AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

Átírás

1 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA AgraEconomy of the European Union A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közremûködésével és támogatásával készült az Országos Mezõgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központban Tagok lettünk Élelmiszer-biztonság és eredetvédelem Magyarországon Tanulni kell évf. 4. szám

2 Ünneplés Kerekegyházán Asokat szenvedett, de megedződött kelet-közép-európai országok csatlakozása vérfrissítéssel ér fel, amellyel az Európai Unió csak nyerhet mondta többek között dr. Németh Imre miniszter ünnepi köszöntőjében a kiskunsági Kerekegyháza melletti Pongrácz majorban. Pesszimizmusra nekünk magyaroknak sincs okunk, hiszen az eddig csatlakozott országok átmeneti nehézségeik után megtalálták számításaikat. André Rupprechter, az osztrák földművelésügyi minisztérium európai uniós helyettes államtitkára gyapjú farmerkalapokkal ajándékozta meg az FVM prominenseit. (Külön érdekesség, hogy ezek a kalapok a legjobb bécsi műhelyből kerültek ki, amelynek tulajdonosa magyar származású.) Sor került az EU-s felkészülésben kiemelkedő teljesítményt nyújtó kollégák elismerésére. A népünnepélyt lovasés huszárbemutató, lovaglás, íjászat, szabadtéri sportversenyek, cigányzene és néptáncbemutató színesítették. Képösszeállításunkkal szerény ízelítőt adunk a csatlakozási ünnep hangulatáról. Tamás Enikõ felvételei

3 Tartalom MAZSOLÁZÓ... 3 INTERJÚ Tagok lettünk, de felkészültünk, vagy sem?... 4 HÍREK, ESEMÉNYEK Brüsszeli vélemények szerint... 7 Románia védintézkedést hozott sertésügyben... 7 Visszapillantás. A siker záloga... 8 Állategészségügyi aggodalmak az EU-ban... 9 Borászati sikerek Veronában... 9 Hazai élelmiszerbiztonság és eredetvédelem Felhívás a parlagfű elleni védekezésre Tapasztalatok első kézből Pezsgő agrárélet Gyöngyösön EURÓPA TRENDEK WTO: Újrakezdődnek a mezőgazdasági tárgyalások? Állat-jólét: csökkenteni kell a szállítási időt Néhány szó az Unió költségvetéséről ÉLELMISZERPIAC Magyar élelmiszerek Németországban Bioudvar Debrecenben EU AGRÁRGAZDASÁGA ÉS PIACSZABÁLYOZÁS Haute-Garonne megyei tapasztalatok TÁMOGATÁSOK, HITELEK, PÁLYÁZATOK Regisztráció nélkül nem megy Újabb esély! 24,5 milliárd forintra lehet pályázni KERTÉSZETI ÁGAZAT Zöldségnövények, mint hungarikumok Nagy lehetőség a gyümölcstermesztésben VIDÉKFEJLESZTÉS Kistérség a Mátra lábánál SZAKOKTATÁS Tanulni kell KÖNYVESPOLC Gyakorlati tudnivalók az Európai Unióról Bioéletmód I Védett és érzékeny természeti területek mezőgazdálkodásának alapjai PIACI HÍREK Transzatlanti húsviták Parmalat dominó Tőkekoncentráció Bulgáriában Tengelmann terjeszkedik KÖZLÖNY KÉPEK Kerekegyházi ünneplés Borító 2. Világhírű lehetne a solymári cseresznye Kistérség a Mátra lábánál Belső színes Futó benyomások francia földről Borító 3 4. Az Európai Unió Agrárgazdasága évfolyam 4. szám A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közreműködésével és támogatásával havonta megjelenő kiadvány. Kiadja az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ Felelős kiadó: Gulácsiné Pápay Erika Szerkesztőség címe: 1012 Budapest, Attila út 93. Postacím: 1253 Budapest 13, Pf.: 15. Tel.: , Fax: szerkesztoseg@omgk.hu Főszerkesztő: Tamás Enikő Szerkesztőségi titkár: Pálfi Adrienn Szerkesztőbizottság: dr. Vajda László, dr. Baitner Ferenc, Jazigián Dikránné, Lükőné Őrsi Gabriella, Román Zoltán A címképterv Horváthné Fejes Ágnes munkája. Készült: AGROINFORM Kiadó Kft Budapest, Angol u. 34. HU-ISSN A címképen a kerekegyházi Pongrácz tanya egyik épülete (Tamás Enikő felvétele.) évfolyam 4. szám 1

4 Contents BROWSER... 3 INTERVIEW We are members now but are we prepared?... 4 NEWS, EVENTS According to Brussels opinion... 7 Rumania has taken safety measures concerning the pig issue... 7 Retrospect. Pledge of success... 8 Veterinary concerns in the EU... 9 Verona, achievements in the field of oenology... 9 Food safety and the protection of geographical origin in Hungary before the accession Summons to the control of ambrosia First-hand experiences Busy agricultural life in Gyöngyös EUROPE TRENDS WTO: re-start of agricultural negotiations Animal welfare: time of transport should be shortened Few words on the EU budget FOOD MARKET Hungarian foods in Germany Bio-courtyard in Debrecen EU AGRICULTURE AND MARKET REGULATION Experiences in Haute-Garonne County SUPPORTS, LOANS, APPLICATIONS No chance without registration New chance! 24.5 billion HUF may be applied HORTICULTURAL SECTOR Vegetables as Hungaricums Opportunities in fruit production RURAL DEVELOPMENT Micro-region at the foot of Mátra-hill.. 27 EDUCATION Learning is inevitable BOOKSHELF Practical guide to the European Union Eco-lifestyle Agriculture on protected and sensitive areas MARKET NEWS Trans-Atlantic debates on meat Parmalat dominoes Concentration of capital in Bulgaria Tengelmann expands BULLETIN ILLUSTRATION Celebration in Kerekegyháza Cover 2 Cherry from Solymár might be worldfamous Inner coloured Micro-region at the foot of Matra Hill Inner coloured Impressions about France Cover 3-4 AgraEconomy of the European Union Volume 2004/9., Issue 4. Monthly publication, published out with the assistance and support of the Ministry of Agriculture and Rural Development. Published by the National Agricultural Library and Documentation Centre Responsible Publisher: Gulácsiné Pápay Erika Address of the Editorial Office: 1012 Budapest, Attila út 93. Postal address: 1253 Budapest 13, Pf.: 15. Tel.: , Fax: szerkesztoseg@omgk.hu Editor-in-chief: Tamás Enikő Secretary of the editorial office: Pálfi Adrienn Editorial board: dr. Vajda László, dr. Baitner Ferenc, Jazigián Dikránné, Lükőné Őrsi Gabriella, Román Zoltán Cover designed by Ágnes Horváth-Fejes. Printed in: AGROINFORM House 1149 Budapest, Angol u. 34. HU-ISSN Poprácz Farm-centre in Kerekegyháza Photo: Tamás Enikő 2 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

5 Mazsolázó Milyennek látja hazánk uniós felkészültségét az ország agrárminisztere? Érdekes és tanulságos a 4. oldalon a dr. Németh Imrével készült interjú. Az élelmiszerbotrányoktól, állatbetegségektől hangos Európai Unió aggódik, vajon mennyire bizonyul elégségesnek és hatékonynak az új tagországok külső határainak állategészségügyi ellenőrzése. Ezért a biztonság kedvéért a tagállamok szakapparátusai nyújtanak segítséget a határokon. Bővebben a 9. oldalon. Az eddigi legnagyobb agrárdemonstárció azt mutatta, képesek összefogni a gazdák szorult helyzetükben. A visszapillantó értékelés a 8. oldalon. Igen jól szerepeltek a magyar borok, a világ egyik legrangosabb borversenyén, a veronai Vinitaly-n. Aranyéremmel büszkélkedhet a Tokaj Kereskedőház 1988-as évjáratú hatputtonyos aszúja. A benevezett 15 magyar borból hét nyert elismerést. (Részletek a 9. oldalon.) A hazai élelmiszerek 1/5-e származik importból. Milyen a hazai élelmiszerbiztonság? Mért nem érdemes chipseket fogyasztani? Miért érdemes és célszerű a csecsemőket minél tovább szoptatni? Mi a jövője a HÍR termékeknek? Ilyen és hasonló kérdésekre ad választ az Országos Mezőgazdasági Könyvtárban nemrégiben megtartott rendezvényről készített tudósítás a 10. oldalon. Folyik az izgalmas boxmeccs az Európai Unió és az USA között, a Kereskedelmi Világszervezeten belül. Az exporttámogatások eltörlésén vitáznak. A fejlődő országok is hallatják hangjukat. Franz Fischler késznek és együttműködőnek bizonyult a tárgyalások során, ugyanakkor az élelmiszersegélyek, exporthitelek, valamint az export egyéb, burkolt támogatási formáit is a tárgyalóasztalon kívánja látni Bővebben a 13. oldalon. Az Unió táplálni akar minket! Különösen Németország és Ausztria agrártermelői és exportőrei ugrásra készek piaci pozícióik kiszélesítésére Magyarországon. Az Unióban természetesnek veszik a nemzeti élelmiszerek előnybe részesítését, ehhez ott nem fűződik nacionalista megbélyegzés Magyar élelmiszer Németországban című cikkünk a 14. oldalon. Milyen a Francia Agrárkamara szerepe Európa egyik legfejlettebb mezőgazdaságú államában? Növekszik a bürokrácia ott is. Prioritást élvez a fiatal gazdálkodók pályakezdése, a családi gazdaságok életképességének növelése. (A 17. oldalon.) Az állami támogatás ma még és várhatóan évekig elengedhetetlen feltétele lesz az ismeretátadásnak. Tanulni kell egész életünkön át. Kapcsolódó cikk a 31. oldalon. A 2,2 millió földtulajdonosból 1 millióan vannak olyanok, akik 1 hektár alatti földterülettel rendelkeznek. A vidéket nem lehet, nem szabad leírni, mert mi lesz a kis falvak lakóival, ha földön futóvá válnak? Akkor hiába dinamikus a gazdasági fejlődés, ekkora szociális terhet nem visel el. Hatvani központtal kistérség terül el a Mátra lábánál, az Alföld peremén. Ők hogyan boldogulnak? Mik a kilátásaik? Bővebben a 27. oldalon. Mi lesz a sorsa a zöldség-hungarikumoknak, a hajdúsági tormának, a vecsési káposztának, a szegedi és kalocsai fűszerpaprikának, a makói vöröshagymának és a többinek most, hogy uniós taggá váltunk? (A 21. oldalon.) Viszonylag magas a fiatalkorú gyümölcsültetvények aránya, ami az egymást váltó kormányok kedvező intézkedéséinek köszönhető. A gyümölcsfajta szerkezet lassan változik, mert a korszerű fajták aránya még csekély a faiskolákban. A gyümölcstermesztés helyzetéről, kilátásairól szól cikkünk a 25. oldalon évfolyam 4. szám 3

