HÍRLEVÉL. Ezt várhatja jövőre az építőipar K A S Z T E R M E N E D Z S M E N T K F T.

Átírás

1 K E M K A S Z T E R M E N E D Z S M E N T K F T. HÍRLEVÉL É V X I I. S Z Á M D E C E M B E R Cím: 2800 Tatabánya, Réti út 174. fsz. Telefon: +3630/ info@kemekklaszter.hu Honlap: A T A R T A L O M B Ó L : Se pénz, se perspektíva, se minőség Erre költött el Magyarország 8200 milliárdot Egész Európát előzhetjük, ha megvalósul Orbán álma Honnan irányítják valójában a magyar gazdaságot? Felpörgött a NAV: sok cég bánhatja Ezt várhatja jövőre az építőipar Állami és önkormányzati beruházásokra a források ismeretében nem lehet számítani, és sem külföldi, sem magyar befektetők nincsenek jelenleg a piacon, vagyis az építőiparnak alapvetően az uniós finanszírozású beruházások adhatnak munkát 2014-ben - mondta Tolnay Tibor, az Építési Vállalkozások Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke a szövetség mai, ünnepi közgyűlésén. Az ÉVOSZ elnöke szerint éppen ezért kitüntetett jelentőségű, hogy ezeket a forrásokat milyen intézményrendszerben és bürokrácián keresztül lehet majd felhasználni. Az idei év értékelése kapcsán megjegyezte, hosszú idő óta először számolhat be pozitív jelenségekről is, amelyek között a javuló adatokat és az uniós projektek előrehaladásának gyorsulását említette. Hozzátette, az e- építési napló kötelező alkalmazására és az e közben elkövetett hibák szankcionálására is sikerült újabb haladékot kapni a belügyminisztertől 2014 első félévének végéig. Tolnay ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy a következő időszak uniós forrásainak felhasználásáról szóló kormányhatározatnak az a része, amelyik állami tulajdonú cégekhez köti a projektek előkészítését és tervezését, elbizonytalanította a szakmát, egyelőre a határozat értelmezésére várnak. Így élénkíti az MNB növekedési hitele az építési piacot Pénzügyi továbbképzések Építőipari továbbképzések Egyéb továbbképzések Pályázati lehetőségek Komárom- Esztergom megyei hírek A közgyűlésen Nagy Márton, az MNB ügyvezető igazgatója a növekedési hitelprogramról szólva elmondta, az első szakaszban 48 milliárd forint jutott az ingatlanügyletek finanszírozására, amiből az építőipar 21 milliárddal részesedett. A kétezer milliárd forintos keretű második szakaszban januártól a kereskedelmi célú, bérbeadásra fejlesztett projektekre is elérhető a finanszírozás maximum 2,5 százalékért, éves futamidőre. Lakópark építésre továbbra is csak egy éves futamidejű forgóeszköz hitelt lehet felvenni, vagyis ez a cél továbbra sem preferált. A meglévő ingatlan megvásárlását sem támogatják, mert a fejlesztés, beruházás a cél - mondta Nagy Márton. Megakadt projekt folytatására az eredeti és egy új tulajdonos is felveheti a forgóeszköz hitelt. Januártól növekedési hitellel finanszírozható a tárgyi eszköz, az építőgépek beszerzése, üzlethelyiség, üzemcsarnok vásárlása és korszerűsítése, valamint az uniós támogatású fejlesztés előfinanszírozása. Vállalkozói bérlakás építésére is elérhető a forrás. A növekedési hitellel finanszírozott projektet a futamidő alatt nem lehet átadni, illetve ilyen esetben egyben vissza kell fizetni a kölcsönt. A piaci lakásépítés kapcsán Nagy Márton úgy fogalmazott, nem érzik úgy, hogy ennek itt lenne az ideje, egyszerűen azért, mert egyelőre nincs lakossági kereslet a hitelek iránt. De ha az építési piac szereplőinek más a véleménye, lobbizzanak, az MNB partner ennek megvitatásában. utm_source=napi.hu_hirlevel&utm_medium=hirlevel&utm_campaign=napi.hu_hirlevel_kepes_vezeto

