CONSERVATION OF OTIS TARDA IN HUNGARY

Átírás

1 CONSERVATION OF OTIS TARDA IN HUNGARY Project N LIFE04/NAT/HU/ st Progress report Covering period: 1 st August st August 2006 Report compiled by: András Bankovics Kiskunság National Park Directorate H-6000 Kecskemét Liszt Ferenc u.19, Hungary

2 Table of Contents 1. Introduction 2 2. Summary Summary of activities during reporting period Milestones due in reporting period (including delayed ones of interim report) Checklist of deliverable products due in reporting period (including delayed products of interim report) Problems encountered 7 3. Detailed report of activities Progress on preparatory actions and management plans Progress on land purchase/leasing Progress on non-recurring biotope management Progress on recurring biotope management Public awareness and dissemination of results Overall project management ANNEXES 1-8.

3 1. Introduction Recent progress report informs the Commission on the progress made in the framework of Conservation of Otis tarda in Hungary LIFE Nature project. It covers the period between 1/08/2005 and 31/08/2006, altogether 13 months. Generally the project is keeping its timeschedule, though some delays in certain actions have been experienced. There are several factors have been effecting the project implementation that have not been taken into consideration in the planning period. This project is a continuation of previous conservation work carried out on national level by national parks and MME.

4 2. Summary 2.1. Summary of activities during reporting period The first, interim report of LIFE OTISHU project had been submitted on 30 th September It had covered the period from 1 st October 2004 to 31th July Since then several actions have been undertaken, most of them as they were described in revise proposal. As land purchase is the crucial action in the project and it is to assure the consequent land management optimal for the Great Bustards, this was taken as priority no. 1. The structure of governmental nature conservation was reorganized again this year, and the staff of national parks have been significantly reduced (10 people were dismissed from the beneficiary alone). According to promises from project partners these dismissals will not threaten the overall objectives and time-schedule of the project. Progress made in reporting period for each action is summarised below: Action Calendar Year Calendar Year Calendar Year Calendar Year Calendar Year 5 Number/name I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV A. Preparatory actions, elaboration of management plans and/or action plans : A1 foreseen A1 done A2 foreseen A2 done A3 foreseen A3 done B. Purchase/lease of land and/or rights : B1 foreseen B1 done C. Non-recurring biotope management : C1 foreseen C1 done C2 foreseen C2 done C3 foreseen C3 done D. Recurring biotope management : D1 foreseen D1 done D2 foreseen D2 done D3 foreseen 2008

5 D3 done E. Public awareness and dissemination of results : E1 foreseen E1 done E2 foreseen E2 done E3 foreseen E3 done E4 foreseen E4 done E5 foreseen E5 done E6 foreseen E6 done E7 foreseen E7 done F. Overall project operation and monitoring: F1 foreseen F1 done F2 foreseen F2 done F3 foreseen F3 done F4 foreseen F4 done F5 foreseen F5 done F6 foreseen F6 done F7 foreseen F7 done

6 2.2. Milestones due in reporting period (including delayed ones of interim report) Milestone / Identifiable output Permissions for placing power lines into the ground granted Information signs erected at locations where land purchase should not be completed before (See maps on Forms 7) Action Expected delivery date Date of completion C delayed E Website developed E % of land purchased B Predator Management Plan agreed A in progress Grass and alfalfa cut (after 15 June) at D in progress 50% of target area Materials for photo exhibition ready E.5/ All arable crops sown at 50% of target D in progress area Fallow land topped 80% of target area D in progress Nest safeguard camps announced to D potential volunteers 24 annual meeting with local farming E communities Information signs erected E partly Management plans of 9 SPAs submitted A in progress for approval to the MEW

7 2.3. Checklist of deliverable products due in reporting period (including delayed products of interim report) Product Action Deadline Completed Brochure for hunters E.2/ in progress Minutes of autumn Steering Committee Meeting F Strategy for predator control A in progress Video for farmers E.1/ in progress Video for hunters E.2/ delayed Monitoring report published in H. Small Game E in progress Bull. Project poster E.5/ in progress Winter media release E Minutes of spring Steering Committee Meeting F substituted Annual monitoring report No. 2 F Spring media release E Management Plan for SPAs A in progress

8 2.4 Problems encountered An irrigation project was not completed in Borsodi Mez ség SPA Permission was not granted for a circular road to be built crossing Great bustard habitats in Bugyi Afforestation from EU sources was stopped at Bihar site

9 3. Detailed report of activities 3.1. Progress on preparatory actions and management plans A.1: Preparation of management plans for the SPAs involved Project activities planned (as in application) The following management plans will be drafted and submitted to the Ministry for approval: Mosoni-sík SPA, Kiskunsági szikes puszták SPA, Solti-sík SPA, Dévaványai-sík SPA, Kis-Sárrét SPA, Bihari-sík SPA, Hortobágy and Tisza-tó SPA (only for Hortobágy), Hevesi-sík SPA, Borsodi Mez ség SPA. Progress during reporting period As a result of several meetings with the Nature Conservation Authority, it was decided to arrange a special management plan for SPAs. The documentations and drafting phases were subcontracted to consultants and experts by relevant project partners and beneficiary. The first management plan compiled was that of the Hevesi-sík SPA and served as a sample document for the others. The draft versions of management plans are ready to be submitted to the Nature Conservation Authority of the Ministry of Environment and Water. Variation/complication/delays Due to the increased tasks of nature conservation officers in charge for supervising the compilation of SPA management plans delays have been occurred in the process. Furthermore, there have been 10 colleagues dismissed from the Kiskunság National Park alone due to the reform policy of the Hungarian government. Among the dismissed personnel was Emil Boros in charge for this action for Kiskunsági szikes puszták and Solti-sík. In July 2006 these tasks were given over to Mr Zoltán Vajda deputy director general, who have been involved in the compilation of different management plans beforehand, too. Future work Draft versions of the management plans will be submitted by October, 2006 to the Nature Conservation Authority. After analysing and thoroughly checking the drafts and after consultation with relevant project partner the revised plans will be proposed for a consultation process with relevant stakeholders. After the consultation process, the relevant national park directorate submits the revised management plan and other documentation to the Ministry of Environment and Water (MEW) for approval expectedly in March 2007.

10 A.2: Agree on a strategy with all stakeholders to reduce mortality caused by predators Project activities planned (as in application) A national strategy on the management of foxes, badger, hooded crow and magpie (Predator Management Plan) will be developed in collaboration with the Ministries of Agriculture and Rural Development, and of Environment and Water, the respective game management organisations and national parks by the end of September During the preparation of the strategy, targets will be set for each game management unit and their effectiveness and costs will be assessed. The agreement will include arrangements for funding the implementation of the strategy. The effect of this agreement will be monitored as part of Action F6. Progress during reporting period The person in charge for the successful implementation of this action is Mr. Prof. Sándor Faragó Rector of the West Hungarian University. Experts have been contracted and arranged the draft version of the strategy in accordance with the original proposal. Variation/complication/delays However, the envisaged agreement has not yet been signed, since the process stopped half year ago, when relevant Ministry informed the University, that due to recent financial conditions of the Hungarian State this strategy to be set up at national level has no longer priority for them. Future work The draft version is to be evaluated by relevant stakeholders. To reach that phase partner in charge, with the supervision of Prof. Dr. Sándor Faragó will contact again relevant Ministries and the final version will be arranged by spring, On the other hand as predator monitoring is being done continuously, current lack of final agreement is not threatening the general objectives of the project. A.3: Select contractors and suppliers Project activities planned (as in application) Cost-effective contractors and suppliers will be selected according to the requirements of Hungarian and EU rules, and in accordance with the project budget and technical specifications. Some items will be purchased from dealers selected by the government in a centralised tender. Goods excluded from centralised government tender will be purchased by tender also. Progress during reporting period Two equipments for proper habitat management (heavy plough and forage crusher) have been purchased by Bihar Public Fund selecting the most cost-effective supplier. These durables should have been bought in first year of project, but as this partner was not able to buy any land in that period, project management decided not to give permission for this specific purchase. The beneficiary s decision was made according to the potential

11 ineligibility of incurred cost of equipment purchase not having any land bought by relevant partner. The permission was granted when they bought more than 50 hectares of land in the framework of the project Progress on land purchase/leasing B.1: Purchase land Project activities planned (as in application) Kiskunsági szikes puszták: 300 ha arable land and 30 ha degraded grassland fragments amongst arable fields in the vicinity of Nagyrét, Kunszentmiklós. Solti-sík: 50 ha of grasslands at Dunapataj. The land to be purchased is currently slightly overgrazed. Dévaványai-sík: 200 ha arable land at Szilasok, Dévaványa. Kis-Sárrét: 110 ha arable land and 17 ha grasslands at Kisorosipuszta between Mez gyán, Kisgyanté and Nagygyanté. Bihari sík: 385 ha arable land in Csökm, Sárrétudvari, Komádi, Darvas, Nagyrábé. Hortobágy: 180 ha arable land at Karcag and Nagyiván. Hevesi-sík: 403 ha arable land, 47 ha grassland, 4 ha woodland and 32 ha uncultivated land at Sarud, Köml and Újl rincfalva. Borsodi Mez ség: 123 ha unprotected grassland (but within proposed SPA) will be purchased at Igrici-Mez csát by the Tiszatáj Közalapítvány. Progress during reporting period In the 13 months of recent reporting period 833 hectares of land have been bought at all eight project sites for land purchase. Therefore, in the framework of LIFE OTISHU project there have been 1528 hectares of land purchased so far, that is 81,23 % of the originally planned area. However, all the land purchased is situated on Natura 2000 sites important for the Great Bustard, some parcels were outside of the originally marked primary land purchase area. That was the main reason an Additional Clause was required by the Commission in the letter of 05/04/2006. Due to intensive negotiations land purchase was also realised at the two sites (Solti-sík, Bihari sík), where no land had been bought in the previous, interim period.

12 No. Project site Land to be purchased (ha) 1. Kiskunsági szikes puszták Purchased between 1 st August 2005 and 31 st August 2006 Total area of purchased land until 31 st August 2006 in the frame of LIFE OTISHU project Solti-sík Dévaványai -sík Kis-Sárrét Bihari sík Hortobágy Hevesi-sík Borsodi Mez ség Total: Kiskunsági szikes puszták Land purchase had been continued in reporting period and 94 hectares been bought from private owners, most of it arable land (89 ha) situated both inside the original land purchase area and in the adjacent areas envisaged in our interim report. Solti-sík 21 hectares of native grassland was purchased in December, As it was in the possession of several owners, previous, personal negotiations were made, and turned out to be essential to reach agreement. All the owners had been convinced that this could be the last chance to sell their share to the national park due to limited time frame allocated for this action in the project. The price of the land per hectare was somewhat cheaper than expected and represents the lowermost price segment of market price characteristic of this region in purchase time. The relatively short money transfer period (two weeks) was an important factor for making the decision and made the business attractive for landowners and they signed the contracts voluntarily. Dévaványa After the submission of interim report the Körös-Maros National Park continued the action intensively and was able to purchase 133 ha of land inside the land purchase area indicated in revised proposal, most of them arable (129 hectares). Since the area is part of the ESA (Environmentally Sensitive Area) network and therefore significant agro-environment funds are available for land-users the price of the land was more then double at some parcels, but reflecting the characteristic market price for the region in accordance with land quality and parcel size. Kis-Sárrét In the reporting period another 5 hectares of land had been bought by the staff of Körös- Maros National Park. The land division process has been started at places, where the national park was not able to buy the whole parcel, thus the proper implementation of management activities planned for the site could be ensured.

13 Bihari-sík In spite of being the last project site where land purchase started Bihar Public Fund was able to buy 65 ha of land in recent reporting period. Although it is far less than expected to be obtained by this time according to revised proposal, the beneficiary considers it as a great result, since one of the most vulnerable Great Bustard population in Hungary inhabits the area, being quite fragmented and threatened by several infrastructural projects. Hortobágy In the reporting period another 116 hectares of land had been bought at the two area of this project site. Thus the Hortobágy National Park had bought 206 ha land in total in the framework of the project and is being the second most productive partner concerning land purchase with that achievement (114 %). Hevesi-sík In the reporting period another 339 hectares of land had been bought at this site. Thus the Bükk National Park had bought 624 ha land in total in the framework of the project and is being the most productive among the partners with that achievement (128 %). Since the price of land did not reach the expected, planned level this extra purchase was supported by the management of the partner and the beneficiary. However, since relatively large parcels have been bought the overall price slightly exceeds the budget allocated for this action at this site. Borsodi Mez ség After long negotiations with potential seller finally the Tiszatáj Public Fund could agree on purchase of 60 ha grasslands in Mez csát inside the original land purchase area on market price characteristic for the region. Land prices are continuously rising due to invented agro-environmental programmes running at this specific site. Variation/complication/delays National level This section does not contain a complete, detailed list of modifications, as they were described in additional clause. The original project proposal had largely underestimated the time and human resources need for this action to be completed properly. A partial solution to this problem was the employment of a land purchase administrator in the framework of LIFE OTISHU project between 11/10/2005 and 31/03/2006, already envisaged in previous interim report. Afterwards, from April 2006 her personnel costs were not financed from LIFE sources, but the actual working time promoted to the project was taken as the own share of the beneficiary registered in timesheet and budgeted under personnel. As an Additional Clause was required by the Commission in the letter of 05/04/2006 this action could not have been done according the time frame of revised proposal. Changes in the delineation of land purchase areas in the framework of the project are submitted on 3 rd August as an AC. As soon as the AC will be approved by the Commission land purchase

14 could also continue at Hortobágy project site, where they have already bought the amount of land envisaged in original proposal not using all the money allocated to the action. Since in many cases a particular parcel includes fragments of different land use (e.g. grassland corners or a ditch along the arable field, etc.) and such parcels could have been purchased only as a whole from their owners, slight differences in land use did occur from that of envisaged in revised proposal at almost all project sites. Solti-sík In spite of intensive personal negotiations there was no more land available for purchase by summer 2006 inside the original land purchase area. In the additional clause submitted on 3 rd August 2006, the delineation of purchase area have been modified and new, mostly arable fields have been identified as priority land purchase areas. By the end of recent reporting period (31/08/2006) no answer had been received from Commission whether these slight spatial changes will be approved or not. As all the land proposed for purchase in AC are in the functional vicinity of original site envisaged in revised application and Great Bustards are using them a positive decision is expected. As the possibility of land purchase at this site is quite limited due to the fertility of soil and good agricultural conditions, the completion of the originally set target would be a great success in itself. Hence the beneficiary proposes that savings, as a result of cheaper land price than expected, should be used for further land purchase at Kiskunsági szikes puszták project site and/or actual conservational management of areas already under management of Kiskunság National Park. In the proposal there were only grasslands to be purchased, however we would like to buy some arable parcels as well, where habitat restoration could take place, most importantly by direct sowing of native grass seeds and by establishment of alfalfa fields. Hevesi-sík Unfortunately a database mistake occurred concerning the size of purchased land at this site presented in our interim report, as there had been only 285 hectares bought instead of the 339 ha indicated in the interim period. The latter data is the amount obtained in recent reporting period. Thus the Bükk National Park had bought 624 ha land in total in the framework of the project. Bihari-sík In the first year of the project Bihar Public Fund was not able to buy any land, due to the unwillingness of landowners to sell their property. However, with the first purchases realized in March 2006 the process has accelerated and recently there are some more parcels offered for sale, some of them grasslands. As they are considered as the most diverse habitats suitable for the target species and having them in the possession and management of conservational organizations, that is the Bihar Public Fund in this case, is of utmost importance considering their native and vulnerable nature, the beneficiary agrees with particular partner in buying them. Therefore it is kindly proposed to the Commission should this slight change be supported by them, as well.

15 Future work Land purchase is a continuous action and going on intensively after the reporting period, too. There are some more land purchase that have been realized after this reporting period, and for many other hectares negotiations have been carried out or already contracts have been arranged by partner organizations (e.g. Bihar Public Fund 41 ha) or the beneficiary. As soon as the new delineation of land purchase areas presented in AC will be approved by the Commission this action could be properly continued and completed in project period. In case any of the partners would not be able to reach the original target in land purchase by 31 July 2007, the beneficiary proposes the shift of these areas, and the money allocated to the action, to the beneficiary or to partners able to complete the action by the end of 2007.

16 3.3. Progress on non-recurring biotope management C.1: Restoration of grasslands and alfalfa on purchased land Project activities planned (as in application) Site C.1 Non-recurring management Conversion of arable land to grassland Alfalfa Establishment Fallow D.1 Recurring management (annually) Oilseed rape Alfalfa cutting Grass mowing Other crops Grazing Uncultivated Total land managed Bihar Borsodi Mez ség Dévaványa Heves Hortobágy Kiskunság Kis-Sárrét Solti-sík Total Progress during reporting period Kiskunsági szikes puszták 3300 kg grass seeds had been purchased, that is one third of the amount originally envisaged in revised proposal. As the suitable time for grassland restoration is very limited, between end of August and early September, and weather conditions were not optimal for sowing in our area this action have been postponed for next year. On the other hand, as most of the land purchased was leased out for locals and the national park inherited these lease contracts, they still valid by the autumn of 2009, we suggest the grassland restoration on other parcels in project period, already in management of national park and inside project site. Dévaványa In recent reporting period parcels were cultivated where the land-user right could have been obtained by the national park and grassland restoration is to take place. In summer ha of arable had been cultivated with heavy discs, while another 37 ha was topped after being used in this year as cereal by previous owner. The habitat restoration will take place in September. Kis-Sárrét Non-recurring management will be done expectedly in the next reporting period. 1 Managed by local farmers, no cost budgeted. 2 Grazing carried out by local farmers, no cost budgeted. 3 Permanently uncultivated, 4 ha forest included (shelterbelt) 4 Altogether 230 ha managed by mowing, but 80 ha left out on a rotational basis. See footnote 7. 5 Grassland left unmowed on a rotational basis. 6 Grazing carried out by local farmer, no cost budgeted.

