AZ ERDÉLYI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET GYÜLEKEZETI LAPJA

Átírás

1 AZ ERDÉLYI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET GYÜLEKEZETI LAPJA XXVI. évfolyam 13. szám július 1. Ára 0,80 lej A zarándok vándorbotja, a kormányos iránytűje Hogyan olvassuk a Bibliát? Számunkra a Biblia Isten kijelentett Igéje. Megmutatja, mi az Úr szándéka az emberrel, és hogy miként munkálkodik a történelemben. Felvilágosítja az embert tulajdon lénye és létének értelme felől. Ige nélkül a keresztyén embernek nem lenne létalapja. Benne és általa kapunk meg mindent, amire ebben és az örök életben szükségünk van. A Szentlélek által magyarázva és megvalósítva Jézus Krisztusról beszél. Ezért számunkra a Biblia messzemenően a világ legfontosabb könyve. Éreznünk kell, hogy az ige olvasása olyan táplálék, amely nélkül lelkünk éhen halna. Nem növekednénk hitben, ha nem olvasnánk rendszeresen. Keresztyén ember létünkre fel kell tennünk a kérdést: mit jelent számunkra Isten Igéje? Kedvesebb és értelmesebb lesz-e számunkra minden nappal? Hogyan tehetjük kedvessé a Biblia naponkénti olvasását? A Könyvek Könyve a megváltás útját, a meg nem térő bűnös büntetését és a hívek üdvösségét tartalmazza. Bányai László (Folytatása a 3. oldalon) Új elnökség az IKE élén Tizennégy egyházmegyei ifjúsági szövetség képviselői választották meg június 6-án Kolozsváron az IKE országos vezetőségét. Gáll Sándor igazgatótanácsi kancellár az eseményen úgy fogalmazott, hogy az IKE munkája új keretek között folytatódik, de ebben az új keretben is ugyanarra a lelkesedésre van szükség, amivel a fiatalok eddig dolgoztak. Tussay Szilárd, az egyházkerület ifjúsági referense elmondta: az elmúlt időszakban 14 egyházmegye ifjúsági szövetsége alakult meg. Tussay a fontosabb ifjúsági rendezvényeket is ismertette, kiemelve, hogy november között Kolozsváron látják vendégül a Generális Konvent Ifjúsági Bizottságának ülését. Arra is emlékeztetett, hogy a 14 egyházmegyén keresztül már 159 gyülekezetet értek el. Dávid István kolozsvári egyetemi lelkész az egyetemi missziót ismertette, kiemelve az egyetemisták adakozókészségét. (Folytatása a 6. oldalon) Kiss Gábor Organikus építészet: szép házak kőből, fából Halálhajók Afrikából Európába Ima nélkül nem lehet kibírni Hitek háborúja már a nyomorhajókon is? Erre a megállapításra lehet jutni a külföldi sajtószolgálatok aktuális jelentései nyomán. Nemrég Itália partjainál, Szicília közelében az olasz rendőrség közlése szerint 12 keresztyént löktek a hullámsírba hitük miatt a hajóban utazó társaik. Líbia partjainál a múlt hét végén közel kilencszázan vesztek a hullámsírba. S a számok egyre riasztóbbak. Az organikus építészet egyik erdélyi arca, Müller Csaba, Makovecz Imre tanítványaként valósította meg az európai hírű szakember több tervét is Erdélyben. Huszonöt éves építészeti tevékenységéről kolozsvári irodájában beszélgettünk. Mérvadó román építészek szerint is a Makovecz Imre által tervezett, és az ön felügyelete alatt felépített Donát úti református templom a legszebb a rendszerváltás óta Kolozsváron épült tucatnyi új közül. (Folytatása az 5. oldalon) Tizenöt gyanúsítottat az olasz hatóságok azzal vádolnak, hogy vallási gyűlöletből mértek több halálos ütést az Európába menekülő hajón levő személyekre. Indítékuk az volt, hogy az áldozatok a hajón is keresztyénnek vallották magukat, miközben a támadók muzulmánok voltak. Feltételezhetően az elkövetők az afrikai Maliból, Szenegálból és Elefántcsontpartról származnak, egyikük ráadásul kiskorú. A vita már egy felfújható gumicsónakban elindult. Tanúk állítják, hogy a 12 keresztyén menekültet muzulmánok dobták a tengerbe. Azt nem lehet tudni, hogy a cselekmény végrehajtásakor még életben voltak-e vagy sem. Feltételezések szerint az áldozatok Ghánából és Nigériából származtak. A maradék menekült azért van életben, mert emberláncot alkottak a hajón és fegyvert fogtak a támadókra. Jelentésekből ismert, hogy egy másik hajó az olasz partok közelében süllyedt el, akkor negyvenegyen lelték vesztüket a hullámokban. A hajón 400 menekült tartózkodott, a többieket az olasz tengerészet és a speciális menekültszolgálat mentette meg. Közben az olasz kormány hatékonyabb támogatást sürgetett az EU-tól. Dr. Békefy Lajos (Folytatása a 4. oldalon)

2 Tanulságos igék A gyülekezetről (IV.) Ti vagytok a földnek savai..., ti vagytok a világ világossága. Úgy fényljék a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák a ti jó cselekedeteiteket és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat. (Mt 5,13 16) A gyülekezetnek van egy küldetése: bizonyságot tenni Krisztusról e világban. Jézus nem elvont módon beszélt arról, mit kell tennie a gyülekezetnek, hanem a hétköznapi életből vett képekkel mondta el a gyülekezet küldetését. A Hegyi Beszédben azt mondta az összegyűlt tanítványoknak: ti vagytok a föld sója és világossága. Egyszerű dolgokkal hasonlítja össze a gyülekezetet. Nem azt mondja, hogy ti vagytok a föld aranya, ezüstje, gyémántja, hogy ti sugárzó üstökösök, csillagok vagytok, hanem gyertyák, egyszerű lámpások. Ugyanakkor nélkülözhetetlen dolgokról beszélt, hisz só nélkül minden étel ízetlen. Abban az időben, amikor sem hűtőszekrény, sem tartósítószerek nem voltak, az egyetlen, ami a romlástól védett, a só volt. Akkor még nem volt villanyvilágítás, a gyertya és lámpa szintén nél- Meghívó bonyhai kastélynapra Isten iránti hálával tekintünk vissza arra a tavalyi napra, amikor mintegy kétezren gyűltünk össze a bonyhai Bethlen-kastély parkjában ünnepelni, találkozni, Árva Bethlen Kata örökségével ismerkedni. Az élmény most is elevenen él szívünkben, ezért az egyházkerületi nőszövetség elnöki találkozóján, majd az egyházkerület közgyűlésén is megfogalmazódott az a szándék, hogy ezt a szép eseményt évente meg kellene ismételni, lehetőséget adva az érdeklődőknek a közösség, az ünnepi érzések, a találkozások megélésére. Ezért július 11-én Bonyhán a Bethlenkastély parkjában és a református templomban családi napot tartunk, aminek a témája az imádság lesz. Erdély minden református családját szeretnénk megszólítani és hívni e találkozóra. A családi nap istentisztelettel kezdődik 11 órakor, ezt követően alternatív programokra kerül sor a gyermekek, a fiatalok és felnőttek számára. A kastélyban előadás hangzik el az imádságról. Szintén a kastély egyik