknak a magányának enyhítésére közösségi szolgálat Intézkedés címe: bevezetése Segítő kezek mintaprogram és a települési középiskolások bevonásával Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Magas az időskorúak száma a településen, s nagy részük egyedül éli nyugdíjas életét. Az időskorú népesség számára nyújtott szociális szolgáltatások bővítése, önkéntesek és a szociális intézmények összefogásával. Az időskorúak és az egyedülálló idős emberek feltérképezése A szociális intézmények, civil szervezetek és önkéntesek bevonása, segítők képzése Szociális szolgáltatások bővítése, szociális háló kiszélesítése, Segítő kezek mintaprogram elindítása a településen Időskorúak felmérése, tárgyalások a Segítő kezek mintaprogram elindításáról, állami támogatások, pályázatok lehívása, Középiskolások bevonása (számukra kötelező az érettségi okán) Önkormányzat, Városi Szociális Intézmény, Segítő kezek az idősek otthoni biztonságáért értékteremtő közfoglalkoztatással, közösségi szolgálattal és önkéntes tevékenységgel, Csurgó Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Somogycsicsóért-Somogyért Egyesület, Csurgó Kistérségi Járóbeteg-Szakellátó Központ, Nemzetiségi Roma Önkormányzat, Vöröskereszt, Egyházak, Középiskolák, oktatási referens, esélyegyenlőségi munkatárs Önkormányzat, Városi Szociális Intézmény, Segítő kezek az idősek otthoni biztonságáért értékteremtő közfoglalkoztatással, közösségi szolgálattal és 67

68 Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások önkéntes tevékenységgel, Csurgó Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Somogycsicsóért-Somogyért Egyesület, Csurgó Kistérségi Járóbeteg-Szakellátó Központ, Nemzetiségi Roma Önkormányzat, Vöröskereszt, Egyházak Megvalósítás kezdete: 2013 december 31 Eredmények kiértékelése: december 31. Igényfelmérés az időskorúak között, Az érdekképviseletek összefogása, Szociális háló kiterjesztése, Segítő kezek mintaprogram elindítása Érdektelenség az idősek iránt, az önkéntesek kevés száma Pályázatok, Humán erőforrás, tárgyi feltételek II. Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak Az szociális intézmények infrastruktúra fejlesztése, szállításra alkalmas gépjármű beszerzése Az idősek szállítása nem megoldott, szegényes az eszközállomány Az időskorú népesség számára nyújtott szociális szolgáltatásokat a nehezen tudják igénybe venni, mert a járási központba való utazás nem megoldott A mozgáskorlátozott idős emberek feltérképezése, igényfelmérés A szociális intézmények, civil szervezetek és önkéntesek összefogása, pályázat benyújtása eszközfejlesztésre Szállításra alkalmas gépjármű beszerzése, A mozgáskorlátozott idős emberek felmérése, igényfelmérés. Pályázatok benyújtási, civil összefogás Önkormányzat, Városi Szociális Intézmény, Térségi Civil Szervezetek, Csurgó Kistérségi Járóbeteg-Szakellátó Központ, Somogycsicsóért- Somogyért Egyesület Vöröskereszt, Egyházak, esélyegyenlőségi munkatárs Önkormányzat, Városi Szociális Intézmény, Térségi Civil Szervezetek, Csurgó Kistérségi Járóbeteg-Szakellátó Központ, Somogycsicsóért- Somogyért Egyesület, Vöröskereszt, Egyházak Megvalósítás kezdete: december 31. Eredmények kiértékelése: december 31. Igényfelmérés a települési időskorúak között, Az szociális intézmények és civil szervezetk által benyújtott pályázatok 68

