AZ OROSZ KISEBBSÉG HELYZETE A BALTIKUMBAN,

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK NAPPALI TAGOZAT GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAKIRÁN AZ OROSZ KISEBBSÉG HELYZETE A BALTIKUMBAN, KIVÁLTKÉPP LETTORSZÁGBAN Budapest, 2011 Készítette: Kovács Blanka

2

3 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés A szakdolgozat támaválszatása A szakdolgozat célja Történelmi áttekintés Lettország történelme Észtország történelme Litvánia történelme Az orosz kisebbség jelenlegi helyzete Az országok gazdasági helyzete, statisztikai adatok Az állampolgárságot és nyelvhasználatot szabályozó törvények Problémák az orosz kisebbséggel A lengyel kisebbség helyzete Litvániában Kalinyingrád helyzete (2.5) Az orosz diaszpóra-politika Belpolitikai helyzet Lettországban Befejezés Mellékletek Felhasznált irodalom

4 1. Bevezetés 1.1. A szakdolgozat támaválszatása Szakdolgozatom témáját, az orosz kisebbség helyzetéről a Balti államokban két érv miatt választottam. Először is azért, mert gyakorlatom egy részét sikerült a Rigai Nagykövetségen eltöltenem, így kézenfekvő volt, hogy olyan témát válaszzak, mely az országhoz kötődik, hiszen a követségen az események közelében lehetek és sok felhasználható anyag állt a rendelkezésemre. A második indok az volt, hogy ez a téma még mindig aktuális az országban. Ahogy lett fiatalokkal beszéltem, majdnem mindig előjött a téma, és szó szerint, minden sarkon van valami, ami kapcsolódik a témához. A téma aktualitását az is jelzi, hogy az orosz párt nyerte meg a 2011-es választásokat és jelenleg az orosz ajkú lakosság petíciót nyújt be azért, hogy az orosz legyen az ország második hivatalos nyelve A szakdolgozat célja Szakdolgozatomban szeretném bemutatni a balti államok történelemét, az államok törvényeit mely a kisebbségek életét szabályozza. Emellett bemutatom a fontosabb konfliktusokat az oroszok és abalti népek között bár alapvetően a helyzet feszült, de konfliktusmentes. Főleg lett és észt fiatalok között véegzetem egyy közvélemény kutatást és ennek az eredményét is bemutatom. Ezek után szóba kerül a litván-lengyel konfliktusis, hiszen az ottani helyzet nagyon hasonló az lett-oroszhoz. Természetesen bemutatom Oroszország diaszpórapolitikáját, hogy láthassuk, az anyaország hogyan támogatja a külföldön élő honfitársakat. Végezetül pedig bemutatom Lettország belpolitikai helyzetét, a legutóbbi választásokat. A dolgozat célja az, hogy egy komplex képet adjon a Baltikum helyzetéről, arról, hogy az országok hogyan birkóznak meg az ötven éves orosz múlttal és ez mind a mai napig hogyan befolyásolja az itteni életet Oroszország közelsége. 4

5 2. Történelmi áttekintés Ebben, az első fejezetben be szeretném mutatni a három ország történetét Lettország történelme A mai Lettország területén az első népek körülbelül i.e.3000 évvel telepedtek le, főként észtek, lívek, finnek és más finnugor népek. I.sz környékére pár nagyobb nép vette át az uralmat a terület felett: a lívek, és a balti népek: a kúrföldiek, a latgalianok, a zemgaleiak és a seliaiak. Ez időben a kereszténység is elkezdett terjedni az országban: keleten az ortodox változat, míg nyugaton a katolicizmus. Az első ortodox templomot 1140-ben építették Kokneseben, míg az első katolikust 1148-ban Kolkában. Lettország területe stratégiailag és földrajzilag mindig is fontos volt a nagyobb nemzetek számára. A tizenegyedik század végén egyre több kereskedő érkezett a nyugatról. Főként német kereskedők voltak, aki a katolikus kereszténységet hirdették. Egyesek (Friar Meinhard, Theodor, Ciszterci apát, Bertold) letelepedtek, templomokat, településeket kezdtek el építtetni. A legjelentősebb közülük Albert volt, aki 1200-ban érkezett a balti területekre és 1201-ben elkezdte építtetni püspöki rezidenciáját a Daugava torkolatánál. Később ez lett Riga alapításának szimbolikus dátuma. A rezidencia után felépült egy vár a Kardtestvérek Lovagrendje megbízásából és a Szent Péter templom. Ezzel a német birodalom egy bázist épített ki magának a Balti területeken, ahonnét folytathatták a további hódításokat. Albert jó diplomata volt, elérte, hogy a kisebb törzsek egymás ellen forduljanak, s így gyengítsék egymást, illetve jó kapcsolatot épített ki a dán és a német királlyal. Riga belépett a Hanza szövetségbe, fontos közvetítő város lett a nyugat-európai orosz kereskedelmi életben. Albert elérte azt is, hogy Rigát bevonják a nyugat-európai kulturális életbe. Ekkoriban már élesen elhatárolódott az ortodox és katolikus kereszténység által képviselt terület. Nyugaton megerősödött a katolicizmus, de eleinte ez nehezen ment, mert a német papok nem beszéltek lettül. A reformáció alatt ez a helyzet megváltozott: egyre több pap kezdett lettül tanulni, és tanítani a letteket. A lett írás sokat fejlődött a 15. században, ben kiadták az első lett nyelvű könyvet Németországban. 5

