TERMELÉSMENEDZSMENT. Oktatási segédlet a műszaki menedzser szak hallgatói számára. Összeállította: Dr. Vermes Pál főiskolai tanár 2006.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TERMELÉSMENEDZSMENT. Oktatási segédlet a műszaki menedzser szak hallgatói számára. Összeállította: Dr. Vermes Pál főiskolai tanár 2006."

Átírás

1 Szolnoki Főiskola Műszaki és Mezőgazdasági Fakultás Mezőtúr TERMELÉSMENEDZSMENT Oktatási segédlet a műszaki menedzser szak hallgatói számára Összeállította: Dr. Vermes Pál főiskolai tanár Mezőtúr 2006.

2 2 TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ 4 1. A TERMELÉSMENEDZSMENT KIALAKULÁSA, SZEREPE, FELADATAI A menedzsment fogalma, feladatai és szakterületei A termelésmenedzsment története, fogalma, feladata A termelésmenedzsment kialakulása A termelésmenedzsment fogalma, feladatai A termelésmenedzsment összetevői A TERMELŐRENDSZER A termelőrendszer fogalma, jellemzői A termelőrendszer fogalma A munkarendszer a REFA szerint A termelőrendszer jellemzői A termelőrendszerek életciklusa FOLYAMATVÁLASZTÁS A folyamat fogalma, a folyamatelemek kapcsolata A folyamatok csoportosítása Folyamatválasztás a gyártásban (termelésben) A gyártási folyamatok és a technológiaválasztás A technológiaválasztás Gyártási rendszerek és gyártási műveletek Folyamattípusok és jellemzőik Automatizáció Folyamatáramlás tervezés A LÉTESÍTMÉNYEK KIALAKÍTÁSA A létesítmények létrehozását befolyásoló tényezők Termelő létesítmények tervezése Termelő létesítmények kapacitástervezése Méretgazdaságosság, kapacitásegyensúly és kapacitásrugalmasság Termelő létesítmények elhelyezése Telephelyelméletek A kiválasztás módszerei és befolyásoló tényezői Termelő létesítmények berendezése A berendezés tartalma, a gépválasztás szempontjai, a gyártási módok Műhelyrendszerű (gépelvű) gyártási mód Termékelvű (folyamatszerű) gyártási mód TERMELÉSTERVEZÉS A termeléstervezés módszertana A termelési koncepció A termelési koncepció helye a vállalkozási koncepción belül A termék-piac koncepció Anyagi és személyi eszközök koncepciója A termelést támogató módszerek A termelési koncepció kialakításának egyéb elemei A termeléstervezési tevékenység áttekintése A termeléstervezés logikai láncolata A termeléstervezés időhorizontja Termeléstervezési stratégiák és termeléstervezési eljárások A hierarchikus termeléstervezés Az aggregált termeléstervezés Egyensúlyi ütemezés KÉSZLETGAZDÁLKODÁS A készletek fajtái és a készletezés céljai A készletek csoportosítása A készletezés céljai Készletezési rendszerek A készletek iránti kereslet A készletezési rendszer feladatai Készletezési költségek A készletezés költségtényezői A készletek fizikai létével kapcsolatos költségek A készletek értéke jellegéhez kapcsolódó készlettartási költségek A készletutánpótlás költségei 53

3 A készlethiány költségei A készletezési költségek meghatározása A minimális készletköltséghez tartozó készletrendelési volumen Ideális készletezési alapmodellek Az alap fűrészfog modell Az alap fűrészfog modell felhasználással Alapmodell ábrák Valóságos készletezési modellek Biztonsági készlet meghatározása kiszolgálási szint -tel Rögzített időközű modell kiszolgálási szint -tel Készletszabályozás a gyakorlatban Az ABC készletrendszer Készletpontosság Készletértékelés AZ ANYAGSZÜKSÉGLET ÉS A GYÁRTÁSI ERŐFORRÁSOK TERVEZÉSE Az anyagszükségleti tervezési rendszer (MRP) Az MRP alkalmazásának céljai Az MRP rendszer struktúrája Termelési vezérprogram Anyagjegyzék (darabjegyzék) Készletnyilvántartás Az MRP program működése és a rendszer használata Kapacitás-szükséglet tervezés A termelés tervezése Kapacitásigény számítás Kapacitásigény tervezés Az MRP-rendszer fejlesztése és bevezetésének problémái TERMELÉSSZERVEZÉS ÉS TERMELÉSTERVEZÉS A termelésszervezés elemei, módszerei A termelőfolyamatok szervezése A termelési feladatok meghatározása A termelésszervezés és termeléstervezés rendszere TERMELÉSPROGRAMOZÁS A termelésprogramozás feladata és a programfajták A tételes vagy általános naptári program Az operatív naptári programok Programozási módszerek A programozás alapvető számításai A TERMELÉS ÜTEMEZÉSE ÉS IRÁNYÍTÁSA A termelésvezetés feladata, rendszere Műveletek ütemezése Ütemezés és irányítás műhelyrendszerű gyártás esetén Az üzemszintű ütemezés kérdései Prioritási technikák Prioritási (fontossági) számok Üzemszintű irányítás SZÁMÍTÁSI ALAPOK A TERMELÉSSZERVEZÉSBEN Az időalapok számítása A kapacitásnorma számítása Gyártási kapacitás és átbocsátóképesség számítása Kapacitás és átbocsátóképesség értelmezése A kapacitásszámítás célja és variációi Termelési keresztmetszetek Termékösszetétel meghatározása A sorozatnagyság számítása A gyártás ritmusára vonatkozó számítások A gyártás átfutási ideje A gyártásközi készletek állományának számításai AZ ÉPPEN IDŐBEN (JIT) TERMELÉSI RENDSZEREK A JIT-elv A JIT-koncepció A JIT alkotóelemeinek elemzése A JIT összevetése a hagyományos gyártási folyamattal 107 FELHASZNÁLT IRODALOM 109

4 4 ELŐSZÓ A termelésmenedzsment új diszciplina a mezőtúri képzés palettáján ben indult a műszaki menedzser főiskolai alapszak, az ehhez tartozó tanterv szerint két évfolyam fog tanulni. Időközben megtörtént a hazai felsőoktatási rendszer többciklusúvá alakítása, ennek következtében a csaknem tucatnyi hazai képzőhely (egyetemi és főiskolai karok) által együttesen kialakított, de tantárgyi tartalmi szinten kevéssé összehangolt új alapszakra (BSc-szint) lehet csak 2006-ra jelentkezni. A termelésmenedzsment ismeretanyaga mind a főiskolai, mind a BSc alapszak képzésében termelésmenedzsment tárgyként, ill. termelés- és változásmenedzsment tárgy részeként helyet kapott, igaz, nem azonos terjedelemben. Elkerülhetetlen ezért, hogy a tananyag összeállításánál mindkét képzés (szak) igényét próbáljuk meg figyelembe venni és követelményeiknek megfelelni. Így született meg a Termelésmenedzsment oktatási segédlet, amely főként az irodalomjegyzékben szereplő fontos, már egyenként is jelentős számú forrásmunkát egyesítő alapirodalmakra épül. Ez indokolja a jegyzetekben, segédletekben talán szokatlan nagyszámú szövegközi hivatkozást. A munkák közül kiemelem Szente Béla jegyzetét, amely hallgatóink számára is hozzáférhetőnek tűnik, ily módon alkalmas lehet tételes tanulásra. Az oktatási segédlet összeállítása emellett is sajátos, hiszen figyelembe veszi a képzés BSc szintjét; nem foglalkozik részletesebben olyan, egyébként kapcsolódó menedzsment-területekkel, amelyek külön tantárgyként a képzési struktúrában szerepelnek (humán-, projekt-, logisztikai-, minőség-, marketing-, innovációs menedzsment); nem tartalmaz gyakorlati példákat, ezek összegyűjtését külön gyakorlati segédletben tervezzük. A tantárgy oktatásában hiányzó tapasztalatok pótlásához, a segédlet jegyzetté fejlesztéséhez a Tisztelt Olvasó véleménye sokat segítene. Bizonyos, hogy a segédlet az első azok sorában, amelyet Mezőtúron mint a Szolnoki Főiskola fakultásán használt tananyagként adnak ki. Köszönöm Arany Éva számítógépes szerkesztési munkáját, aki pontosan, figyelmesen és zokszó nélkül követte a segédlet összeállításának gyors folyamatát. M e z ő t ú r, január 30. Dr. Vermes Pál főiskolai tanár

5 5 1. A TERMELÉSMENEDZSMENT KIALAKULÁSA, SZEREPE, FELADATAI 1.1. A menedzsment fogalma, feladatai és szakterületei a) A menedzsment átfogó fogalom az élet minden területén találkozhatunk vele. Egy lehetséges definíció (Kocsis 1993) A menedzsment az a folyamat, amelyet egy vagy több személy végez mások tevékenységének koordinálására olyan eredmények elérése érdekében, amelyeket egyikük sem tudna egyedül elérni. Más megfogalmazásban (Szente 2003) A menedzsment különböző fő- és kiegészítő inputok felhasználásával, transzformációs rendszer keretei között, transzformációs tevékenységgel végrehajtott, döntéseken nyugvó tevékenységsor, mely outputok létrehozására irányul. A transzformációs folyamat egy input-transzformáció-output kapcsolati rendszert jelent, melyben az output biztosítja a fogyasztói igény kielégítését. (1-1. ábra) A transzformációs folyamatok jellegük alapján különbözők lehetnek: fizikai (gyártásban), helyzeti (a szállításban), csere (a kiskereskedelemben), tárolási (a raktározásban), információs (a telekommunikációban), stb. Transzformációs rendszer Fő input Fő transzformációs tevékenység Output Kiegészítő inputok 1-1. ábra Az input-transzformáció-output rendszer (Szente 2003) b) A menedzselés egymásra épülő általános feladatai a tervezés: valamit kigondolni vagy újragondolni erőforrások térbeli és időbeli helyzetének meghatározása (a rendszer működésének, céljainak megfogalmazása, döntések a szükséges erőforrásokról válasz a ki, mit, milyen sorrendben, mikor kérdésekre) a szervezés: létrehozni, átalakítani, megszüntetni (célok és erőforrások egymáshoz rendelése, allokációja) a vezetés: a szervezet tagjainak befolyásolása a célelérés érdekében az irányítás: a meglevőt működtetni (folyamatos ellenőrzés a kijelölt eljárásrend betartásáért, vagy a korrekciók végrehajtásáért) A négy fő feladatra fordított idő a menedzseri szinteken (1-2. ábra).

