Ingyenes közéleti lap. Lesz-e államcsőd, lesz-e magyar élet? Mit hoznak az uniós és IMF-es diktátumok? Miben hibázott a kormány? Mit akar a Jobbik?

Átírás

1 II. évfolyam, Miért 1. nálunk szám, február-március a legmagasabb az üzemanyagár? - Miért nem tesz ellene semmit a kormány? 7. GYÖNGYÖSI MÁRTON - Uniós tagságunk veszélyezteti leginkább a függetlenségünket Ingyenes közéleti lap A Jobbik frakcióvezető-helyettese szerint az EU elhagyása nem Európából való kiválásunkat jelentené, hanem egy hanyatló, a magyar érdekekkel szemben álló birodalom elutasítását. A külpolitikus a hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar újjáélesztésében és a keleti nyitásban látja a jövőt. 8. Függetlenség Dubai: örömlányként dolgozó celebek Már fogalommá vált a dubajozás, vagyis az, hogy könnyűvérű lányok az Arab Emirátusok fővárosába járnak egy kis mellékesért testüket áruba bocsátani a dúsgazdag sejkeknek. A magyar lányok között több úgynevezett celeb is megtalálható. 2. vagy gyarmat? Lesz-e államcsőd, lesz-e magyar élet? Mit hoznak az uniós és IMF-es diktátumok? Miben hibázott a kormány? Mit akar a Jobbik? 3-6. Varga Miklós a vén Európáról és az EU-ról A nagy showbiznisz 2. Három showman, három összeg. Az egyik szappanoperákat gyárt milliárdokért közpénzből, a másik Gyurcsány Ferenchez szegődött és hiteleket reklámoz, míg a harmadik a magyar átlagfizetés sokszorosáért "megasztárkodik" néhány hónapig A háromszoros aranylabdás zseni: Lionel Messi

2 2 BELFÖLD Vágó, az elkötelezett gyurcsányista A Legyen Ön is milliomos! egykori műsorvezetője jelenleg hiteleket közvetítő céget reklámoz (nem tudni mennyi gázsiért). Tavaly nyáron elbocsátották a TV2-től, most pedig hitelrontás miatt 3 millió forintra perli volt csatornája, mivel Vágó azt híresztelte: politikai okok miatt rúgták ki. A TV2-nél tapasztalt politikai nyomásról a kvízmester 2011 májusában a pécsi MSZP-székházban beszélt, a Gyurcsány Ferenc által gründolt Megamilliók Jáksó László finoman szólva sem zárt rossz évet tavaly. Cége, a Marslakók Produkciós Kft. kétmilliárd forintos szerződést kötött a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alappal a Marslakók címmel készülő, napi szappanopera gyártására, amelyet az MTV sugároz a jövőben. Az MTV és a Brand Lab Tanácsadó Kft. korábban előszerződést is Jáksó László A marslakót is mi fizetjük kétmilliárdból kötött a sorozat elkészítésére. A Brand Lab Habony Aranyemberek aranyáron Kétmilliárdos szerződés a köztévétől Jáksó Lászlónak. Korábban nem panaszkodhatott fizetése miatt a gyurcsányista, hiteleket reklámozó Vágó István sem. A Megasztár zsűrije Bochkor Gábor vezényletével ismét milliókat zsebelhet be. Egy éves magyar átlagfizetés többszörösét is megkeresik a Megasztár zsűritagjai néhány hetes tévés szereplésükkel. A TV2 műsorának új szériájában csak egyvalaki maradt a régi zsűriből: Mester Tamás énekes, a Gyurcsány-párti 168 óra hetilap főszerkesztőjének, Mester Ákosnak a fia. Hozzá csatlakozott Szinetár Dóra férje, Bereczki Zoltán, az SZDSZ és egyéb balliberális csoportok rendezvényein rendszeresen fellépő Pa-Dö-Dö egyik tagja, Falusi Mariann és Bochkor Gábor, aki zsűritagsága mellett havi többmilliós fizetésért továbbra is vezeti Bumeráng című műsorát a politikai háttérmegállapodásnak köszönhetően frekvenciát szerző, MSZP-közeli Neo FM-en. Sajtóinformációk szerint adásonként minimum 300 ezer forintot kapnak a zsűri tagjai, ez a több hetes munkáért összesen 3-4 millió forintot jelent. Bochkor kiemelt bért kap: összfizetése elérheti akár az ötmillió forintot is. LR-BJ-HÁ Árpád, Orbán Viktor egyik legbizalmasabb főtanácsadójának testvéréé volt. Később a céget Jáksó vette meg. Hogyan hullott Jáksó ölébe a mesés üzlet? Itt jön a képbe Kaminsky Fanni. A hölgy korábban Orbán Viktor bulvármegjelenéseit koordinálta, régebben Jáksó László barátnője volt, később feleségül ment Habony