2 O L D A L 2 Se pénz, se perspektíva, se minőség Nincs igazi perspektíva az építési piaci szereplők előtt, több szakmát már most is súlyosan érint a munkaerőhiány, s az építési minőség is folyamatosan romlik, mivel az árak nem fedezik a valós költségeket - jellemezte az építőipar helyzetét a Napi.hu-nak Tolnay Tibor, az Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke, a Magyar Építő Zrt. elnökvezérigazgatója. Az olcsó hitel kevés a fejlesztéshez A fő probléma Tolnay szerint, hogy a piaci szereplők nem látnak maguk előtt perspektívát, nincs kalkulálható piacbővülés, amire érdemes lenne fejleszteni, ezért hiába olcsón elérhető az MNB növekedési hitelprogramja, érdemben nem lendít az ágazaton - mondja Tolnay Tibor. A következő uniós költségvetési időszak támogatása kapcsán gyakorta elhangzik, hogy az elérhető összeg 60 százaléka gazdaságfejlesztésre fordítható, az azonban nem ismert, hogy ebből mekkora volumen jelenik meg építési kivitelezésként. Így nemhogy 3-5 évre, de még egy évre sem lehet előretervezni - hangsúlyozza az ÉVOSZ elnöke. Arról nem beszélve, hogy azt sem lehet tudni, hogy indul majd az új szervezeti és pályázati struktúra. Az építőipar nem igazán exportképes ágazat, a külföldön próbálkozó vállalkozások közül még a profi, magas szinten teljesítő cégek is kénytelen voltak visszatérni, a határon túl ugyanis nem tudták megvetni a lábukat. Az egyéni munkavállalókat, a hadra fogható jó szakembereket viszont felszívta az európai munkaerőpiac, így már a jelenlegi recessziós körülmények között is megjelent egyes szakmákban a munkaerőhiány, ami egy erőteljesebb fellenüdlést ellehetetlenít majd - jegyzi meg a szövetség elnöke. Nincs kitől tanulni A szakemberek elvándorlása az oktatásban is hatalmas űrt hagyott, a fiataloknak nincs kitől megtanulni a szakma csínját-bínját. A szakképzés ettől függetlenül is több sebből vérzik, építkezések hiányában a cégek nem fogadják a tanulókat, mert nem tudják őket foglalkoztatni, ráadásul a képzés költségeit sem fizetik meg az oktató helyeknek - sorolja Tolnay az ágazat nehézségeit. Az állam az egyik legnagyobb nemfizető Ebben az évben a hét szűk esztendő lejártával ugyan javult az építőipar teljesítménye, azonban még mindig csak a GDP 5-6 százalékát adja az 1700 milliárdos termelési értéket előállító ágazat, szemben a válság előtti idők 2300 milliárddal. Összehasonlítható áron ez azt jelenti, hogy 2013 év elejéig az építőipar a piacának százalékát elveszítette. A növekedést alapvetően az uniós forrásból finanszírozott projektek, építési-beruházási közbeszerzések generáljál, a kis- és középvállalati szektornak munkát adó ingatlanfejlesztéseknek, lakossági beruházásoknak továbbra nincs nyoma. Nincs érdemi változás az irreálisan alacsony vállalási árak terén, ez részben tovább táplálja lánctartozást, részben folyamatosan rontja az építési minőség színvonalát, és a jövedelmezőséget - figyelmeztet Tolnay. A rendszerben egyszerűen nincs annyi pénz, amennyi fedezi a költségeket - teszi hozzá. Az uniós projektek közül számos azért akadt el, mert a megvalósítás becsült értékét évekkel ezelőtt, forintban határozták meg, az aktualizálás elmaradt, az árfolyamváltozás miatt pedig jelentős árdifferencia keletkezett, amit az EU nem fizeti ki. H Í R L E V É L

