ZÖLDFELÜLETEK SZEREPE AZ URBANIZÁLT KÖRNYEZETBEN
|
|
- Alexandra Papp
- 2 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 ZÖLDFELÜLETEK SZEREPE AZ URBANIZÁLT KÖRNYEZETBEN FÓRIÁN Sándor - HAGYMÁSSY Zoltán Debreceni Egyetem, Műszaki Kar Környezet- és Vegyészmérnöki Tanszék 4028 Debrecen, Ótemető u Debreceni Egyetem Agrár és Műszaki Tudományok Centruma Mezőgazdaságtudományi Kar, Agrár-műszaki Tanszék 4032 Debrecen Böszörményi út 138. Tel: 52/ , KIVONAT Közismert, hogy egy település életében, a városi ökoszisztéma működésében a zöldfelületnek, azaz a növényzettel fedett területek összességének meghatározó szerepe van. A növényzet települési környezetre gyakorolt hatása sokrétű, egyszerre többféle funkciót is betölt, úgymint: ökológiai-, funkcionális-, településszerkezeti- és esztétikai szerep. A zöldfelület, mint biológiailag aktív felület, jelentős ún. kondicionáló hatással bír a környezetére: kedvezően befolyásolja a klímát, a levegőminőséget, a vízháztartási viszonyokat, a felszíni és felszín alatti vizek minőségét, megakadályozza a talaj mennyiségi és minőségi romlását [1] Kulcsszavak: zöldfelület, települési környezet, levegőminőség, vízháztartás 1. BEVEZETÉS A települések és területe a szabályzatok szerint beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre oszlik. A beépítésre nem szánt területek között szerepelnek a zöldterületek, amelyek lényeges tulajdonsága az, hogy általában köztulajdonban vannak és mindenki által korlátlanul hozzáférhetőek. A szakmai zsargon külön kezeli tehát nem tekinti zöld területnek az erdőt, a mezőgazdasági területeket, a folyók és patakok árterületeit, s különösképpen nem a magánkerteket. A zölddel borított területek ugyanakkor a település egész zöldfelületi rendszerének részét képezik. 2. A TELEPÜLÉS ZÖLDFELÜLETÉNEK RENDSZERE A település zöldfelületének, kertjeinek, parkjainak, védőültetvényinek rendeltetése többcélú. Többek között lehet ökológiai, településszerkezeti, esztétikai, funkcionális, stb.[2] A növényzet szerepe nagymértékben függ a jelen lévő növényzet tömegindexétől; faj- illetve fajta-összetételétől; térbeli elrendezettségétől A zöldfelület kondicionáló hatása A zöldfelületeknek a környezetre gyakorolt sokrétű hatásmechanizmusát együttesen kondicionáló hatásnak nevezzük. A zöldfelület ökológiai értékének azonban egyik legfontosabb eleme mégis az oxigén termelés valamint a CO 2 elnyelése, megkötés, és ezáltal az üvegházhatás mérséklése, csökkentése. 43
2 A szálló por megkötése egy brit tanulmány szerint az emberi eredetű szállóporszennyezés mértékét 7 26 százalék közötti mértékben csökkentené a fák telepítése. [3] A városok növényzeteinek azonban számos más funkcionális szerepe is van: 1. Lakóterületeken: egyedi és közös használati lakókertek; alapfokú közintézmények kertjei; lakóterületi közpark; utak, parkoló területek fásítása, zöldsávjai; tagoló, elválasztó sávok zöldfelülete; védőterületek kondicionáló ültetvényei. 2. Üdülőterületeken: üdülőkertek; üdülőterületi közpark; kulturális intézmények kertjei; utak, parkolók fásítása, zöldfelülete; védőültetvények. 3. Intézményterületeken: temetők, sírkertek; oktatási intézmények kertjei; sport és szabadidő központok kertjei; kempingek, szállodák, motelek kertjei; botanikus kertek, arborétumok; állatkertek; védőterületek, elválasztó sávok ültetvényei. 4. Közlekedési területeken: út és térfásítások; állomások, pályaudvarok zöldfelületei; védő és elválasztó ültetvények. 5. Iparterületeken: iparterületi közpark, közkert; ipari és raktározó létesítmények zöldfelülete. Összességében azonban megállapítható, hogy a környezet minőségét befolyásoló zöldfelületi funkciók közül városi környezetben a zöldfelületek légkondicionáló, mikroklimatikus hatása a legfontosabbak közé tartozik. 2.2 A városi növényzet mikroklimatikus hatása A városokban egészen más jellegű klíma alakul ki, mint amilyen a mesterséges létesítmények nélkül ott lenne. Természetesen ez a különleges klíma annál inkább jellemző a településre, minél nagyobb kiterjedésű, minél jobban beépített és minél nagyobb az energiafelhasználása. A kialakult városi klíma csak helyileg érezteti hatását, a makroklíma viszonyokat nem igazán befolyásolja. Amíg a makroklíma aránylag nagy térségek viszonylag stabil, jellemző klímája, amelyet a földrajzi fekvés és a domborzati, vízrajzi adottságok alakítanak ki, addig a városklíma, mint helyi klíma többnyire önmagában nem egységes. Szigetszerűen változatos helyi klíma egységekből áll össze. A városklíma a természetes és művi-mesterséges klímaelemek és tényezők térbeli, területi rendszerétől függően alakul viszonylag homogén helyi klímaként, vagy jellegzetesen strukturált helyi klíma típusok rendszereként. [3] A vegetációs index A vegetációs index, NDVI (Normalized Difference Vegetation Index) egy dimenzió nélküli mérőszám, amely egy adott terület vegetációs aktivitását fejezi ki. Értékét a növényzet által a közeli infravörös (NIR) és a látható vörös (RED) sugárzási tartományban visszavert intenzitások különbségének és összegének hányadosa szolgáltatja. 44
3 A vegetációs index a NDVI = NIR - RED NIR + RED (1) összefüggés alapján határozható meg, ahol: NDVI a vegetációs index; NIR - a visszavert fény intenzitása a közeli infravörös tartományban; RED - a visszavert fény intenzitása a látható vörös tartományban. Az (1) egyenlettel definiált vegetációs index mindig -1 és +1 közötti eredményt határoz meg, a nullához közeli érték a növényzet hiányát jelzi, ilyenek például a sziklás, köves, vagy hóval fedett területek. 0,2 és 0,3 körüli értékek füves, bokros területet jelentenek, míg a 0,8-0,9 értékek sűrű zöld növényzetre utalnak, mint például a trópusi és mérsékelt övi erdők. [4] 1. ábra: Műholdképek alapján készült térkép a föld vegetációs aktivitásáról [4] Ahol a zöldfelületek intenzitása magas (NDVI 0,4 azaz 80% feletti a zöldfelületek aránya) ott alacsony a felszínhőmérséklet, ahol alacsony a zöldfelületek aránya (NDVI 0,1 azaz 20% alatti) ott magas a felszínhőmérséklet. Ez alól csak a vizek, vízfolyások jelentenek kivételt, amelyek egy hőségnapon relatíve szintén alacsony hőmérséklettel jellemezhetők. A városi klíma kialakulásában, és annak módosításában a növényzet szerepe óriási. A város intenzíven beépített területei és a külső, szabad, beépítetlen, tehát zömmel zöldfelület jellegű területek közötti klimatikus különbségeket foglalja össze a következő táblázat. 45