Árpádhoz, akitől azóta elvált, ám a két férfi általa ismerte meg egymást és került jó viszonyba. Vágó István Demokratikus Charta vendégeként. Ugyanezen fórumon a tandíj és a vizitdíj bevezetése mellett érvelt. Vágó egyre kevésbé titkolja a volt miniszterelnök iránti imádatát októberében részt vett az MSZPből kiszakadó Demokratikus Koalíció alakuló ülésén, ahol az index.hu-nak így nyilatkozott: Bevallom, elkötelezett gyurcsányista vagyok Ő egy rendkívül rátermett, demokrata politikus " Furcsa szövetség Alföldi Róbert rendezte azt a karácsonyi műsort, amelyet az MTV a Szövetség című bibliai vetélkedő első adásaként mutatott be. Az Alföldi vezette Nemzeti Színházban korábban volt olyan kiállítás, amelyen a tizenkét apostolt kvázi homoszexuálisként ábrázolták. A színigazgató 2010-ben engedélyezte, hogy a teátrumban a magyarokat alázva ünnepelje a román nagykövetség Erdély elcsatolását. A Jobbik eddig mindhiába követelte a kormánytól a hírhedten liberális Alföldi menesztését a magyar kulturális élet szimbólumának tekinthető Nemzeti Színház éléről. Egy év egy emberélet? Alig több, mint egy évet ér egy emberélet a bíróságokon. Legalábbis ezt igazolja Stohl András és egy jogosítvány nélkül gázoló, embert ölő cigánybűnöző elképesztően enyhe ítélete. A 78 éves Kaincz Pali bácsinak élete végéig maradandó sérülést okozó Stohl András ittasan, bedrogozva elkövetett cserbenhagyásos közlekedési baleset miatt tíz hónapos börtönbüntetést kapott azzal a kitétellel, hogy jó magaviselet esetén hamarabb szabadulhat. A színésznek ez volt a sokadik balesete bódult állapotban. Bevonulása előtt végigturnézott néhány iskolát, ahol őszintén válaszolt a diákok kérdéseire drogprevenció címén. Büntetését megfelezték az intézetben tanúsított magatartása miatt, így márciusban szabadulhat. A Tolna megyei Fürgeden tavaly áprilisban a biciklijével szabályosan közlekedő, csekkjeit a postán befizetni igyekvő 68 éves Bodizs Károlyt elgázolták és meghalt. A tettes egy bűnöző cigány, aki ellen korábban lányok futtatásáért is eljárás indult. Tíz éve vezetett jogosítvány nélkül, autóján a fék nem működött, és műszaki vizsgája sem volt a kocsinak. A gázoláskor az elsőbbségadás kötelező táblát sem vette figyelembe: Károly bácsit tizenöt méteren keresztül tolta maga előtt a fék nélküli autó. Az elsőfokú tárgyaláson Csernák István elnökletével a bíróság mindössze egy év tíz hónap börtönbüntetésre ítélte a gyilkost, aki még így is enyhítésért fellebbezett. Horváth Celeblányok Dubaiban A dubajozás fogalommá vált hazánkban. Ismeretlenek és hírességek az elmúlt években egyaránt százával utaztak az Arab Emirátusok fővárosába, Dubaiba euróezreket a testükkel megkeresni. A Nemzeti Nyomozó Iroda a nyáron több lehetséges futtatót is őrizetbe vett és több celeb is képbe került, így Bódy Szilvi, Iszák Eszter vagy VV Gigi. Közel negyven éve a lovakat orálisan kielégítő, kígyókat a testnyílásaiba helyező Cicciolina, vagyis Staller Ilona lehetett az első magyar dubajozó. Elmondása szerint egy fontos államfő fiából kellett férfit faragnia. Egy napilap tavaly megírta: olvasójuk látta Gigit a Liszt Ferenc repülőtéren, aki frankfurti átszállással egy Dubajba tartó repülőjegyet tartott a kezében. A lány állítólag egyedül volt, Gigi azonban állította, hogy az utazást barátjától kapta ajándékba. Ha ez igaz, akkor nagyon szerencsés, hiszen vízum nélkül kellett utaznia. VV Gigi ugyanis nem igényelt belépési engedélyt az országba, pedig kötelező lett volna. Az Egyesült Arab Emirátusokba vízum nélkül senki nem teheti be a lábát, ehhez pedig szükség van rengeteg hivatalos dokumentumra. A dubajozó lányoknak az euróezrekért cserébe a gazdag sejkek minden szexuális kívánságát teljesíteniük kell. Nem ritka, hogy verések, kínzások tarkítanak egy-egy szexuális aktust. HÁ A Dubaiba utazó magyar luxusprostiknak a gazdag sejkek minden szexuális kívánságát teljesíteniük kell.

