KINIZSI PÁL ÁLTALÁNOS ISKOLA és ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY

Átírás

1 KINIZSI PÁL ÁLTALÁNOS ISKOLA és ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Intézmény címe: Nagyvázsony, Iskola u.1 Intézmény OM azonosítója: Intézmény fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

2 T A R T A L O M J EGYZÉK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA... 1 I. BEVEZETÉS A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja Jogszabályi háttér A szervezeti és működési szabályzat hatálya... 2 II. INTÉZMÉNYI ALAPADATOK Intézményi azonosítók Az intézmény alapításáról szóló jogszabály megnevezése Az intézmény tevékenységei Az intézményi létszámok Az intézményi étkeztetés biztosítása... 4 III. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE A szervezeti egységek megnevezése Aláírási jog és a bélyegzők használata Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje Az intézmény szervezeti felépítése... 7 IV. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSE A pedagógiai munka belső ellenőrzésének fogalma, célja A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái... 9 V. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK 10 VI. A TANULÓI TANKÖNYVTÁMOGATÁS ÉS AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE A tankönyvellátás célja és feladata A tankönyvfelelős megbízása A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése A tankönyvtámogatás módjának meghatározása A tankönyvrendelés elkészítése VII. AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása A pedagógusok munkarendje A pedagógus munkarendjével kapcsolatos előírások A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje A tanítási órák, óraközi szünetek rendje Az intézmény nyitva tartása Az iskolában tartózkodás rendje Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje VIII. AZ INTÉZMÉNY NEVELŐTESTÜLETE ÉS MUNKAKÖZÖSSÉGEI Az intézmény nevelőtestülete A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések A nevelőtestület értekezletei, osztályértekezletei A nevelőtestület munkaközösségei A munkaközösségek tevékenysége

3 IX. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE Alkalmazotti közösségek A szülői munkaközösség Az iskolaszék A diákönkormányzat Az osztályközösségek A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái A külső kapcsolatok rendszere és formája Az intézménynek a pedagógiai szakszolgálatokkal, pedagógiai szakmai szolgáltatókkal való kapcsolatai Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartása X. A MŰKÖDÉS RENDJE A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok A tanuló által elkészített dologért járó díjazás A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére A rendkívüli események esetén teendő alapvető intézkedések A dohányzással kapcsolatos előírások Az intézményi óvó, védő előírások A tanulóbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok A mindennapos testnevelés szervezése Az iskolai sportkör és az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások XI. EGYÉB Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje A kiemelt munkavégzésért járó kereset- kiegészítés feltételei XII. KÖNYVTÁRI SZMSZ Könyvtárhasználati szabályok Az iskola könyvtárának gyűjtőköri szabályzata Katalógus-szerkesztési szabályzat: Tankönyvtári szabályzat XIII. ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSE XIV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Az iskola szervezeti és működési szabályzatának nyilvánossága, hozzáférhetősége A SZMSZ hatálybalépése, felülvizsgálata MELLÉKLET: ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT1 FÜGGELÉK: MUNKAKÖRI LEÍRÁSOK1 1. Iskolaigazgató-helyettes1 2. Munkaközösség-vezető1 3. Zeneiskola munkaközösség vezetőjének munkaköri leírása1 4. Tanító1 5. Szaktárgyi pedagógus1 6. Zeneiskolai tanár1 7. Osztályfőnök1 9. Tanulószobai foglalkozást tartó pedagógus1 10. Ifjúságvédelmi felelős1 2

4 11. Diákönkormányzatot segítő pedagógus1 12. Könyvtáros munkaköri leírása1 13. Iskolatitkár1 14. Pedagógiai asszisztens1 15. Takarító1 16. Iskolai karbantartó1 3

5 I. BEVEZETÉS A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 25. (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Kinizsi Pál Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen szervezeti és működési szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. [Nkt. 25. (1) bekezdés] 1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 25. -ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a közoktatási intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: 2. Jogszabályi háttér A SZMSZ szabályozási körét meghatározó jogszabályok: a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) a tankönyvpiac rendjéről szóló évi XXXVII. törvény (továbbiakban: Tpr.) az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) kormányrendelet (a továbbiakban: Ámr.) a közalkalmazottakról szóló évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) kormányrendelet (továbbiakban: Korm. r.) a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet (a továbbiakban: R.) a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM-rendelet 15/2013 EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálatokról az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM-rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM-rendelet 1