4 A német nagyvárosok meteorológiai mérései alapján összeállított táblázat átlagértékeket, jó közelítő becsléseket tartalmaz. A városklíma jellemzőinek alakulására az adott városnak a makroklíma jellemzői, a város beépítése, szerkezete, területhasználati rendszere, valamint a domborzati és vízrajzi adottságok vannak hatással. Klíma jellemző A szabad területhez viszonyított érték SUGÁRZÁS Teljes sugárzás a vízszintes felületre 20% visszaverődés +10% ibolyántúli sugárzás télen 70% - 100% ibolyántúli sugárzás nyáron 30% - 10% NAPFÉNYTARTAM téli félév 18% nyári hónapok 10% KÖDÖS NAPOK SZÁMA +10% LEVEGŐ HŐMÉRSÉKLETE éves középhőmérséklet 0,5 1,5 C téli minimum hőmérséklet 1 3 C téli fagy periódus időtartama 25% PÁRATARTALOM 65% - 30% SZÉLSEBESSÉG éves átlagban 25% viharos szelek esetében 15% szélcsendes napok száma +13% Vegetációs periódus időtartama táblázat A város és a városkörnyék klimatikus különbségei [5] 2.3 A település energiaháztartása A város energiaháztartását több tényező együttesen határozza meg. A természetes körülmények között, az aktív felszínen mérhető sugárzási mérleg alapvetően a földrajzi fekvéstől és a domborzati adottságoktól függ. A sugárzási mérleg a következő összefüggéssel fejezhető ki: S= I + R + H + G E R (MJ/m 2 ) (2) ahol S a sugárzási mérleg értéke, I a direkt besugárzás értéke, H a szórt égboltsugárzás, G a légkör által visszavert sugárzás, E a tényleges kisugárzás, R a rövidhullámú szórt visszaverődés. 46
5 A különböző felületeknek, felszíneknek a sugárzással szembeni viselkedése igen eltérő lehet. A felszín fizikai tulajdonságai közül a hőmérséklet, az érdesség, a szín, a sűrűség és a víztartalom a legfőbb tényezők a visszaverődés mértékének alakulásában, de ezek mellett az ott élő növények, tehát a biológiailag aktív felület is erősen befolyásolja a napenergia hasznosítás arányát. Felület, felszín jellege visszasugárzás értéke nyílt vízfelület 5 15 % szárazföldi növényzettel borított terület % száraz talajfelszín, pl. homok, kavics % friss hó vagy jégtakaró % 2. táblázat Különböző felületek albedó értéke Albedó: sugárzás-visszaverő képesség, mely azt mutatja meg, hogy az adott felület a beérkező napsugárzást milyen arányban veri vissza. A város az egész év során kevesebb sugárzást kap, mint a természetes alapú klímatípusba tartozó környezete. A sugárzáshiány a téli félév hónapjaiban elérheti a 20%-ot, mert a fűtés emissziója és a ködképződést elősegítő időjárási feltételek miatt gyakori a légszennyező-anyagok felhalmozódása az alsó légrétegekben. A klíma szempontjából különösen fontos ultraibolya sugárzás csökkenése nagyjából az összes sugárzási veszteséggel azonos. Az átlagértékek itt is nagy különbségeket fednek el. Természetesen a nyitott területek energiaháztartása lényeges eltérhet a különleges mikroklímájú, magas épületek által határolt szűk utcák sugárzási egyenlegétől. Nagyobb városokban a legszennyezettebb városmag és a sík peremterületek között az összsugárzás évi mérlegében 8-9% többlet számolható a külső területek javára. Az import energia miatt azonban a városban mindig energiatöbblet van. A városi felszín valamivel több energiát ad le hosszúhullámú sugárzás formájában, mint a környezete. Ugyanakkor a tagolt felszín, a függőleges falak miatt a városi felszínnek kisebb az albedója. A levegőnek átadott többlet hő a város feletti levegőrétegekben azért nem okoz nagy eltérést, mert az energiaforgalom viszonylag kis területre korlátozódik, s ezért a kialakuló vízszintes és függőleges légmozgások a hőtöbbletet elszállítják, elkeverik. A városi hősziget jelenséget tehát alapvetően a település energia többlete és a makroklímára jellemző légmozgások határozzák meg. A kialakuló hősziget maga is helyi légkörzést indukál. A módosult energiaháztartás nem csak a település helyi klímájára, hanem tágabb környezetére is hatással lehet. Az energiafelhasználás ráadásul világszerte növekvő tendenciát mutat, így a városklímára gyakorolt kedvezőtlen hatás tartós fennmaradásával kell számolnunk. 47
6 2.4. Hőmérsékleti adottságok a városokban A kondicionáló hatás stabil szerkezetű növényzet esetén a vízháztartási adottságoktól függ, vagyis a párologtatás lehetőségétől, ami viszont a folyamatos vízutánpótlás függvénye. Meteorológiai vizsgálatok azt mutatják, hogy az öntözött gyepfelület hűtő hatása 0,5 1 0 C, s ez a hatás a besugárzási és légáramlási viszonyoktól függően 3-4 óráig áll fenn. Az inaktív felületek, például szilárd burkolatú utak, járdák esetében az öntözés hőmérséklet csökkentő hatása legfeljebb 0,5-1 órán keresztül mérhető. A hőmérséklet csökkentő hatás függ a zöldfelület nagyságától is. A növényzet által előidézett hőmérséklet csökkenés logaritmus görbe szerinti felfutást mutat. Nagyjából 100 hektáros zöldfelületi kiterjedésig a növényzettel borított és a puszta, inaktív felszín hőmérsékletei közötti különbség folyamatosan igen erős növekedést jelez. A hőmérséklet csökkentő hatás 400 ha és 600 ha között viszont már alig változik. A differencia maximuma kb. 4,5-5 0 C. Ez egyben azt is jelzi, hogy a pusztán a kondicionáló hatás szempontjából kb. 200 hektárig érdemes a városi zöldfelületet, pl. városi parkokat, parkerdőket méretezni. Természetesen borult, csapadékos időben a hőmérsékleti különbségek minimálisak. A zöldfelület hőmérséklet csökkentő hatásának területi kiterjedése egyrészt a ΔT (a hőmérséklet különbség által keltett légmozgás, ill. annak erőssége múlik rajta), másrészt a városszerkezeti, beépítési adottságok függvénye. A laza beépítési rendszer a távhatások számára kedvező. Városi környezetben azonban 100 méteres távolságon túl kondicionáló hatás már nem mérhető. 2.5 A növényzet szerepe a lokális szélrendszerekben és városi levegő cseréjében Az épületekkel sűrűn beépített városi területeken a légáramlási viszonyok is nagymértékben változnak. A felületi érdesség, a nagy súrlódás miatt a légtömegek mozgása a város felett lelassul, s ennek kellemetlen, káros következménye a városi levegő felfrissülésének, átkeveredésének, cseréjének romlása, lassulása. A biológiailag aktív felszín energiagazdálkodása következtében kialakuló alacsonyabb hőmérséklet légáramlást, légcserét indít, s ezzel az elhasznált, elszennyezett városi levegő kicserélődését, felfrissülését, regenerálódását is elősegíti. A biológiailag aktív és inaktív felületek között kis légáramlások, légkörzések alakulnak ki, a gyorsan felmelegedő felszín felett felemelkedő levegő helyébe az alsó légrétegekben hűvösebb levegő áramlik be. A zöldfelületeken belül is kialakulhatnak kis helyi légkörzések a különböző borítottságú, szintezettségű területek között, például a napsütötte, nyílt tisztás, vagy napozórét és a szegélyt képező, zárt állományú erdősávok, erdőszegélyek között. A hőmérséklet különbségen alapuló helyi légkörzések nem csak a városbelsőben jönnek létre, hanem a város beépített területei és a városperem vagy az agglomeráció szabad, nagyrészt növényzettel borított területei között. 48
