MENNYI ZENÉT HÚZASSUNK? A HONVÉDELMI SZOLGÁLTATÁS ÉRTÉKÉNEK MEGHATÁROZÁSA THE QUANTITY OF THE DEFENCE SERVICE HOW CAN BE OPTIMESED?
|
|
- Gyöngyi Papp
- 2 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 VÉDELEMGAZDASÁGTAN TAKSÁS BALÁZS MENNYI ZENÉT HÚZASSUNK? A HONVÉDELMI SZOLGÁLTATÁS ÉRTÉKÉNEK MEGHATÁROZÁSA THE QUANTITY OF THE DEFENCE SERVICE HOW CAN BE OPTIMESED? A cikk egy korábbi témát folytatva, a honvédelmi szolgáltatás optimális mennyiségének meghatározásának módját keresi. A levezetésből adódóan ehhez szükséges egyik oldalon a honvédelmi szolgáltatás költségigényének a megállapítása, a másik oldalon pedig a honvédelmi szolgáltatás által létrehozott érték kifejezése. Ez utóbbi meghatározása nehezebb és fordított irányú megközelítést igényel. Kulcsszavak: honvédelmi szolgáltatás, közjószág optimális mennyisége, határköltség honvédelem értéke. This article continues a former theme and tries to give an answer and a method for the following question: How can optimes the quantity of the defence service? For the answer, we have to know the costs of the services and the value what is created by the service. But the generated value of the defence service can hardly be calculated. Phonvédelem = α Knemzetgzadaság 0 α 1 (P defence the value of the defence α probability factor, Knational economy the damage of the national economy generated because of the lack of the defence service). Keywords: defence service, the optimum quantity of the public good, marginal cost, the value of the defence Ahogy a cím is utal rá, ez az írás a Bolyai Szemle 2008/1-es számában megjelent Ki fizeti a zenét A honvédelem finanszírozásának kérdései című cikk folytatásának tekinthető. Akkor azt vizsgáltam, hogy a honvédelmi szolgáltatás tiszta közjószág jellege milyen problémákat okoz a finanszírozás kapcsán. Ugyanis közjószágok létrehozásánál az elsőszámú kérdés és feladat a finanszírozás megoldása. Ebbe beletartozik egyrészt azon fogyasztók kijelölése, akik a szükséges forrásokat biztosítják, másrészt a finanszírozási tevékenység fenntartását biztosító folyamatok kialakítása és szabályozása (gazdasági, jogi, információs stb. oldalról). A 45
2 MENNYI ZENÉT HÚZASSUNK? A HONVÉDELMI SZOLGÁLTATÁS ÉRTÉKÉNEK mostani cikk a közjavak előállítása során felmerülő másik problematikus kérdést vizsgálja: milyen mennyiségű honvédelmi szolgáltatást állítsunk elő? A közjószág mennyiségével kapcsolatos igények ugyanis rendkívül eltérőek lehetnek a közösségen belül. Még mikroszinten is, ha két szoba használ közösen egy mikrohullámú sütőt (közjószág), a két szoba preferenciája eltérhet egymástól. Az egyiknek lehet, elég lenne olyan eszköz, amely csak a melegítési funkciót tartalmazza, s ez a legolcsóbb készülékkel is kielégíthető. A másik szoba lakói azonban grillezéshez, főzéshez szeretnék használni a sütőt, ehhez jóval komolyabb, drágább eszköz kell. Mezoszinten, ha elképzelünk egy halastavat üdülőkkel, s a problémát, az odavezető út újjáépítését, látjuk még nehezebb lesz a megegyezés. Akik csak nyáron használják az üdülőt, kiegyeznének egy olcsó makadámúttal is, míg a téli kirándulók, lékhorgászok jóval drágább aszfaltos utat szorgalmaznának. Milyen út épüljön, és hogyan történjen a finanszírozás? És el is jutottunk a társadalmi szintig, ahol aztán végképp különbözik a közjószágok iránti igények szintje. Gondoljunk bele, hogy mekkora rendvédelmet igényelne egy testőrökkel körülvett vállalkozó, és mekkorát egy VIII. kerületi nyugdíjas. Vagy mekkora a fogyasztási igénye katasztrófavédelemből egy szombathelyi lakosnak, és mekkora egy kazincbarcikainak vagy egy paksinak? A preferenciák hatalmas eltéréseket mutatnak. Hogyan állapítható meg a közjószág előállításának kívánatos szintje? Ehhez a közgazdaságtan elméletét kell elővennünk Közjószágok társadalmi kereslete A magánjavak piacán a keresleti és kínálati viszonyok alakítják ki a piaci árat és a piacon eladott mennyiséget. E piaci mechanizmus működését a Marshall-kereszt által jól ismerjük. A fogyasztók saját preferenciájuk és jövedelmük alapján kialakítják a jószág iránti keresletüket, azt, hogy különböző áron milyen mennyiséget képesek és hajlandóak megvásárolni. A piaci keresletet pedig a fogyasztók egyéni keresletének horizontális öszszegzésével kapjuk meg a 1. sz. ábrán bemutatottak alapján. (Ahol d1 és d2 két fogyasztó egyéni keresletét jelöli, D pedig kettejük összegzett piaci keresletét.)