17 Hortobágy In August 2006 alfalfa establishment started on 38 ha, and soil cultivation of further 31 ha was done for this culture. For grassland establishment cultivation of 24 have been made by topping, ploughing and discing in the Karcag area, instead of Nagyiván, as it was described in our AC. Hevesi-sík In October 2005 in order to establish an alfalfa field in next spring 22 ha was cultivated. The sowing was done in May 2006 when soil conditions were optimal for cultivation. Variation/complication/delays National level Some of the land purchased is leased out for locals and relevant partner/beneficiary inherited these lease contracts. Therefore, as in these cases the relevant project organization can not become the actual land-user of the area, we propose that the budget allocated to management of these purchased parcels should be used for the same or similar management activities beneficial for the bustards on other parcels in project period, already in the management of partner/beneficiary and inside project site and of course Natura2000 area. Should this proposal be approved the area of properly managed agricultural land will increase significantly at relevant project sites. On the other hand all efforts will be done on behalf of relevant organizations to have these inherited contracts modified or to create a supplement clarifying that both partners would agree on that on the parcels purchased in the framework of LIFE OTISHU project bustard friendly management should be carried out. These documents will be attached to the valid contracts. Finally, as the annual leasing fee can reach several thousand Euros at relevant national parks, where management activities are budgeted, and according to SAP 20.4 this fee, as it is generated from the land purchased partly from LIFE sources, should be taken as a direct income and should be declared to the Commission additional use of this money is proposed by project management in accordance with partners, as for: further land purchase at project sites, where there is a possibility by the end of project period, management of purchased land, where available allocated costs are limited due to incorrect planning, changing prices or increased area of purchased land expected according to revised proposal (Heves, Hortobágy by the end of recent reporting period), buying old buildings at Great Bustard sites and convert them to hides for observations (Kiskunság, Hortobágy), procurement of observation equipments (scopes, binoculars) to allow project staff better observation conditions, as in many cases project staff is using their own equipments, some of them being in quite bad state. Furthermore, these equipments could also be used by volunteers during censuses and for nest detection on field.

18 Creating fenced off, predator free (except birds) areas of minimum 300 ha at the most vulnerable population sites (Hevesi sík, Borsodi Mez ség) based on the experiences of Dévaványa repatriation site C.2: Install infrastructure to improve control of preserve zones Project activities planned (as in application) New observation towers and gates will be installed at the following project areas: Hevesi-sík: Sarudi-gyep; Borsodi Mez ség: Szekulesz tag, Zsindelye and Valki gyep; Kiskunsági szikes puszták: Nagyrét. Progress during reporting period Negotiations with potential sub-contractors have been started at all relevant project sites, though the installation of all infrastructures is expected to be completed by summer C.3: Burying the most dangerous section of electric power lines in the ground Negotiations were carried on with the co-financer of this action, ÉMÁSZ, who would eagerly become a partner, as it was envisaged in our AC submitted on 3 rd August. Having the proposal supported by Commission a trilateral partnership agreement will be signed and the tendering process could be done to select subcontractors by ÉMÁSz as a partner. It was declared, that 10 months is enough for the whole action to be completed, including tendering process, but excluding the acquiring of permissions. Thus this delay is not threatening the successful implementation of this action in accordance with the original proposal, but deadline should be modified to 30/09/2008.

19 3.4. Progress on recurring biotope management D.1: Maintain favourable habitat conditions in preserve zones Project activities planned (as in application) Kiskunsági szikes puszták: The 100 ha of arable land will be divided into three parts. Oilseed rape will be sown on one third of the area (33 ha). At the end of the following year, it will be turned into fallow without being harvested. The remaining two thirds will be left as fallow land. Fallow land will be topped once a year. 150 ha of the 200 ha grasslands will be mowed after 15 July in a mosaic pattern. The second year s growth of the remaining 50 ha will be grazed. Solti-sík: The 50 ha of grassland will be maintained through leasing it out for low-intensity grazing at zero cost after the breeding season. Dévaványai-sík: 150 ha of grassland will be mowed after 15 June annually. 50 ha of alfalfa will be mowed after the end of the breeding season. Sub-contractors will carry out this work. Kis-Sárrét: 127 ha of grassland will be mowed after 15 June annually by subcontractors. Bihari-sík: 385 ha of fallow land will be maintained by topping and renewal by ploughing in every five years on a rotational basis to create a diversity of different stages of fallow development. To manage the fallow land, the Bihar Public Foundation needs to purchase machinery that includes a plough and a topper to reduce future running cost. (A tractor and a plough are being purchased from other source). Implementing the action through subcontractors would be more expensive. This equipment will be owned by the Bihar Public Foundation and used for managing the site in the future. Hortobágy: The HNP will manage the 100 ha of grassland restored at Nagyiván (C.1) by mowing after 15 June. The 80 ha of arable land at Disznórét, Karcag and an additional 220 ha of arable land at Borzas (where HNP has already secured management rights, see Table 2. under B.1) will be managed through crop rotation, including alfalfa (40 ha), oilseed rape (50 ha annually), other beneficial arable crops (188 ha) and 21 ha of fallow. Hevesi-sík: 36 ha of the 637 ha preserve zone is not agricultural area (e.g. woodland, ditches, reeds, etc.). The existing 198 ha of grassland and the 22 ha of alfalfa will be leased out to local people for low-intensity grazing and mowing respectively after the breeding season at no cost. 381 ha of arable land will be managed by the BNP (76 ha of oilseed rape will be sown annually, and 305 ha will be maintained as fallow by annual topping). The practical implementation of the management will be contracted out to local farmers. Borsodi Mez ség: The 123 ha grassland will be let to local people for grazing with low livestock density. Progress during reporting period Kiskunsági szikes puszták 300 kg rape seeds have been bought however was not planted as there was plenty of rape in the region this year and there was no available field as most of the land have been leased out to locals. The management of 7 ha fallow was done with a topper as external assistance once in reporting period.

20 Solti-sík As the 21 ha land purchased is a block of native grassland in good condition, it was maintained in its natural state without any active management. Dévaványa Recurring management is expected in the next reporting period. Kis-Sárrét Recurring management is expected in the next reporting period. Hortobágy 13 ha have been disced, while 34 ha old fellow land was topped. 46 ha rape has been sown for winter foodsource. Hevesi-sík 43 ha fellow was disced in August ha rape has been sown in August D.2: Undertake measures to protect nests in emergency situations Project activities planned (as in application) Protection of threatened nests will involve the following measures: scouting around for nests, establishing a small buffer zone around the nests. Safeguarding threatened nests and rescuing clutches. In the framework of the LIFE project, nest protection will be expanded to cover all populations, and 4WD cars (six in total) will be purchased in order to ensure that there is at least one person devoted to the conservation of the species with adequate mobility at all times. Progress during reporting period The national system of Regional Great Bustard Officers was set up in interim period and there was no personal change in the staff. They all spent the breeding season doing their field work in close relation with farmers. The exact number of nests found and saved will be published in the monitoring report done under action E7. All the six 4WD cars dedicated mostly for this action are used properly and serviced regularly. Variation/complication/delays It would be necessary to purchase four roof racks for the Land Rovers, as they proved to be essential in minimising the disturbance caused by repeated checking (1-3 times) of Great Bustard nests found during agricultural works to find out, whether the female sits on its real or fake wooden eggs. Having the roof racks put up, another person, a colleague or volunteer could climb up and could observe the bustard, which is otherwise hard-to-spot from normal car height. This will allow staff almost bird s eye view and, having the birds spotted or not at its nest, a proper decision can be taken by them concerning the choices between in-situ and ex-situ protection. For egg-saving purposes a Tinytag Data Logger had been purchased by MME. Using this equipment and analyzing the data received regional Great Bustard officer can decide whether the eggs are being incubated or not and in latter case could decide on rescuing the clutch and transport it to Dévaványa breeding station. For further explanation see ANNEX 8.

21 D.3: Ensure accessibility of food in winter Progress during reporting period Regional Great Bustard Officers checked available rape fields regularly. As the second winter of the project was a relatively mild one, with not much snow cover, active management was not necessary in the extent as it was envisaged in revised proposal at most sites. However, the snow was cleared in February and March at all project sites on several hectares. The snow plough was purchased in December 2005 by the Bükk National Park and used on some hectares at the Borsodi Mez ség project area. Variation/complication/delays As MME is directly feeding the bustards, when there is great chance the particular population should move in severe winter conditions, the Land Rover purchased by them for Hevesi-sík should be equipped with a trailing hook, making possible the transport of food (silage and cabbages) on a trailer using their own equipment, as no external cost is budgeted for this action. The trailing hook has already been installed in recent reporting period and the cost is proposed to be taken as eligible by Commission, as it is used for the conservation of the most vulnerable and endangered Great Bustard population living at Hevesi-sík.

22 3.5. Public awareness and dissemination of results E.1: Farmers informed and included Background As farmers are the largest stakeholder group effecting Great Bustards and their habitat, cooperation between farmers and conservationists is the key to protecting O. tarda in its natural habitat. Success with designating these areas as SPAs in the framework of Natura 2000, their improvement by EU Agro-Environmental Schemes, and the field actions required, all depend heavily on the willingness of farmers to co-operate. Project activities planned (as in application) A special communication program will be carried out to inform farmers working on and around the habitat of O. tarda. This will include the following activities: information leaflet, video, sticker, farmers meetings to promote best practice. Progress during reporting period The leaflet for farmers was and stickers with contact numbers of the particular regional great bustard officers were disseminated at the farmers meetings organized at all project sites. The choreography of the film for farmers was discussed with potential candidates and that film will be probably ready for show on the forthcoming series of farmers meetings. E.2: Hunters informed and included Project activities planned (as in application) A special communication program will target hunters and gamekeepers to introduce the requirements of O. tarda protection into hunting and game management. First, the common interest of protecting O. tarda and hunting will be highlighted, such as habitat protection and ensuring accessibility of food for O. tarda and co-existing species (roe deer, hare, etc.) during winter. Nature-friendly methods of predator control will also be discussed, along with information on how to reduce disturbance of O. tarda during various hunting activities. Progress during reporting period Regional hunter and nature conservationists meetings were held at two project sites as indicated in the proposal. It was held on 16th March at the Hevesi-sík and presentations were held on the LIFE program, predation, legal issues. Predator management alternatives were also discussed following the lecture of the representative of Game and Fish Authority of Regional Department of Agricultural Ministry. The meeting at Bihari-sík was held on 18 th August. Bustard friendly game management possibilities were discussed and the Great Bustard habitats have also been visited in the afternoon. Information brochures and stickers were also distributed on both events. Regional Great Bustard Officers and national park staff were contacting local hunting associations at all project sites. Variation/complication/delays Based on consultations with dr. Sándor Faragó responsible for implementing A.2. action, the leaflet for hunters should include the information gained during the process of finding

23 an agreement with relevant stakeholders. As soon as the National Predator Management Plan is made the leaflets will be issued, expectedly by next reporting period. However, this delay is not threatening the general objectives of the project. E.3: Erecting information signs Project activities planned (as in application) The information signs will inform the general public of the nature of the project and will fulfil the requirement of article 16.3 of the standard administrative provisions concerning the publicity of Community support. The action will also help to address T6 by raising public awareness and disseminate information about the Natura 2000 network as well. Progress during reporting period MME has selected the designers well known for nature conservational organizations. Boards have been made in two different sizes and forms: the smaller one is rounded with 45 cm diameter and will be erected at land purchase sites near dirt roads and beside parcels bought in the frame of the project bearing project logo, LIFE and Natura2000 logo, and those of MEW, beneficiary and partners implementing national actions, the bigger ones (100x150 cms) were put up at more frequently visited spots where there are more visitors, along public roads, in settlements or at already existing buildings inside the project area with more detailed information on the project, the species itself and with more illustrations. All information boards will highlight the importance of LIFE projects in the European Union, as well as of the Natura 2000 sites. The wooden structure has also been ordered and transported to project sites, and materials for fixing been bought. Almost all information boards have been erected in recent reporting period, though there are some great boards to be installed this autumn having the permission from Local Government at hand. E.4: Project web site Project activities planned (as in application) A project web site will be prepared, set up and maintained in both English and Hungarian languages. The web site will include a project overview, introducing the aims and objectives of the project, the locations of activities, the layman s report, a news section, PDF versions of project publications and reports, general information on O. tarda, and links to relevant web sites. Progress during reporting period The project website has been opened to the public at the end of February, MME had chosen the most cost-efficient professional team to prepare the site. At first the website contained information on the LIFE OTISHU project in Hungarian language, then in spring the English version had been prepared as well, and updated regularly by National Great Bustard Communication Officer employed by MME.

24 Future works Maintenance and refreshment of the web site will be continuous. PDF versions of project publications and reports will appear on site by this November, including recent progress report and the Additional Clause in case it is approved by Commission. E.5: General project branding and awareness raising Progress during reporting period Photo material is being collected continuously for the moving exhibition. 50 pieces of T-shirt showing the project logo was produced for volunteers and participants of the project. They were disseminated at national meetings and after censuses. Variation/complication/delays A1 size posters will be produced later on this year. Based on experiences of National Great Bustard Communication Officer this kind of communication instrument is not as attractive for many target groups as they used to be some years ago. Therefore, additional copies of pictures selected for the photo exhibition will be made to disseminate information on the project and the species at local governments, schools and pubs. The cost of the frames and pictures will be budgeted under the budget line for posters (half of total envisaged cost according to revised proposal), as it was indicated in the beneficiary s letter to the Commission dated 14/03/2006. As the T-shirts were very popular and not all sizes available by now, the beneficiary would like to order another 100 pieces and the costs would be budgeted under consumables. The production of 100 pieces of mouse-pads for dissemination purposes among volunteers and project participants is also envisaged and would be executed upon approval by Commission. Future works The popular project report and the photo exhibition will be prepared in 2006, and will be reported expectedly in the 3 rd report. Potential candidates will be selected for the production of the popular video. E.6: Information for media Progress during reporting period An additional press conference was held on 21th October 2005 at a local restaurant in Kunszentmiklós. The mayor of the town Mr. Szabolcs B di opened the event officially. After the greetings of participants he emphasized in his speech the importance of locals in the traditional management of agricultural lands, resulting that in Kunszentmiklós area the ratio of grasslands and arable is one of the highest in Hungary. Without locals having their strong, inherited conservational attitude, probably these numbers would be different and many species and habitats conservational organizations try to protect recently would not be exist. He was followed by Mr. Gerg Halmos director of MME, focusing in his speech of the importance of communication about such events contributing largely to awareness raising for the general public. His speech was followed by the presentation of project manager summarizing the results of the first year of LIFE Nature project. The questions and short discussion was followed by a field trip, when media representatives could observe large flocks of Great Bustards and could get acquainted with beneficial management practices applied. Media representatives and project team also had a successful day resulting in several articles and radio interviews.

25 A documentary film has also been produced about the program and bustard conservation in general by the Regional TV of South-Hungary, based in Szeged city. A copy of it on DVD is also attached to recent progress report. Press releases were productive, as several newspapers both locals and nationals evaluated the information provided as interesting and important, hence they have been published online and print. E.7: Disseminate scientific and management lessons Monitoring results covering the period of 2005 as the first whole year of the project will be published in Hungarian Small Game Bulletin later on this year. The latest version is attached to recent progress report as Annex 4.

26 3.6. Overall project management F.1: Project planning, monitoring, management, administration and reporting Project activities planned (as in application) Once in post, the planning, monitoring, management and administration of the project will be the responsibility of the Project Manager, reporting to the Steering Committee and to the EU. Progress during reporting period The following changes have been unexpected and caused certain delays in the implementation of certain actions. Change of MoT Further reorganizations at national parks (included beneficiary & partners) Change of project administrator Volatility of exchange rates (HUF EUR) Furthermore there are still open questions concerning some financial issues: VAT issue Pre-financing of final EU contribution Regular contact was held between the beneficiary and the external team representatives mainly by phone and . On behalf of the first external team Marco Fritz was met on 12 August He was informed about the general progress of the project, financial difficulties and most importantly about the experiences of land purchase. On the field trip that day late afternoon the Kiskunsági szikes puszták land purchase area was visited, and three Great Bustards were spotted on a parcel already been bought. Later on he informed us that a handing over process has started and a new monitoring team will evaluate our interim report having it submitted in time envisaged in revised proposal, 30 th September The collaboration with new Slovakian team was not as good as with Mr Fritz. As there probably were some other problems concerning the quality of the work they done they have been dismissed half year later. Fortunately the new contact person of MoT Mr Jan Sliva devoted much of his time to the projects he was handed over, and a good, professional collaboration established. During his visit in June he visited Kiskunság and Bihar sites, experienced problems and possible solutions for them have been discussed. The structure of governmental nature conservation was reorganized again this year, and the staff of national parks have been significantly reduced (10 people were dismissed from the

27 beneficiary alone). According to promises from project partners these dismissals will not threaten the overall objectives and time-schedule of the project. The financial issues are discussed under F3 action. Variation/complication/delays As international networking is very important in order to increase the project s effectiveness and for the proper management of the project, the project manager has contacted and visited some European Great Bustard sites. Firstly, he participated and held a lecture on the situation of Great Bustards in Hungary in Lisboa on a LIFE Coop meeting coordinated by SPEA. Part of the costs was covered by the LIFE Coop project, the rest was budgeted for LIFE OTISHU project. As it was envisaged in interim report the project manager needed a pendrive to transfer data. It was purchased in reporting period, however he still needs a digital camera with a CF card for documentation purposes and a binocular for censuses and monitoring (ca Euro altogether). As he was using his own equipments, and those were gone wrong meanwhile, the purchase of camera and binocular is expected to be supported by Commission. Part of the difference between the actual price and the expected price of the rotary snow plough would cover the cost of these goods. Future work Management of the project, and meeting with all partners on a regular basis securing that actions are implemented according to time and budget frame as much as possible. F.2: Hold Steering Committee meetings Project activities planned (as in application) The project Steering Committee will meet twice a year, usually in September and March. Following the Project Start-up Steering Committee Meeting, the 2nd Steering Committee Meeting in Year 1 will check that the initial actions have been completed satisfactorily and that the financial arrangements have been effective. For the subsequent years' Steering Committee Meetings, the 1st meeting each year (March) will focus on Technical Activities completed and planned over the preceding and forthcoming 12 months, whilst the 2nd meeting (September) will focus on financial expenditure for the preceding and forthcoming 12 months. Progress during reporting period The 3 rd Steering Committee Meeting was held on 30 th September, 2005 with good attendance and according to the agenda. Land purchase progress, financial contributions received and the visit of external monitoring team was discussed among others. Variation/complication/delays The 4 th Meeting was due in spring As the submission of an additional clause was required by the Commission on 5th April there was no time to organise the event as it was envisaged in original proposal. However, partners were informed and naturally information was asked from them on the progress they made and variations occurred at their sites having been resulted the preparation of AC. On the other hand an experts meeting of the Great Bustard Working Group was organized by the Nature Conservation Office of Ministry of Environment and Water in early June. Naturally, on the agenda of the event several topics concerning the LIFE project has also appeared and been discussed.