termében Kocsis István Árva Bethlen Katáról írt monodrámájának hangfelvétele hallgatható meg vetített képekkel illusztrálva. A parkban lesz zsoltársátor, ahol zsoltárokat lehet tanulni. A tavalyihoz hasonlóan működni fog az imasátor és végig lehet járni az imaösvényt, amely a kastélytól indul, és a templomban ér véget. Az idén is lesz csoportos kastélylátogatás idegenvezetéssel. A szorgos asszonykezek munkáiból kiállítást és vásárt rendezünk, ugyanakkor téglajegyet is lehet vásárolni. A programok sora a Gordonka-együttes 16 órakor kezdődő koncertjével zárul. Szeretettel hívjuk a családokat, és kérjük: imádságaikkal támogassanak, hogy Isten dicsőségére, lelki gazdagodásunkra és mindnyájunk örömére szolgálhasson ez a nap. A rendezvénnyel kapcsolatos részletesebb információkért keressék az egyházmegyei nőszövetségi elnököket. külözhetetlen volt. A sötétében ezek nélkül csak tapogatózni lehetett. A példákat Jézus mondta a tanítványoknak, és mondja ma nekünk is. Igen, ti értékesek, nélkülözhetetlenek vagytok a világ számára. Mit jelent ez számunkra? Mikor vagyunk mi a föld sója? Akkor, ha Jézus világosságát árasztjuk magunk körül. Ha valaki például kedves a barátjához, az nem feltűnő, de ha valaki az ellenségéhez is kedves tud lenni, arra már felfigyelnek. Ha valaki úgy segít, hogy azért semmi viszonzást nem vár, az már rendkívüli dolognak számít. Ilyenkor az emberek rákérdezhetnek az életünkre, feltehetik a kérdést: miért olyan kedvesek a keresztyén emberek? Miért tudnak önzetlenek lenni? Miért nem lopnak, csalnak, miért nem használják ki a lehetőséget a bűnre? A válasz pedig: azért, mert ők a mennyei Atya gyermekei, a Jézus tanítványai. A sónak el kell vegyülnie az ételben, csak úgy tudja az ételt átjárni. A fénynek is be kell törnie a sötétségbe, másképp nem tud világítani. Az is nagy baj, ha az egyház nem különbözik a világtól, mert akkor nem követi Jézust, de éppúgy baj az is, ha teljességgel elszigeteli magát a világtól, és nincs üzenete. Tehát másnak kell lennünk, mint a világ, de azt a másságot épp a világ érdekében meg kell láttatnunk. A 21. században hogyan valósul ez meg? Ez nem könnyű és nem egyszerű dolog. De mégis fontos. Bár négy evangélium létezik, de van egy ötödik is: a keresztyének élete. S a legtöbben ezt az ötödiket olvassák. Ezt észreveszik előbb-utóbb a körülöttünk élők, ha ennek bizonyságtevő ereje lesz. Ha valakinek az életén meglátszik, hogy ő hisz Krisztusban, akkor ez vonzóvá válhat mások számára is. Nyitottá válhatnak az emberek az evangélium, a hit befogadására. A gyülekezetnek két tekintete van. Az egyikkel Krisztusra néz, a másikkal a világra. Krisztus felé tanítványok, a világ felé bizonyságtevők vagyunk. Így veszünk részt az Isten világot átfogó munkájában. Meg kell látnunk azokat az elveszetteket, akiket Krisztus épp a mi bizonyságtételünk által akar magának megnyerni. A gyülekezetnek nyitott ajtaja kell legyen, amin egyrészt azok, akik bent vannak kimennek bizonyságot tenni Krisztusról, másrészt azok, akiket a bizonyságtétel megragad, kívülről bejöhetnek, és a gyülekezet tagjaivá válhatnak. Fontos, hogy meglássuk azokat, akik felé nekünk küldetésünk van. Lássuk meg azokat, akik nyitottak az evangélium üzenetének meghallására. Mindig lesznek persze olyanok is, akik bezárják szívüket előtte. Ezekért is kell tenni valamit, mégpedig imádkozni. Lényeges, hogy ha valaki elindul a gyülekezet felé, ott jól érezze magát. Ne előítéletekkel tekintsünk rá, hanem fogadjuk be szeretettel. Hívjuk, hogy jöjjön más alkalommal is. Jó példa erre Lévi, a későbbi Máté. Őt Jézus a vámszedők asztalától hívta el, azonnal követte Jézust. De mielőtt beállt volna Jézus követői közé, szervezett egy vacsorát, amire meghívta vámszedő kollégáit, sőt az utcalányokat is. Ezek el is jöttek, mert kíváncsiak voltak, hogy a régi barátjuk miféle új tanítást választott. Erre Lévi mindnyájuknak bizonyságot tett, s elmondta, hogy őt most már más értékek lelkesítik. Nem szigetelődött el régi barátaitól, hanem megpróbálta őket is megnyerni Krisztusnak. Meg kell tudnunk fogalmazni, mit jelent nekünk az Istenbe vetett hit és a gyülekezet. Próbáljuk embertársainknak elmondani, miért cselekszünk másképp, mint a többség. Antiókhia az első század legnagyobb és legélőbb gyülekezete volt, itt nevezték Krisztus követőit először keresztyéneknek. Hogyan keletkezett e nagy és züllött városban keresztyén gyülekezet? Úgy, hogy Jeruzsálemben üldözni kezdték a keresztyéneket, és sokan közülük oda menekültek. Ezek az egyszerű emberek, a maguk egyszerű módján bizonyságot tettek hitükről. Elmondták: számukra nem a császár az Úr, hanem Krisztus. Ők mindenben neki engedelmeskednek. S ez hatásos volt a pogányok között. Azt olvassuk, az Úr keze cselekedte ezt, de felhasznált emberi életeket is. Bárcsak lennénk bizonyságtevő keresztyének, bizonyságtevő gyülekezet! Lőrincz István ÜZENET Az Erdélyi Református Egyházkerület gyülekezeti lapja A szerkesztőség címe: Kolozsvár Király utca (str. I. C. Brătianu) 51. sz. Telefon: Drótposta: uzenet@reformatus.ro Főszerkesztő: Somogyi Botond Kéziratot nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. A lapban megjelent cikkek nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik. Készült az Erdélyi Református Egyházkerület Misztótfalusi Kis Miklós Sajtóközpontjának nyomdájában. Felelős vezető: Dávid Zoltán Olvasószerkesztő: Sztranyiczki Mihály Műszaki szerkesztő: Bálint Lajos Tördelés: Czirmay Ágnes 2