3 BELFÖLD 3 A félelem bére Adósságszolgálat átütemezése, maradék állami vagyon felélése vagy IMF-EU által nyújtott közös hitel. Ez a három lehetőség áll Magyarország előtt, ha el akarja kerülni az államcsődöt. A Hazai Pálya ez utóbbi következményeit veszi górcső alá. Az 1100 milliárdos adósságszolgálat csökkentéséről hallani sem akar a Fidesz, egyedül a Jobbik lát reális esélyt akár a fizetési halasztásra, akár a részleges elengedésre, akár az átütemezésre. A második lehetőség a maradék nyugdíjvagyon felélését és az 500 milliárdért megvásárolt MOL-pakett csaknem 150 milliárdos veszteséggel történő piacra dobását jelentené. A kormányzat szerint a hitelfelvétel az egyetlen lehetséges megoldás. Vajon tényleg olyan jól járunk vele? A hitelpártiak azzal érvelnek, hogy az IMF és az EU által nyújtott hitelek kamatai jóval alacsonyabbak, mint a piaci kamatok. Ez igaz, különösen most, amikor az államkötvényeket egyrészt az elhibázott kormányzati gazdaságpolitika, másrészt a Simor András vezette MNB hibás kamatpolitikája miatt a kötvénypiacon csak 10 százalék körüli hozammal tudják értékesíteni. Ezt a hozamot Magyarország még gazdasági fellendülés idején is képtelen lenne megtermelni. A két szervezet által nyúj- tott hitelek kamata viszont csupán 3,5 százalék körül van. A hülyének is megéri! Megéri? A hitelért cserébe mind az IMF, mind az EU jogosult úgynevezett ajánlásokat megfogalmazni a magyar gazdaságpolitikát illetően. Ezek nem kötelező érvényű normák, azonban a későbbi tárgyalások és finanszírozási igények teljesítése érdekében tanácsos betartani őket. A Figyelő meg is szellőztette, hogy mi lehet az IMF-fel szembeni eladósodás ára, azaz a félelem bére. Ezek a jegybanki függetlenség viszszaállítása, a Költségvetési Tanács megerősítése, szigorúbb költségvetési politika, főként a kiadási oldalon (azaz újabb megszorítások, az állam működési költségeinek csökkentése), a válságadók mértékének jelentős mérséklése, majd kivezetésük (ez a bankokra, multikra kivetett különadók eltörlését jelenti), az ad-hoc gazdaságpolitikai intézkedések beszüntetése, a tervezett reformok végig vitele, a szociális juttatások rendszerének átalakítása (ez is kiadáscsökkentést, azaz megszorítást jelent), a közösségi közlekedési vállalatok átszervezése (magyarul privatizációja), a magáncsőd intézményének a bevezetése. Egy pénzügyi elemző cégtől felröppent az a hír is, miszerint az IMF a mindenkire kötelező érvényű ingatlanadó bevezetését is kérheti. Súlyosbítja a helyzetet, hogy hazánk ellen az EU-ban úgynevezett túlzott deficit eljárást folyik, mert Brüsszel nem bízik a költségvetési hiányt csökkentő intézkedések hosszú távon történő fenntartásában. Legsúlyosabb esetben az Európai Unió szankcióként elrendelheti akár a kohéziós alapokból járó összegek megvonását is, ami újabb, évi milliárd forintos költségvetési bevételkiesést okozhat. De ha nem is sújtanak minket ilyen büntetéssel, Brüsszelből diktált költségvetési megszorításokra feltétlenül számíthatunk. Ennek első jele lehet a csaknem 7000 fős leépítés a közszférában. Dobos Zoltán Brüsszeli hadüzenet Iránytűvel a politikai kultúráért Az Iránytű Politikai és Gazdasági Intézet 2012-ben azzal a céllal alakult, hogy a politikai és gazdasági történéseket egy eddig kevéssé ismert, vagyis a nemzeti konzervatív aspektusból szemlélje és elemezze. Forrai Richárd, az Intézet vezető elemzője lapunknak elmondta, hogy az általuk készített kutatásokkal a szakmaiság legjavát kívánják nyújtani hozzájárulva az eddig tabunak tartott témák megvitatásához. Mint fogalmazott: teret szeretnének nyitni azon feltörekvő politológusok és közgazdászok számára, akik elhivatottságot éreznek választott szakmájuk iránt. Az Intézet küldetésének tekinti Magyarország politikai és gazdasági kultúrájának fejlesztését, továbbá a bonyolult és összetett gazdasági folyamatok minél egyszerűbb, közérthetőbb és értelmezhetőbb bemutatását. A missziójuk másik részét a magyar értelmiség szellemi oktatásában, képzésében és fejlesztésében látják. Továbbá részt kívánnak vállalni a jövő lehetőségeinek kiaknázásában és a felmerülő problémák megoldásában. Hitvallásuk szerint az emberi tudás és képzettség egy egészségesebb, igazságosabb társadalmi és gazdasági rendszer kialakulásához járulhat hozzá Magyarországon. Hogyan épül az Európai Egyesült Államok és miről is szól a jelenlegi válság? Forrai Richárd az Iránytű Politikai és Gazdasági Intézet vezető elemzője arra hívta fel lapunk figyelmét, hogy a jelenlegi gazdasági és euróválság nem szól másról, mint a tartalékdevizák (az amerikai dollár és az