3 VÉDELEMGAZDASÁGTAN P P 2 x 1 x 2 x 3 x 4 x 1 + x 3 x 2 + x 4 d 1 d 2 D Q 1. sz. ábra Magánjavak piaci keresletének meghatározása (Saját szerkesztés Kopányi Mihály: Mikroökonómia alapján) A magánjavak piacának kínálati oldalon a vállalatok egyéni kínálati görbéjét pedig határköltség és a határbevétel profitmaximalizáló egyenlősége következtéből (MC = MR) a határköltség függvény üzembezárási pontja feletti szakaszából kapjuk. A piaci kínálat a kereslethez hasonlóan a vállalatok egyéni kínálati görbéjének horizontális összegzéséből adódik. A keresleti és a kínálati függvény metszéspontja (a kereslet és a kínálat egyenlősége) pedig meghatározza, hogy végül mekkora áron milyen mennyiségű jószág fog gazdát cserélni. A (magán)piacok összességén pedig kialakul egyik oldalon az optimális erőforrás-felhasználás, másik oldalon pedig a jövedelmek optimális elköltése. Ezzel szemben a közjavak piaca másként működik. A kínálati oldalt ugyanúgy a közjószág újabb egységének előállításával járó költségnövekedésével jelölhetjük, mivel a közjószág előállítási mechanizmusa elvben megegyezik a magánjavakéval. (A közjószág előállításához szükséges eszközöket, berendezéseket, egyéb erőforrásokat ugyanúgy versenyző piacról szerzi be az állam.) A keresleti oldal azonban speciális, mivel senki sem szabályozhatja, hogy mennyit fogyaszt, az egyes emberek számára elérhető egységeket definíció szerint az összes többi ember kénytelen fogyasztani. Ha határőr járőrözik az országhatáron, akkor minden állampolgár részére 47
4 MENNYI ZENÉT HÚZASSUNK? A HONVÉDELMI SZOLGÁLTATÁS ÉRTÉKÉNEK biztosított a védelem e mértéke, s egyikük sem tud több vagy kevesebb határvédelmet fogyasztani. Szintén definícióból következik, hogy a közjószág előállításának finanszírozása a közösség összhozzájárulásával egyenlő. Ezért ugyanúgy az egyéni preferenciák képezik a közjavak keresletét, mint a magánjavakét, azonban itt nem az adott áron megvásárolni kívánt mennyiség összegződik, hanem a közjószág adott mennyiségéért fizetni szándékozott összeg. Azaz az egyéni keresleti görbéket nem horizontálisan, hanem vertikálisan kell összegezni! (2. sz. ábra) A közjószág egyéni keresletét pedig két dolog határozza meg: a fogyasztó által a közjószágnak tulajdonított hasznosság, és a közjószághoz történő hozzájárulás miatt kiesett magánfogyasztás hasznossága. Ugyanis azzal, hogy a fogyasztó hozzájárul a közjószág létrehozásához, kénytelen lemondani saját magánfogyasztása egy részéről. (pl.: a személyi jövedelemadó miatt kevesebb jut egyéni fogyasztásra, a társasági adó befizetése miatt kevesebb lesz az osztalék, és ugyanúgy kevesebb jut magánfogyasztásra stb.) TP D TP 1 + TP 2 d 1 TP 1 d2 TP 2 q 1 Q sz. ábra Közjavak piaci keresletének meghatározása (saját szerkesztés) Tudjuk, hogy az állam által előállított közjószág finanszírozása a társadalom tagjaira kirótt hozzájárulásból most leegyszerűsítve: adóból
5 VÉDELEMGAZDASÁGTAN történik. Így a társadalom tagjai által fizetett adóárat (TP) 1 tekinthetjük a fogyasztó kollektív jószág iránti egyéni kereslete kapcsán az árnak. Az előző bekezdésben leírtakból adódóan kihagyva most a matematika levezetést a következő összegzést írhatjuk le: A közjószág előállításának optimum feltétele az, hogy a közjószág és a magánjószág helyettesítési határarányainak 2 összege a fogyasztók összességét vizsgálva megegyezzen a közjószág többletegységéből adódó határköltséggel. 3 [MRS 1 ] + [MRS 2 ] + + [MRS n ] = MC 4 A közjószág és a magánjószág helyettesítési határarányát egyszerűsíthetve nevezhetjük a közjószág határértékelésének (ME) is. TP D = ΣME S =MC ΣTP d 1 = ME 1 TP 1 TP 2 d 2 = ME 2 q opt Q 3. sz. ábra Közjavak optimális mennyiségének meghatározása (saját szerkesztés) 1 Jelen jelölésnél TP = Tax Price 2 Helyettesítési határarány jelen esetünkben, hogy a fogyasztó egy közjószág fogyasztásáért mennyi magánjószág fogyasztásáról hajlandó lemondani, úgy hogy közben a fogyasztásból származó haszna (szükséglet-kielégülése) ne változzon. 3 A határköltség azt mutatja meg, hogy ha egységnyivel növeljük a közjószág mennyiségét, mennyivel nő a közjószág összköltsége. 4 Forrás: Hal R. Varian Mikroökonómia középfokon, 654. old. 1-n-ig jelölve az egyes fogyasztók 49