3 A zarándok vándorbotja, a kormányos iránytűje (Folytatás az 1. oldalról) Világít, hogy vezessen minket; eledelt ad, hogy tápláljon; vigasztalást tartalmaz, hogy felüdítsen. Az utazó térképe, a zarándok vándorbotja, a kormányos iránytűje, a katona fegyvere és a keresztyének lobogója. Hadd töltse be emlékezetünket, uralkodjék szívünkben, és irányítsa lépteinket! Tegyük ezért kedvessé a Biblia naponkénti olvasását. Hogyan? A választ a következő tanácsok szem előtt tartásával kapjuk. Őszintén, kereső szívvel nyissuk ki. Olvassuk imádkozva, s kérjük az Urat, tegyen Igéjének megértőivé. Abban a tudatban olvassuk, hogy az Örökkévaló szól a mulandó emberhez. Naponta lapozzuk fel, egyedül ez ad erőt és útmutatást. Csak belőle ismerhetjük meg Isten akaratát, ha fenntartás nélkül készek vagyunk engedelmeskedni neki. Ha naponkénti bibliaolvasásunk során valami különlegesen fontossá válik számunkra, Európai dilemma: segítségnyújtás vagy elutasítás? Rendkívül nehéz az Európába özönlő bevándorlók ügyének a rendezése. Egyesek azt állítják, a vén kontinens ne csak az érdekeit védje, hanem a szívét is mutassa meg. Vagyis ne utasítsa el, hanem segítse a menekülteket. Kérdés az, védi-e egyáltalán az érdekeit? Hiszen Anglia, Franciaország, Hollandia és Belgium például már évtizedekkel ezelőtt milliószámra fogadott be az egykori gyarmatokról olyan idegeneket, akiknek leszármazottai a mai napig sem tudtak beilleszkedni a közösségekbe. Hogy a Németországba hömpölygő milliós török áradatról ne is beszéljünk. A kirobbantott háborúk elől menekülő százezrek, lassacskán milliók döngetik Európa határait, s az embercsempészek által egyre többen jutnak be a kontinensre. Egyelőre a keleti, déli részeket ostromolják, de céljuk az, hogy a fejlettebb, északi és nyugati országokba jussanak el, amely számukra a korábbi évek nélkülözéseihez, harcaihoz képest maga a mennyország. Egyesek a szigorúbb ellenőrzést javasolják, a radikálisabbak a visszatoloncolást. Az olasz Veneto tartomány vezetője egyenesen azt jelentette ki, hogy az észak-olasz régió egy időzített bomba. Ugyanis rengeteg menekült érkezett a környékre, akiket képtelenek már sokat segíthet, ha azt a részt leírjuk, aláhúzzuk, vagy esetleg megtanuljuk. Olvassuk abban a tudatban, hogy nem a magunk értelme az, ami megnyitja az Ige valódi tartalmát, hanem a Szentlélek munkája. Járjunk közösségbe, olvassuk a Bibliát a gyülekezeti tagokkal együtt is. A jobb megértéshez szükséges az atyafiak segítsége is. A közösség helyreigazít, és megóv a tévutaktól. Ha valamilyen különösen fontos üzenetre bukkanunk, adjuk tovább azt családunknak, ismerőseinknek. Így lesz az Igének élő és ható ereje. Legyünk hálásak a bibliaolvasás lehetőségeiért. A hálás szív megtermi a maga gyümölcsét. Ha szeretjük az Urat, az Ige is napról napra kedvesebb lesz számunkra. A Biblia naponkénti olvasása legyen kedves feladat számunkra, hogy elmondhassuk azt, amit Jeremiás próféta is megtapasztalt: Ha szavaidat hallattad, én élveztem azokat; a te szavaid örömömre váltak nékem és szívemnek vigasságára. ellátni, nemhogy megélhetést és munkahelyet biztosítani számukra. Mások a befogadást és az önzetlen segítséget javasolják az amerikaiak által is sokat hangoztatott emberi jogok és tolerancia szellemében. Csak azt felejtik el, hogy az Egyesült Államokba milyen könyörtelen feltételek között juthat be bárki is, s főleg azt, hogy az amerikaiak déli határát több ezer kilométeres szögesdróttal megerősített fal védi a mexikói szomszédoktól. Dehát nekik szabad. Nemrég az európai honatyák a kvótarendszer bevezetését szerették volna elérni: minden ország a nagyságától és fejlettségi szintjétől függően Elszabaduló indulatok? Az osztrák plakáton a következő olvasható: Vége a hamis toleranciának. A német kötelező. Török tolmácsok és minaretek nélkül Csillapodjunk Péld 14,30 Salinger amerikai író szerint az emberek többsége eljuthat egyszer az őszinteségnek arra a szintjére, hogy be tudja vallani: puskázott az érettségi vizsgán, vagy ha csak gondolatban is megcsalta már a párját. Ám kevesen vannak olyanok, akik bevallanák: egyszer annyira dühbe gurultak, hogy kitekerték egy kanári nyakát. Valóban így van: nem szívesen nézünk szembe a bennünk levő gyűlölettel és haraggal. Annyira hozzászoktunk már a bennünk levő indulathoz, hogy csak akkor tűnik fel, ha a gyűlölet szokatlan közegben bukkan fel. Egy jó nevű iskolában nemrég két első osztályos diák halállistát állított össze. Írni még alig tudtak, így kezdőbetűket, emlékeztető rajzokat használtak a listában. Körbejárták az osztálytársakat, és mindenkit megkérdeztek, szerintük kinek kellene meghalnia egy éven belül. Az eset után több gyerek is éjszakánként sírva riadt fel álmából. A vizsgálat kimutatta, hogy az egyébként kiváló képességű gyerekek gyakran tanúi voltak az otthoni vitáknak és hangos, szenvedélyes veszekedéseknek. Gyűlölet szavunk hajszálpontosan fejezi ki az igazságot: a bennünk felgyülemlő indulat: öl. Elsősorban azt, akiben az indulat felgyülemlik. Sok szervi bajunknak éppen a bennünk felgyülemlett haragos indulat az oka. A Biblia ezt így mondja: A szelíd szív élteti a testet, az indulat viszont rothasztja a csontokat (Péld 14,30). Nincs más kiút: meg kell szabadulni a bennünk levő kártékony indulatoktól. De ez nem elég: fel is kell töltekezni ahhoz, hogy sebeink gyógyuljanak. Indulatcserére van szükség. A Szentírás ezt a tanácsot adja: Az az indulat legyen bennetek, ami Krisztus Jézusban is megvolt (Fil 2,5). Ő nemcsak tanácsolta, hanem be is mutatta, hogy a lehető legjobb dolog, amit a minket bántókért teszünk, az hogy imádkozunk értük. Keressük, kövessük ma is mindenben Őt, hogy testi-lelki harmóniánk helyreálljon, hogy gyógyulhassunk, és egészségesebbek legyünk. Veress László meghatározott számú menekültet fogadjon be. A felvetés egyelőre nem aratott sikert. Mert igaz ugyan, hogy a sok esetben rosszul értelmezett tolerancia leple alatt és a másság tisztelete jegyében egyes országokban a keresztyén szimbólumokat betiltották, a mecsetek pedig állami segélyen egyre-másra épülnek, ám több európai ország vezetője mégsem viszi túlzásba. Vagyis nem támogatja a kvótarendszert akkor, amikor a kontinens néhány évvel ezelőtt gazdasági receszszióba került, s az egészségügyi és szociális háló amúgy is milliárdokat emészt fel a költségvetésből. Különben is: ember legyen a talpán, aki meg tudja különböztetni a gazdasági menekültet a vallásáért üldözött, háború elől menekülő szerencsétlentől. A gyalog vagy hajókon érkezőknél úgysincs semmi igazolvány: ki tudja megállapítani azt, melyik a szomáliai néger földműves vagy az iszlám állam által kiképzett terrorista? Az idő múlásával kontinensünk országainak vezető rétege egyre nehezebb helyzetbe kerül, és fontos döntéseket kellene meghoznia. De milyeneket? Meg tudja-e oldani a problémákat akkor, amikor Európa már rég meghasonlott önmagával és keresztyén gyökereit megtagadta? Tudja-e rendezni a bennszülöttek és bevándorlók közti kulturális, nyelvi és még ki tudja, milyen különbségeket akkor, amikor saját őshonos kisebbségeinek jogait sem veszi figyelembe? Somogyi Botond 3