euró) háborújáról, pontosabban a mögöttük álló üzleti körök és pénzügyi befektetők", spekulánsok közti harcról. A csata egyik szereplője az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (amely intézmény a bankjegykibocsátás jogát birtokolja) magánbank. A közgazdász kutató elmondta, hogy ez a pénzintézet nyitogatja a pénzcsapokat, mely elzárása esetén válság (pénzszűke), kinyitása esetén pedig konjunktúra (fellendülés) következik be. A csata másik szereplőjének pedig az Európai Uniót nevezte. A dollár mögött álló pénzügyi csoportok támadást indítottak az euróövezet egyik tagja, Görögország ellen idézte fel az eseményeket az Iránytű Intézet kutatója. Mint fogalmazott: a támadás bár kezdetben nem EU-célokat szolgált, de kapóra jött az EU-t irányító központi tagállamoknak ahhoz, hogy az összeomlás veszélyére hivatkozva, további tagállami hatásköröket tudjanak Brüsszelbe központosítani. Az Iránytű Intézet Forrai Richárd szakembere a Csillagok Háborúja történetére emlékeztetett, ahol a gonosz szenátor titokban felbéreli a szeparatistákat, hogy megtámadják a békés Galaktikus Köztársaságot, amely gyorsan egy erős vezetőt választ és felállítja a központi hadsereget a béke helyreállítása érdekében. - Ezt követően természetesen legyőzik a szeparatistákat, és ha már van egy vezető és egy hadsereg, akkor kikiáltják a Galaktikus Birodalmat. Hát itt szintén erről van szó, hiszen a tagállami hatáskörök csökkentésével az erős képviselettel rendelkező régi nagy tagállamok (Németország és Franciaország) tovább erősödnek a kisebb, kelet-európai országok kárára, és mire megoldják a görög problémát már kész is lesz az Európai Egyesült Államok. Amelynek lesz saját kormánya, saját monetáris bankja és a végén majd saját hadserege - vázolta fel az okokat és miérteket a közgazdász. (tv) Mi fán terem az IMF? Az utóbbi hónapokban a csapból is az IMF folyik, a hírekben mégsem sokat olvasni-hallani arról, kik is állnak a rejtélyes betűszó mögött és a mi a céljuk. Az IMF egy 1945-ben washingtoni székhellyel megalapított szervezet, amelynek jelenleg 187 ország a tagja. Hivatalosan a nemzetközi pénzügyi együttműködés, az árfolyam-stabilitás, és a gazdasági növekedés érdekében hozták létre, a gyakorlatban a gazdasági problémákkal küzdő országoknak nyújt segítséget. Ez azonban nem önkéntes, minden tagország gazdasági súlyának Amikor az IMF megérkezik egy megfelelő kvóta alapján fizet be az alapba, országba, csak vagyis az IMF lényegében az emberek pénzéből gazdálkodik. Amikor tehát azt haljuk, egy dolog érdekli őket: hogyan biztosítsuk, hogy a akkor valójában az adófizető állampolgá- hogy az IMF kölcsönt ad egy országnak, bankok és a pénzügyi intézmények Kevésbé köztudott, hogy Magyarországot rok befizetéseiről van szó. pénzhez jussanak? Kádár János léptette be az IMF-be 1982-ben, A spekulánsok az amikor összeomlás szélére került az ország. IMF-nek köszönhetően tudnak fel IMF-kölcsönt. Magyarország 1996-ban és 2008-ban is vett üzletelni. Nem A valutaalap élén Kormányzótanács áll, ez érdekli őket sem a a testület választja meg az IMF vezérigazgatóját, aki jelenleg a volt francia pénzügymi- fejlesztés, sem az, hogy egy országot niszter, Christine Lagarde. kihúzzanak a Az IMF-et megalapítása óta számos kritika szegénységből érte, amelynek oka, hogy a szervezet szinte - Joseph Eugene minden esetben megszorításokat követel Stiglitz, Nobeldíjas közgazdász, a kölcsönért cserébe. A leggyakoribb elvárások az adóemelés és a kiadáscsökkentés, amelyeknek az a következménye, hogy a Világbank volt pénzt vonnak ki az oktatásból, egészségügyből és más, alapvető állami szolgálta- elnöke. tásokból. Gyakori kritika még, hogy bár a Valutaalap közpénzekből működik, mégsem lehet elszámoltatni. Az is köztudott, hogy az IMF-et a legalapvetőbb emberi jogok is hidegen hagyják: lelkiismeret-furdalás nélkül támogatnak véreskezű diktátorokat is, ha érdekei ezt diktálják. Bencsik