6 6 Csúcsmenedzsment Tervezés Szervezés Középszintű menedzsment Első vonalbeli menedzsment Vezetés Irányítás 1-2. ábra Menedzsmentfeladatok a szervezet különböző szintjein (Kocsis 1993) A menedzser az a személy, akinek feladata egy szervezet (szervezeti egység) eredményes és hatékony működtetése. (Kocsis 1993) c) A menedzsment szakterületei A menedzsment egésze: fő feladata a célok kitűzése és azok megvalósítása. Menedzsment szakterületek (1-3. ábra): összehangoltan kell működniük, de speciális menedzsmenttechnikákat és eljárásokat alkalmaznak: 1-3. ábra A menedzsment-szakterületek és kapcsolataik (Kocsis 1993)

7 7 marketingmenedzsment: piaci igények feltárása, felkutatása, befolyásolása, felmérése és továbbítása a vállalkozás számára stratégiai menedzsment: a vállalkozásoknak folyamatosan a környezethez hangolása projektmenedzsment: különböző akciók kezdeményezése és ezek feltételeinek megteremtése (legfontosabb: a termelőbázis létrehozása) termelésmenedzsment: termelési célkitűzéstől az értékesítésig innovációs menedzsment: a vállalkozás egészének és részeinek megújítása és racionalizása minőségmenedzsment: a megbízható minőség a vállalkozás termékeire és működésére információs menedzsment: információs rendszer felépítése és működtetése, kommunikáció és vezetéstájékoztatás emberi erőforrás menedzsment: hatékony munkakörülmények megteremtése környezeti és vállalkozási kultúra menedzselése: pozitív hatású belső kultúra kialakítása d) Menedzsment ismeretkörök (Szente 2003) alapfogalmi ismeretek (vezető, vezetés, menedzser, menedzsment, termelés, stb.) vállalkozások és környezetük kapcsolatát bemutató ismeretek (piaci-, gazdasági-, politikai, infrastrukturális-, ökológiai-, termelési-, stb. környezet) csúcsvezetés munkáját támogató ismeretek (szervezeti kultúra- és változásmenedzsment, stratégiai menedzsment, projektmenedzsment) vállalkozási funkciókat támogató ismeretek (humán-, marketing-, innováció-, termelés-, szolgáltatásmenedzsment) általános támogató ismeretek (minőség-, kockázatmenedzsment, stb.) Termelés és szolgáltatás: általában együtt jelenik meg (azonosságok és különbözőségek) Termelés: a rendelkezésre álló erőforrások egy részének felhasználása arra, hogy más erőforrásokon tartós változásokat végrehajtva új javakat hozzunk létre. Szolgáltatás: a rendelkezésre álló erőforrások egy részének felhasználása fogyasztói igényeket kielégítő, nem termelő tevékenységekre (létrehozás és fogyasztás időben egybeesik) A termelésmenedzsment története, fogalma, feladata A termelésmenedzsment kialakulása a) Gyakorlati előzmények (Kovács 2004) gyűjtögető, vadászó tevékenység megszervezése ókor: nagy vállalkozások koordinálása már igény (pl. piramisok építése, kínai nagy fal, inka városok) munkamegosztás kialakul (pl. kőfaragó szerszámok élezését külön személyzet végzi) középkor: legnagyobb jelentőségű lépés a mechanikus óra feltalálása (a tevékenységek koordinálásának nélkülözhetetlen eszköze) szabványosítás (pl. íjak, pisztolyok-puskák méretei) újkor: gépesítés (bányászat, textilipar, gépgyártás, közlekedés) tömeggyártás megjelenése b) Tudományos megközelítés (angolszász irányzat) A legfontosabb időpontok, események és jelentős személyiségek az 1-1. táblázat szerint. c) A német iskola (Kovács 2004) szeptember 30: a Birodalmi Munkaidőmeghatározási Bizottság (Reichausschuss für Arbeitzeitermittlung: REFA) megalapítása. 12 évvel később a neve: Birodalmi Munkatanulmányozási Bizottság. A második világháború végéig több mint szakembert képeztek ki.

8 8 Jelenleg: REFA Szövetség (korábbi nevén Munkatanulmányozási és Üzemszervezési Szövetség: Verband für Arbeitstudien und Betriebsorganization) tevékenysége. A REFA célkitűzései A munkatanulmányozás fejlesztése (munkakialakítás, időgazdálkodás, költségszámítás, követelménymegállapítás, bérrendszerek, munkautasítások) Munka- és időtanulmányok végrehajtására vonatkozó irányelvek és eljárások kidolgozása. A munkatanulmányozásból kiinduló módszerek és a gazdaságos üzemvezetés tapasztalatainak kiértékelése (racionalizálás, szervezés, komplex üzemi rendszerek tervezése és ellenőrzése). Képzés (szakemberek kiképzése, tanácskozások, tanfolyamok és szemináriumok szervezése, információk nyújtása). Kiadói tevékenység (REFA könyvek, szakfolyóiratok, időszakos kiadványok, oktatási segédletek, nyomtatványok). A tudományos menedzsment kialakulásának főbb állomásai (Romhányi 2003) 1-1. táblázat Év Esemény, témakör Nevezetes személyiség 1911 Principles of Scientific Management című könyv megjelenése, idő- és mozdulat elemzések, a munkavégzés tudományos jellegű tanulmányozása 1911 Mozdulatelemzések, az ipari pszichológia alapjainak megteremtése Frederich W. Taylor (USA) Frank és Lillian Gilbreth (USA) 1913 Mozgó szerelőszalag megvalósítása Henry Ford (USA) 1914 Tevékenységek ütemezési diagramja Henry L.Gantt (USA) 1917 Az optimális rendelési (gyártási) tételnagyság formula alkalmazása F. W. Harris (USA) 1931 Mintavételen alapuló minőségellenőrzés, statisztikai táblák a minőségellenőrzésben H.G. Romig (USA) Walter Shewhart, H.F. Dodge, Hawthorn kísérletek: a megvilágítás hatása a munkások termelékenységére Elton Mayo (USA) 1934 Munkafolyamatok tevékenységeinek statisztikai elemzése L.H.C. Tippett (Anglia) 1940 Komplex rendszerek problémáinak megoldása teamekben Operációkutatási csoportok alakulása (Anglia) 1947 A lineáris programozás szimplex módszere George B. Dantzig (USA) as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek és napjaink Az operációkutatási módszerek fejlődése: szimuláció, sorállás elmélet, döntéselmélet, matematikai programozás, hálótervezés Számítástechnikai eszközök megjelenése mindennapi használatra a termelésprogramozás, készletgazdálkodás, projekt menedzsment és az előrejelzés területén Az MRP (Material Requirments Planning) rendszer rohamos terjedése Automatizálás, TQM, JIT, CÍM, FMS, CAD/CAM rendszerek megjelenése A termelékenységi módszerek alkalmazása a szolgáltatásban korszerű termelésszervezési elvek alkalmazása a verseny lényeges tényezője a szolgáltató-rendszerek jelentősége operációkutatási eszközök mindennapos használata Joseph Orlicky Oliver Wight (USA) Tai-ichi Ohno (Toyota) A.V. Feigenbaum, W.E. Deming, J.J. Juran (USA) McDonalds étterem A termelésmenedzsment fogalma, feladatai a) A termelésmenedzsment meghatározása a szakirodalomban igen változatos: A termelésmendzsment a vállalkozás elsődleges termékét készítő vagy szolgáltatását nyújtó termelőrendszer tervezésével, működtetésével, valamint javításával foglalkozik (Chase és Aquilano definíciója) termelőrendszerek működtetése: menedzsment feladat termelőrendszerek tervezése, kialakítása: mérnöki feladat (industrial engineering) A termelésmendzsment feladata az input erőforrásokat termékké vagy szolgáltatásokká konvertáló rendszer menedzselése (Gaither definíciója)

9 9 termelőrendszer: terméket gyártó rendszer szolgáltatásokat nyújtó rendszer A termelésmenedzsment a termelési folyamat eredményességét érintő tényezők hatékony irányítása, a nyersanyagok beszerzésétől kezdve egészen a késztermékeknek a fogyasztókhoz történő eljuttatásáig, tehát a transzformációs rendszer tervezésével és az áramlási folyamatok irányításával foglalkozó, döntéseken keresztül megvalósuló tevékenységsor. (Szente 2003) A termelésmenedzsment tehát létrehozza a termelő (transzformációs) rendszert, és biztosítja a működés feltételeit a várható fogyasztói igényeknek megfelelően. Ilymódon a termelési stratégia a vállalati stratégia egyik eleme a marketing-, a pénzügyi- és egyéb stratégiák mellett, és teljesítményével a vállalat üzleti sikereihez hozzájárul (1-4. ábra) ábra A termelési stratégia szerepe (Kovács 2004) b) A termelési folyamat: különböző inputok segítségével a transzformációs folyamaton keresztül állítanak elő outputot. (1-5. ábra) c) A termelésmenedzsment belső, a feladat-végrehajtást menedzselő feladatai logikailag három időtávra és három tevékenységfázisra bontva (Kocsis 1993) Stratégiai időszak: az adott terület (termék-erőforrás) kapcsolatának teljes átalakítása (termékszerkezet- és termelőrendszer-változtatás). Taktikai időszak: az adott termékszerkezet elkészítésének átfutási ideje (a nyersanyagok munkába adásától a késztermékek elkészültéig eltelt idő). Operatív időszak: ez naptári időszakot jelent, amely alatt az adott munkahelyek megkapják a konkrét elvégzendő feladataikat, a megfelelő feltételekkel együtt. A tevékenységfázisok: az információs és döntés-előkészítési munkafázis; a tervezési és döntési fázis, valamint; az előkészítő, szervezési feladatok fázisa.