6 További, az adott intézmény működését meghatározó fontosabb jogszabályok: Magyarország központi költségvetéséről szóló mindenkori törvények az államháztartásról szóló CXCV. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény a munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény a munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvény az illetékekről szóló évi XCIII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló évi CXII. törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló évi LXVI. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) kormányrendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) kormányrendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről, és alkalmazásáról szóló 243/2003 (XII. 17.) kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről, és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) kormányrendelet a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) kormányrendelet a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) kormányrendelet (a továbbiakban: Nkt. Vhr.) a munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM-rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM-rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM-rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM-rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM-rendelet az oktatásért felelős miniszter mindenkori rendelete a tanév rendjéről 22/2013. (III.22.) EMMI rendelet 3. A szervezeti és működési szabályzat hatálya A SZMSZ hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit. 2

7 A SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt. II. INTÉZMÉNYI ALAPADATOK 1. Intézményi azonosítók [Ámr. 13. (1) bekezdés] hivatalos név: Kinizsi Pál Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény intézmény fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (1055. Budapest, Szalay u ) intézmény működtetője: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (1055. Budapest, Szalay u ) feladat ellátási hely: 8291 Nagyvázsony, Iskola u.1 OM azonosító: KIK azonosító: KSH statisztikai számjel: adószám: bankszámlaszám: Az intézmény alapításáról szóló jogszabály megnevezése [Ámr. 13. (1) bekezdés a) pont] 3. Az intézmény tevékenységei [Ámr. 13. (1) bekezdés c)-d) pont] 3.1 Az intézmény alaptevékenységei Az intézmény tevékenységi köre: 8412 Alaptevékenységi besorolás: államháztartási szakágazat: szakfeladat: feladatmutató: Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4.évfolyam) szakfeladat: feladatmutató: Nemzetiségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) szakfeladat: feladatmutató: Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8.évfolyam) szakfeladat:

8 feladatmutató: Nemzetiségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) szakfeladat: feladatmutató: Alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ágban 3.2 Vállalkozási tevékenység Az intézmény az állami közszolgálati feladatok ellátása mellett vállalkozási tevékenységet nem folytat. 4. Az intézményi létszámok a) Az általános iskolai évfolyamok, csoportok száma: 1-8 évfolyam ellátható maximális létszám: 220 fő b) Az alapfokú művészetoktatásban (zeneművészet) egyéni és csoportos oktatás 1-12 évfolyamon. ellátható maximális létszám: 60 fő 5. Az intézményi étkeztetés biztosítása Az intézmény épületében a települési önkormányzat konyhát működtet. III. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE [Ámr. 13. (1) bekezdés e) pont] 1. A szervezeti egységek megnevezése 1.1 Az intézmény vezetője, vezetősége Vezetők közötti feladatmegosztás [R. 4. (1) bekezdés e) pont] Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök [R. 4. (1) bekezdés t) pont Vezetőség: - igazgató, - igazgatóhelyettes, - zeneiskolai munkaközösség vezető - alsós-,felsős munkaközösség-vezetők Az intézmény vezetősége mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, a szülői munkaközösség választmányával, a diákönkormányzat vezetőjével. Az iskola élén az igazgató áll, aki vezetői tevékenységét egy igazgatóhelyettesi besorolású vezető közreműködésével látja el. 4

9 Az igazgató jogállását a magasabb vezető beosztás ellátásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg. Az igazgató az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a köznevelési törvény állapítja meg. Ellátja továbbá a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt és át nem ruházott feladatokat. Az igazgató 1. Felelős: - az intézmény szakszerű és törvényes működéséért - az ésszerű és takarékos gazdálkodásért - beszámolók, adatszolgáltatások helyességéért - a munka és tűzvédelmi előírások megtartásáért - a térítési díjak, tandíjak befizetésének ellenőrzéséért, a többletbefizetések visszatérítéséért - a pedagógiai munkáért - az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési feladataiért - a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért - a tanuló balesetek megelőzéséért - a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért - az 5 éves pedagógus továbbképzési program és az éves beiskolázási terv elkészítéséért, és a továbbképzéssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáért - az iskolai tankönyvellátás rendjének megszervezéséért és a tankönyvrendelés lebonyolításáért - a KIR rel kapcsolatos tájékoztatási feladatokért - az iskola ügyintézésének, iratkezelésének és tanügyi nyilvántartási kezelésének szabályosságáért - a jogszabályok által vezetőhöz utalt feladatok ellátásáért 2. Gyakorolja a munkáltatói jogokat. 3. Gyakorolja az ellenjegyzési és utalványozási jogkört 4. Dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörébe 5. Kizárólagos hatáskörébe tartozik: a nevelőtestület vezetése, a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése intézményi szinten, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések, azok végrehajtásának szakszerű előkészítése, ellenőrzése, nevelő-oktató munkát segítők alkalmazása, a munkáltatói feladatok ellátása, az intézmény egészére vonatkozó kötelezettségvállalás. 6. Feladata a diákönkormányzattal való kapcsolattartás. Az intézményvezető által átadott feladat és hatáskörök Az intézményvezető a jogszabályok által számára biztosított feladat- és hatásköreiből átadja az alábbiakat: - az igazgatóhelyettes számára az órarend készítésével kapcsolatos döntések jogát, a választott tantárgyak meghirdetésének jogát, 5