3 É V X I I. S Z Á M O L D A L 3 A lánctartozás növekedését meggátolni hivatott, az év második felében felálló Teljesítésigazolási Szakértői Szervezetről (TSzSz) Tolnay úgy véli, talán csökkenti majd a megbízók gazdasági erőfölénnyel való visszaélését, a nemfizetés gyakorlata azonban egyelőre továbbra sem javult, s változatlanul az állam az egyik legnagyobb nemfizető. Így foglalkoztat az építőipar 2006-ban még több mint 140 ezer volt - az öt fő felett foglalkoztató cégekben - az alkalmazásban állók száma, ez 2012 év végére már közel 30 ezer fővel csökkent. Az alkalmazásban állók mintegy háromnegyede fizikai foglakozású év végén az előző évhez mérten, mintegy fővel bővülhet az alkalmazásban állók létszáma. A KSH lakossági munkaerő-felvétel adatai szerint, azonban 2012 év végén 264 ezer fő a foglalkoztattak száma az ágazatban, ami a nemzetgazdaság egészében foglalkoztatottak közel 7 százalékát teszi ki ban a foglalkoztatottak száma szám 312 ezer fő volt. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos keresete 2012-ben forint volt, ami jelentősen (25 százalékkal) elmarad mind a nemzetgazdasági, mind a versenyszféra átlagától (223 ezer, illetve forinttól) pozitívumai Az uniós források építésiberuházási célú fokozottabb felhasználása mellett néhány ágazatban élénkült a kereslet, a minimális rezsióradíj jogszabályi hátteret kapott, elindult a TSzSz működése, az MNB gazdaságélénkítő hitelprogramja és meghirdették a panelprogramot, emelték a gyakorlati műhely képzés fejkvótáját 2013 negatívumai Még mindig irreálisan alacsonyak a vállalási árak, az ingatlan fejlesztők kivárnak, a lánctartozás nem csökken, alacsony a jövedelmezőség. A lakosság devizahiteles sokkja nem múlik, sok az elhúzódó peres ügy, nincs szakmunkás utánpótlás. hiaba_a_penzpumpa_itt_bukhat_orbanek_remenye html? utm- _source- =Napi.hu_hirlevel&utm_medium=Hirlevel&utm_campaign=Napi.hu_hirlevel_kiemelt_ cikkek Az építőipari termelés 2007 évtől tapasztalt zuhanása milliárdról 1616 milliárdra év elején megállt és egy igen alacsony bázishoz viszonyítva némi növekedést mutat. Ám összehasonlítható áron év elejéig az ágazat a piacának százalékát elveszítette. Ehhez érdemes mérni a év 1-9 hónapjában, év/év alapon regisztrált 8 százalékos növekedést. Erre költött el Magyarország 8200 milliárdot Új infografikán szemlélteti az elmúlt hét év uniós forrásainak elköltését a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által működtetett szamitaszavam.hu. Ebből szemezgettünk. Az elmúlt hét évben, azaz 2007 és 2013 között összesen 8200 milliárd forintnyi uniós forrás jutott Magyarországnak, amelyből az Európai Regionális Fejlesztési Alapból 4161 milliárd forintot finanszíroztak, a Kohéziós Alapból 2844, míg az Európai Szociális alapból 1195 milliárdot. Az összes pénz mintegy 98 százalékát már lekötötték, így bár a kifizetések még jócskán le vannak maradva ettől az arányszámtól, már nagyjából lehet látni, hogy mire költjük a pénz java részét. Az egész összegből 6806 milliárdot vittek el a régiós támogatások, míg az országos projektekre 1394 milliárd forintot szánt a mindenkori kormányzat. A szamitaszavam.hu összeállítása szerint ebből 2013 novemberéig 1246 milliárd forintnyi beruházást sikerült generálni, az üvegházhatású gázok kibocsátását 72,9 ezer tonnával sikerült évente csökkenteni, 3300 kilométernyi út épült, vagy újult meg, 814 ezer magyart képeztek ki, illetve 15 egészségügyi és 2780 oktatási intézményt fejlesztettek. Régiós bontást nézve azt láthatjuk, hogy a legtöbb pénz a Budapestet és Pest-megyét magába foglaló Közép-Magyarországi régió kapta, mégpedig 1340 milliárdot. Nem sokkal van lemaradva az Észak-Alföld (13 milliárd forint) és a Dél-Alföld (1308 milliárd forint) sem, ám utána már egy nagyobb szakadék következik, hiszen a következő szereplőre, a Nyugat-Dunántúlra "mindössze" 782 milliárd forint jutott. A lista következő szereplője Észak-Magyarország, mégpedig 770 milliárddal, majd a Közép-Dunántúl jön 715 milliárddal, míg a sort a Dél-Dunántúl zárja 581 milliárddal.