10 10 Fő input Transzformációs rendszer Output Kórház Betegek Gyógyítás Orvosok, ápolók, eszközök Egészséges emberek Éhes vendégek Étterem Jó ételek felszolgálása Szakács, konyha, felszolgáló, környezet Elégedett vendégek Alap- és félkészanyagok Autógyár Gyártás, szerelés Gépek, munkások, eszközök Személygépkocsi Érettségizett diákok Főiskola Tanítás, tanulás Tanterem, könyvek, tanárok Diplomás szakember Vásárlók Áruház Igény kielégítés, eladás Árukészlet, berendezés, eladók Elégedett vásárlók 1-5. ábra Példák a transzformációs folyamatra (Szente 2003) A termelésmenedzsment ily módon felosztott rendszerében szigorú logikai szabályokat kell betartani az egyes időszakok és munkafázisok tartalmi felépítésében és kapcsolatrendszerükben. Az 1-6. ábrán láthatók az adott menedzselési fázisban a különböző időszakok feladatcsoportjai és ezek belső szerves kapcsolatai. d) Gyakorlati megközelítésben és az általános menedzsment-feladatokhoz igazodóan (Romhányi 2003) a termelésmendzsment a termeléshez szükséges emberi, gépi, anyagi és információs jellegű erőforrások mennyiségének térbeli és időbeli helyzete meghatározása termeléstervezés, hatékony összerendelése termelésszervezés, operatív összerendelése termelésirányítás, optimális működésének ellenőrzése termelésellenőrzés A termelésmenedzsment összetevői (Kovács 2004) A termelési tevékenység két fő mozgatója: a piaci igény és a vállalati stratégia. (lsd ábra!) A termelésmenedzsment összetevői a várható igények előrejelzése (új termék esetén hosszú távú előrejelzés), a termék meghatározása, a technológiai folyamat kiválasztása, az üzem elhelyezése és elrendezése, ütemezés: az igények és a termelési erőforrások egymáshoz rendelése (fő ütemezés és operatív programozás), a kapacitások tervezése, a munkaerő és anyag (készlet) biztosítása, a gyártási feltételek biztosítása, a folyamat operatív irányítása, a gyártás során biztosítandó az anyagok áramlása, a minőség, a gépek megbízható működése.

11 ábra A termelésmenedzsment feladatrendszere (Kocsis 1993) Fentiek kapcsolódását is mutatja az 1-7. ábra: a termelésmenedzsment különböző jellegű (tervezési-irányítási, műszakiemberi) tevékenységek együttese ábra A termelésmenedzsment összetevői (Kovács 2004)

12 12 A továbbiak tekintetében ezt az ábrát a tananyag rendszerező modelljének is tekintjük, amelynek fő elemei az egyes fejezetekben megjelennek. Kiemelt fontossága és elsődlegessége ellenére az emberi erőforrás, a munkaerő kérdéskörével, szerepével méltánytalanul keveset foglalkozunk, ezt a területet az általános- és a humán menedzsmentnek kell lefednie. Instrukciók az 1. fejezethez Tanulmányozás (Szente 2003) old.

13 2.1. A termelőrendszer fogalma, jellemzői A termelőrendszer fogalma A TERMELŐRENDSZER A termelőrendszer általánosan: a társadalom gazdálkodó alapegysége (Szente 2003). A termelőrendszer megjelenése: vállalat / vállalkozás. Közelebbről: a termelőrendszer erőforrások olyan halmaza, amelynek feladata egy bemenő erőforrásrendszer átalakítása termékké vagy szolgáltatássá a technológiai folyamat keretében (Romhányi 2003). Különféle termelő- és szolgáltatórendszereket a 2-1. táblázat tartalmaz. Kórház Étterem Példák termelőrendszerekre a Gaither-féle definíció alapján (Koltai 2001) Rendszer Bemenő erőforrások Komponensek Transzformáció Gépkocsi összeszerelő üzem Egyetem betegek éhes vendégek acéllemezek, motorok, alkatrészek végzett középiskolások orvosok, ápolók, orvosi műszerek, gyógyszerek élelmiszerek, szakács, pincér, környezet munkások, gépek, szerszámok tanárok, könyvek, osztálytermek Áruház vásárlók kirakat, árukészlet, eladó Raktári elosztó központ raktározandó áru rakodóhelyek, raktári eszközök, dolgozók kezelés, ápolás főzés, kiszolgálás gyártás és összeszerelés oktatás foglalkozás a vevővel, eladás lebonyolítása raktározás, elosztás, adminisztráció 2-1. táblázat Termék vagy szolgáltatás gyógyult paciensek elégedett, jóllakott vendégek jó minőségű személygépkocsik végzett diplomások elégedett vásárlók a rendelkezési helyre időben elérkező áru A termelőrendszer rendszermodellje (2-1. ábra) (Kovács 2004) Erőforrások input Szabályozó Részfolyamatok Alapjel tervek normák előírások Output Eredmények Anyag Energia Pénz Munkaerő Kapacitás Információ Vezérlő Termék Energia Értéktöbblet Változás a munkaerőben Amortizáció Információ 2-1. ábra A termelési folyamat (Kovács 2004) Bemenetek: anyag: alapanyagok, segédanyagok, karbantartási anyagok, irodaszerek, stb. energia: energiaféleségek, elektromos energia primátusa pénz: többi erőforrásra átváltható munkaerő: munkaigényesség és összetétel változó kapacitás: adott termék előállítását teszi lehetővé (elhasználódás, meghibásodás miatt csökken: karbantartás szerepe) információ: irányítás és végrehajtás számára (tervek, utasítások, dokumentációk, szabványok, stb.).

14 14 Kimenetek: termék: a folyamat célja, emellett selejt, melléktermék, hulladék is van energia: maradék (hasznosítandó) értéktöbblet: értéknövelő folyamat munkaerő: megváltozik (tapasztalat, begyakorlottság) értékcsökkenés: tárgyi eszközök amortizációja információ: termékhez ill. a folyamathoz kötődik A munkarendszer a REFA szerint (Kovács 2004) A REFA meghatározása szerint: A munkarendszer a munkafeladat végrehajtását szolgálja, melynek során az ember és az üzemeszköz a környezeti hatások alatt együttműködnek. Az egyes munkarendszereket hét fogalommal írja le (2-2. ábra). 3. Bemenet (input) 7. Környezeti hatások 1. Munkafeladat 2. Munkafolyamat 5. Ember E Ü 6. Üzemeszköz 4. Kimenet (output) 2-2. ábra A munkarendszer a REFA szerint (Kovács 2004) Ebben a felfogásban a munkarendszer úgynevezett szociotechnikai rendszer, mivel embereket és technikai (üzem)eszközöket is tartalmaz. Az egyes összetevők meghatározása: Munkafeladat: Munkafolyamat: Bemenet (input): Kimenet (output): elvégzése a munkarendszer célja. az ember és az üzemeszköz együttműködésének térbeli és időbeli rendje annak érdekében, hogy azt a munkafeladatnak megfelelően átalakítsa vagy felhasználja. A munkafolyamat leírható például folyamatábrával. általában munkatárgyakból áll, de emberekből, információkból és energiából is, amelyek a munkafeladat értelmének megfelelően állapotukban, alakjukban vagy helyzetükben átalakulnak, felés/vagy elhasználódnak. A munkatárgy valamennyi olyan anyag, jószág, adathordozó, stb., amely a munka feladatának megfelelően átalakul vagy felhasználódik. általában munkatárgyakból áll, de emberekből, információkból is, amelyek a munkafeladatnak megfelelően átalakulnak. Ember és üzemeszköz: a munkarendszer kapacitását képezi, amely a munkafeladatnak megfelelően a bemenetet kimenetté alakítja át. Az ember a munkafeladat végrehajtásában és irányításában részt vevő személy. Az üzemeszközök készülékek, gépek, berendezések és munkadokumentációk. Környezeti hatások: fizikai, szervezeti, valamint szociális hatások, amelyek befolyást gyakorolnak a munkarendszerre, vagy adott körülmények között éppen a munkarendszer hozza őket létre. Méretük szerint a munkarendszerek különbözők lehetnek: vállalat, üzem vagy gyáregység, osztály, részleg, munkahelyi csoport, munkahely. A munkarendszerhez szorosan kapcsolódik az üzemszervezés fogalma, amelyen a REFA a munkarendszerek tervezését, kialakítását és irányítását érti (2-3. ábra). A hierarchikus rendszerben világosan elkülönül az üzemszervezés, a termelésszervezés és a gyártásszervezés.