28 The progress of the LIFE OTISHU project was presented, and as almost all partners representatives were present difficulties experienced were discussed and the forthcoming actions were also negotiated. Future work The organization of forthcoming meetings will be done on a regular basis, at the end of March and September each year. Should the Additional Clause be approved by Commission, a Special Steering Committee Meeting will be organized immediately, and future tasks and responsibilities will be agreed upon. F.3: Financial monitoring and reporting Project activities planned (as in application) The beneficiary is required to ensure that all Partners' expenditure and record-keeping for the project conforms to the requirements of national legislation and of the Commission s requirements. Project Partners are separate legal entities, consequently they are obliged to maintain their own financial records as requested by the Hungarian legislations. In order to allow appropriate actions in time and to monitor expenditures, the project Partners will send monthly financial reports to the beneficiary. An independent auditor will be appointed who will verify that financial statements provided to the Commission respect national legislation, and that all costs respect the LIFE Standard Administrative Provisions. The independent Auditor will be required to perform inspections of all Partners' documentation. Progress during reporting period Change of project administrator A full time project administrator namely Ildikó Mészáros had been employed since November 2004 to spend half of her time for the implementation of this action and besides this to support the project manager. She became a civil servant applied by the Directorate on 1 st October The vacancy was advertised on 22 nd November The new project administrator, Marietta Sipos, was selected from several applicants and started working on 11 th January This change did not effect significantly the implementation of the project since during this period an assistant was employed to help the project manager in Land Purchase action and Miss Mészáros continued her main tasks until the arrive of the new administrator. Foreign currency bank account In order to minimize exchange rate loss the Kiskunság National Park Directorate opened a foreign currency bank account on 20 th September 2005 at the Hungarian State Treasury and asked the Commission to send the second pre-financing payment to this new account. The Commission evaluated our Interim Report in its letter dated 3 rd February 2006 and transferred the second instalment ( euro) which was credited to our new account on 7 th February In order to reach higher interest and to use the interest arisen for the implementation of the project we decided to tie up euro with one month continuous tying on 16 th February The beneficiary keeps these returns separately in its books from other incomes.

29 Monitoring and reporting Project partners send their financial reports including their costs and expenditures incurred during the implementation of the project regularly. The beneficiary and the partners apply the standard forms from Appendix 2 of the Standard Administrative Provisions for each cost category. The beneficiary s approval is needed before the realization of purchases or contractions. Financial performance to the partners, except for the payment of wages, takes place by invoices/receipts/contracts/proofs of payment/tendering documents. Wages are transferred to partners three months ahead to reduce the administrative task of financial staff of the beneficiary (no cost budgeted in the proposal for their contribution). Timesheets are used to register the hours devoted to the project. All participants fill them in and send to the beneficiary monthly. The beneficiary and its partners maintain up-to-date book-keeping systems which conform to the national law and regulation and can clearly identify the expenditures and incomes related to the project. The beneficiary applies different codes for the EU contribution, the co-financer s contribution and its own contribution in its books-keeping. Between 6 th and 9 th of June 2006 the monitor, Mr. Jan Sliva, visited LIFE OTISHU project. Financial issues have also been checked and discussed and all questions have been clarified. The request for project modification submitted on 3 rd August 2006 concerns the following issues: - New delineation of land purchase areas - Changes in the spatial layout of the arable land to be restored and transformed into grassland - Co-financer (ÉMÁSZ) should become legal partner of the project for the implementation of the action C3 These alterations do not influence the provisional budget of the project. The beneficiary s request dated 21 st August 2006 concerns the use of a floating exchange rate since the HUF/EURO exchange rate increased significantly with more than 10% since the start of the project. In its answer of 30 th August 2006 the Commission rejected our request referring to a 3,83% increase from the date of the interim payment. According to Article 26 of Standard Administrative Provisions: 26.1 When the beneficiary or partners are not in a position to recover the VAT paid under the project, this amount will be considered eligible For VAT charges to be considered eligible the beneficiary will have to provide a declaration from the relevant national authorities that he and/or his partners must pay and may not recover the VAT for the assets and services required for the project. The Kiskunság National Park Directorate asked the VAT Department of the Tax Authority to give an official declaration whether the VAT for the assets and services purchased in the project is recoverable. For some assets and services the VAT is not recoverable by the force of law. According to the declaration provided by Tax Authority the beneficiary and its partners can recover the VAT only in the ratio of the EU contribution which means 44,35% of the VAT in the frame of an extra procedure. The remaining 55,65% of the

30 VAT is not recoverable, therefore should be taken as eligible and budgeted for LIFE sources. F.4: National O. tarda census Project activities planned (as in application) A national census will be undertaken three times every year, between the middle of March and the middle of April. Suitable dates will be selected and agreed well beforehand. The activity will be carefully planned and organised to ensure that every O. tarda site is visited by Project staff and volunteers of MME/BirdLife Hungary at the same time. Because it aims to obtain absolute population estimate, it requires involvement of additional people. This census involves the entire known distribution range of the species in Hungary not only the preserve zones as F.5. Each census will start at 06:00.With the aid of telescopes and binoculars, participants will record all the birds that they can recognise at that particular site. They will also record the sex and age of the birds discovered. Progress during reporting period All censuses have been carried out systematically at all project sites. Results will be published in the annual monitoring report. The first census was held on 14th February 2006 and the total number of birds counted was It is a great result, as it is also a minimum number and 99 birds more than that of previous year. The second census could be held quite late due to adverse weather conditions, and well in the display period, already at the start of breeding on 19 th April resulting a number of 854 birds observed. F.5: Integrated population and habitat monitoring Progress during reporting period This action is implemented according to the set up protocol. Regional Great Bustard Officers using the inland produced DIGITERRA program, which is perfectly suitable for field data-recording, and for the usage of the recorded data. Every data collected already have precise geographical coordinates at the moment of recording. The sample-areas got allotted in all nine monitoring area (study site). These areas are specially researched in respect of the great bustard and predator populations and also of the agricultural pattern and habitat, during the project. The monitoring of these sample-area s habitat structures are continuous, report is made three times a year in all areas on the changes of the habitats and on the actual states of the habitats. Processing the received data, we get continuous view of the factors that are influencing and endangering the great bustard-populations, and as far as possible we try to bat for the best conceivable and overall protection. Applying the inland LIFE project protocol, the Austrian, Czech and Slovakian colleagues are joining the synchronous count that is running at Hungary, in this manner we can get a more overall view of the state of great bustard stocks in the area. Variation/complication/delays Immediate decision for obtaining two durable goods had to be made by the beneficiary as both the mobile phone and the GPS provided to Mr Ákos Németh Regional Great Bustard Officer of Solti-sík had gone wrong. They were provided as contribution and no cost have

31 been budgeted for them in revised proposal, although for the continuous work to be carried out these equipments are indispensable, and the approval of their eligibility is expected. F.6: Predator monitoring Regional Great Bustard Officers, Rangers and Wardens survey burrows on and around the preserve zones, and mark them on a map. Nests of corvids were surveyed between March and June, and their locations were added to the map. During the weekly integrated population and habitat monitoring, the numbers and locations of corvids and birds of preys were also recorded. F.7: Analysis and reporting of monitoring results Progress during reporting period Being a continuous activity it has been carried out in the whole reporting period. Results will be published with some delay later on this year and budgeted under E7 action as it is envisaged in revised proposal.

32 ANNEX 1. Minutes of autumn Steering Committee Meeting Jegyz könyv Készült: a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság hivatalos helyiségében Id pont: szeptember óra 10 perc Tárgy: A túzok védelme Magyarországon cím program Operatív Bizottságának III. ülése Jelen vannak: Név Partner szervezet Beosztás Horváth Zsolt (H. Zs.) Magyar Madártani és Természetvédelmi ügyvezet igazgató Egyesület Trautmann Tamás Magyar Madártani és Természetvédelmi f könyvel (T. T.) Egyesület Buzás Krisztina (B. K.) Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság pénzügyi ügyintéz Szelényi Balázs (Sz. B.) Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság zoológiai felügyel Tirják László (T. L.) Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság igazgató Veres Péter (V. P.) Bükki Nemzeti Park Igazgatóság pályázati referens Jósvári Mária (J. M.) Bükki Nemzeti Park Igazgatóság pénzügyi osztályvezet Ványi Róbert (V. R.) Bihar közalapítvány titkár Epergyes Katalin (E. Nyugat-Magyarországi Egyetem gazdasági el adó K.) Kalmár Sándor Flóris Nyugat-Magyarországi Egyetem monitoring koordinátor (K. S.) Dr. Végvári Zsolt (V. Zs.) Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi rszolgálat vezet helyettes Szabóné Bazsó Ágnes Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság pénzügyi osztályvezet (B. Á.) Légrádi Imre (L. I.) Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság gazdasági igazgatóhelyettes Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság projekt menedzser (B. A.) Mészáros Ildikó (M. I.) Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság projekt adminisztrátor Jegyz könyvvezet : Kökény Ildikó (Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság) A Fert -Hanság Nemzeti Park Igazgatóság, a Tiszatáj Közalapítvány, valamint a KvVM Természetvédelmi Hivatal képviseletében senki nem jelent meg. A Bizottság megbízza Légrádi Imre gazdasági igazgató helyettest, a jegyz könyv hitelesítésével.

33 I. Általános értékelés B. A. : Köszönti a jelenlev ket, és megnyitja az Operatív Bizottság III. ülését. Egy évet tudhatunk magunk mögött. Ismerteti, hogyan haladunk, mit értünk el októberében megérkezett a LIFE hozzájárulás 40 %-a (els pénzügyi részlet) június végén a KÖVICE pénz, ami a KvVM társfinanszírozás évre ígért része (!). A fentiek miatt eddig sz kmarkúan kellett költekezni. Az el rehaladást a pénzhelyzet határozta meg. Prioritások meghatározása: Földvásárlás Megalapozó akciók Akciók ismertetése: A.1: kezelési tervek az SPA területekre: A KÖM rendelet szerinti nem megvalósítható, ezért külön SPA kezelési terv kerül kidolgozásra. Várható id pont: napokban. A TVH-ban Pallag Orsolya koordinálja. Reméljük, kiírhatók ezután a közbeszerzések a szakért i közrem ködésre (egyszer eljárás). A.2: teljes egészében a Nyugat-Magyarországi Egyetem feladata. Ez az akció folyamatban van. A.3: Ez az akció a közbeszerzésekkel foglalkozik. Lényeges átdolgozásra kerül. Nem egy nagy tender, hanem minden partner maga intézi a közbeszerzéseket. Nagy tender: elektromos légkábel földbe helyezése. Az ÉMÁSZ bonyolítaná le, így társfinanszírozóból partnerré lépne el. A projektben közrem köd terepi kollégák december-január folyamán felvételre kerültek. A monitoring akció m ködik. A földvásárlás terén vannak lemaradások. Ma kell Brüsszel felé az els jelentést leadni, ami a július 31-i állapotot tükrözi. Általában a közbens jelentés (interim report) a projektek életének közepén jelentkezik, de nálunk el bb van. II. Földvásárlás B. A.: 1881 ha-t kell megvásárolni másfél év alatt. Kiskunsági szikes puszták Terv: 330 ha Tény: 193 ha Nehezíti a helyzetet, hogy nagyrészt osztatlan közös tulajdonról van szó. Solti-sík Terv: 50 ha Tény: 0 ha Kevésbé intenzív tárgyalások, nem a mi kezelésünkbe kerülnek a területek, ezért a prioritás a Kiskunság volt. Dévaványa Terv: 200 ha Tény 20 ha Sz. B.: Július 31. óta ez már 100 ha.

34 Amit el akartak adni, azt megvette a KMNPI. Módosítani kellene a projektet, hogy máshol is vehessenek területet. B. A.: Amennyiben az NFA kezelésébe esik, akkor nem tudjuk megvenni a projektben. A projekt célja, hogy az els dlegesen földvásárlásra kijelölt területen valósuljon meg a földvásárlás. Gondot jelentett a projekt kezdetén, hogy nem volt meg az NFA és a TVH közötti megállapodás. Kis-Sárrét Terv: 127 ha Tény: 78 ha Sz. B.: Aktuális szám: 85 ha. B. A.: A b vítési irány védett vagy védelemre tervezett terület legyen. Bihari-sík Terv: 385 ha Tény: 0 ha B. A.: Felkéri Ványi Róbertet, hogy indokolja meg a helyzetet. V. R.: Abszolút nem volt eladási szándék. Mindenki várta a támogatásokat. Az év jónak ígérkezett, de a sok es miatt nem lett jó a termés, nehéz helyzetbe kerültek a gazdálkodók. Most már lehetne földet venni, kb. 200 ha-t. A Közalapítványnak az önrészre minimális fedezete van, mert egy KAC Pályázatból elnyert pénzét még nem folyósította a Minisztérium. Ha a Közalapítvány beforgatja a jelenleg rendelkezésére álló összeget, akkor kinullázódik. Folyamatosan n az eladási szándék. Két hét múlva várható az els szerz dés tervezet. B. A.: A tervezett gépek (szárzúzó, eke) beszerzését a KNP csak akkor hagyja jóvá és fizeti, ha már vettek földet. Fontos lenne az el relépés, mert átcsoportosítjuk a pénzt. Hortobágy V. Zs.: Nagyivánban kevésnek tartják a felajánlott árat, de KIOP-os vásárlások is történnek, és azt ellehetetlenítené, ha a LIFE-ból magasabb áron vennének földet. Karcag környékén lehetne még vásárolni, eladási szándék van és NATURA 2000-es területek. Terv: 180 ha Tény: Karcag 82 ha, Nagyiván ha. 100 ha-t akartak visszagyepesíteni. Repcetelepítés megvan. Hevesi-sík J. M.: Terv: 486 ha Tény: közel 700 ha, tulajdonképpen a kalkulált pénzügyi kereten belül. Védett területen történik a földvásárlás. Borsodi-Mez ség B. A.: A Tiszatáj Közalapítvány képvisel i nem jelentek meg, ezért ismerteti az eredményeket. Terv: 123 ha Tény: 29 ha július 31-ig, azóta tovább 59 ha-ról van szerz dés.

35 Technikai problémák a földszerz dések kapcsán M. I.: Körös-Maros NPI-gal ezen a téren jó az együttm ködés. Ugyanez igaz a Bükki NPIra is, ám a HNPI-gal már voltak gondok. A karcagi szerz dések rendben voltak, ám a nagyivániaknál nem egy esetben el fordult, hogy az ingatlan adatai, a bankszámlaszámok helytelenek voltak, hiányzott a tulajdoni lap, s t olyan terület került megvásárlásra, ami nem csak a projekt területbe, de még az SPA-ba sem esik bele. Ezt a szerz dést a KNPI nem hagyta jóvá, és a vételárat sem fizeti ki. A HNPI földügyes ügyintéz jét nem lehetett elérni több esetben sem. Ne legyenek hónapokig elhúzódó ügyek, ne kelljen magyarázkodni az Eladóknak. V. Zs.: Az észrevételeket felveti vezet i értekezleten. B. A.: A partnernek kötelezettsége, hogy korrekt szerz déseket terjesszen fel, mert a sorozatos hibák javítása és a levelezés a projektvezetést l veszi el az id t és az energiát, valamint a pontos, határid re történ kifizetés is elcsúszik. A földvásárlás népszer ségét és sikerét pont az jelenti, hogy gyorsan történik a kifizetés. Az Unió csak a NATURA 2000 területen megvásárolt területeket tekinti elfogadhatónak. Ha id közben azt kivonják a NATURA 2000-b l, akkor a támogatást vissza kell fizetni. A földvásárlások terén tehát az el rehaladás 40 %-os a tervezett 80 %-kal szemben. A tervezéskor a projekt túlvállalta magát. Földvásárlásra alapuló kezelések: még nem realizálható. Kérdés: azok a partnerek, akik részarányt vásároltak meg, hogy fogják kivitelezni a kezelést. B. A.: Közös megoldás kellene, mert a kezelést el kell kezdenünk legkés bb jöv re. III. Marco Fritz látogatása brüsszeli ellen rzés B. A.: Augusztus 12-én jött Marco Fritz a küls monitoring csapat képviseletében ellen rizni a projektet. Jó benyomásokkal távozott. A PR tevékenység és a kommunikációval összefügg akciók jól teljesítettek. Október 1-jével köszön le a brüsszeli tanácsadó csapat, és szerepét egy pozsonyi cég veszi át, akik még ismeretlenek számunkra. IV. Pénzügyi kérdések M. I.: A Partnerségi Megállapodásban vázolt pénzügyi jelentési rend nem m ködik. A jelentések formája csak a nyáron körvonalazódott a jelentési minta ismeretében. Az angol nyelv táblázat kissé módosított magyar nyelv változatát tartja célszer nek. Minden egyes számláról meg kell mondani, hogy milyen akcióhoz kapcsolódik. A jöv ben ezt az elszámolási formát kellene tartani. A kifizetéseket számlák és szerz dések alapján tudjuk teljesíteni. A futás kapcsán nem voltak elszámolások. A rezsi elszámolás nehezen körvonalazódott. Nagy el relépést Marco Fritz látogatása jelentett, aki hasznos tanácsokkal szolgált a pénzügyi jelentéshez. Nem volt az sem egyértelm, hogy egyes felmerült költségeket melyik költségkategóriába soroljuk be. Kéri a pénzügyes kollégákat, hogy az Operatív Bizottság végén egy rövid megbeszélést tartsanak. Problémák vannak az eredeti költségtervvel is: vannak költségek melyek az egyes partnereknél nem azonos költségkategóriában szerepelnek, ilyen azonban az elszámolásban már nem lehet.

36 Kéri a jelentések kapcsán a havi rendszeresség betartását. Minden LIFE-os számláról legyen a KNPI-nél másolat. Ismerteti a bevételeket: október 6. uniós finanszírozás els részlete megérkezik, mintegy 190 millió forint június 28. KÖVICE 117,019 millió, de ez a 2004-es társfinanszírozás július vége és augusztus vége: a Minisztérium a évre el irányzott 130 millió forintot júliustól kezdve havonta egyenl részletekben utalja jelenleg 2x26 millió forint van a számlán. B. A.: pénzmaradvány kérdése felkéri Légrádi Imrét, hogy ismertesse, mi lett vele. L. I.: évi maradványba nem estünk bele. B. A.: A pénzügyi jelentési eljárás módosítása. A Partnerségi Megállapodásban kétheti jelentés szerepel, ezt kellene havira változtatni. T. T.: A tárgyhót követ 20-áig kellene beadni. J. M.: Szakmai beszámolók tapasztalatai: A Hevesi-síkon korrekt, a Borsodi-Mez ség kevésbé. B. A.: Korrekt jelentéshez korrekt adatok kellenek, ezért a BNPI képvisel i jelezzék ezt kollégáik felé, hisz k nevesítve is vannak a programban. A havi jelentési kötelezettség módosítása a Partnerségi Megállapodásban: 1. A Partnerségi Megállapodás (PM) melléklete lesz a közösen elfogadott pénzügyi elszámolási forma. 2. A számlák másolatát havi rendszerességgel, a pénzügyi jelentéssel együtt kell megküldeni a KNPI-nak. 3. A technikai (el rehaladási) jelentés különüljön el a pénzügyi jelentést l. A technikai jelentést minden hónap 5-éig kell -ben eljuttatni a kedvezményezettnek. 4. A pénzügyi jelentést a tárgyhót követ hónap 20-a utáni els munkanapon kell postázni. ÁFA-vita Még nem sikerült tisztázni. B. A.: A PM 1. ÁFA szakasza módosul, mert nem fedi a valóságot. A kibocsátott APEH állásfoglalást a partnerek különböz képp értelmezik. J. M., L. I., M. I.: Az állásfoglalás csak a le nem vonható ÁFÁ-ról szól. T. T., H. Zs.: Amennyiben egyértelm, hogy csak LIFE-ból fizetett, akkor 100%-ban visszajöhet. DE! Nem az ÁFA-nál kell könyvelni, hanem rendkívüli bevételként. Az MME eddig is visszaigényelte az ÁFÁ-t 100%-ban, és ezt az adóellen rzés során sem kifogásolták. A kibocsátott állásfoglalás nem kötelezi az egyes adóhivatalokat. A kérdésben végleges döntés nem született.