4 O L D A L 4 Mire, hol, mennyit? Persze akkor is jelentős különbségeket látunk, ha azt nézzük, hogy egyes régiókban mely célra mekkora támogatást ítéltek oda az illetékes szervek. Gazdaságfejlesztésre, illetve kutatás-fejlesztésre például a Dél- Alföldön jutott a legtöbb pénz (230 milliárd forint), amit Észak-Alföld követ 195 milliárddal, majd a Közép -Dunántúl következik 184 milliárddal, míg a sor végén a Dél-Dunántúlt láthatjuk mindössze 99 milliárddal. Környezetvédelemre úgyszintén a Dél-Alföldön költöttek a legtöbbet, 277 milliárdot, az Észak-Alföldön 271 milliárdot, a Közép-Dunántúlon pedig 90 milliárdot. Energiaprojektekre 41 milliárd jutott az Alföld déli részén, 35 az északin, míg a képzeletbeli dobogóra a központi régió került fel még 34 milliárddal, a többiek milliárdnyi összeget költhettek erre a célra. A legnagyobb különbségeket a közigazgatás fejlesztése című fejezetnél láthatjuk, hiszen amíg minden régióban egy, maximum kétmilliárd jutott erre a célra, addig Közép-Magyarországon - ahol maga a kormányzat is székel - 44 milliárd. Közlekedésfejlesztésre az előbbieknél jóval nagyobb összegeket költött el a mindenkori kormányzat, ebből csak a közép-magyarországi régió 619 milliárdos szeletet tudott kihasítani magának. Jól teljesített még a Dél-Alföld a maga 467 milliárdjával, de északi szomszédja sem panaszkodhat a 418 milliárdos öszszegre, miközben a Dél-Dunántúl 2 milliárdot kapott. Viszonylag egyenlően sikerült elosztani a turizmusra jutó összegeket, hiszen a régiók 35 és 60 milliárd forint közötti összegeket kaptak, míg a településfejlesztésnél 20 és 79 milliárd között szóródnak ezek az összegek. Az egyetlen megmaradt területre, a humán infrastruktúrára is sokat milliárdnyi támogatást ítéltek már oda: a régiók 4 (Közép-Dunantúl) és 176 (Észak-Alföld) milliárd közötti összegnek örülhettek. erre_koltott_el_magyarorszag_8200_milliardot_itt_a_reszletek html? utm_source=napi.hu_hirlevel&utm_medium=hirlevel&utm_campaign=napi.hu_hirlevel_kiemelt_cikkek Egész Európát előzhetjük, ha megvalósul Orbán álma hogy az intézkedés szerepel az elkövetkező évek tervei között. Amíg a skandináv országokban jellemzően 50 százalék körül van a személyi jövedelemadó (szja) legfelső kulcsa, addig Bulgáriában megelégednek százaléknyi befizetéssel. Vannak olyan országok is, ahol egyszerűen nem kell ilyen típusú adót fizetni, így nem lenne példa nélküli, ha megvalósulna Orbán álma, a nulla százalékos szja. A 20-es kormányváltáskor még 32 százalékos volt a személyi jövedelemadó felső kulcsa, manapság pedig ennek felét, 16 százalékot kell egységesen mindenkinek fizetni. Hogy meddig, az kérdéses, hiszen a kormány már többször megemlítette annak lehetőségét, hogy még lejjebb vinné az adókulcsot. Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter december elején például úgy nyilatkozott a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában, hogy ban kerülhet napirendre a személyi jövedelemadó százalék alá való csökkentése. Nem sokkal korábban Pankucsi Zoltán, az NGM adóügyi helyettes államtitkára beszélt arról a Magyar Nemzetnek, Nem meglepő módon Orbán Viktor miniszterelnök is kiállt az egy számjegyű szja mellett, sőt a kormányfő ennél is tovább ment novemberi Japánban tett látogatása során: szerinte ugyanis a jövedelemadó alapvetően rossz dolog, ezért "nullaszázalékos" szja-kulcsot szeretne. Igaz ehhez hozzátette, hogy bár ez ugyan jól hangzik, de jelenleg nem lehetséges a megvalósítása. H Í R L E V É L