15 15 Üzem Üzemszervezés Értékesítés Termelés Személyzeti ügyek Pénzügyek Termelésszervezés Fejlesztés Beszerzés Gyártás Minőségi ügyek Gyártásszervezés Alkatrészgyártás Szerelés Kiszállítás 2-3. ábra Az üzem irányítási rendszere a REFA szerint (Kovács 2004) A termelőrendszer jellemzői (Romhányi 2003) a) A profil Alapkövetelmény: piaci igény követése gyors termékváltás Profil tényezői: termék felépítése egyszerű termék: néhány alkatrészből áll (csavar, műanyag alkatrész, textil, stb.) bonyolult termék: sok alkatrészből áll termék anyagszükséglete egyszerű anyagok: néhány vagy hasonló anyag (pl. csak fémek vagy csak műanyagok) különnemű anyagok termék választéka tiszta profil: egyetlen terméket állít elő választék szerinti profil: azonos technológia, azonos profil, termékcsalád (csak a végső paraméterek különböznek) vegyes profil: sokféle különböző termék b) A gyártási mód: technológiák bonyolultsága egyszerű technológia: néhány technológiai fázis, áttekinthető összetett technológia: több technológiai fázis, nehezen áttekinthető c) Kapacitás: a termelőrendszer teljesítőképessége (termelőképessége), melynek különböző fajtáit adott idő alatt előállított termékmennyiséggel lehet meghatározni. Általánosan: kapacitás = időalap időnorma/kapacitásnorma ( mennyiség időszak ) A kapacitás és átbocsátóképesség, valamint a kapacitásnorma részletesebb ismertetése, számítása a 11. fejezetben található. d) Vertikalitás: termelőrendszeren belüli egységek szélességi és mélységi kapcsolatrendszere (Szente 2003) vertikális kapcsolat: soros technológiai fázisok (pl. acélgyártás, textilipar) horizontális kapcsolat: párhuzamos ill. független technológiai fázisok (pl. szerszámgépgyártás)

16 16 diagonális kapcsolat: vertikális ill. horizontális rendszerből kiemelt mellék- vagy segédfolyamatok (pl. kísérleti műhely, minősítő laboratórium) kombinált kapcsolatok: előző kapcsolatok vegyes, célszerű elrendezése (általános eset) e) Kooperáció: nem bérlet! passzív: aktív: erőforrás kiajánlás erőforrás kölcsönvétel f) Tömegszerűség Tényleges munkaidő-ráfordítás (munkaigény): termékenként értelmezhető A j-edik gyártási sorozat összes munkaidő igénye: A j = s j a j n = s j a ij i = 1 ahol s j a j-edik sorozat darabszáma (sorozatnagyság) a j a j-edik sorozat egy termékének munkaidőigénye a ij a j-edik sorozat terméke i-edik műveletének időnormája i a műveletek száma (i=1 n) Hasznos időalap: a termelőrendszerre (vagy egy részére) értelmezhető ahol T h T h N m h g v g = 1 [ N m h g( 1 v) ] termelőrendszer hasznos időalapja naptári napok száma napi maximális műszakszám egy műszak munkaóráinak maximális száma gépek száma veszteség aránya (tervezett karbantartás, tervezett pihenőidő, sorozatállások tervezett ideje, stb.) v = 0 1 Tömegszerűségi fok: azt fejezi ki, hogy adott termékcsoport (esetünkben egy sorozat) előállításához szükséges munkaidő az összes munkaidőnek (esetünkben a hasznos időalapnak) mekkora hányadát teszi ki. Ilyen értelmezésben: 0 T f 1 közötti értéket vehet fel és a gyártási folyamat átlagos tömegszerűségét fejezi ki. T f = A j T h A tömegszerűség meghatározására más elvek és mutatók is ismertek, például: az input periódus (átlagosan mennyi időközönként jelenik meg a termék a termelőrendszerben) és a termékelőállítás műveleti idejének összegéből számított arány (Koltai 2001); a folyamat átlagos tömegszerűségi foka és a munkahelyi tömegszerűségi fok (a munkahelyen elvégzendő műveletek idejének és a gyártási ütemidőnek a hányadosa) figyelembevétele (Kocsis 1974). g) A gyártás típusa: a tömegszerűség alapján egyedi-, sorozat- és tömeggyártást különböztetünk meg: Egyedi gyártás tiszta egyedi: T f 0 ismétlődő egyedi: T f < 0,3 Sorozatgyártás T f = 0, 3 0, 7 kis sorozat közepes sorozat nagy sorozat

17 17 A nagysorozat felé közeledve: nő a célgépek aránya nő a szerszámozottság és készülékezettség nő a speciális mérőeszközök száma nő a betanított munkások részaránya fejlettebb anyagmozgatási (logisztikai) rendszer szükséges. Tömeggyártás T f > 0,7 részleges folyamatosság folyamatos tömeggyártás Jellemző: kevés gyártmány ismétlődő munka célgépek használata általános törekvés a teljes automatizáltságra A gyártási típusok jellemzői összefoglalóan a 2-2. táblázaton szerepelnek. A gyártási típusok jellemzői (Koltai 2001) Változók Egyedi gyártás Sorozatgyártás Tömeggyártás Termékféleségek száma A gyártás technikai előkészítése Anyagok Gyártási műveletek Gépek és eszközök Üzemelrendezés Munkaerő Menedzsment Gyártási költségek Ritkán vagy csak egyszer gyártott sokféle termék Nagyvonalú tervrajzok, általános technológiai utasítások Korlátozott számú terméktípus sorozatait meghatározott időszakonként gyártják A műveletek nagy részére részletes tervrajz és technológiai utasítás 2-2. táblázat Néhány termék nagy sorozatban folyamatosan gyártva Részletes tervek és technológiai utasítások valamennyi műveletre Standard a kereskedelemben rendelkezésre álló anyagok és alkatrészek Standard és speciális anyagok és alkatrészek keveréke Számos speciális anyag és alkatrész kizárólagos gyártóktól A termékek és műveletek állandóan A műveletek nagy része állandó A műveletek és termékek gyakorlatilag változnak bizonyos periódusokban állandóak Általános célú gépek szabványos Általános célú gépek részben speciális Speciális berendezések, magas fokú szerszámokkal szerszámokkal automatizálás, célszerszámok A gépek funkciók alapján csoportosítva A gépek a termék gyártási műveletei Gyártósorok, szerelőszalagok alapján csoportosítva Magasan kvalifikált munkások, Kis számú kvalifikált munkás, Munkások a gép kezelésére és nem nagy tapasztalattal és univerzális többségében egyes műveletekre a művelet elvégzésére betanítva tudással betanított munkások Folyamatspecialista, a gyártási Termékspecialista, a gyártási folyamatos Speciális tudás, amely a gépre, nem folyamat egyes műveleteinek szakemberára csak általánosan ismeri pedig a termékre vagy a technológi- irányul Viszonylag alacsony fix költség, magas változó költség Magasabb fix költség alacsonyabb változó költség Nagyon magas fix költség, alacsony változó költség h) Gyártási mód (gyártási rendszerek fajtái) technológiai csoportosítás (műhelyrendszerű gyártás) tárgyi csoportosítás (zárt termelési csoport vagy ciklus, folyamatos gyártás) [Ezekkel a Létesítmények kialakítása fejezetben foglalkozunk!] 2.2. A termelőrendszerek életciklusa A termelőrendszerek élete során különböző döntéseket kell hozni és eltérő tevékenységeket kell végezni (2-3. táblázat). (Analógia: termék életciklus-görbe)

18 18 A termelőrendszer életciklusa (Szente 2003) Fázisok Feladatok Kérdések SZÜLETÉS Vállalati célok Terméktervezés és folyamatválasztás Rendszertervezés NÖVEKEDÉS Rendszerindítás KIFEJLETTSÉG Rendszerműködtetés HANYATLÁS Rendszerátalakítás MEGSZŰNÉS A megszűnés kezelése 2-3. táblázat Mi a vállalat célja? Milyen terméket vagy szolgáltatást kínál a vállalat? Milyen a termék formája és megjelenése? Hogyan lehet technológiailag a terméket előállítani? Mekkora kapacitásra van szükség? Hova helyezzük a létesítményt? Hogyan rendezzük be a létesítményt? Hogyan tartsuk fenn a minőséget? Hogyan határozzuk meg a termék vagy szolgáltatás keresletét? Milyen feladatot kell a munkásoknak ellátniuk? Milyen színvonalon kell a munkát elvégezni, és ez hogyan mérhető? Hogyan honoráljuk az elvégzett munkát? Hogyan indítsuk el a rendszert? Mennyi idő szükséges a kívánt output eléréséhez? Hogyan menedzseljük a mindennapi tevékenységeket? Hogyan tartsuk fenn a rendszert? Milyen külső hatások gyengítik a vállalat pozícióit? Milyen vállalati belső változások okoznak kedvezőtlen hatásokat? Hogyan vizsgáljuk felül a rendszert a vállalati stratégia változása esetén? Milyen fejlesztési eredmények jelzik a változtatás szükségességét? Hogyan fejlesszük a rendszert? Hogyan szűnik meg a rendszer? Mit lehet tenni a hasznosítható erőforrások megmentésére? Instrukciók a 2. fejezethez Tanulmányozás (Szente 2003) old old old.

19 19 3. FOLYAMATVÁLASZTÁS A folyamatválasztás lényegében a termék-előállítási folyamat választását jelenti, ami a következő tényezőktől függ: a termékek jellemzői (termékszerkezet, választék, mennyiség), a technológiai lehetőségek és kötöttségek (szóbajöhető eljárások, rugalmasság, automatizálhatóság), gépek, technológiai berendezések, gyártó- és mérőeszközök (műszaki-minőségi jellemzők, megbízhatóság, beállíthatóság, általános-speciális rendeltetés, stb.), általános tényezők (fejlődési irány, trendek, költséghatékonyság, fejlesztési források, munkaerő száma és kvalifikáltsága) mennyiségétől, minőségétől. Ez a fejezet (és a segédlet más részei sem) foglalkoznak a fenti folyamatok (szakmai területek) részletes elvi-gyakorlati megvalósításával (pl. nem foglalkozunk a technológiai tervezés kérdéseivel), csak néhány általános összefüggést vázolunk A folyamat fogalma, a folyamatelemek kapcsolata A folyamat: egyidejű és/vagy egymást követő részfeladatok együttese, amelyek elvégzése során bizonyos inputok (anyag, energia, idő, tudás, stb.) felhasználásával, folyamatos értékhozzáadással termékek és/vagy szolgáltatások jönnek létre. A folyamatelemek kapcsolatait és végrehajtásuk sorrendjét a technológiai kötöttségek determinálják. (Szente 2003) A termelő folyamat részfolyamatokra (alrendszerekre) bontható (Kovács 2004). Az alrendszerek tipikus kapcsolódási módjai a 3-1. ábrán láthatók. Soros Párhuzamos Híd Csomópont 3-1. ábra Az alrendszerek kapcsolattípusai (Kovács 2004) Soros kapcsolat esetén a műveletek időben és térben egymás után következnek. Az egyes keresztmetszetek tényleges kapacitása közel azonos legyen. Kiemelkedően nagy kapacitású alrendszer elé és utána is közbenső tároló (puffer) szükséges, mert a nagy kapacitás miatt állásidőre kényszerül. Párhuzamos kapcsolatnál a műveletek azonos időben zajlanak, így az átfutási idő csökken. Feltétel, hogy a párhuzamos műveletek egymástól függetlenek legyenek. A hidat tartalmazó kapcsolat két egymással párhuzamos soros kapcsolat között létesül. A híd segítségével a másik ágon is befejezhető a folyamat. Konvergens kapcsolat esetén több párhuzamosan induló folyamatot egyre kevesebb követ (pl. élelmiszerek előállítása). Divergens kapcsolatnál több párhuzamos ág alakul ki (pl. kőolaj-finomítás esetén a kimenő oldalon a lepárlótoronyban különböző hőfokú termékeket benzin, gázolaj, petróleum, maradék kapnak.) Csomóponti kapcsolat egy konvergens, majd egy ezt követő divergens kapcsolatból áll.