6 MENNYI ZENÉT HÚZASSUNK? A HONVÉDELMI SZOLGÁLTATÁS ÉRTÉKÉNEK A határértékelés nem más, mint a fogyasztó közjószág iránti kereslete (d). Így a közjavak hatékony (Pareto-optimális) kínálatának képlete: ME MC Ha ΣME > MC, akkor a közjószág legutolsó egységének közösségi határhaszna 5 nagyobb, mint ugyanezen egység termelésének határköltsége, azaz a közjószág mennyiségét növelni kell. (q opt értéktől kisebb mennyiségek esetén), Ha ΣME < MC, akkor a közjószág legutolsó egységének határhaszna kisebb, mint a ugyanezen egység termelésének határköltsége, azaz a közjószág mennyiségét csökkenteni kell. (q opt értéktől nagyobb mennyiségek esetén) Azonban a ΣME = MC képlettel csak a közjószág társadalmilag optimális mennyiségét kapjuk meg. A finanszírozás még mindig komoly kérdéseket vet fel. Ha a 3-as ábrára tekintünk látjuk, hogy ha az optimális mennyiség TP (adó)költségét egyenlően osztjuk szét a két finanszírozó között, akkor az nem fog megegyezni a közjószág adott mennyiségének egyéni értékelésével. A d 1 fogyasztó kevesebb adót fog fizetni a közjószág utolsó egységéért, mint amennyire azt értékeli, ezért a közjószág mennyiségének növelését fogja forszírozni, míg d 2 fogyasztónál pont fordított lesz a helyzet, az utolsó egység közjószág határadója magasabb lesz, mint a határértékelése, ezért a kollektív jószág mennyiségének csökkentését fogja kérni. (Lásd a második bekezdésben felsorolt példákat! Ha például a katasztrófavédelem a közjószág, akkor lehet a paksi lakos a d 1 fogyasztó, a szombathelyi pedig a d 2 ). A finanszírozás akkor optimális, ha d 1 fogyasztó összesen TP 1 adót, d 2 fogyasztó pedig összesen TP 2 adót fizet a kollektív jószág előállításáért. Így a közjavak hatékony (Pareto-optimális) kínálatának van egy második egyéni feltétele is a társadalmi feltétel mellett: Az utolsó egység közjószág előállításáért az egyén által fizetett adóárnak (határadóár = MTP) meg kell egyeznie ezen egység egyén általi határértékelésével. MTP = ME Felmerül a kérdés, hogy alkalmazható-e ezen utolsó feltétel a valóságban. Kétségtelen, hogy egyetlen kormányzat sem próbálja meg a polgárok határétékeléséhez igazítani a közjavakért fizetendő adókat. Ezért ennek 5 A határhaszon azt mutatja meg, hogy ha egységnyivel növeljük a közjószág mennyiségét, mennyivel nő a társadalom összhaszna. 50
7 VÉDELEMGAZDASÁGTAN további elemzése a honvédelmi szolgáltatás szempontjából már nem szükséges. A közjavak elméletének idáig feltárt összefüggései elégségesek számunkra vizsgálatunk továbbfolytatásához. 2. A honvédelem értéke A fentiekből az adódik, hogy meg kell határoznunk milyet értéket állít elő a honvédelmi szolgáltatás, majd ebből az adatból kiindulva meg kell nézni, hogy egy újabb egység honvédelmi szolgáltatás előállítása (attól függően, hogy mit választunk egységnek, érthető ezalatt például egy újabb könnyű lövész dandár fenntartása) mennyivel növeli ez előállított értéket Ezt kell összehasonlítani azzal, hogy mennyivel növeli a költségeket ennek az újabb egység szolgáltatásnak a felállítása. Ha az előállított érték jobban növekszik, mint az előállítási költség, akkor a szolgáltatás menynyiségét növelni kell, ellenkező esetben pedig csökkenteni. A honvédelem értékének meghatározása nagyon nehéz. A honvédelemi szolgáltatás értékének fogalmát úgy tudnánk megközelíteni, hogy a szolgáltatás létre nem jöttéből/hiányából mekkora kára keletkezne a fogyasztóknak. A kár fogalma ismert: Kár = többlet ráfordítás + elmaradt haszon. Ez alapján a honvédelem értéke nem más, mint a hiánya esetén keletkező nemzetgazdasági kár értéke: K nemzetgazdaság = K biológiai környezet + K egészség + K művi krönyezet + K gazdaság + K államigazgatás Látható, hogy az érték megállapítása nagyon bonyolult. A biológiai környezetben keletkezett károkhoz tartozik az állat- és növényvilágban (vad, haszon), a levegő-, víz, talajminőségében keletkezett károk. Az egészségnél figyelembe kell venni a többletkiadást (kezelés, gyógyszer, utazás), a kieső munkaidőt, és az emberélet veszteséget. Hogyan lehet egyáltalán számszerűsíteni az emberi élet értékét? A gazdasági károk szintén nehezen becsülhetőek. Kieső termelés, elmaradt (munka-, tőke- stb.) jövedelem. Szintén idetartozik az a tény, hogy a multinacionális vállalatok telephelyeik megválasztásánál figyelembe veszik a biztonsági kockázatokat. Elmaradt haszonként jelentkezik az a GDP érték is, amit a magasabb biztonsági színvonal esetén az országba települő gazdasági szervezetek állítottak volna elő. Az államigazgatással kapcsolatos károk általában többletkiadást jelentenek. Ilyen a minősített időszakra történő áttérésnek, 51