5 É V X I I. S Z Á M O L D A L 5 Jelentős eltérések a világban Az országok között igen nagy eltérések vannak, hogy ki mekkora szja-t használ. Az alábbiakban az államok által használt legmagasabb kulcsot hasonlítjuk össze, hiszen, ha megvalósul a Fidesz-kormány álma, akkor itthon a legtehetősebb magánszemélyek is százalék alatt adóznának. (A lista összeállításához a KPMG adatait használtuk.) Kezdjük talán a legmerészebb tervvel, a nulla százalékos szja-val. Orbán elképzelése nem példa nélküli, hiszen ilyen adókulcsot többek közt a Bahamákon, Bahreinben, a Kajmán-szigeteken, Kuwaitban, Szaúd-Arábiában, az Egyesült Arab Emírségekben vagy éppen Ománban is találhatunk. Ország (százalék) Bulgária Kazahsztán Oroszország 13 Hong Kong 15 Szerbia 15 MAGYARORSZÁG 16 Románia 16 Ukrajna 17 Csehország 22 Nigéria 24 Botswana 25 Egyiptom 25 Jamaika 25 Malajzia 26 Brazília 27,5 Kenya 30 Uruguay 30 Lengyelország 32 Kolumbia 33 Argentína 35 Málta 35 Törökország 35 Vietnam 35 Zambia 35 Chile 40 Svájc 40 Ezután viszont egy kisebb szakadékot láthatunk, hiszen a következő szereplők már mind százalékkal vannak a listán. Amennyiben tehát megvalósul a kormány álma, úgy éppen a maximálisan százalékot használó Bulgária és Kazahsztán elé kerülnénk, de nem sokkal lennénk Makaó (12 százalék), Jordánia (14 százalék), Hong Kong és Costa Rica (egyaránt 15 százalék) előtt sem. A világban számos példát látunk a legmagasabb szja-kulcsokra: Argentínában ez 35 százalék, Bangladesben, Hondurasban és Botswanában 25 százalék, Chilében 40 százalék, Indiában 33,99 százalék, Japánban 50,84 százalék, Dél-Koreában 38 százalék, míg például Mexikóban 30 százalék....és Európában is Az öreg kontinensnél maradva is igen nagy a szórás: miközben a skandináv országoknál jellemzően magas a legfelső adókulcs (Svédország 56,6, Dánia 55,56, Finnország 51,13, Norvégia 47,8), ahogy hasonlóan magas felső szja-t kulcsot találunk Belgiumban, Ausztriában (50-50 százalék) és Német-, illetve Franciaországban (45 százalék) is, az előbb említett Bulgária jelenti az másik végletet, de viszonylag alacsony az szja Csehországban (22 százalék), Észtországban (21 százalék), Fehéroroszországban (12 százalék) és Oroszországban (13 százalék) - nem hiába lett orosz állampolgár Gérard Depardieu. A régióban egyébként a szlovénoknál 50 százalék a legfelső szja-kulcs, a szlovákoknál 19 százalék, a románoknál hozzánk hasonlóan 16 százalék, az ukránoknál 17 százalék, míg a szerbeknél ez 15, a horvátoknál pedig 40 százalék. Mindennek köszönhetően Európa átlagosan százalékos felső szja kulccsal operál, ennél valamivel magasabb az uniós átlag, amely 37,85 százalékot tett ki idén. A kontinenseket nézve Ázsiában a legalacsonyabb az átlagos kulcs, mégpedig 28,35 százalék, Afrikában ez 29,77 százalék, Dél-Amerikában 31,85, Észak-Amerikában 34,3, Óceániában 37-,75, míg a globális átlag 31,87 százalék volt 2013-ban. egesz_europat_elozhetjuk_ha_megvalosul_orban_alma html? utm_source=napi.hu_hirlevel&utm_medium=hirlevel&utm_campaign=napi.hu_hirlevel _kiemelt_cikkek Görögország 42 Olaszország 43 Ausztrália 45 Franciaország 45 Kína 45 Izland 46,22 Norvégia 47,8 Ausztria 50 Belgium 50 Japán 50,84 Hollandia 52 Spanyolország 52 Dánia 55,56

6 O L D A L 6 Honnan irányítják valójában a magyar gazdaságot? A külföldi irányítású leánycégek a kis arányuk ellenére a magyar gazdaság teljesítményének több mint felét állítják elő, ráadásul termelékenyebbek és gyorsabban is fejlődnek. A külföldi irányítású vállalkozások száma és aránya 2008 és 2011 között alig változott: számuk 0,6 százalékkal mérséklődött ugyan, csakhogy eközben az összes működő vállalkozásé 4 százalékkal esett vissza. A hozzáadott érték többségét ők adják A külföldi irányítású leányvállalatok gazdasági súlya nagyságrenddel felülmúlja a darabszámhoz mért arányt: 2011-ben a nemzetgazdasági összes árbevétel 53,2 százalékát számlázták ki, a termelési érték 57,2 százalékát, valamint a hozzáadott érték 52 százalékát állították elő. Árbevételi arányuk meghaladja a hattizedet a feldolgozóiparban, valamint az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ágban, és 70 százalékot is felülmúlja az energiaiparban. E vállalkozások árbevétele 2011-ben mintegy 39 ezer milliárd forintot tett ki. A nemzetközi pénzügyi válság következtében összes árbevételük 2009-ben átmenetileg csökkent, majd 2011-ben már 3,5 százalékkal nagyobb volt a 