6 A német uralom ellen a különböző kisebb népcsoportok folyamatosan lázadtak és időnként győzelmet arattak felettük. Ebben az időben született meg egy litván állam, mely különböző népeket foglalt magába, majd Lengyelország vazallusállamává vált. A 16. század közepén az orosz uralkodó, Rettegett Iván megtámadta Ólivóniát, mindent elpusztított maga mögött és elüldözte a németeket a területről. A környező országok folytatták a harcot ellene, és Lettország türelete svéd és lengyel fennhatósága alá került ban háború robbant ki Svédország és Lengyelország között, ami 29 évig tartott. Ez alatt az idő alatt, a parasztok éheztek. A háború végére Riga svéd uralom alá került, Észtországgal és Vidzemével együtt Lengyel fennhatóság alá került a Kúrföldi Hercegség, Zemgalia és Latgalia. A svéd királyok próbáltak úgy uralkodni, hogy jót is tegyenek a lakossággal. Rájöttek, hogy a szabad parasztok hasznosabb munkaerő, mint a rabszolgák. Ennek következtében Vidzeme svéd kenyeres kosárrá vált ben a svéd király megalapította az első egyetemet Terbatában, ahová svédek és finnek is jártak tanulni és 1694 között egy német teológus, Ernst Gluck lefordította a Bibliát lettre és 1500 példányban publikálták. A tizenhetedik század végére a terület szerves része lett a Svéd Királyságnak s a királynak rezidenciája is volt az országban. Ez alatt az idő alatt a négy nagy népcsoport egyesült és megalakult egy egységes lett nemzet, akik egységes lett nyelvet beszéltek. Ebben az időben, amikor a lengyelek és a svédek háborúztak, megalakult a Kurzemei és Zemgalei hercegség (Kúrföldi hercegség). A huszadik század előtt Lettország történelmében az egyetlen szabad államszerű képződmény. A hercegség több mint, 200 évig létezett ( ), s ez alatt az idő alatt a lengyel király vazallus állama volt. A hercegség Jacob uralkodása alatt élte fénykorát. Ezt az időszakot a Hercegség Arany Éveinek nevezek. Ekkor lendült fel legjobban a terület, bányák, malmok és rengeteg más manufaktúra nyílt. A herceg hadserege az egyik legfejlettebb volt Európában, több csatahajója volt, mint Dániának és Svédországnak, illetve Jacob hajóinak egy részét eladta Angliának és Franciaországnak. De a hercegnek is sem volt elég, kolóniákat alapított Afrikában. A herceg halála után az állam lassan elkezdett összeomlani, az oroszok egyre nagyobb befolyásra tettek szert ban a Jelgavai városi tanács I. Maurice-t választotta meg Hercegnek, aki a lengyel király fia volt, s később az orosz cárnő Anna Ivanova kedveltje lett. 6

7 Sajnos, a herceg igen népszerű volt a hölgyek körében és ez által elvesztette a cárnő bizalmát, s amikor ő megkérte, hogy adja át a helyét vonakodott ezt teljesíteni. Végül a cárnő 3000 katonát küldött Kurzemébe és a herceg Franciaországba szökött. Ezután a dolgok még rosszabbul mentek a Hercegségben, míg végül 1795-ben az utolsó herceg, Peter Biron lemondott a hatalomról és a területet Oroszországhoz csatolták. A tizenhetedik század végén háború robbant ki Svédország és Oroszország között. A háború alatt Lettország elszegényedett, a várakat lerombolták, a földeket felgyújtották és még a pestis is felütötte fejét. Videzme teljesen lakatlanná vált az embereket vagy megölték, vagy elmenekültek. Végül július 4-én Oroszország elfoglalta Rigát, és Lettországban megkezdődött az orosz uralom. Ebben az időben a parasztokat kizsákmányolták. emelték az adókat és megtiltották nekik a kereskedést a piacon. A lett férfiak igyekeztek tömegesen elhagyni az országot, katonának szegődtek a svéd hadseregben. A katolikus egyházi élet virágzott, az emberek kedveltek a feldíszített templomokat és a papok és próbáltak segíteni a szegényeknek, megérteni őket. Az orosz cári tanácsban a rangos helyeket német földesurak foglalták el, akiknek korlátlan joguk volt a lett parasztokkal szemben. Ők éltek is kiváltságaikkal és az adókat még magasabbra emelték. A parasztok próbáltak ellenállni, és időről időre lázadás robbant ki (a legjelentősebb 1784-ben és 1802-ben volt). Ekkor Nyugat-Európában már nem létezett a jobbágyrendszer, de Oroszországban igen és az Oroszország által uralt területeken is ben I. Sándor lett az orosz cár, aki humánus és liberális eszméknek volt a híve ben elfogadták Vidzemei Földművesek Törvényeit, amely pontosan meghatározta a parasztok tulajdonjogait és kötelezettségeiket. A földesurak többé nem adhatták el jobbágyaikat és nem emelhettek önkéntesen adókat és 1814 között Oroszország háborúban állt I. Napóleon ellen. A francia hadsereg megtámadta Lettországot és elfoglalta Kurzemét. A területen eluralkodott a pánik. Végül Essen parancsok utasítására felgyújtották Riga külvárosát, 782 épület égett le. De a francia sereg végül nem érte el Riga falait augusztus 30-án I. Sándor cár jelenlétében hivatalosan kijelentették Jelgavában, hogy Kurzemében a jobbágyokat felszabadítják. Ezzel szabadon választhattak lakhelyet, de 7