8 MENNYI ZENÉT HÚZASSUNK? A HONVÉDELMI SZOLGÁLTATÁS ÉRTÉKÉNEK a hadigazdálkodás fenntartásának, a békeidőszakra történő visszaállás többletköltségei. (sorozás, iparkapacitások átállítása, gyártási költségek, adminisztrációs költségek, leszerelés, kapacitás visszaállítás stb.) De a számolás még a fentieknél is bonyolultabb. Hiszen ha nem hozzuk létre a honvédelmi szolgáltatást, akkor se biztos, hogy bekövetkezik a kár. Egyáltalán nem biztos, hogy szomszédos államok vagy terroristák támadják meg az országot, vagy hogy kiönt a Tisza. Ezért a kár értékénél egy bizonyos kockázati szorzószámot kell alkalmaznunk, amely azt fejezi ki, hogy mekkora a biztonságpolitikai, környezeti stb. kockázata annak, hogy a kár bekövetkezik. Ez a szorzószám nem állandó, hanem az aktuális helyzettől függ. Ebből adódóan a honvédelem értéke: P honvédelem = α K nemzetgzadaság, ahol 0 α 1 Ez azonban így még mindig nem teljes. Ugyanis a különböző események bekövetkezése különböző károkkal jár, és különböző a bekövetkezés valószínűsége is. Például egy idegen ország támadása vagy agressziója jóval nagyobb károkat okozna, mint a Tisza gátjának átszakadása, így előbbi kivédése jóval nagyobb értéket is hoz létre. Azonban az agresszió kapcsán a bekövetkezés valószínűsége jelenleg nagyságrendekkel kisebb, mint egy természeti vagy ipari katasztrófa megtörténte. Ebből adódóan, ha például a Magyar Honvédség által létrehozott értékre vagyunk kíváncsiak, sorba kell venni, hogy a Magyar Honvédség alkalmazására az Alkotmány és a Honvédelmi Törvény meghatározott, valamint közösségi felkérés keretében (pl.:árvíz) milyen esetekben kerülhet sor, és hogy ezen esetekben a Honvédség alkalmazása milyen károktól, milyen plusz költségek jelentkezésétől óvja meg az országot. Ezen alkalmazási lehetőségeket tehát külön-külön kell értékelni, és különkülön meg kell határozni az alkalmazási szituáció bekövetkezési valószínűségét. Az alábbi módon: 1-es alkalmazási lehetőség: P 1 = α K nemzetgzadaság 1, ahol 0 α 1 és és K nemzetgazdaság 1 = K biológiai környezet 1 + K egészség 1 + K művi krönyezet 1 + K gazdaság 1 + K államigazgatás 1 2-es alkalmazási lehetőség: P 2 = β K nemzetgzadaság 2,ahol 0 β 1 és és K nemzetgazdaság 2 = K biológiai környezet 2 + K egészség 2 + K művi krönyezet 2 + K gazdaság 2 + K államigazgatás 2 52
9 VÉDELEMGAZDASÁGTAN És ezzel a metodikával kell sorba venni az összes alkalmazási lehetőséget (rendkívüli állapot, váratlan támadás, szükségállapot stb.). Ezáltal megkapható a honvédelem által létrehozott érték: n P honvédelem Pi i 1, azaz ΣME = P honvédelem Amennyiben a honvédelem értékét megkaptuk, a fentiekben foglaltak szerint elemezhetjük a létrehozandó mennyiséget. Úgy hogy kijelöljük az egységnyinek tekintet honvédelmi szolgáltatást (ahogy már volt róla szó lehet például egy könnyű lövész dandár), és megnézzük, hogy egy-egy egység elvételével vagy hozzáadásával hogyan alakul a honvédelem által létrehozott érték, és hogy ezzel szemben hogyan változik a honvédelem létrehozásának költsége. Ahol a kettő megegyezik, ott lesz optimális a honvédelmi szolgáltatás mennyisége. ΣME = MC Az érték méréséhez természetesen csak becsült adatok alkalmazására van lehetőség, és különböző scenariokat kezelni képes döntéstámogató szoftverek alkalmazása szükséges hozzá, azonban mindenféleképpen hasznos adatokkal szolgálhat. 53
10 MENNYI ZENÉT HÚZASSUNK? A HONVÉDELMI SZOLGÁLTATÁS ÉRTÉKÉNEK Felhasznált irodalom 1. Hal R. Varian: Mikroökonómia középfokon Egy modern megközelítés. 2. Kopányi Mihály: Mikroökonómia 3. Johnson, David B.: Közösségi döntések elmélete 4. Taksás Balázs: Honvédelem, mint szolgáltatás fogalmi és gyakorlati kérdései. Szakdolgozat, Miskolci Egyetem 54
Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián Fogadóóra: minden szerdán között Helyszín: 311-es szoba
Mikroökonómia előadás Dr. Kertész Krisztián e-mail: k.krisztian@efp.hu Fogadóóra: minden szerdán 10.15 11.45. között Helyszín: 311-es szoba Irodalom Tankönyv: Jack Hirshleifer Amihai Glazer David Hirshleifer:
Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika
Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika I. Bevezető ismeretek 1. Alapfogalmak 1.1 Mi a közgazdaságtan? 1.2 Javak, szükségletek 1.3 Termelés, termelési tényezők 1.4 Az erőforrások szűkössége
Előadó: Dr. Kertész Krisztián
Előadó: Dr. Kertész Krisztián E-mail: k.krisztian@efp.hu A termelés költségei függenek a technológiától, az inputtényezők árától és a termelés mennyiségétől, de a továbbiakban a technológiának és az inputtényezők
Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián Fogadóóra: minden szerdán között Helyszín: 311-es szoba
Mikroökonómia előadás Dr. Kertész Krisztián Fogadóóra: minden szerdán 10.15 11.45. között Helyszín: 311-es szoba Költségvetési egyenes Költségvetési egyenes = költségvetési korlát: azon X és Y jószágkombinációk
1.2.1 A gazdasági rendszer A gazdaság erőforrásai (termelési tényezők)
Galbács Péter, Szemlér Tamás szerkesztésében Mikroökonómia TARTALOM Előszó 1. fejezet: Bevezetés 1.1 A közgazdaságtan tárgya, fogalma 1.1.1 A közgazdaságtan helye a tudományok rendszerében 1.1.2 A közgazdaságtan
1. AZ ÁLLAM SZEREPE A MIKROGAZDASÁGBAN. 1.1. Az állam szerepe a monopóliumok szabályozása terén
1. AZ ÁLLAM SZEREPE A MIKROGAZDASÁGBAN Gyakran felmerül, hogy a piac és az állam egymást kizáró intézmények. Neves közgazdászok között is találkozhatunk hasonló nézetet vallókkal (Pl. A.Smith, M. Friedman).
Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények
A mikroökonómia és makroökonómia eltérése: Bevezetés s a piacgazdaságba gba Alapfogalmak, piaci egyensúly Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények Makroökonómia:
Közgazdaságtan I. 2015. február 18. 2. alkalom Tóth-Bozó Brigitta
Közgazdaságtan I. 2015. február 18. 2. alkalom Tóth-Bozó Brigitta Általános bevezető Fogalmak a mai alkalomra: - kereslet/keresleti függvény/keresleti görbe - kínálat/kínálati függvény/keresleti görbe
1. feladat megoldásokkal
1. feladat megoldásokkal Az általunk vizsgált gazdaságban két iparág állít elő termékeket, az és az. A termelés során mindekét iparág reprezentatív vállalata két termelési tényező típust használ egy iparágspecifikusat,
Debreceni Egyetem AGTC
Debreceni Egyetem AGTC GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR Gazdaságelméleti Intézet Közgazdaságtan és Környezetgazdaságtan Tanszék 4032 DEBRECEN, Böszörményi út 138., 4015 DEBRECEN Pf.36. : (52)
Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények
A közgazdask zgazdaságtan gtan részei: r Bevezetés s a piacgazdaságba gba Alapfogalmak, piaci egyensúly Elméleti: mikroökonómia makroökonómia nemzetközi gazdaságtan világgazdaságtan komparatív gazdaságtan
A lecke célja... A tényezőpiac keresleti és kínálati oldala. 14. hét / #1 A vállalatok termelési tényezők iránti kereslete. fogyasztási javak piaca
4. hét / # A vállalatok termelési tényezők iránti kereslete A vállalatok egyéni munkakereslete rövid és hosszú távon. Az iparági munkakeresleti görbe. A munkapiaci egyensúly és a munkavállalók gazdasági
KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK
Név:... osztály:... ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. május 18. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati
MIKROÖKONÓMIA. Externális hatások: valamilyen külső gazdasági hatás következtében történik a változás.
A közgazdaságtan társadalomtudomány, a társadalom tagjait vizsgálja. Közgazdaságtan főbb területei: 1. Mikroökonómia: egyéni viselkedéseket vizsgálja (1. féléves anyag) 2. Makroökonómia: a gazdasági szereplők
MIKROÖKONÓMIA I. Készítette: Kőhegyi Gergely, Horn Dániel. Szakmai felelős: Kőhegyi Gergely. 2010. június
MIKROÖKONÓMIA I. B Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi
Közgazdaságtan alapjai I. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet
Közgazdaságtan alapjai I. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Elérhetőség e-mail: karajz.sandor@uni-miskolc.hu tel.:46-565111/1899 Kötelező irodalom Szilágyi Dezsőné dr. szerk: Közgazdaságtan alapja I.
Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens
Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd
GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Gazdasági ismeretek emelt szint 1211 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. május 24. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM I. TESZTFELADATOK
Levelező hallgatóknak pótzh lehetőség: a félév rendje szerinti pótlási napok egyikén
Közgazdaságtan II. Mikroökonómia SGYMMEN202XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás építőmérnök
TestLine - Gazdasági és jogi ismeretek Minta feladatsor
soport: Felnőtt Név: Ignécziné Sárosi ea Tanár: Kulics György Kidolgozási idő: 68 perc lapfogalmak 1. z alábbi táblázatban fogalmakat és azok meghatározásait találja. definíciók melletti cellák legördülő
A minőség gazdasági hatásai
5. A minőség gazdasági hatásai 5.1 A minőség költségei A minőség költségeit három nagy csoportra oszthatjuk: az első csoportot a minőség érdekében tett megelőző jellegű intézkedések költségei, a másodikat
Mikroökonómia 2009 őszi félév
Mikroökonómia 2009 őszi félév Budapesti Corvinus Egyetem, Közgazdaságtudományi Kar. 3. előadás Fogyasztás és kereslet Előadó: Berde Éva A jelen előadás fóliáiban többször felhasználtam a Hirshleifer Glazer
KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. október 18. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2010. október 18. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati
KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. május 20. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM MIKROÖKONÓMIA
Azonosító jel: GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. 2006. február 22. 14:00. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. február 22. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. február 22. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI MINISZTÉRIUM
Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A termelés költségei, a vállalati kínálat tökéletes verseny esetén 6. lecke
- 1 - Közgazdaságtani jelölés- és képletgyűjtemény (Mikroökonómia I. félév) JELÖLÉSEK:
- - Közgazdaságtani jelölés- és kéletgyűjtemény (Mikroökonómia I. félév) JEÖÉSEK: - munka (abour) - ár (rise) e - egyensúlyi ár - a munka ára ( munkabér (w)) A - föld (mint termelési (természeti) tényező)
KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK
Közgazdasági-marketing alapismeretek emelt szint 0801 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 22. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI
GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Gazdasági ismeretek emelt szint 0622 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 24. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás
13. A zöldborsó piacra jellemző keresleti és kínálati függvények a következők P= 600 Q, és P=100+1,5Q, ahol P Ft/kg, és a mennyiség kg-ban értendő.