2008-asnál. Ugyanez nem mondható el az összes vállalkozás nettó árbevételétől, az ugyanis még mindig 2,5 százalékkal elmaradt a három évvel korábbitól. A beruházások miatt is erdemes velük jóban lenni A külföldi irányítású cégek 2011-ben összesen mintegy 1700 milliárd forintot ruháztak be, ezzel a nem mezőgazdasági és nem pénzügyi vállalatok beruházásainak 55,5 százalékát valósították meg. A külföldi leányvállalatok tárgyi eszköz beruházásainak értéke 17,4 százalékkal nőtt, ez jórészt a feldolgozóipari beruházásoknak köszönhető. Ugyanis a külföldi döntéssel létrejött hazai beruházások több mint fele (55,3 százalék) a feldolgozóiparban történt, ahol az összes nemzetgazdasági beruházás háromnegyede a külföldi leányvállalatoknál teljesült. Erős koncentráció jellemzi a külföldi irányítású, magyarországi leányvállalatok tevékenységét, ha az adatokat az egyes nemzetgazdasági ágak vállalkozásainak száma és teljesítménye szerint vizsgáljuk. A sorrendben az első tíz ágazatba tartozó filiálék együttesen az összes külföldi irányítású vállalkozás számának 71,9, az árbevételének pedig 73,2 százalékát adták. Vannak olyan ágazatok is, ahol ennél is nagyobb a koncentráció: egyes szektorokban a külföldi tulajdonú cégek realizálják az összes árbevétel több mint 90 százalékát. Több mint száz országban irányítják a magyarországi cégeket Mintegy 18,6 ezer külföldi irányítású vállalkozás tevékenykedett Magyarországon (a mezőgazdasági és a pénzügyi ágazatokon kívül) 2011-ben (az egy évvel korábbi 18,3 ezer után), ami az összes magyarországi működő vállalkozás 3,3 százalékát (egy évvel korábban 3,3 százalékát) tette ki - derül ki a KSH legújabb összeállításából. Ezek a leányvállalatok a legnagyobb számban a kereskedelemben (6,2 ezer cég), az ingatlanügyletekkel foglalkozó nemzetgazdasági ágban (4,4 ezer), valamint a feldolgozóiparban (2,3 ezer) vannak jelen, míg a súlyuk a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás nemzetgazdasági ágban a legnagyobb. Utóbbi esetben a 21 százalékos arány az áram- és gázszolgáltatók tulajdonosi ismeretének fényében nem is lehet meglepő adat. A Magyarországon működő külföldi leánycégek irányításában 2011-ben valamivel több, mint száz országban lévő tulajdonosi/irányító szervezet vett részt, ezek kétharmadának székhelye az EU valamely tagálla H Í R L E V É L

7 É V X I I. S Z Á M O L D A L 7 mában található: 2008-ban arányuk 65,9 százalék volt, ezzel szemben 2011-ben már megközelítette a 70 százalékot. Ez az arány kiemelkedő az energiaiparban (83,5 százalék), a víz- és hulladékgazdálkodás ágban (81,8 százalék), valamint az építőiparban (80,3 százalék). A külföldi irányítású leányvállalatok beruházásainál szintén megfigyelhető az EU-országainak dominanciája. Szinte kizárólagos (90 százalékot meghaladó) szerepet töltenek be az energiaiparban, a víz- és hulladékgazdálkodásban, az ingatlanügyletekben és az építőiparban. Csupán a feldolgozóiparba érkezett az unión kívüli országokból nagy összegű beruházás. A magyarországi leányvállalatokat irányítók székhely szerint is jelentősen koncentrálódtak. A külföldi irányítású leányvállalatok működésével kapcsolatos stratégiai döntések 72 százalékát mindössze tíz országban hozzák. Ezek közül legjelentősebb az EU-n belül Ausztria, Németország, Olaszország, Hollandia, Nagy-Britannia, Franciaország, Szlovákia, az EU-n kívül pedig az Egyesült Államok, Svájc és a Seychelle-szigetek - a KSH megjegyzése szerint sok céget adóoptimalizációs céllal jegyeznek be Liechtensteinben (514 darab) és a Seychelleszigeteken (718 darab). A képet az is árnyalja, hogy Hollandia például a multinacionális cégek kedvelt főhadiszállása a kedvező konszernjogi szabályozás miatt. Kettészakadt a magyar gazdaság A statisztika jól mutatja a magyar gazdaság duális szerkezetét is: a termelékenység, azaz az egy főre jutó hozzáadott érték 2008 és 2011 között folyamatosan emelkedett, a külföldi irányítású cégek fejlődése