37 B. A.: BNPI-nél hogyan áll a hómaró ügye? J. M.: Júliusban elment a megrendelés. V. Egyéb kérdések B. A.: A projekt honlapja készül. Célszer lenne egy intranet kialakítása, melyet a projekt munkatársai használnának. El segítené az információáramlást, nyomon követhet lenne, hogy ki hogyan teljesít. Visszajelzés nyerhet, hogy melyik ügy hol áll. Szükséges lenne a pénzügyes kollégák rendszeres találkozója az audit keret terhére, mert a könyvvizsgálóval lényegesen olcsóbban sikerült szerz dést kötni, mint az tervezve volt, így pénz van rá. B. A. az ülést bezárja. Jegyz könyv lezárva: óra 25 perc A jegyz könyvet hitelesítem: Légrádi Imre gazdasági igazgató helyettes

38 PRESS REVIEW ANNEX 2. Winter and Spring Media release Title Date Newspaper, TV, radio Natura % of the country is protected Kossuth Rádió 1 million for Bustard protection Népszabadság A Great Bustard is better today than none Greenfo.hu tomorrow ( This is a pun from a Hungarian proverb A sparrow is better today than a Great Bustard tomorrow it is much the same as A bird in hand is worth two in the bush. ) Financing is changing Kisalföld Activists for Great Bustard protection were given Színes Mai lap money Great Bustards are protected by LIFE Metro Not to be replaced by parrots - buying plots for Pet fi Népe birds Programme for Great Bustard - interview with the project manager Pet fi Rádió Zöld Jelzés Programme for Great Bustard interview with Kossuth Rádió Miklós Lóránt Kék bolygó LIFE programme for the Great Bustard Kossuth Rádió Oxigén More Great Bustards than last year Népszabadság The condition of the Bustard population of Greenfo.hu Kiskunság is the best The more Great Bustard today the better Greenfo.hu The Great Bustard is endagered species M1 Agrárvilág Native species in Apaj Duna TV Gazdakör Hungarian Great Bustard experts help in Russia National geographic online, geographic.hu Hungarian Great Bustard experts help in Russia Kossuth Rádió Kék bolygó Walk in a National Park Kossuth Rádió Napközben Russian Bustards to England by Hungarians Népszabadság Walk in a National Park Kossuth Rádió Napközben Activists for birds MTV 2

39 Népszabadság: daily newspaper with the biggest circulation in Hungary Színes Mai Lap: tabloid with the second biggest circulation Metro: free daily newspaper Pet fi Népe: regional daily newspaper M1 national TV M2 national TV M1 Agrárvilág: programme for farmers on the national TV Channel Pet fi Rádió: national radio Kossuth Rádió: national radio Greenfo: on-line newspaper about nature conservation and environmental protection Geographic.hu: national geographic online Duna TV: satellite television channel

40 Séta valamelyik nemzeti parkban a tíz közül Mv.: - És most sétára hívom önöket valamelyik nemzeti parkba a tíz közül. Vendégem Haraszthy László, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakállamtitkára, akit amikor tegnap felhívtam telefon nemzeti parkban járt. Melyikben? Haraszty László, szakállamtitkár, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium: - Jó napot kívánok a hallgatóknak. Igen, tegnap a Hortobágyi Nemzeti Parkban jártam egy másik államtitkár kollegámmal. Nagyon meleg volt, 35 fok a pusztában az különösen meleg és nagyon szép dolgot láttunk. Mv.: - Volt délibáb? Haraszty László, szakállamtitkár, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium: - Hát vagy több mint délibáb volt, olyan meleg volt, hogy már a délibábot is el zte a h ség. Mv.: - És mit néztek meg, mit láttak a Hortobágyon? Haraszty László, szakállamtitkár, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium: - Hát megnéztük a különböz él hely rekonstrukciókat. Ezek olyan területek, amelyek korábban valamilyen oknál fogva tönkrementek, sérültek, károsodtak és természetvédelmi érdekb l és célból ezeket most az eredeti állapotukba visszaalakítjuk, vagy visszaalakítottuk. Megnéztük a különböz magyar háziállat fajtákat, amelyek segítenek a nemzeti parkot jó állapotban tartani, itt els sorban a magyar szürkemarhára, a mangalicára kell gondolni és hát megnéztük a Csevalszki ló ménesünket is. Mv.: - Akkor most jöjjön néhány pillanat a Hortobágyról. R.: - Egy szürkemarhának a nyakában ott van egy kolomp és elindult. - Itt 88 darab van. R.: - Egész magasak, majdnem szem magasságban van a hátuk, és gyönyör a szarvuk, kiemelkedik. - Négy évesek általában, meg ivartalanítva vannak és jobban fejl dnek. R.: - Nagyon nagy a kutyája, ezek bizony nem pulikutyák. - Nem pulikutya. Er sebbek az ilyen kutyák. R.: - Azért, mert azt hallottam, hogy eltaposná ez az er s állat a gyengébbeket, ugye? - Er s kutya kell. Mondjuk az meg tanuló kutya. R.: - Hogy telik egy napja? - Reggel indítsuk ket hat óra felé legelni.

41 R.: - Nem itt kint vannak a pusztán, hanem karámban? - Nincsenek ezek éjszaka sem a karámban, hanem ott van egy állásuk a karám fele. Úgy mondjuk, hogy állás. Éjszakára oda állítsuk ket. R.: - Aztán utána ide jön az álláshoz, elindítják. - Igen, elindítom ket legelni, általában széllel szemben legelnek. Feljönnek a kútra inni dél fele. Aztán délre megint megáll, megkever, megkér dzik. Délután négy-öt óra felé indítjuk, akkor sötétedésig legelni. R.: - Hogy szokta ket hajtani? Hogy tudja elindítani, hogy egyáltalán induljon el a karám? - Hát a kutyával hajtom, hanggal is, meg az ember után szépen mennek. R.: - Mit szeret bennük? Mi az, ami szép ebben az állatban? - Kint tiszta leveg n a szabadban. R.: - Nem unalmas? - Nem unalmas, megszokja az ember. R.: - Mi az, amit lehet csinálni? - Jönnek a vendégek, nem unalmas ez. R.: - Mennyi id sek? - Három-négyévesek. R.: - És egyre többen vannak a Hortobágyon? - Hát ez kell az Uniónak, bio termékként értékesítik a húsát. Van, amikor lábon hajtották Németországig, most csak a színhús kell. R.: - Hortobágyon kivel beszélgettem? - Imre. Mv.: - Ismer s volt a pillanatkép? Tegnap akkor ezt látta, ezt érezte. Haraszty László, szakállamtitkár, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium: - Igen. Mv.: - Sok vagy kevés tíz nemzeti park Magyarországnak, 10 millió embernek? Hogy van ez a világon, az Európai Unióban? Haraszty László, szakállamtitkár, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium: - Hát a nemzeti parkok kijelölése az nem a politikai berendezkedést l vagy a gazdasági helyzett l

42 függ, hanem a természeti értékek gazdagságától. Magyarországon igen, tíz nemzeti park van, de azért azt kell tudni, hogy a magyar természetvédelmi törvény, a természetvédelmi terület, a tájvédelmi körzet és a nemzeti park között, mint a három különböz kategória között nem tesz érdemben különbséget. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a tájvédelmi körzetet is ugyanúgy meg tudjuk rizni, mint egy nemzeti parkot, ugyanakkor pedig egy nemzeti park az valóban sokkal több, mint egy tájvédelmi körzet, hiszen ott a kutatás, oktatás, bemutatás, szemléletformálás és hát nagyon-nagyon sok más olyan látványosság is benne kell, hogy legyen és benne is van, mint a népi építészeti elemek, a különböz hagyományok ápolása, a régi foglalkozások fenntartása és hát nagyon gyakran mindenféle kultútörténeti értékek, amelyek együttesen nemzeti parkká min sítik azt a területet, amit utána egy jogszabály is deklarál. Mv.: - Tehát mondhatnám azt, hogy a tájvédelmi körzet, mondjuk egy folyórész, egy rét, egy domboldal, ahol nagyon mást, mint a természetet nem lehet látni, az is gyönyör és a nemzeti parknál mindenképpen az kell, hogy ott valahogy mint egy oktató bázison tudjuk is, hogy kik éltek ott, milyen emberi kultúra volt arrafelé. Haraszty László, szakállamtitkár, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium: - Amit elmondott példa az a természetvédelmi területre vonatkozik, mert ugye a példából az t nik ki, hogy a domboldal általában kicsi, van egy köztes kategória, a tájvédelmi körzet, ami már több van a kultúrából, a kultúrtörténeti értékekb l, a népi hagyományokból, de még nem annyi, mint a nemzeti parkban. Mv.: - Több pénzt kap a nemzeti park, mint egy tájvédelmi körzet, egy természetvédelmi rész? Tehát az, hogy mindez megvalósítható legyen, hogy tanítsák a kosárfonást, hogy legyen ott bármiféle bemutató, ez azért nem kerül, nem ingyen van. Haraszty László, szakállamtitkár, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium: - Természetesen ez nem ingyen van. Azt kell tudni, hogy Magyarországon a nemzeti park igazgatóságok a felel sek a tájvédelmi körzetek és a természetvédelmi területek természetvédelmi kezeléséért is, bemutatásáért és mindenért. Tehát amikor mi azt mondjuk, hogy nemzeti park, akkor igazából a nemzeti park igazgatóságot kellene mondanunk és általában egy magyarországi nemzeti park igazgatóság az egy nemzeti parkot és uram bocsá' akár tíz tájvédelmi körzetet is kezel. És azon belül, hogy a források hogy kerülnek elosztásra, az az évek, a feladatok, a lehet ségek függvényében változik. Mv.: - Nem véletlenül kérdeztem én rá a pénzre, mert ugye manapság mindenki panaszkodik, hogy nincs bel le. Ön, meg amikor felhívtam és mondtam, hogy jó lenne, ha egy kicsit a nemzeti parkokról is beszélgetnénk, akkor azt mondta, hogy itt ma Magyarországon van egy sikertörténet, méghozzá egy pályázati sikertörténet. Haraszty László, szakállamtitkár, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium: - Hát igen, az emberek nagyon szeretnek panaszkodni és hát természetesen ha pénzr l beszélünk, akkor én nehezen hiszem, hogy van olyan háztartás, vagy van olyan család, vagy van olyan szakterület, ahol a pénz több lenne, mint amennyit el tudna költeni. Mi mintegy 5 milliárd forintból gazdálkodunk, mármint a tíz nemzeti park igazgatóság, lehet azt mondani, hogy ez nagyon kevés, lehet azt mondani, hogy sok. Az alapvet feladatokra elegend. Természetesen el tudnánk költeni több pénzt. Mv.: - Ez állami támogatás?

43 Haraszty László, szakállamtitkár, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium: - Ennek a dönt többsége állami támogatás és egy jelent s része saját bevétel. Az arányok úgy néznek ki, hogy durván egy 3,5 milliárd az állami támogatás, és durván egy másfél milliárd a saját bevétel, amit természetesen ugyanazokra a célokra fordít a nemzeti park, mint amire fordítja az állami támogatást. Az utóbbi néhány évben, f leg 2002 óta azonban nagyon széleskör lehet ség kínálkozik a nemzeti parkok számára pályázatok benyújtására. Ezek nagyobb része európai uniós pályázat, de hát utóbbi években megjelent ugye a KIOP, tehát a környezetvédelem és infrastruktúra operatív program, vagy a regionális operatív program is és hát vannak további lehet ségek is a Világbanknál voltak korábbi években. Összességében azt tudom elmondani, hogy 2002 és 2005 vége között, tehát négy évben 12 milliárd forintnyi pályázati pénzt nyertek a nemzeti park igazgatóságaink és a velük együttm köd partnerek. Ez durván évekre bontva ugyanannyi, mint az állami támogatás mértéke. Tehát én azt gondolom, hogy azért ez egy sikertörténet. Mv.: - Tehát megduplázták az állami támogatást. Az Európai Unió becsüli a magyar nemzeti parkokat, vagy a természetes gondolkodás mód van, hogy erre adunk pénzt? Haraszty László, szakállamtitkár, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium: - Az Európai Unióban a természetvédelemre, konkrétan természetvédelemre elérhet források azok egy nagyon speciális módon kerülnek elosztásra, mert míg az élet más területén ugye, ami most következik nemzeti fejlesztési terv és mások tudjuk, hogy mennyi pénz áll rendelkezésre Magyarország számára adott években és azonkívül annyit tudunk lehívni, amennyi jó pályázatot írunk. A természetvédelemben ez egészen másként van. Én úgy fogalmazok, hogy szabad verseny van a spanyolokkal és a finnekkel, semmi címke nincs, nincs megmondva, hogy mennyi Magyarországé és mennyi a spanyoloké. Akár mindent meg lehet bel le nyerni. Azt mondanám, hogy a 250 körüli pályázat érkezett be tavaly szeptemberben a kétszer hatos éves forrásokra, ebb l mintegy 160-at támogat az Unió. A magyar pályázatok a második, negyedik, 11-ik és 14-ik helyen vannak, amit nyernek. Mv.: - A legfiatalabb nemzeti park az rségi Nemzeti Park. Javaslom, hogy oda is kukkantsunk be. Kevi Albert volt a kísér m. Itt állunk Veleméren az egyik porta el tt. Kaszálnak a szomszéd kertben. Az építkezéskor mindent maguk készítettek, nemcsak a boronaházakat, hanem a tet t is, s t a cserepet is. Éppen ehhez tartozik egy egészen érdekes legenda, vagyis vannak itt rontás z cserepek. Kevi Albert: - Igen, ugye egy-egy cserép annak a mesternek a monogrammját gyakorta az ország más részén is felfedezhet módon tartalmazza, aki készítette. Viszont olyan régi motívumok is fellelhet k esetenként bontásnál, vagy lecsúszott cserépnél, ami m vészettörténészek szerint egyértelm en rontás z jelnek nevezhet k. Mv.: - Ez nagyon régi id b l származó hagyomány. Azt mondta, hogy talán még a honfoglalás el tt. Kevi Albert: - Esetleg még a nagy szkíta birodalomban való együttélés id szakából is származhatnak. Mv.: - Nem volt még a kezemben ilyen cserép. Mik ezek a rontás z motívumok? Kevi Albert: - Ezek különböz jelek, amiket régen használtak, hiszen régen a képírás volt

44 több nagy birodalomban is és nyilván a képírásnak, vagy kés bb a magyar róvásírásnak a szimbolikája is felfedezhet. Itt tartja magát az, hogy az els világháború környéki nagy viharokból azok a házak menekültek csak meg, ahol ez a rontás z szimbólum szerepelt azokon a cserepeken, amik borították a tet t. Mv.: - Ugye itt láttuk, hogy a gyümölcsfák itt össze-vissza vannak az rség területén és nincs igazán kerítés. Kevi Albert: - Minden egyes porta szerves tartozéka itt az rségben az ún. kaszáló, gyümölcsös. Nevét egyszer en onnan kapta, hogy ennek az alját is takarmány hasznosítás céljából rendszeresen kaszálták. Mv.: - Az el bb megálltunk ugye egy gyümölcsös mellett, ahol fagyöngyök voltak és van ehhez kapcsolódóan egy nagyon érdekes foglalkozás, ami az rségi ember leleményességét mutatja. Kevi Albert: - Hát az rségi ember harmóniában élt a természettel és a természetnek a különböz áldásait, sokszor a megfigyelések, az élet tapasztalat alapján hasznosította. Így a fagyöngy, ami alapvet en egy él sköd a fán, annak a bogyóját fölszedte amikor az lehullott és abból csiríz ragasztóanyagot csinálták. Bekenték a botvéget és evvel bizony rigókat fogtak, f leg léprigót, feny rigót. Mv.: - Kérdeztük is, hogy rigókat fogtak, betették a kalitkába és mi történt? Kevi Albert: - Eladták, úri asztalra eladták. Azt a mesterséget rigászatnak hívjuk, ennek a m vel it pedig rigászoknak. Mv.: - Mikor halt ki ez a mesterség? Kevi Albert: - A XX. századnak az els felében még nagyon is jellemz mesterség volt. Ez f leg február, márciusi id szakban zték. Mv.: - Mire költik a pénzt? Azt mondta, hogy az Unióban vagy az Unióból dupla pénzt kaptak, mint az államtól, vagy megduplázták a pénzt. De mire lehet egy nemzeti parkban költeni, tehát milyen újdonságok vannak, amir l mi nem is tudhatunk? Ugye július van és bevallom egy kicsit hátsó szándékom az, hogy ösztönözzek arra, hogy ha valaki még eljuthat nemzeti parkokba, akkor tegye meg, mert hihetetlen élményben lesz része. Haraszty László, szakállamtitkár, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium: - Hát a pénzeket kétféle f csoportba lehet sorakoztatni. Az egyik f csoportban olyan fejlesztéseket valósítunk meg, amelyek els sorban a vendégek kiszolgálását valamilyen természeti érték megtekintésének lehet ségét teremtik meg. Mondok egy példát erre, a Tisza-tavon létesítettünk egy ún. vízi sétányt. Ez egy vízr l induló, vízre érkez sétány, ami fából épült, két kis kitekint, két kis házzal, ahonnan kvázi fedezékb l lehet a természetet megfigyelni, meg egy megfigyel toronnyal. Ilyen korábban nem volt. Tehát lehetett menni csónakkal a Tisza-tavon, de hát a csónakban utazók azért csak elzavarják azokat az él lényeket, amelyeket meg akarnak tekinteni. Itt viszont ennek a lehet sége adott. Nagyon-nagyon jó a fogadtatása, rengetegen keresik fel. Mv.: - Nem csodálom, hát olyan, mint Jézus Krisztus lehet a vizen járni valóban a nádas

45 között, ahogy megy ez és gondoltak a mozgássérültekre, kerekes székkel is járható ez a vízisétány. Haraszty László, szakállamtitkár, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium: - De nemcsak a vízisétány járható kerekes székkel, hanem például a budapesti barlangjaink az elmúlt években megvalósított felújítása során szintén gondoltunk rájuk és a Szeml hegyi és a Pálvölgyi barlangot már kerekes székkel is meg lehet tekinteni. Mv.: - Akkor még? Haraszty László, szakállamtitkár, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium: - Ezenkívül a másik kategóriából is említenék példát, tehát amikor egy-egy veszélyeztetett állat vagy növényfaj, vagy egy-egy terület meg rzésére nyerünk uniós forrásokat. Tehát itt ilyen számokat tudok mondani, hogy a parlagi vipera, ami a világon sehol máshol nem él, csak Magyarországon, ennek a meg rzésére 180 millió forintot nyertünk az Uniótól, vagy a túzok, amit bizonyára nagyon sokan ismernek, annak egy kicsit több mint egymilliárd forint jutott a védelmére. Ezt természetesen nem egy év alatt költjük el, de hát a program sem egy év alatt tervezte. Mv.: - Sikerül majd megmenteni a túzokot vagy ez nem kérdés egyel re, mert nem lehet tudni? Haraszty László, szakállamtitkár, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium: - Bizonyos vagyok benne, hogy sikerül, de itt azért el kell mondani azt, hogy a nemzeti agrár környezetvédelmi programban olyan támogatási rendszerek jelentek meg, amelyek a magángazdálkodókat jelent sen segítik abban, hogy a túzok védelméért tudjanak tenni és a két dolog együtt fogja hozni az eredményt. Mv.: - Ez mit jelent pontosan, hogy... Haraszty László, szakállamtitkár, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium: - Ez azt jelenti, hogy ha egy túzokos él helyen egy gazdálkodó vállalja, hogy kés bb kaszál, hogy olyan növényeket, olyan kultúrát telepít, ami a túzok számára kedvez, akkor ezért jelent s támogatást kap. És miután a rendszer önkéntes, mindenki kiszámolja magának, hogy ez neki anyagilag is megéri és ha úgy találja, hogy igen, akkor vállalkozik, akkor jelentkezik, akkor pályázik. Nagyon sokan pályáznak. Mv.: - Felülünk egy kocsira Gemencen és végig megyünk az ártéri erd ben? Lássuk. Haraszty László, szakállamtitkár, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium: - Tegyük. - Bemegyünk a homokos úton a vendégekkel és visszajövünk velük, jó? Ugye bemegyünk a dunai árvízvédelmi töltésen belüli területrészekre, az ún. klasszikus gemenci árterületre, amelyik Európa legnagyobb összefügg ártéri erdeje a maga hektárjával, a 180 négyzetkilométerével. Azt az erd szón van a hangsúly, mert összefügg ártéri terület például a Duna-deltában is található, a Fekete-tengerbe öml területrészeken, de az erd területként itt maradt legnagyobb összefügg ártéri erd ként az utókorra. Mv.: - Milyen fafajokat látunk, ha most körbenézünk?