4 4 BELFÖLD Ha beüt az államcsőd: fosztogatás és káosz jöhet Halálos áldozatok, utcai összecsapások, sztrájkok, fosztogatások, csődhullám, kifizetetlen nyugdíjak, szociális segélyek, bérek, fűtetlen kórházak és iskolák, elértéktelenedett bankbetétek, kormányválság az államcsőd következményei. Teljesen kizárt a magyar államcsőd nyilatkozta a nyugati sajtónak Martonyi János külügyminiszter. A nyugati gazdasági szaklapok mégis egyre inkább számolnak azzal a lehetőséggel, hogy Magyarország fizetésképtelenné válik. Kinek hihetünk? December 22-én Orbán Viktor televíziós interjújában még azt állította, hogy nincs szüksége az országnak IMF-hitelre. Január 5-én Fellegi Tamás tárca nélküli miniszter, akit a kormány a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval való tárgyalások lebonyolításával bízott meg, bejelentette, a miniszterelnök felhatalmazta, hogy feltételek nélkül üljön tárgyalóasztalhoz az IMF-fel. Az államcsődhöz nem is hinnénk, milyen kevés dolog szükséges, elegendő, hogy a piac kockázatosnak minősítsen egy országot. Magyarországot a három legbefolyásosabb hitelminősítő cég már a bóvli kategóriába sorolta. A leminősítés következtében a megbélyegzett ország csak brutális kamatokkal terhelt hitelekkel Az államcsődöket, ahogy Argentína esete is mutatja, véres összecsapások is követhetik, a közbiztonság összeroppanásával gyakorivá válhatnak a fosztogatások, a rablások. tudja finanszírozni adósságát, ami egy bizonyos szint felett már nem éri meg, hiszen ez csak tovább növeli a tartozásokat. Ekkor következhet be, hogy brutális megszorításokkal járó IMF-hitelt igényel egy kormányzat, vagy bejelenti az államcsődöt. Mit jelenhet az utóbbi a hétköznapokban? Egy ország fizetésképtelensége esetén az állami fenntartású intézmények kórházak, iskolák működése ellehetetlenül: fűtés és áram nélkül maradnak. Hiába várják a fizetésüket az állami alkalmazottak: a pedagógusok, a köztisztviselők, a rendvédelemben, az egészségügyben dolgozók. Elmarad, vagy csak részben fizetik ki a nyugdíjakat, a segélyeket. Leáll a tömegközlekedés. Elértéktelenednek a lakosság Fordulópont A világrend összeomlásának idejéről eddig 50 jóslás vált ismertté, köztük a nyírkai jóslat. A maják szerint december 23-án a Nibiru bolygó olyan közel halad el a Földhöz, hogy megállítja annak forgását földrengéseket, vulkánkitöréseket is okoz majd. forintban tartott megtakarításai. A tömeges munkanélküliség miatt csökken a fogyasztás, és a költségvetés bevételei is apadnak, amelyet inflációval próbál meg kivédeni a kormányzat. Ennek következménye, hogy az egekbe szöknek az energia- és élelmiszerárak. A lét- és politikai bizonytalanság miatt megnőhet a társadalmi feszültség. Az államcsődöket, ahogy Argentína esete is mutatja, véres összecsapások is követhetik, a közbiztonság összeroppanásával gyakorivá válhatnak a fosztogatások, a rablások. A legkiszolgáltatottabb helyzetbe a városlakók kerülnek. Többségük semmilyen tartós élelmiszert nem raktároz otthonában. Ennek egyik oka, hogy a legtöbb lakásban nincsen kamra, a másik, hogy az éjjel-nappali hatalmas áruházláncok hozzászoktatták az embereket ahhoz, hogy bármikor vásárolhatnak, nem szükséges semmilyen termékből készletet képezni. A falusias környezetben élőkre legnagyobb veszélyt az elharapódzó bűnözés jelentheti. Görögország a nemzetközi pénzügyi segítség ellenére márciusban várhatóan csődöt jelent. A lakosság reakciója kiszámíthatatlan. Több pénzügyi elemző hazánk esetében is hasonló jövőt jósol. Sándor Csilla Ki függ kitől? Nap mint nap hallhatjuk, olvashatjuk: ha a Nemzetközi Valutaalap nem könyörül rajtunk, pillanatok alatt összeomlik az ország. A média és a politikai elit nagy része erőt és energiát nem kímélve veri a fejünkbe, mennyire kiszolgáltatottak vagyunk. Természetesen az tagadhatatlan, hogy Magyarország viszonylag kicsi és nyitott piacú országként igen nagy mértékben ki van téve a nemzetközi piacoknak. Csakhogy ez a függés kölcsönös. Ha a forint összeomlik, vagy hazánk államcsődöt jelent, az az egész európai gazdaságot romba döntő dominót indíthat el. Nex Yorkból vagy Tokióból nézve egész Közép-Európa egy térséget alkot. Ha itt bedől egy állam, a tőke könnyen az összes környező országból pánikszerű menekülésbe foghat. A volt szocialista blokk pedig pillanatok alatt magával ránthatja az egész Uniót, az EU pedig a világgazdaságot. Egy összeomló Magyarország tehát nem érdeke az IMF-nek sem. Egy nagylelkűen megmentett s pórázra fogott állam azonban sokkal inkább. Balogh Igazi szabadságharcosok Kontra Az államadósság újratárgyalását és az Unióból való kilépésről döntő népszavazás kiírását kérte a Jobbik a kormánytól. Orbán Viktor az adósság átütemezésének felvetését azzal utasította el, hogy összeomlana a gazdaság. Írország példája mutatja, mindez nem lehetetlen vállalkozás. Hatásos a nemzeti érdekképviselet az IMF lakosságot kizsigerelő politikájával szemben. Argentína energiatartalékaira és mezőgazdaságára támaszkodva állt talpra az államcsőd és az IMF-fel való szakítás után. Az ír válságkezelés kulcsmondata, hogy egyik csoportnak sem érdeke a másik kicsinálása. Az állam mindent megtett azért, hogy megőrizze a vállalkozások és a bankok működőképességét is. Ez az alapja, hogy az ír gazdaság