dinamikusabb volt, mint a hazai irányításúaké. Az egy főre jutó hozzáadott érték 2011-ben a magyar irányítású cégeknél 4,46 millió forint volt, míg a külföldi leányvállalatoknál több mint két és félszer annyi, 11,33 millió forint forint volt. Az eltérés az energiaiparban a legkisebb (magyar: 23,1 millió forint/fő, külföldi 27,9 millió forint/fő). Az egy vállalkozásra jutó alkalmazottak száma a filiáléknál átlagosan tizenegyszer nagyobb, mint a hazai irányítású vállalatoknál. A legnagyobb különbség az információ, kommunikáció területén, valamint a feldolgozóipar ágazataiban tapasztalható: 2011-ben egy külföldi irányítású feldolgozóipari vállalkozás átlagosan 136 főt alkalmazott, a hazai irányításúak viszont átlagosan csupán 7 főt. utm_source=napi.hu_hirlevel&utm_medium=hirlevel&utm_campaign=napi.hu_hirlevel_kepes_vezeto Felpörgött a NAV: sok cég bánhatja Az idén háromszor annyi cég adószámának felfüggesztését rendelte el a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), mint a múlt évben. Tavaly 5500, az idén viszont 16 ezer esetben választotta az adóhatóság ezt a szankciót - közölte a feketelista.hu gazdasági adatbázis pénteken. A közlemény szerint körülbelül fele-fele arányban az adózó fellelhetetlensége, illetve elérhetetlensége volt az oka a felfüggesztésnek. Korábban a leggyakrabban a számviteli beszámoló közzétételének elmulasztása miatt rendelték el az adószám felfüggesztését, a múlt év elejétől azonban ilyen esetekben már nem a felfüggesztés, hanem a törlés a szankció. A feketelista.hu a jelenleg folyamatban lévő eljárásokról készített statisztikát, amely 7687 társaság nevét tartalmazza. Az adatokból kiolvasható, hogy az idén jelentősen eltolódott az elmarasztalt vállalkozások régiós megoszlása. A legszembetűnőbb Budapest folyamatosan növekvő érintettsége. Az idén már az adószám-felfüggesztési eljárások 66,4 százaléka jutott a fővárosra, a tavalyi 53,7 és a tavalyelőtti 42,4 százalékkal szemben. Pest megyében 804 cég ellen folyik adószám-felfüggesztési eljárás, ez a szám csaknem tízszerese a tavalyinak (84). A legnagyobb megye után Csongrád következik a kimutatásban; itt 246 cég adószámát függesztették fel. Kétszáznál több vállalkozással szerepel a listán Bács- Kiskun (243), Szabolcs-Szatmár-Bereg (234) és Komárom-Esztergom megye (209). A legkevesebb társaság adószámát Tolnában (), Somogyban (16), Békésben (25), illetve Zalában (27) függesztették fel. A tíz legnagyobb vidéki város közül csak Debrecenben, Győrben és Szolnokon kedvező a statisztika. Debrecenben mindössze 27 adószámot függesztettek fel (tavaly 96-ot), Szolnokon pedig kilenc cégtől vonta meg az adóhatóság a működés lehetőségét (tavaly -től). Győrben az előző év 56 cégével szemben az idén csak 32-t sújtott adószáma felfüggesztésével a hatóság. A legtöbb esetben (178) szegedi cégeknek kellett ilyen szankció miatt lehúzniuk a rolót, háromszor annyinak, mint egy évvel korábban. Száznál több (8) céget marasztaltak el adószámmegvonással Nyíregyházán is.

8 O L D A L 8 Munkáltatók, kifizetők év végi feladatai, felkészülés a évre - Adatszolgáltatás, igazolások és nyomtatványok - Szakmai Reggeli a NAV szakértőjével Dátum időpont: (hétfő), 9-12-ig, regisztráció 8.30-tól! Helyszín: Tulip Inn Budapest Millennium**** (89 Budapest, Üllői út ) TÉMAKÖRÖK: Munkáltatók, kifizetők év végi feladatai Szja bevallással összefüggő munkáltatói, kifizetői feladatok, határidők Összesített jövedelemigazolás (13M30) tartalmi, technikai változásai Ekhos, 98%-os különadó hatálya alá tartozó jövedelmek igazolása Adókedvezményre jogosító igazolások Újonnan bevezetett és megszűnő adatszolgáltatások Munkáltatói adómegállapítás feltételei (13M29) Adókülönbözet elszámolása, téves adómegállapítás korrigálása Adómegállapítást nem vállaló munkáltatók tájékoztatási kötelezettsége Adónyilatkozat benyújtásának új feltételrendszere Adónyilatkozatban feltüntetendő adatok tartalmi változása Szakmai konzultáció