8 levesztették földjeiket, amiket újra meg kellett vásárolniuk vagy bérelniük. Végül 1861-ben szűnt meg a jobbágyság Oroszországban és Latgaléban. Ebben az időben a lett kultúra gyorsan fejlődött. Sokáig a lett szinonimája volt a parasztnak, míg a német a gentlemannek. A legmagasabb hivatás, amit egy lett megszerezhetett, a tanár, könyvelő, csapos vagy művész. Ha valaki magasabbra jutott, többé nem lettként, hanem németként tartották számon ig összesen 34 lett diák tanult a Terbatai Egyetemen, de eddig egyetlen lett diák sem merte magát lettnek nevezni december másodikán Krisjanis Valdemars felvállalta, hogy lettként is lehet gentlemannek lenni és erre büszkének lenni. Az óta a nap óta hívják a lettek magukat letteknek és ez büszkeséggel tölti el őket. A Valdemars alakította csoport, a Fiatal Lettek, hatalmas erőfeszítést tett a lett kultúra fejlesztéséért, újrafogalmazták a lett irodalmi nyelvet, elkezdték gyűjteni a lett népi elemeket (folklórt). Harcot indítottak azért, hogy a letteknek is meglegyen azok a jogai, amelyeket más nemzetek már hosszabb ideje élveztek. A parasztok elkezdtek földeket vásárolni ban az első Rigai Dal és Tánc Fesztiválon tanárok kórusa elénekelte Baumana Karlis Isten áldja Lettországot című dalt, mely később a lett nemzeti himnusz lett. A tizenkilencedik század végére Riga lett Európa leggyorsabban növekedő városa, a rigai kikötőben folyt az orosz export és import legnagyobb része és folyamatosan épültek új gyárak. Riga a tudományos élet központja is lett, egy lett tudós kétszer is kapott Nobel-díjat (Wilhelms Ostvalds 1884-ben és 1888-ban). A lett földművesek meggazdagodtak, a gyerekeket egyetemre tudták küldeni. Több olyan vers jelent meg, amely a szabadságról szólt, illetve ekkor írták meg a lett nemzeti eposzt, a Lacplesist (Medve gyilkos). Mindez a nemzetre is hatással volt, politikai mozgalmak jöttek létre az orosz cárság ellen és mindenkiben gyűlt a feszültség. Megérett az idő, hogy a lettek harcoljanak a függetlenségükért. A huszadik század elején Oroszországban kitört a forrdalom, majd a háború Japánnal. Japán támogatta az orosz felkelőket. Rigában a sztrájk január 12-én tört ki. Az emberek békés jelleggel tűntettek a Daugava jegén, de a cárhoz hű katonák tűzet nyitottak, több mint 70 embert megöltek és kitört a káosz. Ezután a sztájk elterjedt az egész országban és szeptemberben a munkások meg támadták a Rigai Központi Börtönt és kiszabadították a politikai foglyokat. 8

9 Szentpétervárról orosz hadsereg érkezett, hogy elfojtsa a felkelést. A sereg mindent elpustíott maga körül. A lettek fegyveres ellenállásba kezdtek és november 18-án legyőzték a sereget. Oroszország ezután több megtorló hadjáratot küldött Lettországba. A felkelés végül elbukott, de Lettország számára pozitív eredménye volt, mert a forradalom rákényszerítette a cárt, hogy demokratikus reformokat vezessen be, mint a lett nyelvű oktatást. Az első világháború kitörésekor a lett veztőség hűséget fogadott Oroszországnak, hogy Németország ellen fog harcolni, de ezzel hátrányosan lettek érintve a balti németek, hiszen el kellett hagyniuk a területet. A háború alatt Németország fokozatosan elfoglalta az ország területét, 1917-ben végül Rigát is. Mindeközben 1917 novemberében Valkában megalapították a Lett Szovjetköztársaságot. A háború végén, amikor Németország vereséget szenvedett, november 18-án kikiálltották a független Lett Köztásraságot Rigában ban megtartották az első Alktományozó Gyűlést ben Nagy Britannia, Franciaoeszág, Olaszország és Japán elismerte Észtország és Lettország függetlenségét és 1922-ben a balti államok felvételt nyertek a Népszövetségbe ben kihirdették az Alkotmányt, mely szerint Lettország egy független, demokratikus, szuverén állam. A törvények maghozatalára a Saeima jogosult, melynek képviselőit a felnőtt lett állampolgárok választják meg. Az állam irányítója az elnök, akit a Saeima választ meg. Az elnök jogai korlátozottak, csak reprezentatív szerepet tölt be. A függetlenség havében rengeteg új párt alakult és a kormányok gyakran váltották egymást. De ez nem törpantotta meg Lettország igazán gyors újjászületését. A neo-liberalizmus uralta a gazdaságot. beindult a nemzetközi kereskedelem, a fő partnerek Anglia és Németország voltak. A lett külügyminiszter mindeközben igyekezett jó kapcsolatot kialakítani a szomszédos Észtországgal, Litvániával és Oroszországgal, illetve Finnországgal, és Lengyelországgal. Bevezették az új hivatalos lett pénzt, a latot. Az 1920-as években, Európában sorra megjelentek a demokráciát veszélyeztető totalitáriánus rendszerek. Ez a hullám Lettországot is elérte, május 15-én Karlis Ulmanis puccsal átvette az irányítást, és önkényuralmi rendszert hozott létre, melynek alapjai vezetés, az egység és a nacionalizmus voltak. Ulmanis ideje alatt fejlődött a gazdság, az ország pénzügyi helyzete megszilárdult. Rengeteg új iskola és gyár épült, fejlődött az infrastruktúra. 9