46 - Jellemz az ún. tölgy, k ris, szil ligeterd k és a f z, nyár ligeterd k. A mélyebb fekvés részeken ott a f z, nyár ligeterd k az uralkodóak. Erdészeti szakszóval élve ahol vízben áll a lábuk az erd knek, ugyanis hosszú ideig ezt a pangó vizet, ezt a tocsogós vizet képesek elviselni, majd ha lemegy róluk, leapad ez a terület, utána tovább zöldellnek, míg a tölgy, k ris, szil ligeterd k a magasabban fekv területek, azok pedig az áradások ritkább alkalmakkor fogják csak meg ket, ritkább alkalmakkor éri csak a víz. Ezért k a magasabb szintezettségi területeken találhatók. Itt, hogy ha balra elnézünk, akkor k ris erd, ha jobbra pedig akkor ott a sarokban egy fehér nyár ligeterd t lehet találni. Mv.: - Jellemz madarak? - Hát jellemz madarak a fekete gólya és a réti sas. Mv.: - El ttünk most volt kevesen láttuk itt a fekete gólyát. Nagyon-nagyon méltóságteljesen köröznek. - Igen, körözött. Az a réti sas ott fölül. Alatta, ami kb. harmad akkora az az egerészölyv. Mv.: - Csak így ránézésre? - Hát igen. A fekete gólyával kapcsolatosan indult egy kutatási program. Egy holland úriember indította el a '90-es évek elején. Madárgy r zésr l bizonyára mindenki hallott. Ugye egy alumínium gy r vel látják el a madarat, amin az ország, meg a f város, ebben az esetben Budapest, és egy szám található meg. Majd amikor a gy r z lejelenti ezt a gy r zést, akkor egy nagy rendszerbe bekerül ez és, hogy ha bárhol visszafogják, vagy elpusztulva megtalálják, akkor ez a gy r alapján információhoz tudnak jutni, hogy hol lett meggy r zve, esetleg milyen távolságra ment el. Mv.: - Mi egy természet r feladata itt Gemencen? Ugye itt ülünk a lovaskocsin és éppen megyünk egy földúton. - Igen, a természetvédelmi rök feladata közé tartozik ez is, ez a bemutatás is az idegenforgalmat. Fontos információkat adunk át az itt megforduló vendégeknek. Az ember nemcsak néz a területen, hanem lát is. A kísér k nagyon jól fel tudják hívni a figyelmet az itt látható dolgokra, úgy, ahogy az el bb néztük a réti sast is, fekete gólyát is. Ha nincs természetvédelmi r, nincs kísér a csapattal, akkor az csak egy madár marad. Sok gyerek csoportot vezetvén én látom, hogy a gyerekek teljesen máshogy fognak viszonyulni a természetvédelemhez akkor, hogy ha az érdekegységeket megtudják és meglátják. Ezenkívül nagyon sokrét még a feladatunk. Mv.: - Mennyit gyalogol egy nap? - Én szeretem a dolgaimat úgy intézni, hogy mindig tudjak egyet kerülni, mert az ember úgy jóval, de jóval többet tud látni a területen, hogy ha gyalog megy, csöndbe végig megy és ha valamit észrevesz onnan úgy el tud jönni, hogy azt nem érzékelteti a másikkal, nem láttatja, legyen az akár egy madár táplálkozás közben, akár legyen egy szarvas, egy vaddisznó is. van itthon, én csak betolakodó vagyok, bármennyire is jól ismerem a területet. Mv.: - Nem ártana magunkévá tenni ez a szemléltet. De mi lesz a jöv, lesz pénz, lesz

47 uniós forrás, ügyesek leszünk? Haraszty László, szakállamtitkár, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium: - Én azt gondolom, hogy az elmúlt néhány évben megszerzett 12 milliárd forint az reménykelt. Nagy ív terveink vannak, ennél sokkal több pénzt szeretnénk a nemzeti fejlesztési tervb l és az Unióból támogatásként megszerezni és itt nagyon fontos kiemelni azt, hogy az ökoturisztikai fejlesztésekbe nagyon jelent s forrásokra számítunk és ezek teszik majd lehet vé azt, hogy a jelenleginél még több helyen, még több ember a természet zavarása nélkül megtekinthesse azt, aminek a meg rzésén fáradozunk itt néhány százan évtizedek óta. Mv.: - Magyarországra is érdemes programot tervezni akkor ezen a nyáron is. Haraszty László, szakállamtitkár, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium: - Azt gondolom, hogy igen. Kossuth Napközben Magyarok segítik a túzokvédelmet Oroszországban :54 Kossuth Kék bolygó M sorvezet : B. Király Györgyi B. Király Györgyi : Magyarok segítik a túzokvédelmet Oroszországban. Póródi András : A Magyar Madártani Egyesület túzokvédelmi szakemberei, a Bird Life International felkérésére Szaratovba utaztak, hogy megvizsgálják és tapasztalataikkal segítsék az oroszországi túzokvédelmi munkát. Szaratov környéke a világ második leggazdagabb túzok él helye, a becslések szerint körülbelül 6 ezer, 7 ezer túzokkal. A madarak az ugaron, parlagon hagyott földeken, gabonavetésekben, gyepekben fészkelnek, így az ugarnövelés és a parlagfeltörés, valamint az ezeket követ munkák veszélyeztetik a fészekaljakat. Az ideiben meglelt fészkekb l kiveszik a tojásokat és a túzokvédelmi központba szállítják. A magyar szakemberek számos olyan módszert és eljárást fejlesztettek ki, amelyek külföldön is jól hasznosíthatók. Építenek a gazdákra is, hiszen k is sokat tehetnek a faj megmentéséért, pusztán azzal is, ha értesítik a természetvédelmi szakembereket, amikor fészket találnak, vagy a valódi tojásokat fatojásokra cserélik ki és véd zónát hagynak körülötte aratáskor, tárcsázáskor. Idén mobiltelefonokat osztottak ki a traktorosoknak, hogy miel bb bejelenthessék, ha a munkájuk során fészket találtak. Kossuth Kék bolygó

48 shonos állatok Apajon :38 Duna TV Gazdakör M sorvezet : T. Dögei Imre Mv.: - Ugyancsak Szomor Dezs gazdaságához tartoznak azok a gyepek, amelyen ma shonos állatok legelnek. Abbahagyta a gyenge földek m velését, amelyeken most, mint régen újra f terem. Szomor Dezs, gazdálkodó, Apaj: - Amikor átvettük, akkor 3000 hektár fölötti szántóterület volt. Ebb l 2000 hektárt vontunk ki a szántó m velési ágból, 450 hektár halastavat építettünk, a többit pedig elfüvesítettük. Összeállítottunk olyan f mag keverékeket szedtünk, fogtunk a területen, ami a túzok fészkel helyeken termett és az ilyen f mag keverékkel bevetett területekre vissza is fészkelt azonnal a túzok. A kaszálóknál ott megvan, hogy mikortól lehet kaszálni. Hát ez július 1. és július 15. közötti id pontok. A területeken nem lehet olyankor bemenni, amikor föl van ázva, azután két héten belül le kell hordani a bálákat, nem lehet otthagyni hónapokra. Tehát ezeket mind a nemzeti park ellen rzi. Július 1-je el tt mi kezdett l fogva nem kaszálunk. Na most július 1-re már a fiók többnyire már tudnak repülni és vegyszerezni pedig azokat a területeket, ahol túzokok élnek, nem szerencsés dolog, mert elpusztulnak. A legeltetésbe is vannak térbeli és id beli korlátozások is. Jelen pillanatban az április 25-e az a kezdési id pont, amikor ki lehet hajtani legeltetni az állatokat és október 30-ig lehet legeltetni. Én azt gondolom, hogy ez éppen kérvényeztem is, hogy lehet ség szerint ez ne legyen így, mert novemberben nagyon jó legel k vannak általában és akkor még hát nagyon jó lenne, hogy ha legeltetni lehetne, ha nincs felázva a talaj. R.: - Az állatok téli takarmányozásához szi búzát termelnek az ökogazdálkodás el írásainak betartásával. Szomor Dezs, gazdálkodó, Apaj: - Vegyszerezni nem szabad és hát el írás, szigorú el írások vannak a vetésforgóra, nem lehet betegségek, kártev k ne tudjanak felszaporodni. Hát a Biokultúra Egyesületnek is tagjai vagyunk és hát az még külön ellen rzi, így dupla ellen rzés alatt is vagyunk. A tönkölybúzának egy nemesített változatát most vezetik be, Bácska néven kerül forgalomba, aminek nincs pelyvája, tehát nem kell hántolni és sokkal ellenállóbb, mindenfélére, tehát nem szükséges permetezni és elég jó termése is van, valamint a fehérje tartalma sokkal magasabb. Tehát erre szeretnénk átállni. Ez nem igényel különösebb kezelést semmit. Kovács Lászlóné, osztályvezet, FVM: - Ebb l a legegyszer bb a szántóföldi alap program. Nem véletlenül, hogy mind a nemzeti agrár környezetvédelmi program idején, mind jelenleg az MVT keretén belül a legtöbben erre a programra jelentkeztek, mert azt hiszem a gazdálkodók számára ez a legkönnyebben követhet, és ha azt mondanám, hogy az agrár környezetgazdálkodás szempontjából tényleg a legegyszer bb el írásokat tartalmazzák. Azt mondhatnám, hogy az el írásoknak a min sége és a tartalma alapján ennél sokkal bonyolultabb el írások vannak például az integrált termesztési programba, az

49 ökológiai gazdálkodási termesztési programokban, de els sorban a természetvédelmi célok megvalósulását és a feltételek meg rzését szolgálja például az ún. érzékeny természeti területeken lév programok. Ezek a programoknak az ún. fokozatosság elvén, tehát a kisebb érték, idéz jelbe téve kisebb érték programból át lehet lépni egy magasabb rend programba. Ez is fejezi ki, hogy a gazdálkodó felismeri, hogy képes teljesíteni egy magasabb célt és ezért több támogatást is kap. Összekapcsolódik az önkéntes felvállalás ugye, hogy én vállalom ezeket az el írásokat és a teljesít képességnek a felismerése. Ez egy nagyon fontos. Tehát ez a gazdálkodási módszer ezt is segíti például. Duna TV Gazdakör A túzok mára közvetlenül veszélyeztetett állattá vált :39 m1 Agrárvilág 05:39:32 Agrárvilág MV: - A túzok mára közvetlenül veszélyeztetett állattá vált a mez gazdaság okozta környezeti változások miatt. Magyarországon mindössze 1200 él. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület ezért mindent megtesz a megmentésükért. Rip: - Hazánkban a század elején még 13 ezer túzok élt. Vadászata, valamint a nagyüzemi mez gazdálkodással együtt járó nagy táblák kialakítása miatt azonban számuk mára drasztikusan csökkent. Széll Antal, természetvédelmi vezet : - Ugyanis ezzel együtt járt egy jelent s m trágya használat, kemizáció. És hát nyilván a kemizáció eredményeképpen mind az adott kultúrák életében, sok helyen pedig a gyepszéleken is az ott el forduló rovarnépesség látta ennek kárát. Rip: - Vagyis a túzokcsaládok alig vagy egyáltalán nem találtak élelmet. Megmentésükre az EU védelmi programot indított. A Life projekt célja hazánkban, hogy a mindössze 1200-as állományt 10%-kal növelje 2008-ig. Hazánkban jelenleg kilenc túzokvédelmi terület van. Amelyeken több mint egymilliárd forintból él helykezeléssel, a légkábelek földkábelre cserélésével, fészek rzéssel, tojásmentéssel, télen etetéssel, valamint ismeretterjesztéssel próbálják megmenteni a túzokot. M1 Agrárvilág Jobb ma több túzok Greenfo - [2006. ápr :57] Az emberiség kapzsi és önz életmódjával felgyorsította a természetes kiválasztódás

50 folyamatát. Oly mértékben beavatkozott a természetbe, hogy ma inkább kihalásról beszélnek, mintsem változatosságról. A veszélyeztetett állatok és növények megmentésére eközben akcióprogramok indulnak. Bár manapság is fedeznek fel új fajokat, alfajokat és ezek változatait, de lényegesen kevesebb a nóvum, mint évszázadokkal ezel tt, amikor még kiterjedt, érintetlen pusztákat, erd ségeket találtak a kutatók. Ráadásul nem csak az újdonság kevesebb: a városok terjeszkedésével, a környezetszennyezéssel sz kültek az él helyek is. Jóval több faj pusztul ki, mint ahányat felfedeznek, ugyanis az eddig ismeretlen fajok egy része még azel tt kihalt, hogy tudomást szerezhettünk volna a létezésükr l. Bolygónk biológiai sokfélesége tehát veszélyben van. Meg rzése alapvet érdek: a táplálkozási hálózatok és más ökológiai rendszerek csak akkor stabilak, ha összetett, változatos az él világ. Nem tudhatjuk ugyanis, milyen genetikai kincsé válhat egy faj a jöv ben. A növények között találhatunk gyógyhatásúakat, termeszthetjük ket, mint a kultúrnövényeket, egyes vadon él állatokban pedig leend háziállatot vagy táplálékot fedezhetünk fel. A védelemre világszerte intézkedések, konvenciók és szerz dések születtek. A ramsari egyezmény a vadvizek mint a vízimadarak él helyének védelmére született a hetvenes évek elején. Rio de Janeiróban 1992-ben elfogadtak egy megállapodást, amely a fajgazdagság meg rzésére hivatott, ezt azóta 187 állam és az Európai Unió írta alá, így a legnagyobb nemzetközi összefogásnak számít. Kés bb pedig az unió él helyvédelmi és madárvédelmi el írásai szabtak irányt. A közösség nemzetközi fórumokon vállalta, hogy 2010-ig megállítja a kontinens biodiverzitásának csökkenését. Számos jel mutat azonban arra, hogy négy évvel a határid el tt továbbra is romlik a természet állapota. Napjainkban vezették be a Natura, 2000 elnevezés uniós természetvédelmi kategóriát a sérülékeny él helyek megjelölésére, hogy fenntartsák a fajok életterét. Szabályozásból tehát b ven akad, amit azonban betartanak és meg lehet valósítani bel le, kevés ahhoz, hogy megóvjuk a genetikai értékeket. Hiába létezik ugyanis a CITES néven ismert, a veszélyeztetett növény- és állatfajok kereskedelmét korlátozó 1973-ban megkötött washingtoni egyezmény, és mindhiába a természetvéd k igyekezete, ha a felel tlen, lelkiismeretlen turista elefántagyarból készült szuvenírt akar. A figyelmeztetések ellenére még mindig sokan vannak, akik százezreket, milliókat képesek kiadni egy elefántlábból készült eserny tartóra, ezzel pedig fenntartják az illegális öldöklést. Ha ezt nem büntetik, akkor a megállapodások nem sokat érnek érvelnek a zöldek. A határátkel kön még mindig nem elég hatékony az ellen rzés, mert keleti szomszédaink kil tt védettmadár-szállítmányainak csak egy része akad horogra. Az elmaradottabb térségekben még legálisan, ezrével lövik a védett énekesmadarakat, az olasz ínyencséget. Takács-Sánta András, az ELTE humánökológusa elmondta, hogy a fajkihalás természetes folyamat: a földön valaha élt növények, állatok dönt többsége ma már nem létezik. Csakhogy az emberi tevékenységek hatására felgyorsult, és a következ évtizedekben valószín leg még er sebben érvényesül a visszafordíthatatlan pusztulás, a fajok feltámasztása pedig legfeljebb a mesékben mint a Jurassic Park lehetséges. Sokan próbálták modellezni a jöv t. Egyes tudósok szerint percenként 17 faj hal ki a földön. Más természetvéd k szerint azonban számmal nem lehet kifejezni a biológiai sokféleséget. Mivel mérni nem lehet, csak találgatják, milyen mérték szegényedéshez járul hozzá az ember. Merthogy mindig voltak olyan rövidebb élet fajok, amelyek nem