20 A folyamatok csoportosítása (Kovács 2004) A termelőrendszerben társadalmi (emberek, közösség), technikai (műszaki rendszerek), gazdasági (pénzügyi-, gazdálkodási, stb. feladatok), termelő (termékelőállítás) folyamatok léteznek. Ezen kívül is sokféle csoportosítás létezik, közülük néhány a) Folyamatok eredete szerint természetes (természeti) folyamatok mesterséges (kreált) folyamatok: ilyenek a munkafolyamatok! b) Technológiai megközelítésben: kitermelő folyamat (inputja a természetben található anyag) alakváltoztató folyamat (alak ill. fizikai tulajdonság változik) kémiai folyamat (output az inputtól kémiailag különbözik) c) Termékelőállításban játszott szerepük szerint (3-2. ábra) főfolyamatok: közvetlenül vesznek részt a termékelőállításban kiszolgáló folyamatok: közvetlenül nem vesznek részt a termékelőállításban. Alakítás Főfolyamat Mozgatás Irányítás Karbantartás Folyamat Anyagmozgatás Energiaszolgáltatás Műszaki fejlesztés Kiszolgálás Minőségellenőrzés Marketing Környezetvédelem Szociális, kulturális ellátás Továbbképzés Stb ábra A folyamatok csoportosítása a termék előállításában játszott szerepük szerint (Kovács 2004) 3.3. Folyamatválasztás a gyártásban (termelésben) a) A gyártási ciklusban a belső funkciókat és a külső (vállalati) szereplőket a 3-3. ábra szemlélteti. A gyártási ciklus külső szereplői a vásárlók és a beszállítók, míg az értékesítés, a marketing és a terméktervezés általános funkciókat látnak el.

Termelés- és szolgáltatásmenedzsment Részidős üzleti mesterszakok

Termelés- és szolgáltatásmenedzsment Részidős üzleti mesterszakok egyetemi adjunktus Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék kallo@mvt.bme.hu Tematika Bevezetés A termelési, szolgáltatási igény előrejelzése Alapfogalmak, az előrejelzési módszerek osztályozása Előrejelzési

Részletesebben

Termelés- és szolgáltatásmenedzsment Részidős üzleti mesterszakok

Termelés- és szolgáltatásmenedzsment Részidős üzleti mesterszakok egyetemi docens Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék kallo@mvt.bme.hu Tudnivalók Segédanyagok Jegyzet, előadásvázlatok, munkafüzet Példatár, konzultáció, képletgyűjtemény Elméleti kérdések kidolgozása

Részletesebben

Vállalatgazdaságtan. Minden, amit a Vállalatról tudni kell

Vállalatgazdaságtan. Minden, amit a Vállalatról tudni kell Vállalatgazdaságtan Minden, amit a Vállalatról tudni kell 1 Termelési rendszer vizsgálata 2 képzeljük el az alábbi helyzetet örököltünk egy gyárat mit csináljunk vele? működtessük de hogyan? Hogyan működik

Részletesebben

A gyártási rendszerek áttekintése

A gyártási rendszerek áttekintése SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM GYŐR Gyártócellák (NGB_AJ018_1) A gyártási rendszerek áttekintése Bevezetés A tantárgy célja A gyártócellák c. tárgy átfogóan foglalkozik a gyártás automatizálás eszközeivel, ezen

Részletesebben

Termelési folyamat logisztikai elemei

Termelési folyamat logisztikai elemei BESZERZÉSI LOGISZTIKA Termelési logisztika Beszállítás a technológiai folyamat tárolójába Termelés ütemezés Kiszállítás a technológiai sorhoz vagy géphez Technológiai berendezés kiválasztása Technológiai

Részletesebben

A vállalti gazdálkodás változásai

A vállalti gazdálkodás változásai LOGISZTIKA A logisztika területei Szakálosné Dr. Mátyás Katalin A vállalti gazdálkodás változásai A vállalati (mikro)logisztika fő területei Logisztika célrendszere Készletközpontú szemlélet: Anyagok mozgatásának

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Szervezés és logisztika. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Szervezés és logisztika. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Szervezés és logisztika KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Vállalati és termelési logisztika 102. lecke Vállalat célja: fogyasztói

Részletesebben

2651. 1. Tételsor 1. tétel

2651. 1. Tételsor 1. tétel 2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás

Részletesebben

A logisztika feladata, célja, területei

A logisztika feladata, célja, területei A logisztika feladata, célja, területei A logisztika feladata: Anyagok és információk rendszereken belüli és rendszerek közötti áramlásának tervezése, irányítása és ellenőrzése, valamint a vizsgált rendszerben

Részletesebben

Logisztikai rendszer. Kis- és középvállalkozások. Általános jellemzők Ügyvezetés I. és II.

Logisztikai rendszer. Kis- és középvállalkozások. Általános jellemzők Ügyvezetés I. és II. Kis- és középvállalkozások Ügyvezetés I. és II. 1 Logisztikai rendszer 2 Általános jellemzők Anyagi jellegű folyamatok Anyagáramlások (helyváltoztatás) (kereskedelem) Anyagátalakulások (fizikai, kémia)

Részletesebben

Információtartalom vázlata

Információtartalom vázlata 1. Ön azt a feladatot kapta munkahelyén, hogy mutassa be tanuló társainak, hogyan épül fel a korszerű logisztikai rendszer, és melyek a feladatai. Miről fog beszélni? Információtartalom vázlata - logisztika

Részletesebben

A FOLYAMATMENEDZSMENT ALAPJAI

A FOLYAMATMENEDZSMENT ALAPJAI A FOLYAMATMENEDZSMENT ALAPJAI 1 Az Értékteremtő Folyamat Menedzsment stratégia A vállalat küldetése Környezet Vállalati stratégia Vállalati adottságok Kompetitív prioritások Lényegi képességek ÉFM stratégia

Részletesebben

Gyártórendszerek Dinamikája. Gyártórendszerek jellemzése és szerkezete Gyártórendszerekkel kapcsolatos mérnöki feladatok

Gyártórendszerek Dinamikája. Gyártórendszerek jellemzése és szerkezete Gyártórendszerekkel kapcsolatos mérnöki feladatok GyRDin-02 p. 1/20 Gyártórendszerek Dinamikája Gyártórendszerek jellemzése és szerkezete Gyártórendszerekkel kapcsolatos mérnöki feladatok Werner Ágnes Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék

Részletesebben

Vezetői információs rendszer

Vezetői információs rendszer Vezetői információs rendszer A stratégiai tervezés (általában a tervezés) elemzések, döntések, választások sorozata, melynek során a stratégiai menedzsmentnek elemeznie kell a környezetet, a szervezet

Részletesebben

Üzemszervezés A BMEKOKUA180

Üzemszervezés A BMEKOKUA180 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedésmérnöki Szak Üzemszervezés A BMEKOKUA180 Termelési rendszerek Dr. Juhász János egyetemi docens A termelési

Részletesebben

A technológiai berendezés (M) bemenő (BT) és kimenő (KT) munkahelyi tárolói

A technológiai berendezés (M) bemenő (BT) és kimenő (KT) munkahelyi tárolói 9., ELŐADÁS LOGISZTIKA A TERMELÉSIRÁNYÍTÁSBAN Hagyományos termelésirányítási módszerek A termelésirányítás feladata az egyes gyártási műveletek sorrendjének és eszközökhöz történő hozzárendelésének meghatározása.

Részletesebben

Dr. Fodor Zita egyetemi docens

Dr. Fodor Zita egyetemi docens Záróvizsga tételek Dr. Fodor Zita egyetemi docens 18. tétel Ismertesse a logisztikai és a marketingfunkciók kölcsönhatásait, valamint az integrált logisztikai (teljes)költségkoncepciót! Területek beszerzés

Részletesebben

Beszállítás AR Gyártási folyamat KR

Beszállítás AR Gyártási folyamat KR 3. ELŐADÁS TERMELÉSI FOLYAMATOK STRUKTURÁLÓDÁSA 1. Megszakítás nélküli folyamatos gyártás A folyamatos gyártás lényege, hogy a termelési folyamat az első művelettől az utolsóig közvetlenül összekapcsolt,

Részletesebben

Logisztikai szimulációs módszerek

Logisztikai szimulációs módszerek Üzemszervezés Logisztikai szimulációs módszerek Dr. Juhász János Integrált, rugalmas gyártórendszerek tervezésénél használatos szimulációs módszerek A sztochasztikus külső-belső tényezőknek kitett folyamatok

Részletesebben

Dr. Kalló Noémi. Termelés- és szolgáltatásmenedzsment. egyetemi adjunktus Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék. Dr.