4 Halálhajók Afrikából Európába (Folytatás az 1. oldalról) Elsősorban azért, hogy az európai határvédelmet hatékonyabbá tudják tenni, illetve a menekültkérdést még szülőföldjükön lehessen valami módon rendezni és ezért megoldási próbálkozásokat tenni. Az olasz partok menti önkormányzatok már jelezték: elérték befogadókapacitásuk határait. Elképesztő viszonyok Két eritreai menekült számolt be a sajtónak az embertelen, elképesztő viszonyokról, amiket a menekültszállító primitív hajókon tapasztaltak. Hazájukból az egyik észak-afrikai országba mentek, onnan próbáltak lehetőséget találni a Földközi-tenger átszelésére. De előbb ott börtönbe kerültek, majd amikor lett annyi pénzük, kiváltották magukat a börtönből, s megpróbáltak helyet találni az egyik menekülteket szállító rozoga fabárkában dollár az utazási költség. Háromszáz társukkal várták a parton a hajót. Gumicsónakban többszöri fordulóval embert vittek a tengeren várakozó fatákolmányra, míg megtelt. Közben jött a rendőrség is, s a várakozók közül kiemelt néhány embert. Félmillió dollár nyereség Az egyárbocos, amivel nekimerészkednek a tengernek, maximum 100 ember szállítására alkalmas, de ők 300-an vannak. Ez tiltott, de nem ellenőrzi senki. 36 óráig tart a hajóút, ha nem jön tengeri vihar. Egy szállítmány után közel félmillió dollárt tarolnak a lelkiismeretlen emberkereskedők, a 21. század tengeri kalózai. Alig lehet mozdulni a fedélzeten, annyian nyomorognak a hajóban. Aki tengeri betegséget kap, s ki kell futnia a korláthoz, csak a nyomorgó emberek hátán-vállán keresztül teheti ezt. A hajón nincs illemhely. Sem enni, sem inni nem lehet, a 36 órát étlen-szomjan kell kibírni mindenkinek. A hosszú hajóút végén a menekültek közül sokan elcsigázva érnek partot többnyire a dél-olasz partoknál Ha nem eszel-iszol, nem is kell kimenned mondja az egyik etióp menekült saját tapasztalatából. Nincs fedél a fejük fölött, csak a motort takarja valami fedélféle. A nap égeti őket, éjszaka vacogtató, nedves hideg bújik a bőrük alá, a hullámok, az éhség, a szomjúság és a félelem miatt szinte mindenki rosszul van valamennyire. És nem is tud mindenki úszni, bár olykor még az úszni tudás sem mentheti meg az embereket a tenger közepén. A menekülők többsége keresztyén, de van köztük muzulmán is. Mindenki a maga Istenéhez imádkozik emlékezik az egyik eritreai. Ezt ima nélkül nem lehet kibírni mondják mindketten. Senki nem halt meg a hajón, úgy érték el az olasz partokat. De az utánuk jövőn meghaltak a barátaik, hittestvéreik. Amikor erről kezdenek szólni, elcsuklik a hangjuk Ez embertelen botrány A számok egyre megdöbbentőbbek: a líbiai partoknál emberrel a fedélzetén el- süllyedt egy embercsempész hajó, csak 28-an maradtak életben. Hetente érkeznek az újabb fekete számok. Az újabb és újabb hajókatasztrófák mélyen lesújtanak minket. Az Európa partjai előtt bekövetkező emberveszteséget nem lehet megszokni. Ez embertelen botrány! írták Németországban egy közös katolikusprotestáns sajtónyilatkozatban. Az egyházi vezetők eltökélt harcot követelnek a lelkiismeretlen embercsempészek ellen. Azonnali Tengeri Elsősegély Misszió létrehozására van szükség európai felelősséggel követelik az egyházi vezetők. Hivatkoznak az egész Európának példát adó olasz Mare Nostrum kezdeményezésre, amely már egy éve végzi éjjelnappali mentőszolgálatát a katolikus egyház támogatásával. Ugyanakkor olyan differenciált európai határvédelmet sürgetnek, ami képes és alkalmas arra, hogy a nem pusztán megélhetési vagy éppen terrorista céllal kontinensünk felé menekülők előtt megnyissa a határokat. Olyanoknak, akik az életüket mentik akár keresztyénként, akár más vallásúként és más ok miatt: erőszak, üldözés vagy helyi háború következtében, s még a tengerbe veszést is kockáztatják a túlélés érdekében. Szív vagy érdekek? Az Afrikából az európai kontinensre igyekvő bevándorlókat az észak-afrikai embercsempészek lélekvesztőkön indítják útnak a Fekete-tengeren, ám a kis hajók nem minden esetben érnek partot Európának nemcsak érdekeit kell tudnia védeni, hanem szívét is meg kell tudnia mutatni a kérdés csak az, hogy ehhez mekkora szíve maradt az anyagi gőgbe, érdekharcokba, szélsőséges önzésbe, gyakran embertelen jólétbe keveredett, süllyedt Európának? Nagy kérdés! Sokkal több Mare Nostrum-os, s hogy magyar példát mondjak: ökumenikus segélyszervezetes, máltai vagy johannitás lelkület kellene az öreg kontinensre. Mert aki másokat megment, önmagát is megmenti! S.O.S. ma talán így hangzik aktualizálva: Európa, mentsd meg a lelkedet, hogy másokat is megmenthess! 4

5 Organikus építészet: szép házak kőből, fából (Folytatás az 1. oldalról) Drágább az organikus építészet, mint a ma divatos vasbeton acél üvegépületek? Makovecz Imre azt hangsúlyozta, hogy az ilyen típusú épületek semmivel sem kerülnek többe, mint a más stílusban készülő építmények. Ez nemcsak a Donát úti templom esetében igaz, hanem az összes többi, organikus építészeti stílusjegyeket viselő erdélyi épületre is. A beépített felület négyzetméterenkénti eurós átlagára jó ár. A visszafogott költségek azzal magyarázhatók, hogy az organikus építészet elsősorban helyi anyagokat, fát, követ használ fel, helyi mesteremberekkel dolgoztat. Esetünkben a szellemi hozzáadott érték nagyobb, bonyolultabb és összetettebb a tervezőmunka. Milyen egyéb érvek szólnak amellett, hogy egy közösség a hagyományos építőanyagokat előnyben részesítő organikus építészeti stílusban emeltessen templomot? Ezeknek az épületeknek az értéke túlmutat a funkcionalitásukon. Aki egy Makovecz által tervezett templomban rendezett koncerten vesz részt, megtapasztalhatja annak az épületnek a különleges akusztikáját, hangzásvilága maradandó élményt nyújt. Kolozsváron mind a közönség, mind az előadók elégedettek ezzel a kiemelkedő akusztikai hatással. Egy ilyen típusú épületnek lakásként való felépítése ugyanakkor sajátos életstílust, gondolkodásmódot, szellemiséget is jelent. Erdély-szerte ismert építészként, Makovecz Imre közeli munkatársaként szülőföldjétől, Háromszéktől Kolozsvárig a nagy mester számos munkáját ültette át a valóságba. Mit jelentett ez az együttműködés? Hálás dolog volt Makovecz Imrével együtt dolgozni. Itteni tervei megvalósításában Erdélyből több építész is segédkezett. Jómagam a sepsiszentgyörgyi református ravatalozót, az árkosi ökumenikus ravatalozót, a vargyasi református templomot, a temesvári Új ezredév református templomegyüttest, a kolozsvári Donát úti református templomot és az