1. Minden olyan jószágkosarat, amely azonos szükségletkielégítési szintet (azonos hasznosságot) biztosít a fogyasztó számára,.. nevezzük a. költségvetési egyenesnek b. fogyasztói térnek c. közömbösségi
GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Gazdasági ismeretek emelt szint 1212 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 27. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA I. TESZTFELADATOK
PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA február 14. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS
PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. február 14. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS 2015. február 14. STUDIUM GENERALE KÖZGAZDASÁGTAN SZEKCIÓ I. Választásos,
KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK
Közgazdasági-marketing alapismeretek középszint 721 ÉRETTSÉGI VIZSGA 27. október 24. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS
Adóztatás vagy szabályozás (Szalai Ákos) Környezetgazdaságtan - 9. hét
Adóztatás vagy szabályozás (Szalai Ákos) Környezetgazdaságtan - 9. hét 1. Ismétlés: Coase-i alku A marhák határi és határköltségei A növénytermesztő kára 1. marha 17 4 2. marha 15 4 3. marha 13 4 4. marha
Közgazdaságtan I. Tökéletes verseny - kidolgozott feladatok
Közgazdaságtan I. Tökéletes verseny - kidolgozott feladatok Kiss Olivér 01. november 11. Ebben a dokumentumban Berde Éva: Mikroökonómiai és piacelméleti feladatgy jtemény c. feladatgy jteményéb l találtok
Mikroökonómiai alapismeretek. Ingatlanvagyon-értékelı és közvetítı Szakképzés A-III. modul
Mikroökonómiai alapismeretek Ingatlanvagyon-értékelı és közvetítı Szakképzés A-III. modul Harnos László (1) 375-3121 (1) 375-2202 E-mail: harnos@futiomega.hu A mikroökonómia helye a gazdaság-tudományban
Mikro- és makroökonómia. Externáliákés közjavak Szalai László
Mikro- és makroökonómia Externáliákés közjavak Szalai László 2016.10.07. Externáliák Külső gazdasági hatások Olyan hatások, amelyek befolyásolják a termelést és a fogyasztást, de a piac nem, vagy nem megfelelően
A változó költségek azon folyó költségek, amelyek nagysága a termelés méretétől függ.
Termelői magatartás II. A költségfüggvények: A költségek és a termelés kapcsolatát mutatja, hogyan változnak a költségek a termelés változásával. A termelési függvényből vezethető le, megkülönböztetünk
Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A termelési tényezők piaca 8. lecke A gazdasági szereplők piaci kapcsolatai
Piaci szerkezet és erõ
. Elõadás Piaci szerkezet és erõ Kovács Norbert SZE KGYK, GT A vállalati árbevétel megoszlása Gazdasági költség + gazdasági profit Számviteli költségek + számviteli profit Explicit költségek + elszámolható
KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)
Közgazdasági alapismeretek (elméleti gazdaságtan) középszint 1311 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 20. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI
Mikroökonómia (GTGKG601EGL) Egészségügyi szervező szakos levelező hallgatóknak
Mikroökonómia (GTGKG601EGL) Egészségügyi szervező szakos levelező hallgatóknak közgazdaságtan szükséglet mikroökonómia makroökonómia nemzetközi közgazdaságtan ceteris paribus elv piac kereslet kínálat
NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Specifikus termelési tényezők, standard modell
NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Specifikus termelési tényezők, standard modell Kiss Olivér Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Tanszék Van tankönyv, amit már a szeminárium előtt érdemes elolvasni! Érdemes
Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A makrogazdasági tevékenység számbavétele 13. lecke SNA (System of National
Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 2. hét KERESLET, KÍNÁLAT, EGYENSÚLY
KÖZGAZDASÁGTAN I. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Közgazdaságtan 1. KERESLET, KÍNÁLAT, EGYENSÚLY Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára Szakmai felel s: K hegyi Gergely 2010. június Vázlat 1
Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián
Mikroökonómia előadás Dr. Kertész Krisztián k.krisztian@efp.hu A TERMELÉS KÖLTSÉGEI ÁRBEVÉTEL A termelés gazdasági költsége Gazdasági Explicit költség profit Gazdasági profit Számviteli költség Implicit
MIKROÖKONÓMIA - konzultáció - Termelés és piaci szerkezetek
MIKROÖKONÓMIA - konzultáció - Termelés és piaci szerkezetek Révész Sándor reveszsandor.wordpress.com 2011. december 20. Elmélet Termelési függvény Feladatok Parciális termelési függvény Adott a következ
NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Kereskedelem
NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Kereskedelem Kiss Olivér Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Tanszék Az alternetívaköltség Az alternatívaköltség megadja, hogy egy adott termék hány egységéről kell lemondanunk
Felépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab
KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. október 17. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2011. október 17. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati
KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június
KÖZGAZDASÁGTAN I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi
VC c y. Összeállította: Dr. Karner Cecília PhD egyetemi docens, tantárgyfelelős
Mikroökonómia alapfogalmak. Állandó költség (FC): Az a költség, mely rövid távon nem függ a termelés nagyságától, tehát összege a termelés bármely időszakában ugyanannyi, és ha a vállalat nem termel semmit,
Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet
Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti 8. Előadás Munkapiac, munkanélküliség Universität Miskolc, Fakultät für Wirtschaftswissenschaften, Istitut für Wirtschaftstheorie A gazdaság kínálati
Az állami gazdaságszabályozás
Az állami gazdaságszabályozás A piacgazdaság kudarcai, az állami szerepvállalás szükségessége Tökéletlen verseny Externáliák Közjavak Tökéletlen informáltság Az állam gazdasági feladatai Allokáció Redisztribúció
Gyakorló feladatok a 2. zh-ra MM hallgatók számára
Gyakorló feladatok a. zh-ra MM hallgatók számára 1. Egy vállalat termelésének technológiai feltételeit a Q L K függvény írja le. Rövid távon a vállalat 8 egységnyi tőkét használ fel. A tőke ára 000, a
KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)
Közgazdasági alapismeretek (elméleti gazdaságtan) középszint 1221 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. október 14. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI
14.1.ábra: Rezervációs árak és a fogyasztói többlet (diszkrét jószág) 6. elıadás: Fogyasztói többlet; Piaci kereslet; Egyensúly
(C) htt://kgt.bme.hu/ / 6. elıadás: Fogyasztói többlet; Piaci kereslet; Egyensúly 4..ábra: Rezervációs ak és a fogyasztói többlet (diszkrét jószág) Ár r r 2 Ár r r 2 r 3 r 4 r 5 r 6 r 3 r 4 r 5 r 6 2 3
GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Gazdasági ismeretek emelt szint 1011 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 23. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM A javítás során
KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK
0611 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM MIKROÖKONÓMIA I. FELELETVÁLASZTÓS KÉRDÉSEK
7. Hét. feladatok. Kis nyitott gazdaság: vám.
7. Hét feladatok Kis nyitott gazdaság: vám. Kidolgozott feladat Az általunk vizsgált kis nyitott gazdaságban az X termék iránti keresleti függvényt, valamint a termék kínálati függvényét 1. Mekkora lenne
Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Döntést megalapozó eljárások A döntéshozatal eszközei 29. lecke Döntéshozatal eszközei
NEMZETI JÖVEDELEM: TERMELÉS, ELOSZTÁS, FELHASZNÁLÁS
NEMZETI JÖVEDELEM: TERMELÉS, ELOSZTÁS, ELHASZNÁLÁS 0, 7 0,. Egy gazdaságban a termelési függvény: Y K L. A felhasznált tőkeállomány: S K, az árszínvonal:. A munkakínálat: L 409. Mekkora a a) a munkabér,
Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 4. hét A KERESLETELMÉLET ALKALMAZÁSAI
KÖZGAZDASÁGTAN I. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Közgazdaságtan 1. A KERESLETELMÉLET ALKALMAZÁSAI Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára Szakmai felel s: K hegyi Gergely 2010. június Vázlat
Debreceni Egyetem AGTC
Debreceni Egyetem AGTC GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR Gazdaságelméleti Intézet Közgazdaságtan és Környezetgazdaságtan Tanszék 4032 DEBRECEN, Böszörményi út 138., 4015 DEBRECEN Pf.36. : (52)
Kiszorító magatartás
8. elõadás Kiszorító magatartás Árrögzítés és ismételt játékok Kovács Norbert SZE GT Az elõadás menete Kiszorítás és információs aszimmetria Kiszorító árazás és finanszírozási korlátok A BOLTON-SCHARFSTEIN-modell
MIKROÖKONÓMIA I. B. Készítette: K hegyi Gergely, Horn Dániel és Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június
MIKROÖKONÓMIA I. B Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi
KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 25. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) 2007. május 25. 8:00 EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati
Mikroökonómia elıadás
Mikroökonómia -. elıadás ÁLTLÁNOS EGYENSÚLY ELMÉLET 1 Bevezetés - mit tartalmaz az általános egyensúlyelmélet? Eddigi vizsgálatokban: egy piac viszonyai (részpiaci elemzés) a többi piac változatlanságát
Mikroökonómia. Vizsgafeladatok
Mikroökonómia Vizsgafeladatok Bacsi, Mikro feladatok 1 1, Marshall- kereszt, piaci egyensúly Mennyi a savanyúcukorka egyensúlyi mennyisége, ha a cukorka iránti kereslet és kínálat függvénye a következı:
Mikroökonómia - 6. elıadás
Mikroökonómia - 6. elıadás A FOGYASZTÁSI ELMÉLET KITERJESZTÉSE Bacsi, 6. ea. 1 A fogyasztói többlet p1 p2 p3 * A további termékegységekért megadandó árak Rezervációs ár: az a legnagyobb ár, amelyet az
10. hét 10/A. A vállalati profitmaximalizálás. elvei. Piacok, piaci szerkezetek. Versenyző vállalatok piaci. magtartása.
10. hét Versenyző vállalatok piaci magatartása A vállalati profitmaximalizálás általános elvei. iacok, piaci szerkezetek. Versenyző vállalatok kínálati magtartása. A lecke célja hogy az előadás anyagának,
A FOGYASZTÓI MAGATARTÁS
A FOGYASZTÓI MAGATARTÁS Kiindulópont: a fogyasztó racionálisan viselkedik a termékek árai és a fogyasztó jövedelme mellett szükséglet-kielégítésének maximalizálására törekszik. A szükségletek kielégítéséhez
Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián főiskolai docens
Mikroökonómia előadás Dr. Kertész Krisztián főiskolai docens k.krisztian@efp.hu Árrugalmasság A kereslet árrugalmassága = megmutatja, hogy ha egy százalékkal változik a termék ára, akkor a piacon hány
Adminisztratív kérdések. A makroökonómiáról általánosan. Fontos fogalmak 01: GDP. Az előadás-vázlatok és segédanyagok megtalálhatók a moodle-ön!
1 Adminisztratív kérdések. A makroökonómiáról általánosan. Fontos fogalmak 01: GDP. Az előadás-vázlatok és segédanyagok megtalálhatók a moodle-ön! 2 Van Tematika! Az előadás A szeminárium is 3 Van 60 pont
JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Gazdasági ismeretek emelt szint 0804 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 25. GAZASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás
Minta. MELLÉKLETEK KÖZGAZDASÁG-MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÍRÁSBELI TÉTEL Középszint TESZTFELADATOK. Mikroökonómia
MELLÉKLETEK KÖZGAZDASÁG-MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÍRÁSBELI TÉTEL Középszint TESZTFELADATOK 1. Feleletválasztás Mikroökonómia a) Az alábbi jövedelemformák közül melyik a vállalkozó vállalkozói
A technológia és költség dualitása: termelési függvény és költségfüggvények. A vállalat optimális döntése
1 /11 (C) http://kgt.bme.hu/ A technológia és költség dualitása: termelési függvény és költségfüggvények. A vállalat optimális döntése Varian 20.3-6. 21. fejezet Termelési és hasznossági függvény (ismétlés
A dokumentum egy feladatgyűjtemény harmadik fejezetének előzetes változata.
A dokumentum egy feladatgyűjtemény harmadik fejezetének előzetes változata. Amennyiben a következő oldalakon bármilyen hibát talál, legyen az szakmai probléma, vagy helyesírási hiba, esetleg ötlete, vagy
Adózás és államháztartás.