6 Interjú Tagok lettünk, de felkészültünk, vagy sem? Az Európai Unió tagállamaként számos változással kell szembenézniük a mezőgazdaság szereplőinek. A felkészülés nehézségeiről és a csatlakozás utáni feladatokról dr. Németh Imrét, magyar agrárminisztert kérdeztük. A magyar agrárium vezetésének kétségtelenül az egyik legnehezebb időszaka volt az elmúlt két év. Miniszter Úr számára mi jelentette a legnagyobb kihívást? Az európai uniós intézményrendszer kiépítése okozta a legnagyobb kihívást a felkészülés során, hiszen ebben örököltem a legnagyobb lemaradást. Brüsszeli hivatalnokok szerint 2002 júliusában behozhatatlan lemaradásunk volt. Ezt kaptam útravalóul. Hivatalba lépésem után sürgősen neki kellett kezdeni az intézmény rendszer kiépítésének. Az uniós intézmények legfontosabb szervezete a kifizető ügynökség, amely az APEH tevékenységéhez hasonló módon ellenőrzi és koordinálja a mezőgazdasági uniós és nemzeti támogatások kifizetését. Szinte az alapoknál kellett kezdenünk a munkálatokat. Az intézmény logisztikai tervének elkészültével indíthattuk csak el azokat a PHARE pályázatokat, amelyek révén forrásokat tudtunk szerezni az építkezéshez. Ezeken a PHARE pályázatokon sikeresen több milliárd forintot tudtunk megszerezni, de természetesen sok időt is veszítettünk, hisz ezeknek az átfutási ideje sok esetben fél évet vett igénybe. Gyakran éppen az intézményrendszer hiányosságai miatt érik a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumot támadások. Az imént említett lemaradások ellenére, Miniszter Úr, hogyan értékeli a kifizető ügynökség, pontosabban fogalmazva a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal felkészültségét? Az elmúlt 4 évből 3 év lemaradást kellett ledolgoznunk. Most már azt mondhatom, hogy amit mi célként magunk elé tűztünk, az sikerült. Természetesen, ahogy a közmondás is tartja: hamar munka ritkán jó. Őszintén be kell vallani, az idő rövidsége miatt még vannak hiányosságok, s ez látszik is az építményen. Itt-ott ferde a csempe, de áll a ház. Tető alatt van, lakható. A lakhatási engedélyt akarjuk megszerezni az akkreditációval. Úgy érezem, hogy minden feladattal készen állunk. Az IIER Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer alapadatbázisai működnek. Március végén látogatott Magyarországra Franz Fischler agrárbiztos jobb keze, az akkreditációért felelős Santana Ebet, aki mindent rendben talált és gratulált a magyar szakembereknek. A brüsszeli hivatalnok is megerősített minket abban, hogy az intézmény készen áll majd a támogatási kérelmek fogadására. Ha a rendszer tökéletesen működik, miért fordulhatott elő, hogy áprilisban még számos gazda nem kapta meg a regisztrációs számát? A gazdák regisztrációjával kapcsolatban felmerült problémák nem a rendszer működésében keresendők, hanem a gyakorlat hiányában. Az eddig benyújtott db gazdálkodói kérelem nem mindegyike felelt meg a formai és tartalmi követelményeknek. 40 ezer regisztrációs kérelmet kellett hiánypótlásra visszaküldenünk és ebből jelenleg 7500 regisztrációs számot nem tudtunk kiadni. Hasonló a parcella-azonosítás kérdése, mert ott még több a hiba és nehezebb az utána járás. Tehát azok a hangok, amelyek bírálják ezeket az alrendszereket és azok készültségét, hamisak. A gyakorlat nyelvére lefordítva vannak hiányosságok, de a korábbi csatlakozásokat figyelembe véve olyan még nem volt, hogy egy ország 100%-ban kész lett volna a csatlakozásra, és olyan sem volt, hogy minden gazdálkodó azonnal pontosan végre tudta volna hajtani az intézkedéseket. A következő időszak tanulóév a termelőknek és a Minisztériumnak dr. Németh Imre egyaránt. Magyarország uniós taggá válása milyen új feladatokat ró az agrárvezetésre? A csatlakozást követően a Minisztérium lényegesen átalakul, hiszen a közös agrárpolitika, amelyet az Európai Unió folytat, azt jelenti, hogy a döntéshozatal fő centruma a brüsszeli miniszteri tanácsülés. Tehát mi az érdekeinket ezen a fórumon keresztül tudjuk érvényesíteni, hiszen ott születnek azok a határozatok, rendeletek és irányelvek, amelyek mentén nekünk is végezni kell a feladatunkat, kiadhatjuk a támogatásokat, amelyek révén szabályozni tudjuk a piacot, s természetesen kezelhetjük a gazdák termékfeleslegeit. Ehhez a feladathoz fel kellett nőni, hisz hihetetlen mértékű információ forgalom van, már a döntések előkészítése tekintetében. Ez azt jelenti, hogy a Minisztériumban létre kellett hozni mindazokat a munkacsoportokat, amelyek képesek ezt az információt fogadni, kiértékelni, a szükséges döntéseket előkészíteni, vagy adott esetben megfelelő szinten meghozni ezeket a döntéseket és visszareagálni a Külügyminisztériumon keresztül Brüsszelbe. Az érdekeink érvényesítéséhez nélkülözhetetlen, hogy a döntés előkészítés során egyeztessünk a szakmai és civil szervezetekkel. Ezen feladatok elvégzésére sokszor csak egy hét van, tehát ez nagyon gyors reagáló készséget igényel. A csatlakozást követően a Minisztérium fő feladata lesz a döntés-előké- 4 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

7 Interjú szítésben a magyar agrárium érdekeinek megfelelően elősegíteni a piac szereplőinek együttműködését. Agrárpolitikát kell végre hajtani, mert minden ellentétes nézettel szemben, lesz nemzeti agrárprogramunk, vidékfejlesztési programunk. Az ezzel kapcsolatos jogalkotási és végrehajtási intézkedések, beleértve a háttérintézmények és a szakigazgatás működtetése szintén a Minisztérium feladata marad. Tehát ezek a feladatok egy teljesen más munkaformát kívánnak meg a Minisztériumtól. A csatlakozásra való felkészülés milyen szerkezeti átalakításokat követelt meg a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumtól? Tavaly már átalakítottuk a Minisztérium szervezeti rendszerét. Kiemelt figyelmet kapott az európai uniós tagállami működés. Erre egy külön helyettes államtitkárságot hoztunk létre és oda csoportosítottunk azokat a hatásköröket, amelyek az előbb említett feladatok elvégzéséhez szükségesek. Ezen túl a jogi, igazgatási feladatokat, a mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatos ügyeket, a költségvetés és a pénzügyi szabályozási kérdéseket, a vidékfejlesztés és az élelmiszer-biztonság ügyeit öszszerendeztük annak érdekében, hogy az új helyzetnek meg tudjunk felelni. Meg kellett bontani korábbi szervezeti egységeket, mint például a falugazdász hálózatból az FM hivatalokkal együtt mintegy 300 embert kellett átcsoportosítanunk az új szervezeti egységbe. Az átszervezés jegyében Minisztérium létszáma az elmúlt év során 107 fővel csökkent és 5 főosztályt vontunk össze, illetve szüntettünk meg. Miniszter Úr említette, hogy az Európai Unióban az érdekképviseletek, az érdekvédelem szerepe sokszorosan felértékelődik. Véleménye szerint kialakulhat-e a közeljövőben egységes agrár érdekképviselet Magyarországon? A rendszerváltást követően a kárpótlás vagyoni részérdekei külön táborokba hívták a mezőgazdaság eltérő érdekeltségű feleit, káoszt okozva ezzel. Ma is azt látom, hogy még nem eléggé integrált az érdekképviseleti rendszer. Nem egymás ellen kell harcolnia az érdekképviseleteknek és nem csak a Kormánnyal szemben kell az érdekeiket képviselni, hanem végre a termékpályán az adott megbízók érdekeinek megfelelő alkuk megkötésében is nagyobb szerepet kellene játszaniuk. A Minisztérium vezetésének felelőssége, hogy a magyar agrárium érdekérvényesítése megvalósuljon egészen Brüsszelig. Ehhez a magyar Kormány tavaly is nyújtott segítséget és az Május elsejétől a Kormány az Európai Unió piacszabályozásának lebonyolítója. Fő értékmérő a piac lesz, s e tekintetben a nemzeti eszközök nem vethetők be a termékpálya egyik-másik szereplőjének kisegítésére, vagy éppen a piaci ár beállítására. idén is segítünk, hiszen ez közös nemzeti érdekünk. Május elsejétől a Kormány az Európai Unió piacszabályozásának lebonyolítója. Fő értékmérő a piac lesz, s e tekintetben a nemzeti eszközök már nem vethetők be a termékpálya egyikmásik szereplőjének kisegítésére, vagy éppen a piaci ár beállítására. Ezért a termelőknek termékpályánként létre kell tudni hozni azokat a szervezeteket, amelyek ebben az alkufolyamatban az érdekeiket kiharcolják. Ugyanakkor az egész agrárium és vidékfejlesztés integrált érdekeit kifejező szervezetre is szükség van, hiszen a brüsszeli döntés-előkészítés a civil szervezetek közreműködésével az ottani mezőgazdasági bizottságban indul el. Ha mi ezeken az alsóbb szinteken nem vagyunk képesek arra, hogy a döntés-előkészítés során megjelenítsük a magyar érdeket és beépítsük a Miniszterek Tanácsa elé kerülő tervezetbe, akkor az utolsó fázisban erre már alig van remény. Említette, hogy a Kormány az európai uniós piacszabályozás lebonyolítója. Mindenkit érdekel az, hogy milyen piacvédelmi eszközök maradnak a FVM kezében. A hazai védelmi eszközök el fognak tűnni. Az Európai Unió egységes piacot működtet és ezen az egységes piacon, amennyiben az áruk megfelelnek az élelmiszer higiéniai, minőségi szabványoknak, akkor az Unión belül szabadon forgalmazhatók. Napjainkban a magyar termelők helyzetét nehezíti az a támogatási verseny, ami a csatlakozó országok között bontakozott ki. Természetesen ebben mi is részt vettünk, hiszen a termékfeleslegek levezetésének okán nagyon jelentős támogatásokat adtunk az export kivitelhez. Úgy hiszem ez a magyar termelők számára előnyös lesz, hisz most sok estben 40 50%-os védővámmal sújtották a magyar termékek bevitelét több országba (mint pl. most a sertéshús vonatkozásában). Az Unión belül megszűnnek a védővámok, ugyanakkor az EU védi a külső határait egységes vámrendszert alkalmazva. Az egységes küszöbárak, a stabil belső piac éppen azt a célt szolgálja, hogy az árak ingadozása ne legyen olyan, mint a korábbi időszakban Magyarországon. A magyar Kormány ezen egységes szabályozásnak egyrészt alakítója a brüsszeli döntéshozatali mechanizmusban, más részt, pedig a lebonyolítója. Ez a helyzet alapvetően új időt hoz a piaci viszonyokban Magyarországon. Itt minden egyes ágazat megmérettetik. Meg vagyok arról győződve, hogy lesznek olyan ágazatok, ahol a jövedelem növekedni fog a korábbi időszakhoz képest, és a lehetőségek újabb termelők bekapcsolódására sarkallnak majd. Lesznek viszont olyan termék előállítók, akiknek át kell gondolni, hogy az adott költségszinten szabad-e tovább folytatni a termelést, vagy más alternatív jövedelemszerzési lehetőséget kell választani. Sok ágazatban segítséget nyújthatna, ha a magyar fogyasztás növekedne. Miként próbálja ösztönözni a FVM és a Kormány a magyar fogyasztókat, hogy az import termékek sokaságában a hazai árut válasszák? Úgy gondolom, hogy nagyon komoly tudatformáló marketing munkát kell végezni. A Közösségi Agrármarke évfolyam 4. szám 5