10 - az igazgatóhelyettes számára az intézményi rendezvények szervezésével kapcsolatos tárgyalásokon az intézmény képviseletét és a rendezvényekkel kapcsolatos döntés jogát. Az igazgatóhelyettes A magasabb vezető beosztás ellátásával megbízott igazgatóhelyettes vezetői tevékenységét az igazgató irányítása mellett látja el. Az igazgató akadályoztatása esetén ellátja az igazgató helyettesítését. Döntési hatásköre az alábbiakban van: a nevelő oktató munka ellenőrzése, intézményi szintű megszervezése, a technikai személyzet munkájának szervezése, a tanári továbbképzések koordinálása, a tantárgyfelosztások elkészítésének koordinálása, a nemzeti és iskolai ünnepségek koordinálása, az iskolai, tanári ügyelet koordinálása, a munkaközösségek munkájának koordinálása, a tanulmányi versenyek, a tehetséggondozás, felzárkóztatás koordinálása, a szakmai anyagok, oktatási eszközök, információhordozók megújítása, valamennyi a gyermekek nevelésével-oktatásával összefüggő feladatok ellátása. 2. Aláírási jog és a bélyegzők használata Aláírási joga az igazgatónak, távolléte esetén helyettesének van. Saját területén aláírási joga van a helyettesnek, az iskolatitkárnak (pl. iskolalátogatási igazolások, stb.). Pecsétet az igazgató, a helyettes, az iskolatitkár, valamint az esetenként megbízott személyek használhatnak. Bizonyítványok, naplók, anyakönyvek, ellenőrzők hitelesítése esetén az osztályfőnökök. Jutalomkönyvek, oklevelek, emléklapok kiállítása esetén a szaktanár. Pecsétet csak átvételi elismervény ellenében lehet kiadni. Használaton kívüli pecsétet el kell zárni. A pecsétekről leltárt kell vezetni, amelyben fel kell tüntetni a pecsét lenyomatát, és azt, hogy ki a felelős a megőrzésért. 3. Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje [R. 4. (1) bekezdés f) pont, 188. (1) (2) bekezdés] [Korm. r. 7. (2) bekezdés a) pont] [Korm. r. 7. (2) bekezdés b) pont] A nevelési-oktatási intézmény vezetője az alábbiak szerint köteles gondoskodni arról, hogy ő, vagy helyettesének akadályoztatása esetén a: - vezetői, (legalább két hetes, folyamatos távollét) - vezető-helyettesi (legalább 5 napot meghaladó távollét esetén) feladatokat ellássák. Ha egyértelművé válik, hogy a) az intézmény vezetője a szükséges vezetői intézkedéseket akadályoztatása (pl.: betegsége, egyéb távolléte, stb.) miatt nem tudja megtenni, a vezetői feladatokat az intézményvezető-helyettesnek kell ellátnia; 6

11 b) az intézményvezető helyettese a szükséges, vezető-helyettes feladatkörébe tartozó teendőket akadályoztatása (pl.: betegsége, egyéb távolléte, stb.) miatt nem tudja ellátni, az intézményvezető helyettesi feladatokat a felsős ill. az alsós munkaközösség-vezető látja el. Amennyiben az igazgató, helyettese vagy a munkaközösség-vezetők közül - rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt- egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozó tudomására kell hozni. A vezető, illetve a vezető-helyettes helyettesítésére vonatkozó további előírások: - a helyettes csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatja meg a vezető, vezető-helyettes helyett, - a helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok - a helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet. A vezető megnevezése, akit helyettesíteni kell igazgató igazgató helyettes felsős munkaközösség-vezető alsós munkaközösség-vezető A helyettesítő megnevezése (munkakör) igazgató helyettes felsős munkaközösség-vezető alsós munkaközösség-vezető tantestület egy tagja 4. Az intézmény szervezeti felépítése Intézményvezető Intézményvezető-helyettes zeneiskola munkaközösségvezető 7