7 A szélcsendes, anticiklikus jellegű időjárási helyzetben kialakuló jellegzetes városi légkörzés annál erősebb, minél nagyobb a hőmérséklet különbség. Az erdőkkel, ligetekkel kialakított város környéki zöldövezet igen hatékonyan járul hozzá a település friss levegővel való ellátásához. A városi légcserét megkönnyíti, ha a külső, összefüggő, nagy, jelentős kondicionáló hatással bíró zöldfelületek és a városbelső között a domborzati és makroklimatikus adottságok figyelembevételével tervezett zöldfelületi kapcsolatok vannak. A zöldfolyosók, sugár irányú zöldsávok hatékony eszközei lehetnek a város átszellőztetésének. Az átszellőztető zöldfelületi elemek optimális szerkezete a ligetes, részben nyitott struktúra, amely nem akadályozza a levegő áramlását, de biztosítja a külső zöldövezetek felől tisztán és hűvösen érkező légtömegek minőségének védelmét. Légcsatorna szerepet az agglomerációból a város belsőbe vezető főközlekedési útvonalak széles, sugárirányú folyosói is betöltenek, itt azonban a befelé áramló levegő fokozatosan elszennyeződik, felmelegszik, s a légcsere lelassul, megtorpan. A növényzet az áramló levegő számára mechanikai akadályt jelent, s elsősorban a talaj közeli légrétegekben alkalmas arra, hogy a kellemetlen, erős szelek ellen védelmet nyújtson. A szélvédő ültetvények magasságuktól és szerkezetüktől függően hatékonyan csökkentik a szélsebességet. Modellkísérletek igazolták, hogy az azonos magasságú épített fal és szélvédő ültetvény közül a növényzet pozitív hatása nagyobb távolságon érvényesül. A fák, cserjék ugyanis nem egyszerűen megtörik a légáramlást, hanem egyrészt eltérítik, szétszórják az áramlási vonalakat, másrészt kis mértékben átengedik a szelet, s ezzel a védett oldalon nem alakul ki vagy csak kisebb mértékben kellemetlen örvénylés. A tömör szélvédő fal mögött erős turbulencia alakul ki, amely romboló, szívó hatása mellett a talaj is erősen szárítja. A szélvédő növényállomány magasságának 5-10-szeres távolságán belül fejti ki kedvező hatását. Zárt, sűrű növényállomány, beállt erdő belsejében a légáramlás mindig gyenge, vagy legfeljebb közepes erősségű a talaj feletti 1-2 méteres magasságban, mert a fák törzsei, ágai, gallyai és a lombozat lefékezi a légáramlást. A város átszellőztetésében fontos szerepet beöltő zöldfolyosókban nem előnyös a zárt erdős állomány. A hőmérsékletkülönbség keltette városi légkörzés kis sebességű, legfeljebb 2-3 m/sec erősségű, felszín közeli, lamináris légáramlás, amelyet a beépítések jelentős mértékben képesek lefékezni, s ezzel a levegő felfrissülését megakadályozni. A toronyházak, magas építmények turbulencia növelő hatása a szélvédett oldalon csak nagyobb szélsebességnél érvényesül. 49
8 3. A NÖVÉNYZET ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEMI JELENTŐSÉGE Védelem a zaj ellen. Különösen a városokban, vagy a forgalmas utak mellett élő embert semmi sem képes olyan hathatósan védeni a zaj ellen, mint a növényzet. A zaj a mai kor ártalma, amelyhez a szervezet nem szokhatott hozzá. A közlekedés zaja, a hangkeltő eszközök tömeges elterjedése, a gépek lármája, fokozódó támadást jelent az ember ellen. Műszeres mérések igazolják, hogy a háromszintes növényfal (pázsit, cserjék és fák) jobban véd a zajtól, mint a téglafal. Ennek oka a növény tulajdonságaiban rejlik. A levelek közti légréteg maga is szigetel, a levelek rugalmas ellenállása hangtompító. Ezen felül létezik az elfedő zaj, vagyis a levelek zizegése, amely pihentető hatású zajcsökkentő tényező. A növényfal zajvédő képessége függ annak szélességétől. A növényfal szélességét általában a zajterheléshez kell igazítani, amely a forgalom függvénye. Forgalomtechnikai kutatási eredmények szerint 800 gépkocsi/óra forgalomnál 20 méter; gépkocsi/óra esetén 30 méter; gépkocsi/óra esetén 50 méter, e felett 80 méter széles erdősáv szükséges az út mindkét oldalán. [5] Az erdősávban a pázsitfűfélék, sarjak, illetve cserjék nem nélkülözhetők, mert azok a zajforrást jelentő kipufogó csövek magasságában nyújtanak elsődleges védelmet. Azért érdemes megjegyezni, hogy a védősávok nem a zaj teljes kiszűrését jelentik, hanem a zajhatást a megengedett határérték elé szorítják. Ha a legmagasabb forgalomhoz tartozó növénysávot, a 80 métert vesszük figyelembe, úgy az a növényanyag 50 éves korában már pótolja az útépítés során elveszett oxigéntermelést és szén-dioxid feldolgozást. Ekkor az asszimiláló felület produktuma már meghaladja a mezőgazdasági ültetvényekét. 50 éves korban az adott méretű ültetvény már közömbösíteni képes a keletkezett légszennyezés azon hányadát, amelyet a felszálló légáramlás nem sodor a fák koronaszintje fölé (340kg/nap/km, 124 tonna/év/km). [5] Védelem a rezgések és rázkódások hatásai ellen. A városi utak forgalma rázkódásokkal, rezgésekkel jár, amelyek a kemény burkolatú utak esetén átterjednek a házakra, és azok vakolatát, majd falát megrepesztik. Az utak melletti fák gyökérzete a burkolat folytonosságát megszakítja, ezáltal csökkentve a házak állagromlását. Létező, nem vitatható ártalomról van szó, amelynek kiszámítása csak közvetett módszerekkel lehetséges. Szabad szemmel is látható azonban a csupasz és fásított utcák közötti állapot különbsége. [5] 50