8 Interjú Véleményem szerint a magyar fogyasztóknak rá kell döbbennie arra, hogy ha a csatlakozást követően magyar árut választanak, akkor ezzel magyar munkahelyek megőrzését, magyar emberek megélhetését segítik. ting Centrumunk eddig is bonyolított le olyan programokat, amelyek éppen azt a célt szolgálták, hogy meggyőzzék a magyar áruk kiválóságáról a fogyasztókat. Van egy márkavédjegyünk is: a Kiváló Magyar Élelmiszer védjegy, amely rendszeres minőségvédelmet takar, hisz ezt a védjegyet nem csak meg lehet szerezni, el is lehet veszíteni amennyiben nem megfelelő a termék minősége. Véleményem szerint, a magyar fogyasztónak rá kell döbbennie arra, hogy ha a csatlakozást követően magyar árut választ, akkor ezzel magyar munkahelyek megőrzését, magyar emberek megélhetését segíti. Európa egyes országai ezt időben felismerték és hihetetlen erejű a tudatosságuk a hazai termékek iránt. Magyarországon ezt a tudatosságot erősíteni kell. Örülök minden olyan civil kezdeményezésnek, amely erre irányul. Látom azt is, hogy a jelenlegi tagországok jó néhány vállalata piacfoglalási akciót fog indítani Magyarország áruházaiban és itt a döntés a magyar vásárlók, az élelmiszer fogyasztók kezében lesz. Miniszter Úr véleménye szerint, mikor születik meg a politikai érdekeken felülemelkedő, hosszú távú egységes agrárstratégia Magyarországon? Én úgy érzem, hogy amikor készültünk a kormányzásra, sikerült összeállítani egy olyan programot, amely az agrárium jövőjét fejlődési pályára tudja állítani. Ebben már komoly sikereket értünk el. A tavalyi évben soha nem látott méretű, gép eszköz beszerzés, technológiai fejlesztés történt az ágazatban. Másik stratégiai célunk volt a közösségi szervezetek fejlesztése, hiszen a rendszerváltást követően végbement dezintegrációs folyamat hihetetlenül kiszolgáltatottá tette a mezőgazdasági termelőket. Büszkén mondhatom, hogy már 90 TÉSZ előzetes, vagy teljes jogú elismerést kapott a kertészeti ágazatban, amelyek összességében 8000 kertészetnek értékesítik az áruit. A többi termékpályán is sikeres az előrehaladás, hiszen az azonos termékeket előállító termelői csoportból, több mint 200 alakult. A tapasztalatok bizonyítják, hogy a felvásárlók már nem tudják megosztani a termelői csoportba vagy értékesítő szervezetbe tömörült termelőket, és így közös erővel a termelők érdekeinek sokkal kedvezőbb szerződések alkudhatók ki. A termelői csoportokon túl a beszerzői szervezetek is bizonyították, hogy közösen olcsóbban tudnak beszerezni, és eredményesebben tudják értékesíteni termékeiket. Ezen túl a programunkban stratégiai cél volt a termelői alapok összerendezése, ezért indítottuk el a Földért Életjáradék programunkat. Eddig mintegy életjáradéki pályázat érkezett be. Az első pályázati forduló lezárult. Átlagosan 2,6 hektár területért havi Ft életjáradékra jogosultak az emberek. A program további célja segíteni a kiemelkedő beruházások megvalósulását az által, hogy erdőtelepítésre, gyümölcstelepítésre értékesítünk, illetve bérbe adunk területeket az Állami Földalap támogatásával. A tapasztalatok bizonyítják, hogy a felvásárlók már nem tudják megosztani a termelői csoportba, vagy értékesítő szervezetbe tömörült termelőket, és így közös erővel a termelők érdekeinek sokkal kedvezőbb szerződések alkudhatók ki. Ezek a célok helyesek voltak, de azt is világosan kell látni, hogy az uniós csatlakozás új feltételrendszereket hoz számunkra, ehhez tudni kell alkalmazkodni. Ezért kezdeményeztük a nemzeti agrár-kerekasztal összehívását, amelyhez örömünkre az ellenzék is csatlakozott. Örömmel mondhatom, hogy a szakma és a tudomány, a civil szervezetek felsorakoztak a programkészítés mellett, és 9 szakmai bizottság jelenleg is dolgozik azon, hogy májusra elkészüljön az első változat, amelyet társadalmi, szakmai vitára akarunk bocsátani. A vita tapasztalatai alapján a félév végre egy olyan új középtávú stratégiai programot kívánunk letenni az asztalra, amely iránytűként szolgálhat az elkövetkezendő években. Nemcsak a mostani kormányzati ciklusra, hanem azon túl is. Mit üzen 2004 áprilisában az agrárminiszter a magyar gazdáknak? Most az átmenet nehézségei miatt elsősorban kitartást kérek mindenkitől. Ez a Minisztérium dolgozóira és a gazdákra is érvényes. A piaci pozíciószerzés, az alapjaiban új támogatási rendszer nagyon komoly alkalmazkodó készséget kíván a termelőktől, és az érdekérvényesítés új minőségű szintjeit követeli meg. Meggyőződésem, hogy azok a gazdálkodók, akik képesek lesznek a kihívásoknak megfelelni, az európai uniós csatlakozással nyertesek lehetnek. Stabilizálódhat, kiszámíthatóbbá válhat a mezőgazdasági tevékenység feltétel rendszere és ennek következtében javulhatnak a jövőbeli kilátások. De azt sem szabad elhallgatni, hogy bizonyos tevékenységeinkben a költségszint magasabb, mint az Unióban, itt át kell gondolni a gazdálkodóknak, hogy előre tudnak-e menekülni, tudnak-e fejleszteni, vagy kénytelenek más tevékenységet választani. Ez a szerkezetváltás elkerülhetetlen. Biztos vagyok abban, hogy ez a kisebb részét fogja érinteni a magyar mezőgazdaságnak. A SAPARD program alapján megállapítható, hogy a gazdálkodók a szaktanácsadói szervezetekkel együttműködve képesek lesznek az uniós pályázatok forrásait megszerezni és ezáltal javulni fognak a vidéki megélhetési lehetőségek is. Miniszter Úr, köszönöm a beszélgetést. Balogh Beáta 6 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

9 Hírek, események Brüsszeli vélemények szerint A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium nagy erőfeszítéseket tett azért, hogy a csatlakozás idejére működőképessé válhatott az uniós támogatásokat kezelő kifizetési ügynökség. A július 1-jén megalakult Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) feladata: a) az Európai Unió belpiaci és külpiaci támogatásainak kezelése, b) a nemzeti támogatások irányítása, c) az intervenciós rendszer működtetése, d) az Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer (IIER) működtetése, e) a vidékfejlesztési intézkedések lebonyolítása, f) a SAPARD támogatási rendszer működtetése és végrehajtása. Az MVH működését Brüsszel akkor ítéli meg zavartalannak, ha az intézmény hitelesítéséhez szükséges kritériumok teljesülnek, a személyi állomány felkészítése megtörtént, a számítógépes nyilvántartási rendszer zavartalanul üzemel. Az Európai Bizottság értékeli az FVM erőfeszítéseit, a statisztikai elemzések azonban csak a kézzelfogható eredményekkel számolhatnak. Brüsszeli szakértők értékelése alapján hat-héttel a csatlakozás előtt az MVH felkészültsége csak 50 százalékosnak mondható. A készültségi fokot elemző brüsszeli tanulmány a csatlakozó országok közül Szlovéniát tartja a legfelkészültebbnek (70%), míg Lengyelország és Csehország 55, Lettország 40, és Szlovákia 30 százalékos szinten áll. Az Unió közös agrárpiacának kulcsfontosságú intézményei az egyes tagállamok kifizető ügynökségei, ezek kezelik a támogatási igényeket, ellenőriznek és végrehajtanak. Az újonnan csatlakozó államokban csak azon intézmények kezdhetik el a működésüket május 1-jén, amelyek 100%-ban megfelelnek a Bizottság követelményeinek. Az esetleges késedelem következménye az lenne, hogy a évre szóló támogatási kérelmeket csak később adhatják le a termelők. A 2004-es gazdasági évre esedékes jövedelem támogatások kifizetése az Unióban hatályos szabályozás szerint 2005 januárjára várható, ehhez azonban a kérelmek feldolgozását az MVH-nak 2004 júliusáig be kell fejezni. A március 19-i sajtótájékoztatón Franz Fischler agrárbiztos kifejtette, hogy nem szükséges túldramatizálni a helyzetet, a csatlakozó országok előtt álló hat-hét elég lehet a lemaradások lefaragására. A kifizető ügynökségek mellett legfontosabb feladatként a gazdák tájékoztatását jelölte meg a csatlakozó országok agrárvezetői számára. Minden ország jól felfogott érdeke, hogy gazdálkodói biztos tudással rendelkezzenek az Európai Unió agrárrendszerének működéséről. A brüsszeli véleményekről Pribela Tamást, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Közvetlen Támogatások Igazgatóságának vezetőjét kérdeztük. Pribela Tamás válaszában kifejtette, hogy a brüsszeli elemzés elsősorban az IIER Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer felkészülését vizsgálta. A rendszerről elmondható, hogy az irányítást végző fő software hiszen áll, az alrendszerek működnek. Ezek összekapcsolt ellenőrzésének fejlesztése pedig feszített tempóban zajlik. A tanulmány megjelenését követően Magyarországra látogatott Santana Ebet, az akkreditációt ellenőrző magas beosztású brüsszeli hivatalnok. Véleménye szerint, ha minden a tervezett ütemben halad a csatlakozó országok kifizető ügynökségei közül a magyar MVM lesz a legfelkészültebb május elsejére. Balogh Beáta Románia védintézkedést hozott sertésügyben Várhatóan hazánk uniós csatlakozásáig érvényben marad az a védintézkedés, amelyet a román kormány március 19-től vezetett be a magyar élő sertésre és sertéshúsra. A magyar élő sertést a korábbi 15%-os vám helyett 35%-os, a sertéshúst 20% helyett 45%-os vámmal sújtják. Időközben a demonstráló gazdákkal kötött megállapodás alapján létrehozott magyar árbizottság 293 forintról 317 forintra emelte a jó minőségű hazai sertések hasított súlyban kifejezett kilónkénti felvásárlási árát. A mértékadónak tekintett uniós átvételi árak ugyanis átlagosan kilónként 50 forinttal meghaladják a magyar árakat. Hátrányos ugyanakkor, hogy a húsiparnak a bizottsági árat nem kell feltétlenül megfizetnie, mivel ahhoz nem kapcsolódnak kellő nagyságú kényszerítő állami támogatások állítják a gazdálkodók. Világgazdaság, 2004 márc évfolyam 4. szám 7