12 Osztályfőnökök, tanárok, könyvtáros tanár Tanítók, osztályfőnökök, napközis nevelők, könyvtáros tanár felsős munkaközösségvezető Alsós munkaközösségvezető Diákönkormányzat vezető Pedagógiai asszisztens Zeneiskola tanárok Iskolapszichológus Rendszergazda Iskolatitkár Ifjúságvédelmi felelős Karbantartó Takarítók IV. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSE A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a pedagógiai munka belső ellenőrzési rendjét. 1. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének fogalma, célja A pedagógiai munka belső ellenőrzése a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése. Az ellenőrzés célja másrészről a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása. 2. A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények [R. 4. (1) bekezdés b) pont]. A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények: biztosítsa az intézmény törvényes működését, (jogszabályok, az iskolai Pedagógiai Program és egyéb szabályzatok alapján.), 8

13 segítse elő az intézményben folyó nevelő-oktató munka eredményességét, hatékonyságát, segítse elő az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony működését, az iskolavezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a dolgozók munkavégzéséről, a feltárja és jelezze az iskolavezetés és a dolgozók számára a szakmai (pedagógiai) és jogi előírásoktól, követelményektől való eltérést, illetve megelőzze azt, szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény működésével kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során: a pedagógusok munkafegyelme, a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása, a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága, a napló, digitális napló folyamatos ellenőrzése, a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja, a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása, a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon: o az órára történő előzetes felkészülés, tervezés, o a tanítási óra felépítése és szervezése, o a tanítási órán alkalmazott módszerek, o a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán, o az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése, (A tanítási órák elemzésének iskolai szempontjait a szakmai munkaközösségek javaslata alapján az iskola vezetősége határozza meg.) a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, a közösségformálás. 3. A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak A pedagógiai munka belső ellenőrzésére elsősorban, általános jogkörben jogosult: a) az intézmény vezetője, b) az intézményvezető helyettese c) zeneiskolában a zeneiskola munkaközösség vezetője A pedagógiai munka belső, valamely témájú területre vonatkozó ellenőrzésére az intézmény valamennyi pedagógusa javaslatot tehet. 4. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái különösen a következők lehetnek: - szóbeli beszámoló, - írásbeli beszámoló, - értekezlet, - óralátogatás, - foglalkozás látogatása, 9

14 - felvételi, továbbtanulókkal kapcsolatos mutatók elemzése, - kompetencia felmérések eredményei, - speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok. A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik: IGAZGATÓ - ellenőrzési feladatai az iskola egészére kiterjednek, - ellenőrzi az iskola összes dolgozójának pedagógiai, gazdálkodási, ügyviteli és technikai jellegű munkáját, - ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok megtartását, - elkészíti az intézmény belső ellenőrzési szabályzatát, - összeállítja tanévenként (az iskolai munkatervhez igazodva) az éves ellenőrzési tervet, - felügyeletet gyakorol a belső ellenőrzés egész rendszere és működése felett. IGAZGATÓHELYETTES - folyamatosan ellenőrzi a hozzá beosztott dolgozók nevelő-oktató és ügyviteli munkáját, - a pedagógusok munkavégzését, munkafegyelmét, - a pedagógusok adminisztrációs munkáját, - a pedagógusok nevelő-oktató munkájának módszereit és eredményességét. ZENEISKOLA MUNKAKÖZÖSSÉG-VEZETŐ - folyamatosan ellenőrzi a zeneiskola tanárainak nevelő-oktató és ügyviteli munkáját, - a zenetanárok munkavégzését, munkafegyelmét, - a zenetanárok adminisztrációs munkáját, - a zenetanárok nevelő-oktató munkájának módszereit és eredményességét. Az igazgató egyes esetekben jogosult az igazgatóhelyettest és a zeneiskola munkaközösségvezetőjét meghatározott céllal és jogkörrel felruházva belső ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Az intézményvezető a pedagógiai munka belső ellenőrzése céljából éves munkatervet készíthet. V. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK Az intézmény törvényes működését az alábbi - a hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg: - Szervezeti és Működési Szabályzat - Pedagógiai program - Házirend Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részeként funkcionálnak az alábbi dokumentumok: - a tanév munkaterve (kiegészítve az éves beszámolókkal) 10