51 tudtak alkalmazkodni a megváltozott környezethez, a táplálékhiányhoz, az er s konkurenciához vagy éppen a ragadozókhoz. Persze az evolúció során mindig kialakulnak új rendszertani csoportok, de ez valószín leg eddig egyensúlyban volt a kihalással. Egy ENSZ-megbízás alapján készült 2004-es tanulmány szerint 2050-ig mintegy egymillió faj pusztulhat ki, ennek f oka pedig a globális éghajlatváltozás. Egy másik nemzetközi felmérés szerint a hüll k és kétélt ek 20 százaléka, a madarak 11, az eml sök 25 százaléka veszélyeztetett, vagy a kipusztulás szélén áll. A Birdlife International madárvédelmi szervezet úgy véli, f leg az shonos, kis területen él madárfajokat fenyegeti a kihalás. Azok a legsérülékenyebbek, hiszen táplálék és él hely tekintetében speciális feltételeket igényelnek. Napjainkban még mindig nem kap elég nyilvánosságot az eddig ismeretlen él lények felfedezése. A legfrissebb szenzációs esemény a napokban történt, ennek híre még hazánkba is eljutott. Nemzetközi kutatócsoport elveszett paradicsomot talált az indonéziai dzsungelben: mintegy 20 békafajt, négy pillangófajt és legalább öt pálmafajt figyeltek meg, de leírtak egy mézev madarat és egy olyan kúszókengurut is, amelyet kihaltnak hittek. A Kelet-Indonézia Pápua régiójában végzett vizsgálatok mintegy egymillió hektárnyi erd séget ölelnek fel, ahol embernek nyomát sem találták. Az állatok nem féltek az embert l, hagyták, hogy megfogják, táborba vigyék, majd zoológusok tanulmányozzák ket. A Kárpát-medence ha nem is olyan gazdag, mint az es erd k egyedülálló él világgal rendelkezik. A földtörténet során számos jégkorszakot élt meg a növény- és állatvilág, de a hideg és meleg váltakozásakor mindig volt olyan menedék, ahová vissza lehetett húzódni. Felmelegedéskor a túlélést segítette egy hidegebb, párás völgy vagy láp, leh léskor egy száraz, meleg déli hegyoldal. Így sok faj vészelte át a hosszabb klímaváltozást is. A hagymaburok nev orchidea például csak a Velencei-tó és a ráckevei Duna-ág lápjának hidegebb zugaiban maradt fenn. Hazánk telis-tele van ilyen érdekes jégkorszaki maradványfajjal, úgynevezett reliktummal, s t olyanok is akadnak szép számmal, amelyek kizárólag nálunk fordulnak el, sehol máshol a világon. Ezek az shonos fajok, amelyekre különösen oda kell figyelnünk, mert ha elt nnek, nemcsak mi, hanem az egész világ szegényebb lesz nélkülük. Az erdélyi hérics nevével ellentétben csak a Körös Maros Nemzeti Parkban, Csorvás mellett él egyhektárnyi term helyen. A cselling páfrány pedig kizárólag a Balaton-felvidéki Szentgyörgy-hegy napsütötte szikláin található meg. Jelenleg a hazai gerinces fauna elismerten legveszélyeztetettebb alfaja egy mérges kígyó: a rákosi vipera. Teljes állományát 500 példánynál is kevesebbre becsülik, csak a Hanságban és a Kiskunságban fordul el. A történelmi id kben mitikus szerepet tulajdonítottak egyes állat- és növényfajoknak. Majd a kés bbi korokban az erd - és a vadászati törvény rendelkezései, amelyek els sorban az uradalmak vagyonának védelmét szolgálták, ha nem is szándékosan, de óvták a természeti értékeket, a tájat, a flórát és a faunát is. Az évi vadászati törvényt pedig, amely az énekesmadarak és a Kárpátokban él zerge vadászatát tiltotta, nem titkoltan azzal a szándékkal alkották, hogy gyarapítsák a kés bb levadászható állományt. A vadászati és halászati tilalmi id k bevezetése tehát azt a célt szolgálta, hogy a következ évi szaporulat megmaradhasson, azaz a jöv ben is legyen vadhús az asztalon. Mivel a ragadozó madarak gyérítették a dúvadat, ezért hadjáratot indítottak ellenük. Kés bb

52 elkészítették a gazdasági szempontból hasznos és káros madarak jegyzékét. Eszerint hasznosak azok, amelyek segítik a termelést, az azt akadályozók pedig károsak. Ám ez csak néz pont kérdése tól már rendelet tartalmazta a védett madár- és eml sfajok listáját, ezzel az addigi leghatékonyabb és legteljesebb természetvédelmi szabályozás lépett életbe. Ekkortól ünnepeljük minden május 10-én a madarak és fák napját. A kor uralkodó elve ma is igaz: valamennyi fajt az eredeti környezetében kell meg rizni. Mégis a gazdasági érdekek élveztek els bbséget, ebben az id ben mintegy 37 ezer négyzet-kilométernyi területet csapoltak le és ármentesítettek folyószabályozással, és 3,5 millió hektár földet tettek m velhet vé a mez gazdaság számára. A folyamat napjainkban is tart, ma azonban nem az agrárium, hanem a települések, a közúthálózat és az ipar, kereskedelem térnyerése számolja fel az él helyeket. Hazánkban szinte az összes énekesmadár, csaknem 275 faj védett, ebb l 79 fokozottan védett. Legtöbbjük nemzetközi konvenciók, a berni, bonni és a már említett CITES hatálya alatt nemzetközi oltalmat is élvez. A legendás turul, mai nevén kerecsensólyom, legnagyobb test röpképes madarunk, a túzok, fejedelmi ragadozónk, a parlagi sas, illetve ritka erdei fészkel nk, a fekete gólya a terjeszked városok, az erd irtások, az intenzív mez gazdaság és a környezetszennyezés áldozata. A fajok kihalásában ugyanis általában nem közvetlenül a puskacs a vétkes; ma els sorban az él helyek felszámolása, a pusztagyepek, erd sávok, tocsogók, árterek, kis vízfolyások beszántása vagy a lecsapolás tehet a kipusztulásról. A veszélyeztetett fajok megmentésére néhány éve, évtizede programokat hoztak létre, amelyeket hazai vagy uniós támogatásból finanszíroznak, a terepmunkában pedig sok természetszeret önkéntes segít a szakembereknek. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, valamint a WWF Magyarország nemzetközi természetvédelmi szervezet többek között a veszélyeztetett madarak, a rákosi vipera, az eurázsiai hód, illetve a mocsári tekn s védelmével foglalkozik. Számos olyan faj van, amely kedvez tlen helyzete miatt csak aktív beavatkozás révén maradhat fenn, a pénzhiány azonban korlátozza a lehet ségeket. Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok tartja a régi, nem túl el relátó mondás. Nagy termete miatt sokan vadászták a túzokot, de a populáció harmadára csökkenéséért els sorban az intenzív növénytermesztés és a füves területek feldarabolása a felel s magyarázta Bankovics András, a Life Nature túzokvédelmi program vezet je. A világszerte veszélyeztetett, fokozottan védett madár természetvédelmi értéke egymillió forint. Egykor a Kárpát-medence kiterjedt füves pusztáin élt, ma csupán a Fels -Kiskunság szikes pusztái, a hevesi sík, a borsodi mez ség, a Fert Hanság, Bihar és a Hortobágy egyes részein található. A sebesült és visszatelepítésre váró befogott madarakat és a keltetett fiókákat egy dévaványai túzokos kertben nevelik négyszáz hektáron. Másfél éve indult az a program, amellyel 2008-ig tíz százalékkal gyarapíthatják Közép-Európa legkiterjedtebb, mintegy ezerháromszáz egyedes túzokállományát. Az egymilliárd forintos támogatás egyik felét a zöldtárca, másikat az unió állja. A pályázat nyertese, a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatósága ebb l olyan földeket vásárol, amelyeket ezentúl túzokvédelmi területekként kezelnek. Kilenc mintaterületen eddig csaknem 1400 hektár földet vásároltak fel a gazdáktól, akikkel az ornitológus szakemberek folyamatosan kapcsolatban állnak. Az állami tulajdonba került földeket részben helyi gazdák m velik, akik gyeptelepítéssel, repce és lucerna vetésével ideális dürg, fészkel és telel területet alakítanak ki, hogy a nagy test madarakat maradásra bírják. Kedvez tlen téli id járás, hosszú fagyok és

53 táplálékszegény id szak esetén ugyanis a Balkán felé veszik útjukat. Ez a tél kedvezett nekik, kevés volt a hótakaró él helyeiken. A február közepén végzett egyidej szinkronszámlálások szerint mintegy 1353 egyed telel itthon áll a Magyar Túzokvédelmi Munkacsoport összefoglalójában. A többi érintett nemzeti park is segíti a szakmai munkát, az Észak-Magyarországi Áramszolgáltató Rt. pedig a régióban a madarakra veszélyes légkábelt földkábelre cseréli. Halmos Gerg, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) természetvédelmi igazgatója szerint azonban nem elég a földek birtoklása és felügyelete. A gazdák figyelmét fel kell hívni arra, hogy ha túzokfészket találnak, jelentsék a túzokvédelmi szakembereknek, és kaszáláskor hagyjanak véd zónát a költ hely körül. A földm vel ket pedig segíteni kell az agrárkörnyezet-gazdálkodási programokkal és megfelel támogatással. Januárban harmadik alkalommal számolta össze az MME a nemzeti parkokkal és más civil szervezetekkel együtt a hazánkban telel sasokat. A sasszinkronnak nevezett állapotfelmérést 91 helyszínen végezték. Rétisasból találták a legtöbbet, csaknem 267 példányt, de szép számban láttak parlagi sast, mintegy 75 egyedet, valamint békászósast, és a ritkaságnak számító szirti- és fekete sas néhány példányát is megfigyelték. Magyarországon akár ezer réti- és parlagi sas is töltheti a telet, amivel hazánk az egyik legjelent sebb sas-telel területnek számít Európában áll a szervezet közleményében. A puszták és vizes él helyek táplálékban, f leg ürgében, pocokban és kis eml sökben gazdag és viszonylag biztonságos telel helynek számítanak, a madarászok pedig etetéssel is segítik az áttelelést. Biztató jel, hogy évr l évre egyre több Szlovákiából, Skandináviából, a Baltikumból és keletr l érkez sas tölti itt a telet, nálunk ugyanis jobban biztosítható a növekv állományok védelme. T lünk délebbre még mindig rendszeresen el fordul a sasok lelövése, megmérgezése. A nálunk költ saspárok száma azonban jóval kevesebb. Az elkötelezett madarászok tavasszal kell távolságból figyelik a fészkeket, és állandó váltásban rzik ket a fészektolvajok ellen. A ritka ragadozók tojása ugyanis keresett cikk a feketepiacon. A hazánkban rendszeresen el forduló mind a hat sasfaj több mint fél évszázada fokozottan védett. A parlagi, a réti- és a békászósasok eszmei értéke eléri a legmagasabb egymillió forintot, a szirti-, a fekete és a törpesasoké az ötszázezer forintos kategóriába tartozik. Forrás: Magyar Nemzet Bohus Anita- greenfo Greenfo.hu Life program a túzokokért :05 Oxigén M sorvezet : Balogh István

54 Balogh István: - Komoly uniós pénzeket fordított Magyarország a túzokok él helyfejlesztésére és a túzokkímél gazdálkodás megszervezésére. Hubai Grúber Miklós riportjából kiderül, hogy különösen a borsodi és a hevesi pusztákon van erre éget szükség. Hubai Grúber Miklós: - Az idén, ha nem is korán, de viszonylag hirtelen jött be a nagy hideg. Hogy telelnek a túzokok? Fatér Imrét kérdem, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársát. Fatér Imre, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársa: - Szerencsére ez a tél ugyan koránt jelentkezett, de azt megel z en egy elég jó id járás volt a túzokokra. Az agrárkörnyezetvédelmi támogatásban, ahol ez m ködik, mintateürleteken, mint pl. a hevesi síkon, borsodi mez ségen vagy éppen a dévaványi síkon, elég sok repcét vetettek a gazdák. Ezenkívül gazdasági érdekb l is vetettek repcét és hát a túzokállomány kezd rávonulni, rámozdulni ezekre a repcevetésekre és itt telelnek át legjobban. A mostani hó ez még nem komoly volt, néhány helyen ugyan 5-10 cm hó is esett, de még ett l jól hozzá tudnak férni az táplálékukhoz, a repcelevelekhez. H.G.M.: - Ami a túzokállomány létszámát illeti, mennyire vagyunk kedvez helyzetben? Úgy értem, mi magyarok? Fatér Imre: - Hát a magyar állomány világviszonlatban is kiemelked nek mondható, bár minket megel znek a spanyolok és az orosz állományok. Spanyolországban rendkívül komoly állomány található, több, mint 23 ezer példányt számoltak a legutóbbi szinkronszámláláskor. Az orosz síkságokon 6-7 ezer túzok él. Magyarországon az utóbbi 6-8 évben egy nagyon szerény mérték emelkedés tapasztalható közötti állományszámlálásokat tudtunk végrehajtani, amely egy nagyon szerényen emelked. H.G.M.: - Ebb l az Ön közvetlen m ködési területén mennyi van? Fatér Imre: - Hát én jelenleg a túzoklife programban dolgozom és az én m ködési területem els sorban a hevesi síkra terjed ki. Sajnos az itteni túzokállomány egy nagyon fokozatos morzsolódásnak lehetünk a tanúi ebben a pillanatban. Jelenleg sajnos a szinkronszámláláskor tavasszal csak 14 madarat tudtunk számlálni. Néhány évvel ezel tt még madár is tartózkodott a hevesi síkon, ill. ezek a madarak költöttek ezen a területen. Sajnos ez a felaprózódás egy lassú folyamatnak az eredménye, ami most ugye a Life Program kapcsán próbálunk megállítani és próbáljuk, hogy ezt az állományt is megmentsük a kipusztulástól. H.G.M.: - Milyen módszerrel? Fatér Imre: - Hát erre rengeteg módszer áll rendelkezésre. Ezek a módszerek ilyen akciócsoportokba vannak csoportosítva. A hevesi sík területén, hogy mondjak rá példákat, a legfontosabb túzokdürg, -költ helyeket a nemzeti park megvásárolja és itt olyan túzokkímél gazdálkodást fog megalapozni, ami nyilván kedvez lesz a túzok számára. ezen a területen m ködik az Agrárkörnyezetvédelmi Programnak egyik mintaterülete, az ún. APT, ahova elég sok gazda bekapcsolódott. Vagy a veszélyeztetett fészkeket próbáljuk felderíteni még a mez gazdasági munkák megindulása el tt vagy olyan információk, olyan kapcsolatban vagyunk a gazdákkal, hogyha egy-egy fészket találnak, akkor ezeket

55 bejelentik és mi ezt helszíneljük, próbáljuk a helyszínen megvédeni ezeket a madarakat, ezeket a költéseket biztosítani. Vagy repcevetéseket támogat akár az egyesület vagy a nemzeti park egy-egy büdzséb l és ezek az áttelelések segítik, nem mozdulnak el, nem kóborolnak el Európába, nem pusztulnak el ezáltal esetleg a messze távolban. Vagy a Borsodi Mez ségen a Life Programnak egyik programeleme lesz az, hogy 11 km hosszú légvezetékek lesz a földbe helyezve. A legfontosabb mozgási körzetükben, mert azt tapasztaltuk, hogy ezeken a területeken, de más területeken is ködben vagy egy-egy stresszes helyzetben nekirepülnek a túzokok ezeknek a légvezetékeknek. Ez egyfajta lehet ség, hogy ha a földbe helyezzük, akkor ez az ütközésb l való kiesés, pusztulás nem fog bekövetkezni ezeknél a madaraknál. Kossuth Oxigén Túzokvédelmi program :45 Kossuth Kék bolygó M sorvezet : Sarkadi Péter Sarkadi Péter : - Jó napot kíván a mai szerkeszt, Sarkadi Péter. A tavaly sszel indult Life túzokvédelmi program a legnagyobb hazai uniós támogatású természetvédelmi program, melynek össz. költségvetése több, mint 1 milliárd forint. A program célja, hogy a hazai 1200-as túzokállományt 10 %-kal növelje 2008-ig. A kilencb l az egyik védelmi területen a fels -kiskunsági pusztákon a programvezet vel, Bankovics Andrással, a program elmúlt egy évér l beszélgettem. Bankovics András ( programvezet ) : - Szerintem lehet ségeinkhez képest nagyon jól teljesítettünk, az egyik legfontosabb akciónk, mely a földvásárlás és az országos szinten nyolc túzokos mintaterületet érint. Ezek mindegyike madárvédelmi direktívás natúra es terület, földvásárlásokat folytattunk, a tervezett kétezer hektárból közel 60 %-ot hektárt sikerült megvásárolnunk és további szerz dések természetesen el készítés alatt állnak. Ezek részben állami területek lesznek, melyeket a nemzeti parkok vesznek meg. Partnereink között a program kedvezményezettje a Kiskunsági Nemzeti Park és partnereink között szerepelnek civil közalapítványok is, akik nyilván saját kezelésükbe tartják majd azokat a területeket, amelyeket nemzeti parkok vesznek meg, természetesen az állami területté válik és nemzeti parki vagyonkezelésbe kerül. Sarkadi Péter : - Ezen az 1200 hektáron más típusú gazdálkodást kell folytatni, hogy a túzokok jól érezzék magukat? Bankovics András : - Természetesen, ez a program f célkit zése, különböz kultúrák kerülnek telepítésre, így a téli tápra is szegény id szak átvészelésére repcetelepítésekre kerül sor, illet leg jelent s területeket érint, visszagyepesítés, parlagm velés és lucarnatelepítés, melyek a túzok preferált él helyei. A földvásárlás az egyik legsarkosabb része a projekt összköltségvetésének 40 %-a erre fordítódik, a másik, hogy megteremt dött