Egriházat építettem az ő tervei alapján. Makovecz dolgozta ki a koncepciót, de nem arra törekedett, hogy mindent ő végezzen el. Sok mindent átadott, hogy én gondoljam végig. Kíváncsian nézte, hogyan visszük tovább a terveit. A munka végén nem az ő elképzeléseit kérte számon, hanem az én egyéni hozzájárulásomat értékelte. Terveinek mi, helyi építészek adtuk meg a végleges műszaki formáját. A Ceauşescu-rendszerben, Bukarestben végezte el az egyetemet. Hogyan lehetett a rendszerváltás után a kommunista éra iskolai megkötöttségeit levetkőzni? Az akkori építőtelepi valóság és a bukaresti képzés között volt némi különbség. A bu- karesti egyetem érdekes miliőnek számított a nyolcvanas években. Egyrészt maga az egyetem a híres román építész, Ion Mincu által tervezett, igen érdekes épületben kapott helyet, másrészt az építészeti képzés nyitott volt mindarra, ami a nagyvilágban történik. Amikor az egyetemre már nem jutottak el rendszeresen nyugati szakfolyóiratok, tanáraink arra biztattak, hogy Müller Csaba által tervezett kalotaszegi panzió Andrásházán a bukaresti francia és az amerikai könyvtárban nézzünk utána a külföldi szaklapoknak. Nem véletlen, hogy a Bukarestben végzett építészek zöme idővel elhagyta az országot, és Nyugaton nagyon sokan fényes karriert futottak be. Nekem szerencsém volt, mert 1989-ben végeztem, és a rendszerváltás úgy ért Segesváron, hogy igazából még semmit nem terveztem. Abban az időben, persze mindenki a nyugati modernista építészet elkötelezettje volt: úgy hittük, hogy minden, ami Nyugatról jön, az jó és követendő. Hogyan jutott el a Kós Károly-féle erdélyi építészeti hagyományokhoz? Kós Károly művészetével már a sepsiszentgyörgyi általános rajzosztályban megismerkedtem, de közelebb akkor kerültem hozzá, amikor az egyetemen tanulmányt kértek tőlünk egy jelesebb építészről, illetve annak egy-két épületéről. Így választottam Kós Károlyt és a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumot. Ezzel bukaresti tanáraimra különösebb hatást nem gyakoroltam, de tízest kaptam. Elismerték a munkámat. Kós építészete már az egyetemen érdekelt, a rendszerváltás után pedig a Makovecz Imrével történő találkozásaim, és az általa alapított és vezetett két és fél éves időtartamú Vándoriskola posztgraduális képzés elvégzése után már nem volt kérdéses, hogy az organikus építészet hagyományait követem. Makovecz építészeti iskolája mennyire nyúlik át a Kárpát-medence magyarlakta területein? Makovecz hírneve már a nyolcvanas években messze túljutott Magyarország határain. Az általa tervezett sárospataki Művelődési Házat Európa legszebb új épületei közé sorolta egy nemzetközi zsűri. Szintén a nyolcvanas években a Velencei Építészeti Biennálén Makovecz Imre teljes csapatát, a magyar organikus építészetet méltatták. A sevillai világkiállítás magyar pavilonját már nem kell bemutatni. Amikor először nála jártam 1992-ben Budapesten, a pavilon tervrajzai irodája falán díszelegtek. Makovecz európai rangú és hírű építész volt, Európa-szerte vannak követői, tanítványai. Vándoriskolájába nemcsak Kárpát-medencei magyarok jelentkeztek, hanem Európa számos más országából is érkeztek fiatal építészek. Ezzel együtt a Frank Lloyd Wright és Rudolf Steiner által megalapozott organikus építészet amit Makovecz Imre külön iskolává emelt nem tömegépítkezési stílus. A magyar építészeknek mindössze két százaléka vallja magáénak ezt a szemléletet. Nem keseríti el, amit maga körül lát? Építészetileg merre tartanak a településeink? Szembetűnő, hogy nincsenek új középületeink. Ami pedig megépül, ott minden a pénzről és a bürokráciáról szól. Egy építész szellemi hozadéka az utolsó szempont. Az ötvenévnyi kommunizmus egyelőre tovább él a közgondolkodásban. Ha valamit építeni vagy módosítani akar, a nyugati ember számára az építésszel való konzultáció épp oly fontos, mint ahogy orvoshoz jár. Nálunk az építész csak nyűg, az ebből fakadó következményekkel együtt. Szép településekhez és szép házakhoz normális életkörülmények és életszínvonal kell. Ma a városrendezési tervek arra törekednek, hogy megvédjék az embereket, ne tegyék tönkre életterüket. Egy földszintes lakóházzal teli utcába lehetőleg ne épüljön négyemeletes tömbház... Makkay József Müller Csaba A háromszéki Árkoson született 1961-ben. Marosvásárhelyen érettségizett, és ben szerzett műépítész diplomát a bukaresti Ion Mincu Építészeti Egyetemen. Makovecz Imre közeli munkatársa volt, számos erdélyi projektjében vállalt társtervezői szerepet. Az elmúlt tíz évben több hazai és nemzetközi szakkiállításon vett részt. Az 1997-ben alapított Opeion nevű tervezőirodája számos, organikus építészeti stílusban épült erdélyi templom, imaház, ravatalozó, menedékház, óvoda, tömbház és több tucat lakóház tervezője. 5

6 Új elnökség az IKE élén (Folytatás az 1. oldalról) Elmondta, Kolozsváron az ökumenikus kapcsolatokat is fontosnak tartják, a történelmi egyházak ifjúsági szervezeteivel jó kapcsolatot ápolnak, közösen terveznek és közös rendezvényeik is vannak. Emellett természetesen a Kárpát-medencei egyetemi gyülekezetekkel is egyeztetnek. Ezt követően a 14 egyházmegye ifjúsági szövetségeinek elnöksége is bemutatkozott, kiemelve a már megvalósult terveket, valamint a jövőben megszervezendő rendezvényeket. Az egyházmegyei ifjúsági szövetségek bemutatkozása után Takács Zoltán bemutatta az algyógyi ifjúsági központot, amely ifjúsági rendezvények, táborok helyszíne is. A választások előtt Tussay Szilárd beszámolt arról is, hogy jövőre 95 éves lesz az Erdélyi IKE, ebből az alkalomból egy olyan rendezvényt akarnak majd szervezni, amely kerületi szinten is a közösségi élményt teremti meg. Ugyanakkor közös gondolkodásra, tervezésre hívta a fiatalokat, hangsúlyozva, hogy az egyházkerület is támogatja a rendezvényeket, azonban konkrét elképzeléseket várnak a fiataloktól. Tussay Szilárd a munkatársképzőt (MKT) is megemlítette, amelyet vezetőképzővé szeretnének átszervezni. Ebben a kérdéskörben több hozzászólásban az egyházmegyék képviselői azt kérték, ne szüneteltessék az MKT-t, hanem párhuzamosan legyen a vezetőképzővel, hiszen sok gyülekezetben, egyházmegyei szövetségben azok a fiatalok a legtevékenyebbek, akik az MKT-t elvégezték. Az együttlét végén tartották meg a választásokat, melynek értelmében az IKE vezetősége a következő három évben: Bartos Károly elnök, Az IKE új vezetősége: Moldovan Radu, Buksa Emese, Tussay Szilárd, Gál Adél és Bartos Károly aki egyben az egyházkerület ifjúsági előadója, ügyvezető igazgatója Tussay Szilárd, aki egyben az egyházkerület ifjúsági referense, alelnöke Gál Adél, titkára Buksa Emese, pénztárosa pedig Moldovan Radu. Földvár helyett kővár Gógánváralján A 80-as években egy konfirmáláson édesapám az 1Pt 2,5 alapján hirdette Isten Igéjét: ti magatok is, mint élő kövek épüljetek fel lelki házzá A kövek mellett azonban volt a templomban tégla is, a szolgálatos besúgó így hát néhány nap múlva a rendőrség kihallgatta édesapámat, hogy templomot akar építeni Nagygalambfalván. Mielőtt bárki is azt gondolná, hogy várat építettünk Gógánváralján, szeretnék minden kételyt eloszlatni: nem. Annyi azonban történt, hogy e kis közösség a Kis-Küküllő mellékvölgyében énekkel, imádsággal és békességben Istent dicsérte. Az ünnepi istentiszteletre szűknek bizonyult az Árpád-kori műemlék templom. A hollandiai Emmeloordból érkezett népes küldöttség, a vendégek, az elszármazottak és a falu népe nemcsak a padokban, hanem a templom és a harangláb árnyékában is Istent tisztelte. A Zsolt 138,3 8 alapján hangzott az igehirdetés. A 138. zsoltár harmadik versével indult az emmeloordiak és a gógánváraljaiak testvérkapcsolata 25 évvel ezelőtt. Az igehirdetésben elhangzott, hogy Dávid sokféle zsoltárt írt, de mindezekben van valami közös: Isten dicsérete. A mi életünkben is van mindenféle: panasz, bánat, gyász, öröm, hála, ám mindezekről tudunk-e úgy beszélni, hogy áthassa Isten dicsérete? Dávid életében a bizonyságtétel mögött ott volt a tapasztalat: mi is azért lehetünk együtt, holland és magyar, elszármazott és itthon élő, mert nekünk is van ilyen megtapasztalásunk. Dávid kiáltott, Isten pedig meghallgatta, és ezért lelkében erő támadt. Igen, többszörösen megajándékozott emberek vagyunk mi is hangzott az igehirdetésben. Sokat halljuk ma: nincs lelki erőm. Vajon nem az a baj, hogy a kiáltás hiányzik életünkből? Többet kellene kiáltani és kevesebbet kiabálni! Isten mindent elvégez nemcsak elkezd valamit. Elvégezte- tett! mondja Jézus. Nekünk is hinni kell azt, hogy Isten befejezi, amit elkezdett velünk. Ha Isten kerül életem középpontjába, akkor értem meg igazán, hogy én vagyok a középpontban. S így nem bűn és önzés lesz abból, hogy magamat tartom középpontnak, hanem az üdvösség megtapasztalása fogalmazott Nagy Gábor. Igehirdetést követően Demeter Katalin Csiha Kálmán egykori gógánváraljai lelkipásztor Kis falum temploma című versét szavalta, majd Nagy K. Mihály gondnok köszöntötte az egybegyűlteket. A hollandiai testvérgyülekezet F. Holtrop és G. Otter által üdvözölte a jelenlevőket, majd a több mint harmincfős küldöttség két éneket is énekelt. Nagy Gábor lelkipásztor köszöntőjében elmondta: olyan világban, ahol háborúkról, menekültekről hallunk, nagy dolog, hogy békességben lehet együtt különböző nyelvű és kultúrájú, de Krisztusban egymásra talált közösség. Megköszönte, hogy 18 év után a hollandok nem mondták azt, hogy most már mehettek, felnőttetek ez pedig annak köszönhető, hogy valóban többről van itt szó, mint emberi kapcsolatról. Az ajándékok átadását Nagy Balázs Budapesten élő, de gógánváraljai gyökerekkel rendelkező tekerőlant-készítő művész lantjátéka követte. Elkészült a gyülekezet új címere Szabó László marosvásárhelyi lelkipásztor tervei alapján, és a gyülekezet új zászlója Léczfalviné Borzási Éva munkája nyomán. A címer elemei hűen tükrözik a történelem és az üdvtörténet összefonódását. A hármashalom fölött, a címerpajzs felső részében a híres gógánváraljai kazettás mennyezetre utaló 8 arany és 7 vörös kockából álló sakktáblázott mező áll, a kazettás mennyezet három jellegzetes kiscímerével. A középső kiscímer a kígyós Bethlen-címer, hisz tudomásunk szerint Bethlen Miklós rendelte meg a kazettás mennyezetet. A címerpajzs alsó felén a haranglábas templom áll a hármashalom előterében, alatta a zsoltáridézet: Az Úr az én kőváram! A zászló egyik oldalán az új gógánváraljai címer látható piros-zöld farkasfogakkal díszítve, a másik oldalán pedig Erdély hétbástyás címere, illetve Kis-Küküllő vármegye címere. A zászlóavatás során elhangzott: mindig Isten nevében loboghasson ez a zászló, és jelezze az Ő népének az irányt, és az igazság nevében loboghasson nemzedékről nemzedékre. Istentiszteletet követően a gyülekezet megkoszorúzta a templom előtt álló, az es szabadságharc és a második világháború hőseinek emlékét. A koszorúzás alatt a gógánváraljai vegyes kar énekelt Dávid Lajos nyugalmazott esperes irányításával, majd emléktábla került Gaál Sándor mérnök-fizikus, a falu híres szülöttjének szülőházára. Beszédet mondott Miholcsa Gyula fizikus, a Bukaresti Tv munkatársa, aki portréfilmet is készített Gaál Sándorról. A falu új tájházának udvarán, amit szintén most avattunk, kopjafa őrzi Gaál Sándor emlékét. Itt Nagy Júlia elszavalta Radnóti Miklós Szülőföldemen című versét és Deák Tünde, a tájház megálmodója mondott beszédet. Nem építettünk várat kőből vagy téglából, de van várunk! Nem kézzel készített, hanem lelki, amit senki le nem rombolhat. Átvitt értelemben pedig igenis várat építettünk: közösséget Istennel és emberekkel. Legyen mindnyájunknak ilyen várunk! Nagy Gábor 6

7 A Krisztushoz kötöttség szabadságot hoz Generális vizitáció Marosgombáson Nagyenyed dombjai között terül el Marosgombás, amelyet néhányan úgy emlegetnek, mint a város egyik utcája. Ez a kijelentés csupán azért nem igaz, mert egy hagyományait őrző, kompakt közösség él e kis településen, amely a közelmúltban fogadta az egyházkerület vizitációs bizottságát. Gudor Kund Botond, a Nagyenyedi Egyházmegye esperese köszöntése után Sikó Levente Róbert helybeli lelkipásztor rövid áhítatot tartott. A bizottság ezt követően fogott neki az iratok ellenőrzésének, közben kiderült, hogy az autópálya Marosgombás határában épül, emiatt a régi temetőt el kell költöztetni, de az új temető körül is gondok vannak. A bizottság néhány tagja a régi és az új temetőt is meglátogatta az egyházközség gondnokával együtt, aki a különös helyzetet magyarázta. Az új temető körül a telek tulajdonjogát kell tisztázni. Úgy tűnik, ez meg is oldható. Ugyanitt a kétnyelvűségnek egy rémisztő példáját látja a maroknyi csapat. Keserű mosollyal szemlélték az egyik sírkövet, amelyen a magyarnak született férfi neve elrománosítva