10 Hírek, események Lassan jött idén a tavasz, de annál több meglepetést tartogatott. A forrva forrongó agrártársadalom erőit koncentrálva vonult az utakra február 16-án. A híradásokból jól értesült olvasó tudja: 10 napig tartott az utóbbi évtized legjobban szervezett agrárdemonstrációja és február 26-án megszületett a várva várt megállapodás. Az agrárvezetés oldaláról és a demonstráló szervezetek részéről egyértelmű üzenet hangzott el: legfontosabb törekvés a nyílt párbeszéd, a megegyezés, az összefogás és nem egymás ellen, hanem együttes erővel lehet elérni a célba. A sajtótájékoztatókat járva a megelégedés hangja szólalt meg a vezetés és a gazdák részéről egyaránt. Jó magyar szokás szerint azonban már a jó dolgoknak sem tudunk örülni. A mai napig fel-felreppennek kósza hírek, miszerint még mindig elégedetlenek a gazdák és a Visszapillantás. A siker záloga Miért drága Önnek a tej? A termelő 1 liter 3,6% zsírtartalmú tejért 65 Ft-ot A feldolgozó ugyanezért a tejért pasztőrözés és zacskózás után 120 Ft-ot A kereskedő az eladásért 187 Ft-ot Az állam minden ilyen minőségű tej után ÁFA befizetésként 33 Ft-ot kap Ezért a tejért fizet Ön az élelmiszerboltokban literenként változatosság kedvéért először a sertéstenyésztők, majd a pékek, s ki tudja még kinek a tüntetése várható. Az agrárvezetés komoly szándéktól vezérelve a piac koordináló, összehangoló szereplőjévé kíván válni. Ennek megfelelően a piaci szereplők egy asztalhoz ültetése lehet az első lépés. Ezt a célt szolgálta a megállapodás is. De mit is tartalmazott a megállapodás? Kétperces híranyagok helyett kicsit konkrétabban. A dokumentum első pontja értelmében nemzeti forrásból finanszírozott támogatások előlegként való kifizetésére kerülhet sor olyan formán, hogy azok a regisztrált termelők, akik forráshiány miatt nem tudnak várni a kifizetések rendes idejéig, igényelhetik az előleget. Az igérvényeket a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal állítja ki és a kereskedelmi bankoknál lehet beváltani. Az előre hozott kifizetés költségeit 50%-ban az állam vállalja. A faktorálás útján beváltható igérvényeket nem szabad összetéveszteni a hitellel, hiszen az előleg kifizetése után nem a gazdáknak kell visszafizetni a bankoknak az összeget, hanem az adott pénzintézet az államtól közvetlenül fogja követelni a pénzeket. A megállapodás második pontjába az Agrárhitel Program kibővítése került. Az eredetileg 100 milliárdos hitel keret további 60 milliárd forinttal egészül ki, melyből kifejezetten csak egyéni termelőknek (őstermelők, egyéni vállalkozók) 30 milliárd forintot különít el a tárca, míg a másik 30 milliárdra kisebb mezőgazdasági társas vállalkozások pályázhatnak. A Parmalat és a Hajdú Bét Rt-nél fennálló termelői követelések kezelésére 900 millió forint hitel felvételét kívánja biztosítani a tárca. Tejpiaci intézkedések terén a tejtermelők kiegészítő tejtámogatásban részesülnek 4 Ft/liter mértékben. Meghirdetésre kerül a csatlakozásig érvényben lévő és 68,-Ft/liter + ÁFA mértékű irányár. A tejimitátumok kikerülnek a kedvezményes ÁFA körből. Azok a feldolgozók, akik megfizetik az irányárat a tejfelesleg levezetésére 40 Ft/liter támogatásban részesülhetnek. A január és február hónapban értékesített tej után további 4 Ft/liter támogatás kerül meghirdetésre május 220 Ft-ot 1-től bevezetésre kerül az Iskolatej Program az általános iskolások számára. Az ÁFA-törvény módosítását kezdeményezi a Kormány arra vonatkozóan, hogy a termelői támogatásból megvalósult beruházások után továbbra is vissza lehessen igényelni az általános forgalmi adót. Az egyéb intézkedések közül csak egyet kiemelve, a sertések állathigiéniai előírásainak betartásához kapcsolódó 1600 Ft/egyed támogatás 2000 Ft/egyed értékre módosul. A megállapodást követően önfeledt ünneplés helyett pesszimista aggályokat lehetett hallani rádióban, tévében egyaránt. Az idő múlásával azonban a tervek valósággá váltak. Kihirdetésre került a évi nemzeti hatáskörben nyújtott támogatások igénybevételének feltételeiről szóló 25/2004. (III. 3.) FVM rendelet. A Spar Magyarország, a CBA, az Auchan és a Metro azonnali hatállyal megszüntette a reggeli tejitalok forgalmazását és az FVM tárgyalásainak köszönhetően további élelmiszerláncok is csatlakoznak az elhatározáshoz. A tejimitátumok tejjel való összetévesztésének kiküszöbölésére megszületett az élelmiszerek jelöléséről szóló 19/2004. (II.26.) FVM rendelet. A tehéntej irányárát meghirdető FVM rendeletet a tárca március 8-án terjesztette fel a Magyar Közlönyben való meghirdetésre. Az Országgyűlés határozatával elfogadta az ÁFA-törvény módosítását, így a SAPARD-pályázatok, a különböző nemzeti társfinanszírozással megvalósult uniós beruházások ÁFA-visszaigénylése továbbra is fenn áll, s mintegy 30 milliárd forint maradhat a vállalkozásoknál. Ezek tények és törekvések. Döntések, amelyek ellen örökkönörökké lehet lázadni, hiszen valakinek kedveznek, valakinek nem. Egy dologért kell a döntéshozóknak harcolni: az elégedettek legyenek többségben. Balogh Beáta 8 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

11 Hírek, események Állat-egészségügyi aggodalmak az EU-ban Az EU brüsszeli bizottsága szó szerint az utolsó pillanatban úgy döntött, hogy a jelenlegi tagállamok segítségét kéri az új tagországok külső határainak állategészségügyi ellenőrzése érdekében. Eddig mintegy húsz felügyeleti posztot hagytak jóvá, de brüsszeli várakozások szerint a csatlakozásig, május 1-jéig további kap még engedélyt. Bár a Bizottság illetékes tagja, David Byrne sajtóközleményében hangsúlyozta, hogy figyelemreméltó előrehaladás történt az EU-előírásoknak megfelelő ellenőrzés kialakításában, azért a testület láthatóan nem bízik teljesen a kelet- és közép-európai szakértelemben. Hogy minden olajozottan menjen, az EU állandó állat-egészségügyi Bizottsága úgy döntött: fölkéri a tagállamok szakapparátusát, hogy röviddel a csatlakozás előtt és az azt követő hetekben amíg szükség van rá nyújtson segítséget a határokon. A tagjelöltek a különböző PHARE-programok támogatásával folyamatosan készültek az élő állatok és az állati termékek vizsgálatára, felépítették a forgalmas határátkelőhelyeken a bevizsgáló állomásokat, és bár a szükséges joganyag érvényben van, azért a gyakorlatban szerzett tudás nem nélkülözhető legalábbis brüsszeli megítélés szerint. A belső piacra érvényes előírások alapján az importáruknak a külső határokon kell átesniük a szigorú laboratóriumi próbákon, innentől már a kereskedő, illetve a fuvarozó felelőssége az áruk minőségének garantálása, de több határellenőrzésre nem kerül sor. (A kisegítés tetemes költségeit nyilván a szegény kelet- és közép-európai országok állják! A szerk.) Napi Gazdaság, márc. 24. Borászati sikerek Veronában Aranyéremmel büszkélkedhet a Tokaj Kereskedőház 1988-as évjáratú hatputtonyos aszúja, melyet a világ egyik legrangosabb borversenyéről a veronai Vinitaly-ról hozott el. A bírák 30 ország 3500 mintájából választhatták ki a legjobbakat. Magyarország 15 borral nevezett, amelyből hét nyert elismerést. A helyszínen tartózkodó Szanyi Tibor, az agrártárca politikai államtitkára elmondta, hogy a magyar bor kuriózum, egyedi csatornákon szállodáknak, rangos éttermeken keresztül kell értékesíteni. A magyar bornak híre van, kulturális értéket képvisel szerte Európában. A borászati tevékenységet az Unió a közösségi marketing eszközeivel támogatja, amennyiben a termelők kisebb-nagyobb csoportokká állnak össze. Ebben az esetben 30 százalékos önrész mellett 20 százalékos állami támogatással és 50 százalékos EU-forrásbevonással megvalósíthatók az általuk tervezett elképzelések. Az így megszerzett előnyökkel ezek a csoportok jóval sikeresebben tudják majd értékesíteni termékeiket, mint a piacon egyedül boldogulni kívánó társaik. Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkár-helyettese a nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a magyar szőlőtermelőknek és a borelőállítóknak törekedni kell a szervezettség növelésére, amely a jó minőségű borelőállítás egyik feltététele. Emellett Horváth Csaba szerint az eddigieknél jóval nagyobb, mintegy másfél milliárd forintos marketingtámogatásra volna szükség ahhoz, hogy a magyar borok ismertebbek legyenek a világpiacon. (Jelenleg bormarketingre évente mintegy 200 millió forintot fordítanak.) -B.B évfolyam 4. szám 9