10 1939. augusztus 23-án Németország és Oroszország aláírta a Molotov-Rippentrop paktumot, mely szerint felosztották maguk között Lengyelországot és a balti államokat a szovaj érdekszféra alá rendelték. Ez év októberében Moszkva arra kötelezte a lett államot, illetve Észtországot és Litvániát, hogy aláírjanak egy olyan egyezményt, myel megengedte, hogy az orosz csapatok bázisnak használják a balti területet. A második világháború szeptember 1-jén tört ki. Lettország területére juniús 15- én szovjet csapatok megtámadták a lett határt. Június 17-én megszállták Lettországot és kikiáltották a Lett Szovjet Szocialista Köztásraságot és augusztus 5-én az ország hivatalosan is a Szovjetunió tizenötödik tagállama lett. Az ezt követő évet a Terror évének is nevezik, rengeteg embert deportáltak Szibériába, többek között Karlis Ulmanist is. A szovjetesítés azonnal elkezdődött, betiltották a katolikus vallást és a lett hadsereget a Vörös Hadsereghez csatolták. Korlátlan hatalmat kapott két gyilkos (Semjon Sustin és Alons Noviks), akik ezrek ítéletét írták alá. 1 év alatt 7020 ember került bíróságra, majdnem közülük majdnem 1000-t lelöttek, a többieket deportálták. A kegyetlenség 1941 júniusában tezőzött, amikor tömeges deportációs vonat indult Szibériába. Ekkor körülbelül embert deportáltak, köztek egészen kicsi, ártatlan gyermekeket is. A szovjet terror után következett a náci terror. Németország június 22-én támadta meg a Szovjetuniót és foglalta el Lettország terültét. Rengeteg embert lőttek le, deportálták a zsidókat és romákat és több ezer helyi lakosnak kellett Németországba költöznie. Az országot végül a Vörös Hadsereg foglalta 1944-ben, bár egyes helyeken a harc még ben is folyt. A szovjet csapatok úgy vonultak végig az országon, mint az ellenség területén. Betörtek a házakba, fosztogattak és romboltak. A második világháború alatt az ország lakossága két harmadára csökkent és rengeteg város pusztult el örökre. A lett gazdaságban óriási károk keletkeztek. A háború után Németország hivatalosan is bocsánatot kért az országtól a megszállásért, de Oroszország továbbra is megtagadja a megszállás tényét. A második világháború után a nagyhatalmak között foly tárgyalások eredménye képp a balti országok hivatalosan is a szovjet érdekszférába kerültek. A szovjetesítés már az elején is nagyon erős volt, bár a kommunsták elleni partizánakciókat csak az 50-es években sikerült felszámolni. A deprotálások folytatódtak, a földek nagyrészét államosították ésa földműveseknek be kellett lépniük a kollektívákba. Amennyiben nem léptek be, deportálták 10

11 őket Stibériába. Ez akkor vált egészen nyílvánvalóvá, amikor március 15-én több mint embert küldek el az országból marhavagonokban. Megkezdődött az oroszok betelepítése. Korábbi katonák kezdtek gyárakban, földeken dolgozni. Az orosz emigránsok nagy része lusta volt, és ez a mentalitás lassan ráragadt a lettekre is és lecsökkent a mezőgazdasái termelés szintje is. Az 1940-es évek a végén az ipar elkezdett fejlődni, de akorábbi könnyipari gyárak helyett a nehézipar lett a hangsúlyos ban meghalt Sztálin és a szigorú szovjet rendszer elkezdett enyhülni ban Hurscsov hivatalosan is elítélte Sztálin politikáját, és megengedték a Szerbiába deportáltaknak, hogy hazatérhesssenek 1956 és 1959 között Lettországban is enyhült a politikai nyomás, de 1959-ben az irányítást lett gyűlölő vezetőség vette át. Betiltották a nyári napforduló ünneplését, amit Ligo-Jani fesztiválnak hívnak. A fesztivál neve két névből származik. A Janis nevet korábban felhasználták dolgok elnevezésére (sör, sajt, giliszta, bogyós gyümölcs) de a kormány politikája miatt mindent át kellett nevezni. Emelett a színházakban nem engedtek olyan darabokat játszani, amiknek nem volt a vége boldog ben megint változott a Szovjetunió fő irányvonala és ismét az erős szovjetizáláson volt a hangsúly. Lettországban hatalmas gyárakat nyitottak meg, és hogy az emberhiányt csökkentsék ismét rengeteg embert hoztak be az országba. Az újonnan érkezetteknek szállásra volt szüksége, így elkezdték építeni a tömegek elszállásolására alkalmas panelépületeket. Az 1970-es években fellendült a lett gazdaság és az egész Szovjetunió területén itt termelték a legtöbbet mind a mezőgazdaságban, mind az iparban. De eközben a Szovjetunióban hatalmas tervek készültek, mint a Baikal-Amur autópálya vagy a nyugat-szibériai olaj és földgázmezők fejlesztése, ezért rengeteg lett fiatalnak kellett Oroszországba mennie, hogy ott dolgozzanak. A 1980-as években a Szovjetunió gazdasági már stagnált. A pártvezetésre az volt jellemző, hogy az idősebb generáció fokozatosan kikerült onnét és 1985-ben a fiatal Gorbacsov lett a szovjetunió főtitkára. Reformokat vezetett be, többek között küzdött alkoholizmus ellen. Ahogy a szovjet rendszer egyre gyengébb lett, úgy lett egyre erősebb Lettországban a vágy, ahogy az ország újra független legyen. Egyre több írás jelent meg az orosz elnyomásról és egyre több tüntetést tartottak a szovjetek ellen ban megalakult egy csoport, mely a 11