Dr. Kalló Noémi. Termelés- és szolgáltatásmenedzsment. egyetemi adjunktus Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék. Dr. Termelés- és szolgáltatásmenedzsment egyetemi adjunktus Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék Termelés- és szolgáltatásmenedzsment 13. Ismertesse a legfontosabb előrejelzési módszereket és azok gyakorlati

Részletesebben

LOGISZTIKA FOGALMA, ALAP KÉRDÉSEI

LOGISZTIKA FOGALMA, ALAP KÉRDÉSEI LOGISZTIKA FOGALMA, ALAP KÉRDÉSEI Történelmi áttekintés Római Birodalom: Marcus Terentius Varro: Logisticon c. mőve A római hadseregben a logistas-ok biztosították a hadtápellátást. Középkor: Baron de

Részletesebben

Ellátási Lánc Menedzsment

Ellátási Lánc Menedzsment Ellátási Lánc Menedzsment A 21. század első évtizedeire a nemzetközi verseny erősödése a termék-életciklusok rövidülése a magasabb minőségi szinten és alacsonyabb fogyasztói árakon történő fogyasztói igény

Részletesebben

8., ELŐADÁS VIRTUÁLIS LOGISZTIKAI KÖZPONTOK ALKALMAZÁSAI. Klaszter, mint virtuális logisztikai központ

8., ELŐADÁS VIRTUÁLIS LOGISZTIKAI KÖZPONTOK ALKALMAZÁSAI. Klaszter, mint virtuális logisztikai központ 8., ELŐADÁS VIRTUÁLIS LOGISZTIKAI KÖZPONTOK ALKALMAZÁSAI Klaszter, mint virtuális logisztikai központ Feladatai: a beszállítói feladatok kis és középvállalatok versenyképességeinek fokozása érdekében,

Részletesebben

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV Beszerzési és elosztási logisztika Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV 5. Előadás Elosztási folyamat A klasszikus elosztási logisztikai rendszer Az elosztási logisztikai rendszer:

Részletesebben

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV Beszerzési és elosztási logisztika Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV 2. Előadás A beszerzési logisztika alapjai Beszerzési logisztika feladata/1 a termeléshez szükséges: alapanyagok

Részletesebben

Vállalati modellek. Előadásvázlat. dr. Kovács László

Vállalati modellek. Előadásvázlat. dr. Kovács László Vállalati modellek Előadásvázlat dr. Kovács László Vállalati modell fogalom értelmezés Strukturált szervezet gazdasági tevékenység elvégzésére, nyereség optimalizálási céllal Jellemzői: gazdasági egység

Részletesebben

Hagyományos termelésirányítási módszerek:

Hagyományos termelésirányítási módszerek: Hagyományos termelésirányítási módszerek: - A termelésirányítás határozza meg, hogy az adott termék egyes technológiai műveletei - melyik gépeken vagy gépcsoportokon készüljenek el, - mikor kezdődjenek

Részletesebben

Beszerzési logisztikai folyamat

Beszerzési logisztikai folyamat BESZÁLLÍTÓ Beszállítás, ütemezés Beszerzési logisztika Szállítási mód és eszköz megválasztása Beszállítás Beszerzési folyamat: - igények meghatározása, - ajánlatkérés és feldolgozás, - beszállítók kiválasztása,

Részletesebben

TERMELÉSMENDZSMENT SZERKESZTETTE: MOLNÁR ISTVÁN

TERMELÉSMENDZSMENT SZERKESZTETTE: MOLNÁR ISTVÁN TERMELÉSMENDZSMENT SZERKESZTETTE: MOLNÁR ISTVÁN 2016 Szerzők: MÉSZÁROS ELEONÓRA SZANYI PETRA DR. BARTHA ÁKOS DR. MOLNÁR ISTVÁN DR. TÖRÖK FERENC Szerkesztő: DR. MOLNÁR ISTVÁN MOLNÁR ISTVÁN, 2016 1 TARTALOMJEGYZÉK:

Részletesebben

20/1996. (III. 28.) IKM rendelet

20/1996. (III. 28.) IKM rendelet 20/1996. (III. 28.) IKM rendelet az ipari és kereskedelmi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 18/1995. (VI. 6.) IKM rendelet módosításáról A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény

Részletesebben

Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök, Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök

Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök, Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök Óbudai Egyetem Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar Terméktervező Intézet Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök, illetve Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök levelező szakirányú továbbképzési

Részletesebben

Vezetői információs rendszerek

Vezetői információs rendszerek Vezetői információs rendszerek Kiadott anyag: Vállalat és információk Elekes Edit, 2015. E-mail: elekes.edit@eng.unideb.hu Anyagok: eng.unideb.hu/userdir/vezetoi_inf_rd 1 A vállalat, mint információs rendszer

Részletesebben

Vállalatirányítás HÁLÓTERVEZÉS. Tevékenység Jel Kódjel megelőző követő tevékenység jele. A - C 6 Munkaerő-szükséglet 2. B - F 8 műszaki tervezése 3.

Vállalatirányítás HÁLÓTERVEZÉS. Tevékenység Jel Kódjel megelőző követő tevékenység jele. A - C 6 Munkaerő-szükséglet 2. B - F 8 műszaki tervezése 3. HÁLÓTERVEZÉS 1. Egy hálótervről az alábbi adatok ismertek: Közvetlenül Tevékenység Jel Kódjel megelőző követő tevékenység jele 1. Generálterv kidolgozása A - C 6 Munkaerő-szükséglet. meghatározása és gyári

Részletesebben

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV Beszerzési és elosztási logisztika Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV 4. Előadás Beszerzési logisztikai stratégiák Beszerzési logisztikai stratégiák BESZÁLLÍTÓ Beszállítás, ütemezés

Részletesebben

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV Beszerzési és elosztási logisztika Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV 3. Előadás A beszerzési logisztikai folyamat Design tervezés Szükséglet meghatározás Termelés tervezés Beszerzés

Részletesebben

Logisztika A. 2. témakör

Logisztika A. 2. témakör Logisztika A tantárgy 2. témakör Beszerzési-, termelési-, elosztási-, újrahasznosítási logisztika feladata MISKOLCI EGYETEM Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék Beszerzési logisztika Beszállító Vevõ Áruátvétel

Részletesebben

Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Informatikai Intézet Alkalmazott Informatikai Intézeti Tanszék

Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Informatikai Intézet Alkalmazott Informatikai Intézeti Tanszék Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Informatikai Intézet Alkalmazott Informatikai Intézeti Tanszék 2016/17 1. félév 4. Előadás Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens A termelésinformatika alapjai

Részletesebben

Hegesztő üzemi technológus

Hegesztő üzemi technológus pedig Békéscsabán (PPM) található. Az OROS Divízió tevékenysége mezőgazdasági és építőipari gépgyártásra terjed ki. Elsősorban hazai, nyugat és kelet-európai, valamint észak-amerikai piacokat szolgál ki.

Részletesebben

Készítette: Ellenőrizte: Jóváhagyta:

Készítette: Ellenőrizte: Jóváhagyta: FOGLALKOZÁSI TERV Nyíregyházi Főiskola Gyártórendszerek tervezése c. tan- 2009/2010. tanév, II. félév GM.III. évfolyam Gyak.jegy, 2 kredit tárgy Műszaki Alapozó és Gépgyártástechnológia Tanszék Tanítási

Részletesebben

KÉPZÉSI PROGRAM. LOGISZTIKAI ÜGYINTÉZŐ OKJ azonosító: 54 345 01. Szolnok

KÉPZÉSI PROGRAM. LOGISZTIKAI ÜGYINTÉZŐ OKJ azonosító: 54 345 01. Szolnok KÉPZÉSI PROGRAM LOGISZTIKAI ÜGYINTÉZŐ OKJ azonosító: 54 345 01 Szolnok 2014 Megnevezése A képzési program Logisztikai ügyintéző OKJ azonosító 54 345 01 A képzés során megszerezhető kompetenciák rendelések,

Részletesebben

3. A logisztikai szemlélet jellemzői. Készítette: Juhász Ildikó Gabriella

3. A logisztikai szemlélet jellemzői. Készítette: Juhász Ildikó Gabriella 3. A logisztikai szemlélet jellemzői 1 A logisztika új menedzsment szemléletet jelent a gazdaságban. Kialakulásának oka: élesedő versenyhelyzet a piacon A termék minőség mellett a kapcsolódó szolgáltatás

Részletesebben

Logisztikai rendszerek. Termelési logisztika

Logisztikai rendszerek. Termelési logisztika Logisztikai rendszerek Termelési logisztika Termelési logisztika A termelési logisztika a mőködési területek jellegzetessége szerint a mikrologisztika, ezen belül a vállalati logisztika legmeghatározóbb

Részletesebben

Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Informatikai Intézet Alkalmazott Informatikai Intézeti Tanszék

Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Informatikai Intézet Alkalmazott Informatikai Intézeti Tanszék Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Informatikai Intézet Alkalmazott Informatikai Intézeti Tanszék 2016/17 1. félév 5. Előadás Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens A termelésinformatika alapjai

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Szervezés és logisztika. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Szervezés és logisztika. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Szervezés és logisztika KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Operatív stratégia 98. lecke Stratégia: közös vízió, mely egyesíti

Részletesebben

KÉPZÉSI PROGRAM. LOGISZTIKAI ÜGYINTÉZŐ OKJ azonosító: 54 345 01. Szolnok

KÉPZÉSI PROGRAM. LOGISZTIKAI ÜGYINTÉZŐ OKJ azonosító: 54 345 01. Szolnok KÉPZÉSI PROGRAM LOGISZTIKAI ÜGYINTÉZŐ OKJ azonosító: 54 345 01 Szolnok 2014 Megnevezése A képzési program Logisztikai ügyintéző OKJ azonosító 54 345 01 ztk rendelések, beszerzések, értékesítés (termék,

Részletesebben

Stratégiai és üzleti tervezés

Stratégiai és üzleti tervezés PSZK Távoktatási Központ / H-1149 Budapest, Buzogány utca 10-12. / 1426 Budapest Pf.:35 IV. évfolyam GM szak Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Stratégiai és üzleti tervezés 2013/2014

Részletesebben

Készítette: Juhász Ildikó Gabriella

Készítette: Juhász Ildikó Gabriella 14. tétel Egy kft. logisztikai költséggazdálkodása a számviteli adatok szerint nem megfelelő, ezért a számviteli vezetővel együttműködve a logisztikai vezető számára meghatározták a szolgáltatási rendszer

Részletesebben

Foglalkozási napló. Autógyártó 11. évfolyam

Foglalkozási napló. Autógyártó 11. évfolyam Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Autógyártó 11. évfolyam (OKJ száma: 34 521 01) szakma gyakorlati oktatásához A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának dátuma:

Részletesebben

FOGLALKOZÁSI TERV. A gyakorlati jegy megszerzésének feltétele: min. 51 pont elérése. Készítette: Ellenőrizte: Jóváhagyta:

FOGLALKOZÁSI TERV. A gyakorlati jegy megszerzésének feltétele: min. 51 pont elérése. Készítette: Ellenőrizte: Jóváhagyta: FOGLALKOZÁSI TERV NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA MŰSZAKI ALAPOZÓ ÉS GÉPGYÁRTTECHN. TANSZÉK Szakirányú gyakorlat I. tantárgy 2010/2011. tanév, I. félév GM1B. III. évfolyam Gyak.jegy, kredit: 2 Tanítási hetek száma:

Részletesebben

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor 5. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2002. április 18. AZ ELŐADÁS CÉLJA néhány

Részletesebben

30 MB INFORMATIKAI PROJEKTELLENŐR

30 MB INFORMATIKAI PROJEKTELLENŐR INFORMATIKAI PROJEKTELLENŐR 30 MB DOMBORA SÁNDOR BEVEZETÉS (INFORMATIKA, INFORMATIAKI FÜGGŐSÉG, INFORMATIKAI PROJEKTEK, MÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI FELADATOK TALÁKOZÁSA, TECHNOLÓGIÁK) 2016. 09. 17. MMK- Informatikai

Részletesebben

TECHNOLÓGIAI RENDSZEREK 03.