56 egy fizetett személyi állománynak a lehet sége, akik ezek a terepi kollégák a terepen dolgoznva rengeteg adattal szolgálnak magáról a fajról, illet leg a program sikeréhez nagymértékben hozzájárulnak, lévén a gazdálkodókkal való együttm ködés elengedhetetlen, hiszen ez a kétezer hektárra nem sz kíthet le természetesen a túzok élettere, tehát a gazdálkodók által m velt földterületeken is hasonló gazdálkodást kell folytatni a védelem érdekében. Sarkadi Péter : - És akkor ennek a hét embernek az a munkája, hogy a meggy zze azokon a területeken gazdálkodókat, ahol túzok van, hogy hát bizonyos korlátozásokat léptessenek életbe? Bankovics András : - Munkájuk egyrésze ez is természetesen, tehát a mindennapos rendszeres kapcsolattartás a gazdálkodókkal, ez helyi rendezvényeken, fórumokon is megtörténik és a helyszíni tanácsadással, elkészítettünk egy kiadványt, amely a tájékoztatást az általunk természetvédelmi szempontból optimális gazdálkodást népszer síti, egyébként meglehet sen jó az elfogadottsága és pozitív a visszhangja a gazdálkodókkal való együttm ködésünknek és bízunk benne, hogy a továbbiakban is ez megmarad és így el tudjuk érni a kívánt célt. Nagyon fontos a fészekmentés, ami a költés id szakban a veszélyeztetett fészekaljak, ha csak lehet ség engedi helyszíni védelmével, tehát az adott kultúrában egy véd zóna kialakításával történik, végszükségben pedig a dévaványai túzok centrumba kerül, ahol mesterségesen keltetik ki ezeket a veszélyeztetett tojásokat és aztán a térségben repatriálják. A program több körös átdolgozáson ment keresztül és így a közel 2 milliárdos eredeti költségvetés lett lefaragva. Nagyrészben a légkábelek földkábelre való cseréjét emelték ki a rendszerb l, mondván, hogy nem költséghatékony a dolog. Az elfogadott projektünk az egy légkábel, földkábelre cserélését jelenti, mint megvalósítandó feladat, ez a borsodi Mez ségben történik meg egy 11 km-es vezetékszakasz földbehelyezése. Sarkadi Péter : - Összesen hány kilómétert kellene föld alá vinni? Mert hát ez nemcsak a túzokokat, hanem a legtöbb nagytest ragadozó egyéb madárfajt is veszélyezteti, mindennapos probléma, hogy szerencsétlen állatok elpusztulnak. Bankovics András : - Így van, ezzel kapcsolatban a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület folytat intenzív kutatásokat és úgy tudom, hogy valamilyen együttm ködést is az áramszolgáltató társaságokkal. Nehéz számot megadni, azt biztosan állíthatom, hogy a fels kiskunsági szikes puszták térségében minimum 10 km földkábelezésre lenne szükség, ez leginkább azokat a területeket érinti, ahol a túzok részlegesen átmozog egyik területr l a másikra és keresztezi úgymond ezek útját. Erre ugyanakkor tájképi értékek védelme miatt is szükség lenne, hiszen a magyar puszta az a világon egyedülálló érték. Azol nem megoldható a földkábelezés, ott célszer lenne takarófásítással próbálkozni, ez annyit jelent, hogy fákat telepítenek a vezetékszakaszok közelébe, ez által a madarakat felemelkedésre késztetik, tehát kvázi nem ütközik magával a vezetékkel. Sarkadi Péter : - Ez egyébként mekkora beruházás? Bankovics András : - Ezek középfeszültség vezetékek, egy kilóméter mintegy 10 millió forintos nagyságrendbe tartozik, ebbe nyilván beleértve a tervezési költségeket, ezen túlmen en még mód lenne egyébként egyéb jelz dolgok felhelyezésére a vezetékre,

57 ilyenek például gömbök, vagy különböz spirálok, melyek azonban a túzok szempontjából nem feltétlen biztos, hogy olyan eredménnyel szolgálnának, mint a földkábelbe helyezés. Kossuth Kék bolygó Túzokvédelmi Program :36 Petôfi Zöld jelzés M sorvezet : Sarkadi Péter Riporter Sarkadi Péter Life Túzokvédelmi Program Sarkadi Péter: - Jó napot kíván a mai szerkeszt, Sarkadi Péter. Tavaly sszel indult a több mint egy milliárd forintos Life Túzokvédelmi Program. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület hazai és EU-s pénzekb l szeretné elérni, hogy a mostani 1200 egyedes hazai túzokállomány 2008-ra 10%-kal növekedjen. A program els évének eredményeit mutatták be nemrég a szakemberek Kunszentmárton környékén. Lóránt Miklóstól, aki a fels -kiskunsági szikes puszták környékén vigyázza e fokozottan védett madarakat, els ként az itteni állomány méretér l érdekl dtem. Lóránt Miklós: - több kisebb ilyen részpopulációból tev dik össze, a legnagyobb és Kunszentmiklóshoz a legközelebb van ez egy olyan madarat számláló populáció. Mivel elég kis terület úgymond, hogy országos tekintetben nézve az egész Kiskunságon elég nagymérték átmozgások vannak, tehát nehéz egy-egy ilyen részpopulációnak a méretét meghatározni, de ez mondom, ez a legnagyobb ilyen kisebb madarat számláló. A teljes kiskunsági állomány az közel 600 példányra tehet. Sarkadi Péter: - Minden egyes helyet ismersz? Mert most az el bb úttalan utakon jöttünk egy terepjáróval végig itt a területen. Lóránt Miklós: - Hát ahova mentünk az tulajdonképpen egy mintaterületen jöttünk át a programban megjelöltünk egy olyan mintaterületet, ahol nagyon részletes felméréseket végzünk, tehát ezt a területet nekünk úgy kell ismerni szinte mint a tenyerünket. Ezen kívül természetesen a mintaterületen kívül is találhatók túzokok, ezeknek a folyamatos nyomon követése és az új területek felkutatása is része a munkánkat. Azokat viszonylag ritkábban tudjuk látogatni, de azokról is amennyire lehet információkat gy jtünk. Sarkadi Péter: - Ennek a programnak egy része az az, hogy területeket vásároltok, ez hogy áll itt ezen a környéken és aztán mi lesz a sorsa ezeknek a területeknek? Lóránt Miklós: -Olyan területek kerülnek megvásárlásra, amelyek eredend en túzokél helyek, els sorban túzok fészkel helyek voltak, viszont az intenzív mez gazdasági munkálatok következtében ez alatt f ként a tavaszi munkálatokat értem, a túzokfészkek veszélyeztetve voltak. Ezeken a területeken többnyire gyeptelepítések történtek, illetve olyan mez gazdasági módszereket alkalmazunk, amelyek a tavaszi id szakot a legkíméletesebb módon nyugalomban hagyják. A repce az egy kiemelten fontos

58 mez gazdasági növény, ez els sorban azért fontos a túzok számára, mert a téli id szakban az sszel elvetett, a nyár végén, sszel elvetett repcének a levelén tudnak kitelelni a madarak, tehát ezeket a zöld leveleket eszik, és ha ez kell mennyiségben van jelen a térségben, akkor, akkor a madarakat úgy helyben tudjuk tartani. Helyben tartás alatt azt értem, hogy ezek a túzokok részleges vonulók, tehát id nként pontosan nem tudni miért, els sorban a téli id járási körülmények vagy genetikai behatásokra id nként elmozdulnak az országból, ami külön veszélyforrást jelentett számukra. Sarkadi Péter: - A visszagyepesítés az hogy m ködik a gyakorlatban? Lóránt Miklós: - Egy gyepvetést kell elképzelni, hasonló ahhoz, amit otthon a kertekben végeznek gyepesítés címén, Sarkadi Péter: - csak hát nem pázsitnak Lóránt Miklós: - nem pázsitnak és természetesen itt több hektár, esetleg ilyen több száz hektárról van szó. Hasonló talaj-el készítést kell végezni minthogyha mondjuk gabonát vetnénk bele, csak a búzaszemek helyett f magot vet a vet gép. Ez a visszagyepesítésnek az egyik módszere, de természetesen más módok is vannak, mi ezt az utat választottuk. Sarkadi Péter: - De ezeket a magokat a szomszéd még természetes állapotban lev gyepekr l gy jtitek be - gondolom én? Lóránt Miklós: - Igen, az a célszer, hogy olyan vet magot használjunk, ami a környéken él növényekt l származik, hiszen ezek a növények visszatelepítését akarjuk minél gyorsabbá tenni, minél inkább el segíteni, így a gyakorlatban ez úgy m ködik, hogy a környéken már magot érlelt füveket mintha, ha aratnánk a gabonát úgy összeszedik a f magot és ez az shonos f magkeverék kerül a visszagyepesítend területre, tehát nem az amit a boltban kapunk, nem egy monokultúrát kívánunk létrehozni, hanem többféle f b l, esetleg más helyi növényb l összeálló f magkeverék kerül bele. Sarkadi Péter: - A túzoknak itt van természetes ellensége? Lóránt Miklós: - Természetes ellensége egy kifejlett túzoknak nem igazán van. Ami predációs hatásként jelentkezik az esetenként nagyon a fészkét l eltávolodik a tyúk és az ott maradt tojásokra jelenthet veszélyt a róka, illetve varjú állomány, de természetes körülmények között ez egy csekély mennyiség, elenyész esetszámmal és természetszer dolog. Ami alapvet en a legnagyobb veszteséget okozza, az az, hogy a mez gazdasági területek száma igen megn tt az elmúlt id szakban, és a túzok, mivel az eredeti gyepterületek, ahol eredend en fészkelt, ezeknek a száma lecsökkent, kénytelen volt agrárkörnyezetben megtalálni azokat a feltételeket, ahol jól érzi magát, viszont nincs fölkészülve azokra intenzív tavaszi munkálatokra, amik a fészkeket tönkre teszik. Eredmények már vannak. A legfontosabb, hogy ezeket a földterületeket mi megvásároltuk és ezeknek a visszagyepesítése, illetve kíméletes használata történjen meg. Ezen kívül a programban vállalt kötelezettségünk az, hogy a jelenleg Magyarországon található mintegy 1200-as túzokállományt egy tíz százalékkal megnöveljük, ez egy 120 madár többletet jelent, ami egy rendkívül biztató eredmény lenne. Sarkadi Péter: - Lóránt Miklóst, a fels -kiskunsági szikes puszták környékén dolgozó

59 túzokvéd t hallották. Köszöni figyelmüket a mai szerkeszt, Sarkadi Péter. Pet fi Zöld jelzés Átalakulóban van a támogatási rendszer A Természetvédelmi Hivatal agrárosztálya szervezésében háromnapos konferenciát tartanak a Fert -Hanság Nemzeti Park központjában az agrár-környezetvédelemr l. Az újfajta gazdálkodási rendszer hazánkban is egyre szélesebb körben terjed. Az agrárkörnyezetvédelem szóval csak most ismerkedünk, jóllehet már Magyarországon is több ezren folytatnak gazdálkodást az új rendszer feltételeinek megfelel en. A Sarródon ma befejez d háromnapos konferencia nyitóel adását dr. Ángyán József professzor, a Gödöll i Agrártudományi Egyetem munkatársa tartotta. Mint elmondta, a kifejezés alatt az emberek gyakran azt értik, hogy tartsuk tisztán a környezetünket, az él vizeket. - Nem err l van szó. Az agrár-környezetvédelem újfajta gazdálkodási rendszer. Hazánkban és az Európai Unióban is eddig minél többet termelt valaki, annál nagyobb mérték támogatásban részesült, s t azt is megmondták a gazdáknak, hogy mit termeljenek. Az átalakulás során a hangsúly a hogyanra helyez dik - mondja Ángyán professzor. - A mez gazdasági tevékenységeknek a jó min ség élemiszer el állítása mellett környezeti, társadalmi és ökoszociális vonatkozásai is vannak. Minden ágazatban különböz szigorúságú feltételrendszerek közül vál aszthatnak a gazdák. Aki vállalja a játékszabályokat és részt vesz egy képzésen, földalapú, öt évre szóló állami szerz dés alapján normatív támogatásban részesül. Dr. Ángyán József Gy r-moson-sopron megyéb l példaként a Mosoni-síkot említette, ahol a fokozottan védett túzok él helye mez gazdasági terület. Az itt gazdálkodó termel k, amennyiben a munkájukat az el írásoknak, azaz az agrár-környezetvédelmi feltételeknek megfelel en végzik, támogatást kapnak. Hazánkban a biogazdák már évekkel ezel tt csatlakoztak a rendszerhez, a cél azonban az, hogy minél több termel eszerint gazdálkodjon. Magyarországon jelenleg 24 ezren léptek be az agrár-környezetgazdálkodók körébe. - A csatlakozás önkéntes, de egy id múlva csak az kap támogatást, aki ezek szerint a játékszabályok szerint dolgozik - mondja dr. Ángyán József. A Természetvédelmi Hivatal agrárosztálya által szervezett sarródi konferencián az úgynevezett érzékeny természeti területeken zajló gazdálko dás kérdésköre áll a középpontban a hazai nemzeti parkok képvisel inek részvételével. Kisalföld Jobb ma egy túzok, mint holnap egy sem. [2005. Oct :06] A Kiskunsági Nemzeti Park, és az MME mutatta be az EU legnagyobb hazai természetvédelmi programját. A több mint egymilliárdos LIFE Túzokvédelmi Program 9 mintaterületen zajlik a Bihartól a Mosoni- síkig. Eddig 1100 hektárnyi földterületet

60 vásároltak és jelöltek ki túzokvédelmi területnek október 21-én a bemutató sajtókirándulás a kunszentmiklósi Suba vendégl ben kezd dött, ahol B di Szabolcs, Kunszentmiklós polgármestere köszöntötte a résztvev ket. Ezután Bankovics András, a LIFE Túzokvédelmi Program vezet je mutatta be a programot, és az eddig elért eredményeket. A résztvev ket ezután a nemzeti park, és a program szakemberei kalauzolták végig a túzokvédelmi területeken. A tavaly sszel indult LIFE Túzokvédelmi Program a legnagyobb hazai uniós támogatású természetvédelmi program, amelynek összköltségvetése több mint egymilliárd forint ( ). Ebb l az uniós támogatás 482 millió Ft, a fennmaradó önrészt pedig a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium biztosítja. A program célja, hogy a hazai 1200-as túzokállományt 10%-al növelje 2008-ig. Mivel ez az 1200 madár Közép-Európa leger sebb állománya, Magyarország szerepe kulcsfontosságú a faj meg rzésében. A túzokvédelem 9 mintaterületen, nemzeti parkok és civil szerveztek bevonásával zajlik a Bihartól a Mosoni-síkig. Mivel a túzok számára a legnagyobb veszélyt az él helyein folytatott intenzív mez gazdasági tevékenység jelenti, ezért a LIFE program keretében több mint 1800 ha földet vásárolnak a túzok dürg -, fészkel - és telel területein. Ezeken a túzokvédelmi területeken a faj ökológiai igényeinek megfelel él helykezelés folyik visszagyepesítéssel, lucernával való betelepítéssel, kaszálással, repcetelepítéssel, legeltetéssel. Eddig összesen 170 millió forintot költöttek földvásárlásra, és az év végéig további 757 hektárt csatolnak a túzokvédelmi területekhez. A túzokvédelmi területnek megvásárolt földterületek megyénként: Bács-Kiskun megye 235 ha Békés megye 126 ha Jász-Nagykun-Szolnok megye 108 ha Borsod-Abaúj-Zemplén 89 ha Heves megye 566 ha Összesen: 1124 ha A saját területek mellett a programban dolgozó 7 f állású túzokvédelmi szakember folyamatosan kapcsolatban áll a túzokos parcellákon dolgozó gazdálkodókkal, akik sokat tehetnek a faj megmentéséért már csupán azzal is, ha kaszáláskor véd zónát hagynak a fészek körül, vagy jelentik a szakembereknek a veszélyeztetett fészkeket. A túzok: A túzok a mérsékelt övi füves puszták lakója, s egyben Európa legnagyobb testsúlyú röpképes madara. Világszerte veszélyeztetett faj, állománya a legtöbb él helyen megfogyatkozott. Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke Ft. Az elmúlt évtizedekben a hazai állomány is jelent sen - a korábbi 3000-r l 1200 példányra - csökkent. A csökkenésért legf képpen az intenzív mez gazdasági termelés a felel s, bár az állomány összeomlásában kétségkívül nagy szerepe van a vonulási veszteségeknek, a téli táplálékhiánynak és az él helyek feldarabolódásának is. LIFE Nature: A LIFE Nature az Európai Unió természetvédelmi forrása: célja az európai jelent ség

61 állat- és növényfajok, valamint él helyek megóvása a Natura 2000 területeken; uniós támogatási arány 50-75%; pályázhat minden természetes és jogi személy (nemzeti park igazgatóságok, civil szervezetek, oktatási intézmények stb.). [greenfo] Greenfo.hu Egymilliárdos túzokvédelem A környez országokból arról érkeznek hírek, hogy a madárinfluenza-járvány megel zése érdekében lelövik a vonuló madarakat, elpusztítják a fészkeiket, hogy véletlenül se térjenek viszsza megszokott helyükre. Nálunk viszont egy egymilliárdos túzokvéd programot mutattak be tegnap a sajtónak. A tavaly sszel indult LIFE Túzokvédelmi Program a legnagyobb hazai uniós támogatású természetvédelmi program. Az egymilliárdból az uniós támogatás 482 millió forint, a többit a környezetvédelmi minisztérium biztosítja. A program célja, hogy a hazai 1200-as túzokállományt 10 százalékkal növelje 2008-ig. Mivel ez az 1200 madár Közép-Európa leger sebb állománya, Magyarország szerepe kulcsfontosságú a faj meg rzésében. A túzok a mérsékelt övi füves puszták lakója, s egyben Európa legnagyobb testsúlyú röpképes madara. Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke egymillió forint. A világszerte veszélyeztetett faj állománya a legtöbb él helyen megfogyatkozott. Az elmúlt évtizedekben a hazai állomány a korábbi 3000-r l 1200 példányra csökkent. A túzokvédelem kilenc mintaterületen, nemzeti parkok és civil szervezetek bevonásával zajlik a Bihartól a Mosoni-síkságig. Mivel a túzok számára a legnagyobb veszélyt az él helyein folytatott intenzív mez gazdasági tevékenység jelenti, ezért a LIFE-program keretében több mint 1800 hektárnyi földet vásároltak meg a természetvéd k - a legtöbbet éppen a tegnapi bemutatónak helyet adó Bács-Kiskun megyében, a túzok dürg -, fészkel - és telel területein. Ezeken a helyeken a faj igényeinek megfelel él helykezelés folyik visszagyepesítéssel, lucernával való betelepítéssel, repcetelepítéssel, legeltetéssel. Bankovics András programvezet lapunknak azt mondta, biztos, hogy a túzokokat nem fert zte meg a madárinfluenza. Ez a madár rétek, füves puszták lakója, emiatt nem kerül kapcsolatba a vizes él helyeket kedvel, a vírust alapvet en hurcoló vízimadarakkal. Az ember sem fert zheti meg, mert messzir l elkerüli. Ö. Z., Népszabadság, 23. oldal Natura 2000: az ország ötöde védett Még vizsgálják a lakossági panaszokat - Az uniós szakért k elégedettek Szeptember közepén lejárt a Natura 2000 területekkel kapcsolatos lakossági kifogások beadásának határideje. A panaszokat kivizsgálják a természetvédelmi hatóságok. Helyszíni ellen rzésen vizsgálták felül a napokban az Európai Bizottság szakért i a Natura 2000 hálózatba jelölt magyarországi területeket. A testület tagjai nagyjából elégedettek voltak a látottakkal, de találtak hibákat is. Kifogásolták például az uniós védelemre javasolt füves területek kis méretét. A brüsszeli szakembereknél jóval több panaszt nyújtottak be a természetvédelmi hatóságokhoz a hazai gazdák. k szeptember közepéig jelezhették kifogásaikat. Információink szerint sokan éltek ezzel a lehet séggel. A legtöbben a területkijelölést megel z egyeztetések elmaradását, a kártérítési igények elutasítását kifogásolták. A Magán Erd tulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége (MEGOSZ) szerint nem szakmai, hanem a?minél nagyobb területet markolni? elv alapján