15 - egyéb belső szabályzatok (helyiségek, eszközök használatának rendje) Az iskolai dokumentumok nyilvánossága Az intézmény alapvető dokumentumai nyilvánosak, azok az igazgatói irodában szabadon megtekinthetők, illetve megtalálhatók az iskola honlapján. A fenti dokumentumok tartalmáról munkaidőben az igazgató vagy az igazgatóhelyettesek adnak tájékoztatást. VI. A TANULÓI TANKÖNYVTÁMOGATÁS ÉS AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE Szabályzatunkat az alábbi jogszabályok alapján készítettük: - a Nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény - a Tankönyvpiac rendjéről szóló évi XXXVII.törvény, - a 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendjéről. A tankönyvpiac rendjéről szóló XXXVII. Tv. 7. (1) előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjét a munkaközösségek véleményének kikérésével évente az iskola igazgatója határozza meg minden év január 25-ig. Ugyanezen törvény 29. (3) rendelkezik arról, hogy az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának, az iskola tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét az iskola szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. Ennek során egyetértési jogot gyakorol az iskolaszék, iskolaszék hiányában a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat. A tankönyvellátással, a tanulók tankönyvi támogatásával kapcsolatban az alábbi rendelkezéseket állapítjuk meg. 1. A tankönyvellátás célja és feladata Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére megvásárolhatók legyenek (a továbbiakban: iskolai tankönyvellátás). Az iskolai tankönyvellátás legfontosabb feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. Az iskolai tankönyvellátás megszervezése az iskola feladata. Az iskolai tankönyvellátás vagy annak egy része lebonyolítható az iskolában, illetve az iskolán kívül. Az iskolai tankönyvellátás feladatait vagy annak egy részét elláthatja az iskola, illetve a tankönyvforgalmazó. Az iskolai tankönyvellátás zavartalan megszervezéséért akkor is az iskola felel, ha a feladatokat vagy azok egy részét a tankönyvforgalmazónak adja át. Az iskolai tankönyvkölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Az okozott kár mértékét az igazgató a tankönyvek beszerzési árát figyelembe véve határozatban állapítja meg. Az iskolai tankönyvellátás rendjét az iskola kifüggesztéssel és elektronikus formában teszi közzé. 11

16 2. A tankönyvfelelős megbízása Iskolánkban a tankönyvellátás feladatait az intézmény látja el olyan formában, hogy a különböző tankönyvforgalmazókkal a tankönyvek forgalmazására vonatkozó szerződést köt, és az intézmény a tankönyveket a forgalmazótól értékesítésre átveszi. Az iskola tankönyvellátással kapcsolatos feladatainak végrehajtásáért az igazgató a felelős. Az igazgató minden év január 25-ig elkészíti a következő tanév tankönyvellátásának rendjét, amelyben kijelöli a tankönyv-értékesítésben közreműködő személyt (továbbiakban: tankönyvfelelős), aki részt vesz a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában. A feladatellátásban való közreműködés a nevezettnek nem munkaköri feladata, a vele kötött megállapodásban meg kell határozni a feladatokat és a díjazás mértékét. Az intézmény a megvásárolt könyvekről számlát nem adhat, mert alapító okiratában e tevékenység nem szerepel. Nem adható számla az ingyenes tankönyvellátás rendszerében a normatív kedvezmény igénybevételével megvásárolt tankönyvekről sem. 3. A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése Az iskolai igazgatója minden év január 10-ig köteles felmérni, hogy hány tanuló kíván az iskolától a következő tanítási évben tankönyvet kölcsönözni. E felmérés során a szülőket tájékoztatja arról, hogy a köznevelési törvény 46. (5) bekezdés alapján kik jogosultak térítésmentes tankönyvellátásra, valamint a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8. (4) bekezdése alapján kik jogosultak ingyenes tankönyvellátásra vagy normatív kedvezményre (a továbbiakban: normatív kedvezmény), továbbá ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmény nyújtására és mely feltételek esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. A tájékoztatást és a normatív kedvezményekre vonatkozó igényt úgy kell fölmérni, hogy azt a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az igény-bejelentési határidő előtt legalább 15 nappal megkapja. A határidő jogvesztő, ha a tanuló, kiskorú esetében a szülő az értesítés ellenére nem élt az igénybejelentés jogával. Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az igényjogosultság az igénybejelentésre megadott időpont eltelte után állt be. Az igazgató a felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanulónak kell biztosítania a normatív kedvezményt, illetve hány tanuló igényel és milyen tankönyvtámogatást a normatív kedvezményen túl. A felmérés eredményéről az igazgató minden év január 20-áig tájékoztatja a nevelőtestületet, az iskolaszéket, a szülői szervezetet, a diákönkormányzatot, és kikéri a véleményüket az iskolai tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. Ez időpontig kezdeményezi tankönyv-és tanszerellátás támogatásának megaállapítását a fenntartónál azon tanulók részére, akiknek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani. Az igazgató a véleményezések alapján január 25-ig meghatározza az iskolai tankönyvellátás rendjét és erről tájékoztatja a szülőket. A normatív kedvezmény valamint a normatív kedvezmény körébe nem tartozó további kedvezmény iránti igényt jogszabályban meghatározott igénylőlapon lehet benyújtani. A normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot legkésőbb az igénylőlap benyújtásakor be kell mutatni. A bemutatás tényét a tankönyvfelelős rávezeti az igénylőlapra, amelyet aláírásával igazol. 12