12 Hírek, események Hazai élelmiszerbiztonság és eredetvédelem A termékbemutatóval és vásárral egybekötött rendezvényen a hazai élelmiszerbiztonság és eredetvédelem jelenlegi helyzetéről esett szó az Országos Mezőgazdasági Könyvtárban. Az élelmiszerbiztonság mai helyzetéről, javításának esélyeiről, valamint ennek anyagi feltételeiről Mattyasovszky Pál, a Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal főtanácsosa tartott előadást. Elöljáróban bemutatta a Hivatal munkáját, amely az FVM és az Egészségügyi és Szociális Minisztérium támogatásával jött létre. A 25 fővel működő Hivatal feladata a hazai élelmiszerbiztonság javítása, a szaktanácsadás, a hatósági intézkedések véleményezése. A munkát a 16 főből álló Tudományos Tanács irányítja, ez alá tartoznak a különböző szakértői bizottságok. A Hivatal ezen kívül a kapcsolattartó az uniós intézmények felé. Előadásában a főtanácsos a 2003-as év élelmiszer monitoringjának eredményeit is ismertette. Az FVM Állategészségügyi Osztályának adatai alapján a Magyarországon forgalmazott élelmiszerekben található adalékanyagok (tartósítószerek, szinezőanyagok) nem haladják meg a megengedett szintet. Ugyanez vonatkozik a toxikus fémekre, valamint a mikotoxin tartalomra is. A vizsgálatok során azonban találtak két olyan vegyületet, amely egészségre ártalmas lehet. Az egyik ilyen vegyület a chipsekben található, rákkeltő hatású alkil-amid. A másik szintén rákkeltő vegyület a szemikarbamid, amely egy bizonyos konzervzáró tömítőanyag hőkezelése során keletkezik, a csecsemőtápszerek esetében ez veszélyforrás. A húsok és állati termékek vizsgálata során nem találtak rendellenességeket, egyedül a kacsamáj esetében volt megnövekedett réztartalom, amely a környezeti ártalomra vezethető vissza. A főtanácsos az élelmiszerbiztonság javításának esélyeit elemezve kifejtette, minőségbiztosítási rendszer létrehozására van szükség, ahol a terméket a kezdetektől nyomonkövetik és ellenőrzik. Ennek kapcsán szóba kerültek a génmódosított termékek is, melyekről most nagy viták folynak az Unióban. A évi statisztika szerint az európai országok lakosságának többsége nem értett egyet a GMO termékek forgalomba hozásával. A Hagyományok Ízek Régiók programot ismertette Pallóné Kisérdi Imola, az FVM főtanácsosa a mezőgazdasági termékek eredetvédelméről szóló előadásában. A magas hozzáadott értéket képviselő különleges élelmiszerek leltárát először Franciaországban készítették el, miután az elmúlt évtizedben Nyugat-Európa számos országában megnövekedett a fogyasztói érdeklődés az egyes régiókra jellemző, hagyományos módon előállított termékek iránt. Az ezekre vonatkozó uniós szabályozás alapját képezik a 2081/92EGK és a 2082/92/EGK rendeletek, amelyek biztosítják a termékek védelmét. Magyarországon iránymutatásként szolgál az évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról, valamint a 87/1998.(V.6) Kormányrendelet a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó részletes szabályokról. A hagyományos, különleges termékek tanúsítását az 1/1998.(I.12.) FM rendelet szabályozza május 1-től a csatlakozás után új nemzeti szabályozás lép életbe ban a francia program mintájára indult el hazánkban az FVM Agrármarketing Centrum (AMC) Hagyományok Ízek Régiók programja, melynek során összegyűjtésre kerültek a hagyományos és tájjellegű élelmiszerek. A 2 éves gyűjtőmunka eredményeképpen 2002-ben elkészült a 300 termék szakmai-történeti leírását tartalmazó két kötetes Hagyományok Ízek Régiók gyűjtemény. A gyűjteményben szereplő termékek ma már az Európai Gyűjtemény szerves részét képezik, amely összesen 5700 termék leírását tartalmazza. A program elnevezése és logója, a HÍR bejegyzésre került a Magyar Szabadalmi Hivatal által, ez biztosítja a termékek teljes körű jogi védelmét. A HÍR gyűjtemény sokirányú gazdasági, kulturális, oktatási-kutatási jellegű hasznosítási lehetőséget rejt magában. Ezek hatékony kihasználásával a jövőben fokozható a gyűjteményben szereplő termékek hírneve és piaci versenyképessége az uniós piacon. A gyűjtemény komplex hasznosítási programjának három fő iránya van: közösségi marketing, iparjogvédelem, vidékfejlesztési programok. Az AMC stratégiai tervében kiemelt helyet kap a HÍR gyűjtemény újbóli kiadása, miután 2003-ban a háromnyelvű kiadás már megjelent CD formában. Ehhez járul a gyűjtemény bővítése mind az erdélyi, mind pedig a felvidéki gyűjtés eredményeivel. Ezen kívül az AMC részt vesz a gyűjtemény oktatásban való hasznosításában, diákkonferenciák, népszerűsítő rendezvények támogatásában. Az iparjogvédelem eszközei között szerepelnek a földrajzi árujelzők, és a garantáltan hagyományos-különleges védjegy bevezetése ben a francia-magyar együttműködés keretében összesen 11 termék került kiválasztásra, melyek a csatlakozás után jogosultak lesznek az eredetvédelmet szolgáló földrajzi árujelző használatára. A program finanszírozását segíti az FVM támogatási rendszere, amely a vidékfejlesztési célelőirányzatból valósul meg, vissza nem térítendő támogatások formájában. A HÍR gyűjtemény hasznosítási programja szervesen illeszkedik a KAP második pilléréhez, így a vidékfejlesztési programok keretében lehetőség nyílik az uniós pályázati pénzek elnyerésére. 10 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

13 Hírek, események A magyar élelmiszerek piaci versenyképességéről, jövőjéről Bujdosóné Kertész Judit, az AMC főmunkatársa tartott előadást, melyben a legutóbbi piackutatás eredményeit elemezte. Az élelmiszer-fogyasztásra jellemző tendenciák között említette az uniós piac telítettségét, a világpiaci globalizációt, a minőség és a márkák megnövekedett szerepét, valamint az egzotikus népi ételek elterjedését. Ez utóbbi előnyt jelenthet a magyar termékek számára, míg más szempontból nagy versenyre kell számítanunk a kibővülő piacon. Előnyt jelentenek a minél nagyobb mértékben feldolgozott, minőségi termékek, ezek arányát célszerű növelnünk. Kiemelkedő a márkák és a reklám jelentősége a termékek népszerűsítésében, valamint fontos szerepet kapnak a védjegyek is az egyedi jelleggel bíró termékek oltalmában. A védjegyek közül a Kiváló Magyar Élelmiszer tanúsító védjegyet emelte ki, amely 1998-ban került bevezetésre. Azóta 350 termék nyerte el ezt a védjegyet, melyet az AMC folyamatosan ellenőriz. Az embléma segítségével könnyen azonosíthatók a magyar termékek és ez a megjelölés egyben a minőséget is garantálja. Az AMC a média bevonásával már több kereskedelmi akciót szervezett, melyek segítségével eredményesen hívta fel a figyelmet a védjegyre. Időközben egy új védjegy is elkészült az ellenőrzött ökotermelés tanúsítására, ennek a hatályba lépéséhez szükséges jogszabály azonban még nem született meg. A magyar lakosság vásárlási szokásait elemezve Bujdosóné Kertész Judit elmondta, hogy jelenleg a megvásárolt áruk egyötöde származik importból. Németország az első számú importőrünk, ezt követi Brazília és Hollandia, ahonnan elsősorban az itthon nem megtermelhető élelmiszereket (kávé, tea, fűszerek, citrusfélék) szerezzük be. Azonban úgy vélte, vannak olyan import cikkek (sajt, kenyér, gyümölcslé), melyek esetében Magyarországnak nincs szüksége importra. Exportlehetőségeink közül a zöldség-gyümölcs piacot emelte ki, amely a többinél kevésbé telített, nincsenek kvóták és nincs uniós szabályzás sem. Ebben az irányban még növelhető lenne a fogyasztás mind uniós, mind hazai szinten. Az előadások után a rendezvény keretében megtartott termékbemutatón megkóstolhattuk többek között a híres penyigei szilvalekvárt és aszaltszilvát, a Sambo Kft. bodzából készült termékeit, valamint lehetőség nyílt a Méhészeti Terméktanács termékeinek megvásárlására is. Papp Mónika Felhívás a parlagfű elleni védekezésre A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium felhívja a földhasználók, a mezőgazdasági termelők figyelmét, hogy fokozott figyelemmel ügyeljenek a gyommentesítésre. A Növényvédelemről szóló évi XXXV. törvény, a 81/2003. (VII. 9.) FVM rendelettel módosított 5/2001. (I. 16.) FVM rendelet, valamint a Termőföldről szóló évi LV. törvény rendelkezik a parlagfű kötelező irtásáról, virágzás előtti kaszálásáról, illetve előírják az átmenetileg nem hasznosított területek gyommentesen tartásának kötelezettségét. Magyarországon a szántóföldi gyomnövények közül a leggyakoribb a parlagfű (Ambrosia elatior), megelőzve több veszélyes és nehezen írtható gyomnövényt. A szántóföldi kultúrák közül elsősorban a napraforgó és a kukoricatáblák a leginkább veszélyeztetettek, nyár végén pedig a kalászos gabonák tarlói. Mindkét kultúrában hatékony gyomirtási technológiák állnak rendelkezésünkre, amelyekkel a parlagfű fertőzés visszaszorítható, szinten tartható. Hamarosan elkezdődnek a tavaszi mezőgazdasági munkák, a cukorrépa, napraforgó, kukorica vetésekkel, és az ehhez kapcsolódó növényvédelmi (gyomirtási) tevékenységekkel. A kukorica, és napraforgó vetések területe együttesen másfél millió hektár felett lesz. Ezen vetésekben a parlagfű elleni védekezésben kulcsszerepet játszik a hatékony gyomirtás. A táblaszélek, a táblák közötti utak elgyomosodása rendszeresen visszatérő probléma, a táblák vegyszeres körbeszegésével, ahol nincs más lehetőség, ott mechanikai beavatkozással kell a gyomfertőzést megszüntetni. A leghatékonyabb gyomirtási technológiák kiválasztásában minden szakmai segítséget megadnak a megyei növény- és talajvédelmi szolgálatok szakemberei, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara tagjai is. A növényvédelmi hatóság a nyár közepén a termelőket közvetlenül is felszólítja fertőzött területek mentesítésére. Ez évtől kezdődően a virágzás előtti időszakban a védekezést már közfelhívás útján rendelik el az illetékes hatóságok. A kötelezettségüket elmulasztó termelők esetében külterületen a megyei növény- és talajvédelmi szolgálatok, belterületen az önkormányzatok jegyzői a termelő költségére a parlagfű kaszálását közérdekű védekezés keretében elvégeztetik. A védekezés költségeinek behajtásán túl a törvény előírásainak megfelelően a termelőt növényvédelmi bírsággal is kell sújtani. Az FVM felhívja az érintettek figyelmét, hogy az agrártámogatások igénybevételére csak azok a termelők (földhasználók) jogosultak, akik tevékenységük során a vonatkozó jogszabályokat betartják. FVM, Kommunikációs Önálló Osztály évfolyam 4. szám 11