szerepel, de adatait még magyarul, román feleségének neve előtt azonban már a kötőszót is románul írták fel. A temetők meglátogatása után a bizottság a vallásórásokhoz indult. A fiatalok csodásan tettek tanúbizonyságot hitükről, tudásukról, a bizottság örömmel állapította meg, hogy rendszeresen foglalkoznak velük, nagy kedvvel énekelnek. A gyerekek már ebédkor bemutatták, milyen szépen táncolnak, a lelkipásztor felesége foglalkozik velük, néhány éve kezdett néptáncot oktatni nekik, és egy erős, összetartó csapattá kovácsolódtak. Érdekes volt, hogy román anyanyelvű iskolások is bekapcsolódtak a tevékenységbe, akik a vallásórákra is eljárnak. A fiatalokkal való foglalkozás után a bizottság a nőszövetséggel találkozott. Kató Béla Szegedi László missziói előadó a marosgombási gyermekekkel beszélget püspök arról beszélt, hogy a Marosgombás mellett elhaladó autópálya óriási lehetőség, de egyben veszélyes is, hiszen nem szabad hagyni, hogy a település mellett az emberek csak úgy elsuhanjanak, és soha be ne térjenek. A püspök szerint ugyanez érvényes a marosgombásiakra is: nem szabad a szülőfalujukra úgy tekinteni, mint egy átjáróra. A település jövője attól függ, hogy mennyire szeretik a közösséget, hogyan őrzik a hagyományaikat, mennyire szeretik egyházukat. Az ünnepi istentisztelet előtti presbiteri ülésen Kató Béla röviden beszámolt a vizitáció eredményeiről. Az anyanyelvű oktatás fontosságát hangsúlyozta, hiszen a szórványvidékre jellemzően az asszimiláció az Enyed környéki fiatalokat is veszélyezteti. Ha egy magyar fiatal román iskolában folytatja tanulmányait, akkor rövid időn belül elfelejti anyanyelvét. Az ülésen a lelkipásztor szolgálatáról is megkérdezték a presbitereket, akik egyöntetűen jelentették ki: a lelkipásztor családja szép munkát végez, meg vannak elégedve azzal, ahogy a gyülekezettel foglalkozik, különösen a fiatalokkal. Az esti istentiszteleten Kató Béla püspök hirdette az Igét a Jer 32,1 15 alapján. A püspök elmondta, amikor ez az ige elhangzik, akkor Jeruzsálem körbe van véve, a király fogoly. Ami bent, a várfalon belül történik, arra utal, hogy tudják, hogy a város el fog veszni. Egy szűk közösségben is sokszor bántjuk egymást, ahelyett, hogy egymásra figyelnénk. Jeremiás élete, akit a király börtönbe zárt, ugyanolyan értéktelen e helyzetben, mint maga az ország. E vészterhes időben azonban valami váratlan történik, Jeremiást meglátogatja az unokatestvére, és földet ad el neki. Jeremiás akkor vesz földet, amikor már nincs remény, nincs jövő. A próféta ugyanis tudja, hogy Isten nem mond le népéről, és az örökség megmarad. Az örökséget mindig a fejekben kell továbbvinni, tudnunk kell, hogy Isten mit bízott ránk. Isten ennek a közösségnek is azt üzeni, hogy vigyázzon a rábízott örökségre, hiszen az a hit tart meg bennünket, hogy van jövő Istennel a legreménytelenebb helyzetben is. Isten azt akarja, hogy az Ő népe ott éljen, ahol Ő az örökséget kimérte. Igehirdetés után Gudor Kund Botond a jelek fontosságáról beszélt. Az esperes szerint emlékkövet kell hagyni az egyházközségben. A templom, a temető egy emlékeztető jel, ugyanilyen emlékeztető jel a vizitáció is, amely úgy válik emlékkővé a gyülekezet életében, hogy itt életet hagyott maga után a bizottság. Az esperes köszöntőjét követően Kántor Csaba püspökhelyettes ismertette a felvett jegyzőkönyvet, rövid beszédében ő is az örökség fontosságát hangsúlyozta. Szerinte ez a jegyzőkönyv is arról szól, hogy a gyülekezet mit hagy hátra a következő nemzedéknek. Szegedi László egyházkerületi missziói előadó arról beszélt, hogy az anyagi, a kézzelfogható örökség mellett a lelki örökség is fontos. Bár Marosgombás gyülekezetének létszáma tíz év alatt ötvennel csökkent, örömteli látni, hogy a gyülekezet él, és különösen azt, hogy a lelkipásztor és családja a gyerekekkel is foglalkozik. Szegedi László arra kérte a gyülekezetet: ha azt tapasztalják, hogy a lelkipásztoruk a vallásórák megtartását elhanyagolja, akkor kérjék rajta számon, hiszen a fiatalok csak e foglalkozásokon keresztül kerülhetnek közel Istenhez és az egyházhoz. Dézsi Zoltán főgondnok szerint a rohanás közben is van eszközünk arra, hogy megtartsuk a múltat, a jelent, és megteremtsük a jövőt. A vizitáció e válaszkeresésben akar segíteni. Ennek a gyülekezetnek van jövője, ezt igazolták a látogatás alkalmával tapasztaltak, de a jövő csak akkor biztos, ha Istenre hagyatkozunk, benne bízunk. Sikó Levente Róbert lelkipásztor az istentisztelet végén megköszönte a bizottsági tagoknak a biztató szavakat, és hangsúlyozta: ha nem teszünk azért, hogy egyházunk, nemzetünk megmaradjon, akkor mi magunk semmisítjük meg annak a lehetőségét, hogy Marosgombáson élet legyen. Azt is kiemelte, hogy áldott közösségi együttlét volt ez a nap, ünnep a gyülekezet életében. Elmondta, száz év leforgása alatt három püspök is ellátogatott a gyülekezetbe, 1927-ben Makkai Sándor, ben Csiha Kálmán, 2015-ben pedig Kató Béla püspök vezetésével járt Marosgombáson a Generális Vizitáció. Istentisztelet után a lelkipásztorok a templomban az egyházat és az egyházmegyét, egyházközségeket érintő kérdésekről beszélgettek a bizottság tagjaival. A marosgombási látogatás szeretetvendégséggel zárult. Kiss Gábor 7

8 Megújult orgona Székelyszenterzsébeten. A Kolonits István 119. műveként számon tartott hangszer megújulásáért május 31-én adott hálát a székely közösség. A hálaadó istentiszteleten Kató Béla püspök szolgált, aki elmondta, hogy a reformáció korában több helyről kidobták az orgonákat, Erdélyben csak az 1760-as évek után kezdték azokat a protestáns templomokba visszaépíteni. A kiegyezés után Erdélyben 300 orgonát állítottak fel. Csodálatos összefogásról, éneklési kedvről tesz tanúbizonyságot ez a tény után összesen 25 orgonára tellett népünknek után pedig összesen 7 orgonát építettek. 