Részvételi díj: Ft + Áfa / fő Gazdasági-pénzügyi továbbképzések Áfa, Számlázás 2014-ben - Változások, aktualitások - Adóreggeli Dátum időpont: (kedd), 9-12-ig, regisztráció 8:30-től! Helyszín: Tulip Inn Budapest Millennium**** (89 Budapest, Üllői út ) TÉMAKÖRÖK: Időszakos elszámolás teljesítési időpontja Adóalap utólagos csökkenése Termékexport közösségen kívülre történő kiléptetésének határideje Figyelési időszak kiterjesztése a vagyoni értékű jogokra Apport, jogutódlás A fizetendő és a levonható adó utólagos korrekciójának elszámolása Egyszerűsített számla és nyugta tartalmi követelményei Fordított adózás egyes mezőgazdasági termékek vonatkozásában Adóraktárra vonatkozó áfa szabályozás 2014-ben Időszaki elszámolású ügyletek teljesítési időpontjának változása Átmeneti rendelkezések Közüzemi szolgáltatás Immateriális jószágok is tárgyi eszközök már az áfában Apport esetében alkalmazandó új arányosítási szabályok Utólagos adóalapcsökkentési esetek újraszabályozása Árengedmények új szabályai Számlakorrekció szabályainak változása, újdonságok A változások gyakorlati számlázási tapasztalatai, egyéb aktualitások Konzultáció Részvételi díj: Ft + Áfa / fő H Í R L E V É L

9 É V X I I. S Z Á M O L D A L 9 Építőipari továbbképzések Képzés Szerve ző Települ é s Dátum Díj H a l l gatói pont szám Tartószerkezetek tervezése tűzhatásra az Msz EN szabványok alapján BME Hidak és Szerkezetek Tanszék BME Hidak és Szerkezetek tanszék Ft Grundfos-Helios-TA Hydronics Szakmai Napok 2013 Kamleithner Budapest Kft. Változó helyszínek Robbanásbiztonság-technikai szaktanfolyam (kontakt óra és távoktatás) EUROKT-AKADÉMIA Szakiskola Változó helyszínek Ft Villamos építmények jogosult mérnökeinek továbbképzése EUROKT-AKADÉMIA Szakiskola Változó helyszínek Ft nettó Omron PLC programozó alaptanfolyam Omron Electronics Kft. Budapest Ft nettó 8 Mi az ÉTDR - az elektronikus adatfeldolgozás elemei Építész Továbbképző Nonprofit Kft. Budapest Ft 2 Auto CAD Civil 3D tanfolyam (3 nap) CAD+Inform Kft. Változó helyszínek Ft nettó tól hatályos építésügyi hatósági rendszer II. - távoktatás Környezetvédelmi és Vízügyi Oktatásszervező Kht. (KÖVOSZ) elearning - interneten végezhető képzés Ft 2 Az építésügyi hatósági eljárás újraszabályozása, az eljárási és kivitelezési kódex változása - távoktatás Környezetvédelmi és Vízügyi Oktatásszervező Kht. (KÖVOSZ) elearning - interneten végezhető képzés Ft 2 Homlokzati hőszigetelések, vakolatrendszerek MAPEI Kft. Változó helyszínek ingyenes 1 Hídépítési vegyi anyagok és technológiák MAPEI Kft. Változó helyszínek ingyenes 1 Épületek felújítása és szigetelése MAPEI Kft. Változó helyszínek ingyenes 1 Beton és vasbeton szerkezetek építése MAPEI Kft. Változó helyszínek ingyenes 1 Betontechnológia és adalékszerek MAPEI Kft. Változó helyszínek ingyenes 1 Alternatív vízszigetelések tervezése, kivitelezése és gyakorlata MAPEI Kft. Változó helyszínek ingyenes 1 Beruházást előkészítő és lebonyolító, FIDIC szerződéses ismeretek szaktovábbképzés EUROKT-AKADÉMIA Szakiskola Változó helyszínek Ft nettó AutoCAD 2D számítástechnikai program oktatása (5 nap) TERC Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Budapest Ft 5 Költségvetés készítés távoktatás Mérnöki Kamara Nonprofit Kft. elearning - interneten végezhető képzés Ft nettó - online továbbképzés SZIE-Ybl Miklós Építéstudományi Kar elearning - interneten végezhető képzés Ft nettó 1 Tervezők, műszaki ellenőrök, felelős műszaki vezetők, műszaki átvevők továbbképzése Dunagáz Gázipari Oktatási és Minősítő Zrt. Változó helyszínek Ft Műszaki vezetők továbbképzése Dunagáz Gázipari Oktatási és Minősítő Zrt. Változó helyszínek Ft Veszélyes folyadékok és olvadékok tárolótartályait felülvizsgáló tanfolyam EUROKT-AKADÉMIA Szakiskola Változó helyszínek Ft A hulladékgazdálkodás rendszerének új szabályozása távoktatás Környezetvédelmi és Vízügyi Oktatásszervező Kht. (KÖVOSZ) elearning - interneten végezhető képzés Ft 2