12 nemzeti önrendelkezésért harcolt, és 1989-ben a lettet tették meg az ország hivatalos nyelvének. Ez év augusztus 23-án a balti államok tagjai egy élőláncot alakítva fejezték ki összetartozásukat és függetlenné válásukat a Szovjetuniótól. Az élőlánc Tallinntól Vilniusig ért ben tarott választásokat már lett párt nyerte meg a kommunistákkal szemben. Az új kormány május 4-én jelentette ki Lettország függetlenségét. Az 50 éves szovjet uralám hatása mind a mai napig érezhető, 1990-ben a gazdaság borzalamas állapotban volt, a környzetet folyamatosan szennyezték és sok embert megnyomorítottak. Az 1990-ess évek óta Lettország gazdasága sokat fejlődött, felzárkózott a Nyugathoz. Mára az ország NATO tagállam ben a balti államok Magyarországgal együtt csatlakoztak az Európai Unióhoz Észtország történelme A mai Észtország területén, már Kr.e évvel ezelőtt éltek emberek, akik a finn és balti népek ősei voltak. Kr.e környékén az itt elő népeknek sikerült jó kapcsolatot kialakítaniuk a közép-svédországi, illetve délnyugat-finnországi népekkel, így a települések védelme erősebb volt. I.sz. 1 évezredben a kisebb különböző népek egyesültek és kialakult az észt nép. Mint ahogy Lettország területe is, Észtországé is fontos volt stratégiailag és egyre több kereskedő érkezett, illetve egyre több rabló- és keresztes hadjárat történt a szomszéd területekről. A Kardtestvérek Lovagrendje 1208 és 1227 között elfoglalta Észtország déli részeit, míg szövetségesük, a dán király meghódította Észak-Észtországot és 1219-ben megalapította Tallinnt. A kettős fennhatóság évei alatt több vár és templom is épült, lassan terjedt a kereszténység és folyamatosan kisebb-nagyobb lázadások voltak ban a dán király Észak-Észtországot eladta a német lovagrendnek és Észtország területe Lettországgal együtt a Német-római császár fennhatósága alá tartozott. A nagyobb városok csatlakoztak a Hanza szövetséghez, és a 16. századra kiépült a feudalizmus, melynek következtében az észt parasztok jobbágyokká váltak. Az itt élő tehetős 1 A fejezet J. Straume Latvia, land and state c. könyve alapján készült. 12

13 németek, a földbirtokosok az egyház és a városi kereskedők és iparosok kezükben tartották a hatalmat, széles körű autonómiájuk volt egészen a 20. századig ban érte el az országot a reformáció. A kereszténységnek csak ekkor kezdtek el jelentősebb hagyományai kialakulni az országban és az észt nyelv is sokat fejlődött folyamatosan jelentek meg észt nyelvű könyvek. Viszont az első teljes Bibliát észt nyelvre csak 1739-ben fordították le. A tizenhatodik század közepén a Rettegett Iván elleni harc Észtországot is elérte, s az északi részét a svédek szerezték meg, míg a délit Lengyelország. Az 1600-ban kitört svéd-lengyel háború végén az ország teljes területe svéd uralom alá került. Ezekben a hosszú harcokban az ország lakosságának majdnem két harmada odaveszett. Az első egyetemet a svéd király, II. Gusztáv Adolf alapította Tartuban, 1632-ben. A tizenhetedik század második felében megkezdődött a népiskolai hálózat kialakítása. Bár a svéd király megpróbálta megtörni a földbirtokosok autonómiáját, 1671-ben mégis hivatalosan röghöz kötötték a jobbágyokat és bevezették a kötelező robotot. Lettországgal együtt I. Péter 1710-ben elfoglalta Észtországot is, s mint ahogy Lettországban, a lakosság nagy része ismét elpusztult. Péter megerősítette a német földesurak jogait, kötelező lett a német nyelvhasználat és az evangélikus hit, miközben a parasztok egyre nehezebb körülmények között éltek. Az első törvények, melyek a parasztság helyzetét igyekeztek javítani 1802 és 1804 között születtek. A jobbágyokat végül 1816 és 1819 között szabadították fel, de parasztoknak robottal kellett fizetniük a földhasználatért, mely a földesurak kezében maradt. Ebben az időben rengeteg parasztlázadás volt. Ezek nem jártak sikerrel és 1850 táján az észt parasztok tömegesen elhagyták az országot. Mint ahogy Lettországban, itt is kiadták a nemzeti eposzt, a Kalevipoeget, megalakult az Észt Tudós Társaság és elkezdődött a nemzeti ébredés időszaka. De a nemzetegyesítések nem jártak sikerrel, mert az orosz cárok erős oroszosító politikát folytattak, de az évszázad végére újra fellángolt az észt nemzeti érzés 13