69 dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások Eredményes pályázatok, szállításra alkalmas mikrobusz elnyerése Érdektelenség, összefogás hiánya Pályázatok, Humán erőforrás, tárgyi feltételek biztosítása A fogyatékkal élők esélyegyenlősége I. Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Információbázis kiépítése a települési honlap, valamint önálló honlap létrehozása a járásban élő fogyatékkal élők számára, az esélyegyenlőséggel kapcsolatos információkkal A fogyatékkal élők információbázisának hiánya a településen, valamint az érdekképviseletek kommunikációjának hiánya A fogyatékkal élők és családjaik számára megteremteni egy olyan felületet, melyen minden fontos információt (érdekképviseletek, szolgáltatások, segítségnyújtás lehetőségei, jogtárak) megtudhatnak a település és a járáson belül. Információgyűjtés, az érdekképviselők összehívása Somogycsicsói honlapon, információbázis a fogyatékkal élők számára az Esélyegyenlőséggel kapcsolatos információk aloldalán. Az esélyegyenlőség aloldalon minden célcsoportra vonatkozóan legyenek információk az esélyegyenlőséggel kapcsolatosan. Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve A fogyatékkal élők számára fórum összehívása, az elképzelések egyeztetése az érdekvédelmi, civil és állami szervezetekkel. Információgyűjtés és adatfelvitel a honlapra Civil szervezet és az Önkormányzat által alapított honlap átalakítása Önkormányzat, Napsugár Szociális Intézmény, Csurgói Napsugár Egyesület, Csurgó Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Somogycsicsóért-Somogyért Egyesület, Csurgó Kistérségi Járóbeteg- Szakellátó Központ, Vöröskereszt, esélyegyenlőségi munkatárs Önkormányzat, Napsugár Szociális Intézmény, Csurgói Napsugár Egyesület, Csurgó Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Somogycsicsóért-Somogyért Egyesület, Csurgó Kistérségi Járóbeteg- Szakellátó Központ, Vöröskereszt Megvalósítás kezdete: december 31. Eredmények kiértékelése: július

70 Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások Felmérések, adatok gyűjtése holnapon való megjelenés Önálló honlap elindítása, annak látogatása Érdektelenség, összefogás hiánya Pályázatok, Humán erőforrás, tárgyi feltételek II. Intézkedés címe: honlap akadálymentesítése Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei A települési honlap nem akadálymentes A fogyatékkal élők számára megteremteni egy olyan felületet, melyet használni tudnak, ezáltal az információkhoz hozzájuthatnak A honlap akadálymentesítése Önkormányzat, Somogycsicsóért-Somogyért Egyesület, rendszergazda, esélyegyenlőségi munkatárs Csurgói Napsugár Egyesület, Somogycsicsóért-Somogyért Egyesület Megvalósítás kezdete: december 31. Eredmények kiértékelése: július 31. Felmérések, adatok gyűjtése honlap akadálymentesítése - 70

71 Szükséges erőforrások Humán erőforrás 71

72 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez Intézk edés sorszá ma A B C D E F G H I J Az intézkedés címe, megnevezése A helyzetelem zés következtet éseiben feltárt esélyegyenl őségi probléma megnevezés e Az intézkedéssel elérni kívánt cél I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége 1 Háztáji gazdálkodás program bevezetése a mélyszegénységben élőknek magas munkanélkül iség aránya a településen A mélyszegénységben élőknek olyan program alkotása, mely egyszerre segíti az önbecsülést és a munka világába való felzárkózást A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentu mokkal Az intézkedés tartalma Szükséges feltételek megteremtése, a projekt megvalósításáról szóló képzések, előadások. Az intézk edés felelős e Vörös Mátyá s Az intézkedés megvalósít ásának határideje Az intézkedés eredmény ességét mérő indikátor( ok) számú táblázat - Nyilvántar tott álláskereső k száma és aránya, évesek száma számú táblázat - Regisztrált munkanélk üliek Az intézkedés megvalósít ásához szükséges erőforráso k (humán, pénzügyi, technikai) Pályázati é humán erőforrás Az intézkedés eredmény einek fenntartha tósága 72

73 Intézk edés sorszá ma A B C D E F G H I J Az intézkedés címe, megnevezése A helyzetelem zés következtet éseiben feltárt esélyegyenl őségi probléma megnevezés e Az intézkedéssel elérni kívánt cél A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentu mokkal Az intézkedés tartalma Az intézk edés felelős e Az intézkedés megvalósít ásának határideje Az intézkedés eredmény ességét mérő indikátor( ok) száma korcsoport szerint számú tábla - A munkanélk üliek és a 180 napnál régebben regisztrált munkanélk üliek száma és aránya nemenként számú táblázat - Nyilvántar tott Az intézkedés megvalósít ásához szükséges erőforráso k (humán, pénzügyi, technikai) Az intézkedés eredmény einek fenntartha tósága 73