Adózás és államháztartás. Az állam én vagyok- XIV Lajos ezt nem mondta Miről lesz szó? Adókról általában Jövedelemtermelő csoportok Fogalmak, meghatározások Az adózás lehetséges pontjai Célok, eszközök
A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán
A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai Nagy Péter Pápai Zoltán 1 A piaci erő közgazdasági fogalma A kiindulópont a tökéletes versenyhez való viszony Tökéletes verseny esetén egyik szereplőnek
MAKROÖKONÓMIA 2. konzultáció
MAKROÖKONÓMIA 2. konzultáció Révész Sándor Makroökonómia Tanszék 2012. március 3. Révész Sándor (Makroökonómia Tanszék) Klasszikus modell - gyakorlat 2012. március 3. 1 / 14 1) Egy országban a rövid távú
KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. május 18. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI
KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK
0512 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. február 20. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM TESZT JELLEGŰ FELADATOK I. Feleletválasztós
A fogyasztási kereslet elméletei
6. lecke A fogyasztási kereslet elméletei A GDP, a rendelkezésre álló jövedelem, a fogyasztás és a megtakarítás kapcsolata. Az abszolút jövedelem hipotézis és a keynesi fogyasztáselmélet. A permanens jövedelem
Mikroökonómia - Bevezetés, a piac
Mikroökonómia szeminárium Bevezetés, a piac Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Tanszék 2011 szeptember 21. A témakör alapfogalmai Keresleti (kínálati) görbe - kereslet (kínálat) fogalma - kereslet
Piac az egészségügyben
Rezidensi törzstanfolyam Piac az egészségügyben Dr. Buzás Norbert intézetvezető egyetemi docens ÁOK Egészség- gazdaságtani Intézet Ha ennyi nyűg van az egészségügyi ellátórendszer megszervezésével, akkor
Közgazdaságtan BMEGT30A002 (Mikroökonómia BMEGT30A014) Kupcsik Réka október 4. 12:15-13:45 E305
Közgazdaságtan BMEGT30A002 (Mikroökonómia BMEGT30A014) Kupcsik Réka 2016. október 4. 12:15-13:45 E305 Emlékeztető Első zh a 7. héten Az anyaga az 1-5. heteken tanultak Tesztek, számolási feladatok Mikor
Vannak releváns gazdasági kérdéseink és ezekre válaszolni szeretnénk.
Vannak releváns gazdasági kérdéseink és ezekre válaszolni szeretnénk. Modellt építünk Szereplők + Piacok Magatartási egyenletek + Piaci egyensúlyi feltételek Endogén változók + Exogén változók GDP nominális
REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B
REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Regionális gazdaságtan B A MONOPOLISZTIKUS VERSENY ÉS A DIXITSTIGLITZ-MODELL Készítette: Békés Gábor és Rózsás Sarolta Szakmai felel s:
Mikroökonómia I. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 3. hét ALKALMAZÁSOK, OPTIMALIZÁLÁS
MIKROÖKONÓMIA I. B ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Mikroökonómia I. B ALKALMAZÁSOK, OPTIMALIZÁLÁS K hegyi Gergely, Horn Dániel, Major Klára Szakmai felel s: K hegyi Gergely 2010. június Vázlat
Feladatgy jtemény konzultációra reveszsandor.wordpress.com szuperkonzultacio.hu (csak oktató)
Feladatgy jtemény konzultációra reveszsandor.wordpress.com szuperkonzultacio.hu (csak oktató) Összeállította: Révész Sándor 2011. december Felhasznált források: Berde Éva: Mikroökonómia feladatgy jtemény
KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 14. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2010. május 14. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI
Kereslet törvénye: ha az árak nőnek, a keresett mennyiség csökken. Az árak csökkenésével a keresett mennyiség növekszik.
2 Ha az ár nő a költségvetési egyenes meredekebb lesz: B A U2 U1 U3 I2 I1 I0 1 d = egyéni keresleti függvény Kereslet: az a termékmennyiség, amennyit a vevő vásárolni kíván adott áruból. d iaci kereslet:
KÖZGAZDASÁGTAN, ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADAT, 2004
KÖZGAZDASÁGTAN, ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADAT, 2004 Kedves Felvételiző! A feladatlap két részből áll. Az első rész mikroökonómiai ismereteire, a második rész a makroökonómiai tananyagra vonatkozik. Kövesse
Gazdasági alapok Vállalkozási formák október 26.
Gazdasági alapok Vállalkozási formák 2016. október 26. Globalizáció Globalizáció alatt a különböző társadalmi rendszerek (például a gazdaság, a politika, a kultúra, a kereskedelem és a kommunikáció) nemzetközi
KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. október 24. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2007. október 24. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati
KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK
Közgazdasági-marketing alapismeretek középszint 0911 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. október 19. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAISMERETEK KÖZÉSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS
Deviza-forrás Finanszírozó Hitelfelvevő
Miért érdemes kölcsön felvételkor deviza alapú kölcsönt igényelni? Hazánk lakossági hitelállományának túlnyomó része devizaalapú kölcsönökből áll. Ennek oka, hogy a külföldi fizetőeszközben nyilvántartott
Keynesi kereszt IS görbe. Rövid távú modell. Árupiac. Kuncz Izabella. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem.
Árupiac Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Mit tudunk eddig? Ismerjük a gazdaság hosszú távú m ködését (klasszikus modell) Tudjuk, mit l függ a gazdasági növekedés (Solow-modell)
3. el adás. Hosszú távú modell: szerepl k, piacok, egyensúly. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem
Hosszú távú modell: szerepl k, piacok, egyensúly Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Mit tudunk eddig? GDP árindexek kamatok munkanélküliség Hol tartunk? Vannak releváns gazdasági