14 1870-től Észtország ipara gyorsan fejlődött, nagy szerepe volt a textiliparnak, a fémfeldolgozásnak és a gép-, valamint a papíriparnak. Ezzel a terület Oroszország egyik legfejlettebb iparvidékévé nőtte ki magát. A huszadik század elején az észt nemzeti mozgalomnak két iránya alakult ki, az egyik a nemzet művelését hangsúlyozó irányzat volt, míg a másik a radikálisabb változásokat követelő csoport volt. Ebben az időben mind a gazdaság, mind a társadalom gyorsan fejlődött és 1905-ös orosz események hatására sztrájkok, tömegdemonstrációk alakultak ki, a munkások és zsellérek fellázadtak. Az I. világháború alatt 1917 áprilisában az Ideiglenes Kormány segítségével az észtek lakta területeket egy kormányzósággá szervezték, majd választásokat is tartottak. Ennek eredményekképp összevonták az észt katonákat és hadosztályt szerveztek belőlük. A háború alatt a németek és az oroszok többször is elfoglalták az országot, de február 24-én kikiáltották a függetlenséget és Nagy-Britannia és Franciaország ezt elismerte ben a választásokon baloldali kormány győzött, aki kisajátította a földesúri birtokokat, észt kézbe adta a kulturális és a vallási élet irányítását. Ennek hatására az észt kultúra kibontakozott és június 15-én az első alkotmány is életbe lépett február 2-án, a tartui békén Oroszország ígéretet tett arra, hogy mindörökre lemond Észtországról és kijelölték a határokat. Az országot 1921-ben felvették a Nemzetek Szövetségébe ban Lettország és Észtország kölcsönös védelmi szerződést kötött és ehhez 1934-ben csatlakozott Litvánia is. A Szovjetunióval 1932-ben kötöttek megnemtámadási szerződést. Ezt az 1920 és 1932 közötti időszakot a liberális demokrácia korszakának nevezik. A világgazdasági válságnak negatív hatásai voltak Észtországra is, megerősödött a szélsőjobboldali párt és 1932-ben alkotmányos válság alakult ki. Végül új alkotmány lépett életbe és rendkívüli állapotra hivatkozva betiltották a szélsőjobboldali mozgalmat, és tekintélyuralmi diktatúrát vezettek be feloszlatták a parlamentet és 1935-ben egy párt rendszer lett. Ezt az időszakot a hallgatás időszakának nevezik. Csak 1937-ben siketült visszaállítani a parlamentáris demokráciát és stabilizálni a belpolitikai helyzetet. Az 1939-ben aláírt Molotov-Ribbentrop paktum záradékában foglaltak szerint Észtországnak támogatni kellett a Szovjetuniót, ilyen módon is, hogy az katonai bázisokat állíthasson fel az ország területén június között Észtországot megszállta Vörös Hadsereg és 14

15 augusztus 6-án az országot Észt Szovjet Szocialista Köztársasággá nevezték át és ezzel a Szovjetunió tagállama lett. Először az országból az oroszok deportáltak észtet, majd az ország 1941-ben német megszállás alá kerültek, akik több tízezer észt katonát soroztak be. Az országot kizsákmányolták és elnyomták novemberében a Szovjetunió ismét megszállta az országot, de utána még évekig tartott a fegyveres ellenállás. Az országot Moszkvából irányított ig több tízezer embert deportáltak a földreformok és kollektivizálás következményeképp. A szovjetek, mint máshol is, az erőltetett iparosítást helyezték előtérbe, amely miatt nőtt az urbanizáció és egyre több nem észt anyanyelvű ember költözött az országba (1945-ben az észtek arány 97.3%volt, míg 1989-ben már csak 61.5%). Sztálin halála után megkezdődtek az olvadások, több mint deportált térhetett haza, köztársasági vezetésnek is nagyobb hatásköre lett és az életszínvonal is bizonyos mértékben javult. Észtország a Szovjetunió kirakat-köztársasága lett és óvatosan fenntarthatta jó kapcsolatát a nyugati országokkal. Az 1970-es évektől az észt értelmiségiek elkezdték felhívni a figyelmet a rendszer problémáira, de válaszul erősebb oroszosítási politika jött. A 80-as évek a peresztrojka kudarca és a Szovjetunió hanyatlása Észtországban egy új nemzeti ébredést hozott ben rendezték meg az első hivatalos tüntetést a szovjet politika ellen tól folyamatos tömegdemonstrációk voltak, melyeken többszázezer ember vett részt. Végül ez év november 16-án a Legfelsőbb Tanács szuverenitási nyilatkozatot adott ki, melyben az észt törvényeket helyezték előtérbe a szovjetekkel szemben ben lépett életbe a nyelvrendelet és novemberben a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elfogadta, hogy a 3 balti állam gazdaságilag önálló márciusában az Észt Kongresszus összeült és megpróbálta felállítani a második világháború előtti Észt Köztársaságot, végül augusztus 20-án jelentették ki hivatalosan az Észt Köztársaság függetlenségét, és az új alkotmányt 1992-ben fogadták el és új nemzeti valutát (korona) vezettek be. 2 2 A fejezet Bereczki A.: Észtország története c. írás felhasználásával íródott. 15

16 2.3. Litvánia történelme A mai Litvánia területének a litvánok voltak az őslakói. A litván állam 1240-ben alakult meg s nem csak a jelenlegi területek tartoztak hozzá, hanem a mai Fehéroroszország területei is. Az államot Mindaugag fejedelem alakította ki, aki felvette a katolikus vallást. De a kereszténység itt se hódított gyorsan és a későbbiekben erre a területre is érkeztek keresztes hadjáratok (német lovagok, és Nagy Lajos magyar-lengyel király is) ban perszonálunió alakult ki Lengyelország és Litvánia között a Jagello-dinasztia uralkodása alatt. A tizenötödik században az ország Európa legnagyobb országa lett, fennhatósága alá tartozott, a mai Fehéroroszország, Nyugat-Ukrajna területe is június 28-án Lengyelország és Litvánia szövetséget kötött, mellyel megalakult a lublini unió. Ebben a rendszerben közös volt az uralkodó, de például a kincstárak már nem lettek közösek. Ennek hatására Litvánia nagyobb városait elözönlötték a lengyelek és megpróbálták az államot ellengyelesíteni. Lengyelország három felosztása után Litvánia az Orosz Birodalom fennhatósága alá került és függetlenségét csak az első világháború után szerezte vissza. Bár ez a szabadság nem tartott sokáig, Lengyelország bekebelezte a keleti területeket, és Vilniust is és a Molotov-Ribbentrop paktum titkos záradéka szerint az ország szovjet érdekszférába került ben végül a szovjet csapatok bejutottak az országba, és Litvánia felvételt nyert a Szovjetunióba. Ahogyan a többi balti államban is, itt is két orosz megszállás között a németek is megszállták az országot. A második szovjet megszállás elleni szembenállás egészen az 1950-es évekig elhúzódott. Lettországgal és Észtországgal ellentétben az szovjetek nem kezdtek el oroszokat telepíteni nagyobb mértékben, az országban és az addig lengyel többség alatt alá városok is inkább litván többségűek lettek. A Szovjetunió felbomlása utána Litvániában mindenki állampolgárságot kapott, származástól függetlenül óta az orosz kisebbség aránya folyamatosan csökken. 3 3 A fejezet a Litvánia Rövid történelme című cikk alapján készült 16

17 3. Az orosz kisebbség jelenlegi helyzete 3.1. Az országok gazdasági helyzete, statisztikai adatok Lettország gazdasági helyzete Lettország kicsi, nyitott gazdaságú ország, ahol az export jelentősen hozzájárul a GDP növekedéséhez. Földrajzi elhelyezkedésének köszönthetően a tranzit szolgáltatások igen fejlettek, a fa és fa-feldolgozás, mezőgazdaság és élelmiszeripari termékek, a műszaki gépek és az elektronikus eszközök gyártásában. A gazdasági aktivitás legnagyobb része a szolgáltatási szektorban van. A korrupció továbbra is akadályozza a külföldi működő tőke beáramlását, és az alacsony születési ráta és a csökkenő népesség nagyobb kihívások elé állítja hosszú távon az országot. A gazdasági válság előtt Lettország GDP növekedése majdnem 10%volt, de 2008-ban a növekedés súlyos recesszióba ment át, a fenntartatlan fizetési mérleg hiány és a nagy arányú adósság miatt ben a GDP 18%-kal zuhant a három balti államnak volt a legrosszabb a teljesítménye a világon ebben az évben. Hála az erős exportnövekedésnek 2009 és 2010-ben, a gazdaságban a növekedés első jelei először 2010 harmadik negyedévében jelentek meg (2.9%), bár az éves növekedés még mindig negatív volt (-0.3%). Az IMF, az EU és más nemzetközi pénzügyi szervezetek jelentősen támogatták Lettországot egy olyan megállapodás részeként, hogy megvédjék a valuta leértékelődését az euróval szemben. Megállapodás leírták, hogy 2012-re Lettországnak csökkentenie kell az államháztartási hiányt 3 % alá, hogy megfeleljen a Maastrichti kritériumoknak. Dombrovskis kormánya jelentős kiadáscsökkentő döntéseket hozott, hogy 2010-ben a hiányt a GDP 8.5 %-ra csökkentsék re a költségvetési hiánycél 5.4%. A cégek, bankok és ingatlanok többsége privát kézben van, de az államnak továbbra is jelentős mennyiségű részvényei vannak a nagyobb vállalkozásokban. Lettország lakossága fő. A lakosságnak csak az 59.3%-a lett. A legnagyobb kisebbséget az oroszok alkotják 27.8%-kal, de élnek itt fehéroroszok 3.6%, ukrajnaiak (2.5%), lengyelek (2.4%) és litvánok (1.3%). Az országban körülbelül 300 magyar él. Az országban körülbelül ugyanannyi ember lutheránus, mint ortodox keresztény. 17

18 A hivatalos nyelv a lett, de mindössze a lakosság 58.2%-a beszél lettül, míg 37.5% beszél oroszul Észtország gazdasági helyzete Észtországnak, aki 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, modern piacalapú gazdasága van és a közép-európai és baltik régióban az egyik legmagasabb bevétel per fő szinttel rendelkezik. Észtország egymást követő kormányai támogatták a szabad piacot és a probusiness gazdasági programot, de egy kicsit megingott a bizalmuk a pro-market reformokban. A jelenlegi kormány követi a viszonylag stabil költségvetési politikát, ennek eredményeképp a költségvetés kiegyensúlyozott és az államadósság nagyon alacsony. A gazdaság előnyeit az erős elektronikus és telekommunikációs szektor adja, illetve a szoros gazdasági kapcsolat Finnországgal, Svédországgal és Németországgal. Tallinn prioritása volt, hogy fenntartsanak egy magas növekedési arányt átlagosan 8%-ot évenként 2003-tól 2007-ig. A válság hatására az észt gazdaság jelentősen lelassult, majd beköszöntött a recesszió 2008 közepén. Először a beruházások és a fogyasztás esett vissza, majd kidurrant az ingatlan buborék. A GDP vagy 14%-kal esett 2009-ben, mint ahogy fentebb említettem, a Balti országokban volt a legnagyobb ebben az évben a GDP növekedés lassulása. Szerencsére, az export Svédországba és Finnországban nőtt, így a 2010 a gazdaság helyreállt, de a munkanélküliség megmarad 17%-on. Észtországban jelenleg ember él. Többségük észt (68.7%), de itt is jelentős az orosz (25.6%) illetve az ukrán (2.1%), a fehérorosz (1.2%) és a finn (0.8%) kisebbség. Az észt nyelv a hivatalos Észtországban, a lakosság 67.3%-a beszél észtül, 29.7%-ok oroszul Litvánia gazdasági helyzete Az Európai Uniós csatlakozásnak köszönhetően Litvánia főleg közép- és kelet-európai országokkal kereskedik és az Oroszországgal folytatott kereskedelem aránya is nőtt. Mára már majdnem minden nagyobb állami szervezetet privatizáltak. Külföldi gazdasági és 4 CIA: The World Factbook - Latvia 5 CIA: The World Factbook- Estonia 18

19 pénzügyi segítségnek köszönhetően az ország át tudott állni a tervgazdálkodási rendszerről piacgazdaságra. A gazdasági válság előtt Litvániában a gazdasági növekedés 8%-os volt, az exportnak és a belföldi keresletnek köszönhetően. De 2009-ben a GDP majdnem 15%-kal esett le és, mint már említettem a gazdasági válság alatt a három balti nyújtotta a legrosszabb gazdasági teljesítményt. A kormány, hogy a válság ellen védekezzen, elindított egy nagy horderejű kampányt, hogy bevonzza a külföldi tőkét és újra felélénkítse az exportot. A folyó fizetési mérleg hiánya 2007 és 2008-ban körülbelül a GDP 15%-a volt, de 2009-ben 4%-os többletet eredményezett és 2010-ben is pozitív 3.4% volt, de az importot leépítettek a 2008-as szint felére. Ennek ellenére a gazdasági növekedés továbbra is lapos és a munkanélküliségi ráta is emelkedik, 2010-ben 17.9% volt. Litvánia a balti államok közül a legnépesebb, ember lakik itt. lakosság nagy része, 84%-a litván és itt ellentétben a másik két országgal a legnagyobb kisebbség a lengyeleké (6.1%). Mára az orosz kisebbség csak 4.9%-ban van jelen, emellett a fehéroroszászi kisebbség is jelentős (1.1%). A hivatalos nyelv a litván, amit lakosság 82%-a beszéli ezt a nyelvet. Oroszul a lakosság 8%- a, lengyelül 5.6%-a beszél. Litvánia vallásában is különbözik a másik két balti országtól, itt az emberek többsége a katolikus keresztény Az állampolgárságot és nyelvhasználatot szabályozó törvények Ebben a fejezetben szeretném bemutatni, hogy a három ország hogyan szabályozza az állampolgárságot és a nyelvhasználatot. Végül, pedig, összehasonlításképp bemutatom a magyar törvényeket A lett állampolgársági törvény Az 1998-as lett állampolgársági törvény megkülönbözteti a lett állampolgárokat, az idegeneket, a hontalanokat és az állampolgársággal nem rendelkező személyeket. Minden lett állampolgár egyenlő, függetlenül attól, hogy hogyan és mikor szerezte meg az állampolgárságot. Lett állampolgár, aki június 17-én lett állampolgár volt, illetve leszármazottaik, akik a későbbiekben teljesítették a regisztrációs procedúrát és nem 6 CIA: The World Factbook - Lithuania 19

20 állampolgárai egy másik országnak 1990 májusa után. Lett állampolgár még, aki honosítás útján vagy más törvényes folyamat alapján kapta meg az állampolgárságot. Lett állampolgár, az a gyermek, akit az ország területén találnak meg és a szülei ismeretlenek, és az a gyermek, akinek nincsenek szülei, de lett árvaházban vagy bentlakásos iskolában nevelkedik, illetve minden gyermek, akinek mindkét szülője lett állampolgár a gyermek születésének időpontjában, a szülés helyétől függetlenül. A hontalanok és az állampolgársággal nem rendelkező személyek augusztus 21. után született gyermekei megkaphatják a lett állampolgárságot, ha Lettország területén élnek életvitelszerűen, nem volt elítélve 5 évnél hosszabb idejű börtönbüntetésre és ezt megelőzően hontalan vagy állampolgársággal nem rendelkező személyi státuszban volt. Amint a gyermek eléri a 15 éves kort, kérvényt nyújthat be a lett állampolgárságért. Amennyiben egy lett állampolgár egy hontalannal vagy állampolgársággal nem rendelkező személlyel összeházasodik, az állampolgársági státuszok nem változnak meg. Nem jelentkezhet lett állampolgárságért, az aki, alkotmányellenes módszerekkel megsértették a Lett Köztársaság függetlenségét, a demokratikus parlamentáris rendszert, illetve azok, akik június 17-e után választották lakhelyül a Lett Köztársaságot, közvetlenül az után, hogy leszereltek az orosz hadseregtől, és aki aznap nem rendelkezett lettországi állandó lakhellyel. Nem kaphat állampolgárságot az a személy sem, aki a Szovjetuniónak, vagy a KGB-nek dolgozott informátorként, ügynökként vagy más nemzet más titkosszolgálati szervénél. A továbbiakban nem kaphat állampolgárságot, aki ellen jelenleg büntetőjogi eljárás van bármely országban, vagy január 13-után Lettország ellen dolgozott különböző kommunista mozgalmakban, pártokban. Lett állampolgárságot csak azok kaphatnak, akik folyékonyan beszélnek lettül, ismerik az ország felépítését, alapvető torvényeit, kultúráját és hagyományait, van legális bevételük és lojálisak Lettországhoz A lett nyelvtörvény Az 1999-es lett nyelvtörvény alapján Lettországban a hivatalos nyelv egyedül a lett, az országban mindenkinek joga van ezen a nyelven kérelmeket beadni, kommunikálni a különböző hivatalos szervekkel. Az állam biztosítja a történelmi, írott latgalian nyelv 7 Latvian Citizenship Law 20