14 Hírek, események Tapasztalatok elsõ kézbõl Magyarországnak uniós tagként számos tanulóiskolát kell kijárnia, mire könnyed jártassággal fog mozogni a közös agrárpolitika területén. A magyar agrárvezetés feltett szándéka, hogy szorosabbra fűzi azokat a tagországi kapcsolatokat, amelyek előnyösek lehetnek a magyar agrárgazdaság számára. Ezen folyamat egyik állomása volt a tavalyi év végén a bajorországi tartományi agrárminiszter látogatása hazánkban áprilisában Baden-Württemberg tartomány agrárminiszterével folytatott tárgyalásokat dr. Németh Imre, az agrártárca vezetője. Willi Stächele, egy agrárszakemberekből és a badenwürttembergi civil szervezetek képviselőiből álló delegáció élén, két napot töltött Magyarországon. A miniszterek közös sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy a tartományi tapasztalatok figyelembevételével Magyarország hatékonyabban tudná kihasználni az uniós támogatások közül a II. pillérként emlegetett vidékfejlesztési forrásokat. A vidékfejlesztés területe rendkívül szerteágazó, magába foglalja többek között az agrár-környezetvédelmet, területek újra rendezését, melyekre az Unió nagyarányú támogatást nyújt. Tagállami tapasztalatok azt mutatják, hogy ezen programokban való résztvétel kezdetben nagyon nehézkes és a sikeres pályázathoz göröngyös út vezet. Németh Imre agrárminiszter elmondta, hogy Magyarország kapcsolatai a tartománnyal hosszú évekre nyúlnak vissza. Az együttműködést egy twinning program öleli fel, ami kiterjed az élelmiszer-biztonság, fogyasztóvédelem, az állategészségügy területeire. Magyarország kétoldalú kereskedelmi kapcsolati között Bajorország után Baden-Württemberg tartomány szerepel a legnagyobb súllyal. A Német Szövetségi Köztársaságba irányuló hazai agrártermékek 15 20%-a Baden- Württemberg tartományban kerül eladásra. -B.B.- Baden-Württemberg az 50-es, 60-as években végbement német gazdasági csoda fő színtere volt és mára Németország magas technikai színvonalat képviselő ipari régiójává vált. Gazdaságának alapjait a gépjárműgyártás, a finommechanika és az elektronika adja. Csaknem kis- és középvállalkozás 2,2 millió főt foglalkoztat és a GDP 50%-át adja. Ezek az adatok is érzékeltetik, hogy társadalmi, gazdasági viszonyait döntően a kis- és középüzemek adják, amelyek sok esetben családi vállalkozások. A kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok mérlege millió DM millió DM millió DM millió euró millió euró Magyar export ,5 4527, Magyar import ,5 2894, Összforgalom , ,6 Szaldó , Pezsgõ agrárélet Gyöngyösön Az idén 9. alkalommal rendezték meg a Nemzetközi Agrárökonómiai Tudományos Napokat Gyöngyösön, március 25. és 26. között. A gyöngyösi, mai nevén Károly Róbert Főiskola első ízben, 1988-ban szervezett tudományos konferenciát a vállalatgazdaság, agrárgazdaság korszerűsítése témaköreiben. Az időközben nemzetközi tudományos tanácskozássá felnőtt rendezvényen az idén 8 ország közreműködésével 349 szakértő volt jelen. A színvonalas tudományos tartalom mellett a művészetek iránt érdeklődő hallgatóság is találhatott magának látnivalót. A megnyitón a Vám- és Pénzügyőrség zenekara közvetítésével kellemes dallamok csendültek fel, majd dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke felavatta az iskola névadójának, Károly Róbertnek a szobrát. A konferencia központi témája a többfunkciós mezőgazdaságban rejlő lehetőségek, elsősorban a jövedelmezőség állt. A plenáris ülés nyitó előadásában dr. Magda Sándor, a főiskola rektora kifejtette, hogy a vidék népességmegtartó képességének növelése, a mezőgazdaság funkcióinak adott térségekhez való igazítsa átfogó, helyi szervezést igényel. Az EU agrárcélkitűzéseivel összhangban a tömegárut termelő szektorokban a termelés koncentrálása adhat megoldást a felmerülő nehézségekre. Ugyanakkor sok családi gazdaság hatékonyságát javítani lehetne a munkafolyamatok ésszerű megszervezésével. A rendezvény díszvendége dr. Maria Kadlečiková a FAO Kelet-Közép-Európai Szubregionális Irodájának vezetője volt. Véleménye szerint, bár a csatlakozás rövid távú kockázattal jár, a legifjabb tagállamok részére hosszú távú előnyöket fog nyújtani az Európai Unió. Az EU vidékfejlesztési politikája a természetes erőforrások hatékonyabb felhasználását teszi majd lehetővé a most csatlakozó kelet-közép-európai országok számára. A többfunkciós mezőgazdaság tekintetében legfontosabb a termelők vertikális integrációjának támogatása annak érdekében, hogy képesek legyenek megfelelni a piaci követelményeknek. -B.B.- 12 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

15 Europa Trendek WTO: Újrakezdõdnek a mezõgazdasági tárgyalások? Franz Fischler hajlandó megvitatni az összes mezőgazdasági termékre vonatkozó exporttámogatás eltörlésének kérdését, de csak bizonyos feltételek mellett A WTO mezőgazdasági tárgyalóbizottsága márciusban Genovában több találkozót tartott a tárgyalások újrakezdéséről. A tárgyalásokat ugyanis pár hónapra felfüggesztették a tavaly szeptemberben megtartott cancúni konferencia (Mexikó) kudarca után. Az elmúlt időszakban már a WTO több tagországa is kinyilvánította előbbre lépési szándékát, elsősorban az agrárkérdésekben. Az USA szintén megerősítette, hogy a 2004-es évet nem szabad elveszni hagyni. Amerika a mezőgazdasági termékekre vonatkozó exporttámogatások teljes eltörlését javasolta, ennek időpontjáról azonban még nem határoztak. Az EU és az USA által még a cancúni konferencia előtt kötött megállapodás tehát úgy tűnik, hogy megalapozott volt. Ez a megállapodás azonban csupán néhány olyan termék esetében célozta a támogatások eltörlését, melyek különleges jelentőséggel bírnak a fejlődő országok számára. Az amerikai javaslat a jövőben közelít a fejlődő országok kívánságaihoz, melyek a mezőgazdasági támogatások csökkentésére szólították fel a fejlett országokat. Március 22-én Genovában Franz Fischler, európai mezőgazdasági főbiztos nyílt hozzáállást tanúsított ezzel kapcsolatban. Emlékeztetett arra, hogy az Unió tavaly felszólította a fejlődő országokat, hogy állítsák össze azoknak a termékeknek a listáját, amelyek esetében a támogatások megszüntetését kérik. Amennyiben ezt az összes termékre ki akarják terjeszteni, akkor ezt meg kell majd vitatnunk tette hozzá a főbiztos. Azonban feltételként kötötte ki a tárgyalások során minden kérdés egyforma módon való figyelembe vételét, ide értve az export egyéb támogatási formáit is, mint az élelmiszersegélyek és az exporthitelek. A novemberben tartandó amerikai elnökválasztás miatt a határidők nagyon szorossá váltak. A WTO főigazgatója, Supachai Panitchpakdi viszont úgy véli, hogy július végéig mindenképpen meg tudnak majd egyezni a fő kérdésekben. Fordította: Papp Mónika forrás: La France agricole, Állat-jólét: csökkenteni kell a szállítási idõt Március 17-én az Európa Parlament mezőgazdasági bizottsága szigorúbb előírások bevezetését követelte, mint amelyeket a Bizottság indítványozott az állatok hosszú távú szállítására vonatkozó körülmények javítására. Az európai képviselők a július 16- án Brüsszelben elfogadott törvénytervezet módosítását javasolták. Általános szinten mindkét fél megegyezik abban, hogy csökkenteni kell a menetidőt és növelni kell a megállások idejét. Ezen felül meg kell növelni az állatok számára rendelkezésre álló helyet, és még kényelmesebbé kell tenni a kamionokat, különös tekintettel a szellőztetésre és a hőmérséklet mérésére. A különböző javaslatok a következő minisztertanácsi ülésen kerülnek majd megvitatásra április én. A Bizottság a 60 km-nél hosszabb utak esetén maximum 9 órás menetidőt javasol, melyet 12 órás pihenő követ, ezután újabb 9 óra út, majd 24 óra pihenő következik. A Parlament 9 órára kívánja csökkenteni a menetidőt a vágóhídra szállítandó állatok esetében, kivéve, ha nincs legalább két vágóhíd 500 km-es körzetben. Jelenleg 14 órás szállítási idő engedélyezett, melyet 1 óra pihenő követ, majd ismét 14 óra utazás. Ebben az esetben kötelező a 24 órás, letereléssel egybekötött pihenő. Ha a kamion felszerelése nem felel meg az európai előírásoknak, akkor az út maximális időtartama 8 óra lehet. Fordította: Papp Mónika forrás: La France agricole, Néhány szó az Unió költségvetésérõl Az Európai Unió költségvetése az idén 109 milliárd eurót tesz ki. A közösség pénzügyi rendszere az Európai Parlament, az Európa Tanács és a Bizottság egyetértésén alapszik. A jelenlegi költségvetés, amelyről május 6-án döntöttek a os időszakot öleli fel. Ez a költségvetés magába foglalja a mezőgazdaság, a kohéziós politika (alapok), az EU bel- és külpolitikája, a bővítésre való felkészülés, valamint az adminisztráció költségeit. A 6 évre szóló költségvetést éves lebontásban terjesztik a Bizottság, a Tanács és az Európai Parlament elé. A költségvetést elsősorban saját forrásokból finanszírozzák, amelyek a tagállamoktól származnak. Ez éves szintre vetítve az Európai Unió nettó nemzeti össztermékének maximum az 1,27%-a lehet ban, vagyis a nagy bővítés előtti évben a költségvetés 1,02%-át tette ki az EU nettó nemzeti össztermékének. (A bővítés költségei a 10 csatlakozó országra vetítve nem érték el az EU nemzeti össztermékének a 2%-át sem. A szerk.) A Bizottság felel azért, hogy a Közösségi alapokat a leghatékonyabban használják föl. A közösségnek van még két szervezete, amelyek finanszírozzák a közös politikát: az Európai Szén és Acélközösség, valamint az Európai Fejlesztési Alap. Fordította: T. E. Forrás: Általános költségvetési Igazgatóság Az európai költségvetés, ( dex_en.htm) évfolyam 4. szám 13

16 Élelmiszerpiac Magyar élelmiszerek Németországban Az integrált belső piac legnagyobb, több mint 80 milliós alkotóeleme, egyben a magyar gazdaság tradicionálisan legfontosabb partnere, Németország. Kapcsolataink hagyományai, a viszonylag alacsony földrajzi távolság és hazánknak a német polgárok, különösen a dél- és kelet-német térségben kivívott jó hírneve és kedveltsége kedvező kereteket kölcsönöz a magyar termékek németországi értékesítéséhez. E kedvező keretfeltételek a rendszerváltás és az ún. Európa-megállapodás decemberi aláírása nyomán tovább javultak, 2004 májusától pedig az EU-agrártámogatásokhoz történő teljes hozzáférés lehetőségét kivéve az integrált belső piac szabályai érvényesülnek a magyar agrárium szereplőire is. Németország a világ legnagyobb élelmiszerimportőre, 2002-ben teljes agrárimportja megközelítette a 43 milliárd eurót. Ebből Magyarország részaránya mindössze 1%, ami azt jelenti, hogy az agrárium alulreprezentált a magyar exporttermékeknek a teljes német behozatalban elért 2,3%-os részarányához képest. Hazánk Németországba irányuló agrárexportja 2003-ban 433,3 millió eurót tett ki, ami 8,3%-kal alacsonyabb a évi 472,8 millió eurónál. A Németországból származó magyar agrárimport ezzel szemben (továbbra is) emelkedő tendenciát mutat: a évi 169,6 millió eurós forgalom 22,3%-kal haladja meg a évi 138,6 milliót, s több mint másfélszerese a évi 110 milliós értéknek. Az összességében kedvező keretfeltételek mellett, jócskán vannak a magyar agrárexportőrök tevékenységét nehezítő tényezők is. Ezek sorában első helyen van a piac telítettsége. Ennek következményeként a verseny még élesebbé vált, a német piacon újonnan jelentkező exportőrök, illetve árualapjaik már csak úgy lelhetnek vevőre, hogy eközben valamely terméket gyakorlatilag kiszorítanak onnan. A piaci versenyen belül megnövekedett az árak, mint vásárlási szándékot befolyásoló tényezők szerepe. A német gazdaság elmúlt két-két és fél évi válságközeli állapota következményeként a német polgárok még árérzékenyebbé váltak. Nem könnyíti a magyar agrárexportőrök helyzetét a német élelmiszer-kereskedelemben végbemenő koncentrációs folyamat, s ezzel párhuzamosan a diszkont jellegű áruházi láncok térnyerése sem. Ez részint erősíti az árversenyt, részint pedig a minőségi igények mellett egyre markánsabban jelennek meg olyan mennyiségi igények is, melyet egy közepes nagyságú ország strukturális válsággal küszködő agráriuma nehezen tud teljesíteni. Emellett a német fogyasztók vásárlási döntéseiben egyre nagyobb szerepet kapnak a zömében tartományi kezdeményezésű akciók, melyek egy-egy szűkebb régió termékeinek vásárlására és fogyasztására buzdítják a polgárokat. A magyar élelmiszer-kivitel egyre nagyobb hányada már a csatlakozást megelőző időszakban is kedvezményes feltételek között, (azaz vámmentesen) került az integrált belső piacot alkotó országokba. Az oda irányuló export bővítésének alapvetően termelési, versenyképességi és marketing akadályai voltak. A magyar termékekkel szembeni bizalom az ország EU-belépésével természetesen növekedhet, bár nyilvánvaló, (s ezzel a nyugat-európai vásárlók is tisztában kellett, hogy legyenek), hogy az unió tagországaiban már eddig is csak az ottani élelmiszerbiztonsági és higiéniai előírásoknak megfelelő termékek értékesítését engedélyezték. Mindez nem jelenti azt, hogy az ország EU-csatlakozása, európai oldalról nézve az unió keleti bővülése ne sarkallná a magyar élelmiszer-termelőket és exportőröket piaci tevékenységük aktivizálására. Igaz, ennek természetes korlátot szab a rendelkezésre álló árualapok mennyisége. (Minőségről itt azért nem beszélünk külön, mert magától értetődő, hogy kizárólag az uniós előírásoknak és elvárásoknak megfelelő áru kerülhet exportra.) E tekintetben duplán értékesek lehettek azok a hagyományos, a magyar agráriumban széles körben ismert németországi szakvásárok (Anuga, nemzetközi zöld hét, Fruit Logistica, BioFach), melyeket az elmúlt hónapokban, az uniós felkészülés hajrájában rendeztek meg. Emellett adott a lehetőség arra, hogy az ún. fogadóországokban, az adott esetben Németországban működő diplomáciai és gazdasági képviseletek (nagykövetség, főkonzulátusok, kereskedelmi szolgálati irodák) támogatásával magyar árubemutatókat, bevásárlási napokat rendezzenek a magyar termékek iránt vásárlói készséget mutató importőr és nagykereskedői szervezetek képviselői részére. Úgy tűnik, hogy az EU-országai, de különösen Németország és Ausztria agrártermelői és exportőrei tudatosan készülnek a csatlakozó országokban, köztük a magyar piacon az évek során kialakított pozícióik szélesítésére, s új pozíciók kialakítására. Erre a kihívásra a hazai termékek versenyképességének növelése és az exporttevékenység élénkítése lehet az egyetlen ésszerű válasz. Juhász Imre 14 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