17 A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; (a családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt) b) tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás vagy a magasabb összegű családi pótlék folyósításáról szóló igazolás c) sajátos nevelési igény esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye; d) rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetén az erről szóló határozat. 4. A tankönyvtámogatás módjának meghatározása Az előzőekben meghatározott felmérés eredményéről az igazgató minden év január 20- ig tájékoztatja a nevelőtestületet, az iskolaszéket, az iskolai szülői szervezetet és az iskolai diákönkormányzatot. Az intézmény igazgatója minden év január 25-ig meghatározza a tankönyvtámogatás rendjét, és erről értesíti a szülőt. 5. A tankönyvrendelés elkészítése 5.1. A tankönyvfelelős minden év március 31-ig elkészíti a tankönyvrendelését, majd aláíratja az intézmény igazgatójával. A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelés elkészítéséért és lebonyolításáért díjazás jár, a díj összegét külön megállapodás szabályozza A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani Az iskolának legkésőbb május 31-ig a könyvtári hirdetőtáblán való kifüggesztéssel - közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, melyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. A közzététel az iskolai könyvtáros munkaköri kötelessége. VII. AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE 1. Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása Az intézmény működésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy az intézményben a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek. Ennek érdekében a vezetők ig a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét az alábbiak szerint határozom meg: 13

18 Vezetői beosztás megnevezése igazgató igazgatóhelyettes zeneiskola munkaközösség-vezető tanára munkaközösség-vezetők Az intézményben való tartózkodásának rendje tanulói foglalkozások idején megosztva az igazgatóhelyettessel tanulói foglakozások idején megosztva az igazgatóval a zeneiskolai foglalkozások idején az igazgató és helyettese akadályoztatása esetén tanulói foglalkozások idején előzetes egyeztetés alapján 2. A pedagógusok munkarendje Az intézmény pedagógusai heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. A heti munkaidőkeret első napja (ellenkező írásos hirdetmény hiányában) mindenkor a hét első munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Az ötnél kevesebb munkanapot tartalmazó hetek heti munkaideje a munkanapok számával arányosan számítandó ki. A pedagógusok napi munkaidejük kötött részét az intézményvezető, az e feletti munkaidőt (heti 8 óra) maguk határozzák meg. A felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgatóhelyettes állapítja meg. Az értekezleteket, fogadóórákat általában csütörtöki napokon tartjuk, ezért ezeken a napokon a napi átlagban a 8 órásnál hosszabb, legfeljebb azonban a 12 órás munkaidőre kell számítani. Az intézményi szintű rendezvényeken, ünnepélyeken a pedagógus jelenléte kötelező az alkalomhoz illő öltözékben A pedagógusok munkaidejének kitöltése A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: a) kötött munkaidőben ellátandó feladatokra (32 ó/hét), b) szabadon felhasználható munkaidőre (8 ó/hét) A kötött munkaidőben ellátott feladatok az alábbiak tanórai és egyéb foglalkozások (22-26 óra/hét) a) tanítási órák megtartása b) iskolai sportköri foglalkozások (hetente 2x2 órában) c) délutáni sportfoglalkozások (heti 2óra/foglalkozás) d) szakköri foglalkozások (heti 1 órában) e) énekkar (heti 1 óra) f) zenekar (heti 4 óra) g) mozgásfejlesztő foglalkozás (heti 1 óra) h) szabadidősport foglalkozás (heti 1 óra) i) tartásjavító foglalkozások (heti 2 óra/ csoport) j) népi játékok (heti 1 óra) k) lovas oktatás (heti 1 óra) 14