74 Intézk edés sorszá ma 2 3 A B C D E F G H I J Az intézkedés címe, megnevezése Felnőttképzés (szakképzések) szervezése a településen A települési honlapon egy alpont létrehozása Esélyegyenlőség A helyzetelem zés következtet éseiben feltárt esélyegyenl őségi probléma megnevezés e Magas a 8 osztályt végzet munkanélkül iek száma Esélyegyenl őség információ hiánya a Az intézkedéssel elérni kívánt cél Képzések, átképzések szervezése, oktatási intézményekkel való együttműködés. Továbbképzés lehetőségeiről való tájékoztatás A ert.egalnet.hu alpont létrehozása a A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentu mokkal Az intézkedés tartalma Képzési programok kidolgozása, megvalósítása partnerek közreműködésével. Honlapon link létrehozása, dokumentumok, információk Az intézk edés felelős e Vörös Mátyá s Vörös Mátyá s Az intézkedés megvalósít ásának határideje Az intézkedés eredmény ességét mérő indikátor( ok) pályakezd ő álláskereső k száma és a éves népesség száma nemenként számú táblázat - Alacsonya n iskolázott népesség 10 Az intézkedés megvalósít ásához szükséges erőforráso k (humán, pénzügyi, technikai) Pályázati é humán erőforrás Pályázati és humán erőforrás Az intézkedés eredmény einek fenntartha tósága 74

75 Intézk edés sorszá ma A B C D E F G H I J Az intézkedés címe, megnevezése címmel, melyen információk vannak az egyenlő bánásmódról, az Egyenlő Bánásmód Hatóság eljárásairól, valamint egyéb jogi szervezetekről. II. A gyermekek esélyegyenlősége 1 2 A mélyszegénységben élő gyermekek számának felmérése és intézkedési terv készítése a szociális hátrányok leküzdésére. Veszélyeztetettség okainak feltárása. Gyermek- és A helyzetelem zés következtet éseiben feltárt esélyegyenl őségi probléma megnevezés e településen Az intézkedéssel elérni kívánt cél szükséges információkkal, dokumentumokkal. A A mélyszegénységben mélyszegény élő gyermekek ségben élő számáról szóló gyermekek felmérések, számáról intézkedési terv nincs pontos készítése és felmérés programok szervezése magas a veszélyeztet ett kiskorú A településen élő veszélyeztetett gyermekek A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentu mokkal Az intézkedés tartalma feltöltése Pontos felmérések Intézkedési tervek készítése Programok szervezése Pontos felmérések, az érintett családokkal való Az intézk edés felelős e Vörös Mátyá s Vörös Mátyá s Az intézkedés megvalósít ásának határideje Az intézkedés eredmény ességét mérő indikátor( ok) számú táblázat - Az intézkedés megvalósít ásához szükséges erőforráso k (humán, pénzügyi, technikai) Pályázati és humán erőforrá Pályázati és humán erőforrás Az intézkedés eredmény einek fenntartha tósága 75

76 Intézk edés sorszá ma A B C D E F G H I J Az intézkedés címe, megnevezése ifjúságvédelmi tevékenységek összefogása a veszélyeztetett gyerekek számának csökkentése érdekében III. A nők esélyegyenlősége 1 2 A nők támogatása a munka világába való beilleszkedéshez, felnőttképzések Közösségi programok, prevenciós előadások a női A helyzetelem zés következtet éseiben feltárt esélyegyenl őségi probléma megnevezés e gyermekek száma Magas a munkanélkül iség a nők körében Nincs női érdekvédő szervezet Az intézkedéssel elérni kívánt cél számának csökkentése, az ifjúságvédelem hatékonyabbá tétele. Partnerek szerzése, foglalkoztatási igényfelmérés Munkáltatókkal való megegyezések, pályázatok Foglalkozások elindítása A prevenciós programokat szükséges szervezni, melyek elősegítik a A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentu mokkal Az intézkedés tartalma kapcsolatfelvétel Az okok feltárás és megelőző előadások szervezése Védelmi háló kialakítása a meglévő szakemberek segítségével. Felmérések a munkáltatók körében, részmunkaidős foglalkozások megszervezésével Felmérések, igényfelmérés a nők körében. Civil szervezet alapítása, Az intézk edés felelős e Vörös Mátyá s Vörös Mátyá s Az intézkedés megvalósít ásának határideje Az intézkedés eredmény ességét mérő indikátor( ok) Védelemb e vett és veszélyezt etett kiskorú gyermekek száma - Az intézkedés megvalósít ásához szükséges erőforráso k (humán, pénzügyi, technikai) Pályázati és humán erőforrás Pályázati é humán erőforrás Az intézkedés eredmény einek fenntartha tósága 76