62 döntöttek a Natura 2000 határairól. Luzsi József elnök úgy véli: a tiltás és a korlátozás jellemzi a természetvédelmet, mell zve a károk és a kies jövedelmek megtérítését. Kevés az információ A MEGOSZ és más szervezetek panaszai mutatják, hogy a földtulajdonosok körében komoly félelmek élnek a Natura-területek kapcsán. Sokan tartanak attól, hogy a jöv ben nem gazdálkodhatnak a korábban megszokott módon. Mindezt a környezetvédelmi tárcánál határozottan cáfolják, mondván, a Natura 2000 hálózat életbe lépésével a természetvédelemmel összeegyeztethet gazdálkodás továbbra is folytatható. Támogatást kapnak a gazdák A természeti értékek eddig is azért maradhattak fenn, mert a földhasználók megóvták az állat? és növényfajokat? tudatták lapunkkal a tárca sajtóosztályán. Szerz dés rögzíti majd, hogy pontosan milyen mez gazdasági tevékenységet végezhet a gazdálkodó. A kötelezettségeket a földhasználók kötelesek betartani (kaszálást csak bizonyos id pontokban végezhetnek például). A hálózat területén lév földek tulajdonosai 2007-t l külön támogatást kapnak, az agrár-környezetvédelmi program támogatási forrásai azonban már ma is elérhet k számukra. Az aggodalmakhoz hozzájárulhat, hogy a Natura 2000 hálózatba eddig védelem alatt nem álló területek is bekerültek. A határok kijelölésének alapjául szolgáló él helyvédelmi irányelv ugyanis a biológiai sokféleség meg rzését tekinti f céljának, szolgálva ezzel a védett területeken kívüli fajok és él helytípusok fennmaradását is. Védelemre els sorban azoknak a fajoknak az él helyeit javasolták, amelyeket az elt nés veszélye fenyegeti, elterjedésük kicsi, vagy csak egy adott tájegységre jellemz k. Gazdag természeti értékeinknek köszönhet en a hazai Natura területek nagysága meghaladja az uniós átlagot. Magyarországon a különleges madárvédelmi területek és természet meg rzési területek körülbelül 1,91 millió hektárt tesznek ki. Ez az ország területének 20,6 százaléka. Érthet tehát, hogy konfliktusokkal jár a határok meghúzása. Kezelési tervek készülnek A madárvédelmi irányelv alapján a tagországok - a nemzetközi jelent ség madárél helyek figyelembevételével - maguk választhatták ki a Natura-területeket, A bizottság csak akkor avatkozik be, ha a kijelölés hiányos. A különleges természetmeg rzési területekr l viszont az érintett ország javaslata alapján a bizottság határoz. A döntésnél els sorban az adott él helytípusok vagy fajok állományának nagyságát és helyigényét veszik figyelembe. A Natura 2000 csak a kijelölés alapjául szolgáló fajok és él helytípusok meg rzését szolgálja. Tehát ha kijelölnek egy területet, mert ott például parlagi vipera vagy túzok él, akkor az állami természetvédelem csak ezek védelmében avatkozhat be. A területek kiválasztása után még maradtak tennivalók. A természetvédelmi hatóságok feladata elkészíteni az adott területek kezelési tervét. A Natura 2000-területekr l való gondoskodást az unió a tagállamokra bízza, nincs egységes európai szabályozás. Nálunk a már említett gazdákkal kötött szerz dések, hatósági határozatok, illetve kezelési tervek szolgálják majd az uniós védelem alatt álló természetvédelmi hálózat megóvását. végh zsófia - szilágyi a. János, Magyar Hírlap, 26. oldal

63

64

65

66

67

68

69

70

71

72

73 ANNEX 3. PUBLIC AWARENESS AND DISSEMINATION OF RESULTS IN PICTURES Erecting signs (Miklós Lóránt)

74 Farmers meeting in Dormánd Imre Fatér

75 Press Conference in Kunszentmiklós with the local major (Péter Sarkadi) Journalists on field (Péter Sarkadi)

76 The project manager and the communication officer with journalists (Péter Sarkadi)

77 Miklós Lóránt is showing the field (Péter Sarkadi)

78 INFORMATION BOARD AT LAND PURCHASE AREA

79

80 ANNEX 4. Annual monitoring report No.2 (2005) Jelentés a Hungarian OTIS-LIFE Project Monitoring Központjának évi tevékenységér l A Magyar OTIS-LIFE Project monitoring teend inek koordinálását a Nyugat- Magyarországi Egyetem Vadgazdálkodási Intézete látja el az itt m köd Monitoring Központ szervezésében. A központ az alábbi feladatokat végezte a év során. - projectre vonatkozó monitoring protokoll kidolgozása - a protokoll eljuttatása az együttm köd partnerek felé - az adatfeldolgozási módszerek kidolgozása - adatfelvételi rendszerek és felvev lapok kidolgozása - a szükséges szoftverek és hardverek beszerzése - a folyamatos adatfeldolgozás, és az adatbázis kiépítése - a terepi emberek munkájának koordinálása és segítése - a protokollban meghatározott feladatok megvalósítása - a beérkezett adatok feldolgozása - a feldolgozott adatok értékelése a kit zött védelmi szempontok alapján - a feldolgozott adatok publikálása (Magyar Apróvad Közlemények nyomdában) - kapcsolattartás a szomszédos országok túzokvédelmi szerveivel 1. A monitoring központ általános tevékenysége január december A központ a kidolgozott monitoring protokollt az együttm köd partnerek javaslatai alapján módosította, majd a véglegesen mindenki által elfogadott protokollt tekintette mérvadónak. Az adatfeldolgozás céljára a hazai fejlesztés DIGITERRA programot választotta. Ez a térinformatikai programcsalád tökéletesen alkalmas terepi adat-felvételezésre, valamint a felvett adatok kezelésére. A terepi emberek a Digiterra Explorer PDA változatás használják aktív GPS kapcsolattal, így minden adat már a felvétel pillanatában pontos földrajzi értékekkel rendelkezik. A Digiterra Explorer programban a monitoring központ minden a

81 protokollban szerepl témára egyedi felvételi sablont dolgozott ki, melynek segítségével minden terepi ember azonos módon küldheti adatait. Az így felvett adatokat a monitoring protokollban meghatározott rendszerességgel elektronikus úton küldik. A monitoring központ a programcsalád legtöbbet tudó programját a Digiterra Map -et használja, ahol az adatok geo-referáltan kerülnek rögzítésre, és az adatbázisban szerepl rekordok célirányosan lekérdezhet k. A PDA-val nem rendelkez kollégák az adatokat Windows Excel-ben rögzítik és küldik, és a monitoring központban történik ezen adatsorok átalakítása digiterra formátumba. Mind a kilenc vizsgálati területen belül kijelölésre kerültek un. mintaterületek, melyek kiemelten kutatottak a project id tartama alatt, mind túzok állomány, mind predátor állomány, mind pedig növényzeti és habitat szempontból. Ezen mintaterületek él helyszerkezetének monitoringja folyamatos, minden területen évi három alkalommal készül jelentés a habitatok változásairól, illetve az aktuális állapotokról. A ragadozómadarak felmérése is erre a területre korlátozódik, míg az eml s predátorok monitoringja az egész vizsgálati területet érinti. Ezen felmérések els aktuális (tavaszi) felmérései már elkészültek. A beérkezett adatokat feldolgozva folyamatos képet kapunk a túzok-populációkat befolyásoló, és veszélyeztet tényez kr l, és lehet ségeink szerint közbenjárunk a minél teljesebb kör védelem érdekében. Az OTIS-LIFE program kezdeményezésére a project monitoring központjának képvisel je, valamint a témában legérintettebb Mosoni-sík terepi embere (Spakovszky Péter) március 8.-án a szlovákiai Rusovcében els alkalommal tartott megbeszélést a szomszédos országok túzokvédelmi szakembereivel, mely kapcsolat azóta is folyamatos, minden hónapban sor került az eredmények, tapasztalatok cseréjére egy személyes találkozás keretében. A hazai LIFE project protokollját felhasználva az Osztrák, Cseh és Szlovák kollégák csatlakoznak a Magyarországon folyó szinkronszámlálásokhoz, így még teljesebb képet kaphatunk a térség túzokállományainak helyzetér l. A menet közben felmerül problémákat, a rendszeresen megrendezett Túzok Munkacsoport Üléseken történt megvitatás alkalmával kiküszöböltük. Ilyen volt pl. a ragadozó-madár monitoring metodika uniformizálása az egyes mintaterületek között, illetve az eml s ragadozók éjszakai lámpás megfigyelésének kérdése. Az els m ködési év tapasztalatai alapján korrigáltuk a monitoring protokoll hiányosságait, megvitattuk a terepi kollégákkal az egyes monitoring területek adatgy jtésének részleteit, illetve javaslatokat tettünk a következ években folytatandó vizsgálatok minél hasznosabb lebonyolítása érdekében.

82 2. A 2005-ös év monitoring eredményeinek összefoglaló ismertetése 2.1. Az országos szinkronszámlálások eredményei A monitoring protokollban meghatározott módon, januárjában és áprilisában országos szinkronszámlálást tartottunk. A számlálás eredményeit az alábbi táblázatok foglalják össze. Populáció Kakas Tyúk Meghatározatlan Összesen Mosoni sík, Hanság Duna-völgyi síkság Dévaványa térsége Csanádi puszták Kis-Sárrét Bihar Hortobágy Borsodi Mez ség Dél-Heves SUMMARY A január 21.-i szinkronszámlálás eredményei Population Öreg kakas Fiatal kakas Kakas (össz) Tyúk Meghatározatlan Összesen Dunavölgyi síkság, Kiskunság Mosoni sík Dévaványai sík Csanádi puszták Kis-Sárrét Bihar Hortobágy Hevesi sík Borsodi Mez ség SUMMARY A április 7.-i szinkronszámlálás eredményei (els tavaszi számlálás)

83 Population Öreg kakas Fiatal kakas Kakas (össz) Tyúk Meghatározatlan Összesen Dunavölgyi síkság, Kiskunság Mosoni sík Dévaványai sík Csanádi puszták Kis-Sárrét Bihar Hortobágy Hevesi sík Borsodi Mez ség SUMMARY A április 14.-i szinkronszámlálás eredményei (második tavaszi számlálás) 2.2. Az egyes területek monitoring eredményeinek ismertetése A túzokállományok dinamikája A project egyik legfontosabb célja kijelölt 9 területen él túzokállományok folyamatos feltérképezése, az állományok nagyságának monitorozása. Az alábbi grafikonok az egyes területeken 2005 év során megfigyelt túzokok egyedszámait mutatja, elkülönítve az egyes kor- és ivar csoportokat. Túzokészlelések 2005 Mosoni-sík 700 megfigyelt havi egyedszám I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Öreg kakas Fiatal kakas Kakas Tojó Csibe Indt. A Mosoni-síkon 2005-ben megfigyelt egyedek havi bontásban

84 megfigyelt havi egyedszám Túzokészlelések 2005 Kiskunság 1726 I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Öreg kakas Fiatal kakas Kakas Tojó Csibe Indt. A Kiskunságban 2005-ben megfigyelt egyedek havi bontásban Túzokészlelések 2005 Solti-sík megfigyelt havi egyedszám I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Öreg kakas Fiatal kakas Kakas Tojó Csibe Indt. A Solti-síkon 2005-ben megfigyelt egyedek havi bontásban megfigyelt havi egyedszám Túzokészlelések 2005 Heves I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Öreg kakas Fiatal kakas Kakas Tojó Csibe Indt. A Hevesi-síkon 2005-ben megfigyelt egyedek havi bontásban

85 Túzokészlelések 2005 Bihari-sík megfigyelt havi egyedszám I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Öreg kakas Fiatal kakas Tojó Csibe Indt. A Bihari-síkon 2005-ben megfigyelt egyedek havi bontásban Túzokészlelések 2005 Hortobágy 600 megfigyelt havi egyedszám I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Öreg kakas Fiatal kakas Kakas Tojó Csibe Indt. A Hortobágyon 2005-ben megfigyelt egyedek havi bontásban 125 Túzokészlelések 2005 Borsodi-Mez ség megfigyelt havi egyedszám I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Öreg kakas Fiatal kakas Kakas Tojó Csibe A Borsodi Mez ségben 2005-ben megfigyelt egyedek havi bontásban

86 Túzokészlelések 2005 Dévaványa 700 megfigyelt havi egyedszám I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Öreg kakas Fiatal kakas Kakas Tojó Csibe Indt. A Dévaványán 2005-ben megfigyelt egyedek havi bontásban 60 Túzokészlelések 2005 Kis-Sárrét megfigyelt havi egyedszám I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Öreg kakas Fiatal kakas Kakas Tojó A Kis-Sárréten 2005-ben megfigyelt egyedek havi bontásban

87 A túzok él helyválasztása az egyes területeken A vizsgálati területek mindegyikén kijelölésre kerültek monitoring területek, melyeken évi 3 alkalommal készítettek a terepi kollégák él hely-térképeket. Az él hely térképek alapján megállapítható volt az adott id szakban a terület él hely-kínálata. A túzokállományok megfigyelése alkalmával a megfigyelés pillanatában feljegyzésre került, hogy az adott egyed vagy csapat milyen él helyen tartózkodott. Ezen adatokat havonta összesítettük, melyet évszakos bontásban összevetettünk a terület nyújtotta él hely kínálat adatokkal. A feldolgozás során a kínálat illetve használat szempontjából legfontosabb adatokat típusokba soroltuk, illetve a hasonló struktúrájú és preferáltságú területeket együtt kezeltük. A kínálat és használat adatai alapján mindhárom id szakban megkaptuk a túzok él hely választását, melyet az Ivlev-index-el jellemeztünk. Az indexet az alábbi képlet alapján számítottunk: Iv élohely használat - élohely kínálat élohely használat élohely kínálat Az index kiszámítása rámutat a faj él hely-preferenciájára. A grafikonok pozitív oldalán a preferált él helyeket találjuk, míg a negatív oldal a nem-preferált él hely típusokat mutatja. Az egyes oldalak értékei 0-1 között mozognak. 1-es érték jelöli, hogy az állatok egy adott területen kizárólag azt az él helyet választották, míg -1 érték esetén az adott él helyen egyáltalán nem fordultak el a faj egyedei. Az alábbi grafikonok a mintaterületeken tapasztalt él hely-preferencia vizsgálatok eredményeit szemléltetik az egyes él helyek kínálatának, használatának, illetve a túzok él helyválasztásának ismertetése révén.

88 Mosoni sík 100% 80% 60% 40% 20% 0% tavasz nyár tél Túzokföld Repce Árvakelés szi búza Tarló Szántás Egyéb A Mosoni-sík él hely kínálata 2005-ben 100% 80% 60% 40% 20% 0% I. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Túzokföld Repce Árvakelés szi búza Tarló Szántás Egyéb A túzok él helyhasználata a Mosoni-síkon, az egyes hónapokban (2005) 1,00 0,75 0,50 0,25 0,00-0,25-0,50-0,75-1,00 tavasz nyár tél Túzokföld Repce Árvakelés szi búza Tarló Szántás A túzok él helyválasztása a Mosoni-síkon a három vizsgált id szakban (2005)

89 Kiskunság 100% 80% 60% 40% 20% 0% tavasz nyár tél Repce Parlag Lucerna Gyep szi búza Szántás Egyéb A kiskunsági monitoring terület él hely kínálata 2005-ben 100% 80% 60% 40% 20% 0% I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. Repce Parlag Lucerna Gyep szi búza Szántás Egyéb A túzok él helyhasználata a kiskunsági monitoring területen az egyes hónapokban (2005) 1,00 0,75 0,50 0,25 0,00-0,25-0,50-0,75-1,00 tavasz nyár tél Repce Parlag Lucerna Gyep szi búza Szántás Egyéb A túzok él helyválasztása a Kiskunságban a három vizsgált id szakban (2005)

90 Solti-sík 100% 80% 60% 40% 20% 0% tavasz nyár tél Repce Gyep Tarló szi árpa szi búza Egyéb Napraforgó A Solti-sík monitoring területének él hely kínálata 2005-ben 100% 80% 60% 40% 20% 0% I. II. IV. V. VII. VIII. X. XI. Repce Gyep Tarló szi árpa szi búza Egyéb Napraforgó A túzok él helyhasználata a Solti-síkon kijelölt monitoring területen 2005-ben 1,00 0,75 0,50 0,25 0,00-0,25-0,50-0,75-1,00 tavasz nyár tél Repce Gyep Tarló szi árpa szi búza Egyéb Napraforgó A túzok él helyválasztása a Solti-síkon, a három vizsgált id szakban (2005)

91 Hevesi-sík 100% 80% 60% 40% 20% 0% tavasz nyár tél Lucerna Repce Gyep szi gabona Egyéb Tarló A Hevesi-sík monitoring területének él hely kínálata 2005-ben 100% 80% 60% 40% 20% 0% I. II. III. IV. V. VI. VII. IX. X. XI. XII. Lucerna Gyep szi gabona Tarló Repce Egyéb A túzok él helyhasználata a Hevesi-síkon kijelölt monitoring területen 2005-ben 1,00 0,75 0,50 0,25 0,00-0,25-0,50-0,75-1,00 tavasz nyár tél Lucerna Gyep szi gabona Tarló Repce Egyéb A túzok él helyválasztása a Hevesi-síkon, a három vizsgált id szakban (2005)

92 Bihari-sík 100% 80% 60% 40% 20% 0% tavasz nyár Lucerna Gyep Gabona Mezsgye Kukorica Tarló Egyéb A Bihari-sík monitoring területének él hely kínálata 2005-ben 100% 80% 60% 40% 20% 0% I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. XI. Lucerna Gyep Gabona Mezsgye Kukorica Egyéb A túzok él helyhasználata a Bihari-síkon kijelölt monitoring területen 2005-ben 1,00 0,75 0,50 0,25 0,00-0,25-0,50-0,75-1,00 tavasz nyár Lucerna Gyep Gabona Mezsgye Egyéb A túzok él helyválasztása a Bihari-síkon, a két vizsgált id szakban (2005)

93 Dévaványa 100% 80% 60% 40% 20% 0% tavasz nyár tél Gyep Lucerna Napraforgó szi búza Repce Szántás A dévaványai monitoring terület él hely kínálata 2005-ben 100% 80% 60% 40% 20% 0% I. II. III. IV. V. VI. X. XI. XII. Gyep Lucerna Napraforgó szi búza Repce Szántás A túzok él helyhasználata a Dévaványán kijelölt monitoring területen 2005-ben 1,00 0,75 0,50 0,25 0,00-0,25-0,50-0,75-1,00 tavasz nyár tél Gyep Lucerna Napraforgó szi búza Repce Szántás