9 4. A NÖVÉNYZET REKREÁCIÓS SZEREPE A rekreáció kifejezés az újjáteremtés, felüdülés szavakból került át a szakirodalomba. A zöldfelületeket, parkokat, jóléti erdőket nevezik rekreációs területeknek. A rekreáció folyamata a látás, hallás, szaglás érzékszervein keresztül játszódik le oly módon, hogy az érző idegek anatómiai kapcsolatban vannak az idegközponttal, ahová az ingereket továbbítják. A látás érzékszervére, a szemre a művi környezetben merev, függőleges és vízszintes vonalrendszerek hatnak, míg egy parkban a növények szabálytalan formái ennek kellemes ellentétét alkotják. Hasonlóan pihentető változatosságot jelent a zöld szín. Megnyugtatóan hat a pihenő, játszó emberek látványa, amely ellentétet képez a városban észlelt rohanással szemben. Jótékony hatások érik hallóidegeinket is. A már említett elfedő zaj, a levelek zizegése, a víz csobogása (szökőkút vagy vízesés), a madarak csivitelése feledtetik a közlekedés és más mesterséges zajkeltő eszközök lármáját. Szaglószervünket a város mefisztói, kénköves bűze helyett virágzó növények illata lengi körül. Hársvirágzáskor tonnányi méztömeg vagy bodza édeskés illata, a jezsámen, az egynyári vagy évelő virágok felől áradó parfümfelhő, a levágott pázsit kumarin illóolaja terjeng a levegőben. Ezek az élmények úgy hatnak a fáradt idegrendszerre, mint sebre a gyógyító balzsam. [6] A zöldfelületek esetében egyedileg megállapítható értékképző a táji érték és a városképben betöltött pozitív szerep. Ezek a tényezők a lakható város nélkülözhetetlen elemei, amelyekkel nap mint nap szembesülünk. A zöldfelületek különböztetik meg a tájat a kő- vagy homoksivatagoktól. 2. ábra Füvesített villamos pálya (Montpellier) [7] Az eddig tárgyalt elemek a passzív rekreáció hatáscsoportjai, míg a sport, játék vagy séta az aktív rekreáció eszközei. 51
10 A kémiai és fizikai folyamatokkal szemben a rekreációs folyamat nem számszerűsíthető annak szubjektív elemei miatt. Ám számszerűsíteni lehet a rekreációt élvező sokaságot oly módon, ahogy azt forgalomszámlálásnál alkalmazzák. A számlálástechnika módszereivel megállapítható minden zöldfelület átlagos évi látogatottsága. Könnyű belátni, hogy a növények számokban kifejezhető hatása alapján megállapítható a növények eszmei értéke is. Végezetül egy nagyszerű példa a zöldfelület többszörös funkcióját ellátó alkalmazásra. Városi villamos pálya füvesítve, ami hőmérsékletszabályozó (visszaverődő sugárzás csökkentése révén), levegőfrissítő, nedvességmegtartó, porfogó, zajcsökkentő hatása mellett esztétikailag kellemes látványt nyújt.(2. ábra) 5 FELHASZNÁLT IRODALOM [1] Konkolyné Gyuró É.: Környezettervezés. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2003, 398p. [2] Falu város régió Területfejlesztési és területrendezési szakmai folyóirat. VÁTI Kht. Budapest 2008/1 [3] A. G. McDonald (et al.): Quantifying the effect of urban tree planting on concentrations and depositions of PM10 in two UK conurbations. /Atmospheric Environment./ (2007) 41(38): [4] [5] Radó Dezső: A növényzet szerepe a környezetvédelemben, Zöld Érdek Alapítvány és a Levegő Munkacsoport, Budapest 2001, 148p. [6] Jószainé Párkányi Ildikó: Zöldfelület-gazdálkodás, parkfenntartás. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2007, 361 p. [7] FUNCTIONS OF GREEN AREAS IN URBANED ENVIRONMENT In the urban climate the plants cannot stand the very low humidity, dryness, detrimental water budget. In consequence of this the consequential effects of plants for the environment is different. These effects directly affect town-dwellers, for example they have allergic constitution for different plants, buoyancy and spreading of weeds, and autumnal foliage cleaning. In the past few years, recognising the importance of plants we build places for plants in extreme place, for example on the top of residential buildings. The importance of this can fortify thoughtful arguments (climatic and energetic). Plants and green areas have essential function in the water budget of towns and the significant factor of water balance is the evaporation of plants. [6] 52
A debreceni városklíma mérések gyakorlati tapasztalatai
A debreceni városklíma mérések gyakorlati tapasztalatai Bíróné Kircsi Andrea László Elemér Debreceni Egyetem UHI workshop Budapest, 2013.09.24. Mi a városklíma? Mezoléptékű klimatikus jelenség Mérhető,
A városklíma kutatások és a településtervezés, a városi tájépítészet összefüggései. Dr. Oláh András Béla BCE, Tájépítészeti Kar
A városklíma kutatások és a településtervezés, a városi tájépítészet összefüggései Dr. Oláh András Béla BCE, Tájépítészeti Kar A kezdet, vegetációs index vizsgálat Hogy változott Budapest vegetációja 1990
TELEPÜLÉSEK ZÖLDFELÜLETEINEK MENNYISÉGI ÉS MINŐSÉGI VIZSGÁLATA. Széchenyi István Egyetem - Győr
TELEPÜLÉSEK ZÖLDFELÜLETEINEK MENNYISÉGI ÉS MINŐSÉGI VIZSGÁLATA Pesti Bálint Széchenyi István Egyetem - Győr Zöldfelületek Zöldfelületek, védelme, minősége Zöldfelületek mutatószámai, sokszínűsége CORINE
METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK
METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának
Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás
Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás (P) MAGYARORSZÁG ÉGHAJLATA Gál Tamás tgal@geo.u @geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan szeged.hu/eghajlattan SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi
Hangterjedés szabad térben
Hangterjeés szaba térben Bevezetés Hangszint általában csökken a terjeés során. Okai: geometriai, elnyelőés, fölfelület hatása, növényzet és épületek. Ha a hangterjeés több mint 100 méteren történik, a
Zöldfelületek hatása a szociológiai faktorra
Zöldfelületek hatása a szociológiai faktorra GIS OPEN Székesfehérvár 2012 Mizseiné Dr. Nyiri J. Horoszné Gulyás M. "Jelen mű a TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0006 projekt támogatásával készült." 1 Meghatározások,
METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK
METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának
TATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM
TATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM 1 Flasch Judit Környezettan BSc Meteorológia szakirányos hallgató Témavezető: Antal Z. László MTA Szociológiai Kutatóintézet
Környezeti klimatológia I. Növényzettel borított felszínek éghajlata II.
Környezeti klimatológia I. Növényzettel borított felszínek éghajlata II. Kántor Noémi PhD hallgató SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék kantor.noemi@geo.u-szeged.hu Elsődleges aktív felszín: levél
A BLOWER DOOR mérés. VARGA ÁDÁM ÉMI Nonprofit Kft. Budapest, október 27. ÉMI Nonprofit Kft.
A BLOWER DOOR mérés VARGA ÁDÁM ÉMI Nonprofit Kft. Budapest, 2010. október 27. ÉMI Nonprofit Kft. A légcsere hatása az épület energiafelhasználására A szellőzési veszteség az épület légtömörségének a függvénye:
Ha a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési
A Forró övezet Ha a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési szöge, vagyis a felszínnel bezárt szöge határozná
Szakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul
FÖLDTUDOMÁNYI BSC METEOROLÓGUS SZAKIRÁNY Szakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul MAGYARORSZÁG ÉGHAJLATA Óraszám: 3+0 Kredit: 4 Tantárgyfelelős: Dr habil Tar Károly tanszékvezető egyetemi docens
KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA AZ ALKALMAZANDÓ ÉPÜLETSZERKEZETEKRE, AZ ÉPÜLETSZERKEZETEK HATÁSA A BELTÉRI MAGASFREKVENCIÁS ELEKTROMÁGNESES TEREKRE
KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA AZ ALKALMAZANDÓ ÉPÜLETSZERKEZETEKRE, AZ ÉPÜLETSZERKEZETEK HATÁSA A BELTÉRI MAGASFREKVENCIÁS ELEKTROMÁGNESES TEREKRE Vizi Gergely Klímaváltozásról Magyarországon Építményeket érő hatások
Egy élőhelyen azok a populációk élhetnek egymás mellett, amelyeknek hasonlóak a környezeti igényeik. A populációk elterjedését alapvetően az
Társulás fogalma Egy adott helyen egy időben létező, együtt élő és összehangoltan működő növény- és állatpopulációk együttese. Az életközösségek többféle növény- és többféle állatpopulációból állnak. A
Függőleges mozgások a légkörben. Dr. Lakotár Katalin
Függőleges mozgások a légkörben Dr. Lakotár Katalin A függőleges légmozgások keletkezése -mozgó levegőrészecske pályája változatos görbe függőlegestől a vízszintesen át : azonos irányú közel vízszintes
A VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLATA MODIS ÉS ASTER MÉRÉSEK FELHASZNÁLÁSÁVAL
35. Meteorológiai Tudományos Napok, Magyar Tudományos Akadémia, 2009. november 20. A VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLATA MODIS ÉS ASTER MÉRÉSEK FELHASZNÁLÁSÁVAL Dezső Zsuzsanna, Bartholy Judit, Pongrácz Rita Eötvös
MŰHOLDAS VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLAT
Városi Hősziget Konferencia Országos Meteorológiai Szolgálat 2013. szeptember 24. MŰHOLDAS VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLAT Dezső Zsuzsanna, Bartholy Judit, Pongrácz Rita Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai
Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter. /2006. ( ) ÖTM-KvVM r e n d e l e t e
Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter /2006. ( ) ÖTM-KvVM r e n d e l e t e a területek biológiai aktivitásértékének számításáról Az épített
Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel
Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel Verőné Dr. Wojtaszek Malgorzata http://www.civertan.hu/legifoto/galery_image.php?id=8367 TÁMOP-4.2.1.B-09/1/KONV-2010-0006 projekt Alprogram:
A NAPSUGÁRZÁS MÉRÉSE
A NAPSUGÁRZÁS MÉRÉSE A Napból érkező elektromágneses sugárzás Ø Terjedéséhez nincs szükség közvetítő közegre. ØHőenergiává anyagi részecskék jelenlétében alakul pl. a légkörön keresztül haladva. Ø Időben
Az UHI projekt eredményei. Dr. Ba ra n ka Györgyi
Az UHI projekt eredményei Dr. Ba ra n ka Györgyi Országos Meteorológiai Szolgálat baranka.gy@met.hu Vázlat 1. Az UHI projekt bemutatás 2. Főbb eredmények 3. Döntéstámogató rendszer 4. A hősziget-hatás
Dr. Lakotár Katalin. Európa éghajlata
Dr. Lakotár Katalin Európa éghajlata A déli meleg és az északi hideg áramlások találkozása a ciklonpályák mentén Európa éghajlatát meghatározó tényezők - kontinens helyzete, fekvése kiterjedése K-Ny-i
GYAKORLATI ÉPÜLETFIZIKA
GYAKORLATI ÉPÜLETFIZIKA Az építés egyik célja olyan terek létrehozása, amelyekben a külső környezettől eltérő állapotok ésszerű ráfordítások mellett biztosíthatók. Adott földrajzi helyen uralkodó éghajlati
Az UHI projekt bemutatása, célkitűzései és főbb jellemzői. Dr. Ba ra n ka Györgyi
Az UHI projekt bemutatása, célkitűzései és főbb jellemzői Dr. Ba ra n ka Györgyi Országos Meteorológiai Szolgálat baranka.gy@met.hu Vázlat 1. Az UHI projekt bemutatás 2. A Projekt fő célkitűzései 3. Csatlakozott
A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.
A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:
A légkör mint erőforrás és kockázat
A légkör mint erőforrás és kockázat Prof. Dr. Mika János TÁMOP-4.1.2.A/1-11-1-2011-0038 Projekt ismertető 2012. november 22. Fejezetek 1. A légköri mozgásrendszerek térbeli és időbeli jellemzői 2. A mérsékelt
Az úszás biomechanikája
Az úszás biomechanikája Alapvető összetevők Izomerő Kondíció állóképesség Mozgáskoordináció kivitelezés + Nem levegő, mint közeg + Izmok nem gravitációval szembeni mozgása + Levegővétel Az úszóra ható
Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 31/2013. (X. 15.) önkormányzati rendelete
Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 31/2013. (X. 15.) önkormányzati rendelete a Budapest Főváros XIII. Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatról szóló 56/2001. (XII.
Városi környezet vizsgálata távérzékelési adatok osztályozásával
Városi környezet vizsgálata távérzékelési adatok osztályozásával Verőné Dr. Wojtaszek Małgorzata Óbudai Egyetem AMK Goeinformatika Intézet 20 éves a Térinformatika Tanszék 2014. december. 15 Felvetések
Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet.
SZMOG Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet. A szmog a nevét az angol smoke (füst) és fog
Harmadik generációs infra fűtőfilm. forradalmian új fűtési rendszer
Harmadik generációs infra fűtőfilm forradalmian új fűtési rendszer Figyelmébe ajánljuk a Toma Family Mobil kft. által a magyar piacra bevezetett, forradalmian új technológiájú, kiváló minőségű elektromos
A monszun szél és éghajlat
A monszun szél és éghajlat Kiegészítő prezentáció a 7. osztályos földrajz tananyaghoz Készítette : Cseresznyés Géza e-mail: csgeza@truenet.hu Éghajlatok szélrendszerek - ismétlés - Az éghajlati rendszer
Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba
Erdőgazdálkodás Dr. Varga Csaba Erdő fogalma a Föld felületének fás növényekkel borított része, nyitott és mégis természetes önszabályozással rendelkező ökoszisztéma, amelyben egymásra is tartós hatást
4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba
4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK Dr. Varga Csaba Talajképző tényezők 1. Növényzet, állatvilág 3. Éghajlat 5. Domborzat 7. Talajképző kőzet 9. Talaj kora 11. Emberi tevékenység 1. Természetes növényzet és állatvilág
Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett
Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett Cserhalmi Dóra (környezettudomány szak) Témavezető: Balogh János (MTA-SZIE, Növényökológiai Kutatócsoport) Külső konzulens: Prof.
Helyes Gazdálkodási Gyakorlat a felszíni vizeink növényvédő szer szennyezésének csökkentésére (TOPPS Water Protection project, ECPA) Dr.
Helyes Gazdálkodási Gyakorlat a felszíni vizeink növényvédő szer szennyezésének csökkentésére (TOPPS Water Protection project, ECPA) Dr. László Péter Éghajlat és környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági
- A környezetvédelem alapjai -
Urbanista szakirányú tanfolyam Értékvédelem - A környezetvédelem alapjai - Előadó: Boromisza Zsombor, egyetemi tanársegéd e-mail: zsombor.boromisza@uni-corvinus.hu Budapesti Corvinus Egyetem Tájvédelmi
A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása
1 A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása Nagy Zoltán Dr. Szász Gábor Debreceni Brúnó OMSZ Megfigyelési Főosztály Debreceni
1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés
1. Magyarországi INCA rendszer kimenetei. A meteorológiai paraméterek gyakorlati felhasználása, sa, értelmezése Simon André Országos Meteorológiai Szolgálat lat Siófok, 2011. szeptember 26. INCA kimenetek
Információk az utak menti fásításról. Zsidákovits József. üzemeltetési mérnök, KKK. Budapest 2008. február 20. 1. A fásítás két évtizede számokban
Információk az utak menti fásításról Zsidákovits József üzemeltetési mérnök, KKK Budapest 2008. február 20. Témák áttekintése 1. A fásítás két évtizede számokban 2. Változások a 3. Közút menti fák állapotvizsgálata
óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6
Időjárási-éghajlati elemek: a hőmérséklet, a szél, a nedvességtartalom, a csapadék 2010.12.14. FÖLDRAJZ 1 Az időjárás és éghajlat elemei: hőmérséklet légnyomás szél vízgőztartalom (nedvességtartalom) csapadék
Populáció A populációk szerkezete
Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,
Az általános földi légkörzés. Dr. Lakotár Katalin
Az általános földi légkörzés Dr. Lakotár Katalin A Nap a Földet egyenlőtlenül melegíti fel máskülönbség légkörzés szűnteti meg légnyo- lokális (helyi), regionális, egy-egy terület éghajlatában fontos szerepű
A felhőzet megfigyelése
TGBL1116 Meteorológiai műszerek Bíróné Kircsi Andrea Egyetemi tanársegéd DE Meteorológiai Tanszék Debrecen, 2008/2009 II. félév A felhőzet megfigyelése Felhőzet megfigyelése Levegő vízgőztartalma kondenzációs
Nagyfeszültségű távvezetékek termikus terhelhetőségének dinamikus meghatározása az okos hálózat eszközeivel
Nagyfeszültségű távvezetékek termikus terhelhetőségének dinamikus meghatározása az okos hálózat eszközeivel Okos hálózat, okos mérés konferencia 2012. március 21. Tárczy Péter Energin Kft. Miért aktuális?
Passzív házak. Ni-How Kft. 8200 Veszprém Rozmaring u.1/1. Tel.: 3670-253-8749 nyilaszarocentrum.com@gmail.com www.nyilaszaro-centrum.
Passzív házak Ni-How Kft. 8200 Veszprém Rozmaring u.1/1. Tel.: 3670-253-8749 nyilaszarocentrum.com@gmail.com www.nyilaszaro-centrum.com 2014.08.12. 1 Passzív ház Olyan épület, amelyben a kényelmes hőmérséklet
Beszéljünk egy nyelvet (fogalmak a hőszigetelésben)
Beszéljünk egy nyelvet (fogalmak a hőszigetelésben) (-) (-) (+) (+) (+/-) (+) Épületek hővesztesége Filtrációs hőveszteség: szabályozatlan szellőztetésből, tőmítetlenségekből származó légcsere Transzmissziós
Ismétlő kérdések 1. Tájfutó elméleti ismeretek. Ismétlő kérdések 3. Ismétlő kérdések 2. Ismétlő kérdések 4. Ismétlő kérdések 5.
Ismétlő kérdések. Mire utal a térképen a sárga szín? Tájfutó elméleti ismeretek. foglalkozás Nyílt területre, fák nélkül Homokos talajra Lankás, dombos vidékre Ismétlő kérdések. Ha egyenesen haladunk az
Magyar Fejlesztési Intézet Korcsmáros Attila
Magyar Fejlesztési Intézet Korcsmáros Attila Hogyan működik? A falazat anyaga perforált síklemez, felületén elnyeli a napsugárzást. A lemezeken lévő perforációkon keresztül a beáramló levegő felmelegszik.
1. A hang, mint akusztikus jel
1. A hang, mint akusztikus jel Mechanikai rezgés - csak anyagi közegben terjed. A levegő molekuláinak a hangforrástól kiinduló, egyre csillapodva tovaterjedő mechanikai rezgése. Nemcsak levegőben, hanem
Klíma-komfort elmélet
Klíma-komfort elmélet Mit jelent a klíma-komfort? Klíma: éghajlat, légkör Komfort: kényelem Klíma-komfort: az a belső légállapot, amely az alapvető emberi kényelemérzethez szükséges Mitől komfortos a belső
Benapozásvédelmi eszközök komplex jellemzése
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építészmérnöki Kar, Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék, 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3. K.II.31. Benapozásvédelmi eszközök komplex jellemzése
Turisztikai klimatológia: Az időjárás és az éghajlat, mint a turizmus kulcstényezője?