19 l) úszásoktatás m) differenciált képességfejlesztő foglalkozások (korrepetálás, tehetségfejlesztés, felzárkóztatás, előkészítők, stb. foglalkozás típusonként heti 1-2 órában) n) magántanuló felkészítésének segítése (heti 10 órában) o) alsó tagozatosok másnapi felkészülését segítő (napközis) foglalkozások (napi 4,5 óra) p) felsősök másnapi felkészülését segítő (tanulószobás) foglalkozások (napi 3 óra) q) iskolarádió működtetése (heti 1 óra) r) iskolaújság szerkesztése s) erdei iskola t) tanulmányi kirándulások u) könyvtári órák v) tanulás-tanítása w) korrepetíciós órák (hangszeresek zongorakísérete) A kötött munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők (10-6 óra/hét) a. a tanítási órákra való felkészülés b. a tanulók dolgozatainak javítása c. a tanulók munkájának rendszeres értékelése d. a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és helyettesített órák vezetése, e. vizsgák lebonyolítása, f. kísérletek összeállítása, g. dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, h. tanulmányi versenyek lebonyolítása, versenyre tanulók kísérése, i. tehetséggondozással, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos adminisztratív feladatok, j. felügyelet versenyeken, iskolai méréseken, k. iskolai kulturális és sportprogramok szervezése, l. a pótlékkal elismert feladatok (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok) ellátása, m. az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, n. szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, o. részvétel nevelőtestületi értekezleten, megbeszéléseken, p. részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, q. a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, r. tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, s. iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, t. részvétel a munkaközösségi értekezleten, u. tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, v. részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében, w. iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, x. szertárrendezés, a szakleltárak és a szaktantermek rendben tartása, y. osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása, z. orvosi vizsgálatra kisérés, azon történő felügyelet biztosítása, aa. iskolai programokra (hangverseny, színház, sportverseny, verseny, múzeum, mozi, kiállítás, stb.) kísérés, bb. tábor, szabadidős tevékenységek cc. könyvtári munka, dd. iskolaújság szerkesztése, 15

20 ee. eseti helyettesítések ellátása. A pedagógusok kötelező órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is. Előkészítő és befejező tevékenységnek számít a tanítási óra előkészítése, adminisztrációs feladatok, az osztályzatok beírása, tanulókkal való megbeszélés, egyeztetési feladatok, stb.). Ezért a kötelező óraszám keretében ellátott feladatokra fordítandó munkaidőt óránként 60 perc időtartammal kell számításba venni. A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az igazgató rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi Az intézményben illetve azon kívül végezhető pedagógiai feladatok meghatározása A pedagógusok a munkaidő tanítási órákkal, foglalkozásokkal le nem kötött részében az alábbi feladatokat az iskolában kötelesek ellátni: - a kötelező óraszámban ellátott feladatok mindegyike (kivétel: k, l, s,t) - a munkaidő többi részében ellátott feladatok, kivéve az a, b, d, g, i, p, w, z, aa, bb, dd pontokban leírtak. Az intézményen kívül, a szabadon felhasználható munkaidőben végezhető feladatok: - a munkaidő többi részében ellátott tevékenységek közül az a, b, d, g, i, p, w, z, aa, bb,dd pontokban leírtak. Az intézményen kívül ellátandó munkaköri feladatoknak az intézmény a fentiek szerint határozza meg a kereteit. Ennek figyelembe vételével az iskolán kívül végezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról figyelembe véve a Köznevelési törvény 62. (5) bekezdésében szeptember 1-jétől meghatározott kötött munkaidőre vonatkozó előírásait és a munkáltató ezzel kapcsolatos döntéseit a pedagógus maga dönt. 3. A pedagógus munkarendjével kapcsolatos előírások 3.1 A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgató vagy az igazgatóhelyettes állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére. 3.2 A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7 30 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles várhatóan egy hetet meghaladó hiányzásának kezdetekor tanmene- 16