100 esztendő alatt a nép elszegényedett, a háborúban elvitt sípokat csak most kezdtük el pótolni. Kató Béla szerint fontos tudatosítani, hogy ma is lehet értéket menteni. Ehhez erő és összefogás kell, amelynek alapja, hogy meg kell tartani, ami a miénk, hiszen ezek a hangszerek is hozzátartoznak önazonosságunkhoz. Kincses Kálmán székelyszenterzsébeti lelkipásztor köszöntését követően Borboly Csaba, Hargita megye elnöke arról beszélt, hogy 100 éve nem járt püspök a faluban, ez az esemény pedig a gyerekek életében meghatározó élmény lesz. Az ünnepségen Barabás Szabolcs kántor klasszikus és népi dalokkal szólaltatta meg a hangszert. Ezt követően a templom kertjében kopjafát avattak, amelyet Bakó Sándornak, a gyülekezet támogatójának ajánlottak. Nőszövetségi találkozó Kercseden. Május 31-én tartotta a Tordai Egyházmegye Nőszövetsége idei találkozóját. A konferencián az egyházmegye tíz egyházközségéből (Alsófelsőszentmihály, Ajton, Detrehemtelep, Ótorda, Újtorda, Aranyosegerbegy, Aranyos polyán, Harasztos, Kercsed, Bágyon) mintegy hetvenen vettek részt. Az ünnepi istentiszteleten Oláh Mátyás kercsedi lelkipásztor hirdette az igét, majd Mihály Folytatódik a Kálvin-hét Véget értek ugyan a Kálvin-évek, de a rendezvény közösségszervező erejét figyelembe véve, a Kézdi-Orbai Egyházmegye úgy döntött, továbbra is megszervezi az immár hagyományossá vált Kálvin-hetet. Idén június 29. és július 5. között kerül megrendezésre az esemény. Első nap hétfőn, június 29-én Zabolán a gyermeknapra, kedden, június 30-án Kovászna- Vajnafalván az ifisek napjára, szerdán, július 1-jén Szörcsén a nőszövetségi napra, csütörtökön, július 2-án Barátoson a presbiteri napra, pénteken, július 3-án Székelytamásfalván a konfirmandus napra kerül sor. Minden nap tíz órától kezdődnek a rendezvények. Hírek Események Zsuzsanna egyházmegyei nőszövetségi elnöknő köszöntötte az egybegyűlteket. A konferencia dr. Péter Éva tanárnő előadásával folytatódott, aki a családban történő zenei nevelés fontosságát hangsúlyozta. Kodály Zoltán szavaival biztatta az asszonyokat: az anya születése előtt kilenc hónappal kezdődik a gyermek zenei nevelése. Az előadást követően Boros Erzsébet búzásbocsárdi tiszteletes asszony gyönyörködtette a nőszövetség tagjait népdalok éneklésével, s közben azt is elmesélte, hogyan szeretteti meg a zenét saját gyermekeivel. Emlékezés Makkai Sándor püspökre. Június 5-én szakmai konferencia keretében az V. Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten emlékeztek Makkai Sándor református püspökre, íróra, aki 125 éve született. H. Szabó Gyula, a Kriterion Könyvkiadó igazgatója elmondta: Makkai életművét most kezdik el újból felfedezni, ezt a Makkaikönyvek sikere is igazolja. A konferencián Sipos Gábor egyházkerületi levéltáros is előadást tartott. Makkai Sándort 1915-ben választották meg vajdakamarási lelkipásztornak, aki főleg templomi igehirdetéseivel fogta meg a mezőségieket ben meghívták Sárospatakra tanítani, majd 1918-tól a kolozsvári fakultáson tanított rendszeres teológiát ben Makkai Sándort főjegyzővé választották, majd Nagy Károly halála után püspökké. Elődjének az iskolákért folytatott harcát ő is folytatta. Mindenféle kisebbségi gond ellenére, az egyházkerületben általános lelki megújulás volt tapasztalható. Makkai Sándor 1936-ban mondott le püspöki tisztségéről. Sipos Gábor szerint Makkai szeretett időközönként váltani, ezt mutatja mozgalmas életpályája is. Az előadó szerint valószínű, hogy az adminisztrációval járó püspöki tisztségről azért mondott le, hogy tudományos, írói munkásságával behatóbban tudjon foglalkozni. Nagy Ödön-könyvbemutató a Sapientián. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhét keretében mutatták be a Nagy Ödön szórványlelkész és néprajzkutató című könyvet. Nagy Péter, az Idea cégcsoport igazgatója elmondta: nemcsak a könyvet megjelentető kiadó képviseletében, hanem Nagy Ödön unokájaként is kötelességének érezte az eseményen való részvételt. Nagyapjától tanulta meg, hogy nagyobb öröm adni, mint kapni. Kató Béla püspök így emlékezett: Nagy Ödön életén keresztül végig lehet követni a református lelkipásztor és család életét. A mezőségi szórványban A hét legnagyobb eseményét, a gyülekezeti napot július 4-én Papolcon szervezik. Kilenc órakor fúvószenekarok toborzása indítja a napot, majd 10 órától a hivatalos megnyitó után főtiszteletű Kató Béla püspök úr hirdeti Isten Igéjét. Az istentisztelettel párhuzamosan gyermek-istentisztelet is lesz. Az úrvacsora után kórustalálkozó, előadások, gyermekprogram, táncház, szakácsművészeti vetélkedő, ifjúsági koncert, minifoci-bajnokság programpontok közül válogathatnak a résztvevők. A rendezvényre bejelentkezni a Kézdi- Orbai Egyházmegyéhez tartozó lelkészi hivataloknál lehet. A szervezők mindenkit szeretettel várnak. szolgált, és olyan szakkönyvet írt, amelyet ma minden teológusnak ismerni kell, hiszen a szórványt ennél jobban nem lehet behatárolni. Keszeg Vilmos a könyv szerkesztője Nagy Ödön életének egyes helyszíneiről, majd a kötet felépítéséről beszélt: a néprajzi jellegű írások mellett külön fejezetben gyűjtötték össze Nagy Ödön prédikációit és levelezését. Lelkészbeiktatás Désen. Ünnepi istentisztelet keretében iktatták be június 7-én új szolgálati helyén Szilágyi Róbert lelkipásztort. A dési református templomban tartott istentiszteleten Fekete János főjegyző szolgált, majd Gudor Lajos, a gyülekezet egykori lelkipásztora üdvözölte az egybegyűlteket. Szilágyi Róbert beköszönő prédikációját követően, a köszöntések során, a lelkipásztor első szolgálati helyéről, a kolozsvár-felsővárosi egyházközségből érkezett küldöttség Floriska István nevében arra kérte a gyülekezetet, hogy becsüljék, tiszteljék lelkipásztorukat. Az istentisztelet ünnepi hangulatát emelte a keresztség sákramentumának kiosztása, valamint a Kolozsvári Református Kollégium kórusának szolgálata. Fügei fürdőzés A Beszterce megyében festői környezetben, erdőkkel körülvett fügei fürdőt évente több ezren látogatják. Fedett meleg vizes medence, kinti sóstó és medence, édesvizes medencék kicsiknek és nagyoknak, sportpályák, valamint iszappakolás és akvapark kínál kellemes időtöltést. A fürdő közvetlen közelében található Vila Nobila vendégház csendes környezetben várja a pihenni vágyókat. A 2014-ben megnyílt vendégház személy számára biztosít kényelmes szállást. Nyári táborozások, gyülekezeti kirándulások vagy magánszemélyek számára egyaránt alkalmas. Szállást foglalni a es telefonszámon, illetve a Facebookon a Cazare Băile Figa Vila Nobilă címen lehet. Szeretettel várjuk! Isten akaratában megnyugodva, kegyelmében bízó lélekkel tudatjuk, hogy dr. Antal Sándor tanár, egyházközségi főgondnok rövid, türelemmel viselt betegség után, életének 58., házasságának 26. évében hazatért megváltó Urához. Temetésére június 10-én került sor Székelyudvarhelyen. Emléke legyen áldott, nyugalma csendes! ISSN