növekedni kezdett, a kormánynak pedig nem kell sem az EU, sem az IMF tárgyalóasztalához feltételek nélkül leülnie. Tíz évvel ezelőtt Argentínában is kísértetiesen hasonló folyamatok zajlottak le a gazdaságban, mint ma nálunk végén Argentína elnöke válaszút elé került: pénzügyi kényszerintézkedéseket vezet be az IMF szája íze szerint, vagy összeomlás lesz. Az utóbbit választotta, több millió ember vált munkanélkülivé. A lakosság több mint ötven százaléka alultáplált lett. A pénz elértéktelenedett, és az emberek megtakarításai egyik napról a másikra tűntek el, zavargások törtek ki, mindennapos lett a fosztogatás. Argentína teljes mértékben beintett az IMF-nek, és néhány év szegénység után ma a válság ellenére is elképesztően fejlődik. Az argentinokhoz hasonlóan az írek sem a feltételek nélküli tárgyalás hívei. A szigetország gazdasága 2007-ben kerül válságba. Tavaly IMF-EU-hitel felvételére kényszerültek, amely a nyugdíjak és a bérek csökkentésével, leépítésekkel járt. Az állam tulajdonrészt vásárolt a nagy bankokban, így hatással lehet a hitelek átcsoportosítására, egy részének elengedésére, a vállalkozók terheinek csökkentésére. A kormány két célt tart fontosnak, hogy a nem állami szektorban minél több munkahelyet megmentsen, illetve a gazdaságot felpörgesse. Michael Nonnan ír pénzügyminiszter szerint az, hogy a társadalmi feszültségek nem éleződtek ki annak köszönhető, hogy: egyik érdekcsoportnak sem érdeke a másik»kicsinálása«, mindenki célja az, hogy minden oldal a lehető legkevesebb véráldozattal kerüljön ki a válságból. Az ír gazdaság négy év után, tavaly ha lassan is, de erősödni kezdett. Enda Kenny miniszterelnök bejelentette, nem fogják feltételek nélkül elfogadni, hogy Brüsszel az eurozóna megmentésére hivatkozva magához vonja a legfontosabb döntéseket a tagállamok költségvetésével kapcsolatban. Írország nemzeti szuverenitásának további csorbítását államadósságának újratárgyalásához köti. Az EU túl sokat veszítene, ha kihagyná az íreket. Írországban az uniós szerződések elfogadásáról népszavazást kell tartani. Kedvezmények nélkül biztosra vehető, ahogy eddig két alkalommal, a nemek kerülnek többségbe a voksoláson. H.Á.- S.Cs.

5 Kegyelemkenyér és fejőstehén Ráfaragtunk vagy megütöttük a főnyereményt az uniós csatlakozással? Felzárkóztunk Európához, vagy szegény megtűrt rokonként ülünk az asztal sarkánál? Ideje a számvetésnek. Nem lehet az uniós tagság előnyeit és hátrányait csupán a tagállam befizetéseinek és a megszerzett támogatások aránya alapján megítélni erre figyelmeztet több elemző. Magyarország esetén a mérleg pozitív, vagyis több pénzhez jut, mint amennyit befizet a közös kasszába. Az éremnek azonban van egy másik oldala. Lóránt Károly közgazdász számítása szerint a közötti időszakban ötmilliárd euró támogatás érkezett az EU-ból, de ezzel párhuzamosan 30 milliárd euró jövedelemátutalás került ki az országból az Unió centrumában lévő tagállamokhoz. A nyugati cégek átvették a csatlakozásra váró országok gazdaságának irányítását és piacaikat is megszerezték. Hazánk 2004-ig 10 milliárd eurónyi piacot veszített el. A külföldi vállalatok ex- porttöbble- Forrás: Eurobarometer, tüket jövedelemként szivattyúzzák ki az országból. Uniós tagságunk nyolcadik évében fel kell tenni a kérdést, hogy megvalósultak-e azok a célkitűzések, amelyek belépésünkkor megfogalmazódtak. Újjászületett a magyar agrárium? Sikerült csökkenteni az ország különböző területei közötti egyenlőtlenségeket? Megvalósult az elszakított nemzetrészek határokon átívelő újraegyesítése? Tagságunk Minden idők legnagyobb hazai EU-ellenes demonstrációját tartotta a Jobbik. A tüntetés Vona Gábor elnök és Szegedi Csanád EP-képviselő felszólása mellett Murányi Levente 56-os szabadságharcos látványos tiltakozása, az EU-zászló felgyújtása miatt lett közbeszéd tárgya. Népszavazást a kilépésről! BELFÖLD 5 orvosolta a munkanélküliséget? Sikerült a magyar termékeknek az uniós piacra betörniük? Még 2009 tavaszán az Eurobarometer felmérést készített, amelyből kiderül, hogy a magyarok 36 százaléka szerint jár előnyökkel az uniós tagságunk, a megkérdezettek több mint fele (52 százalék) szerint nem hozott hasznot az ország számára az EU. Tizenkét százalék nem tudta eldönteni a kérdést ban a válaszadók tíz százaléka rossz dolognak tartotta az uniós tagságunkat, 2009-re több mint duplájára nőtt az EU-szkeptikus magyarok aránya. Az azóta eltelt időszakban pedig aligha nőtt azoknak az aránya, akik szerint előnyökkel járt a csatlakozásunk. Sőt Az Unióból kilépés előnyei: (scs) - politikai és gazdasági szabadság - a döntés