TECHNOLÓGIAI RENDSZEREK 03. TECHNOLÓGIAI RENDSZEREK 03. dr. Torma András 2011.09.20. Tartalom 1. Gazdasági folyamatok az iparban 2. Ipari termelés és termékek jellemzői, kapcsolataik 3. Termelési tényezők 4. Technológia jellemzői

Részletesebben

Mi a folyamat? Folyamatokkal kapcsolatos teendőink. Folyamatok azonosítása Folyamatok szabályozása Folyamatok folyamatos fejlesztése

Mi a folyamat? Folyamatokkal kapcsolatos teendőink. Folyamatok azonosítása Folyamatok szabályozása Folyamatok folyamatos fejlesztése 1 Mi a közös? Vevő Folyamatok Résztvevők (emberek) Folyamatmenedzsment Azonosított, szabályozott, ellenőrzött, mért És állandóan továbbfejlesztett folyamatok Cél: vevői elégedettség, üzleti siker 2 az

Részletesebben

Nyomtatott kommunikáció Szakmérnök

Nyomtatott kommunikáció Szakmérnök Óbudai Egyetem Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar Nyomtatott kommunikáció Szakmérnök levelező szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei Budapest 2013 Nyomtatott kommunikáció

Részletesebben

Szakképesítés: 54 345 01 Logisztikai ügyintéző Szóbeli vizsgatevékenység B) A vizsgafeladat megnevezése: A logisztikai rendszer

Szakképesítés: 54 345 01 Logisztikai ügyintéző Szóbeli vizsgatevékenység B) A vizsgafeladat megnevezése: A logisztikai rendszer A vizsgafeladat ismertetése: A Központi vizsga az alábbi témaköröket foglalja magában: A logisztikai rendszer felépítése Lean elvek A logisztikai információs rendszer elemei és eszközei A kiszolgálási

Részletesebben

1964 IBM 360 1965 DEC PDP-8

1964 IBM 360 1965 DEC PDP-8 VIIR Vállalatirányítási Integrált Információs rendszerek I. (Történeti áttekintés - TEI) Szent István Egyetem Információgazdálkodási Tanszék 2006. 1 Ki mikor kapcsolódott be az információs társadalomba?

Részletesebben

A DREHER hazai ellátási hálózatának optimalizálása

A DREHER hazai ellátási hálózatának optimalizálása Partner in Change A DREHER hazai ellátási hálózatának optimalizálása www.integratedconsulting.hu 1 Supply Chain Management Purchase Production Distribution Service Strategic Planning Supply Chain Optimization

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Szervezés és logisztika. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Szervezés és logisztika. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Szervezés és logisztika KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Logisztika és marketing 104. lecke A logisztika és a marketing

Részletesebben

Logisztikai módszerek

Logisztikai módszerek BME GTK Ipari menedzsment és Vállalkozásgazdasági Tanszék Menedzser program Logisztikai módszerek dr. Prezenszki József - dr. Tóth Lajos egyetemi docens egyetemi docens LOGISZTIKAI MÓDSZEREK 3. Raktározás,

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Termeléstervezés, termelésirányítás. Logisztikai szempontok

Termeléstervezés, termelésirányítás. Logisztikai szempontok Termeléstervezés, termelésirányítás Logisztikai szempontok A termeléstervezésről általában A folyamatokat mindig újra kell tervezni, valahányszor: bevezetünk egy új terméket, megváltoztatjuk a régi terméket,

Részletesebben

Dr. Körmendi Lajos Dr. Pucsek József LOGISZTIKA PÉLDATÁR

Dr. Körmendi Lajos Dr. Pucsek József LOGISZTIKA PÉLDATÁR Dr. Körmendi Lajos Dr. Pucsek József LOGISZTIKA PÉLDATÁR Budapest, 2009 Szerzők: Dr. Körmendi Lajos (1.-4. és 6. fejezetek) Dr. Pucsek József (5. fejezet) Lektorálta: Dr. Bíró Tibor ISBN 978 963 638 291

Részletesebben

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Gépgyártástechnológiai technikus szakma gyakorlati oktatásához OKJ száma: 54 521 03 A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának dátuma:

Részletesebben

Logisztikai módszerek

Logisztikai módszerek BME GTK Ipari menedzsment és Vállalkozásgazdasági Tanszék Menedzser program Logisztikai módszerek 1. Anyagmozgatás I. dr. Prezenszki József - dr. Tóth Lajos egyetemi docens egyetemi docens ek - 1. Anyagmozgatás

Részletesebben

Irányítástechnikai alapok. Zalotay Péter főiskolai docens KKMF

Irányítástechnikai alapok. Zalotay Péter főiskolai docens KKMF Irányítástechnikai alapok Zalotay Péter főiskolai docens KKMF Az irányítás feladatai és fajtái: Alapfogalmak Irányítás: Műszaki berendezések ( gépek, gyártó sorok, szállító eszközök, vegyi-, hő-technikai

Részletesebben

TECHNOLÓGIAI RENDSZEREK 02.

TECHNOLÓGIAI RENDSZEREK 02. TECHNOLÓGIAI RENDSZEREK 02. dr. Torma András 2011.09.13. Tartalom 1. Technológiák anyagáramai, ábrázolásuk 2. Folyamatábrák 3. Technológiai mérőszámok 4. Technológia telepítésének feltételei 5. Technológia

Részletesebben

CÉGISMERTETŐ AUTÓIPARI BESZÁLLÍTÓK RÉSZÉRE BI-KA LOGISZTIKA KFT. Szállítmányozás, Raktározás Komplex logisztikai szolgáltatások

CÉGISMERTETŐ AUTÓIPARI BESZÁLLÍTÓK RÉSZÉRE BI-KA LOGISZTIKA KFT. Szállítmányozás, Raktározás Komplex logisztikai szolgáltatások CÉGISMERTETŐ AUTÓIPARI BESZÁLLÍTÓK RÉSZÉRE BI-KA LOGISZTIKA KFT. Szállítmányozás, Raktározás Komplex logisztikai szolgáltatások RÖVID CÉGISMERTETŐ SZÁMOKBAN - 20 éve vagyunk jelen szállítmányozás, raktározás,

Részletesebben

Marketing I. X. előadás. Beszerzési magatartás és ipari marketing. Dr. Bíró-Szigeti Szilvia egyetemi adjunktus BME-MVT

Marketing I. X. előadás. Beszerzési magatartás és ipari marketing. Dr. Bíró-Szigeti Szilvia egyetemi adjunktus BME-MVT Marketing I. X. előadás Beszerzési magatartás és ipari marketing Dr. Bíró-Szigeti Szilvia egyetemi adjunktus BME-MVT Amiről ma szó lesz 1. Az ipari piac sajátosságai 2. A beszerzési döntés folyamata 3.

Részletesebben

5. Témakör TARTALOMJEGYZÉK

5. Témakör TARTALOMJEGYZÉK 5. Témakör A méretpontosság technológiai biztosítása az építőiparban. Geodéziai terv. Minőségirányítási terv A témakör tanulmányozásához a Paksi Atomerőmű tervezési feladataiból adunk példákat. TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Korszerű termelésszervezési eljárások

Korszerű termelésszervezési eljárások Korszerű termelésszervezési eljárások 2010.10.25. 1. Just In Time (Éppen időben) módszer Termeld ma azt, amire holnap szükség van. A JIT-elv négy alapeleme: nincs raktárkészlet rövid szállítási idők kis

Részletesebben

A tételekhez segédeszköz nem használható!