17 Élelmiszerpiac Bioudvar Debrecenben Magyarországon örvendetesen nő az ökogazdálkodásra átállók száma. A múlt év végén már 1775 ökovállalkozást, 1272 mezőgazdasági termelőt, gazdát ellenőrzött a hazánkban elismert két ellenőrző szervezet, a Biokontroll Hungária Kht. és a Hungária Öko Garancia Kft. Az ellenőrzésbe vont terület ha volt. Az ökogazdálkodás növekedésével azonban nem jár együtt a bioélelmiszert fogyasztók, a bioéletmódot, a biokultúrát követők számának növekedése. A bioéletmód népszerűsítésén egy kicsiny, de igen lelkes társaság már évek óta elkötelezetten, fáradságot nem kímélve dolgozik. Így pl. Sárközy Péter Alapítvány a Biokultúráért megalapítása óta küzd azért, hogy minél szélesebb körben ismertté tegye a bioélelmiszer fogyasztás fontosságát, a bioéletmód egészségmegőrző szerepét. Az alapítvány által szervezett Bioéletmód előadás-sorozaton a témában eddig már több mint 50 előadás hangzott el. (Az első előadás-sorozat anyaga az alapítványnál megvásárolható.) Az alapítvány szervezte meg az Újpesti Ökopiacot, tanácsadással szolgált a telki, a budapesti Fehérvári úti ökopiacok létrehozásában. Korábban az alapítvány vezetője telepítette át a Török utcai biopiacot a Marczibányi térre, indította be az azóta is legnagyobb forgalmú biopiacot. Azt tapasztaltuk, hogy nálunk a biotermékek legalkalmasabb beszerzési lehetőségei a biopiacok és a mellettük működő bioboltok, ahol a piachoz hasonlóan csak ellenőrzött biotermékeket árusítanak. (A gomba módra szaporodó ún. bioboltok árukészletének csupán 5 10%-a a valódi biotemék. A vevők a rengeteg gagyi között kellő felvilágosítás hiányában nem mindig lelnek rá a garantált biotermékekre.) Ráadásuk vannak olyan gyártók, akik bio- és nem bio minősítésű termékeket is gyártanak, a cég BIO neve alatt. Tény, egy új biopiac beindítása kitartó munkát jó, szervezést igényel. Ennek tudjuk be, hogy számos igen jó szándékú kezdeményezést nem koronázta siker, több biopiac, röviddel indulása után megszűnt. Ezért örülünk, ha hírt hallunk új biopiac létrejöttéről, mely hétről hétre erősödik, bővül. Ilyen a debreceni, Kandia utca 14. szám alatti Bioudvar. De erről valljon a piac tulajdonosa, szervezője, Nagy Gyuláné Zsuzsa, aki családjával maga is évek óta ökogazdálkodó. A ribizke és más gyümölcsök termesztése mellett átadja tapasztalatait. Ő a szerzője a keresett, nagy sikerű Biokalendárium -nak, mely a Sárközy Péter Alapítvány Biogazda sorozatában jelent meg. Egy debreceni civis ház nagy kapuja nyílt meg a vásárlók előtt augusztusában, hogy ezután minden szombat délelőtt 7 12 óra között hívja, várja azokat a vásárlókat, akik egészségesen akarnak táplálkozni, akik vegyszermentes zöldséghez, gyümölcshöz, tejtermékhez szeretnének jutni. Mindezt meghitt, családi környezetben, nyugodtan, nem kapkodva, inkább elbeszélgetve, tanácsot kérve és kapva. Olyan rendszeresen visszajáró vásárlók jönnek, akiknek nem a férges alma jut eszükbe a bio szó hallatán, hanem tisztában vannak azzal, hogy az egészséges, szép termékek mögött menynyi szeretet, gondoskodás és mennyi kézi munka van. Tisztában vannak azzal, hogy ebben a szennyezett világban mennyire fontos, mit fogyasztunk, milyen helyről, honnan származik a vásárolt áru. Dokumentumokkal a Biokontroll Hungária Kht. által kibocsátott certifikációval igazoljuk a termék eredetét, folyamatos ellenőrzését. A Bioudvarban tehát csak azokat a termelőket engedjük árusítani, akik az előbb említett engedély birtokában vannak. Az esetleges kétkedőket, vagy hiányos ismeretekkel bírókat mint kíváncsi nézelődőket piaci beszélgetések során és kóstoltatással próbáljuk meggyőzni. Így lassan megbizonyosodnak a ter évfolyam 4. szám 15

18 Élõfej mék valódiságáról, és sok mindent megtudnak erről a termelési módról. Beszéljen az indulásról! A debreceni biokertészek a megmondhatói, hány éve készülök már, hogy megnyissak egy olyan helyet, ahol nem a bionak mondott mindenféle magvakat és csodaszereket árulnak, hanem csak és kizárólag valódi biozöldséget, gyümölcsöt, tejterméket lehet adni és venni, kultúrált körülmények között. Nagyon sokat köszönhetek a már említett biocsoportnak, de említhetném a balmazújvárosi, tiszacsegei, hajdúböszörményi vagy a karcagi biogazdákat is, akik azóta sem hagytak cserben, és hétről-hétre, hóban-fagyban jó időben, egyaránt kitartanak a piac mellett. Sok hasznos tanácsot kaptam a Sárközy Péter Alapítványtól, mely az Újpesti Ökopiac szervezésében, működtetésében rendelkezett tapasztalatokkal. Eleinte attól tartottunk, hogy nem lesz elegendő az áru, illetve nem tudjuk az áruellátásban a folyamatosságot fenntartani. Aggodalmunk szerencsére alaptalan volt, mert a piac most is működik szombatonként, szép számmal keresik fel a vásárlók. Örömmel mondhatom, biztos pont lettünk a vásárlók és a biogazdálkodók életében egyaránt. Az utóbbiak közül már többen jelezték, úgy készülnek a veteményezéssel, hogy abból jusson a piacra is. A vásárlói visszajelzések jelzik, sokan várták már ennek a megnyitást, hogy ne csak Budapesten lehessen ökológiailag előállított terméket kapni, hanem ebben a kétszázezer lakosú nagyvárosban is. Szombatonként rendszeresen tartunk kóstolókat, pl.: csicsókából, kukoricából készült ételek, sütőtök, forralt bor, tepertőkrém pirítós kenyérrel stb. Ezeket az alkalmakat a helyi sajtóban megjelentetjük. A jó hír szárnyakon jár. A helyi rádió és televízió, valamint az írott sajtó képviselői is eljönnek, hírt adnak a látottakról, ízleltekről. Még a Mikulás is meglátogatta Udvarunkat, sőt minden gyerek kapott ajándékot mézes sütit. Karácsonyra, ajándékként a piacra járóknak és a városlakóknak megnyitottuk a Bioélelmiszer üzletünket is, ahol nem csak élelmiszereket és nem táplálék-kiegészítőket, tablettákat, hanem a mindennapok ételkészítéséhez valókat lehet biominőségben vásárolni. A búzát kicsi malomban megőröljük, a vevő kívánsága szerint pelyhesítjük. Bízunk benne, hogy mind a piaccal, mind az élelmiszer üzlettel jó célt szolgálva nem csupán egynagy város kereskedelmi palettáját színesítjük, hanem az egészségünk, a mások egészsége érdekében is nagy lépést tettünk előre. Kívánjuk, hogy az országban másutt is legyenek ilyen lelkes, elkötelezett, kitartó emberek, akik felvállalják az ilyen missziót. A magyarországi bio (öko) piacokról a honlapon kapható bővebb információ. Dr. Solti Gábor Nagy Gyuláné Közlemény Az iskolatej programról szóló 51/2004. (IV. 24.) FVM rendelet alapján a közoktatásban résztvevő iskolák I VIII. évfolyamára beiratkozott, illetve ennek megfelelő korosztályú tanulói részére biztosított iskolatej után az iskolafenntartó (önkormányzat, alapítvány, egyház, stb.) támogatásban részesülhet. Az iskolatej program lebonyolításával kapcsolatos koordinációs feladatokat a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal látja el. Iskolatej ellátás tekintetében az iskolafenntartónak kell szerződést kötnie az általa kiválasztott szállítóval.az adott időszak szállításaira vonatkozó elszámolással az iskolafenntartónak támogatási kérelmet kell benyújtania a támogatás igénybevétele érdekében. Az iskolatej programról szóló rendelet teljes szövege, valamint az ahhoz kapcsolódó információs anyag elektronikus formában elérhető a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium honlapján ( FVM Kommunikációs Önálló Osztály 16 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