Turisztikai klimatológia: Az időjárás és az éghajlat, mint a turizmus kulcstényezője? NÉMETH Ákos Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati Osztály MMT Nyíregyházi Csoport előadóülése Nyíregyháza, 2012.
FELSZÍNI ÉS FÖLDALATTI. oktatási anyag
FELSZÍNI ÉS FÖLDALATTI LÉTESÍTMÉNYEK (RÉGÉSZETI OBJEKTUMOK) FELDERÍTÉSE oktatási anyag (RÉGÉSZETI) É OBJEKTUM-FELDERÍTÉS (ALAPOK) TERMÉSZETES MESTERSÉGES ELLENTÉTBŐL KIINDULVA felismerés alakzat és struktúra
Dr Horváth Ákos Füstoszlop Veszprém felett - az ipari baleset meteorológiai körülményei
Dr Horváth Ákos Füstoszlop Veszprém felett - az ipari baleset meteorológiai körülményei A veszprémi ipari park területén egy szigetelőanyagokat gyártó üzemben keletkezett tűzben az időnként 10-20 m magasságba
Dózis-válasz görbe A dózis válasz kapcsolat ábrázolása a legáltalánosabb módja annak, hogy bemutassunk eredményeket a tudományban vagy a klinikai
Dózis-válasz görbe A dózis válasz kapcsolat ábrázolása a legáltalánosabb módja annak, hogy bemutassunk eredményeket a tudományban vagy a klinikai gyakorlatban. Például egy kísérletben növekvő mennyiségű
A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése
Numerikus modellezési feladatok a Dunántúlon 2015. február 10. A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése Torma Péter Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi
Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A
Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség
Távérzékelés, a jöv ígéretes eszköze
Távérzékelés, a jöv ígéretes eszköze Ritvayné Szomolányi Mária Frombach Gabriella VITUKI CONSULT Zrt. A távérzékelés segítségével: különböz6 magasságból, tetsz6leges id6ben és a kívánt hullámhossz tartományokban
Klímavizsgálati módszerek természetes szellőzésű tehénistállókhoz Dr. Bak János 1.1.36.017.5.
Klímavizsgálati módszerek természetes szellőzésű tehénistállókhoz Dr. Bak János 1.1.36.017.5. A mikroklíma jellemzői és tehénre gyakorolt élettani hatásai A környezeti levegő hőmérséklete, relatív páratartalma,
A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban
A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban Blanka Viktória, Mezősi Gábor, Ladányi Zsuzsanna, Bata Teodóra Szegedi Tudományegyetem, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék
Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves
Leíró éghajlattan_2 Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves potenciális evapostranpiráció csapadék évszakos
Épület termográfia jegyzőkönyv
Épület termográfia jegyzőkönyv Bevezetés Az infravörös sugárzáson alapuló hőmérsékletmérés, a termográfia azt a fizikai jelenséget használja fel, hogy az abszolút nulla K hőmérséklet (-273,15 C) felett
METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK
METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának
Aszályindexek és alkalmassági vizsgálatuk
Drought and Water Scarcity Management System DWMS Operatív Aszály- és Vízhiány Kezelő Rendszer MHT Vándorgyűlés Aszály-monitoring műhelymunka Debrecen 2016. Július 6-8. Az aszály definiálása Aszály (WMO):
FDO1105, Éghajlattan II. gyak. jegy szerző dolgozatok: 2015. október 20, december 8 Javítási lehetőség: 2016. január Ajánlott irodalom:
Tantárgyi követelmények 2015-16 I. félév BSc: Kollokviummal záródó tárgy: Nappali tagozat: FDB1302, Éghajlattan II. jegymegajánló dolgozatok: 2015. október 20, december 8 kollokvium: 2016. január és február.
DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYOK CENTRUMA FÖLDHASZNOSÍTÁSI-, MŰSZAKI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI INTÉZET Meteorológiai mérések hasznosítása döntéstámogató rendszerekben Rácz Csaba Nagy János
MŰHOLDAS INFORMÁCIÓK FELHASZNÁLÁSA A VÁROSKLIMATOLÓGIAI KUTATÁSOKBAN
Aktuális trendek a városklíma kutatásban hazai perspektívák - 2013.04.26. Szeged MŰHOLDAS INFORMÁCIÓK FELHASZNÁLÁSA A VÁROSKLIMATOLÓGIAI KUTATÁSOKBAN Bartholy Judit, Pongrácz Rita, Dezső Zsuzsanna Eötvös
Ú J P A L O T A - F Ô T É R
HELYZET: 1. gépkocsi orientált közlekedés szervezés az egész lakótelepen 2. széles észak-déli tengely - erôs szélcsatorna hatás 3. becsatlakozó délkeleti irányú út (az Y alakú útcsatlakozás elôny is lehetne)
Stratégiai zajtérképekről mindenkinek
Környezetvédelem / Levegőtisztaság; Zaj- és rezgésvédelem / Hírek Zajtérképek 2007-06-27 10:01:27 Az idei évben elkészül Budapest és a közvetlen környeztében lévő huszonegy település stratégiai zajtérképe.
A Föld pályája a Nap körül. A világ országai. A Föld megvilágítása. A sinus és cosinus függvények. A Föld megvilágítása I. A Föld megvilágítása II.
Föld pályája a ap körül TVSZI TL TVSZ PJEGYELŐSG Márc. 21. világ országai P TLI PFORULÓ ec. 21. YÁRI PFORULÓ Jún. 22. ŐSZ YÁR ŐSZI PJEGYELŐSG Szept. 23. sinus és cosinus függvények III. Föld megvilágítása
ÉGHAJLAT. Északi oldal
ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A
Az öntözés tízparancsolata
1. Az öntözés - mint vízgazdálkodási kategória - a víz hasznosításának egyik módja, egyben az adott helyen rendelkezésünkre álló víz felhasználásának egyik eszköze és az adott (vízgyűjtő)terület vízháztartásának
TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról
VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató
Dr. Lakotár Katalin. A Föld éghajlatai
Dr. Lakotár Katalin A Föld éghajlatai Az éghajlatot alakító tényezők a) Elsődleges tényezők: napsugárzás hőenergia eloszlása a földrajzi szélességhez igazodik éghajlati zonalitás felszín anyagi összetétele
A szélenergia alkalmazásának környezeti hatásai. Készítette: Pongó Veronika Témavezető: Dr. Kiss Ádám
A szélenergia alkalmazásának környezeti hatásai Készítette: Pongó Veronika Témavezető: Dr. Kiss Ádám Tematika Dolgozat célja Szélenergia negatív hatásai Zajmérés Szélenergia pozitív hatásai Összefoglalás
ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÉPÍTŐIPAR ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
ÉPÍTŐIPAR ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 1. Tétel A feladat Építészeti alapfogalmak Mutassa be a természetes és az épített környezet elemeit, azok kapcsolatát, egymásra
11. A KÖZÚTI FORGALOM OKOZTA ZAJ (az MSz 07 3720-1990 alapján)
11. A KÖZÚTI FORGALOM OKOZTA ZAJ (az MSz 07 3720-1990 alapján) A számítás elve A számítás a közút forgalomból származó, a terhelés pontban várható, az előírásokkal összevethető mértékadó hangnyomásszntet
Elemzések a Budapesti önkormányzatok. nyzatok városrehabilitációs, rosrehabilitáci várostervezési si programjaihoz
40. Meteorológiai Tudományos Napok - 2014.11.20-21. 21. MTA Elemzések a Budapesti önkormányzatok nyzatok városrehabilitációs, rosrehabilitáci várostervezési si programjaihoz Bartholy Judit, Pongrácz Rita,
A Közép-Európában előforduló egyes bőrtípusok jellemző tulajdonságai. Jellegzetességek I. bőrtípus II. bőrtípus III. bőrtípus IV.