A tételekhez segédeszköz nem használható! A vizsgafeladat ismertetése: A Központi vizsga az alábbi témaköröket foglalja magába: A logisztikai rendszer felépítése Lean elvek érvényesítése A logisztikai információs rendszer elemei és eszközei A

Részletesebben

Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Anyagtudományi és Gyártástechnológiai Intézet, Gépgyártástechnológia Szakcsoport

Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Anyagtudományi és Gyártástechnológiai Intézet, Gépgyártástechnológia Szakcsoport Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Anyagtudományi és Gyártástechnológiai Intézet, Gépgyártástechnológia Szakcsoport Dr. Mikó Balázs miko.balazs@bgk.uni-obuda.hu MŰANYAG

Részletesebben

Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék

Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék 2012/13 1. félév 4. Előadás Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens A CIM fejlődése Specializálódás (1980-as évek vége) A termelővállalatokat

Részletesebben

GLOBÁLIZÁLT BESZERZÉS ÉS ELOSZTÁS A LOGISZTIKÁBAN

GLOBÁLIZÁLT BESZERZÉS ÉS ELOSZTÁS A LOGISZTIKÁBAN GOBÁIZÁT BESZERZÉS ÉS EOSZTÁS A OGISZTIKÁBAN A globalizációjának, a késleltetett következménye, hogy két kapcsolódó láncszem a beszerzés és elosztás is globalizálódik. A globalizált beszerzésnek és elosztásnak

Részletesebben

LOGISZTIKA. Logisztikai rendszerek. Szakálosné Dr. Mátyás Katalin

LOGISZTIKA. Logisztikai rendszerek. Szakálosné Dr. Mátyás Katalin LOGISZTIKA Logisztikai rendszerek Szakálosné Dr. Mátyás Katalin A rendszer Felföldi L.: A rendszer valamely meghatározott cél elérése, vagy valamely feladat megoldására tudatosan kiválasztott, meghatározott

Részletesebben

Minőségügyi rendszerek szakmérnök szakirányú továbbképzés

Minőségügyi rendszerek szakmérnök szakirányú továbbképzés Minőségügyi rendszerek szakmérnök szakirányú továbbképzés (Szakirányú továbbképzési (szakmérnöki) szak) Munkarend: Levelező Finanszírozási forma: Költségtérítéses Költségtérítés (összesen): 375 000 Ft

Részletesebben

Technológiai dokumentációk

Technológiai dokumentációk Megmunkálási technológiák NGB_AJ003_2 Gépészmérnöki (BSc) szak k 13. előadás Összeállította: Dr. Pintér József fogalma: mindazon adatok (rajzok, írásos anyagok) összessége, amelyek a gyártás megkezdése

Részletesebben

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA

Részletesebben

Milyen kihívásokat kell a logisztikának kezelni, magas szinten megoldani a globalizált világban?

Milyen kihívásokat kell a logisztikának kezelni, magas szinten megoldani a globalizált világban? 1 fólia Milyen kihívásokat kell a logisztikának kezelni, magas szinten megoldani a globalizált világban? A termelés globalizációja következtében teljesen átalakul a termelő vállalatok struktúrálódása.

Részletesebben

Korszerő alkatrészgyártás és szerelés II. BAG-KA-26-NNB

Korszerő alkatrészgyártás és szerelés II. BAG-KA-26-NNB Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Anyagtudományi és Gyártástechnológiai Intézet, Gépgyártástechnológia Szakcsoport Korszerő alkatrészgyártás és szerelés II. BAG-KA-26-NNB

Részletesebben

1. ábra Termelő vállalat logisztikai rendszerének kapcsolatai

1. ábra Termelő vállalat logisztikai rendszerének kapcsolatai Elosztó raktár Bank Logisztikai vállalat VÁM Adó, Tbj Felhasználók Vállalat Vállalati m enedzsm ent (Logisztikai menedzsment Tulajdonosok Pénzügyszámvitel Termelési rendszer (Term elés tervezés és irányítás)

Részletesebben

Készletezés. A készletezés hosszú távú döntései (a készletek nagysága és összetétele)

Készletezés. A készletezés hosszú távú döntései (a készletek nagysága és összetétele) Készletezés Árukészlet: a forgalom lebonyolítását biztosító áruállomány, árumennyiség. Készletezés: a készletekkel kapcsolatos döntések és gyakorlati teendők összessége. A készletezés hosszú távú döntései

Részletesebben

1. ábra A hagyományos és a JIT-elvű beszállítás összehasonlítása

1. ábra A hagyományos és a JIT-elvű beszállítás összehasonlítása hagyományos beszállítás JIT-elvû beszállítás az utolsó technikai mûvelet a beszállítás minõségellenõrzés F E L H A S Z N Á L Ó B E S Z Á L L Í T Ó K csomagolás raktározás szállítás árubeérkezés minõségellenõrzés

Részletesebben

Budapesti Mûszaki Fõiskola Rejtõ Sándor Könnyûipari Mérnöki Kar Médiatechnológiai Intézet Nyomdaipari Tanszék. Karbantartás-szervezés a nyomdaiparban

Budapesti Mûszaki Fõiskola Rejtõ Sándor Könnyûipari Mérnöki Kar Médiatechnológiai Intézet Nyomdaipari Tanszék. Karbantartás-szervezés a nyomdaiparban Budapesti Mûszaki Fõiskola Rejtõ Sándor Könnyûipari Mérnöki Kar Médiatechnológiai Intézet Nyomdaipari Tanszék Karbantartás-szervezés a nyomdaiparban 6. előadás Karbantartás irányítási információs rendszer

Részletesebben

Logisztikai műszaki menedzser-asszisztens

Logisztikai műszaki menedzser-asszisztens Logisztikai műszaki menedzser-asszisztens Felsőfokú szakképzés OKJ 55 345 02 0010 55 01 Érettségi utáni 2 éves (4 félév) szakképzés, államilag finanszírozott és költségtérítéses formában, nappali tagozaton.

Részletesebben

TECHNOLÓGIAI IGÉNYMENEDZSMENT

TECHNOLÓGIAI IGÉNYMENEDZSMENT TECHNOLÓGIAI IGÉNYMENEDZSMENT 2017. március 22. Dr. Danyi Pál GTK MVT, egyetemi docens MAI TÉMÁK IT alkalmazások és típusaik Igényportfolió készítés Igénymenedzsment Üzleti terv készítés 2017. MÁRC. 22.

Részletesebben

ÁLTALÁNOS LOGISZTIKAI STRATÉGIÁK

ÁLTALÁNOS LOGISZTIKAI STRATÉGIÁK ÁLTALÁNOS LOGISZTIKAI STRATÉGIÁK A logisztikai stratégiákat egyrészt a teljes vállalati logisztikai rendszer egészének kialakításánál, működtetésénél kell figyelembe venni, másrészt az alrendszereknél.

Részletesebben

KÉPZÉSI PROGRAM. CAD-CAM INFORMATIKUS OKJ azonosító: 54 481 01. Szolnok

KÉPZÉSI PROGRAM. CAD-CAM INFORMATIKUS OKJ azonosító: 54 481 01. Szolnok KÉPZÉSI PROGRAM CAD-CAM INFORMATIKUS OKJ azonosító: 54 481 01 Szolnok 2015 KÉPZÉSI PROGRAM Megnevezése OKJ azonosító 54 481 01 A képzési program CAD-CAM informatikus A képzés során megszerezhető kompetenciák

Részletesebben

MINŐSÉGMENEDZSMENT ALAPJAI. 5. előadás Folyamatmenedzsment alapjai. Bedzsula Bálint

MINŐSÉGMENEDZSMENT ALAPJAI. 5. előadás Folyamatmenedzsment alapjai. Bedzsula Bálint MINŐSÉGMENEDZSMENT ALAPJAI 5. előadás Folyamatmenedzsment alapjai bedzsula@mvt.bme.hu Amiről szó lesz ma Választ adok a következőkre: Mit jelent a folyamatok folyamatos fejlesztése alapelv? Milyen modellek

Részletesebben

Az MLE és az MLBKT Tanúsított Logisztikai Szakértői:

Az MLE és az MLBKT Tanúsított Logisztikai Szakértői: Az MLE és az MLBKT Tanúsított Logisztikai Szakértői: Bányai Kornél k.banyai@chello.hu Logisztikai menedzsment A logisztika humán aspektusai Katonai és polgári logisztika kapcsolatai Déri András deria@chello.hu

Részletesebben

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV Beszerzési és elosztási logisztika Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV 6. Előadás JIT elvű elosztási folyamat A JIT elvű elosztás jellemzői napjainkban kerültek kialakításra. alkalmazása

Részletesebben

Folyamatvezérelt szervezeti változások az SBS Kft-nél

Folyamatvezérelt szervezeti változások az SBS Kft-nél Folyamatvezérelt szervezeti változások az SBS Kft-nél ISOFÓRUM XXIII. NMK Vezetéstudományi Intézet Vezetés és stratégia tanszék 1093 Budapest, Fővám tér 8.; 1828 Budapest, Pf. 489. Tel.: (1)4825377, (1)4825263;

Részletesebben

Alapfogalmak, a minőségügyi gondolkodás fejlődése

Alapfogalmak, a minőségügyi gondolkodás fejlődése 1. Alapfogalmak, a minőségügyi gondolkodás fejlődése 1.1 A minőség jelentése A minőség azt jelenti, hogy egy termék vagy szolgáltatás megfelel a rá vonatkozó követelményeknek, rendelkezik azokkal a tulajdonságokkal,

Részletesebben

Technológiai igénymenedzsment és projektportfólió-menedzsment

Technológiai igénymenedzsment és projektportfólió-menedzsment Technológiai igénymenedzsment és projektportfólió-menedzsment Tantárgy: TECHNOLÓGIAMENEDZSMENT Dr. Danyi Pál, egy. docens 2016.04.04. 1 Főbb üzleti szolgáltatások, mint az IT támogatások célterületei Távközlési

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

Vállalatgazdaságtan Intézet. Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március

Vállalatgazdaságtan Intézet. Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március A tételek: 1) Hogyan lehet a biztonsági készletet meghatározni adott kiszolgálási szint mellett? Hogyan határozható meg

Részletesebben

HELYI TANTERV. Karbantartási gyakorlat

HELYI TANTERV. Karbantartási gyakorlat HELYI TANTERV Karbantartási gyakorlat Bevezető A szakmai gyakorlati képzés célja az, hogy a tanulókat az adott szakmában felkészítse az önálló, megfelelő minőségű munkavégzésre. A szakmai gyakorlat tanítása

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

Prozesskostenrechnung (PKR)

Prozesskostenrechnung (PKR) Prozesskostenrechnung (PKR) Folyamatköltség-számítás 2008.03.31. Készítette: Bródi Erzsébet Jánk Ildikó Müller Marianna Nagy Csilla Gazdasági folyamatok változása a II. világháborútól napjainkig Élesedő

Részletesebben

Logisztika A. 5. témakör

Logisztika A. 5. témakör Logisztika A tantárgy 5 témakör Ellátási lánc menedzsment koncepciója (Supply Chain) MISKOLCI EGYETEM Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék 1 Ellátási lánc menedzsment (Supply- Chain-Management SCM) A

Részletesebben