szabadsága - nem alávetésen alapuló, új gazdasági együttműködések - nem kell tagdíjat fizetni - megnőnek a vám- és egyéb adóbevételek - megszűnik az uniós szintű ÁFA-csalás - magyar termelők a magyar piacokon - a megtermelt jövedelem az országban marad - nem a multikat, hanem a magyar vállalkozókat támogatja az állam - a magyar gazdaság talpra állításával nagymértékben csökken a munkanélküliség - a privatizációk felülvizsgálata - a magyar föld és vízkincs feltételek nélküli, törvényi szintű védelme Az Unióból kilépés hátrányai: - nem járnak uniós támogatások - megszűnik a schengeni tagság - megszűnik a vámunió Szegedi Csanád, a Jobbik alelnöke beszédében kijelentette: mi, magyarok és valódi európaiak nem ilyen EU-t, hanem nemzeti szuverenitáson alapuló közösséget szeretnénk! A magyar kormányok annak ellenére hátrálnak, hogy Nyugat-Európa nekünk köszönheti létét, jólétét tette hozzá az EP-képviselő. Kijelentette: a Jobbik kész átvezetni az országot egy EU-n kívüli szebb jövőbe. A Jobbik elnöke, Vona Gábor felidézte: egy lengyel honatya kiállt értünk El a vörös kezekkel Magyarországtól! szavakkal. Mondjunk le a függetlenségünkről? Akarunk megszorítást? Nem! tiltakozott több ezer tüntető. Azt mondják, hogy EU-n kívül szövetségesek nélkül maradunk. Miért most van? Azt mondják, hogy tönkremegy a gazdaság mondta Vona. Így is! válaszolt több ezer ember. Az elnök javasolta: népszavazás döntsön EU-ban maradásunkról! Ha Barroso beteszi ide a lábát, akkor karikás ostorral zavarjuk ki az országból! szólt zárásként a Jobbik vezetője. A rendezvény végén az EU-szkeptikus erő vezetésének 56-os hős tagja, Murányi Levente a Szovjetunió helyett ezúttal az Európai Unió zászlaját gyújtotta meg. DZ Murányi Levente

6 6 BELFÖLD A bármire képes világerő, avagy kik állnak a válság mögött? Világunkat ma egy saját létét is tagadó láthatatlan erő irányítja mondta a Hazai Pályának Bogár László. Orbán Viktor egykori tanácsadója szerint a pillanatok alatt ezermilliárd dollárokat megmozgatni képes spekulatív pénzhatalmi hálózatok fogságában vergődünk. Mint fogalmazott, kikerülhetetlen a lázadás, ugyanakkor vállalnunk kellene a megpróbáltatásokat, amelyek akár a globális birodalommal való szembefordulással, például a teljes adósság-megtagadással járnának. Egyre súlyosabb lakossági terhek, leminősítések sorozata, növekvő államadósság, sokadszorra újratervezett gazdaságpolitika, fenyegetések az Európai Uniótól, újabb készenléti hitelmegállapodás az IMF és az EU által diktált kegyetlen és kőkemény feltételekkel. De miként is jutott erre a sorsra Olcsó hazugság A legócskább hazugság, hogy tovább nyújtózkodtunk, mint ameddig a takarónk ért. A helyzet az, hogy a globális hatalom a belső kiszolgálóik segítségével levagdalja rólunk a takarót hangsúlyozta Bogár László. Mint fogalmazott: ahhoz, hogy a jelenlegi világhelyzetet és benne saját nyomorúságunkat megváltoztassuk, a kifosztott döntő többség globális összefogására lenne szükség. Ez ugyan formálódóban van, de a mostani kormány úgy lázadt fel, hogy ennek sem a belső, sem a külső feltételeit nem biztosította, sőt végig sem gondolta. A problémák gyökerét az egykori miniszterelnöki tanácsadó abban látja, hogy a mai magyar társadalomban nincs nemzeti egység. A többség nem érti, hogy mi történik Magyarország? kérdeztük Bogár Lászlótól, Orbán Viktor egykori tanácsadójától. A közgazdász úgy látja, világunkat ma egy olyan, saját létét is tagadó, láthatatlan erő irányítja, melynek legfontosabb tulajdonsága a mértéktelenség, amihez az elmúlt évtized folyamán szinte korlátlan technikai lehetőségeket kapott. A pilla- velünk, és nem hajlandó azokat a megpróbáltatásokat sem vállalni, amelyek a globális birodalommal való szembefordulással, például a teljes adósság-megtagadással járnának. Ezeket a kérdéseket még őszintén sem tudjuk megbeszélni egyelőre, nemhogy megoldani. Akkor mi lehet a válságból kivezető út? adódik a kérdés. A közgazdász szerint tudomásul kell venni, hogy most rövidtávon nincs jó megoldás számunkra. Ha tovább lázadunk, a forint árfolyamán keresztül a teljes fizikai megsemmisülésbe hajszolhat minket a felbőszült birodalom. Ha viszont behódolunk, olyan brutális megszorításokat kényszerít ránk, aminek hasonlóan pusztító következményei lehetnek, ezért most arra kellene törekednünk, hogy lecsillapítsuk a birodalom gyilkos dühét. natok alatt ezermilliárd dollárokat megmozgatni képes spekulatív pénzhatalmi hálózatok, illetve az emberek százmillióit totálisan összezavarni és félrevezetni képes médiahálózatok mérhetetlen veszélyt és kiszolgáltatottságot