Védekezzünk a napsugárzás káros hatásaival szemben Napsugárzásra egészségünk megőrzése érdekében is szükségünk van. A napsugarak egy része azonban káros. Ennek a káros sugárzásának valamennyien ki vagyunk
VERŐCE TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLAT előzetes egyeztetési anyag
Verőce község egyaránt része a festői Dunakanyarnak és a domboldalakra felfutó Börzsönyi tájnak, továbbá közvetlenül határos a fővárosi agglomerációval. A Településrendezési terv felülvizsgálatának megkezdését
Agroökológiai rendszerek biogeokémiai ciklusai és üvegházgáz-kibocsátása
Agroökológiai rendszerek biogeokémiai ciklusai és üvegházgáz-kibocsátása Biogeokémiai ciklusok általános jellemzői: kompartmentek vagy raktárak tartózkodási idő áramok (fluxusok) a kompartmentek között
Borászati technológia I.
Borászati technológia I. A borszőlő minőségét befolyásoló tényezők Az alapanyag minősége alapvetően meghatározza a termék minőségét! A szőlész és a borász együttműködése nélkülözhetetlen. A minőségi alapanyag
FUSION VITAL ÉLETMÓD ELEMZÉS
FUSION VITAL ÉLETMÓD ELEMZÉS STRESSZ ÉS FELTÖLTŐDÉS - ÁTTEKINTÉS 1 (2) Mérési információk: Életkor (év) 41 Nyugalmi pulzusszám 66 Testmagasság (cm) 170 Maximális pulzusszám 183 Testsúly (kg) 82 Body Mass
Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testületének
Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testületének 34/2015. (XII. 18.) önkormányzati rendelete Budapest X. kerület, Újköztemető és környéke Kerületi Építési Szabályzatának és Szabályozási
Tudományos és Művészeti Diákköri Konferencia 2010
Tudományos és Művészeti Diákköri Konferencia 1 Energiatakarékossági lehetőségeink a háztartási mérések tükrében Kecskeméti Református Gimnázium Szerző: Fejszés Andrea tanuló Vezető: Sikó Dezső tanár ~
A magyarországi termőhely-osztályozásról
A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet
BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT 22/2005. (VII. 11.) rendelete
BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT 22/2005. (VII. 11.) rendelete A Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatról szóló 30/2000. (VII. 14.) rendelet módosításáról és a Budapest, XVI. kerület
A városi zöldfelületek hatása a város klímájára
Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Meteorológiai Tanszék A városi zöldfelületek hatása a város klímájára szakdolgozat SZABÓ BEÁTA Földtudományi alapszak Meteorológus szakirány Témavezető:
SF RAILFORCE A kopásálló bevonat fémek felületére
SF RAILFORCE A kopásálló bevonat fémek felületére Az SF RAILFORCE találmány lényege egy olyan újfajta kenőanyag család, amely fémek felületén egy kemény kopásálló és súrlódás-csökkentő bevonatot hoz létre.
Esélyegyenlőség a callcenterben
Esélyegyenlőség a callcenterben Munkahelyi stressz kezelés és egészségmegőrzés, a callcenteres munkahelyeken Készítette: Urbánné Biró Brigitta A munkahelyi stressz fogalma A munkahelyi stressz olyan ártalmas
Vízgazdálkodástan Párolgás
Vízgazdálkodástan Párolgás SZIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Talajtani és Agrokémiai Tanszék, Vízgazdálkodási és Meteorológiai Csoport 2012/2013. tanév 1. félév A párolgás A párolgás fizikai
SZENT ISTVÁN EGYETEM YBL MIKLÓS ÉPÍTÉSTUDOMÁNYI KAR EUROCODE SEGÉDLETEK A MÉRETEZÉS ALAPJAI C. TÁRGYHOZ
SZENT ISTVÁN EGYETEM YBL MIKLÓS ÉPÍTÉSTUDOMÁNYI KAR EUROCODE SEGÉDLETEK A MÉRETEZÉS ALAPJAI C. TÁRGYHOZ A segédlet nem helyettesíti az építmények teherhordó szerkezeteinek erőtani tervezésére vonatkozó
A TELEPÜLÉSRENDEZÉST ÉRINTŐ VÁLTOZÁSOK. OTÉK változások
A TELEPÜLÉSRENDEZÉST ÉRINTŐ VÁLTOZÁSOK 2012. - a beépítésre szánt területek megengedett beépítettsége a legalább 10%-ról 5 %-ra csökkent (lehet 5%-os sűrű beépítettséget szabályozni; 6. (1) bek.) - változott
1. melléklet: Szabványok által definiált hatások és azok előfordulásai
1. melléklet: Szabványok által definiált hatások és azok előfordulásai kis léghőmérséklet (+ 5 (-65 0 C)) o időjárástól védett hely, fűtéssel (fagyás ellen védett); o időjárástól nem védett hely vagy időjárástól
A vízfelvétel és - visszatartás (hiszterézis) szerepe a PM10 szabványos mérésében
A vízfelvétel és - visszatartás (hiszterézis) szerepe a PM10 szabványos mérésében Imre Kornélia 1, Molnár Ágnes 1, Gelencsér András 2, Dézsi Viktor 3 1 MTA Levegőkémia Kutatócsoport 2 Pannon Egyetem, Föld-
Légköri vízzel kapcsolatos mérések TGBL1116 Meteorológiai műszerek
Légköri vízzel kapcsolatos mérések TGBL1116 Meteorológiai műszerek Bíróné Dr. Kircsi Andrea Egyetemi adjunktus DE Meteorológiai Tanszék Debrecen, 2009/2010 I. félév Levegő vízgőztartalma légnedvesség Kondenzálódott
Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés
Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik
Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye
Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Seszták Oszkár A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés Elnöke Nyíregyháza, 2012. június 19. Vázlat I. Változások II. Múlt III. Stratégiai céljaink IV.