77 Intézk edés sorszá ma A B C D E F G H I J Az intézkedés címe, megnevezése szerepről napjainkban IV. Az idősek esélyegyenlősége 1 2 Az időskorúaknak a magányának enyhítésére közösségi szolgálat bevezetése Segítő kezek mintaprogram és a települési középiskolások bevonásával Az szociális intézmények infrastruktúra fejlesztése, szállításra alkalmas A helyzetelem zés következtet éseiben feltárt esélyegyenl őségi probléma megnevezés e Magas az időskorúak száma a településen, s nagy részük egyedül éli nyugdíjas életét. Az idősek szállítása nem megoldott, szegényes az Az intézkedéssel elérni kívánt cél női nem helyzetét a munka és a családon belül betöltött szerepekre. Az időskorú népesség számára nyújtott szociális szolgáltatások bővítése, önkéntesek és a szociális intézmények összefogásával. Az időskorú népesség számára nyújtott szociális szolgáltatásokat a nehezen tudják A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentu mokkal Az intézkedés tartalma prevenciós előadások Időskorúak felmérése, tárgyalások a Segítő kezek mintaprogram elindításáról, állami támogatások, pályázatok lehívása, Középiskolások bevonása (számukra kötelező az érettségi okán) A mozgáskorlátozott idős emberek felmérése, igényfelmérés. Pályázatok Az intézk edés felelős e Vörös Mátyá s Vörös Mátyá s Az intézkedés megvalósít ásának határideje Az intézkedés eredmény ességét mérő indikátor( ok) Az intézkedés megvalósít ásához szükséges erőforráso k (humán, pénzügyi, technikai) Pályázati és humán erőforrás Pályázati és humán erőforrás Az intézkedés eredmény einek fenntartha tósága 77

78 Intézk edés sorszá ma A B C D E F G H I J Az intézkedés címe, megnevezése A helyzetelem zés következtet éseiben feltárt esélyegyenl őségi probléma megnevezés e gépjármű beszerzése eszközállom ány V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége 1 Információbázis kiépítése a települési honlapon, valamint önálló honlap létrehozása a járásban élő fogyatékkal élők számára, az esélyegyenlőséggel kapcsolatos információkkal A fogyatékkal élők információb ázisának hiánya a településen, valamint az érdekképvis eletek kommunikác iójának hiánya Az intézkedéssel elérni kívánt cél igénybe venni, mert a járási központba való utazás nem megoldott A fogyatékkal élők és családjaik számára megteremteni egy olyan felületet, melyen minden fontos információt (érdekképviseletek, szolgáltatások, segítségnyújtás lehetőségei, jogtárak) megtudhatnak a település és a járáson belül. A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentu mokkal Az intézkedés tartalma benyújtási, civil összefogás A fogyatékkal élők számára fórum összehívása, az elképzelések egyeztetése az érdekvédelmi, civil és állami szervezetekkel. Információgyűjtés és adatfelvitel a ert.egalnet.hu honlapra Civil szervezet és az Önkormányzat által alapított honlap Az intézk edés felelős e Vörös Mátyá s Az intézkedés megvalósít ásának határideje Az intézkedés eredmény ességét mérő indikátor( ok) Az intézkedés megvalósít ásához szükséges erőforráso k (humán, pénzügyi, technikai) Pályázati é humán erőforrás Az intézkedés eredmény einek fenntartha tósága 78

79 Intézk edés sorszá ma 2 A B C D E F G H I J Az intézkedés címe, megnevezése A helyzetelem zés következtet éseiben feltárt esélyegyenl őségi probléma megnevezés e A települési honlap nem ert.egalnet.hu honlap akadályment akadálymentesítése es Az intézkedéssel elérni kívánt cél A fogyatékkal élők számára megteremteni egy olyan felületet, melyet használni tudnak, ezáltal az információkhoz hozzájuthatnak A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentu mokkal Az intézkedés tartalma átalakítása A honlap akadálymentesítése Az intézk edés felelős e Vörös Mátyá s Az intézkedés megvalósít ásának határideje Az intézkedés eredmény ességét mérő indikátor( ok) Az intézkedés megvalósít ásához szükséges erőforráso k (humán, pénzügyi, technikai) Pályázat, Humán erőforrás Az intézkedés eredmény einek fenntartha tósága 79

80 3. Megvalósítás A megvalósítás előkészítése Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket és évente cselekvési ütemterveket készítsenek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet. A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak. A megvalósítás folyamata A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozunk létre. A HEP Fórum feladatai: - az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása, - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása - a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása, - az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselőtestületi döntésre

81 - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása - a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakítunk az adott területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is, a munkacsoportok rendszeresen (minimum évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára. A munkacsoportok éves munkatervvel rendelkeznek. A HEP Fórum működése: A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik. A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül. A Fórum javaslatot tesz az HEP IT megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására. 81