jelentenek minden ország számára vázolta fel a helyzetet a Károli Gáspár Református Egyetem docense. Bogár László Görögország példájára hívta fel lapunk figyelmét, amikor is bebizonyosodott, hogy ez a világerő bármikor, bármire képes. A görög nép az elmúlt két év során több mint 40 milliárd euróval csökkentette fogyasztását, az adósságait mégis 100 milliárd euróval növelték a mesterséges hisztériakeltés nyomán egekbe vitt kamatok. Minél nagyobb egy ország külgazdasági nyitottsága, annál kiszolgáltatottabb, és Magyarország éppen ebbe a csoportba tartozik. Az évtizedek óta mélyülő adósságcsapdánk különösen veszélyessé teszi helyzetünket. A mi adósságunk is úgy nőtt most már évtizedek óta, hogy a magyar népesség nagy részének életszínvonala közben az évtizedekkel ezelőtti szintre csökkent. Takács Veronika Bogár László Bojkott a birodalomnak A jövő megoldásait illetően Bogár László a tanulságok levonását javasolta. - Neki kell látni a legszélesebb nemzeti egység létrehozásának, és az olyan új globális szövetségi rendszer elősegítésének, amelyek a kikerülhetetlen lázadásunkat a jövőben mégis csak sikeressé tehetik. Addig is azonban minden olyan felesleges fogyasztásunkat radikálisan le kell építeni, amivel csak a birodalmat erősítjük. Nem vásárolni az áruikat, nem használni a szolgáltatásaikat. És mindenekelőtt, megerősíteni azokat az emberi, közösségi, szolidaritási kötődéseinket, szeretet-energiáinkat, amelyek nélkül nincs kilábalás. Türelem, tanulás, bátorság és becsület, végső soron csak ezek a lelki, erkölcsi, szellemi értékek segíthetnek rajtunk. Az élelmiszer-beszerzési lehetőségek egyoldalúsága kiszolgáltatottá tesz mindannyiunkat. Megoldást az önellátási rendszer megteremtése nyújt, háztáji, önkormányzati és állami szinten egyaránt. Csirke a kertben, helyi zöldség a piacon, saját feldolgozóipar az országban. A túlélés záloga: önellátás kicsiben és nagyban Amikor alig 15 évvel ezelőtt megjelentek az első élelmiszer üzletláncok és hipermarketek hazánkban, csak kevesen tudták, hogy ebből baj lehet. A válság hatására manapság kezdjük ezt tömegesen felismerni. A recept szerencsére egyszerű, még ha a megoldás kicsit bonyolultabb is. A jól bevált módszer nem más, mint a vissza a gyökerekhez elv megvalósítása. Vagyis hogy háztáji, önkormányzati és állami szinten egyaránt magunk termeljük meg azt, amire szükségünk van. Persze, Nem csak szavakban, hanem valódi döntésekben, tettekben kell érvényre juttatnia az önfenntartás szándékát. A Hangya Szövetkezet A Hangyák az 1800-as évek második felében jöttek létre Magyarországon és egészen a kommunista hatalomátvételig sikeresen működtek. Az alapelv az volt, hogy lerövidítve az áru és szolgáltatás útját, az értékeket és a pénzt is minél nagyobb hányadban a szövetkezeten belül tartva megteremtse az egyén és a vidék boldogulásának feltételeit. banán nem fog nőni a kert végében, de gyümölcsfát ültethetünk, ahogy lenne helye a krumplinak, répának, salátának. Sőt, elférne ott a háziszárnyas, esetleg még a malac is. Talán eddig el sem tudtuk képzelni, de az önkormányzatoknak szintén fontos szerepe lehetne az önellátásban. A legegyszerűbb, hogy helyi, őstermelői piacoknak biztosít területet. Továbbá földet, vetőmagot netán jószágot ad azoknak, akik vállalják a termelést, tenyésztést. Közmunka keretében pedig megszervezheti a közösség ellátását, így nagyobb mennyiségben termelhet a saját lakossága számára, amire idővel akár feldolgozóüzemet építhet. Magyar Zoltán, a Jobbik országgyűlési képviselője teljesen valószerűnek tartja a felvetéseinket. Ugyanakkor rámutat, hogy az állam felelőssége óriási, közreműködése szinte nélkülözhetetlen. Nem csak szavakban, hanem valódi döntésekben, tettekben kell érvényre juttatnia az önfenntartás szándékát. Például azzal, hogy feltárja, semmisség teszi és megakadályozza a zsebszerződéseket, vagyis a termőföld külföldi kézbe juttatását. Továbbá nem támogatja a hajdani TSZ-ekből kilopott nagybirtokokat, de befektet a tönkretett feldolgozóipar feltámasztásába. Úgy kezeli a mezőgazdaság és a vidék sorsát, ahogy Darányi Ignác és kortársai tették a Hangya Szövetkezetek létrehozásakor mondta a politikus. Merthogy néhány napja a kormánynak már van vidékfejlesztési-mezőgazdasági stratégiája, a Darányi terv. Hogy mennyire hiteles dokumentum, annak eldöntését azon tény tükrében bízzuk az olvasóra, hogy a bemutatását követően lemondott Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium szakállamtitkára, aki a családi gazdaságok, a vidék népességmegtartó képességének, illetve önfenntartásának szószólója volt. Gy.Zs.