19 EU agrárgazdasága és piacszabályozás Haute Garonne megyei tapasztalatok Franciaországban az évtizedek során komoly elismerést vívott ki magának az óta létező Francia Agrárkamara, melynek egyik legfontosabb szervezeti egységeit jelentik a megyei agrárkamarák. A rendszer lényeges tulajdonsága, hogy alulról építkező, a tagok közül a tagok által választott vezetői vannak mind megyei, mind regionális, vagy országos szinten. Azaz a megyei, regionális és országos agrárkamara elnöke maga is gazdálkodó (a francia kamarában ez követelmény), és nincs ez másként az általam meglátogatott Haute-Garonne megyei Agrárkamaránál sem, ahol az elnök, Jean-Claude Chibarie főleg olajnövények és gabonafélék termesztésével foglalkozik. De ő már nem a klasszikus értelemben vett gazdálkodó, hiszen állandó lakhelye Toulouse-ban van, egyéb elfoglaltságai pedig tisztségviselő több szakmai és érdekképviseleti szervezet megyei, regionális és országos vezetőségében nem is teszik lehetővé a napi rendszeres, hagyományos gazdálkodói munkát. Az agrárkamarában mindenki automatikusan tag, akinek mezőgazdasági ingatlanja van és az után kötelezően ingatlanadót fizet: a befizetett összeg negyede a helyi, negyede megyei, negyede a regionális önkormányzat adóbevételeit gyarapítja, míg a megmaradó negyedrész a megyei agrárkamara bevételeit növeli. Ennek az összegnek a megfizetésével az adózó függetlenül attól, hogy gazdálkodó-e vagy sem választó és választható lesz az agrárkamarában, valamint jogosulttá válik a kamara szolgáltatásainak igénybe vételére. Sajátosságok Mint ottjártamkor a kamara részéről elhangzott, a megye mezőgazdasága több olyan problémával küszködik, ami hosszú távon kétségessé teszi a valóban hagyományos gazdálkodás fenntarthatóságát. Ellentétben más környező megyékkel, Haute-Garonne esetében domináló a Toulouse-t körülvevő agglomeráció urbanizációs hatása, ami a várost övező kilométeres körzetben a egykori szántóterületek fokozatos eltűnését, a gazdálkodói tevékenység megszűnését hozta. A megmaradó területeken a birtokméret nem túl nagy (az országos átlag alatti), a termelés pedig viszonylag sokrétű. A helybeli gazdálkodók elsősorban a nyers termékek értékesítéséből remélnek jövedelmet, hiszen a hozzáadott-érték növelését és a nagyobb árbevételt hordozó feldolgozóipar gyakorlatilag hiányzik a megyében. A megye sajátosságai közé tartozik, hogy területének mintegy fele északon síkvidéki, Toulouse dominanciájával, ahol a megye lakosságának 73%-a koncentrálódik. A fennmaradó déli területek fele méteres tengerszint feletti magasságban található, enyhén dombos területek, míg az egészen déli, spanyol határ menti rész, az előbbiből való hirtelen átmenettel már a magashegységi övezetbe tartozik. Ez utóbbi területekre a viszonylag kis népsűrűség, a vidéki életforma és a hagyományos gazdálkodói tevékenység jellemző. Márka és eredetvédelem A városi népesség vidékre áramlása, a szántóterületek zsugorodása (évente ha vész el végleg) és a periurbánus zónák növekedése miatt a megyei agrárkamara intenzíven dolgozik a megye mezőgazdaságának jövőjével kapcsolatos elképzeléseken. A realitások talaján maradva azt kell mondani, hogy az új KAP keretein belül a multifunkcionalitásra és a még magasabb minőségű termékek előállítására, a feldolgozóipari háttér (ez nem feltétlenül nagyobb méretű üzemeket kell, hogy jelentsen) erősítésére, a falusi turizmus fejlesztésére, a környezetvédelemre és a fenntartható fejlődésre, valamint a társadalommal való intenzívebb kommunikációra kell a jövőben a hangsúlyt fektetni. Ezért az agrárkamara igyekszik az új tagországok gazdálkodóival is minél szorosabb kapcsolatot kialakítani. Szerintük a jelen társadalmi-gazdasági feltételrendszerben csak közös erővel lehet az uniós mezőgazdaságnak és az abból élőknek valós, hosszú távon is tervezhető alternatívákat javasolni. Különösen fontosnak tartják a minőségi termékek fejlesztésére, a márka- és eredetvédelemre irányuló törekvéseket, az ezekkel kapcsolatos együttműködéseket. Támogatnak minden olyan kezdeményezést, ami a gazdálkodók tapasztalatcseréjével kapcsolatos. A megyei agrárkamara vezetése komoly lehetőségeket lát az FVM és a SESAME között kötendő gyakornokcsereegyezményben, és ennek minél jobb kihasználása érdekében készek az École Supérieure d Agriculture de Purpan-nal ápolt kiváló kapcsolataikat is felhasználni. A kamaránál tett látogatás után a Haute-Garonne megyei DDAF (Direction Départementale de l Agriculture et du Foret, azaz a magyar megyei FVMhivatalok francia megfelelője) igazgatójával folytatott megbeszélésem több szempontból is igen tanulságos volt. A megye mezőgazdaságának rövid bemutatása után olyan aktuális kérdések kerültek szóba, mint a KAP-reform hatása, a periurbánus zónák problémaköre, a fiatal gazdálkodók pályakezdése. A megye mezőgazdasága szegény, az aktív gazdálkodóra vetített eredmény alapján Haute-Garonne 75. az országos listán. Főbb jellemzői közé tartozik a viszonylag nagy területen termesztett gabona és olajos, valamint ipari növények uralta szántóterület, illetve a hegyvidéki gazdálkodás. A francia átlagnál jóval kisebb birtokméretek az országos és regionális átlagtól lényegesen elmaradó termelői jövedelmeket eredményeznek. A GOFR-növények termesztése mellett figyelemre méltó a továbbhízlalásra évfolyam 4. szám 17

20 EU agrárgazdasága és piacszabályozás értékesített húsmarhák tenyésztése, Toulouse vonzáskörzetében pedig a kertészeti termelés. A KAP által nem támogatott termelési ágazatok csupán 30%-át teszik ki a termelésnek. A megye az ország legnagyobb durumbúza-, második szója- és negyedik napraforgó-termelője. A 8400 gazdaságból 4300 ad kizárólagos jövedelemforrást művelőjének, illetve 3000 azon gazdaságok száma, ahol főleg szarvasmarha-, kisebb részben juhtenyésztéssel foglalkoznak. Minden negyedik gazdálkodó nő. Az átlagos birtokméret 41 ha, ez magában foglalja a magashegységi területek 20 ha alatti, valamint a síkvidéki területek 60 ha feletti birtokméreteit. A megye a 12. az öntözött területeket tekintve (a szántóterület 18%-ával) az országos sorrendben. A megye nagyon nagy mértékben támogatás-függő: a megyei termelési érték 510 millió euró, ebből 130 millió származik támogatásokból, azaz gyakorlatilag ez az összeg adja a termelők jövedelmét. Az 588 településből 401 fekszik a részben vagy egészben kedvezőtlen adottságú területen. Fiatal gazdák és családi gazdaságok A KAP-reform várhatóan két komoly következménnyel jár a megyében. Az első valójában nem csak erre a megyére jellemző, hanem az egész francia mezőgazdaságra ez az adminisztrációs terhek további növekedése. A luxemburgi döntést ugyan az ilyen jellegű gazdálkodói terhek csökkentését irányozza elő Németországban ez meg is valósulhat ám Franciaországban elsősorban politikai döntés miatt a jövőben az eddigi kapcsolt támogatási rendszer további fenntartása mellett a szétkapcsolt támogatási rendszert is bevezetik annak összes adminisztratív terhével együtt. Ennek részben a termelők is előidézői, hiszen mint az igazgató mondta a francia termelő nem hajlandó úgy dolgozni, hogy ne legyen minden egyénre szabott problémája adminisztratív módon szabályozva, ez pedig óhatatlanul a bürokrácia növekedését vonja maga után. A KAP-reform a megyében tovább fogja erősíteni az ugaroltatás arányát, aminek az az oka, hogy sok földtulajdonosnak főleg akik nem a gazdálkodásból élnek a jövőben kifizetődőbb lesz földjeiket bérmunkában az elvárt agronómiailag megfelelő kultúrállapotban tartani, és semmilyen kultúrát nem termelve a 75%-os támogatási összeget felvenni. Ez természetesen a megye mezőgazdasági termelésére is kihatással lesz, a felvásárlással foglalkozó szövetkezetek helyzete még nehezebbé válik, ám a közgazdasági realitások ezt a tendenciát erősítik. Részben ezzel a kérdéskörrel kapcsolatos a fiatal gazdálkodók pályakezdése és a mezőgazdasági ingatlanok elsősorban a szántók forgalma. Franciaországban ma a családi gazdaságok életképességének növelése és a fiatal gazdálkodók letelepedése prioritást élvez a szántóterületek forgalmában, amit az egyes ingatlan-tranzakciók és a művelés iránti kérelem engedélyezése során a SAFER (a magyar Nemzeti Földalapkezelő Szervezet megfelelője) és a DDAF figyelembe vesz. A gazdálkodók/ingatlan-tulajdonosok ellenben azt tartják szem előtt, hogy művelni nem kívánt földjeiket annak adják bérbe, akik nagy valószínűséggel rendszeresen tudják fizetni a bérleti díjat ezek rendszerint a már évtizedek óta és nagyobb területen gazdálkodó szomszédok. Amennyiben az ilyen tranzakciót követően a DDAF nem engedélyezi az új tulajdonosnak/bérlőnek a művelést, és javasolja a prioritások szerinti eljárást, a bérbeadó/eladó rendszerint inkább eláll az üzlettől, és a minimális költséggel járó ugaroltatást választja, valamint az ez után járó támogatások felvételét. Azaz a fiatal gazdálkodók által a birtokátadással, letelepedéssel kapcsolatos problémák sok esetben éppen a gazdatársadalom magatartása miatt jelentkeznek. Kitörési pontok A fentiek alapján a hivatalvezető meglehetősen pesszimista a megye mezőgazdaságának jövőjét illetően. Két olyan kitörési pontot lát, ami együttesen lehetővé tenné a gazdálkodás hosszú távú fenntartását a megyében, ezek: a toulouse-i agglomeráció jelentette hatalmas fogyasztói piac felé való minél intenzívebb fordulás, kihasználva annak közelségét, még akkor is ha ezt a közelséget egy sokkal tágabb és komplexebb közgazdasági környezetben kell értelmezni, a termelőnek szakítania kell azzal, hogy elsődleges feladata a mennyiségi termelés. Fő hivatásának a táj kultúrállapotának fenntartását, természeti értékeinek és állapotának, valamint a gazdálkodás örökségének védelmét kell tekinteni különös tekintettel a hegyvidéki térségekre, és ki kell használnia a toulouse-i agglomeráció falusi turizmussal kapcsolatos igényeit. Egyes megyei mezőgazdasági érdekképviseleti vezetők szerint a mezőgazdaságban a jövőben tovább folytatódik, sőt egyes esetekben gyorsul a koncentrálódás mind a birtokszerkezet, mind a feldolgozóipar és a kereskedelem esetében, folytatódik a gazdálkodók számának csökkenése és az urbanizáció térhódítása. Egyetértenek abban, hogy a KAP a jelenlegi tendenciái alapján 2013 után akár végleg meg is szűnhet, de jelentősége már néhány éven belül érezhetően csökkenni fog. A jelenlegi uniós piacszabályozási rendszereket azonban mindenképpen csak 2013-ig látják létezőnek, szerintük azokat belátható időn belül is a kereslet-kínálat vezérelte piaci rendszer fogja felváltani, annak minden hátrányával, különösen gyarapítva a gazdálkodókat érintő bizonytalansági tényezőket. Somogyi Norbert mezőgazdasági attasé Párizs 18 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA