Egy pesti ügyvéd könyvtárának becses kuriózumai * Ajánló literatúra

Átírás

1 Egy pesti ügyvéd könyvtárának becses kuriózumai * Ajánló literatúra Abaúj Antikvárium 2011

2 A régi ügyvédvilágban minden jó nevű ügyvédnek saját könyvtára volt. A könyvtárak gyakorlati hasznukon felül szakmai felkészültségük szimbólumai. Impozáns könyvek hirdették az ügyfelek számára, hogy ügyük jó kezekben van. Többek ezek a könyvek a tudás hordozóinál, egyszersmind a szép kultuszának is népszerű terjesztői. A régi ügyvédi könyvtárak a II. világháborút követően szinte teljesen eltűntek. Számos könyvtár megsemmisült. Azok a könyvek, amelyek jogalkotásunk alappillérei részben üldözötté válltak, vagy elhitették velünk, hogy hasznavehetetlen elavult munkák. A kommunista vezetés rendeletek útján szabályozta életünket a demokratikus jogalkotást kivezették életünkből. A régi jogi könyvek gyűjtésének fontosságát már a XIX. században felismerte a magyar országgyűlés. Ugron Gábor eképp szólalt fel a képviselőház 1893 január 21-i ülésén: Mit érünk egy könyvtárral, amelyben a világ minden létező jelentékeny és számottevő munkái vannak beszerezve, de éppen a magyar törvényhozásnak régebbi múltjára és történelmére vonatkozó forrásmunkák hiányoznak belőle? Ugron általános helyesléssel kísérve határozati javaslatot nyújtott be: A könyvtári bizottságot utasítja a ház, hogy a régi magyar törvényhozások forrásmunkáit eredetiben vagy másolatban a képviselőház részére beszerezni igyekezzék." Ajánló literatúránk számos jogi, politikai, történelmi kuriózumot és jogalkotásunk alappilléreinek munkáit tárja Ön elé, érdekes életrajzi és történeti adalékokkal kísérve. Számos olyan kötetet mutatunk be, amelyeknek ez az egyetlen kiadása létezik, egyes kuriózumok szinte fellelhetetlenül ritkák. Egy régi pesti ügyvéd könyvtárának becses kuriózumait ajánlom szíves figyelmükbe! Pogány János antikvárius Az ajánló literatúra tételei megvásárolhatók az Abaúj Antikvárium kinálatában. Vásárlási igényüket az alábbi elérhetőségeken jelezhetik: Abaúj Antikvárium 3553 Kistokaj, Táncsics u abaujantik@gmail.com Tel.: / További információk, képek kérhetők az antikváriumtól, igény esetén Budapesten előre egyeztetett helyen és időpontban megtekinthetők a tételek.

3 Államjog, közjog, alkotmányjog 1., Bónis György: Hűbériség és rendiség a középkori magyar jogban /A Kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Erdélyi Tudományos Intézetének kiadványa./ Kolozsvár, én. Ny.: Bethlen ny. (Nagyenyed) 592 p. Első kiadás! Korabeli félbőr kötésben. Tételünk egyik főműve! Bónis György (Bp., Bp., 1985) történész, jogtörténész, levéltáros, egyetemi tanár, az állam- és jogtudományok doktora (1969). Az évi forradalom és szabadságharcban való részvétele miatt egyetemi tanári tisztségétől megfosztották től nyugalomba vonulásáig (1974) Bp. Főváros Levéltárának munkatársa, majd osztályvezetője. Főkutatási területe a középkori és a XVIII. sz.-i magyar jogtörténet, valamint a magyar jogi néprajz volt. 2., Deák Ferencz: Adalék a magyar közjoghoz Észrevételek Luskandl Venczel munkájára: Das Ungarisch-Österreichische staatsrecht A magyar közjog történelmének szempontjából. Pest, Pfeifer F. 188 p. Első kiadás! Kiadói papírborítóban. Deák Ferenc (Söjtör, ) ügyvéd, politikus, jogtudós, alispán, országgyűlési követ, igazságügyi miniszter, államférfi, az MTA tagja, a haza bölcse.1833-tól vett részt az országgyűlés tanácskozásain, ahol csakhamar a reformellenzék vezéregyéniségei közé emelkedett. Az i országgyűlésen tevékenységével nagy részben hozzájárult ahhoz, hogy a bécsi kormány időlegesen felhagyott a nyílt erőszakkal tavaszán amnesztiával szabadult Kossuthot, valamint a Lovassy-per elítéltjei, és megszüntették a folyamatban levő hűtlenségi pereket. A nevéhez fűződik az első büntetőtörvénykönyv tervezetének előkészítése, ami mellőzte a testi és a halálbüntetést. Az 1847/48-as országgyűlés munkájában március 20-tól vett részt. Az első felelős minisztériumban Batthyány Lajos az igazságügyi tárca vállalására kérte fel, amiről szeptember 11-én lemondott tavaszán Ő lett a megszemélyesítője a passzív ellenállás politikájának ben Pestre költözött, és az Angol királynő szállóban bérelt lakást, amely rövidesen gyülekezőhelye lett politikai elvbarátainak. Az Októberi Diploma (1860) kiadását követően meghívták az 1861-ben tartott országbírói értekezletre elején jelentette meg tételünket, életének fő művét, Lustkandl osztrák szerző államjogi tanulmányával vitázva, majd április 16-án a Pesti Naplóban a húsvéti cikk néven emlegetett írását. A kiegyezést követően Andrássy Gyula gróf kormányában nem vállalt szerepet, kitüntetést, rangot nem fogadott el. Az állam és az egyház

4 szétválasztásának, a kötelező polgári házasság bevezetésének szükségességéről tartott jún. 23-i képviselőházi felszólalását követő tapsvihar utolsó nyilvános szereplését jutalmazta. Deák történeti nagysága, személyes kiváló tulajdonságaitól eltekintve abban áll, hogy az örökös közjogi viszályokat elhárítva a nemzet útjából, az uralkodóház és az örökös tartományokhoz való viszony teljes, törvényes tisztázása által nemcsak az alkotmányt és a nemzet létét erősítette meg újra, hanem lehetővé tette az ország kifejlődését, anyagi és szellemi művelését. Rendkívüli érzéke volt tudományokhoz; tudta, hogy nemzete csak ezek segítségével boldogulhat. Mint politikai alkotó elme történelmünk legnagyobbjai mellett foglal helyet; hazafiságánál és spártai jelleménél fogva méltán hasonlítható Hunyadi Jánoshoz ,- 3., Ferdinandy Gejza, Dr.: Az arany bulla Közjogi tanulmány. Bp., MTA. 182 p. 1 sztl.lev. Egyetlen kiadás. Kiadói papírborítóban. Rendkívül ritka! Mindössze 200 példányban jelent meg! Ferdinandy Gejza (Kassa, 1864 Bp., 1924) közjogász, egyetemi tanár, honvédelmi államtitkár, az MTA levelező tagja. A magyar közjog történetével és alkotmányjoggal foglalkozott. Korábban Széchenyi és bizonyos korrekciókkal a dualizmus híve, de utolsó írásaiban az önálló magyar államiság mellett foglalt állást. Tudományos működése mellett különösen ben élénk publicisztikai tevékenységet fejtett ki. 4., Ferdinandy Gejza: A magyar alkotmányjog tankönyve Bp., Franklin-T. 415 p. Egyetlen kiadás. Kiadói papírborítóban. Jelen tételünk egyik főműve! 5., Hegedűs Lajos: A magyar közjog alapvonalai Gróf Cziráky Antal Mózes nyomán írta ---. Pest., Heckenast G. IV. 260 p. Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben. A munka Cziráky Antal Conspectus juris publici regni Hungariae ad annum Historicis animadversionibus illustratus. c. munkájának magyar nyelvű fordítása. Cziráky Antal Mózes (Sopron, 1772 Pozsony, 1852) országbíró, az MTA egyik alapító tagja. Már joghallgató korában egyik alapítója az első magyar. jogászegyesületnek (1791) ben tárnokmester, között országbíró, elnöke az évi VIII. tv. alapján kiküldött tanügyi reformbizottságnak között a pesti egyetem konzervatív aulikus szemléletű elnöke től 1848-ig álladalmi konferenciális miniszter. A Magyar életrajzi lexikon szerint jogi irodalmi működése erősen reakciós-konzervatív. 6., (Jakabfalvay Gyula): Kisérlet az állam körül Pest, Müller Gy. 31 p. Kiadói papírborítóban. Szathmáry Károly publicistánknak olaszországi utunk emlékéül Gyula dedikált példány! Jakabfalvy Gyula (Gagy-Bátor, 1828 Bp., 1895) ügyvéd, királyi kúriai bíró. Az évi szabadságharcban, mint honvédtüzér vett részt. Cikkein és tételünkön kívül csupán még egy önálló munkája ismert. Szathmáry Károly (Szilágy-Somlyó, 1831 Bp., 1891) bölcseleti doktor, országgyűlési napló-szerkesztő, a Kisfaludy- és a Petőfi - Társaság tagja. Részt vett az szabadságharcban. Dévánál tette le a fegyvert. Börtönt szenvedett, az újabb zaklatások elől Máramarosba menekült, azután Pestre jött től kezdve csaknem minden évben jelent meg egy regénye, melyeknek tárgyát többnyire a történelemből s nevezetesen az erdélyi fejedelmek korából vette között a nagyatádi kerület országgyűlési képviselője, 1878-tól az Országgyűlési Napló szerkesztője. Sokat buzgólkodott mind parlamenti, mind társadalmi, mind pedig irodalmi téren a népnevelés, különösen a kisdedóvás ügyében megalkotta az Országos Kisdedóvó Egyesületet melynek titkára, 1877-től elnöke, s a hazai kisdedóvók miniszteri biztosa volt. Számos törvényjavaslatot is készített a kisdedóvás ügyében. Elnöke volt egy ideig a Magyar Pedagógiai társaságnak is. 7., Kmety Károly, Dr: A magyar közjog kézikönyve Bp., Politzer Zs. és Fia. X. 399 p. Első kiadás! Korabeli félbőr kötésben. Ajánlójegyzékünk tételét (ami az egyik főműve) a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen tankönyveként használták, így a szövegben helyenként ceruzás aláhúzások találhatók. Kmety Károly (Hódmezővásárhely 1863 Bp. 1929) a jogi és politikai tudományok doktora, egyetemi rendkívüli tanár, tól báró Sennyey Pál országbíró legidősebb fiának jogi tanára, 1889-től Szilágyi Dezső igazságügy miniszter fogalmazója, tól haláláig a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem tanára. Egyetemi tanárként részt vett a közigazgatási bírósági törvény megalkotásában is től két cikluson keresztül Esztergom országgyűlési képviselője. Mandátumának leteltével az 1910-es választásokon a kollégája, vásárhelyi Kun Béla, jelöltsége mellett korteskedett. Mint jogász a közjogi, közigazgatási, valamint hatásköri kérdések szélső konzervatív felfogású ismertetője és magyarázója volt. Műveiben kerülte mind a böl- 4

5 cseleti alapok, mind a jogszabályok mögötti társadalmi tartalom tárgyalását. Jogtudományi cikkei a Nyugatmagyarországi Hiradóban, a Politikai Szemlében, a Jogtudományi Közlönyben, a Jogban, a Közgazdasági Szemlében, politikai írásai pedig a Nemzetben és Magyar Ujságban jelentek meg. A Pallas Nagy Lexikon több mint száz szakcikke is az Ő nevéhez fűződik. 8., Kolosváry Miklós: Értekezés. Mikép lehetne a római és angol bírák s tisztviselők rendtartásait honunkban is létesíteni, a nélkül, hogy ősi intézményeinket helyéből mozdítsuk Hn., Kn. Nyn. 37 p. + 2 sztl.lev. (kézirat) Hozzákötve: A cenzúra által kitörölt részek a szerző saját kezű írásával 3 számozatlan oldalon. Korabeli félvászon kötésben. Petrik nem ismeri! Szinnyei szerint a szerző jelen munkája nem jelent meg, csupán kéziratban létezik cenzúrai példányként a Magyar Nemzeti Múzeumban a következő címen: Mikép lehetne a rómaiak és angolok biráskodásit honunkban létesíteni a nélkül, hogy ősi intézeteinket helyökből mozdítsuk. Különösen ritka nem létező jogi kuriózum! 8. Kolosváry Miklós (?, 1779 Szil-Sárkány, 1844) országgyűlési követ és több megye táblabírója ,- 9., Kosutány Ignácz: A magyar alkotmány és jogtörténelem tankönyve I. (Unicus!) Bp Athenaeum. 334 p. 6 térk. Egyetlen kiadás. Korabeli félvászon kötésben. Tételünk első és egyben egyik főműve! 9. Hozzátartozik: Kosutány Ignácz névjegye, kézírásával javítva. Kosutány Ignácz ( Mátészalka, Szeged, 1940) jogász, egyetemi tanár. Publikált a Pécs, a Pécsi Napló, a Századok, a Nyugatmagyarországi Híradó c. folyóiratokban, de a Magyar jogi Lexikonban is több cikk őrzi a nevét. A Magyar életrajzi Lexikon szerint Polgári liberális felfogású, akinek pozitivista szemlélete keveredett protestáns egyházi nézetekkel is. 10., Kovách Pál és Kovách Sándor: A magyarhoni törvényhozás történeti vázolata Törvénytárunk és pótgyűjtemények nyomán. Árpád korától fogva mostanig, évsor s a nevezetesebb pontok szerént készítve, és egy törvénykönyvi szótárral felvilágosítva kiadták

6 Szeged, Burger Zsigmond. III. 282 p. 1 sztl.lev. Első és egyetlen kiadás! Kiadói gerincén javított papírkötésben. Az első hitelesnek tekinthető magyar törvénytár! Kovách Pál (Vác, 1810 Vác, 1888) jogi doktor, egyetemi tanár, táblabíró, a királyi tábla hiteles jegyzője, váci kanonok, Vác díszpolgára. Cikkei többek között az Idők Tanujában, a Magyar Államban, a Váczividéki Lapokban, a Religióban jelentek meg. 11., (Kövy Sándor): A magyar törvények rövid summája a gyermekek számára S. Patakon Nádaskay András. 90 p. 1 sztl.lev. Korabeli ízléses papírkötésben. A könyv szerzője valószínű, hogy Kövy Sándor. Szinnyei Ferenc Magyar írók c. munkájában az Ő művei között sorolja fel a munka 1798-as, első kiadását. Petrik csak az első és a második kiadást ismeri, tételünket nem. Kövy Sándor (Nádudvar, 1763 Sárospatak, 1829) ügyvéd, táblabíró, jogakadémiai tanár. Ügyvédi vizsgája után előbb főúri családoknál nevelő, majd 1793-tól haláláig a sárospataki református jogakadémián a hazai jog első tanára, és mint ilyen egyebek közt Kossuth Lajos, Szemere Bertalan tanára is volt. A gyakorlatias jogi oktatás egyik legelső képviselője. Mint jogtudós, úttörő, irányadó munkásságot fejtett ki és saját iskolát alapított, melynek hívei egész 1848-ig kimutathatók jogi irodalmunkban. Országos hírét, tekintélyét bizonyítja az is, hogy tagjává választatott annak a bizottságnak, mely a MTA alapszabályait készítette el. Előadásait latin nyelven tartotta. A nyelvújításnak nagy ellensége volt. Azok közé a pataki tanárok közé tartozott, a kik a Kazinczy eljárásban s modorában megbotránkoztak, a kik a dunántúliakkal tartva, a Mondolat kiadását örömmel fogadták ,- 12., Mikler Károly dr.: Magyar alkotmány és jogtörténet Miskolcz, Ferenczi. 143p. Egyetlen kiadás. Fűzve, kiadói papírborítóban, gerince szépen pótolva. Az egyik legritkább magyar alkotmány és jogtörténet! Mikler Károly (Nagykároly, 1872 Balatonfüred, 1955) jogi doktor, jogakadémiai tanár. Jogászként protestáns egyházjoggal és jogtörténettel foglalkozott. 13., (Montesquieu) Charles-Louis de Secondat, La Brède és Montesquieu bárója: A törvények lelkéről I-III. Fordítatott a párisi 1816-dik esztendei kiadás szerint. Posonyban, Belnay örököseinek bet. (1.) 1 sztl.lev. XXIV. 366 p. (2.) 376 p. (3.) 336 p. Első, magyar nyelvű kiadás! Korabeli gerincén aranyozott, vaknyomással díszített egészvászon kötésben. (3 db.) A fordító nevének feltüntetése nélkül megjelent mű fordítója a kutatások szerint Rédly Károly uradalmi főszámvevő Pozsonyban. Rendívül ritka! Montesquieu (La Brède, 1689 Párizs, 1755) 1708-ban Bordeaux-ban szerzett jogi diplomát ben már irodalmi sikert ért el. Ekkor írta a korabeli társadalom abszurditásait bemutató Perzsa levelek című szatirikus regényt, amely azonnal hatalmas sikert aratott ban a Párizsi Akadémia tagjává választották ben Angliába utazott, ahol találkozott a hatalmi és szellemi élet vezető személyeivel. Tagja lett a Királyi Társaságnak és a szabadkőműves nagypáholynak is ben visszatért Párizsba, ahol még Pompadour is a kegyeibe fogadta. Eljárt az Akadémia üléseire, valamint részt vett szabadkőműves páholyok összejövetelein ra készült el A törvények szelleméről című munkájával. Az eredetileg névtelenül megjelentett könyv azonnal elsöprő hatást váltott ki. A művet Franciaországban mind a hatalom támogatói és ellenzői ellenségesen fogadták, a legsúlyosabban egyházi körökből támadták. Hiába írta meg 1750-ben A törvények szellemének védelmét, a könyv 1751-ben tiltólistára került. Európa többi részén viszont már ekkor széles körű megbecsülésnek örvendett, Amerikában az új amerikai alkotmány kidolgozói pedig munkájuk során a modern alkotmányozás elvi alapjaiként használták fel a művet. E műben jelenik meg először a világon az ún. hatalommegosztás elve. E szerint a hivatali hatalom megoszlik a törvényhozó hatalom, végrehajtó hatalom és az igazságszolgáltatás között. A társadalmi rendet az biztosítja, hogy mindegyiknek van hatalma a másik felett. Ez az elv szélsőséges volt, mert a papságot teljesen kihagyta az állam működéséből és a feudális rend utolsó nyomait is eltörölte ,- 14., Pálosi Ervin dr.: Az összeférhetetlenségi kérdés Magyarországon Társadalmi selejtezés és emelkedés. Bp., Ny.: Ifj. Kellner E. Szerző. 1 sztl.lev. 189 p. Egyetlen kiadás. Későbbi félvászon kötésben, a kiadói papírborító címlapja felragasztva. Igaz barátsággal dedikált példány! 15., Récsi Emil: Magyarország közjoga Bővítve és rendezve Dr. Lőw Tóbiás által. Buda-Pest, Pfeifer Ferdinánd. XVI. 564 p. Harmadik kiadás. Korabeli gerincén aranyozott, bordázott félbőr kötésben, 6

7 körben márványozott lapszéllel. Zechmeister Károly közés váltóügyvéd, Győrött könyvtárából. Szép kötés! Récsi Emil (Kolozsvár, 1822 Pest, 1866) bölcseleti és jogi doktor, ügyvéd, egyetemi rendes tanár és az MTA levelező tagja. Már 15 éves korában doktorrá avatták, 1841-ben pedig ügyvédi vizsgát tett tól egyházjogot és statisztikát, től politikát tanított. A szabadságharc bukása után a pesti egyetemen az állam- és közigazgatási jogot, 1858-tól római jogot is tanított ,- 16., Schiller Bódog: Az örökös főrendiség eredete Magyarországon A budapesti Kir. M. Tudományegyetemen pályadíjjal jutalmazott jogtörténeti tanulmány. Előszóval ellátta: Dr. Timon Ákos. Bp Kilián F. utóda. 336 p. Egyetlen kiadás. Korabeli félvászon kötésben. Tételünk főműve! Schiller Bódog (Pozsony, 1877 Bp., 1914) jogász, bíró, egyetemi tanár, jogtörténész. Ő fordította le németre Timon Ákos Magyar alkotmány és jogtörténet c. munkáját. 17., Szabó Béla: A magyar korona országainak státusjogi és monarchiai állása a pragmatica sanctio szerint Pozsonyban, Az író. (Ny.: Schmid Ferencz és Busch J. J.) XVI. 166 p. 1 sztl.lev. Egyetlen kiadás. Kiadói félvászon kötésben, illusztrált táblával. Tételünk az egyetlen nyomtatásban megjelent munkája! Rendkívül ritka! Szabó Béla (?, ?,?) ügyvéd, Győr és Moson megyék táblabírája ,- 18., Tanárky Gedeon: Magyarország helyzete az európai államrendszerben - Történeti és politikai tanulmány. Pest, Pfeifer F. 205 p. 1 sztl.lev. 1 errata Korabeli félvászon kötésben márványozott lapszélekkel. Tételünk a főműve! Tanárky Gedeon (Nagykőrös, 1815 Bp., 1887): váltóügyvéd, vallás- és közoktatásügyi államtitkár, az MTA levelező tagja től Nagykőrös főjegyzője, ben Nagykőrös képviselője az első népképviseleti országgyűlésen. A kormányt Debrecenbe is követte ben a szabadságharc alatt folytatott politikai szereplése miatt haditörvényszék elé állították, de ben kegyelmet kapott. A közélettől visszavonult és csak a protestáns egyházi élet terén működött, valamint történelmi és 7

8 pénzügyi tanulmányokkal foglalkozott. Szerepe volt a nagykőrösi református főiskola újjáteremtésében. Arany János, Szász Károly, Szilágyi Sándor baráti köréhez tartozott. 19., Teleki Pál gróf: Az elsődleges államkeletkezés kérdéséhez Államtudori értekezés. Bp., Kilián Frigyes utóda. 84 p. 2 sztl.lev. Egyetlen kiadás. Későbbi egészvászon kötésben, a kiadói papírborítók a kötéstáblákra ragasztva. Rendkívül ritka! A szerző első nyomtatásban megjelent önálló műve! Őszinte tisztelettel jul. a szerző dedikált példány! Teleki Pál (Bp., 1879 Bp., 1941) szolgabíró, politikus, egyetemi tanár, földrajztudós, az MTA tagja, a Turáni Társaság ( ), majd ben a Területvédő Liga elnöke. Az Antibolsevista Komité, majd Károlyi Gyula és Ábrahám Dezső szegedi kormányában kultusz-, ill. külügyminiszter (1919. május 3-tól augusztus 12-ig). A párizsi béketárgyalásokon részt vevő magyar delegáció tagja április 19-től a Simonyi Semadam - kormány külügyminisztere, július 19-től április 13-ig miniszterelnök (1920. szeptember 22-ig külügyminiszter is). Ratifikáltatta a trianoni békét, fellépett a különítmények garázdálkodása ellen, meghozatta a zsidóellenes numerus clausus törvényt, és a Nagyatádi Szabó-féle földreformot. Az első királypuccs után lemondott, de továbbra is Keresztény Nemzeti Liga, a Társadalmi Egyesületek Szövetsége és a Menekültügyi Hivatal elnöke ban országos főcserkész, de a továbbiakban is a magyar cserkészmozgalom reprezentáns irányítója ben nemzetgyűlési, ban országgyűlési képviselő pártonkívüli programmal ban belépett a kormánypártba től 1938-ig felsőházi tag, majd ismét képviselő. Az 1925-ben kirobbant frankhamisítási botrány egyik szereplője. A nemzeti propaganda ellenőrzésére kinevezett kormánybiztos, a Szociográfiai Intézet és Államtudományi Intézet alapítója (1926), a Magyar Revíziós Liga megteremtője (1927). Elsők közt ismerte fel a hitleri birodalom veszélyességét; harcolt befolyásának növekedése ellen május 14-től vallás- és közoktatásügyi miniszter Imrédy kormányában ban egyik vezetője a komáromi cseh-magyar tárgyalásokon a magyar delegációnak; előkészítője az első revíziós eredménynek február 16-tól április 3-ig másodízben miniszterelnök. Csatlakozott az antikomintern paktumhoz, végrehajtotta Magyarország kilépését a Népszövetségből. Meghozatta a második zsidótörvényt s egy mérsékelt földreformtörvényt ben, miután a Horthy Miklóshoz írt búcsúlevelében elítélte a Jugoszlávia elleni akciót, öngyilkos lett ,- 20., (Törvények) Articuli Diatales Regni Hungaria ab anno Marae II. Leopoldi II., Francisci I., Francisci II., Ferdinandi I. decretum anni (Az 1836-dik évi országgyűlési törvény-czikkelyek magyar és latin nyelven) (Posonii-Budae, Nyn.) p. ; 30 p. ; p. ; p. ; p. ; p. ; p. ; p. ; p. ; p. ; p. Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben. Folio. Az első hivatalos magyar nyelvű törvénygyűjtemény! ,- * * * A bolsevizmus rémtettei 21., Alliluyeva, Szvetlana: Húsz levél egy jóbaráthoz Fordította: Halász Péter (USA, 1967.) Pilvax. 249 p. Egyetlen kiadás. Kiadói illusztrált papírborítékban. Szvetlana Alliluyeva (Moszkva, 1926 USA, 1967) Sztálin és második felesége, Nagyezsda Alliluyeva, legfiatalabb gyermek és egyetlen lánya. Miért csöngetett be egy márciusi estén az Új Delhi-i amerikai nagykövetség épületébe és miért fordult ezzel a kéréssel az elősiető tisztviselőhöz: menedékjogot kérek. Honnan indult el Szvetlana Allilujeva, mi az, amin keresztülment, és miféle tapasztalatok, élmények, megrázkódtatások vezették el ehhez a két szóhoz? Ezt mondja el ebben a könyvében Sztalin leánya. 22., Béraud, Henri: Mit láttam Moszkvában? Fordította: Orbók Attila. Bp., Pfeifer F. (Zeidler Testvérek). 237 p. 1 sztl.lev. Egyetlen kiadás. Korabeli félvászon kötésben. A fasiszta szovjetellenes, antidemokratikus sajtótermékek jegyzékén szereplő, ben megsemmisítésre ítélt munka! Henri Béraud (Lyon, Saint-Clément-des-Baleines, 1958) francia író és újságíró. A német megszállás után bár a nácizmust elítélte - támogatta a Vichy kormányt (érdekes paradoxon), amiért Charles de Gaulle 1944-ben halálra ítélte, de életfogytig tartó szabadságvesztésre változtatták az ítéletet ben szabadult egészségi állapotára való tekintettel. Kötelességem volt, hogy leleplezzem annak a gazdasági egyenlőségnek a csődjét, amit az októberi felkelőknek ígértek; el kell mondanom, hogy magában a proletárok fővárosának a szívében a szegények jobban szenvednek, mint bármely más pontján a világnak s ki- 8

9 hívóbb a gazdagság és undorítóbb a konjuktúra - lovagok mohóbb étvágya így összegzi egy hónapos utazásának tapasztalatait a szerző. 23., Fehérváry István: Szovjetvilág Magyarországon München Santa Fe, Nemzetőr. 256 p. Hozzátartozik: Fehérváry István: Börtönvilág Magyarországon Bp., Magyar Politikai Foglyok Szöv. 230 p. Mind két mű kiadói illusztrált papírborítóban. (2 db.) A kivégzett politikai foglyok jegyzékével! Fehérváry István, vitéz (Budapest, ) mérnök, a Magyar Királyi Légierő katonatiszje.1948-ban részt vesz a Magyar Harcosok Bajtársi Közössége illegális szervezésében, amiért 1949 Bécsben letartóztatják és 20 évi börtönre ítélik ban szabadul, Bécsbe emigrál, ahol létrehozza a Nemzetőr c. lapot között az Új-mexikói egyetemen politikatörténetet tanít, majd hazatér től az közötti Magyar Politikai Elítéltek Közössége elnöke. 24., Gábor Áron: Az embertől keletre Los Angeles- München Sydney New York, ( XX. Század.) 327 p. Harmadik kiadás. Hozzátartozik: Gábor Áron: Szögletes szabadság Los Angeles- München Sydney New York, ( XX. Század.) 333 p. Harmadik kiadás. Gábor Áron: Évszázados emberek Los Angeles- München Sydney New York, ( XX. Század.) 365 p. Harmadik kiadás. Mind három mű kiadói, egységes egészvászon kötésben, papír védőborítóban. (3 db.) Dr. Gábor Áron sajátságos utat jár a magyar irodalomban. Megdöbbentő őszinteséggel tárja a világ elé tizenöt éves szibériai száműzetése élményanyagát. Olyan mélyről világítja meg a kommunista rendszer lélektani szerkezetét, a szovjet emberképzés titkait, amilyenre a világirodalomban nincs példa. Kritikusai szerint "Dosztojevszkij, hogy a szovjet élet fekélyeivel rémítse a nyugati jólét társadalmait." Gábor Áron azonban ennél többet tesz, szomorú, de hiteles tanúvallomást ad, hogy századunk neofáraoizmusáról egyszer méltó ítéletet alkothasson a történetírás ,- 25., Gábor Áron: Magyar haditudósító túl a Sztalin-vonalon (Bp., 1941.) Stádium. 324 p. 8 t. (képek) Egyetlen kiadás. Kiadói félvászon kötésben. 9

10 A fasiszta szovjetellenes, antidemokratikus sajtótermékek jegyzékén szereplő, 1945-ben megsemmisítésre ítélt munka! Gábor Áron (Kaposvár, 1911 Saarbrücken, 1982) jogi doktor, író, újságíró a II. világháború alatt haditudósító, a háború befejezése után a Magyar Vöröskereszt főtitkára. Ebben a minőségében vitték el az oroszok augusztus 7-én a Szovjetunióba. Koholt vádak alapján sokéves kényszermunkára ítélték. Az ítéletet különböző munkatáborokban töltötte le júliusában térhetett vissza Magyarországra. Az elkövetkező öt esztendőben az Ország - Világ című hetilap főmunkatársa és az Országos Erdészeti Főigazgatóság sajtófőnöke volt ben Németországba költözött és Münchenben telepedett le. Itt haláláig rendszeresen publikált nyugati magyar lapokban (Kanadai Magyarság, Új Hungáriában, Új Világ) Megírta rabságának történetét és foglalkozott a Nyugatra került magyarok életével is. 26., Garbai Sándor: Új utakon a hatalomért Bratislava, Munkásakadémia. 264 p. Egyetlen kiadás. Kiadói rajzos papírborítóba. A szerző egyetlen önállóan írt műve. Rendkívül ritka! Tarics István elvtársnak dedikált példány! Garbai Sándor (Kiskunhalas, 1879 Párizs, 1947) eredetileg kőműves, majd miniszter, szociáldemokrata politikus, az ún. Forradalmi Kormányzótanács elnöke tól az SZDP vezetőségének tagja, 1903-től a Magyar Építőmunkások Országos Szövetsége (MÉMOSZ) elnöke, 1903-tól 1919-ig a Munkásbiztosító Intézet elnöke, 1907-től az Országos Munkásbiztosító Pénztár alelnöke, 1910-től elnöke től szerkesztette az Építőmunkás c. szaklapot. Az évi októberi forradalom után az Országos Lakásépítési Bizottság elnöke és a lakásügyek kormánybiztosa. A Tanácsköztársaság idején a Forradalmi Kormányzótanács elnöke, a Peidl-kormányban közoktatásügyi miniszter. Ausztriába, majd Franciaországba emigrált, ahol az ausztromarxizmus elveit képviselte. Később teljesen eltávolodott a munkásmozgalomtól ,- 27., Jászi Oszkár: Magyar kálvária magyar föltámadás A két forradalom értelme, jelentősége és tanulságai. Bécs, 1921., Bécsi Magyar Kiadó (Vernay Johann N. A.- G. kny) 182 p. 1 sztl.lev. Második bővített kiadás. Korabeli félvászon kötésben. Lehner Richárdnak emigrációs emlékül régi szeretettel ajándékozó sorokkal! Jászi Oszkár (Nagykároly, 1875 Oberlin, USA, 1957) író, politikus, egyetemi tanár, szociológus, a magyarországi polgári radikalizmus vezető alakja és teoretikusa. Jelentékeny publicisztikai tevékenységet fejtett ki, amelyben határozottan állást foglalt a nagybirtokrendszer, a klerikalizmus és a nemzetiségi elnyomás ellen, az általános választójog és a polgári demokratikus követelések teljesítése mellett. Szoros barátság fűzte Szabó Ervinhez. Ady Endre barátja és népszerűsítője. Felesége Lesznai Anna volt. A Társadalomtudományi Társaság főtitkára és a munkások magas szintű szabadoktatását vállaló Szabad Iskola igazgatója, a Huszadik Század főszerkesztője, az Országos Radikális Párt elnöke. Az októberi polgári demokratikus forradalom idején a Nemzeti Tanács tagja, a Károlyi-kormány nemzetiségi kérdésekkel megbízott tárcanélküli minisztere, a Külügyi Tanács elnöke. A Berinkey-kormányban nem vállalt tárcát januárjában a szociológia tanárává nevezték ki a budapesti egyetemen. A Tanácsköztársaság kikiáltása után külföldre emigrált. Először Bécsbe ment, ahol a Bécsi Magyar Újság főszerkesztőjeként támadta a magyarországi fehérterrort, de ugyanakkor élesen megnyilvánult kommunistaellenessége is ben felolvasókörútra hívták meg az USA-ba ben végleg ott telepedett le és az Ohio államban levő Oberlin College szociológiaprofesszora lett. Kezdetben részben Szabó Ervin hatására hajlott a szindikalizmus, később pedig a bernsteini revizionizmus felé. Eleinte a spenceri pozitivizmus, később a moralizáló neokantiánus idealizmus hatott rá legerősebben. Elméleti és gyakorlati politikai működésében nagy figyelmet szentelt a nemzetiségi kérdésnek, amelyet a polgári demokratizmus szellemében Magyarország Keleti Svájc -cá alakítása útján kívánt megoldani ,- 28., Kirchner Gyula: Hét hónap szovjetszolgálatban /A toll mesterei/ Bp., Dante. 164 p. Egyetlen kiadás. Kiadói festett, illusztrált egészvászon kötésben. A fasiszta szovjetellenes, antidemokratikus sajtótermékek jegyzékén szereplő, 1945-ben megsemmisítésre ítélt munka! Ha átlépjük Szovjetoroszország határát, nemcsak más országba, más néphez és más szokások közé kerülünk, hanem oly világnézettel találjuk magunkat szemben, amely minden vonatkozásban tagadja mindazt, amit mi évszázadok tapasztalata alapján, mint legjobbat és legtökéletesebbet fogadtunk el életberendezkedésünk alapjául. A felületes szemlélő a kommunizmusban nem lát egyebet, csak a nincstelenség harcát a tőkével s új gazdasági, társadalmi és politikai berendezkedés kifejlődését, holott mindezek csak részei az eddigi életfelfogások és életberendezések összességét alapjukban megrendítő törekvéseknek - írja a szerző a könyve előszavában. 10

11 29., Knickerbocker, H. R.: Vörös gazdálkodás fehér jólét Fordította: Havas József. /A világjárás hősei A világ körül/ (Bp.), én. Dante. 202 p. 1 sztl.lev. Egyetlen kiadás. Kiadói festett, aranyozott egészvászon kötésben. A fasiszta szovjetellenes, antidemokratikus sajtótermékek jegyzékén szereplő, 1945-ben megsemmisítésre ítélt munka! A szerző rendkívül jó ismerője a korabeli szovjet állami és társadalmi viszonyoknak. Azon szerencsések közé tartozott, akinek még Sztálin anyjával is sikerült interjút készíteni. Könyvét John Maynard Keynes angol közgazdászt idézve az alábbi megállapítással zárja: Aki a gazdasági helyzet megjavítására a kommunizmust ajánlja eszközül, sértést követ el a józan eszünk ellen. De ha a gazdasági helyzet megrontására ajánlja, akkor szinte ellenállhatatlan vonzóereje van. 30., Marjay Frigyes: Keresztes hadjárat 1941 (Bp., 1941.) Stádium. 349 p. 100 kétoldalas t. képekkel gazdagon illusztrálva. Első kiadás! Kiadói félvászon kötésben. A fasiszta szovjetellenes, antidemokratikus sajtótermékek jegyzékén szereplő, ben megsemmisítésre ítélt munka! A kommunisták világromboló tevékenysége úgy pereg le előttünk Marjay Frigyes nagyszerű könyvéből, mint egy izgalmas, borzalmakkal túlzsúfolt film. Párizsban kezdődik a cselekmény, 1871-ben. Tűz, pusztulás és halál jár a kommunárdok nyomában majd nevek tűnnek elő, Marx, Lenin, Trockij, Kun Béla, Szamuelli, Molotov, Kaganovics, Kusinen, Timosenko. Meggyilkolják a cárt, Franciaország a forradalom lázában ég, Bécsben géppuskák ropognak az utcán, a spanyol félszigeten a vörös háború tüze csap az égig, s közben Litvinov-Finkelstein úr Genfben udvarias mosollyal a világbékét építgeti. Marjay könyve nem vádol, nem vitatkozik. Elbeszél. Okiratokat, fotokópiákat, fényképfelvételeket mutat be páratlan gazdagságban. S ez az óriási anyag meggyőzi az olvasót. A Vörös Álarc lehull, és aki végigolvassa ezt az egyedülálló, hallatlanul érdekes művet, igazat ad a címnek: valóban keresztes hadjárat folyt a Szovjet ellen , , Ossendowski (Ferdinand Antoni): Lenin I-II. Bp., én. Franklin-T. (1.) 286 p. 1 sztl.lev. (2.) 293 p. 1 sztl.lev. Egyetlen magyar kiadás. Kiadói félvászon kötésben. (2 db.) A fasiszta szovjetellenes, antidemokratikus sajtótermékek jegyzékén szereplő, 1945-ben megsemmisítésre ítélt munka! 11

12 Vlagyimir Iljics Uljanov ( Szimbirszk, 1870 Gorkij, 1924) ügyvéd, orosz nemzetiségű szovjet államférfi. A Szovjetunió első vezetője, marxista gondolkodó, a leninizmus névadója. A Lenin név az egyik forradalmi álneve volt. Ennek eredetéről több elmélet is létezik; ő maga soha nem tisztázta, hogy miért választotta ezt a nevet. Valószínűleg a Léna folyóhoz van köze, ahogyan egy másik orosz marxista, Gregorij Plehanov álneve Volgin volt a Volga folyó alapján. Az elmélet alapján Lenin azért választotta a Léna folyót, mert hosszabb, és a Volgával ellenkező irányba folyik. A nyugati antikommunista irodalom gyakran Nyikolaj Lenin néven emlegeti, ami az eredeti álneve volt, azonban nem ezen a néven vált ismertté. Egy kutató Lenin apját is kétségbe vonja (aki szerint valójában Ivan Szidorovics Pokrovszkij, a család orvosa nemzette a későbbi politikust), ennek alapján apai neve is Ivanovics lenne, ahogyan egyébként a diplomájában is szerepel. Minden egyéb megtudható Leninről ebben a 2 kötetes, objektív, rendkívül olvasmányosan megírt életrajzból ,- 32., Szolzsenyicin, Alekszander: A Gulag szigetcsoport I-II. (kötet) I. kötet: Kísérlet művészi feldolgozásra I-II. - II. kötet: Szépirodalmi igényű tanulmány III-IV. Oroszból fordította: Szente Imre. München, Danubia Nemzetőr. (1.) 531 p. (2.) 581 p. Első, magyar nyelvű emigráns kiadás! Kiadói papírborítóban. (2 db.) Szolzsenyicint 1945-ben, egy gyermekkori barátjának írott levele miatt, melyben bírálta Sztálint, letartóztatták. Ezután 11 évet töltött börtönökben és munkatáborokban. Szovjetunióban nem jelenhettek meg alkotásai: a Pokol Tornácán, és a Rákosztály. Külföldön viszont igen, és az egyre elismertebb Szolzsenyicin 1970-ben elnyerte műveiért a legrangosabb irodalmi elismerést: az irodalmi Nobel-díjat. Az 1973-ban írt A Gulag szigetcsoport című regénye miatt a Legfelsőbb Tanács megfosztotta szovjet állampolgárságától és kiutasította az országból. A Gulag szigetcsoport című művét pamfletnek nyilvánították a szocializmus és kommunizmus ellen. Az Írószövetség által kiadott nyilatkozat értelmében minden, a szovjet blokkhoz tartozó országban a Nobel-díj átadást szovjet-ellenes politikai megnyilvánulásnak kellett minősíteni, az írót kapitalista, imperialista pártinak, valamint fasisztának, sovinisztának és népellenesnek mondták ki, így magyarul is csak Münchenben jelenhetett meg először fő műve. 33., Váry Albert, Dr.: A vörös uralom áldozatai Magyarországon Hivatalos jelentések és bírói ítéletek alapján írta és kiadja: - - koronaügyészhelyettes. (Bp., 1922.) A Váci Kir. Orsz. Fegyintézet kny. 159 p. Első kiadás! Korabeli félvászon kötésben. A fasiszta szovjetellenes, antidemokratikus sajtótermékek jegyzékén szereplő, ben megsemmisítésre ítélt munka! A Tanácsköztársaság ideje alatt (1919) erőszakos, jellegükben az oroszországi eseményekhez hasonló, atrocitások történtek. Ezek nem maradtak ideológiai megalapozás nélkül, amit főképp Szamuely Tibor és Lukács György népbiztosok végeztek, és ők voltak a Kormányzótanácsban a terrorisztikus eszközök bevetésének legkitartóbb támogatói is. Szamuely és a vele egy véleményen lévők politikai háttértámogatásával, Cserny József vezetésével 200 fős különítményt állítottak fel, akik Leninfiúk - nak nevezték magukat. Hírhedt páncélvonatukon járták az országot és mindenütt felléptek, ahol a tanácsrendszert veszélyeztető megmozdulásokat sejtettek. Váry Albert (Makó, 1875 Csengőd, 1953) ügyvéd, politikus, 1908-tól bp.-i királyi ügyész, 1914-től sajtóügyész, áprilistól a budapesti ügyészség vezetője, a Tanácsköztársaság bukása után, 1919 szeptemberétől főügyész. Mivel a kommunisták elleni hírhedt perekben a jelentősebb vezetőkkel szemben ő képviselte a vádat - az általa képviselt vád alapján több halálos ítéletet hoztak így első kézből értesült annak az 587 meggyilkolt áldozatnak a kálváriájáról, amit a jelen munkájában dokumentál a gyilkosságok elkövetési módjának leírásával együtt. * * * Büntetőjog, büntetőeljárási jog, büntetésvégrehajtási jog 34., Angyal Pál, Dr.: A becsület védelméről szóló 1914: XLI. T.-cikk. /A magyar büntetőjog kézikönyve 1./ Bp., (1928), Athenaeum. XV. 120 p. Nagyságod dr. Ruber József egy. m. tanár kedves barátomnak igaz nagyrabecsüléssel Dr. Angyal Pál dedikált példány! Hozzákötve: Angyal Pál, Dr.: Az ember élete elleni bűncselekmények és a párviadal /A magyar büntetőjog kézikönyve 2./ Bp., (1928.) Athenaeum. XXIV. 120 p. Nagyságos dr. Ruber József kedves barátomnak Dr. Angyal Pál dedikált példány! Hozzákötve: Angyal Pál, Dr.: A testi sértés és a közegészség elleni bűntettek és vétségek /A magyar büntetőjog kézikönyve 3./ Bp., (1928.) Athenaeum. XV. 100 p. 12

13 Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben. Mindhárom kötet papírborítói bekötve. Angyal Pál (Pécs, Bp., 1949) jogász, egyetemi tanár, 1911-től a MTA levelező-, majd 1930-tól rendes tagja, től a Magyar Jogászegylet elnöke. Főként büntetőjoggal, büntetőeljárás joggal és jogbölcselettel foglalkozott. Fiatalabb korában számos modern jogintézmény (fiatalkorúak feletti bíráskodás, patronázs intézmény stb.) pártfogójaként lépett fel. Mint büntetőjogász elvileg a klasszikus büntetőjogi iskola híve volt. Részt vett a büntetőjogi kodifikációban, jelentős része volt Az állam és a társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló évi III. törvény tervezetének elkészítésében, amely büntethetővé tette a forradalmi mozgalmakhoz való puszta tartozást tól 1917-ig még Pécsett szerkesztette és adta ki az első magyar nyelvű büntetőjogi és büntető eljárásjogi folyóiratot, a Bűnügyi Szemlét, majd 1920-tól 1944-ig a Magyar Jogi Szemlét. Publikált e mellett többek között a Magyar Jogász Újságban és a Társadalomtudományban is ,- 35., Angyal Pál, Dr.: A magyar anyagi büntetőjog hatályos joszabályai Bp., Grill K. XXIII. 762 p. Hozzátartozik: Angyal Pál, Dr.: A magyar bűnvádi perrendtartás hatályos jogszabályai Bp., Grill K. XIII. 1 sztl.lev. 462 p. Mind két mű, kiadói egységes félvászon kötésben, aranyozott táblával. (2 db.) , Auer György, Dr.: A magyar bűnvádi eljárásjog rövid tankönyve Bp., 1927, Grill K. 415 p. Egyetlen kiadás. Korabeli gerincén aranyozott, félvászon kötésben. Auer György (Bp., 1888 Bp., 1958) egyetemi tanár, budapesti főügyész, kúriai tanácselnök. Büntetőjoggal és eljárásjoggal foglalkozott pozitivista szemlélettel. Az évi büntetőeljárási törvénykönyvhöz Mendelényi Lászlóval írt kommentárja a maga idején nagy hatású munka volt után a Magyar Köztársaság Törvénytára ( ) c. jogszabálygyűjtemény első szerkesztője. 37., Edvi Illés Károly, Dr. Gyomai Zsigmond, Dr.: Csemegi Károly művei I-II. I. kötet: I. Közjogi és publicisztikai dolgozatok, II. Jogászegyleti beszédek. II. kötet: III. Anyagi büntetőjog, IV. Bűnvádi eljárás. Bp., Franklin T. 1 t. (Csemegi Károly metszet) 13

14 XXIII. 446 p. VIII. 504 p. Egyetlen kiadás. Mindkét kötet kiadói, aranyozott egészvászon kötésben márványozott lapszélekkel. Rendkívül ritka! Csemegi Károly (Csongrád, 1826 Bp., 1899) ügyvéd, büntetőjogász, igazságügy miniszteri államtitkár, között kúriai tanácselnök, a Magyar Jogászegylet megalapítója és első elnöke. Ő dolgozta ki az igazságügyi szervezeti törvények tervezeteit (1869. évi IV. tc. a bírói hatalomról, évi XXXIII. tc. az ügyészségi szervezetről), amelynek alapján a bírói hatalom elkülönült a közigazgatástól. Ugyancsak Ő készítette el a liberális felfogású magyar büntetőtörvénykönyvek tervezeteit (1878. évi V. tc. és évi XL. tc.), amelyek a haladó polgári eszméknek feleltek meg, de nem voltak oly mértékben haladók, mint az évi javaslatok. Több büntetőeljárási jogi javaslatot is készített, az esküdtszék intézménye ellen elfoglalt merev álláspontja miatt nem vett részt az évi büntetőeljárási törvénykönyv kidolgozásában. Mint kúriai tanácselnök korszerű eljárásjogi elveket (vádelv, védelem elve, kétoldalú meghallgatás, szóbeliség elve stb.) vezetett be az akkor még nem kodifikált eljárásjogi gyakorlatba ,- 38., Edvi Illés Károly, Dr.: A magyar büntetőtörvénykönyv magyarázata I-III. Bp., Révai T. (1.) VII. 452 p. (2.) VIII. 581 p. (3.) VI. 605 l p. Második, teljesen átdolgozott kiadás. Mind három kötet kiadói aranyozott, egészvászon kötésben, márványozott lapszélekkel. (3 db.) Tételünk, melyet már vakon írt, önálló büntetőjogi főműve! Edvi Illés Károly (Somogyszil, 1842 Bp., 1919) ügyész, ügyvéd, jogi író, az MTA tagja. Szegeden részt vett a Bach-korszakban megrendült közbiztonság helyreállításában, majd bűnügyi védőként büntetőjoggal és büntető eljárásokkal foglalkozott. Balogh Jenővel és Vargha Ferenccel közösen kiadták a büntető eljárásjogi kommentárt, Gyomai Zsigmonddal sajtó alá rendezték Csemegi Károly műveit. Számtalan értekezése a büntetőjog köréből a Jogtudományi Hetilapban, a Magyar Jogászegylet Évkönyvében, a Magyar. Igazságügyben, a Jogban, az Ügyvédek Lapjában és a Jogi Szemlében jelentek meg, hogy csak a legnagyobbakat említsük. Emellett szépirodalommal is foglalkozott. Cifra Juci c. népszínművét 1888-ban mutatták be ,- 39., Fayer László, Dr.: A magyar büntetőjog kézkönyve I-II. Bp., Franklin-T. (1.) XX. 447 p. (2.) XI. 555 p. Harmadik, bővített kiadás. Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben. Dr. Mojzes János bajai ügyvéd könyvtárából. (2 db.) Tételünk egyik főműve! Fayer László (Kecskemét, 1842 Bp., 1906) újságíró, jogász, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja ben országgyűlési gyorsíró volt ban és 1867-ben Feuer László néven kiadta a magyar gyorsírók évkönyveit, a magyar gyorsírási irodalom első termékeit. A gyakorlatias jogtudományi oktatás egyik hazai úttörője. Mint anyagi büntetőjogász a klasszikus büntetőjogi iskola híve. A bűnözés megelőzését tartotta a büntető igazságszolgáltatás alapvető feladatának. Mint eljárásjogász a századvég liberális és humanista elveinek harcosa volt. Összegyűjtötte, bevezetéssel és magyarázatokkal ellátta és kiadta az évi büntetőjogi kodifikáció anyaggyűjteményét, amelyhez értékes bevezetőt és részletes magyarázatokat írt. A Magyar Jogászegylet egyik alapító tagja, 1903-tól alelnöke. A Magyar Themis c. folyóirat ( ) szerkesztője, majd a lapnak a Jogtudományi Közlönybe való beolvadása után szinte haláláig főmunkatársa, ill. szerkesztője ,- 40., Finkey Ferenc, Dr.: Szemelvények Kisebb szakdolgozataiból Bp., (Szerző.) Dunántúl Pécsi Egyetemi Kk. és Ny. 159 p. Egyetlen kiadás. Kiadói papírborítóban. Bernolák Nándornak, régi barátsággal, hálás emlékezéssel dedikált példány! Bernolák Nándor könyvtárából, a borítóján autográf aláírása. Bernolák Nándor (Radvány, 1880 Bp., 1951) politikus, miniszter, jogász, ítélőtáblai bíró, egyetemi tanár. Az i nemzetgyűlésen Debrecen képviselője keresztény nemzeti programmal. Az első Bethlen-kormányban népjóléti és munkaügyi miniszter (1921. ápr jún. 16.). Finkey Ferenc (Sárospatak, 1870 Sárospatak, 1949) jogász, egyetemi tanár, kúriai tanácselnök, koronaügyész, az MTA és 1939-től a Felsőház tagja, az egységes bírói és ügyvédi vizsgabizottság elnöke. Az anyagi büntetőjogban dogmatikai téren K. Binding, kriminálpolitikai kérdésekben Franz List követője, a büntető eljárásjogban a liberális, humánus irányzatot képviselte. 41., Fürst István, Dr.: A vádlott és az elítélt joga a bűnvádi eljárásban különös tekintettel a politikai és a sajtóperekre Dr. Vámbéry Rusztem előszavával. Bp., A Magyarországi Szociáldemokrata Jogászok Szervezete. (Világosság Rt.) 79 p. Egyetlen kiadás. Kiadói papírborítóban ,- 14

15 42., Irk Albert: A büntetőjog racionális és irracionális elemei Székfoglaló értekezés. Bp., MTA. 46 p. 1 sztl. lev. Egyetlen kiadás. Későbbi gerincén aranyozott, félvászon kötésben. Irk Albert (Csernátfalu, 1884 Pécs, 1952) jogász, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja, az állam- és jogtudományok kandidátusa. Mint jogbölcselő a jog irracionális elemeivel foglalkozott, mint büntetőjogász a List-féle kriminológiai iskola egyik jelentős hazai képviselője, egyben a korabeli kriminológiai szemléletnek egyik hazai úttörője volt ,- 43., Jogászegyleti Szemle (Bp.) Magyar Jogászegylet. 88 p. Kiadói papírborítóban. A Magyar Jogászegylet tagjai kapták tagilletményként, könyvárusítási forgalomba nem került! Benne: Szladits Károly, Dr.: Az alapvető emberi jogok és a demokrácia, Zalán Kornél, Dr.: A gazdasági rend büntetőjogi védelme, Schultheisz Emil, Dr.: A bűncselekményfogalom új eleme, Rudolf Lóránt, Dr.: A magyar szénbányák államosításának jogi vonatkozásai stb ,- 44., (Napoleon, Bonaparte) (I.): A franczia büntetőtörvénykönyv (Code Pénal) A törvényjavaslat bemutatásakor az évi franczia törvényhozótest üléseiben kifejtett ministeri előterjesztvényekkel, és a törvényen egész a legujabb időkig tett változtatásokkal együtt. A hivatalos szöveggel egyeztetett kiadások nyomán fordította: Németh Antal, T. Sopron megye szolgabírája. Sopron, Seyring Ádolf. XVIII. 299 p. 1 sztl.lev. Első és mindmáig egyetlen magyar nyelvű kiadás! Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben. Rendkívül ritka! A Code Pénal, a francia büntető törvénykönyv, 1810-ben lépett hatályba. Akárcsak a Code Napóleonnak, a hatása is szinte felmérhetetlen. Jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, hogy a világ büntetőjogi törvényhozásában itt jelenik meg először az ún. trichotóm, vagyis hármas felosztású bűncselekménykategória rendszer, amely megkülönbözteti egymástól a kihágást, a vétséget és a bűntettet. A bűncselekmények trichotóm felosztását átveszi a P. J. A. v. Feuerbach nevéhez fűződő, Bajorországban született első modern büntetőjogi kódex is, ami aztán a világ büntetőjogi törvényhozásának az alapjává vált ,- 15

16 45., Pauler Tivadar, Dr.: Büntetőjogtan (I-II.) Pest, Pfeifer F. (1.) VI. 300 p. 1 sztl.lev. (2.) V. 458 p. Korabeli gerincén címkével ellátott félvászon kötésben. (egybekötve) Az első magyar nyelvű büntetőjogi tankönyv első kiadása! Tételünk, ami egyik főműve, mérföldkő a magyar büntetőjog oktatása terén. Pauler Tivadar (Buda, 1816 Bp., 1886): büntetőjogász, jogbölcsész, egyetemi tanár, igazságügy miniszter, az MTA tagja ban rövid ideig a hétszemélyes táblának, 1869-ben a Kúria legfőbb ítélőszéki osztályának bírója február 10- től szeptember 4-ig vallás- és közoktatásügyi, szeptember március 2. között igazságügy miniszter az Andrássy-, a Lónyay-, a Szlávy- és a Bittó-kormányban; majd július 1-től haláláig ismét az igazságügy miniszteri tárcát töltötte be Tisza Kálmán kormányában től 1886-ig országgyűlési képviselő. Számos fontos jogalkotás kezdeményezője. Minisztersége alatt kezdődtek meg a magyar. polgári törvénykönyv, valamint a büntetőeljárási törvénykönyv előkészítésének munkálatai. Jogbölcsészként Kant gyakorlati bölcsészetének híve, lényegében azonban kompromisszumot fogadott el az észjogi és a történeti jogi iskola között ,- 46., A prostitució kérdése Előadatott a Nemzeti Szövetség évi enquétején. / Nemzetvédő Szövetség a Nemibajok ellen 16./ Bp., Nemzeti Szövetség a Nemibajok ellen. 204 p. 2 sztl.lev. Későbbi gerincén aranyozott egészvászon kötésben, a kiadói papírborítók a kötéstáblára ragasztva. A társadalomnak talán a legégetőbb rákfenéje a prostitució. A prostitució soha meg nem szüntethető, ki nem írtható. Meg volt, meg van és meg lesz beláthatatlan időkig. Ártalmai azonban mérhetetlenek. Ily helyzetben a voltaképpeni feladat szerintem: kikutatása és megállapítása a meglevő és teljesen ki nem írtható prostitúció ártalmai elleni védekezés eszközeinek és módozatainak. Másodsorban pedig erélyes propagálása az alkalmasnak talált eszközök és módozatok megszerzésének, illetve megvalósításának. A felszólalók között találjuk többek között Lukács Györgyöt, Nékám Lajost, Vass Lajost, Weiss Emilt és Pekáry Ferencet, hogy csak a legnagyobb neveket emeljük ki ,- 47., Pulszky Ágost és Tauffer Emil: A börtönügy multja, elmélete jelen állása különös tekintettel Magyarországra A M. K. Tud. Egyetem által évben első díjra érdemesített pályamű. Pest, Emich G. 325 p. Egyetlen kiadás. Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben. Tauffer Emil (?,? Zenicza, 1891) orvosdoktor, fegyház igazgató, a németországi fegyintézeti hivatalnokok egyletének, a párisi Société generale des prisons, a Société de legislation comparé, a londoni Howard-Association és a zárgrábi kereskedelmi és iparkamara tagja, a zeniczai nagy fegyház tervezője. Cikkei a Budapesti Szemlében, az Igazságügyben, a Jogtudományi Közlönyben és külföldi folyóiratokban jelentek meg. Tételünk, amit Pulszky Ágosttal közösen írt első és egyben főműve. Pulszky Ágost (Bécs, Budapest, 1901.) jogfilozófus, szociológus, politikus, publicista, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a Társadalomtudományi Társaság első elnöke től egyetemi magántanárként tevékenykedett, majd től már rendes tanárként oktatta a jogbölcsészetet, illetőleg szemléletváltással a jogszociológiát. A jogintézmények vizsgálatát beágyazta a társadalmi-történeti körülmények elemzésébe. Nagy hatást gyakorolt tanítványaira, akik között ott volt pl. Jászi Oszkár is ben a Deák-párt tagjaként nyert mandátumot től 1884-ig a mérsékelt ellenzék tagja volt a parlamentben ben újra a szabadelvű párt tagja lett. Társadalom-elméletében Pulszky középutat keresett a liberális és szocialisztikus tanok között. Megjelenik elméletének horizontján egy nemzetek fölötti gazdasági társadalom, de ez nem lesz szocialista, hanem megmarad a kapitalista társadalom egy tökéletesített változatának. Pulszky tehát ideológiailag szociálliberális gondolkodónak tekintendő. Nem véletlenül írta ő az első tudományos igényű munkát a szociális problémákról A munkáskérdés címmel (1890). 48., Schick Sándor, Dr.: A büntetőjog őskora Adalék a népek lélektanához. Bp., Aigner L. 264 p. Egyetlen kiadás. Korabeli félvászon kötésben, a címlap javított. A szerző jogi doktor, budapesti ügyvéd. Jelen munkáját Csemeghy Károlynak ajánlja. A büntetőjog tárgyú cikkei a Magyar Themisben jelentek meg. 49., Vámbéry Rusztem: A bűnvádi perrendtartás tankönyve Bp., Grill K. XXII. 1 sztl.lev. 472 p. Harmadik kiadás. Korabeli gerincén aranyozott, félvászon kötésben, a kiadói papírborító címlapja a könyvtestbe kötve. Tételünk egyik főműve! Vámbéry Rusztem (Bp., 1872 New York, 1948) ügyvéd, büntetőjogász, táblabíró, publicista, az MTA tiszteletbeli tagja. 16

17 1918-ban a Nemzeti Tanács tagja januárjától a budapesti egyetem rendes tanára után azonban a katedrájától megfosztották ban a hitlerizmus elől Londonba emigrált, később az USA-ba költözött szeptemberétől 1948 márciusáig Magyarország washingtoni követe. Elsősorban büntetőjoggal és büntető eljárásjoggal foglalkozott. Széles körű társadalomtudományi ismeretekkel rendelkező író. Mint védőügyvéd különösen a Tanácsköztársaság bukása után indított politikai perekben állt ki bátran (1920-ban a népbiztosok pere, 1935-ben (Rákosi-per) a vádlottak mellett tól a Jogtudományi Közlöny c. liberális irányzatú szakfolyóiratnak felelős szerkesztője volt betiltásáig (1934) tól 1938-ig szerkesztette a Századunk, c. polgári radikális szemléletű társadalomtudományi folyóiratot. De emellett jelentős szerepet vitt a Társadalomtudományi Társaságban és a Magyar Fabiánus Társaságban is. A kriminológia egyik első hazai művelője, behatóan foglalkozott a fiatalkorú bűnözéssel. 50., Vámbéry Rusztem dr.: Büntetőpolitikai követelések Bp., Politzer Zs. és fia. 2 sztl.lev. 133 p. 1 sztl.lev. Kiadói papírborítóban fel-, és körülvágatlan példány. Pistának és Gézának őszinte szeretettel Rusztem dedikált példány! 55. * * * Egyházjog , Bohl János, Dr.: A vallás politikai és jogi szempontból Németből fordította az Egri Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája. Eger, Ny.: Érs. Lyceum Kny. 2 sztl.lev. 371 p. Egyetlen kiadás. Későbbi félvászon kötésben, a kiadói papírborító címlapja a kötéstáblára ragasztva. A világi és egyházi hatalomnak olykép kell szabályoztatniuk, hogy egymással ellenségeskedésbe ne jöhessenek. A kölcsönös szabadalmak minden átlépése a legveszedelmesebb következményeket vonja maga után mindenütt és mindenkor. A kölcsönös viszonyok kérdése azonban a képzelhető legkényesebb, legnehezebb kérdés. Mert a világi és a vallási törvényhozás gyakran oly közelről érinti egymást, hogy a határok megkülönböztetése igazán élesen látó szem, s a szabadalmak áthágásának elkerülésére a legnagyobb óvatosság szükséges. Mind kettőnek meg kell fontolnia minden egyes törvényjavaslatnál, vajjon nem ütközik-e az állam az egyház jogaiba, vajjon nem merészel-e emez olyas valamit, a mi a kormány jogköréhez tartozik. Mihelyt valamely polgári törvény a lelkiis 17

18 meretet sérti s vajmi könnyen történhetik ez jogkörét átlépte; s mihelyt valamely egyházi rendelet valamely jogos államtörvénybe ütközik, az is átlépi jogkörét írta a szerző 135 éve. 52., Fraknói Vilmos: A magyar királyi kegyúri jog Szent Istvántól Mária Teréziáig. Történeti tanulmány. Bp., MTA. 1 sztl.lev. 559 p. Egyetlen kiadás. Későbbi gerincén címkével ellátott félvászon kötésben. Tételünket, amely a szerző egyik főműve, Langer Mór: A magyar és külföldi bibliofilia történetet c ben írt munkájában az 1000 legritkább és legbecsesebb magyar könyv között sorolja fel! Fraknói Vilmos (Ürmény, Budapest, 1924) történetíró, kanonok, címzetes püspök, az MTA titkára, 1875-től az Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának őre. Rómában magyar történeti intézetet (1892), majd magyar művészházat alapított. Történészi munkássága során a középkori, főleg a 15. és részben a 17. századi magyar történetnek számos, elsősorban egyház- és diplomáciatörténeti témáját dolgozta fel. Szerkesztette az Akadémiának az Értekezések a történettudomány köréből című kiadványsorozatát ( ), az Akadémia évkönyveit, értesítőjét ( ) és a Magyar Könyvszemlét (1876-tól 1879-ig). Kiadta a Magyar Országgyűlési Emlékek I X. kötetét (az utolsó kettőt Károlyi Árpáddal), a vatikáni magyar okmánytár (Monumenta Vaticana) I IV. kötetét ( ) és Mátyás király levelezését a római pápákkal (1891). 53., Hergenrőther József, Dr.: A katholikus egyház és keresztény állam I-II. /Munkálatok VIII. évf./ Bp., Pesti Növendékpapság. - Ny.: Hunyadi Mátyás. (1.) 4 sztl.lev. 468 p. 2 sztl.lev. (2.) XVI. 478 p. 1 sztl.lev. Kiadói papírborítóban, fel-, és körülvágatlan példány. (2 db.) Hézagpótló, a témáját tekintve mindmáig alapmű! Hergenröther, Joseph (Würzburg, Mehrerau, 1890) bíboros, egyháztörténész, az egyházjog és az egyháztörténelem professzora, az I. Vatikáni Zsinat előkészítő bizottságának tagja, a Vatikáni Levéltár első prefektusa. Hírnevét a ma már alapműnek tekinthető munkáin kívül az alapozta meg, hogy elméleti síkon Ő szállt szemben Döllinger ókatolikus eretnek nézeteivel. Munkája - szemben Moulart jogelméleti művével - az egyház és az állam egymáshoz való viszonyának történetét dolgozza fel a korai középkortól az I. Vatikáni Zsinatig. 54., Lutter János, Dr.: Az egyházi büntetőjog története és jelenlegi állása I. (Unicus!) A történeti fejlődés az apostoli kortól Gratianig. Bp., Franklin-T. 269 p. 1 sztl.lev. Későbbi gerincén aranyozott egészvászon kötésben, a kiadói papírborítók a kötéstáblára ragasztva. Főtisztelendő Túri Béla Úrnak szeretetteljes megemlékezésül dedikált példány! Az egyházi büntetőjog történetének mindmáig a legjobb magyar nyelvű összefoglalása. Bibl.: Petrik nem ismeri! 55., Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam I-II. A két hatalom eredete, egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. /Munkálatok évf./ Budapest, Budapesti Növendékpapság. Ny.: Buschmann F. (1.) XXXI. 395 p. (2.) XXVII. 266 p. Kiadói illusztrált papírborítóban. (2 db.) Hézagpótló, a témáját tekintve mindmáig alapmű! Általános és egyetemes tény, hogy a világon két társadalom van, vallási és politikai, s ugyancsak két hatalom, mely a két társadalom élén áll. Az emberiség életének bármely időszakát tekintjük is, e két hatalmat és társadalmat mindenkoron érintkezésben látjuk egymással. Igy volt a dolog a multban, így van ez a jelenben, s igy lesz a jövőben is. Az emberektől származó alkotmányok czikkelyei elhatározhatják, kimondhatják, kimondhatják az államnak az egyháztól való elválasztását, de azt sohasem fogják elérni, hogy az a viszony, mely a két hatalom között fönnáll, valaha megszünjék olvashatjuk a rendkívül alapos és tárgyilagos munka bevezetésben. 56., Timon Ákos: A párbér Magyarországon Jogtörténeti fejlődése és jelen állása szerint. Oklevéltári nyomozások alapján. Függelék: A párbér vezérlő okmányai. Bp., Pallas. XV. 411 p. Egyetlen kiadás. Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben. A Magyar állam- és jogtörténet c. főműve még életében 9 magyar és egy német kiadást ért meg, tételünket pedig Langer Mór A magyar és a külföldi bibliofília története c. művében már 1932-ben az 1000 legritkább és legbecsesebb magyar könyv között sorolja fel! Timon Ákos (Eger, 1850 Bp., 1925) jogi doktor, egyetemi tanár, miniszteri tanácsos, a Szent István Társulat igazgatótanácsának tagja stb. Bővebb tudományos kiképzése végett Trefort Ágost miniszter az diki tanévre állami ösztöndíjjal külföldi egyetemekre küldte. Berlinben Momsent hallgatta és 18

19 Brunner Henrik jogtörténeti szemináriumán vett részt. Strassburgban Laband jogtörténeti szemináriumának tagja és részt vett Sohn Rudolf jogtörténész és egyházjogi író magán társalgási szemináriumában is. A párizsi nemzeti könyvtárban a germán alkotmányra vonatkozóan folytatott tanulmányokat ben József főherceg ő reá bízta elsőszülött fiának, József Ágost hercegnek két évig tartó jogi oktatását, majd 1897 októberétől magyar közjogi oktatását vezette. Egy ilyen széles látókörű jogtudósról nehezen hihető el a Magyar Életrajzi Lexikon azon állítása, hogy munkáiban úgyszólván teljesen figyelmen kívül hagyta az újabb kutatások eredményeit ,- 57., Vargha Dezső, Dr.: A kereszténység jogi helyzete a Római Birodalomban Bp Athenaeum. 83 p. Későbbi gerincén aranyozott félvászon kötésben. Vargha Dezső (Győr, ?) pap, teológiai doktor, szentszéki jegyző. Főként egyháztörténettel és az ehhez kapcsolódó jogi-, politikai- és kultúrtörténeti kérdésekkel foglalkozott ,- 58., (Vesztróczy Ferencz): Nem a haza híve, hanem önkény és önzés szülöttje az, ki a törvény s belső csend feldulásával zavarosban halászni, s e kép a nemzetközti meghasonlásra, öldöklésre, és a haza pusztulására utat nyitni nem irtózik Esztergamban, Beimel J. 46. p. Fűzve. Reformkori, szekularizáció ellenes, az egyházi birtok létjogosultsága érdekében írott röpirat! Vesztróczy Ferencz (Devecser, ?,?) káptalani ügyész Esztergomban és több megye táblabírája. Tételünkön kívül még az alábbi műve jelent meg nyomtatásban: Rövid értekezés nemes Pest vármegyének aug. és nov. hónapokban közgyűlés alkalmával a vegyes házasságok érdekében kelt határozatai fölött. * * * Emlékiratok, életrajzok és politikai beszédgyűjtemények 59., Apponyi Albert gróf: - - beszédei I-II Bp., Singer és Wolfner. (1.) XI p. (2.) 2 sztl.lev. 762 p. 2 kihajtható t. (kézirat hasonmás) 1 sztl.lev. Egyetlen kiadás. Kiadói gerincén aranyozott félvászon kötésben. Dr. Nyáry Béla ügyvéd, főszentszéki ügyész könyvtárából. (2 db.) 19

20 Apponyi Albert, gróf (Bécs, 1846 Genf, 1933) politikus, miniszter, nagybirtokos, az MTA tagja től Deák-párti -, majd a Sennyey - féle konzervatív párt országgyűlési képviselője, 1878-tól az egyesült, majd mérsékelt ellenzéki párt vezére ben belépett a kormánypártba (Szabadelvű Párt) től ig a képviselőház elnöke végén kilépett a Szabadelvű Pártból és újból megszervezte az ellenzéki Nemzeti Pártot, majd 1904-ben belépett az Ellenzéki Pártok Szövetségébe és a Függetlenségi Pártba. Ettől kezdve az I. világháború végéig a párt egyik vezetője április 8-tól január 17-ig a koalíciós kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere. Nevéhez fűződik az iskolatörvény keresztülvitele június 15-től május 8-ig ismét közoktatásügyi miniszter. Az I. világháború után a magyar békedelegáció vezetője, 1920-tól a legitimista ellenzék vezérszónoka tól haláláig Magyarország fődelegátusa a Népszövetségben. Kitűnt nagy nyelvtudásával és szónoki képességével, amelyet a trianoni békeszerződés revíziójáért folytatott harc szolgálatába állított ,- 60., Cseh Béla, Dr.: Daróctól a talárig (Komárom, Szerző.) 160 p. Egyetlen kiadás. Kiadói rajzos papírborítóban. Rácz Kálmán képviselőúrnak testvéri szeretettel dedikált példány! 61., Dessewffy Aurél, Gróf: - - összes művei Sajtó alá rendezte, életrajzzal és jegyzetekkel kísérte: Ferenczy József. Bp., Méhner Vilmos. 1 metszett t. LIII. 450 p. Egyetlen kiadás. Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben. Dessewffy Aurél, gróf (Nagymihály, 1808 Pest, 1842) jogász, politikus, publicista, az MTA levelező -, a Kisfaludy Társaság alapító tagja. Az évi országgyűlésen kezdődött a baráti összeköttetése gr. Széchenyi Istvánnal, báró Wesselényi Miklóssal, az Eszterházyakkal és Károlyiakkal. Az évi országgyűlésen, mint a király fogalmazója, német naplót irt a király számára. Éjjel ifjú társaival mulatott, reggel pontosan megjelent az ülésben. A nők miatt két párbaja is volt; mindemellett az említett naplót pontosan vezette s politikai cikkeket is irt. Miután adósságokba igen elmerült és az idegenekkel való társalgás miatt is sok kellemetlensége volt, 1832-ben odahagyta Bécset és helytartósági titoknoknak neveztetett ki Budán. Ugyanazon évben követségre vágyódván, fellépett Zemplénben, de sikertelenül. Kossuthtal kellett megküzdenie, ki győzelmeskedett rajta; de azért 1833-ban megjelent a felsőházban és részt vett a vallási ügyek felett folyt vitatkozásban. E politikai szereplés mellett részt vett a Magyar Tudományos Akadémia ülésein is. Az évi nagy árvíz után, mint a segélyező bizottmány tagja, nagy tevékenységet fejtett ki a főváros nyomorának enyhítésénél, Pest városa ezért díszpolgárává választotta. Kevésbé népszerű volt politikai szereplése Pestmegye közgyűlésein. Az országgyűlésre Sárosban versenyzett a követségért, de ismét megbukott. A kormány is igyekezett szolgálatait megjutalmazni s Metternich herceg kinevezte a büntető törvénykönyv kidolgozására alakított bizottság tagjává s a külföldi börtönrendszerek tanulmányozása végett nagyobb tanulmányútra küldte. Főként az angol alkotmánnyal és társadalmi viszonyokkal ismerkedett meg. Párisban találkozott Thierssel is. Hazajötte után egész erővel akart sorompóba lépni a sajtóban szerinte felmerült téveszmék ellen és hasonló fegyverrel, a sajtó útján, szándékozott megküzdeni közepén megszerezte a Világ című lapot, melyet pártja közlönyévé tett. Cikkeit a toll könnyűsége, a stílus melegsége, egyszerű s mégis erőteljes szépsége, a nyelv hatalma jellemzik. E tekintetben első volt a magyar irodalomban és kortársai magyar Juniusnak nevezték el. 62., Eötvös József, B(áró): - - beszédei I-II február márczius április május. Bp., Ráth Mór. (1.) IV. 456 p. (2.) VI. 369 p. Kiadói díszesen aranyozott, festett egészvászon díszkötésben, körben aranyozott lapszéllel. (2 db.) Eötvös József, báró (Buda, 1813 Pest, 1871) író, költő, reformpolitikus, ügyvéd, királyi táblabíró, államférfi, a magyar realista regényírás első nagy mestere, az MTA tagja, de zenei tanulmányokat is folytatott. Politikai fellépése az évi országgyűléshez fűződik. A főrendi tábla liberális ellenzékéhez tartozott ben Szalay Lászlóval együtt szerkesztette a Budapesti Szemlét. Kossuth és Széchenyi vitájában Kossuthot védte, bár sohasem volt vele azonos állásponton. Az évi országgyűlésen, mint a centralista ellenzék vezetője, harcolt a feudális intézmények ellen, a polgári reformok érdekében. Politikai gondolatait 1844-től a Pesti Hírlapba írt cikkeiben fejtette ki ban az első felelős, független magyar minisztériumban ő kapta a vallás- és nevelésügyi tárcát törést jelentett közéleti és írói pályáján, amennyiben nemzetközi meggondolásokból a Habsburg monarchiához, mint politikai formához való alkalmazkodásban a jogos nemzeti érdekeket átmenetileg nem vette számba, de haladó társadalmi elveit azután sem tagadta meg ben azonban már ismét országgyűlési képviselő ben megalapította a Politikai Hetilapot, 1867-ben Deákhoz csatlakozott; újból vallás- és közoktatásügyi miniszter lett és megalkotta az általános és kötelező népoktatásról és a zsidók egyenjogúsításáról szóló törvényt ,- 63., Grosschmid Géza, Dr.: Kisebbségi sors Kassa, Szerző. 499 l. Kiadói aranyozott egészvászon kötésben. A minden tiszta ügyért lelkesülő Magyar Dezsőnek és 20